Ha bele tudom kalapálni a többi költség közé, szerintem az egyik lesz használva. Azt még nem tudom, hogy melyik, fertőzések ellen szívesen tennék előre, de az is tetszik ötletként, hogy kicsit a talajlakó kártevőimet gyérítsem.
Köszönöm a választ, körbenézek a gyümölcsös topikokban is, hátha megvilágosodok ott :)
A Borát főleg a gyümölcsfás topikokban jellemzik ablakon kidobott pénznek.
Mondjuk a Trifenderrel pont ütik egymást, együtt nem használhatók.
A Trifender meg minden főleg talajból fertőző gomba ellen hatással van (elnyomja azokat), tehát így a peronoszpóra elsődleges fertőzési útján érhet valamit. Sajnos az még jöhet légárammal, esővel is. Az ellen persze semmi hatása.
De többen használják itt is, és úgy olvastam én is, hogy a házikerti gombásodások ellen (alternária, szeptória, paradicsomvész...) érdemes bevetni. Kevésbé alakulnak ki ezek a Trifender mellett.
Én használtam mindkettőt (Bora,Trifender), de nem igazán találtam különbséget közöttük. A tavalyi év természetesen nem igazán volt összehasonlítási alap.
Találtam egy érdekességet, véletlenül a kezembe került egy termék ismertető. Talán már ebben a topicban is olvastam, hogy volt valakinek talajlakó kártevő kára.
A Kwizda Agro-nak vannak bio termesztésben is használható, természetes alapú talajfertőtlenítői. Gomba, féreg, stb. ellen is jó cuccok. Gondoltam hátha valakit érdekel. :)
A zeller palántázása jó kis kihívás. Azért kezdtem el vele foglalkozni, mert mindig más fajtát kaptam, mint amit szerettem volna.
A mag nagyon apró, darazsírozottat csak az interneten láttam egyszer. Csávázott sokkal jobb, de nincs mindig ráírva a tasakra. Homokkal takarom, vékonyan. Így elég sűrűn kel. Az elsőket szoktam meghagyni, kiszedem a mellettük kelőket és világítok nekik, hogy ne nyúljanak meg. Pikírozni nagyon ajánlatos.
A palántákkal sokat kínlódtam amíg vettem őket. 80-90 %-uk felmagzott. Mondtak mindent, hogy a fajta, megfázott, a talaj, a tápanyag hiány stb. Még a Bozsik gazdát is kérdeztem. Ő a fajtát és a vízhiányt említette.
A vízhiánnyal kapcsolatosan igaza volt. Amióta jó vastagon mulcsozom nagyon szépek. 2 fajtát vetek. A Hegykőit és a Prágai óriást. Az utóbbi nagyobb gumót ad. Egyiket sem oldalgyökerezem. Napos helyen vegyesen ültetem más növényekkel a védőhatása miatt. Karfiol, káposzta, bimbóskel, stb.
Csak az alsó leveleket szedem le, eltenni, de keveset.
Az idén próbálkozom más fajtákkal is kíváncsiságból.
Nekem is gyorsabban rothadt épp, hogy fagymentesen tartott helyen, a pincében pedig még gyorsabban. A gyengén fűtött garázsban (ott van a kazán és a fűtéscsövek, nem párás) nagyon sokáig eláll.
Nem tudom, szakszeruen hogyan kellene tarolni, en most szobahomersekleten taroltam oket a lakasban. Egyelore nem tunnek rohadtnak, de ha a kozepe rohad, azt csak akkor fogom latni, hamegbontom. A futetlen, de szigetelt kamraban hamar megrohadt tobb is, de azt mar kivulrol lehetett latni.
ügyes vagy, és az idő sem rossz, (nálunk) kb. -1-2 fok volt reggel, azt simán elviseli a borsó ha már kibújt, mondjuk a fátyolfóliás takarás nem árt neki
remélem holnap jó idő lesz, azt terveztem, hogy a dülöngélő fóliámat szépen megerősítem, ill. egy füst alatt meghosszabbítom, aztán mehet bele a dughagyma, fokhagyma, a biztonság kedvéért még rakok rá közvetlenül a földre terítve egy fátyolfóliás takarást is
Ez a téma itt erősen offtopic, ilyesmiről a szőlősben kellene érdeklődnöd, mielőtt még jön valami barázdabillegető, aki jól barázdán billent bennünket.
A fotókon lévő szőlő kizárt, hogy Othello legyen. Valami fehér direkttermő. A Delaware és a Noah szőlőkre is hasonlít kissé, de nem azok mégsem.
Nem tudom, az Othello mikor kezd színesedni, nem tudom a dolgot mihez kötni. (Pedig van vagy 30 tőke.) Augusztus végén már garantáltan látni, hogy kék szőlő.
A madarak ellen csak hálóval tudok védekezni. Még mielőtt odaszoknak, akkor kell felrakni a hálót, mert ha már rákaptak, akkor bebújnak a háló alatt is, vagy az összetételnél, ha találnak 10 cm rést.
Sajnos, a seregélyek még mindig védettek, pedig már borzasztóan el vannak szaporodva mindenfelé.
Ha nincs levéltömeg, a növény nem asszimilál annyit, mintha lenne, és a gumó sem fog tudni annyira fejlődni. A levél táplálja a növényt, a gumó csak raktároz.
Szerintem olyan nincs, hogy ha egy növény leveleit letépjük, akkor majd gumóra fog hajtani. Legföljebb elviseli.
A levélre hajtás inkább a tápanyag ellátottság függvénye, a túl sok nitrogén általában oda vezet.
A gumósokról szedem a levelet folyamatosan. Télére egyenként folpackba csomagolva teszek a fagyasztóba. Paprikába is gyömöszölök petrezselyemzölddel együtt, nagyon jó ízesítőnek, illetve "csutakot" kötök -hagymaszár, petrezselyem, zeller, lestyán és karalábé vagy kelkáposztalevéllel- ezeket is levesízesítésre használom.
Háromfélét ismerek. A Gumós zeller, ami ugye adja a gumót, erről lehet alsó leveleket szedni. Van levélzeller, amit nem érdemes vetni, ha van gumósod, hiszen arról is szedhetsz levelet. És van a szárzeller, ami hosszú vastag szárakat növeszt, azokat lehet pl. mártogatóshoz, vagy párolva használni.
Köszönöm. Látod, ez a pórénál eszembe sem jutott. Egyszer próbálkoztam szabad földön, de nem sikerült, így azt feladtam. Azt hiszem, teszek ezzel a módszerrel egy próbát.
Szerintem nem csak nalad, tobbszor vettem mar zoldsegesnel epnek latszo zellergumot amit amikor felvagtam rodhatnak talaltam a kozepe tajan. valoszinu hogy ilyen a termeszete mert azok azert tudjak hogy hogy kell tarolni.
Nálunk is sokáig a pincében szokott lenni 10 °C alatt de egy idő után mindig a belső magház felől szokott belülről megrohadni. Mikor már észrevettük kívülről, hogy baj van arra a fele belül rossz volt. Szerinted ezt hogyan lehetne kiküszöbölni, próbáltuk már állítva a körte formát, fektetve, de mindig olyan lett egy idő után. Vagy túl nedves volt a pince? Bár az is lehet, hogy a belső mag felőli rész nedvességtartalma miatt lehet ez, azt meg ugyebár nehéz kiküszöbölni...
Én is úgy tudom, hogy 3-4 levelet minimum meg kell hagyni, de többet nem igazán érdemes rajt hagyni sem, mivel akkor tényleg a levéltömeget növeli a tápanyagokkal és nem a gumóját, bár ezt tettem mégsem lett "nagyfejű" a zellerem soha sem, ezért én már letettem róla. Szerintem a talaj fontos szempont neki, bár nem tudom miben érzi legjobban magát. A szétültetést meg lehet vele tenni, de az is bizonyos, hogy nálam a szétültetést követően nagyon lassan kezdett el növekedni, lehet, hogy éppen ezért nem lett nagy a gumója, mivel több szerteágazó gyökeret növesztett az egy fő helyett? Ez lehetséges még... (?)
Van olyan hogy levelzeller csak? Es a mas fajtaban meg gumora megy csak? Vagy egyforma? Tavaly, vagyis eletem elso igazi kerteszkedesenel, marcius elejen vetettem benti cserepbe, kikelt egy csomo es onnan ultettem ki a kertbe szalankent a vacak kis novenykeket amik visont rovidesen gyonyoru novenyekke fejlodtek es en szegedettem rola a szarakat, a legnagyobbakat nyilvan, gumoja nem lett egyiknek sem.
Ha csak kivulrol tepkedem a szarakat es nem hagyok sok levelet akkor a gumoja fog noni? Mindenfajta zellernek?
A tárolásról eszembe jutott: még mindig van sütőtökünk otthon :). 2 éve megrohadt néhány, most jobban figyeltünk a tárolásra, és még van 2-3 nagy tök. Ősszel annyit ettünk, hogy egyelőre nem kívánjuk, de szerintem nemsokára egy krémlevest kéne az egyikből csinálni :)
Nemcsak hogy lehet, hanem érdemes is gyakran, de nem szabad elcsábulni a gyönyörű középsők irányába, hanem az alsó, kevésbé szépeket. Levesbe az is jó:)
Sziasztok! Én is hasonlóan vetem a zellert, mint Marika, de én egyenként pikírozgatom, ami jó kis türelemjáték. Találtam egy régebbi képet róluk:
Itt talán látszik, hogy már pikírozáskor is vigyázni kell, hogy sekélyen legyen ültetve, vagyis a gyökérnyak már szinte szabadon legyen. Kiültetéskor is ugyanígy, hogy ne kerüljön mélyre. Vagyis itt nem szép tömzsi palántára kell törekedni, hanem szinte lengedezzen, akkor lesz gumója (nálam legalábbis).
Köszönöm a zelleres hozzászólásokat :). Mi szeretjük a zellert, ezért is gondoltam, hogy jó lenne gumós, mert azt tárolni is lehetne egy darabig. Egyébként átlagosan mennyi ideig lehet ezeket tárolni?
Annyi kérdésem lenne még, hogy nyár folyamán lehet-e ezekről levelet szedni? Persze úgy, hogy hagyok rajtuk, csak mondjuk egy levesre valót letépkedni több növényről. Ez ugye nem zavarja őket?Vagy érdemes lenne külön levélzellert is ültetni ilyen célra, a gumósokon meg hagyni a levelet?
Elvileg ugye érdemes lenne pikírozni, de sok zellerre nekem sincs szükségem. Most vettem ezt a jiffy pogácsát, 24 db, de a parikhoz csak 12 kell, illetve 2-be paprikát vetek (a legtöbb paprikát venni fogom palántaként, csak bohócsapkából csinálok kettőt). Mi lenne, ha 10 db-ba zellert vetnék? Aztán amikor lehet, mindegyikben csak egy-egy növényt hagyok. Működhet a dolog?
Ha van esetleg bevált fajta, aminek tudjátok a nevét, akkor megpróbálnék olyan magot beszerezni, mert ez a noname mag nem tetszik.
Valahol olvastam a zellerről, hogy nem szabad mélyebbre ültetni a palántát (nyilván tűzdelni sem), mert akkor nem fejesedik. De tapasztalatom nincs, nem is lesz, mert ki nem állhatom a zellert, és szerencsére a férjem sem hiányolja.
Láttam, hogy többször írtál az Othello szőlődről. Megvan még? Úgy néz ki a tavalyi dugványaim azok, én úgy dugványoztam több ágat, úgy néz ki talán megmaradnak, bár az is lehet, hogy a már több méteres szőlőm is az lehet, melyet már régebben de szintén dugványoztam. Az lenne a kérdésem, hogy az Othello fajta mikor kezd színesedni? Mivel tavaly augusztus végéig volt meg a szőlőmön a termés, nem láttam, hogy színesedett volna, még opálos zöld színű volt, ez után szeptemberben lett volna, hogy színesedtek volna a bogyók? Kérlek írj erről. Bár az is lehet, hogy az enyém valami más fajta, csak első termései voltak tavaly és a madarak szüreteltek nagy örömmel a nyári kánikulában. Te hogyan védekezel a madárkár ellen. Én nem akarom soha sem permetezni, lesz ami lesz vele. Ez egy kísérlet. Anyum falun nőtt fel, és a ház tövében a veranda mellett fel voltak futtatva Othello fajta szőlők... Miközben tanult a kertben a szőlőlugasról csak leszakított egy fürtöt és ette. Soha sem permetezték és azt mondta, hogy mindig nagyon sok volt rajta, szinte lehúzta az ágakat. Megtetszett, kipróbáltam, a tavalyi dugványok már ilyen fajták biztosan. A 3 éve szedett szőlőágak levélhullás után lettek megszedve egy lugasról akkor nem láttam a termését, azóta sem jártam arrafelé. Kiesik az útirányomból, így tavaly volt rajt először termés, de augusztus végéig nem színesedett, így azt gondoltam zöldes-sárgás lesz érés után is. Bár ez nem biztos, az Othelloról írj kérlek, mikor kezd el színesedni? A levelek hasonlítanak az Othellora szerintem.
A zeller gumósodása biztosan függ a fajtától is. Tavaly nekem sem hozott gumót, előtte viszont mindig. Azt nem mondom, hogy óriásit, de olyan jó alma nagyságút. Sajnos, a nevét nem jegyeztem meg.
A magokat január végén, febr. elején szoktam elszórni a föld tetejére. Jól bespriccelem vízzel, majd letakarom folpackkal. Amikor megjelennek a növénykék, leveszem a takarást. Nagyon lassan fejlődnek, s nagyon véknyak is általában. Amikor már kint elfogadható a hőmérséklet, akkor kis csokrokban kiültetem őket. Rövid idő alatt magukhoz térnek, megerősödnek, s akkor a végleges helyükre palántázom, már egyesével. A szomszédokat is el szoktam látni.
A "csillagkapa" arra szolgál, hogy gyomtalanítsuk a veteményest. Sok fajtája van de a legpraktikusabb az amelyiknek alul ide-oda lengő alsó vágóéle van. Mert használatakor előre hátra húzod-tolod ilyenkor az alsó él 2-3 centivel a föld alatt elvágja a gyomok gyökerét-szárát a csillagok darabolják és felpörgetik a felszínre ahol elszárad és komposztálódik ezzel a föld minősége is javul. Fontos, hogy jó hosszú nyelet tegyél bele mennél nagyobbat tudjál fogni vele annál szaporább vele a munka. ne engedjük a gyomokat nagyon megnőni ... de ezt majd kitapasztalod. Több féle szélességben található. itt egy link.
A képen három szélességet találsz a legkeskenyebb az 10,5 cm szélesen dolgozik, a középső 16 centis. Viszont a bizonytalan kézmozdulat miatt 5-5 centit szélességet rá kell számolni ha sorok szélességét tervezed.
Én 2-3 évig szenvedtem a magról neveléssel, de tavalyelőtt áttértem a palánták vásárlására, ezeket április vége felé szoktam kiültetni úgy, hogy a palánták szinte fekszenek az ágyásban, azaz nagyon sekélyen. Ilyenkor "billegnek", de egy viszonylag rövid idő után "beállnak" és kiegyenesednek. A másik fontos tudnivaló, hogy szinte vízbe folytom őket, azaz a szezononkénti kb. 20-25 palánta naponta kap árasztással kb. 3-4 vödör vizet... (Amúgy homokos a talajunk.)
Tavaly a legkisebb fej sem volt 0,5 kg alatti, de a legnagyobb sem nőtt 1 kg-nál nagyobbra, de ez nekünk pont jó volt, átlagban kb. 0,6-0,65 kg súlyúak voltak. ;)
sajnos a zellerrel kapcsolatos kérdésed nagyon valós problémákat feszeget....
minden évben ültetünk zellert, pici földlabdával adják, és bizony nem olcsó mulatság :(
eddig mindig ugyanattól az árústól vettem és szépen megfejesedett, sajnos tavaly már elszállt az áraival és 70 ft.-ért adott 1 db palántást, előtte se volt olcsó 50ft
viszont szépen megfejesedett, tavaly és tavaly előtt vettem egy másik árústól is, na az nem fejesedett meg egy se
ebből ugyan sok következtetést nem lehet levonni, de az biztos, hogy nem mindegy mit ültetünk,
saját magam is neveltem már palántát, akinek van kedve próbálja ki kb. 2000 mag van egy zacskóban, el lehet képzelni milyen picik a magok :)
valahogy pikíroztam megnőttek, aztán kiültettem őket, de az sem fejesedett meg, Prágai óriás volt a fajtája, na hát akkor Prágában inkább sört iszok
ami viszont tény, amikor elültetjük a palántát kb. a harmadát lecsippentjük a gyökérzetnek, nem ültetjük mélyre , sokat kell locsolni, de nem közvetlenül a növényt mert kirohad, szereti a sót, azaz néha sós vízzel kell locsolni, és fiókolni kell, azaz körbe vagdosni a gumót hogy ne hozzon oldalsó kis gumókat, na most ennyi jutott eszembe
Írtam egy csomót és véletlenül bezártam az ablakot :D.
Zellerről szeretnék kérdezni. Idén szeretnék gumós zellert nevelni, eddig csak levélzellerem volt. Vettem egy csomag magot, de nincs rajta a zeller neve, csak az, hogy jól tárolható. Próbáltam visszaolvasni fórumban, de nem sokra jutottam, csak arra, hogy sokaknál nem nevel fejet a zeller. Van erre valakinek valami receptje? Milyen fajtát érdemes, mikor érdemes vetni, mikor kéne kiültetni? Jól járhatok-e azzal, ha inkább kertészetben veszek palántát, vagy mindenképpen érdemes magamnak nevelni?
Másik kérdésem pariról szólna. Idén kis palántákat szeretnék, mert a múlt évi óriáspalántás ötletem nagyon rossznak bizonyult, alig bírtam velük, sok előnye nem volt. Tűzdelni nem akarok, mert 5-6 fajtából, fajtánként 2 növényt szeretnék, így nem éri meg (csak friss fogyasztásra ültetem őket, ezért bőven elég 10-12 növény). Vettem Jiffy tőzegpogácsát, ezekbe vetnék, majd megfelelő időben átültetném őket 10es cserépbe. A Jiffy-vel van valakinek tapasztalata? 10-es cserép elég lenne a pariknak február végi-március eleji vetéssel és április végi kiültetéssel számolva?
vagy a lábad egészen kicsi, vagy a paprika nagyon nagy :)
tréfát félretéve, én tavaly vetettm el Gigant F1-ből szedett magokat, szépen kikeltek és teremtek, annyi különbség volt, hogy némivel kisebb volt a termésük, és nem volt mind szép szabályos
A 2 ugyanaz, megtévesztés nincs. Az egyik hollandiából származik a másik magyarországról... Egy növényt többféle képpen is nevezhetnek, ezzel nincs semmi baj. A termesztési értéke ugyanaz lesz. Hogy a biztos drágát vagy a bizonytalan olcsót választod meg a te pénztárcád szabja meg.
Nekem mind2 volt már, ugyanaz a termék. A gála vetőmagok drágábbak de biztosabb a kelési arányuk is. Néha csávázzák is a magokat.
A garafarm-os magoknál volt már 0%-os kelés is pár vetőmagnál...
A Setton-ra gondolsz? :) Én a Sturon-ra gondolok :)
(eredetileg Setton-t szerettem volna, eddig az volt, és elégedett voltam vele, de otthon hagytam a füzetemet, amibe fel volt írva...és ez sikerült, szóval most ez van)
Nem tudom, hogy nem a Sutton nevü hagymára gondolsz-e? Évekkel ezelött árulták a Tescoban sárga dobozban. De most már rég nem láttam, és nem tudom, hogy csakugyan létezö fajtáról van-e szó. Én nagyon szerettem; életemben elöször sikerült félig-meddig tisztességes méretü hagymákat termesztenem, amit összel nem akkoraként szedtem föl, amekkorát tavasszal eldugtam.
Sturon fajta hagymát ismeri valaki? Ha volt már valakinek, és van vele tapasztalata, megköszönném a véleményét. Legjobban az érdekelne, hogy finom fajta? És mennyire tárolható?
Érdekes, mert nekem még nem volt gondom gyári magokkal. Bár hozzáteszem, én nem szoktam sokat palántázni, fajtánként max 10 palántát csinálok, és növényenként 4-5 maggal számolok (pohárba vetek, nem tűzdelek). Viszont ha sok palántát csinálsz akkor így nem gazdaságos. Viszont a 4-5 magból általában 3-4 ki is is kel, ezeket sajna kidobom, de így biztosra megyek, hogy nem lesz üres poharam :D.
Én nem félnék nagyon a bolti paprikától, elég valószínű, hogy nagyon hasonló paprika lesz belőle. Azért mondom, hogy szinte biztosan F1 hibrid, mert manapság általában mindenki azt vet, aki ezzel foglalkozik. Kistermelők nem biztos, de talán a bolti az nem kistermelőtől való (vagy külföldről származik, vagy fűtött fóliából).
Köszönöm! A tieddel sincs semmi gond, jó kezekben tökéletesen működik.A dátumról gondolva, sokszor került már nálad gondoskodó kezekbe megkönnyítve a munkádat. A szerszámaimatt már elég régen szereztem,akkor sem volt olcsó,de még kilehetett fizetni,ma már egy vagyont kérnek érte. Időnként a Vaterán, Jófogáson egy-egy használt példány előfordul kedvező áron.
Azt hittem, a fátyol fólia alatt a takaró fóliát gondoljátok, amit gazdaboltban lehet kapni, de ezek szerint nem, mert abból van egy csomó különböző méret, vastagságban és területben is. Köszönöm a választ :)
Nekem nem olyan fontos, hogy ilyen nagy legyen, viszont nagyon finom. A mag meg egész biztosan friss.
Én gyári magokkal, föleg pedig piaci palántákkal többször megjártam már; véletlenül se az lett, aminek lennie kellett volna. Ezért vagyok nagyon hálás Mariska néninek, meg a többi jótevömnek: abban aztán az van, ami rá van írva.
Érdekes, egyet viszont én eddig nem tapasztaltam: hogy egy zacsiban levö, jól kelö és fajtaazonos magok a következö évre ilyen drámaian veszítenének a csírázóképességükböl. De persze ez biztos a zöldség fajtájától is nagyban függ.
Akárhogyis, a héten el fogom vetni ezeket a magokat, ezúttal csakugyan ládába, mert itthon nincs erre szolgáló helyem, meg a lefolyóba is csempésztem néhányat; úgylátszik valami ideális táptalaj lehet ott. Márc. végén elviszem öket Budapestre. Aki esetleg szeretne belöle, ott értejöhet. aztán lehet pikírozni;-(
Tájékoztatlak benneteket, hogy a HX-4370 sorozatszámú ZKI-s NAGYKUTI nevű erős almapaprika tavaly nyári csírapróbájának utánanéztek a ZKI laborba és 90 százalékos volt . Ennyi. Most már nincs meg a száma a mások ZKI-s síma szintén erős almapaprika nevünek de az 2016 dec.ig jó annak 1-2 százalékkal jobb volt. Hát lehet gondolkodni.
Az igazság kedvéért annyit még, hogy néhány F1-es mag hasonló ezekhez de ezek nincsenek kis kiszerelésben. Én is palántát veszek megbízható helyről , ott február közepén vetik üvegházba.
No azzal én ezt a méretet értem el: A képen egy profi paprika már többször dícsértem KAPTUR F1
A legnagyobb veszély, hogy nem lesz fajtaazonos. Ez még akkor is előfordulhat, ha nem hibrid volt, mert nem tudni, mi porozta be. De valamilyen termés lesz rajta.
2016-os lejáratú paprika magot én sem veszek. Volt, hogy nekem is alig kelt a lejárat évében, ami előző évben még teljesen jó volt.
Taormina helyében én elültetném azokat a magoncokat. Valóban valószínű, hogy annyira nagy nem lesz rajtuk (de teljesen kizárva sincs), de lehet belőlük jó paprika. Ott volt például az a legendás lefolyó paprika, nyilván ő sem bolti magból kelt, és hogy bevált.
A piacokon látni ezeket a szép paprikákat.... beszélgettem az eladókkal . Ezek spanyol meg olasz paprikák a piacosok is próbálták ezeket megnevelni de mondják, hogy hazánk viszonyaiban ezek a méretek nem érhetők el ! Vessétek a kipróbált bevált és főleg friss magokat. Amelyiken 2016 van az kuka.
Már épp kérdezni akartam, hogy a paprikamagok "beáztatása" pontosan mit jelent; hogy vetés elött rövid idöre vízbe teszem, vagy azt, hogy tényleg megvárom, hogy kicsírázzanak. Nos, kb. 10 nap alatt csakugyan kicsíráztak; minden külön melegítés nélkül, konyhai papírban egy üvegtálban, ami ráadásul folyton kiszáradt, amíg le nem fedtem egy zacsival.
Most csak az a kérdés, milyen veszély fenyeget, ha közértböl vásárolt paprika magjait használtam? Nem lesz fajtaazonos? Terméketlen lesz, mert esetleg hibridröl van szó? Egyáltalán mi a neve ennek?
Tavaly ugyan azt a burgonya fajtákat (MARABEL és Bellarosa ) kíváncsiságból nevelte fóliaalagut alatt és anélkül. 4-5 nappal kelt előbb a takarásos de mikor levettem már a fóliát a másik is utolérte. Betakarításkor sem láttam különbséget. Az idén nem tökölök már vele. Viszont a dughagymát lehet, hogy szintén így is megpróbálom. Nekem 5,5 méter hosszú ágyásaim vannak , viszont ezzel a lidis szerkentyűvel 3,5 métert lehet betakarni mert, hogy az elején s a végén is le kell húzni a 4 méter hosszból. nem baj majd répaféléket vetek mögé és talán bele is. Miért ne ha már meg van.
Ültetni inkább az apraját lenne érdemes, hogy ne 50 apró legyen alatta őszre, hanem 10-15 nagy. Galambtojás méret elég. Legfeljebb a sorban sűrűbbre legyenek.
Épület fala mellé tedd a rozmaringot. Fűtött épület a jó, de fűtetlen is elég általában. Ha van olyan, hogy két épület szöglete, az bombabiztos. Esetleg épület meg teli kerítés szöglete, az sem rossz. Hogy égtájilag hogy van, az nem számít, fő, hogy védett hely legyen. (Északi fekvés inkább nyáron zavaró, mert nem fejlődik olyan szépen nap nélkül.)
Nálam a szomszéd sufnija mellett van fél méterrel, de a garázsom is védi északról. Már vagy 15 éve van ott két fajta, gond nélkül.
Rozmaringot és kakukkfüvet érdemes átültetéskor erősen visszavágni. Ha elég sok a gyökér, úgyis erősen hajt majd az első évben, ha kevés a gyökér, akkor meg fontos, hogy vissza legyen vágva.
Nálam volt olyan vagy 6 éve, hogy a kb. 60 méternyi dughagymának szánt maghagymám sorban tűnt el. Mire szedni kellett, maradt vagy 50 db.
Nem tudtam, mi lehet, ami kieszi. Hiába húztam ki a fonnyadozókat, nem találtam semmi jószágot, csak a rágást. Utána télen olvastam a neten, hogy a hagymalégy nyüve pici hagymában úgy dolgozik, hogy ha az egyiket megette, átmegy a másikba, és ott ebédel tovább. A kárkép leírása teljesen megegyezett. Azóta ezeket is permetezem.
Egy nagybani termelőtől tudom, hogy hagymalégy ellen mindig akkor kell felszívódó szerrel permetezni, amikor a cseresznye nyílni kezd. Amikor sikerült így tennem, olyankor nem volt hagymalegyem.
hát nem néz ki ilyen csinosan, de ez a lényege, mondjuk nekem is van ilyen a Lidlben vettem, elég gyengécske, a KPE cső az nagyon erős, és a vastagabbat választottam 32mm az átmérője
Én azért szeretem, mert vastagok a hagymalevelek, és nem túl erős. Ha nincs külön salátahagymánk, nyersen is jó. Más fajtával nem nagyon tudom összehasonlítani, egyszer volt csak makói, de az kevésbé ízlett. De tulajdonképpen nem tapasztaltam érdemi különbséget az egyes fajták között érzékenységben, csak a salottahagyma volt érzékenyebb (betakarítésig sok elrothadt).
Termelés szalma takarással, szárazságban néha öntözve. Előző évben mindig krumpli van a helyén, a krumpli előtt van a föld trágyázva, pár éve komposzttal. Újabban a csigák eléggé lerágják, ez nem tesz túl jót, de a szükségletünket tudjuk fedezni.
A melléképület pince fölötti helyiségében tároljuk, épp, hogy fagymentes helyen, esetleg néha gyenge fagy lehet ott nagy hidegben. A következő termésig egy része eláll, egy része nem. Most találtam 2 fejet, ami elkezdett hajtani. A többi még jó.
ez inkább fólia alagút nem sátor, nem fix, azaz tetszés szerint átrakható másik helyre és bővíthető hosszanti irányba, ősszel és tavasszal nylon fóliát rakok rá, egyébként fátyolfóliát használok
sőt több ilyet szoktam kreálni így szinte mindent elhelyezhetek a fólia alatt
Többeknél olvastam, hogy hagymából a Stuttgarti fajtát termesztették. Szeretnék némi tapasztalati infót a fajtával kapcsolatban, megköszönném ha a fajta ismerői leírnák a véleményüket.
- Milyen körülmények között termett a hagyma? Mármint öntözés vagy ilyesmi tunning?
- Betegségre érzékeny?
- Milyen minőségű lett a termés?
- És a legfontosabb: mennyire tárolható a fajta? Tároláskor mennyire érzékeny a hőmérsékletre? Ki meddig tudta tárolni? És milyen körülmények között, pl. kicsit meleg pince, hideg akár fagyos padlás, stb ?
tavaly az Aldiban vettem dughagymát , nagyon olcsón, főleg a szakboltok áraihoz képest, Stuttgarti volt és nagyon szépen bevált, igaz fólia alatt tartottam
jelenleg is van a fólia alatt hagymám remélem gyorsan megindul ha jobb idő lesz, még őszi duggatás, a saláta viszont már most nagyon szép, nem gondoltam volna, hogy így bírja az időjárás viszontagságait, mondjuk ez is a fólia alatt van, pár hét és szedhető lesz
amit tudok, pontosabban ami befér a tavalyihoz hasonlóan beteszem fólia alagútba, pl. hagyma, fokhagyma, retek, akár némi répa( mint tavaly, és nyilván mehet még saláta is, talán néhány tő krumpli is bár az már talán túlzás :)
A tárolásra szánt hagymát nem szoktam letakarni, mert bár kukacos lesz, és nyilván valamennyire visszaveti a fejlődésben, de a zöme kiheveri, és mire befejesedik, nincs benne kukac. Újhagymát viszont nem lehetne szabadföldön termeszteni, mert pont akkor a legkukacosabb, mikor éppen ennénk. Így azt fóliában nevelem, és a fólia ajtaját nem veszem le a szellőztetéshez, hanem olyan ajtóra cserélem, amin fólia helyett sűrű függöny (barkácsáruhátban olcsón kapható) van. Így nem férnek hozzá a hagymalegyek.
Ugyanez a módszer a retek termesztésénél is. Takarás nélkül nálunk az is ehetetlenül kukacos lesz.
Itt nálunk a kertben a szomszédok figyelmeztettek, hogy hagymát nem lehet termeszteni, annyi errefelé a hagymalégy. Akkorra már elduggattam a hagymát. gyönyörűen nőtt, mikor tavasszal akkora rajzás volt, hogy döbbenet. Minden egyes hagymát ki kellett szednem, mert mind kukacos lett, elfonnyadt, mintha belerohadt volna a földbe.
DE: magról is ültettem hagymát, azok szépen felcseperedtek, azoknak semmi baja nem volt. Mert a tavaszi rajzáskor még éppen hogy kelegettek ki a földből. Utána meg már nem voltak hagymalegyek.
Ez azt jelenti, hogy errefelé nem érdemes dughagymát ültetni? Vagy permeteznem kellene valamivel?
Tavalyról maradt hagyma magom, mert nem maradt neki hely. Sajna idén sem lesz neki hely, ugyhogy ha valakit érdekel, és bajlódik vele, szivesen átadom.
A lila sonka 'long red florence'
A vörös kerek 'aisa craig'
A darabszámra meg az árra nem emlékszem, vissza kell keresnem. Az egyik 1000+, a másik is több száz db.
Akit érdekelnek a magok, irjon nekem privátot. Köszi. :-)
A dughagymát én is láttam, de akkor már megvolt nekem a csarnokból. Az ősszel duggatottak pedig már nagyon szépek. Még magot vennék, de már nem sok fér.
Csiráztatóba beraktam a paprika alakú paradicsom magokat. Örülnék ha a kánikula előtt lenne sok kötés rajta, mert azt tapasztaltam, hogy nagy melegben nincs kötődés. Egyik fajtánál sem.
Fagy elmúltával minél előbb, hogy már az új helyükön "ébredjenek". A kertieknek a nagy gyökerét nehéz edénybe szuszakolni, ezért inkább egy nagy nylonszatyorba teszem földlabdástól és úgy a csomagtartóba (Apa szokott örülni). Új helyén beültetem az eredeti mélységben, jól körültaposom és beöntözöm.
Valójában a méret csak meglepett, nem is örülnék ekkora hagymának. A maroknyit vagy a tojásnyit kényelmesebb szeletelni, és mint Nórának, nekem is íz íz számít. Hagymát eszünk hagymával. A lilát, és a fehér salátahagymát szeretjük nagyon, de ezt a giga méretűnek kikiáltottat is megkóstolnám ha tudok venni.
Megnéztem a hagymádat. http://www.kertirt.hu/webshop/product.php?id_product=51003 Itt 1 kg-osnak írják a fejeket, őrület! Még ekkorát! lehet hogy nem dughagymát kellett volna vetnem, mert ősszel is duggattam sokat. Ha kapok, ezt a hagymát én is kipróbálnám.
Nyugatinál, Rédei Kertimag. De Hermészben, úgyhogy valószínűleg van a Keletinél is.
A tavalyi (Budapesti Kertmagtól volt, de gondolom, az mindegy) olyan édes volt, hogy szinte magában meg lehetett volna enni. Tárolásra nem való, pár darab már elrothadt, bár valamennyi még van belőle. Az apraját megpróbálom majd dughagymának felhasználni.
A paradicsommal még várok egy kicsit, a paprikát már én is elkezdtem csíráztatni. Úgy tapasztaltam, hogy kevésbé kényes a fényhiányra, lassabban is növi ki a poharat, mint a paradicsom. Nálunk a fűtött szoba sem túl meleg, lehet, hogy ezért sem nyúlik annyira.
A Globo hagymamag zacskójára az van írva, hogy palántázva 70-75dekásra is megnő. Próbaképpen abból is tettem be egy adagot csírázni. Úgy tervezem, hogy a palántákat berakom egy zöldséges rekeszbe, és nappal a szabadban tartom, rossz időben az üvegházban, éjjelre beteszem a növényteleltetőbe. Így valószínűleg nem lesznek annyira nagyok, de talán nagyobbak, mint majd a helybe vetettek. Aztán lehet, hogy hülyeség az egész és csak plusz munka, de annyira finom volt a tavalyi hagyma, hogy kipróbálom. Hagytam bőven magot, helybe mindenképpen fogok vetni.
Az csakis a körülményeidtől függ. Nálam még korán, várok kicsit jobb fényviszonyokra - de túl sokat nem, mert a fűtés is kell nekik eleinte. De ez a "korán" annyira relatív! Most olvastam vissza, konkrétan vassorsi paradicsomjait csodálva, hogy ő tavaly február 7-én vetette őket, de nyilván nála az volt az ideális. Nálam égig nyúló cérnaszálakká nőnének ilyen korán.
A paprikákat is egyesével szoktam palántázni. Így is általában hatalmasra nőnek, karó kell mellé. Van aki párban, mert állítólag úgy megtartják egymást. Ebben nincs tapasztalatom.
nekünk csak annyi tormára van szükségünk amit beleteszünk káposzta savanyításkor, erre jó a vékonyabb görbébb is, ill. a savanyúságokhoz teszünk még, oda főleg kisebb darabok szükségesek, és igen ne felejtsük el locsolni
szóval mi nem szoktuk nyáron kibontogatni és levagdalni az oldalhajtásokat
Én is hasonlóképpen csináltam,de nem hajtattam elő és elég mélyre raktam. A piacon én is a hosszú gyökerűt kerestem, kb 10 cm-esre vágtam és úgy tettem a gödör aljába.Nyáron én is kibontottam és az oldalgyökereket levágtam. Árnyékos és napos helyen is van,nem találtam különbséget,a vizet viszont nagyon szeretik.
Szerintem pazarlás volna ezeket a szép rizómákat elültetned. Felénk ősszel, mikor káposztasavanyításhoz kerestem, 400ft-ért akarta adni darabját, a pici görbéket pedig 100-200ft-ért egy termelő. Így kedvet kaptam, hogy megpróbálkozzak a termesztésével, és be is szereztem használtan egy tormás szakkönyvet. A talpgyökérről vágott kb 15cm-es darabokról (dugványokról) szaporítják, picit előhajtatják homokban, és azt ültetik el. Én majd a hónap végén nézek szét a piacon, és keresek olyat amin nagy gyökérvan, és arról vágom szaporító anyagot. A másik lényeges dolog, hogy tápanyag és vízigényes, ha szép termést akarsz. Valamint a nyáron egyszer ki kell bontani a tövet, és az oldalgyökereket le kell szedni, ha szép főgyökeret szeretnél. De ha pici, girbe-görbe gyökerek kellenek, akkor tényleg elég csak elültetni, trágyázás és locsolás nélkül.
Nekem is álló rozmaringom van. Tavasszal kiültettem, ősszel cserépben bevittem. Az utóbbi néhány évben már nem sikerült teleltetnem, így tavasszal megveszem, kiültetem. Kis ágakat teszek a fagyasztóba, így kitart az újig. Még eddig minden télen kifagyott. Most sem bízom abban, hogy az idei telet átvészeli.
Igen, folyamatosan lehet vagdosni. Ha hagysz belőle, akkor nagyon szép, ehető lilás virágot is hoz. Nálam már nagyon elszaporodott, szívesen adok belőle, ha szeretnéd. Ugyanígy a metélő fokhagyma is, annak szép fehér virága van. Aprítva a fagyasztóba is teszek, így télen sem kell nélkülözni. A metélőhagymás kecskesajt is nagyon kelendő volt.
Én egy fajtát ültetek minden évben, Budapesti Kertimag-os fehér cukkinit. Az a jó benne, hogy lehet kis méretben is szedni, de ha hagyod megnőni, akkor megnő akkorára, mint egy főzőtök, és lényegében mi ezt esszük főzőtök helyett. Elég hatalmasra meg tud nőni, és rengeteget terem. Én most már csak kettő tövet ültettem, és még így is alig győztük enni.
Más fajtával nem próbálkoztam, de ez nálam homokon van, azért merem ajánlani.
Metélőhagymánál azt az egyszerű megoldást választottam, hogy vettem auchanban cserepes metélőhagymát, kb 350 Ft és kiültettem. Utána már csak irtani kell, mert évről évre egyre nagyobb helyet foglal.
Forgasd föl a talajt akár 50 cm mélyen../nem árt némi istáló-trágya sem) majd egy kapanyéllel szúrt gödör..és nyomd olyan mélyen hogy a torma teteje 15 cm mélyen legyen. Magam 20x20x60 cm távolságra ültettem--később úgy is mindenhol az lesz(((
Nálam a meggyfa alatt többnyire cukkini, vagy bab van. Ezek akkor is bőven teremnek, ha alig éri őket nap. Megteremnek a kukoricásban is ahol szinte teljes az árnyék.
A nagyobbakat szoktuk felezni, de mindegy hogy rakod. Úgyis attól függ majd mennyi lesz alatta, hogy milyen laza, mennyire tápdús a talaj, és mennyire tápdús. Bár szegény talajban is megél, de trágyásban 1 szem csikóbából egész vödörnyi terem.
Nekem ilyen van 2 óra alatt felrántom vele a 75 m2 szabadföldit. Ennél 35 cm széleseket muszáj hagynom sorköznek ! Most vennék egy másikat ami keskenyebbre is jó.
A miénk álló fajta, de úgy tűnik, a -14°C-ot ez is kibírja, már kapott legalább annyit. Igaz, mögötte sziklafal van, talán a körülötte lévő gyep is védi valamennyire. Viszont nem virágzott, de nem baj, fő, hogy él, és nem kell bevinni teleltetni. Volt már cserepesem, egyszer sikerült átteleltetnem, de következő évben nem sikerült, pedig jó hideg, fagymentes, világos teleltetőm van.
Persze nem szabad elkiabálni, még csak február eleje van.
A rozmaringnak van egy fagyálló fajtája ami -14 fokig megél. Sajnos nem volt annyi eszem, hogy ez csak akkor igaz, ha földbe van ültetve. Nekem első évben úgy volt, de akkor sok hó volt, és nagyon belenyomta a földbe, az nekem nem tettszett. Áttettem cserépbe, meg is fagyott. Újra vettem megint cserépbe van, de télen bent van a fűtetlen de nagyon világos előszobába, gyönyörű még télen is virágzik. A levele rövidebb mint a másiknak de az aromája ugyan olyan.
Elől a világosabb színű hamvas repkény ami mögötte van az a kúszó rozmaring.
Láttam már ilyet, de még nem próbáltam. Szerintem jó cucc lehet, én arra szavaznék, amelyiknek van egy ilyen vágóél szerűsége is. A tolikapát már próbáltam, leírhatatlanul hatékonyabb a sima kapához mérten, ezért is preferálnám a csillagkapában a vágóéleset. Sajnos kicsit drága, bár jó cucc.
Nagyon szép lesz a metélő fokhagyma. Ha nem szedsz le róla sok levelet, nyár végén tele lesz fehér virággal. Özönlenek rá a méhek és mindenféle egyéb rovar. Egy idő sokfelé meg fog jelenni a kertben, jobban szaporodik, mint a rendes metélőhagyma. Úgy tűnik, a hagymalégy sem bántja, nálunk a snidlinget igen, hajlamos az eredeti helyéről kikopni.
Ha rendszeresen vágod, nem virágzik. Érdemes legalább egy részét megkímélni.
Alighanem a Tiednek a vágóéle fix és nem leng előre hátra mikor tili-tolizol. S a lemezek sincsenek elhajtogatva kifele-befele. De mindenképpen megkönnyíti majd a munkádat.
Nagyon praktikusan oldod meg. Én annak idején márciusban sekélyen rónára vetettem, aztán úgy nyúltam alá kis ásóval, és kupaconként vitték a környékbeliek.
Ez az, amit folyamatosan lehet vagdosni? Még soha nem volt snidlingem, de most kedvet csináltál hozzá:) Még magom sincs, de már elképzelem egy jó kis körözöttben.
Az irigykedés kölcsönös:) Sikerült szereznem egy Tiedhez hasonló csillagkapa szerűséget, de érdekes, hogy nem hegyes, hanem ilyen éles lemezek forognak. Sajnos most nem tudok fotózni, és a neten sem találok hozzá hasonlót. Esetleg ismeri valaki?
A metélőhagyma magjait elszórtam nagyobb tejfölös pohárba. A kelésig letakartam folpckkal. Szinte hajszálvékony, kis szálak jelennek meg a keléskor. Amikor egy kicsit "erősödtek", és az idő engedte, akkor kis csoportokban kiültettem őket. Hamarosan magukhoz tértek, szépen fejlődtek.
Nekem most Korvin borsóm van, és csak akkor vetem el, ha sikerül elkapni egy jó szikkadt talajállapotot, amikor lehet sort húzni. Nálam erre azért van esély, mert hamar száradó homokos a talaj.
Nem kötöztem köré semmit, bár riogattak, hogy el fog dugulni. Nem is precízkedtünk különösebben, kb. 15 centinként kettes fúróval lett kilyuggatva - úgy illesztettük a csövet a vödörbe, hogy a lyukak alulra kerüljenek. A cső végén parafa dugó van, és a föld alatt marad a vége, nem kötözgettük sehova. A palántákat ületésekor sem foglalkoztam azzal, hol van a lyuk... A mellette lévő hordóból kapnak esővizet a vödörbe szükség szerint, vagyis míg le nem lassul az apadás. Így könnyű trágyalevet is adagolni. Igen, felszedtük ősszel, sehol nincs sérülés, egy slaggal lemostuk és kész.
Látnád most:))) Epedve várok 2-3 esőmentes napot, nálunk ennyi idő alatt felszikkad annyira, hogy a borsó földbe kerülhessen. Aztán eshetne tőlem tovább...
Sima paradicsom állvány, uborkahálóval "megerősítve". Egyik oldalán nőtt a borsó, közben májusban a másik oldalra került a paradicsom, így a borsó némileg védte a májusi fagytól.
A 20-25 °C-nak elméletileg elégnek kellene lenni, bár a paprika csírázási hőoptimumát 30-32 °C-ban szokták megadni. Amikor még próbálkoztam palánta gyártással, nagyon jelentős különbségek voltak paprikánál. Amelyik igen meleg helyen volt, az egész szépen, egyenletesen, határozottan kelt. Amelyik hűvösebb helyen volt, abból meg alig jött ki valami. Gyakorlatilag ezért adtam fel a saját paprika palánta nevelést, nem tudok elég meleg (és fényes) helyet biztosítani. Volt itt nem is olyan régen, valaki beszélt arról, hogyan csíráztat paprikát, valami kis fűtött izében.
Jól látod a dolgot. Valóban megjelent néhány cikk a tűzelhalás szilván és kajszin való megjelenéséről. Ezekben a szerzők rendesen meghatározták a baktériumot. De az egész csupán tudományos érdekesség, néhány fán találták meg és úgy tűnik, hogy nem terjed. Tankönyvben egyébként még nem írták le, annál is inkább, mert 2011-12-ben találták meg a baktériumot és azóta még nem jelent meg növénykórtani tankönyv.
Kályha mellett, 20-25 fokon. De valaki írta itt korábban, hogy a ZKI Nagykútija már több éve használhatatlan, nem kel ki. Én nem tudom hány zacskót vettem már eddig...
Jó fajtának tűnik, szívesen kipróbálnám, savanyúságba tök jó lenne, de meg vagyok átkozva vele. Nincs esetleg valakinek fogott magja ebből a fajtából? Max. 3 éves.
Akkor kipróbálom a képfeltöltést tavalyi képekkel.
Nem tudom, hogyan tördeli a képeket a renccer... tavalyi kert képek.
1-2-3. Paprika kezdete. Lelkesek voltak, nagyon jó lecsó lett belőlük. 1. Cassovia F1 2. Thunder RZ F1 3. Greygo
4 dinnye- Crimson Sweet. Volt rajta több is, csak ezt a képet találtam.
5 körte- előző évben szedés után 3-4 alkalommal volt kezelve a fa, hogy ennyi termő rügy rakódjon be. A képen már az egyelt változat látható, kb. 98% be is érett, finom lett.
6 az egyik kötés learatva. A paprika Garam F1/Cassovia F1 (erős, halvány zöld/sárga); Csangó F1 (zöld/piros kápia jellegű); paradicsom meg Jugó (nem tudom, hogy írják)
Arról szól, hogy egy műa. vezetéken lukakat fúr, beköti textillel, beássa a földbe és a növényeknek mintegy csepegtető öntözőkényt szolgál. Végén a cső fel van vezetve, tetején szűrő, ott önti be kannával a vizet a rendszerbe.
Van valakinek ötlete, hol keressem? Kié ez az ötlet?
Szeretném megmutatni a férjemnek, de már minden variációban kerestem, mégsem találom.
Mért nem a kapanyélbe oltod? Ugyanannyi az esély... A "datolyaszilva" nem rokona a szilvának (és a datolyának sem), csak némelyek cikinek tartják, hogy "kaki" a neve.
Pár éve kérdezte valaki itt a fórumon, hogy hogy kell a fokhagymát felfonni. Mivel akkor is volt pár mázsa, lefotóztam a fonás menetét, csak időhiány miatt nem raktam fel. Most ezeket megtaláltam, hátha érdekel valakit. (Nem nagy tudomány egyébként, az indulás a lényeg.)
Már elfelejtettem, hogy kell megcsinálni, hogy ne keverje össze a rendszer a fotókat meg a szöveget, ha ez történne, kéretik értelemszerűen olvasni...
Fogunk 3 hagymát úgy, hogy a szárak álljanak felénk.
Az egyiknek a szárát körbevesszük a másik kettőn.
A szárat átbújtatjuk a saját hurkán.
A két másik nélkül így néz ki a dolog:
Feszesre húzzuk.
Ráteszünk egy negyediket, hüvelykujjal leszorítjuk, és az egyik első szárat - normál fonást kezdve - ráfordítjuk.
"Piacos" fonásnál minden második fonó mozdulatnál teszünk egy újabb fejet, saját részre mindegyik fonásba lehet. Régen nagyapám minden fonásba három fejet tett, mire ez lett 1 méter, akkorra igen bele kellett kapaszkodni annak, aki fel akarta emelni.
Saját részre nem szoktuk leszedni a bajuszt meg a külső héjakat, hogy egész biztosan ne apadjon ki a következő termésig. Ami eladásra megy, azt viszont nagyjából megtisztítjuk (bár nem fehérítjük hidrogén-peroxiddal, mint a kínaiak.)
Én új vagyok itt ezen a fórumon idáig csak olvastam a sok jó tanácsokat amit remélem kamatoztatni is tudok . A minap megérkeztek a magjaink. Bízok a szakmai tapasztalatotokban.
Én tavaly túl korán kezdtem. Most találtam a Permafórumon egy módszert, eszerint szétterítik kb. 10 centi földdel takarva, majd rá egy keret, arra fátyolfólia. Mindezt májusban, és gyönyörű termései vannak őszre a tagnak. Ha érdekel valakit, belinkelem.
Kaptam a Hermészben Globo hagymát. Nem a Budapesti Kertimagtól, hanem a Rédeitől, de az mindegy, fő, hogy nem kellett rendelni. Nyilván máskor is volt, csak nem figyeltem fel rá. Még vannak eltéve kis fejek, valamennyit bedugdosok abból is. Vagy jó nagy lesz, vagy hoz magot, mindegyik jó.
Nekem kb. egyszer volt Lincoln, de az Onwardot nem közelítette meg szemméretben. Most nem találtam a fotót, voltak lefényképezve vonalzó mellett 12 mm-es szemek, élőben elképesztő látvány volt.
Idén még nem vettem vetőmagot, most én is a Tuskóban akarok, és náluk először mindig a tavalyi maradékot teszik ki. Venni meg általában csak frisset szoktam, mert mióta nem a termelés évét kell ráírni, hanem a csírázási próba évét, azóta nem szabad bízni a ráírt időpontokban. ZKI-maggal is jártam már úgy, hogy frissen minősítve jó volt, a következő évben meg a másik csomagból 1 szál sem kelt ki, hiába volt ráírva két évvel későbbi lejárat.
Már vagy négy éve olvastam valahol (neten), hogy milyen csonthéjasokon figyelték már meg. (Azaz, bőven a memóriám kapacitásán túl.)
Valami szakmai cikk volt konkrétan, a tankönyvet csak a szólás miatt említettem (tankönyvi eset, vagyis előfordul, de nem jellemző), ám úgy gondolom, hogy újabb tankönyvekben is megtalálható ez.
Igen, könnyen ment a batátahajtatás, pedig meg voltam ijedve, mert mikor nekifogtam, te már a kiültethető méretű palántáidat mutogattad. :)
De szép gyökeresek lettek május elejére.
Előző évben egy állat által kirágott tövet pótoltam úgy, hogy letörtem egy hajtást egy másikról, leszúrtam a helyére, mellé tettem árnyékolásnak egy darab deszkát, öntöztem, és nagyon gyorsan hajtani kezdett.
De, érdemes lenne locsolni, meg sok dolgot érdemes lenne még csinálni...
Az a baj a locsolással, hogy időigényes. Kiszállítani a cuccot, szétrakni, beállítani, odafigyelni, odébb vinni... Gyakorlatilag mellette alig tudok valamire haladni, és mint írtam, elég kevés időm van rá.
Munkahely (utazással 65 óra hetente) mellett termelek mindenfélét, zöldség-gyümölcs-dísznövény, már kicsit alább adtam ugyan, összességében már 4500 m2-em sincs, igaz, 4 helyen, és ebből az itthoni a legkisebb.
A konkrét eladást általában apám csinálja, ő ráér a piacon ülni, nyugdíjas.
A minőséggel általában öntözés nélkül sincs gond, jó a föld, bár nehezen dolgozható vályog.
Ami nincs benne egész nyáron, az elég jól megnő öntözés nélkül is.
A borsó is csak olyan földeken nem ad értékelhető minőséget (kivételes évektől eltekintve), ahol vagy homok a talaj, vagy rossz szerkezetű, tápanyaghiányos valami, vagy nincs elég mélyen forgatva, gyommentesen tartva, esetleg fa közelében próbálkozik vele az ember.
Nálam ezek nem állnak fenn, így nem annyira létkérdés a tavaszi-nyár eleji öntözés.
Vályogon a talajszerkezetet is tönkre lehet vágni egy figyelmetlen, túl gyors öntözéssel, onnantól már csak szikrázik a kapa. Ismerős mondta fokhagymaásás kapcsán, miután a föld kiszáradt egy nagy zivatar után: "Csak ugrátam az ásónn, mint eger a háromkilos kenyérenn, de nem tuttam beleszúrnyi a fődbe!"
Június táján berakom a csepegtető szalagokat, ahová muszáj. Azok állandóan benne vannak, bár így is alkalmanként egy óra az öntözéssel való foglalatosság. (A szalagokat lerakni meg több félnap.)
Túl korán azért nem szoktam lerakni, mert vagy talajművelést csinál az ember, vagy csepegtet, és a talajművelés a fontosabb.
Én is Bácskából vagyok (Zenta), erre 1500din ért vannak, pl Temerinben vagy kupindo.rs oldalon is találtam ebben az árfekvésbe, ezt az árat sokalltam egy kis fáért.
"Mehet a De Siria fóliába is bátran.A mag Thirammal van csávázva. Rózsaszín. Üdvözlettel: Kolter GyörgyAgro Hunseed Kft.webáruház ügyfélszolgálatE-mail: webshop@agrohunseed.hu
pAPRIKÁVAL KAPCSOLATOSAN TETTEM FEL A KÉRDÉST csávázott tehát a mag és úgy tűnik jó az ár/érték arány !
Szeged környékén többen is foglalkoznak batáta termesztéssel nagyban. Ha elmész ott a csarnokba, ott próbálj termelőtől venni. Ásotthalom is egy nagy termelő tej, keressél rá a gugliban.
Helló Valakinek Szeged környékén akad e batátája? Szerettem volna tavaly is ültetni, de sehogy se hogy kihajtson a gumó. A gumi egyik másik szupermarketból származott, lehet hogy ott csináltak vele valamit amitől nem akart kihajtani?
Másik kérdésem akad valakinek japán szilva fája (kaki)? Kellene szem majd róla oltásnak, mert felénk elég drágán vesztegetik ezeket a fákat (kb 3750ft). ÜDv
Nekem volt tavaly de az idén nem lesz. Két szálon felvittem 180 centire a fóliába korán termett, ám nem egy paprikát akart fejleszteni az ágközök-levélközökben hanem mindig bokrosodni akart , nem győztem csipkedni. Nálam ilyenkor egy levél egy paprikát nevel erre kell figyelnem.
Mariska megnéztem a tavalyi statisztikámat : az a rédeis ardei vagyis ALBAREGIA ....11 szemből egy sem kelt ki. Igaz 2015 decemberig volt jó. De akkor is a fene megette miközben sok másik fajta 100%-san kelt tehát nem a technológia volt rossz.
Most mit mondjak ezek után aggyak neki még egy esélyt ?
Ma elmentem egy gazdaboltba felderíteni a terepet meg, hogy amiket választok azok frissek lennének-e. Nézem a sárgarépákat hát 3 különböző csomagolónál nem ugyan az a kép van? De azért más nevet adtak a répának . Hihetetlen legalább arra ne lennének lusták, hogy fotózzanak maguknak másik nézetből.....
Mariska köszönöm megvizsgálom a paprikát. Már írtam talán , hogy tavaly junius 10-én vettem le az első ehető paprikát = HRF volt 17-én az első cecil-t július 16-án az első kápia KAPTUR-t.
Na ilyen különbségek vannak. Amit javasoltál fehér ARDEI-t már próbáltad? Ha igen mikor vetetted és szedted az elsőket?
Ha az Onward nehezen kel nálad, próbáld meg esetleg a Lincolnt, a kettő szinte teljesen ugyanaz. Annyira hasonlóak, hogy semmilyen különbséget nem látok köztük.
2500 m2 az szép nagy terület :) Mindegyik fajtád szoktad piacra vinni? Csak néha piacozol, vagy esetleg zöldséges vagy? Félve kérdezem meg, nem szeretnék kritizálni csak a tapasztalatod érdekelne, mivel írtad hogy néha locsolsz, nem volna érdemes a nagyobb mennyiség és jobb minőség érdekében rendszeresen locsolni?
Akkor nézd meg a mérlegen lévő példányt. Ott is ott van. A többinél meg olyan szögből van fotózva, hogy nem látni. Nem súlyos a hiány, ezért is írtam, "ha jól látom, egy kis kalcium hiányod van". A hivatkozott hozzászólásomból pedig kiragadsz egy részt, amiről azt hiszed, bizonyítja, hogy nem voltál te elhamarkodott, sem felületes... Én azt írtam, hogy a repedés és zöldtalpasság nem egyértelmű jele. Azt kijelenteni, hogy biztosan nem kalcium hiány, köze nem lehet hozzá, nem igaz, ez tévedés. Az meg csak az eredeti hiba ismétlése, hogy azt a mondatot idézed. Ha értenél hozzá, vagy vetted volna a fáradtságot, hogy rákeress a google-n, akkor tudnád, hogy a nitrogén antagonizmus azt jelenti, hogy az egyik tápanyag magas szintje miatt a növény nem tud felvenni a talajból egy másik, egyébként jelen lévő tápanyagot. Ezt lehet remekül kezelni a kalcium mono oldattal, ami először csak annyi, mint a képen láthattad, aztán sokkal rosszabb. Figyi, szerintem tiltsuk le egymás hozzászólásait, és akkor nem futsz bele hogy lusta voltál rákeresni, mielőtt kritizálsz.
Az még a legkevesebb, hogy gyakran kell szedni, mert a megvénülteket eldobáltam.
Viszont az íze olyan kellemetlen volt, hogy nem bírtam megenni egy darabot sem. Még mikor savanyú uborkához lett téve pár szem, az uborka íze is kellemetlen lett tőle.
Van az egyik bogyón, a összes többin sem, amelyik a bokron van sehol máshol, véletlenül pont a bibepontnál egy kis fekete folt, sehol máshol kialakult csúcsrothadás.
Ráadásul téged idézve:
Az oka már változatosabb sajnos, lehet sima ca hiány, de lehet nitrogén antagonizmus is. Meg más is.
Erre ex katedra kijelented, hogy az bizony kalciumhiány.
ne haragudj, de az összes eddigi hozzászólásoddal együtt hiteltelenné váltál előttem.
(tudom nem izgat)
Ja igen... A képen látható alakkör az egyik leginkább igényes a kalciumra, ehhez képest eltekintve a repedésektől ... szépek.
Az más lehetett, aki erősen visszavágta a fügéket.
Nekem kettő volt, és tavaly tavasszal nem hajtottak ki. Valami miatt a fagytűrésük leesett, és -10-ben megadták magukat.
Annyira nem is bánom, mert az egyik apró szemű volt, a másikból (sárga) pedig még előzőleg tudtam ráoltani a nagy bokromra, idén már termést várok belőle.
Vagy mindig kifogom a rossz minőséget, vagy nagyon érzékeny a körülményekre (pl. locsolás hiányára), és emiatt ritka a kelés. Csak ennél, mindig.
A többi fajtával nincs gondom, legfeljebb néha, amit rá lehet fogni a rossz magra, mert a többi olyankor is jól kel, és vagy egyszerre vetek mindent, vagy legfeljebb 1 hét különbséggel.
1-1,5 kilót szoktam vetni, ebből a két legjobb a Rajnai és a Kelvedon, meg még ezek mellé 2-3 egyéb fajta, váltakozva, hátha találok még egy harmadik fix fajtát is, de eddig ez még nem jött össze. Nagy szeműből még tűrhető volt a Zsuzsi és a Lincoln, bár az Onwardhoz képest apró szeműek.
Ahol termelni szoktam, ott nincs se vezetékes vizem, se áramom, meg én is csak 5 naponta vagyok ott egy délelőttöt (ami 2500 m2-re nem sok), így a borsót csak nagy aszály esetén öntözöm (több évente egyszer), benzines szivattyúról. A talaj kötött, a borsóvetést meg minél előbb szoktam csinálni, így alapvető vízhiányok ritkán vannak. Piacra (is) termelek, úgyhogy ha nem lenne jó így, akkor nem csinálnám.
Madarak szerencsére nem okoznak nagy kárt, kivéve a szomszéd tyúkjait néha...
Istállótrágyát szoktam használni, igen nagy mennyiségben, csak most már pár éve nem tudtam szerezni (a régi beszerzési forrás feladta az állattartást), így szántás előtt szórtam ki kombinált őszi műtrágyát, plusz mikroelemekkel.
Igen, én is csak leírásokból tudom, hogy előfordul nagyobb növénynél palántadőlés, nálam még nem volt.
Olyan lehet ez, mint a csonthéjasoknál a tűzelhalás. Tankönyvekben szerepel, de még olyan embert se láttam, aki látott volna már ilyent. :) (Olyant igen, aki a moníliát vagy gutaütést hitte tűzelhalásnak.)
Köszönöm Mariska néni, úgy látszik nem egy népszerű növény....... azt hiszem nekem is lesz majd sok magom (ha kikel és megmarad) ha ezt mindennap kell(ene) szedni
Nem baj, szeretek új dolgokat megismerni, végül is azért vettem.....
Ok, szóval te nem látod a képeken az egyértelmű jeleket.
A megoldás: a bogyók repedése még nem mérvadó. A kis mértékű zöldtalpasság is sok mindentől lehet, de a bibepont körüli kezdődő szövet elhalás (azon a képen nagyon jól látható, ahol kézben a 2 zöld meg 1 érett bogyó) viszonylag egyértelmű jele a tápanyag hiánynak. Kevés tápanyaghiánynak van egyértelműbb jele, mint a paprikán és paradicsomon a csúcs körüli, vagy bibepont körüli rothadás, pláne zöldtalpassággal. Az oka már változatosabb sajnos, lehet sima ca hiány, de lehet nitrogén antagonizmus is. Meg más is.
Ok, siettem, ezért csak a megoldást írtam le, de akkor is az a tény, hogy nem értesz a témához, de próbáltál csatlakozni Laci véleményéhez.
Évek óta próbálkozom a Nagykútival (ZKI), de sosem kel ki, max. 1-2 szem. Selejtes magot árulnak. Több ezret ráköltöttem eddig, de egy tövem se lett még belőle.
És amíg itt vagy: annak idején kaptam Nálatok egy cserép rozmaringot. Bevallom, nem nagyon örültem, hogy késő ősszel kaptam egy fagyérzékeny növényt. Lesz, ami lesz alapon kiültettem a sziklakert és a kerítés közötti zugba a gyepbe. Még mindig megvan!
Nem biztos, hogy ez így tartós lesz, és ha mégis, ott van az a kis x az e-betűvel. Bár én túl kíváncsi vagyok ahhoz, hogy használjam. Volt, hogy a Rózsaizé különböző megnyilvánulási alakjainál bekapcsoltam, aztán mindig egyenként meglestem, min is bosszankodhatnék, ha látnám.
Nem rúgtam be az ajtót, eredetileg nem fórumoztam, most regeltem egy téma miatt. És nem osztottam az észt, igyekeztem segíteni - veled ellentétben. Jó, tudom, most jön hogy 40 ezer és 45 ezres hozzászólások között te mennyit...
Bocs, de nagyon unom már az ilyen stílusú embereket.
Sose bánd, hogy megkérdezted, nem tudhattad, hogy mi itt nem egymás számítástechnikai jártasságát szoktuk tesztelgetni (pláne nem vírusterjesztési vagy beugratási céllal, Jézusom!), hanem segítjük egymást a házi veteményes témakörben. Miután meggyőzőződtél az ártatlanságomról, a második mondatod okafogyottá vált - jól értem?
A cím amit megadtál "furcsa" volt, nem szokásos, általában a klasszikus címet adják meg, de az egészet nem tudom jobban lefordítani magyarra. Az ilyenekben szoktak lenni a huncutságok, mint pl. adathalász eltérítés(datafishing), de volt olyan korai vírus is (és van most is), ami hasonló képen működött. Amikor megnéztem, hogy korrekt a cím, azt hittem, hogy kíváncsi vagy, hogy ki veszi észre, vagy ilyesmi. De már bánom, hogy megkérdeztem.
Szerintem a linkedre gondol, ami 95.140.33.118/kertimag -val kezdődik, és ugye, mi "mezei" felhasználók ritkán használjuk ilyen formában, általában kertimag.com.... bár ez csak tipp a részemről :)
Tudom, nagyon régi topiktárs, párszor növényt is cseréltünk. Elég régóta nem írt, nyilván azért nem ismered. Ő nagyobb léptékben termel, mint mi, de házikertben is, különleges növényei is vannak. Annak idején a terményeit is bemutatta, szépek voltak. Nem vegyszermentesen termel, de nem is ész nélkül permetez, általában a józan középutat képviselte.
Én most egy HRF F1 paprikát vettem. Csak annyit tudok róla, amennyi rá van írva. Korai, hajtatásra való, nem csípős, és a 2015-ös minősítési dátum nagyon vonzóvá tette, ez volt a legfrissebb mag akkor a boltban. Állítólag fényszegény időszakban is biztonsággal köt, ez a már homályosodó fóliánkban hasznos.
Ha igen szívesen belinkelem a ptr rekordját a hostnak. Ezt nem értettem (és nem a nyelvi részét). Kérlek írd le közérthetően, hogy mit is akarsz belinkelni, kinek és miért?
A cím amit megadtál :) dns helyet reverse dns-t (visszafordított címfeloldás) használtál, azt meg nem lehet csak úgy véletlenül, hát gondoltam tesztnek szántad. Sajna az előtte lévő hsz mellett olyan negatívnak tűnt, pedig nem volt ilyen szándék, csak meglepetés. Talán a böngésződ csinálta...
Ha nem okozok nagy gondot vele megadnád a fólia sátrad méreteit. Nekünk a régi kertünkben üvegházunk volt, mos szeretnénk fóliát nincs nagy hely 2x3x2.20 fér csak el. A csepegtetés megoldható mert még megvannak a régi csöveink, és van nagy tartályunk ahonnan a gravitációval tudunk csepegtetni.
Csak egy kevés paradicsomot, kígyó uborkát, és paprikát tennénk bele.
Nagyon köszönöm kedves Hanga, hogy kikerested ezt nekem! Nagyon kedves volt, jól esett. :)
És most letörlöm a csorgó nyálamat, kocsányon lógó szemeim visszatuszkolom. Kib*szottul jól néz ki ez a paradicsom lugas ott fent! És a csepegtető öntözés ott lenn... Tintus, nem tudok másként tekinteni a fóliádra mint gyönyörködő irigységgel! :) Veszettül jóóóó!
Egy valamit nagyon szeretnék megtudni. A növények majd kiugranak a bőrükből, olyan jól vannak tartva, ez látszik. Az egyik képen azonban egyetlen paradicsomnak totál be vannak gömbölyödve a levelei. Mi történt ott? És miért csak az az egy?
Jól látom, hogy a paprikák között van pritamin is?
A mosoly jó, szeretem :) Megbántani nem állt szándékomban senkit, a jó tanács meg jó tanács, egyébként mindenki holtig tanul. Én is, csak én már ott tartok, hogy tudom, milyen volt az intenzív tápoldatozás illetve öntözés előtt, és milyen utána.
Nézd, több tízezer hozzászólást sem időm, sem kedvem nincs átolvasni.
Külterületen... értem. Mondjuk eszembe jut az egyik egykori kertszomszédom, aki bringán, kis kannában hordta a vizet (a közeli temetőből :D meg otthonról) Azt meg fenntartom, hogy borsót öntözés nélkül termelni gyakorlatilag értelmetlen (néhány esettől eltekintve, kivétel mindig is volt). Persze lehetni lehet, de akkora a különbség, hogy...
Flanell: akkor se add fel! :) Túl finom a borsó ahhoz...
Nem tudok megállni egy virtuális mosolyt a Flanell-nek írt "olvass szépen utána" láttán:))) Ha kicsit visszaolvastál volna hogy lásd, hova jöttél, értenéd. Mint ahogy azt is tudnád, hogy Flanell külterületen kertészkedik (nem is akárhogyan), és öntözni nem tud:)
Ne haragudj, de nem tudom értelmezni, hogy mi a folyton érő paprika szerinted. Ha megfelelően van kezelve a paprika, akkor az folyamatosan hoz virágot, köt, nevel termést. Van, akinél egyszer sem... a paprika igen fény és víz igényes növény, és a szép terméshez megköveteli a tápanyagot is.
A kápia típusú paprika finom, tudom ajánlani. A Gigant F1 típusú kaliforniai jelelegű paprika is jó, de annak aztán tényleg meg kell adni mindent 120%-osan, hogy a zacsira nyomtatott képet reprodukáljuk. Ciklont nem ismerem, még nem volt, de nem tűnik rossznak, mint TV jellegű paprika. A nagykuti erős alma... savanyúságnak gondoltad? Mert eddig étkezési paprikákról volt szó. A cseresznye és a palotás is fűszer, gondolom annak is szeretnéd. Ez esetben hadd javasoljam a Kalocsai merevszárú 622-est. Nekem nagyon bejött, jó ízű, jó hozamú fűszerpaprika. Ha csípőset is szeretnél, és nem ragaszkodsz a cseresznye ízvilágához, akkor inkább válassz ott is egy hagyományos alakút. Személy szerint azért nem szeretem a cseresznye paprikát, mert egy rakás mag, és alig valami hasznos rész.
Szerintetek melyik a leghamarabb termő-ehető folytonérö paprika? Nem kell, hogy csili-vili legyen. Lényeg a hamariság. Az idén paprikából az alábbiakat tervezem: kurtovszkaja ZKI Gigant ZKI Esetleg ciklon (ZKI ) korainak ha csak nem mondatok mást. Nagykuti (erős alma ZKI) Kalocsai alacsony cseresznye ZKI Palotás ZKI
ja és ez az első évben csak kísérleti jelleggel menne, pár tő növénnyel próbálnám meg, a másik kertben jelenleg még jobbak az adottságok, a növények nagyobb részét ott nevelem majd
nálam ahogy már írtam nagyon is aktuális a téma, gyakorlatilag szűz földről beszélünk jelenleg fű van benne, arra már kaptam ötleteket hogyan is tisztítsam meg a területet, aztán nyilván felásom aztán felrotálom, van bőven komposztom és juhporom, ezt mindenképpen beledolgozom ez talán nyitásnak elég lesz..... fű lesz bőven tudok utána folyamatosan mulcsozni
Nem tudom, mennyire értelmezem jól a szavaidat, de ha jól értem, akkor szűz föld feltöréséről írsz. Ha igen, én inkább a következőket tanácsolnám.
Megfelelő kultúrák. Sajna vannak olyan növények, amelyek nagyon rosszul tűrik a frissen feltört földet.
Tápanyag. Függően attól, hogy mennyi szerves anyag, növény maradvány kerül beforgatásra a földbe, külön emelni kell a tápanyag szintet. Első sorban a nitrogént, mert a növényi részeket elbontó baktériumok lekötik a föld nitrogén tartalmának egy szép részét. A következő évben már ezt a faktort nem kell figyelembe venni. Szóval szerintem nem kell fóliázni, mulcsolni, okosan lehet használni a talajt már az első évben.
Szerintem ilyesmin nem érdemes spórolni. A gyári permetezőszereknél ki van próbálva a dózis, biztosítva van az olaj egyenletes eloszlása. Ezt a használt olaj vízzel való keverésével nem biztos, hogy meg tudod valósítani, nyilván kell még bele valamilyen adalék, pontosan be kell az arányokat állítani.
Sejtettem, hogy a minőségre gondoltál, de az sem éri meg. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy gyakran elfelejtem időben leszedni, pláne nem.
Te még nem ismersz, nem tudod, hogy nálam az alapkoncepció a rovarbarát kert, és hobbim a rovarfotózás. Tehát az emberre ártalmatlan rovarölők sem férnek bele. Ebbe kell kell beleilleszteni a veteményest, úgy összeválogatni a növényeket, időzíteni a munkákat, hogy megteremjen, amire szükségünk van. A veteményesben ez elég jól megy, gyümölcsnél nem minden sikerül, azokról lemondtunk. Minden úgysem fér el.
Nekem mindig rendesen kel a Kelvedon. Amiben úgy tűnik, másként csinálom, mint a topiktársak, az a későbbi vetés. Azt olvastam, hogy melegebb talaj kell a velőborsónak a keléshez, mint a kifejtőnek, és ehhez tartom magam. Nem mondom, hogy biztosan ez a titka, de az itt olvasottak alapján valószínűnek tűnik.
Szerintem ahányan vagyunk, annyifélén csináljuk ezt. Én például ugyanígy sajnálom a magokat, eléggé spórolósan bánok velük, csak annyit ültetek, amennyit mindenképpen szeretnék, azt is helybe vetem, mivel nincs helyem, sajnos nálam a tűzdelés helyett a madarak húzkodják ki őket a kelés után. Így a bevált módszerem, hogy egy helyre 2 magot szórok, azt is egyszerre darabonként a sortávnak megfelelően, ez macerás dolog, de én így szeretem. Ez az után fogalmazódott meg bennem, hogy "elszórtam" egy teljes magtasakot, ahogy szokták írni, majd ritkítottam... Hát nekem is fájt a szívem a sok növény húzkodása közben. Idén milyen jól jött volna... Így tudom az érzést... Embere válogatja, valaki nem gondol erre. Erre szokták mondani, hogy olyan "érzékenyek" vagyunk... Tehát így vagy úgy, veszteség mindig lesz. Ezért kell mindig gondolni a "halottakra". :) De egyébként értem, amit gondoltál. Mindenki másképp gondolja, csinálja...
Úgy emlékszem van egy-két dézsás fügéd, amit még tavaly (vagy talán már tavaly előtt volt) visszavágtál elég erősen, mi lett a végeredmény? Termettek e azóta vagy azt követően? Vagy talán már az évben termettek? Azért itt kérdezem tőled, mivel látom, mostanában többet vagy itt.
Nálam lehet, hogy idén lesznek visszavágva, ezért kérdezem.
Most vettem észre, hogy elkezdődött az idény, :) legalább is a topikon. Én még nem vettem és nem ültettem el semmit sem. Olvasom a dilemmádat, hogy teljesen szűz a talajod. Én elmondom neked, hogy az elején két dolog a legfontosabb, hogy jól teleültesd növénnyel, hogy legyen árnyék, ez az első évben szerintem tökfélékkel lenne jó, mivel az a gyomokat nem engedi felnőni, de lehet, hogy jó ötlet lenne, neked is egy kis műanyag fólia a talaj alá pár centire, ekkor nem nőnének annyira elő. A másik dolog a mulcsozás, amivel csak teheted, takarni kell a földet.
Nálam ezen dolgok elég jól beváltak, bár itt a lakótelepen is rengeteg olyan növény még a negyedik évben is elő-elő hajt. Az első ásás nagyon kínkeserves lesz, úgy látom, szerintem apránként kezd a dolgot, nagyon sokat nem érdemes egyszerre markolni, mivel sok lesz a feladat. Rájöttem, kis helyen kevesebb palánta, így egy-egy palántának több víz jut. Idén ez lesz a cél. Azért kíváncsi leszek a kertedre, nálad hogyan fognak működni a dolgok. Ha úgy vesszük azonos problémákkal küzdünk, csak én itt a lakótelepen, nekem méteres gaztenger volt az elején, az első szerszámom a sarló volt, akkora volt a fű. :)
Próbálj meg kialakítani magadnak egy kis emeltebb részt, kis szegéllyel. Még ha úgy is, hogy az utak helyét kiásod és az ottani finom földet felszórod az ágyás tetejére, így dupla réteged lesz a legjobb minőségű földből... Ezt csak idén gondoltam ki én is. Bár nagyon sok tervem van, hamarosan itt van a március, bár már most is jó az idő, de még szerintem lesznek hidegebb napok.
Én találtam egy nagy kidőlt korhadófélben lévő fát, jó lenne kisebb szeletekben hazahordani, úgy jó 5 kilométerre van és nincs más egyebem, csak a biciklim. Na már most ezt azért gondolom, mivel a magas ágyásba is ezt ajánlják aljnak, de miért is a komposztanyagok miatt? Nem hiszem, szerintem rengeteg vizet megköt, én erre a célra gondoltam egy kis korhadó faanyagot bekeverni a talajba úgy 30-40 cm mélyre. A talajban lévő víz megkötésére kell törekednünk, példa a nyári nagy aszályos időszak. Nálam minden növény kiégett július végére. :((
Ezért a kevesebb növény több víz kombinációs felállás.
Idén én nem veszek semmiféle magot, tartom magamat a minimális költségráfordítás mellett. Tavaly az ásót és a kapát vettem együtt 7500 forintért, idén Volldüngert vettem a növényeknek, annak a párnak, ami lesz, mivel úgy vélem a tápanyag van fogyóban nálam azért volt kevés cukkini tavaly, bár még nincs eldöntve az ültetési rend és a magasított ágyásom is kérdéskörös, hogyan és mi módon legyen kivitelezve. A lécek összehordásra kerültek az előző hónapok eredményeként, így a lugas szerű felfuttatásos dinnye projekt kivitelezhető lesz, sőt úgy néz ki Nóra által felfuttatott Hokkaido tök is tesztelve lesz.
Kentaur neked van egy ötletem első évre. Nekem most született meg a fejemben. Ez teljességben kivitelezhető és egyszerű módszer lenne. Ez egy kisebb emelt ágyásnak felelne meg, de kicsiben és egyszerűbben. A módszer lényege, hogy elkülönítsük a jobb minőségű földet a többitől, de még is, ha szeretne nőni a palántánk az altalajba is lemászhat... Nem más az ötletem, mintsem, hogy ásol egy kisebb gödröt, egy kartondobozt teszel bele, úgy, hogy az alsó lapját meghagyod, bele a föld, a tetejét pedig négy irányban kifordítod a föld színére. Talán fejben megvan a kinézete, a karton idővel elbomlik, de amíg ott lesz, a nedves karton a gyökereknek megtartaná a vizet, és jobb talaj is egy helyen koncentrálódna, az év közepére elbomlana, de akkorra már a gyökerek egészen behálóznák a talajt... Átmenne a szétkorhadt kartonon az alatta lévő talajba is...
Szerinted?
Mindenkinek jó kertészkedést kívánok, és az ötleteket ti se vessétek véka alá, hogy többen több ötlettel álljunk elő, így az idény kezdetén...
Lehet, hogy hülye kérdés, de ribizlipirosító levéltetű ellen nem lehet használt olajos vízzel lemosózni? Mert olajos permetszerrel szokták lefújni ilyenkor (Nevikén stb). A használt, leszűrt olaj ingyen van... Nem tudom érne-e valamit a tetűtojások ellen?
A Kelvedon nekem se jött be. Egyszerűen nem szokott rendesen kikelni NÁLAM. Ami azt jelenti, hogy legfeljebb 20%-a, ha kikel. Nem tudom miért, más fajtáknál nem tapasztaltam ilyet. Amúgy a borsót sosem szoktam permetezni semmi ellen.
Pedig néha szükséges, de tisztelem, hogy igyekszel vegyszer nélkül termelni.
Azt hiszem, félre értetted, hogy a DNS-ben rejlő maximumot hozom ki a növényből. Nem a termés mennyiségére gondoltam, nagyon is nem! Hanem a minőségére. A mennyiség csak amolyan járulékos mellékes. :)
Amit leírtál ebben a hozzászólásodban, az alapján kifejezetten szimpatikus lettél kedves Nóra :) Én is hasonlóra törekszem. Ha minden jól megy, hamarosan indítok egy új témát zöldség gyümölccsel kapcsolatban, ott fogom leírni a miértet, mit-et, és a hogyant is.
Javasolhatom, hogy ne add fel? Talán néhány jó tanács segít.
Tőszám. Emeld fel a tőszámot, magyarán vesd sűrűbben, max a végén megegyeled :)
Nekem nagyon sok gondom volt a szomszéd galambjaival. Na, azok aztán tudtak aratni már kelés előtt. A szakirodalom megoldásként több lehetőséget is említ. Az egyik, hogy vesd kb. 5 cm mélyre, akkor a galamb már nem nagyon találja meg. A másik, hogy tegyél rá hálót, amíg ki nem kell.
Mindenképpen jó, ha öntözöd kelés alatt. Bár a borsó viszonylag normálisan szokott kelni, de nagy erélyű, egyöntetű kelést én mindig öntözéssel tudtam elérni. Itt megjegyezném, hogy szerintem az öntözés 10 mm-nél kezdődik. Mármint kelésnél. Utána meg 20 mm. Úgy vettem észre, hogy igaz, amit a szakirodalom ír, 1 mm csapadék 10 mm mélyen áztatja át a földet. És fontos, hogy mindig puha legyen a teteje a földnek. Vagyis öntözd gyakran, de úgy, hogy ne túl gyakran, mert az öntözés hűti a földet. Most jól megmondtam, mi? :D
A borsót simán felül lehet vetni, akár kétszer is, bár ahhoz már mondjuk nagyon ügyesnek kell lenni. De egy az simán megy. Szóval ahol nem kel ki, meg kell kotorni óvatosan a földet, hogy van-e ott kitörő hajtás, és ha egy sem, akkor lehet mellé nyomkodni újabb vetőmagot, amit esetleg elő lehet áztatni meleg vízbe.
A borsó már 4-5 °C-on csírázik, és bírja az enyhe fagyot is. A hosszú tél után meg nem lehet elég hamar zöldség.
Minőséget illetően azt tudom javasolni, hogy olvass szépen utána, mit szeret a borsó tápanyagba, és add meg neki. Én azt tapasztaltam, hogy nagyon szereti a tápanyagot alulról és felülről is.
Ha hiszed, ha nem, a tegnap reggel csíráztatni kezdett 6 db Habanero Yellow magból MA délelőttre 2 db kidugta a gyököcskéjét... (Tavalyi termésű mag és 30 fok körüli kazánház) ;)
Nem kell rázogatnom, ha figyelem, megtalálom, és mint írtam, jelzik a megtelepedő ragadozók is. Ők fenntartják az elfogadható szintet.
Itt a régebbiek már ismernek, tudják, hogy én soha semmilyen körülmények között nem szórok ki rovarirtót, inkább a növényt cserélem le más fajra, ha másként nem megy. A veteményesben mindent meg lehet így termelni, ha nem arra törekszem, hogy a genetikailag kódolt maximumot hozzam ki a növényből, hanem csak a számunkra bőségesen elegendőt. Kárpótol a kertben élő lények sokfélesége, életmódjuk, egymással való kapcsolataik megfigyelése.
Palántadőlés ellen tényleg ez a legjobb megoldás, hogy száraz marad a talajfelszín.
Egyébként elvileg kifejlett növényt is támadhat a rizoktóniás palántadőlés, ez esetben is a gyökérnyaki részen figyelhető meg barna parásodás, illetve idősebb palánta esetén áttetszővé válik a gyükérnyaki rész, és utána hervad, elfekszik vagy eltörik a növény. De én még ilyennel saját szemmel nem találkoztam, hogy idősebb növényen jelentkezett volna.
Hát az egy dolog, hogy elvetetted, de azért a borsónak is van egy hőigénye, ami alatt nem fejlődik.
Szerintem február vége - március eleje a legkorábbi időpont (évjárattól függően), ami előtt felesleges borsót vetni, mert nem lesz korábbi.
Én legalábbis úgy tapasztaltam, hogy ha sikerült is február végén elvetni, utána még mindig bejött egy hideg idő, amikor mindegy volt, hogy a földben van-e a borsó vagy a zacskóban. Aztán a később vetett, hosszabb tenyészidejűek is majdnem utolérték.
(Írom ezt úgy, hogy mivel nem tudok öntözni, a nagyon korai tavaszi kezdés híve vagyok. De van olyan határ, ami elé nem érdemes menni.)
Nekem az Onward a kedvencem, a mérete miatt, de még soha nem sikerült olyant venni, hogy folyamatos sor keljen ki, mindig gyengén kel, és nem is terem valami sokat. Jópár év után idén már nem ültetek, feladom.
Öntözés kizárólag alulról (tányérból vagy ládaalátétből), és a palántadőlés gyakorlatilag egyébként is csak pici növénynél és viszonylagos alacsony hőmérsékleten fordul elő, huzamosan nagyon nedves talajfelszín esetén. Kiültetés után ezek nem jellemzőek.
Tavaly az ajándékba kapott DUNA-R magok 95-98 %-ban keltek nagyon szép palántáim voltak...... míg el nem fagytak áprilisközepén egy héttel a kiültetés előtti szoktatáskor.Be kellett volna hoznom a lakásba őket hisz jelezték a fagyot. Az a baj, hogy a Duna 250 magnál nem ad kisebb kiszerelést.
obi-s keltetőláda.A Lidis vacak gyenge. radiátorra eszkábáltam ezt a fa tartót mert a keltető láda szélesebb ezzel tömörítem a földet majd kijelölöm a sorokat fúrnér lapocskávallepedővel megfogom a meleget elkezdődik a kelés akkor megy a 18-19 fokos ablakhoz.
Vegyszerezést illetően az én irányelvem is ez. Én láttam, hogy egy-egy kultúrára mi kerül rá a nagyüzemben. Több, mint durva. Talán nem véletlen, hogy ma kis országunkban kb. minden negyedik ember rákban hal meg.
A termés minőségével nekem is csak addig nem volt gondom, amíg rá nem jöttem, hogy mennyivel is több van a növény(ek) DNS-ében.
A tetűt illetően meg próbálkozz majd úgy, hogy a borsó levele alá tartok a tenyered, kicsit megrázod/megcsapdosod a lombot, és nézed, hogy hullik-e olyan sci fiben előforduló (csak itt kisebb) zöld kis dög. 1-2 még elmegy, felette már gondot okozhat.
Inkább legyen egy kis termésveszeteség, mint hogy vegyszert használjak. A saját termésben a jó ízen, frissességen kivül az a lényeg, hogy tiszta. Nem volt semmi problémánk a termés minőségével, ha időben leszedtem (ez a gyenge pont), nem volt se kicsi, se ízetlen a borsó.
Egyébként én is észreveszem a tetűt, mert árgus szemekkel vizslatok minden növényt, hátha felfedezek rajtuk valami érdekes rovart, de tényleg nem feltűnő.
A borsó kifejezetten hidegtűrő növény, szóval némi ügyességgel meg lehet azt oldani. Mondjuk nekem sem jön össze mindig a május közepe :D aztán válogathatjuk a szemeket, ami eléggé kellemetlen munka. Az tény, hogy az öntözés mindig segít, a borsó nagyon vízigényes növény.
Azt nem mondtam, hogy nem lehet észrevenni a kártevőt. Konkrétan a zöld levéltetűre gondoltam, ami a levelek alján helyezkedik el. Amíg nem tudtam, hol és hogyan keressen, én sem vettem észre. A borsóormányosnak és zsizsiknek is csak a nyomát. Elég sokat kísérleteztem a dologgal, részben ön szántamon kívül, szóval hidd el, május közepéig lehet vegyszer nélkül elleni, annál tovább nem. Addig is csak szerencsével. És az is biztos, hogy ha észreveszik, ha nem, a kártevő szívogatja a növényt, ezzel energiát vesz el, ami nem a termésre koncentrálódik. És máris megvan a veszteség, lehet észre sem vette a gazda, csak mérgelődik, mitől lett ilyen kicsi és íztelen a borsó.
Biztosíthatlak, hogy a vírus nagyon is tud gondot okozni a borsóban is. És otthon tudod mi a különbség, a gond amit okoz a kártevő? A minőség. Amikor évek kitartó kíváncsi munkája után sikerült kimaxolni a borsó minőségét, akkor jöttem rá, hogy nem is ismertem ezt a csodálatos növényt. Azok, akik veszik a boltban, soha nem is fogják megismerni azt a minőséget. Nem azért, mert a nagyüzem nem tudná megtermelni, hanem azért, mert azt a minőséget csak külföldön tudják értékesíteni. És ettől lesz igazán nem mindegy, hogy mit tudunk elérni a kis kertünkben. Tudom, tapasztalatból beszélek.
Mi mindig Kelvedon csodáját vetünk. Kifejtő párszor volt, de nem volt időm eléggé figyelni rá, rám száradt. De május közepéig nálunk nem lehet a velőborsót lerendezni, legkorábban június vége felé. Hideg helyen lakunk, nem érdemes korán vetni, ha azt akarom, hogy jól keljen. Inkább öntözöm.
Nekünk is tetvesedik a borsónk. Szoktak lenni rajta katicalárvák (a borsón hétpettyes), az jobban feltűnik, mint maga a tetű. De azt kétlem, hogy elkerülhetetlen a növényvédelem egy olyan kártevő ellen, amit észre sem lehet venni. Pláne nem egy rövid életű egynyári növénynél, aminél még egy esetleges vírusfertőzés sem lenne tragédia. Árutermelésnél lehet, hogy számít valamit, de saját fogyasztásra nem látom értelmét.
Az emberek 99%-a nem tudja ezt technológiai szinten megvalósítani. Kiültetéskor pedig végképp lehetetlenné válik a tő szárazon tartása, és ha máskor nem, legkésőbb akkor is be tud indulni. Ez persze nem ront az ötlet értékén, sőt! Sok vegyszert meg lehet spórolni, ami mindig jó.
Nem ismerem az általad említett fajtákat, én jelenleg a ZKI új fajtáját, a korai Korvin-t vetem, és Kelvedon csodáját.
Sokáig a Kelvedont nem tartottam többnek növényi sörétgyárnál, de az új növénytáplálásii elképzeléseimre nagyon jól reagáltak, így visszavettem a vetésbe.
Szerintem megfelelően tápoldatozva szinte bármelyik borsó fajta igen finom lehet, viszont van pár apróság, ami jelentősen befolyásolhatja a végeredményt.
Az egyik talán legfontosabb szempont, hogy az adott fajta kifejtő vagy velő borsó.
Idézet a ZTKK-ból. Ebben (majdnem) minden benne van, amit a borsóról tudni kell.
"A kifejtőborsók érett magja sima, gömbölyded, egyszínű vagy foltos. A zöld szem cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik, csak rövid ideig szedhető. Üzemi termesztésben e tulajdonságokat a betakarítás tervezésekor figyelembe kell venni. Igénytelenebbek, edzettebbek, mint a velő- és a cukorborsók. Ezzel magyarázható tél alá vetésük is.
A velőborsók magja ráncos, horpadt, szabálytalan, szögletes vagy pogácsa alakú. A zöld szemben a cukortartalom lassan alakul át keményítővé. Jellemzője továbbá, hogy az érett mag is kevesebb keményítőt tartalmaz. A velőborsók nagy víz- és cukortartalmuk miatt hosszabb időn át zsengék maradnak, jobb minőségűek."
Gyakorlatban a leszedett és hűtve tárolt zöldborsót 12-24 órán belül el kell fogyasztani vagy lefagyasztani. Utána a cukortartalma jelentősen csökken. Ez tapasztalatom velőborsóval. Kifejtővel nem próbálkoztam, a sz*rt megvenni is lehet.
A másik, ami nagyon nem mindegy:
Május közepén van a borsónak egy-két olyan kártevője, ami a vegyszeres növényvédelmet szükségessé és elkerülhetetlenné teszi, és a borsót rovar irtani nagyon nem egyszerű. Ebben egyetlen szórakoztató dolog van: az emberek többsége észre sem veszi, hogyha tetves a borsója. Persze van olyan kártevő, ami károsítja a termést, de azt észrevenni is igen jó szem kell.
Május után az öntözés is szükségessé válik. Van hogy májusban is, de érdemes a borsót előveteményként május közepéig lerendezni.
Elvetettem a földbe. Mióta hozattam homokot az agyagra, azóta nem áll a víz és kevésbé sáros a talaj még nagy eső idején is. Könnyű volt vetni, nem volt semmi gond. Nem csúszott, nem süppedt nagyon a talaj.
Szerintem pont jó időpontban vetettem, mert a tél nagyján már túl vagyunk, -15, -20 fok már nem hiszem, hogy lesz februárban, utána meg pláne nem. Viszont jó korán van még, így a locsolás nagy részét megúszom, legfeljebb áprilisban-májusban kell néhányszor, de az se biztos.
Valóban nagyon kis szeműek ezek a borsók! De nem volt választási lehetőség, ezt a 3 fajtát lehetett kapni olcsón. Többet ilyeneket nem vetek.
Viszont még van idő beszerezni Lincolnt és Onwardot, azok úgyis hosszú tenyészidejűek, így kitolódik a borsószezon. Már ha sikerül.
Ameddig kevés palántát neveltem, poharakba vetettem.
Aztán mikor már kezdtem többet nevelni, nekifogtam a ládába vetem - pohárba pikírozom módszernek. Ezzel az volt a baj, hogy pikírozás után nem tudtam elég meleget biztosítani az átültetetteknek, így nagyon lassú volt a gyökérképződés, amelyiknél nem lépett fel a palántadőlés (vegyszeres beöntözés ellenére), az is alig akart fejlődni. Ugyanezen a hőmérsékleten egy nem bolygatott gyökerű palánta vígan elvan, legfeljebb nem fejlődik valami látványosan.
Aztán elkezdtem 600 körüli palántát nevelni tavaszonta (a nyáriakat nem számítva). Ennek a szétültetéséhez főleg nem elég a helyem, az időmről nem is beszélve. Így ráálltam a máig használatos módszerre, igaz, kellett pár év, mire rájöttem a tuti megoldásra.
Március 5-15 táján (időjárástól is függ) csinálom, ilyen sorrendben: padlizsán, pritamin, étkezési paprika, macskapöcse (ez az egésznek a fele).
Virágládákba magolok , amikben nagyon laza anyag van (AgroCs + Florasca B). A magokat nem össze-vissza szórom, hanem odafigyelve, egymástól lehetőleg megfelelő távolságra pottyantom (utána rendezem, ami nem jó helyre esett). Vett magokból a dupláját, saját termésből a háromszorosát a szükségesnek, mert sok nem kel ki, még a ZKI sem biztos.
A ládák alján van egy "j" betű alakú cső (pont nélkül...), ennek a hosszú része a láda alján fexik, kifurkálva 5-ös fúróval, a rövid része a láda egyik végében feljön. Itt öntözök, így a felszín mindig száraz, a palántadőlésnek esélye sincs.
Mikor a magokat betakartam, a biztonság kedvéért általában gombaölőszeres vízzel öntözöm be a veteményt, valami olyasmivel, aminek már sok éve lejárt a szavatossága, csak sajnáltam kidobni.
Az egyik szobában a padló alatt megy egy fűtéscső a szoba másik oldalára, e fölé állítom a ládákat. Igaz, nagyon sötét hely, de kelés előtt ez nem baj.
A paradicsomok - fajtától függően - 3-5 nap alatt kikelnek, macskapöcse paprikák 6-7 nap, étkezési 6-10 nap, pritamin 2 hét táján. (Nem áztatok elő semmit.)
Utána mennek ki a fűtetlen, üveges előtérbe.
Egy 40 cm-es virágládában kb. 20 paradicsomot, 25-30 étkezési paprikát, 40 macskapöcse paprikát nevelek. Kiültetés előtt már kezdenek sűrűen lenni, de ilyenkor már kint laknak a szabadban (védett helyen) éjjel-nappal, tehát nem lesznek fényhiányosak.
Ehhez persze ritkításra van szükség, amit ollóval végzek, az első maradó levelek idején. Néha csinálok egy előritkítást is. Nem szabad kihúzgálni a felesleget, mert tépi a megmaradók gyökerét, vagy kifordítja őket.
A válogatásnál nem csak a méret az elsőrendű szempont, hanem az is, hogy minél távolabbiak maradjanak meg, egyenletesen elosztva a ládában. Tehát nem egymás mellett két nagy, hanem inkább kicsit távolabb egy nagy meg egy kisebb. A macskapöcse paprikák kettesével kerülnek ki, ezeknél meg az a kívánatos, hogy kettő teljesen egymás mellett legyen, így jobban rajta marad a föld a gyökerükön.
A laza virágföld miatt elég sok földdel, nagy gyökérrel szoktak kijönni. Mivel tűző naphoz vannak szoktatva, nem kapnak sokkot, és napok alatt fejlődni kezdenek - a vásárolt, kétszer ekkora szabadgyökerű palántákkal ellentétben.
Mert igen, ez egy hátrány, hogy nem nőnek túl nagyra, viszont edzettek lesznek.
Megfelelő hőmérsékletű hely miatt nem tudom korábban kezdeni a palántanevelést, sem elég meleg helyen tartani őket kelés után pár hétig, de a meglévő lehetőségekből így is a lehető legtöbbet tudom kihozni.
A parasztházakban régen nem 22 fok volt, mint manapság, hanem jó, ha 15. Akkoriban nem nyúltak túl a palánták a hőség miatt... Persze nem sok palánta volt az, mert kis, apró ablakok voltak, nagy hőáteresztéssel.
A paprika és a paradicsom már 10 fokon csírázni kezd, de tényleg érdemes melegen tartani, egyenletesebb lesz a kelés.
Ennél nem probléma a helyhiány, mert feldobja az ember a poharakat a szekrény tetejére, ott melegebb van 2-3 fokkal, mint a padlón vagy az ablakban. Csak ellenőrizni kell minden nap, és ha kikeltek, mehetnek a világosba.
Vetettél?? Melyik értelemben? Elvetetted, vagy valaki vett neked?
Borsót vetni most amúgy nagyon egyszerű, olyan lágy a felázott föld, hogy mellmagasságban elengedi az ember, és a latyakban pont a kellő mélységig süllyed. :)
Nem esküszöm meg, hogy jól emléxem, de szerintem a Garai korai nagyon halványzöld (sárgászöld, nem szép) volt, kisebb szemű és későbbi, mint a Rajnai törpe.
A Polar meg rendkívül apró szemű, mint a bors, viszont félfutó, nagy, összegubancolódós szárú.
Tudom, hogy nem drága, és csak napi pár perc, de ha tudnád, hogy pár perces munkákat mennyi ideig vagyok képes halogatni... És eggyel több dolog, amire figyelni kell, és időben megcsinálni, aztán pont jókor megenni.
Hagymacsírát is készítettem már, két pofára ettük.
Nem időigényes. Annyi vele az elfoglaltság, hogy naponta egyszer csap alatt leöblítem a csirákat. Fél perc. Ez 3-4-5 pap, mi hogy csirázik, és mekkora csirát akarok. Cserébe nagy tál friss ropogós, ízletes csemegét kapok. Lehet hogy egyszer te is veszel egy ilyen edényt. :)
Elszoktam a fórum tempójától, bocs a késői reakciókért :).
Szóval nagy területen nehezebb megoldani, ez tény. Én kb 20 nm-en alkalmaztam, és kb 500 nm-ről hordtam rá a fűnyesedéket. Kb 10 cm vastagon borította így az ágyást, ami persze tömörödött, de kb kéthetente kapta az utánpótlást. A gyomosodás szinte elhanyagolható volt, egyedül a tarackos csillagpázsit bújt ki, de mivel a talaj porhanyós volt, könnyen ki lehetett húzni. Ahol nem takartam, ott öntözés után tömörödött a talaj (enyhén vályogos homoktalaj), és betonkeményre tudott száradni. Öntözésnél meg folyik le róla a víz.
Az ágdarálékot én késes darálóval csinálom, ez valamivel apróbb szeletekre vágja a cuccot, mint a maróhengeres. Nyilván lassabban bomlik el, de én ezt elég kis mennyiségben szórtam a fűnyesedékre.
A kártevőktől nem aggódtam, csiga nem igazán van nálunk, egeret megeszik a macskák. A kórokozók nem igazán fertőztek innen, habár permeteztem. A tavalyi mulcsot télire a talajon hagytam, de tavasszal ültetés előtt el fogom távolítani, mert a telelő korokozók már okozhatnak problémát. Ezt őszi beásással el lehet kerülni, de én kimondottan talajtakarónak használtam. Tavasszal is beáshatnám, de az nem a legjobb megoldás. Ezért inkább ráhordom a komposztra, és ha beindul a fűnyírási szezon, akkor kapják a friss takarót.
Viszont nagy területre macerásabb is, meg ott már ezer nm-eket kellene nyírni, hogy legyen elegendő mulcsanyag, vagy pedig szalmát kell beszerezni. Csinálják nagyobb méretekben is, tehát járható út, de ezt már mindenki eldöntheti. hogy neki megéri-e. Könnyen tömörödő, gyorsan erodálódó homoktalajra kimondottan ideális. :)
Múltkor egy rendezvényen hagymacsírával díszített szendvicset kaptunk. A hagymacsíra is nagyon finom volt. Az más kérdés, hogy nincs ilyen tálam és türelmem sincs a csíragyártáshoz, inkább répát, hagymát és madársalátát eszünk, de tényleg jó volt.
A Black Pearl magoncokat érdemes szelektálni, és csak azt tartani meg, amelyiknek lila a sziklevele. A zöldekből is szép növény lesz az elején, de pár év alatt elkezd bezöldülni az állomány. Mióta így válogatok, szép sötétek. A növényeim messze vannak a többi fajtától, de ha lenne is átporzás, így talán kivédhető.
A csiráztató tállal kapcsolatban még annyit mondanék, hogy érdemes megvenni, jól ki lehet használni. Ha étkezési célra csiráztatunk benne, a magok alá nem kell papír, mert a magok legtöbbje nem hull át a réseken. Pl. a friss retek ilyenkor tél végén mennyei csemege. Képes vagyok megenni egyszerre egy egész tál retek csirát. Intenzív íze van, nagyon finom, aki nem ismeri feltétlen próbálja ki. Nagyon egészséges!
A fóliás takarást úgy kell csinálni hogy kb 3 hétre letakarod a területet akkor ha leszeded a fóliát alatta ott vannak a kifehéredett gazok ha azt most egy két napig megsüti a nap akkor annak vége. Ha megismétled ezt ugyanazon a területen a később kibújó gazok is mind elpusztulnak.
A földicseresznye magok csíráztató tálban, a tején kistányérral.
Szobában 19-20 fokon tartom, néha ráteszem a konvektorra. Mikor az alsó tálban kézmelegnél melegebb a víz, akkor leveszem. Az első sziklevelek 9 napra jelentek meg, a mai napon már van annyi, hogy egyesével poharakba rakom.
Ez a tál 3 részes, így emeleten is lehet csiráztatni. :)
Jó módszer az is ha veszel fekete fóliát leteríted lesúlyozod igaz néhány hónapod rámegy de alatta klassz lesz a föld. És vándoroltathatod a takaró fóliát. Interneten keress rá erre a megoldásra.
Amikor erre a helyre költöztünk április vége felé ember magasságú dzsuva volt , glialka után jött a traktor és felrotálta, májusban elkezdődött a vetés.
Valamennyire biztosan. Csak lazán van rátéve, nem kell teljesen szigetelni, így pont elég meleg van a lapon. Alatta van egy papírlap is (az állatmelegítő használati utasítása), de nem ér végig.
Úgy, ahogy képzeled, az edényben nedves papír közt vannak a magok. Az edények rá vannak téve a lapra, és az egész együtt van letakarva, hogy ne szökjön el a meleg. A fűtetlen szobában tartom, ott van leginkább biztonságban, és ott nincs útban.
A dobozba is a nedves papír közé tett magokkal telt edények vannak bepakolva. Ez egy mások rendszer, az állatmelegítő lap ettől független, idei újdonság.
Nem egészen értem: tehát tálba a wc papírt, arra a magot, rá alufoliát, az egészet be egy dobozba és égövel világítani?
Én csak úgy képzeltem, hogy egy tányérra papírtörölközö közé teszem a magokat és langyos vízzel meglocsolom. De minek az alufolia? Fölülröl nem feded be a magokat a wc papírral?
Nálunk pár évvel ezelőtt vettünk "laska tök" néven tökmagot, abból lettek hasonló példányok. Sajnos nem hagytunk belőle magot, mert nem ért valahogy meg a magja, de a sertéseknek ízlett.
Volt VHO-nak az ólban egy 15 wattos állatmelegítő lapja. Az egyik oldala kb. 27, a másik 37 fokra melegszik. Elég drága volt, de megvettem neki. Most, hogy ő már nincs közöttünk, kipróbáltam azt is csíráztatáshoz, nagyon jónak tűnik. A 27 fokos oldalára lehet pakolni Petri-csészében, műanyag dobozban a magokat, fölülről alufóliával lazán letakartam. Egy tálra tettem a lapot, és az alul lévő 37 fokos oldala ott is jól befűti a légteret. De ez csak erre a célra túl nagy luxus lenne.
A lakásban és a fél napig hideg radiátorokon én se mennék a paprikákkal semmire. Paradicsomnak elég.
Nekem van, több évben is szedtem a magját de az nem kelt ki, viszont amit elhullatott abból mindig rengeteg növény lett... Most is van megszedett magja, majd meglátjuk mire jutok vele.
Nem értem; mivel tartod a hömérsékletet? sajnos nálunk sehol sincs ilyen meleg, mert alig fütök. A szomszédok olyan bolondul fütenek, hogy alig kell. Viszont rengeteg fény van: 6. emelet, panorámaablakok... ezért próbálkoznék meg a vetéssel itthon is, csak pár kísérleti tö erejéig, boltban vásárolt paprikából. Itt olyan finomak vannak.
Van, söt bármily hihetetlen, másodszor is megismétlödött, hogy a lefolyóból kikelt egy. De sajnos rövid életü lett: jött egy vendég és elmosogatta:-(
Van viszont egy magról (szándékosan) ültetett gigantikus példány; az elsö és második kép hátterében látható: ö szépen termett, de szerintem most atkás. Épp ma adtam neki abból a Compo készítményböl, amit Antisys ajánlott (kifutó termékként) a Növényvédelemröl. (Elnézést a minöségért, de most sötét van, és amúgy se vagyok nagyon jó fényképész, ezért nem boldogulok jobban.) A második képen valami különlegesség látható, ami tavaly elött egy kiállításról jött velem, de egész szezonban nem ment semmire. Aztán októberben nekiindult. Kb. "Habanero"-nak hívják. Budapesten a Mariska néni féle gyüjteményböl is maradt egy kis csökevényes példány, aki egész évben nem boldogult, mostanra meg gyönyörüen megnött.
A tulipánpaprikáért fájt különösen a szívem, akit kb. 40 db. zöld termés leszedése után komposztáltam október végén. Be egy se érett. Nem bírtam magammal és ledugtam néhány szárdarabot. Mostanra úgy tünik a 2 legvastagabb túlélte ezt a dudványozásra a legkevésbé sem alkalmas szezont. A múlt héten ültettem be öket, mikor eljöttem, még éltek.
A harmadik képen az áttelelö Physalis látható, az elengedhetetlen tartozékként rajta lakmározó üvegházi molytetvekkel. Ö is kapott épp ma Compot.
Az utolsó héten az épp meggyökeresedett Physalisdugványok láthatók (nagyon rosszul).
Van még egy csomag gyári Physalis magom, szívesen odaadom valakinek; én már nem fogom használni.
Tudom, hogy a paprika melegebbet szeret csírázáskor, a pontos (tanulmányokban leírt) számokat nem ismertem.
Köszi.
Nálam mindegyik (ha ép azzal fűtünk) a radiátorra helyezett nikecell lapon csírázik. Különben marad a szobahőmérséklet. Akkor a kápiák már problémásak, de a hagyományos TV alakkör bírja.
Chilit meg csak mérsékelten szoktam. Mostanában inkább nem.
Nagyon így van:) Elvetettem a csiliket hétfőn, mára már mind kibújt, fel kellett őket pakolni a radiátorról az ablakpárkányra. Márciusban már a kinti enyhülés miatt nem távfűtenek ennyire ezerrel, ez a kelési idő 2-3 hét is lenne. Ugyanezért igyekszem az egyéb paprikákat is legkésőbb február végéig elvetni, hogy a radiátor melegét kihasználjam. Aztán pikírozás után már csak a fényviszonyokra, túlöntözés elkerülésére kell ügyelni - a hőmérsékletet, ha esetleg még akkor is nagyon fűtenének, gyakori szellőztetéssel tudom befolyásolni.
A mák nem igazán apró magvas növény. Legalábbis a zöldségfélék jelentős részéhez képest. Egyébként vetőgépes vetéséhez trükköket szoktak használni, mert a vetőgépnek azért elég apró...
Minden apró magvas növény tűzdelni való? Mondd, próbáltad már a mákot? :D
Ne haragudj, de ki kell, hogy javítsalak. A paprika és paradicsom tény, mindkettő a burgonyafélék közé tartozik, de a csírázási hőoptimumuk igen nagy mértékben különbözik!
Paradicsom csír. hőopt.: 20-22 C (hogy lehet fok jelet csinálni?)
A vatta nem annyira jó, nehéz belőle kiszedni a gyökeret. Nekem a T. gazdaságos, egyrétegű vécépapír vált be, vagy valami hasonló minőség. Kifogástalanul szétmállik, könnyű szétválasztani a csíranövényeket.
De az a hátránya megvan a módszernek, hogy nagyon kell figyelni a magokat, ha nem ültetem ki időben, nagyon visszaesnek a fejlődésben. Én már megszoktam, talán így a legkisebb a helyigény és könnyű tartani a megfelelő hőmérsékletet. Ha sok különbözőféle növényből kell pár tő, akkor megéri.
(a bazsalikom, és minden más aprómagvas, de előnevelést igénylő növény)
De miért pont ezek? Én zellerböl csak egy pohárral szoktam vetni, onnan közvetlenül mennek ki a helyükre. Amilyen lassan kel, meg mert nem különösebben höérzékeny, amire megnö már pont ki lehet ültetni. Abból pont annyi lesz, amennyi kell: gumósat úgyse tudok csinálni, zöldböl meg nem kell annyi.
Basilikumot meg helybe vetem és legalább háromszor aratom.
Én igazán nem mondtam senkinek, hogy hülyeség, amit csinál, söt kifejezetten hangsúlyoztam, hogy bizonyos körülmények között nem is lehet másképp. Szigorúan csak a saját tapasztalataim megosztására szorítkoztam, arra, hogy nekem nem vált be a pikírozás.
Nem, a paprikát nem szoktuk áztatni :) Na jó, félre a viccel!
A paprika vetőmagot igen, lehet áztatni, sőt, érdemes is, mert egy igen nehezen kelő mag, amit tovább nehezít, hogy nagyon magas az optimális csírázási hőmérséklete. Persze hideg vízben nem az igazi, ajánlom a szekrény tetejét, ugye feljebb mindig melegebb van :) Én néha csináltam azt is, hogy a kihűlőben lévő cserépkályhára ráraktam.
Az ilyen hosszú hozzászólásokat elküldés előtt érdemes kimásolni. Régebben egy idő után kidobott a rendszer, ha ennél hosszabb ideig írtam, eltűnt. Most úgy tűnik, talán nincs így, de az a biztos, ha kimásoljuk.
Én pár órára szoktam a száraz paprikából kikapart magokat beáztatni. Lehet, hogy hosszabb időre is érdemes, de így elég egyenletesen szoktak kelni, és biztos, hogy nem árt.
Remélem, sikerül valami olyan jót összehoznod, mint az a szépemlékű lefolyópaprika. Annak nincs a magjából?
(a bazsalikom, és minden más aprómagvas, de előnevelést igénylő növény)
Februártól a kiültetésig alig fejlődik, főleg az első időkben, és azt aztán képtelenség szemenként vetni.
Viszont egy idő után meg érdemes szétültetni.
Egyébként ez a technika onnan eredhet, hogy a régi paraszti kertekhez hol nevelték volna elő a növényeket?
A több száz palántát?
Az még pont az a méret, amiért nem érdemes melegtalpat csinálni, a szegénység meg akkora volt, hogy erre külön, fűtött szobát nem lehetett fent tartani.
Cserepekben, bögrékben, lavrokban elindították a sparheltes konyhában (ott volt olyan meleg, hogy csírázott), aztán a megfelelő időben - ha volt rá energia, edény, prizma, hűvös, fagymentes, de világos hely - akkor szétpikírozták ültetésig.
Ha semmi nem volt, akkor is a kályha mellett indították, de aztán az ablakban nevelve ment ki onnan egyből a kertbe.
Szóval ennek az a lényege, hogy akinek van rá lehetősége, hogy szemenként veti a paprikát-paradicsomot, és annak a mennyiségnek tudja biztosítani a keléshez ideális 24-25 fokot és területet, majd le tudja mérsékelni annak a helyiségnek a hőmérsékletét a neveléshez szükséges 20 fok alá, és ott a hőmérsékletnek megfelelő a fénymennyiség, az tegyen így.
Akinek csak a neveléshez szükséges helyisége van, az a kelést most is kénytelen megoldani máshogy. Pl a tömegben vetéssel és pikírozással. Vagy a Nóra-féle előcsíráztatással....
Megvan mindennek az oka, de rámondani valamire, hogy hülyeség, az nem vezet semmire.
Én csináltam így is - úgy is. Szerintem lényeges különbség nincs a módszerek között. Mindegyikkel lehet szép, és ronda növényt gyártani.
Mindenki csinálja úgy, ahogy neki bevált, és ne mondjon ítéletet a másikról...
Hehe, azt hittem eltűnt a hozzászólásom, pedig írtam vagy egy órát :) de nem, csak a renccer lapozott...
Kiegészítésként még annyit, hogy talán félre érthető a hozzászólásomban az, hogy a szórt vetés betegedhet csak. Nem, a tűzdelt éppúgy, sőt! A zárt térben történő növény nevelés mindig is kitettebb volt a betegségeknek.
Ha valakit érdekel, alább a teljes, piciny országunkban forgalmazott vegyszerek listája. Rókás böngészőben nyomsz egy ctrl+F kombót, és máris keresheted a mankoceb hatóanyagot. Vagy mást.
Én azt pont úgy szoktam, amitől Tao idegenkedik. ;)
Egy ládában bent elvetem.
Kikel jó sűrűn, azt viszont fagyok után rögtön a helyére ültetem. Majdnem pikírozom, mert igencsak cérnácskák szoktak ilyenkor lenni. Érdekes módon napi 1, esetleg kétnaponta beöntözve még itt a homokon sincs lényeges elhullás belőle.
Még a törött, satnyák is helyrejönnek.
Egy problémája van, ha sok sikerül. Egyszerre mennek magszárba. Akkor meg már nem jó. Szóval az időtájt meg lehet csömörleni tőle.
Érdemes lenne szakaszosan vetni, kisebb adagokban, pár hetes turnusokban, akkor talán elhúzható a szedés.
Érdekes vitába csöppentem a tűzdeléssel, palántázással kapcsolatban a fórum végén :)
De meg kellett állapítanom, hogy az igazságnak csak egy része hangzott el, ezért kiegészíteném a saját tapasztalatommal. Lássuk.
A tűzdeléssel kapcsolatban először is egy kis elmélet, a teljesség igénye nélkül.
Általánosságban elmondható, a gyökér és lomb differenciálódása, növekedése folyamatában a következő: amíg a lomb csak sziklevelekből áll, illetve amíg a gyökérzet csak karó jellegű, elágazás nélküli, addig a pontig a növény a "hozott" anyagból dolgozik, tehát a környezetéből tápanyagot nem vesz fel. Ilyenkor gyakorlatilag következmények, érdemi időbeli veszteség nélkül lehet átültetni. A gyorsabban fejlődés tekintetében csak annyi szerintem a biztosan megállapítható, hogyha megfelelő a tápanyag ellátottság, és nincs a tőszám egy korrekt érték felett, akkor adott időn belül nincs komoly különbség. Átültetéskor persze lesz, mert a differenciáltabb gyökérzet tápanyagot felvevő hajszálgyökér része a növények szétválasztásakor, a földből való eltávolításakor biztosan sérül. Tehát a szabad gyökeres palánta biztosan fordít energiát, felvett tápanyagot a gyökérzet regenerálására.
További egy tekintetben biztos az időbeli nyereség a tűzdelés esetében: olyan méretűre meg lehet növeszteni a palántát, ami szórt vetésnél lehetetlen. Tehát ha jóval előbb elkezdjük nevelni a palántát, akkor van időbeli nyereség, egyébként nincs.
A palántanevelésnek van néhány sarkalatos pontja. Nem fontossági sorrendben a következők szerintem:
Fény. Sokan hiszik, hogy a fény az egyetlen fontos faktor a nyúlást illetően. Hát nem. Kétségtelenül fontos, hogy a növény a tápanyag-víz-fény "szentháromság" mindegyikéhez hozzájusson, de ugye hármat említettem, nem egyet :) Ha kevés a fény, akkor is el fog nyúlni, illetve ha bármilyen formában reprodukáljuk a kevés fényt, akkor is. Itt arra gondolok, hogyha túl magas a tőszám, akkor a növények a rendelkezésre álló energia egy részét versengésre fogják fordítani, hogy egymást "lenőjék". Többek között a szórt, sűrű vetést ezért sem lehet egy adott szint fölé növeszteni. (plusz a nagyobb gyökér)
Amit már jóval kevesebben tudnak, a tápanyagok alapvető hatása. Nem csak az lehet gond, hogy kevés a tápanyag, hanem az is, ha túl sok. Az elsődleges, vagyis a makro tápanyagoknak van egy jól elkülöníthető hatásbeli tulajdonságuk.
Ezek a következőek: (teljesség igénye és tudományos mélységek nélkül, én amikor először elkezdtem utána olvasgatni a tápanyag hatásoknak, azt hittem fél óra után, hogy lefüstöl az agyam, mint valami rosszul hűtött proci)
Nitrogén. A sejtek differenciálódásában, "nyúlásában" alapvető szerepe van. Mondhatni a nitrogén adagolásával szabályozható, hogy mekkorára nőjön a növény. Sajnos sok esetben a palánta elnyúlásáért felelős a magas N tápanyag jelenlét. Úgy vettem észre, hogy ez a leggyakoribb gond!
Kálium. Megint csak a teljesség igénye nélkül: a szár alakulása köthető hozzá. Magasabb K szint erősebb szárat jelent(het).
Foszfor (P): gyökérfaktor. Sajnos sokszor látom, hogy az általános kertészeti műtrágyák (pláne a Volldünger) magas N szint, közepes-alacsony K, és alacsony P szint jellemzi, legalábbis érvényesülés szintjén. Ennek eredménye a leggyakrabban kapható palánta, magas, elnyúlt növény, szép, de gyökere alig van, és szinte magától eldől (nem betegség).
Szóval ha saját palántát szeretnénk, persze szépet :) akkor nem kell feltétlenül tűzdelnünk. Persze a tűzdelés a legjobb, azzal tudunk a legtöbb időt nyerni, de nagyon helyigényes, illetve idő-energia ráfordításban is elég sokat igényel. További hátrány, "ellenérv" a tűzdelés mellett, hogy sokkal nagyobb eséllyel fog előfordulni betegség, jellemzően a palánta dőlés néven ismert gombás betegség. Nem nagy tudomány védekezni a palánta dőlés ellen, egész egyszerűen időnként mankoceb hatóanyagú vegyszeres vízzel kell öntözni. A problémák ott kezdődnek, amikor az ablak párkányon van a palánta, vagy valahol bent a lakásban... na ott öntözzön valaki vegyszeres vízzel (mankoceb hozzányúlás ügyi ideje, /m.v.i./ 3 nap).
Lehet palántát szépet nevelni szórt vetéssel, egy ládában, de akár az ágyás végében is. Ez utóbbi plusz előnye, hogy a növény szokja kapásból a kinti klímát. :) Ha valaki mégis a helytakarékos, szórt vetést választaná, legyen biztos benne, hogy vegyszeres védekezés szükséges lesz. Vannak páran, akik azt hiszik, megússzák vegyszerezés nélkül, mert ők szerencsések, meg a mamának is mindig ment vegyszer nélkül, de nekik csak azt tudom mondani, hogy döntsék el, mire menjen a növény rendelkezésére álló tápanyag. Védekezésre vagy növekedésre? Egyébként az ő körükből szokott kikerülni az a csodálkozó ember, aki kiülteti az egészségesnek vélt palántát (nem dőlt ki az edényben, nemde?), aztán csodálkozik, hogy kiültetés után meg mégis kidől. Biztosan rosszul ültettem... vagy az energia elmegy a környezetváltozás asszimilálására, és nem marad az immunrendszer fenntartására?
Hirtelen ennyi. Ha kifelejtettem valamit szóljatok :)
Igen, megérte. Már engedtessék meg nekünk, egy nyilvános fórumon talán szóvá lehet tenni, amikor valaki már felindultságában lassan 20-as betűmérettel kiabál. Ez a stílus, ez a hangnem nem ide való.
Tiszteljük egymás véleményét, elvégre felnőtt emberek vagyunk!
Azt hiszem evvel találtad egész pontosan fejen azt, hogy miért idegenkedem annyira a pikírozástól. Azt gondolom, nem vagyok ügyetlen, se lusta, de én pontosan ezt nem bírom elviselni, hogy számolatlanul keljenek a növényeim, és a nagyobbik része, aki nem szerepelt jól a "versenyben", pusztulásra legyen ítélve. Én, ha nagy ritkán ládába vetek, utána az utolsó szálig mindenkit megpróbálok életben tartani és átültetni, amire igazából se helyem, se idöm nincs. Emiatt utálok pikírozni.
Azt hiszem, maradhatunk abban, hogy kiskerti körülmények között <50 növény esetén talán célravezetöbb az egyenkénti (ami nálam kettönkéntit jelent) vetés. Ez pontosan két tálca növény; 2x 5x4 pohár, szerintem ennyivel el lehet boldogulni.
A kapor vetésével én sem mentem semmire, mikor a régi fajtával próbálkoztam, de mióta a 39 Ft-os magra nem sajnálom a pénzt a Tuskóban, azóta nyáron és ősszel is van kaprom. (Na jó, az túlzás, hogy nyáron van. Csak kikel, de nem fejlődik, a csepegtető öntözés ellenére sem.)
Na és nem azonos mélységre szórom az összes magot, hanem a föld tetejére, aztán hosszában végigkapálom a sort, így egyik ilyen mélységbe kerül, másik olyanba. Ráindítom a csepegőt, és már kel is.
Az én hetedik érvem : A láda vetett magok nem kelnek, fejlődnek egyenletesen. Legalább kétszer annyi magot vetek, mint ahány palántára szükségem van. Amikor eljön az idő, csak a legszebb növénykéket pikírozom, pont annyit, ahány palántára szükségem van. Szeretek pikírozni. :)
Kedves Mariska néni, bocsánat, igazán "nem vitát akartam én se generálni", különösképp nem veled. Akikkel "vitatkozom", azoknak az eredményeit ismerem és nagyra becsülöm, söt többségüket személyesen is jól ismerem. Nyubocs topictársból ellenben mindeddig csak a véget nem érö kötekedést és konfliktusokat sikerült megismerni, -szerencsére eddig nem velem magammal szemben. Nem tudom, hogy van-e kertje, vagy csak a Google-ból kertészkedik, ahogy nekem is javasolja, de annyi biztos, hogy összetéveszt valakivel, mert én egész életemben mindig csak Taormina voltam.
A sorbaültetett magokról annyit, hogy egyszer megpróbáltam szépen sorba kaprot vetni, mint minden más tisztességes zöldségnövényt, de egyetlen szál se kelt ki. Ellenben minden május környékén a teljes zöldségesemet elborítja a vadon kelt kapor, amit attól kezdve egész szezonban szent tehénként kell kerülgetni.
A tüzdeléssel kapcsolatban azt hiszem nem jól fejeztem ki magam; én nem gondolom, hogy túl sokat bénáznék, azt se hiszem, hogy a többségnek nagyon megsérülne a gyökércsúcsa, és megnyúlni, vagy kidölni se szoktak; egyszerüen csak nagyon nagy százalékben elpusztulnak, sokkal többen, mint a pohárban keltek közül. Mélyre szoktam pedig ültetni, hogy tulajdonképpen csak a levelek látszanak ki. A tömködést se viszem túlzásba, egyszerüen csak megynyomkodom kicsit, hogy ne maradjon körülötte levegö.
Most hogy magot kaptam, lesz belőle 1 sor a kertben. 8m-en 15 szál. teszek cserépbe is.
A keresőbe beírva a földicseresznyét, sok bejegyzést találtam róla. Többnyire szeretik. Nórának is sok éve van már, én pedig mindenért ami nekem újdonság, lelkesedek. :))) Szerintem ízleni fog. Most amíg sok hely van a gyümölcsfák között és a fügék sincsenek kiültetve, tudok kísérletezgetni. Ami nem tetszik, majd kiszorul. :) A kis palánták akkorák, hogy holnap ültetéskor szerintem csipesszel kell őket fogdosni. :)
Hát igen, IL alá is húzza, hogy azért pikírol, mert kevés a helye.
Az 5 pontról meg Taormina véleménye helytálló. Kicsit bővebben:
1. Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása. De csak a sűrűség miatti megnyúlás. A fényhiány, túl meleg hely miatti nem. 2. Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek.
A túl sűrűn hagyottakhoz képest. Amúgy minden sérülés alapesetben visszaveti bármely növény fejlődését. Hogy a gyökérnevelésre koncentrál, az azért tűnik így, mert leáll a föld feletti fejlődése (a gyökerek elszaggatása, a gyökértömeg csökkentése miatt), és inkább a föld alatti részeket igyekszik rendbe hozni. Amúgy minden egyes levelet csak akkor fejleszt ki a növény, ha ehhez megvan a hátország, azaz a gyökér. 3. Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük.
Igen. De ezt kiültetéskor is megtehetjük, vagy szemenkénti vetés esetén kezdhetünk kevesebb földdel, és aztán tehetünk még földet a pohárba. 4. Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát.
Tűzdeléstől nem lesz erőteljesebb és zömökebb a palánta, kivéve, ha tűzdelés nélkül már elfojtanák egymást. Ha nem állnak túl sűrűen, ez az érv is kiesik.
Átültetést jól tűri a pikírozott palánta: ez a szabadgyökerű palántákra igaz. Pikírozáskor leszakítjuk a távolra menő gyökereket, így a tőhöz közeliek elágaznak, tehát palántázáskor több gyökere lesz a palántának, hiszen olyankor a közeliek kivételével leszakadnak a gyökerek. Pohárba pikírozott palántánál ennek a kijelentésnek nincs értelme, mert a pohárban úgy lesz több gyökér, ha nem pikírozzuk, hanem eleve a pohárba vetünk. (Azonos körülményeket feltételezve.)
5. A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést.
Ez szintén nagy, közös edényben, vagy a fólia földjében nevelt, szabad gyökérrel kiültetett palántákra vonatkozik, az előbb leírtak miatt. Pohárban neveltek esetén ennek a pontnak sincs értelme.
Van, akinek ízlik, van, akinek nem. Tényleg dísznek is használják, az én növényeim őse annak idején egy müncheni sült csülköt ékesített, és a férjem hazahozta nekem. Én szeretem az ízét, és azt is, hogy nem egyszerre érik, nem betakarítani kell, hanem apránként eszegetni. Mire elkezd érni, van egy csomó más, kiadósabb gyümölcs, ez csak egy kis változatosságot jelent. De a helyhasznosítása egyértelműen rossz, ez igaz.
Az első talajmenti fagyokat túl szokta élni, fagyállóbb, mint pl. a tökfélék.
Ha jól emlékszem, hogy Neked van Pak Choi-d. Sikerült beszereznem egy zacsival, és azt írja az ábra, hogy palántázni is lehet. Érdemes? Vagy inkább egyenesen a helyére?
Hogy a tűzdelt palánta gyökérnevelésre "koncentrál", az talán nem szerencsés megfogalmazás. Az viszont sok növénynél, így a paradicsomnál is igaz, hogy ha mélyebbre ültetjük, a föld alá került száron gyökeret növeszt, ez nyilván tapasztaltad is. Így végeredményben erősebb gyökérzete lesz a palántának. Tűzdelés közben a főgyökér vége gyakran elszakad, így kénytelen a gyökér elágazni. Ha úgy szedted ki, hogy a hajtásrésszel arányos gyökérzete marad a növénykének (ez általában sikerül), nem árt neki a gyökérzet ilyen sérülése.
A megnyúlást, mint folyamatot valóban nem csökkenti a tűzdelés, de ha egy megnyúlt palántát mélyebbre ültetsz át, a végeredmény az lesz, hogy rövidebb szár áll ki a földből, ami stabilabb, nehezebben dől ki olyan módon, mint ahogy Neked szokott. És mire elkezdesz tűzdelni, gyakran jobbak a fényviszonyok, mint a kelés kezdetén, úgyhogy az a kilógó rész már kevésbé nyúlik tovább.
Az "illető" egy régi fórumtársunk, akitől rengeteget tanultam már, s biztos nem csak én. Máig hálás vagyok neki, hogy így képekkel bemutatta a tűzdelést, mert addig sokat bénáztam. Azóta okoz igazi örömet a palántakészítés, mióta nem tömködöm-nyomkodom körülöttük a földet, hanem az ő módszerét követem. Nóra is ezt írta meg lényegében, de gondoltam, a képek sokat segíthetnek, ezért osztottam meg és nem vitát akartam generálni. De én odatennék még egy hatodik érvet is: az a (ha úgy tetszik, szubjektív) megfigyelésem, hogy sorba vetve a magok sokkal jobban segítik egymást a kelésben:)
Írtam én is egy hosszabb hozzászólást a földicseresznyéről, de pont most szórakozik nálunk a net, ezért elveszett. Közben láttam, hogy Nóra is reagált pár dologra.
Biztos nem volt még ilyen növényed, és nem is kóstoltad, ha italt szeretnél belőle készíteni.. :)
Nem tudom lehet-e most kapni... METRO áruházban elvileg esélyes, talán nagyobb hiperekben is előfordul, bár már nincs szezonja... leginkább koktéldísznek használják és árusítják, szóval olyan.
Szerintem kóstold meg, aztán lelkesedj ennyire, hogy 20-24 tövet tervezel...
Ha jól karban van tartva, akkor egy tő kb ACE55-ös paprdicsombokor méretű... a 24 tőhöz kéne egy 50 m2 terület is.
Nálam későn kötött, későn érett. Nem is minden érik be rajta, viszi az első őszi fagy (már amennyiben van fagy. Mostanában ez nem evidens). A gyümölcs betakarítása is macera, mert nem egyenletesen érik, a mérete, meg mint egy megtermett koktélparadicsom, vagy szendvicsparadicsom.
Nekem egyszerre volt először és utoljára. Szerintem bármelyik hagyományos gyümölcs vagy zöldség többet ér.
De persze próbáld ki, de csak 1-2-3 bokorral. A huszonsok az rengeteg. Inkább érdekesség ez, mint létjogosultsággal bíró újonnan felfedezett növény...
Átraktam meleg talpra, úgyhogy most már nekem is csírázik.
Én nem szoktam összevárni, apránként ültetem el, 25-nél kevesebbet. Nekem 10-12 tő elég, ajándékba szoktam még pár palántát nevelni. Többet is meg tudnék persze enni, mint amennyi 10 tövön terem, de nem szánok rá több helyet.
Eddig még sosem volt rajta annyi, hogy a tartósítás szóba jött volna. Italban biztos, hogy nem érdemes gondolkodni. Arra jó, hogy időnként lehet róla csipegetni, meg azt hiszem, aszalni szokták.
Mégsem palántáltam el a földicseresznyét, várok hétfőig, mert akkorra úgy nézem 20-25 szálnak is lesz sziklevele, és egyszerre ültetem mindet.
Kérdésem mivel te ismered az ízét: Lehet, vagy érdemes belőle vajon italt készíteni mint a paradicsomból? Elrakni. Mert hogy frissen összeturmixolom más gyümölcsökkel, azt el tudom képzelni, még magában is.
Ezesetben jobban tetted volna, ha már az elöbbiekben is ignorálsz. Szerinted hova vezet az ilyen eszmecsere? Mi a célod vele? És az évek óta tartó szüntelen konfliktuskereséssel, válogatás nélkül kb. mindenkivel? Nekem szerencsére eddig nem volt szerencsém hozzá, és ha megkérhetlek ezután se legyen!
Miert vagytok ilyen ingerultek? Mindenki ugy veti a magot ahogy jonak latja vagy a sajat jo tapasztalata utan megy. En egy nagyon kezdo kertesz vagyok de nekem is a tejfolos pohar meg az hogy ne mozgassuk feleslegesen a palantat jott be.
Igaz hogy tavaly az elso komoly palanta nevelesnel foleg azert ultettem minden tejfolos poharba egyetlen szem magot mert nem ertek a pikirozashoz mint ezt ugye nevezik. De az biztos hogy noha kicsik voltak a palantak mert keson vetettem de tomorek es erosek es hihetetlenul bo termesuek, semmifele bajuk nem volt vegig / kiveve 3 uzletben vett 3 darab lett szurke, szaraz, es el is pusztult, nem is veszek tobbet olyat/ de nekem gyonyoruen zoldello lett az osszes, semmifele permet vagy tapso/ tragyat kaptak kiulteteskor es semmi mast/ nem ment rajuk.
Szoval, egyelore legalabbis, a szemenkent vetett tejfolos poharas vad hive vagyok.....Nem bolygatni a novenyket feleslegesen, amikor egy baba szuletik es nodogel annak a szervezete sem orul ha megpiszkaljak.
Azért ha idöd engedi nézz bele a csere-bere, vagy az "Ajándékozd el fölösleges növényeidet"-topicocba, és a legközelebbi kioktatás elött tedd mérlegre, ki mindenkit láttam el az elmúlt években szekérderéknyi; egész kiskerteket benépesítö növénysereggel.
Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása.
Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek.
Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük.
Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát.
A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést.
Köszönöm szépen, hogy ezt megosztottad velünk, de számomra továbbra is nyilvánvaló, hogy az illetö is csak szükségböl, hely hiányában cselexik így: több száz palántát nevel. Nekem összesen kb. 40-50 paprika és paradicsompalántára van szükségem, ezek böven elférnek pohárban is. 2 dl-es szögletes tejfölöspoharat használok, az jó magas és a tálcán tökéletes a helykihasználása. Egy pohárba 2 mag kerül, ezek paprikák esetén együtt is maradnak, paradicsomnál ha jó erösek, ültetés elött szét lehet szedni öket, ha meg csak az egyik kel ki, megy közvetlenül a földbe.
Szerintem a megnyúlást nem tüzdeléssel, hanem megfelelö idözítéssel, hömérsékleti- és fényviszonyok biztosításával kell. (Az 1. és 3. pont egy és ugyanaz az érv). Én nem találtam tudományos érvet arra, hogy az így átültetett növények jobban koncentrálnának a gyökérnevelésre, mint a többieke. Ugyanez vonatkozik a 4. és 5. pontra is. Lehet, hogy az illetönek ez a szubjektiv megfigyelése, de valószínü, hogy a "kontrollcsoportot" nem szépen, egyenként vetett növények képezték, hanem százával egy ládába zsúfoltak. Azoknál persze, hogy jobban fejlödnek az utólag szétültetettek!
Nem "igazi" palántadölés ez se, mert csak attól tör ki rajtuk, hogy nagyon fiatalon, még meg nem erösödött gyökérzettel megbolygatom öket. Van néhány kivétel, amit így "tömegesen" vetek, de öket hagyom is egyben a kiültetésig. Ezek sose kapnak "palántadölést".
Nem szoktam erősen tömködni a földet, inkább rázni és belocsolni. Az a jó, ha tűzdelésnél nem teljesen száraz, de nem is lucskos a talaj. Ha lyukat fúrsz bele, nem omlik össze, de laza és a növény tövéhez rázható, a tömörítő öntözést is elbírja anélkül, hogy utána sáros lenne.
Még sosem gombaölőztem, de palántadőlést sem tapasztaltam eddig szerencsére. Igaz, a palántáim nem piacos kinézetűek, de nem szoktak csalódást okozni. Az is lehet, hogy 1-2 héttel később kezdenek teremni, de ez nem zavar.
Tejfölös poharakba teszem a magokat, kb. annyit, amennyi palántát szeretnék. Amikor megfelelő nagyságúak, akkor szétültetem őket. Nagyon ritkán fordul elő pusztulás.
Sokkal nagyobb a veszteség így, mintha 1-2 pohárba ültetett mag nem kel ki. halomra dölnek még akkor is, ha gombaölövel beöntözött földbe kerülnek. Ha meg nem is dölnek ki, ellenörizetlen mennyiségü növényt vetsz el, nem annyit, amennyit föl tudsz használni (+/-5%), ezek pedig kárbavesznek, ha nincs végtelen nagyságú helyed.
Ha valakinek van gyakorlata a pikírozásban, akkor nincs attól pusztulás, sőt, a megbolygatott gyökerek a regenerálódás során sokkal erőteljesebbre képesek fejlődni, ezzel meg előnyben lesznek a szemenként vetettekkel szemben...
Nagyobb méretben meg gazdaságosabb, mert a nem egyenletesen kelő magok miatti hiányok nem eredményeznek üres tápkockát...
Én a késöbbi szétültetésnek nem vagyok híve, mert nagyon nagy a sérülés-pusztulás veszély/arány. Ugyanebböl az okból nem várnám meg a Physalis ültetésénél sem, hogy sok centiméteres, szikleveles csírák nöjenek rajta. Az ültetésnél fontos, hogy a magot/ már megerösödött növényt légmentesen ültesse az ember, ehhez meg jól meg kell tömködni/nyomkodni körülötte a földet. Ezt a gyengébb képletek rosszul viselik.
Kikelés utánra van hűvös, pótvilágítással ellátott helyiséged?
Ha nincs, akkor ne tedd! Paradicsomnak jó a március, és annak is a közepe. Paprikánál van létjogosultsága a korábbi vetésnek, de annál is oda kell figyelni, hogy ne nyúljon el, legyen elég tápanyag a növekedéshez...
Különben - főleg pariból - lesznek vékony, elnyúlt növényeid, amiket elég nehéz helyrehozni, és kiültetés után semmivel nem mennek többre, mint a később vetett, arányosak...
Mindig van valaki, aki próbálkozik, és biztos jobb, a saját káron tanulni, én csak elmondom a véleményem...
Én ez előtt a paradicsomot február első felében mindig elvetettem, de nagyon nyurgult. Kevés a fény ilyenkor még. Most március első napjaiban vetem. Onnantól hogy kikél, naponta kiviszem kicsit a levegőre, napra. A pohárba vetés sem jött be nekem úgy egyesével, mert mivel februárban vetettem, kicsit nyurgultak. Jobb szerintem egy cserépbe először elvetni több magot, majd ha a sziklevélen kívül megjelennek a rendes levelek is, akkor szétültetni egyesével.
Paprikám most lesz először, február vége felé fogom vetni. Itt a fórumban olvastam vissza, tapasztaltabb kertészek után próbálkozom. :)
Nézd, én nyáron hetente nyírom a füvemet, mert ha elhagyom, akkor túl nagy lesz, és megviseli, ha egyszerre sokat kell leszedni belőle..
Igaz, öntözve van, de nem telepített fű, hanem amit itt találtam, elkezdtem gondozni. Ahol ritkás volt ott utánaszórtam, de van benne minden. Tarack is, gyomok is (igaz visszaszorulóban), gyermekláncfű is...
Azt mondjuk évente kétszer ki szoktam bökni, és egyre kisebb annak is az előfordulása. És nem olyan nagy meló... fél óra alatt simán megvan a 200+ m2....
Eddig mindíg márciusban ültettem a paradicsomy és paprika magokat, 2 dl-es tejfölös dobozba. Van egy kollégám, aki mindíg február 1. hetében kezdi, 5 dl-es tejfölös dobozba.
Időm lenne, adott hozzá minden is a most vasárnapi munkához. Mit gondoltok? Köszi!
Nóra januárban veti, és az évben termése is van. Leutánozom ahogy tudom. :)
21.-én raktam csíráztatóba a magokat. Mostanra hosszú csírája van mindnek (1-2 nem indult csak be.). Sziklevél még sehol, de remélem hamarosan kezd előbújni az is.
Elvileg igen, nekem még sose sikerült. A hazájában érési idöszakban melegebb van, ezért az öszi hömérséklet már nem elegendö a beéréshez. nekem a bevittek között volt olyan, amin zöld volt a termés. Most is ugyanolyan...
Nagyon lassan kel különben és eleinte ezután is nagyon lassan nö. Ezért dugványozni könnyebb, mint vetni.
Úgy kezeld, mint a paradicsomot; távolság és nevelési mód tekintetében is hasonlók az igényeik.
Összel visszavágva és becserepezve beviheted, kis szerencsével áttelel és terem. Az abban az évben ültetettek ritkán jutnak el odáig. hosszú a tenyészideje.
...ápolt gyep??? ugyan honnan? Na arra már a rengeteg teendö közepette végképp nincs idö. Egy ideig legalább a pitypangot kiszúrogattam -késsel egyenként- meg a családot is ráeresztettem; 1/2 nap 1 négyzetméter, de ezt rég föladtuk. Ny írjuk a füvet és kesz. De HETENTE??? De az egyébként is olyan kevés, szinte semmi, hogy össze se szedem; rajtahagyom a füvön.
Ahogy Zsur írja, szalma, vagy prémium minöségü ágdarálék, az viszont jó, de ahhoz nem tudom, hol lehet ipari mennyiségben hozzájutni. A sajátom arra (se) elegendö, hogy az ágyások közötti ösvényeket kirakjam vele.
A filces fü pedig a legveszélyesebb; nemcsak kártevök bújnak meg benne, hanem gombabetegségek melegágya is. Ha frissen kiszórod a tiszta füvet, az nem filcesedik, viszont ahhoz, hogy érjen valamit, rengeteget kell kitenni és rendszeresen pótolni.
előoldali kép 
hátoldali kép. Vajon mi az igazság ????? Melyik melyik???
előoldali kép 
hátoldali kép. Melyik melyik????
Tavaly ugyan azt a burgonya fajtákat (MARABEL és Bellarosa ) kíváncsiságból nevelte fóliaalagut alatt és anélkül. 4-5 nappal kelt előbb a takarásos de mikor levettem már a fóliát a másik is utolérte. Betakarításkor sem láttam különbséget. Az idén nem tökölök már vele. Viszont a dughagymát lehet, hogy szintén így is megpróbálom. Nekem 5,5 méter hosszú ágyásaim vannak , viszont ezzel a lidis szerkentyűvel 3,5 métert lehet betakarni mert, hogy az elején s a végén is le kell húzni a 4 méter hosszból. nem baj majd répaféléket vetek mögé és talán bele is. Miért ne ha már meg van.
ARS-VZ8 Japán gyártmány
Nekem ilyen van 2 óra alatt felrántom vele a 75 m2 szabadföldit. Ennél 35 cm széleseket muszáj hagynom sorköznek ! Most vennék egy másikat ami keskenyebbre is jó.
obi-s keltetőláda.A Lidis vacak gyenge. 
radiátorra eszkábáltam ezt a fa tartót mert a keltető láda szélesebb 
ezzel tömörítem a földet 
majd kijelölöm a sorokat fúrnér lapocskával
lepedővel megfogom a meleget 
elkezdődik a kelés akkor megy a 18-19 fokos ablakhoz.
