A kialakult logikával a ma milliszekundum szavunkat lehetne harmadperc szóval jelölni, de ez már a nyelvhasználóknak nem tűnik olyan logikusnak. A teáltalad említettek léteznek a magasabb szintű időegységnél, ez a félóra és negyedóra, de nyilván a mindennapi életben a perc ilyen további felosztása nem jelentett külön értelmezési előnyt, hisz akkor még nem volt olyan pörgős az élet. A másodperc szerintem műszaki vagy tudományos életben keletkezett és onnan terjedt el a hétköznapiban.
Harmados vagy nem kettőhatvány, azaz sorozatos kétszerezés vagy felezős osztásra most hirtelen nem is tudnék példát mondani. A zenei időmértékben is csak a szinkópa tér el ettől.
S igen a másodperc esetén is alátámasztom Trixi mondandóját. Az egy második szintű, nem negatív értelemben vett, hanem felső nézőpontból tekintett alacsonyabb szintű (mélyebb rétegben elhelyezkedő) felosztás egysége.
A szekundum a latin secundus 'második' formaváltozata a latin sequi 'követ' igéből. Korábban a tanulókat két minőségi csoportba vagyis osztályba osztották. A prima classis ill. secunda classis első ill. második osztályba. Gondolom a további finomításnál a szekunda megmaradt a 'nem megfelelő' jelölésére.
A percnél gondolhatnánk, hogy a latin-német útvonalon hozzánk került, de már régies percent 'százalék' lehet a forrása, de nem. Trixi tud valamit. :o)
perc (1742) - 'nagyon rövid idő', 'az óra hatvanad része', 'az ujj egy íze', 'a mértani fok hatvanad része'
Magyar fejlemény a percen/perceg hangutánzó szavunkból, melyben megvan a 'szaggatottság' azaz az 'ismétlődő ill. rövid időmúlás' továbbá a 'halk' jelentéskomponens is. Az új fogalom jelölésére kezdték el használni ezen jelentéskomponenseket is tartalmazó szavunk alapalakjának vélt elvont formáját, mivel metaforikusan nagyon illet rá.
Minden elvont fogalom leírása metaforikus, másképp nem is mehetne. Az irodalomból ismert metafora annyiban különbözik ettől, hogy az egyedi ill. jobban képviselhet egyfajta esztétikai élményt is, ez meg általános és nincs esztétikai elvárás. Nyilván az esztétikai élmény itt nagyon szubjektív és keményen kultúrafüggő.
A másikkal kapcsolatban: arra gondoltunk, ha van másodperc, akkor lehet harmadperc, negyedperc és így tovább. A negyedperc pedig pont 15 másodperc. (a mai észjárással) Így gondoltam a logikátlanságát csak, de a számok ilyesfajta felosztása már elég idegen a mai világban. Régen nemcsak máshogy alkották a szavakat, máshogy is gondolkoztak.
Az európai nyelvek túlnyomó része a latinból vette át a szót, a magyar meg vélhetően onnan vette a mintát. Gondolom, hogy az újkor előtti időszakban nem volt égető szükség a "pillanatok" precíz mérésére.
Amúgy semmi logikátlan nincs a másodpercben. A perc az óra "első" felosztása (mindegy, hogy 10-re, 60-ra vagy 100-ra), a másodperc pedig a "második felosztás". Ez ugyanígy van a legtöbb nyelvben.
Ó, igen, remélem. Töprengtünk egy másik kérdésen is, a másodpercen. A perc 60-ad része a másodperc, miért hívjuk így... A másod az valahogy a kettőhöz vonatkozik, nem logikus ez az elnevezés. A secund - sec. másodpercet jelent a nyugati nyelveken, a latinból származik, itt is érdekes a hazai jelentése, ha valaki szekundát hozott, az egyest kapott. Persze, gondolom a régi magyar nyelvben ilyen kicsi időegységre talán nem is volt szó? Hisz a perc sem magyar eredetű.
plüss 'bolyhozott felületű félbársony textília' - A német Plüsch átvétele; előzménye a francia peluche. a késő latin piluccare 'szört kitépked' származéka a latin pilum 'szőr' nyomán. Ugyanezen latin szóból ered az epilál 'szőrtelenít' szavunk is.
Off: a nevetős műsorokat zsigerileg utálom. Ugyanis nem értem pl., hogy a "zöldségeket beszélni" szólásban (szófordulat?) mi a röhögést keltő. (Jól hallható, ahogy ezt a szófordulat elhangzik, röhög az egész terem. Kivéve engem, aki elzárja a készüléket.)
A következő hasonló megnyilvánulás után repülsz a Magyarulezből. Vagy elfogadod a fórumcsoport szabályait, vagyis azt, hogy az Alternatív elméletekbe való a felvételed, vagy keresel másik fórumot magadnak.
Item: „Mint új nicknek leírom neked, hogy az elmúlt 12 évben a Magyarulezről le lett választva az Alternatív elméletek fórumcsoport. Azóta az utóbbira való megfontolások már nem valók ide, és én nem is fogok ilyen szálat újra felvenni.”
Ez 12 év előtti ügy. Nem fogom most rekapitulálni azt, amit az akkori hozzászólásomhoz elolvastam, mindenesetre az 1969 óta magyar változatban is kiadott Európa madarai c. könyv is azt mutatja, amit így fogalmaztam meg praesens historicumban: „az északi Kárpátokban, ill. az Al-Duna galériaerdeiben” van a fészkelő területe. — A mai Magyarországon már nincs természetes biotóp, így az, hogy terjed, a természetvédelmi munka hatásosságát dicséri, de ez a munka amúgy ugyanúgy arteficiális környezetben zajlik.
Az Európa madarai című kiadvány 92-ik oldalán a kerecsensólyom címszó alatt, az élőhelye bekezdésben a következő szerepel: „ Nyílt síkságok,puszták. Magas fákon, néha sziklán fészkel. Magyarországon a középhegységek és az Alföld erdeiben szórványosan költ. Vonuló.” A 93-dik oldal jobb alsó sarkában található Európa térképen valóban csak a északi Kárpátok vannak feltüntetve mint a madár fészkelő területe. A szöveg és az ábra között ellentmondás van, ami avval oldható fel, hogy az ábra elnagyolt és pontatlan. Vagyis az alföldön mindig is fészkelt a ráró és nem csak a „természetvédelmi munka hatásosságát dicséri”,hogy nagyobb számban fellelhető a síkvidéken. Ha volt korábban is füves puszta Magyarországnak, akkor igenis volt a madárnak itt természetes élőhelye.
Az északi Kárpátok alatt pedig nem a Tátra értendő, hanem a Kárpátok mint hegységrendszer északi vonulatai, ahová a középhegységek is tartoznak. — Ami az erdős puszta említését illeti, ha olvasod, az a honfoglalás előtti szteppei életmód hatókörében írta le a faj életterét, az északi Kárpátok pedig a honfoglalás utáni Duna-medencei lakhely vonatkozásában. A madárnak ui. magas fák és sziklák egyaránt megfelelnek fészkelő helyül.
Tehát szerinted ugyanazon faj a Közép-Duna-medencében csak az északi középhegységekben fészkel, keletebbre meg a ligetes füves pusztán. Nyílván. Miközben szüksége van nyílt pázsitos területre ahol vadászhat és ilyen hely Magyarországon csak az északi középhegység közvetlen környezetében található.
Ami azt a kérdésedet illeti, hogy „Milyen konkrét , kézzelfogható bizonyítékkal tudjátok ezt a tényként közölt állítást igazolni [miszerint] a ráró mint a kerecsensólyom másik megnevezése szláv eredetű,mert néhány környező szláv nyelvben hasonlóan nevezik?” elsőnek talán ezt a művet ajánlanám a 28. oldalon:http://litopys.org.ua/djvu/etymolog_slovnyk_tom5.djvu
Egy jóhiszemű kérdésre tényként közölted, hogy a ráró kifejezés szláv jövevényszó. Tény ugye minden olyan állítás melynek igazság tartalma bizonyítható. Én megkérdeztem, hogy mivel tudod ezt bizonyítani, ha már tényként közlöd. Erre ide gépelsz valami szlovák szófejtő oldalt, ahol Hógörgető Jirzsi bizonyára állít valamit és ez bizonyítaná,vagy legálabb is azt hiszed,hogy ez igazolja a te tényként közölt állításodat. A háromszög azért síkidom mert háromszög.
Akkor én is mutatnék neked valamit. Egy szegedi bölcsész, név szerint Szőcs Tibor, írt egy összefoglaló tanulmányt a nádor, nádorispán szavunkról. Kiderül belőle, hogyan is lett ez fontos közjogi fogalom szláv eredetű jövevényszó.
„A szakirodalom további állandó eleme a szláv nyelvből való eredeztetés, amely mintegy „vörös fonálként” húzódik végig a kérdés historiográfiáján, és amellyel szemben folyamatosan más és más (ám egymástól gyökeresen eltérő) alternatívákat sorakoztattak fel az évszázadok folyamán. A szláv eredeztetés köztudatba való behozatala a jezsuita történetírói iskolához tartozó Timon Sámueltől ered, aki 1734-ben a következőket írta le: „Magyarul a palatinust nádor- (régiesen: nádur-) ispánnak mondják. A nadur nem magyar eredetű, hanem jövevényszó, két szláv [szóból] áll (Na dwur) az udvari elöljárót jelentve… És ezt nem kell csodálni, amikor az a név is, amellyel a királyt nevezik, a magyarban a szlávból kölcsönzött. A vajda és a bán vitán felül szláv.”45 Ezt az eredeztetést aztán átvették rendtársai, a már historiográfiában is említett nagy 18. századi életrajzi korpuszokban.”
Timot Sámuel morva származású volt, vagyis szláv öntudattal rendelkezett.
Valaki által megfogalmazott állításból így lett később szilárd tény.
Én még a toportyánnál tartok, és még mindig nem kaptam választ arra, hogy milyen bizonyítékok alapján lett egy magyarázatból az az akadémikus álláspont, hogy "nem tudjuk mi, de nem ez".
Én azt gondolom, hogy egy meglevő magyarázat elvetéséhez annál több kell, mint annyi, hogy azt mondjuk, az akkori eredményeket meghaladta az idő, mert mai definíciónk szerint nem volt elég tudományos.
Ez nagyon kevés. Valami konkrét kellene, ami a konkrét állítást cáfolja. Van vajon ilyen?
Többek közt az ilyen érzelmi, minősítgetős megközelítés miatt lett a két fórumcsoport szétválasztva. Ha úgy érzel, ahogy írsz, akkor különösen érdemes lehet neked ettől a fórumcsoporttól távol tartanod magad, és átmenni oda, ahol nem keveredsz olyanok közé, akik majd örök nevetség tárgyává lesznek.
