Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
De nem jön, erről már határoztak...egy következő olyan határozat, ami szerint jöhetnének, előbb az EiT-ben fogalmazódhat meg, ott viszont Orbán vétózhat és akkor nem jön senki. Bár eddig Orbán ott mindent megszavazott...
Akik most jönnének az az 1294 menekültügyi eljárásban résztvevő ember, néhány hónapra...
a belügyminisztereknek a menedékkérők rendkívüli helyzetben történő áthelyezésére vonatkozó határozata felülírta volna az állam- és kormányfők ettől eltérő iránymutatásait."
Yves Bot bírósági főtanácsnok indítványában ízekre szedte a magyar és a szlovák érvelést, és hét pontba foglalva verte vissza a felperesek kifogásait. Nem adott helyt sem az eljárási, sem a tartalmi fenntartásaiknak. Véleménye szerint a menedékkérők EU-n belüli szétosztására vonatkozó 2015. szeptember 22-iki határozat alkalmas arra, hogy enyhítsen a frontországokra nehezedő nyomáson. Az áthelyezések nem azért haladnak döcögve, mert a döntés helytelen volt, hanem azért, mert egy sor tagállam — köztük Magyarország és Szlovákia — részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre.“Ez ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos azon kötelezettséggel, amely a tagállamokra vonatkozik a menekültügyi politika területén” — magyarázta Yves Bot. (Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott kimutatása szerint mostanáig a tagországok 24,676 menedékkérőt helyeztek át.)
A főtanácsnok vitatta azt az álláspontot is, amely szerint a belügyminisztereknek a menedékkérők rendkívüli helyzetben történő áthelyezésére vonatkozó határozata felülírta volna az állam- és kormányfők ettől eltérő iránymutatásait. Erre gyakran hivatkozik Orbán Viktor miniszterelnök is. A bírósági szakértő rámutatott: a belügyminiszterek 2015. szeptemberében két határozatot hoztak 160 ezer menedékkérő EU-n belüli szétosztásáról. Az első döntés 40 ezer, nemzetközi védelemre szoruló ember befogadását szorgalmazta szigorúan önkéntes alapon. Yves Bot szerint az uniós vezetők egyéni felajánlásokat szorgalmazó állásfoglalása erre a határozatra vonatkozott, s nem arra az egy héttel később hozott döntésre, amely 120 ezer további menedékkérő kötelező betelepítéséről rendelkezett. Magyarország és Szlovákia csak ez utóbbi határozatot támadta meg az Európai Bíróság előtt.
Egyelőre megbukott a magyar és a szlovák érvelés a “kvótaperben”. Yves Bot francia főtanácsnok szerdán elhangzott indítványában azt javasolta, hogy a testület ősszel várható ítéletében utasítsa el Magyarország és Szlovákia keresetét a menedékkérők ideiglenes áthelyezésre vonatkozóan.
Vajon mi szükség van erre a főtanácsnoki indítványra, ha nem az, hogy politikai iránymutatást adjon a bírói tanácsnak az EU kretén balliberális vezetése felől?
Minden uniós intézmény a Soros-terv végrehajtásán dolgozik az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint. Völner Pál arra reagált, hogy a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Völner Pál ezt arra reagálva mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. Az ítélethirdetés ősszel vagy legkésőbb télen lehet. Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát – tette hozzá. Azt mondta, az állásfoglalás tartalmaz „kényszeredett jogi érvelést”, de nem döntötte meg a Magyarország által a keresetben kidolgozott jogi érveket.
Völner Pál szólt arról is, a mintegy százoldalas anyagban „sűrűn fordul elő” a szolidaritás, a rugalmasság, a sürgősség kifejezés, ez azt jelenti, hogy „ott hiányoznak a jogi érvek a Magyarország által lefektetett állásponttal kapcsolatban”. Mint mondta, a főtanácsnok hivatkozik a sürgősségre, de megfeledkezik arról, hogy az EU működéséről szóló szabályokban le van fektetve a sürgősségi eljárás menete, vagyis ez az érv sem állja meg a helyét. Felidézte: Magyarország arra hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015-ös döntése is megerősíti. Közölte, a főtanácsnok nem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy vagy a dublini egyezmény módosításáról volt szó, amelynek nem tartották be a formai kereteit, vagy ha nem erről, akkor a hozott döntés ellenétes az egyezménnyel.
Megjegyezte: a főtanácsnok megkerülte azt a kérdést is, hogy az Európai Tanács állásfoglalásainak, következtetéseinek van-e kötőerejük. Leszögezte: Magyarország jogi álláspontja változatlan, és ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet. „Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna” – mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérdőjelezné meg azt, hogy az unió fórumai betartják-e a szabályokat, amelyek alapján működniük kellene. Az államtitkár jelezte: biztatónak tartják, hogy a közelmúltban három olyan döntés is volt, amikor a főtanácsnoki indítvánnyal szemben döntött a bíróság.
Az Európai Bizottság júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többséggel fogadtak el 2015 szeptemberében.
A kormányok az eljárásoknál bevett két hónap helyett csupán egy hónapot kaptak, hogy megválaszolják a brüsszeli kifogásokat. A magyar, a cseh és a lengyel válaszlevél azonban nem elégítette ki a testületet. A kapott válaszlevelekben szereplő érvek – például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése – egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.
A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A bizottság bízik abban, hogy ez még elkerülhető. "Ha az áthelyezésre vonatkozó uniós megállapodást elutasító tagállamok változtatnak álláspontjukon, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön velük fennálló aggályaik kezelése érdekében" – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos Brüsszelben.
És amikor idebaszta nekünk a német a szemetét, akkor egészen el volt ájulva a balliberális, hogy milyen szép tiszta Németország, és mi milyen koszosak vagyunk. Aztán elpöccintette a csikkjét a buszmegállóban, és felszállás közben a sofőr arcába fújta a tüdejében maradt füstöt.
dehogy jó, nincs légüres tér, a kipusztuló keresztény és ateista európaiak helyét a muzulmánok veszik át, Európa egy iszlám kontinens lesz néhány évtized múlva
dehogy erős, egész Európában haldoklik, Oroszországot kivéve, üresek a templomok nyugaton, egymás után zárják be őket vagy mecset lesz belőlük, már papnak sem megy senki szinte
Rengeteget adtunk el januárban is a magyar letelepedési államkötvényekből: összesen 375 darabot. Első blikkre örülnünk kéne, hogy több devizaforrást tudunk bevonni, de sajnos van velük egy-két igen kényes probléma. Például az, hogy a törvényileg garantált két százalékos hozam már felülmúlja a piaci árazást, vagyis a konstrukción az állam folyamatosan veszít.
