Mivel ezen a padláson nem tudsz dolgozni, ezért alulról kell minden munkafolyamatot megcsinálni, tehát a sorrend nagyon nem mindegy :)
- A hőszigetelő és a bádogtető közötti légrés folyamatosan át legyen szellőztetve a külvilág friss levegőjével, ezért az első feladatod szellőzőnyilásokat csinálni a bádog alatt a tető alsó és felső végén (mondjuk 50-100 cm2-es nyílások mondjuk fél-egy méterenként, rovarhálóval lezárva).
- A gerendák oldalába (az alsó szélénél) vert rabic szegek közé drótokat feszítesz, ezek fogják tartani a 20-25 centi olcsó üveggyapotot (mindenütt, ahol ez nem akadályozza a padlás átszellőzését, ott az alsó gerendák tetejére is jusson legalább 10 centi hőszigetelés!).
- ezután az egészet alulról be-náljonozod akármilyen olcsó fóliával (tűzőgép/tacker rulez), ha nem éri nap, akkor ezer év. A fólia illesztése egymáshoz és körben a falhoz is, mégpedig légmentesen történjen (pl jó minőségű széles ragasztószalaggal).
A lényeg, hogy
1: a lakás levegője sehol se juthasson be a hőszigetelésbe,
2: eközben a hideg oldalán viszont jól szellőzzön a hőszigetelés teljes felülete.
Erre aztán azt teszel alulról amit akarsz, akár gipszkartont is.
Ennek a megoldásnak azok a gyenge pontjai, ahol (a padlás kötelező átszellőzése miatt) a gerenda tetejére nem tudsz hőszigetelést tenni: mivel a fa elég vacak hőszigetelő anyag, ezért ezeken a pontokon nagyon hideg napokon enyhe párakicsapódásra lehet számítani.
Az EPS lapok méretüknél fogva befognak szorulni ékelődni a gerendák közé (80 cm gerendaközbe 81 cm es EPS lap) + alulról a gipszkarton (amik a gerendákhoz lesznek rögzítve) is tartani fogja.
Ez egy enyhén ferde bádog tető aminek van külön gerendázata (minimális padlástérrel sacc per kb 10 cm 50 cm). És vannak a menyezeti tetőgerendák amik a szigetelést és a gipszkartont fogja tartani (ez egyenes).
Átszellőzésről, huzatról nem tudok nyiladozni
A párazáró fólia illesztését (amikor két sor találkozik)mivel érdemes leragasztani? Spec. ragasztószalag? Vagy valami hagyományos is megteszi???
Fóliából a tüzépen többfélét is ajánlottak:
- hőtükrös putyogós ez állagában olyan mint amit az elektronikai cuccok mellé tesznek hogy ne sérüljön és jó szórakozás kidurrantgatni a légbuborékokat
- Párazáró fényes, de vékonyabb
- Bau fólia, építési fólia (erről máshol azt olvastam hogy pár év alatt elbomlik. Vagy ez csak akkor igaz ha napfényt kap? )
- padlástér HUZATOS!!!! >> ki/átszellőzés a tető alól a padlástérből a szabadba Nincs információm hogy van-e szellőzés, huzat.
- EPS (TŰZVÉDELEM?!!!) lap a gerendák között >> RÉSMENTESEN >> pl. PUR habbal kifújva
- páraZÁRÓ fólia
- gipszkarton lécváza (3-5 cm >> vezetékek helye és légrés) Kell feltétlen ide légrés????? A vezetékek feljebb futnak az EPS felett. Ha lehet megspórolnám a lécvázat. A gipszkarton a gerendákhoz lenne rögzítve.
A párazáró fóliának minimális a szigetelő funkciója.
A leírás alapján nekem nem világos, hogy a gerendák az EPS-sel és a faszerkezet bádogtetővel hogyan kapcsolódik egymáshoz. Ez egy enyhén ferde tető, mely egyben mennyezet is, vagy külön gerendák mennyezetnek, a kettő között padlástér és utána a bádogtető.
Ha ez mind egy szerkezet, akkor biztosan szükséges, mivel a bádogtető átszellőzése feltehetőleg elégtelen, és ennek folytán lecsapódik rajta a pára, ami a belső térből áramlik kifelé.
A helye a belső térhez minél közelebb, ami kb a gipszkarton mögött közvetlenül van, és nagyon pontosan párazáró módon szerelve.
Ha padlás is van, akkor is kellhet, hacsak nincs lehetősége a levegőnek a bádoglemezek mentén lentről a gerinc felé szabadon áramolni.
Én tennék mindenképpen, nem kockáztatnám, hogy a bádogról folyjon a víz adott esetben a szigetelésre, meg esetleg a belső térbe vissza.
A wifi csak a hálózati kábelt helyettesíti, mást nem csinál.
IP alapú távvezérléshez kell futnia valahol (legalább) egy szerver szoftvernek, amire (legalább) egy kliens szoftver kapcsolódik.
Tehát mondjuk minden dugaljban futhat egy egy-szerver szoftver, amire más számítógép (pl mobiltelefon) csatlakozhat, de mivel változó (dinamikus) a dugaljak IP címe, ezért a mobiltelefonnak valahogyan mindig ki kell találni, hogy a helyi hálózaton lehetséges 253-féle IP cím közül éppen melyeken található vezérelhető dugalj. Szóval ez elég bonyolult lenne.
A másik lehetőség, hogy nemcsak a telefon, de a dugalj is kliens, de mivel muszáj lenni valahol egy szervernek is, ez a szoftver vagy a helyi routerben fut, vagy valahol odakint az Interneten.
És ha ez a dolog bármilyen routerrel működik, az azt jelenti, hogy a dugaljakat vezérlő szoftver valahol odakint van, tehát a dugaljak is kimennek az internetre és onnan várják a parancsokat (és a telefonban futó szoftver is oda kommunikál). Tehát ha/amikor nincs internet, akkor valószínűleg nem működik a dugalj-kapcsolgatás.
Van a Dlinknek egy "Music Everywhere"-je is. Ami egy dugalj, amiben wifi erősitő van, valamint egy 3.5-es jack dugalj.
Bedugom a teraszon vagy a kertben a konnektorba, és azon felül, hogy kiterjeszti a (titkositott) wifi jelet, még a médialejátszón futó zenét is lejátssza a rádugott hangszóróból.
Rettenetesen kütyübuzi vagyok, a világ összes pénzét el tudnám bszni ilyenekre :)
Mutass már nekem távirányitós dugaljat, ami nem gagyi műanyagos távirányitós, és süllyesztett kapcsolós, és nem kerül 50e Ft-ba, valamint a 40 méteres kert végéből, háztakarva ki tudom vele kapcsolni a szivattyút.
Külön IPje van a konnektornak, innentől kezdve az összeesküvéselméletednek lőttek.
Nem kell mindent túlvariálni, élvezni kell a kütyük adta lehetőségeket. Évek óta szivunk a távkapcsolós konnektorokkal, amik még igy is egy komforttal fejlettebbek a rendes kapcsolós módszernél, csak a kurva távirányitót keresgélni (fentmaradt a galérián, vagy lentmaradt a nappaliban) néha bosszantó, plána ha van egy pakolós gyerek a családban.
Ez a telefonos franc rettentő kényelmes, még ha többe is kerül.
"Rosszul tudod, tökmindegy milyen a router, bármivel működik."
Ebben az esetben csak két lehetséges megoldást tudok elképzelni:
- vagy minden egyes dugaljban külön-külön saját IP szerver fut, amelyekkel valami bonyolult módon veszi fel a kapcsolatot újra meg újra a mobilodon futó kliens szoftver
- vagy a központi dugalj-vezérlő szerver nem a saját routeredben fut, hanem a gyártó üzemelteti valahol a világban és az összes dugalj közvetlenül erre csatlakozik, tehát a világ összes ilyen dugaljának tényleges közvetlen vezérlése mondjuk egy kínai szerverről történik.
Azt mondanom sem kell, hogy ez potenciálisan óriási kockázat műszaki megbízhatóság (és személyes adatok védelme) szempontjából. Szerintem ki kellene próbálni a következőt:
- áramtalanítod a dugaljat és a rourtert
- megszakítod a router internetes kapcsolatát (pl kihúzod a "WAN" csatlakozót)
- újraindítod a mobiltelefonodat
- újra áram alá helyezed a routert és a dugaljat
Ha ezután (tehát működő wifi-vel, de internet nélküli házban) már nem vagy képes kapcsolgatni a dugaljat a mobiltelefonoddal, akkor feltételezhető, hogy a fenti második változat az igaz, tehát a dugaljadat a valóságban valahonnan a távolból kapcsolgatják (pl kínából ;) és a mobil alkalmazásod is arra a távoli szerverre küldi az utasításokat.
"tehát pl Szegedről is be tudom kapcsolni mobilneten keresztül."
Meg esetleg bárki más is a világon (aki feltöri a gyártó "feltörhetetlen" védelmi rendszerét ;) szinte látom a konnektor-kapcsolgatós zsaroló vírusok megjelenését, ami után az összes ilyen elven működő dugalj mehet a kukába.
"Okés, hogy csak 5-6000 Ft a távkapcs+3 konnektor"
Én már rég nem bízom az ilyen olcsó kínai izékben,
amire én céloztam, az a megoldás ennél valamivel drágább:
- egy megbízható profi rádiós távkapcsoló adó-vevő készlet (pl riasztós üzletből)
- 12 voltos relé (ami a szivattyút kapcsolgatja)
- és persze egy kis 12 voltos tápegység.
Mindez persze meghaladhatja a 10-15e Ft-ot is,
viszont szerencsés esetben (vagy ha profi csinálja ;), akkor egészen nagy telek legtávolabbi pontjáról is működni fog a szivattyú-kapcsolgatás.
Rosszul tudod, tökmindegy milyen a router, bármivel működik. Nekem TPlinkem van, semmi baja nem volt a rácsatlakozással.
A mobilon elég a bármilyen nethozzáférés, tehát pl Szegedről is be tudom kapcsolni mobilneten keresztül.
A távkapcsolós-konnektorral az a baj, hogy külön nem kapható hozzá távkapcsoló, csak a konnektorokkal együtt. Okés, hogy csak 5-6000 Ft a távkapcs+3 konnektor, mig a Dlink cucc egymaga 20e, de akkor is.
Plusz a távkapcsolót én nem kötném a slaghoz, mrt nem szereti a vizet :)
De mondjuk én alapvetően kütyübuzi vagyok, imádom az ilyen cuccokkal baszakodást... az előszobába raktam 6 spotlámpát, abból hármat egy mennyezeti 360 fokos mozgásérzékelő kapcsol (30 mp-ig), másik hármat lehet kézzel kapcsolni. A kézzel kapcsolást egyszer sem használtuk még.
Ezek érdekes dolgok, kíváncsian várom a hozzáértők véleményét.
Az cég weboldalán kb az van leírva amit a területi képviselő mondott.
Egy hibát találtam persze a diszperziós nemes vakolat jellemzői között:
"
A diszperziós termékek párazárók. Ezt a tulajdonságát mindenképpen vegyük figyelembe, mivel több kárt okozhatunk mintha nem lenne színezővakolatunk. Polisztirolos párazáró hőszigetelésre ajánlott alkalmazni.
."
Ez a szokásos összekeverése a lényegesen kevésbé páraáteresztő és a párazáró fogalmának. Az ilyen megfogalmazással szemben általában tiltakoznak a diszperziós anyagokat gyártók és a polisztirolt gyártók - némi joggal.
Elképzelhető, hogy tényleg jobb ez a zsákos egalizált módszer, de ha igaz, hogy nehezebb jól kivitelezni, az megmagyarázhatja, hogy a kivitelezők szerint miért jobb a szokásos megoldás.
Egyébként polisztirolon nem árt, ha könnyebb a fedő réteg, de nyilván az sem árt, ha erősebb.
A többi kérdésben én is kíváncsian várom a tapasztalt szakik válaszát.
Igen, azt szeretnem ha folyamatosan szinte allando lenne a nyomas. Persze megfelelo nagysaggal.
A nyomasszabalyozot is ajanlotta valaki. Es valoban, azzal lehet olcsobban jonnek ki. Ezt is meg at kell ragnom ...
Azt mondta a tanacsadom, hogy vegyek egy egy 200-300 literes tartalyt meg egy jo minosegu nyomaskapcsolot, amit 0,7 bar nyomaskulonbseggel lehet allitani. Ennel persze nem lesz egyenletes a nyomas, csak kisebb a nyomaseses mint a mostani rendszeremnel. Es a nagyobb tartaly miatt az is elsimul valamennyire, nem?
Pince sajnos nincs. A furt kut es az akba kb 15 meterre van a haztol. Egyreszt a zaj miatt nem akarom a hazba, masreszt a vezetekek feltarasa es az uj vezetekek elhelyezese szerintem bonyolult lenne.
Szeretném szigetelni a házam és belefutottam egy komoly dilemmába.
Az LB knaufos területi képviselő meg akar győzni arról hogy zsákos színező anyagot vegyek és azt fessem le a végén egy egalizáló festékkel. 4mm szemcseméretű anyagról beszélünk , szemben a vödrös 1,5 mm-es anyaggal.
Az összes kőműves ismerősöm tiltakozik, szerintük a vödrös jobb.
Érvek a zsákos mellett:
- vastagabb réteg, nagyobb mechanikai védelem
- jobb a pára áteresztése
-festve nem algásodik
Vödrös melleti érvek:
- egyszerű bekeverés
- víztaszító egy rétegben
- kicsivel olcsóbb
- nem fél tőle a kőműves
Az LB knauf állítása szerint a zsákos vakolatnak van egy pára pufferoló hatása. Így nem algásodik.
A vödrös a teljes vízzárása miatt a felületén pár év alatt algásodik, mivel ott kicsapódik a hajnali pára.
Pont hogy az öntözőrendszer üzemeltetésével nincs gond mert akkor a nagy vízelvétel miatt az állandósult nyomás nem éri el a kikapcsolásit, így folyamatosan megy a szivattyú. Amikor egy spiráltömlős, gyorscsatlakozós slaggal csapatom le a teraszt vagy locsolom a virágokat, akkor van a percenkénti kb. 2-3 kapcsolási ciklus. Ezt lehetne a nagyobb tartállyal ritkítani. Szerintem ilyesmi volt az eredeti kérdező célja is, mielőtt teljes OFF-ba kanyarodtunk :-).
"induláskor sokkal nagyobb a motor áramfelvétele, mint menet közben, és ez nem jó"
Ez valóban így van: az elindulás pillanatában meglehetősen nagy a tekercsekben folyó áram, ami elég sok hőt termel. Egy családi ház vízigényét röhögve ellátó max 500-1000 wattos pici szivattyúnak azonban annyira kis tömegű a forgórésze, hogy ez a magas áramú időszak csupán néhány TIZEDmásodperc, ami után ezen időszak több ezerszerese áll a tekercs rendelkezésre, hogy szépen lehűlhessen. Ahol olyan gyakori az indítás, hogy nincs idő rendesen lehűlni, az tervezési/méretezési hiba.
A nagy vízigényű feladatokat, pl a kert locsolását meg az úszómedence feltöltését meg nem a hidroforos rendszerről csináljuk, arra valók a folyamatos üzemű, pl kerti szivattyúk.
(egy kis okosság-trükk a kerti szivattyúhoz: ezeket lehet kikapcsolni-bekapcsolni akár távolból is (pl a slag spriccelős vége mellől), olyan zsebre vágható távirányítóval, amelyekkel pl a motoros kapukat nyitják-csukják)
és gondolom a házban meg sajnálsz minden négyzetmétert
Plusz a szivattyú-zaj ugye.
Az udvar közepén igen hülyén fog kinézni egy hatalmas hőszigetelt budi (még akkor is, ha az oldalait népi motívumokkal díszíted),
ez egy okkal több, hogy az egészet a földbe süllyeszd.
Én a helyedben
- ásnék a fúrt kút körül egy kb 2x2x2 méteres gödröt
- az aljára szórnék pár centi kavicsréteget
- löttyintenék pár centi betont (egy kis hálóval), benne hagynék egy(két) lyukat, hogy a kavicsréteg felé el tudjon szivárogni a zivatar/csőtörés vize
- körben felfalaznám 15-ös zsalukővel talalszint mínusz 30 centig
- befedném 10 centi (marhajól megvasalt) betonnal
- 40-50 centi földet rá (kidomborodó virágágyásra remélhetőleg soha nem állsz rá nehéz teherautóval)
- ebben a földalatti szobácskában benne lehetne a kútfej, a szivattyú, egy 60 literes hidrofor, víztisztító, a dugi-pálinkád, satöbbi.
És ezt nem kell fűteni, soha.
Felesleges a nagy légtér, mivel felesleges a bazinagy hidrofor is: az hogy egy szivattyú sokkal kevesebb energiát fogyaszt, ha kevesebbszer kapcsol be, viszont hosszabb ideig, az szerintem egy marhaság. Maximum idegesítő, ha mindig meghallod a hangját, de hát úgy kell megcsinálni, hogy egyáltalán ne halld a hangját.
"Szeretnek nagyobb hidrofor-tartalyt a kenyelem miatt."
Nem igazán értem a kényelem és a nagy hidrofor tartály közötti összefüggést - hacsak nem azon alszol, mert akkor érthető, hiszen a nagyobb tartály valóban kényelmesebb :)
A szivattyúk üzemeltetéskor érdemes odafigyelni a kapcsolási gyakoriságot. Mit jelent ez, miről van szó?
Amikor egy házi vízellátó vagy öntöző rendszert üzemeltetünk általában szakaszosan üzemel a szivattyú legyen szó búvárszivattyúról vagy házi vízműről. Ez[...] Bővebben!Tovább »
Szerintem bőven ráérsz majd akkor is nagyobb tartályt venni ha a jelenlegi szivattyú megdöglött. Egyrészt azért mert egy kellően nagy tartály már 100 e Ft felett van, másrészt meg lehet, hogy a jelenlegivel is működik 10-15 évet különösebb hiba nélkül.
Én is hasonlón filózok most. Ha nagyobb a puffer, akkor ritkábban jár a szivattyú (nyilván hosszabban). A sok elindulás-leállás helyett talán szerencsésebb a ritkább üzem mind a villamos, mind a vizes rész tekintetében (nem "rángatja" egyik rendszert se annyiszor). Bár ez lehet csak urban legend, nem értek hozzá. Valaki olyat írt korábban hogy induláskor sokkal nagyobb a motor áramfelvétele, mint menet közben, és ez nem jó (nem feltétlen a fogyasztás miatt mert az nem annyira jelentős).
Miért van minderre szükség? Télen ritkán használt épületben (pl.nyaralóban) lenne?
Talán a meglévő padlóra raknék 10 centi XPS-t, arra 10 centi (vashálós) betont, erre kerülne minden. Így a hőszigetelés körben megszakítatlan lehetne, a kb nulla hőhíddal komoly fűtési energiát spórolnál.
De ha az egészet okosan földbe süllyeszted, akkor a talajhő ingyen megoldja a fagyvédelmet - akár hőszigetelés nélkül is ;)
A rosszul és csúnyán kiöntött belső lépcsőnket szeretnék elbontatni,légkalapáccsal...Vas benne csak az aljában van 40 szál 12mm es beton acél..Oldalra a falba nincs berögzítve...
Avval rémisztenek,hogy emiatt szét fog repedezni a ház java része és a mellette lévő kémény is..Igaz lenne ez???
Ízlés kérdése leginkább. A nagyobb szemcsésből nagyobb az anyagszükséglet, ezért végső soron valamivel drágább. Cserébe elvileg talán ellenállóbb mechanikailag plusz valamivel jobban egyenlíti ki az ágyazás egyenetlenségeit. Szerintem.
Mennyire számít jó márkának a Terra? Keressek inkább valami mást? B.A.Z - esetleg Heves Hajdú Bihar környékén keresek valami jó beszerzési forrást. Van valami jó tippetek?
sziasztok! Ház tervezésnél tartva egy kivitelező nagyon próbál rábeszélni porotherm tégla helyett a termoblock falazóelemre? Engem a beton nem győz meg. Mi a véleményetek, esetleg tapasztalatotok?
Masterplast, es ejszakara valoszinu bemenet 75% para fole es/vagy hajnalra meg 5 fok ala. Nem az egesz ilyen, csak egy resze (~12 m2), amit valoszinu egyben csinaltam.
Csak egy kis szakaszon nyilt szét. Az alvázvédő ott közvetlen alatta védene, de a viz elfolyna oda is szerintem ameddig az alvázvédőt nem tudom eljuttatni... Ezért gondoltam a purhabra, mert az teljes kereszmetszetben tömitene.
Nem konkrétan HŐ, inkább vízszigeteléses a kérdés, de a kettő azért elég közel áll egymáshoz, így talán nem nagyon OFF a kérdésem:
Szögvas garázsajtó-ajtókeret, amit jó alaposan le kellett csiszolnom a "küszöbrészen". Sajna annyira, hogy szét is nyílt. Így viszont félő hogy bele fog folyni a víz, megáll benne, és belülről megeszi a vasat. Mivel lehetne ezt meggátolni? Pl ha a szétnyílt résnél megpróbálom purhabbal kinyomni a belsejét az segíthet?
Szepen lassan eljutnek a szinezesig. Mivel aki nem tud szepen sikbahuzottan ragasztozni, annak nehol csiszolni kell, ezt tettem ma, es arra lettem figyelmes, hogy itt-ott (de eleg nagy teruleten) be van repedezve a halozos retegem (velhetoleg kivitelezeskori paratartalom/homersekletproblema okan). Az inditosinnel (tudom, fujfuj, nem hasznalunk olyat, de akkor meg nem okositottam ki kelloen magam) meg egesz alaposan elvalt (ezt nyilvan leszedem es ujracsinalom). A kerdes, kell-e aggodnom a repedesek miatt? (az ujjam a meretarany miatt van ott).
A Rockwool termékei kapcsán sajnos másképp működik a dolog, mivel a környékünkön nem volt raktáron a tűzépekben, így marad a gyártó szállítási feltétele, emiatt vettem belőle többet, mert így ingyenes volt a szállítás.
Gondolkoztam rajta, de amit megláttam, hogy mennyibe kerülne az OSB illetve a zsaludeszka el is vetettem az ötletet, hogy az egész tetőt bedeszkázzam.
A pontos kivitelezésen még nem gondolkoztam.
A szigetelő anyagból egyenlőre csak 10 cm-t vettem, mert jelenleg nem tudtam volna elrakni többet. Ennek az ára 1150 Ft/m2-re jött ki. Akkor érdemes lenne a második 10 cm helyett 16-ot venni, vagy még 20 cm tekercseset és a különbözetből meg OSB lapot.
Tudnátok segíteni abban, hogy szerintetek egy könnyűszerkezetes ház esetében megfelelő lenne a következő rétegrend a mennyezet esetében (lenről felfelé haladva):
15/15 cm fa födém gerenda,
1,25 cm gipszkarton burkolat,
párazáró fólia,
20 cm (Rockwool Airrock ld),
páraáteresztő fólia,
Illetve szerintetek milyen párazáró fóliát kellene választani?
Szerencsére már egy egészen vacak teherelosztó réteg is a a töredékére csökkentheti az egy négyzetcentiméterre eső nyomást ezen pontok környékén.
A teherelosztónál két dolog a fontos: ne törjön el a pontszerű terheléstől sem és vegyük figyelembe, hogy az illesztéseknél gyengébb a teherelosztás, tehát vagy legyen nútolt az illesztés, vagy legyen az illesztés alatt extra teherelosztó csík.
"Padlószőnyeg alá lehet tenni lépésálló hungarocellt, vagy ez teljesen hülyeség? :)"
A lépésállók négyzetméterenként 10-15 tonnás teherbírása csak akkor jósok, ha ez a súly nagy felületen oszlik el. Egy megpakolt ruhásszekrény egyetlen lába akár több, mint 50 kg súllyal is nehezedhet a padlóra, olykor csak 10 cm2 felületen.
Tehát ezen szekrényláb nyomásának erőssége 5 kg/cm2.
Az EPS100 10 tonnát (=10.000 kg) bír négyzetméterenként (=10.000 cm2), az azt jelenti, hogy egy négyzetcentiméterre nem juthat több 1 kilónál, márpedig a fenti szekrényláb ötször ekkora erővel nyomná (a padlószőnyegen keresztül).
A szekrénylábhoz hasonló túlnyomást produkálna a megpakolt íróasztal, akvárium, zongora, de még az egyszerű széklábak is (pláne súlyosabb családtagok esetén), stb, ezek lábai mind jócskán belemélyednének a padlóba.
(Közben gugliztam, tudom, előbb kellett volna :) ; én eddig azt hittem, hogy a lépésálló hungarocell az egy kemény valami, igazából még nem láttam ilyet élőben.)
Kérj ÍRÁSOS véleményt a gázszolgáltatótól és tedd el jól.
A most már kötelező felülvizsgálatkor kiküldött ellenőr (tigáz esetén: hiéna) úgysem a fizetéséből fog élni, hanem az ilyen kétséges eseteknél a balekból kihümmöghető kenőpénzekből.
De ha te meglengeted előtte a papírt amikor kötözködni próbál, akkor villámgyorsan tovább fog állni, nem ér rá vitatkozni veled, a szomszédaid valószínűleg simábban fognak tejelni.
Van gázcsövem jelenleg a falon, később szigetelnénk, de most készül gázterv. Kintebb kell rakatni a csövet, vagy beszigetelhető, ha szellőzősre van megcsinálva?
Köszönöm mindenkinek az eddigieket. Lenne még 1 kérdésem! Megoldható-e a, hogy a jelenleg fent lévő gipszkartont úgy le lehessen szedni, hogy utána vissza is lehessen rakni?
Az a lényeg, hogy a fal/födém szerkezetben lévő párazáró réteg még az év leghidegebb óráiban se hűlhessen le annyira, hogy rajta a levegő párájából folyékony víz csapódhasson ki.Amikor odakint marhahideg van, olyankor a fal/födém belsejében a vízkicsapódási (harmatponti) hőmérsékletű réteg (belülről számolva) 20-30% környékén van, tehát ha a teljes fal össz hőszigetelési jóságának 20%-a a párazáró fólián belül van, még akkor sem lesz baj, még a leghidegebb órákban sem.
nem. nem a párától kell védeni. a víztől kell védeni. víz abból lesz ha a párás levegő lehűl és a pára lecsapódik. tehát a hideget és a párát kell különválasztani. a kinti gyapot már egész hideg, mert kintről kapja a hideget, bentről meg el van szigetelve a melegtől ez ellen nem tudunk tenni, pont ez volt a cél. ezért a kinti gyapotot a párazárással védjük a párától. de a benti oldalon meleg van, a sok többi gyapot szigeteli kívülről, így ott nem gáz a pára.
ezért mondják ökölszabálynak hogy a szigetelés negyede vagy hasonló lehet a párazáráson belül, mert akkor ott még nem lesz túl hideg.
Urak, két egyszerű tiszteletteljes kérdésem lenne:
1. ha a külső lábazati hőszigetelést (XPS) csak 30 cm-vel tudom a belső padlószint alá levinni, az okoz kárt? (penész, ilyesmi)
Tudom, hogy mélyebbre illene, de jó vastag járda alap van ebben a magasságban, akarom mondani, mélységben, és nem fűlik a fogam (időm, pénztárcám) a bontókalapácshoz.
2. EPS ragasztóval 1,5-2 cm vakolathibák még kiegyenlíthetőek, vagy ezeket már elő kéne készíteni vakolóhabarccsal?
A vakolat amúgy tökéletes állapotú, jól tapad és sima, ezek csak ilyen-olyan (elektromos, riasztós, stb.) szerelések nyomai.
Pont ilyesmiben gondolkodom én is. Mennyibe kerülhet ez ablakonként?
A hitelből szigetelés felejtős. Kb. 150-ből fűtök ki egy telet (fával), ott nem lenne annyi megtakarítás. Meg 2 év múlva úgy is lejár a megtakarítás, akkor mehet a szigetelés.
Azért jegyeztem meg a dolgot, mert a legtöbbször a jelentős fűtésköltség csökkentéssel indokolják az ablakcserét, miközben a valóságban nem sokat csökken tőle.
Bontásnál egy vas lemezt raktam fel a padlástérben végzödő kémény tetejére csertepekkel leterhelve.
Teljesen egyetértek veled, de jelenleg nincs felesleges pénzem. Azt azért most megnéztem, hogy nem esett e ki, a kamin ajtó. Látszatra rendben van, de ha áramlás volt, akkor valami kisrésen kaphatott levegőt. Majd egy picit megkenem az ajtónál lévő keret és ajtó közötti vonalat.
Azért mert a mostaniak vasalatai teljesen tönkrementek és a szerkezet is annyira rohad (vas, nem aluminium), hogy nem lehet benne vasalatot sem normálisan cserélni. Az ablakokat mindenképpen ki kell cserélni mielőtt szigetelek, hogy ne a szigetelést kelljen utólag szétbarmolni. Nem a szomszéd miatt kedves elek.
Szerintem minden kéményt úgy kellene hőszigetelni, hogy bármikor használatba lehessen venni.
Max annyi a különbség, hogy ha tartósan nincs használva, akkor még a kürtőt is le lehet zárni, hogy még a belsejében se járhasson le a lakásig a hideg külvilág levegője. Szokott lenni egy kémény tisztító ajtó a padláson, én ott zárnám el a levegő útját, mondjuk egy üveggyapottal kitömött kispárnával nájlonzacskóval. Csak el ne felejtsd kivenni onnan,, mielőtt rákötsz egy kályhát és begyújtasz ;)
Az eredeti kérdésem ennél összetettebb. Arra volnék kíváncsi, hogy egy valamilyen kiterjedésű épület alatt a talaj hőtehetetlensége szigetelési viszonyai illetve a Föld maghője hatására milyen összefüggés szerint változik a talaj és a fűtött tér közti hőáram iránya és mértéke a különböző tényezők hatására, mint belső és külső levegőhőmérséklet aktuális értéke, rövidebb hosszabb távú átlaga stb.
Az aktuális téma, ami miatt elkezdtem komolyabban töprengeni ezen nem is egy lakótér volt, hanem egy garázs, ahol alacsonyabb belső hőmérséklet is elég, melynek kapcsán ez 7-szeres arány lényegesen másképp alakulhat, de pont azért érdekelne az egész, hogy az általad végzett közelítő számításnál árnyaltabb képet is kaphassunk.
A számításod alapján pl, ha az ember 10 fokot tart a garázsban, akkor a talaj felé nincs veszteség.
A valóságban a tél közepén és a nyár közepén aligha áll meg a 10 fokosnak tekintett talajhőmérséklet egyaránt. Az is nagyban számít mekkora a mérete a tekintett épületnek, magában áll-e vagy sem...
Praktikusan nem azt vitatom, hogy egy új ház lakóterét érdemes-e talaj felől szigetelni, de ahol eleve nincs vagy valamiért mégsem célszerű, vagy nagyon költséges ott miképp lehetne pontosabban kalkulálni, mit is jelent veszteségként télen nyereségként nyáron.
Az is érdekelne, egy jól szigetelt padló nyáron konkrétan mennyi hőt nem nyel el, vagyis mekkora hőtöbblet maradhat a lakásban a hatására.
Ettől volna kérdés a kérdés, vagyis inkább kérdések...
Van egy gázszilikát falazatú, kb. 5 cm. nemesvakolattal vakolt házam. Nyílászárókat fogok cserélni. Hová rakassam szerintetek az új ablakokat? Fal (vakolat síkra) vagy a nyílás közepébe? Ha vakolat síkra rakatnám, eps-ből spalettákat kellene csináltatnom ideiglenesen, mert a hőszigetelés csak pár év múlva lesz esedékes. Nem lenne drágítaná ez meg túlságosan a dolgot?
A szemérmes srácok közül a bejelentésed hatására úgy látom két napig nem is mert megszólalni senki :-)
A padló hőveszteségeinek jellegével kapcsolatban sem jutottunk érdemi információkhoz, pedig lépten nyomon előjön a kérdés, egyrészt a modern ház alaposan szigetelt padlóval, hőhídmegszakítással, ennek ellenére esetleg nyári hűtésigénnyel, másrészt a régi házak szigeteletlen padlója milyen hideg télen, de a klimatizálás igénye ott ritkábban merül fel.
Engem továbbra is érdekelne ez a kérdés számosítva, miképp számolható a hőmérséklet és egyéb viszonyok függvényében a hűtő-fűtő kapacitása a talajnak a padlón keresztül?
Sziasztok!Nekünk van egy 80m2-es családi házunk,vegyes tüzelés ill.gáz cirkóval fűtünk.vegyes tüzelésünk évi költsége ~140000ft /lignit+fa/.Gáz fűtést nem igazán használjuk pontosabban nem merjük:).A házunk fala 10cm nikecellel van szigetelve,+lábazat,müanyag abalakok! A padlás teret akarnánk az éven szigetelni! Csak nem tudom mivel kellene v.ki az üveggyapotra,v.ki a közetgyaporta esküszik hosszú távon melyik érné meg,ill milyen vastag kellene?Jó lenne végre elfelejteni a vegyestüzelést mivel évről évre emelik a fa,ill.lignit árát.És áttérni a gázra. Sokan itt a környéken hülyének néznek mivel szerintünk nem lehet kihozni olcsobban a fűtést gázzal...nos lehet de ha ki se próbálom....Régi 2 tagos lapradiátoraink vannak ezekre is gondoltam hogy kicseréljük
Lehet hogy nálad visszaáramlik bele a padlás hideg levegője. Kérdés, lent hol jön ki. Vagy kialakul egy fel-le áramlás - poros levegőt oldalról megvilágítva lehet ellenőrizni, hogy áramlik-e a levegő a használaton kívüli kéményen.
(Nálam azért nem áramlik, mert van rákötve egy páraelszívó, azon meg van visszacsapószelep.)
"Izgalmas lehet pl. bent a nappaliban barkácsolni olajos koszos dolgokkal, amilyen a fűnyíró is."
Honnan vettél ekkora butaságot, hogy valaki a nappaliban barkácsol olajos koszos dolgokat? Mert én még hasonlót sem írtam sehol...
Vagy amikor ezt olvastad: "valaki szeret elektronikus áramköröket barkácsolni 1-2 m2-en" - akkor egy darabokra szedett olajos koszos fűnyíró képe jelent meg előtted? :)
"Használaton kivüli kéménynél tapasztalom, hogy a kémény úgy müködik télen, mint egy szonda. Valósággal sugározza a lakótérbe a hideget."
Megszűnik ez a hőhíd ha hőszigeteled a kémény oldalát a födémsíktól felfelé legalább 1-1,5 méter magasságig. Mivel a hőszigetelés után a kémény alul akár 100 fok fölé is melegedhet, ezért kőzetgyapottal jó csinálni: legegyszerűbb, ha lazán a a kémény köré tekered és vékony dróttal körülveszed. Az alsó (legalább) fél méteren a gyapot vastagsága legyen 20 centi, felfelé fokozatosan vékonyodhat. A kémény hőszigetelés alul teljes vastagságában érjen össze a födém hőszigetelésével!
Használaton kivüli kéménynél tapasztalom, hogy a kémény úgy müködik télen, mint egy szonda. Valósággal sugározza a lakótérbe a hideget. A tetősik alá levan bontva, téglakémény. Nyílván a másik használatba lévő kémény is hasonlóképpen müködik.
A téglakémény szigetését mivel érdemes, lehet, szabad, javasolt, elönyös , gazdaságos, tiltott, vagy rendeletileg szabályozott, házilagossan elvégezni.
Köszi mindenkinek, úgy látszik azért izgalmas ez a garázs téma :-) Lassan jobban kezd érdekelni a szigetelés, mint gondoltam... Pedig talán én vagyok itt egyedül nő...
Gondolkodtam egy ilyen garázsban kialakuló hőmérsékleti viszonyokról, leírom, hátha mást is érdekel a kérdés rajtam kívül.
A garázs tere úgy is tekinthető, mintha a lakótér szigetelésének rétegrendjében helyezkedne el.
Ha pl 30 nm 0,4-es fal választja el a fűtött lakótértől, vagyis 12 W/K a hőátbocsátás a garázs pedig padló nélkül a falakon kapun mennyezeten jól szigetelve 25 W/K (kb ennyit számoltam értelmes költséggel biztosan elérhetőnek), akkor a padlót nem számolva és más hőforrásokat is figyelmen kívül hagyva a garázs a külső belső hőmérséklet különbség harmadolópontjának megfelelő átlag hőmérsékletű volna.
Ez 0 fokos külső átlagnál 7 fok körüli hőmérsékletszintet jelenthetne, ha a rétegrendi hőlépcső szerint számolunk.
A padlót nem szigeteltnek feltételezem, mert azt volna a legdrágább és egyben feltehetőleg a legkevésbé értelmes dolog szigetelni.
A szigeteletlen padló valahogy úgy jön be az összefüggésbe, amennyire meg tudom ítélni, hogy magasabb hőmérsékleten veszteséget jelent, ami a belső hőmérséklet hűlésével csökken, de van egy olyan hőmérséklet, ahol lényegében 0 az átlagos hőáram a padlón keresztül, majd megfordul a dolog és alacsonyabb belső hőmérsékleteken egyre erősödő melegítő hatása van.
A padló viselkedésének alaposabb ismerete lenne a kulcsa a kialakuló hőmérséklet modellezhetőségének, ez ugyanis magasabb hőmérsékleten nagyobb veszteség lehet, mint az összes többi, ugyanakkor, ha valaki a gyenge 10 fokos hőmérsékletet akarja megtartani a legnagyobb hidegekben is, akkor elképzelhető, hogy már semmi veszteséget nem okoz.
A kérdéses esetben, ha a belső fal szigetelődne le és a külső maradna 0,4 körül, illetve a kapu és a mennyezet szigetelése is elmaradna, akkor a fenti 25 W helyett jóval nagyobb veszteséggel lehetne számolni, ami ha csak 50 W/K volna, akkor is eltolná a garázst kb a hőkülönbség tizedéhez, vagyis az előbbi esetben a hőmérséklete csak 2 fok lenne, amit a padló nyilván fölfelé módosítana.
Az eredő hőveszteség a fűtött tér felől nézve az első esetben kb 8W/K,
A másodikban kb 6 W/K.
Ez egy szezonra kb 120 KWh a különbség, ami kb 40 Kg fa vagy 12 m3 gáz elégetését jelenti.
Elvileg ez a költség fedezi a garázs által okozott többletveszteséget, cserébe több fokkal melegebb lesz benn a hőmérséklet, fűtés nélkül is feltehetőleg, ha a számításaim helyesek.
Amit kiegészítve egy kis tehetetlenségű fűtési lehetőséggel sokkal könnyebben és takarékosabban komfortossá tehető, ha magasabb hőmérsékletet igénylő tevékenységre kerül ott sor.
A mondjuk 7 fokos garázstól 0,4-es falazattal elválasztott lakás ezen falainak a túloldalán szerintem nem igazán lehet észrevenni, azt a különbséget, ami mondjuk egy 100-as izzó teljesítményével kiegyensúlyozható volna, a 0,2-es ám lényegesen nagyobb hőkülönbségeket áthidaló külső falakhoz képest.
Ezt nem azért számolgattam, hogy alátámasszam a külső szigetelés előnyeit, de ez jött ki.
Nyilván lehet mindkét fronton is szigetelni, ami a garázst egy kisebb eredő hőátbocsátású rendszerbe helyezi, amivel elérhető, hogy a lakótéri veszteség is csökkenjen és a garázs veszteségei is alacsonyabbak legyenek, de a garázs ekkor is hidegebb lesz, mivel csökken a lakótér felőli utánpótlása, ugyanakkor ha mindezt a garázs hasznos alapterületének kárára tesszük, akkor elveszíthetünk 1-200 ezer Ft értékű teret.
A padló viselkedését különböző viszonyok közt érdekes lenne kicsit jobban megismerni, mert az elég homályos téma többeknek, amint habsugár korábbi felvetése kapcsán is kiderült.
"gyanezen pénzért kapja még a téli meleg barkács bunker opciót is. ami azért fasza dolog."
A mérleg egyik felén a több milliós megtakarítás, a másik felén a meleg barkácsoló hely iránti igény.
Nade komoly különbségek vannak barkácsolás és barkácsolás között hely-igény és idő-igény tekintetében.
Azt ugye beláthatjuk, hogy nem bölcs dolog egy garázsra milliókat költeni pluszba csak azért, mert vagy nagyon kis területen, és/vagy csak nagyon rövid ideig kell a meleg.
- ha valaki pl szeret elektronikus áramköröket barkácsolni: 1-2 m2-nyi munkahely kialakítására elég lehet egy megfelelő szekrény benn, a lakásban (kinyitod a szekrényajtót, akkor barkácsműhely, ha becsukod, akkor szekrény).
- ahhoz, hogy minden télen egyszer pl átolajozza valaki a család összes biciklijét, megbarkácsolja a fűnyírót, stb - tehát 4-10 négyzetméternyi munkaterület-igény + a 4800 órás fűtési szezonhoz képest rövid időre: egy jól körülhatárolható területen néhány (okosan elhelyezett) elektromos hősugárzóval nagyon kellemes mikroklímát lehet kialakítani, de rövid idejű és kis területen folyó munkához elég lehet egyetlen hősugárzó is (amely a munkaasztalt, a kezeinket és egy picit az arcunkat "világítja meg")
- nemtúlnagy helyet igénylő de hosszabb idejű/rendszeres barkácsoláshoz ki lehet alakítani a garázsban egy kis kuckót/sátrat, amit egy ventilátoros hősugárzóval szinte fillérekből (sacc: óránként 20Ft) melegen lehet tartani (szellőztetés: alul-felül egy-egy kb 100 cm2-es szellőző nyílás, bónusz trükk: a kuckó belső felülete legyen hőtükör fólia, meglepően sokat számít és a világításon is sokat segít ;)
- de még ahhoz sem kifizetődő a garázs hőszigetelésének több milliós kiadása, ha az egész garázst kell kifűtenünk telente egyszer-kétszer: pl a csónak újra-lakkozásához egy nulla hőszigetelésű garázs kifűtése a legdrágább elektromos fűtéssel óránként és négyzetméterenként kb 15 forint.
Persze ha valaki nem csónakot lakkoz egyszer, hanem egyik csónakot építi a másik után, akkor persze már megéri soksok pénzt hőszigetelésre + folyamatos fűtésre/temperálásra költeni, de ez viszont már nem garázs, hanem egy olyan műhely, ahová néha beállnak egy autóval ;)
Azt amiről itt beszéltetek már egész nap. Szigeteljem, ne szigeteljem, fűtsem, ne fűtsem, esetleg építsem külön a háztól, de ezt úgy is nekem kell eldöntenem.
KömKell, japofan nektek is köszönöm a hasznos válaszaitokat.
Általában csak a redőny kedvéért szoktak pár centit a szigeteléssel nem foglalkoznak.
Ha valaki szigetelésben gondolkodik és nem megy a falsíkos megoldás, jobb ablakcsere alkalmával körbeburkolni XPS lappal a kávát és abba építeni az ablakot. Ekkor utólag legföljebb a purhabot kell elfedni 1-2 centis szigetelőlappal.
Nálunk az ablakcserekor még nem volt tervben sem szigetelés, ezért én is körbevésegettem amit tudtam mikor szigeteltem.
A lefutóra kanyarodó megoldást akkor lehet alkalmazni, ha a lefutó a redőnyszerkezettől függetlenül utólag is berakható. Nem esélytelen a rögzítése, akár be is lehet finoman ragasztani, de ha beszorul a szigetelés és az ablak közé az is elég lehet. Mindenképpen XPS lappal vagy más kemény anyaggal kell ekkor ráfordulni.
Az ablakostopikban kerdezz ra, ott tudjak a tutit, hogy ehhez hozza kellhet-e nyulni, de jozan paraszti esz alapjan a redonylefuto MELLE fordulsz be a szigetelessel (ami amugy nem az igazi, hogy egyaltalan be kell fordulnod, ablakcserekor kulso sikra kellett volna rakni az ablakokat, ha csak nem extra vastag a falazatod es hulyen nezne ki), mert ha a szigeteles rafed a lefutora, ha ott valami zur van (nem szokott, de az ordog nem alszik), azt az eletben nem lehet megszerelni anelkul, hogy bantanad a hoszigetelest. Ha jol csinaltak, es szoltal elore, hogy te itt meg hoszigetelni fogsz, akkor az ablak mellett jobbra-balra ott a jopar centi toktoldo, es a lefuto mellett is marad meg par centi a toktoldobol. No, erre fordulsz ra a szigetelessel, ugy, hogy a ket oldalso reszet -es az aljat- az ablakkavanak levered teglaig, hogy minel vastagabb szigetelessel tudj rafordulni az ablakra (a befordulast celszeru grafitossal habbal csinalni). A parkany kerdes pedig: az ablakodnak, ha muanyag lenne, lenne egy parkanyfogadoja alul (rettenetes pongyolan egy 2-3 centi magas muanyag zartszelveny az ablaktok aljan), azon all az ablak es az ablaktok aljan pedig lenne egy vegigfuto nut, amibe az alu parkanyt be lehet illeszteni, a nagy kerdes, hogy a te fa ablakodnal mi a szitu. Ennek elhelyezkedese muanyagnal ismert, alatta itt is leverni teglaig az ablakkavat, az ablaktok alja es a tegla teteje adja, hogy ide hany centivel lehet felfordulni, hogy a behelyezendo parkany meg kifele lejtsen (nem kifelejtve a parkany ala kerulo fujt habnak szukseges helyet sem, ami rogziti majd azt).
Az oromfalat konnyuszerkezetesre kell csinalni, ami a tetoszerkezethez van hozzafogatva, es kap kivulre egy 22 mm-es MEREVITETT osb boritast, amin kivulre van 5 cm EPS rakva, hogy ossze legyen rendesen dolgozva a homlozat.
Ezzel anyagot is sporolsz, valamint az oromfal okozta hohid is megszunik, mert osszesen a 22 mm OSB erintkezik kozvetlenul a koszoruval.
Kezdjuk a kalyhatol: milyen ablakod van jelenleg, amin csak redonyt akarsz cserelni? Mert ha mondjuk egy akar 10 eves muanyag ablakod van, azon elvileg nem kene redonyt cserelni, mert annak meg mukodnie kene, ha meg valami regi faablak, akkor meg az ablakot is cserelni kene, szoval nem vilagos miert a redonycsere, igy az sem, milyen az ablak alatta.
Hamánakkómán elmondom, hogy én is hasonló garázs problémával küzdök és érdekesnek tartom a polémiátokat.
Nálunk , mivelhogy külterületen fekszik a telek, ezért csak nyeregtető engedélyezett. A téglalap alaprajzú 1szintes ház északi végébe tervezzük a garázst.
A kérdésem nem is igazán ezzel kapcsolatos, hanem a tűzfallal. Ha a falakra 20cm EPS-t rakunk, meg lehet e oldani , hogy a tűzfalról ezt lespóroljuk és ne legyen ronda?
Az eredeti kérdésre visszatérve. Hangus feltett egy kérdést, hogy az ezek szerint terven létező házába tervezett garázsának lakást hűtő hatását hogyan védje ki.
Az is kiderült, hogy garázst csak így lehet ott építeni.
Tegyük fel, hogy ez így 4 millió ft költség a háznál a legegyszerűbb kapuval szigetelés nélkül.
Ekkor 3 választás van.
1 lemond a garázsról és újratervezteti a házat, mert hatásodra rájön, hogy nincs rá szüksége, és megspórol 4 millió ft-ot, és valamivel kisebb lesz az éves fűtésköltsége.
2 a garázs helyére lakóteret terveztet, ami ekkor már kiesik a luxuskategóriából és nyugodtan leszigetelheti kívülről, akkor lesz 35 nm-rel nagyobb lakóterülete kb ugyanannyi esetleg kicsit több pénzért
3 az eredeti tervnél marad és megpróbál racionális döntést hozni a szigetelés, egyebek kérdésében.
tegyük fel, a bonyolultság kedvéért, hogy a 3-at választja :-)
Van a házba integrálva egy 4 milliós garázs, melynek külső falai a kapuval pont akkora felületűek, mint a belső falak az ajtóval. Ezen kívül van egy padlója meg egy mennyezete, ahol hőveszteség lép fel. A padló esetleg pincével a mennyezet esetleg tetőtérrel határos (ez utóbbiról nincs infóm, de a gyapot meg olcsó.). Akár a két külső falon kívül csupa fűtött vagy temperált helyiség veheti körbe.
Nem éri-e meg megfelezni a garázs hőveszteségeit a külvilág felé jobb szigeteléssel és jobb kapuval, mondjuk a 4 millión túl legfeljebb 300 ezer Ft befektetéssel, hogy fűtéssel avagy anélkül is lényegesen javuljanak benn a hőmérsékleti viszonyok az elkövetkező 50-100 évben, és ha éppen nincs tele autóval (mert a tulajdonos mondjuk éppen az utcán parkol, hogy elkerülje a latyak leolvadását), akkor pingpongozástól a barkácsoláson át a tárolásig bármire teljes értékűen használható legyen az év minden szakában?
Vagy helyette jobban megéri-e ennek a pénznek jelentős részét a lakótértől való még hatékonyabb elszigetelésre költeni, hogy a garázs onnan ne kapjon szinte semmi hőt, de kifelé cserébe kétszer nagyobb veszteségi tényezője lehessen?
Műanyag ajtót raknék más bejárathoz át,tokrögzítő csavar nélkül,csak purhabbal,meg a képen látható módon oldal laposvassal tudnám csak.mennyire lenne ez stabil? Már 20 éve ilyen módon van berögzítve,igaz csak ritkán nyitották ki.....
Látom, megtetszett a filléres rész. A lényeg a végén van, csak (részemről) a másik irányban: pontosan azt akartam megmutatni,hogy az ésszerűségen túl is van élet, és (kis befektetéssel) milyen plusz komfortot lehet elérni. Van, akit ez nem érdekel, de van olyan is, aki - már ha tudna erről a lehetőségről -, mondjuk 2-300.000 forint költségért cserébe inkább bevállalná, hogy télen a jómeleg autóba ül be, és nem a hidegben ül még 1-5 percig az elindulás után.
illetve amit még írtam: ugyanezen pénzért kapja még a téli meleg barkács bunker opciót is. ami azért fasza dolog.
Apám esküdözik rá, hogy a kettő közé tettek (50 éve...) kátránypapírt, aminek én sehonnan semmi nyomát nem találom, ergo összekötni sem nagyon tudom semmivel (ha oda jutok), ellenben lehet benne valami, mert a padlószint felett a téglafal nem (nagyon) vizes alul sem, miközben a terméskő lábazat eléggé, félek is tőle, hogy előbb utóbb szerkezeti gyengülést okoz...
(mindenféle falfixálókkal már 2x lekentem, de ez már csak halottnak a csók lehetett)
Pince csak nagyon kis részen van a ház alatt, na, az viszont durván dohos meg salétromos...
Nem tudom milyen a ház szerkezete, kell-e egyáltalán szigetelni. Egy ismerősömnél fekete polietilénnel kb 3000 Ft per futóméter körüli áron csinálták az átvágásos szigetelést (nem átvágás :) ). Azt sem tudom mennyire jó technológia, de csak fele ennek a 6500-nak.
PVC-ből vannak elég szépek, de ha valamiért antipatikus persze lehet más megoldást találni, csak ennél a puhább alapfelület miatt sem fognak szétrepedni a fugák.
A lényeg röviden: a lakóburokkal azonos minőségben megépített +temperált garázst én a luxus kiadások közé sorolnám (nemcsak a bekerülési ára, de a sokévnyi fűtésköltség miatt is).
Sőt, magát a garázst is.
Persze ettől még bárki vágyhat garázsra, sőt, hőszigetelt+temperált garázsra is, de az én szememben ez ugyanaz a kategória, mint az úszómedence / jacuzzi / díszkert / stb:
ha valaki megengedheti magának, akkor szíve joga áldozni rájuk,
de senki ne akarja beadni nekem, hogy bármelyik valamiféle alapszükséglet lenne :)
"Ezen túl van az a fajta, aminek már nincs emberi időn belüli megtérülése, haszna (csak költsége), ez utóbbi a komfortról szól, erről írtam én."
A komfort egy olyan szó, amibe nagyon sok mindent bele tud magyarázni az, aki el akar sózni valamilyen terméket, ezért ezt a szót inkább a marketinges parasztvakítás fegyvertárába sorolnám. A marketingesek a komforttal próbálják eladni az elektromosan fűtött autóbeállót (nem kell havat lapátolni = komfort), a fedett úszómedencét, a jacuzzit, szaunát, stb - és ezek mind valóban komfort-növelő dolgok - és egyetértek veled, a hideg téli reggeleken jó meleg autóba beülés is komfort-növelő tényező.
Csakhogy a "tényleges szükséglet" és a "luxus kiadás" közötti határt én egy picivel lejjebb tenném, valahová a motoros kapu környékére.
Vannak olyan minimálisan szükséges környezeti feltételek (pl hőmérséklet), amelyeket az emberek 99%-a kellemetlennek tartja és vannak, amelyeket csak kevesek. És vannak olyan kellemetlen környezeti feltételek, amelyeket EGY RÖVID IDEIG az emberek nagy többsége zokszó nélkül elvisel. És van olyan mértékű kiadás, amennyi pénzért az emberek nagy többsége hajlandó lejjebb engedni az igényeiből.
Ilyen az is, amikor az emberek többsége - már ha tudna erről a lehetőségről - mondjuk 2-4 millió forint megtakarításért cserébe inkább bevállalná, hogy télen nem jómeleg autóba ül be, hanem hidegben ül még 1-5 percig az elindulás után.
Persze van olyan anyagi helyzet, ahonnan nézve lehet őket is fillérb*szónak nevezni :)
Teljesen rosszul látod. De persze azért, mert úgy akarod látni, ez nyilvánvaló. Az ésszerű hőszigetelés a megtakarításról és a megtérülésről szól. Ezen túl van az a fajta, aminek már nincs emberi időn belüli megtérülése, haszna (csak költsége), ez utóbbi a komfortról szól, erről írtam én.
nekem, mint laikusnak, az lenne a logikus, hogy az ilyen vegyi eljárások messze nem lesznek olyan hatékonyak a víz ellen, mint a folytonos mechanikai gátat jelentő fizikai vízszigetelések.
Ellenben a 6500 Ft-os fm ár azért még kifizethető.
Ott amúgy a szigetelést "megcsináltuk" tavaly: nútos OSB jött az XPS-re + szőnyegpadló, de utóbbit nagyon utálom, meg nem is egészséges (főleg nekem, aki minden szarra allergiás)
A történet úgy indult, hogy burkoljuk már le normálisan, hogy kinézzen valahogy.
Ellenben ha már szép lesz a burkolat, akkor ne nyúljunk hozzá többet, és előtte próbáljuk meg úgy alakítani, hogy a téli hidegérzetet is csökkenteni, mert még 15 fok se nagyon van a felületen.
_____________
hevenyészett költségvetés:
külső szigetelés 2 M Ft
tető komplett csere 2 M Ft
nyílászárók (a ház egyik fele szinte teljesen üveg) 1 M Ft
fűtéskorszerűsítés 1 M Ft
"apróbb" tételek, vízszigetelések, ilyesmi, 1 M Ft
meg amit nem számoltam bele... lenne vagy 8 M a vége. esélytelen :-(
évi párszázból toldozunk ezt-azt, tavaly a kisebb nyílászárók lettek műanyagra cserélve, most tavasszal a lenti munka jönne, talán ősszel valamit kezdünk a nagy üvegfelületű nyílászárókkal, de inkább jövőre.
Ha sarazós helyiség, akkor még megoldás lehet egy PVC padló, ez melegpadló is, takarítható is, olcsó is (viszonylag). Azt tapasztalatok alapján XPS háló ragasztó kombináción is sikerrel alkalmazták, de sima kőpadlóra is mehet ízlés szerint. Először talán leteríteném natúr, aztán később alánéznék nedvesedés penészedés ügyben, utána meg a komfortérzet és ilyen irányú tapasztalatok alapján elgondolkodnék hogyan tovább.
Azért is kérdeztem, hogy mi a helyzet a külső szigeteléssel, mert annak létrejötte esetleg egy kissé föld alá is leengedett lábazati szigeteléssel is sokat segít a padlón is (ha magasabb a lábazat, akkor különösen), utána már egy fokkal jobb helyzetből indulhat a feljavítás, különösen a sarkok környékén.
Az sem volt teljesen világos, hogy a padlón keresztüli hőveszteséget akarod csökkenteni elsősorban vagy a kifejezetten a hideg érzetet melyek összefüggnek, de a felületi meleg érzetet nyújtó vékony rossz hővezető rétegek az utóbbit tudják igen jelentősen javítani a hőszigetelési értéket nem.
Bevallom, hogy kicsit nehezen hiszem, hogy a WEDI (vagy bármilyen más klónja) a rárakott kőburkolatot mindenféle alakváltozás ill. repedés nélkül fogja hosszú távon is viselni, bár ha magam csinálom, akkor még rá tudok erősíteni (pl. több háló)
Egyelőre nem vizes a fal alja, bár lehet, hogy ez az állapot a padló víz- és párazáró szigetelésével változni fog :-(
Próbáltam feltáró véséseket végezni nem látható helyeken, hogy elérhető közelségben van -e a lábazati vízszigetelés, de nem találom.
Ráadásul élek a gyanúperrel, hogy 50 (?) éve, mikor a kezdetek történtek, a lábatara csak hevenyészve raktak némi kátránypapírt, így tkp falfűrészeléses vízszigeteléssel kéne körbe megcsinálni a házat, ami megint egy horror tétel.
A ház amúgy is millió sebből vérzik, rengeteg fázisban lett toldozva-foldozva építve, ha bármit meg akarok oldani, akkor belefutok 3 másik problémába, és amennyibe a teljes rendbetétel kerülne, annyi sosem lesz...
Így tehát valahogy esztétikai és komfortérzet optimalizálás történik: most pl. eljutott oda minden érintett, hogy az 50 éves kőburkolatot nem bírja nézni, és ha már csere, akkor ne 15, hanem 19 fokos legyen, hogy ne 3 zokni + cipőben, hanem 2-ben + papucsban lehessen járni rajta.
Mezítláb/zokniban mászkálós családok számára a parafa parketta nagyon kellemes dolog - de a legtöbb parafa padlónak elég magas ára van, ráadásul a legtöbb hagyományos (és laminált) padló is hasonló hőérzetet kelt. Persze a parafa meg jobban bírja a vizet, ami előszobánál nem egy hátrány ;)
Nekem lakásban nem nagyon tetszik a parafa padló látványa, de hát nem vagyunk egyformák,
ráadásul egy előszoba elsősorban nem a szépségről, hanem a praktikusságról szól.
"a födém osb lapokkal lett szépen megcsinálva, alatta szigetelő gyapot... fóliát raktam az osb-re, de sajnos mára kiderült, hogy hiba volt. A fólia alá bement a víz"
Valószínűleg nem a fenti víz jutott a fólia alá, hanem a lakás párája szeretett volna távozni télen a hideg irányába, de ezt a fólia megakadályozta és az összegyűlt víz szép csendben szétrohasztotta a födémedet. Mert az általad leírt rétegrend a lehető legrosszabb amit csak el lehet képzelni.
Télen a lakáslevegő páratartalma folyamatosan a hideg irányába törekszik, ezt két módon kezelhetjük:
- vagy megakadályozzuk (egy meleg oldali párazárással), hogy a pára bejusson a fal/födém szerkezetbe - vagy egyáltalán nem akadályozzuk/fékezzük a pára útját egészen a külvilágig
A te rétegrended ezzel szemben
- alulról akadálytalanul beengedte a párát a födémbe,
- majd ahol már éppen távozni tudott volna, ott leblokkolta egy nájlonnal,
- miközben a hőszigetelés szépen gondoskodott arról, hogy a nájlon és az OSB jéghideg legen,
- az ott lehűlt pára folyékony vízzé csapódott le
- és a víz szép lassan tönkretette a födémedet.
A helyes rétegrend a tiednek pont az ellenkezője:
- belülről (a meleg lakás felől) a párazáró fólia és az OSB (gyakorlatilag mindegy, hogy melyik van belül)
- ezen kívül/felett a hőszigetelés
a hőszigetelés teteje szegény helyen maradhat akár csupaszon is, habár ha csepeg a tetőd, akkor muszáj lesz a hőszigetelés tetejére páraÁTERESZTŐ fóliát tenned, ez kifelé átereszti a párát, de lefelé nem engedi át a rácseppenő vizet.
Ha ara célzol, hogy parafa XPS helyett: egy parafa parketta hőszigetelése fényévekre van 5 cm XPS hőszigeteléséhez képest.
Ha arra célzol, hogy parafa a hidegpadló helyett: ha az 5 cm habra hidegpadló helyett még pár mm parafa kerül, attól a padló felületi hőmérséklete csak egy icipicivel lesz magasabb, ezért papucsban/cipőben rálépve mindegy, hogy parafán vagy hidegpadlón járunk.
Persze mezítláb/zokniban rálépve már óriási a hőérzet-különbség a parafa és a hidegpadló között (kb mintha szőnyeg lenne a hidegpadlón), de itt csak egy előszobáról van szó.
Egy tanácsot szeretnék kérni. kb 3 éve a födém osb lapokkal lett szépen megcsinálva, alatta szigetelő gyapot. A tetőn a cserepeket viszont még nem tudtuk cserélni, s mind a hó bőségesen bejutott, mind nyáron az eső. Én még anno fóliát raktam az osb-re, de sajnos mára kiderült, hogy hiba volt. A fólia alá bement a víz, s szinte megpuhította néhol az osb lapot. Kérdésem az, hogy a megpuhított osb laprészt ki kell-e cserélni, s mivel érdemes az osb lapot bevonni vékonyan, hogy ellenálljon legfőképpen a víznek. Köszönöm a választ.
15x8000 forint az 120ezer. és akkor még nincs korrekt vízszigetelésed. ehhez képest egyáltalán nem annyira elborzasztó rendesen felszedni a betont, kiásni és megcsinálni. max a duplája. :-(
mi van akkor, ha nagyon alacsony a belmagasság (235 cm), de padló hőszigetelést szeretnék, mert alulról jön a hideg?
Pince nincs alatta, a rétegrend nagyon egyszerű:
föld + kb. 12-15 cm beton (nem spóroltak) + öreg (és jéghideg...) kőburkolat.
Ha betartom a korrekt rétegrendet, és teszek a betonra vízszigetelést, min 5 cm lépésálló hőszigetelést + 5 cm betont, majd arra a hidegburkolatot, akkor marad kb 223 cm-em belmagasságnak, az nem jó.
Találkoztam a wedi lapokkal, amire esküdöznek, hogy simán a padlóra rakhatom, majd arra ragaszthatom a padlólapot, így 5 cm-ben megoldható a víz és a hőszigetelés. Ekkor 229 cm-em maradna belmagasságnak, ez még szódával elmegy.
Az aljzatbeton feltörése nem opció...
Melegburkolat sem, mert ez a bejárat utáni első helyiség, kb. előszoba - ebédlő féle, sarkában egy konyha sarokkal, tehát sok vizet (és sarat...) kap.
Mivel egy összesen 15 m2 helyiségről van szó, így az 5 cm-es wedi lemez nettó 7800 ft-os m2 ára nem riaszt el annyira, bár...., nem bánnám, ha lenne olcsóbb megoldás.
Gondolkodtam és az jutott eszembe, hogy esetleg a garázs és a lakás közti falat lehetne pl Klíma téglából csinálni. Az építészek majd itt megmondják lehet-e keverni ilyen esetben az NF-fel, de akkor nem kell a garázsból helyet feláldozni és rögzíteni is lehet dolgokat a falba, a szigetelési érték pedig kb ugyanott lesz, mint az indokolt szigeteléssel.
Ha már bele van ilyen szinten implantálva az épületbe a garázs, és nyilván amint itt bizonygatták jelentős a költségvonzata is az épület árában, akkor nem szabad hagyni, hogy egy néha túl hideg máskor túl meleg, kellemetlen alig valamire használható 35 nm-es helyiség legyen belőle a nem megfelelően szigetelt 20 nm külső fal meg 10 nm kapun megtakarított 100 ezer Ft és párezer Ft-os fűtésmegtakarítás miatt.
Ha a falak kb 0,2-esek, akkor a 20 nm felület vesztesége 20 fokos belső hőmérséklet esetén -10 fokos külsőnél kb 120 W. Ugyanez 0,4-es falazatnál duplája.
Egy szezonban a falazat várható vesztesége 20 fokot tartva a garázsban szigeteléssel kb 300 KWh nélküle kb 600 KWh. Jó hatásfokú fűtéssel 5 illetve 10 ezer Ft, és a lakásból átszivárgó hővel nem is számoltam. A szigetelőanyag ebből látszik 10 éven belül megtérül.
Ha a kapu hőátbocsátási értéke 1.0 körül alakul, akkor azon 10 ezer Ft veszteség jelentkezhet évente, plusz annyi szellőzés ami kellhet is. A billenőkapu szigetelőanyaggal vastagon ragasztva még ennél is jobb lehet 5 ezer Ft/ év veszteséggel.
Mennyezet ha nem lesz fölötte beépítés kb 50 ezer Ft-ból szintén évi 5 ezer Ft-os veszteségűvé tehető.
Mindezek persze lényegesen csökkennek, ha mondjuk csak a 15 fok a cél, ami elfogadható egy ilyen helyiségben.
A padlót nem nagyon érdemes szigetelni így ezeknél valamivel nagyobb veszteség télen, nyáron viszont kedvező hőkiegyenlítő tömeg.
A garázs becslésem szerint max 300 ezer Ft-os többlet bekerülési költséggel 25 ezer Ft alatti éves fűtésköltséggel szobahőmérsékleten vagy közel azon volna tartható, egy a lakótértől teljesen elszigetelt fűtetlen állapothoz képest.
Én leszigeteltettem kívülrül vékonyabb (14 helyett 9cm) EPS-sel, olcsón. belülről meg 10cm ment a házzal közös falra. Ja és benyomtam még 2 radiátort is. Kurvajó volt télen a hidegben bent szerelgetni a meleg garázsban..ahogy a tizensok fokos garázsból indulás (és melóhelyen garázsba érkezés) meleg autóval is menő. szerintem. fillér b*szóknak nem ajánlott! :)
Nyolc oszlop, harmadosztályú trapézlemez, párazáró fólia, meg némi beton :D aztán ha olyan nem tudod megkülönböztetni a disznóóltól, attól még garázs, fél misiért, szigetelni meg minek... Errefelé :D aztán építenek hozzá még hat oszlopközt. Új építésű ház középen a telken, ja hát a garázsra nem gondolt senki... nekünk is neki kéne esni a felújításnak, hullámpalát tettek a garázs tetejére, de fordítva, nem szellőzik, állandóan vízfoltok vannak a betonon... meg ugye máshol nem fért el, hát foglaljon el ötven métert az udvaron az út a garázsig. Mondjuk a hó nem gond, pont elfúj onnan mindent a szél.
A garázs és a lakótér közötti falra szükséges a szigetelés, a garázs felöli oldalon.
Én raknék a garázs külső falára is, az kb 20 m2 szigetelés, nem kerül sokba, vakolni úgyis szükséges, megspórolsz a szigetelés elhagyásával kb 30-50 e ft-ot, majd vki okosabb megmondja hogy mennyit pontosan.
Ha kívülről le van szigelve, akkor a garázs és a lakótér közé lehet, hogy 10 cm helyett elég 5-7 cm is.
Így ha később véletlenül lakószobává alakítanád, már le lesz szigetelve.
A szigetelt garázskapura a legolcsóbb megoldás a drága gyárilag hőszigetelt szekventált helyett az olcsó billenőkapu+belülre felragasztott eps, ez persze kívülről nem olyan menő mint a szekventált.
Mutass már nekem két ugyanolyan ingatlant, ahol az egyiknél hőszigeteletlen garázs van, másiknál meg ugyanez a temperált térbe van betéve... és ha lenne is ilyen, rohadtul nem lenne több milliós árkülönbözet köztük. De ahol nincs semmilyen, ott már jelentkezik ez árban is. És ahogy irtam, a leendő vásárló egyből keresi a módot arra, hogy PÓTOLJA ennek a hiányát.
Az, hogy egy garázs hőszigetelt vagy nem, totálisan részletkérdés, mivel nem a hőszigetelés kerül sokba, hanem az épület külső egységébe integrálni 20-50 m2-t. Ugyanis elég kevesen elégednek meg egy féltetős hozzácsapással a lakóépülethez gk tároló cimszóval, amit egyébként településképi szempontból sem néznek jó szemmel.
halalosztonak van igaza, hogy egy 3 millióból felépitett garázs az épület összértékét 5 millióval emeli. Rohadtul mindegy, hogy hőszigetelt vagy sem, a lényeg, hogy LEGYEN.
És nem az autó babusgatásáról szól az egész, hanem egyszerűen igényszint kérdése, mint egy külön WC az épületben.
"csupán olyan szemüveget teszek az orrukra, amelyen át eddig esetleg ismeretlen dolgokat/szempontokat is megláthatnak"
Nagyobb összegű költekezés előtt mindenkinek azt szokta javasolni, hogy a neki eladásra felkínált dologról próbáljon meg minél több negatív információt beszerezni, minél megbízhatóbb forrásból (a pozitív tulajdonságokkal úgyis, külön kérés nélkül is elhalmozza a gyártó/eladó), hogy a döntés pillanatában legyen elég információ a mérleg mindkét oldalára.
Ha egy "olcsógarázsos" családi ház esetén az a negatívum, hogy "a garázs télen nagyon hideg nyáron meg nagyon meleg" ezzel szemben viszont maga a ház millió forintokkal kevesebbe kerül, mint a szomszédban árult ugyanakkora, viszont "temperált garázsos" ház,
akkor a többség valószínűleg inkább a több millióval olcsóbb házat fogja választani
(és akkor még nem beszéltük arról, hogy "olcsógarázs" esetén a ház éves fűtésköltsége is kevesebb).
szive joga. csakhogy ezzel kisebbségben van. szerencsés, mert ezrével válogathat az olyan eladó házak közül, amihez nincs és nem is lehet garázst csinálni. aminél az udvarra sem lehet kocsival beállni, az pláne jelentősen olcsóbb.
és meg is érkeztünk oda, hogy talán az egyik leg értékállóbb normális garázst csinálni a házhoz. egy 20m2 garázs 2millából szépre kijön, és egy közepes környéken ennél többel is megdobhatja a ház eladási árát.
"Az epulet tovabbertekesitesi szempontjabol rohadtul nem mindegy, hogy van-e gk tarolo,"
Ebből az a tanulság, hogy aki eladásra építi a házát, az mindenképpen jobban jár, ha épít hozzá garázst is :)
(meg még az is tanulság lehet, hogy azok a házvásárlók, akik még életükben nem laktak családi házban, azok mind úgy gondolják, hogy mindenképpen kell garázs is, a való életben viszont úgy látom, hogy kb minden második garázsban évek óta nem álltak be az autóval, sőt a környékemen pl több autó többnyire az utcán lakik, ők még a kertbe is lusták beállni)
Természetesen akiknek az autó a szeme fénye, azok nyugodtan óvják, bármennyibe is kerül ez a megóvás
én abba a táborba tartozom, akik ahogy egy 50eFt-os fűnyírónak sem készítek 60 ezer forintos védődobozt úgy egy autónak sem építek sok millióért oltárt házat :)
De az utóbbi hozzászólásokban nem a garázs létéről-nemlétéről volt szó,
hanem arról, hogy ha már a garázs mellett döntött valaki,
akkor érdemes-e azt bevonni valamilyen szinten a hőszigetelő burokba,
vagy éppenhogy lehetőleg tökéletesen le kell választani a fűtött részről termikusan
és aki az utóbbi megoldás mellett dönt, az kb mennyi pénzt spórolhat meg ezzel (a beruházásnál és utána az éves fűtési költségeken).
"Ne csak a sajat fejeddel gondolkozz mar allandoan..."
Én általában nem ítélkezek mások felett és nem akarok befolyásolni senkit,
csupán olyan szemüveget teszek az orrukra, amelyen át eddig esetleg ismeretlen dolgokat/szempontokat is megláthatnak.
Aztán mindenki maga eldöntheti, hogy eldobja-e a tőlem kapott szemüveget, vagy megtartja.
Erre Mekk Elek azt mondhatja (most éppen) joggal, hogy ő nem a gépkocsitároló létét, hanem szigetelt, lakóépületbe integrált jellegét nem tartja ésszerűnek.
Az epulet tovabbertekesitesi szempontjabol rohadtul nem mindegy, hogy van-e gk tarolo, mert nagyon sok esetben kizaro tenyezo ennek hianya. Evente tucatnyi embernek segitek hazat venni, 30-50 hazat megnezek legalabb.
Es mivel beszelek az emberekkel az igenyeikrol, 99%-nal ha nincs gk tarolo, akkor elso legnagyobb (donto) kerdes, hogy megoldhato-e ez utolag, es mennyiert.
Ha rajtam mulna, akkor a konyha az epuletekben egy hutobol allna, egy mosogatogepbol, meg egy mikrobol, mindez egy falba sullyesztett fulkebe eltuntetve.
De mivel mindenkinek mas az igenye, termeszetesen betervezek akkora konyhat, amit kernek, sot javaslatot is tudok adni a minel jobb elrendezesre es kihasznalasra.
Ne csak a sajat fejeddel gondolkozz mar allandoan...
Egy minden oldalról hőszigetelt toldaléképítmény négyzetméter ára lehet négyzetméterenként akár 150 ezer Ft felett is,
egy nulla hőszigetelésű, legolcsóbb téglából épült, födém nélküli (belülről látszik a tető) toldaléképítmény négyzetméter ára meg talán lehet akár 30 ezer Ft alatt is.
Ha egy 25 négyzetméteres dupla garázsról van szó, akkor az árkülönbség 3 millió forint,
de sokhelyütt dupla garázs épül, ami már 5 milliós árkülönbséget is jelenthet.
Mindez a rengeteg megtakarításcsupán attól van, hogy ki mertük mondani: nem számít, hogy hány fokban lakik az autónk (és ezt a tervező figyelembe is vette a költségek lefaragásával).
Aki pedig még mindig sokallja az általam saccolt "talán egy millió feletti megtakarítást is", azoktól várom a további kérdéseket.
Én nyilván megnézném a költségvonzatokat és kiszámítgatnám a különböző lehetőségek veszteségi faktorait, de majdnem biztos, hogy nem hagynám szigeteletlenül a garázst semmiképpen.
Ha elszigeteled a belső tértől, gyenge szigetelésű kaput raksz rá és még szigetelést sem raksz kívülről, akkor lényegesen jobban le fog hűlni télen, és a nyári klímaviszonyai is erősen kétségesek.
Utána kéne nézni illetve számolni, hogy milyen szigetelési megoldás, milyen költséggel, mekkora várható hőveszteséggel/ fűtésköltséggel és komfortnyereséggel jár. Ez alapján választani.
"A tervező szerint a garázs külső falát felesleges szigetelni, csak a lakótér felé belülről szigeteljünk."
Ha ezt úgy érti, hogy a lakótér garázs felőli falát a KÍVÜLRŐL (tehát a garázs oldaláról) szigeteljük, akkor igaza van.
"Ha én elöl nem teszek a garázsra szigetelést / 10 cm-es/ de a közvetlen utána jövő falra végig teszek, akkor nem értem miért gondolja, hogy a garázs fala által felvett hideg, hogyan nem fog tovább terjedni a többi szigetelt fal felé?"
Jól látod, a garázs két oldalán a hőszigetelő burkon átnyúló vastag falak mind egy-egy hőhíd (a padló és a födém is azok, de most csak a falakról van szó) amelyen át fűtés/hűtés forintok szöknek folyamtosan elfelé.
Ez ellen lehet védekezni
- a hőhíd elrontásával (nagyon rosszul hővezető anyagú fal, esetleg hőszigeteléssel megszakított fal)
- a hő útjának meghosszabbításával, tehát a hőszigetelés valamennyire (0,5-1,5m) átkúszik a hőszigeteletlen részre is, mégpedig a hőhíd mindkét oldalán (ezt szokás elfelejteni pl erkélyeknél, aztán van csodálkozás)
De az is lehet, hogy a téglád önmagában is annyira rossz hővezető (lásd első pont), hogy belül nem kell félni harmatpontra lehűléstől (vizesedés+penész), hogy az a kis éves hő/forint veszteség még az elviselhető kategóriába tartozik.
Tehát
- ha ez a garázs egy ház-toldalék lenne,
-és nem lenne lehetőség a falak megszakítására hőszigeteléssel
akkor a hőszigetelő burkon átnyúló falak hőhíd-hatásának csökkentésére valahogy így raknám fel a minimálisan szükséges hőszigetelést:
Még egy dilemma. A tervező szerint a garázs külső falát felesleges szigetelni, csak a lakótér felé belülről szigeteljünk. Ezen hosszan merengtem, mert nem értem hogyan gondolja. A garázs külső /északi/ fala végig fut folytatólagosan az egész házon, egy sor mellékhelységgel és a végén hálószobával bezárólag. Ha én elöl nem teszek a garázsra szigetelést / 10 cm-es/ de a közvetlen utána jövő falra végig teszek, akkor nem értem miért gondolja, hogy a garázs fala által felvett hideg, hogyan nem fog tovább terjedni a többi szigetelt fal felé? Szerintetek?
Most e terv azt mutatja, ahogy én kértem, tehát szigetelve, de szerinte ez így felesleges.
Ja és a garázs azért került a házba tervezve, mert sajnos ahol építkeznénk, ott szigorú szabályok vannak /és sokszor kekec szomszédok/ mely szerint nem lehet külön álló garázs, sem épület...
Hú sziasztok, kicsit eltűntem. köszönöm mindenkinek a garázs szigetelési kérdésemre adott tanácsot. Valóban hiányosan adtam meg az adatokat.
A garázs tervrajz részlete itt van. A tervező alapvetően nem szigetelne falat a garázson sehol. A garázs belső lakótér felé vezető ajtója szigetelt bejárati ajtóként van tervezve. A garázskapu szokványos, felnyíló, szerintem ennek minimális a szigetelése. A garázs fala északi, minimális ablakkal, inkább csak esetleges pára kivezetésért.
A garázs alatt valószínűleg teljes egészében pince lenne, ezen meg a huza-vona, mert írtó drága. A pince feljárat még nem megoldott de a párom nagyszerű ötlete, hogy úgy kellene megcsinálni, mintha a kocsi alatt levő szerelőakna lejárat lenne, de zárható ajtófedéllel.
Ezt Mekk Elektől kérdezd, biztosan a 2-3 millióra is tud írni példát, nem olyan nehéz azt elkölteni, mint hinnéd.
Abban is biztos vagyok, hogy létezik a világon magánházhoz garázs, aminek a szigeteltsége még ennél is jóval többe került, körül kéne nézni az északon lakó, milliárdos, luxusautó halmozók háza táján...
Na jó, de átlag házban ez kb. két szobányi alapterület :D alulra azért sokan, főleg utólagos hőszigetelésnél nem tesznek semmit sem. Ha hozzászámolnánk egy átlag házhoz, az kb. +1milla, így már okés lehet a számítás, jóváhagyom :D :D :D
Szigetelt garázskapu... sokan már akkor örülnek, ha raknak pár tábla fehér habot a fa kétajtós garázskapura :D
De a lényeg érthető, miért lehet milliós a garázs szigetelése. Másik oldal, ha felteszem én, még olcsóbb. Vagy hőszigetelt vakolat, az sem rossz :D
Van amikor az egész ház hőszigetelése sem kerül 1 millió Forintba, néha meg a garázsé is több millió. A vitában képviselt álláspont kérdése, hogy mikor melyik eset a hivatkozási alap.
Jó kis vitagerjesztő vélemények vastag betűvel szedve.
Egyáltalán minek is falak a garázsra, vagy tető, elfér az autó a szabad ég alatt is. Ez egy bizonyos minimalista szemlélet szerint meg is felel természetesen, de aki mégis garázst épít a házzal egy tömbben, úgy, hogy lényegében a határoló felülethez a garázs alig ad hozzá valamit, annál szerintem már nem nagyon érdemes a fűtött térből teljesen kizárni a garázst.
Esetleg el lehet tőle szigetelni indokolt mértékben és saját külön szabályozható fűtéssel ellátni, de szigeteletlenül hagyni nagy hiba.
Egy garázsnak hasonlóan a lakáshoz nem az egyetlen célja a fűtésköltség végletes minimalizálása. Az értelmes költséggel fűthető garázs épp olyan fokozatbéli különbség egy mínuszokba süllyedő kifűthetetlenhez képest, mint mondjuk a zárt garázs egy lábakon álló autóbeállóhoz viszonyítva.
Az autó és más ott tárolt eszközök szempontjából sem mindegy sem a hőingás, sem a hőmérséklet. Nem mellékesen aki beül az autóba annak sem mindegy, hogy -2 fokban indul el vagy valami értelmes hőmérsékletről kell felfűteni az autót. Vagy ha a garázst barkácsolásra autószerelésre is használja valaki, akkor sem mindegy, hogy télen -5 nyáron meg 30 fokban teheti-e mindezt stb...
Mondom mindezt úgy, hogy nincs fűtött garázsom, de ha most építenék új házat, akkor belekombinálnám valahogy gazdaságos módon.
Bocs, de mekkora garázs hőszigetelése kerül 1 millióba?
A sima vakoláshoz képest nem drágább a hőszigetelésre kerülő vakolat. Alá pár cm EPS nem nagy költség. A garázskapura sem nagy költség ráragasztani pár tábla eps-t.
"Ma már számtalan olyan festék is helyet kap a szaküzletek kínálatában, melyek anyagösszetételüknél fogva szigetelnek. Ezeket javasolt beltérben használni, de a külső homlokzatra is beszerezhetőek hasonló jellemzőkkel bíró termékek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a hagyományos hőszigetelési rendszereknél is jobbnak bizonyulnak ezek."
A lakás/garázs közös fal optimális hőszigetelési vastagságáról meg az a véleményem, hogy
- ha a lakótér és a nyílt külvilág szezonális átlagos hőmérséklet különbsége 17 fok ÉS ezen hőmérséklet különbség ellen X cm vastagságú hőszigeteléssel védekezünk,
- akkor saccoljuk meg a lakótértől termikusan kiválóan elválasztott garázs légterének várható szezonálisátlaghőmérsékletét
- és ebből számoljuk ki a lakás/garázs szezonális átlagos hőmérséklet különbségét
...ebből megállapíthatjuk, hogy a lakás/garázs közös falra a külső falakhoz képest kb mennyivel kevesebb hőszigetelést érdemes rakni. Szerintem (sacc) a különbség nem lesz több 15-20%-nál. Ennyivel lehetne vékonyabb a garázs/lakás közös fal hőszigetelése akkor, ha nem vennénk figyelembe az itt található hőhidak extra rontó hatását. De ha ezt is figyelembe vesszük, akkor szerintem az a legegyszerűbb módszer, ha a garázs/lakás közös fal pont ugyanolyan hőszigetelésű, mint a külső falak.
Ha van realitása annak hogy egy, a háztól szinte tökéletesen elszigetelt garázs is folyamatosan fagypont felett lesz egész télen (ezt nem tudom), akkor TALÁN van értelme a garázst hőszigetelni (és hőszigetelő garázsajtóra költeni), habár kérdéses, hogy megér-e mondjuk egy millió forint extra hberuházást a garázsban tárolt három liter fagyveszélyes festék biztonsága ;)
Deviszontha egy ilyen, a fűtött háztól termikusan VALÓBAN JÓL leválasztott garázs - hőszigetelés ide vagy oda - mindenképpen fagyveszélyes helynek számít, akor bizony egy tetves fillért sem költenék a garázs (és a garázsajtó) hőszigetelésére, sőt még a falait is a legolcsóbb téglából falaznám.
a.) Hőszigeteletlen elválasztó fal, 10 fokos fűtetlen garázs
b.) Hőszigetelt elválasztó fal, 10 fokos fűtetlen garázs
változatokban, a garázs melletti helyiségek hővesztesége kb harmadakkora lesz.
Lehet erre legyinteni, hogy oké, a közlekedőben akkor nem 300 W a max hőigény, hanem 900 W, csak éppen mondjuk a 300W-ot ki lehet fűteni 4-5 m2 padlófűtéssel, mig a 900-hoz kell 12 m2, vagy éppen egy kiegészitő radiátor.
Az elválasztó falat vékonyabbra kell venni (akár 25-ösre), és erre kerüljön fel 5-10-15 cm hőszigetelés.
Ez is igaz, de nyilván kérdés naponta hányszor nyitogatják meg effélék, mert a lakásban is csinál az ember néha huzatot, de nem az a fő hőveszteségi forrás.
Ha egyébként nem tud átjárni a garázson a levegő, akkor a tömítetlenség sem vezet szerintem nagyon durva veszteséghez.
Én csinálnák egy aktív szellőztetőt, ha nincsen, és a garázson keresztül tolnám ki az elhasznált levegőt a lakásból. Ezzel megoldanám a fűtését és az illesztéseknél sem tudna hideg levegő bejönni.
Lehet az is, hogy nem működne, de nekem szimpatikusnak tűnik.
Ja és természetesen mielőtt még fölösleges pengeváltásra kerülne sor, amit írsz önmagában igaz, de itt most feltehetőleg nagyon nem ez a helyzet (esetleg ha felkerülne a 12 centi grafitos, akkor valamelyest közelítene ehhez), ezért nem túl indokolt a kiigazítást amit tettél.
Azt azért ne felejtsd el, hogy amikor kinyitod a garázsajtót, akkor 10 m2-en ömlik be a hideg levegő.
A garázsajtók bármennyire is "szigeteltek", a lefutósin és a többi része sosem lesz az, valamint a légzárás sem tud megfelelő lenni.
Ebből fakadóan legalább 5 cm hősziggel el kell látni a garázs-lakás közti elválasztó falat. Önmagában a 30-as, vagy 38-as tégla is elég lenne, de a koszorúk és áthidalók miatt sok a hőhid, egyszerűbb és jobb rátenni egy egybefüggő hőszigetelő réteget.
Valamint természetesen a garázs felőli bejártai ajtónak sem szabad sima beltérinek lennie.
Ez is elképzelhető, de várjuk meg a kérdező nyilatkozatát, mert ha a garázs 38 NF+10 centi falazatú, akkor akár a garázsajtó is lehet elég jól szigetelt és légzáró, hogy csak a szükséges mértékben szellőztessen és ne vesszen el rajta jelentős hő.
Elárulom, hogy a teljesen szigeteletlen 15 cm tömör tégla és ennek megfelelő nyílászárókkal ellátott nyári konyhánkban is viszonylag ritkán csökken a hőmérséklet 0 fok alá, pedig csak a szomszéd háza felől van védve a fala.
Ha a garázs amint írta a kérdező szerves része a háznak és még a szigetelt burokba is beleejtették, akkor elképzelhető, hogy mondjuk két közös fala van a fűtött térrel, kettő meg a külvilággal, plusz fölötte még tetőtér esetleg, vagyis a fűtött tér határoló felülete lehet csak egy garázspadlónyival kisebb, mint a jelenlegi burok.
Ez meg kis túlzással, amit hűt a házon télen annyit hűt nyáron is.
Tudni kéne miképpen van a garázs elhelyezve és milyen(ek) a nyílászáró(k) rajta a télen milyen hőmérséklet uralkodott benne, milyen a lakótérrel a fala..., ami nélkül szerintem nem igazán lehet korrekt tanácsot adni, ezért is írtam a tanács után, hogy sok mindennek a függvénye...
Ha a garázs és a lakás VALÓBAN jól el van hőszigetelve egymástól (a hőhidakra is odafigyelve),
akkor az nagyjából úgy működik, mint egy teljesen különálló épület,
így valószínűleg lehetnek ott néha még mínuszok is.
A talajból felszivárgó kevéske hő valószínűleg csak igen jól hőszigetelt különálló épületet képes még a leghidegebb órákban is fagypont felett tartani.
A garázzsal közös falat tekintsd ugyanolyan külső falnak, mint a ház többi falát.
Az a falat úgy hőszigeteld, olyan hőszigetelt+tömített ajtót alkalmazz (lakás-garázs átjáró) és a tervezésnél is ugyanúgy figyelj a hőhidakra, mintha a garázs helyén pl egy nyitott oldalú fedett terasz lenne.
Szerintem ha ilyen jól szigetelt és még az ajtó is jól szigetel illetve zár rajta, akkor valószínűleg érdemes a fűtött tér részének tekinteni és nem hagyni nagyon kihűlni. Ha 15 fok fölött marad a hőmérséklet benne, akkor a lakással közös szerkezetek túloldalán szinte észre sem lehet venni, hogy hidegebb helyiség van a túloldalon, és feltehetőleg a fűtési költségben sem egy óriási a különbség.
Nem gondolom, hogy bármilyen szigetelés a lakás felé néző falon több előnnyel járna, mint hátránnyal.
Nyilván persze mindez függ attól is, hogy milyen falazat illetve födém választja el a lakástól, a közös rész felületének aránya a garázs külső falaihoz képest, milyen az ajtaja, meg effélék, melyeket nem írtál le.
sziasztok! Ha a alapvetően fűtetlen két beállásos garázs szerves része egy családi háznak,/bár külső falai 38 tégla+10 cm szigetelés/ akkor hogyan lehet úgy kialakítani, hogy mégsem legyen nagy hűtő tényezője a lakásnak? Mire érdemes figyelni?
A regime francia szó rendszert jelent, nem csak (de elsősorban) politikai hanem adminisztrációs és más összefüggésekben is. Véleményem szerint innen jött át a magyarba, különösen a rendszerváltás környékén lett divatos, és politikai értelemben használatos főleg, de használható más rendszerekre is, csak furcsán hangzik.
"ELŐfinanszírozás >> előre adják a pénzt és a végén kell a 10% önerőt villantani."
Ez nem volt érthetetlen, csak hihetetlen :)
Kíváncsi leszek a pályázati feltételekre, hogy mondjuk egy 30-40 éves kockaházban élő hitelképtelen szegény családnak mekkora az esélye egy egyszerű+olcsó ELŐfinanszírozott hőszigetelésre.
"REZSIM >> működési rend."
Na ettől lett a mondat számomra érthetetlen (és még mindig az, mert a "rezsim" szónak ezzel az értelmezésével eddig még nem találkoztam).
"Javasolt terápia >> kezelés államfóbia ellen."
Már számtalan kezelésben részesültem az elmúlt 25 év alatt, de előbb-utóbb mindig kimegyek az utcára nyitott szemmel vagy elolvasom a híreket és olyankor újra visszaesek az állam-undoritiszbe.
Igen, csak én nem az ötletemet kértem véleményezni, hanem a rétegrendben kértem tanácsot.
Az a hatalmas "üvegfelület" összesen 2,2nm (az ablakok befoglaló mérete)
" Hiába lejt északnyugatra a tetőd 30 fokot amikor a nap mondjuk 66 fokon delelt ;)
mire hazaérsz a munkából finom hőség lesz az egész házban. "
1 napon, a többin meg alacsonyabban.
Nem véletlenül nem szokás É-i oldalra napelemet telepíteni.
A nyarat a 100nm-es házban 1 db visszafojtott 2kW-os klímával "vészelem" át (24 °C), köszönhetően vélhetően annak, hogy nincs a ház 2/3-ában a padlóban hőszigetelés. Nem mintha ez a pozitív dolog lenne, de itt épp jól jön.
Szó se volt itt hatalmas üvegfelületekről. Tisztában vagyok vele, hogy az ablakok hőátbocsátási tényezőjével milyen jól lehet svindlizni, de a melegperem meg a 3 réteg nem hangzik rosszul, már a lecsapódó pára szempontjából se. Amitől inkább jobban tartok, mint a fűtésszámlám megbokrosodásától.
Ez alapvetően egy pénz-megtakarító topic, úgyhogy ne csodálkozz, hogy itt a pénz-pazarlás minden formája furcsának tűnik és ellenkező reakciókat kapsz. Ha vannak olyan szempontjaid, amelyek számodra fontosabbak a maximális pénzmegtakarításnál, akkor ezt közöld egyértelműen és akkor megkímélheted magad a pazarlásra-figyelmeztetésektől.
Ha valaki az esztétikát, vagy bármilyen építési megoldást a maximális energiamegtakarítás elé helyez, azzal nincs semmi baj, de egy p""énz-spóroló topicban az ilyesmit nem árt előre közölni a néppel :)
"A hűlő/melegedő felület kb duplázódni fog,"
...plusz egy hatalmas ablakfelület, amely a födémnél sokkal rosszabbul hőszigetel...
"A benapozottságtól nem tartok, mert az ablakok ÉNY-ra fognak nézni, kellemes szórt fényt fognak akkor adni, amikor hazaérünk a munkából."
Hiába lejt északnyugatra a tetőd 30 fokot amikor a nap mondjuk 66 fokon delelt ;)
mire hazaérsz a munkából finom hőség lesz az egész házban.
Fűtéskor meg a meleg levegő felfelé száll és felülről lefelé kezdi felölteni a teret, mármint azal a hővel, amit a nagy hideg üvegfelület ki nem vesz belőle.
"A mostani pályázati ciklusban 90% előfinanszírozás a rezsim."
Ezt a mondatos sajnos nem értem.
Azt nevezem utófinanszírozásnak az, amikor a pályázaton nyertesnek először elő kell teremtenie valahogyan a pénzt a dologra, megcsináltatni, majd utólag megkapja a megpályázott pénzt. Márpedig a legjobban rászorulók éppen azért szorulnának támogatásra, mert nem képesek előteremteni a pénzt (mert pl nem hitelképes).
Szegénységben élő embereknek olyan támogatásról beszélni, amelynél a támogatáshoz csak utólag, a munka befejezése után lehet hozzájutni, az olyan aljasság az állam részéről, mintha egy éhezőnek azt mondaná, hogy ugorjon el a boltba, vásároljon kaját és ha hozza a számlát, akkor majd utólag kifizetjük az összeget.
Az összes pályázat azokat támogatja, akiknek igazán nem is lenne szükségük támogatásra,
akiknek viszont az élete gyökeresen változhatna meg a támogatástól (pl évente 150 ezer ft fűtés-megtakarítás), azoknak esélyt sem ad a pályázásra.
Én kb lesz@rom, megcsináljuk most tavasszal. Számla nélkül mindent, így kb ugyanott tartok majd, mint számlával és pályázati pénzzel, feltéve, ha kapnék egyáltalán pénzt.
Én elismerem, hogy tévesen írtam, hogy alaptalanul hülyeségnek és marhaságnak nevezted a hozzászólásomat, mert valójában butaságnak és marhaságnak nevezted alaptalanul. Elnézésed kérem a tévedésért, mert olyan kifejezést tulajdonítottam Neked, amit nem írtál!
Az elismerése a tévedésnek azért egy fokkal jellemépítőbb, bár kétségtelenül kényelmetlenebb lehet. A félbehagyottan süllyedésre ítélt dolgok engem zavarnak.
Vehetem akkor úgy, hogy a butaság, marhaság, csűrés-csavarás, befeketítés kifejezéseket és a többi alaptalan állításodat ezzel visszavontad?
A helyreigazításnak illik legalább olyan látványosnak lenni, mint amit helyreigazítani szándékszik, de nagyvonalúan beérem egy vastagbetűs aláhúzott igennel is. :-)
Szia! Nekem is ilyen az étkezőm, mindenkinek tetszik, amikor belép. Nálunk gipszkarton favázzal, fólia, táblás gyapot 20 cm, és valami vékonyabb OSB volt a rétegrend.
Utólag sem bánom, mondjuk biztos több energiát kér, de megéri, nagyon jó világos az egész és nincs még véletlenül sem bezártságérzet.
Sziasztok! Ennek mennyire lehet hinni szerintetek, érdemes elmulasztani a mostani tavaszi austrotherm akciót ennek érdekében. Az eddigi otthon melege pályázat nem igazán jött össze, csak nagyon alacsony számú pályázónak.
Láttam, hogy ez már uniós pénz lesz, de vannak itt is kétségeim... Szóval a véleményeitekre lennék kíváncsi.
Tisztában vagyok vele, hogy ez alapvetően egy technikai jellegű topic, ahol nem szokás örvendezni a rontó módosításoknak, de kérem, hogy vegyétek figyelembe, hogy van élet ezen túl is. Miért nem próbáljátok rábeszélni Kömkelt, hogy a nyitott nappalijába csináljon végre rendes, energiatakarékosabb födémet? :-)
A hűlő/melegedő felület kb duplázódni fog, jelenleg is csak 10cm gyapot van födémben, ezt az új megoldásban nem nehéz megduplázni, sőt. A benapozottságtól nem tartok, mert az ablakok ÉNY-ra fognak nézni, kellemes szórt fényt fognak akkor adni, amikor hazaérünk a munkából.
A vendégeinket inkább a 49centis, 10 éves CRT TV-vel szoktuk sokkolni, mint a nappalink dísze...
A költségekről: 2 db 3 rétegű melegperemes ablak, leszállítva, beépítve 170e. A többivel együtt csak beleférünk a fél millióba. Kb 36nm-nyi szerkezetről van szó, gk 500Ft/nm, szig anyag egy ezres, legyen ezerötszáz. Legyen 4000Ft/nm a szerkezet, ez még mindig csak 150ezer.
Ami a LED-t illeti, képes követni a napfény óráról órára változó színhőmérsékletét?
Amitől inkább tartok, hogy ne legyen "pince"érzés a nappaliban.
Egy olyan házon, ahol az oldalfalakon 20 centi eps lesz, egy ilyen házon a födémre legalább 30 centi hőszigetelést illik tenni, de akár még 40 centi sem túlzás.
És ehhez a jósághoz illő odafigyeléssel kell kialakítani a ház összes szokásos hőhidas csomópontját is.
Láááátom a jövőőőt.... lááátom a jövőőőőőt.... ez is utófinanszírozásos pályázat lesz és nem egyértelműen támogatás.... tehát ezt is csak azok vehetik majd igénybe, akik ugyanezt segítség nélkül is ki tudnák fizetni... az igazán, legjobban rászorulóknak ebből egy fillérhez sem lesz esélyük hozzájutni... ugyanúgy, ahogy az összes előző pályázatnál.
Ja, és ahogy a kenőpénzre dolgozó politikusainkat (és úgynevezett kormányszakértőket) ismerem: lesz benne ablakcsere, meg kazáncsere, meg fűtéskorszerűsítés, meg napkollektor meg hőszivattyú támogatás
de olyan, hogy csak hőszigetelés támogatás egész biztosan nem lesz benne, hiszen ennek volna értelme (kevés állami befektetéssel hatalmas népgazdasági nyereség, ráadásul rövid idő alatt).
Ebből a pénzből
- lehetne kb 200-400 ezer (hőszigeteletlen családi házban élő) szegénységben élő állampolgár fűtésköltségét akár harmadára-negyedére csökkenteni
- vagy lehetne kb 50-100 ezer (támogatásra anyagilag nem igazán rászoruló) állampolgár életét még kényelmesebbé tenni.
Valami azt súgja, hogy a második verzió fog megvalósulni - már megint.
Valóban nem nagyon használatos így együtt, köszönöm az észrevételt!
Tudok alkotni új fogalmakat, és nem is haragszom érte magamra, ha még nem foglalt másra és nem okoz túlzottan nagy félreértést, (vagy kifejezetten elősegíti a megértést) márpedig a mellékelt ábra szerint nem foglalt, és nem ez okozott.
Azért el kell ismerni ez így jobban hangzik, mint ha fordított esetben azt írtam volna felhajtós gravitációs erő.
Rákerestem a témára (megjegyzem a hozzászólásomnál jóval komolyabb helyeken is használják a "gravitációs felhajtóerő" kifejezést, ami persze nem jelenti feltétlenül, hogy szabatos), és mindenhol gázba vagy folyadékba helyezett testre definiálják a felhajtóerőt, van ahol nem átallják a testet szilárdnak is nevezni. 1 illetve 4 egyetemi irományt talált a gugli, ahol gázra vagy folyadékra ható felhajtóerő kifejezéssel találkozott.
Mivel itt elakadtam a hőmérséklettel összefüggésben önmagukban mozgó gázok és folyadékok témájában rájöttem, hogy ezt esetleg másnak is nevezhetik.
Meg is találtam a keresett kifejezést.
A mondatrészem talán helyesen:
"Mivel szilárd testekben a hőterjedésre kevésbé hat a szabad konvekciós áramlás jelensége"
Már csak az a kérdés maradt, hogy pl a vízbe öntött olajra, vagy a lufiból kiszabadult héliumra akkor mi hat? Gondolom molekulánként kell szilárd testnek tekinteni őket, vagy nem?
"Kérdésem az, hogy egy 260 négyzetméteres B30+20cm EPS falú, padlón és födémen is 20cm szigetelésű háznak 0,5-ös ablakokkal,"
Ennyi adatból csak nagyon durván lehet számolni.
Ha nem lenne csak vicces vastagságú (mindössze 20 centi) hőszigetelés a födémen, akkor ez a ház szerencsés esetben megközelíthetné akár egy passzívház jóságát is, ebben az esetben az év leghidegebb óráiban is elég lenne számára összesen kb 3000 wattnyi fűtőteljesítmény.
Ha viszont az összes födém/lábazat/terasz/stb csomópont jó hőhidas, nincs hőszigetelés a padló alatt, plusz jószar a szellőztetés, akkor ilyenkor a hőigénye lehet akár 15-20.000 watt is, hiába jóvastag a fali hőszigetelés meg szuperek az ablakok.
Egyébként tudtommal 0,5-ös ablak nem létezik, csak olyan ablak, aminek az üvegje 0,5-ös, a többi része meg ennél sokkal gyengébb hőszigetelésű. Ne dőlj be a gyártó/kereskedő parasztvakításának, az Uw és az Ug érték NAGYON nem ugyanaz.
Nos a kedves Mekk Mester az alábbi mondatomat találta elfogadhatatlannak:
"A szilárd testekben terjedő hőre kevésbé hat a gravitációs felhajtóerő,"
miközben ez kissé pongyola megfogalmazás ugyan de alapvetően igaz. A kevésbé nálam egyrészt a nem irónikus szinonimája is néha, de itt még meg is engedtem némi ráhatást, mert a szóban forgó födémben és más szilárd testekben lehet gáz vagy folyadék amiben terjedőre hat és ezen keresztül a szilárd testben terjedőre is hat...
Egyébként ha a felhajtóerő hat a hőáramlásra, akkor a hőterjedésre is hat és végső soron magára a terjedő hőre is.
Egy fokkal pontosabb lett volna ha átrendezem a szavakat:
"A szilárd testekben a hőterjedésre kevésbé hat a gravitációs felhajtóerő"
Nyilván Mekk Elek ebbe is beleköthetett volna csak még egy fokkal kevesebb lett volna rá az alapja.
Az történt, hogy a saját módszerét használtam "ellene", mindössze azzal a különbséggel, hogy én a sokkal súlyosabb fogalmazási hibáját tényleg annak is állítottam be és nem elvi hibának amint ő tette fordítva..
Engem sem a Te befeketítésed, sem az össznépi megítélésem nem foglalkoztat különösebben.
Mivel nem én minősítettem marhaságnak vagy hülyeségnek a hozzászólásaidat eleddig, pedig lett volna rá alkalom, sokkal indokoltabb is, mint amiért az enyémet az imént annak minősítetted.
A marhaság meg hülyeség az annyi volt, hogy a hőterjedés helyett nem egészen precízen hőt írtam. A hőterjedésre hat a gravitáció gázoknál, folyadékoknál jelentősen egyébként szilárd anyagoknál, mint egy födém legfeljebb a benne lévő gázok vagy folyadékok révén jelentősebben.
Ezt a fogalmazási pontatlanságot, mintha valami nagy elvi félremagyarázása lenne a dolgoknak fogtad fel (jellemző módon) és leírtad ugyanazt amit én más szavakkal, de nem gondolnám, hogy helyesebben. Ez utóbbi amúgy nem baj, mert lehet a kérdező így jobban megértette.
Nem stílusom az ilyen fajta vastag betűs arrogancia ezért ahelyett, hogy mindezt megmagyaráztam volna, inkább egy kis viccel világítottam meg, hogy bagoly mondja verébnek...
Nos úgy látszik nagyon igazam lehetett, ha ilyen fokozott reakciót váltott ki.
Egyébként megint olyan állítást sikerült nekem tulajdonítanod, amit nem tettem, de ezt már megszoktam, fel sem veszem.
Kérdésem az, hogy egy 260 négyzetméteres B30+20cm EPS falú, padlón és födémen is 20cm szigetelésű háznak 0,5-ös ablakokkal, mondjuk mínusz húsz fokban, hogyan lehet kiszámolni az energia igényét óránként, ha mondjuk minimum 23 fokot szeretnék odabent és elektromos a fűtés?
Illetve 17000 kwh áram évente fedezhetné-e az igényeket?
Először is szép nyugodtan üljetek le és ÍRJÁTOK LE (pszichológia!), hogy EGÉSZ PONTOSAN pontosan mi hasznot vártok ettől a tetővilágító ablaktól.
Mert
- energiaköltség szempontjából többszörösen is hatalmas veszteség, télen a fűtés-, nyáron a hűtés-számlát jelentősen meg fogja dobni
- beruházásként pedig közel lesz az egy millióhoz (ha valóban törődsz a jó hőszigeteléssel).
- a "természetes fény szükséges a szervezetnek" kifejezés pedig valószínűleg az ablakgyártók parasztvakítása, aminek nemcsak a laikusok, de még számos szakember is bedől (önálló gondolkodás híján).
Ami indokot esetleg el tudnék fogadni (ami most hirtelen eszembe jut):
- szereted a csillagos ég / a ház fölé boruló fák / vonuló bárányfelhők látványát és anyagilag megengedheted magadnak a beruházási, majd a későbbi extra energiaköltségeket
- minden ésszerűségi/anyagi indokot felülír az a terv, hogy a házba belépő vendégeket/rokonokat üsse meg a guta az irigységtől
- el akarom adni a házat és lehet olyan vevő, aki pont egy ilyen különlegesség miatt dönt ezen ház mellett (ingatlanos/építész szaknyelven: a balek beveszi a parasztvakítást ;)
Sajnos ez a redőny is távol van az ideálistól, mivel egyrészt ennél is egy zárt (átszellőzetlen) tér van a redőny belső felén, másrészt az ablak (jól hővezető) keretét ez sem árnyékolja, csak megtoldja.
A zéró árnyékolásnál persze ez is százszor többet ér.
A 64810-ben írtál egy butaságot, miszerint a szilárd testekben terjedő hőre hat a gravitáció.
Ezt én kijavítottam, de a tudományosan hivatalos "hővezetés" kifejezés helyett a "hőáramlás" szót használtam, amit ha nagyon akarunk, akkor akár félre is lehet magyarázni.
Erre te ahelyett, hogy elismernéd, hogy a 64810-ben marhaságot írtál,
vagy ahelyett, hogy bölcsen csendben maradnál,
ehelyett inkább nyelvészeti csűrés-csavarásba kezdesz.
Az akadémiai, egyetemi (bürokratikus) hierarchiában vannak olyanok, akik tudás helyett a többiek befeketítésével jutnak előre a ranglétrán. Ebben a fórumban én a legalsó, a "hülye+bunkó" pozíciót birtokolom, tehát az én befeketítésemmel sajnos nem kerülhetsz a mostaninál előnyösebb helyzetbe a többiek szemében :)
Azért van ott egy tartószerkezet is, ami szerintem nem annyira páraáteresztő. Persze ha elég vastag a külső szigetelés, és tökéletesen körbe tudod zárni...
Fólia nélkül is megvalósul a csökkenő páraellenállás: festés/glett->gkarton-> üveggyapot.
Persze, ha kerül rá kívülről porvédelem miatt fólia, akkor már más a helyzet.
Azért gondolnám, hogy lehet egyszerűsíteni, mert tudtommal a saras deszkás födémeknél is elfogadott a fólia nélküli verzió: alul gkarton, gerendák között gyapot, felette szalmás sárral a lécezésen.
Hálózott vakolt fal elbírja horpadás nélkül a konzolt, csak megfelelően rá kell huzatni. Az esetleges furat és tipli állapotát nehéz megítélni a furat mélyén ... Ezért, nekm pl. átmenő menetes szárral van a konzol felfogatva, csak a felső pontoknál. Lassan négy éve így van stabilan a klíma, semmi elmozdulás vagy horpadás, repedés nincs.
Ha tutira akarsz menni, akkor nagyob lyukat kell fúrni, de csak a szigetelépsbe (40mm). Bele evvel megegyező átmérőjű és a szigetelésnél fél centivel hosszabb műanyag cső. Ebbe megy a menetes szár, köré kifújva PUR habbal. Erre már akár hőszipkát is tehetsz, pláne ha mind a négyet így csinálod, mivel a csőrab átterhel direktben a falra.
Ha mögötte padlástér van, az olyan, mint egy könnyűszerkezetes fal, tehát annak megfelelően kell eljárni. Kifelé csökkenő páraellenállás kell, vagyis szükséges a párazáró fólia.
Akkor egyszerűsítem a kérdést. Miből, milyen rétegrenddel építenétek meg a képen látható felülvilágító ablak alatti rész függőleges oldalfalát? Tételezzük fel, hogy van mögötte padlástér.
Elegendő a gipszkarton, faváz és 10-20-30 cm üveggyapot? Kell bele fólia a párazárás miatt a gipszkarton alá?
"A szilárd testekben terjedő hőre kevésbé hat a gravitációs felhajtóerő,"
A gravitációs felhajtóerő egyáltalán semmilyen hőre nem hat.
A környezetükben lévő többinél melegebb gáz/folyadék részecskék valóban könnyebek, ezért ők maguk fel tudnak emelkedni, de ez tulajdonképpen nem a hőnek a mozgása, hanem az anyagnak a mozgása és mivel a tömör anyagok részecskéi nem képesek áramlani, ezért a tömör anyagokban a hő lefelé is pont ugyanúgy áramlik, mint felfelé.
Van olyan árnyékoló is, az meg azért nem valami jó, mert meg túl sok nap süt át rajta. De úgy látom, hogy legtöbb helyen a sötétszürke a divat. Láttam boltban olyat is, amely kívülről tükröző felületű volt, az biztosan egész hatékonyan árnyékolna, de azt meg de azt nem vette senki, mert hogy néz má ki kívülről, még megszólnak érte a szomszédok :)
"akárcsak egy függőleges redőnynél."
A függőleges redőny sem tökéletes árnyékoló, ő meg azért, mert a naptól felmelegedő felületét csak egy oldalról tudja hűteni a külvilág levegője.
A legbiztosabb megoldás a ferde tetőablak jó árnyékolására: ha egyáltalán nincs ferde tetőablakod :)
Ha valaki gyártana olyan külső tetőablak-árnyékolót, amely
- a teljes ablakot leárnyékolja (keretestül),
- az anyaga nem enged át magán semmi napfényt,
- és az anyaga nem tud túlságosan felmelegedni (mert jól körül tudja járni a levegő),
akkor durván kevesebb hő jutna be a tetőablakokon.
Szerintem elég lehet valami keményebb fajta XPS lap a tervezett helyére némi túlnyúlással teherelosztó réteggel, ami lehet akár több réteg háló ragasztó kombináció is.
A konzol helyének kihagyása vagy a konzol rögzítés utáni beszigetelése kevésbé tűnik vonzónak.
én is csavarosat vettem. de a szárát kidobtam, és tettem a helyére m8 menetes szárat. vagy 33 centiset (méterest háromba vágtam. aztán fúrtam neki 30 centi lukat, bele purhab, abba a menetes szár. ennek vagy 6 éve.
Az átalakításnak másodlagos, de egyúttal fontos célja egy kicsit izgalmasabbá tenni a teret, nem tudom hogy mondják ezt építész nyelven. Bent maradnának a fa födémgerendák, beburkolnánk, etc.
Én anno vettem csavaros végűt, ami legalább 20 centis volt.
Ezt könnyebb (lehetséges) beállítani megfelelőre, meg kiszedni is kellemesebb, ha szükség van rá. Ilyet javasolnék, vagy ha nem találsz, akkor mehet a hegesztés, de akkor is jobb menettel megtoldani.
utólagos hőszigetelés esetén a lefutó csatornák bilincseire mi a megoldás?
a leghosszabb beütő hossz, amit találtam, 17 cm, ami 12 cm hőszigetelés esetén nagyon kevés, mert vagy 3-4 cm-t el is kéne állnia a csatornának a faltól, és egy 5-6 cm-t bent kéne lennie a falban...
Ez volt az első ötlet, a második sima üvegezett tetőtéri kibúvó bedobozolva, plafonszinten kétrétegű keret nélküli üveggel. Még a különböző anyagok fényvisszaverését is mértem, hogy mivel burkoljam a "dobozt" belülről. Akkor derült ki, hogy a sima A4-es papír az optikai fehérítőknek köszönhetően bizonyos hullámhosszokon 100% felett (!) veri vissza a fényt, (csapja be az eszközt).
A nem túl jó fekvésű nappalink sötétségén szeretnénk úgy javítani, hogy a saras-deszkás födémet egy részen (5-15nm) kibontjuk és a tetőre tetőtéri ablakot betéve, élvezzük a fényt. A kibontás "köré", a padlásra kellene építeni "falakat", aminek a szerkezete nem világos. Tető oldalon 7,5X15-ös szarufák vannak, ezzel a fóliával:
Elvileg ez alatt kéne hagyni szellőzőrést mivel, ez alapvetően az elmondásotok alapján párazáró. De, nem tiszta, hogy a légrés, hogy szellőzne ki, mivel a homlokzati hőszigetelés erre a felületre (illetve az eresznél lévő lambériára) rázár.
Szóval a tető alatti rétegrend lenne: tetőfólia/légrés(?) élére állított tetőléc/normál fektetésű tetőléc/ párazáró fólia (erre tudnátok vidéken is elérhető márkát mondani?, mert nálunk tetőfólia van 'osztjóvana' , mit keressek?) a 20 centis résbe olcsó ásványgyapot, és végül gipszkarton. Jó ez így? A többi fal problémásabb. Tetőlécből valamilyen rács, ami tartja a gipszkartont, a rács másik oldalára felragasztani 20 centi valamilyen merevebb ásványgyapotot? Vagy valami olcsóbb paplant a másik oldalról Z alakban bedrótozva? Mitől nem fog összeroskadni? Kell fólia ebbe a szerkezetbe? Elvégre ki tud szellőzni. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt a fóliázást résmentesen meg lehet oldani.
- Fekete/sötétszürke (tehát kiváló hőelnyelő) szövet
Narancssárga, kb. cserépszínű
- kifeszítve az üvegtől két centire (tehát alulról hűtő légáram nulla),
akárcsak egy függőleges redőnynél.
- ami letakarja a tejes ablak összfelületének nagy részét (mert a jól hővezető ablakkeretet sajnos nem árnyékolja)
valóban, nem 100%-os megoldás, csak ugye nem űrrepülőgép és emberélet van veszélyben, hanem kellően és értékarányosan jó megoldást keresünk.
"Ha egy ilyen ablak elé/alá állsz, amikor kívülről rásüt a nap az árnyékolóra, akkor az arcbőrödön/kézfejeden jól érezni a bejövő hősugárzást - és nemcsak akkor, amikor pont szemben van a nap, hanem 8-9 órán keresztül, mert a nap már lapos szögből is felforrósítja az árnyékoló szövetét."
Ha egy ilyen ablak elé/alá állsz árnyékolás nélkül, több 10 fokkal forróbb az üveg hőmérséklete, a besütő nap által felmelegített tárgyakról már nem is beszélve.
Summa summárum: Ez egy nem 100%-os, a függőleges fehér redőnynél ill. kifeszített lenvászon árnyékolónál kevésbé hatékony, de összességében jól működő, hasznos megoldás.
Motor, automataváltó, osztómű, és máris számolhatsz autónként olyan 500kg 90fokos fémmel. Nyáron úgy be szokták fűteni a garázst, hogy olyan meleg van, mint egy fóliasátorban!
mivel tavaly nyáron 3 hétig bontottam a tetőteret és több száz kiló! száraz nyestszart dobáltam ki teljesen beöltözve a a padlásból miközben mindenem gyapotos volt, eszem ágában sincs 10 centi olcsó gyapotban gondolkodni SŐT még ha ingyen adnák sem kellene
mint korábban leírtam mindenféle rágcsáló, emlős, cápa mittomén milyen állat előfordult élve vagy halva esetleg aszalódva, --egy életre elég volt minden szúrós szarból
lottó nyertes nem vagyok de a garázs a ház szerves része és azon keresztül jutunk át a spájzba majd a konyha/előszoba/nappaliba és erősen süvített a hideg onnan, tehát csere, fútve nincsen de csak 1 radiátort kell rakni rá és nem tudom miért olyan nagy luxus a garázs 3x5méter, az autóm meg egy 16 éves f astra 230 ezer kilóméterrel :)
a lottót amúgy jó lenne megnyerni csak ahhoz játszani is kéne
Találtam egy ilyet a tüzépen a legnevesebb EPS gyártótól, az akció már nem érvényes, de azért elolvastam:
"Ha a falunk U értéke, azaz a hőátbocsátási tényezője pl 1,4 W/m2K- ami egy B30-as falazatnak felel meg-, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, ami 1,4 wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát."
Persze ha kint csak egy fokkal van hidegebb mint bent, akkor tekinthetjük... :)
Azért aki csinálta, talán figyelhetett volna egy kicsit jobban mit adnak ki gondolom X ezer példányban.
A szilárd testekben terjedő hőre kevésbé hat a gravitációs felhajtóerő, mint a gázokra vagy folyadékokra, mert ott a részecskék nem tudnak szabadon mozogni egymáshoz képest. Ezért minden irányban egyenletesebben terjed bennük a hő.
Először érdemes volna a 20 m rézcsövet leszigetelni csőhéjjal, ha még nincs, az is felér ugyanis egy radiátorral.
Nem aprózod el a vastagságokat. Ez már alacsony energiás ház kritérium. Persze van a vastagnál még vastagabb. Egy padlásfödémre 8-10cm hőszigetelés bőven elég, mert a pince főfalak is vezetik lefelé és kifelé is a hőt. Egy vastagság felett már mérhetetlen a különbség. Akkor már csak az úsztatott beton segít, de azt egy lakott házban utólag megcsinálni... Persze minden lehetséges, csak nem sokan vállalják/nák be.
Értem...Igaz,még le sincs alulról vakolva,csak a beton gerenda és béléstestek vannak pucéran.....
AKkor emiatt van most is 19 fok meleg az alagsorban?Pedig csak 20 m rézcső fut a plafonján,de radiátor sincs lent...2 cm nikecell férne el a plafonján! érne az valamit??
Sikerült baráti tárgalásokkal elérni, hgoy ne oldalhatárra tegyék az 50+ millás házat, hanem a garázst leszámítva telekhatár +120 centire, persze a garázs miatt így nem tudja körüljárni a szuper házát. Holott hely van bőven a másik oldalon a garázsnál is.
Tegyuk fel, hogy mondjuk a kotelezo oldalkerti tavolsagot csokkentettek ezzel a 30 cm-el.
10 evig lehet parazniuk, hogy nehogy valami miatt ez kibukjon, mert akkor bizony BONTANI kell, mivel fennmaradasi engedelyt nem kaphat. Ugyanez van, ha az a "plusz ket sor tegla a terdfalon" atlepi a maximalis epitmenymagassagot. Nem fognak ra fennmaradasi engedelyt adni, visszabontatjak, tokmindegy neked az mennyibe kerult.
A slussz poen az az egeszben, hogy ha te most kersz epitesi engedelyt, akkor a te terveiden a szomszed haza a VALOSAGOS helyen fog szerepelni. Ha az elteres szemet szur az eloadonak, akkor a szomszedod maris lebukott. (persze ez csak akkor problema, ha az a 30 cm jogellenes)
Hát... a szomszéd telekre most épült ház, legalább 30 centivel közelebb van a telekhatárhoz mint a terven..... Lehet hogy felénk nem járnak olyan sűrűn, vagy az is lehet hog ya nagyköltségvetésű házaknál van az a pénz, amiért félrenéznek....
De köszi az infót, nem fogunk ilyet játszani, jobb a békesség.
Egy autó nevű nagy rakás fémnek csak viszonylag kis része forró, az anyagok többsége menet közben kb környezeti hőmérsékletű,
tehát amikor télen beállsz a garázsba, akkor beviszel mondjuk 200 kiló 80-100 fokos fémet, meg 1200 kiló mínusz tíz fokos fémet. Tehát korszerű autóknál a "hőbevitel" mérleg hideg napokon többnyire távolról sem pozitív. Persze nem minden nap van mínusz 10 fok, a 80 fokos vas viszont mindig 200 kiló, ráadásul létezhetnek olyan típusok is, amelyeknél egészen más ez az arány.
A jó nyári árnyékolást kb így tudnám megfogalmazni:
1: az árnyékolandó felületnek (pl: ablak keretestül) ne cak nagy részét, de lehetőleg egyetlen pontját se érje közvetlen napsütés,
2: az árnyékoló alsó felülete legyen minél alacsonyabb hőmérsékletű (pl hővisszaverő felület a nap felé, jó hűtés pl levegő áramlásával, hőszigetelt belső felület, stb), hogy ne működjön sugárzó hőforrásként a leárnyékolt rész irányába.
Aki nem érti a második pontot, az nyáron tegyen ki a tűző napra négy nyugágyat négy hatalmas napernyő alá.
- az első napernyő legyen tükröző fóliából (hőtükör fólia)
- a második fehér vászonból
- a harmadik fekete kátránypapírból
- a negyedik szintén fekete kátránypapírból, de legyen az alsó felén 10 centi eps hab
...és próbálja ki mind a négyet, mégpedig szélcsendes és szeles időben egyarán.
A garázst fűtik az autók! Legalábbis nálam, ahol egy vasblokkos V8 és egy szintén vasblokkos sor6-os telekjáró a téli verda, az esti hazaérkezés után, még másnap reggel is 8-10fok körül van a fűtetlen garázsban:)
Mert ilyesmivel kurvara nem szorakozhatunk most mar, amikor max 5 cm az elteresi tureshatar, plane epitmenymagassagnal. Ha lennenek e-naplos munkai, akkor tudna, hogy az epitesfelugyelet jar ki ellenorizni, es lezerrel mernek minden tartoszerkezeti meretet.
Ha elteres van, epitkezest leallitjak, es engedelymodositasra koteleznek (+buntetes).
15 evvel ezelott en is nyugodt szivvel mondtam ilyeneket, es meg is csinaltuk, de par eve mar nagyon kockazatos.
"30 éves tetőtéri ablakon is van külső árnyékolás, azért ez nem olyan borzalmas feladat."
- Fekete/sötétszürke (tehát kiváló hőelnyelő) szövet
- kifeszítve az üvegtől két centire (tehát alulról hűtő légáram nulla),
- ami letakarja a tejes ablak összfelületének nagy részét (mert a jól hővezető ablakkeretet sajnos nem árnyékolja)
- ami felfogja a rásütő nap nagy részét (mert tökéletesen záró külső árnyékoló szövetet még nem láttam),
- miközben 70 fokra felforrósodik (így sugárzó fűtésként működik a lakás belseje felé).
Persze ezt is lehet külső árnyékolásnak nevezni, hiszen a semminél valóban sokkal jobb.
Ha egy ilyen ablak elé/alá állsz, amikor kívülről rásüt a nap az árnyékolóra, akkor az arcbőrödön/kézfejeden jól érezni a bejövő hősugárzást - és nemcsak akkor, amikor pont szemben van a nap, hanem 8-9 órán keresztül, mert a nap már lapos szögből is felforrósítja az árnyékoló szövetét.
Az ablakcserével ablak-négzetméterenként évente 6-800 forintot fogsz megtakarítani. Mennyibe is fog kerülni az ablakcsere? Életben leszel-e egyáltalán 20-40 év múlva, amikorra a mostani ablakcsere behozza az árát és ünnepélyesen megtermeli az első forint tiszta nyereséget?
Arra még rádobhatnál 10 centi olcsó üveggyapotot. Persze lehetett volna az egész üveggyapotból és a maradék pénzből ingyen kijött volna egy hétvége egy wellness hotelben... vagy jópár négyzetméter hőszigetelés a falakra.
Sajnos nem mindenki nyer annyit a lottón, hogy világkörüli hajóútra meg feleslegesen drága hőszigetelő anyagra pazarolhassa a pénzét ;) az átlagember beéri oda az egyszerű eps-sel is.
Mi annyit csináltunk anno hogy: 10 centi kőzetgyapot a 30 centis B30as falra. Fafödém letakarás szintén 10 centi kőzetgyapottal. Az 5 nagy ablakból a 2 legrosszabb cseréje 3 rétegűre + a 2 ajtó cseréje 2 rétegűre.
+ 1 cserépkályha - amit azért nem használunk agyon.... olyan kb. 20 e Ft-nyi fát veszek átlagosan + a saját termelés (nagy kert)
az átlagos fogyasztásunk előtte 3000 m3 volt, most olyan 1100, de ebben benne van 6 ember melegvize is.
Illetve tavaly a ház fele alatti szuterén födémét alulról 10 centi EPS-el leragasztottam.
A kazán Junkers Euroline modulációs, átfolyós vízmelegítős cirkó.
"Kutyaólakat én nem nagyon szeretnék, akkor inkább valami jó tetőablak redőnnyel, hővisszaverő réteggel."
Sokan nem tudják, hogy nyáron ami hő már átjutott az üvegen, attól gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni, az már a lakóteret fűti, az üvegen belüli sötétítők, reluxák mind-mint önbecsapás, mert attól még, hogy nem vakít, attól még forró, mint állat. Ez ellen az az egyedüli megoldás, hogy a nap ne tudjon rásütni az ablakra (=külső árnyékolás), ami ferde tetősík ablaknál igen érdekles feladat (mondjuk némelyiken van gyárilag egy gyengécske külső árnyékolás).
A tetőtereknél amúgy is állandó probléma a nyári meleg (a kevés hőtároló tömeg miatt ilyen szempontból gyakorlatilag könnyűszerkezetes háznak számítanak), ne tetézzük ezt még árnyékolatlan ablakokkal is.
Ha a legfontosabb műszaki adatok egyeznek (hőszigetelő képesség és keménység), akkor szerintem nincs jelentős különbség közöttük.
Kivéve a nevenincs gyártóknál, mert azok esetleg/talán simán a képedbe hazudnak bármilyen paramétert, sőt lehet akár éghető anyagú is a habjuk, stb. - persze lehet akár egy nevenincs gyártó is teljesen korrekt.
hat de nem eladni akarja, meg lakasbiztositani meg hitelt felvenni ra, hanem lakni benne. vagy akar meg lakni sem.
nem az a kerdes hogy hogyan noveljuk a teruletet, hanem hogy hogyan csinaljunk elheto szobat, amin nem csak tetosikablak van. ha ettol mellekhataskent tul nagy lesz, akkor kisebbre kell csinalni, nem pedig tetosikablakosra.
raadasul kihagytad azt a lehetoseget, hogy szabalykoveto mintapolgar valaki, es majdan amikor szobava alakitana a beepitetlen padlasteret, akkor szepen ker ra epitesi engedelyt, lakhatasit, meg mindent.
Viszont ha utana beepitesre kerul, akkor se lakasbiztositasnal, se eladasnal, se a kovetkezo vevo hitelenel nem lehet ervenyeaiteni azt a teruletet, mert a hasznalatbavetelinel nem szerepel.
Technikai (Új szocpol) okokból nem lehet több m2, mint 160.... Ezt sajna erősen figyelembe kell vennünk....
a mostani sátortetős első tervváltozat 150 m2-re jön ki.
Igen a térdfal optikai hatása nekem is átjön - bár "szerencsére" a belmagasság elég alacsony (275), és az utca még kb. fél méterrel a ház szintje felett van (ferde a telek, a ház hátsó fele alatt szuterén), ezért talán nem lenne olyan szörnyű. A tető túlnyúlással én is számoltam, mondjuk +1 méterrel számolva az 40m2 többlet.
Kutyaólakat én nem nagyon szeretnék, akkor inkább valami jó tetőablak redőnnyel, hővisszaverő réteggel.
Persze a térdfal miatt aránytalanná vált látvány ellen is van számos optikai orvosság - csak éppen az szokott nagyon fájni, amikor a megrendelőnek elő kell rántani a zsebéből plusz pár százezer (esetleg millió) forintot az extra burkolatra/díszítésre vagy a SOKKAL szélesebb ereszre (sátortető esetén akár 50-100 m2 plusz tető ára),
így aztán sok esetben maradnak a röhejes arányok az oldalfalakon:
a terdfalas hazon ha van attikafal azaz gerincig homlokzat, akkor az a homlokzat rendes normalis tobbszintes haznak nez ki. ha van egy meter terdfal es utanna satorteto, akkor lentrol nezve nincs funkcioja az ablakok feletti nagy falnak, nem latszik hogy az ott fent lakoter, szerintem sokkal furabban nez ki. de meg lehet szokni.
A nagy homlokzat furcsán néz ki, ezért legyen térdfal? Na a térdfalas házak tudnak csak igazán aránytalanul hülyén kinézni, ráadásul ott már nem csak a homlokzat, de mind a négy oldal :)
Ráadásul mint halaloszto is írja: a ferde tetőablakok és a ferde tetősíkra épített kutyaólak
olyan energetikai problémákat hoznak magukkal, hogy ezerszer is vissza fogod sírni a függőleges homlokzatot.
Sziasztok. itt is felteszem a kérdést, hátha.... Tud valaki segíteni abban, hogy hol találok összehasonlítást rockwool és isocell szigetelésekre? (Sík födém -monolit és fagerenda vegyesen - szigetelésnél, pl 10 cms rockwool milyen vastag isocellnek felel meg, ár-érték arány stb..
Köszönöm előre is, ha bármilyen ifoval tudtok segíteni.
Nem tudom milyen konkrétan a házatok, de én évek kínlódása után a dübelekkel arra jöttem rá, hogy a vályog kiválóan fogja a csavart.
A feleségem nagyapja szögeléspárti volt és azt is nagyon fogja, alig bírtam kirángatni őket.
A nehezebb dolgokat, mint TV polc átfúrta a falon és anyával fogatta meg.
A mosdót is biztosan megfogná egy ilyen megoldás, de az öregúr mindent erősen túlbiztosított.
Első körben tényleg próbálj meg valami emberes (pl 10x150) csavart behajtani, aztán ha nem tart, vagy nem megy be, akkor a helyére lehet fúrni lyukat dübelnek. Nagy, masszív, jól kapaszkodó fajtát válassz, és ha véletlenül mégis megforog a lyukban gipszbe mártva nyomd be.
Igazság szerint én csak kisebb csavarokat 6-os átmérőig szoktam direktben becsavarni, mert nagyobbakat mostanában nem kellett, de lehet hogy nagyokkal is működik a dolog.
Amikor az év során legalacsonyabban delel a nap (december 21), akkor kb 19 fokos szögben van a horizont felett,
ezért ha a napelemeket a szokásos 45-55 fok helyett csak egy függőleges (nulla fokos) falra tudjuk szerelni, az távolról sem lesz olyan nagy energiaveszteség, mint azt elsőre gondolnánk
(sacc: kb 20% lesz a veszteség a 45 fokoshoz képest).
De egy függőleges falra is lehet megdöntve szerelni a napelemeket :)
Ezen a képen is a nagy "unalmas" felület optikailag ketté van választva egy világosabb kerettel és egy konty is van a tetején. Ha a világos keret helyett az egész felület más árnyalatú lenne, vagy más anyaggal lenne burkolva, stb, akkor még jobban elkülönülne az alsó szinttől.
Végül ismost 150 m2 az alapterület, 10m3 még elférne.....
ÉK-re nézne az egyik, és DNY-re a másik, a naperőművet részben kiütné.... mert DK felől a szomszéd ház télen árnyékol, bár nyilván a téli termelés nem igazán számít, illetve a tervezett terasztető bőveln elég lenne napelemnek....
Ma jön az építész, felvetem úgyis ezt a +10m3-t, meglátjuk.....
Talán az építész művészi lelkének nem teszik az oromfal,
ezért inkább szopjon az ügyfél.
Amikor meg azt tanították az építész-oskolában, hogy hogyan lehet nagy egybefüggő felületeket elviselhető látványúvá tenni (optikailag szétbontani/feloldani), annál a résznél meg talán pont másnapos volt.
9*12-es a ház, az építész szerint nem lenen jó a nyeregtető, túl nagyok lennének az oromfalak, teraszt/erkélyt nem szeretnénk, ráadásul az új szocpol miatt nem is lehetne nagyobb az összterület (max. 160).
A födémet úgy tervezük, hgoy megmarad a mostani fafödém, erre megy 15-20 centi beton. Szellőztető rendszert beépíttetek.
Na jó, de ezért nem fogom leveretni a meglévő koszorút, vagy ráhúzni még egyet :D
Előszőr hőszigetelni akartam, de télen nagy viharban felmentem a padlásra, és esett a hó, szóval ott tele lett a t@künk. A padlásfeljáró meg akár házilag is, most már tudom mitől penészedik, pont az az a pont, ahová beesik a hó...
Ha előszőr az ácsok jönnek, akkor van rá esély, hogy vigyázzanak a koszorú szigetelésére? Utólag macerás lenne megcsinálni. Vagy ragasszák fel ők, amilyen tempóban haladnak, az is megoldható elvileg. Majd :D ősszel, talán :D
Sok helyen látok olyat a koszorú szigetelésnél, mintha a külső felülete valami szálas anyag lenne, hasonló az OSB-hez. Ez milyen anyag? Jobb mint az XPS?
A koszorú után még elég sokáig lesz mechanikai igénybevétel, valamint az XPS-t igényesebb helyeken tüskézni szokták a betonba (igénytelenebbek drótozzák), amihez szintén nem elég az EPS szilárdsága.
gondold át, milyen házat szeretnél, mekkora ablakokkal, hogyan fogod használni (mennyi időt töltesz ott), hogyan fűtöd (télen), milyen lesz a tájolása, milyen a tető, lesz-e pince, milyen a terep, milyen magas a lábazat, mennyire tagolt az épület (tornyos-erkélyes vagy sima falú henger), hogyan lehet megközelíteni, mennyi pénzed van rá, mikor kezded, mikor akarsz beköltözni, mi a kiépített infrastruktúra és energiaellátás stb és még biztos van egy csomó szempont. tapasztalt építész már sok ilyennel találkozott.
persze ettől még előfordul, hogy az építész szerelmes a vályogba vagy ilyesmi, és akkor nem (csak) a te szempontjaidat veszi figyelembe, hanem a saját fixációit is, sőt meg akar győzni téged is ezekről; esetleg lusta és mindehova ugyanazt a sablont másolja, jó lesz az, majd a kőműveletlen kiigazítja... szóval nincs általános recept. olvasgasd ezt a fórumot, ha rászánsz pár estét, szerintem életed legjobb órabérét kapod.
Ha az alacsony falvastagság a fő cél (ugyanakkora külméretű házban minél nagyobb beltér), akkor szerintem 40 centis polisztirol zsalu a jó neked,
ha viszont az alacsony költség a fő cél, akkor valószínűleg a nútféderes B30 +20 centi eps a leg-költséghatékonyabb, de már marhajó falazat (25 centit én már egy picit soknak tartanék)
(a nútféderes B30-ból készült fal szerintem összességében egy kicsivel olcsóbb még a sima B30-asnál is, az alacsonyabb falazási munkaóra/költség miatt, habár a hangszigetelése valamivel gyengébb).
Azt sajnos nem tudom, hogy mostanában hol lehet legjobb áron B30 N+F téglát kapni,
de eps-t éppen most akcióznak egy rakás helyen (úgysem árt, ha felrakás előtt pár hónapig pihenteted)
A tető síkja két vízbe van (szimetrikus), egy víz a manzard felett 2o fokos, aztán a másik víz 78 fokos.
Az épület a 5o években épült, agyagcserép fedésű. A meredek síkon lukárnák vannak kiképezve (ezeket tetőablakokra cseréljük).
A tető törésének vonalában van egy oszlopos-kötéses-szelemenes faszerkezet. Ez 12 tömör téglával van kifalazva, aminek a külső fele nem vakolt.
Belül a vakolat lebontása után, gipszkarton szárazvakolat jön beépítve CD vázra.
Kivűlről a cseréphéj lebontása után a 12-es falra szigetelőréteget lehet felszerelni, olyan 12-15 cm vastagot.
A manzárd felett van padlás, ledeszkázva, feléje 2o-25 cm közetgyapott is befér.
De így is, a felső sarokban, a két tetősík találkozásánal hőhíd keletkezik, mert az alsó szarufa rá van vágva a szelemen külső oldalára. A tetőt nem szeretném megemelni.
Ezért szeretnék a CD váz alá belül 5-7 cm közetgyapottot betenni, párazó foliával. Lehete?
Nem én akarok tetőtérben élni, de nagy igény van rá, hogy azt is kihasználják. Nyugat-európai nagyvárosokban már akkor is sokan laktak ott, amikor még nem volt légkondi. Lehet, hogy nyáron óránként fürödtek, de valahogy túlélték. Kb. 30 fokig még egy olcsó ventilátor is jó. Ha saját telkemen, saját házam tetőterében élnék, akkor megkeresnék minden természetes, ingyenes hidegforrást.
... melyik évben hány olyan nap volt nálunk, amikor 30 fölé ment a hőmérő. Hajnalban ilyenkor is csak 20-25 van.
Nem értem miért kellene hűteni a tetőt... mi baja lesz, ha van fent 35-40˘C? Semmi, a földszinten akkor is tartható a normális hőmérséklet, maximum egy-két ventillátor kell. Ja hogy te élni szeretnél a tetőtérben? Minek, nem arra találták ki... ha mégis élni szeretnél ott, akkor meg egy kis extra költőpénz belefér :D
A régi, kitolható fa redőnyöket sírom vissza. Árnyékolt is, meg rendesen járt a levegő. Persze, manapság is kapni, aranyárban... tetőtérbe mondjuk annyira nem biztos hogy jó, nekem földszintre kéne...
Nem állítom, hogy ez a tetőpermetezés önmagában elég a hűtéshez, de nem is jelentéktelen. A tetőtérben ezen felül még kell hűteni, de nem annyit, mint amikor 20-30 fokkal melegebb a tető. Hogy mennyi víz párolog, az sok mástól, a széltől, páratartalomtól is függ. Az se mindegy, hogy mennyire hideg a locsolóvíz stb-stb...
Láttam olyan házat (nem most és nem itthon), aminek majdnem vízszintes, fémlemez borítású teteje volt, kis szökőkútszerű permetezővel.
Csak most jutott eszembe, hogy utánaszámoljak. Egy liter víz ára max 1 Ft, és csak a párolgással elvisz 0,5 kWh energiát, plusz még valamit, amitől felmelegedett. Ami megmarad, az lefolyik a tetőről, és vissza lehet permetezni.
100% hatásfokú hűtőgép nincs, de ha lenne, az fél kWh-t nem 1 Ft-ért, hanem 25 Ft-ért vonna el. (Egy valóságos gép ennek is a többszöröséért, pontos adatot nem tudok.)
A kérdés már csak az, hogy a tetőfedő anyagok bírják-e az ilyen strapát. A forró cserepet én félteném egy kicsit a hideg víztől, de talán van olyan anyag, aminek nem árt.
- meleg ellen sok kozetgyapot. nagy testsurusegu szigeteles kell, olyan ami nehez
- tetoablak tobb szempontbol szivas. kutyaol is. nekem kontyolt nyeregteto van, igy az ablakok nagyresze a ket homlokzati falon normalis ablak. es a belter is nagyobb
Az OSB-nek ilyen szempontból nincs jelentősége. Érdemes a szigetelést elég vastagra csinálni, a héjazatot átszellőztetni, hőtükröt alkalmazni, jó vastag gyapotot. Tetőablakokból jól szigetelt szolárüveges alacsony hőáteresztésűek, megfelelő külső, belső árnyékolókkal.
A lakásban keletkező a tetőtérbe felszálló hővel nem nagyon tudsz mit kezdeni. A válaszfalakat lehet nagyobb hőtároló képességű téglából rakni, a födémet a burkolat alatt nem érdemes szigetelni, így az éjszakai szellőztetésekkel lehűtött belső tér tovább kitart nappal. Minden nyílászáróra szúnyogháló illetve egy esetleg hőcserélősen is üzemeltethető szellőztető, amivel a hőségben a nap leghűvösebb időszakában jól le tudod viszonylag gyorsan hűteni a tetőteret. Ha ez mind kevés, akkor is marad az aktívabb hűtés lehetősége...
Nyilvánvaló. Nem kalózmunka lesz, építész felügyeli majd az egészet. de mégis, érdemes-e például OSB réteget is beépíteni a tetőbe, vastag hővisszaverő fólia, ilyesmik.....
És szerintetek milyen módszerrel lehet mégiscsak elérni, hgoy lehetőleg ne kelljen hűteni a tetőteret nyáron? Sátortető lenne, de nem klasszikus, hanem kb. 5 méteres gerinccel. A hosszú oldalak kb. DK és ÉNY tájolásúak. 4 szoba lenne fent, azaz jó sok tetőablak.
Megfelelő szavakra keresve sok kérdésedre választ találsz, gyorsabban, mintha magad jutnál el oda neten keresgélve.
Szerintem ez a hőcsere téma nem olyan hihetetlen, szkeptikusoknak való dolog. Meg kell találni a megfelelően méretezett megfelelő ár-érték arányú megoldást ez a kulcsa inkább.
Jogosan kételkedtek, bennem is sok még a bizonytalanság, hogy ez a mérés mire vonatkozik. de keresgélek tovább, mert kell valami adat, amire támaszkodhatunk.
A szellőzős fórumba még alig néztem bele, mert nemrég vettem észre, hogy van ilyen (legalább kettő). Itt sem offtopic ez a téma, mert a hőszigetelésnek és a hővisszanyerős szellőztetésnek ugyanaz a célja, az energia-megtakarítás. Tehát megfontolandó például, hogy azzal nyerünk-e többet, ha az ablakokat cseréljük le sokkal drágábbra, vagy azzal, ha annyi pénzért hőcserélőt építünk be.
A Kreislaufverbundsystem elnevezést olyan (többnyire ipari) rendszerekre alkalmazzák, ahol két közeg hőjét kell kicserélni, és azon van a hangsúly, hogy a két közeg nem keveredhet. Ez pedig folyadék-folyadék vagy gáz-gáz esetben lehet érdekes.
Szerintem a szellőztetős topikban érdemesebb tanulmányozni a leírt megoldásokat, sokan mérési eredményeket is közölnek, abból többre juthatsz, mint ilyen méregdrága gyári készülékek adatlapjaival.
Ha már kijavítottad, megérdemled, hogy kiírjam a te képletedet jobban látható módon:
(Tbejövő-Tkülső)/(Tbelső-Tkülső)
Nem is olyan rossz szó rá a hatásfok, mert valóban két energia hányadosát adja. Amit befektetünk, az a belülről kifújt levegő energiája, amit visszanyerünk, az a bejövőé. Közben találtam egy valóságos vizsgálati jegyzókönyvet, nagyon jó eredménnyel. (Lehet gyanakodni hogy hamis, van rajta egy betűnyi elírás is.)
A németben nem hatásfoknak hívják, hanem van rá külön szó (Rückwärmezahl), lehet már magyar megfelelője is. Ez van a függőleges tengelyen, a vízszintesen az áramlási sebesség, amitől mint látjuk, nem nagyon függ.
Sajnos, ez nem egy háztartási berendezés, hanem inkább sportcsarnok méretű terek hőcserélőjeje. Sok jellemzőt még össze kell szedni hozzá, különböző oldalakról.
Ha ilyen bizonylatot adnak egy géphez, akkor már el elhet kezdeni a megtérülést számolni. Az egyszerűsége miatt a házilagos elkészítését (alapos felkészülés után) még mindig lehetségesnek tartom, legalábbis addig, amíg bele nem buktam. Ha csak az anyagköltséget számoljuk, és ezt a hatásfokot megközelítjük, akkor gyorsan meg fog térülni.
Csupa padlofutes nalunk is a haz, nincs radiator. A halokban, gyerekszobaban laminalt van. A szonyeg hianyat ugy orvosoltuk a gyerekszobaban, hogy vettunk az ikeaban olyan 1 meter koruli atmeroju kerek szonyegbol ot mindenfele szinut, azok vannak szanaszet, nincsen rideg hatas.
Ha majd eljon az ido, hogy az esteket a szobajukban akarjak tolteni a gyerekek, akkor elgondolkodom valami kiegeszito futesen (klima, vagy infra), hogy ne legyen gond gyorsan letekreni a futest alvashoz.
Ja, a furdoszobaban van egy eletromos torolkozoszaritonk, idokapcsoloval a konnektorban.
A padlofutes vezerlesen gondolkodj el alaposan - kell-e helyisegenkenti termosztat, ill. padlo vagy levego homerseklet alapjan mukodjon-e a szablyozas.
Egyebkent technikai problemat sztem nem okozhat a radiatorfutes felfuzese a padlofutesre, pl. egy lemezes hocserelovel kulon koron mukodtetve szepen megvalosithato.
Ebből direktben nem lesz hőcsere hatásfok. Egy sima kereszthuzatra kezdetben az értéke kb 1, de egy tökéletes hőcserét megvalósító szellőztetőre meg kb -1. Ha jól értelmezem az értékeket.
A hatásfokhoz inkább az egyszerűbb (Tbejövő-Tkülső)/(Tbelső-Tkülső) képlet közelíthet abszolut értékben, azonos ki és beáramló levegőmennyiség esetén. Vagyis a belső és külső levegő közti fajlagos energiakülönbségből a ténylegesen visszanyert energia aránya.
én padlófűtés fölé sima mezei laminált parkettát raktam és köszöni szépen jól van, mi baja is lehetne ha a parketta alatt soha nem éri el a 30fokot sem a beton ,ha ezt elérné akkor durván túlfűteném a házat én ha most építkeznék biztos ,hogy a szobákba is padlófűtést tennék, mert az a gond hogy ha mezitláb a nappaliból belépek a szobába tök hidegnek érzem a padlót pedig csak 5-6 fok a hőmérséklet különbség a nappaliban kb 25-26 fok a szobában kb 20fokos a parketta elég zavaró zokniban még nem is annyira feltünő a feltétel annyi ,hogy legyen rendesen leszigetelve a ház lehetőleg a padló is.
"Azzal sokat segítenél, ha tudnál olyan (megbízható mérésekre alapozott) adatot mondani valamelyik készen kapható hőcserélőre, ami megadja a következő hányadost (T-vel a hőmérsékletet jelölöm)"
Sajnos rossz hírem van: a levegő hőcserélők legeslegfontosabb paramétere a hőátadó felületnagysága és ezt az adatot a legtöbb gyártó szerényen elhallgatja, ez híján viszont csak a hit/bizalom/gyanakvás alapján lehet dönteni.
Én mindenesetre csak olyan terméket vásárolnék, ahol a gyártó megadja hőátadó felület méretét (vagy más módon megtudom ezt az értéket).
Ha meg kellene fogalmazni a várható hatásfokra egy nagyjából ökölszabályt,
akkor azt mondanám, hogy (lakónként 30 m3/h légáram esetén)
fejenként 7-9 m2 felett már elérhető a 90%-os hatásfok.
...de ne lepődj meg, ha egyes gyárak ennél sokkal fényesebb adatokat mondanak ;)
"A reklámok 0,9 fölötti "hatásfokról" szólnak."
Egyes gyártók úgy adnak meg jómagas hatásfok értékeket, hogy elfelejtik mellé közölni, hogy ezt az értéket annyira lassú légáram mellett mérték, amennyi szellőzőlevegő nemhogy egy családnak, de még egy sovány egérnek is kevés lenne ;)
Más gyártók meg még ezt a becsapós mérést is megspórolják: egyszerűen hazudnak egy jó nagyot.
"a szomszédom milliomos. A házában ilyen mennyezetfűtés van - fúratott 3 mély kutat, és telerakta a házat napkolektorral, 44 centis fal+ 12 centi hungarocell hőszig, és ha jól tudom, nem nyitható ablakok...."
Az óriási napkollektora valószínűleg sose fogja behozni az árát,
és 44 centis tégla + 12 centis hőszig helyett is jobban járt volna anyagilag 25-30 centis olcsó téglán 20 centi hőszigeteléssel.
A mennyezetfűtés meg a három mély kút viszont királyság,
télen (hőszivattyúval) fűtésre, nyáron meg (hőszivattyú nélkül) hűtésre.
köszi de a gyerekszobába, hálóba is csempét kell akkor tenni, és nem igazán javasolt a szőnyeg sem. Gyerekszoba szőnyeg nélkül fura, és talán nem is otthonos. Nálad hogy van?
Nem tudom mit tettek, én most csak tervezgetek. Nem adtuk még be a tervet, mert még mindig a fűtésrendszeren, szigetelésen megy a tanakodás. Alapvetően padlófűtést gondoltunk + 3 hálóba radiátort. Nagyon sok szaki leszavazott, mert hogy nem fog egyformán dolgozni és próbálnak rávenni a teljeskörű padlófűtésre. A ház áll egy jó nagy nappali-étkező-konyha részből, 46,51+7,6 nm, + két 12,6 nm gyerekszoba+14,5 felnőtt háló és egyebek. Összesen 140 nm körüli nettoban. Ahány ember annyi féle véleményen van. A nappaliban van 3 db 120x190-es franciaablak és egy 180x210-es erkélyajtó. Szóval elég nagy a hűlőfelület, és radiátort nem is tudom melyik fal elé tennék...
Azzal sokat segítenél, ha tudnál olyan (megbízható mérésekre alapozott) adatot mondani valamelyik készen kapható hőcserélőre, ami megadja a következő hányadost (T-vel a hőmérsékletet jelölöm) :
(T.kimenő - T.bejövő) / (T.belső - T.külső).
A többi adatot a gyártó közli, csak ezt, a legfontosabbat nem. A reklámok 0,9 fölötti "hatásfokról" szólnak. A hatásfok már foglalt szó, erre a berendezésre nehezen értelmezhető. Ha a fenti hányadost nevezzük most hatásfoknak, akkor annak kb. a harmada lehet igaz. Legalábbis erre tudok következtetni azokból a külföldi fórumokból, ahol a felhasználók egymással a saját tapasztalataikról társalognak.
Ha sok időm lesz, majd megint keresek ilyen forrásokat, de ha más talál ilyet, azt én is köszönettel venném.
Az nagyon jó, nekünk olyan 150 ezer + 30 ezernyi fa az éves fütés 90m2 es ház, 10centi gyapot a tetőn, + 10 centi a falon, a 3 szobaablakunk még régi. Igaz mi 6an vagyunk.
ha átlagosan négyen lakunk egy 140 m2 családi házban, és a teljes fűtésszámlánk (gázzal) 120 ezer forint, nehezen tudom elképzelni, hogy ebből a légcsere a fele, és a másik fele a (2.8-as) ablakok, a (15 centi gyapottal szigetelt) cseréptető, falak, padló. ráadásul egy 20 éves,nemkondis cirkóm van (8 kW-on üzemel).
fűtéssel nincs gondom egyelőre (lásd évi 120k alatti gázszámla a 80+60m2 házra), de nyáron azért elég meleg a tetőtér, a 15 cm ursa gyapot ma már vicc. az egykori cserépalátét-fólia porrá foszlott, így már az eső is veri.
a szomszédom milliomos. A házában ilyen mennyezetfűtés van - fúratott 3 mély kutat, és telerakta a házat napkolektorral, 44 centis fal+ 12 centi hungarocell hőszig, és ha jól tudom, nem nyitható ablakok....
A szivattyú egyben vízmelegítő is és csaponként keringeti magában a HMV-t. Szabadalmaztatni kéne.
Persze a csap zárva van így nem tudja keringetni. Nade ha nyitva van akkor meg lefolyik a lefolyón ezért nem tudja. Lehet mégse értem. Pedig nagyon akarom.
Anno én is drágállottam a mennyezeti panelokat, ezért megvettem a rendszerlemezt külön meg a csövet (haka 10-es 5rétegű) és belepattintottam. Rohadt egy munka volt 880m csövet felapplikálni, de a végére már egész jól meglett a módszer. Kb 100nm felületet csináltunk így meg, az anyagköltség kb. 500eFt volt.
Most már lehet, hogy inkább műanyag csővel csinálnám, azzal valszeg egyáltalán nem lenne olyan nehéz. Viszont azt nem tudom, az mennyire javítható (ha mondjuk elfúrod).
Hűtésre szükséged lesz lent is szerintem, nekem 44+8 -as falazatom van, a legnagyobb melegben kell lent is hűteni (40 fokban).
Látom, hogy megy a vita a tetőtér szigeteléssel kapcsolatban.
Pont házépítés előtt állunk és tetőtér egy része is beépítésre kerül.
A földszinten a falazat 38-as Porotherm lesz 12 cm hőszigeteléssel és 3 rétegű üvegezésű nyílászárókkal.
Itt szerintem nem lesz szükség hűtésre, ezért csak padlófűtést tervezünk.
A padlástéri szobákban valószínű szükség lesz nyáron hűtésre is. Emiatt a padló csövezésén kívün szükség lesz más felületek csövezésére is.
Nézegettük a csövezést tartalmazó gipszkarton paneleket, de 80-10ezer Ft/m2 ár alatt semmi nincs. Ezért arra gondoltam, hogy a külső felületen lévő csúcsfalakat, valamint a belső válaszfalakat tekerem be csővel. Ez a verzió lényegesen olcsóbb lenne a fűtéspaneles módszernél.
Emellett pedig a hűtésben részt venne a becsövezett padló felület. Ez nekem elsőre egy kicsit idegen, de több helyen olvastam, hogy egyre inkább használják hűtésre is a pdlófűtést.
"sima szelloztetot ami nem visszanyeros en biztos nem szereltetnek."
Szellőztetni muszáj, a te és családod egészsége miatt (az emberek többsége minden télen rendkívül magas széndioxid-szintű lakásban lakik és nem érti, hogy miért olyan fáradt/álmos/fejfájós/stb az év nagyobbik felében),
ezért a szellőztetés nem lehet opció és nem lehet megtérülési számítgatás tárgya sem.
Választani csak két lehetőség között lehet:
- vagy jórészt a véletlenre/jóistenre bízzuk, hogy mikor mennyi levegő cserélődjön a lakásban (ez rövid távon valóban olcsó, de pl szeles napokon csak úgy vágtatnak a forintok kifelé),
- vagy kézbe vesszük a dolgot és kifelé+befelé ventilátorok adagolják az éppen elégséges levegőmenyiséget.
