Keresés

Kedves E. B., így reagáltál Leslie07 hsz-ára:

"Ellen G. White ellenben beszélhetett a már meghalt ismeroseivel?"(Leslie07)

Nem beszélhetett és nem is írja, hogy beszélt.

:-)

"Nem tartod te ezt furcsának?"(Leslie07)

Hogy funkcionális analfabetizmusban szenvedsz...?

Sajnos már megint visszájára sült el a hsz-od. /vagy rád igaz amit írtál, vagy roszz a látásod/.

Bemásolom a szövegrészeket, melyeknek ellentmondtál, nehogy ismét elkerülje a figyelmed ....

Innem egy új világhoz vitettem,amelynek hét holdja volt.Ott láttam a jo oreg
Enokhot,aki elragadtatott. Jobbjában nagyon szép pálmaágat tartott, amely
minden egyes levelére egy szo volt írva: "gyozelem".
Fejét vakítoan fehér koszorú ékesítette. Kérdeztem ot,hogy ez az a hely,
ahová a foldrol vitetett? Azt felelte: "Nem ,az én otthonom a város,ide csak
ellátogattam."Úgy viselkedett még ott is,mintha egészen odahaza lett volna.
Engedélyt kértem a kíséro angyalomtol,hogy én is e helyen maradhassak.
Lehetetlennek tunt fel elottem,hogy ismét visszatérjek a sotét világba.
De o így felelt, most vssza kell térned,de ha huséges maradsz mindvégig,
akkor a száznegyvennégy ezerrel egyetemben mindezen világokat felkeres-
heted és megcsodálhatod Isten kezének muveit."


FITCH és STOCKMAN testvérek,akik az Isten országának evangéliumát
hirdették - DE AKIKET ISTEN MAR ELOBB ELSZOLÍTOTT,hogy megmentse oket,
hozzánk kozeledtek, és ÉLMÉNYEINK FELOL KERDEZOSKODTEK,amelyek
az alatt torténtek,míg ok a sírban aludtak."

Számodra a  Kérdeztem  .....  felelte  .....  KERDEZOSKODTEK   nem BESZÉD által történtek ??? 

Szép estét

"Ellen G. White ellenben beszélhetett a már meghalt ismeroseivel?"

Nem beszélhetett és nem is írja, hogy beszélt.

:-)

"Nem tartod te ezt furcsának?"

Hogy funkcionális analfabetizmusban szenvedsz...?

:-P

:-D

:-)

Ami hazugság. Hiszen még nem történt meg a föltámadás. Tehát nem Istentől van a kijelentés..."

Ez érdekes. Prófétanod E.G. White asszony azt állította, hogy az egyik bolygón tett látogatása alkalmával

találkozott a halott ismeroseivel, sot beszélt is veluk.

Ezt írta konkrétan a tekintetes asszony:

"FITCH és STOCKMAN testvérek,akik az Isten országának evangéliumát
hirdették - DE AKIKET ISTEN MAR ELOBB ELSZOLÍTOTT,hogy megmentse oket,
hozzánk kozeledtek, és ELMÉNYEINK FELOL KERDEZOSKODTEK,amelyek
az alatt torténtek,míg ok a sírban aludtak."

Egy másik E.G. White állítás:

"" Egy pillanat múlva folfelé szárnyaltunk, és (a mennybe) belépve, itt láttuk a jo oreg 
Abrahám Atyát, Iszákot, Jákobot, Noét, Dánielt, és sok mást hozzájuk hasonloan."

/ Látomás, A Word to the Liff le Flock, 14. o. 1847/

A Dániel konyvében azt olvassuk, hogy Dániel csak a napok végén fog felkelni az alvásból.

Dániel 12:13Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.

Akkor E.G. White, mit is látott? A Dániel testét vagy a lekét azon a bolygón?

IME a teljes idézet E.G. White asszonytól:

Isten szeretete népe iránt


Az Ur megengedte nekem,hogy egyébb világok életébe is bepillanthassak.
Szárnyakat kaptam, és egy angyal magas és fennséges helyre vezetett.Fuve ü- dezolden díszlett és a madarak bájos dolgokat csicseregtek.E hely lakoi kulonbozo 
termetuek voltak. Szépek,fennségesek ,nyájasak és szeretetreméltok voltak.
Rendkívul hasonlítottak Krisztus tokéletes képéhez,arcuk szent oromtol sugár-
zott, ami megfelet e hely szabad és kiváltságos voltának.
Egyikuket megkérdeztem,hogy hogyan van az,hogy ok sokkal szeretetre
méltobbak,mint a fold lakosai?........Kíséro angyalom így szolt hozzám: Itt senki
sem evett a tiltott fa gyumolcsébol,ám ha ennének belole,ok is elbuknának!

Innem egy új világhoz vitettem,amelynek hét holdja volt.Ott láttam a jo oreg
Enokhot,aki elragadtatott. Jobbjában nagyon szép pálmaágat tartott, amely
minden egyes levelére egy szo volt írva: "gyozelem".
Fejét vakítoan fehér koszorú ékesítette. Kérdeztem ot,hogy ez az a hely,
ahová a foldrol vitetett? Azt felelte: "Nem ,az én otthonom a város,ide csak
ellátogattam."Úgy viselkedett még ott is,mintha egészen odahaza lett volna.
Engedélyt kértem a kíséro angyalomtol,hogy én is e helyen maradhassak.
Lehetetlennek tunt fel elottem,hogy ismét visszatérjek a sotét világba.
De o így felelt, most vssza kell térned,de ha huséges maradsz mindvégig,
akkor a száznegyvennégy ezerrel egyetemben mindezen világotat felkeres-
heted és megcsodálhatod Isten kezének muveit."

" Mindnyájunkat korulvett a nagy felho. Hét napon át vitettunk az uvegtenger folé,
ahol Jézus saját kezével helyezte fejukre a koronáikat. Arany hárfát és gyozelmi 
pálmát is adott.A száznegyvennégyezer négyszog alakban állt az uvegtenger
mellett. Egyeseknek rendkívul dicso koronájuk volt,másoknak kevésbé.
Egyesek koronája tele volt ragyogo csillagokkal, másokén csak néhány
csillag tundokolt,de azért mindenki teljesen elégedett volt....Majd

FITCH és STOCKMAN testvérek,akik az Isten országának evangéliumát
hirdették - DE AKIKET ISTEN MAR ELOBB ELSZOLÍTOTT,hogy megmentse oket,
hozzánk kozeledtek, és ELMÉNYEINK FELOL KERDEZOSKODTEK,amelyek
az alatt torténtek,míg ok a sírban aludtak."


Nos kedves szabolcs Sámuel proféta nem beszélhetett Saullal, mert az
ordongosség volt, igaz? Legalább is ezt állítottátok itt adventisták.

Ellen G. White ellenben beszélhetett a már meghalt ismeroseivel?

Nem tartod te ezt furcsának?

299. oldaltól:

http://igemorzsa.hu/e-konyvek/nincs-t-halal/tartalom.html ..."

Ez az Igaz Istennel való ellenkezés.

Ez pedig az igazság:

Máté 10:28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Nos azért él ,aki hisz a Krisztusban a test halála után, mert a lekét, miután az elhagyta a holtestet

megszabadítja a haláltól, azaz a leke soha meg nem hal, még az ítélet napján se, amikor azok lekei,

akik elvesznek, vagy hozzátesznek az Isten Szavához -  meghazudtolva ezáltal az igaz Istent- bizony

ezek a gonosz IGE hamisító lekek elvesznek.

Jelenések 20:19És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak.

Mi is lesz azoknak a lekeivel, akik kitoroltetnek az élet konyvébol?

14A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.15És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.

2. Kor. 6: 11-18

FUSSATOK!FUSSATOK! NE ADJÁTOK LEKETEKET AZ ORDOG SZOLGÁLATÁRA!

„Lerontom ezt a templomot, ami kézzel készült és három nap alatt egy másiat építek, amit nem kézzel készítenek (Mt 14,58).

Az ugye nem aggaszt, hogy a Máté evangéliumának a 14. fejezetében csak 36 vers van.

Az amirol te beszélsz nem a Máté 14:58-ban van, hanem a Márk 14:58-ban.

Itt egyértelmu, hogy sem a templom lerombolására, sem a harmadnapon való felépítés nem szó szerint

értendo. Habár azt illik tudni, hogy amikor az Urat ezért a kijelentéséért gúnyolni kezdték a szidalmazói

a templom kárpítja folétol aljáig kettéhasadt.

A Máté Evangéliumában valóban szó van arról, hogy Jézus harmadnapon felépíti a templomot,

mégpedig a 27. fejezet 40. versében az alábbi kijelentés szerint.

Máté 27:39Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.40És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!50Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.51És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;

Ez a jelenség megfeleltetheto egy rombolással.

   A kísérletek, amelyek Pál állításából a léleknek a halálkor a mennybe való átvitelébe vetett elképzeléséhez támogatást próbálnak kiolvasni, igazolhatatlanok, mert – amint Ray Anderson helyesen megjegyzi: „Pál nem gondolt az ember halál és feltámadás közötti statusának kérdésére,"

Nocsak, nocsak. Ray Anderson ott volt Pállal és megkérdezte tole, hogy ugyan mire gondol?

Pál bizonyságot tett arról, hogy az embernek nemcsak teste van, hanem leke, sot szelleme is.

Ugyhogy ez a te Ray Andersonod akárki fia -borja legyen is jól mellé trafált Píl gondolkodásával,

hitvallásával kapcsolatban.

Amikor Pál arról ír, hogy a testben maradnia szukségesebb, mint abból eltávoznia, akkor bizony

a lélekre utal.

Fil.1:22De ha e testben való életem munkámat gyümölcsözteti: hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.23Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb;24De e testben megmaradnom szükségesebb ti érettetek.

Az advantista- jehovista szócsoveia  Sátánnak azt állítják, hogy a testben nem lakik lélek, ami elkoltozik

a test halálával. Ha ezt az ordogi misztériumot elfogadnánk, ez azt jelentené, hogy Pál testébol kikoltozik a Pál teste. Ennek viszont ellentmond az amit Pál kijelenettt, hogy a testébol való kikoltozés feltétele, hogy

meghaljon a teste.

21Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.

Mert mi az,ami megmarad, még akkor is, ha a testet megolik?

Az ÚR Khrisztosz ezt egyértelmuen kijelenette.

Máté 10:28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Pál pontosan azt vallotta, amit az ÚR Khrisztosz kijelentett. Ha a teste meg is oletik, a leke tovább él.

A testbol eltávozó lélek koltozik el az ÚR-hoz.

Az ÚR ugyanis elsosorban a lekek pásztora, nem a testté.

Dávid az Úrhoz intézett imájában bizonyságot tesz nemcsak a test létezésérol, hanem a test mellett

a lélekrol is.

Zsoltárok 16:9Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

A test halála után a lélek megmenekul , az várja az Urat a lélek.

Zsoltárok 33:19Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.20Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.

Zsoltárok 34:22A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, akik gyűlölik az igazat.23Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, aki ő benne bízik.

Zsoltárok 49:15Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.16Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.

Zsoltárok 56:14Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.

Azt nem igérte meg az ÚR, hogy a testunket is megmenti a haláltól. Ellenben azt, hogy a lekeunket

megmenti a haláltól azt számos helyen megígérte.

Máté 10: 28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Mit is állított az ÚR? Akik e testet olik meg, a leket meg nem olhetik.

Mit állít a nickneveit tobbszorosen levedlett Elkatáns fórumtárs Isten Szava helyett vlami Ray Adersonra

hivatkozva? Azt, hogy olyan, hogy lélek nem is létezik, tehát nem is élheti tul a testet.

Mi ez ha nem materialista marxista filozófia, miszerint a testen kívil semmi nem létezik?

Vitatkoznak az emberi lekek teremtojével az Ordog oromére , magukat kárhozatra adván.

Zakariás 12:1Az Úr igéjének terhe Izráel ellen. Így szól az Úr, aki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott:

Még arra is vetemednek, hogy Pál gondolatait olvassák visszamenoleg, azt állítva, hogy Pál is

ellenkezett az Istennel és tagadta a lélek létezését is.

Vesztukre teszik, hisz Pál megvallotta  ahitét, miszerint van test és van lélek.

Zsidók 4: 12 Mert az Isten igéje él és hatékony, élesebb bármely kétélű kardnál, és elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és velőknek széjjeloszlásáig, megítélni képes a szív szenvedélyeit és gondolatait. 

1. Tess. 5:23 Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől, egész valótok, szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül őriztessék meg Urunknak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére (megérkezésére).

Pál  hitvallása szerint az ember egész valója három dologból tevodik ossze:

1. Szellembol

2. Lélekbol

3. Testbol

Pál fontossági sorredbe állította a szellemet a leket és a testet.

A test a harmadik helyet foglalja el a sorrendben.

Az adventista-jehovista Ordogpapoktól, akik az Igaz Istennel is vitatkoznak menekulni kell,

addig, még van rá lehetoség.

2. Kor. 6: 11-18

FUSSATOK!FUSSATOK!

"Aztán Jézussal sem ártana ezt megbeszélni: 

Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt ? "

299. oldaltól:

http://igemorzsa.hu/e-konyvek/nincs-t-halal/tartalom.html ...

"Ezt - "Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott."2Tim 4:6  Nem azt mondta Pál, hogy majd valamikor 2000 év után fog ez megtorténni. "

„Elköltözni és Krisztussal lenni”. Filippibeliekhez írott levelében Pál azt mondja: „Kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni, mert ez sokkal inkább jobb. De a testben megmaradnom szükségesebb ti érettetek”(Fil 1,23–24). A dualisták az egyik legerősebb bizonyítéknak tartják ezt a textust, hogy a halálkor a megváltottak lelke azonnal Krisztus jelenlétébe kerül. Robert Morey például azt állítja: „Ez a legvilágosabb szakasz az Újtestamentumban, ami arról beszél, hogy a hívő halála után a mennybe megy, hogy Krisztussal legyen. Ez a szövegkörnyezet Pálnak azzal a vágyakozásával foglalkozik, hogy szeretne elköltözni e földi életből a Krisztussal együttes mennyei életért. E szakaszban nincs említés, sem célzás a feltámadásra.”50 51

            Ezzel az értelmezéssel az az alapvető probléma, hogy nem ismerik fel, hogy Pál állítása „szeretnék elköltözni és Krisztussal lenni” egy viszonyra vonatkozó és nem antropológiai megfogalmazás. Ezen azt értem, hogy ez egy közösségre/kapcsolatra vonatkozó kijelentés, ami fennáll és fennmarad a hívő és Krisztus között a halál révén, s nem pedig a test és a lélek „halál és a feltámadás közötti állapotára utal.

            Helmut Thielicke helyesen kimutatja, hogy az Újtestamentum nem a halál és a feltámadás között fennálló állapottal foglalkozik, csupán egy olyan kapcsolatról tud, ami a hívő és Krisztus között áll fenn a halál által. Ezt a Krisztussal való közösséget nem szakítja meg a halál, mert a hívő, aki Krisztusban alszik, nincs tudatában az idő múlásának. Amint Thielicke rámutat., az időérzék eltávolítása azok számára, akik felébrednek, azt jelenti, hogy a halál hosszú éjszakája egy matematikai pontra korlátozódik, és Isten elszólítja őket a letöltött életből.”52

            A kísérletek, amelyek Pál állításából a léleknek a halálkor a mennybe való átvitelébe vetett elképzeléséhez támogatást próbálnak kiolvasni, igazolhatatlanok, mert – amint Ray Anderson helyesen megjegyzi: „Pál nem gondolt az ember halál és feltámadás közötti statusának kérdésére, mintha ez olyan probléma lenne, amit figyelembe kellene venni.”53 Mert Pál számára, akik „Krisztusban halnak meg,” „Krisztusban alszanak” (1Kor 15,18; 1Thess 4,14). Krisztussal való közösségük megszakítás nélküli, mert nincsenek tudatában a halál és feltámadásuk közötti idő múlásának. Azt élik meg, amit mi talán örök időnek neveznénk. Azok számára pedig, akik földhözragadt evilági időben élnek, van egy időköz a halál és feltámadás között. A probléma az, hogy nem vagyunk képesek szinkronizálni az örök idő óráját a mi evilági időnk órájával. Az erre irányuló kísérletek szerencsétlen spekulációkhoz és vitákhoz, viszályokhoz vezettek az un. közbenső állapot felett.

            Pál azzal, hogy kifejezte vágyakozását, hogy elköltözzön és Krisztussal legyen, nem adott dogmatikai magyarázatot arra, mi történik a halálkor. Egyszerűen kifejezte vágyódását, hogy meglássa hányatott létének végét és Krisztussal legyen. Évszázadokon keresztül buzgó keresztények ugyanazt a vágyódást élték át anélkül, hogy ezzel szükségszerűen azt várták volna, hogy Krisztus jelenlétébe kerüljenek haláluk pillanatában. Pál kijelentését az arra az időre vonatkozó világos tanítása alapján kell értelmezni, amikor a hívők Krisztussal egyesülnek majd.

Krisztussal az Ő eljövetelekor. Pál felteszi ezt a kérdést a Thessalonikabeliekhez írt levelében, ahol azt magyarázza, hogy az alvó és az élő hívők majd egyesülnek Krisztussal, nem a halálakor, hanem az Ő eljövetelekor. „És feltámadnak először, akik meghaltak a Krisztusban, aztán mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe, és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk” (1Thess 4,16–17).54 Az „így” (houtos) arra a módra utal, ahogy a hívők Krisztussal lesznek, nevezetesen nem a meghalás által, hanem a feltámadás vagy elváltozás útján az Ő eljövetelkor. Basil Atkinson megjegyzi, hogy az „így” szó a görög nyelvben (houtos) azt jelenti: „ily módon”. Helye itt mondat elején, hangsúlyt képvisel, a mondat értelme tehát, így alakul: „És ezen a módon leszünk mindenkor az Úrral. Ezzel pedig arra utal, hogy nincs más mód, és ahhoz a következtetéshez vezet minket, hogy a feltámadás napjáig nem leszünk az Úrral.”55

            Meg kell jegyeznünk, hogy a Krisztussal való egyesülés leírásánál, amit a hívők Krisztus eljövetelekor tapasztalnak meg, Pál sohasem testetlen lelkekről beszél, akik újra egyesülnek feltámadt testeikkel. Inkább a „Krisztusban meghaltak feltámadásáról beszél (1 Thess 4,16). Nyilvánvaló, hogy Krisztus eljövetelekor nem csupán a halott testek, hanem a meghalt emberek támadnak fel. Az egész személy támad fel és egyesül újra Krisztussal. Jegyezzük meg, hogy az élő szentek „a feltámadt szentekkel együtt egy időben találkoznak Krisztussal (1Thess 4,17). Alvó és élő szentek Krisztussal „együtt” az Ő eljövetelekor, nem a halálkor találkoznak. A lélek tudatos túlélésének elgondolása iránt az a legfélelmetesebb kihívás, – nézetem szerint – hogy egyszer sem céloz a testnek a lélekkel való állítólagos újraegyesülésére. Ha Pál bármit tudna erről, biztosan utalt volna rá, különösen igen részletes diszkussziójában, ami arról szól, hogy mi történik az alvó és az élő hívőkkel Krisztus eljövetelekor (1Thess 4,13–18; 1Kor 15,42–58). Pál sohasem utalt a lélek tudatos túlélésére és annak a testhez való újracsatlakozására a feltámadáskor világosan mutatja, hogy az efféle elgondolás teljesen idegen volt számára és a Szentírás, mint egész számára is.

            G. C. Berkouwer helyesen figyeli meg, hogy az „újszövetségi hívők nem valami, magán üdvösség” irányába orientálódnak, hogy elfelejtkeznek az eljövendő országról, hanem igazán arra várnak, hogy Krisztussal legyenek, mert Benne szereztek új jövőt”.56 A Krisztussal lenni eszkatológikus reménysége nem a testetlen lelkek halálkor célbaért individualisztikus reménysége, hanem testületi kollektív reménység, ami az egész személy és valamennyi hívő feltámadása vagy elváltozása révén valósul meg Krisztus eljövetelekor.

            Pál vágyakozása, hogy „szeretne elköltözni és Krisztussal lenni nem egy bensőséges, bizalmas, kettejük közötti mennybeli tapasztalat, mert a kifejezés szervesen kapcsolódik a kozmikus megváltáshoz a vég idején”.57  A „Krisztussal lenni” tapasztalat kozmikus, kollektív dimenziói világos megfogalmazást nyertek ugyanabban a Filippibeliekhez írott levélben, ahol Pál újra meg újra a Krisztus jövetele napján beteljesülő keresztény reménységről beszél. Ismételten arról biztosítja a filippibelieket, hogy „Ő, aki megkezdte bennetek a jó dolgot, be is végzi azt a Krisztus eljövetele napján” (Fil 1,6). A megváltás nem azáltal megy végbe és teljesül be, hogy az ember Krisztussal lesz a halálkor, hanem hogy találkozik Krisztussal eljövetelének dicsőséges napján.

            Pál azért imádkozik, hogy a filippibeliek „legyenek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztus napjára” (Fil 1,10). Azon a napon Krisztus „elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az ő dicsőséges testéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, amely által Maga is alávethet mindeneket” (Fil 3,21). Ez a halandóságból halhatatlanságba történő átváltozás teszi lehetővé, hogy a hívők Krisztussal legyenek. Ezért mondja Pál ugyanabban a levélben, hogy „célegyenest igyekszik ama nap felé, mert tudta, hogy majd elnyeri Istennek a Jézus Krisztusban onnan felül való elhívása jutalmát.” (Fil 3,14) nem a halálkor, hanem Krisztus jövetelének dicső napján.

„Otthon Krisztussal”. 2Kor 5,1–10-ben néhány kifejező metafora alkalmazásával Pál megint a Krisztussal lenni reménységét fejezi ki. Ezt a szakaszt jogosan tekintik „crux interpretum”-nak, főleg azért, mert a képies nyelvezet rejtélyes és nyitott a különféle magyarázatokra/értelmezésekre. Sajnos sok magyarázó azon buzgólkodik, hogy ebből a szakaszból is, csakúgy, mint Fil 1,22–23-ból, a halál utáni élet precíz antropológiai, kronológiai és kozmológiai meghatározásait vezesse le. Az efféle törekvések azonban igen távol vannak Páltól, aki a hit költői nyelvezetét használja, hogy reménységét és félelmeit kifejezésre juttassa a jelen és jövőbeli életre vonatkozóan és nem logikus, tudományos szóhasználattal, hogy a túlvilágot magyarázza. Mindez óvatossá kellene tegye az értelmezőt, nehogy olyasmit olvasson bele a szakaszba, amit Pál sohasem akart kifejezni.

            A szakasz az „ért - gar” elöljárószóval nyit, és ezzel jelzi, hogy Pál a 4,16–18-ból idéz, ahol szembeállítja a jelenlegi élet ideiglenes, halandó jellegét, ami „megromol” (elfogy, elemésztődik) (2Kor 4,16) az eljövendő élet örök és dicsőséges mivoltával. Annak a dicsőségnek örök értéke pedig semmihez sem hasonlítható (2Kor 4,17. angol szerint). Pál az 5. fejezetben tovább megy és bemutatja az ideig való és az örökkévaló közötti ellentétet, hogy az e jellegzetességeket képviselő két lakóhely képeit alkalmazza.

„Mert tudjuk, hogy ha a mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat; Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk. Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet. Aki pedig minket erre elkészített, az Isten az, aki a Lélek zálogát is adta minékünk” (2Kor 5,1–5).

A szakasz első részében Pál két egymással szembenálló metafora-készletet alkalmaz. Először a „földi sátorházat” – ami pusztulásnak van kitéve, az Istentől való nem kézzel csinált, mennybeli, örökkévaló házzal hasonlítja össze. Később ezt az ellentétet azzal világítja meg, hogy különbséget tesz a mennyei hajlék felöltözése és mezítelennek találtatni állapot között.

            A második rész – 6-10 versek – még érthetőbb, hiszen szembe állítja a ’testben lenni’ – és ezért távol az Úrtól a testtől távol lenni’-vel és otthon lenni (elköltözni) az Úrral (Úrhoz). A kulcskifejezés a 8. versben van, ahol Pál azt mondja: „Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni (távol lenni) a testből és elköltözni az Úrhoz (otthon lenni az Úrral).”

            E szakasz értelmezéseinek óriási változatossága három fő elgondolás mentén csoportosítható. Mindegyik néhány előfeltételezés közvetlen eredménye. 2Kor 5,10 magyarázatának a története világosan megmutatja milyen sok exegézist és értelmezést befolyásolnak előfeltételezések. Röviden megfogalmazzuk és kiértékeljük ezt a három fő nézetet, amelyeket talán 1.)a közbenső állapot, 2.) a test feltámadása a halál után és 3.) a test feltámadása Krisztus eljövetelekor nézeteknek nevezhetnénk.

A közbenső állapot. A legtőbb múltbeli és jelenlegi tudós kitart amellett, hogy ebben a szakaszban Pál a hívő mennybeli létezését írja le Krisztussal a halál és a feltámadás közötti közbenső állapotban.58  Röviden megfogalmazva ez a magyarázat a következőképpen épül fel: A sátor és a mostani ruházat a földi lét. A levetkőzöttnek lenni a meghalást és abból következő meztelenséget képviselve jelzi a lélek testetlen létét a közbenső állapot során. Az épület pedig, ami a mennyben lesz a miénk, azt a testet ábrázolja, amit egyesek szerint ismét a lélekhez csatolnak a feltámadáskor, míg mások számra maga a lélek az, ami a mennyben lakozik.

            Robert Morey az utóbbi nézet védve azt mondja: „Hol áll a Szentírásban, hogy a mi feltámadáskori testünk már megteremtetett és a mennyben vár ránk? Az egyetlen ésszerű válasz az, hogy Pál a mennyben lakó lelkekről beszél.”59 E versek alapján Morey úgy okoskodik, hogy „a (lélek) lakhelye, míg az illető a földön él, miközben a halál utáni lakhelye a mennyben van.”60

            Három döntő probléma van e szakasz közbenső állapotra vonatkoztatott értelmezésével. Mindenekelőtt figyelmen kívül hagyja, hogy a mennyei épület és a földi sátor közötti ellentét térbeli és nem időbeli. Ez azt jelenti, hogy Pál a lét mennyei mikéntjét az élet földi mikéntjével állítja szembe. Nem a léleknek a halál és a feltámadás közötti testetlen állapotával foglalkozik. Nos, ha arra várt volna, hogy testetlen lelkében Krisztussal legyen a halál után, nem tett volna utalást erre a szövegösszefüggésben? Nem azt mondta volna, „Mert mi tudjuk, hogy a mi földi sátorházunk, amiben élünk elpusztul… lelkünkkel az Isten jelenlétében leszünk a mennyben. De Pál egyetlen írásában sem utal a lélek túlélésére és létére Krisztus jelenlétében. Miért? Mert az efféle elgondolás idegen Pál és a Szentírás számára.

            Másodszor, ha a meztelenség állapota a lélek testetlen léte Krisztus jelenlétében a közbenső állapot során, akkor miért riad vissza Pál a „mezítelennek találtatni” gondolattól (2 Kor 5,3)? Végül is ez beteljesítette volna forró vágyakozását, hogy „otthon legyen az Úrral” (2Kor. 5,8). A tény az, hogy a mezítelenség, mint a lélek testtől lekopaszított állapota Platon és Philo írásaiban megtalálható, de Pál írásaiban nem.

            Harmadszor, ha a mennyei épület a „lélek mennybeli lakhelye, akkor a hívőknek bizonyára két lelkük van: az egyik a földön, a másik a mennyben, mert Pál azt mondja, hogy „épületünk van Istentől”. A jelen a jelenlegi birtoklást jelzi. Hogyan lehet a hívő lelke egyidejűleg a mennyben Krisztussal és a földön a testtel?

A test felélesztése a halál után. Számos tudós érvel úgy, hogy a mennyei épület a feltámasztott est, amit a hívők azonnal megkapnak a halál után.61 62  Pál állítólag azt tanítja, hogy az életet a földi testben, – amit a „földi sátor” képvisel – (2Kor 5,1,4) azonnal követi a test felélesztésének elnyerése, amit az Istentől való épület, örökkévaló ház a mennyben” ábrázol (2Kor 5,1). Pálról tehát azt feltétezik, hogy mindenestől fogva elutasítja „a mezítelenül”, vagy „ruházatlanul lenni” közbenső testetlen állapotát (2Kor 5,3–4). Ez a nézet azon az előfeltevésen nyugszik, hogy az 1. és 2. Korinthusi levél megírása között Pált egészen közelről megérintette a halál és ez feloldatta vele a paruzia túlélésére vonatkozó korábbi reménységet és eljutott arra a hitre, hogy a hívők haláluk pillanatába visszakapják felélesztett testüket.63

            Ezzel az értelmezéssel az az alapvető probléma, hogy feltételezi: Pál a későbbi években feladta/elhagyta a paruziakor bekövetkező feltámadás reménységét a halál pillanatában végbemenő azonnali feltámadás kedvéért. Ha ez igaz volna, azzal a dilemmával találnák szembe magukat, hogy nem tudnák, melyik Pálnak higgyenek: az előbbinek vagy a utóbbinak? Szerencsére ilyen dilemma nem létezik, mert Pál sohasem változtatta meg a feltámadás idejére vonatkozó nézetét. Ezt a tárgyalt szakasz közvetlen szövegösszefüggése is jelzi, ami külön kitér a paruziakor bekövetkező feltámadására: „Tudván, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít.” (2Kor 4,14). Pál aligha fogalmazhatta volna meg világosabban, hogy Krisztus majd feltámaszt minket és jelenlétébe emel az Ő eljövetelkor és nem a halál pillanatában.

            Ha Pál módosította volna a feltámadás idejére vonatkozó nézetet, amióta megírta 1Kor. 15-t, kétséges, hogy vajon mondta volna-e: „mi tudjuk” (2.Kor 5,1), ami ismert tanításra utal. Továbbá, Pál még a későbbi írásaiban is kifejezetten összekapcsolja a feltámadást Krisztus dicsőséges visszatérésével (Róm 8,22–25; Fil 3,20–21). Nehéz elhinni, hogy Pál kétszer is módosította volna eszkatológiáját.

A test feltámadása a paruziakor. Az utóbbi években számos tudós védelmezi azt a nézetet, hogy a mennyei épület a hívőknek adatott „lelki test” Krisztus visszatérésének idején.64 Valóban vannak olyan elemek ebben a szakaszban, amelyek támogatják ezt a nézetet. Például a mennyei hajlék felöltözése (2Kor 5,2) és az az állítás, hogy amikor felöltöztetünk, a halandót majd elnyeli az élet” (2Kor 5,4). Ezek az elemek nagyon is hasonlítanak az 1Kor 15,53-ban található képanyaghoz, ahol Pál azt a változást taglalja, amit a hívők élnek át Krisztus eljövetelekor: „Mert szükség, hogy ez a romlandó test, romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.”

            E nézet hívei jogosan tiltakoznak a menny olyan eszkatológiája ellen, ami a hívő közvetlenül a halál után tapasztalt egyéni boldogságára összpontosít. Legerőteljesebb érvük az, hogy ha Pál azt várta, hogy azonnal (a halálkor) lelki testet kap, akkor az utolsó napi feltámadásra nincs szükség többé.”65

            Egyszerűen megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy e nézet hívei Pál metaforáját a következőképpen magyarázzák: Miközben a földön élünk halandó testünk „földi sátorá”-ban vagyunk felöltöztetve. A halálkor „levetkőztetünk”, amikor testünk elpusztul a sírban. Krisztus eljövetelekor magunkra öltjük mennyei lakhelyünket azáltal, hogy halandó testünk dicsőséges, halhatatlan, testté változik.

            Végül is hajlunk e magyarázat felé. Mégis van egy döntő gyengeség mindhárom értelmezésben, elsősorban a testre összpontosítva magyarázzák ezt a szakaszt, legyen az, akár az egyes hívőknek adott „lelki test” a halálkor, vagy az összes hívőnek együtt, Krisztus eljövetelekor. De Pál itt nem a test halál előtti, halálkori, vagy Krisztus eljövetelekori állapotát, hanem a lét két különböző módját próbálja definiálni.

A lét mennyei és földi módja. Miután megszámlálhatatlanszor végig olvastam a szakaszt az volt az érzésem, hogy Pál elsődlegesen nem a test halál előtti és halál utáni állapotát akarja meghatározni, hanem a lét két különböző módja közötti ellentétet akarja érzékeltetni. Az egyik a mennyei létforma, amit „a nem kézzel csinált, Istentől való mennyben lévő örök házzal” ábrázol (2Kor 5,1). A másik a földi létforma, amit a halálkor elpusztuló „földi sátor” ábrázol. 

„A mi mennyei lakhelyünk” felöltözésének és a „felöltözöttnek lenni” állapot képanyagának értelme talán többet foglalkozik Krisztus által biztosított üdvösség elfogadásával, mint a paruziakor a hívőknek adott „lelki testtel”. E következtetés alátámasztására támaszt találunk a „mennyei lakhely” jelképes alkalmazásában az Istenre való hivatkozással és a „felöltözöttnek lenni” jelképes ábrázolásában a hivatkozással, hogy Krisztus a hívőt elfogadta.

Pál bizonyossága, hogy „épületünk van Istentől” (2.Kor 5,1) ilyen igeversekre emlékeztet minket, mint „Isten a mi menedékünk és erősségünk” (Zsolt 46,1) vagy „Urunk te voltál a mi lakhelyünk” (Zsolt 90,1).66 Krisztus úgy hivatkozott önmagára, mint templomra, mint ami igencsak hasonló Pálnak a „nem kézzel csinált” mennyei lakhely képanyagához. Beszámoltak róla, hogy azt mondta: „Lerontom ezt a templomot, ami kézzel készült és három nap alatt egy másiat építek, amit nem kézzel készítenek (Mt 14,58).

            „Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot és három nap alatt mást építek, amely nem kézzel csináltatott (Mk14,58) (Károly). Ha Pál e vonalak mentén gondolkodott, akkor a mennyei lakhely Maga Krisztus és az örök élet ajándéka, amit ő ad a hívőknek.

            Hogyan veszi fel a hívő a „mennyei lakhelyet”? Ha megvizsgáljuk, hogyan alkalmazza Pál az öltözködés metaforáját, megkapjuk a választ? „Akik Krisztusba keresztelkedtek, Krisztust öltöztétek fel.” (Gal 3,27). Ebben az igeszakaszban a felöltözés Krisztus keresztségben történő elfogadásával függ össze. Pál is azt mondja: „Mert szükség, hogy ez a romlandó test, romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára” (1Kor 15,53). A felöltözés itt a halhatatlanság elfogadását jelenti Krisztus eljövetelekor. E két hivatkozás azt sejteti, hogy a „felöltözés” az új életre vonatkozhat Krisztusban, amit a keresztségkor kapunk, ami megújul minden nap és a paruziában jut teljességre, amikor a végső felöltözés a halandóság, halhatatlanságra váltás révén végbemegy.

            A fenti értelmezés világosságánál a „meztelen”-nek vagy „levetkőzött”-nek találtatni (2Kor 5,3–4), ellentétben állhat a Krisztussal és a Szent Lélekkel felöltözöttnek lenni kifejezéssel/állapottal. Az a legvalószínűbb, hogy a „mezítelen” Pál számára nem a testtől megfosztott lelket jelenti, hanem a halált nemző bűntől és vétektől való szabadulást. Amikor Ádám vétkezett, rájött, hogy „meztelen” (Gen 3,10). Ezékiel allegorikusan ecseteli, hogy Isten hogyan öltöztette fel Izráelt gazdag ruhákba, de később engedetlensége miatt felfedte meztelenségét (Ezék 16,8–14). Az embernek még a „mennyegzői ruha” nélküli ember is eszébe juthat (Mt 22,11). Lehet, hogy a „meztelen” Pálnak a „halandó, bűnös állapotot, a Krisztus igazságának hiányát jelenti.

            Pál tisztázza, hogy mire gondol, amikor „levetkőzöttségről” vagy „meztelenségről” beszél, ami ellentétben áll a „felöltözöttnek lenni” állapottal, amikor azt mondja, hogy ami halandó, nyelje el azt az élet” (2Kor 5,4). Ez a kijelentés 1Kor 15,53 világosságánál magyarázva azt jelenti, hogy a mi halandó testünk lelki testté változik. Pál 1Kor 15,53-ban elsősorban a testtel, mint olyannal foglalkozik? 1Kor. 15,53 gondos elolvasása azt sejteti, hogy Pál a test kérdésével csupán mellékesen foglalkozik, csakhogy megválaszolja a kérdést: „Mi módon támadnak fel a halottak? és minemű testben jönnek ki?” (1Kor 15,35). Miután megmutatta a jelenlegi és jövőbeli test közötti folytonosságot, Pál az átváltozás jóval fontosabb kérdésre tér, amit az emberi természet, mint egész tapasztal Krisztus eljövetelekor: „Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözzön és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára” (1Kor 15,53).

            Ugyanez igaz 2Kor 5-re is. Pál nem a test vagy a lélek halál előtti vagy utáni állapotával, mint olyannal foglalkozik. Mellesleg Pál 1.Kor 5-ben sohasem beszél lélekről és „lelki testről” sem. Ehelyett Pál szeretné bemutatni a földi sátor képviselte földi létforma és a mennyei lakhely ábrázolta mennyei létforma közötti különbséget. Az előbbi „halandó”, az utóbbi pedig halhatatlan (amit elnyer az élet 2Kor 5,4). A korábbit a „testben lakván” tapasztaljuk és „távol az Úrtól” (2Kor 5,6). Az utóbbit pedig a „távol a testtől” „és otthon az Úrral éli át 2Kor 5,8).

            Mivel nem ismerték fel, hogy Pál két különböző létformáról beszél és nem a test vagy a lélek halál utáni állapotáról, szükségtelen és oktalan spekulációkhoz vezetett a túlvilági életről. Jó példa erre Robert Peterson kijelentése: „Pál megerősíti Jézus tanítását, amikor szembeállítja egymással „az otthon lenni a testben” és „távol az Úrtól” a „távol lenni a testtől” és „otthon lenni az Úrnál” kifejezéseket (2Kor 5,6, 8). Előfeltételezi, hogy az emberi természet materiális és immateriális aspektusokból tevődik össze.”67

            Ez az értelmezés/magyarázat indokolatlan, mert sem Jézus, sem Pál nem foglalkozott az emberi természet ontológiailag, azaz anyagi és immateriális összetevőinek megfogalmazásával. Inkább erkölcsileg és viszonyaikat tekintve akarták definiálni az emberi természetet az engedetlenség és engedelmesség, bűn és igazság, halandóság és halhatatlanság szempontjából. Pál tehát ezzel foglalkozik 2Kor 5,1–9-ben, ahol a földi és mennyei létformákról beszél, az Istennel való kapcsolatról és nem az emberi természet halál előtti és halál utáni materiális vagy immateriális összetételéről.

Olvass tovább: http://www.bibliai-kincsestar.hu/products/samuele-bacchiocchi-halhatatlansag-vagy-feltamadas/ ...

Ezt - "Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott."2Tim 4:6  Nem azt mondta Pál, hogy majd valamikor 2000 év után fog ez megtorténni.

Aztán Jézussal sem ártana ezt megbeszélni:

Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt ? 

Valahogy mintha elfeledkeztél volna a kérdésemről (a 157960-ik hozzászólás), pedig nem hiszem, hogy (a saját szemedben) feledékeny lennél, hiszen milyen különleges emlékeket képzelsz magadnak rólam, miszerint nekem egy angyal adott innom. Tehát a kérdésem:

Azt írtad, hogy: "Ők (144 ezer) egy szempillantás alatt égi életre támadnak majd fel. Szellemi testet kapnak..."

Ezzel kapcsolatban az érdekelne, hogy TE MIKÉPPEN KÉPZELED KONKRÉTAN EZT AZ ESEMÉNY.

Tegyük fel, egy padon ültök ketten. Egy felkent, meg te. Abban a pillalantban, amikor a felkent égi életre támad fel, te mit fogsz látni? Teljesen eltűnik a felkent a padról??

"Ezt Pállal vitasd meg."

Mit...?

Ezt Pállal vitasd meg. Amúgy meg nincs  értelme időről beszélni a mennyben. Van anyag a mennyben ?  Nincs, akkor idő sincs.

Hol szolgál a nagy sokaság a Jelenések konyvének 7. része szerint ?

Kedves E. B., keresés kijelentésére, hogy a jó hely az ha valaki Krisztussal van, ezt írtad:

" Ami hazugság. Hiszen még nem történt meg a föltámadás. Tehát nem Istentől van a kijelentés... "

Föltámadásról nem is volt szó...  Mond, miért jó az neked ha hazugságnak, és nem Istentől valónak, veszed ami meg van írva?

Vagy talán Krisztus Jézust nem tartod elég szavahihetőnek?

Mt 28,19  Elmenvén tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának és a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevébe,  

20  tanítván őket, hogy megtartsanak mindent amit én parancsoltam nektek: és íme én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Ámen.

Érthetően megmondta az Úr Jézus Krisztus, hogy kikre érvényes az " én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig "...

Persze azokkal nem tud lenni akik kétségbe vonják (kiforgatják) a szavait és nem hisznek Benne (, hogy el ne vesszenek, és örök életük legyen.)

És miből gondolod azt, hogy a Krisztussal van nem érvényes valakire is azok közzül, akikre Ő kijelenti, hogy: én tiveletek vagyok ?

Szép napot

Ami hazugság. Hiszen még nem történt meg a föltámadás. Tehát nem Istentől van a kijelentés...

Maga az ember az élő lélek, vagyis élőlény. Világosan írja a Biblia. 

A vagyis élolényt csak te tetted hozzá.

a Szentírás ezt nem tartalmazza.

A Szentírás beszél a hústestrol, és az abban lakozó lélekrol, valamint a szellemrol.

Az emberrel kapcsolatban-e három dolgot említi meg a szentírás.

A test halálálának a beálta elott a lélek elhagyja a testet, pontosabban elszáll, kimegy abból.

A foldbe csakis a test kerul.

146. Zsoltár 4Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Ěrted ugye mit jelent a szó, hogy kimegyen belole. Vagy azt, hogy benne van?

Nem a test onmagában, hanem a testben a lélek.

Jób 14:22Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.

Jób 27:3Hogy mindaddig, amíg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

Ugye érted. Nem azt mondja, hogy én magam vagyok a lélek, vagy azt, hogy amíg élolény vagyok, ahogyan

azt eloadtad, hanem azt, hogy amíg a lekem bennem van.

 Nem tudsz szöveget értelmezni és nem érted a Bibliában leírt szavak és példabeszédek valódi jelentését sem."

Csakhogy kedves Bethasabé a Bibliában leírt szavak nagy Része Isten kijelentése, a Szetszellem által ihletett próféciák. Ezeket nem lehet tyúkanyó módjára ossze-vissza értelmezgetni, ahogyan azt az adventizmusból kisarjadzott jehovista tévtanítók muvelik. Végul csodálkoznak, hogy az általuk átértelmezett

próféciák egyike sem teljesult.

Az Isten Szavát hamisítatlanul kell befogadni. Ha valami képletesen lett kijelentve azt az ÚR el is magyarázza. Más magyarázat megengedhetetlen, kulonben a kijelentés cselekvésképtelenné vállik.

Nem véletlenul tiltotta meg az ÚR elvenni, vagy hozzátenni ahhoz, amit kijelentett.

5. Mózes 4:2Semmit se tegyetek az ígéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek.

Az adventista-jehovista tévtanítók másat sem tettek egész életukben, csak elvettek és hozzátettek

az igéhez, hogy saját elképzeléseik szerint formálják át a próféciákat idoben és jelentésében.

Mivel mindezt az Isten nevében cselekszik, magát az Istent próbálják hazudozónak feltuntetni,

és az Isten Szavára sok gyalázatot hoztak. Elnyerik mélo buntetésuket.

Jelenések 22:18Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra;19És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak.

Hogy mi lesz azok osztályrésze, akik meghamisítják az Isten Szavát, ezért kitoroltetik a nevuk az élet

konyvébol. Nos oda kerul a lekuk, ahová a Hamis Próféta, a Fenevad, a Hádesz, a Halál.

14A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.15És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.

-Már többször le lett írva, hogy ne szó szerint értelmezd a bibliát!

A 144 ezerrel kapcsolatban érdekes módon az elpecsételtek számát nem vitatják adventista-jehovista

ordogpapok, ellenben az elpecsételtek kilétével és a helyel és idovel kapcsolatban már értelmezik.

A Szentírás egyértelmuen kijelenti , hogy Izrael fiai kozul lesz elpecsételve a 144 ezer.

Ezt megerosítik a próféciák is. A próféciákat pedig nem lehet másként értelmezni, hanem úgy, ahogyan azt

kijelentette az ÚR. 

A próféciák pedig egyértelmuen Jeruzsálem lakosaira  utalnak az elpecsételéssel kapcsolatban.

Olvasd csak!

Ezékiel 9:4És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepében.

2. Királyok 19:30És a Júda házából a kiszabadult és a megmaradt gyökeret ver alól, és gyümölcsöt terem felül.31Mert Jeruzsálemből fog származni a maradék, és a megszabadult a Sion hegyéről; a Seregek Urának buzgó szerelme cselekszi ezt!

Ésaiás 37:31Júda házának maradványa pedig, amely megszabadult, ismét gyökeret ver alul, és gyümölcsöt terem felül.32Mert Jeruzsálemből megy ki a maradék és a maradvány Sion hegyéről; a seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt!

Hogy miért acsarkodnak az adventista-jehovista ordogpapok az ÚR ellen és az oroksége Izrael ellen

azt gyanítom. Maguknak szeretnék az elpecsételés jutalmát, de nem képesek teljesíteni annak kovetelményeit. Nem fedhetetlenek, nem képezik az ÚR orokségét Izraelt, hazugságokat hirdetnek

a híveiknek.Osszezavarják a híveik elméjét, azt állítva, hogy hiába is prófétáltak a próféták arról,

hogy Jeruzsálembol pecsételi el magának az ÚR a 144 ezret a nagy nyomorúság után , ok azért is

elkezdték magukat elpecsételni , mégpedig az USA teruletén élo adventista-jehovista tévelygok kozul.

Csak elfelejtettek megegyezni ,amikor Russell elhagyta az Adventistákat, hogy hogyan osztozkodnak

a 144 ezer létszámán, így kulon kulon pecsételik el az adventista-jehovista ordogpapok a saját 

fajtájukból a 144 ezret. Így lett osszesen 2X144 ezer azaz 288 ezer elpecsételt adventista-jehovista korokben. A tobbi , ezekbol sarjadzott szekta tagjait nem is számítva.

Ezek, akik az ÚR oroksége az Izrael ellen acsarkodnak így aztán az Ordognek pecsételik el magukat.

II. Sámuel 20:19Én Izráel békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?

Ésaiás 20:25Melyet megáld a seregeknek Ura, mondván: Áldott népem, Égyiptom! és kezem munkája, Assiria! és örökségem Izráel!

5.Mózes 32:9Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.

2. Mózes 4:22Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.

Az ÚR orokrészéének a maradékától lehetetlen elbitorolni az elpecsételés jogát.

Az Eros Isten a Khrisztosz azt jó elore bebiztosította Igaz PROFÉCIÁK által.

Ezért a az Igaz Isten dontése ellen acsarkódó adventista-jehovista ordogpapok nagy csalódást okoznak kovetoiknek.

2. Kor. 6: 11-18

FUSSATOK!FUSSATOK!

-Az újszövetségben mint írva vagyon, a felkent keresztényeknek (144000), Akik majd valójában meglátják az Istent, ahogyan van, (mint szellem) nem a lelkük megyen fel Istenhez, hanem Ők az új teremtés részesei, átváltoznak, s Nekik is szellemi testük lesz. Nem hús és vér emberek lesznek, hanem szellemek az Isten Királyságában.

-A többi halott,  pedig a földre fog feltámadni az ezeréves uralom alatt. Erről ír a Jelenések könyve.

Jézus Krisztus mint égi király a 144000 elpecsételtekkel fog uralkodni a föld felett ezer évig. Jelenések:20:4

-Az újszövetség, kizárólag a felkentekhez beszél. Ne téveszd össze és ne vonatkoztasd azt az  egyszerű halandó földi emberre. A Bibliai versek amit írtál, kizárólag a felkentekhez beszélnek. A sógorod és Te sem vagy felkent, sőt még az igazságot sem ismerted meg, hanem a nagy sokasághoz tartoztok, akiknek földi élete lesz a haláluk után.

2Kor 5,17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.

Gal 6,15 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem használ semmit, hanem az új teremtés.

-A 144000 elhívottak és választottak, azaz Ők az Új égi Jeruzsálem az újszövetségben, nemcsak szellemi értelemben különböznek a régiektől, vagyis az Ó szövetségtől. Már nem érvényesek a Mózesi Törvények rájuk nézve, hanem Ők lesznek a szó szoros értelmében az új teremtés részesei. Ismételtem írom, haláluk után szellemi testet kapnak Istentől, olyat amilyen testben megjelenhetnek Jézus Krisztus előtt. Az újszövetségben leírtak, csak a felkentekhez szólnak. Jézus Krisztus csak velük kötött egy égi Királyságot, melynek a jövőben meghatározó célja lesz, a földi  emberek életében.

-Amit Te hiszel a halottakkal kapcsolatban, az nem Biblia, hanem a katolikus hitnézetből merített eszmefuttatás.

-Maga az ember az élő lélek, vagyis élőlény. Világosan írja a Biblia. 

Szent István Társulati Biblia

Teremtés könyve:2

⁶Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét.

⁷Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét.

-Így lett az ember élőlénnyé.  

-Az ember élőlénnyé lett és nem külön lelket kapott a teremtésekor.

-Súlyos értelmezési problémáid vannak.

Prédikátor 12:9És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt.

-Az életerő tér vissza az Istenhez az ember halálakor, amit Isten helyezett az emberbe a teremtésekor, nem pedig egy külön álló nem látható valami, amit szubjektív érzésetek alapján elképzeltek.

-Aki már meghalt, az jelenleg is a nemlét állapotában van, vagyis nincs sehol, de Isten emlékszik rá.  Megszűnt létezni, vagyis ismét porrá lett, ahogyan azt megmondta Ádámnak.

-A feltámadás, pedig még jelenleg sem történt meg.  A Biblia szavai biztosítanak minket arról, hogy lesz feltámadása a halottaknak, a gonoszoknak és a jóknak is egyaránt.

Csel 24,15 Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.

"És mikor lelke kiméne, mert meghala, nevezé nevét Benóninak, az atyja pedig nevezé őt Benjáminnak" 1Mózes 35:18

"Ne háborogjatok, mert a lelke  benne van" Csel 20:10

"Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz" 2kor 5:8

"Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk." 2Kor 5:9

"Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb;" Fil1:23

"Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott."2Tim 4:6

Nem véletlen, hogy csak az Ószovetséget idézted, ez olyan, mintha valaki azt állítaná, hogy a régebbi verzió átírja az legújabb verziót.

-Már többször le lett írva, hogy ne szó szerint értelmezd a bibliát! Többször le lett írva, hogy a Jelenések könyve nem időrendi sorrendben lett leírva. Nem tudsz szöveget értelmezni és nem érted a Bibliában leírt szavak és példabeszédek valódi jelentését sem. Nem érted az 1 Mózes 3:15 prófécia jelentését sem,  így persze, hogy nem vagy képben az igazsággal kapcsolatban. A Jelenések könyve, pedig nem Neked való falat. Nincs benned Isten szent szelleme, ezért értelmezel mindent szó szerint. Ezért van igaza Eklatens Bélának. Abszolút nem érted az átvitt értelmeket.

Pld: Az ókori nagy Babilon mint elpusztult város, ami egykor virágzott, nem egyenlő a Jelenések 18-ban ecsetelt nagy Babilonnal, azaz a hamis vallás világbirodalmával, amit a Biblia nevez szajhának. Mert paráználkodik a föld királyaival jelen esetben is. A vallás kezet fog a politikával.  Kemény nyakúságod miatt nem érted az igazságot, immár közel 40 éve. De, úgy teszel, mint aki érti és szakértője vagy a Bibliának. Csak nem veszed észre, hogy az éles látóakat nem tudod félrevezetni.

-Írsz, de nem érted, hogy miről. Csak vaktában csapkodsz a levegőbe. Ez éppen olyan, mint amikor az emberek elmennek szavazni, de nem ismerik a kormánypártok kampányát és ígéreteit. Nincsenek képben az igazsággal, sem azzal, hogy mennyire átverik Őket, de mégis szavazhatnak a fülkében. Te sem vagy képben a Bibliai igazsággal, de mégis írhatsz ide.

-------------------------------

-Pld: Nincs rálátásuk az életre az egyetemet és a főiskolát végzetteknek sem, de ők irányítják majd a későbbiekben az ország jövőjét, csak az a baj, hogy már elavult könyvekből, amit egykor az elavult  könyvekből a főiskolán megtanultak, és nem az élet és a gyakorlat tanította meg Őket a reális döntésre, hanem a meggazdagodás reménye. A valódi kinti életben már nem tudnak elboldogulni a végzett diplomások segítség nélkül, mert minden megoldandó probléma nehézséget okoz Nekik ami az életben történik. A mama szoknyáját nehezen engedik el. Önálló intézkedésre és önálló dolgok elintézésére már képtelenek. Mindig a szülőnek kell a háttérben állnia.  Pld: nagy gondot okoz Nekik a szövegértelmezés. Egy egyszerű használati utasítás.

-Nyugodtan leírhatod továbbra is a szó szerinti értelmezésedet a Bibliából. Van aki vevő rá és van aki nem. Van aki elhiszi és van aki nem amit írsz. Én nem hiszek Neked és nem vagyok vevő az írásaidra és a tanácsaidra sem. Nem fizetnék egy forintot sem érte.

"-Az emberiség sorsa meg van írva a Bibliában. Amit akart, azt már elmondta és megüzente az emberekkel."

A korai eső tehát megvolt pünkösdkor...késői esőre már ne számitsunk, nem lesz?

-A "választottak" vagyis a 144000 felkentek földi tagjai, (Jelenések:14:1-5) Akik még a nagy nyomorúságkor is a földön élnek majd.

Miattuk lesz megrövidítve a nyomorúság, de viszont Ők egy szempillantás alatt égi életre támadnak majd fel. "

Ekkora boduletes nagy hazugságot , amit az Ortorony szervezet misztériumából beidéztél!

Elsosorban a Jánosnak adott kijelentés alapján az ÚR nem a 144 ezer foldi maradékának egy részét,

hanem egy megszámlálhatatlan nagy sokaságot ragad magához az égbe a kurtoléskor.

Olvasd csak!

Máté 24:29Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.30És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.31És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.

Akkor nézzuk hány választottat menekít majd ki az ÚR a nagy nyomorúság után:

Jelenések 7:9Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;13Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?14És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

A nagy nyomorúság után nem a 144 ezer foldi maradéka vitetik az égbe, hanem egy megszámlálhatatlan

nagy sokaság.

Ekkor a 144 ezer elpecsételése még el sem kezdodott. Arra a Jánosnak adott kinyilatkoztatás szerint

csakis akkor kerul sor, amikor a négy angyal, amely a pusztító szeleket tartja vissza szabadon lesz engedve.

Jelenések 7:2És láték más angyalt feljőni napkelet felől, akinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, akinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,3Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.4És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.

Erre az elpecsételés akkor kovetkezik be, amikor a mélység pusztító angyala is kiszabadul a sáskáival egyutt, és a hatodik trombitaszó is elhagzik.

Jelenések 9:13A hatodik angyal is trombitált, és hallék egy szózatot az arany oltárnak négy szarvától, amely az Isten előtt van,14Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita vala: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötve.15Eloldaték azért a négy angyal, aki el vala készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét.

A mai jehova tanúkból hiába próbálnak Abaddon sáskáit képezni az Ortorony bálványszervezet ordogpapjai,

ugyanis Abaddon sáskái csak a hatodik trombitálást megelozo otodik trombitálás eseményei alatt jonnek

elo a mélységbol.

Ami azon állításodat illeti, miszerint a 144 ezer tagjainak fel kell támadni szintén ellentmond az Isten Szavának.

Ugyanis, amikor a 144 ezer maradékot Jeruzsálem utcáin elpecsételik, azoknak nem kell meghalni,

hisz nem sokkal elpecsételésuk után az igaz Isten a Khrisztosz végetvet a halálnak. A 144 ezer a Bárány védelme alatt fog állni. Ott lesznek majd az események végéig a Báránnyal a Sion hegyén.

Jelenések 14:1És látám, és ímé egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy ezeren, akiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.

Mivel a jeruzsálemben elpecsételt 144 ezer Izrael fiai , mindenhová kovetik a Bárányt, így életuk sem kerulhet veszélybe, hisz így mindenkor a Bárány oltalma alatt lesznek.

4Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül.

Nem a mennybol szálnak alá, hanem a foldrol vannak. Sehol nem ír arról, hogy a 144 ezer, miután elpecsételik oket elobb Bethsabé kedvéért meghalnak, hogy feltámasztassanak.

Foldi embereket pecsételnek el jeruzsálem utcáin, nem menyneieket.

Ezékiel 9:4És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepében.5És amazoknak mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok:

Bethsabé ,Bethsabé! Nem a 144 ezer vágattatik le, majd feltámasztatik, hanem a 144 ezer megszabadul

és amazok vágattatnak le.

Ezt írod: "Ők (144 ezer) egy szempillantás alatt égi életre támadnak majd fel. Szellemi testet kapnak..."

Ezzel kapcsolatban az érdekelne, hogy TE MIKÉPPEN KÉPZELED KONKRÉTAN EZT AZ ESEMÉNY.

Tegyük fel, egy padon ültök ketten. Egy felkent, meg te. Abban a pilalantban, amikor a felkent égi életre tad fel, te mit fogsz látni? Teljesen eltűnik a felkent a padról?? 

3:19] Arcod verejtékével edd kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél, mert por vagy, és visszatérsz a porba!"

Ez nem jelenti azt, hogy a lélek is a porba tér vissza.

Az adventista-jehovista lélektagadó misztériumot hirdetok készakarva nem veszik figyelembe,

az Isten Szavát.

Prédikátor 12:9És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt.

A Sátán jehovista szócsovei gyulolik az emberek lekét, ezért eltemetnék a testel egyutt.

Csakhogy nem lehet. Mert az embernek a léleknek a teremtoje ezt másként rendelte.

A lélek túléli a test elmullását. Ezt az Igaz Isten a Khrisztosz nyomatékosan kihagsúlyozta.

Máté 10:28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Igen, mivel a Sátánnak nincs hatalmában a leket megoletni, ezért a szócsoveit arra használja fel,

hogy az Isten Szavát megtagadva magát a lélek létés is tagadják. Ezzel elérik, hogy az emberek

féltsék a testuk épségét, és a haláltól való rettegés állapotában a Sátán szócsovei azzal riogassák

oket, ha nem engedelmeskednek a hamis tanításnak, akkor elpusztulnak,sot fel sem támadnak.

Aki azt állítja, hogy csakis a porból felépített test jelenti az emberi létet, az a Sátán szócsove,

és az Igaz Isten Szavát tagadja.

Az Igaz Isten cáfolja ezt a sátáni misztériumot, amellyel az adventista-jehovista szekták tévtanítói

milliókat csaptak be.

Ime a bizonyíték:

Zakariás 12:1Az Úr igéjének terhe Izráel ellen. Így szól az Úr, aki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott:

Magának az ember lekének a tagadása a teremtés muvének a tagadása.

A Teremto az igazmondó Jób kijelentése által   pontosítja, hogy mibol is áll az ember.

Jób 27:3Hogy mindaddig, amíg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

4Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

Jób itt egyértelmuen kulon veszi a leket a lehellettol, amit az Isten az ember orrába lehelt.

Az igaz Isten amikor a már korábban megteremtett léleknek testet formált a fold porából, akkor lehelte

az orrába a lehelletét ,ami a szellem.

Dávid is kulon választja az Úrhoz intézett fohászában a testet a lélektol.

Zsoltárok 16:8Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.9Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.10Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

Nem azt mondja, hogy nem hagyod testemet a sírban, hanem azt, hogy nem hagyod lekemet a Seolban.

Egy másik helyen a zsoltáríró nem arra kéri az Urat, hogy a testét szabadítsa meg, hanem arra, hogy a lelkét szabadítsa meg a haláltól.8Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:

Zsoltárok 116:4És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

Az Úr azt nem igérte meg, hogy a testunket szabadítja mega haláltól, hanem azt igérte, hogy a lekunket

nem engedi megolni.

Máté 10:28És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

Az ÚR azt ígéri itt, hogy a testunket nem olhetik meg? NEM

Azt ígéri, hogy azok, akik a testunket megolik a lekunket nem olhetik meg.

Kedves megtévesztett jehova tanúi. Távozzatok el a Sátán lélek tagadó tanításától!

2. Kor. 6: 11-18

FUSSATOK!FUSSATOK

-Még a jelekről annyit, hogy......

-A közelgő Nagy nyomorúságot se hagyjuk ki.

MK:13:19

Mert azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek.

És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.

-A "választottak" vagyis a 144000 felkentek földi tagjai, (Jelenések:14:1-5) Akik még a nagy nyomorúságkor is a földön élnek majd.

Miattuk lesz megrövidítve a nyomorúság, de viszont Ők egy szempillantás alatt égi életre támadnak majd fel. Szellemi testet kapnak majd, mint Jézus Krisztusnak is az van. Mert ugyanis egy ember sem láthatja meg Jézus Krisztust és az Atyát fizikai testben, mert nem élnék túl.

1 Kor:15.52

Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

-De, természetesen egy nagy sokaság is túléli a nagy nyomorúságot.

Jelenések:7:14

És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

Igy pedig el kell vetnünk az általad hangoztatott véleményt hogy Isten senkivel nem áll szóba, nem foglalkozik az emberiséggel, senkinek nem üzen...

--------------------------------------------------------------------------

-Az emberiség sorsa meg van írva a Bibliában. Amit akart, azt már elmondta és megüzente az emberekkel. Továbbra is csak a Biblia maradt, mint közlési eszköz. Ehhez nincs mit hozzátenni és nincs mit elvenni.

-Nem szeretném, ha másképp értelmeznéd azt, amit előzőleg írtam, vagyis tennél bele egy csavart.  Ne keverd ide Jóel próféciáját! Arról írtam az előző hozzászólásomban, hogy különböző hívő emberek, vagy egyáltalán nem hívő emberek, (Pld:nagy Babilonisták ) előszeretettel hivatkoznak Istenre szubjektív érzéseikben, mintha Isten tenne az életükben csodákat és Isten láttatna velük álmokat. Ezeket osztják meg itt, mintha valóban megtörtént volna Velük és valóban Isten segített volna az életükben. Ezek a szubjektív érzések, amiket az emberek a hétköznapjaikban átélnek különböző élethelyzetekben, abszolút nincs összefüggésben Istennel és az Ő valódi akaratával, mert csak saját magukra és családtagjaikra gondolnak ilyenkor. A legtöbb ima kérés azért hangzik el Istenhez, hogy valami személyes problémájukat megoldja. Legyen az betegség, vagy anyagi dolog. Jézus Krisztust is csupán a nagy többség az ókorban a csoda tettei miatt követte.

Nem Isten Királyságával van kapcsolatban a kérésük. Fogalmuk sincs, hogy mit jelent Isten Királysága.

-A példa Bibliakutató nick szubjektív érzése, amire reagáltam.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=143911781&t=9003631

Vagy Pld: Keresésnek Isten a feleségén keresztül üzent, a sógorával kapcsolatban.

-Az én ismerősöm, pedig a csekélyke lottó nyereményt tulajdonította Istennek. Sorolhatnánk napestig a szubjektív érzéseket, amelyeket az emberek Istennek tulajdonítanak.

-Szubjektív érzéseikkel csak saját magukat csalják meg.

--------------------------------------------------

-Isten leíratta, hogyan válaszolt a választott népének az Izraelitáknak, többek között, hogyan válaszolt a Bibliai időkben. (angyalokon keresztül, Pld:Péter elragadtatása)

(Amit bátran mondhatunk, hogy teljesül Jóel próféciája, mert Fiaitok álmokat látnak az utolsó időkben) Kizárólag Isten Királyságával kapcsolatban vannak a Bibliában az álmok és látomások Istentől.

Apostolok Cselekedetei 10. rész

Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.

10. Megéhezék azonban, és akara enni: míg azonban azok ételt készítének, szálla ő reá elragadtatás;

11. És látá, hogy az ég megnyilt és leszálla ő hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre:

12. Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.

13. És szózat lőn ő hozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél!

14. Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant.

15. És ismét szózat lőn ő hozzá másodszor is: A miket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.

Zsidók:1:1

Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,

A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,

Szerintem pünkösdöt is meghaladó események következnek a nagy nap előtt

-Szerintem, pedig derült égből villámcsapás lesz Jézus Krisztus eljövetele, amikor senki sem gondolja. Természetesen nem testben, hanem az égből fog kormányozni.

Máté:24:44
Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.

János:14:19

Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.

-Akik, pedig meglátják Őt, azok a Bárány társörököse az égi Királyságban, vagyis a menyasszony osztály (144000) Jelenések:14:1-5

------------------------

-Amikor senki sem gondolja, akkor jön el a vég.

2 Péter:3:10

Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.

-Ezek a szavak a Sátán jelen rendszerére értendő. E világi rendszer összeomlik megsemmisül és Jézus Krisztus átveszi az ítéletet az emberek felett.