A hálózati víz bevezetése a kollektorba nem biztos hogy jó ötlet, pl. itt Észak-Magyarországon rettenetesen kemény a víz, a villanybojlerből évente ki lehet pucolni egy kisebb lavór vízkövet, és ez valószínűleg a kollektorban is dugulást okozna. De ha a bojler fenéklemezébe be van építve egy hőcserélő spirál, akkor már jobb a helyzet, mert egy töltet víz elég egy évre (ha télre le kell engedni a fagy miatt). Vélemény ?
Mondjuk az érdeklődő nem említett már meglévő vízmelegítőt, de véleményem szerint egy átalakított villanybojler elég jó választás. (Sajnos a gyártó honlapja számomra innen elérhetetlen :-((((()
A halmazállapotváltozáson alapuló hőtárolók nekem is szimpatikusak :-) Tényleg jó lenne már valami megvalósult berendezésről hallani, mert elmélet van bőven.
Ennél egyszerűbb, ha külön van a napkollektor meg a hőtároló tartály. A meleg víz egyszerűen átömlik a hőszigetelt tartályba, pl egy közönséges boylerbe, ott várja a felhasználást. Az is előnye, hogy ha nem elég meleg, hagyományos elektromos energiával rá lehet fűteni.
Nem véletlen, hogy nálunk nem terjed tömegesen a napkollektor - nem kedvez neki a tél. Pl. Krétán szinte minden házon látni kollektort, általában fekete csőkígyót, vagy a sima hordót. Ezzel együtt, nyáron elég sok pénzt meg lehetne vele spórolni.
Nem tudom, nem lehetne-e valamilyen fázisátalakulással járó folyamattal vagy egyéb kémiai formában tárolni a nyáron gyűjtött hőt és aztán télen felhasználni. Olyasmire gondolok, mint azok a műanyag zacskók, amiket kézmelegítőnek árulnak. Nem tudom mi van bennük, de felmelegszenek... :-) És állítólag újra fel lehet "tölteni" őket forró vízben. Persze fogalmam sincs a hatásfokról.
Akkumulátorral nyilván lehetne, de a jelenlegi akkukkal ésszerűtlen méretek és árak jönnének ki.
Jut eszembe: a hordót is illik azért valamiféle hőszigeteléssel ellátni estére. Ha már megfogtuk a meleget ne eresszük el!
Pl. a fekvő hordó palástját is és alapjait is valamiféle virágsziromként lenyitható burkolattal érdemes ellátni, reggel kinyitni a burkolatot, este bezárni. Most hirtelen a polifoam ugrott be, de biztos van dizájnosabb megoldás is ;-)
Ennyi volt a levélben, fűtésről semmi.
> 5-10ezer Ft-os napkollektorról, vagy inkább vízmelegítő elelmről, melyet kihelyezve kicsit jobb hatásfokkal melegszik a víz. Én ez alapján a hordó valamiféle abszorber elnyelős kiegészítésre gondolok, de hát az inkább hőségben alkalmazható. Télre az nem jó. Gondolom a kérdező is tisztában van az árakkal, azért keres arányos árú megoldást.
De most az a kerdes, hogy az illetonek egyaltalan nincssemmilyen mas rendelkezesre allo enrgia forrasa, vag csak mondjuk draga PB gaza van vagy nem komfortos szenes-fa tuzeles es abb szeretne besegiteni a melegviz keszitesnel. A Soltecnek az kollektorba epitett tarolos elem lehet jo lenne nem kellen vegyen hozza bivalens tarolot...de inkabb arra lennek kivancsi hogyan fut ? Ugyanis kicsit utana szamoltam ennek a temanak es az az igazsag hogy nem is a vizmelegites viszi a penzt (energiat) hanem a teli futes. Ezert en lemondtam a napkollektorrol a HMV keszites besegitesehez. Szoval a lenyeg hogy az egesz evi elfogyasztott energianak csak 10%-at teszi ki a melegvizkeszitesre forditott energia (en esetemben biztos nem tobbet) es ezt ha PB gazzal allitom elo max evi 35.000 Ft. Jobban megeri a futesre besegiteni valami olcso energiaforassal (csak a baj hogy telen nem igazan lehet ugy kihasznalni a napkollektort mint nyaron) Na mindegy kb. ennyi en hagyom a melegvizkeszitest a PB gazra es inkabb a futesemre segitek ra egy kis faval...
Gondolom itt jobb helyen vannak a kisebb léptékű berendezésekkel kapcsolatos kérdések mint az Alternatív energia című topicban.
Rögtön kopizok is egy levelet, hátha van valakinek ötlete:
> Egy kis hétvégi házban, mely a lakhelyem lesz, valószínüleg a jólbevált
> fekete tartályt szerelem fel a tetőre a nyárra, és onnan fogom
> legravitáltatni a fürdő- és mosogatóvizet.
> A télre azonban még nincs ötletem.
>
> Egyik ismerősöm azt mondta, hogy hallott már 5-10ezer Ft-os
> napkollektorról,
> vagy inkább vízmelegítő elelmről, melyet kihelyezve kicsit jobb
> hatásfokkal melegszik a víz.
> Na most, ha a melegítendő víz csörgedezik a cellában, akkor az télen
> elfagy.
> Amiket az interneten találtam, azok számomra elérhetetlenek anyagilag.(2 m2 kollektor + 300literes viztároló több százezer Ft-ért.) Nem tud
> véletlenül
> valamilyen köztes megoldást?
>
> Üdvözlettel:
A kérdezőt is ide fogom irányítani, mert sajnos nekem nem nagyon van ötletem.
Ja bocs mégvalami. Azért fontos, hogy a tüzelőanyag cellákba minél "tisztább" hidrogén kerüljön, mert az élettartamuk így jelentősen nőhet, ez pedíg ugye a széleskörű bevezetéshez gazdaságossági oldalról segít.
Most olvastam, hogy a shell bevásárolta magát a Quesait Technologies cégbe amely hidrogéntisztítási eljárásokkal foglalkozik. Tisztább olcsóbb hidrogén üzemanyagot kívánnak előállítani a tüzelőanyag cellák részére. Azt hiszem ezek után már egyre kevesebben kételkednek abban, hogy az olaj utáni kor a hidrogéné.
Az általad a FÉG napkollektorral foglalkozó lapjaként jelzett helyen a Molnár János barlangról lehet érdekeset olvasni, a FÉG tényleges napkollektoros lapja pedig átalakítás miatt zárva :-(
Köszönöm a válaszokat. Én nem ilyen kerti barkácsra gondoltam, hanem arra, hogy pl. a boylert is bevonni a rendszerbe. Lehet-e, próbálta-e már valaki, hogy beteszünk a mezei HAJDU boylerbe egy csőkígyót, és azon áthajtjuk a tetőről jövő ingyenhőt? Készített már valaki tetőre hőcserélőt (kollektort)? Miből? Milyen anyagok hol hozzáférhetőek?
Tudjátok, a gyári holmik marha drágák. Nem értem, miért, mitől annyira elrugaszkodott árakkal dolgoznak.
Szegény ember vízzel főz (meg a feleségével hál...)
Sch.
Sőt, akkor is, ha nem teszed fel egy állványra - lényeg, hogy ne árnyékolja semmi - vagy minél kevesebb. Ez persze akkor igaz, ha van odáig vízvezeték kiépítve, ami egyébként is megkönnyíti a vízutánpótlást. Ekkor a vezetéki víznyomással lehet felhajtani a vizet a hordóból a zuhanyozó csövén.
Kedves Zalka Máté!
Napkollektor.
Talán ez az, ami viszonylag egyszerűen, házi eszközökkel megvalósítható. Erről van-e valami info: felhasználható anyagok, stb. Házilagos, barkács kivitelezésre gondolok, mert a készen kapható olyan arcátlanul drága, hogy...
Vannak valakinek arra vonatkozólag adatai, hogy mennyibe kerül az alternatív módokon otthon és/vagy erre szakosodott cég által termelt energia? Ft/KWh (áram/hő)
Ezek közül ami a háztartásokban is alkalmazható az a hőszivattyú, a napkollektor és a biomassza hasznosítása. Ez utóbbiról tudsz valami komolyabb ismertetőt a neten?
Visszatérve a topicindító kérdésre, hogy milyen alternatív energiafelhasználási módozatok lehetnének a háztartásokban:
- hőszivattyú
- kondenzációs gázkazán (ez ugyan nem alternatív, de takarékos)
- mikrogázturbinás kapcsolt energiatermelés (ez sem alternatív...)
- napkollektor
- biomassza, hévíz (ezek inkább távfűtésben jöhetnének szóba - az EU jelentős támogatásokat biztosít. Pl. Szlovákia már kiépített biomasszás távfűtést egy faluban, a beruházás 90%-át az EU pénzekből finanszírozták, és további 80-90 ilyen van tervben! Hogy mi miért nem tesszük ezt? Jó kérdés...)
Igazad van a 1,5-2 m-rel, Mo-on ez az elfogadott mélység. Hogy 50-100 m-es fúrásba lehetne az elpárologtatót tenni? Van ilyen is!
1 m fúrás kb. 10000 Ft. Tehát a kút kb. 500 - 1000 ezer Ft. Biztos, hogy olcsóbb?
Amúgy én úgy tudom, hogy támogatták/ják. A Széchenyi tervben pl. volt egy ilyen előirányzat.
Ha jól tudom, az egyik áramszolgáltató, az Édász is támogatja kedvezményekkel a lakossági hőszivattyúkat.
Ez részben igaz. A hőszivattyús fűtés éjszaka is megy, akkor pedig a gázerőművek állnak.
Valóban drágább gáz és olcsóbb, vagy mostani árú áram mellett érné meg.
Van egy olyan technológia is, amikor nem a nagy felületből nyerik a hőenergiát, hanem a mélyebb rétegek (50-100m) magasabb hőmérségletéből. És nem biztos, hogy drágább, mint felszedni a kertben a földet 1,5-2 m mélységig, majd visszarendezni. (én erről a mélységről tudok, és nem az 1 m-esről) A talajvízből nyert hő az tényleg jobb, mint a talajból nyert már csak a nagyobb hőkapacitása miatt is.
Továbbra sem érthető, hogy miért nem támogatják, hiszen a fűtési szezon nagyobbik részében egyedüli fűtésként is elég. A "bivalens" megoldásra csak az igazán hideg kb. 2 hónapban lenne szükség.
A két Paks jó ötlet! :-))
Az, hogy a hőszivattyúk miért nem terjedtek el, annak gazdasági okai vannak elsősorban. Ezzel a gáz és villamosenergia árszerkezettel támogatás nélkül túl hosszú a beruházás megtérülési ideje. Esetleg ha 2 Paskunk lenne...:)
Vagy esetleg ha emelnék a lakossági gázárakat.
Talajba fektetett (1 m ) elpárologtatónál 1 kW hőteljesítményhez kb. 20-40 m2 talajfelület szükséges. Jobb a helyzet a talajvizes (pl. kútból kinyertvízzel üzemelő) rendszerekkel. Azonban ahogy én tudom, ezekhez bonyolultabb engedélyezés kell. Lényeg az, hogy elég magas a beruházási igénye ekkora méretű hőcserélőknek (egy átlagos méretű, jól szigetelt családi ház csúcshőigénye 10-15 kW körül van). Mindehhez hozzájönnek a járulékos költségek, pl. az, hogy hőszivattyús rendszert igazából alacsony előremenő hőmérséklettel érdemes üzemeltetni, ehhez viszont nagyobb radiátorok, vagy padlófűtés kell. Ez áll szemben a gáztüzelésű kazán olcsóbb beruházásával és azzal, hogy az üzemeltetésben nem jobb annyival, amennyivel kellene. Jó alternatíva a "bivalens" fűtés, amikor a csúcshőigényeket gáztüzeléssel elégítik ki, viszont az átmeneti időszakban a hőszivattyú megy. Ekkor a hőszivattyút sem kell a -13 fokos külső hőmérsékletre méretezni.
Ez az egész probléma gazdasági jellegű, hiszen a hőszivattyúról már Pattantyús is írt az 1940-es években, csak akkor még teljességgel gazdaságtalan volt, hiszen a villamos energia/fosszilis tüa. árviszonya a mainál sokkal nagyobb volt. Ja, és amíg az import földgázt égetjük el és abból lesz villamos energia, addig nincs értelme a gázimport kiváltásáról beszélni hőszivattyúval.
A hőszivattyúkra gondolsz? Ajánlom az energia.lap.hu oldalat. Nem tudom, miért nem terjed, pedig komolyabb technológiával hatalmas gázimportot helyettesíthetne. Talán éppen ezért?! :-I
Sajnos, pontos részletekre nem emlékszem. Úgy rémlik, hogy néhány köbméteres tartályról volt szó, meg egy bonyolult szerkezetről, amelynek a bonyolultságát és karbantartás-igényét egy autóéhoz hasonlították. Én helyedben megkeresném ezt a céget, én egy kiállításon találkoztam velük.
Oké, köszi. Elejétől végignézem majd.
De hogy maradjak a geothermikus hőnél. Nagyiparilag vajon miért nem használják? Pl. egy elhagyott, mély bánya az kitűnő hőforrás lenne.
