A védővezető folytonosságát úgy nézik meg, hogy a próbalámpa kapcsait a fázisra és a földérintkezőre teszik, ha világít, folytonos, ha nem világít, szakadt. Az áramnak nem nagyon kicsinek, de korlátosnak kell lennie, a "magyar magyar" előírások szerint 20-60 mA közöttinek, de ezért van gyakorlatilag minden kétpólusú feszültségvizsgálóban, meg az érintésvédelmi célműszerekben egy bekapcsolható ellenállás (Az én Fluke T130-asomban 230 V-on 30 mA-t nyom). Ez alapvetés volt az MSZ 172 idejében
"Szerelői ellenőrzés: Ellenőrizni kell a védővezetők folytonosságát (közvetlenül földelt hálózatoknál az MSZ 4851-1 szerinti..."
Most is érvényes szabványok, amiben erről szó van, az MSZ 4851-1, meg az MSZ 1585.
Minden a legoptimistább forgatókönyv szerint történt, teljes a siker.
A helyszínen kiderült, hogy csak a világítás nem működik, az infravörös villanykapcsoló is működött (hallani lehetett a finom kattanást a kapcsolásnál), a beépített konnektorban (tudom, dugalj) is volt feszültség, az óra is világított. Így gyorsan ki lehetett szűrni a hibaforrást.
Szerencsére nem volt benne kiöntött rész, egész jól hozzáférhető/szerelhető volt. Az első ötlet és egyben a legjobb forgatókönyv jött be, a tápegység volt a ludas. Több tápegység is volt benne, a világítás ellátásáért egy IP67-es védettségű LED tápegység felelt. A táp kicserélése után újra működött minden.
Szóval ezzel nagy szerencsém volt. Köszönöm az ötletelést és a szurkolást! :)
Egy nem túl jól sikerült képet feltettem, hátha érdekel valakit hogy nézett ki (igen, a kezem kitakar több dolgot is, de ez már így van). Nem volt egyébként komplikált felépítésű, nem tudom miért tartottam tőle (gondolom azért mert marha drága és azt hittem valami űrtechnika).
Az elekverzumban az van, hogy akinek bármilyen papírja van (akár üres A4-es), az már _biztosan_ nem ért semmihez. A bázispont elek, akinek semmilyen papírja nincs, mégis ért mindenhez. Ló-gi-ka.
A másik axióma, hogy senki nem gondolkodik, csak elek. Mindenki hülye, csak ő a helikopter.
Lassan már 5 éve hogy letettem ezt a veretes villanyszerelő képzést. Nyilván nekem más volt a célom vele mint a legtöbb padtársamnak.
Ők azóta megszerezték a regszerelői státuszt, Fam vizsgájuk van, többnek klimaszerelőie is, és kettő mostanában vizsgázik VBF azaz villamosbiztonsági felülvizsgáló képzésből.
Halkan kérdezem, hogy a barátodnak mit sikerült eddig elvégezni hogy felvegyék informatikusnak vagy bármi olyan dolognak ami kielégítené?
A szakik zöme tényleg!!! nem érti az ÉV/EPH témakört elvi szintem. Több évtizedes szakisággal sem, sajnos. Ez derült ki a napelemezés során, szép nagy mintán.
Van egy szoba fal, a szaggatott vonalas villamosítással. Van a jelöltnek fázisceruzája és próbalámpája. Mit indikál a jelölt az aljzatokban, ha a védővezető szakadt
- a közös szakaszon
- az ajtó melletti aljzat leágazásában
- az ablak melletti aljzat leágazásában
?
Ez egy vetélkedőn volt érintésvédelemmel kapcsolatos kérdésnek tekintve. Ez nehéz?
kecske, szerencse, hogy jöttél és felhívtad a figyelmet az érintésvédelemre. Mit tudják a tudatlanjai, hogy IP20-as védettségű fürdőszobai szekrényt csak száraz falú szobába lehet felszerelni legalább 2,25 m magasra.
A színváltós led világítások hibáinak javítása külön szakma, nem villanyszerelés. Az időjárás kijelző rendszer működése is egy külön szakma, nem villanyszerelés.
Az érintésvédelem (hogy a munkáddal ne ölj meg senkit) is majdnem külön szakma, a legtöbb villanyszerelő nem érti, csak csinálja.