Már bocs, de a szolgáltató dolga, hogy szolgáltasson. Ők vannak értünk, csak ezt még itt nem divat elismerni.
Nagyon jó példa erre egy másik fórumon lévő hosszúra nyúlt sztori: emberünknél sorra mentek tönkre a készülékek, set top box, router, Tv. Az ok feszültségingadozás, és feszültségkimaradás. Emberünk fura módon védte a szolgáltatót, és a környéken nemrég telepített napelemeket, klímákat, hőszivattyúkat okolta, hogy azok rángatják szarrá a hálózatot. Aztán megtörtént a csoda, a szolgáltató felújította a hálózatát, tett bele normális szabályzókat, és minden jó lett.
Mennyit is fizetsz a villanyszámládban a hálózat üzemeltetésére?
Elvárhatod, de ha igazad van, és a már nagy sem szuverén állam politikusa a multi, szolgáltató, konglomerátum zsebében van, így vagy úgy, akkor a végén úgyis te fizetsz, legfeljebb majd máshogy. Nem a villanyszámlád végén lesz az összeg, hanem máshol.
Látom nem érted... ha tele van/lesz a trafó, vékonnyá válik a vezeték, stb. Akkor CSERÉLNI KELL!!! ezt írja elő most is a törvény a >> szolgáltatási minőség útján.
A rá való pénz pedig benne van az álammal kötött feltételekben.
Épp ezért, ha nem cseréli időben akkor meg szét kell rúgni a valagát. Sajnos ez érdemi hatósági kontroll híján sokszor elmarad, ezért gyakori, hogy tartós marad az ügyfél panasz.
Tudok utcát ahol évekig fizették inkább az 5000 Ft/hó kötbért mindenkinek (50+ ingatlan). Aztán csak lett végül hálózat felújítás is.
Nagy marhaság a "szegény szolgáltató"-t sajnálni... és aggódni a profitjáért. Afféle ittragadt komcsi mentalitás ez az emberek (lásd ezen fórumon is) és az állam részéről is >> lásd hiányosságok elnézése.
Dolgozzon meg az áramszolgáltató vállalkozó a jó pénzért amit keres vele, hisz a biznisz az bisznisz és nem kötelező csinálni!!!
A biznisz az biznisz. Piaci körülmények között, elméleti síkon. A valóság ezzel szemben az, hogy még a valódi versenyt lehetővé tevő piacokon is, mint pl. a szoftverpiac, előbb utóbb pár szereplőssé válik a piac, megszűnik a verseny. Innentől kezdve a piaci pozíciójával visszaélve a gazdasági szereplő olyan feltételeket diktál magának, amit nem szégyell (aztán Gates papa szétosztja alapítványain keresztül a hatalmas extra profitot - olyan célokra, amik téged, engem talán egyáltalán nem érdekelnek - amit a túlárazott termékeivel bezsebelt).
Na most ehhez képest a közműszolgáltatások piacán még ilyen verseny sincs, mivel energia szolgáltatók között pl. jellemzően nem válogathatunk.
Belelátva a helyi áramszolgáltató működésébe, bőven van még ott puffer.
Ha ismernél, tudnád, hogy nagyon messze áll tőlem a párttitkári mentalitás. De a rendszerváltáskor belénkplántált vadliberális eszmék felett is eljárt az idő, amely szerint a gazdasági szervezetek éterien tökéletesek és a szent piac megold, szabályoz mindent. Nem így van, a cégek mohók, ha tehetik, a legmaximálisabb profitot zsebelik be. Olyannyira túlnőtték magukat, hogy egyre több tanulmány foglalkozik azzal, az államok valójában már nem is szuverének, mert a gazdasági szervezetek hatalma túlnőtt a demokratikus intézményeként. Márpedig őket nem választotta meg senki...
Éppen ezért egyáltalán nem ördögtől való (pláne nem párttitkári magatartás), egy külföldi tulajdonú, a profitot oda áramoltató szolgáltatótól elvárni, hogy járuljon hozzá a tőle elvárható mértékben a költségekhez.
Ahol a köz által őrzött, kockázatát viselő, apáink, nagyapáink által vizeszsömle albérlet "munkabérérét" épített atomerőműből "veszi meg" az energiát a naaagy kapitalista, majd jutattja el mindanyniunkhoz (ipar most más kérdés), ott azért nincs helye ennek a "majd a profit orientált kapitalista tudja".
Vagy akkor tessék üzemeltetni az energiatermelést, nulláról kiépíteni a teljes szállítási kapacitást, egy B nyomvonalon, előre, kockázatba letenni egy fukusima és egy csernobil felszámolásának költésgeit a kockázati alapba, abba a szuper profitból, plusz büntetőjogi felelősséget vállani, mérnöktől, tulajdonsoktól, az üzemetetés vezetőig, hogy nem lesz atomkatazstrófa, vagy ha igen, 200embernek azonnal tényleges életfogyt, és aklkor lehet beszélgetni.
Nálunk tudom, a tuloldala is megvan, gyorsan vegye meg a lakást a paraszt, ja lerohad az ország, mert eladtuk neki az ingatlant, de fenntartani már képtelen....naés...gyorsan adjuk el a nyugatnak a mindent, ami befolyik ellopjuk, a nyugati tőke meg majd működteti itt nekünk az országot, ezért hazai viszonyok közt szinte értelmetlen erről a zöldségről vitatkozni.
Sötétzöld tempó is leírja, nem egy HSZ-ben, ebben lóvé van, ezt kell tolni, (tehát csak a pénzért csinálja), de azért ideokádik 200 HSZ-nyi fizetett kurva műnyögést, ami kurvára nem érdekel itt senkit, ezért fizetik, ezt csinálja, ebben van a lóvé, egészségére.
Az éghajlatot evvel meg nem mentjük, és ha tényleg végzetes a baj, akkor ez ennyi volt.
Minden négyzetméter európai napelemre, újabb X kínai család középosztályba emelkedése jut, újabb autóval, robogókkal, gigászi szellemváros építésekkel, ahol a környezetvédelemnek az árnyéka nincs.
Midnen modern, és még, és még modernebb, "hegyi levegőt pufogó" 5évente lecserélt autóra (pláne villanyautóra!) a kínai és 3.világbeli kurvára szennyező ipar 20x akkora járulékos kibácsojátása jut, mint az újabb autó és a régi teljes élettartam beli különbsége.
Ez a játszma rég elveszett, táncolnak még a bábuk a táblán, de a zöldítés ez biztos nem ez.
A zöldítés egészen máshogy kezdődne, pl az ipar, a termelés, a szállítás a lakhatás szabályainak spártai globális szabályozásával. Na ez az, ami európai méretben sem létezik, nőnek a metropoliszok, rohangálnak az autók, ingáznak 100milliók az irodai irószatal és a zöldövezeti lakás közt, közben égetik az üzemanyagot, ami az egyik fő adóvebétel mindenhol.
Az autó "nagyon zöld", már szinte fotoszintetizál, apró probléma, hogy akkor már nem egy, hanem 2 vagy 3 van belőle, még "apróbb" gond, mindet cserélni kell 5-8 évente, ennél is jelentéktelenebb, hogyha fosz. üzemanyaggal megy mind, az összfogyasztás egy családban nagyapánk "elavult" 1db családi taligáinak sokszorosa, ha meg villannyal, döntően hatalmas járulékos kibocsájtással temeljük, szállítjuk, állítjuk elő az energiát a villanymotojának, mielőtt ennél is órisáibb kibocsájtással gyártattuk le az akut, a kasznit, napelemet, a töltőbe az elektornikát, a stb,stb.
Mik az európai húzóágazatok? A helyi napelem, félvbezetőpgyár, zöldítéssel foglalkozó know-how cégek...zöldház építő társaságok, ...?
Ja nem...autópar, szennyező energiapiar, turizmus, légiközlekedés, ráépülő szolgáltatás....hagyjuk már.
Fűtsél otthon napelemmelmert ezt támogatjuk most a közösből, ...és fogjuk is...igérjük...hahha
Biztos van olyan réteg, akinek ez biznisz, bár én simán el tudom képzelni, hogy itt keleten ez az inga is visszalendül majd, mint sok más okosság, majd 15-20 év mulva csak csodálkozik a sok beugratott nyomorult, háde neki ezt meg azt mondták (ld devizahitel) "ezt senki nem látta előre".
Dehogynem, kurvára igen, borítékoható, hogy ami kiszámolhatóan nem fenntartható hosszútávon, és gazdaságilag labilis, ez egy látszat, egy pilótajáték .
Az baszna be, ha válogathatna a területi szolgálató az ügyfelek között.
Látom, nem érted ezt sem. Hát ki írt ilyent. Azt írtam, hogy mikor tele lett a transzformátor, akkor arra nem vehettek fel többet. Ha kipukkad minden nap, annak mi értelme van? Az nem szolgáltatás. Akkor jött a fejlesztés, és utána megint lehetett bővítést kapni.
Ez hülyeség... hisz sorban állnak a lehetőségért és vásárolják fel egymást. Hatalmas profit van a közszolgáltatásban, max nem a "látható" cég eredményében jelenik meg, hanem a céghálóban elosztva. (nem véletlenül van az a cégháló(zat)...)
A szolgáltató valóban hozzájárulhat, ugyanúgy, mint a kenyéripari vállalat. Az egy régi járási párttitkári beidegződés, hogy másnak ez a profit szerintem sok. A biznisz az biznisz.
Az egyik fele úgy van, hogy nincs választási lehetőségük, aki jelentkezik, azt fel kell venni, szóval az ész nélkül az az állam sara. Volt idő, mikor a szolgáltató megtagadhatta a fejlesztés előtt további igények felvételét, ha már tele volt a hálózat, ezt az újabb villamosenergia törvények szúrták tökön.
A másik fele meg úgy, hogy nincs minden végponton állandóra távjelzéses feszültségfigyelő. Az a szegény ember távjelzése, ha valaki jelentkezik, hogy kiesett a szabványos feszültségtartományból. Egyébként az energiahivatal mozgat egy zsák regisztrálót, általa meghatározott ideig egy helyen, járatja körbe a hálózaton.
Véletlenül sem akarom őket szegénynek beállítani, de mivel profitért dolgoznak nem lehet sok terhet már áthárítani rájuk. Gondolom a cél az lesz hogy előbb-utóbb kivéreztetik és állami lesz, onnantól meg nem számít hogy gazdaságos-e, mehet bele a közpénz.
Szegények.... Jó lenne, ha hozzájárulnának a szolgáltatás minőségéhez, mert ész nélkül adják ki a napelemekre az engedélyeket, meg a 32A-es csatlakozási lehetőségeket, aztán a hálózatuk meg lerohad az oszlopról, vörösen izzanak a kötések, és hatalmas feszültségingadozások vannak, amik ellen csak akkor tesznek, ha már a fél utca panaszkodik, és károk is keletkeznek.
Csak a két szlovák 500GWh elektromos energiát termel . Ezt ha Li-ion-os akkupakkokkal szeretnénk helyettesíteni szerinted olcsóbb , ekológusabb lenne ?
Hány évenként kellene cserélni és mennyibe kerülne ?
Én egyszer nézegettem, tán 1-2 Balaton saját magunknak egy estére lenne elég, ha fel tudnánk tenni 150-200 méter magasra. Aztán arányaiban lehet újra kellene matekoznom, de teljesen felesleges. Főleg mert nappal annyi felesleges energia kell, ami ezt fel is lapátolja a helyére, hogy aztán lezúduljon.
Eddig ugyanis az volt ez egyik kedvelt fals duma, hogy az kb. technikai lehetetlenség.
Már hogy lenne technikai lehetetlenség? Bármikor történhet generátorhiba, stb, mikor abban a pillanatban elveszik a hasznos teljesítménnyé alakítás lehetősége. Az csak egyszerűen nagyon drága mulatság, visítássá alakítani a gőzben rejlő energiát, meg a folyót kissé felmelegíteni. Nem ezért vesszük az uránpasztillákat.
Elméletben tökre működhetne egy globális energiamegosztó rendszer. Telepakolni a földet napelemmel, valami értelmes elosztásban. Összekötni jó hatásfokú távvezetékkel (pl HVDC rendszer) és akinél süt a nap az adná a powert a sötét oldalnak.
Persze népsűrűség, politikai, vallási cirkusz miatt esélytelen lenne.
Egyet gondolnának és lekapcsolnák a hitetlen USA kutyák bankrendszerét csúcsidőben :-)
Nem is nagy energiatárolás a szerepe ahogy Elek gondolja, hanem a kiegyenlítés. Ott pénz nem számít mert nélküle instabil az energiaellátás, áramszünet meg nem buli manapság.
Többe kerül ez a tárolás mint maga az energia ára, de nem lehet nem elhasználni a termelést egy atomerőműnél pl.
Pár perceket, max pár órát hidalnak át, méregdrágán, szar hatásfokkal (60-75%).
De kell. Ezt a funkciót amúgy valószínűleg ki fogja váltani az akkus megoldás, nem kell természetet rombolni, lehet decentralizált, stb..
Nem igazán figyeltem azt az eszmecserét, de ha nyári napenergia télire való bespájzolásáról van szó fél oszág számára, akkor nem egy kis hegyi tóban kellene gondolkodni, hanem kb ötven Balatonnyi vízmennyiségben.
A torony 178 m magas, a tározók az aljában vannak, összeköttetésben az alacsonyabb szinten lévő vízturbinával és tározóval, a kombinációval az energia ellátás egyenetlenségeit akarták kivédeni, és ez állítólag sikerült is.
"ráadásul még a németek sem képesek tíz millió darab Tesla akkumulátort megfizetni és szétosztani a városokban (szükséges nyári->téli össz-kapacitás)."
Nem találtan önkisülési adatokat,
elképzelhető, hogy csúnyán alulbecsültem a dolgot: ha szinte kizárólag napelemekkel szeretne egy egész évet megúszni Németország (szélenergia közel nulla, vízenergia közel nulla, atom nulla, a fosszilis meg csúnya dolog), akkor 13,5 kWh-s Tesla Powerbank aksiból lehet, hogy száz millió darabot kellene vásárolnia.
Egy ilyen, (teljesen fosszolis és atom erőművek nélküli megoldást) csak egy NAGYON buta, fizikából felmentett sötétzöld vehet komolyan.
Üdv ! Lehet volt már tárgyalva ez a téma IS,de sajnos Én nem hiszek ebben az " Örökjáradék"hipotézisben ! Meddig lehet tartani a szolgáltatói "jópofa"vágást kevés bevétel és fent tartani a rendszert ,hogy a pógárnak jó legyen ! Itt van/létezhet egy kibékíthetetlen ellentét, ami ha elér egy olyan mennyiségű saját termelést ,akkor lassan véget vetnek az "örökjáradéknak" !:-)Szerintem.
A V4-1( Lengyelország ) atompárti . A zöldenergia csak addig lesz ennyire nyomatva , míg az EU-ból ki nem lépünk ( 2022-2025 között maximum). Utánna is lesz zöldenergia fejlesztés , csak kicsit átgondoltabban szervezettebben , lokális igényekhez igazítva .
Ez meg az én jövöképem az energiaellátás milyenségéröl .
"Az osztrákok, állítólag tőlünk visznek fenyőfát Zalából a fatüzelésű erőműveikhez, és mégis Co kibocsájtásban, ilyen jól teljesítenek ?"
A fatüzelésű (biomassza) erőművek Ausztriában is csak politikai fogás (=sötétzöld paraszt vakítás), az ország összesített energiamixében mérhetetlenül alacsony arányban vesznek részt.
Szabályosan (biomassza hulladékkal) üzemeltetve ráadásul csúnyán veszteségesek (állami támogatás pénzszivatyúk).
Ebben én is biztos vagyok napenergia az irány, hőszivattyúval, energiatakarékossággal, hasonlókkal.
Ahogyan abban is hogy mindez drágulást is fog hozni, ami ellentmond azon állításodnak hogy 12000kWh gázfűtést érdemes kiváltani napelemmel, cekásszal. Mert innen indultunk.
"Ezt benézted, hisz ezzel kerülnek utcára a TESLA-k !"
A tesla nevű cég nincs az utcán. Persze valóban léteznek Tesla akkunulátorok, néhány kilowattóra kapacitással, ezek valóban képesek energiát tárolni, akár néhány hétig is.
De egy Tesla akkumulátor a nyári napenergiának csak egy részét képes január végéig eltárolni (önkisülés), hogy akkor fűteni lehessen belőle , ráadásul még a németek sem képesek tíz millió darab Tesla akkumulátort megfizetni és szétosztani a városokban (szükséges nyári->téli össz-kapacitás).
Szóval nem értem, hogy hogy jön a gázerőművek helyére a tesla...
Tökmindegy kinek mi jár a fejében... egy korszak ér véget rövid úton, a foszilis korszak.
A jelenlegi és a jövőre vonatkozó egyik mostani EU/fejlettvilág szinten KÖBE VÉSETT mega trend a zöldítés FŐKÉNT napárammal. Beleértve a közlekedést és a fűtést is.
Meglesz hozzá a gazdasági-politikai háttér is. Akkor is, ha sokba kerül az átállás a köznek! Mert a klíma- és bio katasztrófa irányzat szerint nincs más lehetség.
Épp ezért aki az áramra és a napáramra fogad >> nyerni fog. Mégpedig annál többet, minél előbb áll be a szélirányba :-)
Ehhez miért kell szupermagas? Hidro tározót alig pár helyen láttam a világban, hetek alatt megy fel a víz a felesleges energiával és pár havonta ha szükség van rá, akkor leeresztik kiegészítő célllal. Ez így okés lehet, de ez sem olcsó. Csak tudomásul kell venni, hogy ez sem 24 órás üzem és karbantartásigényes. Magasságban és köbméter/másodpercben lehet viszonyítani a meglévő erőművekhez, aztán akkor nézzük meg merre lehet elrakni ennyi vizet, meg akkor már minek?
Még négyzetméterben is sok, de sok civil ismerősöm szoktam kérdezni, hogy aztán milyen gyakran takarítja a dzsuvát és mossa le a napelemet? Aztán néz furán, hogy olyat meg minek. Hát mondjuk azért, hogy ne égjen rá a mocsok és hatékony legyen. Aztán meglátjuk.
De legalább megtudtuk, hogy paks is simán leterhelhető amikor van nála is zöldebb energia. Eddig ugyanis az volt ez egyik kedvelt fals duma, hogy az kb. technikai lehetetlenség.
Most felesztenek szupermagas szélturbinákat, amik a vízerőművel összekötteésben vannak. A vizet nagy mennyiségben felpumpálják, mint egy víztoronyba, és annak a mozgási energiája lesz a szélcsendes időben hasznosítva.
Víztározónak sok értelme nincs, látványpénység, számottevő energia nem nyerhető ki belőle, de legalább occsó. Tisza tó meg jó turizmusnak és az hozza a pénzt, de nem nagyon kell erőmű :-)
És azért osztákok is szoptak vele itt-ott. Nyilván Norvégiában jó ötlet a vízből vett energia, nálunk cumi. Ezt nem szokták érteni a civilek sem, csak magyarázzák néha a nem létező technológiákat is. Szennyezés szempontjából érdemes néha észtekre ránézni, félelmestes.
"újabb fejlesztésekbe kezdenek, így lassan fel tudják számolni a szénerőműveket."
Nincsenek csodák, Németország vízenergiában szegény, szélenergia még a tengernél se sok van, a tengertől távolabb meg durván veszteséges. Az atomot Merkel teljesen leállította (rossznyelvek szerint Putyin anyagi támogatásával ;) , így amikor nem süt a nap, olyankor a szénerőművek egyedüli reális alternatívájaként a gázerőművek maradtak (valószínűleg épül vagy húsz gázerőmű titokban).
Esetleg külföldrdől vásárolnak energiát, pl a mémet szénerőművek bezárása után a lengyel szénerőművektől :)
...mert az a tetves nap nem hajlandó sütni 365x24 órában még a németeknek sem...
Egyébként e pillanatban is, az eredményeik dacára, a németek 175 g széndioxid-egyenértékkel termelnek egy kWh-t, mi magyarok meg, kissé meglepő módon, 153 grammal. Igaz, Románia meg 152-vel. :)
Ausztriában ugyanekkor 46 g, de náluk nagyon mennek a vizierőművek, az ország igényének a felét biztosítják. De náluk meg, a magyar sajtó lelkeden üdvözölte, a víztározókat mindha meg is akarnák szüntetni, mert nem természetes ez az állapot.
A németek most a szél és vízenergia párosításába fogtak arra az esetre, ha beborul, és szélcsend van, ill., hogy kiegyenített legyen a rendszer, ne kelljen azt energia vásárlásokkal kompenzálni.
Ők azért sosem állnak meg, újabb fejlesztésekbe kezdenek, így lassan fel tudják számolni a szénerőműveket.
Jól teszik, mert az a legdurvább dolog, hogy a lignitbányákért falvakat dózeroltak le. Sajnos ilyet vízerőmú duzzasztógát és tározó miatt is elkövettek, ott is komplett falvak víz alá kerültek.
Nálunk is gyümölcsös kertek lettek lepusztítva a külszíni lignit bányászat miatt.
Erről írt Moldova, az Ártatlan szodomában. Abból lehet igazán megérteni, milyen áldozatok árán keletkezik a vilamos energia.
Ha jól emlékszem , akkor a németek mikor belevágtak a napelemrendszerek népszerüsítésébe , akkor az volt a mézes madzag , hogy a megtermelt áramért 3 szoros árat adtak lekötött 15 évre . Ezért a bökezü állami felajánlásért fizetnek a többiek magas árat az elektromos energiáért . Sok helyen laktam farmeroknál , akiknél az elsök között telepített rendszerek müködtek . Mindegyik helyen hatalmas kijelzö mutatta , hogy mekkora a rendszer , az össz termelés és mennyi az így kiváltott CO2 tonnákban .
Lehet, hogy nem érdeke, de nem tudjuk, mert mindent ledesítenek, megy a mosó- és hűtőcsere. Ott meg biztos más indokot találsz, de összességében tudja a fene.
De, nagyon keményen támogatta az állam az adófizetők pénzéből a zöldülést, ami jó mivel környezetbarátabb a szénnél.
Tehát a beruházások maguk már államilag támogatott (nem szolgáltatói) pénzből jöttek létre.
Mindemellett a szolgáltatóknak baromi sok plusz költséget jelent ez az egész, emiatt az EU egyik legmagasabb áramárával is büszkélkednek.
Nem véletlenül nem hülyék hogy tömegesen villanykazánnal fűtsenek napárammal, drága az áram.
És ebből a támogatási modellből kezd lassan kifarolni az állam, mondván ahogy csökkenek a beruházási árak szép lassan piaci alapon is megélnek majd ezek az erőművek.
De hol vagyunk mi ettől? A napelem ugyanannyiba kerül, az energiaárunk nyomott, harmada a németekének. A beruházást támogatják, az átvételt szaldóval támogatják, az energiaár amúgy is filléres.
Ez az amire szoktam célozni:
Ezt a 3 oldalon keresztül kékkel összehordott mindenféle megoldást (akku, hálózatejlesztés, stb) valakinek ki kell majd fizetni.
Ki lesz az? Vagy állambácsi közpénzből (amit adók formájában fizetünk be mindannyian), vagy a fogyasztók, de inkább mindketten.
Namost ha egyre több fogyasztó lesz akinek 0 lesz az éves villanyszámlája mert a szaldóval lenullázta akkor ő ugye nem fizet.
A jelenleginél jóval magasabb hálózatfejlesztési, itányítási költséget egyre kevesebb számú fogyasztó fogja fizetni.
Aki járt matekórára az belátja hogy emelkedni fog az áram ára, és valamiféle hozzájárulást a jelenleg nem fizető HMKE tulajoknak is fizetni kell, így igazságos. Hiszen használja a hálózatot.
Na, ha ezt elfogadjuk, akkor kanyarodunk vissza az eredeti felvetésre: reális-e 20 évre eladósodni hogy gázról villanykazánra váltsunk annak reményében hogy nem fog változni semmi????
Ezért ne legyünk hülyék szerintem. A meglévő nappali fogyasztást érdemes kiváltani HMKE-vel, de semmi többet.
csakhogy... én egy idei teljesítményről beszéltem, amire te meg tromfként belinkelted a tavalyi energiát. Hát, a kettő nagyon egészen és piszokul nem ugyanaz.
A tudományos hírek 80-90 százaléka egyszerű csalás: valójában működésképtelen, haszontalan, vagy gazdaságilag irreális (megfizethetetlen) tudományos újdonságokat harangoznak be a sajtóban nagyon látványosan, azért, hogy ezzel gyorsan behülyítsenek pár ezer balek vásárlót vagy befektetőt, még mielőtt kiderül, hogy valami miatt valójában szart sem ér az egész. Olvas vissza az interneten pár évnyi "tudományos újdonságot" és magad is látni fogod, hogy túlnyomó többségükről soha többé nem esik egy szó sem.
Én persze drukkolok, hogy ezen csoda akkumulátorról szóló hír minden sora igaz legyen, de sajnos nagyon kicsi a valószínűsége.
"hiába növeli a kapacitást, mint megújuló energia, sajnos a terhelés is vele párhuzamosan nőtt. "
Egyes köröknek anyagilag nem az az érdeke, hogy csökkenjen az energia igény. Nézd meg pl, hogy az elmúlt 20 évben mennyi állami támogatás jutott nem-korrupciós (lakossági, végfelahasználói) hőszigetelésre: az összeg valahol a röhejes és az elenyésző között volt. Volt olyan év, amikor a nagy látványosan beharangozott lakossági hőszigetelés pályázat mögé mindössze két milliárd forintot tett oda az állam (nem vicc), a keret szinte percek alatt kimerült.
Tehát a jövőben is erre kell számítani: nem az energiafogyasztás csökkentése lesz a cél.
Most ugye ezekkel a fő baj az, hogy kötelező átvétel van. Ha jól emlékszem, ez savanyodott meg a németeknél, de alighanem csak úgy, hogy a jövőben telepítendőeknek nem lesz ilyen garancia. De ez csak az emlékezet, lehet, hogy megcsal.
Van olyan német áramszolgáltató, amelyik úgy oldotta meg ezt a dolgot pár éve, hogy külön részlege volt felkészült szakemberekkel, akik, ha, költőien szólva, beborult, vagy szélcsend lett, tőzsdén vették a hiányzó áramot - mivel tározós erőművük nem volt. Hát ők valóban kiszámolhatták, hogy megéri-e akkumulátorfarmot telepíteni, mivel a piacon telefonhívásra vagy gépen kattintásra rendelkezésre álló teljesítmény nyilván éktelenül drága.
"Elhiheted, hogy NEM a néhány napelem miatt raktak pl. Kecelre sem akkus helyi kiegyenlítést éppen a helyi nagy cég a Pintér Művek közelébe."
A hülyék vaólószanűleg nem tudják, hogy a Pintér Művek számtalan aszinkron motorja pusztán nagy tömegű lendületük által akár egy órán át is képes stabilizálni az energiaellátást, transzformátorokon keresztül, tíz kilométeres körzetben ;)
"szeles vidékeken legalább szélturbinákkal érdemes lenne kiegészíteni,"
Magyarországi szélviszonyok mellett (állami támogatás, tehát az adófizetők lehúzása nélül) szélerőművet kizárólag veszteségesen lehet üzemeltetni.
Ezek a hatalmas szélkerekek 10 m/s szélsebesség alatt szinte semmi energiát nem képesek termelni (persze "üresjáratban", tehát generátor-terhelés nélkül már egészen gyenge szélben is szép látványosan tudnak forogni ;), viszont Magyarországon az átlagos szélsebesség mindössze 3 m/s körül van.
Tehát aki Magyarországon szélerőművet akar építeni, az vagy nagyon gyenge fizikából, vagy lehetősége van hozzáférni egy szép kövér állami támogatáshoz ;)
Nos, valóban lehetett úgy értelmezni, amit írtam, hogy tegnap.
De én meg úgy értettem a mostot, hogy mikor a tavalyi és idén év eleji napelemfarm telepítések beléptek, azaz az első szép napsütéses tavaszi napon.
És az is kétségtelen, hogy ha dolgozatot kellett volna írnom, akkor meg kellett volna említenem, hogy az erősítette a hatást, hogy pont hétvégén volt, és amúgy is kisebb volt az igény a koronavirnyák miatt.
De talán az világos volt, hogy arról beszéltem, amikor ez előjött ("először"), nem pedig arról, mikor már három hete volt, vagy tegnap. Nyilván adaptálódtak.
Hát, pironkodva azt is be kell vallanom, az ábrát alaposabban megnézve, nem is volt egészen egy reaktornyi a csökkenés.
A felhős, ill. napos idők és éjszakai időszak változó napelemes termelését, szeles vidékeken legalább szélturbinákkal érdemes lenne kiegészíteni, akár lokális szinten is, tehát több lábon kellene állni.
Jártam egyszer Szlovéniában egy határ közeli faluban, ahol olyan vizimalom volt, amit a gyors folyású patak medrébe épített vízturbina árama hajtott. Ha a patak vízhozama kritikus mértékűre csökkent, akkor egy biogáz üzemű generátor is besegített az áram termelésbe. A biogázt azon a helyen bóróka hulladékból állították elő.
Veled ellentében ránéztem térképre írás előtt, ami mutatja a jelent és a várható jövőt. Nos, nem Kecelre tenném... onnan nem nagyon hiányzik.
De, ha mégis raknék a környékre, akkor Soltvadkertre, lásd 2 számjegyű utak csomópontja. Nem meglepő módon ott van áram is bőven, lévén kisebb ipari központ is a város.
Ez mire érv vagy ellenérv? Ez csak vagdalkozás... Németországban ez nem lehet probléma. Erős hálózat, sok szénerőmű. Bárhová bele lehet vágni egy alállomást a sok másik közé. Na, Kecelen persze baj lenne belőle, ha egyszerre rácsatlakozna 10 MW-ot igénylő villanyautó. Akkor nyilván kéne melléje egy akkumulátor. :D
Nos, pánikra semmi ok. A főként nyárias fogyasztás nőtt és azt éppen a napelemek látják el >> klíma, medence, locsolás. A rémhírekkel ellentétben a téli igény nem növekedett rohamosan a villany alapú fűtésre váltással.
Elhiheted, hogy NEM a néhány napelem miatt raktak pl. Kecelre sem akkus helyi kiegyenlítést éppen a helyi nagy cég a Pintér Művek közelébe. Hanem a bazi nagy gépek okozta hálózat rángatások és elmászások miatt. Így ésszerűbb, egyszerűbb, olcsóbb és mégis jobb lett a panaszok megoldása, mint a félváros hálózatát átépíteni. Az új technika okosabb-ügyesebb-gazdaságosabb, mint a 100 éves. Ennyi, nem kell túlagyalni a dolgokat.
Az igazság az, hogy Magyarországon ha a teljes megújuló kapacitás egyszerre esik ki, akkor az hét, azaz 7 százalékos ugrást jelent a terhelésben.
(Az akkus terheléskiegyenlítők pediglen nem az országos zavarok kiegyenlítésére valók, hanem a helyi alállomások gyors terhelésváltozásait simítják ki.)
A napelemmel, napkollektorral azért érdemes foglalkozni, mert az nem fog kifogyíni és nem emeli a nyersanyagárat. (izé... talán éppen emiatt nem akarják, hogy azt használják a népek amikor lehet) Ha meg elfogy, úgyse tudunk csinálni semmit, mert 8 perccel később tudunk rá reagálni és különben is, mind megfagyunk és a sötétben fogunk ücsörögni.
Most, amikor kisütött a Nap, úgy jó alaposan, először, még Paksot is vissza kellett venni egy reaktornyit, mert nem volt képes a szabályozás követni.
Erről neked van konkrét ismereted, esetleg forrást is tudsz adni arra, hogy egy atomreaktort leállítottak, mert a napelemek túl sokat termeltek?
Mármint tegnap, amikor kisütött a nap.
Magyarország túl kicsi terület ahhoz, hogy diverzifikálni lehessen a termelést a jelen körülmények között.
Amikor még nem volt semmiféle diverzifikáció és ment az összes szenes erőmű, akkor sem tudta ellátni magát, akkor is importra szorult.
De nincsen ebben semmi rossz, nagyobb, mondjuk közép-európai léptékben kellene gondolkodni és úgy összeállítani egy olyan energia-mixet nap-szél-víz-fosszilis-atom energiából, ami összességében megfelelő, mert mindennapos, hogy mondjuk Szlovákiában például árad a folyó, itt meg még apad és fordítva és a felhők is hasonlóképpen járkálnak, ellenben viszont a szél nagyjából mindig fúj.
Adunk-veszünk, ők is adnak-vesznek ez nem feltétlenül zéró összegű játszma, de a kimenetele hosszú távon kiegyensúlyozható lenne, Elek rögtön tudni fogja, hogy mit csinál ilyenkor az "okos villanyszerelő, ami mára már egy epitheton ornans...)
De hogy azért vágjunk le egy atomreaktort, mert a napelemek termelnek, az technológiailag és gazdaságilag is nonszensz, ilyen nincs, mert nem lehetséges, teljesen elképzelhetetlen, szerintem.
Az az igazság, hogy a tervszerűség az meglepően pontosan működik. Ezt vagy 10-14 éve, a piacliberalizáció óta igen jól bizonyítja minden nap az energiarendszer. Bármikor megnézed a MAVIR honlapon az import-export szaldót, 25-50 MW eltérs va a tervhez képest, ami 5-6-7 ezer Megawattnál egészen szép.
És természetesen bármikor (lásd alább a bármikort) előfordulhat egy szakértő által megtervezett szabotázs ami mondjuk Paksot lecuppantja a rendszerről. Ennek a valószínűsége valahol a nulla és a nulla között van. Ehhez képest, ha felhő kerül a Nap elé (kis túlzással), bejön már Magyarországon is 500 -1000 MW ugrás. Most, amikor kisütött a Nap, úgy jó alaposan, először, még Paksot is vissza kellett venni egy reaktornyit, mert nem volt képes a szabályozás követni. No, és mekkora egy felhő megjelenésének vagy szétoszlásának valószínűsége? :)
Nagyon a szívemből szóltál! És akkor még hozzá kellene csapni azt a réteget, aki azért fűt cekásszal, mert plussza van, és el kell használni a töbletet, hogy nullára jöjjön ki.
Ezeket az akkus tárolókat egyetlenegy dolog hívta életre. A nap és szélenergia annyira gyorsan változóan termel hogy nem tudják követni a mellette szükséges egyéb kiegyenlítő erőművek. Azoknak kell néhány perc míg beállnak névleges teljesítményre ha elmegy a nap, megáll a szél.
Azt a pár percet hidalja át az akku.
A napelemek elterjedése előtt semmi szükség sem volt ezekre.
Semmilyen erőmű teljesítmény igényt nem vált ki, azzal párhuzamosan, azt kiegészítve működik.
Drágábban működik mint amennyibe a tárolt energia kerül, de másképpen nem tudják kezelni a gyors változásokat, szükséges rossz.
A napelem sem vált ki erőmű teljesítmény igényt, hiszen este, borongós időben azok termelnek nem a napelem.
Az megint más kérdés, hogy amíg a napelem termel nem kell gázt égetni, és ez jó.
Viszont amint plusz teljesítmény igényt viszünk be a rendszerbe olyankor amikor nem süt a nap (téli fűtés) az azt jelenti hogy plusz erőművet kell építeni, ami télen fullon megy, nyáron nappal pihen.
Azt viszont megintcsak lehet látni hogy emiatt az erőmű drágábban termel mert nincs kihasználva az üzemideje.
Összességében az látszik hogy a zöld energia kell a bolygónak (én is nagyon támogatom) viszont rengeteg plusz költséget jelent a szolgálatóknak amit vagy energiaárban fizetünk ki (mint a németek) vagy a parízer ÁFA-jában.
Azaz ha nagyon zöldek akarunk lenni és nem akarunk drága energiát akkor ne vigyünk be a rendszerbe plusz teljesítmény igényt (pl cekászos fűtés gáz helyett), hanem csökkentsük ahol lehet és azt a nappali fogyasztást váltsuk ki. A bolygónak ezzel segítünk.
Ez az én véleményem, nem kell vele egyetérteni, főkképp kékkel teleírni még 20 oldalt.
Dehát pont azért kerül szóba az akkus cucc, hogy egyre kevésbé kell majd az azonnali kiegyelítő forgó tartalék non-stop készenlétben tartva és drágán-koszosan üzemeltetve.
Rohamosan szaporodnak a kiegyenlítő/tároló akkuk a hálózaton. - a szolgáltatóknál - a háztartásokban - az e-autókban
Amiket mind lehet (majd) használni hálózati kezelési célokra is! Virtuális erőműként... egyben látva.
Sok helyen már most is működik ilyesmi és egyre több lesz.
Ezek az elképzelések mind jók magában. Az álmodozás előre visz. Pont 14 éve vitáztam valakivel, aki azt mondta, hogy a közeli jövő az lesz, hogy a benzinkúton az akkupakkot cserélni lehet feltöltöttre. Ez a közelmúlt közeljövőjében biztosan nem lett.
A napelem energiát direktben villanybojlerben, télen hőtárolós kályhákban is tárolhatnánk, nyáron meg ellátná a klímát.
Ebben semmi nem gátol most sem. Vannak is ilyen rendszerek kereskedelmi forgalomban.
Megj: a mai Li-Ion akkuk már jóval zöldebbek a párévvel ezelőttieknél. Az akku helyzet folyton-folyvást javul-zöldül! Ezért muszáj naprakészen követni, mert gyorsan avulnak el a korábbi infók.
Mégis mit mondjon a kecske a káposzta őrzéséről ?! nanáhogy...
Az 50 Hz-et tuti, hogy ugyanolyan jól tudja tartani egy digitális technika is, mint az analóg, sőt!
A lényeg nem az 50 Hz-en van. Hanem a le/fel terhelés lehetséges sebességén, aminél még tűrésen belül marad - a feszültség is és - frekvencia is
Azaz azon, hogy egy hirtelen terhelés változásnál milyen gyorsan tud izomból kiegyelíteni a technika. MW/másodperc a mérőszáma
Legyen az ok egy hirtelen energia igény a hálózaton.
A sok tonnás forgógép az igény ELSŐ időszakában saját lendületéből még tud pótolni, aztán esni kezd - a feszültsége >> belső ellenállások - a fordulata/frekvecia is >> a lendülete foyg mert átalakul árammá - ha ezen idő alatt elkezdik feltekerni a gőzt rajta kellően gyorsan - akkor alig okoz változást a hálózaton a terhelés ugrás, de ha nem... Itt a korlát a gőz megindítása és általa a turbina felpörgetése. Belátható, hogy igencsak ehhez pazarló módon ÁLLANDÓAN termelni kell gőzt és kiengedni szabadba, amikor éppen nem kell. Miközben ÉGETNI KELL az üzemanyagot is :-(
A sok MW-os akkupakk+elektronika ezzel szemben - nem égeti az üzemanyagot potyára a készenlét érdekében non-stop - legalább olyan gyorsan tud reagálni a igényre - kisebb helyen elfér, közelbb is vihető az igényhez - ezért üzembiztosabb is több kis részre elosztva. akár >>otthoni és e-autó akkukra!!!! hahó - tisztább-csendesebb üzemű is
Röviden: a kiegyelítő energia egyre inkább az AKKUPAKK-okba fog vándorolni az elavult és drága üzemű forgő gépek helyett. Pláne, hogy tárolni is tudja az alkalmi többletet.
Természetesen minden Wattot fizetnem kell , ezért is figyelek oda , hogy milyen berendezést veszek , használok .
Viszont amikor itt olvasgatok , sokszor felmerül a téma , hogy mi is kéne még ? Aztán jönnek a bövítések , újabb elektromos fogyasztók , mert mit csináljak a sok villannyal ? Ez olyan effektet eredményez , mint a hitelkártya . Ha készpénzed van és kicsit figyelsz a kiadásaidra , akkor beleférsz a költségvetésbe . A kártya esetében nem látod a pénzed alakulását , sokkal hamarabb rábólintasz olyan dolgokra , ami késöbb nincs is kihasználva . Így van ez a HMKE rendszerekkel is . Aki valóban megfontoltan cselekszik , azt a negatív változások sem tudják meglepni .
Van, aki érti. :) De hát a net már csak ilyen. Itt, ha azt írom, szabad, mint a madár, megkérdi valaki, mi ez a hülyeség, hát hogy lenne szabad, a newtoni és az aerodinamikai erőknek engedelmeskedve röpül. És különben is, nem tud átmenni a falon. :D
Én inkább azt mondanám, hogy bődületesen drága, és iszonyú környezetszennyezés. :)
De ezzel is az a baj, hogy (Marx után szabadon) a mennyiségi változás csap át minőségibe. Amikor Benz először ment valahol Németországban 12 km-t egy belső égésű motorral, akkoa még a new yorki közlekedési rendőrnek nem lett tiszta kék az ajka a műszak végére az égéstermékektől. Hanem mikor már egymást érték az autók... Ez az, amit a lelkes próféták szándékosan nem vesznek figyelembe, mert nem tudnak mit kezdeni vele. A többi oldaláról nem is beszélve, hogy 25 éves korukra nehézfémmérgezésben kimúlt serdülők bányásszák az alapanyagot Afrikában az akkukhoz, itt meg a viszonylagos törvényességben sütkérező (itt azért hálistennek még nem lő le egy AK-t szorongató kilencéves, mert megcsillant a fény a negyven éves Junoszty karórád üvegén) pohos, azaz evést rendszeresen végző polgár isteníti az akkumulátorfarmok gondolatát. :D
Elek természetesen jól müködne 48-on is és 50,5-ön is, csak az említett hsz-ben a meglétéröl volt szó . Nem konkrét frekvenciáról . Szörszálat hasogatsz ! Nincs jel , nem indulnak az inverterek . Ennyi .
Valamikor már le kéne téged is tiltani, nem másért, csak emiatt az áramszolgáltatókat önálló gonosz lénynek képzelés miatt. :D Mert, már ne is haragudj, ez teljesen értelmetlen. Értem én, hogy az emberek egy része abszolút indok nélkül, de létszükségletként gyűlölködik, de nem szeretem. :D Ebből lesz a lincselés, a pogrom, és hívjuk bárhogy máshogy.
Igen, 2014 már a történelmi múlt távlatába veszik napelem ügyben. Azóta jöttek rá, hogy az élet nem olyan egyszerű. Lusta vagyok előkeresni, de van egy paksmániás atommérnök a világon, ő szokott a blogjába írni minden más energiatermelésről elítélőleg (nohát ez csak természetes tőle :D ), ő értekezett arról, hogy a német szabályozási rendszert megváltoztatták. Inkább tavaly, vagy esetleg 2018-ban.
A gyors ütemben terjedő akkupakkos kiegyenlítők pedig még jobbak is a "forgógép"-nél :-)
Mert,
- gyorsabbak - pontosabbak - olcsóbbak - közelebb rakhatók a zavarforráshoz - tudnak NYELNI is azaz tárolni is tudják az éppen fölös energiát - NEM KELL nekik üzemanyag - tisztán és csendben működnek - lehetnek egész kicsik is - ezért... akárhová rakhatók
Erre reagáltam: "Szerinted a " Medárdi " esös napokban mint most vannak , mennyit termelnek a HMKE-k ? Azok a háztartások is rászorulnak még nyáron is a hálózati vételezésre az éjszakán kívül is ." Azért írtam, hogy a legjobb időben is rászorulhatsz a vételezésre és azt ha nem szaldó van, mint pl. nálatok, akkor el is kell számolnod.
HMKE-röl beszélgetünk . Tudom , hogy van hibrid és szigetüzemü is , csak ugye itt sima hálózatra táplálósról van szó , ahol ugye a szolgáltató elvárja , hogy amint ö lekapcsolja a hálózatot , ott ne jelenhessen meg feszültség az inverterek oldaláról .
Egy napelemfarmos videóban beszélt róla a villanyász hogy jó ez az inverteresdi, de kellenek a forgógépek mert a tehetetlenségük stabilizája a rendszert, anélkül sehogyse lesz jó. Másrészt nem hogy kér szomszédos várost, de szerintem két európait sem találsz ami egymástól független, minden mindennel össze van kötve.
"a nullszaldósoknál tényleg fél éves az országakku,"
Kérdés, hogy az áramszolgáltatók miért végzik ingyen ezt a szolgáltatást. Arra gondolok, hogy a kormány fizet kompenzációt az áramszolgáltatóknak (vagy helyette pl elnézi a szabad rablást más területeken ;), az állami energiapolitika része, hogy minél többen tegyenek fel visszatápláló napelemet saját pénzükből.
Másik kérdés, hogy mi fog történni akkor, amikor már nem kell ennél több privát napelem...
"az áramszolgáltató majd nem kap semmi pénzt energiatranszportból, de elvárják tőle, hogy fenntartsa a hálózatot, mert az aszinkron motorok órajele kell az önellátó településnek."
Ezt nem egészen értem. Milyen bajt okozhat az, ha, ha két (elektromosan teljesen független) szomszédos városban nem ugyanarra az ezred másodpercre esnek az 50 Hz szinusz csúcsai?
Vagy a frekvencia pontossága miatt? Vannak rádión elérhető atomórás szolgáltatások, az interneten is lehet találni ezrerd másodperc pontosságú szolgáltatást (NTP protokoll és társai), nem beszélve a GPS és társai műholdak mindenütt fogható rohadt precíz órajeléről.
Szélfarmjaikat szoktam nézni, lassan már modernizálni is kellene aztán szophatnak a hulladékkal, de sokszor nagyon szar volt a kihozatal, 70 gigawatt telepített kapacitás 7-10 gigawattokat hozott. Az azért elég kevés és nem számíthatnak rá annyira, mint az atomra. Ezerrel túl kell méretezni, az is occsó.
Kizárva, de ilyen cikkek mindenfelé terjednek. Meg jövőbe mutató kutatás, hogy akár csillagéfénynél is. Ezt az AKÁR, LEHET, HA, TALÁN opciót a média felkerekíti és tényként le is hozza.
Nem így működik. Egy 4 KWp-s rendszer egy csúcs pillanatban termel 4 KW-ot (tudom, hogy nem annyit, de a példa szempontjából ez mindegy). Simán túl lehet azt is fogyasztani, akár két fogyasztóval. És akkor a görbe fel és lefutásáról nem beszéltünk. Tehát a napsütéses nappalokon is mindig van vételezés.
Talán tavaly néztem országos éves termelést, akkor úgy jött ki, hogy egy átlag délután 3 óra alatt el tudjuk használni. Otthoni júzerektől van némi statisztikám, de senkit nem szokott érdekelni. Még olyan is mondta, hogy hülyeség, akinek napeleme van, aztán csak ment az adok kapok, persze grafikon nem akart mutatni, mondván minek nézegesse egész nap. Egész nap én sem nézegetem, mobilos klienses ismerősöket is lehülyézem, de azért néha nem árt képben lenni.
Szerinted a " Medárdi " esös napokban mint most vannak , mennyit termelnek a HMKE-k ? Azok a háztartások is rászorulnak még nyáron is a hálózati vételezésre az éjszakán kívül is .
Borzasztó drága, nyilván, de a hirtelen felhő az mégiscsak egy rövid idő, viszont a nullszaldósoknál tényleg fél éves az országakku, elvégre nyáron táplál bele sokat, és télen kapcsolja be az olajgladiátort.
A következő lépcső az lesz, mikor az áramszolgáltató majd nem kap semmi pénzt energiatranszportból, de elvárják tőle, hogy fenntartsa a hálózatot, mert az aszinkron motorok órajele kell az önellátó településnek. Ja, és ha a helyi villanyszerelő beleejti a szigeteletlen csavarkulcsot, akkor adjon három napig energiát is.
De az Index fórum még mindig jobb, mint a napelemes weboldal, ahol egy német település önellátóságával kapcsolatban ezeket háromszor leírtam pár éve, mire rájöttem, hogy a nem tetsző hozzászólásokat nem engedik fel. :D
Azért nem, mert ott még az írás szerint külön bónuszt is kap az, ki napelemet rak fel. Ez lehet egy ideig politika a gazdag országokban, aztán mindenki megunja, aki emiatt drágábban kapja a villanyt, vagy a benzint, mert az állam ott pótolja a plusz kiadást.
Teljesen jól hangzik amúgy, a csepeli erőműtől megveszi a rendszer x Ft/kWh áron az energiát, a napelemestől meg 2x Ft/kWh áron. Ahol 2x az a kétszerese x-nek. :)
És már épülnek az akkus kiegyenlítő telepek is, ha hirtelen jönne a felhő akkor ne ingadozzon és rásegít. Kíváncsi leszek meddig bírják és mibe kerülhet.
Csak hajtogatod mániásan évek óta mindenhol, hogy:
1.
"Jajj mind meghalunk, ha nem a mostani elszámolás lesz."
De ha jól emlékszem, te erre annyit tudtál mondani, hogy ha megváltozik a helyzet, majd akkor alkalmazkodunk. Kiggyo meg, ha azt mondja, amit állítasz, teljesen ugyanezt mondja, ha kedvezőtlenül változik a helyzet, koldusbotra jutunk.
Itt a kérdés az, hogy józan ésszel mire lehet számítani. Már a németeknél is lépést váltott a napenergia istenszobor, nem? Kevésbé tőkeerős állam pláne nem igazán fogja finanszírozni, hogy az állampolgár féléves ingyen akkumulátornak használja az ország villamosenergiarendszerét. Ez elmegy, amíg kuriózum a napelem a tetőn, és nem, ha emiatt kell egy fél Paksot rángatni.
A vicc az hogy 10 éve fel sem merült senkiben sem (vagy csak nagyon kevés emberben) hogy villannyal, cekásszal fűtsön egy 12000kWh éves energiaigényű házat.
Mert ugye akkor 47Ft volt a villany.
És jól belegondolva nem is túl hatékony gázerőműben áramot előállítani, azt elszállítani, aztán elfűteni cekászon ahelyett hogy a gázt helyben égetnénk el.
Aztán a rezsikommandó lekommandózta a piaci ár alatti 37Ft-ra, van ingyen szaldónk mint támogatás és most ez az ingyen hitel.
Ez felülírt minden józan gondolkodást, itt a kánaán örökre, ugorjunk fejest a jóba.
Pont mint a 70-es években, nem szigetelték azt se amit előtte a parasztházon igen, mert ugye szinte ingyé van a gáz. Aztán lett is tanakodás a "ismétlem: NEEEM lesz gázááremelés" után.
Most seeem lesz szaldó eltörlés.
Persze vannak annyira alacsony hőigényű házak ahol gazdaságilag helyes döntés, de nem a 12ezres példa.
Legyen egy szokvány ~5000 kWh áram és 12000kWh fűtés >> 17000 kWh/év eset.
-----
Ehhez kell neki cirka 15 kWp napelem (1133 kWh/kWp) Ennek az ára max 4500 eFt még Fronius + MONO PERC HALFCELL cuccból is. Occó kínaiból kevesebb ...
Ezt 450 eFt önerőből tudja telepíteni és még maradt a villany kazánra is 250 eFt. Az általad bemondott 700 eFt-ból. (megjegyzem a 450 eFt önerőt is ellehet tüntetni a szürkezónában)
Cserébe lesz 240-18=222 törlesző részlete. (18 hónap rendelkezésre tartási idő esetén)
- Ami CSAK 4050/222=18,25 Ft/hó !!! ~220 eFt/év. Szemben a meglévő cirka 31 eFt/hó körüli 190+180=370 eFt áram+gáz számlájával.
Azaz nyer havi 12,5 >> évi ~150 eFt-t... ami közel 4X-ese a kondenzációs kazánra cserének.
Plusz lesz 14 olyan hónapja amíg már nincsenek számlák és még nincsen törelesztő sem. Ami ugye 400 eFt körüli pénz és így a teljes beruházás több mint fele meg is térül. Még mielőtt törleszteni kezd.
Utána pedig ~12 eFt/hó alapon térül és így ~2 év alatt nulláz is.
Azaz Mindösszesen kb. 3 év alatt megtérül a 700 eFt-ja amit belerakott. EZ belátható időszak szemben a 15-20 évessel.
Utána pedig 18 éven át nyer évi 150 eFt-t. Mégutána pedig évi 370 eFt-t.
A mai feltételekkel persze. Amik úgy tűnik a megtérüléshez szükséges ~3 évig még fennállnak majd.
-
Az, hogy mi lesz a távoli jövőben egy nem túl fontos kérdés. Mert nem tudható róla semmi érdemi... egyik esetben sem!!!
Minden esetre VAN évi 150 eFt-os puffere a jövőbeni változásokra.
-------------
Meglátásom szerint tehát van ésszerűség ebben a megoldásban, sőt ésszerűbb mint a kondikazánra csere. Pláne, hogy gáz egyre inkább az utálatos energia irányba tart!!! szemben a napárammal.
Így esélyes, hogy jobban fogják drágítani, mint a napáramot.
Megjegyzem... Az ingyen pénzből MÉGJOBB ötlet hőszigetelni a sok napelem helyett! A hosszútávú kockázata is kisebb, tovább is hasznosul.
Viszont nem mindig tehető meg és/vagy akarják megtenni. Ilyen-olyan-amolyan indokkal/okkal.
------------------------------------------
A fentikben hol látod a gonosz napelemesek összeesküvését?
Figyelembe véve, hogy pár évnél távolabbra jósolni igen nagy bátorság bármit is... energia költség ügyben. Sőt még csak párévre is.
" a végekre sima érvéghüvelyt préseltem és a betét kivezetésén a kis furatot 3,5 ös átmérőre felfúrva"
Én is csináltam már így mikor meguntam a felújító készletet felújítani. Volt hogy a kis zászló is leégett,a csonkra sorkapocs került, örök élet mindkettő a csúszósaruhoz képest.
Így évente bukik 100 ezret, ami 10 év alatt egy gázkazán? 180 ezer helyett 280-at fizet. Ha kondenzációsat tesz fel egy öreg gázkazán helyett, akkor évi 150-et nyer a villannyal szemben.
Akkor inkább keressen használtba egy ugyanolyan öreg kazánt.
12000 kWh az földgázból hagyományos kazánnal ~1600 m3 és az eleve nem 100 eFt, hanem ~180 eFt!
------------
De pont az a baja, hogy: kazánt kéne cserélnie és annak a vonzatait is kifizetnie >> sok pénzért, ami nincs neki. Miközben marad a jókora gázszámlája, mégha kinyögi is valahogyan a cserét...
---
Mondjuk az általad bemondott 700 eFt-ból kondenzációs kazánra vált (ami nagy szerencse, inkább millió+ a valóság). Jutalmul a gázszámlája ~140 eFt-ra csökken azaz nyer évi ~40 eFt-t a kazán cserés bulival.
Ez a 700 eFt-ra nézve 17-18 éves megtérülés, kb. beláthatatlan :-( - ha kitart addig egyáltalán az a kazán és - ha belefér a 700 eFt-ba és nem millió+ lesz a buli vége mégis-mégis
Szóval, ez megoldás 700 eFt-ért hoz évi 40 eFt előnyt jó esetben. Plusz 17-18 évig szerencséje kell legyen...
...és ez ugye csak a 12000 kWh/év esetén ilyen jó buli! Kisebb gázigénynél még rosszabb a helyzet.
---
Tehát, hacsak lehet keres más megoldást inkább! Az általad bemondott 700 eFt-al a zsebében.
Oda sehogy...... de ha mégis fénycső lesz az akkor amit a leírás ajánl. Amit én vettem ahhoz adtak a gyújtó helyére egy "másik gyújtót" ami nem az. Semmi más átalakítást nem igényelt.
Először is: TE mondtad az 55 fokot nem én, utána meg okoskodsz hogy az nem is annyi. A pufferen 40 centi gyapot van, igen az is benne van a fél millás végösszegben, hőszigetelő burkon belül van, és mivel közel két bar a maximális rendszernyomás, szivbaj nélkül simán 90 fok fölé fűtöm. Ahogy egyébként mindenki más is, nyugodtan nézz be az ezzel foglalkozó fórumba, ha nem értesz hozzá.
Sziasztok! Átszeretném vinni a villanyt a garázsból, az udvar szemközti oldalán lévő " új " garázsba. Érdeklődtem a boltban ,azt mondták nincs már olyan hogy légkábel. Vagyis találtam egy helyen de az meg vékony. Mit gondoltok ,ha az 5 eres fehér pvc kábelre gégecsövet húzok, elegendő az uv sugárzás ellen? Vagy mit javasoltok.
"Tehát mit tennél nagyon okos(kodó) emberként a megadott kiinduló helyzetben a helyükben? Ami egyszerre JOBB és LEHETESÉGES megoldás... az mi lenne szerinted."
már nem győzöm követni melyik állításodra, mert volt egypár csak ma.
Leginkább: számoljon (HMV-vel együtt!!!), és gondolkodjon.
- ha a 12000kWh/év hőigényű (egyébként teljesen átlagosnak mondható) házról van szó, akkor fűtsön gázzal/klímával/hőszivattyúval. 100eFt alatti számlája lesz, bármelyik megoldással évente. Nem 444eFt nappali, vagy 280eFt B tarifával. És nem kell egy 10-11kWp rendszer telepítéséért + villanykazánért 3.5+MFt-ot kiadnia, avagy eladósodnia 20 évre.
Mert azért ha van 3.5 millája napelemre, villanykazánra, akkor táncsak van 1MFt-ja kondenzációs kazán+kéményre is...
- ha a gázszámlája 250-300eFt volt, és beszart az ÉTI kazán akkor pláne ne napelemmel akarjon fűteni, mivel a fentinél is nagyobb volt a hőigénye!!! Cseréljen gázkazánt, és nézzen körül hol lehet szigetelni még. Erős csúsztatások vannak a hőszigetelések áráról, nem csak csicsás homlokzatfelújítással lehet spórolni, a legolcsóbban a padlásfödém környékén lehet szigetelni, és a legtöbb hasznot is az hozza.
Egyszóval:
A nagy számokkal dobálózó, a jövőbeni kockázatokat említeni "elfelejtő" rámenős napelem telepítő cégeket kerülje. Ez az ingyen hitel nagyon bejött nekik, ezzel lehet házalni rendesen. Mostanában minden öregasszonynál bepróbálkoznak, anyósomat is elkezdték hülyíteni vele pár hónapja. Saját 30+ ha erdő, ingyen fa az udvarban lerakva, régi vályogház, és neki napelem kell infrapanellel fűteni...
Bypassolni kell a trafót/fojtót. Magyarul megmarad a fenycső bekötés, de kikotöd a trafóról a vezetéket és arra adod a betápot. Ha jól emlékszem annyit csináltam, hogy kikötöttem a trafó kimenő oldalát és nemes egyszerűséggel a bejövő sorkapocsra kötöttem.
ok . na de melyik végire ? hiszen a neoncsőnek mindkét végén van két kijövetel a ledes csőnek is csakhogy gondolom kettő azért van hogy megtartsa a csövet a régi foglalatban.
A szegény embernek nem áll módjában logikusan gondolkodni mert nincs tőkéje :-) fura látni, agrár családból származván...
Tehát leforditom magyarra azon gyakori eseteket: a logikusan gondolkodni nem tudó, hiányos ismeretekkel rendelkező embereket meggyőző dumával, sarkított számokkal dobálózó gátlás nélküli napelem nepperek megkörnyékezik, és rádumálják napelemet. Mindehhez partner az idióta hitelezési rendszer is, ami ezt az őrült baromságot támogatja a valós energiamegtakarítási beruházások (hőszigetelés) helyett.
A delikvens fűtési költségeit nem csökkenti nagyban, de legalább 20 évre eladósodott, és akkorát fog szopni mint a torkosborz amikor az áram átvételi rendszer és az árazási modell piaci alapon fog működni. Erre pedig 20 éven belül igencsak van esély.
Egy valamire való ~3,5 kW-os klíma mire üzemszerűen működik 300-400 eFt és 3 vagy akár 4 is kell belőle a szóban forgó házakba.
Plusz a "H" tarifa bekötése is jelent 200-400 eFt kezdő kiadást.
Máris megint a millióFt fölötti sávban járunk kezdő tőke igényben! Ráadásul a villanykazánnál szervizköltség igényesebb is a klímák fenntartása. Nomeg rövidebb életű is a klíma.
Miközben évente csak 70-80 eFt folyó költség előnyt hoz. Amivel a 15-20 éves megtérülések beláthatatlanul hosszú időtávja sejlik fel ismét.
Hát ilyen erős csúsztatásokat eddig még csak a napenergia topicban olvastam, amikor rá akarják beszélni a parasztot minél több napelem telepítésére vakon...
"Főleg, ha egy 1,5 millióFt-os (vagy mét többe kerülő) felújítás a másik lehetőség.
Ami helyett megússza a villanykazán telepítését 200-300 eFt-ból."
egy régi kazán újra cserélése 1MFt alatt megvan, jópár ismerősöm végigjárta az utat. Tipikusan 700e-ben állt meg.
"a kipurcant a kazán problémára 200-300 ezer Ft-ja még akad most, de 1,5-2,0 millió nem"
hát ezért oldja meg olcsóbban, nem pazarol :-) vagy vesz fel hitelt rá.
"Pláne, ha az áramot azért megoldja MFB nullás hitelből és akkor még csökken is az éves számlája a növekedés helyett. A jelen állapot szerint. A jövő meg mindegy, azon majd akkor kell agyalni..."
Hát persze, mindjárt váltsa is ki a B tarifát napelemmel, mert hát ingyen a hitel.
Mindenki jól jár, pláne a napelem telepítő! Hány év is a megtérülése egy ilyen beruházásnak ha B tarifát váltunk ki?
"Mert érdemi tőke híján a folyó kiadást kell minimalizálnia, akkor is, ha hosszútávon nem az a legjobb megoldás. Csak ezt nehéz belátni a tőkeerős vagyok nézőpontból."
sokkal egyszerűbb rábeszélni szerencsétlent egy bazi nagy hitel felvételére mint a logikusan gondolkodásra.
"Az öreg gázkazán és a "B" tarifás villany fűtés között van cirka 24-17=7 Ft/kWh energiaár különbség jelenleg a hasznos meleget nézve."
Ma már egészen elfogadható áron kaphatók olyan fűtő klímák, amelyekhez meg lehet igényelni a kedvezményes ("GEO vagy ""H") áramtarifás villanyórát. Így ugyanazt a hőmennyiséget ki lehet hozni a "B" tarifás villanyfűtés árának negyedéből-ötödéből! (a gázfűtés árának fele/kétharmada).
Tehát a nemgazdag népréteg előtt is nyitva áll a lehetőség. Sajnos az információikat a kocsmában szerzik be, ahol még a lopott fával fűtött jancsikályha az energiatakarékosság csúcsa :)
Még valami: okos ember a hősigetelés jóságát a szigetelendő felület két oldalán fellépő hőmérsékletKÜLÖNBSÉGnek megfelelően választja meg. A fűtési szezon átlaghőmérséklete Magyarorszgon kb +5 fok, egy lakás hőmérséklete legen 22 fok, tehát ez ellen a 17 fokos hőmérséklet különbség ellen védekezik okos ember 12-15 centi vastag hőszigeteléssel.
Csakhogy egy garázsban álló puffertartály esetén ez az átlagos hőmérséklet különbség háromszor ennyi, ezért enyhén vicces, amikor a gyártók 5-10 centis hőszigetelésű tartályokat javasolnak hideg környezetbe. A drága pézé megvásárolt hő meglepően nagy része nem a lakást fogja fűteni, hanem a külvilágot.
A 250-300 eFt fűtésszámlával sokan elégedettek... elfogadják.
---
Főleg, ha egy 1,5 millióFt-os (vagy mét többe kerülő) felújítás a másik lehetőség. Ami helyett megússza a villanykazán telepítését 200-300 eFt-ból.
Az öreg gázkazán és a "B" tarifás villany fűtés között van cirka 24-17=7 Ft/kWh energiaár különbség jelenleg a hasznos meleget nézve. Ami pl. 1,2 millióFt esetén ~170 000 kWh melegre elég, azaz >> 15-20 évre!!!
Miközben... - a kipurcant a kazán problémára 200-300 ezer Ft-ja még akad most, de 1,5-2,0 millió nem - eddig is 200 eFt fölött volt a gázszámlája a 280-300 eFt is meglesz majd valahogy
Sokan gondolkodnak így, tőke (és hitelképesség) híján.
Pláne, ha az áramot azért megoldja MFB nullás hitelből és akkor még csökken is az éves számlája a növekedés helyett. A jelen állapot szerint.
A jövő meg mindegy, azon majd akkor kell agyalni...
Mert érdemi tőke híján a folyó kiadást kell minimalizálnia, akkor is, ha hosszútávon nem az a legjobb megoldás. Csak ezt nehéz belátni a tőkeerős vagyok nézőpontból.
"Egyrészt 70 kWh energia tárolásához 55 fok hőkülönbséggel 1,1 m3 víz kell nem 3."
Még a korszerű fűtőrendszerek többsége sem tud mit kezdeni 30 fokosnál hidegebb fűtővízzel, de a legtöbb régi radiátoros rendszernek legalább 45 fokos víz is kell nagy hidegekben. Ez meghatározza a puffer használható alsó hőmérsékletét (ezen hőmérséklet alatt a puffer "üres", nem tartalmaz hasznosítható hőt számunkra).
A puffer felső hőmérséklet határt szerintem nem okos dolog 80 fok fölé vinni, ha a fűtőkészüléked magas hőmérséklettel (forráspont felett) operál. Sőt, ha a tartályon nincs brutális hőszigetelés (30-40 centi!) vagy nem a lakás hőszigetelő burkán belül van elhelyezve, akkor a hőveszteségek csökkentésére a felső hőmérséklet határt okos dolog inkább 60 fokban maximalizálni.
Tehát ha a puffer hőkülönbsége (hőingadozása) 40-50 fok, akkor 70 kWh-hoz a pufferméret 1,5-2 köbméter, de ha pl a nevetségesen vékony gyári hőszigetelést (10 centi szokás) használjuk pl a fagyos garázsban, akkor okosabb a felső határt levenni 60 fokra, ebben az esetben 70 kWh hő már csak 3-4 köbméteres pufferben fér el.
Egyrészt 70 kWh energia tárolásához 55 fok hőkülönbséggel 1,1 m3 víz kell nem 3. Másrészt egy 2 m3-es acéltartályt két baráttal a helyére tettünk, és meg sem izzadtunk. Mindez házhoszállítva gyapottal beszigetelve, becsövezve megvolt fél milla alatt.
Én most műanyag bepattintható, tulipánnak is nevezett bilincseket fúrok fel a mennyezetre és Mü I - es csövet fogatok bele.
Ezt lehet csinálni MTK, MCBU kábellel is 40- 50 cm bilincs távolsággal, de megoldható kábelcsatornában, kinek, mi van.
A kötődobozokhoz lecsatlakozni a szokásos módon lehet az oldalfalakon, én ezért csinálom Mü I, vagy Mü II.-es csővel, a dobozoktól a további csövezést már Mü III. as csővel viszem a szerelvényekhez.
Sziasztok! Egy mosógép dugvillája egyik állásában bedugva rögtön leveri a Fi relét, míg ha megfordítóm a dugvillát,akkor megy, bár akkor is sokszor leveri 20 perc után... Van tippetek a hibára? Nyílván a mosógép rossz, de azon belül mi lehet!?
A hőtárolós kályha is így működik 8 óra alatt bevitt teljesítményből lehet egész napra gazdálkodni, de még villanybojlernél is.
Minden csak a méretezésen múlik, az is számít, hogy nappali időszakra esik 2 óra a 8 órai fűtési időszakból.
Nekünk is voltak hőtárolós kályháink + 200 literes villanybojlerünk és nem fáztunk.
A kérdező nyilván a központi fűtés komfortja miatt akarja a régi hőtárolós kályhás megoldást átalakítani, amire megvan a lehetőség. ( Ha van klíma is, addott esetben az is besegíthet. )
Ez kicsit hasonlít arra a helyzetre, amikor a parapetes gázkonvektor helyére 6 kW-os MIKA kazánt szerelnek fel radiátoros fűtéshez.
50 nm ig ez jól működhet, az viszont igaz, hogy itt folyamatos az energia vételezés lehetősége.
Ha 9 kW lesz a fűtés, akkor a hőtároló valószínűleg (napi 8 óra vezérelt x 9 kW) kb 70 kWh hőmennyiség tárolására lesz méretezve. 55 fokos átlagos vízhőmérséklettel számolva 70 kWh hőmennyiség kb 2,5-3 köbméteres puffertartályban fér el.
Ekkora tartály 200 km-ről házhoz szállítva, garázs sarkába belökdösve (targonca vagy 5 alkoholista), a fűtésrendszerig elcsövezve, 30-40 cm vastagon hőszigetelve,
- amiből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik. - a legrövidebb kapcsolási idő sem lehet kevesebb 15 percnél
Megj: NKM területen van komfort "B" tarifa napi 12 óra működési idővel.
----
A ház amibe még nem marhaság csak cekasz alapon fűteni, úgy max 12000 kWh/tél energiát kér egy télen a fűtésre. 180 napos szezon esetén ez napi 67 kWh átlagosan, aminek úgy 2/3-t kéri a kazánból >> ~45 kWh/nap átlagosan. Ez az átlag +4/+22=18 fokos hőlépcsőre van saccolva.
Tervezzük úgy, hogy a -10 fokos napokon még legyen elég a "B" tarifás villanykazán+puffer. (a néhány esetleg ettől is hidegebb napon pedig bekapcsoljuk az "A" tarifára kötött cekaszt is osztjóvanaz)
Számoljuk át -10/+22=32 fokos hőlépcsőre >> 45/18*32=80 kWh kell max. Napi 8 órával ez 80/8=10 kW átlagos teljesítmény igény a "B" tarifa ideje alatt.
Aminek valamivel több mint a felét kell pufferelni a rendszerben a "B" tarifa szünetei miatt. Azaz mondjuk 50 kWh-t reálisan.
Akkor 50/1,16/45=0,96 >> 1000 literes puffer elég lesz. Egy vacakul hőszigetelt és/vagy jókora méretű, telente a fűtésre 12000 kWh-t zabáló házba is!!!
----
Ahová valóban érdemes cekasz alapú fűtést rakni, Azok a jól hőszigetelt és/vagy nem nagy méretű házak, amik beérik 5000-6000 kWh/tél vagy még kevesebb energiával.
Kompromisszum a közepesen hőszigetelt és/vagy méretű házak, amik a 6000-9000 kWh/tél sávba esnek.
Határeset a közepesnél rosszabb és/vagy nagyobb méretű házaké, amik a 9000-12000 kWh/tél sávba esnek Bár itt már a levegő/víz hőszivattyú az inkább a jó megoldás a cekaszos fűtés helyett. Illetve a hőszigetelés hacsak lehet...
Az ettől is nagyobb (12000 kWh/tél fölött) energia igény esetén pedig levegő/víz hőszivattyú és kész. Illetve a HŐSZIGETELÉS!!!! ha csak lehetséges...
----------------
Nagyjából ez a tájkép a jelen árak- és körülmények között, szerintem.
Avagy az akarjon cekasz alapon fűteni akinek NEM fogyaszt sok energiát a háza fűtési célra.
Akinek igen ez pedig először a hőszigetelésen javítson, ha tud!
A "szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető" mondat úgy is értelmezhető, hogy "a feszültség megjelenése ne okozhasson balesetet", tehát ide sorolhatjuk pl a fűnyírót, az esztergát és a villamosszéket is.
A villanykazán viszont szakaszosan is biztonságosan üzemeltetethető. Ha a tulajdonos betesz mellé egy hatalmas, két millió forintos melegvíztárolót, akkor a éjszakai áramos házfűtéssel meg tud takarítani akár egy millió forint energiát is (tehát mindössze egy milliót veszít a befektetésén :)
4/2011. (I. 31.) NFM rendeleta villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
5. § (1) A B árszabás szerint számolható el ... a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre
állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása.
Én mondjuk többször is megtettem, volt aki korábban be is linkelte ide az eon üzletszabályzatát és még véletlenül sincs benne semmi ami kimondja hogy konkrétan mit lehet és mit nem rákötni vezéreltre. Nem lehet dugvillás és bírnia kell az áramszünetet nincs más feltétel. Ha mégis akkor linkeld már be légszives a vonatkozó szabályzatot.
Igen, igazság szerint a réz ötvözetei közül a foszforbronz és berilliumbronz a jó anyag ilyen érintkezőkhöz, nem az, amelyiket visszanyomkodják, ha kilazul.
Régebbi vezérő panelokon is haszálták itt, ott, ha jött a téli hideg idő, akkor kontakthibákat csináltak.
Autóiparban, gondolom valami jobb minőséget használhatnak.
Mielőtt a saruba bedugnám a vezetéket, bemártom folyasztó szerbe mindkettőt. Ezután -mérettől függően- legalább 3 helyen érzéssel össze préselem a sarut csípőfogóval. Próba képpen meghúzgálom, hogy nem jön-e szét. Ha nem, ezután meg, vagy el forrasztom. A forrasztás technológiája ismert, arról kár lenne vitát nyitni. A lényeg, hogy levegővel nem fog érintkezni a réz, és mechanikailag is erős, tartós kötés lesz így.
Ismertem ehte energetikust, aki az átkötő -link- földelő vezetékeket előírás szerint krimpelő fogóval felsaruzta. Majd össze fogta őket a markába amikor elindult felszerelni azokat, és amerre ment, arra szórta szét a sarukat...
Ennyit a krimpelésről, a technológiáról meg azokról a szakikról, akik mereven ragszkodnak az éppen aktuális előírásokhoz.
Nagyon sokféle csuszó saru van forgalomban. Van köztük jó is, de nagyon sok silány minőségü. Ha sikerül szorosan feltolni nemszokott baj lenni vele. De a vezeték csatlakozásnak is megbizhatónak kell lenni.
Nálam meg az volt a tapasztalat, hogy a 3 kW os fűtőbetétre csatlakozó 6,3 as mezei csúszósaruk egy idő után meglazultak, az átmeneti ellenállás menőtt, a melegedéstől a vezeték PVC szigetelése megolvadt, a savas pára és a hő miatt a vezeték visszaégett, tönkre ment.
Ezt kétszer megcsinálta a bojler az első 10 évében, aztán a vezetékeket szilikon szigetelésűre cseréltem, a végekre sima érvéghüvelyt préseltem és a betét kivezetésén a kis furatot 3,5 ös átmérőre felfúrva a régi kbi kapcsolók szemhúzott menetes U profilú lemezeivel csatlakoztam a fűtőbetétre. A 86 ban felszerelt bojler az utóbbi 20 év óta rendesen viselkedett, a közel jövőben lesz cserélve, mert vannak jelei, hogy lyukas lehet.
( Ezt egy zárt sarus csatlakozással, hasonlóan is megoldhattam volna, de az előbbi jobban tetszett, a lényeg, hogy a csúszósaru nálunk hosszú távon nem vált be. )
Ha egy préselt vörösréz sarut a préselés után leónozunk (jó forrón, hogy az ón szivárogjon be a legkisebb lyukba is), az nagyon sokat javít a saru-vezeték elektromos kapcsolat megbízhatóságán. Mondhatjuk, hogy örök élet plusz egy nap :)
Persze ettől még a bojler saru máik vége sajnos továbbra is csak egy egyszerű csúszósaru...
Hallottál már esetleg arról , hogy az említett szaki munkájából kifolyólag leéget egy ház , tönkrement több milliós berendezés , vagy netán meghalt valaki ?
Az a forrasztópáka akkor inkább 160W-s legyen! A sarukat célszerű beforrasztani is.
Olyan gépeken ami rezeg-mozog nem használnak Wago-t
Bocs de ennél rosszabb tanácsot nem is adhattál volna.
Azért nem célszerű a sodrott vezetékeket megforrasztani, mert fölszívja az ónt, és később eltörik.
Hajókhoz nem értek, vasúti járművekhez meg igen, (és azok rezegnek-mozognak [tengelyen levő alkatrésznek 200G-t forgóvázon levő alkatrésznek 20G-t kell elviselni]) ott a vezetékkötések 97%-át pont hogy Wago-val oldjuk meg.
A csavaros szorító kilazulna a fenébe. A préselés -megfelelő szerszámmal- az jó.
Napokban láttam egy hasonló szakit eph kötéseket javítani. 1 darab kombinált fogóval megoldotta a vezeték méretezést, csupaszolást, saru préselést és mindent is.
Köszi! Még anyit hadd kérdezzek, hogy forrasztással hogyan kell kombinálni? A lecsupaszított vezetékvéget forró ónnal bekenem, bedugom a saruba és amíg még forró, sajtolok?
Érdekes módon felül csak 2,5 és 6 mm2es állás van, 4mm2 es nincs, de a piacon a többin se láttam ilyet. Ez azt jelenti, hogy a 4mm2es vezetékre való sarut a 2,5mm2es állásban kell sajtolni?
Csak jelezni szeretném a múltkori kérdésre reflektálva, hogy kipróbáltam a 12v vízforralót a hajón, és számunkra elviselhető idő alatt csinál forró vizet a kávéhoz, úgyhogy nem bonyolítjuk 24 volttal.
Viszont lenne egy kérdésem a kötésekkel kapcsolatban.
A hajó 12 voltos hálózatán a sodrott rézvezetékeket (többnyire 4 mm2) összeforraszthatom vagy az nem elég megbízható és kell a wago vagy valami más? Gondolkodom, h beszerzek egy 60 wattos forrasztópákát de csak ha van értelme.
50 Hz esetén kb mennyivel módosul a PVC-vel szigetelt vezetékek rövidülési tényezője? Ki szeretném számolni, hogy az acetonos vezeték-ragasztászól kb mennyivel lesz rosszabb, az SWR az éjjeli lámpámon :)
Jó oda a mezei aceton is (körömlakklemosó), a vezetékeket szépen szorosan egymáshoz lehet ragasztani vele, parasztvakítóan látványos szekrény-vezetékezéseket lehet létrehozni a segítségével.
(persze hogy ezek az anyagok a vezetékek szigetelését rontják-e, annak valószínűleg még senki sem nézett utána :)
Amikor sok vezetéket kellett behúznom viszonylag vékony csőbe, akkora megfelelő hosszúságú vezetékeket legombolyítva kis ráhagyással rákötöm pl. kerítés, vagy kapu vasoszlopra, majd egyenként a végénél kombinált fogó al megfogva, kétszer a bofára tekerve meghúzom addig, míg nyíl egyenes, és sima nem lesz. Kb. 8- 10 cm nyúlás elég is lesz.
( Aki régen csinált már kábelfás, merev szálas tábla vezetékezést, furánnal ragasztva, annak ismerős ez a technika. )
Levágás után pászmába fogva, vagy így viszem a behúzás helyére, vagy egy jó méteres laza karikába fogva.
A pászma elejét egykötegelövel fogom össze, ami csak annyira legyen meghúzva, hogy emozdítható legyen és a szálakat folyamatosan párhuzamosra rendezze.
Ez a segítő személy dolga lesz, aki szakaszosan rendezi a szálakat.
"hogy szokták kivinni elegánsan a védőföldet a falból?"
Elegánsan bevésnek egy csövet a falba, ami az EPH vezetékét elviszi a célhoz legközelebbi ponthoz, ahol a cső kikanyarodik a falbul kb 1-2 cm-re. És ott a vezeték elegánsan kijön a lulon.
Találtam egy 65-s dobozt a kazán mellett és kizárásos alapon az egyik 16mm-s cső lesz a hunyó: ebben jön be 3 kör fázisa, egy 0, és egy védőföld.
Úgy néztem, hogy a tábla alatt mintha az indítás gégecsövekkel történne.
Kérdés, hogy megpróbáljam-e az védőföldet áthúzni a 6mm2-sel a 16 csőben van sem?
Illetve hogy lenne szabályos?
Az EPH zöld sárgát szakíthatom a kazánig - és közösíthetem a dobozban a többivel - vagy próbáljak meg behúzni 2 zöld sárgát?
Elvileg 5-10 cm van a vízszintes szakaszig mind a két végén (kb 2,8m), eddig kellene visszavésni, ha valami cumi van.
Arra gondoltam, hogy a zöld sárgára rákötöm a behúzószálat, és áthúzom a mostani zöld sárgával és ha ez viszonylag könnyen ment, akkor a tábla felől próbálnám visszahúzni az origit + azt ami ott volt.
Ha van egyéb ötlet, szívesen veszem.
A másik amit még nem találtam meg a kazán bekötés: jön egy MTK vezeték a falból és bemegy a kazánba.
Említett kötődobozban hírét hamvát sem láttam MTK kábelnek.
Gondolom ezt azért meg kell keresni, mielőtt szedik le a régit.
Amikor a kombicirkónkat megvettük a 2000.res évek elején, a felszerelési tájékoztatóban ez volt előírva, FI viszont nem, bár akkor nekünk már volt az egész lakásra.
Amúgy logikus, minek kellene megszakítani, toldogatni a bekötést, ha így sokkal korrektebben meg lehet oldani ?
Egy sarkú kismegszakító, külön áramkörön, szintén megvolt, EPH-t megoldottuk, inkább a gázosok alakíttatták át a csatlakozást szabványosra, akkor még a sárga félmerev gégecső, viszont még nem volt előírva.
Nálunk két védőcső lett berakva, az egyikben megy az EPH 6 os madzag, a másikban a cirkó három erű MTK betápja, aminek a bekötéstől megszakítás nélkül kellett menni a leírás szerint az elosztó táblába.
ebben ;
Az aktulális GMBSZ és Szakági Műszaki előirás egységes szerkezetben,1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelethez.
Ezekről egy szó sincsen, De a leválasztásról, Fi reléről, --igen.
Állítólag seb kezelésre találták fel, de jó pl. bőrkabát tisztításra is.
Az elektromos iparban ipari vazelinnal nyomják tele pl. a tmszelencés bekötéseket, ahol ki kell zárni a párát, nedvességet.
Behúzáshoz talkumot is használtak, én szilikon szprét szoktam fújni a csőbe és a vezetékre egy rongydarabot alátéve és végig kenve.
Ahogy írták, egy a csőben benthagyott régi vezetékkel is belehet húzni a többi madzagot, ha nincs behúzó szalagod.
Ha van segítséged, akkor az is könnyebbé teszi a behúzást, ha ügyesn terelik és tolják a másik végen.
A felkötözést hosszan blankolva, lépcsőzetesen érdemes csinálni, akár ak szálak forrasztott felkötésével is.
A pászmát nem érdemes össze szigszaladozni, csak legfeljebb az elején, mert a kanyarokban jobb, ha szabadon tudnak mozogni.
Az OBO EPH földsín nekem is a a cirkó alatti csövekhez közel van felrakva.
Nálunk két védőcső lett berakva, az egyikben megy az EPH 6 os madzag, a másikban a cirkó három erű MTK betápja, aminek a bekötéstől megszakítás nélkül kellett menni a leírás szerint az elosztó táblába.
A csövezés másik vége egy 80 x 80- as OBO dobozba megy, azon át jönneki tömszelencéken keresztül a cirkóra csatlakozó kábelek, ill a 6 os az EPH sínhez.
A termosztát vezérlő vezeték, a betáp csőböl egy dobozból a szomszédos nappalinál áll ki.
de mivel ő adja a papírt, és ha elengedi mondjuk a díj felét cserébe mert én kiépítettem, ahogy megbeszéltük, akkor nem érdekel, hogy milyen vezetéket húzok be.. ha neki ez kell, akkor ez lesz, kész, nem fogok leállni vitatkozni + problémát sem okoz..
(én sem vagyok annyira hülye, hogy ne tudjam feltenni a kérdést: melyik eset az, amikor a fogyasztóhoz odamenő fázis átmérőnél jóval nagyobb védővezető átmérő szükséges?)
Természetesen van értelme megkenni . :-) Azért mielött nekiállsz , próbáld egyszerre megmozgatni a bentlévö ereket , hogy mennyire könnyen mozdulnak meg .
Nézd Elek, én ezt elhiszem neked, de nem fogok leállni vitatkozni egy olyan emberrel, aki a papírt adja (villamosipari papírjaim vannak, de nem erről a területről).
Ha azt mondta 6mm2 (megnéztem 230 Ft / m) akkor 6mm2 lesz, max 6-8 méterrel számolok úgy is, ennyi.
Ehhez jönnek még a bilincsek + fí relé.
Ha jól látom a mostani dolgokat, akkor nálam itthon az EPH-t sodrottból csinálták és talán a végét összepréselték.
Tud valaki ajánlani ilyen érvéghüvely préselő fogót?
Nem a 100e Ft-s kell, hanem egy jobb minőségű barkács (szerintem évi max 2 alkalomra).
"Mivel az általad belinkelt ábra azt mutatja, hogy mínusz 10 fokon 10-szer olyan a fajlagos ellenállása a talajnak, az tényleg pár százalék. :D"
Mivel a Magyarországon levert földelő szondák hosszának 90-95 százaléka soha nem lesz hidegebb nulla foknál, ezért a grafikon -10 fokos pontjának nézegetése nem túl életszerű :)
"Ennél az időzítő kapcsolónál a fogyasztót hogy kell bekötni."
Az időzítőd túlsó vége nem feszültség kimenet, hanem egy váltó kapcsoló (a középső pont a váltó kapcsoló közös pontja). Tehát nem lehet csak úgy fogyasztót rákötni, oda kell vezetni a villanyt a túlsó végéhez is, mint egy kapcsolóhoz.
"húzzak ki egy 6 mm2-s vezetéket a táblától a kazánig, és ott majd bekötjük valami OBO (?) EPH osztóra az 5 csőhöz."
Az EPH vezeték lehet vékyabb is azokon a részeken, ahol védett környezetben (csőben, dobozban) halad. Kivétel persze, ha a nagy áramerpőssség miatt muszáj a 6-os keresztmetszet.
Jobban belegondolva, tényleg lehet, hogy az üres csőben könnyebben elviszek 4 vezetéket, mint 2 meglévő mellé 2 másikat
(elvileg van behúzószálam is, tehát még a meglévő vezetékkel sem biztos, hogy bohóckodni kell, mint behúzószám).
A kihívás igazából az, hogy a szakasz több mint fele csempe mögött megy - ami előtt szekrény van természetesen felfúrva teljes hosszban, szóval nem annyi, hogy ha elakad, akkor benyomok egy dobozt.
(bár lehet, hogy mégis megpróbálom, mert 1 db csempét még talán vissza tudok tenni utólag + senki sem fogja nézni a szekrény tetején, mögött)
Most beszéltem a kazános villanyszerelőjével, azt mondta, hogy húzzak ki egy 6 mm2-s vezetéket a táblától a kazánig, és ott majd bekötjük valami OBO (?) EPH osztóra az 5 csőhöz.
Az elvileg nem gond, hogy ha a táblából egy gégecsövön keresztül, a gázcsőre gyorskötözővel rögzítve történik a csatornázás.
A következő akkor, hogy lemérem a szakaszok hosszát + csövek átmérőjét a bilincsekhez.
Azt mondta, hogy 30 mA-s fi teljesen jó, ebben táblában 9 hely van, és ebből 5 van használva jelenleg, tehát ez is pipa.
Van értelme próbálkozni át/behúzni egy védőföldet a 6-ssal?
Azon törpölök, hogy van egy kötődoboz a kazán dugalj felett, kis szerencsével ide áll be egy kör direktben az elosztótáblától (idáig van benne 2 90 fok és 4-5 méter hossz talán.
Nem tudom mekkora az esélye behúzni a védőföld madzagjával behúzni egy másik védőföldet a meglévő konnektornak + 6 mm2-t a kazánnak.
Ezeket a táblákat a 70-es, 80-as évek óta sokáig lehetett kapni, meg a hasonló Simovillt is.
Nálunk is ezek vannak a mai napig.
A fémkeretes megoldás helyett később műanyaból készült a keret, de nincs gond a fémmel sem, mert galvanikus kapcsolatban van az alsó földsínnel.
Ennek a táblának az Fkcs verziója is létezett egy nem túl szerencsés kontrukcójú beépített csengővel, amit én ki is szereltem.
A burkolat sajnos hajlamos kikeményedni és törékennyé válni hosszú idő alatt, a másik gond még az, hogy a burkolat rögzítő két műanyag csavar menete könnyen megszakad.
Amúgy, ha esztétikailag nem zavar, ez a tábla ma is teljesen jó, szerintem jól szerelhető, a sinek csavaros kötései alá két oldalról két vezeték, ha egyforma átmérőjű, rendesen beköthető.
A sinek végein két nagyobb átmérőjű vezeték fogadására alkalmas szorító bilincs is van a bejövő 0 nak és a Z/S nak.
Szóval ez a tábla, ha mechanikailag rendben van maradhat, nem kell lecserélni másikra.
A józan paraszt ész azt mondatja velem, hogy ez valószínűleg csak nagyon hosszú (a kerületénél több nagyságrenddel hosszabb), tehát soksok méteres és ehhez képest nagyon vékony talajszondákra igaz.
Már a múltkor bemásoltam a szabvány passzusát, miszerint közelítő ellenállás-meghatározásra csak a hosszat használja.
Létezik az interneten valami méréssorozat ezzel kapcsolatban?
Hát, a net elótt is volt élet. A földelésekről az elméletet a harmincasok elején kezdték felállítani, és abban, meg a következő évtizedben eleget méregették, hogy tudják, jó az az elmélet (benne van a képletben az átmérő, csak olyan helyen, hogy nem nagyon számít). Mint ami az igen jó amerikai kapcsolatokkal rendelkező Verebélyi professzor könyvében megjelent:
Igazad van abban , hogy a régen gyártott termékeket hosszú használatra tervezték .
A szóban forgó sütö meg két éve müködik és újabb fajta . Ezért kértem a topiktársat , hogy próbálja ki hidegen, melegen és minden programon . Mivel minden alkalommal lecsapta , így nem egy konkrét fütötest okozza , hanem lehet egy apró hiba , pár forintos tétel , de lehet egy drágább alkatrész . Mai dolgoknál én úgy vagyok , ha elromolna valami és a bekerülési összeg 1/3 -nál drágább a javítás , inkább veszek újat . Ma a berendezések gyorsan fejlödnek , így morálisan elavulnak .
Megjegyzés ként .
Nekem a turbós gázkazánom 22 éve üzemel hibamentesen , azt nem cserélem le , évente maximum 180m3 gázt éget el , mert nagyrészt klímával fütök . Viszont a klíma ami 11 telet fütött elromolna , biztosan nem javíttatnám , csere . A hütömet ami úgyszintén hibamentesen üzemelt , lecseréltem egy újabb , modernabb és jóval kisebb fogyasztásúra .
A gáz - elektromos tűzhelyünk felső cső fűtőbetéte 2 év után megszakadt, szerviznél behozattam egy újat, azóta, vagy 10 éve semmi baja.
A hétvégi házunkban több, mint 30 éves és tipp, topp az Elekthermax villanytűzhely, az Energolux mosógépünk is, a Minkc hűtönk, bő 40 év után is kiválóan üzemelnek, a Vezúv cirkónk, - ami egyszerű, mint a faék - 92 ben lett véve, egy szivattyú cserével ma is megy, mert ezek még tartós fogyasztási termékeknek készültek, a tervezett elavulás ezekbe még nem volt bele tervezve.
Szóval nem biztos, hogy rögtön újat kell venni, ha elromlik valami.
A leírásod alapján az elosztó táblád egy régi FKA tábla lehet. A zöld, sárga vastag összekötő vezeték darab eredetileg is benne volt ezekben a táblákban.
Arra sínre ami forrasztva van a fémkeretre az való a védővezetőknek, a felső szigetelt nulláknak a síne.
Beszéltem azzal, aki a mikrót csinálta néhány hónapja. 4.000Ft a bevizsgálás, aztán meglátjuk mi a baja. Ahogy írtad, ha olyat kell cserélni ami később is meghibásodhat, akkor inkább csere.
Mivel azt írtad , hogy nincs az ismerösök között villanyszerelö , így a szervíz véleményezése után döntesz , hogy mi legyen . Távúton nehéz orvosolni . :-(
(A suliban építettünk anno mikroelektronikai áramköröket, de ilyen fi relés dologgal sohasem találkoztam még, most is csak kb azért izgat (?), mert egy kondenzációs kazán miatt valszeg be kell kötni.)
A mostani falon kívüli 20 éves elosztótábla a fényképek alapján kb 8 vagy 10 egységes, középen van a sín, amire a kismegszakítók fel vannak pattintva.
A keret alja, teteje tele van menetes furattal, a szerelő az alsóra kötötte be a bejövő kéket a többi 0-val, majd egy vastagabb zöld sárgával vitte át a kontaktot a felső sínhez, ahová a zöld sárgák vannak bekötve.
Oldalt ott van a két függő rész, amin keresztül az egész fel van fúrva a falra 1-1 csavarral.
(próbáltam nézni ilyen típust guglin, de nem találtam, valszeg béna voltam)
Nem látom jól a fényképemet - a tábla külsejét meg pont nem fényképeztem le - illetve nem ismerem a gyakorlati dolgokat, de ha jól látom:
- ez egy olyan típusú elosztó tábla, ahol nincs külön (réz) közös összekötő a vezetékeknek, hanem alsó és felső vízszintes szakasz önmagában biztosítja a fémes összekötést. A keret anyaga valamilyen horganyzott akárminek tűnik.
- a fölső vízszintes sín (mintha) bakelittal lenne elválasztva a függő szakaszoktól a két végén, az alsó sín meg mintha egybe lenne (forrasztva) a függő részekkel. Tehát elvileg van két külön-külön közösíthető szakaszom is, igény esetén.
(Eddig még csak olyan elosztó táblát láttam, ami mondjuk full műa a doboztest, és a sínen kívül van benne 2 db x lyukas réz közösítő külön a 0-nak és külön a védőföldnek külön külön foglalatban.)
Meg lehetne csinálni ezen a hardware-n is a szétválasztást
- leszedem az átkötést a két vízszintes sínről (+ kikötött vezetékek mellett ohm mérővel megnézem hogy tényleg el van-e választva a felső vízszintes a keret többi részétől)
- 0-t felviszem a védőföldek mellé
- onnan bemegyek egy kékkel a fí-be, (+ fázissal is)
- és akkor az alsó vízszintes maradhatna a kimenő közös 0 - ha tényleg nincs fémes összeköttetés az alsó és felső vízszintes szakasz között - fázis kimenő menne az eredeti fázis helyére
(igazából szerintem ha a függő szakaszok az alsó szakasszal tényleg forrasztással vannak összekötve, akkor a nagyobb résznek (alsó vízszintes szakasz + két függő) illene lennie a védőföldnek és nem a felső vízszintesnek, de ez részletkérdés)
Ez a bekötési elgondolás mennyire tűnik szabályosnak?
Illetve van-e olyasmi, hogy ilyen típusú táblát már (rég) nem illik, szabad használni?
Arra gondoltam még, hogy mivel a tábla mellett jön be a gázcső is a lakásba (10-15 cm), akkor valami spec bilincs elemet felapplikálok a csőre és azt beviszem a tábla védőföldjéhez.
(bár lehet, hogy a házban a csőhálózat más pontokon és már rég rá van kötve védőföldre, de ez lényegtelen)
A szerelő szigetelési ellenállás méréssel be tudja határolni a hibás alkatrészt.
Még azt megnézném, hogy, ha több fütőbetét van a sütőben, - van ahol kettő, alsó, felső - elöször az egyiknek a saruit lehúzva, leszigetelve a sarukat ! bekapcsolnám, aztán a másikkal, ugyanúgy fordítva.
Ha továbbra is leold a relé, akkor a légkeverés ventillátort kikötve. Ha minden aktív akatrész ki van kötve, akkor a kapcsoló fokozatok kapcsolgatása, hőfokszabályzó fel, le csavarva.
Vezetékek, sorkapocs bekötésénél nézd át, feszmenesen! a vezetékek elszíneződését. a sorkapocsét szintén, ill. a vezetékek közelségét, érintkezését a földelt fémrészeknél.
( volt már olyan, hogy a csupasz merev vezetéke a tűzhely lapnál a fémházhoz hozzáért )
Ha sorban, módszeresen végignézel mindent a fentiek szerint, meg fogod találni a kibás alkatrészt.
A mérőn lévő fő kismegszakító azt a teljesítményt engedni, amit a szolgáltató adhat, ill. amit HFH címén megfizettél, de nem csak azt korlátozhatja, hanem a vezeték, és a hálózat terhelhetőségét.
Ennél többet összességében a lakás áramköreiből sem lehet kivenni, ott viszont az egyes áramkörök kismegszakítói az adott áramkörök vezetékeinek terhelhetőségét védik.
Ha a terhelés hirtelen megnő, akár a zárlati áramig, ott már nem csak a hőkioldós védelem fog dolgozni, hanem az áram tekercs azonnal megszakít.
> de azért annyit igen, hogy kb 16 KW-nyi fogyasztó elmenjen rajta akár egy órán keresztül is
Ez attól függ hogy mi az a fogyasztó. Egyébként nem hiszem hogy egy órán keresztül terhelhetsz 70 amperrel egy C32-es kismegszakítót.
> Ehhez kell a vastagabb vezeték, hogy ne melegedjen túl
Már bocs, de ebből látszik hogy fogalmad sincs a kérdésről, amivel pedig játszol az nem játek. A vezeték keresztmetszetének _semmi_ köze nincs a kismegszakító leoldásához.
> A 10 mm2 pedig elvisel 100A-t, úgyhogy bőven elég lenne ehhez.
Persze. A 0,5mm2 is vezet 100A-t, csak nem sokáig. Az olvadt, csepegő réz pedig káros lehet az egészségre.
Áruld már el, hogy mi ez a fogyasztó, mert így fogalmunk sincs hogy mit akarsz csinálni.
> akkor a 16A-os kismegszakítót csak 9 KW-nyi (39A) folyamatos terheléssel lehetett leverni az elméleti 3680 W helyett
Szóval nem lehet tartósan sokkal nagyobb teljesítményt "kivenni" belőle ezzel a módszerrel, de azért annyit igen, hogy kb 16 KW-nyi fogyasztó elmenjen rajta akár egy órán keresztül is. Ehhez kell a vastagabb vezeték, hogy ne melegedjen túl. A 10 mm2 pedig elvisel 100A-t, úgyhogy bőven elég lenne ehhez.
Már leírtam részletesen... de akkor utoljára még 1X Kihagyva a nálad a lakrésznél nem létező FŐ FÖLDELŐ részt.
1. A keretről kikötöd az összes elmenő NULLA(kék) vezetőt. Ott marad rajta változatlanul - a bejövő még PEN(kék+zöldsárga) vezető - a saját helyi földelésed FŐ FÖLDELŐ (zöldsárga) vezetője, HA netán NINCS akkor PÓTOLOD!!! - az összes többi meglévő P=védő EPH=egyenpotenciál E=földelés (zöldsárga) vezetője
2. A kikötött elmenő NULLA(kék) vezetőket mind bekötöd a kerettől elszigetelt új NULLA(kék) sínre.
3. A keretről indítasz egy új NULLA(kék) vezetőt a FI relébe (a PEN vezető mellől célszerűen) Azán a FI reléből tovább viszed az új NULLA(kék) sínedre.
4. Megkeresed a bejövő FÁZIS(fekete alapesetben) vezetőt. Kikötöd onnan ahol most van és átkötöd a FI relébe. Azán a FI reléből tovább viszed a FÁZIS(fekete) vezetőt és bekötöd UGYANODA AHONNÉT az előbb kikötötted.
--------
HA ez alapján (plusz a képek-rajzok és a sok magyarázat) nem érted a feladatot, akkor HÍVJ SZAKIT! Mert meghaladja a képességeid a feladat ...
Elöször kérdezd meg , hogy mennyi lesz az alkatrész csere , majd utánna döntsd el , hogy javíttatod , vagy veszel másikat . Tudod , ha olyan alkatrész okozza ,ami külsö ráhatások végett adta be a kulcsot , akkor várható , hogy kétévente javíttatni kell . Viszont , ha csak egy apró alatrész valahol védett helyen , akkor rajtad múlik , hogy hogyan döntesz .
Még egy kérdés . Hidegen , vagy melegen , vagy alap bekapcsolás után ( világítás bekapcsolása fütötestek nélkül ) csapja le a FI relét ?
Ha az összes felsorolt ohnos nagyfogyasztót felsoroltad és a terhelhetőség határán van a kismegszakító, akkor az 1200 wattos fúrókalapács elindításávalkönnyedén leold a kismegszakítód az induktív fogyasztókra jellemző 6-8 szoros indulási áramfelvétel miatt.
Emiatt használják pl. a lágyindítókat, nullátmeneti kapcsolókat.
Ha először a fúrókalapáccsal kezded a terhelési próbát és az ohmosakkal folytatod, akkor más eredmény várható.
Azért ne nagyon szadizd az áramkört, mert a vezetéknek nem tesz jót.
És a túlterhelés mértéke és időtartama mitől függ? Mert 16A helyett 39A nem olyan kis eltérés. (SCHNEIDER ACTI9 B16 a lakáselosztóban, Tracon B16 az óránál)
ha a kismegszakitó 13 A és C jellegű akkor 13A rel egész évben terhelheted -nem lesz kioldás.
Ha az áramot növeled kb 26-30 Aig akkor 1 órán belüli lesz a kioldás.Ha az áramot mégtovább növelnéd 60A környékére akkor már 1 percen belül kioldana .
Ha az áramot kb 130A növelnéd azonnal kioldana -1sec belül.
A vezetéknek ehhez annyi köze van , hogy ne engedjük túlmelegedni-felhevülni. Ezért használunk a 1,5mm2 hez 13A kismegszakitót . Hiszen 1-2 sec-ig elbirja a 130A is. de nem ez az üzemi paramétere!
A többi kismegszakitóhoz is kikeresheted ezen értékeket.
De nem a vezeték keresztmetszetétől függ, hanem a kismegszakító belsejében lévő bimetáltól. Tehát egy 16A-es megszakítónak tök mindegy, hogy 1,5-ös, vagy 10-es vezeték van rákötve, ugyanúgy fog viselkedni.
Bocsánat, ha marhaságokat írok, csak megpróbálok rájönni a dologra.
Szóval minden ki volt cserélve a házban, lett egy lakáselosztó 16A-es kismegszakítókkal, a mért fővezeték 10 mm2-es, a főmegszakítót korábban cserélte a szolgáltató másik 16A-esre. Gondoltam kipróbálom a hálózat terhelhetőségét az új berendezésekkel és elkezdtem ráaggatni egy sima 2,5 mm2-es vezetékkel szerelt 16A-es elosztóra a nagyfogyasztókat. 2 db 2 KW hősugárzó, 2,2 KW hajszárító, 700W kenyérpirító, 1000W mikró, 1100W fúrókalapács. Kínomban már a gépet is bekapcsoltam, azzal vége is lett, de 9 KW-tal még ment a dolog, az elosztó persze rendesen melegedett. Direkt olyan fogyasztókat használtam csak, amik azonnal felveszik a maximális teljesítményt.
Megkérdeztem a villanyszerelőt, szerinte ez normális jelenség és ekkora túlterhelést 1 óráig is elbír a hálózat.
Ezért merült fel bennem a kérdés, hogy ha 2,5 mm2-es vezetékkel ennyire túl lehet lépni a megszakító terhelését, akkor 10 mm2-essel még jobban.
A 32A-es kismegszakítónak az a dolga, hogy ha a rajta áthaladó áram meghaladja a 32A-t, akkor lekapcsoljon. Ez nem függ a vezeték keresztmetszetétől.
A vezeték vastagsága azért lényeges, mert adott áram felett jelentősen melegedni kezd a vezeték, ami a szigetelés megolvadásához és utána rövidzárlathoz, tűzhöz veztethet.
A lényeg, 32A-es megszakítón max 32A-t folyathatsz át, felette lekapcsol, ahogy a 16A-es is 16 Amper felett.
Az, hogy a vezeték elbír 80Ampert, az egy dolog, ha annyit akarsz átfolyatni rajta, akkor kell hozzá egy 80A-es megszakító is.
Ha a lakáselosztó után ugyanolyan keresztmetszerű kábelt használok, mint ami a villanyóra és a főmegszakító között van, akkor elméletileg akár 18 KW-os fogyasztó is ráköthető egy 32A-es kismegszakítóra?
Tehát oszlopról 25 mm2-es méretlen fővezeték - villanyóra - 32A főmegszakító - 10 mm2-es mért fővezeték - 32A kismegszakító a lakáselosztóban - 10 mm2-es lakáson belüli vezeték közvetlenül kötve a fogyasztóra.
Abból indulok ki, hogy amikor a régi 1,5 mm2-es rézvezetékek ki lettek cserélve a falban 2,5 mm2-esre, akkor a 16A-os kismegszakítót csak 9 KW-nyi (39A) folyamatos terheléssel lehetett leverni az elméleti 3680 W helyett, elméletben tehát a felvehető maximális teljesítmény csak attól függ, hogy milyen vastag a fogyasztóra csatlakozó vezeték. Ha tehát a fenti példát veszem alapul, akkor egy 10 mm2-es vezetékre közvetlenül kötött fogyasztó az elméleti 32A helyett akár 80A is lehetne, de folyamatos üzemben 70 ampert is elvinne komolyabb melegedés nélkül úgy, hogy a 32A-es megszakítót nem csapja le, hiszen a vezeték nem melegszik fel annyira, hogy a kismegszakító hőkioldóját aktiválja.
Van ebben igazság?
Ha ez igaz, akkor mi értelme a 16-32A-es megszakítóknak, ha vastagabb vezeték esetén úgysem akkor oldanak le, amekkora terhelésre a megszakító tervezve van?
"Elviszem egy háztartásigép szerelőhöz, hátha meg tudják csinálni."
Az lesz az érdekes, amikor a szerelő asztalán a sütő hibátlan lesz, mert valójában nem a sütő a hibás. És közli a szerviz, hogy hibátlan sütőt nem tudnak megjavítani, a bevizsgálás 10e Ft lesz :)
"A beérkező két vezetékesből KELL 3 vezetékest csinálnod a saját lakrészed számára a saját elosztódban. Ez lesz a PEN szétválasztás PE és N vezetőre, hogy a FI relé tudjon működni nálad."
Ezt a részt értem, hogy szedem akkor szét pontosan a 2 vezetéket 3-ra?
Addig megvan, hogy a bejövő kék és fekete vezetéket rádugom direktben a fí-re, majd a kimenetem csinálok egy sínt a 0-nak, és ide kötöm a lakás köreinek a 0-it. Így akkor frankón minden köröm fí védett lesz elvileg.
Hogyan lesz védőföldem?
Maradnak a kereten a zöld sárga összekötések és hová kötöm akkor ezt a pontot?
Mert ugye a bejövő kékre nem lehet, és nem tudok arról, hol lenne elérhető közelségben egy tényleges föld.
Régebben elment a 6 os vezeték, még aluból is. Ma már a 10 es rezet kérik.
Ha a regszerelő kijön és azt modja, hogy amért vezeték keresztmetszete a 32 A re kevés, akkor azt a 18 métert egyúttal cseréltesd ki 10 es rézre, így teljesült a te részedről a 32 A re a feltétel. A szerelő akkor már megtudja mondani, hogy a méretlen vezeték, főbizti, stb megfelel -e a bővítésedhez, ami, ha nem lenne kedvező, akkor a ház dolga lesz közösköltégre.
Ha nagyon fontos a 32 A, akkor a mért oldaladdal kezd meg az első lépést, ezt időzítheted egy előre várható, tudható mérőcsere idejére, ahogy nálam is történt.
A második rajzon pl. a mostani PEN bejövő, úgy látom a korábbi N vezetőnek felel meg, amit a főelosztó táblában a PE földszondánkkal összekötöttek, ebből lett a régi NEFH rendszer.
Akkoriban ez nem volt kötelező az ELMŰ szerint, mondván, hogy a bejövő N már több helyen úgy is földelve van a hálózatukon.
Ahol FI relé is felszerelésre került ott nem volt átkötés, vagy ki lett véve az lakáselosztó táblából, tehát külön volt a N és a védővezető.
Tudom, hogy a mai szabványoknak ez felel meg, - ki tudja 10-20 év múlva mi lesz - nekem a PEN sínes megoldással az a dilemmám, hogy a PEN és PE átkötéssel minha a PEN -nek nevezett N vezető jóságát javítanám, már amennyire ez így értelmezhető.
Ezzel sem lenne bajom addig, amíg mondjuk a PEN vezető bekötése szét nem válik, kontakt, hiba, szétégés miatt valahol a plombált méretlen szakaszon, oszlopon.
Ez estben az áramör már nem a PEN vezetőn fog záródni, hanem, anélkül, hogy ezt észrevenném a földelő szondán, főleg, ha az megfelelő, jó minőségű. Ez mondjuk ott lehet igaz, ahol nincs felszerelve FI relé !
Ha PEN és PE sín nincs egyesítve, akkor azt fogom tapasztalni, hogy nics áramom, pontosabban mérni tudom hogy a PEN és L között sehol sem mérek feszt, a bekapcsolt fogyasztókon, pl. akár egy izzó után a nulla ágban is feszt. mérek, mint null szakadás hibajelenséget. ( ahogy, mondani szokták, a nullán vissza jön a fesz )
Az EPH miatt MOST IS bevan kötve a zöldsárga sínre(keretre) az összes csövezetéked.
Azaz a zöldsárgasínen/kereten most két irányból "látod" az (anya)Földet ! - a beérkező PEN vezetőn át, a valahol messzebb rákötött fő földelőn keresztül - a lakrészed (remélhetőleg) EPH-ba kötött cuccain át (fémcsövek, vezetékek, stb.)
Azaz Föld most is bevan vezetve hozzád.... két úton is.
A beérkező két vezetékesből KELL 3 vezetékest csinálnod a saját lakrészed számára a saját elosztódban. Ez lesz a PEN szétválasztás PE és N vezetőre, hogy a FI relé tudjon működni nálad. (illetve hasonlóan a 4 vezetékesből 5 vezetékest a 3 fázis esetén)
Akkor is, ha nincs és nem is pótolható saját hatáskörödben a lakrészednél a hiányzó FŐ FÖLDELŐ vezető. Ami van egyébként valahol a ház bekötésénél! kicsit távolabb a PEN-re kötve.
A szétválasztás után beépíted a saját lakrészed védelmére a FI relét. Plusz a kellő zöldsárga rendszert (védővezetők és az egyenpotenciálra hozó hálózatot), ha netán nincs meg valahol a lakrészeden belül.
Innentől a saját lakrészeden belül a FI relé véd a legtöbb helyzetben amiben védenie kell és tud. A készenállását pedig a tesztgomb időnként megnyomásval tudod ellenőrizni, havonta kéne előírásszerűen. (a tesztgomb megnyomásának áramszünetet kell okoznia a lakrészedben, ha nem okoz gond van >> nem működik jól FI relé >> nem véd)
(bár ahogy egyre többet beszélek róla, beugrott egy ismerős lakás bekötése még 2003-ból, ott mintha azt magyarázta volna, hogy vagy védőföld lesz, vagy fí relé, és azért támogatja jobban a fí relés védelmet, mert egy 100(0) éves házról van, volt szó, tehát a jóég tudja, hogy mi és hogy van kötve a közös részeken)
Aztán a FI relé bekötése - a bementére az N(kék) és a FÁZIS(fekete) vezető bekötése a már 3 vezetőből - a kimenetéről megy tovább a FI relé által már védett N(kék) és FÁZIS(fekete) vezető az áramkörök sínjei felé ( nulla/fázis sín funkció) - a PE(zöldsárga) pedig kikerüli a FI relét, nem kell belekötni
áramkörök a megfelelő Amper értékű kismegszakítókon át >> 3 vezetékes rendszerben (fázis+nulla+védő a sínekről indítva)
de a cikkben sem írták le végül, hogy a védőföld kialakításra mi lett a megoldás..
nekem elég sziszifuszinak tűnik utólag a védőföld megoldás kialakítása: méretezés, majd fel + behúzás a lakáshoz szakszerűen, tehát hirtelen úgy tűnik, hogy vagy védőföldem lesz, vagy fí relém.. illetve azt is gondolom, hogy ha egy x lakásos társasházról van szó, akkor 99 %, hogy mindenhol ez a helyzet + ezt valami közös megoldással kellene megoldani ház szinten..
A te rendszered akkor védőnullázás lehet. Egy földszondára is szükséged lesz, amire rákötheted a védővezetőket és az EPH hálózatot, ha majd azt is kialakítod.
Nem tudom az elnevezéseket, de ez itt egy 3 (5) vezetékes rendszer, tehát van külön 0-d, védőfölded a szondáról, meg a fázisok.
Ehhez képest nekem 2 (kettő) vezetékem van, és jelen tudásom alapján az egyik a fázis (a fekete) a másik meg a közös 0/védőföld.. nincs szondám, vagy bejövő harmadik (zöld sárga) vezetékem sehonnan..
"a saját helyi földelésed FŐ FÖLDELŐ (zöldsárga) vezetője, HA netán NINCS akkor PÓTOLOD!!!"
Értem a bekötéseket, szétválasztásokat, + teccett már ez a kép az origi felrakáskor is :) de ha nincs egy külön bejövő zöld sárgám, illetve földelőszondám sem, akkor hogy varázsoljak utólag ilyet?
"nekem is hasonló a problémám: egy lakásban az elosztó tábla keretébe van kötve az összes 0 és az összes védőföld."
1 emelet, nincs, vagy nem tudok róla (:))..
Azért mondtam, hogy szerintem nálam a "Egy fázisú 2 pólusú fi-relé bekötése TN rendszerben:" szöveg alatti elrendezést kellene alkalmazni, de mivel nem
vagyok szakértő, meghallgatok másokat is.
A kép alapján nekem úgy tűnik, hogy a bejövő PEN-t + fázist viszem a fí-be, és a kimeneten csinálok egy új 0-t.
Kérdés, hogy ezt csak úgy tudom megtenni, hogy megszűnik a védőföldem?
Ha mondjuk a bemeneti pontjára visszakerülne a 0-n a védőföld, akkor mi lehet a probléma?
Feltételezem, hogy a fí relénél nem véletlen vannak a be és kimeneti pontok megadva, nekem ez alapján kérdés az, ha a bemenő 0-ra visszakerülne a
védőföld, akkor az itt megjelenő zárlati áram (ami ugye eltűnik a fí kimeneti rész 0 vezetékéről) megakadályozná, hogy a fí lecsapjon?
Még a tegnapi kérdéseim margójára - mivel látom itt sokat lehet tanulni - tovább okosodnék :)
Említettem a medencés kerti konnektoros ZS nélküli kis házas ingatlanunknál ugye nincs földelőszonda a mérőóránál (se FI relé) és mint többen javasoltátok, illene, sőt, kötelező.
Van ebben a családi házban egy villanybojler is, ami ún. vezérelt áramról megy az ehhez tartozó hangfrekvenciás vevőt látom is az óradobozban.
Na most akármennyire is guglizom, nem tiszta, hogy őt hogyan kezelik ezeknél a PEN-es rendszereknél. Nem látok a doboz mögé sajnos, de ilyenkor 2 fázis (1 sima és egy vezérelt) vezeték jön be az oszlopról és egy PEN? Vagy 1 fázis drót és arról valahogy leválasztják a vezérelt részt?
Ja és nem beszélve, ilyenkor a PEN-t szétválasztják akkor a nulla az két külön fi relébe megy mert mintha az láttam volna valahol, hogy a bojlernek illik külön ÉV relét adni?
Csak azért kérdezem ezeket, mert aféle hajlok, hogy ha szondát ütök, akkor már az órához és tényleg inkább megkérem a szakit tegye rendbe az óradobozt fi relével (vagy 2vel) megfejelve.
A keretről kikötöd az összes elmenő NULLA(kék) vezetőt. Marad rajta - a bejövő még PEN(kék+zöldsárga) vezető - a saját helyi földelésed FŐ FÖLDELŐ (zöldsárga) vezetője, HA netán NINCS akkor PÓTOLOD!!! - az összes többi meglévő P=védő EPH=egyenpotenciál E=földelés (zöldsárga) vezetője
A kikötött elmenő NULLA(kék) vezetőket bekötöd a kerettől elszigetelt új NULLA(kék) sínre.
A keretről indítasz egy NULLA(kék) vezetőt a FI relébe. Azán a FI reléből tovább viszed az új NULLA(kék) sínedre.
Megkeresed a bejövő FÁZIS(fekete alapesetben) vezetőt. Kikötöd onnan ahol most van és átkötöd a FI relébe. Azán a FI reléből tovább viszed a FÁZIS(fekete) vezetőt és bekötöd UGYANODA AHONNÉT az előbb kikötötted.
----------
Egy megvalósítás... csak itt nem a fémkeret van, hanem külön sín a zöldsárgáknak is. (megj: megfontolandó lehet neked is a régi doboz cseréje is)
("a keretem összekötötték a kettőt" értelemszerűen úgy értettem, hogy a kéket és a zöld sárga vezetékeket közösítették a keretem, ezért gondolom, hogy nincs külön védőföldem..)
próbálom itt a képeket nézegetni, de valszeg még egyszer meg kell néznem alaposan, hogy mi jön be a lakásba, 99%, hogy 1 kék meg 1 fekete..(abból is gondolom, hogy a keretem összekötötték a kettőt)
Ha a kék fekete párost direktben beküldöm a fi-be, + kimenetén adok neki külön 0 sínt, akkor mi lesz a védőföldemmel? nem lesz?
mert ugye a 0 eddig a keretbe volt kötve, és jelenleg ide (közös 0, védőföld) vannak bekötve az egyes áramkörök védőföldjei is..
Bocs, rosszul fogalmaztam, a sehova alatt a 0, ill. fázisra gondoltam, hogy ne kösse sehova. A védővezetőre persze, hogy rá kell, ezért oldotta le nálunk a FI-t a régi tűzhely.
Az elképzelésed nem megfelelő, mert a PE (keret) sohasem vezethető át a FI relén.
A nullákat lekötöd a keretről, aztán erről a keretről 1 szál kék vezetéket és a fázisvezetéket bekötöd a FI relé input pontjaira. A FI reléből kijövő kék vezetéket kötöd egy önálló sínre, és erre kötöd a keretről lekötött nullákat.
Ez most nálad az a helyzet, mint amikor a régi NEFH ban a kerettől elszigetelt 0 sín egy átkötéssel össze volt kötve a kerettel azonos potenciálon lévöő földsínnel.
A FI - t fel sem tudod kapcsolni, amig a 0-ákat egy külön szigetelt 0 sínre át nem kötötted, tehát jó az elméleted.
ha jól értelmezem a rajzot - "Egy fázisú 2 pólusú fi-relé bekötése TN rendszerben" - akkor
- bontom a 0-t a keretről, védőföld marad
- 0-k összekötve egy új sínben
- fázis + keret megy 1-1 vezetékkel a relé "input" oldalába, a kijövő fázis a kismegszakítók megfelelő pontjához, és a 0 kimeneti pont az előbb említett 0az új sínhez..
A Fi relé csak kiegészíti az életvédelmi berendezéseket, semmiképpen sem helyettesítheti bármelyik kötelező elemét (földelőszonda, stb).
Sajnos terjed ez a nézet hogy "szarjad le Jóska a fődelést, majd a fírelé vagy miatököm megvéd". Majd bemegy a bótba, megveszi a legolcsóbb (pl XBS) fi felét, aminek soha senki nem nyomogatja havonta (az amúgy semmire sem jó, mert csak 1 fázist vizsgáló) teszt gombját, és így marad ez pár évtizedig. Gondolom mennyire fog az bármiről is védeni, új korában fele le sem vert egyáltalán az ÉV vizsgálaton.
Szóval jó kiegészítés egy jó minőségű FI relé, de nem vált ki semmit, attól rendes földelés kell.
Tudtommal (majd a szakik kijavítanak) viszont annak a szondának igenis le kell tudnia vernie a bejövő kismegszakítót zárlat esetén, úgy hogy veszélyes feszültségszintre sem emelkedhet közben.
Mert másképpen ha pl megszakad a karóról bejövő PEN vezető akkor agyon bír vágni a mosógép ha zárlatos lesz.
Nem kötelező levernie a kismegszakítót a TN-... rendszerben a földelési ellenálláson át folyó áramnak, szerintem.
Mert a kismegszakító leverését megoldja a zöldsárga VÉDŐVEZETŐ rendszer, mint kellően kis ellenállású FÉMES kapcsolat! Azaz a zöldsárga hálózat P (protection) funkciója.
Akár földelés nélkül is, hisz a PEN ponton találkozik egymással fémesen a NULLA és a P vezető. Azaz a túláram/zárlatiáram védelem nem a földelési ellenállásra alapozva működik a TN-... rendszerben.
A minél kisebb földelési ellenállásnak elsősorban életvédelmi célja van. A cél, hogy ~50 Volt alatti érintési feszültség keletkezzen csak rajta a várható hibaáram esetén.
---
Más kérdés, hogy manapság már az életvédelmi funkció leginkább a FI relé hatásköre lett. Éppen a gyakran kétséges értékű földelési ellenállás helyett-mellett.
Ez így van, amikor Veszprémben a hetvenes évek közepén katona voltam a hiradó kocsink agregátor telepítésekor, murvás, köves talajba vertük le a földszondát, amit olyankor locsolgatni kellett vagy vízzel, vagy valami speciális lével.
Mondjuk nem értem , mit akartál ezzel mondani ? Teljesen mindegy , hogy ki hol él . A lényeg hogy a talaj , amibe a szondát(-kat ) leüti , annak az említett szint alatti milyensége a meghatározó , agyagos , homokos , kavicsos , stb . Nálam a Duna mossa a lábaimat . :-) . Nekem elég a 2 métert bárhová leütni a ház körül , mindenhol beleér a vízbe a szonda , tehét akár 1 méterig megfagyhat és ki is száradhat a föld körülötte .
Ezért írtam én is, hogy a földszondát ne kösse sehova.
( A nullával ha összekötné pl. fel sem tudná kapcsolni. ezért is kellett a régi FKA, FKCS elosztó táblákból a NEFH- hoz gyárilag berakott 6 os réz Z/S átötést a föld és 0 sín közül kiszedni. )
Ammikor a felvonulási épületet a mérőhelyre rákötöttük az ott használt régi ELEKTHERMAX villanytűzhely csatlakozásakor a FI rögtön leoldott, mert - nem gyárilag -bele volt aprikálva egx fémházas zavarszűrő kondenzátor.
Ahonnan a használt tűzhelyet hoztuk ott nem volt FI relé, így gond nélkül működött.
Szóval a FI relé ilyenkor leselejtezi a nem tökéletes cuccokat.
Szó volt már itt arról is, hogya FI relé is meg tud hibásodni.
Mi van akkor, ha pl. a hajtásoknál kötelező duplázott váltó védő, vagy elektromechanikus, elektrohidralikus fékrendszereknél alkamazott mágneskapcsolókhoz hasonlóan sorosan kötve felrakunk két db. FI relét a még nagyobb biztonság kedvéért ?
Minden olyan esetben oldania kell amikor a fázis(ok) ÉS a nulla áramának eredője nem nulla. Mert akkor valahol hibás úton-módon folyik el az áram az adot FI relé által ellenőrzött-figyelt hálózatból! pl. az éppen áramütést elszenvedőn át
Azaz a FI relé működésének elve az, hogy: a fázis(ok)+nulla eredő áramának nulla értékét ellenőrzi a típusának megfelelő max tűréssel. 10 mA 30 mA 100 mA (stb.) tűrésű típus létezik belőle.
Manapság általános célra a 30 mA tűrésű a tipikus-alapértelmezett. Ami 20-25 mA körüli rosszfelé elfolyó áramanál kapcsol le jellemzően a gyakoratban.
---
A fentebb írt eredő áram figyeléses működési elv miatt értelemszerűen csak - a fázis(oka)t és - a nullát kell bekötni a FI relébe.
A "védelem" azaz a zöldsárga pedig kikerüli a FI relét.
De a Kalovcsa egy ideiglenes, mozgatható felvonulási elosztó szekrény.
Fix telepítés esetén úgy tudom, hogy a szabvány nem engedi meg, hogy a földelés jóságát a FI relé milliampereihez méretezzük, magyarul tudtommal a földelésnek mindig legalább annyira jónak kell lennie, hogy meghibásodott/leszerelt/áthidalt/megkerült/stb) FI relé esetén is hatékony legyen (földzárlat esetén képes legyen leverni a biztosítékot).
Tehát aki csak "leszúr a földbe egy kötőtűt" arra hivatkozva, hogy a FI relének ez is elég, az igaz, viszont tudtommal nem szabvános megoldás.
Pillanatragasz Csíksomlyó környékén verdesi a vasat, ott pedig nem ritka a -20 fok és a hegy sem. Határon innen gyakorlatilag mindkettő hiánycikk, főleg a -20 fok, de hegyből sincs sok.
Na, nem akartam mondani, mert tuti lehülyézett volna valaki.
Annak idején, amikor építkezni kezdtünk a mérőhelyet " ideiglenesen " , de a végleges mérővel a felvonulási épületre tettük fel az akkor már kötelező FI relével.
Földszonda ott egy 1,5 méteres horganyzott cső volt leverve. Az ELMŰ- s szaki akkor azt mondta, hogy a FI relé jó működéséhez akár egy leszúrt kötőtű is elég lenne.
Lássuk be majdhogynem okafogyottá vált a FI megjelenésével a földelőszondázhatós védelemnem. Persze ennek előfeltétele lenne a minden időpillanatban működni képes FI.
Kicsit rosszul értelmezed az a 90cm az a réteg , ami a nyári napsütés végett kitud száradni annyira , hogy vezetöképessége közel nulla . Ezért nem kellene a szonda hosszával sem spórolni és használni a 3 métert , vagy 2 x 2méterest , ha a talaj minöségéhez a 2méter is elegendö lenne .
A mért ellenállást úgy is az a pont fogja meghatározni, ahol a legkisebb ellenállással csatlakozik a talajjal. Vagyis elég egy centiméternyi nedves talajréteg, és abba mindegy, milyen szondát ütsz le, lényeg, hogy elérd.
Annak idején ESD szőnyeget méregettem, annak tök mindegy volt, hogy a mérőcsúcs hegyét nyomtam rá, vagy egy polírozott 20 forintost.
Megosztok egy érdekes esetet. Telefonon kérdeztek egy régi hagyományos Kalocsa szekrény bekötéssel kapcsolatban. Ahogy felvázolták a helyzetet be volt kötve a szekrény, és a Fi relé is tesztelve lett fázis---föld között a terhelés hatására leoldott. Viszont gyakorlatilag nem volt bekötve a védőföld a szekrénybe. Kis gondolkozás után kértem, hogy száraz deszkára tegyék rá a fémlábú szekrényt, akkor nem oldott le. Vagyisa fi relének elég volt a száraz földdel való találkozás. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem szükséges a PE bekötése, vagy szonda!
Nálunk a vill .szerelő boltban nincs is másfél méternél rövidebb földelőszonda . Azt is mindig az árok aljától kezdem leverni . Így lemegy egész két méterig vagy még tovább.
"a rúdföldelő ellenállása gyakorlatilag csak a hosszától függ, a keresztmetszetnél mért kerülettől alig."
A józan paraszt ész azt mondatja velem, hogy ez valószínűleg csak nagyon hosszú (a kerületénél több nagyságrenddel hosszabb), tehát soksok méteres és ehhez képest nagyon vékony talajszondákra igaz.
Tehát pl 1-2 méter hosszú szondánál érezhetően számít, hogy a szonda-vas kerülete 50 vagy 150 mm, de 20 méternyi szondánál százalékosan már elhanyagolható a plusz felületi nyereség.
Létezik az interneten valami méréssorozat ezzel kapcsolatban?
"A kertben saját patak, szóval nedvesség is akad."
Saját patak??? Ha a patak átlagos vízszintje nincs alacsonyabban a földelőszonda kb közepénél, és a kisház nincs túl sok amperre biztosítva, akkor lehet, hogy szondaként nálad elég lenne elásni egy használt merőkanalat :) Persze ezt ne vedd komolyan, szánd rá legalább azt a két méter vasat.
Ezen a képen a vízszintes skálán a talaj nedvességtartalma, a függőlegesen a talaj vezetőképessége látható:
"Akkor szerintem olvasd el azokat a hozzászólásokat is, amik Elek "irtózatos szakmai" hozzászólásai után keletkeztek.."
Vagy azokat is olvasta és látta, hogy azok egyszerű rosszindulatú fikázások (szakmai tartalom nulla), és ő is csak jókat nevetett a kis gonoszkodó dulifulin :) Bizonyos IQ felett nem nehéz feladat elkülöníteni egy releváns szakmai ellenvéleményt az agresszív kismalac dühös röfögésétől :)
> nem egy hozzászólásodat olvastam már és tudom irtózatos mennyiségű szakmai tudás van mind mögött, legyen az áram, víz, gáz, akármi. Biztos vagyok benne amit írsz az igaz még ha néha a körítés nyers is :)
Akkor szerintem olvasd el azokat a hozzászólásokat is, amik Elek "irtózatos szakmai" hozzászólásai után keletkeztek... Csak hogy teljes legyen a kép.
A tényleges ellenállásérték függ a talajjal érintkező felülettől (T-vas vagy keresztvas szonda rulez) és a talaj vezetőképességétől.
Ezt most tárgyaljuk meg negyvenkettedszer, hogy a rúdföldelő ellenállása gyakorlatilag csak a hosszától függ, a keresztmetszetnél mért kerülettől alig.
Csak hát nem szép látvány a spájzablaktól a cseresznyefáig átlógatott hosszabbító (a földön veszélyben van a fűnyíró miatt) és az emberek többsége a biztonságos de csúnya megoldás helyett inkább a szép megoldást választják, akkor is, ha az életveszélyesebb :)
"szondából milyet? Rúd, kereszt, 2 vagy 3 méter?"
A szonda jóságának a mérőszáma a földelési (elektromos) ellenállása, ohmban megadva, üzemi feszültségen mérve. A tényleges ellenállásérték függ a talajjal érintkező felülettől (T-vas vagy keresztvas szonda rulez) és a talaj vezetőképességétől. De mivel a legszarabb és a legjobb talaj között kb ötvenszeres szorzó van, ezért a távolból nem lehet megmondani, hogy nálad elég lenne 1 db 1 méteres szonda, vagy még 3 db 3 méteres együttesen sem éri el a szükséges értéket. Reméld, hogy esetedben 1 db 2 méteres elég jó lesz a kisháznak.
A nem szabványos, de minimálisan elégséges szonda ellenállás értéket a biztosíték áramából ki lehet számolni (hány amper megy ki a kisházhoz, a földelő szondád egymagában legyen képes lecsapni azt a kismegszakítót).
"A leveréshez van valami trükkötök?"
Én ásnék egy kb fél méter mély gödröt, egyrészt általában mélyebben már kevésbé tömör a talaj, másrészt ezután már nem kell hokedli, mert a talajon állva is el tudod kezdeni a leverést (nagy kalapácsot kölcsönözz előtte).
"Szerintem nem árt, ha ezeket a relés áramköri megoldásokat is tanulják, mert szükségük lehet rá."
Ezt a területet két részre választanám:
Gyakran előforduló problémák kipróbált megoldásának megtanulása: bemagolás.
Ismeretlen problémákra új megoldások kitalálása: egyedi problémamegoldás, fejlesztés
Mert vannak olyan villanyszerelők, akiket én kiváló szakembernek tartok, mert az ISMERT problémákra kapásból tudja, hogy azt hogyan szokás megoldani, Annak ellenére jó szakembernek tartom őket, hogy mernek semmi olyat elvállalni, ami nem "rutin" feladat. De azért a bizonyítványban valahogyan különbséget kellene tenni a "szorgalmas de fantáziátlan" és az "egyedi problémamegoldó" képességű végzősök között, mert amikor iskola után állást keresenek, akkor mindkettő egyformán nettó fél milliót ad meg fizetési igényként :)
"Finoman fogalmazva nagyon csúnya dolog egy villanyszerelőt rábeszélni (könyörögni/zsarolni) egy nem teljesen szabványos megoldásra, majd elvárni tőle, hogy adja a nevét hozzá."
Távol álljon tőlem bárkit is rábeszélni ilyenre, ezért is jöttem ide arctalanul és több véleményt meghallgatva először, mivel a google a barátom,de csak összezavart :)
"Megleptél, a lakosság alacsonyabb IQ-jú (90) százaléka az ilyen mondataimnak nem örül, hanem megpróbál minél jobban megsértődni :)"
"Ismerlek" innen, nem egy hozzászólásodat olvastam már és tudom irtózatos mennyiségű szakmai tudás van mind mögött, legyen az áram, víz, gáz, akármi. Biztos vagyok benne amit írsz az igaz még ha néha a körítés nyers is :)
Sértődni meg meglehet, csak az nem visz előre, főleg, hogy tisztában vagyok mi mindent kéne itt csinálni, csak ezek a k...a kölykök már fürdenének én meg nem merem bedugni ezt a sz@rt :))
Mindenesetre köszönöm ismételten a segítségeteket.
"Létezik villanyszerelő aki ilyenhez adja a nevét?"
Villanyszerelő nevét kérni csak olyan munkával kapcsolatban illik, ami teljesen szabványos.
Finoman fogalmazva nagyon csúnya dolog egy villanyszerelőt rábeszélni (könyörögni/zsarolni) egy nem teljesen szabványos megoldásra, majd elvárni tőle, hogy adja a nevét hozzá.
A PLC, ASi vezérléseknél is ott van a többi körítésnek egy rakás relé, ami beadja a jelzést a PLC nek, ahogy a biztonsági ellenőrző monitor modulban is lehet vegyesen relés, vagy félvezetős kapcsoló elem is. PLC ki- bemenetek is lehetnek teljesen relések.
Indítás ellenőrzés, leállítás, ellenőrzés áramváltós, fesz figyelős kiegésztő áramkörök is része lehet pl.az iniciátoros optokapus, tachogenerátoros, enkoderes, stb.fordulatszám, forgás ellenőrzésnek.
Ahol több generációs berendezések, áramkörök vegyesen megtalálhatóak egy üzemi területen, az nagyon jó tanulási lehetőség a korok szerinti különféle relés áramköri megoldások megismerésére.
Ha az oktatásban ez netán kimaradna, akkor majd az ilyen területen dolgozók ott lesznek kénytelenek megismerni, megtanulni ezeket.
Korábbi időkben még az elektronikus, REED relés, pneumatikus időrelék előtt találkoztam fluxus FI, ill. óraműves elektromechanikus időrelékkel, amik mára már lassan eltűntek.
"Ennek a kábelnek a cseréjét, illetve kiegészítését még egy ZS-val szeretném elkerülni az idén"
Lefordítom magyarra: soha a büdös életben nem akarsz oda zöld sárga vezetőt is tenni (ezt nem gonoszkodás, hanem ezer évnyi gyakorlati megfigyelés eredménye).
És a villanyórához sem lesz soha földelő szonda leverve.
És a kisházban sem lesz soha szabványos földelés, mert a 10 mm2-es alu vezetéken nem szabad PEN-t vinni (aluból minimum 16mm2-es kellene).
De sajnos a két ház között kizárólag a járda feltörésével lehet új kábelt átvinni, semmilen más lehetőség/módszer/útvonal nem létezik világon, (hiszen pénzbe kerülne, inkább maradjon továbbra is életveszélyes a kisház).
Tehát a kérdésedet inkább így tedd fel: "kedves villanyszerelők, a szabványos megoldások sajnos túl sokba kerülnek, mondjatok olyan megoldásokat, ami nem teljesen szabványos, de életvédelem szempontjából viszonylag magas megbízhatóságú" Erre kiváló válasz amit itt írtak neked: egy földelőszonda a kisháznál és egy FI relé, ami figyeli a kisházat és a kisházból kivezetett kerti dugaljakat.
Ha jól értem akkor az általam felvetett megoldás teljesen szabálytalan és járhatatlan?
Elvi és szabvány szinten igen.
-----
Ugyanakkor a 2eres egyik ere "VÉGÜL IS" a nagyházba bejövő PEN-hez csatlakozik a NULLA vezetőn át LEGKÉSŐBB a szétválasztás helyénél.
Avagy fizikailag az "végül is tekinthető a MÁSIK végén a kisháznál PEN vezetőnek" is, csak szabványosan/szabályosan ugye nem az!!!
Azaz innentől AZÉ a FELELŐSSÉG aki a szabványon átlépve szerel.
- a kisháznál CSINÁLSZ egy COMBOS földelést (nem csak egy kétméteres vackot leverve!)
Aztán egy szerelő dobozban - fogadod az érkező két eret még FÁZIS+PEN formának tekintve - bekötöd a PEN-hez a combos földelésed is - szétválasztod a PEN-t NULLA-ra és PE-re - felrakod a FI relét a FÁZIS+NULLA vezetékre (az üzemeltetés során időnként nyomkodod a FI relé tesztgombját) - a szétválasztás utánról indítod a 3vezetékes (fázis/nulla/zöldsárga) rendszert a kerti/medencés részhez - a fázist véded a szükséges méretű kismegaszíkítóval is
Ezzel a kerti/medencés rész gyakorlatilag elég jól védett lesz. Bár nem szabványosan...
--------
Plusz igyekszel a kisházban MINDEN konnektort és földelő jeles készüléket IS MIELŐBB bekötni a zöldsárgába! Főleg, ha gyermek veszélyes a környék... és annak tűnik!
---
Házifeladat: elgondolkodni azon, hogy mennyit ér eyg élet neked... miközben a halogatást magyarázod éppen!
" Motorfordulat adott idő alatti elérését, meglétét, vagy féknyitást, áramfigyelő áramkört is időrelé söntöli a figyelő áramkör aktiválásáig"
Ha kiegészíthetném hogy a mai előírások nem engedik csupán időtag általi "detektálást". Például egy motor leállítása után hogy az valóban áll,azt egy forgásérzékelőnek érzékelni,időrelé ideje ezt nem teheti meg,ha előtte megmértük a leálláshoz szükséges időt és ráhagytunk egy kicsit akkor sem.
" Szerintem nem árt, ha ezeket a relés áramköri megoldásokat is tanulják, mert szükségük lehet rá."
Így van! Nem minden hova rakhatunk PLC-t,logikai relét....
A probléma igazából, hogy ez a két eres "légkábel" a családi ház stablon deszkáján át vezetve, keresztül húzva a padlástéren, valahol az épület közepén lévő egyik kötődobozba érkezik. Teljesen érthetetlen módon ebben a kötődobozban mindhárom szereplő (fázius, nulla, föld) rendelkezésre áll , de anno az ősök csak 2eres (gondolom mivel ilyen volt a gyárban) kábelt használtak az áram továbbvitelére így a föld lemaradt. Ennek a kábelnek a cseréjét, illetve kiegészítését még egy ZS-val szeretném elkerülni az idén, mivel semmi mást nem akarok, csak hogy most a medence biztonságos legyen. Ugyanezen okokból szinte lehetetlennek tartom, hogy ezt a 2 eres légkábelt használjuk PEN-nek, mivel ezt visszavezetni az óráig (a szétválasztás előttre) az halál. És akkor válaszoltam is a másik Kollégának, sajnos ez légkábel nem az órától jön hanem a családi ház kellős közepén található, épp szimpatikus kötődobozból.
Ha jól értem akkor az általam felvetett megoldás teljesen szabálytalan és járhatatlan?
Azaz a légkábel végére,a kis házba kötődoboz fi relével innen ki a kerti dugaljakra föld alatt és ugyanide, a kis házhoz 2 méteres szonda leütve és ennek a ZS-ját rákötni a kerti dugaljakra szintén?
Az elektromos hálózat többi része a jövő zenéje, pár éven belül úgyis nagy felújítás, majd akkor helyretesszük a dolgokat, az idén sajnos nem fér bele.
Ez a szállítószalagok (szállítógépek) sorrendi vezérlése.
A legutolsó szalag indul el, a közbensők,majd a legelső amire az anyag megy. Leállítás pedig fordított sorrendben történik,az anyag ráadó áll meg a többi kihordja magát üresre,így tehermentes lesz minden szalag. Az idő a kijáratási időre van beállítva.
Jelen esetben a lámpák a kontroll lámpák lehetnek egy folyamat ábrán.
Nos ez úgy van, hogy bejön az oszlopról két szál, a fázis és a PEN. A fázis egyértlemű, az a rázós fele.
A PEN az a közös nulla és föld. Ezt miután beviszik az épületbe, szétválasztják PE-re és N-re, vagyis zöldsárgára és kékre.
Neked 2 kábel megy. Ha az a nulla és a fázis, akkor egy levert földelőszonndához képest a nulla nem lesz azonos potenciálon.
A nullát (N) és a védőföldet (PE) csak egy helyen szabad összekötni, ahol bejön az órához. És ide kellene csatlakoznia egy földelőszondának is.
Ha szabályosan és biztonságosan szeretnéd csinálni, akkor a PEN-t viszed tovább, és a 2 eres kábelnél csinálsz még egy szétválasztást A vezetéked vastagsága megfelelő.
1/A. sem óránál kialakított földelőszondás védőföld, csak a mérő után szétválasztott PEN Pótolandó! mert kötelező és egyébként nagggyon ésszerű is pótolni.
1/B. FI relé nincs
Igencsak ésszerű lenne rakni. Járhat némi hibakereséssel-rendrakással házban is, ha leold valamitől.
2. a mérő után szétválasztott PEN egy másik épület betáplása erről a családi házról történik
2X10 mm2-es alu "légkábelen" keresztü, a ZS ér lemaradt
Van két lehetőség. Ami szabványos és tuti jó (az 1/A pont teljesítésével együtt!!!).
Egyik A kisház betápláló vezetékét cseréled 3 eresre.
Másik A meglévő betápláló 2eres vezeték családi ház felőli végénél - az egyik eret a MÉG!!! PEN részre kötöd át, ha most nem ott van (azaz MÉG a szétválasztás előttre) és igy PEN vezetőként viszed a kisházba
- a másik ér marad a FÁZIS aztán - a kis házban IS szétválasztod az oda érkező PEN vezetőt ÉS OTT IS megtámasztod egy földelő szondával az érkező végét
Inentől már közös a további teendő.
- felrakod a kisháznál a FI relét a MEDENCE és kerti cuccok miatt - kiépíted az új kerti+medencés konnektoros/készülékes helyett 3eres vezetékkel a kisházból
plusz mielőbb - kiépíted a kisházban IS az összes létező konnektorhoz a zöldsárgát - nomeg a földelés jellel ellátott minden fix bekötésű cucchoz is - pótolod a (gondolom) hiányzó EPH-zást is, ahol kell a kisházban
Köszönöm, erre gondoltam én is, csak nem tudom szaba-e ilyet illetve egyáltalán működőkepes-e. Mi az a kis szonda? 2 méteres elegendő volna? Csak mert gondolom a leverése az én feladatom lesz és mire készüljek lelkileg, testileg :) Amúgy ennek hogy indulnak neki? Legyen 2 méter es majd mérés után kiderül elég-e?
Egyébként hezitálok azon amit Te is említesz, hogy jobb lenne magában a melléképületben megcsinálni egy dobozt a fi relevél és ide leverni a szondát.Szabványos gondolom már úgy se lesz de legalább közelít :)
Nem teljesen értem mit mondasz, bocsánat. A fő épületben a szétválasztás megtörtént a mérő után. Az én laikus nyelvemmel élve azon belül minden dugaljra megy zöld/sárga, azaz ha jól tudom ez az un. nullázásos módszer, mivel földelőszonda nincs. De, ettől az épülettől csak 2 erem van elvezetve oda, ahonnan lenne egy kerti dugalj fi relevel. Viszont ide szeretnék egy helyi védőföldelést közvetkeb a dugaljhoz.Ilyet lehet? Plombát, órát nem szeretnék bontatni.
Szia! Ha a PEN szétválasztás hozzáférhető, akkor a PEN sínre kell kötni a kéteres kábel egyik erét. Utána a kábel másik végén kell csinálni egy szétválasztást.
Ha a PEN szétválasztás nem hozzáférhető, mert plombált helyen van, akkor el kell dönteni, hogy regisztrált szerelőt hívsz, vagy kábelt cserélsz, vagy mellé húzol még egy szálat.
Szeretnék Tőletek tanácsot kérni védőföldelés kialakításának témájában még mielőtt szakemberhez fordulok és esetleg oltári baromságot kérek tőle vagy rábeszélnek valami indokolatlan pénznyelő munkára.
Adott egy 1987-ben épült családi ház, védőcsőben elhelyezett alumínium vezetékekkel,a régen megszokott összetekert és szigszalagos kötési módszerekkel. FI relé nincs, sem óránál kialakított földelőszondás védőföld, csak a mérő után szétválasztott PEN, ami ezután a ház minden dugaljára (összes földelt) megérkezik, elvileg. Gond nincs ezzel, működik, üzemel, komolyabb fogyasztó talán a porszívó. A sors úgy hozta, hogy ugyanerre a telekre épült egy másik épület (nagyszülői kiskuckó), melynek elektromos betáplása erről a családi házról történik egy kb. 2X10 mm2-es alu "légkábelen" keresztül. Igen, 2 eres, a ZS ér lemaradt, így ebben a kis házikóban a védelemnek nyoma sincs. A probléma ott kezdődik, hogy erről a ZS nélküli hálózatról van megoldva a nem kicsi kertünk kültéri dugalja, ahová az idén szeretnénk a gyerkőcöknek egy vízforgatóst medencét, de ilyen feltételekkel egyelőre ez lehetetlen.
Az ötletem az alábbi volna, kérdés, hogy ez mennyire elvetemült. Egy kerti dugaljas (IP44, inox, pl. Mentavill/Eglo,stb.) oszlop kerülne elhelyezésre kb. 40X40 cm-es betonalapzaton amitől symalen csőben jönne kb. 70 cm mélyen a földben egy 3X2.5es kábel ebbe a ZS nélküli házikóba, ahol rögtön kapna egy fi relét. Ugye itt még a ZS szál mindig hiányzik, ennek órától való kiépítése elég macerás volna, főleg mivel akkor a két épület közötti légkábelt is cserélni kéne. Földkábel szintén problémás, mivel a két épület között kb. 20 cm masszív betonjárda van. Kérhetek-e én olyat, hogy közvetlen a kerti dugaljhaz legyen egy földelő szonda leütve, és ehhez csatlakozzon a kerti konnektorok földelése? Képes ez így ellátni a feladatát? Létezik villanyszerelő aki ilyenhez adja a nevét?
Ma is vannak olyan berendezések, ahol használnak reléket, időreléket.
Pl. Csúszógyűrűs motorok indító ellenállás fokozatait is időrelékkel kapcsolgatják a mágneskapcsolók segéd érintkezőivel indítgatva egymást és még az indítás ellenőrzést is egy további időrelé figyeli. Ha annak az idejét " lekésik " a fokozatokat kapcsoló időrelék összidei, akkor az indítási folyamatot letiltja. Motorfordulat adott idő alatti elérését, meglétét, vagy féknyitást, áramfigyelő áramkört is időrelé söntöli a figyelő áramkör aktiválásáig, de egy csillag, delta átkapcsolást időrelével is meg lehet oldani. Szerintem nem árt, ha ezeket a relés áramköri megoldásokat is tanulják, mert szükségük lehet rá.
Nem tök szabvány rajz, de nem vagyok villanyszerelő. A relék Ton delay és T off delay. Bal felső a bekapcsoló gomb, bal alsó a kikapcsoló. K1 relé 3 záró érintkezős.
Akkor , ha lenne egy kis idöd , programonként kipróbálhatnád . Mondjuk a turbóssal felmelegíted 180°C-ra ( mindíg legyen a sütöben valamilyen tepsi vízzel , hogy legyen pára ) . Esetleg , ha ennél is már leoldana , akkor egy picit várjál , pár perc . Utánna próbáld meg a következövel, majd végig az összessel . Meg kell találni , hogy melyik funkció ( fütötest , venti) a bünös .
Pl mivel a feladatban nem határozta meg konkrétan, hogy a százféle időrelé közül milyet szabad alkalmazni, ezzel időrelé ügyben is szabad kezet kaptál :)
És neked az nem elég, ha valaki rávezet téged egy lehetséges megoldásra, neked csakis az felel meg, ha kompletten megcsinálja heytted az egész feladatot? :)
"Ha a KI gombot akkor nyomom meg, amikor még csak az első két izzó világít, akkor is meg kell fordulnia az iránynak? Ez esetben a 2. izzó azonnal kapcsoljon le, vagy várjon 15 mp-et?"
Ne bonyolítsd túl szükségtelenül :) Amely feltételt nem adott meg egyértelműen az első bejegyzésében, annak a feltételnek nem muszáj teljesülnie.
Van valaki az ismerösök között aki villanyszerelö ? Ki kellene mérni a szigetelési ellenállást hideg és meleg állapotban ( fütötestek , ventik ) . Viszont , ha van kedved és idöd " játszogatni " , akkor egyenként le ellenörizhetnéd , hogy melyik alkatrész teszi ( fütötest , ventik ). Felsö , alsó , turbós , kombinált , stb. programok üzemeltetésével .
Ilyen lánc-létra kapcsolásoknál szoktak lenni egyéb feltételek, pl. ha a 2. izzó kiég, akkor ott szakadjon meg a léptető folyamat és várjon az idők végezetéig (vagy amíg ki nem cserélik az izzót), vagy lépjen tovább. Itt ilyen kitétel nincs?
5. Ha a KI gombot akkor nyomom meg, amikor még csak az első két izzó világít, akkor is meg kell fordulnia az iránynak? Ez esetben a 2. izzó azonnal kapcsoljon le, vagy várjon 15 mp-et?
1. Készítsünk egy izzókból, relékből és időrelékből álló kapcsolást ami a következőképpen működik. 2. Van három izzó és korlátlan számú időrelénk és relénk. 3. Egy bekapcsoló és kikapcsoló gombunk van . 4. Megnyomom a Be gombot az 1 számú izzó világit azonnal, 15 s múlva magától bekapcsol a 2 számú izzó, majd újabb 15 s múlva magától a 3. számú izzó. Mindaddig a 3 izzó egyszerre világit amig a Ki gombot meg nem nyomom. 5. Ki gomb megnyomásakor a 3. számú izzó azonnal kialszik, 15 s múlva magától a 2. számú majd újabb 15 s után a 3. izzó is kialszik. Mindaddig amig Be gombot nem nyomok az izzók sötétek maradnak. 6. Tehát egy léptető kapcsolást gyártottam ami oda-vissza lépked (fel a létrára- le a létráról), áramutas rajzot kérek!
Ha van még garancia, vagy jótállás a sütőre kérj javítást. Szerintem fűtőbetét hiba lesz, ha nem sérültek a vezetékek, kapcsoló, hőfokszabályzó nincs szétégve.
A megégett vezeték, vagy elszenesedett szigetelés már tud ( hiba ) áramot vezetni, zárlatot okozni.
Akkor ez megvan . :-) viszont semmi más nem volt üzemben ? Mosogatógép , mosógép , mikró ? Ha csak a sütö volt az egyetlen , akkor az a sütö belsö elektromos részén alakul ki . Még azt megírnád , hogy turbó módban üzemelt , vagy csak a fütötestek voltak használva ?
Laptopnak amúgy miért kell a földelés? Full műanyag a táp, onnan meg a gép felé DC kisfesz megy két éren.
A laptoptöltő elég nagy részében a 230 v-os bemeneten van egy zavarszűrő kapcsolás, ami a két aktív vezetéket (nem tudjuk ugyebár, melyik lesz a fázis, melyik a nulla) kondenzátorokon kereszült rákapcsolják a védővezetőre, amivel a nagyfrekvenciás zavarjelet lehet eltüntetni. Emiatt a védővezetőn kb 1-2 mA áram folyik folyamatosan. Mivel mindkét vezető be van kötve, ha a védővezető a levegőben marad (nem földelt konnektorba dugod, vagy el van szakadva a védővezeték), a földhöz képest kialakul rajta kb 115 V feszültség.
Ha ez nem lenne elég (mert ugye, a védővezeték érintkezőjét azért kevesen nyalogatják munka közben), megintcsak a laptopok egy részénél a DC táp mínusza rá van kötve a védővezetőre - vagyis az a 115 volt megjelenik még az USB csatlakozókon is.
Na az már tud rázni, amikor fogod a gépet, a lábad meg hozzáér a radiátorhoz.
Ha Pista bá átköti ( pont ezért nem akarok 10mA-est mert hosszabbtávon így járhat) akkor Ő volt az utolsó tehát Ő nyerte meg a bajt... :-)
Laptopnak amúgy miért kell a földelés? Full műanyag a táp, onnan meg a gép felé DC kisfesz megy két éren.
Bojler, szárítógép, vagy kondenzvízzel beáradó mobilklíma stb, persze bármi veszélyeset belehet oda dugni...
Sokadik emeleti társasház, legalább a búvárszivattyúk kimaradnak. :-)
De a legveszélyesebbre most döbbentettetek rá. A földelt sokaljzatos hosszabbító! Bedugják a földeletlen konnektorba a földelőérintkezős hosszabbítót majd abba megy bele minden.
Mondjuk egy gőztisztító, vasaló, hűtőgép, olajradiátor.
A halálos balesethez pont elég ha a kutya lepisilte, belecsöpögött a lyukadó radiátor, vagy éppen valami tápban vagy pont magában a hosszabbítóban ( nekem is van ilyen túlveszvédős elosztóm) a túlveszvédő varisztor a föld felé átenged és máris minden feszültség alá kerül.
A Fi meg nem fog leoldani egy vízzel teli műanyag hosszabbítótól amiben nincs ott a védőföld...de a teszt gombot se nyomkodja senki, de a tapasztalt sokat szerelt villanyszerelők tudják hogy bizony az is elromolhat.
Szóval igen, azért összelehet hozni ebből is balesetet. De mivelhogy nem kapni sehol süllyesztett földeletlen konnektort, kínából rendeltet meg vaterásat stb nincs értelme, akkor marad úgy ahogy van.
Mert ha védőérintkezős konnektort rakok bekötött föld nélkül az eretnekség, ha új földeletlent akkor is én vagyok a hibás, de ha nem nyúlok hozzá és marad a régi akkor no problém? :-)
Az én gondolatmenetem az volt hogy "jobb mint volt", egy új szerelvény szebb is meg tűzbiztosabb is, lehet ugyanolyan rázós de nem ugyanolyan tüzes... :-)
Tulajdonost kötelezni nem lehet az újravezetékelésre, de engem sem hogy hozzányúljak.
"Ha nem lesz asztali számítógép meg szünetmentes, túlfeszvédős elosztó stb akkor a tévé, set top box, mobiltöltő, porszívó mind földelés nélküli kettős szigetelésű."
A tévék újabban ugyanazzal a földelt dugóval érkeznek mint a számítógépek. Márpedig ha kettős szigetelésű lenne akkor tilos lenne földelni.
Ha a saját lakásod lenne és emiatt baleset,kár keletkezik, az gondatlanságból elkövetett akármi lesz.
Más lakásában súlyosabb következménynek minősül.
"...levágod neki és befalazod mondván nem szabványos, vezetékeljen újra?"
Inkább nem nyúlok hozzá,közlöm a lehetőségeket,és ha nem korszerűsít becsukom a szerszámost és otthagyom.
Én nem vitatkozom.Majd Gipsz Jakab kicseréli a kocsmából két sörért......
"Ha nem lesz asztali számítógép meg szünetmentes...."
HA nem lesz, de bedughatnak egy földelt hosszabbítót ami megtévesztően földeltnek látszik. Ja, persze a FI relé majd megvéd...... aha csak néha le-le oldott és Pista bácsi mivel nem találta a hibát,átkötötte valamikor.És Pista bácsit nem is okolhatjuk emiatt. Tudod mennyi ilyen van?
Miért kérdezed ha úgyis ragaszkodsz az álláspontodhoz? Többen is állítják hogy ne tedd?
(a képen a W% az a talaj víztartalma)
