Kiegészítésként: A halálpontos 0 Azimutot, azaz a déli irányt egy levert, függőleges karóval lehet meghatározni. Amikor a legrövidebb az árnyéka, akkor van dél. Ezt mondjuk nyári telinapos dögmelegben előnyösebb csekkolni, mint a mai fullfelhős télben. :)
Nem, az inverter max 3,6kW-ot tud. A túlnapelemezettség annyit fog jelenteni, hogy csúcsban többet tudna termelni a napelem (akár 5kW-ot is), de az inverter ebből csak 3,6kW-ot használ. Ilyenkor mondják, hogy levág az inverter. Az előnye viszont, hogy jobban el van nyújtva a termelés, gyengébb napsütésben is tud maximumon termelni.
Megkeresed a helyszínt a térképen és odaklikkelsz.
Utána a jobb oldalon az Installed peek értékhez beírni a napelem mennyiséget kW-ban! pl. 16 darab 300 Wattos az 16x0,3=4,8
a System loss értéket 10-re átírni
a Slope értékhez beírni a tető lejtési szögét
az Azimut értékhez, hogy merre néz a tető a Free-standing mezőt Building integrated-re váltani, ha tetőre kerül
Végül >> Visulise results és a baloldalon ott lesz az éves hozam...
Megj: ha 1 kW-ot írsz az installedhez akkor a fajlagos (%-os aránynak is vehető) kWh/kWp termelést adja meg. Azaz megtudod,hogy 1 kWp napelem hány kWh energiát tud termelni egy év alatt ott és úgy majd várhatóan.
A csapvíz nem (rosszul) vezeti az áramot kisfeszültségen. Van FI relé, mert kötelező. Na, innen gondoljuk újra.
Gyerek aki zuhannyal vízzel spricceli a mennyezetet-aljzatokat-dobozokat-bojlert...---->"életszerű". A konyhában meg biztos 10pergig nyomja a bimetallos tűzhelyen a gázcsapot, mert ott azt "találja viccsnek".
Hagyjuk már.
Aki ennyire szabados, "had csinálja a gyerek"---->csempézze fel a fürdőt plafonig, a dobozok előtt "hagyja ki" mágneses kerettel, lazán fugázza ki azt a csempét színben stimmelő szilikonnal (1mp alatt el lehet vágni-ha kell), aztán tűzoltófecskensővel is rá lehet menn a falra, molekula víz nem jut be a falig-dobozig.
beledöglenél ha egyszer elismernél annyit hogy bocsi, elírtam?
Ahelyett hogy másokat minősítesz, laikusozol, gonosz embernek titulálsz, nézd meg ezt:
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Ez helyesen:
Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.
A víz alá merítgetés gyakorlatilag inkább a IPx8-nál kezdődik, előtte csak ideiglenesen.
Víz elleni védettség
0: Nincs védelem
1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.
"Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás."
Az IP 23-as fürdőszobai lámpák 80-90 százaléka nem élne túl balesetveszély nélkül egy közvetlenül ráspriccelő vízsugarat. Hogyan lehetnek kereskedelmi forgalomban, ha nem szabványosak?
Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás.
Egyébként ez a villanykapcsolós dolog így marhaság, ki írta?
De a bojlernek arra a részére normális esetben sosem kerül víz.
Azt mondták itt a napokban, hogy attól is meghal az egész családom, ha villanykapcsolót teszek a fürdőbe. Ez meg alapból nagy fémtest, víz van benne, úgyhogy rettegek.
Miért is kellene bármilyen IP-jűnek lennie? Mezei sorkapcsok vannak mindegyikben. Normál üzemi állapotban, amit figyelembe kell venni, ott sosem lesz víz.
a nagyobbik baj hogy a hülyeséghez szorgalom is párosul ez esetben, és osztogatja a tanácsokat éjjel-nappal az összenyomható hőszigeteléstől kezdve mindenről...
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Az első számjegy mindig is a szilárd halmazállapotú anyagok elleni védelemről szólt.
Erről ennyit, tehetjük a rack szekrény a polcon router mellé tehát mehet a helyére > /dev/null
