Főleg hogy a megrendelő még a kábelhosszt is precízen kimérte és ha tudja, hogy függőleges 2,5 méteres szakaszokon akar csövet, akkor ugyanígy megvehette volna a Mü III-as csövet is, annak amúgy is pont ennyi a szálhossza, legalábbis szerintem van ilyen.
Aztán áthúzni azt se lehetne egy zárt álmennyezet esetén, mert a végébe garantáltan beakad, de legalábbis káromkodós lesz.
Persze az eljárás az lenne, hogy kihívom a mestert, elmondom, hogy ide és ide akkor is csövet akarok, ha amúgy semmi sem indokolja és akkor pontosan milyen csövet vegyek.
És megveszem azt, amivel az dolgozni hajlandó, nem ami pont akciós az OBI-ban.
Meg 2,5-est világításhoz.
Aztán a mai lámpák pinduri sorkapcsába meg majd gyötörje bele a 2,5-es bumszlit, hát mi a gond? Nem azért mester?
Éppen egy hete közel függőleges kb:4m 25-ös üres gégecsőben a behuzó szalag nem ment le. Az 5db 6-os mkh is csak harmadszori nekifutással,és a gégecső is jönni akart...
Ne is értem igazán a gégecső értelmét sem falban sem azon kívül. Talán csak a szerelőlapról kiállás a szekrény ajtóra a megfelelő bilincsel...
Gégecső csakis a hozzávaló tömszelencébe csavarható tipus aminek síma a belseje de azt meg nem süllyesztjük vakolatba.
Köszönöm. Nem lesz földelve, egyrészt nincs rajta szerelvény, másrészt meg csak müanyag elemmel találkozik a szekrényen. A szerelvényeket sincs semmilyen fémes kapcsolat így pot. különbség sem alakulhat ki.
Roziéknál mindig volt sor. 1.5 mm2 rezet sokszor csak magánba lehetett kapni, Rádayba ritkán. Egyidőben 400 vagy 600 fm-es kiszerelésben volt csak, volt ám gubanc, mivel nem volt nejlonba.
Mindentől függetlenül mi volt a FI-relékkel? Amikor 82-ben vagy 83-ban megnyílt a három villanyszerelési magánkereskedés Budapesten (Nagyfuvaros, Lövőház, Visegrádi), onnantól volt mindig NDK FI-relé, az ára is elviselhető volt, 6-800 Ft. Akinek kellett, az azért kigazdálkodta a 4-6 ezer forintos fizetésből. 86-tol meg volt a GANZ elektronikus FI relé, bár annak árát nem tudom.
Mivel te fizetsz és a SZÚKSÉGESNÉL vastagabb vezetéket kifejezetten KÉRTED !!! Elvárhatod, hogy az legyen beépítve...
---
De nem azzal az indokkal, hogy nem szabványos amit berakott. Mert az csak te fejedben kialakult butaság a sok olvasmány okán, amit láthatóan nem értettél meg igazából...
Hanem, Mert úgy kérted és a kérésed nem ütközik a szakmai szabályokba. Ezért teljesíthető akkor is, ha egyégként szakmilag indokolatlan is.
A szaki jelzi, hogy szerinte nem szükséges a vastag. Aztán döntesz, hogy mi legyen. HA mégis kéred >> berakja és ennyi.
----------- Mondjuk az ilyen típúsú megrendelóknek vastag felárat szoktam felszámolni. Jogos önvédelemből... drága az időm és az IDEGEIM is.
Ez a bajság amikor azt hiszi a megrendelő, hogy érti is amit olvasott...
Pedig nem is, és aztán basztatja a szakit a marhaságaival.
----
1. Az MBCu kábel vakolat alá védőcső nélkül is megfelelő.
Kérhetsz rá védőcsövet, de lehetőleg ne gégecsövet, ha kanyar/kanyarok is vannak és/vagy ha néhány méternél hosszabb. Mellesleg mitől menne tönkre a vakolat+csempe alatt?
2. A 1,5 mm2 réz legalább 13 Amperig elég a lakásban szokásos vezeték hosszúságokon. Ami 230x13=2990 Watt!!!! alsóhangon is.
Honnan vetted azt marhaságot, hogy nem okés a világításra?!!!
3. Nem szentírás a függőleges/viszszintes.
Nem tilos a konnektorok láncolt bekötése, de a védővezetőre van előírás ilyen esetben.
4. A 2,5 mm2 réz legalább 18 Amperig elég a lakásban szokásos vezeték hosszúságokon. (megj: de adott esetben >> szerelési móddal akár a 20-24 Amperig is lehet okés) Ami 230x18=4140 Watt!!!! legalább.
Mivel 18 Amperes kismegszakító nincs a 16 Amperes szokott rákerülni. Ami 230x16=3680 Watt!!!! alsóhangon is elvben.
A 4 mm2 réz 25 Amper >> 5750 Watt A 4 mm2 réz 32 Amper >> 7360 Watt
A 3650 Wattos sűtőnek még éppen elég >> a 2,5 mm2 réz is :-) HA nem sok méter hosszú >> úgy 10-15 méter vezetékig.
52 nm lakás és előtte a szükséges körök hosszàt 1,5 m ráhagyással falon lemértem, és 90 M jött ki, így vettem egy egész 100mest
álmenyezetben kell elvinni a kábelt, majd lehozni ytong falba, ehhez a körönként a max 2.5 mes egyenes szakaszhoz szerettem volna a gégecsövet, ami talán nem az ördögtől való
Illetve mondtam az úriember el, hogy ha valami kell, hívjon és veszek
1.: MBCU mehet simán falba, de amint írtad, nem szerencsés. Szabvány engedi
2.: 1,5mm² a minimum, teljesen felesleges a 2,5mm² pl. LED világításra (<0,1Ah)
3.: átkötésen szoktak viták lenni itt is, hogy a föld megszakadhat ha egyet kiveszel és hasonlók. Én magamnál soroltam, mély d65mm dobozban is nehéz volt 2*3db 2,5mm² vezetéket bekötni a konnektorba, most még itt egy WAGO-t beköti, még 3db vezetéket elgyűrni, hát kihívás
Saját vélemény: te fizetsz. Én az MBCU-t nem engedném cső nélkül, 1,5mm² mehet, sorolás mehet
Én azt mondtam volna neked, uram, a gégecsővel szereljen maga. Egyszer majd a felújítás befejezésével rögzíts le az udvaron egy 8 méteres gégecsövet, 2 kanyarral, és próbáld meg kihúzni a vezetéket.
A másfeles tök jó, szabályos.
Nem tudom, mekkora a lakásod, de az a 100 m 2,5-es az egy nagyobb spájzra elég. És hogy 100 m? 33,33 m fekete, 33,33 m kék.... Mert ha egyszínű, arra azt mondtam volna neked...
Sorolni lehet, de a hat darab kétésfelest szinte nagykalapáccsal kell beverni a helyére, akkor meg az embert elfogja a kétség, hogy ezek a bolhafing csavarok fogják-e a vezetéket rendesen, vagy a vezeték már 60 fokos szögben áll a laposanyához simulás helyett, és ha jól meghúzod még hetedszer a csavarokat, meg is szakad a menet.
Megvallom őszintén engem ez idegesít egy kicsit: A sütőm max. teljesítményére 3650W-t ír a gyártó. Biztonság kedvéért megveszem a 4mm2-t, és nincs behúzva, csak a 2.5 ös. Helyszínbejáráskor megbeszélve, hogy ott a vezeték.
Esetemben az átkötéses példa egy konyhai 4es dugaljról szól, annyi, hogy 2 körön megy be, ergo 2-2 lenne összekötve. De azért a konyhában nem ritkák a 2000W feletti fogyasztók.
Meg van véve az anyag ergo nem ő spórol azzal, ha nem építi be, és mégsem használja/ nem azt használja ami meg van véve. Rajtam meg rajtam marad, ha nem tudom eladni Marketplacen.
Erősen gondolkozom azon, hogy akkor jelzem neki, hogy amit nem úgy épített be, ahogy kértem, akkor azt vissza is bonthatja, mert nem indokolja szabvány azt amit csinált (természetesen az árajánlatban szereplő összegen felül nem fizetek) Ma már nem tudok normális képet csinálni, de lehet rakok fel.
Villanyszerelőt fogadtam fel a lakásom villamos hálózatának kivitelezésére, de mivel korábban magamnak akartam kivitelezni, ezért rengeteget olvastam utána, és az átlagos felhasználónál jártasabbnak tartom magam ilyen téren (csak azért nem én csinálom meg, mert bármilyen villamos tűz esetén nem fizet a biztosító meg azok a fránya jogszabályok)
A következő dolgokat tapasztaltam (nem tudok a szerelő mellett lenni egész nap, így esténként látom csak a haladást) és szeretném más szakemberek véleményét is meghallgatni, mielőtt jelzem neki a saját észrevételeimet:
1. MBCU vezetéket magába a falba szeretné behelyezni mindenféle védőcső nélkül. Azt tudom, hogy az MM falvezetéket lehet, de MBCUval is? A felméréskor jeleztem, hogy van 100m gégecsövem otthon, és használja, mert bármilyen vezeték esetleges cseréje esetén nem akarom vissza bontani a csempézett falat, hanem csak kihúzni a védőcsőből a régit, és fűzővel behúzni az újat.
2. Korábban olvastam egy blogon, hogy 1,5 négyzetmiliméteres vezetéket szabvány szerint nem lehet használni még a világításhoz se, hanem oda is 2,5 négyzetmiliméteres kell. Ennek megfelelően annyit vettem ebből, hogy elég legyen mindenre. Szerinte elég a 1,5 is, viszont mivel 2,5ből van 100 méter kértem, hogy azt használja (gazdasági okokból és gondolom az, hogy a szerinte szükségesnél nagyobb terhelhetőségű vezeték is elbírja a max. 1A áramfelvételt.
3. Ha jól tudom, csak vízszintes és függőleges irányban lehet a vezetéket vinni, átlósan nem, de itt olyan szempontból nem vagyok kiakadva, hogy kis szögeltérés van a függőhöz képest, hogy a szerelvénydoboz sarkához tudja vinni. Ami viszont zavar, hogy számomra nagyon úgy néz ki, hogy az egyik dugaljról szeretné majd átkötni a másikra, és ha jól tudom, ezt se lehetne.
Lehet, hogy tudálékosnak, meg kötözködőnek tűnök, de nyilván nem azért fogadtam fel szakembert, hogy esetlegesen rosszabbul megcsinálja, mint ahogyan én tudnám, hanem azért mert feltételezem, hogy tanulta és tudja a dolgokat.Erősítsetek meg vagy cáfoljatok meg azzal kapcsolatban, hogy minden úgy csinál ami a nagy könyvben meg van írva.
Amire gondoltam, azt sajnos nem találom. Kérdés, gondoltam-e valamire. De. Az, hogy az ajtót csak akkor kell ellátni földelő vezetékkel, ha rajta villamos szerelvény van, az régen benne volt az érintésvédelmi felülvizsgálói jegyzetben, már 40 éve is. Ennek mostani utódjában, a 2022 évi VBF jegyzetben is benne van ez. Hát erre lehet éppen hivatkozni.
Ugyanakkor, mivel nem valószínű, hogy ezen az engedmény eredetét valaki megtalálja, egyéb hiányában az érintésvédelemre vonatkozó MSZ HD 60364-4-41:2018 411.3.1.1. szerint a testeket be kell kötni, és kész.
Harmadfelől, felmerül a kérdés, hogy akkor egy szekrénynek ajtaja, ami ajtón nincs villamos berendezés, az mi? Ha a villamos berendezés része, akkor nincs nyivák, be kell kötni. Ha nem, akkor meg idegen fémszerkezet, melyre nézve nem védővezetővel kell bekötni, hanem be kell vonni az EPH-ba. Ami ugye ugyanúgy néz ki. :) Pontosabban, ha ezt még vizsgáljuk, akkor az EPH alapvető definíciójához vissza kell nyúlni, hogy az arra való, hogy egyrészt idegen feszültség megjelenhet rajta, másrészt a kezelő megérintheti egyszerre ezt is, meg a villamos berendezést is, hogy ezek teljesülhetnek-e.
Mi okozhatja azt, hogy a ház egyik helyiségében "hullámzó" az áram erőssége? Úgy vettem észre ezt, hogy a ventilátor hol rendesen megy, hol gyengébben. (A házban lévő helyiségek egyébként 3 részre vannak osztva, mármint 3 külön biztosíték vezérli. A hátsó két szoba, ahol ez a probléma jelentkezik, egy biztosítékhoz tartozik.)
A vásárolt üres elosztó egy termék, mely rendelkezik megfelelőségi dokumentációkkal. Elosztón is rajta van az adattábla, CE jel és hogy milyen ÉV osztályú.
Az üres elosztót megszereled vagyis megváltoztatod az eredeti terméket. Ezért szükséges az elosztói dokumnentáció elkészítése (használati és kezelési utasítás, darabvizsgálat. -250A alatt-) ,mert Te lettél a gyártó. Ha a fém ajtón lesznek villamos készülékek, jelzőlámpák, kapcsolók, stb akkor szükséges a bekötése. Amennyiben nem lsz rajta semmi akkor nem szükséges, bár a villamos szerkezetekre vonatkozó szabvány leírja az egy szerkezethez tartózó fém burkolatok egymással való folytonosságát.
Ez is "utána nézős", nekem így rémlik erről valami.
Sziasztok! 15 cm-es panel tartófalon át kellene a klímának vinni egy külön kört kábelcsatornában. Hol szabad átfúrnom a falat vagy teljesen mindegy? Valahogy úgy kellene megoldanom, hogy azért a kábelcsatorna vezetése is esztétikus legyen.
Köszönöm, ez egy 1800x600 as ajtó, még a szerelés elején van. A belső fémrészek leföldelve, az evidens. Az ajtót max ugy tudom ha megfúrom. Azért majd ha csillapodik a meleg, megköszönném ismét, ha utánanéznél.
De mivel az 1986-os MSZ 172 volt az első, ami az IEC 364 alapján készült, nagyjából ugyanaz volt benne, mint ami a most érvényes MSZ 60364-4-41:2018-ban.
Csak, bocs, nem 100x100, hanem 50x50 volt és van bennük.
A nagyobbakat emlékeim szerint a leánykori nevén Érintésvédelmi Munkabizottság állásfoglalása szerint akkor is be kéne kötni ma, ha semmi köze az elektromos részekhez, miután ebben a HD-ben további kivételek nincsenek - de ez tehát nem egy kijelentés, ennek nem nézek utána a kánikulában.
Először is Transzformátoros kimenetű? Akkor lehet a N_PE vezetőkkel variálni.
Ha "H" hidas akkor a földelést el kell felejteni.
Ha több fogyasztót táplálsz akkor; Kétsarkú lekapcsolás pl G 1,2-1,8A v ahogyan szükséges 3-6A max .--mint túláram védelem.Az érintésvédelme "Földeletlen Egyenpotenciálra hozás!" (azért , hogy működhessen a kismegszakitó.!!)
Az ÁVK/FI RCD relé szép dolog csak a működése--lessz bizonytalan ???? Ha nem lessz rajta 100m MTK,MBCU,YSL stb kábel nem elssz akkora kapacitiv áram , hogy leoldjon!
Ezért célszerű az amerikai GFCI relét venni ami dI; 1-2-5mA változatban van.
Esetleg szigetelési ellenállás mérő relé kb 0,5MOhmhoz.
Földelt dugaljak a kimenet, a földelő vezeték gyárilag az inverter fémházához kötve. A fémvázon nincs földelő kapocs. (Ennek így mi értelme?) Egy külön hálózatót építek ki, és több fogyasztót táplálnék.
A kérdés: Nevezzek-ki egy vezetőt nullának, amit leföldelek, vagy ne. A tip. ávk-t mindenképp beépítek.
Emagon kb. az összes Sandisk. Ránézésre is más, mint az eredeti, de fotós csoportokba lassan naponta esnek be, hogy nem formázható, eltűnik róla a cucc, egyéb és már csak annyit kérdezünk, hogy Emagos-e, van-e róla képed meg miért nem olvasol a csoportban miért csak írsz, mert olvasásból tanulni is lehetne.
Néha értem is, meg nem is. Néha azt sem, hogy miért nem érdemes kicsit jobb minőségben valamit legyártani, vagy 5 filléres dolgot miért nem tudnak rendesen lemásolni. Vagy amikor tele van a piac hamis memóriakártyákkal, Emag raklapon árulja, nem dobja ki a csaló áruházakat, visszaadja a lóvét, kapsz esetleg egy levásárolható kupont, a legtöbb végfelhasználó szopik valamennyit és valahogy mégis ez megy a piacon. Idehaza kicsit tisztább lett a helyzet, majdnem kihaltak az okosban csempészett kártyák mert nem volt aklora árkülönbség sem, hogy kockáztassanak, erre jön az Emag piactér és összehány mindent. És ezt is had ne értsem.
A gyártó fejleszt, kreatívkodik, beleönti a lóvét, majd azt a termék árába szétossza.
Jön Mata-Hari, lemásolja, több-kevesebb sikerrel és árulja olcsón. persze hogy tudja adni, neki nem került semmibe.
És az a jobbik variáció, amelyik valahogy működik.
Itt jön be Ötfelezős észrevétele az egyforma család előnyéről, mert a fejlesztő tudja miért mit csinál és összehangol, a szedett csapat meg mindegyike egy külön egység, ami magában működhet, de egészében nem tudja teljesíteni azt, amit a másik család.
Amúgy a Traconnak is komoly laborja van itt, de nem ők gyártanak.
Itt az a baj, mint amikor az autógyártó azt mondja, az én szervokormányomba Fuchs olajat rakhatsz, méghozzá EZT és kész.
Vagy a hűtőkörbe ezt és ezt a cikkszámú fagyállót írtam elő, és CSAK.
Ott már "gyártó" sincs 50x áron gyári logós flakonban kapod, és "magadra vetsz", ha mást teszel.
Bizonyára az egyes védelmek elektromos paraméterei nem pontosan, nem minden részletükben nyilvánosak, és gyártónként nem is összevethetőek.
Ezek ráadásul ugyanolyan lehúzások filléres, pár centes alkatrészekért (mov, varisztor, szikraköz, stb) mint a benne lévő vegyszerek nagyker árához képest 1000x-es áron adott, "márkás" "gyári" fagyálló.
De ahogy egy 30milliós autóra, meg fogja a kedves vásárló egy hűtőfolyadékra fizetni a többtízezeres költséget, úgy egy 300milliós ház építkezésen sem fog a "védelmek" költségein kiakadni, és mehet a KASZA.
Felkent "szakembert" találni meg mindig lehet, aki az adott gyártóval "dolgozik", és a "szakvéleménye" nyilván erősen fog hajlani arra ,hogy csak az, és csak úgy, és csak annyiért megfelelő.
A valóságban nincsen olyan elektronika és fizika, ami azt alátámasztaná, na csak az X Y és Z logós (egyébként fillérek töredékeiért kínában legyártatott) túlfeszültség levezető, védelem csak és kizárólag a megfelelő.
Itt pontosan az zajlik, mint 25 éve a fi reléknél, amikor még csak elvétve lehetett kapni, spéci szaküzletben, aranyáron, mittudomén volt a minimálbér 70ezer ft nettó, egy 150ezres fizetés álomfizu volt, és akkor volt egy fi relé pl. 38 ezer akkori ft.
Pár vagyonos ember, ha igényesen építtetett, és a tervező figyelt erre, akkor betette az érintésvédelmi relét, átlag villanyszerelő, kb 100ból 99 meg azt sem tudta, hogy mi ez, meg minek ez.
Most a villámvédelem és túlfeszültség témakörben ugyanezt látjuk, anno nem vagy alig volt elektronika a készülékekben, alig volt olyasmi, amit mindig feszültség alatt tartottunk, a kapcsolók fizikailag szakították meg az áramköröket, stb.
Ma ennek az ellenkezője igaz, szinte nincs már olyan, hogy valami nem mindig működik, sütő, mikró, mosógép, főzőlap, minden processzoros, minden elektronikus, minden éjjel-nappal megy.
Összesen vagyont érő elektronika lóg minden házban és lakásban a hálózaton 0-24, vagyis ide is kezdenek azok az igények betörni, amik az iparban is csak pár évtizede általánosak, de most van az a fázis, hogy mindeki ebből akar pénzt csinálni, elképesztő történetek vannak ekörül, miközben az országos helyzet az meg továbbra is az, az ingatlanállomány szerintem 90%ának a vilalmos hálózata botrányos, élet és tűzveszélyes, nem a mostani, a 20évvel ezelőtti dolgoknak, nem egyszer az alapvető józan észnek sem felel meg.
Ilyen félelmetes ostobaságokat nagy tehetség írni.
De válaszolok, mert ma is megengedő hangulatban vagyok. Bár nem kéne, mert ez magától értetődik. Azért, mert a jobb gyárak a saját termékeiket próbálják összehangolni a saját vizsgáló állomásukon.
Na, aztán ez meg hogy van? Hirtelen szakértő lettél túlfeszültségvédelemben se? :D Van tán villámvédelmi felülvizsgálói bizonyítványod? Persze, ha volna, még rosszabb lenne a helyzet, mivel az ahhoz tartozó jegyzetben esik arról szó, amit írtam. :D
Most "csodáltam" hónapokig egy ilyen társasházi munkát, pont így otthagyták a falból kiszakított dugaljat lógni, sőt úgy dolgoztak ,hogy a hosszabbítót a kötés tartotta.
"ez már ilyen volt" "nem mi voltunk" jeligére.
Majd több alkalommal "eltűntek", néha mindent, szerszámot, gépet, belekötött anyagosvödröt, hosszabbítót, csapot papot úgyhagyva ahogy volt.
A 230V meg tovább lógott a kukák felett, ahol valaki akár véletlenül is hozzáérhet.
Egyszerűen nincs ember, sehol, semmire. Aki van, az ilyen minőségű, hozáállású.
Ebből csak az a biztos ; ---hogy nem ellenőriztek le semmit se! S ez már a vészes hanyagság !
Pedig kötelező lenne ,a feszmentességet, a munkában érintett terület fogyasztóit , érintési feszültséget stb (ahogy a szabvány irja ---de az még a fönök/vállalkozónak sincs )
Bérbeadó tudott róla hogy ráz a csap, mégse ment se szerelő és semmiféle felülvizsgálat nem volt, ez alapozza meg az ellene folyt 27 millás kártérítési alapot.
Emiatt kezdett a bérlő partizánakcióba ( kicserélte a bojlert), majd másnap rögtön haláleset lett.
A szakértők szerint egy összecserélt kötés lehetett az ok, de mivel azt nem tudták megállapítani hol van meg ki tette így nem ültettek le senkit.
Éjszakai áramos fixre kötött bojlerhez hogy minek nyúlt a bérlő ahelyett hogy szerelőt hívott volna senki nem firtatta, én viszont ezt firtatnám.
"HOGYAN tudta (volna) az újat bekötni ha a régit nem kötötte ki?! Hisz az újat a régi helyére kellett bekötnie.... elvben."
Hát jah...
"akhát nem szigetelték a régi végét kellően valami okból."
Mivelhogy vihar közeledett, ráadásul nem a tetőn hanem az udvaron volt a kábel kisgyerekekkel szerintem Ők sem tudták vagy elfelejtették hogy abban áram van, mert amúgy biztos nem hagyják ott.
Média meg mindenhol ők az istenbarmai, holott nem ennyire egyértelmű a dolog.
1. A villamos hálózat biztonságos állapotáért.... A bérbeadó/tulajdonos felelős, alapesetben. Megj: bérbeadáskor!! és utána is időszaksoan!!! köteles is bevizsgáltatni mindent >> ÉV JKV
Kivéve, ha a hálózat ÜZEMELTETÉSE hivatalosan is átadásra került a bérlőnek. Ekkor a bérlőre száll(hat) át a felelősség is,
2. A bérelt villamos berendezések biztonságos állapotáért.... A bérbeadó/tulajdonos felelős, alapesetben.
Kivéve, ha a hálózat ÜZEMELTETÉSE hivatalosan is átadásra került a bérlőnek. Ekkor a bérlőre száll(hat) át a felelősség is,
3.
A villamos szerelési munka BIZTONSÁGOSSÁGÁÉRT az felel aki szerel/szerelt.
-------------
A fentiek alapján az a kérdés, hogy
1. KI volt a felelős a fenti pontok alapján konkrétan.
2. TUDOTT-e a bérbeadó a "ráz a csap" jelenségről ?! Mert, ha tudott és mégsem intézkedett az gond... A fenti felelősségi elveken túl is >> gondatlanság !!! okán.
Hisz mégis csak a tulajdonos cucca a bérlemény és ha tud az akár ÉLETVESZÉLYES hibáról. Muszáj vele foglalkoznia, mindenképpen.
A bíróság a jelek szerint úgy látta, hogy a bérbeadó nem volt felelőtlen-szabálytalan. pl. mert - nem tudott a gondról és nem is kellett tudnia vagy - tudott, és megfelelően intézkedett csak a bérlő leszarta...
De akkor hova az anyjába kötötte be az újat? Óra alatt meghagyta bekötve, ami az oszlopon volt azt a végét dobta be a házba? De akkor itt mit hagyott félbe és miért? Újságírói kavart is látok én ebben bőven.
HOGYAN tudta (volna) az újat bekötni ha a régit nem kötötte ki?! Hisz az újat a régi helyére kellett bekötnie.... elvben.
Sőt a régi helyett behúzni az utcától a mérőig.
---------- Aighanem valami jószándékú balfaszság történt, hogy: LEGYEN ÁRAM amíg visszajönnek. --------- Csakhát nem szigetelték a régi végét kellően valami okból. Hanyagságból vagy szakmai tévedésból (nem lesz ott már áram...)
és/vagy széndékosan, mert álmukban sem gondoltak arra, hogy a rendmániás tulaj elkezdeni majd fogdosni a tetőn hagyott vezetéket. (és ezért csak gyorsan bedugták a csőbe a végét csupaszon pl. >> mondván senki nem nyúl ott hozzá)
Én is erre gondoltam, de ha így volt akkor azt lehet mi is beszoptuk volna.
Szabványosított, bekötötte az újat, gondolom a régi helyére és azt hitte akkor az ki van kötve.
De lehet volt egy másik mérőhely, vezérelt áram akármi ahol még a régi is be volt kötve ( vagyis a régi főbetápon volt elágazás) ahol visszakerült a feszültség a régi betápra is.
Zuglói eset érdekes módon ahol meghaltak, ott senki nem kapott börtönt.
Rázott a csap hónapokig, évekig, önkormányzatot mint tulajdonost nem érdekelte a dolog, de a bérlő önmagától kicserélte a villanybojlert, másnap halálos baleset lett.
Aki bojlert cserélt róla megállapították "hogy a bojler cseréje a halálesettel nem volt összefüggésbe hozható.", holott nem volt villanyszerelő.
De villanyszerelőnél mennyire életszerű hogy ellenőrzi hogy a bekötés nemcsak színhelyes, hanem a színekben az van ami. Semennyire, lehet ugyanez lett volna de akkor mégis szerintem a villanyszerelőt lecsukják. Mert ugye azé a felelősség aki utoljára hozzányúl. Vagy kivéve ha laikus?
De egy jó szerelő a "ráz a csap" akkor tudja hogy nemcsak a bojler a hibás. Míg laikus szerint igen, feldobott egy újat, nagyobbat, lehet eddigis a nulla helyet a földről ment, de a nagyobb teljesítményű bojler már elég volt a halálos áramütéshez a csípés helyett.
Ki a hibás? Szerintem az is aki új bojlert vett, holott az árából hívhatott volna szerelőt is aki jóeséllyel megmenti a felesége életét.
Mert ugye életszerű hogyha egy bérleményben nem működik valami akkor engedély és szakképzettség nélkül kicserélem, ha nem jó a gázkazán azt is kicseréljük, aztán mikor meghal a család akkor majd kibukik hogy csak a kémény volt eldugulva..
Erre mi lett: "28 millió forint sérelemdíjat és annak a kifizetés napjáig járó kamatait, valamint a felmerülő 1 millió felperesi ügyvédi munkadíj összegét kérte."
"A kihívott villanyszerelő és a belekontárkodó laikus is el lett ítélve. A Budakörnyéki Járási Ügyészség a házban lakó elkövető ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, míg a hibát megfelelően fel nem táró villanyszerelő ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat."
"A régi csatlakozóvezetéket levágták az utcai villanyoszlopról, és annak a helyére új csatlakozóvezetéket helyeztek fel, majd elvégezték a mérőhely szabványosítását is. Csakhogy közben rossz idő lett, mire ők úgy döntöttek, hogy az utcai villanyoszlopról már levágott, azonban a ház tetőszerkezetén található kiállásról még el nem távolított csatlakozóvezetéket már nem bontják el. Ezután úgy mentek el a helyszínről, hogy a ház udvarán hagyták az utcai villanyoszlopról levágott csatlakozóvezetéket, ami a ház tetőszerkezetén található kiállásról lógott le az ingatlan udvarára. Később a ház tulajdonosa a lelógó csatlakozóvezetéket össze akarta tekeri, ám közben hozzáért a vezeték szabadon álló végéhez, és áramütést szenvedett."
Tehát nem a villanyoszlopról hanem a tetőről lelógó vezetékhez nyúlt a tulaj, amire hihette jogosan hogy nincs benne áram.
De mégis hogy volt benne?, Vagy az új, mérőhelybe be nem kötött kábel lógott ott? De azt se úgy kötik hogy előbb az oszlopra aztán a tetőre majd védőcsőbe.
Nagy szélben, villámláskor nem szerencsés tetőre menni, még ebben se biztos hogy hibáztak.
Istenbarmaiak-e az nem derül ki a cikk alapján, lehetett ott még tőlük független hiba is az ingatlanban.
Persze jogilag ők a felelősek.
Tudni kéne hogy pontosan hogyan és mi történt, aztán lehet ítélkezni.
Istenbarmai. És akkor csávó szerencsére meg sem halt. De mi kell ahhoz, hogy ennyire felelőtlen nyomorékok legyenek? Beborul az ég és otthagyok egyből mindent, lógó kábelt, szevasz?
A T3 szint a védett cuccba vagy a közvetlen közelébe való... Az elosztóba akkor okés, ha egészen rövid a klíma bekötő vezeték.
----
Elosztóba a T2 kétpolusú való. Szabvány szerint >> ~10 méter vezeték hosszig véd. Minden áramkört ami "mögötte van" a vezetékeken...
De kell a készülékben/készülékeknál a T3 is utána.
A T2 típus 10-15 eFt a "jobb kínai"-ból, gyakran európainak látszó névvel.
Nálam a NOARK márka sok éve bevált és nem extrém drága. (14-15 eFt mostanság)
A klímához közel tehát a T3 kellene ....
Elvben gyárilag is van benne valami varisztoros cucc. Ami a T2 mögött már esélyesebben véd. (adatlapot megnéz)
---
Külön berakva esetleg elférhet a bekőtő fedél alá. Egy ilyesmi.... www.onlinevill.hu/tulfeszultseg-levezeto-2p-5ka-3-tipus-ac-tulfesz-vedo-szerelvenydobozba-tracon-espd3-3-2p
Nálam melegedő kötés nincs. Az akkor 30 éves műanyag szigetelőanyagok nagyon szépen néztek ki 8 éve - akkor szereltem át a lakás egy részét. Nincs pöndör, lazulás, elszíneződés. Kíméletesen leszedni, az már nem sikerült volna, mivel ugye meghúztam a rátekerésnél, és így megvékonyodott, ráfeszült, rövidülni akart. Nem kellett leszednem, tőben elcsíptem a sodrott kötéseket, áttértem a Wagora.
Azt már írtam, hogy a 30 éves PVC szigetelés felkeményedett (a Stripax nyele majdnem meggörbült), meg a réz is, az meg nagyot kattant a csípőfogó alatt) bár azt nem tudom, annak mi oka volt. De mondjuk épp másról folyik a diszkurzus.
Sziasztok! Klíma elé szeretnék elosztóba kalap sínre szerelhető túlfeszűltség elleni védelmet beépíteni. Tudom hogy ez több lépcsőből áll. Én meg vagyok elégedve a konnektorba dugható védelemmel is mióta használom pl mosógépnél sosem volt problémám pl panellal. Klíma fixre van kötve csak az elosztóba van helyem. Esetleg egy link vagy termék fotóval valaki tudna segíteni??
És honnan tudjuk, hogy százalékosan hány nem bírta?
Klasszikus sztori ugye világháborúban a repülőgépek fejlesztésénél, hogy ami sérülten éppen még hazaért, vagy valamennyire feltárható állapotban leesett, azon vizsgálták a sérüléseket, hogy mit szenvedett, mit kellene erősíteni, satöbbi. Csak az jutott későn eszükbe, hogy ahol a leggyengébb pontokon estek el tömegesen a cuccok, azt már nem tudták bevizsgálni sem.
Korábban már mutattam itt DC-s kismegszakítót sokan csodálkoztak rajta itt is.Azért raktam fel ilyet hogy megkérdezzem miként kell polaritás helyesen bekötni.
Pedig a mágneses ívoltással évtizedekkel korábban is találkoztunk, leginkább az elektromos targoncák mágneskapcsolói voltak ilyenek. Legalább is míg le nem potyogtak az ívoltó kamrák.
Mert az egy ideiglenes megoldás. Aki kiváltja vele a kereskedelemben kapható egyéb lehetőségeket az inkább gányol. Akkor is ha a megrendelő ezen költségek miatt télen nem jut tüzelőhöz... :)
"Ezen nem segít a lépcsős vágás címú marhaság sem."
Pedig igen. Ha nincs záró sapka éppen, mindenképp jobb mint a "cikkcallag"...
Én a műanyagot flexel , a fázissíneket meg miután kivettem a műanyagból , csípőfogóval szoktam elvágni , így nincs fűrészpor . A kupak meg természetes , mivel úgy korrekt . :-)
Aki egyben vágja és otthagyja a rézport az nem nevezhető szakinak. Ennyi.
Ezen nem segít a lépcsős vágás címú marhaság sem. Viszont példa rá, hogy hogyan keletkeznek a bugyuta szakmai legendák. Amik több melóval járnak és bonyolutabbak is. Mint a rézpor eltávolításaa egy mozdulattal...
2. Miért hagyjuk a szigszalagot? Az alapvető utálaton kívúl... - szigetel - porvédelmet ad - véd a megérintés ellen
Mivel is tud többet a műanyag kupak konkrétan? A kinézeten kívűl.
Szerelőnek nem kell zárlati szilárdságot számolni, az a tervező dolga.
A túlterhelés elleni védelem meg nem? E két téma egyrészt ugyanabban a szabványban van tárgyalva, másrészt aki felvállalja a tervező felelősséget az egyikben, annak a másikban is fel kell vállalnia..
A legtöbb szerelő azzal sincs tisztában, hogy mi az a vonali impedancia és mit kellene vele csinálnia... Az meg, hogy kiszámolja a várható zárlati áramot és ahhoz válasszon megfelelő megszakító képességű KMSZ-t már csak egy álom. Arra se veszik a fáradtságot a legtöbben, hogy megnézzék a szolgáltató milyen megszakító képességűt tett fel hogy legalább olyat vegyenek. Ha körbenézel a legtöbb helyen 4,5kA-est találsz a lakáselosztóban, mert azt a legegyszerűbb beszerezni.
Megyeszékhelyen élek, van olyan bolt ahol csak nekem szereznek be sorolósínre végzárót. Azt mondják más nem keresi, mert egyszerűen kihagyják. Sok esetben szigetelő szalaggal se zárják le a műanyagot...
Szóval elég siralmas szerintem a helyzet. És teljesen mindegy, hogy az adott szerelő milyen iskolában is mikor végzett. A tapasztalat az, hogy aki nem igényes a munkájára az amúgy is csak összecsapja. Aki meg igényes az követi a változásokat és folyamatosan fejlődik.
Van egy nagyon jó Schneideres könyv. 2007-ben adták ki "Épületvillamossági kézikönyv" a neve. Benne van a számítás menete is. Két dolog szerint méretezünk: az egyik a terhelhetőség, a másik a feszültség esés. Ahol a nagyobb minimum keresztmetszetet számoljuk ki azzal kell dolgozni. A terhelhetőséget befolyásoló tényezők: az elhelyezés módja, a párhuzamos áramkörök száma, a környezeti hőmérséklet (itt már beleszól a szigetelés anyaga is). A feszültség esés mértékét befolyásoló tényezők: a vezető anyaga, hossza, keresztmetszete, a teljes terhelő áram. Meg van határozva, hogy hol mennyi lehet a feszültség esés százalékos mértéke. Így ahhoz kell méretezni.
Világítási áramkört jómagam nem szoktam 10A-nél többre biztosítani. Ennek elég egyszerű oka van: a legtöbb villanykapcsolónak ennyi a megengedett maximális árama. Én azt az áramkör elválaszthatatlan részének tekintem, így a KMSZ kiválasztásánál figyelembe veszem. Láttam már olyat, hogy pultvilágítás számára készített kapcsolható konnektort használtak fel végül más célokra. A kapcsolót nem hidalták át, az előző szaki nem is vitt a világítás számára külön áramkört, szóval 16A-re volt biztosítva. Nem igazán tetszett a kapcsolónak hosszútávon, hogy rajta keresztül üzemelt a mikró és a vízforraló is, sokszor egymással párhuzamosan. Ez most kifejezetten lakossági kivitelezési szemlélet volt. Ipari környezetben azért előfordul, hogy nem 10A-re van biztosítva a világítás, de nem is 1,5-es vezeték biztosítja a fényforrások megtáplálását és általában ipari kapcsoló van beszerelve, sok esetben 3 fázisú.
Az elosztóban igen >> a vezetéket véded a 13 Amperessel, mint terhelési felső határral. Mivel a vezetéknek nem szabad túlmelegednie, tüzet okoznia a túlterhelés/hibaáram miatt.
Az egyes készülékeknél pedig lehet védeni az adott készüléket, ha az szükséges. Az adott készülékhez odarakott védelemmel !!!!
----- Persze lehet ráfogni, hogy "az egész világításu kör egyben" a "védett készülék". De te ez tévút...
Mi lesz egy jelentősebb világítás bővítés esetén? Beraksz egy nagyobb értékú vezeték védelmet... hisz nem tehetsz mást.
és akkor A egyes lámpák a védelmi érték növelése után már okozhatnak tüzet mégis?!!! A saját helyi áramkorlátjuk híján, amit korábban a kicsi értékű vezeték védelemmel próbáltál elkerülni.
"Mi van akkor, ha mcu1,5 van húzva, de egy 100w világítási kör megy?
13A véded?"
De nem is a 100w-os világítást fogja védeni. A kisebb értékű kismegszakítóval inkább szelekivitást lehet elérni mintsem az izzót vagy egyéb fényforrást védeni a túlterheléstől.
Persze, ma jószívű vagyok. Bár, ha te vagy a buta napelemes, akkor úgysem érted meg.
Ami a bal oldalit illeti, a szabvány az a 61008, nem pedig a 9. További marhaságok:
- 2,55 Inévl esetén 1-60 sec a sávba húzott áramérték, itt 10 s felett kezdődik
- lyuk van a B é a C gyorskioldó sáv között, pedig nincs, mert az egyik tartománya 3-nál végződik, a másiké meg 3-nál kezdődik. Ez elvileg a jelmagyarázatban úgy is van, az 5. és a 6. jelű függőleges vonal, mindkettő 5 Inévl-nél van írva, és a C tartomány meg mégsem ott kezdődik, hanem 7-szeres szorzónál.
Teljesen független a zárlati szilárdságtól és a hurokellenállástól
Ja, csak egyrészt én nem a zárlati szilárdságról beszélek, hanem arról, hogy a kismegszakító és az áramkör paramétereinek összhangja lehetővé teszi-e a gyors kikapcsolást zárlat esetén. A hurokellenállás és a szorzó együttese pedig a megfelelően gyors érintésvédelmi lekapcsolást, a zárlati tartományban.
Szóval ez azért elég meglepő megállapítás volt egy szakembertől.
A leoldási idő azonos.... Nem ettől gyors vagy lomha, szerintem. Hanem zárlati kioldási ÁRAM-tól.
-----------
Hányszor kell még berakni a jellegörbét ?
pl. mondható az, hogy GYORS >> a "B" típus 3-5X áramra leold 0,1 másodpercen belül LOMHA >> a "C" típus 5-10X áramra leold 0,1 másodpercen belül (van még lomhább is a "D" "K" "MA" típus)
Mit jelentenek a B,C,D,K és Z kioldási karakterisztikák?
Háztartási célokra jellemző a B,C,D karakterisztika. Ipari célokra jellemző továbbá a K,Z,MA karakterisztika is.
****** A kismegszakítók jelleggörbéje két részből áll. *******
1. Kioldás túlterhelés miatt (hőkioldó egység, bimetálos) Minél magasabb az áram értéke, annál gyorsabb a kioldás. A hőkioldó fő eleme egy bimetál ( ikerfém) szalag, amely melegedés hatására elkezd alakot változtatni. Mivel a melegedés mértéke árammal arányos, minél nagyobb az áram annál gyorsabb a deformálódás, tehát a reakció ideje fordítottan arányos az áramértékkel. Az ikerfém termikus tehetetlensége miatt a hőkioldó egység gyorsan reagál az egymást követő túlterhelési áramokra, ezzel védi a vezetékeket és kábeleket a túlmelegedés miatt keletkező károktól.
2. Kioldás rövidzárlat miatt (elektromágneses egység) Ha az áram értéke meghaladja a készülék védelmi határértékét, a kioldási idő kevesebb mint 10 milliszekundum, tehát gyakorlatilag nincs késleltetés. A kioldási karakterisztikákat - hogy az elektromágneses kioldó az In névleges áram hányszorosainak milyen határai között van beállítva - a gyártó adja meg.
A kismegszakítók karakterisztikáit a fogyasztó jellegének megfelelően kell kiválasztani.
B kioldási karakterisztika A névleges áram 3-5 szeresére van állítva. Lakossági alkalmazásnál jellemzően ohmos jellegű fogyasztók túláram védelmére használják. Ipari alkalmazásnál generátorok, hosszú kábelszakaszok.
C kioldási karakterisztika A névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. Induktív jellegű fogyasztók például a villamos motorok amelyeket tartalmaznak különböző ipari berendezések vagy háztartási készülékek. Kapcsoló üzemű tápegységek azok az AC/DC elektronikus tápegységek, pl. a LED-es világítások tápegységei.
D és K kioldási karakterisztika
A névleges áramérték 10-14 szorosára van állítva. Olyan fogyasztó csoportok vezeték védelmére alkalmazzák, amelyek transzformátorokat, nagy indítóáramú motorokat tartalmaznak, így jelentős a bekapcsoláskor a nagy áram felvétel.
Z kioldási karakterisztika A névleges áramérték 2,4-3,6 szorosára van állítva. Első sorban ipari felhasználása a jellemző, elektronikai eszközöket tartalmazó áramkörök védelme.
MA kioldási karakterisztika A névleges áramérték 12 szeresére van állítva. Első sorban ipari felhasználása a jellemző, motorindítók túláram védelme.
Milyen jellegű a terhelés. Oké, leginkább induktív.
Utána meg a karakterisztika, amit már 1001-szer kitárgyaltatunk. A; B; C
Meg a leoldási idő, vagy reakció idő... Köznyelven fogalmazva. (Gyors, lomha.)
Szóval, nem csak az elsődlegesen megszokott Amper számot szoktuk figyelembe venni, amikor kismegszakítót választunk.
Azaz -ismétlem magamat- globálisan kell meghatározni a kismegszakító jellemzőit. Vagyis nem csak a vezeték terhelhetőségéhez illesztjük, hanem a többi szempontot is figyelembe kell vennünk.
Az értékében a vezeték keresztmetszete számít. Az egy más kérdés, ha a hurokellenállás nem megfelelő akkor mit teszünk. A középszerűek kisebb értéket választanak ami ugye nem szerencsés, hisz nem véletlenül húztak olyan keresztmetszetű vezetéket. Az elkötelezettek javítanak a hurokellenálláson.
volt egy elfekvő, pár éve vásárolt 3F hensel műa mérődoboz fedlapom - rendelésre hozták már akkor is 12-14e Ft volt talán - és alkalomadtán ki akartam cseréltetni erre az aktuális villanyóra cserekor a régit.
A régin már alig lehet átlátni (+ bedobozolásra is került a mérőhely 10+ x éve a nap miatt).
Reg szerelőt nem akartam hívni, egyrészt a pénz miatt - 20-30e-től indult akit kérdeztem, ennyit nekem nem ér az egész - másrészt meg ha valami mégsem lesz jó, akkor majd nekem kell az eon-nal is kardozni.
Legnagyobb meglepetésemre az EON azt mondta a telefonba, hogy (a múlt hónaptól (?)) ha megvásároltam a fedlapot és tényleg klappol akkor ingyen kicseréli - tehát kiszállási + munkadíj nélkül - és 8 napon belül keresni fognak (Bp, 18).
+ ha véletlen rossz típusú fedlapot vásároltam, akkor sem kell még kiszállási díjat sem fizetnem.
Kérdeztem, hogy bármilyen helyszíni szívatás lehet-e ezen kívül - rám tolnak véletlen egy mérőhely szabványosítást v ilyesmi - mire azt volt a válasz, hogy nem lesz ilyen.
Picit paráztam, de mondtam, hogy 1 próbát megér - féltettem az új fedlapot is úgy magában, hogy megsérül valahogy - a kijáró tényleg keresett pár napon belül, és 2 napja bő 10 perc alatt meg is történt minden.
Leszedte a mérőóra előlapját is - 2009-s - egy alákukkantás végett, és mivel minden rendben lévőnek tűnt, gyors huzalozás, plombavisszazárás majd papírok, és rohant is tovább.
A mérőóra cserére azt mondta, hogy annak időpontja teljesen bizonytalan simán lehet 20 év is. (valszeg nincs rá semmilyen erőforrás, nem fussa ilyenre a hálózatkarbantartási díjból)
Hát ennyi a történet, ha valaki hasonlóban gondolkodik, akkor kérdezze meg a lehetőséget a hálózat üzemeltetőnél is.
A kijáró is azt hitte először, hogy csak plombálnia kell, vagy más plombáját ellenőrizni/átvenni.
Ha esetleg ez eddig is így ment, akkor sorry, én eddig olyan info-t, hogy ezt ingyen megcsinálják még sohasem kaptam.
Ezt mondhatod úgy, hogy globálisan kell nézni, azaz minden műszaki paraméter beletartozik, amikor kismegszakítót szerelünk fel. Tehát -valóban- nem csak a vezeték keresztmetszete számít.
Félrevezető az a kijelentés, hogy a kismegszakítót a vezeték terhelhetősége miatt méretezzük. Teljesen egyenrangú szempontok még a zárlati, és, ha nincs ÁVK, akkor az érintésvédelmi méretezés.
Mindig elgondolkodom azon, hogy az a fasz, aki mínuszolgat megkedveltette-e a nagymellű feleségével a nemiéletet. A feleségének nem tud örömet szerezni, mert szar mint férfi, de legalább nyomhat itt egy mínuszt.
Nekem a nemár akkor ér ha valami egyértelmű dolog, szerintem neked is vagyis tudom hogy tudod de még is valami ok miatt ebben a témában marhaságot állítassz.
Vagy ne legyunk már ennyire suttyók vagy primitivek, nem adjuk már le ennyire a dolgot. Tudjuk ezt mi jobban is ...
Persze, az volna ideális, ha lenne egy teljes villamos felújítás. Ez sokaknál nem megoldható az anyagiak miatt. Nem egy olyan házat láttam, ahol gyakorlatilag nem létezett lakáselosztó mint olyan. Az egyedüli védelmet az óra alatti KMSZ jelenti. Aminek az értéke általában köszönő viszonyban sem volt a mögöttes hálózattal. Ezekkel a legtöbb esetben olyan helyen találkoztam ahol régen állatokat tartottak, nagyban. Kellett a teljesítmény a rengeteg infra lámpának. Jobb esetben a melléképület külön vezetéket kapott az órától. Ilyenkor ideiglenesen felkerül jóval kisebb KMSZ az óra után a felújításig. Ha jobb a helyzet, akkor 2,5-es alu volt eddig, a rosszabb eset amikor 1,5-es aluval volt vezetékelve a lakó rész és jutott rá egy 25A-es KMSZ.
u.i.: egy felhasználói névvel vagyok jelen a fórumon. Nem is leszek többel.
Illetve amit kroptravich írt ebben a hsz-ben is gyakori eset. Beköltözik egy fiatalabb generáció és bekerülnek a nagyobb fogyasztók: mosogatógép, szárítógép, 1-2 számítógép a gyerekeknek, egy nagyobb teljesítményű mosógép, elektromos sütő. Meg azok az apróságok amik fel se tűnnek, de ha összeadjuk őket, akkor relatív jelentősek (A középkategóriás mobilok között is már van, ami 100 W feletti töltővel jön. Ebből ha van 2-4 db a családban, akkor máris le van kötve 2A este, amikor feldugják őket a töltőre). Azt veszik észre, hogy néha lemegy a KMSZ. Ha nem az óra alatti, akkor átjön Béla a szomszédból és kicseréli egy nagyobbra. A nélkül, hogy tudná mi van mögötte és miért volt csak akkor, amekkora. Mindenki boldog, mert anyu egyszerre tud sütni a sütőben, mehet a mosogatógép és a mosógép is közben. Miközben szombat délelőtt porszívózik is. Ezután pedig csodálkoznak, hogy ha valami tönkre megy. Kihívnak egy tényleges szakembert, de "most költöztünk be és festettünk, csempéztünk ki mindent, itt nem lesz vésés" felkiáltással kell megoldani a problémát. A jobbik esetben a kötődobozokat nem burkolták el és hozzáférhetőek. Persze a kötések romokban, a vezeték keresztmetszet és minőség nincs a beépített védelemhez méretezve (vagyis inkább a védelem nincs a vezetékhez...). Ha nem lehet szétverni hirtelen a házat (mert most lett kész a felújítás), akkor marad a kötések restaurálása (az alu meg törik, mint a ropi, mert el van oxidálódva az első 5 centije) és a KMSZ kicserélése egy oda illőre. Persze ezután senki sem lesz boldog, mert ha fűt a mosógép és a sütő is, akkor már veri le a KMSZ-t... Ilyenkor vagy megtanulnak ezzel együtt élni, vagy visszatér Béla és berak ismét egy nagyobb KMSZ-t vagy elkezdenek a villamos felújításra (és egy általános felújításra) gyűjteni. Az a jobbik eset, amikor vannak csövek és elég csak átvezetékelni. Sokszor belefutottam már ilyenkor is, hogy kellett azért vésni. Anno úgy mérték ki a szerelvény doboz távolságokat, hogy pont össze érjenek a szerelvények. A mai soroltaknak más a tengelytávolsága, az egyes keretek meg jóval nagyobbak. Így ott kell egy kicsit fúrni-faragni a falakon, hogy minden bekerüljön a helyére.
u.i.2: azt mondjuk nemértettem, hogy nekem mi közöm a földeletlen dugaljakhoz. Abból az eszmecseréből én kihagytam magamat. Nem szoktam csak szerelvényeket cserélni, így annyira nem érint a téma.
Azért azt tisztázzuk le világosan, hogy a kismegszakítót alapvetően a vezeték terhelhetőségére méretezzük, de hogy b, c, vagy egyéb, az függhet a terhelés fajtájától...
Van benne valami, hogy ez így fals, hiszen egy zárlati áram pl nem azt kérdezi, na mekkora a megszakító, kiloamperek folynak, aztán vagy kibírja a vezeték ,amíg lemegy az automata vagy nem.
De szerintem ő nem így érette.. nem jellemző az, hogy na, 16os kismegszakító volt fent évekig, de szerintem trágyák a kötések, cseréljünk már vissza egy 6ampereskre, és akkor "biztos nem lesz baj".
Fordítva viszont sajnos teljesen mindennapos,... marinéninek leveri, kihívja a szerelőt, az feltesz egy nagyobbat, viszontlátás.
Hogy a hálózat nem bírja el, hol érdekli, ugye ez a nagytudású topiktárs által hangoztatott kihívtak--->"meg kell oldani" logikája alapján megy.
Dehát NEEEEEM a vezeték Amper terhelhetősége határozza meg !!!!!!!
A vezeték terhelhetősége a tartós üzemi névleges AMPER számot határozza meg... pl. 2,5 mm2 réz >> 16 Amperes kismegszakító
Aztán, azt hogy a 16 Amperesből a "B" "C" típus kell/elég (netán "D" típus kell). **** Azt a fogyasztó indulási/bekapcsolási áramlökése dönti el. *****
Jóreggelt!
------- Megj: a jóanyádat turházd bunkó... ------
Mellesleg nem én tehetek róla, hogy nagyarcú szakiként ennyire fogalmatlan vagy témában, de azért osztod az észt.
A "B" vagy "C" típusnak semmi köze a vezeték terhelhetőségéhez... Mivel a bekapcsolási áramlökés tűrésében különböznek CSAK !!! Amit viszont NYILVÁNVALÓAN minden vezetéknek bírna kell....
********* ~3X-os TÚL-áramig valójában EGYFORMÁN!!!! viselkedik a "B" "C" kismegszakító is.
lásd: ábra alul ********
Fölötte,
- a "B" típus 3-5X áramra leold 0,1 másodpercen belül - a "C" típus 5-10X áramra leold 0,1 másodpercen belül
Szerintem a TV-nek van (volt) saját védelme. A régi csöves TV-kben volt egy T2A-es üvegbiztosíték és ha nem kedvező pillanatban kapcsoltad ki-be a TV-t, leverte a B10-es, vagy akár a B16Aes kismegszakítót is.
"hogy a hálózat terhelhetőségéhez kellene igazítani a KMSZ-t. Azaz, ha olyan ramaty állapotban van, hogy nem bír el egy 4 amperos fogyasztót, akkor le kell cserélni a KMSZ-t egy annál kisebbre."
Tekered a baromságaidat. A kismegszakító nem a készülék védelméről szól, hanem a vezeték terhelhetőségéről. Ha szar a kötés, akkor nem a kismegszakítót cseréljük le! Sokkal jobban értesz a moderátorokkal való kontanktus kialakításához.
Látom már nem vasal és nem csoves TV-je van igy ott azt a fránya jó esetben B16 - de régen mindenki C16-ott tett fel - kismegszakítót ki kellene cserélni mondjuk B10-re!
ha nincs kiépítve védővezető akkor szerintem nagyon helyes ha ilyet raknak fel.
Persze, hooogyne...!...mert sok földelt dugó késeinek a töve sem szigetelt, tehát még bedugás-kihúzás közben(!) is megbaszhat a nem sűlyesztett aljzatban. Legjobb.
Meg a felhasználó úgyis biztos érti mi ez, nem dugja be marinéni pl a vasalót (dehogynem)
A nagyfogyasztóknak mint a sütő vagy ugye a villanyboiler közvetlen kapcsolata van.
Nehéz rávenni egy x > 80 éves embert hogy most akkor szét kellene vésni az egész házat hogy jobb legyen.
Igazából más nagy fogyasztó nincs is a házban. Hja a mosógép is közvetlen kábelen van.
Lassan 10 éve a szomszéd fenyőfája raborult a haz tetejére egy viharban. Akkor kapott uj légvezetéket, és megujult a fogyasztasmérőhely tertelme. Maga a doboz ugye nem.
Zárójelben jegyzem meg, hogy a hálózat terhelhetőségéhez kellene igazítani a KMSZ-t. Azaz, ha olyan ramaty állapotban van, hogy nem bír el egy 4 amperos fogyasztót, akkor le kell cserélni a KMSZ-t egy annál kisebbre.
Az emberek általában addig terhelik a dugaljakat, amíg meg nem szólal a védelem vagy valami el nem füstöl.
Anyámnak is igy akarták begudni a klimát egy velem egykorú kertesházban.
Mondtam oda nem tehetik inkább vigyenek végig a padláson egy tömlő kábelt a cserép alatt a villanyórtaszekrényig és kössék be az egy még szabad kismegszakitóra.
Szerintem meg jó hogy árulják.... a földeletlen konnektort.
Ha tönkremegy, szétég a földeletlen eredeti dugalj a panelben akkor felraknak helyette egy földeltnek kinézőt, de ugye védővezető az nincs.
Tehát ha nincs kiépítve védővezető akkor szerintem nagyon helyes ha ilyet raknak fel...
Nyilván új lakásba szabálytalan, de egy meglévő lakásban ahol tönkremegy az eredeti gyári oda szerintem nagyon jó.
Amúgy durva belegondolni hogy rengeteg panelben a régi aluvezetékes sorolt konnektorok máig kb eredeti telepítéskori állapotban vannak és dugdossák rá be a klímákat sorra.
Ez a fajta közlési mód az ittragadt matuzsálemek hazája meg - ahogy tapasztalhattad te is - pár megrekedt életuttal rendelkező félnótás tobzódása semmi mas.
Sajnos vagy nem de az SM átvette ezt a terepet is. Nyilván ott arányaigan több a hülye mint itt de nagyobb a pozitiv merités is.
Senki nem beszélt itt dugaljról. Ha jól belegondolok akkor talán egyes helyeken dugalj sincs.
Látszik b+ igy jár az aki kádárkockákkal baszakszik fél életén át és fogalma sincs hogy más dolgoknak is kellhet villany akár 30 évvel ezelőttről is.
Maradjunk a nincs megoldásnál szerintem.
Azaz van amit alkalmazunk ilyen esetben. Most gondoltam rá hogy csinalok egy papa-mama 5P 32A fél méteres kábelt amiben rendszeresitve nem lesz védő ezt teszem sorba a hosszú kábellel igy nem kell kikötgetni esetenként.
Rosszul gondolod, tilos, életveszélyes ilyet feltenni.,..panelban 99.99% ban ott lesz a helyiségben egy radiátor... is...többekközött..
Igen, abban (és csak abban) valóban tévedtem ,hogy már évek óta nem kapni ilyen szart, sajnos de, árulják.. ez azt jelenti, valakik, valahol tömegesen fel is szerelik....
..mert ha 30-40 éve nettó életveszély áll fent, akkor lehessen már szép új szerelvényekkel továbbra is 100% életveszélyes a lakás..... bravo
"Villamos elválasztással megvalósított védelmet csak a következőkhöz megengedett használni: - egyetlen fogyasztókészüléket tápláló áramkörökhöz; vagy - egyetlen egyedül álló csatlakozóaljzathoz."
A második bajusz a "borotva" aljzat, az manapság olyan, hogy egybe van építve a leválasztó transzformátorral.
7-8-10 ampertól, "részleges zárlat" esetén, egy pl. 16amperes kismegszakító nem old le. De ettől még téged nem ráz meg az áram.
Nyilván totális zárlat esetén nem csak néhány amper folyik, tehát akkor lecsap, de amire ezt válaszoltam, azt igazából értelmezni sem lehet,..
..hogy szerinte a védővezető a kismegszakító valamiféle minden esetben kötelező triggerelése által látja kizárólag el a feladatát, mert ez egyáltalán nem így van.
A védővezető a megérinthető felület potenciáljának a rögzítésével látja el a feladatát, minden megszakítótól és egyéb más szintű dolgotól függetlenül.
Azzal indoklod,hogy bárhol össze "lehet" kötve tetszőleges helyen, akár minden dugaljban a PE és az N, és ez "legit", hogy te egyszer a tudottan PEN-re rákötötted az N-t? Wtf?
Fi relé nyilán nem lehet a PE-N szétválasztási pont előtt, ha neked a házon kívül csak PEN állt rendelkezésedre, és erre kellett volna aggrenerátor kimenetén lévő külön PE és N-t valahogy "megoldani", erre valóban nincs megoldás.
Meg arra sem, hogyha zárlatos lesz a generátor, és melóspisti épp nekitámaszkodik egy pocsolyában állva cigizés közben, mész a börtönbe. Zökkenőmentesen.
Mert lehet mondani, hogy bíróúr, ez nem megoldható kérem biztonságosan, de senkit, kurvára nem fog érdekelni, ha meghalt egy ember.
Ebből meg viszafelé gondolkodva azt levezetni ,hogy akkor mindent is lehet mindennel kötni, mert az úgy is jóazúgy,...
..csak "az a rohadt fi mindig bekavar", na pont ez a fajta gondolkodási rutin mutatja a dolgok, a biztonsági szabályok értelmének, működésének, logikájának totális teljes nemértését.
"Akkor véd meg CSAAAAAK a védővezető, HA a kismegszakító/biztosító KÉPES lekapcsolni a FÁZIST!!!"
Ez vajon hogyan lehet?
Rajtad fog több tiz-száz kiloohmon jelentős, veszélyes áram folyni a föld felé, miközben a védővezető a rá jellemző szabályos néhány ohmmal párhuzamosan van az ármakörben veled?
Valami nagyon érdekes alternatív villamos elmélet ez, ahol az "áram nem tudja a fizikát".
Hogy miért üvöltve kell ezt a sok hülyeséget leírni, azt nem is feszegetem, úgy tűnik vannak szakmai problémáid, súlyos hiányoságaid, ezt nagy betűvel (hangerővel) kár megpróbálni kompenzálni.
***
Nyilván ha csak 7-8-10 tartos amper folyik le azon a védővezetőn, a kismegszakító nem old le, de lesznek ott bajok, pörög a villanyóra, melegszik ami az áramútban nagyobb ellenállást jelent, esetleg le is ég, stb, de embert megrázni nem fog.
Mert "megvédi" a védő vezető, egyszerűen az történik, a néhány ohmmal leföldelt valami, amit megérintessz, nem lesz képes a fázis potenciáljára kerülni, hogy a feszültség hol esik le, végez munkát, és ott olvad, kigyullad, vagy mi történik, az egy másik fejezet.
"Szóval a védő földelés az minden esetben az, amit szó szerint a neve magyarul jelent ,egy olyan földelés, ami megvéd téged attól ,hogy megbasszon az áram."
Lószart mama!
Akkor véd meg CSAAAAAK a védővezető, HA a kismegszakító/biztosító KÉPES lekapcsolni a FÁZIST!!! A hiba/zárlati áram hatására...
HA NEM KÉPES akkor >> MEGHALLHATSZ a védővezető ellenére is. Éppen ezért van a FI relé is az életvédelmi eszköztárban.
------ Egy FI relé mentes áramkörben....
Amikor megfogod/megérinted a fázist valami módon és egy EPH-zott fémcsövet pl. vagy az anyaFöldet Akkor szerinted meghalsz vagy nem ?
?? ha nincs fi relé, összevissza kötözgetsz, mert "csak a buta szakik miatt van ez" ,hogy nem kötjük össze? te meg szuper okos vagy, tehát kössük össze sok helyen..? észre kéne térni..
Hogy ne haljon meg senki, azért nem kötjük össze.
Hogy ma van egy fi relé című cucc, ami a gykorlati életben ellehetetleníti a hülyeséget az jó, de a villamos alapok emögött nem a fi relé miatt vannak, hanem műszaki-biztonsági okból, amik már akkor is így voltak, amikor nem volt jellemző semmiféle fi relé.
Kikötni meg nem kötünk ki védővezetőt legfeljebb hibakeresés idejére, mert okkal van ott a védővezető ahol, tehát megintcsak az ismeretlen kockázattal játszunk, nézegetünk a fegyvercsőbe, ami akkor is szigorúan ellenjavalt, ha már 20x megnéztük ,hogy üres.
Az IT rendszerben pontosan a kettős hiba miatt kell szintén védővezető, kötelezően, tehát ott is van védőföld. Saját linkelt ovi-oldalad is gyak. szó szerint ezt hozza magyarázatnak a kötelező védőföldelésre ITnél.., akkora öngólt lőttél, hogy a szomszéd galaxisból is látszik.
Hogy a kettős szigetelést minek kevered ide, azt szerintem senki nem érti, nem létezik védővezető nélküli, csak kettős szigeteléshez megfelelő fali szerelvény, dugalj, és így olyan villamos rendszer sem, ahol csak ilyeneket építenek ki, és akkor jajdejó, nem kell védővezető.
Pl mert nincs kettős szigetelésű mosógép, villanybojler vagy hűtőgép, stb, tehát vannak olyan villamos berendezések, amit nem lehet épeszű ráfordítással kettős szigeteléssel ellátni, innen meg megint áll az, kell a védőföldelés, mert akármit bedughatnak.
A buta szakik miatt mondják ugy hogy tilos összekötni. Ugyan miert ne lehetne összekötni. Össze lehet csal le megy majd a FI az első fogyasztó bekapcsolásakor.
Minap aggregátoroztuk egy muszaki létesitményunket és átkapcsolat után rögtön verte a FI az aggregátorban.
Azonnali megolgás hogy az 5 eres kábelben kikötöttem a a védőt és már nem is volt gond.
"lényege az elgondolásom szerint, hogy a három vezetéken időegység alatt több "áramlöketet" kap a gép,"
Nem kap "x idő alatt több löketet", ez nagyobb frekvenciát jelentene, de itt mindig 50Hz a váltófeszültség frekvenciája.
"Ugye van egy vagy két alu kör, ami megmarad a lámpáknak, tv-nek"
Ilyenkor szoktak bedugni a porszívót a háziasszonyok a tévé mellé, ahol majd úgyis lesz elosztó, mert box, meg laptop, meg házimozi, meg médiabox, meg ...jövőhét..
...majd jó esetben szétég az alu, rossz esetben jöhet a tüzoltó.
Ha rám hallgatsz, nem hagyatsz bent alu vezetéket, problémás kötni és nem tudhatod, a most meglévő kötések milyenek, ha meg kibontatod, akkor már inkább csere.
"folyosón menne egy gerinc-csatorna falon kívül, onnan mennének ki a vezetékek, a konnektorokhoz már falban"
Miért lenne falon kívüli csatorna, mi értelme?, ha a a konnektorokig úgyis vésni kell, szerintem semmi értelme.
Nem "össze van kötve" a PE és az N, hanem szét van választva a PEN, egy biztosító földeléssel egy adott pontban.
Ami garantálja azt, hogy a PEN, ha elszakad, nem kerül fázis mindenre(!), mert egyébként ez történne.
Tehát nem, onanntól, hogy a vezetéket már PE nek és N nek hívják nincs "össze kötve" és nem is lehet.
Amit egyenpontenciálra hoztál, mert külön-külön leföldelted, azt végképp nem "kötötted össze", hatalmas "fogalmi bajaid" vannak.
Kb innen, ebből a gondolatmenetből szoktak oda jutni, ""há' a konekktorba minek annyi derót, valahun' úgyis össze van kötve""...
de nem, nincs összekötve...TILOS összekötni.
Ezt még a szinek is jelzik, az egy másik vezető.
A kismegszakítót egy egyszerűsített elméleti magyarázatba kár belekeverni, pláne a fi relét, meg mekkora zárlat ....meg mi van.
De ez mindegy, a lényeg ,hogy az alacsony ellenállású védővezetőn és ne a testeden át menjen le az áram.
Ez pontosan így lesz a "kisebb áram szivárgás" esetében is.
Mi az hogy "bekerülsz a fázis meg a védővezető közé", hogyan, miképp?
Amit meg tudnál fogni, fémtárgy, az mind a védővezető potenciálján van, ami meg az anyaföld potenciálján.
Ahhoz ,hogy a köztes vezeték ellenállás jelentős feszültségesést jelentsen, vagyis a készülékház magasabb potenciálon legyen, hatalamas áram kellene, ott meg már megintcsak lecsap az automata.
Szóval a védő földelés az minden esetben az, amit szó szerint a neve magyarul jelent ,egy olyan földelés, ami megvéd téged attól ,hogy megbasszon az áram.
Én teljesen jól értem akülönféle helyzeteket és áramutakat, a fi relé működését, ami aránylag új dolog, előtte is elműködött és biztonságosnak volt tekinthető minden, ez csak egy plussz védelem.
A TT a TN meg a TN-S már túlmutatnak egy elméleti magyarázat keretén, és aki egyszál pöcsben fogja a mosógépet, ami fémházas, midnegy is neki, mekkora az okosság, neki az a lényeg, a mosógép háza ne kerülhessen veszélyes potenciálra az anyaföldhöz képest, slussz.
Ha ezt megértette, majd bele lehet mászni a részletekbe, mikor mit miért mivel és hol, miylen táncrend szerint kötöttünk össze, és hogy csináljuk most, az alapelvek és a célok mit sem változtak egyébként.
Nagyjából megértettem.. A háromfázis lényege az elgondolásom szerint, hogy a három vezetéken időegység alatt több "áramlöketet" kap a gép, így nagyobb a teljesítmény.. (?) :)
De esetemben nincs jelentősége, nálam gyakorlatban 1 fázis lesz.. Klímának, bojlernek minek 3 fázis? Esetleg, ha lesz elektromos sütő, akkor jól jöhet, de az is elmegy 1 fázissal. Napelem sem lesz.
Na akkor a gyakorlati kérdések: ti hogy osztanátok fel a köröket/fogyasztókat? Ugye van egy vagy két alu kör, ami megmarad a lámpáknak, tv-nek, telefontöltésnek stb.. Bojlernek eleve van egy külön köre.
A földszinten:
Konyha
-hűtő
-klíma
-mosogatógép
-illetve egy 4es konnektor a pulthoz, itt lesz a mikro
Folyosó, fürdőszoba
-bojler
-1 dupla konnektor
-mosógép
-kútszivattyú (750W)
Illetve még az emeletre kellene két új konnektor, meg egy klíma konnektor. A folyosón menne egy gerinc-csatorna falon kívül, onnan mennének ki a vezetékek, a konnektorokhoz már falban. A konyhában is a plafonnál menne kábelcsatorna, onnan menne le a falban.
" Mert ha mondjuk a mosógépben hozzáér az egyik drót, nem ráz, észre sem veszed, tökjó.
De ha meg a kenyérsütőben a másik ér hozzá, azt sem veszed észre, majd megfogod egyszerre a kettőt és benne vagy az áramkörben a két kezddel, ami az egyik legveszélyesebb szitu.""
Jájjjjj ..... a kettős hiba esete egy másik történet már. Viszont ekkor is csak akkor ráz meg >> lesz áramkör, ha két eltérő potenciál közé nyúlsz.
Egyébként most is vannak védővezető nélküli megoldású cuccok is >> a "kettős szigetelésú" cuccok pl. Amiken ilyen jelet látsz...
Huhhh zet töröltetned kéen... akkor marhaságoka vannak benna.
Láthatóan pl. a védővezető működését sem érted jól. HA értenéd akkor NEEEEEEM írnál ilyen hatalmas hülyeséget pl. hogy --- "Ő egy biztonsági vezeték, ha téged rázna az áram, mert mondjuk a fém mosógépben hozzáér a fázis a mosógép testéhez, akkor nem téged ráz, hanem lefolyik ezen a védő földelőn."
---
Ezzel szemben valójában úgymúködik a védővezető="testelés/földelés", hogy A védő vezető MÁSIK vége össze van kötve a NULLA vezetővel!!!! - a TN-S rendszerben DIREKTBEN FÉMESEN!!! a PEN bontási pontban - a TT és TN-C rendszerben nem fémesen, hanme csak az anyaFöld által és
E miatt TESTZÁRLAT esetén ELÉÉÉG NAAAAGY áram alakul ki a FÁZIS>>VÉDŐVEZETŐ-NULLA áramkörben ahhoz, hogy a hibaáram miatt lecsapjona kismegszakító vagy kiolvadjon az olvadó biztosító. A lecsapás/kiolvadás miatt megszűnik!!!!! a zárlatos FÁZIS >> TÖBBÉ NEM RÁZ a hibahelynél.
Megj: - a TN-S rendszer azért jobb, mert kényes a földelőre, sőt nem is kell neki, akkor véd a testzárlat esetén - a TT és a TN-C rendszerben viszont FONTOS a földelő "JÓSÁGA" miveé a fóldelési ellenálláson múlik a védelem
Ugyan akkor, ha nem test zárlat van, hanem - csak kisebb áram szivárgás, akkor nem tuti a védelem, mert nem bizos hogy lecap/kiold a fázis túláramvédelme, kellő hibaáram híján - bekerülsz a FÁZIS és a VÉDŐVEZETŐ/anyaFÖLD közé, akkor nem véd >> meghalsz mielőtt lecsap/kiolvad a fázis túláramvédelme, ha lecsap/kiolvad egyáltalán EZEKBEN az esetekben >> egy másik cucc a FI relé (ÁVK RCD néven is ismert) tud megvédeni !!! adott esetben, ami érzékelve a KICSI!!! hibaáramot is >> lekapcsolja a FÁZIS-t.
Szívesen...
------------------- Vagyis a mostani TN-S rendszert és az EPH világát sem érted jól. Leragadtál valahol a TT rendszernél és a "NULLÁZÁS"- nál :-(
Úgy látom, a legelőn megnőtt a fű, a kecske legel.
Ekkora baromságokat leírni, hogy átlagfeszültség 230V meg 400V egyszerűen elképesztő. Nem tudom elolvasni a többi süketelését, mert szörnyű ez a magyarázni akaró ócska süketelés.
Ez alapján valószínűleg maradok az 5x4-esnél, mert a kocsin alapból felezve szeretném használni, ami ha jól értem akkor kb 8A-t fog vételezni fázisonként, azt meg gondolom röhögve kibírja a kábel. Amúgy meg nem hosszú távú a tervezés csak 1-2 év max.
A kismegszakító beépítetségét megolvasom a falitöltő leírásában köszi a tippet!
Réz kábel vagy sodort javasolt inkább?
Maradok figyelek tovább ha még jönne komment a kérdésemhez, valamint hátha feltünik valaki aki a bekötésben jártas és meg tudja csinálni (Dabas környékén), minden mást én előkészítek :)
A vizet itt a "világból" szívják, az anyafölddel van a nulla meg a földelés is összekötve.
És a fázis ennél néha pozitívabb ("nyomás") néha negatívabb ("szívás"). Ez egy másodpercen belül 50x váltakozik. 50 hz-es váltóáram.
Ez nekünk azért jó, mert nem kell egy teljes zárt kör, két vízcső.., képzeld úgy ,hogy minden, az egész bolygó vízben áll, elég egy csövön nyomni meg szívni, a másik cső az lehet egy lenyomott tápfej, ami a mindehol lévő képzelt vízbe lóg.
A probléma ezzel, ha rádkötik az áramot, akkor a testeden át is lefolyik a világba, meg vissza a konnektorba, úgy megráz, mint krisztus a vargát.
Azért van egy külön vezeték, amit összekötnek ezzel a világ potenciállal külön, energia szállításban nem vesz részt, tehát ő nem a nulla, rajta nem folynak normálisan áramok, csak úgy van. Mint valami biztonsági túlfolyó.
Ő egy biztonsági vezeték, ha téged rázna az áram, mert mondjuk a fém mosógépben hozzáér a fázis a mosógép testéhez, akkor nem téged ráz, hanem lefolyik ezen a védő földelőn.
Erre a nullát sok okból sem szabad használni, sőt ezzel összekötni sem.
Pl azért, mert ha a nulla megszakad, akkor az összes áram, minden fogyasztóból, ahelyett hogy lefolyna, veszélyes potenciálra hozná az összes mosógépet, mindent ami fémházas, ezért erre kell egy tök külön vezeték.
Hülyeségnek hangzik, előbb leföldelni a villanyt, hogy elég legyen egy vezeték végig, majd a lakásban már hármat használni, fázis, külön nulla, külön földelés, de ennek is megvan a maga értelme.
Ha csak úgy köröket hoznánk létre, hogy ott az egyik drót, ott a másik drót, semmi nem lenne leföldelve, az nem lenne egy biztonságos helyzet.
Mert ha mondjuk a mosógépben hozzáér az egyik drót, nem ráz, észre sem veszed, tökjó.
De ha meg a kenyérsütőben a másik ér hozzá, azt sem veszed észre, majd megfogod egyszerre a kettőt és benne vagy az áramkörben a két kezddel, ami az egyik legveszélyesebb szitu.
Mondjuk lehetene az is, hogy nem használunk annyi feszültséget, hogy meg tudjon rázni, csak törpefeszültségeket.
De vízzel ez is megérhető, ha nem lenne nagy "nyomás" a "csőben" ,hogy épeszű munkát tudjunk végezni, iszonyú mennyiségű víznek káne átrohannia, ami hatalmas veszteségeket jelentene.
Ezért a konnektorban nagy "nyomás" (feszültség) van, hogy az áram értéke alacsony lehessen, ami így veszélyes ránk valamennyire.
Az energia szálíltásánál még nagyobb feszültséget kell használni, ezer meg tizezer voltokat, de a vonatba is muszáj nagy feszültséget küldeni, mert nem gazdaságos vastag vezetékeket odavinni.
A három fázist valahogy úgy lehet elképzelni, hogyha egyik csövön (vezetéken) éppen nyomnak, a másikon éppen szívnak, érthetően nagyobb feszültség, "nyomáskülönbség" van pillanatnyilag, mint a "világ" és az adott cső közt.
Sőt tkp akkor nem is kell a harmadikat, a nullát használni, mert megtehetem hogy a fázisaim közé kötök be cuccokat, ott még nagyobb átlagos feszültség van, tehát még kisebb árammal vehetek ki hasonló munkát, ezért jellemzően a nagy teljesítményű berendezések három fázisúak.
Na olvasgatok a neten, végső soron az egyenáramot úgy ahogy értem, de ez a váltakozó áram ez még magas nekem.. :) Emlékszem egyszer vhol volt egy hasonlat-ábra egy vízrendszerrel (az ugye könnyen érthető, mert kézzelfogható dolog..), és valóban van hasonlóság, hiszen áramlik az is. Ott asszem a víznyomás volt a feszültség :) Ugye ott is akkor van áramlás, ha megnyitom a szelepet, a víz átmegy vmin (mondjuk egy radiátor), és visszatér a szivattyúhoz. na, ez érthető.. Áramnál ez? :) A földelés lenne a kiegyenlítő tartály? :) A nulla meg a visszatérő ág? :)
ha csak normál családi házként használod (pl. nincs nagyteljesítményű 3fázisú motor), akkor ne foglalkozz a 400V-al. ekkor van 3 db egymástól független fázisod = van 3db főbiztosítékod = mintha lenne 3db különálló 1fázisos villanyórád, csak magától összeadja a fogyasztásod.
ha elég nagyok a biztisítékok, akkor akár elég lehet csak 1-et használnod belőle, de mivel úgyis ott vannak, ezért javasolt szétosztani a házban (pl: 1: villanybojler, 2: szobák, 3: konyha), mert ha valahol baj van és lecsapja a biztosítékot, attól még a többi használható marad.
400V autós példával = 3hengeres 2ütemű wartburg: mindig csak az egyik henger ad le energiát (robban=230V), eltolt időben. ez a végeredmény. de ha két egymás melletti hengert nézel, akkor sokkal nagyobb a különbség (egyik sűrít, a másik robban =400V).
de ha ennyire nem vagy képben, akkor tényleg csak hozzáértő nyúljon bármihez is.
A gyakorlati része az, hogy neked nem kell hozzá nyúlnod. Az alapvető dolgokkal sem vagy tisztában, így jobb ha nem állsz neki elektromos szerelésnek.
A gyakorlatban viszont úgy szokott a dolog működni, hogy a 3 fázis el van osztva a fogyasztók között, azok maximálisan elérhető árama és az egyidejűség figyelembe vételével.
Ennek az elosztásnak az a haszna, hogy az asszony tud egyszerre sütni a sütőben, mosni a mosogatógéppel és Te meg tudsz közben porszívózni.
Ha meg valaminek kell a 400V-os feszültség, akkor azon úgy van kialakítva az elektromos rákötés lehetősége. Azaz pl. mind a 3 fázis vezetőnek megvan a saját helye, valamint a nullának és a földnek is.
Ha két fázis vezetőt összekötsz, akkor rövidzárat csinálsz és lesz egy nagy bumm. Jobbik esetben a védelem időben megszólal a rosszabbik esetben valami tönkre fog menni.
Ha összekötöd 3 db 1,5V-os elem negatívjait, akkor bármely pozitív kimenet és a negatív kimenet között 1,5V-ot fogsz mérni. Viszont két pozitív között pedig 0V lesz a potenciál különbség. Ahhoz, hogy 3V-ot tudj mérni az egyik elem negatív pólusát kellene a másik elem pozitív pólusával összekötni és a két szabad vég között lehet 3V-ot mérni.
Hogy őszinte legye, soha nem érdekelt qrvára se a fizika, se a matek, inkább humán, töri, földrajz.. :) Valószínű ezt már nem is leszek képes felfogni, max a gyakorlati részét vmennyire.
Ez nekem kínai, inkább a gyakorlati részére koncetráljunk: van 3 fázisom, de nekem nem kell, akkor hogy kell bekötni? Ahogy alább leírtam? Hogy egyet használok mindenre, egyet a bojlerre, egy meg megmarad tartaléknak, nem foglalkozunk vele? És akkor gyk 1 fázisom van?
De, ha teszem azt-csak a példa kedvéért-kell mondjuk 400 volt, akkor ezt a 3 áramvezetéket hogy kell összekötni? Ezek vmilyen formában összeadódnak? Mármint a feszkó.
Szűken elég az 5x4 mm2 réz is... a 3x16 Amperre is, 3x10 Amperrel meg normál eset (~1% veszteség). A 3x16 Amperrel töltve/használva már kezd észrevehető lenni a 160 Watt körüli veszteség (~1,6%)
Hosszabb távra is gondolkodva (és kicsit kisebb veszteséggel töltve) az 5x6 mm2 réz amit kiépítenék magamnak. (az 5x6 mm2 réz még 3x25 Amperrel is okés, illetve szűken a 3x32 Amperrel is elbír, ha úgy alakul a jövő ...)
Ezeket szokás ajánlani ekkora távolságra az autó töltő vezeték végeire. T3 túlfeszöltség védlem ajibb töltökben van alapban, ha nincs az is kell a töltő felőli végre.
Megj: T3 túlfeszültség védelem a jobb töltökben van alapban, ha nincs akkor az is kell a töltő felőli vezeték végre.
Az általános iskola 7-8. osztályát kell elvégezni/megismételni matekból+fizikából... és A tananyagot felfogni/megérteni.
Matek>>a szögek értelmezése a 360 fokos körben Matek>>a vektor fogalma és a vektorok összegzése/eredője Matek >> a sinus hullám és forgókör kapcsolata az idő folyása során
Fizika>> a szögek időbeli értelmezése a 360 fokos körön Fizika>> a szögek időbeli értelmezése forgó mozgás esetén
Az a lényeg, hogy a 3 fázison - SINUS hullám alakú a feszültség ami ugye >> a 360 fokos körbe berajzolható, mert a hullám ismétlődik="forog" és - el is van tolva időben egymáshoz képest a hullámok >> 360/3=120 fokra vannak egymástól a vektorok a körbe berajzolva
Namármost, ha a 8.-os tudással....
Rajzolsz 3 darab 230 méretű vectort egymástül 120 fokra és közös kezdőponttal. Elnevezed őket fázisoknak L1 L2 L3 és A közös kezdőpontot elnevezed nullának N
Akkor látni fogod, hogy - valamelyik fázis és a nulla között 230 van így a magányos fázison >> 1 fázis - de bármely két fázis között!!! nézve (azaz a nullát kihagyva) a vectorok eredője 400 !!!
Legtöbb lakásban így használják, ha van is három fázis, 3x egyfázisnak van külön-külön bekötve.
A váltóáram(feszültség) miatt van, hogy hiába 230V az "átlagfeszültség" az egyik fázis és a nulla közt, és ez mind3 fázisra igaz, DE ennek ellenére az "átlagfeszültség" az egyes fázisok közt mérve meg 400V. Mivel itt pillanatonkét változik a tényleges feszültség, ezért is ráz az áram.
Ebbe sokkal jobban bele kell merülnöd, ha meg akarod érteni, de ettől még nem leszel képes villanyt szerelni, szóval ez tévút. Egyébként középiskolában alapszinten tanulni kellene ezt, mi a váltóráam, persze én sem emlészek sok mindenre pl töriből, átlagember meg gondolom fizikából és kémiából sem.
A vezetékelést se csináld "sk", ha jót akarsz magadnak, mert villanyszerelő határozza meg, (aki csinált már ezer és egy ilyet), oda milyen vezeték kell és honnan, mire, hogyan bekötve, hogyan kiépítve.
Még a mechanikus részre is azt mondom, ha nem megfelelő csövet használsz, nem megfelelően elhelyezve, nem jó a doboz, stb, be fog ázni, el fog rohadni, le fog égni, veszélyes lesz.
A kuli-segédmunkát megcsinálhatja bárki, fúrás, vésés, ásás...de csak szakmai irányítás mellett, ilyen csövet tegyél, így leásva, így rögzítve, ilyen vízvédelem, emilyen doboz, stb,stb.
Ezeknek a dolgoknak sokan nem értik a tétjét,... ha a szeretted vakbélgyulladást kap, sem beírsz a fórumra hogy vágd fel szikével, és ehhez próbálsz egy hdarab sz-ben anatómiai leckét venni, hátha úgy jobban sikerült a műtét.
Itt pont nem az a kunszt, hogy 5 drót végét bedugom és rögzítem, hanem minden más, mechanikusan a vakbelet kivágni sem más, mint feldarabolni a húst az ebédhez, ennek ellenére azért a hentesek nem igen műtenek, érthető okokból.
Gyakorlati módon: mit hova kell kötni h 400 volt legyen? Meg, ha nekem nem kell 400 volt, akkor a 3 főbiztosíték közül csak az egyiket használom oszt jóvan? Arra építem ki az elosztót? Meg mondjuk egyet meghagyni a bojlernek? Egy meg maradhat "tartalékban", ha esetleg később lesz elektromos sütő vagy valami..? Szecskavágót meg ilyen x.rságokat nem akarok üzemeltetni :)
NA szóval, autós hasonlattal élve (én csak ezt tudtam felfogni vmennyire :): egyszer a "pozitív" a "test", egyszer meg a "negatív"? :) Tehát összevissza, egyszer erre, egyszer meg amarra folyik az áram? A lényeg h "menjen" az áram, az mind1 h merre?
Áram témákban kevésbé jártasként szeretnék tanácsot kérni az alábbi kialakításhoz:
Elektromos autó falitöltőt szeretnék telepíteni a családi házunknál, ahol rendelkezésre áll a 3x16A-es betáp. Moon töltőt néztem ki amivel 11kwh-val tudok tölteni, de jellemzően (99%-ban) az autóból AC felezés beállításával lesz töltve mert az is elegendő egy éjszakai töltéshez. A kiépítés a villanyórától 40méterre történne nagyságrendileg, kérdésem, hogy milyen típusú kábellel vezessem hátra az áramot hozzá? Néztem hogy van 5x4mm-es és 5x6mm-es is, ha jól tudom a távolság is erősen befolyásoló tényező, de ezeket nem tudom pontosan. Valamint milyen megszakítot további védelmet építsek be a töltő elé, ha bármi ehhez való javaslat konkrét megnevezéssel tudtok írni azt köszönöm :)
Mivel nem vagyok jártas ezért villanyszerelővel fogom bekötettni de szeretném körbejárni a témát és ha úgy van be is szerezni a hozzávalókat. Valamint ha Dabas és környékén tud valaki ajánlani ehhez szerelőt azt is köszönöm :)
Már magát az elnevezést sem értem, miért nem táp?? :)
Mert ez a 3 vezeték, ami ráz, az mindig valamilyen fázisban van egymáshoz és a földhöz képest is, ezért fázis a neve. Azért, mert bennük a feszültség úgy keletkezik, hogy egy pörgő mágneses térhez képest vannak különféle helyzetben, így ahogy a mágneses tér iránya, erőssége változik, a feszültség is.
A nulla az meg
A 3 fázistekercs egyik-egyik végét összekötve az a pont az a földhöz képest nulla feszültségen van, magától, ezért nulla. Lehetne éppen földnek is nevezni azért, mert, mint írom, feszültsége éppen annyi, mint a földé, amit viszonyítási alapnak tekintünk. Ezt a pontot kisfeszültségen többnyire még le is földelik, ezért is lehet éppen földnek is nevezni.
Hogyasszongya fázis és fázis között van 400 V, ezt nem tudom értelmezni
De most, hogy írtam, hogy a fázisok egymáshoz képest mindig változó, különféle helyzetben vannak, most már tudod, hogy két fázis között is mérhető feszültség.
Tehát akkor mondjuk összeadódik a feszkó? Tehát ha én 400 voltos gépet akarok meghajtani, akkor ezt a két tápvezetéket "fáázist" össze kell kötni egymással, és úgy bele a gépbe? :)
Ezek értelmetlen mondatok. Te vagy a nyugdíjba tett napelemes, aki nem ért a villanyhoz, pláne az EPH-hoz, ugye? Elegendő áramok folytak ahhoz, hogy anya és kisfia meghaljon a zuhany alatt. ÁVK meg továbbra sincs a lakások nagy részében. A tökig szappanos-vizes testnek meg nem kell annyi áram, mint a szőnyegpadlós szobában.
Egy tengelyen van három tekercs egymástól 120 fokra, (a tekercs feltekercselt szigetelt vezeték) amiket márneses térben megforgatunk.
A tekercsek egyik végükön össze vannak kötve egymással. Ezt a pontot szoktuk leföldelni, ez lesz a nulla. A másik végükről vesszük le at 1-1 "fázist" ami így összesen 3 lesz.
Skacok, vki érthetően el tudná magyarázni mi a t.köm az a 3 fázis? :) Olvasgattam róla, de nem igazán sikerült megértenem.. Fázisnak-ha jól gondolom-a tápvezetéket nevezik, amin jön a feszültség? Már magát az elnevezést sem értem, miért nem táp?? :) A nulla az meg az ami az autóknál a test? Amin keresztül zárodik a kör? Meg ugye van a "föld" (amit szintén nem értek.. :).
Namost, az odáig Ok, h akkor bejön 3 tápvezeték a házba, egyenként 230V (?), 3 főbiztosítékon. De mi az értelme? Hogy lesz ebből 400V? Hogyasszongya fázis és fázis között van 400 V, ezt nem tudom értelmezni, a feszültség nem a "fázis" meg a nulla között van? Fázis és fázis között, az én értelmezésemben az, mint az autónál pozitív és pozitív között, ami értelmezhetetlen nekem.. :)
Na de ha én nem akarok 400 voltot, akkor van 3 db egyfázisú köröm? És akkor ez hogy befolyásolja az elosztótáblát? Hogy viszem be egy táblára ezt a három "tápot"? Vagy akkor csak az egyiket használom azt kész? Félreértés ne essék, nem én akarom szerelni, illetve, elgondolkodtam hogy a csatornázást, lyukfúrást esetleg vezetékelést megcsinálnánk SK, ugyanis eltűnt a villanyász aki volt felmérni, másikat kell keresni.. de az elosztót meg a bekötést mindenképpen villanyászra bíznánk..
Csak vmilyen szinten szeretném megérteni, h tudjak tervezni..
Most ugye úgy van h van 3 főbiztosíték a mérőóránál, abbol az egyiken a bojler van (meg még ki tudja mi, de sztem csak a bojler), a másik kettőt még nem néztük hogy van elosztva, hogy pl emelet és földszint, de az is lehet h az egyiken konkrétan semmi sincs..)
Hát, a villanyszerelők lapja akkor életveszélyes hülyeséget terjeszt, mert szerintük nem kell ilyen.
Ezekután nem lep meg ,hogy én még nem is láttam ilyen alkatrészt kereskedelmi forgalomban, sehol.
Sem vizes boltban, sem nagykerben, sem villamos szaküzletekben, sőt a cikkben szereplő képen is mintha csak oda lenne akasztva a zöldsárga, egy rondán és láthatólag házilag odaheftelt jelzésszerű akármire...vicc az egész.
"a földeletlen kád a veszélyes"
Mivel 99.99%ban ma már akril kád van, így ha ez az egész ~~mese~~ tegyükfel igaz, akkor ez a "közdarab" gyakori, kommersz alkatrész kellen legyen, hiszen minden akril kád földeletlen, így--->életveszélyes.
Megint egy halom rizsa, semmi konkrétum, hogy kell földeni, milyen szerelvény beépítendő ezek után -nyilván kötelezően-, illetve a konkrét esetről sincs semmi, csak kitalációk.
A valóságban ilyen eseteknek naponta kellene lenni, lakások ezrei épülnek műanyag csövezéssel, és a hatályos szabályok szerinti nulla EPH-ba kötéssel.
Lehet képzelődni a trafókörzetek közti távvezetékről átszivárgó kilovoltos csatorna potenciálokról, de valahogy ez nekem olyan, mint a városi legendák többsége, papiron húha, meg rettegjünk, de a gyakorlatban nem nagyon mutat arra semmi, hogy ez állandó veszély lenne,...részemről itt offos, mert csak a képzelt lufikat hámozzuk, semmi más nem történik.
"De nem a földelt kádról beszélünk, hanem arró, hogy miért kell földelni a kádat, arról, hogy a földeletlen kád a veszélyes"
De hát lényegtelen hogy földelt vagy sem, műanyag vagy sem a kád vagy zuhanyzó, ha a lefolyó felől jövő potenciált a lefolyóba épített fém közdarab fogja az EPH hálózat felé elvezetni.
Abban a tévedésben vagy (nem egyedül, ugyan), hogy a szabvány a mindenható. A mostani szabvány nem az. A szocializmus ideji magyar szabványok voltak olyanok, hogy, mint többüknek elején olvasható is volt, ezen szabványokban leírt intézkedéseken kívül más intézkedés nem kötelező. Ez pedig azért volt, mert elfogadt az ország vezetése azt a tényt, hogy szakmunkás végzettséggel önállóan dolgoznak. Ma ez nem így van, tervező tervezi meg elvileg a létesítést (aki szakmunkás bizonyítvánnyal önállóan dolgozik, az átvállalja a tervező felelősségét). A szabvány meg nem ölel fel mindent, csak bizonyos témákra irányítja a figyelmet. A szakmai tudás a lényeg (és ezen felül a szabvány ismerete). Az pedig, ha 1992-ben le volt írva szaklapban, és azóta egyfolytában napirenden van, hogy kell passzdarab, arról már senki nem mondhatja, hogy hát nekem erről fogalmam nem volt.
Ettől függetlenül azért van a jelenleg érvényes szabványban idevágó passzus, mégpedig
Olyan esetekben, ha az épületben nincs fő egyenpotenciálú összekötés, a fürdőkádat és/vagy zuhanyt tartalmazó helyiségbe belépő következő idegen vezetőképes részeket a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez kell csatlakoztatni: - az ivóvízvezeték-hálózatok vagy a szennyvízhálózatok részeit;
"Hogyne, a csatorna arról híres, "ideoda" folyik benne a víz, egyik kádból be, másikba ki ...a bacilus, meg a mindenféle belejutó "kóbor áram" is állandó..bizonyára...vagy nem.
Rizsázol, hülyének nézel."
Vidéken sok helyen van átemelős szenyvizcső--Azaz minden lakásnál van 1f szenyvizszivattyú.
Ha ezt összerakod , hány db szivattyú van 1 faluban 3 fázisra szétosztva ? Mennyi trafókörzetről van táplálva? Esetleg 1-2-3 faluval odébb van a szenyviztelep? Ez Mit okozhat?
Na az ilyen potenciál elosztást becsüld meg --xx V lessz?
Vagy két hónapja valaki kérdezte ezt hogyan lehet-ne kiküszöbölni , mert időnként lemegy a FI reléje.
De van sokkal egyszerűbb eset is---ha egy településen csak 2db trafókörzet van (gyakori a 5-40V eltérés a nullavezetők között)miért folyik a csöveken kiegyenlitő áram?
Ha ehhez még hozzáteszed --városi környezetben -- a villamost , a Vasutat, HÉV-t
,akkor honnan jöhet eltérő potenciál?
Tapasztaltál már olyat; A földpotenciál változik? Főleg ha 22kV, 120kV, 400kV -s vezeték is van a környéken .
A neten vannak jó ötletek , hogyan lehet ezzel világitani (két földelés közé kötött trafó+ led izzó )
Akkor most én mondom, hogy mutass szabvány a műanyag csatorna EPH bekötésének kötelezettségéről. Egy helyen találtam olyan megjegyzést hogy be lehet kötni. Különben 2 ember halála miatt nem fognak szabványt módositani. Nagy autógyárak se hivnak vissza kocsikat ilyen "bagatell" űgy miatt sajnos!
Figyeld meg, valami ilyen meteor agyonver valószinűségi szintű, "belevág a villám a derítőbe" jellegű dologgal fog előállni.
Így is necces, nameg ha folyik le a víz épp, majd az a vízréteg önmaga átviszi a potenciált, mint a pisi mikor lehugyozzák a nagyfeszt, ez oké..
...de ezzel a trutyi, meg minden meg is dőlt, jól hangzott, de végül féligmeddig "mesés elemekkel" "működött" csak.
Azt el tudom hinni, hogy magyar káoszországban ennek is """"felelőst""" akar(t)nak találni minden áron, ha olyan embert/gyerekét süt meg a villám, akkor fognak is.
Érdekes ötlet, a kiárólag(!) bacilusrétegen át záródó halálos áramút. Sajnos én ezzel kapcsolatban 200% szkeptikus vagyok, maradok, de ha hozol hiteles forrást, akkor átgondolom jobban, álláspontom felülvizsgálom.
A "koszos" víz samponos, szappanos, több benne az ion, jobb vezető, valóban.
Hogy ebből, és CSAK ebből, a szabályosan a földelt kádban, szabályos és biztonságos villamos hálózat és fogyasztók esetén hogyan lett "halálos baleset", azt még itt sem tudom elképzelni.
"Na milyent? Bármilyent, nem? "
Hogyne, a csatorna arról híres, "ideoda" folyik benne a víz, egyik kádból be, másikba ki ...a bacilus, meg a mindenféle belejutó "kóbor áram" is állandó..bizonyára...vagy nem.
A "lefolyó trágya", és "potenciál szállító képessége", inkább műszaki érdekesség, mint veszélyforrás
Volt egy kettős halálos baleset ebből, az irányította rá a figyelmet a témára, ennyit a műszaki érdekesség inkább, mint veszélyforrás nézőpontról :D
még a festett fém kád (ami eleve önmaga kötelezően földelt) sem igen kerülhetne egy rakás tömítésen keresztül semmiféle kontaktba holmi cső belsejében lakó trutyikkal
Hát dehogynem, a koszos víz jobban vezet, mint a tiszta, és amikor lezúdul a lefolyón, akkor a kádban levő víz és a vezető réteg közötti teremt összeköttetést.
mi meg miféle potenciált is is hozhatna?.. a csatornából !
Na milyent? Bármilyent, nem? Az EPH lényege, hogy ne legyen bármilyen. De a legegyszerűbb egy, az EPH-tól független földpotenciál, ami nem jó.
A csapvíz rossz vezető, 230V AC körül inkább "szigetelő" még.
Számtalan átfolyós megoldásnál a víz szándékosan "feszültség alatt van", a jobb részük még a fi relével is elműködik, mert a kifolyó oldali -biztos ami biztos- földelés, amin a víz szintén átfolyik, nem szivárogtat annyi áramot, hogy veregesse a fi-t.
A "lefolyó trágya", és "potenciál szállító képessége", inkább műszaki érdekesség, mint veszélyforrás, még a festett fém kád (ami eleve önmaga kötelezően földelt) sem igen kerülhetne egy rakás tömítésen keresztül semmiféle kontaktba holmi cső belsejében lakó trutyikkal.
Ami meg miféle potenciált is is hozhatna?.. a csatornából !
A tárolós villanybojlerekhez adják ezt a két elválasztó, szines, "elrepedős" árvíz-műanyagot, a nagy "szabványossági teória" az, a bojlert leföldeled, a vízhálózatról galvanikusan leválasztod, szivárgás, kúszóáram, földhurok, miegyéb így papiron nem lehet.
A valóság más, nem is nagyon láttam még beépítve ezeket sehol, egy lakásban sem, nálam sincs.
Akit a villanybojler agyonrázott, ott fém vízhálózat volt .. az "okos ember" meg összevissza kötögetett alapvető villamos ismeretek teljes hiányában, amíg a bojler nem fűtött.
Hogy mindent mindennel összekötött, összecserélt, az a tragédiáig nem is zavarta, hiszen neki, ha működik, akkor "minden jó".. tipikus laikus torz gondolkodás.
Egyébként bár a gyakorlatban az 5rétegű cső 99.99%ban szigetel, DE elméletben teljesen nem lehet nyugodtnak lenni, van benne egy fémes fóliaréteg. A szerelvények pedig fémből vannak, vezetők.
Jellemzően nem ér össze, nem fémes az egész, ha mindehol koppra, kajak összetolod sem, de nem lehet 100.000% biztonsággal kizárni..sőt.
Aki nagyon parázik, EPHba is köthet, nincs megtiltva a fém falikorong felfogatásánál pl összekötés a káddal.
Mindenkinek köszönöm a választ! Beszéltem a szerelővel, azt mondta, hogy kicseréli a KPE csövet hosszabbra és átvezeti az alapon. Nem volt nála 32-es fúrószár, csak 25-ös, azért csinálta így.
és Víz szinte mindig keletkezik időnként a csőben a pára>>harmatpont>>harmat jelenség miatt. Azonban a csőben pangó esetleg felgyűlt víz nem okés.
HA toldás van a talajban akkor rossz esetben a talajvíz is bejuthat pl. nagy_eső/hóolvadás után vagy belvíz esetén.
----- Jobb lett volna EGYBEN végig KP csövezni. -----
A csövezés optimális kialakítása...
- lehetőleg egyetlen darabból legyen
- legyen némi lejtése (~2% alsóhangon) és - a csövezésből a MÉLY pontokon TUDJON >> KIJUTNI az esetleg felgyűlt víz a talajba (egy-két lyuk alul, kívúl 2-3 rétegben geotextil darabba tekerve >> véd a talajjal való eltömődéstől alá egy nagylapát/vödör kavics/betontörmelék/stb. is előnyös szintén geotextilbe bekötve >> szivárogtató)
- ne ázzon be pl. esőben a cső végeknél, toldásoknál (védett helyen legyenek ezek vagy fordított U alakú pipa legyen a csővégen)
- a csővégek legyenek kiszellőztetve>>kiszáradhasson a cső, de célszerű aprószemű acélháló darabbal lezárni az esetleges beköltőzők ellen (rovar/stb.) --------
Ha vezetőképes tárgyról van szó és képes pot. különbség kialakulni, akkor be kell vonni
A témában az egyetlen szakértő, Kádár Aba tudósított először arról, egy 1992-es cikkben, hogy a lefolyó belsejében lerakódott szutymó az felhoz valami potenciált. Aztán én meg ezt a csoportot tudósítottam arról egy-két éve, hogy hogyan lehet ezt egyszerűen igazolni.
Műanyag vagy eternit főnyomócsö, abből egy kpe cső bejön egy fém órán keresztül. (ugye régen ezt a főmérőt is át kellett hidalni a vascsövekhez) Továbbmegy müanyag csövön.
Ahol fém lehet, az a csap. Mit földelsz? Belefúrsz a müanyag csőbe és egy kontaktust beleépítesz?
Nem járható, főleg mert akkor hibánál leoldásig tényleg rázni fog a víz.
Elvileg a víz nem rázhat, csak ha valami rendellenesség folytán feszültséggel érintkezik.
Itt már lehet vita, hogy akkor hogyan nem működik a védelem.
Az meg más ha töltődésből adódóan van egy kis kisülés.
Mondjuk nemrég volt a bojlerszerelő, aki miatt agyonvágta a víz a delikvenst.
Kifejtenéd, hogy miért nem jó a földben vezetni a szolár kábelt? Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok helyen vezetik földben. Gondolom, megvannak a kövtelmények, előírások rá, hogy hogyan szabad földben vezetni.
Emlékeztetőként idézzük, hogy mit ír a szabvány ír az MSZ HD 60364-4-41:2018 az EPH-val kapcsolatban:
Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba. Ilyen fémes részekre példák a következők:
az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.
Köszönöm a választ! A lakószintig nem megy fel a vezeték, mert a pincében van az inverter, amihez a szolár kábel csatlakozik, az meg a talajszint alatt van.
1. Amelyek a bemenő vezetékek és a föld között lépnek fel, úgynevezett hosszirányú feszültségek.
2. Amelyek a bemenő vezetékek között lépnek fel, úgynevezett keresztirányú feszültségek (ennek értelmezése le van korlátozva fázisvezetők és nullavezető közöttire).
Ezeknek a keletkezési helye vagy oka más- és más. Például a hosszirányú feszültség úgy léphet fel, hogy van egy földelés, ahol lefolyik a villámáram, a keresztirányú meg a közeli villámcsapás indukciós hatása miatt. Azt kell-e külön magyarázni, hogy a hosszirányú feszültségek elleni védekezés abból áll, hogy a vezetékek és a föld közé kapcsolunk túlfeszültséglevezetőt? És a keresztirányú feszültség ellen meg úgy, hogy a két vezeték közé kapcsolunk túlfeszültséglevezetőt? Ezek szerint kell, mert nem értetted.
Amelyik gyártónak egyféle kapcsolású levezetője van, az azt gondolja, hogy mindkét-féle impulzust lekezeli, amivel lehetne egy keveset vitatkozni, hogy mindkettőt ugyanolyan jól kezeli-e le (lásd svájcibicska és csavarhúzó). Ez a Tracon meg úgy gondolta, mindkét eshetőségre külön gyárt. Akár azért, mert az jobb a felhasználónak, akár azért, mert mindkét célra elfogadhatót nem tud gyártani. Ahol a PE betűjelzés van alul, az az üzemi vezetékek és a föld közötti feszültségemelkedés elleni védelem miatt van, ahol az N van alul, az meg az üzemi vezetők között fellépő ellen. Látható egyébként az adatokból, hogy amelyiknél a PE-hez vezet le, ott egy levezetési szint van, 1,3 kV, a másikon meg a fázisvezetők-nullvezető között van 1,3 kV, és ha marad a földhöz képest túlfeszültség, azt meg lecsapja a negyedik, 1,5 kV határral.
A német szabvány (nem tudom, ma van-e még, németül nem értek, ez meg egy 20 éve kiadott szakkönyvben van) szokás szerint precízebb volt, az azt mondta, hogy a C osztályú levezető védjen a hosszirányú feszültségek ellen, a D osztályú meg a keresztirányú feszültségek ellen.
Aki ért hozzá, az a nálad helybéli viszonyok ismeretében megmondja, melyiket használd.
Ami nem erről szólt, de megköszönted, hát, az nem volt szükséges.
Sziasztok! A házunk alapján lett átvezetve a szolár kábel KPE és 25-ös gégecsővel, a gégecsövet kb. 50 centire tolta bele a KPE-be a szerelő, majd szigetelőszalaggal tekerte körbe. Jó lesz ez így? Ha nem, akkor milyen megoldással tudnám javítani betemetés előtt?
Miért ne lenne? Nem csak a bejövő fémcsövekről szól az EPH ...
----- Nos, Az EPH lényege!!!! (kissé pongyolán fogalmazva)
hogy - FÉMESEN (a zöldsárga rendszerrel) ÖSSZEKÖSSÖN=KIEGYENLÍTSEN EGYMÁSSAL - MINDEN olyan cuccot ami ELTÉRŐ potenciálon van >> ezért megrázhat ÉS!!! - MEG IS LEHET érinteni őket EGYIDŐBEN (a helyit/odavezetettet)
Vagyis NEM KELL EPH-ni azt ami nem tud megrázni, mert - nem vezet oda távolról/máshonnan idegen potenciált cső/vezeték/folyadék/fémszerkezet útján és/vagy - nem lehet megérinteni egyidőben a helyi/odavezetett potenciált -----
Ami távolról/máshonan oda tud vinni eltérő potenciált (~feszültséget) és emiatt megrázhat az áram. Amikor a helyi cuccot és távolról odavivő cuccot egyszerre érinted meg. Azaz amikor a KÉT ELTÉRŐ(helyi/odavezett) potenciál közé kerülsz valami módon.
Nos, Az EPH lényege!!!! (kissé pongyolán fogalmazva)
hogy - FÉMESEN (a zöldsárga rendszerrel) ÖSSZEKÖSSÖN=KIEGYENLÍTSEN EGYMÁSSAL - MINDEN olyan cuccot ami ELTÉRŐ potenciálon van >> ezért megrázhat ÉS!!! - MEG IS LEHET érinteni őket EGYIDŐBEN (a helyit/odavezetettet)
Vagyis NEM KELL EPH-ni azt ami nem tud megrázni, mert - nem vezet oda távolról/máshonnan idegen potenciált cső/vezeték/folyadék/fémszerkezet útján és/vagy - nem lehet megérinteni egyidőben a helyi/odavezetett potenciált
******tájkép******* A védővezető az élet- és vagyon biztonság céljából alkalmazott vezető.
******************
A védővezetőnek több fajtája lehet a védővezető rendszeren belül, részben eltérő szabályokkal. Amik nem összekeverendők...
1
Földelő-vezető >> E Olyan védővezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet adott pontján a földelő cuccot (földelőszonda. stb.) köti be. A földelő cucc maga pedig az anyaFöldbe van építve így biztosítva a kellő kapcsolatot a villamos cucc és az anya Föld között.
2. VédőFöldelő-vezető >> PE Olyan védővezezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet "testére van kötve". Védelem testzárlat esetére>> az automatikus lekapcsolás a célja testzárlat esetén. Egyben a 3. pont szerinti feladatot is ellátja.
3. VédőÖsszekötő-vezető >> EPH (régebbi nevén) Olyan védővezezető, amely a különféle vezetőképes dolgok azonos=egyenpotenciáljának kialakítása céljából van használva. Azokat a cuccokat kell bekötni vele, amik - vezetőképesek és - kapcsolatban vannak az anyaFölddel valami módon (pl. a földben a fém gázcső) ami miatt "idegen/eltérő" potenciálon lehetnek >> rázhatanak, "kóbor áram"-ot okozhatnak. és/vagy - rossz esetben egyidejüleg érinthetők a villamos berendezéssel vagy szerkezettel
Az utcán vas cső van. A házban is vas. De az óra és a
Ház között kpe lesz."
----
Nem kell, miért is kellne? A házban lévő vascsovet kell bekötni. Illetve a házba kintről belépő vas/fém/vezetőképes csövet/egybet kell a belépésnél.
HA a gázóra mlndkét oldalán fémcső van. AKKOR a két fémcsőre kell egy áthídalás.
2. Továbbá a kazánhoz be kell húzni a falba külön eph szálat? ----- Nem feltétlenül kell. Megoldható a közelben lévő EPH(zöldsárga) pontból is. HA legalább 2,5 mm2 réz védővezető(zöldsárga) van ott!!! ahová bekötöd. (közeli konnektorba, elosztódobozba, stb.-be)
3. Milyen keresztmetszet ajánlott?
---- HA egy ÖNÁLLÓ külön EPH(zöldsérga) gerincet viszel oda az EPH csomópontból. Akkor 6 mm2 réz a minimum.
HA egy közeli (2. pont szerinti) EPH pontról kötöd be, akkor elég e bekötéshez. - védetlen, szabadon elérhető vezetékkel (sérülhet könnyen) 4 mm2 réz - védett vezetékkel 2,5 mm2 réz (védőcsőben, csatornában, stb.)
Szeretném megkérdezni, hogy a préselt idomos szénacél csőrendszerrel van-e valakinek tapasztalata EPH szempontjából?
Tehát ha a kazánnál a csövekre rakok bilincset, akkor a sokadik idom után is tekinthető egyenpotenciálon levőnek a fém(hálózat)? Vagy a préselés (a tömítés lényegessége miatt) villamos szempontból nem tekinthető kielégítőnek?
Van kötve a földdel miért is kell külön láb a tulfesz
Levezetőn..
Ha pontosan oda rakod a túlfesz. levezetőt, ahol az N össze van kötve a földdel, akkor nem kell külön láb.
Ha viszont nem oda rakod, hanem odébb, ahol már nincs össze kötve (távolabb az összekötéstől), akkor kell külön láb. És azért kell, mert azon a vezetékszakaszon, ami az összekötéstől a levezetőig tart, azon is tud túlfeszültség keletkezni.
Azért mert nem csak az utcai elektromos vezeték irányából jöhet be túlfesz. Pl. érkezhet TV, telefon, internet vezetéken is vagy éppen becsaphat a házba is a villám.
Nyilván amelyiken a nulla és a fázisok között vannak levezetők, azok a nulla és a fázisok között fellépő feszültségemelkedés ellen valóak. Be tudod helyettesíteni a másik esetre vonatkozó szavakat?
A régi rendszerben, hogy KIF FAM kábelszerelő legyél rendelkezned kellett KIF kábelszerelői végzettséggel is
Ez annyira nem volt egyértelmű, mivel az OKJ-t menedzselő kissé korlátosak voltak agyilag. Például 2013 előtt ez volt a FAM kábelszerelő bemeneti követelményében:
Villanyszerelő vagy középfokú erősáramú végzettség (lásd VII. Egyebek pont) vagy 33 522 04 0001 33 13 Kisfeszültségű kábelszerelő... Szóval eszerint nem kellett kábelszerelői.
2014-től egy ideig viszont csak a kábelszerelői volt előírva bemenetként - a ló túlsó oldala. :)
Bár gondolom, ha az ember nem FAM-ban dolgozik, akkor a FAM minősítés lejárta után is jogosult lesz KIF kábeleket szerelni.
Utána néztem egy dolognak, mert nem hagyott nyugodni. 2021 előtt lehetett szerezni szakképesítést KIF kábelszerelésre. Egy ideje nézegetem a képzéseket és nem igazán értettem, hogy manapság miért nem indítanak ilyen képzést. Tegnap este viszont megvilágosodtam. Még az OKJ érában nem volt része a tananyagnak a KIF kábelszerelés, vagyis akinek a bizonyítványában "34 522 04" szakmakód szerepel, az nem szerelhet KIF kábelt. A jelenlegi képzésben "4 0713 04 07" szakmakód alatt fut a villanyszerelés, melynek része a KIF kábelszerelés tananyag is. Illetve az átalakított szakmakódoknál már nincs KIF kábelszerelés külön nevesítve. Így tanfolyamot sem lehet indítani rá. Azaz, aki nem szerzett 2021 előtt ilyen képesítést az már nem is fog. Egy könnyítést viszont találtam. A régi rendszerben, hogy KIF FAM kábelszerelő legyél rendelkezned kellett KIF kábelszerelői végzettséggel is. Ezt az új rendszerben eltörölték. Most már bárki, akinek van villanyszerelő végzettsége mehet KIF FAM kábelszerelői képzésre. Persze az előírt szakmai gyakorlatot tudnia kell igazolnia. A dolog szépséghibája, hogy a FAM minősítés 2 évig érvényes csak. Bár gondolom, ha az ember nem FAM-ban dolgozik, akkor a FAM minősítés lejárta után is jogosult lesz KIF kábeleket szerelni. Az alap tanfolyam időtartama kb. 1-2 hónap. (Néhány iskola szerint, de 32 tanóra a kötelező, ami durván 4 nap + a gyakorlati idő. Azaz kb. 1 hét alatt le lehet zongorázni.) A megújító képzésé 1 nap. Jelenleg az alap tanfolyam ára, magában foglalva a képzés, a vizsga és az anyag költségeket is 160.000 forint körül van. A megújító képzésre egy helyen találtam hirtelen árat, az 60.000 forint volt, de nem ők a legolcsóbbak.
Nekem nem nagyon kell semmi, én inkább válaszokat adok, mintsem hogy kérdéseket teszek fel. A facebook villanyos csoportjaiban összesen két olyan ember van, aki értelmes, az egyik egy német nevű, a másik meg egy rövid magyar nevű (volt, de tőle már évek óta nem olvasok semmit). Egy itt is van, Atis. És itt is volt egy-kettő még, mint Sámli, meg Halálosztó. Szóval nem nagyon tolódott itt semmi.
A szolgáltató már sok éve a 4 vezetékes TN-C rendszerben lát el árammal L1 L2 L3 PEN=PE+N (csak nagyon-nagyon kevés kivétel van ahol még midig TT a szolgáltatói áramellátás)
Az érkező 4 vezetékes szolgáltatói betápot az ingatlanon belül az 5 vezetékes TN-S rendszerre kell átkötni >> PEN bontás. L1 L2 L3 N PE+Földelő
HA nincs kialakítva az 5 vezetékes TN-S rendszer ... AKKOR az valami vezeték spórolós egyedi TT megoldás vagy a régről örökölt TT hálózat esete.
A mai szabványok szerinti módon át kell alakítani >> a TT rendszer helyett a TN-S rendszerre. (vannak feltételei >> ellenőrizendők!!! hozzáértő által)
********* Vagyis: az L1 L2 L3 N és Helyi_Földelő >>rendszer helyett>> az L1 L2 L3 N PE+Földelő redszerre. *********
És ha L1 L2 l3 N van meg egy szondam akkor melyik verzió kell?
Ilyen nem létezik. A szolgáltatótól ami bejön az utcáról, az PEN, és nem N. Az mindaddig PEN is marad, amíg nem válik ketté, és nem lesz belőle N+PE. Tehát ha van már N, akkor PE is kell legyen. Ha nincs PE, akkor N sincs, akkor ott még csak PEN van.
Azaz két opció létezik:
L1 L2 L3 PEN
vagy
L1 L2 L3 N PE
Az első opcióhoz 4-pólusú levezető kell, a második opcióhoz 5-pólusú levezető kell.
Horganyzott acélsodrony vagy AASC. Kábel: fekete gégecsőbe huzott YSLY vagy magába EYY-J.
Ezeket fekete kötegelővel, vagy alu csillapítólemezzel kötni. Falba megfelelő terhelésű falihorog, ami lehet átmenő, vagy más módon rögzített, a fészekvéséset nem ajánlom, ha húzóerő van.
A feszítési erőt ugy kell megválasztani, hogy ilyenkor legyen belógása.
Ha a túlfeszig 5 vezeték jön, tehát előtte szét lett választva PE és N re, akkor kell a 3P+N+PE verzió, ahol is a nullát is kötöd fentre a megfelelő helyre, a PE kapocsból meg egy 16os z/s el mész legrövidebb uton a földszondára.
MT-t semmi esetre sem szabad tartósan kültéren használni. Nem arra való és elrohad a szigetelése. Majd eloxidálódik benne a réz vezető. Légkábelből nincs túl nagy kínálat. Ahol használják ott tipikusan TN-C rendszer van kiépítve, azaz a föld és a nulla még közösítve van. Így elég a 2 vagy 4 vezeték. Illetve ami tipikusan légkábel az a NFA2X jelű kábel. Az alu révén 16mm2-től indul (a jelenleg érvényben lévő szabályozások alapján alu ennél nem lehet kisebb keresztmetszetű).
A 13,5 méter nem kicsi táv. A kábelt elég magasan kell ahhoz rögzíteni, hogy ne legyen zavaró a belógása. Ilyen távon azért elég sokat is be tud lógni nyáron. Viszont elég komolyan ki is kell horgonyozni a falba, hogy azt ne szakítsák ki a fellépő erők. Egy sima kampó ehhez szerintem nem lesz elegendő.
Én mindenféleképpen földkábelt tennék. Kicsit több munka, de nem csúfítja el az épületeket sem és mechanikailag sokkal védettebb.
Ha valaki ebben a fórumban - mondjuk az indexre gondoltam - próbál valami szakmai vagy bármiféle elismerést szerezni nagyon nagy tévúton van.
Már régen nem itt zajlik a kommunikáció vastagja. Pár hozzám hasonló tulkoros veri el az időt megszokásból mert itt és élve maradt abból az időből amikor még Nyirő létrehozta a zindexet.
Röviden teljesen felesleges harcolni a topik legkeményebb pénisze titulusért mert az a 10 embert aki itt ir vagy olvas nem nagy érdem legyőzni ... :)
Sziasztok! Hogy vihető át áram egy kertben két egymástól 13.5m-re lévő, építmény között (kocsibeálló és szerszámos faház, kis szintkülönbséggel egymás között)? Szerintem adja magát, hogy levegőbe menjen, de alig találni a webshopokban légkábelt, ez még létező kategória? Vagy külön szokás megvenni az acélsodronyt és ráhenkölni 3x4mm MT kábelt? Egy helyen volt YMT 3x2,5mm2 Kábel tartósodronnyal, de fura, hogy a 3x2.5mm után 5x10mm van. A fába rögzítéshez van valami javasolt eszköz vagy csak sima horganyzott kampó?
T1 A vezetékbe bejutott villámcsapásból származó hatásról szól. - nálad csapott a vezetékbe/villámhárítóba - a szolgáltató vezetén érkezik hozzád
A legjobb helye a beérkezési ponthoz minél közelebb van.
HA NINCS villámvédelmi>>villámhárító rendszer kiépítve az ingatlanon. Akkor a T1 igazából csak "szolgáltató felöl a dróton érkező" villámcsapásról szól.
A típusa attól függ hol férsz hozzá a betáp vezetékhez... Minél közelebb kell raknod a mérőhöz !
Ahol már 5 vezeték van oda a 3F+N+PE Ahol még csak 4 vezeték van oda a 3F+PE
Nagggggyon rövid, minél egyenesebb bekötéssel!!! A villámáram NEM kanyarodik be... :-(
-------------
T2 A levegőben csapkodó, de a vezetékbe bele NEM csapott villámokról (indukció) és/vagy a T1 által már mérsékelt feszültség szint további korlátozásáról szól.
Alapesetben a helye a FŐELOSZTÓBAN van.
A hatásköre ~10 méter VEZETÉKHOSSZ... Ha a ~10 méteren túl is kell a T2 védelem, akkor ISMÉTELNI kella T2-t a vezeték mentén ~10 méterneként.
Ahol már 5 vezeték van oda a 3F+N+PE Ahol még csak 4 vezeték van oda a 3F+PE
A 20 méter inkább a talajban netán előforduló "idegen/eltérő potenciál"-ok >> FÉMES összekötésére van.
Azaz az EPH-zás a célja, hogy ne érhessen rázós meplepi egy távoli vezeték szakaszon :-( Az anyaFöld és a távolról hozott potenciálú zöldsárga/kék között...
Plusz a párhuzamos áramutak segítik pl. a villám hatások áramának a levezetését is.
----
Tudtommal nincs a 20 méterre konkrét előírás. Más előírásokat alapul véve szokás a kb. 20 métert figyelembe venni.
**********
Érdemes szem előtt tartani távoli hely talajpotenciál eltérés ügyben ezt is.
Ha változott a víz és gáz csövek elhelyezkedése, ami kondenzációs telepítéskor előfordul, és esetleg kerültek fel új csőbilincsek, akkor azokat nézzétek át, nem sérült-e valami vezeték a fúráskor vagy a bilincsek becsavarásakor, vagy valami egyéb műveletkor.
Pont fordítva van szerintem. Főelosztói nem kell, mérőhelyi minden esetben kell.
És ő valóban úgy fogalmaz, hogy akkor nem kell/kötelező ha egy sor feltétel mellett a távolság is kisebb, mint 20 méter.
Ebből azért következik az is, hogy 20 méter felett kötelező. Kicsit feljebb arról értekezik, hogy kell, de van az a kivétel, aminek az egyik feltétele a 20 méternél kisebb távolság.
Reg. szerelői kézikönyvben van egy rész ahol ecseteli, hogy mikor kell önállóan is számottevő földelést kialakítani a mért főelosztónál.
Az egyik az, hogy a mérőhely és a főelosztó közötti távolság meghaladja a 20 métert.
Hmmm. A regszerben az van írva, hogy a telekhatári mérőhelyi földelés nem kell, ha a mért főelosztónál van földelés, és a távolság a mérőhely és a mért főelosztó között kisebb egyenlő 20 m.
Ahogy lala írta, nem kell megíjedni tőle. Tegyél a dugaljra egy hosszabbitót, és dugj bele terhelést és 0V lesz. Nyomjál rá a test gombra, mi történik terhelés nélkül.
Fűtés korszerűsítés után, a kondenzációs kazán felszerelése után, random leold az AVK ,van amikor naponta kétszer, van hogy 2 hét után egyszer. Már mindent is megmértünk nem leljük a hibát.Van tippetek, tapasztalásotok frissen telepitett kondenzációs kazán contra AVK leoldásával kapcsolatban?
Igen, van javaslatom: plusz egy ÁVK. Az(oka)t a fogyasztó(ka)t, ami(ke)t megbolygattatok, azt másik ÁVK-ra kell rakni. Aztán figyelni tovább, hogy mi változik a mintában (elmúlik a probléma, a korábbi ÁVK lekapcsolgat, az új ÁVK lekapcsolgat, mindkettő lekapcsolgat - kb. ezek az opciók vannak), és annek megfelelően továbblépni.
Köszi a nem túl biztató választ:) :) Már 1 hónapja keressük nem találjuk. Egy dolog következik most a villanyszerelő által jövő hét után: földelő szonda telepítése és PEN kötés a szekrényben. Jelenleg az EPH :gázcső, fűtéscső kombó, korábban (fűtés korszerűsítés előtt) bejövő vas vízvezeték is be volt kötve EPH-ba, mára már az valamiért nem. A VBF vizsgálati jegyzőkönyvet így kaptam meg a kondenzációs kazán beüzemeléséhez.
Egyszerűen nem lehet fogyasztóhoz kötni az ÁVK leoldást. Volt,hogy éjszaka ,amikor kb. semmi nem megy, leoldott. Már szennyvíz átemelő szivattyú full védőcső és kábel csere is történt. Ezt a konnektor tesztert is tegnap vettem,hogy menjek végig a konnektorokon ( egyet találtam is ,ami nem volt földelés normálisan bekötve)
A sors furcsa fintora,hogy a kondenzációs kazán fejlesztést pont azért kezdtük el,mert minidg is féltem a korábban villanybojler használattól és annak veszélyeitől, erre szivat szivárgó árammal a telepítés. Valamiért azt gondolom tuti EPH probléma lesz, és reménykedem a szonda+PEN kötés fejlesztésben.
Sziasztok! Legutóbbi irásom óta is szivárgó áramot meresünk ,de nem leljük. Aki nem olvasta a sztorikat előzményként:adott egy családi ház, amiben tökéletesen működik 1 éve az AVK, egyszer sem oldott le. Fűtés korszerűsítés után, a kondenzációs kazán felszerelése után, random leold az AVK ,van amikor naponta kétszer, van hogy 2 hét után egyszer. Már mindent is megmértünk nem leljük a hibát.Van tippetek, tapasztalásotok frissen telepitett kondenzációs kazán contra AVK leoldásával kapcsolatban? Egy érdekességet tapasztaltam ma. A vegyestüzelésű kazán előre menő csövére van telepítve egy csőtermosztát, ami egy konnektort vezérel, ami ha eléri a 40 fokot kapcsol egy keringető szivattyút. Ez a konnektor " nem kapcsolt" állapotban 74 V -ot produkál. Ez normális? Köszi szépen előre is a válaszokat.
"Bár ha a garázsban lévő csatlakozási pont messzebb van, mint 20 méter a földelő szondától, akkor amúgy is kötelező lenne ott önállóan is számottevő földelést létesíteni."
Ha földelő szonda alatt azt érted ami a bejövőnél van levezetve a ház oldalában, akkor attól valóban kicsit odébb van a garázs, kábelhosszt tekintve kb pont 20-25 méterre.
Szerintem sohasem rossz dolog egy túlfeszültség levezető. De azért azt is tudni kell róla, hogy akkor oda kell varázsolni egy önállóan is számottevő földelést, mert pl. az OBO T1+T2 telepítési utasítása alapján a földelő sín nem lehet messzebb, mint 0,5 m. Ez alatt vezetékhosszt ért. Bár ha a garázsban lévő csatlakozási pont messzebb van, mint 20 méter a földelő szondától, akkor amúgy is kötelező lenne ott önállóan is számottevő földelést létesíteni.
EV-hez tervezem 1f 32A fali töltő kialakítását. Családi házban a villanyórától lett kihúzva közvetlenül egy 32A C kismegszakító után 10mm-es földkábel a garázsig, és egy kültéri UTP a terhelésmegosztónak.
Ezt a töltőt néztem ki, mert kell a 7m kábelhossz. T3-as túlfesz védelemmel van ellátva (mint a legtöbb ilyen), de javasolták páran, hogy további védelem kialakítása is erősen javasolt. Ahogy tudom A tipusú FI relé és a T3 védelem az előírás, de olvastam hogy néhány helyen egy további T2 vagy T1+T2 kombinált túlfesz levezetőt is kiépítettek közvetlenül a töltő elé.
Láttam olyat, ahol ezt a KIWA 7KA T1+T2 típust építette ki a szakember. Tudom, mindig lehet drágábbat és jobbat venni, de azért az kijelenthető, hogy egy ilyen KIWA beépítese hasznos lehet, és valóban hozzáadott védelmet jelenthet a töltő saját T3 védelméhez képest ha ott van a FI relé mellett?!
Mert ez nem egy közönséges áram, hanem egy hullám, ahol akár fél méter is számít, mivel a meredeksége nagy a hullámnak, ezért nagy induktív feszültségesés is hozzáadódik az ohmoshoz. Azon felül a hullám nem "fordul le" a földelés irányába, hanem a szétválasztási ponton visszaverődik egy része, megemelve ezzel a nullavezető feszültségét. Általában két eset van, az egyik, hogy érdeklődő ettől befullad, mert ennyire nem érdekli, hogy a témának utánanézzen a szakirodalomban. A másik, hogy eleve megkérdem, te ki vagy, milyen iskolát végeztél, milyen eredménnyel, mert ahhoz szabom a magyarázatot, ettől a kérdező meg egy életre megsértődik. :D
A múltkor voltam egy naperőműben. Villámcsapás volt. Nos a naperőművekről tudni kell, hogy minden mindennel egyen potenciálra van hozva. Az egész egy nagy földelő hálóba van bekötve. Nyilván a tartószerkezet villamos szempontból nem minősül földelőnek, de azért elég jó kis eredője van csak a cölöpöknek is.
Nem az invertert érte a közvetlen villámcsapás, de az invertereket összekötő kommunikációs vezetéken (sima kültéri ftp) végigszaladt a túlfesz. Az inverterek több, mint 70%-ban tönkre ment a kommunikációs modul. Az RJ45-ös levezető nem ment tönkre, de a mögötte lévő router is meghalt.
Mondjuk iszonyat nagy szárazság van, így nem is olyan jók a földelési értékek. Főleg ahol csak a 1,5 méteres szondát üti le a villanyszerelő. Azt is csak a talaj szintről indítva a ház fala mellett.
Ezt én sem értettem, mert miért "választanaí" az áram egy hatalmas ellenállású szikraközt vagy bármit az pár méterre levő rövidzár helyett (pár század Ohm ellenáláás "távolságra"). Végül nehogy gond legyen, én is 3p+N-es tülfesz védelmet vettem
Amúgy tudna valaki Shelly PLUS 2PM és 1PM-hez meg redőny fel/le ameddig nyomon addig megy a motor ha elengedem akkor STOP párhozamos bekötési rajzot? Mindent az dönt el mekkora hely van a dobozban a kapcsoló mögött
Ha alkalmas arra mint a fali kapcsoló ami egyik oldala fel és a másik iránya lefelét jelent és párhuzamosan mehet a két vezérlés akkor benne vagyok a beszerzésben. A simákat meg máshova elhasználom. Ha jól veszem ki a leírásokból akkor végül is a fázis vagy nulla azaz egyik vezeték megszakítása kell Shelly-n keresztül.
Én hasonló megoldást csináltam Aurudional és relé kártyával 8 évvel ezelőtt, mondjuk csak 24V váltóárammal.
A Shelly PLUS 2PM elvileg alkalmas motor forgásirány váltásra is, kifejezetten ajánlják redőnyökhöz is. Szerintem itt is meg lehetne oldani a bekötését.
Igazából rendőny vezérlést akarok távolról meg helyből is. Olyan kapcsoló van 2 irányba nyilakkal amíg nyomod zárja az áramkört, azaz motor kap áramot. Bekötését megnézem
230V-os kapcsoló mögé csak akkor lehet beépíteni, ha van oda húzva nulla is, mivel az kell a működéséhez. Az esetek 95%-ban viszont nem szokott nulla lenni a kapcsolónál. Ha csövezve van, akkor viszonyt könnyen megoldható általában.
A Shelly-t sok féle képen be lehet kötni. Mondjuk a konkrét 1L modellt nem ismerem, nekem "Plus 1" modellek vannak itt.
Az gyakorlatilag 1 db potenciál független kapcsolást tesz lehetővé. Azaz a Shelly kaphat tápot 12 V-ról is és tud kapcsolni 230 V-ot. Én itthon 230 V-ról üzemeltetem a Shellyket. Egy részük hagyományos villanykapcsoló mögé került beépítésre. Azaz a kapcsoló is megmaradt, mint a Shelly bemenete, de a konkrét kapcsolást a Shelly végzi. Így létrejött egy virtuális váltó kapcsoló, mert a Shelly úgy van beállítva, hogy ha változás van a kapcsoló bemenetén, akkor kapcsoljon. És azért mondtam, hogy váltókapcsoló, mert a "párja" a telefonos applikáció. De ahogy haladok a felújítással, úgy cserélem a szerelvényeket nyomó gombra (köznapi nevén csengő kapcsolóra). Ott úgy lett beállítva a Shelly, hogy impulzusra váltson állapotot. Egy dolog viszont fontos, hogy a kapcsoló bemenete nem független a táp bemenetétől. Vagyis ha 12 VDC-ről üzemeltetjük, akkor a kapcsoló sorkapcsára is azt kell kötnünk. Viszont minden további nélkül tud 230V-os fázist is fogadni a kapcsoló bemenetén, ha a táplálása is arról történik. Fontos, hogy 3 fázisú hálózatban ugyan az a fázis legyen a tápja, mint a kapcsoló bemenete.
Igen! Valószínűleg rossz a hálózat vagy a tied vagy messze vagy a trafótól. Amikor bekapcsolod vagy kikapcsolod a vízforgatót, akkor azt a mozgásérzékelő egy lökésként érzékeli. Így olyankor bekapcsol a programjának megfelelően.
Sziasztok! Lenne egy fura kérdésem. Adott egy fixen bekötött mozgásérzékelős LED reflektor kültéren külön áramkörön.
Ma bedugtam azon az áramkörön talàlható konnektorba egy medence vizforgatót. Azt vettem észre hogy mikor bedugtam felvillant a ledes reflektor. Mikor kihúztam akkor is.
Mivel egy másik áramkörön is van egy ilyen ledes fixre kötött mozgásérzékelős refim megpróbáltam ott is ugyan ezt és az is felvillant. Járt már valaki így??
Jellemzően COP>=3 alapon üzemel. Azaz 3500/3= ~1200 Wattot vagy kevesebbet kér a konnektorból tartósan. Vagyis 1200/230= 6 Amper vagy kevesebb is elég neki.
és úgy max ~1600 Wattot fogyaszt (a COP>= ~2,2 miatt) rossz esetben. Ami 1600/230= ~7 Amper max üzemközben tartósan.
A vezetéket egy B10 kismegszakítóval elég védeni >> 10 Amper tartósan. Ha csak a klíma (és esetleg apróságok >> világítás pl.) üzemel az áramkörön.
--------
A 1,5 mm2 réz szűken elbír ennyi Ampert a 25 méter vezeték hosszon. De nem optimális >> ~2% >> ~30 Watt a veszteség.
A 2,5 mm2 réz jobb megoldás, szerintem. Hozza a csak 1% körüli buktát, és jövőállóbb ... kitudja mi kerül még a vezetékre.
*** Megj: a 25 méter miatt már el kell gondolkodni egy "megerősítő" földelőröl is a távoli végen. ***
Nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget! KPE cső lesz.
A napelemek egy melléképületre lesznek szerelve (oda is át van vezetve a 3 fázis), az inverter (akkumulátorral) a lakóházunk pincéjében lesz elhelyezve. A két épület között 10 méter a távolság, itt jön képbe a földkábel. A kivitelező kérte, hogy az árkot ássam/ásassam ki, és szerezzek be 32-es KPE csövet védőnek. A többi dolog, amiről írtatok (földelés, villámvédelem... stb), azzal gondolom, a kivitelező tisztában van, nem ez az első telepítésük. Ha már árokásás lesz, akkor lefektetek 3 darab 32-es KPE csövet, és akkor ott fogom átvezetni a jelenlegi légvezetékeket (UTP, koax). A 3F+N+F légkábelen is gondolkodok, hogy letegyem-e a földbe, csak nem tudom, hogy mennyire ajánlott egymás mellett, külön védőcsőben vezetni a 3 fázist meg a napelem DC-t.
Nem tudom, hogy még jelenleg ez-e az érvényes szabvány, de régebben minimum 50 mm² volt acél esetén a keresztmetszet. Ez körszelvényt feltételezve D=8 mm.
Ez persze a minimum, amit még az adott hálózat módosíthat felfelé.
A reggeli hozzászólásomból az kimaradt, hogy sokkal jobb a KPE cső. Egy napelemes project költségvetését, amúgy se dobja meg annyira a KPE és az LPE közötti különbség.
Szabályozott terepen minimum 0,6-0,8 méter a fektetési mélység, szabályozatlan terepen minimum 1 méter. Speciális esetben ettől el lehet térni, de akkor fokozott mechanikai védelmet kell kialakítani.
Hivatalosan kábelfedlapot kell alkalmazni. Ezt a gyakorlatban háztájiban sokan cseréppel szokták helyettesíteni. Amivel csak az a baj, hogy idővel szétmálik a földben. Valamint el szokták spórolni felőle a jelölő szalagot is, így nem is feltűnő, hogy a cater kikap egy cserepet...
Ha már teszel védőcsövet, akkor én végig tennék. Ha egyszer véletlenül cserélni kell a kábelt, akkor legalább nem kell ásni. Ha 1 kábel megy a csőbe, akkor a kábel átmérőjének minimum a duplája legyen a védőcső átmérője. Ha több kábel megy bele, akkor a kábelek köré húzható kör átmérőjének másfélszerese legyen a védőcső átmérője. Ezt érdemes átgondolni, hogy ha a jövőben még bővíteni tervezel, akkor annak is megfeleljen. Vagy már rögtön a nagyobb keresztmetszetet kell lerakni.
DC kábeleknek kifejezetten ajánlott végig csövezni a teljes nyomvonalat. Láttam már sok csodát és spórolást is kivitelezéskor. Általában oltári nagy szívás volt a későbbi hibaelhárítás. Pl. ipari napelem parkoknál úgy szokták kivitelezni, hogy egy nagy keresztmetszetű csövet fektetnek le a földbe, viszont fel csak kisebbel állnak. Ennek a kisebbnek éppen elegendő a keresztmetszete, hogy a DC kábelek elmenjenek benne. A kettő között jobb helyeken tömítenek. A szívás akkor van, amikor azt kispórolják és az eső szép lassan bemossa a földet a csőbe. A DC kábelek pedig kifejezetten sérülékenyek, amikor többet húznak el egymással. Kidörzsölődik a szigetelésük és lassan átmennek rövidzárba. Nem egy ilyet javítottunk már. Volt, hogy a trehány kivitelezés miatt sokat kellett ásnunk egy-egy kábel köteg csere miatt.
Az egyik személyes kedvencem, amikor Y elágazást tettek a csőbe a föld alatt. Az egyik felén elindult a csőnek elindult 8 pár string az invertertől, majd az egyik asztalnál feljött 6 pár, egy sorral odébb a másik asztalnál pedig 2 pár... Ezt ásás nélkül nem lehetett cserélni.
Amit Elek is írt, fontos a tartószerkezet bekötése is a PE hálózatba. Azt lehet zöld-sárga vezetékkel is, de létezik földelő összekötő is, ami tehető közvetlenül földbe. Az egy lágy acél horganyzott "drót". Viszont fontos, hogy ahol kijön a földből ott gyantás zsugorcsővel óvva legyen, hogy ne korrodálódjon el idő előtt. A korrózió mindig ott eszik meg elsőnek, ha nincs védve. Létezik belőle végig műanyaggal bevont is. De jobb az a nélküli, mert hozzá járul a nélkül a földelés jóságához is.
Nem szerencsés. Ha már csövet raksz, akkor annak az egyetlen értelme, hogy át tud húzni, LPE egy lágy cső, meg tud törni könnyen, vagy esetleg terhelésnél beroskad. Ha mindenáron védőcső, akkor KPE.
E célra a direkt FÖLKDKÁBEL való!!! (tipikusan fekete) A szokvány fehér kábel típus általában nem okés a földbe.
A földkábel viszont mehet közvetlenül a talajba is. A védőcső csak inkább csak nehezítés hosszabb szakaszon. A két végén szoktuk csak védőcsövezni (az árok aljáig+1...2 méter) a felállást/leállást. Hisz, úgysem kell cserélni elvben a következő 30-50 évben :-)
HA mégis végig csőbe kerül hosszan, AKKOR utólagos behúzáshoz - jóval vastgabb legyen belül a lyuk, mint a kábel átmérő>> ~2X-es - legyen benne ERŐŐŐŐŐS és nem túl vékony áthúzó szál IS - csak kevés és naaaaagy ívű kanyar legyen benne >> ~méteres ívek - belül sima falú cső legyen - ne legyen lágy>>rugalmas a csőfal az átmérője irányában >> ne lapulhasson össze
********* Vagy napelem DC kábele? A legtöbb típus okés a fölbe is.
Viszont a zöldsárgát is el kell vinni a napelemekhez, ha még nincs ott. - villámhárító nélküli esetben >> 6 mm2 réz minimum - villámhárítós esetben >> 16 mm2 réz minimum *********
Az inverterhez INTERNET hogyan lesz ? - Wi-Fi (tápellátás?) megoldása - Powerline adapter páros a 230 Voltos kábelen - 4G/5G telefon >> Mobil HotSpot - netán UTP kábel (földbe való)...
Köszönöm a választ! A telepítők tudják, hogy földben fog menni, gondolom, hogy majd a megfelelő kábelt fogják használni. Csak az árokásást meg a védőcsövet kell nekem biztosítani.
Kemény fedlapnak mit szoktak használni? Bontott tetőcseré jó lehet?
Elméletileg igen, jó lehet az LPE cső is. De be kell tartani a kábel fektetési szabályokat. Attól hogy védöcsövet fogsz használni még továbbra is földkábelt kell rakni a csőbe. Legyen meg a kellő fektetési mélység, a homok ágy, a kemény fedlap és a jelölő szalag is.
A hegesztőtrafó (régi=40 éves HETRA) is okés róla. Legalábbis a kerítés építése ezt mutatta, ja és 180 literes betonkeverő is. Megj: a gyakorlatban nem hegeszt egy menetben annyit, hogy a vezeték túlhevüljön.
Nomeg az 1800 Wattos fűnyíró is üzemel.... Sőt ennél szumma 70 méter van kihúzva az utcai zöld nyírásakor Aiből a +20 méter az csak 0,75mm2-es kínai sárga drótos ráadásul.
------
Avagy, Kurvára túl lihegitek ezt a mit bír el az 50 méter hosszabbítóban a 1,5 mm2 réz témát. Az elején említett ~2000 Wattot >> 10Ampert tartósan >> simán. A később bedobott ~3000 Wattot >> 13Ampert is bírja. A tromfnak szánt ~3600 Wattot >> 16Ampert is kezeli, de itt már érdemes ráfigyelni időnként, hogy hűl-e normálisan.
Persze EKKORA terheléskor elveszik rajta a feszültség/teljesítmény 4-6% is. De ez >> lévén IDEIGLENES megoldás, nem zavar senkit a gyakorlatban, csak működjön róla a cucc :-)
A többi az okoskatörpök pánikoltatása inkább csak...
Megj: az, hogy a vastagabb=2,5mm2réz valamivel jobb a TARTÓSAN 2-3 kW-okra, az igaz. De ettől még a 1,5mm2réz is elvan az esetek 99,5%-ban gond nélkül.
Jobb lett volna a villanytűzhelyre hivatkoznom, vagy egy hagyományos hegesztőtrafóra. Azoknak miért nem jó egy 90-260V-os táp? De mindegy, nincs értelme. Hagyjuk!
207 Voltig bármikor lemehet a szabvány szerint is. Tehát ha ennyi marad a hosszabbító végén az még királyság :-)
Sőt, ha csak 200 Volt marad az is OKÉ-s.
A lényeg, hogy működik!!!! arra a kis időre, ideiglenesen. Hisz ezért HOSSZABÍTÓ és nem fix áramkör ...ugyebár.
**** Csakhát az ostobák nem érzik ezt a lényegi különbséget. ****
Szóval, Az 50 méteres 1,5mm2 réz hosszabítónak semmi baja nem lesz a ~2000 Wattól ez tuti.
A szóba, hozott 3680 Watt (16Amper) már nevessebb... De azt is ki fogja bírni és kész.
Mivel, Hosszabító>>ideiglenes használatú és arra okés is. A kutyát nem izgatja közben a feszültségesés és a teljesítmény veszteség. Működjön a gép róla ... és ennyi.
Aki, rendszeresen+tartósan akar 2-3 kW-ot használni az majd kihúzza a fix áramkört.
Leginkább azért nem, mert szabványok határozzák meg, hogy mi az elvárás a villamos hálózatokkal kapcsolatban és nem az, hogy "..és akkor mi van >> semmi."
Eljutottál odáig, hogy akár 3 kW felett is terhelehető a vezeték. Kíváncsi lennék, ha a villanyszerelő a lakásodban úgy alakította volna ki a világítási áramköreidet, hogy mindegyik végén 20 V körül esne a feszültség. A villanyszerelő csak annyit mondott volna a végén: "..és akkor mi van >> semmi."
Elég durva feszültség eséseket is lehet produkálni túl hosszú hosszabbítóval. Azon kívül, hogy a gépek is gyengébbek még egy csomó energiát elfűtünk a vezetékeken is. Pl. 16A-es terheléssel 50m-es 1,5-es hosszabbítóval kalkulálva 375 W lesz a hosszabbító teljesítménye. Ez mind disszipálódik. Simán leolvad a hosszabbító, ha csak egy része feltekerve marad. 2kW-al számolva is 220 W jut a hosszabbítóra. Egy bizonyos táv felet el kell felejteni a gyári hosszabbítókat. Kell venni ipari 32A-es 1 fázisú dugvillát és aljzatot és abból gyártani hosszabbítót. Lévén abba bele lehet kötni a megfelelő keresztmetszetű vezetéket is. Legfeljebb kell csinálni hozzá egy átalakítót.
Megvan az az előnye is, hogy nem akarja majd kölcsönkérni a szomszéd, mert nem fogja tudni hova bedugni.
Nálam minden 3f aljzat és dugó 32A-es 5 pólusú. Illetve mindenhol ugyan az a forgásirány is. Így nem kell görcsölni, hogy mit és hova fogok tudni bedugni. A gépeim egy részének nem kell nulla, így azoknak csak 4 eres vezetéke van függetlenül a dugvillától. Van egy hordozható "csatári" dobozom ÁVK-val és KMSZ-ekkel. Ilyen kis felvonulási doboz, ha valahova megyek dolgozni vagy ha kell, akkor itthon is tudom használni. Nos azon 1f 32A-es dugvilla van. Itthon olyan aljzatról is használom, de van hozzá átalakítóm is, hogy normál lakossági aljzatból is lehessen használni. Meg nyilván van egy blankolt, érvéghüvelyezett átalakítóm, hogy szerelés közben lehessen használni lakáselosztóba kötve is, amíg nincs kialakítva a hálózat. A hegesztőmön is gondolkodtam, hogy lecserélem a dugvillát iparira. Nagyrészt úgyis a kocsiján használom, így tennék egy csatlakozót a kocsira is. Kvázi elosztónak is lehetne használni a kocsit, ha kerülne rá normál aljzat is. A csatári dobozhoz meg ott van a levehető ipari hosszabbító, arról meg meg tudnám táplálni itthon.
100%, hogy az AC típus miatt zúg. Én is találkoztam a problémával, nekem a hőszivattyú "búgatta". Sajnos 2db AC lett véve, hátha csak az a darab rossz, de nem. Venni kell 'A'-t, az nem fog zúgni (nekem ez van most: R9R01440; ilyet vennék legszívesebben, de drága és az országban nem is kapható: R9R42440)
Az imént alaposabban meghalgattam, és valóban a fi relé zúg, nem a kismegszakító, és nálam is AC tipusú, úgyhogy valszeg ez a baj, cserélem is A tipusra...
fi relét nem zavarja be??
k van ,így nem mutat értéket . Ez milyen jelenség hatására a így?
pl.
