Lehetne a témát folytatni, sokkal higgadtabban, mint néhány éve, hiszen közbe számostudományos kutatás támasztotta alá az elméletemet:
A hit csupán agyi kémia lenne? Korridor 2001-06-19 11:55
"Ingoványos terepre ért az agykutatás, a legújabb - transzcendenciát tanulmányozó - kutatások immár a vallás határmezsgyéin járnak Vajon hogyan segít hozzá a vallás, a szeretet, a megértés, a világegyetemmel való egység érzéséhez? Szerte a világon több kutató tanulmányozza az agyban spritiuális élmények alatt lezajló folyamatokat - kezdi tanulmányát az International Herald Tribune. A többek között meditáló tibeti buddhista szerzeteseken elvégzett vizsgálatok eddigi eredményei szerint az egyéni fontosságérzet növekedését a halántéklebeny aktiválódása okozza, a homloklebeny (amely a meditáció alatti fokozott koncentrációért is felelős) aktiválódása növeli a bennünk lévő szeretetet és megértést, az egység érzését pedig a háromdimenziós tájékozódást is segítő fali lebeny stimulálja.
Ezek szerint Buddha megvilágosodása, a Mózes és Mohamed által hallott hangok, Jézus Istennel folytatott párbeszéde nem lenne más csupán, mint illúzió, neuronok őrült izzása? A tudomány egyik legmerészebb határára ért az agykutatás, hiszen ha bebizonyosodik, hogy a vallás tisztán agyi jelenség, nem lesz szükség Isten létezését sem feltételezni.
Hit és vallás - sokkal több és nagyobb, mint agyunk alkotórészeinek összessége, vallják hívő professzorok. Az agy eszköz, amelyen keresztül a vallást megtapasztaljuk; de hogy az agy állítja elő a vallást, az olyan, mintha azt hirdetnénk, hogy a zongora szerzi a zenét. (Pressnet)
Eltelt egy kis idő már az ebben a topikban lévő vitától, de más topikokban most újra előjött a téma. Kivánvsi vagyok, hogy ezt most hogyan látják egyesek.
Mivel nem egy mindennapi vallás, ezért lényegében eddig még a kisérleti, tesztidőszakát töltötte. Nagyon sok olyan gondolatot vitt be az emberek fejébe, amin elkeztek gondolkozni, töprengeni. Ezen gondolatokat sokkal könnyedébben és gyorsaban, játékosabban tudta érvényre juttatni, mint például az ateizmus.
2002.06.01-től a mai napig kb. 23.000 látogatás volt a honlapján. Az élet minden területeén egyre gyakrabban merülnek fel a gondolatai, a szellemisége.
Persze, azt is hozzá kell tenni, amit ez a vallás elve állít magáról, hogy a legtöbb üzenete évek multán érik be. Tehát még minden előtte áll.
Aki abban hisz, hogy félni és rettegni kell a liftben és zárt helyeken, akkor is fél és retteg, ha erre semmilyen oka nem lenne, hát az sem tesz semmi rosszat, de ettől még beteg.
aki "format oltott istenben hisz" nem a hithez vazetett tanban hisz, az az anyosaban is hihet...ha akarja tisztelheti, szeretheti istenkent. Semmi rosszat nem tesz.
"Rossz" lenne a vallás? Nem hiszem, hogy egy ilyen szubjektív fogalom kellően leírna egy lelki állapotot. Ráadásul a "rossz" fogalmát itt legalább kettős értelemben lehet érteni:
1. - rossz mint a valóság elménkbeli modellje ... azaz pontatlanul modellezi azt
Ez természetes, hiszen minden modell csak meghatározott szempontból viselkedik úgy, vagy hasonlóan mint a modell tárgya. Ez a legtöbb esetben elegendő, de ha minden szempontból azonos modellt készítünk mint a tárgy, akkor annak csak maga a tárgy felel meg, de ez megintcsak nem felel meg a modellezés céljának, annak, hogy áttekinthetően és kezelhetően mutassa a vizsgálat tárgyának viselkedését - a modellnek pont az egyszerűsítés a célja. Ebből a szempontból az igazi pontos vallás maga a világ úgy ahogyan az van, Isten legpontosabb leírása maga Isten. De ez nem zárja ki, hogy egy korlátozott modell a korlátozott céljára ne lenne pontos és használható.
2. - rossz valaki szempontjából - tehát valaki(k) valamilyen érdekének nem megfelelő. Ezt a szóhasználatot a vitatkozók előszeretettel keverik az 1. számú használattal, de a kettő legalább annyiszor korelál, mint ahányszor nem, és ennek belátásához még élesebb ész sem szükséges. A hívőnek a vallás szubjektíven kifejezetten jó - azért választja, és nem azért mert hülye(!). És itt nem is csak szubjektív kellemes állapotról beszélhetünk (de arról is!), hanem egy viselkedési rendszerről, melynek elmebeli reprezentációja a hit. Maga a viselkedési forma az adott körülmények között objektíven támogathatja a hordozóinak túlélési esélyeit - kerülheti a konfliktust.. ezzel a vereségeket, bizonyos szabályok megelőzhetnek betegségeket, egyes szabályok előnyben részesíthetik az utódok nagy elterjedését (s így a genetikai vonal továbbélését). Ebbe belefér az is, hogy verbálisan mást képviseljen mint ahogyan valóban cselekszik, a cselek és átverések (a magunk átverése is) hasznos eszközei lehetnek a nyerő stratégiáknak. Persze a nyertes (jó) stratégia csak adottt környezetben nyerő - a körülmények megváltozásával vesztessé válhatnak, s tűnhetnek el a világból.
Ugyanakkor jelenthetnek eredendően vesztes stratégiát is - a "shakerek" között igen erős volt a cölibátus vallási parancsa, minek következtében 150 évi virágzás után kihaltak - addig is csak a hívek toborzása jelentette az utánpótlást. "Rossz" ez bárkinek is??? Individuálisan semmiképen, hiszen mindenki meghal bármit is hisz, ráadásul ezek a hívők üdvösségtudatban, a feltámadás reményében. A közösségnek "rossz"??? Semmiképen, hiszen az nem szenved. Annak rossz, akik ezáltal nem juthattak hitigazságaik birtokába???? ... erről nem hallottam senkit panaszkodni.
"Tudjátok, amikor kis gyerek voltam elmesélt apám egy történetet. Valahogy így: Van a bolondok házában egy bolond, aki a jobb kezén az ujjakat állandóan összeszorítja. Azért teszi ezt, mert azt hiszi, hogy lufit tart a kezében, amit ha elengedne, az huss felszállna. Szegény bolond arról van meggyőződve, hogy ha ez a lufi elszállna, akkor őneki vége lenne. Ezért egész életében összeszorított ujjakkal él.
Nem mesélt nekem apám vallásról, hitről. Csak később világosodott meg számomra, hogy vakon hinni bizonyíthatatlan dolgokban értelmetlenség. Sőt, ha nem istennek nevezik azt a bizonyos dolgot amiben az illető ilyen vakon hisz, akkor nyilvánvalóan elmebetegségről van szó. Vajon az istenhívők beteges viselkedésén nem kellene segíteni? Ők is rendszeresen összeszorítják imára a kezüket, és ima nélkül nem bírnak élni. Képzelt barátjukkal beszélgetnek, és térden állva könyörögnek hozzá. Normális, a hittel meg nem fertőzött emberek nem tesznek ilyet.
Vajon a babonás ember, aki szilveszter másnapján hányásig zabálja magát lencsével, mert azt HISZI, hogy ettől sok pénze lesz, az nem egy hibás agyi működés áldozata?
Minden elvont duma nélkül teljesen nyilvánvaló, hogy a hit egy elfuserált agyi működési mód. Persze csak a nem hívők láthatják ezt be, mert a hitben szenvedők normálisnak tartják amit csinálnak. Ha a vallásuk azt írná elő nekik, hogy homlokukat a földhöz nyomkodva imádkozzanak, akkor azt tennék, és azt éreznék normálisnak. Ők tehát képtelenek felismerni saját viselkedésük abnormális voltát."
Csak arra voltam kiváncsi, mint írtam, hogy az eltelt 4 év történései nem változtatták-e meg az álláspontodat. Mert azért az eléggé egyértelmű, hogy a pozítív írányú változásokban itt a fórumon nagyon is nagy szerepe volt (persze sok minden mellett) egy olyan vallásnak, amely felvállalta nyiltan a hitbeteg embertársaink gyógyítását, gyógyító vakcina gondolatvírusokkal. Az a vallás, amely logikus és tudományos igényeséggel definiálta Istent.
Akkor majd újjabb 4 év elteltével, további változások után talán megint visszatérhetünk rá.
Ok, de ha te például eleve elutasítod minden részletében a vallás általi gyógymódot a hitbetegségekkel szemben, akkor nem sok értelme van a társalgásunknak.
Például én nem utasítom el az ateizmus minden részét, csak bizonyos részeit.
Nekem úgy tünik, hogy nem is célod hogy előrébb lépjünk valamit. Szerinted már mindent tudsz és minden ki van találva a hitbeteg emberek gyógyítása térén?
Ezt te értsd úgy, hogy a helyes logikai gindolkozásra való visszaterelése terén.
Ha így gondolod, akkor felesleges itt fárasztanunk egymást.
Valamelyest ismerem, de örülnék ha kiemelnél belőle egy-két lényeges részt, amire gondoltál.
Nálam ez a gondolat eléggé meghatározó, bár ez nem csak a valásra igaz:
"...A csoporttal való azonosulás mindig azt is jelenti, hogy az egyén feláldozza kritikai gondolkodását, továbbá, hogy pozitív visszajelzés eredményeként érzelmi potenciálja felerősödik. A csoport gondolatvilága nem egyenlő az azt alkotó egyének gondolatvilágának összegével. Megvan a maga sajátos gondolatrendszere, saját szabályainak engedelmeskedik, amelyek nem "vezethetők" vissza az egyének viselkedését meghatározó szabályokra. Az egyén nem gyilkos, a csoport igen, s azzal, hogy az egyén azonosul a csoporttal maga is gyilkossá válik. Ez a történelmünkben tükröződő pokoli dialektika. A csoport önzése tagjainak önzetlenségéből táplálkozik, kegyetlensége pedig azok odaadásából. Mindez tehát arra a következtetésre vezet minket, hogy az emberiség szenvedéseit nem az egyének agresszivitása okozza, hanem a csoporttá alakulás dialektikája. Az, hogy az egyén ellenállhatalan késztetést érez a csoporttal való azonosulásra, és arra, hogy a csoport által vallott nézeteket lelkesen és kritikátlanul szajkózza... "
[Arthur Koestler: Az önpusztítás kényszere (esszé)]
A puding próbája az evést tekintve, viszont a tények alapján még is a Karakutty és más hasonló dolgok, módszerek látszanak igazán hatékonynak. Ezek maradtak igazán méllyen az istenhívő ember tudatában. Ilyen módszerek alapják történt viszonylag nagy átalakulás, legalább a ilyen fórumokon, mint ez is.
Szerintem ezt látva került fel a hazai ateisták honlapjára a Láthatatlan Rózsaszínű Egyszarvú "legendája".
Tehát továbbra is csak a meggyőzést tartod az egydüli jó gyógymódnak a hitbetegség gyógyításában, vagy esetleg más alternatív módszerek is eszedbe jutottak már?
Hát tudok logikusan és illigikusan is viselkedni illetve érvelni. Az adott helyzet határozza meg, hogy éppen melyik módszert használom.
A vallás ellenes vallás gondolata nem ellentmondás? Nem paradoxon?
Tehát te már önmagában elítéled, minden különösebb további vizsgálat nélkül az ateista és humanista vallásokat/egyházakat, csak azért mert nem valamiféle alapítvány, vagy egyesületi, hanem mondjuk egyházi szervezeti formát választottak a müködésükhöz? Ezt ha megvizsgálod, vajon nem-e csak egy előítélet a részedről?
Ja és a gyógymód helyeségét és módját vitatjuk, de nem nyiltkoztál arról, hogy tényleg ezt tapasztalod-e, vagy sem? Mi a véleményed erről, úgy négy év után?
"Ugy látom egyre inkább kezded elismeri, hogy az istenhit csak kényszerképzetes lelki betegség, ami a benne szenvedő ember logikai képességeit tönkre teszi bizonyos területeken.
A meggyőzés lehetetlen. A gyógyítás viszont lehetséges."
Más:
A világ számos részén vannak ateista-humanista vallások. Mit szólsz azokhoz?
