Vagy IP65 toldó. Szerelje már oldhatóra ne szívjon az oldhatatlan kötésével más. Remélem ha nem világít majd neki kell megnézni hogy a zsugorcső alatti kötésig eljut -e a fázis-nulla...... csak az érzés kedviért :)
Inkább elmegyek az Obiba, és megkérem a szakit, hogy adjon akármilyen lámpát nekem, de ne legyen giccses. És erről természetesen adjon papírt is, az ízlésrendőrség kompetens részlegének láttamoztatásával, hogy a későbbiekben se tudjon majd senki se belekötni, hogy nincs ízlésem. 🤣
Zsugorcső és zsugorcső között van-e különbség? Használunk kültéren vízmentes csatlakozókat (12VDC és adatvonal). Tapasztalat hogy a zsugorcsőnek idővel változik a rugalmassága és elválik az UV álló vezetéktől és behatol a nedvesség.
A csatlakozó külső sárga szilikon gumi tömítései és a belsők is rugalmasak maradnak.
Nemá Elek, minek bonyolítod? Meg lehet azt csinálni rendesen, gond nélkül. Ha lehetne kapni még normális szigetelőszalagot, akár azzal is, csak az sajna már kiment a divatból.
"ennél implicit a vízállóság, bár ezt expliciten nem írja sehol."
Ha a kábel felülete szennyezett (festék, malter, stb), akkor nem biztos, hogy vízzáró lesz a zsugorítás után sem.
Ha a kábel felülete erősen sérült, karcos, akkor sem biztos, hogy vízzáró lesz (kisebb méledéseket kitölthet a ragacs).
Ha nem csak egy kábelre/vezetékre húzod rá, akkor még valószínűbb, hogy nem lesz vízzáró (a zsugorítás után is lyukak maradhatnak a vezetékek között, ahol a víz eljuthat a végéig).
A rád háruló felelősségvállalás alól csak úgy mentesülhetsz, ha egy eredeti, hivatalosan is IP65-ös lámpatestet alkalmazol és azt a gyártó leírásának megfelelő kábellel és módon kötöd be (a lámpa védett belsejében szerintem már lehet módosítani, de a módosítások nem érinthetik a burkolatot, a kábel bevezetést és a tömítéseket).
Van IP65 lezáró, de nem lesz esztétikus. Gyakorlatilag egy tubus, amiben valami takony van, ebbe kell a vezetékeket osszesorodva beledugni. Kerti szerelésnél használják, földbe ásható.
De sokkal inkább a gyantás zsugorcső, ezt a közepéről kell elkezdeni melegíteni kifele, egészen addíg, amig a gyanta ki nem folyik a szélén. Ha ez megvan, akkor garantáltan vízmentes a kötés. (ha jól tudom ez is simán elásható, áztatható)
"" mert a szabad végének ugye nulla átmérőjűre kellene zsugorodnia, mit nem feltétlenül hiszek, hogy lehetséges ""
Miután felmelegíted és összezsugorodott a csö , akkor fogsz egy laposfogót és összeszorítod a végét . Nyugodt lehetsz , ha hagyod kihülni , már nem fog szétnyílni . :-)
Jó, tehát semmi köze a lámpához. Ez csak egy gipsz, nem fényáteresztő burkolat (fényterelő burkolat) vagy egy álmennyezetbetét. Szóval megint a marketingesek szokásos vakítása a gipsz piedesztálra (lámpabúrára) emelésével. Tehát emberünknek van egy akármilyen nyitott lámpája amit be akar drótozni a kötések vízhatlanná tételével. Vegyen gyantás zsugorcsövet, tákolja össze, húzza rá 2 rétegben aztán gipszelje be egy árokba a lámpabúráján úgy, hogy a madzag ne látszódjon.
Úgy tudom, hogy a natúr, természetes (nem fém, nem műanyag, nem üveg) anyagú/felületű lámpákat nevezik így, azokat amelyek egyszerű falfestékkel lefesthetők.
Bocs, hogy megkérdezem: Mi a fene az a gipszlámpa? Egy gipszből készült giccses parasztvakítás, azaz csak egy nyamvadt fénykitakaró tokozat ami lehetne normális esetben egy pillekönnyű műanyag is?
Amúgy, hogy érthetőbb legyen: a gyártó saját IP65-ös gipszlámpája ami nemcsak, hogy 2× olyan drága, de kisebb és messze nem néz olyan jól ki is olyan, hogy van egy kicsi, zárt, vízhatlan elektromos modul benne, és a többi rész nyitott, érheti a víz (a belsejét is).
Nem, egyáltalán nem ilyen lámpát kell csinálom. Eszem ágában sincs ilyen lámpát csinálni: arra magasról teszek, hogy maga a lámpatest mennyire vízálló (semennyire). Az egyedüli dolog, ami érdekel, az az érintésvédelem. Tehát, magának a LED-nek a burka garantált, hogy nem engedi be a nedvességet vagy a kisnyomású vízsugarat, a kötések pedig vízálló szigetelésűek kell hogy legyenek. Innen tovább sehol sem fáj, hogy a lámpatestnek a belseje esetleg lucskos a nedvességtől (nem is zárt a lámpa amúgy). Ahol áram folyik, oda ne kerüljön víz, slussz!
Ha jól értem a dolgot, akkor itt egy IP65-ös jóságú egyedi gyártású lámpa elkészítéséről van szó, ami után te vállalod a felelősséget. (akárhogy is próbálsz mellébeszélni, kibújni :)
Az IP65 leírása eléggé egyértelmű:
1: Teljes mértékben védett por ellen
2: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
Na ilyen lámpát kel csinálnod.
Tehát most ara vagy kíváncsi, hogy az általad elképzelt lámpatestet hogyan lehet pormentessé és vízmentessé tenni? Vagy olyan IP65 lámpatestet keresel, amibe bele tudod barkácsolni a ledjeidet?
"az elvágott (és levegőben lógó) null- és fázisvéget kellene vízhatlanra szigetelni."
Ha a falból nem egy kettős szigetelésű kábel jön ki, akkor vagy le kell cserélni egy ilyenre, vagy a vezeték körüli falat is vedd bele a lámpa porzárt/vízvédett belső terébe.
Adott a következő, garantáltan IP65-ös LED 230 Voltra, ami egy beltéri uszoda falára kerül (NEM a medencébe 😀) úgy, hogy egy eredetileg IP20-as gipszlámpa E14-es foglalatjának helyére teszem. Így a gipszlámpa átváltozik IP65-össé és a vízálló elektromos szigetelés garantált lenne, ha tudnám, hogy kell vízálló módon azaz, megőrizve az IP65 specifikációt a LED drótjait már meglévő hálózathoz (értsd- a csempéből kikandikáló drótokhoz) kötni.
A szakik egyszerűen a hőre zsugorodó csövet (zsugorcsövet) ajánlották, de sehol nem láttam explicite leírva, hogy ez IP65-ös szerelésnek számít, másrészt pedig nem elég elegáns. De ha nem tudtok jobbat javasolni, nekem rendben van.
A nagyobbik baj a LED másik végén van, ahol ugye az elvágott (és levegőben lógó) null- és fázisvéget kellene vízhatlanra szigetelni. Ide már a zsugorcső szerintem nem jó, mert a szabad végének ugye nulla átmérőjűre kellene zsugorodnia, mit nem feltétlenül hiszek, hogy lehetséges. Mit ajánlanátok akkor a szabad végekre? Nincs speciális IP65-ös drótlezáró (kábellezáró) ilyen esetekre?
Tehát nálad nem a lámpából kanyarodik le a megszakítandó fázis, hanem lentről megy fel párhuzamosan a fázis és a null a lámpához, de félúton meg van szakítva a fázis a kapcsolóval?
Akkor mi a gondod, ha a felkapcsolt állapotot akarod a villanykapcsolóban demonstrálni? Tök egyszerűen a kapcsoló után kell párhuzamosan bekötni a lámpával. A nullvezetékről pedig leágaztatod.
Akkor még mindig nem tudod mi az???? Erről beszélek, már mióta, de nem akarod megérteni kimérni, megkeresni a másik végét és fotót sem készítesz. Annyit tudunk, hogy csövezett, tehát elvileg tisztességesen is meg lehet ott csinálni mindent, mert cserélhetőek-pótolhatóak a vezetékek.
Ha ott alternaatív kapcsoló van annak 3 madzagja illik lenni, és ha az egyik kék színű az még messze nem biztos, hogy nullvezeték. Főleg ha van ott még zöldsárga is. a három fekete helyett. Plusz a budi onnan átmenő vezetékei, tehát 5 fekete.
Szerintem még mindig nem tudjuk, hogy az a kék az ahhoz a feketéhez tartozik-e. Abból meg bajok vannak, ha egyik áramkörről veszi a fázist, másikról a nullát.
A záró irányú ellenállása elég nagy. 500kOhm felett. Nem is érdekes. A záróirányú feszültsége viszont csak 5V. Ez sem gond, csak sorba kell kötni vele egy sima diódát.
Ott nem védi a zárófesztől semmi a ledet, nem sokáig fog az úgy működni.
Igazából nekem is rejtély kicsit, hogy ez hogy bírja néha órákon keresztül is, már sok év óta.
A normál piros/sárga/zöld LED-nek mennyi a záróirányú ellenállása? Erre egyelőre nem találtam adatot. A vele sorba kötött 1N4001-en az adatlapja szerint 50V zárófesz mellett 50mikroA folyik, ebből 106 ohm jön ki.
Most hogy kerestem, a 113138-ban levő kapcsolásokat megtaláltam egy hobbielektronika.hu-s fórumban is. Közülük a c oszlop felső kapcsolása tűnik legszimpatikusabbnak. Egy kondi + antiparallel LED és 1N4007 + 560 ohm ellenállás.
Jó, akkor elvileg tényleg megoldható, de mindezt megírhattad volna rögtön 1 válaszba is. Még mindig nem érzem egyébként, hogy tényleg tudod mi micsoda ottan, pont azért mert úgy kellett kihúzni tök alap dolgot.
Újra elismétlem. Az nagyon nem biztos, hogy nulla, attól, hogy az kék, mivel 2 kapcsolós a dolog. És az a "kék" az be van kötve a folyosói körbe, vagy lóg a levegőben?
Újra a kérdés: Csövezett, vagy MM fali?
Ha a kétkapcsolós dolgot nézzük, akkor a nullának a lámpánál kellene csak és kizárólag lennie, az összes többi vezetéken fázis szaladgál ide-oda. Ha MMfali akkor ott felejtsd is el a szineket, mert úgy gányolták ahogy esik. Ha csövezett akkor viszont feketét kellett volna behúzniuk.
Aztán van olyan idióta verzió is, hogy a lámpa foglalatán vagy 2 fázist mérni, vagy két nullát, vagy egyik fázis másik nulla.
Szóval mid is van egészen pontosan összetákolva? Fotót toljál már fel a kibontott kapcsolókról, ahol a drótok is látszanak.
A mixvilles katalógusban azt látom, hogy van direkt 230V-os LED, gondolom bele van építve az ellenállás meg ami kell. Azt tényleg csak egyszerűen be kell kötni, a kapcsolt fázis és a nulla közé. Remélhetőleg van is neki csatlakozópont kiépítve a kapcsolóban.
Gyakorlatilag a kapcsolt fogyasztóval párhuzamosan van kötve a LED+dióda+ellenállás. Ha felkapcsolom a kapcsolót, akkor világít a LED, ha lekapcsolom, akkor meg nem.
Mondjuk már az sem tiszta, hogy az eredetileg kérdezett kapcsolóban beépített LED van-e, és akkor csak a nullát kell a megfelelő érintkezőre kötni, vagy tulajdonképpen mit jelent az hogy "fogadására alkalmas".
Köszönöm! Egypólusú kapcsolom, led izzóval, akkor gondolom nálam ez jöhet szóba:
2. Megoldás
Mindenképpen le kell választani a jelzőfény megtáplálását a LED-es világítás fázisvezetékéről, a korábbi soros kapcsolás helyett párhuzamos kapcsolás szükséges, ehhez pedig érthetően egy vagy több újabb vezeték behúzása.
A jelzőfény LED-ről leválasztásához mindenképpen szükséges egy nullavezeték behúzása
Az eredetitől eltérő kapcsolás miatt feltétlenül vezetékes jelzőfényt kell használjunkű
"az akkus csavarbehajtóm ilyen, ha eléri a nyomatékot, akkor csak kerreg, mint az álat, de nem húzza tovább a csavart"
Na én ilyet láttam csak kézi csavarhúzóban (bites vége volt, teát akármit rá lehetett tenni a végére, akár hatstög csőkulcsot is).
Azon a nyomatékot nem lehetett változtatni, rá volt írva valamennyi fix newtonméter, az felett hangosan racsnizott. Nem nézett ki drága szerszámnak, habár a szerény külső megtévesztő lehet.
Gondolom létezik ugyanilyen csavarhúzó motorosban is, az már majdnem fúrógép :)
Ahogyan írod, a mechanikus az bizony csak kattan. Autómotor összeszerelő gépsorokon vannak olyan elektromos nyomatékkulcsok, amik a beállított nyomatéknál kikapcsolnak. Ezeket precízen mindig az adott feladathoz kalibrálják.
Még várom hogy Elek linkeljen olyan kulcsot amivel fizikailag nem lehet adott nyomaték fölé húzni, de addig azt gondolom hogy ő sem tudja, hogy valójában ezek csak kattannak, de nem oldanak le.
A nyomatékkulcs kattan, és utána ugyanúgy húzhatod tovább vele a csavart minden további nélkül. Van olyan aki így tépett ki olajleeresztő menetet mert nem tudta hogy a kattanásnál meg kell állni, mert a nyomatékkulcs nem old le soha. Az akkus behajtó valóban leold, de ott nincs pontos nyomaték érték feltüntetve, csak 10-20 fokozat.
Nekem az akkus csavarbehajtóm ilyen, ha eléri a nyomatékot, akkor csak kerreg, mint az álat, de nem húzza tovább a csavart. A lekattanós is az adott nyomatéknál lekattan, ha meg tovább húzod, akkor megint az adott nyomatéknál lehattan, vagyis nem tudsz vele nagyobb nyomatékkal meghúzni egy csavart.
Hát volt már a kezemben drága lekattanós nyomatékkulcs, még drágább digitális fütyülős nyomatékkulcs ami még szögelfordulást is mér, olcsó nyomatékkulcs ami hajlik és egy mutatón látod hány Nmnél jársz, de olyat még nem láttam ami leold és nem lehet tovább húzni, ha fakezű aki fogja.
"Nyomatékkulcstól függetlenül is volt akinél eltörtek a csavarok,"
Ezt úgy kell érteni, hogy a hivatalos értékre beállított és az felett automatikusan leracsnizó nyomatékkulcs is eltörte a csavarokat?
Vagy a melós kezébe nem automatikus racsnis nyomatékkulcsot adtak, hanem occsó mutatós nyomatékkulcsot, ami nem korlátozza automatikusan az erőt, ha a melós nem nézi vagy hülye a használatához?
Nnomatékkulcs adott helyzetekben szükséges lehet, sőt kötelező is, ettől függetlenül meglehet húzni normálisan egy csavart érzéssel, odafigyeléssel.
Egy karbantartás során, újonan telepített motorok kapocslécein kellett a kellett a kötéseket után húzni. Nyomatékkulcstól függetlenül is volt akinél eltörtek a csavarok, ugyanis az anyaguk gagyi spricc rézből volt.
Anyag és gyártás ismereti múltbeli tanulmányaimnak köszönhetően nálam egy csavar sem tört el, mert nyomaték kulcs helyett, inkább egy normál villáskuccsal húztam meg a kötéseket.
Az eset után, jeleztem is a főnőkségnek, hogy a kínai kapocséceket cseréltessék le, pláne, hogy valami hulladék műanyagból készültek.
Csak a leracsnizó nyomatékkulcs tudja megmondani, hogy "ezen a csavaron nem kell húzni", máskülönben minden egyes ellenőrzésnél fordítanak néhány fokot a csavarokon, azon is, amelyiken nem is kellene. Ebből lehet aztán a sokadik ellenőrzés után a menetszakadás vagy egyéb baj.
"megpróbálnám szilikonnal leszigetelni a burák csavarmenetét ne tudjon beszívárogni víz. "
Lehet, hogy nem is a lámpáknál van a baj, hanem pl az elektromos kötések (kábel toldások/elágazások) nem a lámpákban, hanem lenn a földben vannak, pl egyszerű szigzalaggal "vízmentesítve".
"A védőföldet nem akarom levenni "
Azt viszont megteheted, hogy ezt a részt egy külön FI relére teszed, hogy ha már gyakran elmegy a villany, akkor legalább ne az egész házban menjen el.
Próbáld ki amit kiagyaltál, aztán, ha a szilikon trükk nem válik be, ess neki rendesen, azaz idézd elő a hibát egy vödör vízzel való leöntésével. Lehet, hogy csak 1 lámpa a rossz, lehet, hogy a vezetékezése van szétrágva, vagy beleszántottak, vagy a medve megkapirgálta. Ez azért szar ügy, mert bárhol lehet és le kell szivárognia a víznek, tehát ne ez legyen.
Ha feldobsz egy fotót a lámpákról, lehet valaki meglátja, vagy ismeri a dolgot.
Csak ésszerű szabályok kellenek. Egy vegyeskazánhoz tökéletesen megfelel egy jó állapotú téglakémény, de ha ma akarsz egy új vegyest, olyan kéményt írnak elő hozzá, ami kis pénzű embernek megfizethetetlen.
Lehet , hogy igazad van csak érdekes , hogy például Szlovákiában nincs annyi halott szénmonoxid mérgezéssel évente mint M. o.-on . Ez is a sok szabályzat végett van . Kémény , kazán ellenörzés , stb. Ha nincs , akkor pénzbírság . Az életnek ára van . Ha másképpen nem megy ?
Én szívesen járok minden 5 évben átiskolázásra mint villanyszerelö §23 és minden két évben elmegyek a kötelezö iskolázásra , orvosi vizsgálatra , mert legalább képben leszek a változó elöírásokkal , egészségi állapotommal , mégha nem is itthon dolgozom .:-)
Amíg a nagykönyvben írtakkal nem ütköznek az elöírások , addíg nem zavar . :-)
U.i. : Nem a határok szablyák meg , hogy ki kicsoda , hanem gondolkodása és a cselekedetei . Olvasd a Nyirkai jóslatokat :
"" Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja.""
"" Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. ""
10 éves kerti álló lámpák beáztak oszidálódtak . Minden eső után csapja le a fi felét. Aztán kiszárad és minden ok a következő esőig.
Gondoltam megpróbálnám szilikonnal leszigetelni a burák csavarmenetét ne tudjon beszívárogni víz. A védőföldet nem akarom levenni . 19 lámpatest ről van szó . Cseréről szó se lehet kuncsaft nem akar sokat belefektetni.
Valami jobb ötlete van valakinek ?
Nekem is fontos volna hogy minél kevesebb munkával megússzam mert nem pénzbe fizetett hanem egy napra vagyis tegnapra ideadta a quadot. Egy suzuki 750 és vadállatot. A faszi a hátamnál egy tetepautós . Tanított terepezni . Szerencsére nem törtem ki a nyakamat.
Igen. Mindig van, aki félreviszi a gondolatot. Mint amikor azt írom, hogy Magyarország lakóinak a 75 %-a túlsúlyos, rögtön akad, aki megjegyzi, hogy: de van, aki nem tehet róla, mert olyan az alkat. Igen, az a tizenhat. :D Csak ettől a megállapítástól az összes többi is is rögtön megnyugodva nyúl a cukroskenyér után, pedig neki nem lenne kötelező tömegesen 2. típusú cukorbeteggé válni, illetve úgy korán meghalni, hogy mindenki belenyugodjon, de hát jogos volt, elvégre rizikófaktoros volt.
Gondolom a gyerekednek is azt mondod, hogy nyugodtan rohanj át a nagykörúton, már többen megúszták.
A hőmérsékletmérés az jó dolog, és a 90-esek óta ez már nem is lehet anyagi probléma. Egyet viszont általában elfelejtenek, és ez súlyos szakmai hiba, mivel az elektrotechnikai óvodában már tanítják az Ohm-törvényből és a teljesítmény képletéből adódó Inégyzet*R alakot, hogy kis terhelésnél kicsik a különbségek, és így vagy észre sem veszi, vagy jelentéktelennek ítéli meg a mérő.
ebben az esetben egy érintésvédelmi és villámvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember
Az sajnos magában nem sokat jelent. Egyszer egy vita kapcsán utánanéztem, a német tengeralattjárósok eredményeinek 80 %-át a második világháborúban a kapitányok 15-20 %-a érte el, a többnek meg volt váll-lapja. :) A net tele van olyan honlapokkal, amelyeket ilyen vállalkozók írtak, és bődületes marhaságok vannak rajtuk. Én sem szoktam az itteni kijelentéseimet azzal nyomatékosítani (12-14 éve írok ide kb), hogy az ilyen első papírjaim 1981-es keltezésűek.
De az akkor is szereptévesztés, ultimátumszerűen közölni a megrendelővel, hogy hülye. Persze, javaslatot nyilván tehet, nem arról van szó. Oszt ha nem fogadják el, akkor teszi a dolgát, amire megkérik. De ez teljesen általános jelenség nálunk, ha bárki kér bármiben segítséget, az a válasz első fél mondata, hogy: de miért nem... és jön egy javaslat. :D
ami az elektromos kapcsolószekrény és kötések karbantartását illeti
Tökéletesen egyetértek veled, az erősáramban eltöltött 50 év tapasztalatai alapján. De ahogy látom, eme topik többi lakója meg nem. :D
Sosem értettem ezt a rendszeres csavarutánhúzósdit. Előző munkahelyemen az üzemekben végeztünk (20akárhány éve) előzetes hőmérséklet mérést, terhelés alatt a tokozott tetőkön.Az eltérő hőmérsékletű tokozottal kiemelten foglalkoztunk a rendszeres karbantartás alkalmával.A többi csak szemrevételezéssel ellenőrizve.Megjegyzendő a kábelezés 80%-a alumínium volt.
Nyomaték kulcs hijján vajon milyen nyomatékkal illik ráhúzni a hatlapfejű csavarra? Mert előírás van erre, ha más nem a készülékhez adott útmutató biztosan említi. A túlzott meghúzás inkább káros mint hasznos. Megnyúlhat,megszakadhat, összerágódhatnak a menetek.Ez mind a meghúzást,mind az oldást is ellehetetlenítheti,ezzel a csatlakozás minősége is rossz lesz.(találkoztam már nem eggyel)
Motorvédők,kisautomaták sorolósínnel vagy anélkül,csak mert a művezető kiadta hogy utána kell húzni... Ezt meg kellet volna előznie az üzem közbeni hőmérséklet mérésnek. Feleslegesen meghúzva mint a hatlapnál, de a gyakorlat azt mutatja hogy a villanyszerelő nincs is felkészülve erre.Gyakori hiba hogy nincsen megfelelő szerszáma az adott csavar meghúzásához. Van a kisebb és van a nagyobb csavarhúzója,vagy bitfeje és kész.Sajnos a szerelvények csavarjai nem univerzálisak,más és más szerszámot igényelnek. Sajnálattal látom a szétforgácsolt csavarfejeket kapcsolószekrényekben a rendszeres, megelőző karbantartás által okozott kártékonyságot.Ha a szerelvény csavarja az előírt nyomatékkal van meghúzva, annak a kötésnek
időtállónak kell lennie. A szakszerűtlen szerelést, a nem rendeltetésszerű használatot, a már megmelegedett megégett csatlakozást nem orvosolhatja az utána húzás.
Természetesen láttam kiégett szegmenst,visszaégett kábelt... Volt hogy nálam a műhelyben (gyártás során) nem volt kellően meghúzva a vezeték, réz sín,és a beüzemelés során kiégett a csatlakozás. A legköltségesebb egy 1500A-es megszakító volt.
Lakosságnál az elosztó táblák lehetnek problémásak. Az automaták nem soroló sínnel történő szerelése (vezetékdarabokkal való áthidalás) szerintem szakszerűtlen szerelésnek minősül. Konnektoroknál a csavart hiába húzom rogyásig ha az érintkezők már kitágultak.... Az elvakolt (mert el kell!!!) kötődobozokban vajon hogyan ellenőrizzünk? Már ha fel tudnánk egyáltalán fedezni mind.
Társasházi elosztók... A panelházunk elosztószekrényben a szellőzőt javítottam. Sok régi fekete bakelit sorkapocs van benne alumínium vezetékkel.Eme sorkapocs jellegzetes hibája hogy elreped a sárgaréz alkatrész benne. Valamelyest utána húzgáltam mind, de igazi megoldás a kötőelem cseréje lenne. Magyarán az anyaghiba mint hibaforrás sem orvosolható az utána húzással.
Van értelme az utána húzásnak de az legyen szakszerűen kivitelezve.A szükségszerűség legyen a szempont mindenekelőtt.
másodjára már legalább elolvastad, amire válaszoltál.
Egyébként amint a fényképezőgépek halálos áramütést, esetleg lakástüzet okoznak, esetleg megjelenik az első erősáramú fényképezőgép, szerintem lehet, hogy lesz éves kötelező karbantartás.
Az autók műszaki vizsgája ismerős probléma? Pedig ott sem mindegyik műszaki hibás okozna balesetet.
Ha egy többlakásos épületröl van szó , akkor a közös részeket a házfelügyelet 5 évente felülvizsgáltatja . Ebben benne van az összes elektromos kötés ami ezeken a helyeken található . Ha van közös mosókonyha ( vizes helyiség ) ott évente kell elvégezni .
"az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák"
Az, hogy a fényképezőgép meghibásodások 90 százaléka érintkezési hiba,
az NEM AZT JELENTI, hogy egy millió fényképezőből 900 ezer meg fog hibásodni.
"az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák"
Ha a fényképezőgép meghibásodások 90 százaléka kontatkthiba jellegű,
de bármilyen hiba csak minden tízmilliomodik fényképezőgépnél fordul elő,
ez ellen szerinted az a védekezés, ha mind a tízmillió fényképezőt minden héten vigyünk szervizbe tisztíttatni?
"mit milyen idöközökben kell felülvizsgálni ? Nálunk ( Szlovákia ) például lakóházakat és irodaépületeket 5 évente írja elö a szabályzat STN 33 2000-6-61. "
És ez a szöveg mit ír konkrétan az összes csavaros kötések időközönkénti leellenőrzéséről?
Lehet írni olyan szakvéleményt, ami szerint van olyan ajánlás (nem biztos, hogy létezik ilyen kötelező előírás), hogy minden csavaros elektromos kötést rendszees időközönként ellenőrizni kell.
És lehet írni olyan szakvéleményt is, ami szerint Magyarország területén százmilliós nagyságrendben vannak évtizedek óta ellenőrizetlen, mégis mindmáig hibátlan elektromos kötések, a spontán meghibásodás valószínűsége 0,0000000000000000001 százalék körül van.
Attól függ, hogy mit akar kihozni a dologból az, aki megrendelte a szakvéleményt :)
Van a házban szerintem többszáz darab aluvezetékes/csokis/szerelvényes kötés (1990-es villany szerelés). Még egy sem okozott gondot lazulás vagy törés miatt ... eddig.
Ugye nem azt akarjátok mondani , hogy M.o.-on nincs jogszabály , ami kimondja , hogy mit milyen idöközökben kell felülvizsgálni ? Nálunk ( Szlovákia ) például lakóházakat és irodaépületeket 5 évente írja elö a szabályzat STN 33 2000-6-61.
a villanyszerelő ebben az esetben egy érintésvédelmi és villámvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember. :)
ami az elektromos kapcsolószekrény és kötések karbantartását illeti: az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák, nem a 2 millió tranzisztrt tartalmazó processzorok. meg persze az a rohadt korrózió, meg hajszálcsövesség, mert az anyagok - szemben a gyakorlati szakemberekkel - sajnos jól ismerik és alkalmazzák a fizika és kémia törvényeit.
1. Ami működik ...azt nem célszerű piszkálni, mert minek.
2. MINDIG a tulajdonos felelős a helyes üzemeltetésért. Ebben a felelősségi hatáskörében belátása szerint dönthet arról, hogy elvégeztet-e egy hiba megelőzési célú felülvizsgálatot/karbantartást, vagy nem. Kivéve, ha jogszabály ír elő neki kötelezően elvégzendő dolgokat, időszakos felülviszgálatot pl.
3. Társasház esetén akad jogszabály is a "kötelező viszgálat"-ra, érintésvédelmi/tűzvédelmi célból.
Persze a "társasház" mint tulajdonos a társdasházi belső ügymenet szerint hozhat döntést az üzemeltetési kérdésekben a kötelező dolgokon túl is. Azonban az 1. pont elég nagy súlyú a döntéshoztal során. Pláne, ha pénzbe is kerül a buli és pláne-pláne, ha sok pénzbe kerül.
+1 Avagy nem szokták szeretni a dolgokat túlaggodó lakókat.
ez sajnos eléggé nesze semmi fogd meg jól a felhasználó szempontjából
Két párhuzamos vágányon robogunk :D
Nem írom le harmadszor, hanem az abból következőt írom: Az általános követelményeket kell helyben konkrétumokra bontani és alkalmazni. Az a fura, hogy te is látod ezt, de mégse. :) Ott írod, hogy "ha erre 23 éve nem írtak egy belső karbantartási útmutatót". Ha nem írtak, az elvileg baj, de gyakorlatilag nem baj, addig, míg nincs baj. Ebben az országban ez így majdnem hivatalos.
Annyiban elméleti a beszélgetés, hogy visszamenőleg ez a rendelet nyilván nem érvényes. Hasonló gondolatot meg régebbről nem igazán találtam, csak részletekről, például a KLÉSZ az érintésvédelmi rendszer karbantartásáról ír, meg a közcélú villamos művekre vonatkozó rendeletben emlegetik eleget, ilyesmik.
És ezüstérmet kaptál, mert te vagy a második, akinek eszébe jut, hogy a villamos berendezést karbantartani kéne - csak úgy, mikor még nem is égett le. Az elsővel 1992 körül találkoztam. :D
A villanyszerelőtök meg szintén a magyar kultúrkör szép eredménye, csavarmeghúzó szolgáltatóként véleményt közöl, hogy a megrendelő mit gondoljon a csavarmeghúzásról a saját gondolatai helyett. De ez már más tudomány. :)
vizszont ez sajnos eléggé nesze semmi fogd meg jól a felhasználó szempontjából.
a konkrét eset: 3x63 A felszálló vezeték, 9 darab sorba kötött 4x25 mm2 alukábellel, ahol a 9 darab 4-es sorkapocs zárt, levakolt dobozban van 23 éve., az akkori kornak megfelelő kialakításban. Amire az ellenőrzést végző villanyszerelő azt mondta, biztosan jók azok, majd ha rossz a az éritnkezés valamelyikben és kiég, akkor kell kicserélni (?!)
És akkor ha erre 23 éve nem írtak egy belső karbantartási útmutatót (hát megeszem a kalapomat, ha írtak), akkor ez az idők végezetéig így van jól.
Én is azt írtam, hogy nincs. Viszont azt írtam ,hogy általában követelményeket fogalmaz meg:
1.1.7. Az üzemeltetési útmutatónak tartalmaznia kell:
...
c) a karbantartások szükséges gyakoriságát;
d) azoknak a karbantartásoknak és javításoknak meghatározását, amelyeket az üzemeltetők is elvégezhetnek, valamint külön azokét, amelyek elvégzése valamely erre feljogosított szervezet részére van fenntartva, vagy amelyek elvégzése speciális szakmai ismereteket igényel;
1.2.3. A jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor vagy átadásakor az üzemeltető számára át kell adni:
...
b) az üzemeltetési útmutatót (használati, kezelési és karbantartási útmutató);
1.4.8. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést úgy kell karbantartania, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát vagy a veszélyt okozó berendezésrészt - annak kijavításáig vagy lebontásáig - haladéktalanul le kell kapcsolnia a hálózatról.
Egyszerű nagyfrekvenciás ceruza ellenálláskondenzátor. A fa dielektrikumon keresztül a grafit ceruzabél kapacitív csatolásban van a rátekert deróttal. A ceruzabél keménysége nem minden esetben 2B-s, magasabb frekvencián inkább H-as ceruzákat szokás alkalmazni (magasabb vastartalom -> jobb áramvezető képesség -> alacsonyabb ceruzabélmelegedés -> nem füstöl a fa -> nincs büdös a laborban).
Jobb minőségű lámpák és egyéb villamos berendezések észre sem veszik a kisebb feszültségingadozásokat, sőt nagyon rövid idejű teljes feszültség kimaradásokat sem. Szóval ha jó minőségű termékeket szoktál vásárolni, akkor lehet, hogy már ég a padlás egy szikrázó csokitól, de a világítás még rezzenéstelen :)
ha a porszívó felvesz mondjuk 8 ampert, és valamelyik sorkapocsban van 10 volt feszültségesésed, azt a porszívón nemigen veszed észre. viszont a sorkapocs 10 perc alatt simán leolvad 80 watt fűtéstől.
Amikor a házunkban a felső szint villanyszerelését csináltam, még nem tudtam a wago létezéséről. Csokit használtam a padláson levő dobozokban, és már tervben van, hogy az összes csatlakozást wagora cserélem. A kérdésem az, hogy ha esetleg valamelyik csokiban lazulás vagy más érintkezési gond lenne, azt észre venném-e, mielőtt kigyullad miatta a padlás? A világításnál gondolom elkezdene pislákolni valamelyik lámpa (kompakt fénycsövek és LED-es "égők" vannak), de a tőle külön körön levő konnektoroknál van-e valami jele a bajnak? Éjjeli és asztali lámpán kívül csak digitális óra van konnektorba dugva, meg időnként porszívó.
igen, ilyesmire gondoltam.. amiket én látok, azok szebb az azonosítás.. :) mintha lennének sorszámai is a tüskéknek.. ez melyik banda rendezője? vagy valami netes kép?
Én nem szedném szét, csak kibillenteném a kapcsolókat, megnézném hova megy a fázis, nulla, és milyen drótok mennek a kapcsolók között.
Láttam már olyan verziót is amikor a kapcsolók a fázis/nulla közül az egyiket kapcsolták az izzó szálára, mindkét oldalon. Azaz ha nem világított akkor két, azonos fázist vagy nullát kapott az izzó.
Annyit hozzáfűznék hogy nem csak a lent vázolt rajz alapján kötötték a "szakik" anno, szóval érdemes jól megnézni, lerajzolni egy papírra hogy ott ki kivel van.
Műszergyártó cégek pl. EMG, MOM is használták már a 80-as évek elejénezt a kötési módot. Még még ma is vann ak előre leszabott, blankolt, színes rep vezeték darabjaim azokból az időkből a MOM ból.
Vannak ettől függetlenül, cégeknél karbantartási, ellenőrzési előírások.
Van ahol a betápszekrények csavaros kötéseit, NKI aljzatok, kábelsaruk kötéseit fél évenként kellett ellenőrizni, szükség esetén utánhúzni.
Kezdetben a sarukra tekert szigszalag elszíneződésére, vezetékek melegedésére kellett figyelni, később lézeres hőmérővel, hőkamerával ellenőriztük a kötések esetleges melegedését.
Az NKI biztosítókat kivéve, szükség esetén az oxidált késes érintkezőket megtisztítva a rugóerőt ellenőrizve a megfelelő kontaktot is le kellett ellenőrizni.
Pont a csavarra szerintem semmi sincs. Általában meg ez fogalmaz meg követelményeket: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről
Ha már ilyen sok szó esett a kötések minőségéről...
Meg tudná valaki mondani, melyik szabvány(/törvény?) és pontosan mit ír elő a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatáról a csavarkötések vonatkozásában?
Egy lakóház, társasház elosztszekrénye, felszálló vezetékei stb azok ugye egy elektromos berendezést alkotnak. Ebben van egy csomó csavarkötés, a szekrényben, esetleg a kötődobozokban. Úgy tudom, ezeket időszakosan ellenőrizni kell. (Villamos gépben tapasztalatból is tudom, hogy a kötések meglazulnak, megnő az átmeneti ellenállásuk, melegszenek stb.) A rudóerős összekötők (a WAGO pl) egyik előnye tudtommal éppen az, hogy soha nem lazul meg, nem kell ellenőrizni.
Ezt a terheléstől függő kimeneti feszültség csökkenést nem igazán értem, úgy tudom, hogy a frekiváltó az üzemi feszültség tartása mellett a frekvencia változtatásával a motor fordulatot változtatja, ugyanakkor az áram tartást, áram, ill. vektorszabályzással oldja meg a terhelés függvényében.
Ha a terhelés függvényében változna a kimeneti feszültség, akkor az szerintem vezérlési hiba lehet, esetleg a hídegyenirányító pufferkondenzátor(ok) kapacitása lecsökkent.
Ilyenkor persze ha nincs meg a normális működéshez elegendő DC feszültség, hibára szokott kiállni.
Háromfázisú hídegyenirányítónál 700- 750 V is lehet a pufferfeszültség.
(ezért, pl. a 400 voltos kondikat általában soros, ill. párhuzamos kapcsolással kötik a szűrőkörben )
A mai napig használatos, én is készítettem ilyen adaptert, ezer felett volt a kötések száma. Nagyon megbízható kötés, évtizedekig bírja. A villanydrótnál sem fog elmozdulni a középső szál. Az, meg hogy 5 felett tekert a haverod, csupán azért van, mert túl hosszan blankolta a vezetéket, viszont úgy könnyebb, stabilabb fűzni.
Erről eszembe jutott egy ritkán (és régen) használt kötési technika a "wire-wrap" rendszer. Gyengeáram területén használatos, aki mutatta nekem (egy fejlesztőmérnök, aki ezzel a módszerrel "drótozta"a kísérleti vezérlő áramköröket) azt mondta, hogy öt menet (öt tekerés) egy forrasztással egyenrangú érintkezési megbízhatóságú (ő persze tíznél kevesebbet sehová sem tekert :) A technikához volt kézi tekerő szerszám és villanymotoros tekerő pisztoly is (úgy nézett ki, mint egy forrasztópáka).
Effajta zseniális házibarkács csodaszerzámokat orosz/ukrán/bolgár szakembereknél lehet látni :) a vezetékek kb párhuzamosra görbítgetése és befűzése a szerszámba mindössze kb tízszer annyi ideig tart, mint egy ugyanolyan kötés elkészítése hagyományos módon :)
Egyébként szerintem az a jó sodrat, amelyikben valamennyi részvevő sodorva van. Ha a sodrat egyik tagja egyenes marad (és az köré tekered a másikat/többit), az ott könnyen elmozdulhat hosszában, akár teljesen kicsúszhat a sodratból. De akár már egy kis tengelyirányú elfordulás is okozhat bajt, ha áram alatt történik.
Nagy eséllyel a frekiváltó nem eredeti mint utólag kiderült (sőt a szivattyú motorja se az mint amit kértem,nagyon hasonló de sajnos mind a kettő hamisítvány) így valószínűleg ilyen "zavarszűrők" nincsenek benne. De egyébként működik.
" frekiváltó a rendszerben van arról megy a búvár szivattyú"
A frekvenciaváltóból árnyékolt kábel lett vezetve a szivattyúhoz? Az árnyékolás jól van bekötve?
"Biztos ki lehetne számolni a szabvány feszültség esést"
Már említették feszültség esést akkor mérnek (vagy számolnak), ha van fogyasztó az áramkörön.
A multiméter (pláne a digitális) belső ellenállása relatíve nagy, és szinte semennyire nem terheli a vezetéket. Más feszültség esést mérhetsz egy kábelen ha egy 60W-os izzó van rajta,mást ha egy 1000W-os fűtőbetétet.
A multiméter jó dolog,de könnyen értelmezhetetlen értéket mutathat "zajos "hálózaton.
A profi frekivaltok betáp oldalán, de még a kimeneten is filtereket közbe iktatnak a zavaró tranziensek kiszűrésére, azoknál meg különösen, amelyek visszatáplalnak a hálózatba.
Ráadásul a legtöbb frekivátó egyúttal inverter is, ezért igen széles határok között tudja kezelni a hálózati feszültséget. Tehát többségük nem esik pánikba akkor, ha a hosszú kábel/hosszabbító feszültségesése miatt már csak mondjuk 190V az, aminek elmémelitileg 230V-nak kellene lennie :)
Meg kell nézni a frekiváltó gyári adatlapján a hálózati tól-ig feszültségtartományt. Szerencsés esetben a túl hosszú (és nem elég vastag) kábel feszültségesése nem okoz működési hibát, csak a villnyszámlát növeli :)
Akkor pontosabban a frekiváltó a rendszerben van arról megy a búvár szivattyú, és közvetlenül az előtt tudok mérni a bekötésnél.
Biztos ki lehetne számolni a szabvány feszültség esést de én szeretném a szememmel látni.Igazából csak kíváncsiságból akartam megmérni csak fogalmam se volt a freki váltó ilyen irányú bezavarásairól.És kíváncsivá tett.
Majd megoldom akkor úgy ,hogy bekötök oda egy 3 fázisú hosszabítót terhelés nélkül és azon keresztül mérek.
Nem árt a pontos fogalmazás. Az őshozzászólásodból azt lehetett érteni, hogy másik áramkörön van a frekiváltó, Tehát nem? A frekiváltóval terhelt áramkörön akartál mérni?
"Azt hittem mikor 50Hz-en megy egy frekiváltó akkor csak simán átmegy rajta az áram semmit nem piszkál hozzá."
A frekiváltó MINDEN frekvencián így működik:
- a bemeneti egység a hálózati 50 Hz-bő egyenfeszültséget csinál
- ezt az egyenfeszültséget a vezérlő áramkör NAGY FREKVENCIÁVAL rövid idejű darabkákra szaggatja (ez a nagy frekvencia csinálja a zavarokat a környező térErőben)
- ezekből a NAGYON rövid idejű darabkákból "építi fel" az új frekvencia hullámforrmáját.
Ha a berendezés 49 Hz és 51 Hz esetén is így működik, akkor naivitás azt gondolni, hogy 50 Hz esetén leállítja az egész nagyfrekvenciás rendszert és ebben az egyetlen esetben közvetlenül átengedi magán a hálózati feszültséget. Tehát egy frekiváltó az 50 Hz-et is mesterségesen állítja elő.
Ha van kéznél pár méter számítógép hálózati (utp) kábel, kiválasztod az egyik összesodort érpárt a négyből (nem kell kihúzni, csak a többi 8 érrel nem foglalkozol) és ezt a két vezetéket használod a műszer mérővezetéknek, akkor a műszerrel el tudsz távolodni az invertertől/frekiváltótól annyira, hogy legalább magát a műszert ne zavarja az inverter körül lévő zavaros erőtér.
Persze egy UTP érpárra hivatalosan nem szabadna 230 voltot ráengedni ;)
Semmi bonyolult csak kíváncsi voltam mennyi a feszültségesés.
Azt hittem mikor 50Hz-en megy egy frekiváltó akkor csak simán átmegy rajta az áram semmit nem piszkál hozzá.
Nem volt négy év alatt semmi probléma csak át akarom kötni más betápra,mert ott jócskán plusszban vagyok napelemes energiával viszont ott több kábel kell.
És mielőtt mondanátok, tudom elvileg nem lehet másik helyrajzi számra áramot vinni.
A feszültségesés két ok miatt lehet fontos valakinek:
- a kábel (hosszabbító) végén lévő készüléked bizonyos feszültség alatt nem, vagy megbízhatalanul működik
- a hossabbítón amikor feszültség esik ugyanakkor energia is vész el, másképpen mondva a hosszabbítót olyan energia melegíti, ami a villanyszámlát növeli, de neked semmi hasznot nem hoz.
(persze hosszabbítóban termelődő hővel lehet készakarva fűteni is, de ilyesmit csak a hozzám hasonló hülyék csinálnak :)
gondolom a feszültségesés azt jelenti,hogy a két mért pont közötti mennyi az eltérés terhelés mellett
Nagyon jól gondolod!
De látod, mindenki úgy vélte, hogy a vezeték mellett (vagy a multiméter mellett?) elhelyezett frekiváltó a terheletlen hosszabbítónál befolyásolja így a mérést.
Magam részéről nem hinném, hogy egyszerűen a hálózati feszültség két ponton mérésével jutsz valamire. Az 50 métert megtenni, már nem sikerül nulla idő alatt. Lehet, hogy olcsó, de pontos, de itt pont az számítana, hogy egy százalék, vagy egy tizeddel több? Ilyen pontos még a drága se. Ennél már alighanem jobb az elmélet, amit Mutual Friend ír.
"úgy ugrálnak összevissza a számok,hogy mérhetetlen"
Egyes profik ilyesmi miatt tartanak a csomagtartó mélyén egy MUTATÓS műszert is (az "okos" amatőrök meg a háta mögött röhögnek a vén hülyén). Vagy a mutatósnak megfelelő tudású digitálisat (habár azok állítólag rohadt drágák).
"Itt van egy frekvencia váltó kb 50 centire a mérési lehetőségtől."
Nem mindegy, hogy a frekvenciaváltó arról a hosszabbítóról megy (tehát tulajdonképpen a frekvenciaváló tápfeszültségét akarod megmérni), vagy csak véletlenül ott van a közeledben.
Utóbbi esetben sem valószínű, hogy a frekiváló 50Hz-re átállítása sokat segítene a dolgon. De a már említett vasalós trükk segíthet. Én magát a műszert is távolabb vinném pár méterrel tehát hosszú (sűrűn összesodort) mérővezetékkel (vagy legalább egy hosszabbítón át) mérném azt a pontot.
Tépheted magad, de akkor is egy nagyarcú hülye aki nem néz utána mi okozta a problémát, ha egyébként képes rá. A meglazult szegecselés is csak egy tipp, bár olyannal még nem találkoztam.
És ha akkor mérem a feszültség esést amikor feltekerem 50Hz-re a frekvencia váltót? Nem szoktam a túlnyomás miatt de elengedem a plusz vizet ha működik úgy a mérés.
Meg akartam mérni a feszültségesést kb. 50m hosszabítón.
A betáp felől semmi probléma simán mértem (egyszerű multiméter de pontos) a másik végénél mérve viszont úgy ugrálnak összevissza a számok,hogy mérhetetlen. Itt van egy frekvencia váltó kb 50 centire a mérési lehetőségtől. A frekvencia váltó 46 Hz-en ment és 8 Kw-os terhelésnél.
Okozhatja a frekvencia váltó ezt a gyors feszültség ingadozást?
Van egy amerikai íaptop méretű lapos, porszórt fémházas elosztóm, aminek az elején annyi világító glimmes kapcsoló van, amennyi 120 voltos aljzat van a hátsó oldalon.
A bemeneti csatlakozásnál van egy db. varisztor.
Egyszer, ha ráérek a csatlakozók cseréjével + bemeteti LC szűrőtaggal átalakítom.
Mondjuk ha nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, akkor lehet nem is ettől ment tönkre a VGA :-) És kár elméletben megfejteni, lehet már az eredeti törölt arctól is félinfókat kaptunk.
Aki meg nekiáll tákolni egy elosztót ahelyett hogy venne újat az szarrágó. Rossz volt, kidobta, ennyi. Én is kidobtam volna, drágább az időm mint javítgatni egy nyomorult elosztót. Főleg ha tényleg többszázezrest kárt okozott neki. De mivel a nick nincs itt már nem tudja megvédeni magát, én meg nem leszek fogadatlan prókátora senkinek így tulajdonképpen leszarom. Csak az eredeti felvetésre reflektáltam, hogy volt egyszer itt egy ilyen beírás hogy ráz a hdmi, de az nem volt normális dolog.
Jobbat mondok. Lehet, hogy nem is volt rossz az eredeti hosszabbítója hanem a másik amire kicserélték abban volt szakadt a védővezető, de a konnektorból már eleve nem kóser feszültség érkezett a védővezetőn. :)
Az csinál otthon magának aki szereti, ha olyan hosszú amilyen hosszúnak lennie kell, se rövidebb, se hosszabb, szereti, ha az is 1,5mm2-es és nem 1-es vagy 0,75-ös, szereti, ha biztosan jól van összerakva, felcsavarozva, annyi dugalja van amennyi kell, vagy több, vagy eurodugóból többet lehet belerakni, esetleg gumikábeles és nem pvc, esetleg laposdugó van a végén, a szekrény mögött.
Aki nem jár utána a hiba okának, egy ilyen egyszerű esetnél mint amit írtál, de képes lenne rá, az hülye igénytelen állat.
De Aekis nem a javítás hiányát kifogásolta, hanem azt, hogy nem állapította meg, mi a hiba. Ami szerintem is elég okétlan, mert csak utána kéne járni, hogy csak az egyik aljzat védőföldje hogyan lehet 70 V-al odébb, mint a mellette levő többi, miközben ezek általában egy sínen vannak.
Másfelől meg van egy csomó kínai, ami csavarhúzóval nem is szedhető szét.
Annyiból szerintem is hülye, hogy drága géphez minimum túlfeszültségvédős elosztó, de inkább szünetmentes táp való. De ki a tököm csinál magának otthon elosztót? Főleg hogy annak az alkatrészeit is boltban kell megvenni és ugyanúgy kínából jönnek. Amúgy abból hogy van multimétere és meg tudta mérni mitől ráz a doboz nem következik hogy ért is hozzá. Megmérte, rossz, javítani gazdaságtalan, kidobta. Mert ha nem közmunkás az ember akkor többet keres munkával mint elosztó javítással.
Ha ezt egy elektrós manuszka követte el, akkor akárhogy szépíted, hülye volt és megérdemli. Ha másért nem, akkor azért, mert vett egy "kínai" hosszabbítót ahelyett, hogy maga csinált volna.
Nem írta neki mit jelent a drága videókártya, így lehet 50000 vagy 500000 is. Ehhez képest a hosszabbító ami okozta mennyi lehet? 1500? Szerintem az a hülye aki javítgatja az ilyen filléres szarokat.
"Hogy az elosztóban fázis vagy a nulla szivárgott-e a föld felé, vagy valami fel volt cserélve, esetleg nem volt bekötve az sosem derült ki, kivágtam a kukába."
Ez nem tudom milyen topik milyen kérdésénél merült fel, de ha az elektróson valaki csak úgy kibaszta az általa hibásnak vélt elosztót szétszedés-ellenőrzés nélkül, akkor az úgy hülye ahogy van és meg is érdemli.
Ha a nullán folyik áram nem lehet föld potenciálon mert a vezetőn esik feszültség, ez egy tipikus és hibás gondolkodás!
Két pontot amiből az egyik ~+325V körül van egy 1nF értékű kapacitással összekötsz a házon egy ponttal akkor abból az egyenfeszültségből mennyit is fogsz mérni a készülék házán?
Amikor a földön állsz (és ez többnyire így van), akkor ugyanazon a potenciálon vagy, mint a konnektorba a nulla vezető, ami meg össze van kötve a földdel.
A C9 felső vége nem 115V váltófeszültségen van, hanem kb 325V egyenfeszültségen (készülék tápfeszültég). Ez tulajdonképpen a pozítív tápfeszültség és a ház közötti nagyfrekvenciás zavarszűrő. Impedanciája 100 Hz-en 1,5 megaohm, tehát emberi érintés számára gyakorlatilag nincs ott semmi.
A C30 pedig a két földpontot köt össze (a házat köti össze a jelfölddel).
Ezen a rajzon nem találtam semmit, amitől 115V lenne a testen.
"Mindenesetre magyarul közösmódusú zavarszűrőnek hívják, akik ismerik..."
Ez igaz, deviszont akik viszont nem ismerik, azok számára a transzformátor-elv alapján könnyedén megérthető ezen fajta zavarszűrés működése.
A "közös módusú" kifejetést azok találták ki, akik szeretik a világot minél nagyobb tudatlanságban tartani, hogy így még okosabbnak tűnhessenek az átlagemberek szemében. Mert hová lenne az ő nagyságuk, ha bármelyik harmadéves szakmunkás tanuló majdnem ugyanannyit tudna mint ő :),
addig zsíros az ő állásuk, amíg mindenki mással el tudják hitetni, hogy ez a mérhetetlen hatalmas szaktudás átlag ember számára abszolút felfoghatatlan.
Ha a tekercsek frekvenciafüggését, a transzformátort és a bifiláris tekercelést az iskolában egyidőben (egy közös téma keretében) tanítanák, az után egy ilyen ellenfázisú/ellenütemű zavarszűrés működését mindössze kb fél percig kellene magyarázni, annyira magától értendő lenne a tanulóknak.
Egyrészt az elektromos "fojtás" többnyire valójában "elfojtást" jelent, többnyire váltó vagy váltakozó feszültség valamilyen nem kívánt jellemzőjének elfojtását, csillapítását, kisimítását.
Egyenirányító után egy fojtótekercs pl valóban segíthet a váltakozó feszültség hullámosságának csillapításában (elfojtásában),
vagy pl segíthet egy vezetéken utazó nagyfrekvenciás zavar-jelek elfojtásában.
Vagy pl egy fényső üzemeltetésében :)
Másrészt a fojtóTEKERCS és a fojtóTRAFÓ nem ugyanúgy működik: a trafó szimmetrikus hiba-áramoknál okos dolog, pl vannak olyan hibaáram-lökések, melek a fázison és a nullán egyszerre jelennelk meg.
Egy nagyfrkvenciás trafó csupán néhány menetes tekercsből áll, egy ilyet trafó millió Hz-ek esetén magas hatásfokkal transzformál, ugyanakkor az 50 Hz-es áram egy 5-10 menetes tekercset/trafót észre sem vesz (az 50 Hz számára 5-10 menet nem fojtó és nem trafó, hanem szinte nulla, csak egy darab meggyűrődött vezeték :).
Ha a zavarjelet is tartalmazó fázist és a nullát átvezetjük egy olyan 1:1 arányú nagyfrekvenciás trafón,
- amelynek egyik (primer) tekercsén a fázis árama folyik át,
- a másik (szekunder) tekercsén a nulla árama folyik át
- és a két tekercs egymással szemben van tekercselve
..akkor a trafóba bejutó két (ellenkező irányú) nagyfrekvenciás zavar-jel a kis trafóban kioltja egymást, miközben az 50Hz-es áram számára viszont az a trafó mintha ott sem lenne, simán áthalad rajta.
Csatolt zavarszűrőt akart mondani, ne kukacoskodjatok már....(Ráadásul egész kivételesen még jót is ír) Egyébként a neon, akarom mondani fénycsöveknél is értelmezve van a fojtó, pedig ott is AC van...
A bemeneti fojtótrafó után látsz két kis zavarszűrő kondenzátort a földre kötve. Ezek maximum 5-10 manofarádosok szoknak lenni, tehát (50Hz esetén) 300-600 kiloohmos ellenállásnak (szőrszál-hasogató nyelven: impedanciának) tekinthetők.
Tehát azt a rész tekinthetjük úgy, mint egy olyan feszültségosztót,
- ami 2 db 300-600 kiloohmos ellenállásból áll
- a fázis és a nulla közötti feszültségét megfelezi (115V)
- és a közös pont rá van kötve a készülék belső földpontjára (testére)
A hatalmas ohm-értékek miatt miatt ezt a 115 voltot csak a nagy ellenállású digitális műszerek mérik 115 voltnak, az emberi árintés sokkal jobban terheli, ezért érintés közben durván alacsonyabb ott a mérhető feszültség.
A szomszédos készülék vagy földfüggetlen (kettős szigetelésű), ezért nyugotan össze lehet dugni,
vagy a csatlakozójának földelt pontja szintén 115 volton van, ezért nyugodtan össze lehet dugni.
Onkyoban a kártya húzkodás nélkül is elmegy borért, mert az olyan, többivel passz. Én húzkodtam vagy pár 10ezerszer, lehet csak mákom volt ha nem döglött meg.
"És mekkora áram kell, hogy hazavágj egy CMOS IC-t?"
A csupasz IC-t nem nehéz, peches esetben elég kézzel megérinteni. De MINDEN ilyen IC műszaki leírásában százszor le van írva, hogy beépített állapotban milyen édelemmel kell védeni a kapcsolódásait a külvilággal, az a fejlesztő, aki azt nem tartja be, az szintén "amatőr barkácsoló".
És mekkora áram kell, hogy hazavágj egy CMOS IC-t? Bár igazából nem az áram, hanem a feszültség sok, ami átüti a szilícium PN átmenetét. És hiába van akár több ezer tranzisztor egy IC-ben, elég, ha egy megsérül. Talán nem is megy azonnal tönkre (ezért kell ESD védelem gyártáskor), csak jóval rövidebb lesz az élettartama.
Igazából azt csinálsz, amit akarsz. A te tévéddel meg pláne. Nekem csak üzlet, mert jó pénzt lehet kérni a HDMI csatoló IC cseréért. Csak gondoltam szólok, hogy az kényes.
A tápegységek zavarszűrőjében mindössze néhány nanofarádos kondenzátorok csinálják azt a 115 voltot, tehát nagyon picike áramokról van szó. A gyártók a jelenség pontos ismeretében fejlesztik az áramköreiket, ezért nem valószínű, hogy komoly gyártó bármely készülése tönkremene emiatt.
A felhasználók folyton üzem közben dugdossák a kábeleket, ha ettől rendszeresen tönkremennének a készülékek, akkor a gyártók belerokkannának a garanciális költségekbe.
Amikor mégis effajta feszültség különbségtől megy tönkre valami, olyankor először azt nézném, hogy nincs-e a környékén valami amatőr házibarkácsolás, vagy gagyi minőségű (pl noname kínai) termék.
Ja a hdmin, dsubon és displayporton sincs, se a tévéken se a gépen, se a laptopokon. Nyilván a külső árnyékolást mértem nem baszom szét a tüskéket belül, ahhoz drágák. De valóban itt vagy másik fórumban valaki írta egyszer hogy egy földhibás hosszabbító miatt volt feszültség a a számítógép házon, meg a hdmi árnyékolásán, és mivel a tévé földje jó volt tönkre is mentek sorban a videokáryták. De az távolról sem üzemszerű állapot.
Rámértem földelt tévével és kettős szigetelésűvel, bedugott koaxxal és kihúzottal a tévén és a kábel végén is, kikapcsolt és bekapcsolt tévével is. Az eredmény: sehol sincs mérhető feszültség.
Pedig érdemes egy kisérletet elvégezned ,2db bármilyen kapcsoló üzemű táp DC kimenete között ,mekkora feszültség van .? Főleg ha megforditod az egyik villásdugóját.
S mekkora áramimpulzus van amikor párhuzamosan kötöd ?
Szerintem nem. Konnektorban meg 230 volt van, mégis dugdossuk ide-oda. Vagy mondhatmo az USB különböző fajtáit, ami tölt, adatot cserél, csiribiri. Újabb USB-C elég komoly áramerősségekkel.
Dehogynem. Nemcsak jelcsatlakozó, hanem adatcsatlakozó is, tápfeszültségekkel. A kapccsolóüzemű tápnak köszönhetően pedig ott van az a 70-120VAC is köztük.
Az impulzusrelé nagyfrekvenciásan kapacitíven (vagy induktívan) megzavarja az box agyát. (vagy nem ) Az ok lehet a relében vagy a boxban. Megoldási javaslatok:
- másik xbox
- másik relé
- másik ház (jobb környéken)
- zavarszűrés a relénél
- zavarszűrés a boxnál
- egyéb
(Ez idáig 25 000Ft)(és a 200-as iq-mból is elhasználtam 1-et...) :D
Látszik, hogy nem szoktál hozzá az oszlopon végzett munkához. Bátran bele kell dőlni a biztonsági övbe, és a mászóvas megadja a másik fix pontot. A létra meg nem. Létrafokon csak abban az egy helyzetben stabil az ember lába, mikor a testének a vonala éppen az érintési ponthoz tartozó sugár meghosszabbítása. A többi helyzetben van elmozgató erő, és erre ügyelni kell. A rendesen kapaszkodó mászóvasnál meg nincs. Ennyit a korszerű eszközök használatáról. :)
Annak idején, amikor a vizsgabizonyítványt átvettük, azzal a bölcs tanáccsal lettünk útnak indítva, hogy a szakmát, majd a sok éves munkavégzés, gyakorlat során tanuljuk meg igazán.
Innen indult: egy köztes oszlop a szomszéd telekre tartó felsővezeték biztosításához
Ami akkor szükséges, ha a közterületi hálózatról nem tudja elérni egyenes vonalban a tetőt, anélkül, hogy más telke fölött átmenne, és ráadásul, mint Lacivill írja, a távolság nagyobb, mint amit egy oszlopközzel át lehet hidalni (ha hosszabb, kitépi a kampót, vagy letépi a tetőtartót).
Te meg középen olvastál valamit, oszt beleszóltál.
"Ha csak számítógépen készített volna áramköröket a valóságban megdöbben majd a 11lábú reléalzat bekötésénél "
A valóságban is láthat olyan 11 lábú relét sz iskolában, sőt a kezébe is foghatja.
"ahol ráadásul a számozás kétféle szisztémával van jelölve, és sokféle kivitel létezik. ""
A képernyőn is megjelenhet pont ugyanaz a relé (pl fényképen vagy akár forgatható 3D modell formájában), a nehezítés kedvéért akár kínai számozással és szürke helyett citromsárga színben is. És a tanuló egér-kattintással beköti a vezetéket a virtuális relé bármelyik pontjába. És amikor azt mondja a tanuló a szoftvernek, hogy kapcsoljuk be az áramkört, akkor a szoftver megmondja, hogy ez az áramkör mit csinál (és azt is, hogy valójában mit kellene csinálnia :)
És ha először elrontja, azt nem látja senki, tehát nem röhögi ki senki, tehát nem frusztrált munka közben (gyengébb tanulók sok esetben nem buták, csak az iskolai stressz miatt gyengébbek). És van olyan tanuló, akinek csak lasssab a felfogása, az megcsinálhatja a kár százszor a kacsolást otthon, ezzel egyrészt másnapra utolérte a többieket úgy, hogy eközben nem tartot fel sem tanárt, sem az osztálytársait.
A szoftver mérheti a fejlődést, sőt, akár pontozhat, osztályozhat is. Egy gyengébb tanuló hazamegy az iskolából, leül a szoftver elé és másnap reggelre pl csillagdeltában leveri a fél osztályt a szoftver legnehezebb fokozatán is :)
"Ennek semmi köze a szakemberek oktatásának módszereivel kapcsolatos témához."
Hogyne lenne! Az iskola után a gyakorlatban kell majd helyt állnia. Ha csak számítógépen készített volna áramköröket a valóságban megdöbben majd a 11lábú reléalzat bekötésénél ahol ráadásul a számozás kétféle szisztémával van jelölve, és sokféle kivitel létezik. De a közönséges relé aljzatok csatlakozásai kivitel szerint eltérőek lehetnek azok elhelyezkedésük miatt.
A számítógépen lehet szimulálni egy "bonyolultabb" kapcsolást, de a gyakorlati megvalósítás nagyobb figyelmet kíván.
Számtalan mérnök által készített terven kellett módosítani mert a gyakorlatban megvalósíthatatlan volt, vagy rosszabb esetben nem működött.
Berögzült régi technológiákat nem akarják egyesek elengedni . Ragaszkodnak hozzá . Ha meg valaki halad a korszerű eszközök használatával az már hűlye .
Pár példa:
Jó a szintezőlézer is de a slagvízmérték az igazi .
Alumínium létra ? Azzal a puhányok mászkálnak ,mászóvassal kell.
"Egy hétig nem lenne internet, meg számítógép, és kiderülne, mennyi szakmájához nem értő ember van."
Nem arról beszélek, hogy emberünk munka közben a számítógépről puskázza a kapcsolási rajzot,
hanem arról beszélek, hogy tanulás közben a számítógép úgy be tudja ültetni a fejébe (rengeteg hatékony gyakorlás), hogy talán az életben soha többé nem kell puskáznia.
" Elég egy számítógép vagy okostelefon és egy szoftver, ami a végén azt is megmondja, hogy a kapcsolás OK vagy hibás." Egy hétig nem lenne internet, meg számítógép, és kiderülne, mennyi szakmájához nem értő ember van.
"Képzeld vannak műhelyek ahol kapcsolószekrényeket készítenek. Sétálj be hozzájuk és közöl velük hogy az IQ-k max 80. Nem sikerélmény miatt szerelnek,hanem abból lesz jövedelmük."
Ennek semmi köze a szakemberek oktatásának módszereivel kapcsolatos témához.
"Készítse el maga papíron ceruzával mindjárt lesz izgalom/sikerélmény."
Ez igaz,
de egy kapcsolási rajz elkészítéséhez (és a helyesség lellenőrzéséhez) nem kell drága kapcsolótábla, drága tanműhely, sem drága tanár. Elég egy számítógép vagy okostelefon és egy szoftver, ami a végén azt is megmondja, hogy a kapcsolás OK vagy hibás.
"Ott van mellette a kapcsolási rajz, az első áramkörnél még van egy kis izgalom/sikerélmény, de amikor másodszorra csinálod meg ugyanazt az áramkört ugyanazon a táblán, akkor már az sincs meg szerintem. A sokadik estről nem is beszélve: 80-as IQ felett szerintem senki sem tapsikol örömében, hogy egy rajzot nézve sikerült sokadszorra is ugyanoda dugni ugyanazt a kb 12 db vezetéket"
Képzeld vannak műhelyek ahol kapcsolószekrényeket készítenek. Sétálj be hozzájuk és közöl velük hogy az IQ-k max 80. Nem sikerélmény miatt szerelnek,hanem abból lesz jövedelmük.
Akár 30-50 kisebb széria szekrényt (abban áramköröket) is le kell gyártani ami teljesen egyforma. Sőt elvárás hogy az első ugyanolyan minőségű legyen mint az utolsó.
Igen kapnak terveket, és a legegyszerűbb áramkört is tervről kell nézni nem rutinból mert a teszteknél kiderülhet hogy egy-egy áramkört mégis másképp rajzolta a tervező. Sőt nagyon is figyelni kell mert aki a tervtől eltér az "selejtet" készít.
Én magam is leginkább kapcsolószekrényeket szerelek,nem is élvezem,mert sok az egyforma,de jobb mint falat vésni,kábelárkot ásni.
"Ott van mellette a kapcsolási rajz"
Hát ne legyen ott! Készítse el maga papíron ceruzával mindjárt lesz izgalom/sikerélmény.
Magánterületen lévő saját oszlopra szereltem már fel kamerát, kerti világítást, mozgásérzékelőt, wifi átjátszót, stb , még sehonnan sem kaptam olyan visszajelzést, hogy az áramszolgáltató emberei bármiért is szóltak volna (tehát vagy nem szóltak, vagy megelégedtek pár sörrel). Arra persze ügyelek, hogy a szerelés ne nézzen ki amatőr barkácsolásnak és az oszlop anyaga se legyen megrongálva (pl kis facsavarok nem báncsák a fát nagyon)
Régen volt valami előírás, hogy nem szabad semmivel sem akadályozni a mászóvasas mászást, de ma már nem divat a mászóvas használata.
"Azon gondolkodom,h. a villanyórás sarokbol kialakítok egy 1-2m2 es kukatárolót."
Egyre kevésbé értem, hogy mi lehet ott nálad és mit szeretnél csinálni vele. Szerintem tegyél be ide pár fotót (a villanyóráról, a pár méteres környékéről, meg a tetőbevezetőről) és az itteni szakik majd tanácsot adnak.
Olyat már láttam, hogy a ház 90 százalékát elbontotték és csak az az egy homlokzati fal maradt meg, amin a villanyóra volt (az utcáról bejövő légvezeték is azon a falon volt bevezetve) és arról ment a betonkeverő az új ház építése közben és a végén a villanyóra átköltözött az új házba és végül ezt a falat is elbontották. De hogy neked mi a terved, az még nem egészen tiszta.
A póznát ne fúrd meg ,csak bilincsel szereld fel a kamerát. Egy feles fütyülős pálinka megoldja a problémádat ha gond van vele . Nekem 10 éve van elosztva a kábelos internet a szomszéddal ugyanúgy villanypóznán van a vezeték .Közvilágítást cseréltek minden, senki nem szólt semmit.
Most már darus kocsival jönnek nem mászkálnak a póznákon .
Hehe! Én cserélhettem egy soros csatolót egy gépben. Az volt az egyetlen, amit ott kicsinytva láttam. Szintén számtech műszerész, és szintén az XT/AT korszakból. Hegeszteni nem tanultunk, de esztergálni, kalapálni igen. Meg 8086-on assembly-t 4X40-es LCD kijelzőn. De már nem bánom, hogy nem a számítógépeket nyomkodtuk, hanem a hardvert tanultuk, és azt is az alapoktól.
Segítségül annyit, hogy a tanulmányaimat a GAMF-on folytattam... :-)
Egyébként a középsulis emlékeim alapján csináltam csillag-delta átkötést egy 3F motoron. Meg trafót is méreteztem, és úgy általában a villanyszerelési alapismereteimet ott szereztem.
Számítástechnikai és informatikai műszerész technikumot végeztem, még az XT/AT időkben. Kábé negyedik vagy ötödik osztályban megkérdeztem a szakoktatót, hogy ugye ha mi végzünk, akkor elvileg meg fogunk tudni javítani egy számítógépet? A válasz az volt, hogy igen.
És tanár úr, fogunk látni számítógépet szétszedve?
A válasz: nincs benne a tantervben.
És tényleg, úgy kaptam technikusi bizonyítványt, hogy egyetlen egyszer, véletlenül láttunk egy gépet felnyitott "motorháztetővel" a számtek teremben. Úgy néztük, mintha űrrepülő lett volna, és próbáltuk kitalálni hogy mi micsoda lehet benne.
Az iskola csak az elméleti és gyakorlati alapokat adta ahhoz, hogy aztán később a való életben tanuljam meg a szakmát.
Egyébként nagyon sok olyat is tanultunk, aminek a számítógépekhez nem sok köze volt (pl. esztergálás, hegesztés, fúrószár-élezés, stb), de aztán később a gyakorlati életben sok hasznát vettem.
"Nehogy már egy vezérlés kapcsolásának összeállítása az első után már csak mechanikus ismétlés legyen."
Ott van mellette a kapcsolási rajz, az első áramkörnél még van egy kis izgalom/sikerélmény, de amikor másodszorra csinálod meg ugyanazt az áramkört ugyanazon a táblán, akkor már az sincs meg szerintem. A sokadik estről nem is beszélve: 80-as IQ felett szerintem senki sem tapsikol örömében, hogy egy rajzot nézve sikerült sokadszorra is ugyanoda dugni ugyanazt a kb 12 db vezetéket :)
Olyan ez, mint pl az állatkerti térkép segítségével eljutni a tevétől a struccig: az első séta még talán izgalmas, de akinek másodszorra is kihívás, az rossz szakmát választott :)
Az effajta "drill" típusú gyakorlásnak csak akkor van előnye, ha
- a szakvizsgán pontosan ez a feladat lesz pont ezen a táblán
- ÉS az iskola nem okos (önállóan gondolkodó, problémamegoldó) szakembereket akar nevelni, hanem betanított majmokat, akik csukott szemmel is meg tudják oldani "a" vizsgafeladatot (mert a szerencsétlen azt az egy kapcsolást gyakorolta egész évben, mást nem is látott, tehát nem a való életre tanították őt, hanem csak a vizsgára).
Sok értelme nincs ennek a mérnök nemmérnök vitának ...
Ki kinek az ellensége ...
Egy haver mesélte hogy a multi cégéhez belépő fiatal mérnökök nagy előnnyel indulnak a többiekhez képest mert BESZÉLNEK NYELVET.
Frusztrálja az öregeket mert minden külföldi konferenciára őket küldik azon felszólalással hogy a szakmát majd megtanulják később ha hiányosságaik vannak de csak makodó szakemberrel nem mennek kint semmire.
Másik pedig saját berkeinkben beszélgettünk arról hogy miért érzik magukat rosszul egyes dolgozók a cégnél. Nekem volt erre egy saját felvetésem hogy én remekül érzem magam ott ahol pozíciómban vagyok. Ezt jelenti hogy a helyemen érzem magam, tisztában vagyok azzal hogy semmi nem predesztinál arra hogy betöltsek egy magasabb pozíciót - mert nem vagyok mérnök bár egyes esetekben mérnöki munkát is végzek - , megkapom azt a szakmai elismerést ami "jár nekem", megkapom azokat a lehetőségeket hogy új dolgokkal is foglalkozhatom.
Tehát azt akarom ebből kihozni hogy sokan nem a jó helyen érzik magukat és valami ok miatt folyamatos frusztráltságban élnek.
Nekem semmi kapcsolódásom közvetlenül, de azt látom, hogy semennyire sem voltak rá felkészülve. Az oktatási rendszerünknek a lehető legjobb pofon volt és a legjobbkor jött. Vagyis az sose jöhet elégjókor, de "ezek" pont most akartak egy értelmetlen új oktatási izét csinálni, ami semmiről se szólt volna csak melldöngetésről. Így legalább lesz benne egy lényegi fejlődés is. Legalábbis lehetne. Mert ami eddig ment digitális oktatás címén a pénzlopó digitális tánlákkal az még viccnek is rossz volt.
Nekem az oktatasi rendszerben egy 3-os gimnazista fiam van még. Neki elkeseritő szinvonalu volt az oktatasi technika.
Minden bizonnyal a csökkentett tananyag amit sikerül valahogy átpréselni untig élég lenne alapból is, de ez nem direkt volt hanem azt tükrözi hogy milyen silány színvonalon van a digitalizáció itthon az iskolákban.
Házon belüli vicces mondás hogy még a leghülyébbtől is lehet valami okosat tanulni ... :)
Mindenki tudása annyit ér amennyit belefeccöl az élőn tartásba. Legyen az mérnök vagy szakmunkás. Elhiszem, hogy ez a halmaz esetenként összeérhet de mégiscsak a mérnök írhat alá dolgokat és nem a szakmunkás. Vannak dolgok amit el kell fogadni és tenni érte hogy ha az ember előbbre akar jutni a ranglétrán.
Azért raknak diplomásokat ilyen helyekre mert Azokat nagyon nem kell tanítgatni mert hozzászoktak a tanuláshoz és ha olyan a hozzáállásuk akkor hamar megtanulnak mindent. Feltéve ha elfogadják a bérszintet. A mai szakmunkások olyan hülyék már hogy istápolgatni kellene őket hetekig hónapokig évekig amire nincs idő.
Ahol alacsony a bérszint ott alapból magas a fluktuáció ott mindenféle téren elég a hülye is.
Nem vagyok mérnök de nem kell szidni a mérnököket. Értem én az ellenszenv okát mivel valsz nem sikerült megugrani azt a vágyott szintet és van egy sértődöttség emiatt.
Egy hétvégi telken belül áll egy fa villanyoszlop.
Doboz nincs rajta, csak egy köztes oszlop a szomszéd telekre tartó felsővezeték biztosításához.
Erre szeretnék kb. 2,5 méteres magasságban felrögzíteni egy biztonsági kamerát, ami a saját ingatlanon belüli területet figyelné. Sajnos nincs a közelben semmi más lehetőség amire a kamerát felszerelhetném.
Szerintetek ebből lehet bármi problémám, a szolgáltató felelősségre vonhat érte? Ha igen, milyen következményei lehetnek a dolognak?
A hőszigetelő rétegen átmenő (pl külvilág, padlás) csöveket LÉGMENTESEN tömítsd le a vezetékek körül, de nehogy kívülről: ez a lezárás a csőnek olyan pontján történjen, ami télen sem fog lehűlni jelentősen szobahőmérséklet alá. Tehát pl abban a kötődobozban tömítsd le a csövet, ahonnan a cső elindul a külvilág felé.
Én az F.BS nevű trutymót használom, az jól benyomható még a vezetékek közé is, tehát az én tömítéseimet lehet akár nyomáspróbázni is :)
"Nincs itt hosszútávú koncepció, csak közönséges tolvajok abban kupolás cirkuszban."
A tolvajok mindenütt ott vannak, ahol adófizetők poénzének elköltéséről lehet dönteni (aki nem tolvaj, azt a vezetőség eleve nem is engedi pénzügyi döntéshozó pozícióba). A parlament a kispályások játszótere, ezerszer, tízezerzer több pénz van ellopva a minisztériumoknál és az önkormányzatoknál.
"Egy ideje már diplomásokat raknak azokra a szellemi részfeladat/robotmeló/alaptudás szintekre is, amikre régen nem pazaroták őket."
A munkaadók számára kellemesen alacsony bérszintet csak rabszolgatartó módszerekkel lehet fenntartani. Az egyik korbács-helyettesítő módszer, hogy bármikor bárkit kirúghatnak. De nem lehet kirúgni olyan embert, akinek a fejében olyan szaktudás van, ami nem helyettesíthető azonnal másik emberrel, ezért a régi (okos) mérnöki munkaköröket mára sok félhülye "mérnökkel" helyettesítették, ők is érzik, hogy közülük bármikor bárkit kirúgnak, hiszen egy cseppet sem fog fájni a cégnek, mert azt a kevéske tudását a többiek összedobják ara a pár napra, amíg felvesznek valakit a helyére az utcán hemzsegő (félhülye) mérnök-tömegből.
Tisztelet az elenyésző kivételnek. De ők ilyen mumkaheleken nem szoktak előfordulni (nem is alkalmazzák őket).
Motoros redőnynél, be kell vezetni a vezetéket, a lakásba. Hogyan lehet szakszerűen jól kivitelezni, hogy a légtömörség meglegyen, a hideg ne jöjjön be a gége csövön keresztül?
A kormányt pont nem érdekli bedől-e az oktatás vagy az egészségügy. Ellopnak mindent, és mire összedől a kártyavár ők már rég a villáikból röhögnek azokon akik utánuk következnek és próbálják működtetni ami itt maradt. Lásd: azzal vannak tele a hírek hogy a lánchidat 9 hónapja nem sikerült felújítani, nem azzal hogy az elmúlt 9 évben miért nem tették meg. Nincs itt hosszútávú koncepció, csak közönséges tolvajok abban kupolás cirkuszban.
Azért nem felesleges megvalósítani is, amit kitalálsz. Van, ami csak elméletben jó, a valóságban pedig bejönnek olyan apró dolgok, mint átkapcsolási idő, ami lehet akár néhány milliszekundum is, de boríthatja az elméletet. És pont a legegyszerűbbnek tűnő kapcsolásoknál. Mert amit megtervezel, az akkor lesz működőképes, ha a valóságban is működik.
"Ezt tudja a mai tanári kar, amit még az MSZMP/MSZP érákban képeztek ki javarészt.... ugyebár."
És minimálbérért nem is kerülnek a helyükre sokkal jobb szakmai tanárok.
Talán a kormány arra számít, hogy a jó szakemberek majd ezt mondják tömegesen: "nem kell nekem a kellemes fizetés egy vállalatnál, inkább elmegyek gyerekeket oktatni nettó 100 ezerrel kevesebbért".
Rohadt nagy különbség van gyakorlás és gyakorlás között.
Egyszerű mozdulatsorok (pl vezetékvég blankolása, csatélakzóba beköltése) rutinná tétele (beégetése az izommemóriába) nagyon hasznos dolog, ez a hasznos rutin. De egy problémamegoldási folyamatot csak úgy szabad "gyakorolni", hogy nem mindig ugyanazt a problémát oldjuk meg újra meg újra.
A kapcsolótáblán gyakokorlós példára visszatérve:
Ugyanazon a táblán ugyanazt a kapcsolást másodszor is megvalósítani nem szellemi fejlődés (sőt, alaptalan önbizalom és káros rutin kialakulásához vezethet).
Ugyanazt a kapcsolást többször elgyakoroltatni csak akkor VALÓDI fejlődés, ha minden esetben más a feladat: más gyártmányú alkatrészek, máshogy elhelyezve a táblán. Tanműhely körülmények esetére: a különböző gyártmányú alktrészek minden táblán máshogy vannak elrendezve és a tanulónak ugyanazt a kapcsolást menden esetben egy másik táblán kell megcsinálni.
Tehát ha minden táblán más gyártmányú mágneskapcsolóval/időrelével/stb találkozik, amelyek ráadásul mindig máhogy vannak elrendezve, az a gyakorlás valóban a szaktudást gyarapítja és nem káros rutint éget be az agyába.
Itt már csak egy probléma maradt: egy kapcsolótáblán egy kapcsolás megvalósítása 1 százalékban szakmunka (vajon mely pontokat kell összekötnöm ahhoz, hogy jól működjön) és 99 százalékban segédmunka (vezetékekkel birkózás, blankolások, bekötések). Tehát a jelenlegi tanműhely rendszer az idő 99 százalékban nem a szakmai fejlődést célozza, hanem a blankolást gyakoroltatja :) Tehát az idő 99 százalékában olyat csinál, amihez nem kellene rohadt drága tanműhely, rohadt drága tanár, stb, (valójában az 1 százalékhoz sem), magyarul ez az erőforrások (adófizetők pénzének) esztelen pazarlása, közel nulla hatékonyság mellett.
Az elosztódoboznak is csinálj valami helyet a falon, majd seperj le mindent az asztalról, szedd szét a motort és ellenőrizd le azt a tekercselést, meg úgy egyáltalán mindenét. A fedetlen bekötődobozra egy kis keményfa fedelet reszelj legalább miután kiporszívóztad és dobj fel egy közeli képet onnan is.
Nekem az eddigi pályafutásom során mindig jó kapcsolatom volt a mérnökökkel.
Nagy többségüket érdekelte a gyakorlati munka és részt is vettek benne, volt úgy, hogy ők is kérdeztek pont a gyakorlati kérdésekben, ugyanakkor tanulni is lehetett tőlük elméletben, ha kellett idegen nyelvű szakszövegeket is lefordítottak, ha kértem.
Sajna nem csak egyvalami szar. De nem csak a mérnökök közt van sok gyenge, ugyanúgy a szakmával rendelkezők közt is. És nem azt írtam, hogy minden mérnök hülye, hanem azt, hogy nagyon kevés van, aki tényleg megérdemli, hogy Mérnök Úrnak szólítsák.
Találkoztam olyan megoldással is, ahol a motor indítása egy Danfoss frekiváltón keresztül csillagban történt, az üzemi fordulat elérésekor a frekiváltó kiiktatásával deltába kapcsolt az áramkör.
Leállításkor a lassítási folyamat ennek fordítottjaként működött, a rögzítőfék bezárásáig.
A frekiváltó a segédüzemben folyamatosan csillagban dolgozott a szervizhajtás beállított sebességének megfelelően, a lefutási rámpát itt kihagyva természetesen.
A fordulatszámokat és a forgásirányt két iniciátor segítségével, a logikai vezérlő ellenőrizte.
Ehhez a kapcsoláshoz, egy rakás mágneskapcsolót és több időrelét használtak fel.
Egyszerűbb gépnél indító trafós megoldást is használtak, + a csökkentett sebességet megoldották dahlander motorral.
Valóban elterjed a csesztetés sajnos :-( Pár köcsög pl. engem csesztet-hülyéz-piszkál sorozatban a fórumokban aztán csodálkozik, ha visszaszólok.
De most éppn te is lesüllyedtél a beszólós szintre! És még te panaszkodsz..édesjó istenem, segíts rajta!
---
Ja igen téged sem kért a senki, hogy okoskodj rólam... pláne, ha észről van szó. Remekül látható az eddigi írásaidból, hogy te mennyit is használsz belőle, mondhatni közel nullát.
Akit eddig oolyan mérnöknek ismertem, akitől tanulni is lehetett, az mind ismerte a pákát, vagyis a gyakorlatban is tudott bizonyítani. A papír ugyanis sok mindent elbír.
A talpasnál egy kicsit azért többnek érzem magam, én még úgy szereztem meg a szakmám, hogy 4 évig azt tanultam, és a végén az érettségi szakmai vizsga is volt. 20 éve folyamatosan tanulok, hogy haladjak a korral.
Sajnos manapság már nem arról szólnak a főiskolák, hogy csak a legjobbak juthatnak be, és aki nem tanul, az kihullik. Ma már elég, ha van pénzed, és az se baj, ha 8 évig jársz. Mint az autóhoz a jogosítvány, ha elég pénzed van, akkor egyszer csak sikerül a vizsga, aztán meg nem értjük, miért van annyi balfasz az utakon, aki képes szembejönni az autópályán.
"de hidd el képes lettél volna egy mérnöki diplomát összehozni te is."
Télleg? Akkor megnyugodtam.
Halkan jegyzem meg, a (már szakmába vágó) középiskola, technikusi után szintén egymásra épülve mentem tovább, mára lett 3 diplomám, és egy stóc OKJ-s és nem OKJ-s képesítésem.
A folyamatos tanulás mindennek az alapja szerintem, mert kitörölheted a segged egy 20 évvel ezelőtti képzéssel, főleg olyan gyorsan változó szakmákban mint az IT, mikroekektronika.
Amit mindig is rühelltem viszont:
Ha valaki a papírjai alapján helyezi magát mások fölé, mert papírt szerezni segg és pénz kérdése, a tudáshoz viszont ész és gyakorlás is kell.
Szóval kár ezt a mérnök-melós dolgot erőltetni, jellemzően az unintelligens emberek sportja.
A fi relét sehogy se tudom megkerűlni az benne van a mérőóra dobozba s plombálva .
A Földelésem se hinném hogy nem felel meg, fél éve volt kimérve és eléggé túlméreteztem . 45méter hosszú 6 darab másfél méteres földelőszonda van leverve 6 méterre egymástól
Látod ez jó kérdés . Úgy vagyok a villanyszereléssel mint a hályogkovács. Minél többet tudok róla annál butábbnak érzem magamat. Az csapott be ennél a villanymotornál amit sehogy se értettem hogy nem egyből kapcsolt le a fi relé hanem fél óra gyalulás után . Úgy hogy a 7,5 ös motor még csak langyos volt . Nem mondhatom azt hogy felmelegedett és testzárlat alakult ki a motortest és az egyik tekercs közt.
Levettem a ződsárgát és működött tovább nem rázott a motor nem gyúlt ki a burkolaton a fázisceruza . Időm nem volt méregetni kellett haladni a melóval.
Szóval ezért kértem ki tanult kollégák véleményét.
Igazából nem tartom magam villanyszerelőnek, habár a végzettségem megvan , . egyszer dolgoztam egy házon a tulaj telefonált hogy nem tud menni a megbeszélt találkozóra mert gond van a villanyhálózatával és itt a villanyszerelő. Néztem hol a a villanyszerelő. Hát én voltam . :D
Hát úgytűnik ki is derült szépen sorban kik itt a nagyarcú ámde csak péniszirigy diplomátlan egyének. Akik azt hiszik a műhelyben/terepen barkácsolva, hogy tudják mi a mérnöki munka, a mérnök feladata.
Nos, ők sorban tennék fel a kezüket a nagyarcuk ellenére is, ha egy valódi mérnöki feladat kerülne eléjük. Azt sem tudva hogyan is kell azt elkezdeni és végig vinni. (Megj: kevés a kivétel, de azért akad az önképzés-pályafejlődés során létrejött valójában már mérnök szintű egyén is, ez is igaz)
---
Sajnos ma a mérnökök zöme nem mérnöki munkát végez igazából a mérnök megnevezésű munkaköre ellenére sem. Sőt gyakran még technikusit sem... hanem szellemi ploretár csak, mert ezt adja ki a képessége-igénye.
Ezért aztán az évek során sok esetben még azok a mérnökök is elfeledik a rutin melóba beleragadva a mérnöki skilseket akiknek megvolt valaha. Ráadásul már az oktatás is egyre kevésbé képes ezeket a képességeket létrehozni-átadni, mert egyre gyengébb az oktatói gárda is és a képzés is. (ahogy a szakképzésben, sőt már az általánosban is ugyanez a gond egy ideje)
A multik, nagyobb cégek persze megoldják a feladatot pont úgy, ahogy régen is megoldották a nagyobb helyek. A tudás+képesség hierarchiával a szervezeti-működési rendben. Illetve a házi tréningekkel egy-egy konkrét témában.
Egy ideje már diplomásokat raknak azokra a szellemi részfeladat/robotmeló/alaptudás szintekre is, amikre régen nem pazaroták őket. Mert a tömeges képzés okán mára olcsó lett és nagy mennyiségben el is érhető a közel zéró tudású-képességű, ámde a pavlovi szintű melókra jól idomható diplomás. Ezek a munkakörök kb. megfelelnek a 30-40 évvel ezelőtti technikus/érettségizett illetve gyakran csak az irodába/műhelyben kiemelt jó szaki szintnek.
Egy ideje már és egyre inkább csak abból lesz valódi mérnök/értelmiségi aki AZ AKAR lenni és ezért tesz is önképzés útján. Mert sajnos a diploma megszerzéséhez már alig kell a szükséges képességekből felszedni valamit az intézményi képzés során a képző helyek zöme esetén.
A tömeges képzés ma már nem is igazán a képzésről szól, hanem a tanítható-tanulásképes egyének kiválogatásáról és diplomával való felcimkézésükről.
Akikből aztán, ha ők maguk is akarják lehet valódi mérnök is önképzés vagy kiemelés+utánképzés útján illetve marad szellemi proletár, ha csak arra jó-elég.
---
A jó mérnöképzésnek egyébként MINDEGY milyen előképzettségegl lép be a képzésbe a gólya! Mert a végére kellően homogenizálja a mérnöknek alkalmas végzetteket a képzés, elvben.
A fejben alkalmatlanokat pedig elég jó találati aránnyal kiszórja a képzés során a rendszer, főleg már az elején. Kis részük azonban sok extra féléves küzdelem árán eljut valahogy a végéig... aztán lesz ami lesz belőle.
Adott egy falazott, fa ajtóval zárható lakáson belüli mérőhely.
Eddig ebben volt a villanyóra (felül) és a gázóra (alul)
A gázóra le lett szerelve, nem lesz visszarakva.
Elektromos teljesítménybővítés történt, még át kell vetetni.
A kérdés: van-e valami akadálya, hogy a vízórát ebben a "szekrényben", a lehető legalacsonyabban helyezzük el? Természetesen beépítenénk egy elválasztólapot, hogy szereléskor véletlenül se fröccsenhessen víz a villanyórára.
Bár úgy lenne. Nem azzal van bajom, hogy valaki mérnök. Hanem ha valaki úgy mérnök, hogy fingja sincs, mitől mérnök. Milyen villamosmérnök az, aki még pákát sem fogott a kezébe? Gimnáziumból nem engednék mérnöknek senkit. Minimum szakirányú középiskola. Csináltak nekünk "mérnökök" olyan készüléket, ami megmérte két pont közt az átmeneti ellenállást 2A-es átfolyó áramnál. Raspberry, meg RS232-n programozható és lekérdezhető tápegység. Egy mérés másfél perc. Naponta háromszor belefagyott az USB-RS232-es átalakításba. Tettem bele nekik 3V 2A-es tápot, ha nem kellene digitálisan rögzíteni a mért értéket, csak jó/nemjó jel kellene, akkor 500ms, így 20 másodperc lett a mérés. Elfelejtettek gondolkodni, mindent az IT-re alapoznak, és fogalmuk sincs, mi történik konkrétan. Kb olyan, mint PIC-be programot írni assembly-ben, vagy valami kattintgatós grafikus felületen.
És természetesen tisztelet a kivételnek, mert vannak, akiktől még lehet tanulni is!
Úgy jobb ha azt állítom hogy legalább 10 féleképpen be tudom kötni? Az időrelét is több helyre rakhatom,de használhatok mágneskapcsolóra szerelt "vákuumos" időtagot ami megint eltér egy kicsit a hagyományostól, de aki látott még VMZ időrelét az semmiképpen nem a hagyományos ma megszokott kapcsoláshoz tartozik.(ugyebár a tápját bontani kell)
Azt akartam ezzel mondani hogy a csillag/delta vezérlés kapcsolás nem kőbevésett gyakorlat,pláne ha irányváltást is tartalmaz. A motorvédelem is lehet akár félágban,vagy főágban is.
Na ugye milyen jó dolog volt a távokítás! Tanárt nem verik meg, egymást nem verik meg, mehet a karó, ha nincs leadva a házi, oszt ki lehet baszni év végén egyessel az osztályból.
Görögországi nyaralás . Anyuka nem tud parancsolni a 14 éves lányának . Mondom neki , hogy sajnos a családban kezdödik az egész , majd az iskolában folytatódik a baj a neveléssel . kiderül , hogy ö tanítónéni is és anyuka is . Jövünk hazafelé . A kikötöben mondom a páromnak , hogy holdfogyatkozás van . Erre a tanítónéni elöveszi az okos telefont és azt mondja nekem , hogy az lehetetlen , mert az aplikáció nem mutatja . Na ennyit az oktatásügyröl . A saját szemének nem hisz , de a telefonjának igen . Ide süllyedtünk , de hála a fentieknek már nem tart soká . :-)
Az ilyen mérnökellenes dumának sincs semmi alapja. Hát teljesen ugyanúgy van minden szakmában, legyen az magyartanár vagy hentes, villamosmérnök vagy autószerelő, van egy pár jó, a többinek meg csak papírja van róla.
A tanárok tanítanának a legjobb tudásuk szerint. De szakközépben már nem azzal akarnak foglalkozni, hogy a diák ne zavarja az órát. Aztán megunják, és telibeszarják. Ugyanúgy megkapják a fizetésüket, és azt kell mondanom, igazuk van. Alsó tagozatban meg kellene tanítani a fegyelmet. Amíg ezt nem hozzák vissza, veszett fejsze nyele. Mérnöknek meg már mindenkit felvesznek, aki fizet. Egy aktív szakmai tapasztalat szakközéppel többet ér, mint a mérnök tudása. A cégnél hozzám járnak a mérnökök pitizni, hogy segítsek nekik. Nem kis cég vagyunk, európa egyik legnagyobb autóipari beszállítója, de talán 8 mérnökünk van, aki érti is, amit csinál, és ott van szakmailag, a többi seghülye.
Inkább az a tapasztalan egy egy faluból érkező jellemzően kisebbség de az sem követelmény gyerekek jönnek egy osztályba 4-5 darab akik megkeserítik az oktatást. Ugye nincs sajnos próbaidő így nem lehet kibaszni őket az iskolából azonnal , hanem végig kell lépkedni az összes lépcsőfokot az elejétől a végéig. OF figyelmeztetések,, szaktanárik igazgatóik, behívatom anyád apád majd csak ezután lehet elküldeni őket a faszba örökre.
Nem ez a jelenlegi magyar oktataasi rendszer termékei.
Többen tudják itt hogy most más lassan egy éve jártam eme rendszer falai közé, és volt osztálytársam olyan sráci aki szakgimnáziumban tanít. Ez mai nyelven a korunkbeli szakközépiskola.
Őt és még pár embert cégszinten beirattak olvasás irás oktatás tanitására mivel sajnos van igény ilyen szinten is erre.
Ugyenez a szakmunkásban ugy néz ki hogy az eddigi 2-3 hónap felzárkóztatásra szánt időt kitolták 3/4 évre mert olyan gyerekek mennek be akik gyakorlatilag analfabéták.
Én egy technikumba jártam anno, ott bizony élesen elkülönült a csapat azon két fele, akik otthon 1-2 tranzisztoros kapcsolásokat dobáltak össze, meg akik nem. Előbbiek magabiztosan és gyorsan rakosgatták össze a sarus és dugós mérőzsinórokkal a kívánt kapcsolást, utóbbiak, bár az elején letudták rajzolni, és a belekérdezésből látszott, hogy értették is, mit rajzolnak, mégis jóval bizonytalanabbul működtek.
Az ember belső működése az elmúlt kb két millió év alatt úgy lett bevezetékezve, hogy igyekszik lehetőleg minden információt képi formában tárolni.
Ezt hívják elhülyülésnek és nálunk azaz MO-on remekül észrevehető. A betanított munkásokat már igy oktatják egy rokon cégénél mert olvasni nem tudnak rendesen igy pedig meg hatékony a dolog. De ez esetben nem erényként kell erre gondolni ...
"Nem alakul ki rutin ha az érintkezők csatlakozások feliratait nézi (NO. NC. A1. A2. stb)"
Az ember belső működése az elmúlt kb két millió év alatt úgy lett bevezetékezve, hogy igyekszik lehetőleg minden információt képi formában tárolni. Ha valakinek szóban mondod el, hogy hogyan jut el a templomtól a kocsmáig, az illető agyában (lelki szemei előtt) az útvonal akkor is képi formában jelenik meg és úgy is tárolódik el. Még azok is így csinálják akik ezt nem is veszik észre (sőt azok is, akik tagadják ezt :)
Szóval ha valaki valamit a szemével lát (pláne ha egymás után sokszor látja UGYANAZT), azt egész biztosan képi formában fogja eltárolni, még akkor is ha azt mondod neki, hogy ne így tegye :)
Aki egy tudást olyan formában ad át a másikak, hogy az agya ne tudja abban a pillanatban képpé alakítani, az nagyon kicsezett vele, mert rohadtuk megnehezítette a tanulási folyamatot.
Persze nagyon jól lehet építkezni a tanuló előzetes ismereteire épülő logikával is (józan paraszti ész), de ez csak akkor működik, ha az illetőnek vannak előző ismeretei és van logikája :) Ha van neki, akkor pillanatok alatt érteni fogja az NO. NC. A1. A2. stb dolgokat, akkor is , ha eközben nem látja/ fogja a kezével(!).
...vagy értelmezés/feldolgozás nélkül sokszori ismétléssel bemagolja a tananyagot... ez a lehető legrosszabb megoldás (számára értelmetlen szövegeket bármikor elismétlő buta papagáj), természetesen erre épül az egész magyar iskolarendszer.
Ne szoftverezzen, jó ha gyakorolja. Nem alakul ki rutin ha az érintkezők csatlakozások feliratait nézi (NO. NC. A1. A2. stb) Ha nincs felírat lehetőség van mérésre is. Ha figyelmes az érintkezők számozásában is talál logikát......
Gyakorlatban ismeretlen áramköröket papírra felvázolni csakis eme gyakorlattal lehetséges.
Én már "oktattam" tanulókat, gyakorló szerelőpanelen pont eme kapcsolásokat kellet elkészíteni. A kész tervről nem volt nehéz lehuzalozniuk. Mondtam hogy csinálok hibát azt derítsék ki műszeres méréssel, de arra nem volt idejük kedvük.
Megjegyzem a mérnök tervezőknek sincs gyakorlati ismeretük,teljesen a tervező szoftverre támaszkodnak.Számos alkalommal dobok vissza terveket javítás céljából. Változó ki hogyan fogadja tőlem az észrevételeket. Van aki felháborodik,van aki megköszöni.
Há'pedig nem ugyanolyan kivitelű a szakvélemény pl. a két megnevezettnek sem, mivel más célra/szempontból készül. Épp ezért lényeges szokott lenni, hogy kinek- és mi célból készül és ki kérte az elkészítését. Pláne, ha perközelig/perig jut az ügy.
Nem kötözködni akarok, csak megjegyzem: szerintem egy szakvélemeényben
- teljesen felesleges beleírni azt, hogy ki bízott meg téged a szakvélemény kiadásával, hiszen a szakmai tartalom nem változik attól, hogy Gipsz Jakab, vagy Kovács Jóska kérte tőled
- teljesen felesleges megadni azt, hogy kinek lesz a szakvélemény, hiszen a szakmai tartalom nem változik attól, hogy a szakvéleményed az Alsófüttyösi Tűzoltó Parancsnokságnak vagy a Nemfizetünk Biztosítónak lesz benyújtva
Általános szabály legyen az, hogy ha valaki olyan információkat kér tőled, aminek a világon semmi köze az adott feladat elvégzéséhez (irreleváns), akkor
- vagy mérhetetlen butaságra kell gyanakodni (és ezért menekülni az információt kérő közeléből)
- vagy csalásra/rosszindulatra kell gyanakodni (és ezért menekülni az információt kérő közeléből).
Ez nem csak szakvéleményben feltüntetendő információk esetén igaz, hanem az élet ezer más területén, pl pl a manapság oly divatos internetes adat-kérések során: ha irreleváns adat megadását követeli/kényszeríti, hagyd ott a fenébe.
"Gyakorlati vizsgára készülve szeretnék otthon csinálni egy gyakorló panelt motor bekötésekhez. "
A vizsgán szerintem nem attól leszel magabiztos és sikares, hogy ugyanazt az egyszerű motorvezérlő kapcsolást százszor megcsinálod. Ha érted a dolgok működését akkor elsőre is jól fogod megcsinálni és mindig ugyanaz az áramkör a sok gyakorlástól nem lesz egyre jobb.
Sőt, még baj is lehet a dologból, mert kialakulhat benned egy rutin, amitől eltérés a vizsgán pánikot okozhat: pl a sok otthoni gyakorlás közben az agyad azt fogja megtanulni, hogy "a kereszt reteszelés második vezetéke a a bal oldali mágneskapcsoló jobb felső sarkáról és a középső mágneskapcsoló bal alsó második pontjára megy". És ha a tényleges vizsgán más típusú mágneskapcsolók (időrelé, stb) lesznek más sorrendben és mondjuk függőlegesen, akkor beüt a pánik és lebénulsz, mert a feladatot nem tudod rutinból megoldani, márpedig te a otthon a rutinra "edzetted" az agyad (habár nem vetted észre).
Az effajta gyakorlás akkor segítene valóban sokat neked, ha
- vagy minden egyes gyakorlás más-más gyártmányú, és elrendezésű alkatrészekkel történne (ebben az esetben nem tud rutin bevésődni a zagyadba)
- vagy PONTOSAN olyan (vagy konkrétan azon) a táblán gyakorolhatnál, ami majd a tényleges vizsga fog történni. Mart akkor a rutin nem gátol, hanem segít :)
Sokk gyakorlással az egyszerű részfeladatok (pl vezetékvég lecsupaszíatása, bekötése) végzését lehet GYORSÍTANI, de de ezek begyakorlásához viszont nincs szükség ezerféle különböző alkatrészre.
És óriási segítség lenne egy olyan szoftver, amelyen egyszerű egér-kattintgatással lehetne különböző alkatrészek különböző pontjait összekötni a képernyőn, majd "bekapcsolni" az áramkört és kipróbálni a dolgot. De mivel ez rohadt hasznos lenne, ezért ilyen szoftver soha nem lesz a magyar oktatásban.
"Gyakorlati vizsgára készülve" "Keresnék még erről tananyagot"
Eddig milyen tankönyvekből tanultál?
" Milyen időrelét, hőkioldót "
Időrelét bármilyet,de legjobb az univerzális. A hőkioldót a motorhoz valót,de mivel feltételezem csak a vezérlés miatt lesz funkciója, olyat amin van a segédérintkezőt a hőkioldótól függetlenül lehet ki-be kapcsolni. De motorvédő segédérintkezővel ugyan azt a lehetőséget biztosítja.
"Youtube-ot átnéztem, inkább elmélet van"
A villanyszerelés elsősorban elmélet.Másodsorban az elméletre alkalmazzuk a megvalósítást.Ezt nem lehet lelesni videóból. 10 villanyszerelő egy csillag/delta vezérlést 10 féle módon fog huzalozni,(aligha lesz teljesen egyforma) és az eredmény minden esetben jól működik.
Elsősorban régebbi tankönyveket tanulmányozd (könyvtár) ne a világhálót.
" 230/400 motorom lesz"
Ezzel nem tudod kipróbálni a dahlander és a csillag/delta kapcsolást.
Gyakorlati vizsgára készülve szeretnék otthon csinálni egy gyakorló panelt motor bekötésekhez. Váltó, keresztváltó, légvár, forgásirány, dalander, csillag-delta kötések lesznek. Ezekhez már beszereztem 2 be 1 ki nyomógombot, 3 mágneskapcsolót (dilool 62), kismegszakítókat, sorkapocsokat. 230/400 motorom lesz. Milyen időrelét, hőkioldót és kiegészítőket ajánlotok még? Keresnék még erről tananyagot, aki most végzett nemrég, segítsen 😄. Youtube-ot átnéztem, inkább elmélet van.
Köszönöm a válaszokat. Tehát akinek a vállalkozási profiljába beletartozik az adott eszköz, arról adhat "szakvéleményt". Mondjuk egy napelemes inverternél gondolom érdemes a kivitelezőt zaklatni ilyennel.
Gyakorlatilag bárki adhat "Szakvélemény"-t, akinek a vállalkozási tevékenységei között van olyan ami alapján tud "szakérteni" az adott ügyben.
- a vállalkozást/szakértőt azonosító adatok - a megbízót és készüléket azanosító adatok
- a "címzett" biztosító megnevezése
- az elvégzett vizsgálati művelet (szükség szerint fotó és mérési jkv is kellhet, főleg érdemi mértékű kár esetén) - a MEGÁLLAPÍTÁS --- villámcsapás másodlagos vagy elsődleges hatása a kár oka (vagy más) --- javítható(költség becslés)/gazdaságitotálkáros/javíthatatlan
- keltezés, aláírás
A biztosító igyekszik kiszűrni a kamu károkat/szakvéleményt belső elelnőrzések keretében. Tehát ésszerű a realitás talaján mozogni, nagyjából, azaz.
Nem árt, ha volt vihar a környéken a kárbejelentésben mondott időpontban (tudják adatbázisból). Nem árt, ha egyértelmű a hiba és az oka...
Sziasztok! Ki jogosult szakértői vélemény írására? Ha egy műszaki berendezés villámcsapás után elszállt és erről kéne iromány milyen végzettség kell hozzá vagy elég, ha vállalkozó az ember és nem muszáj szakinak lennie?
Hű, az milyen típus lehetett? Ilyenről én még nem is hallottam. De nagy léptékben gondolkodva, ha volt ilyen 300 állomás, és egy ment gallyra, és téged meg órabérben fizettek, a kárt meg az úgyis megkötött biztosítás korrigálta, akkor helyes intézkedés volt kihagyni az aljzatokat. :)
Erről eszembe jut a nyugati szórakoztató elektronika "bejövetele" az átkosban.
Füreden egy egész utcának mentek tönkre a nyugatról beszerzett készülékei, mert a gyártó megspórolta a primer oldali olvadó biztosítékot a trafóknál...
Ezt az árajánlat után a tulajnak kell eldönteni. Azt szokták mondani hogy ennyiért majdnem újat kapok.
Persze az összehasonlítás csakis az azonos típus ill paraméterek esetében lehet.
Már visszakérdeztek hogy én mennyit adok érte. Semennyit, vigye el. A Méh telepen jó ha 60ft-ot kap kilójáért.Oda kell mennie és vissza (üza). És ott sorba kell állnia. Vitatkozni az érkezés sorrendjéről a nemzetiségekkel.
"A mai készülékfejlesztés nem a 20éven belül 1x (vagy akkor sem) szükséges hiba-megelőző alkatrészek beépítéséről szól."
Igen ezt általában nem vállalják magukra. Inkább előírják a beüzemeléshez szükséges védelmi eszközöket. Innentől a készülékünk általában helyhez (konnektorhoz) kötötté válik.
Egyszer egy szakboltban kompresszorokat nézegettem. Kérdeztem a szakértőt hogy motorvédelem miért nincsen bennük? Ő visszakérdezett a pult mögül hogy egy kompresszort hogyan tudok túlterhelni? Ha akarok kiépíthetek neki védelmet a csatlakozás előtt.
Mondtam egy pár lehetőséget hogy miért kellene bele, erre a vitát lezárta hogy tud olyat is adni amiben van, de az más árkategória.
Nekem egyszer, még a másik háznál, éreztem hogy egy kicsit "csíp" a szalagfűrész. Vertem le egy jó védőföldet, és már nem csípett. Viszont néhány nap múlva leégett a motor.
Idővel lehet, hogy jobban terjednek majd itt is a bedugós FI relék, meg azok a belső megoldások, ami van a mosógépednél.
Én most a gyerekünk lakásában a felújításkor két relére osztom szét a két vizes helyiség, és a két szoba áramköreit, hogy ne kelljen nagyon botorkálni a sötétben, valamennyi áram a lakásban azért legyen, míg a javítást végzem.
Főleg ha a szivattyút is fel kell újítani. Szimering, esetleg tengely perselyezés, netán a benne lévő műanyag (nem jut eszembe a neve)csere, és ha még a járókerék is rossz.
A mai készülékfejlesztés nem a 20éven belül 1x (vagy akkor sem) szükséges hiba-megelőző alkatrészek beépítéséről szól.
A németeknél egy időben úgy volt kötelező, hogy még nagyon drága és bonyolult volt az egész lakásra venni és beépíteni, ezért egy időre akkor (nem a mai árakon) elterjedtek ezek a "továbbdugós" cuccok..
Ott máig lehet kapni, csak idehaza nem gyakori dolog, node itt ki vesz "továbbdugót" ~20ezerért, ha a sarki villanyközértben áfásan 4600ft a fi relé, és az már egy "jobb" valami mert néha van 3100-ért(!) is..
"Volt persze már vele, szimerving és fűtőbetét miatti leverés."
Nálunk nincs FI relé (még), és ez a hiba is megvolt az automata mosógépnél, de annak saját védelme tiltotta a további használatot hiba jelzéssel.
Én a FI relét inkább látnám készülékenként annak saját védelmeként mint az elosztó táblába építve azon rugózva hogy egyet ami mindent lekapcsol (aztán a sötétben botladozva nagyobb baleset érhet bennünket), vagy kitüntetett áramköröket és "akkor mennyit is? hármat..tízet szisztémával.
Nyugi, mindjárt megmagyarázza hogy a testzátlat az ő szótárában csak az 1 ohm alatti összeköttetés a fázis és a védőföld között, a 100mA-es szivárgás nem az.
"A Fi relé lecsapkodások szerintem 90 százaléka soha nem érné el azt az áramerősséget, hogy lecsapja a kismegszakítót akkor, ha nem lenne ott a FI relé."
Ezt én is így vélem. A FI relé lekapcsolásának leggyakoribb oka a vízhez köthető,ami valóban nem kapcsolja le a kismegszakítót. Utána jön a véletlen érintés,és a próbalámpa (feszültség keresés).
A testzárlatra is kapcsol, de ez csak velejárója a dolognak. A zárlat kezelése a túláram védelmi berendezés feladata,ill a védővezető nem engedi hogy a hozzáférhető részeken veszélyes feszültség lépjen fel.
Azt a testzárlatot amit a FI relé érzékel de a megszakító még nem,a helyét szemre igencsak nehéz megállapítani. De ahol a megszakító lemegy annak igencsak jól látható nyoma van. De ez csak a hibafeltárónak jelent könnyebbséget a hiba feltárásnál.
A leselejtezést én írtam, és persze részint képletesen. A mossógép nálunk is egyszer, kétszer leoldja a fi t függöny mosáskor, mert attól a sok túlhabosodott víztől oda is jutott egy kicsi, ahová, már nem volt szerencsés.
Volt persze már vele, szimerving és fűtőbetét miatti leverés.
Persze, hogy megjavítottam és nem dobtam ki.
Ahogy írjátok, a kezdődő zárlatok, lassan, de biztosan egyre jobban kidolgozzák magukat, a végeredmény a teljes zárlat, ami már megúszhatatlan hiszen csak idő kérdése, mikor szenesedik át vezetővé a meghibásodott szigetelés.
"Csak az átlag állampolgárnak e medencében ez nem értelmezhető"
Egyszer kérdezték hogy a szivattyú az aknában dugvillával csatlakozva leveri a kismegszakítót. Ha fordítva dugja be akkor nem, és megy a szivattyú is. Jó ez így?
Mondom ez testzárlat, újratekercselés lesz. Egy ideig használta míg bárhogy dugta be,leverte. De addig azért hülyének nézett. Talán büszke is volt magára hogy elodázta a tekercselést.
Ha a FI relé lemegy egy készüléken nem biztos hogy ki kell dobni vagy selejtezni..... Szivattyú amiben áll a víz lehet lekapcsolja a relét de megfelelően kiszárítva lehet megmenthető.
Mosógép szimering hiba miatt sem kell selejtezni, a cserével a probléma lehet megoldható.
Azt, hogy egy kemény test zárlat, vagy a megengedett szivárgóáram fölötti érték verte le a fi relét, azt egy szigetelési ellenállásméréssel tudod ellenőrizni.
A Fi relé lecsapkodások szerintem 90 százaléka soha nem érné el azt az áramerősséget, hogy lecsapja a kismegszakítót akkor, ha nem lenne ott a FI relé.
"Mekk Elek magyarázata is jó lehet, kb olyan valószínűséggel, mint amikor télen a náthás kisgyereket elviszi a mama a gyermekorvoshoz, az meg azt mondja, ez bizony AIDS."
Én gyakorlatilag azt írtam, hogy a kismegszakító és a FI relé lecsapkodások okai között igen ritka a testzárlat.
Szerinted ha megvizsgálnénk mondjuk országosan egy millió kismegszakító és FI relé lecsapódás okát, akkor ezek hány kb százaléka lenne testzárlat? Mert szerintem jóval 90 százalék felett valószínű, hogy NEM testzárlat a kiváltó ok.
Így van. Csak az átlag állampolgárnak e medencében ez nem értelmezhető. :D Én is jártam úgy, hogy mondtam a szomszédnak, én ezt kidobnám, mert leveri az áram-védőkapcsolómat. A válasz az volt: az én dugaszolóaljzatomról rendesen működik. :D
Ritkán, de előfordult olyan eset is, tapasztalatom szerint, hogy a kezdődő zárlatot szigetelési ellenállás méréskor a meggerrel sikerült szétütni, aztán persze egy idő után a hiba egyérteműen újra jelentkezett.
Az egyik lehetséges magyarázat elég egyszerű. Volt egy testzárlat, amit a kismegszakító eléggé szétégetett, és így csak valami koszon-szénen keresztül van már csak, nagy ellenállással, ami a kismegszakítót már nem üti le, de elég áramot biztosít az ÁVK lekapcsolódásához.
Mekk Elek magyarázata is jó lehet, kb olyan valószínűséggel, mint amikor télen a náthás kisgyereket elviszi a mama a gyermekorvoshoz, az meg azt mondja, ez bizony AIDS.
Akkor ott egy kis szivárgás van. A megnyálazott kézfejeddel érintsd meg a burkolatot! Nem csíp egy picit? A fi relé már 30 mili amper eltérésnél is lekapcsol. Egy ilyen nagy motornál már lehet hogy 100 mili amperest kellene feltenni. De majd a szakik megmondják.
Azért tegyél a motortestre egy fázisceruzát, lehet, hogy pislákolni fog. Ha ráz az asztal, akkor ne a csapágyakban keresd a hibát. A többit Elek elmagyarázta.
"Egy 7,5 kw os motor lecsapta a 25 A fi felét. Utána volt még 3 szor 16 C S megszakító . Az fent maradt. Van valami tudományos magyarázat erre a jelenségre?"
Van. A FI relé kizárólag azt nézi, hogy folyik-e egy kicsike áram (mondjuk 3 század amper) áram szabálytalan irányban (pl a földelés felé), mer az azt is jelentheti, hogy valakit éppen ráz az áram. A FI relét nem érdekli (nem figyeli), hogy hány amper folyik át rajta, nem fog lekapcsolni még száz ampertő lsem. A FI relére ráírt 25 amper csupán a maximális terhelhetőségét jelenti, az felett tönkremehet.
Másképpen mondva: a FI relé és a kismegszakító az áramkör teljesen más jellemzőit figyeli, van olyan fajta elektromos hiba, amire csak a FI relé reagál és a kissmregszaitókatt nem érdekli és van olyan, hiba, amely csak a kismegszakító csapódik le és a FI relé észre sem veszi. Olyan hiba NAGYON ritka, amire mindketten érzékenyek.
Tehát a fenti kérdésed egy elektromos szakember szemében kb így hangzik: "Az autóm a kipufogója hirelen igen hangos lett, miközben az akkumulátor feszültség szintje nem változik. Mi lehet ezen jelenség tudományos magyarázata"
Én, ha nem probléma a pénz meg a súly, meg a térfogat, akkor 25-öst használnék, ott már személyautónál nem merül fel, hogy befolyásolásra alkalmas nagyságban esik rajta a feszültség.
De ezt csak azért mondom, mert nekem olyanom volt, egy munkából maradt pár méter, pont piros és kék, különlegesen hajlékony.
A Hungarocamion telephelyén az 50-es nyilván ajánlottabb lenne.
Hát ez az. Amúgy nincsen a hétben Vunder... akárki
Viszont tegnap átnéztem az infrafűtésesbe, megütötte a szememet az érintésvédelem szó, belekérdeztem, erre egy CannondaleF7000 nevű csákesz egyrészt kioktatott, hogy az áram nem megy, hanem folyik, utána meg ilyeneket mondott, hogy EPH-ra van húzva, meg fi relén lóg, és ez a következetes hozzáállás annyira gyanús lett... :D :D :D Pláne, hogy mint kiderült következtetésként, nem igazán van tisztában az érintésvédelemmel.
Azért legközelebb úgy illik, hogy előbb elolvasod a könyvét, ha nincs benne, és segítséget kérsz, leírod a tv pontos típusát, a füles ponos típusát és a csatlakozót is lefényképezed.
8-15? Azán mihez képest? Vagy mi van akkor a fixekkel, ami nem is zoomos? Ezeket saját magukhoz mérik, szóval sokat nem jelent, mikor a 100-400as obi csak 4x zoom, a 70-200 meg alig 3szoros ahogy a 14-42 is. A 14-140az 10szeres és akkor ez most távolabb mutatja, mint a 4szeres zoomos. Bírsz követni? Na de ha a 140mm-t kisebb érzékelő elé teszem, akkor olyan a kivágása, mint mikor a 200ast teszem nagyobb elé... De jah, pályaszám leolvassásra még én is használtam itt a városban :-)
De vannak olyan fényképezőgépek, amelyek saját zoom-ja annyira erős (8-15-sörös), vagy a képe annyira magas felbontású (soksok megapixel) hogy néha még távcső sem kell, csak maga a fényképező.
"Ha az olyan egyszerű lenne, akkor már megnéztem volna... (mármint a megnézés...)"
Magasan lévő adattáblát fényképeztem már vadázstávcsőn keresztül is (sőt, szükség esetére van csillagász távcsövem is, de azzal eddig csak infrasorompókat kellett finomhangolni :)
Sajnos a beltéri egység áramfelvételéből nem tudsz semmiféle hasznos következtetést levonni. A kültéri egység áramából lehetne kompresszor taljesítményt saccolni durván (persze csak ha nem inverteres a klíma), ezt megszorozva kb hárommal-néggyel megsaccolható, hogy papíron hány kilowattos hűtő/fűtő teljesítményű lehet ez a klíma.
Szia! Milyen TV-d van? Az újfajta laposok már tudják konfigurálni a fejhallgató kimenetet, hogy mi legyen. Fejhallgató kimenet, akkor némítja a hangszórót, vagy vonalkimenet, akkor nem némítja, de nem is szabályozza a hangerőt.
Ha régebbi, akkor a scart csatlakozóról kösd a hangot az adóra. SCART RCA átalakító és RCA JACK átalakító kell hozzá, vagy forrasztgatsz.
Effajta véletlen elírás talán havonta is előfordul. Ha még mindig ezzel a két évvel ezelőtti bejegyzésemmel próbálod bebizonyítani, hogy én milyen nagyon buta vagyok, az azt jelenti, hogy az elmúlt két évben elkövetett másaik 20 elírásomat nem is vetted észre, annyira nagyon buta vagy :)
"Nem szokták ezt a három fázisú teljesítményt normálisan kitárgyalni. Általában felhányják a képleteket, elégtelen magyarázattal."
Ez rohadtul így van. Ezért mondtam, hogy aki ezt a tanítási módszert kitalálta, az lehet, hogy szakembernek kiváló volt, de oktatónak nagyon hülye. És ez nem egyedi eset, csak a villanyos szakterületen is talán százasával is találhatunk olyan dolgokat, amit röhejesen egyszerűen is meg lehetne tanítani, de ehelyett annyira rettenetesen szarul oktatják, hogy olykor még öreg profi szakemberek is elbizonytalanodnak egy-egy pillantara.
Írok egy példát (kettős feladat: egy számolási feladat és egy állítás), a szöveg elolvasásakor mindenki figyelje saját első gondolatait, reakcióit. Helyes oktatási módszer esetén a feladat megfejtése egy másodikos szakmunkás tanulónak frusztráció mentesen, ÉS fejben kellene megtörténnie, ezzel szemben még eges vén profi szakiknak is kétszer át kell gondolni a dolgot (sőt, számológépet kell használniuk), azért, mert oktatási idióták által kidolgozott szar módszer szerint tanították meg nekik annak idején.
"Három fázisú 690 wattot fogyasztó villanymotor árama kb 1 amper. Akár csillagba, akár deltába van kapcsolva."
"Szeretném megkérdezni, hogy hány KW-os egy ilyen klíma? Létezik, hogy 2 KW?"
A holmályos fénykép alapján létezhet hogy 2 kW-os. Az is létezhet, hogy csak 1 kW-os és az is létezhet, hogy 5 kw-os. De a KÜLTÉRI egység oldalán valószínűleg van egy kis adattábla, amit ha jól olvashatóan lefényképezel, akkor ennél pontosabbat is lehetne mondani.
"létezik e valamilyen megoldás pl. kapcsoló amivel kiküszöbölhető az, hogy állandóan ki kelljen húzni a csatlakozót ilyen esetben?"
Igen, létezik, több is.
Szegény embernek sajnos a TV belsejében is kell barkácsolnia:
A TV-n lévő fejhallgató csatlakozó aljzat érzékeli, hogy a dugó be van dugva, ekkor elnémítja a hangszórót: a dugó bedugásakor két-két kis érintkezési pont eltávolodik egymástól, ezért a hang nem jut el a TV hangszórójához. Például ezen a képen egy TV hangszórói az aljzat 10 és 11 pontjára vannak kötve, láthatod, hogy amíg be van dugva a dugó, aaddig a hangszórók nem kapnak "áramot".
A feladat a következő:
- veszel egy kettős kapcsolót, ez lehet egy picike műszer kapcsoló, de lehet akár egy kétsarkú világítási kapcsoló is
- egy vékony négy eres kábel egyik végét a TV belsejében ráforrasztood a fejhallgató csatlakozó aljzat (rajz szerint) 2, 3, 10, 11-es pontjaira (persze értelemszerűen, mert a te TV-dben nem lesz odaírva, hogy ez a 10-es pont :) neked kell megtalálni ezt a 4 pontot a csazlalozónál
- a kábel másik végét oda vezeted, ahol a TV hangszórót kapcsolgatni szeretnéd (ez lehet a TV mellett, de lehet akár a TV néző foteled mellett is)
- a kapcsoló négy pontjára rákötöd a kábel négy erét úgy, hogy a kettős kapcsoló egyik fele a csatlakozó 2 és 10 es pontját kösse össze egymással, a másik fele pedig a 3 és 11-es pontokat.
És készisvagy, a kapcsolód mostantól be tudja kapcsolni a TV hangszóróját akkor is, amikor be van dugva a fejhallgató dugója.
Kevésbé szegényes módszer:
- veszel külső hangszórókat a TV hez, olyat, aminek van távirányítója és vezetékes (3,5 mm jack) bemenete
- veszek egy jack elosztó dugót, bedugod a TV-be (ettől kezdve a TV saját hangszóróját soha többé nem használod)
- a jack elosztó egyik felébe dugod a fejhallgatót, a másik felébe a külső TV hangszórót, amit a saját távirányítójával bármikor bekapcsolhatsz.
Legkevésbé szegényes módszer:
A modern TV-k hez közvetlenül lehet csatlakozni bluetooth-os fajhallgatóval és a TV menüjében megadhatod, hogy a TV saját hangszórója mikor szóljon és mikor ne.
Van egy rádiófrekvenciás fejhallgatóm TV-hez. Ennek az adója ugye össze van kötve a TV-vel egy kábellel. Az a problémám, hogy ha nem akarom használni a fejhallgatót, nem elég csak kikapcsolni, hanem ki is kell húzni a TV-ből az adó csatlakozóját ami ráadásul hátul van, hogy újra a TV hangszóróján szóljon a hang.
Az volna a kérdésem, hogy létezik e valamilyen megoldás pl. kapcsoló amivel kiküszöbölhető az, hogy állandóan ki kelljen húzni a csatlakozót ilyen esetben?
Mármint melyik teljesítményét kérdezed? Mert a beltéri alapján nem lehet megmondani. Hűtőteljesítmény alapján lehet 2kW, de villanyt csak a harmadát fogyasztja (legrosszabb esetben a felét), de ha nincs kapcsolgatva, hanem auto módban folyamatosan megy, akkor a hatodát, nyolcadát.
Az oldalán van egy cetli, arról tegyél fel képet, meg a kültérin lévő cetliről.
Ja, hogy ebben a topicban ez még nem világos. Ugyanaz az arc, tempo meg zen meg vundergraf meg barcomp meg istentudja. Hetente kivagnak 1-2 nicket, de marad elég.
Pedig az a) és a c) az világi egyszerű, gondolom én. A b) viszont a c)-ből következik világi egyszerűen: ha a három eredője nulla, akkor ha egyet elveszünk, akkor pont akkora jelentkezik, ellenkező iránnyal - elvégre, ha az elvett árammal együtt nulla lesz, akkor az elvett áram viszi le nullára, márpedig csak akkorát tud nullázni, amekkora ő maga.
Bakker, mi volt a Sport2-őn ma délután? Villanyszerelő VB
Persze nem úgy kell elképzelni, hogy van 2 aluvezeték klasszikusan elvakolt kötöződobozban amiből 3 réz van a másik végén, és nem működik - tegye rendbe. Van egy osb fal, azon 3 fullextrás doboz, és kösse össze, még csak legózni se kellett. Szánalmas volt.
Tájékoztatásul közölném, hogy a fázisfeszültség 230V, a vonali feszültség 400V. (itt van a gyök3) A fázisfeszültség csúcsértéke pedig 325V. (itt meg a gyök2 van)
Valamint tudja e valaki helyesen, hogy 3 fázisú rendszerben ohmos terhelésnél mennyi áram folyik a nullán, ha;
a, egy fázison folyik csak 10A b, két fázison folyik 10-10A c, mindhárom fázison 10A folyik.
(A helyes megfejtőket egy hétig nem mínuszolom :D :D )
Nem szokták ezt a három fázisú teljesítményt normálisan kitárgyalni. Általában felhányják a képleteket, elégtelen magyarázattal. Sokféle fórumon láttam ezzel kapcsolatos bizonytalanságot ami nyilván az okítás hibája - hogy deltánál így kell, satöbbi megjegyzések). Pedig csak onnan kéne indulni, hogy szimmetrikus esetben egy fázis teljesítményének a háromszorosa. Egy fázisé meg - csillagnál Uf*If, aminek a háromszorosa 3* Uf*If - deltánál meg Uv*If, aminek a háromszorosa 3* Uv*If, de itt a fázisáramot nem ismerjük, ahhoz bele kéne bontani a deltába, ezért praktikusabb átváltani a vonali áramra, amelyik az imádott gyök3*If, s így lesz először 3* Uv*Iv/gyök3, de a 3/gyök3-at nem szoktuk így hagyni a legvégén fogalmazott miatt (na meg régi praktikus megrögzöttség, hogy műszaki ember inkább szoroz, mint oszt), és mivel a 3/gyök3=gyök3, tehát marad a képletből gyök3*Uv*Iv.
Egy lépéssel meg tovább kell menni az utolsó bekezdésben írott előny miatt, ez pedig az, hogy a csillagkapcsolásnál is a 3* Uf*If képletet fel lehet írni gyök3*gyök3*Uf*If=gyök3xUv*If=gyök3*Uv*Iv alakban is, ami egyezik a deltánál látott képlettel (mert csillagban az If és az Iv megegyezik); ez a matekozás meg azért jó, mert így egyforma képletünk lett mindkét esetre, tehát a teljesítményszámításhoz nem kell a fogyasztóberendezés kapcsolásának az ismerete, másrészt meg bármelyik kapcsolásnál az Uv és az Iv biztosan mérhető az Életben, a többi meg esetleg nem.
Mivel ez a gyök3 ez meg s vektorok összeadásánál a szinusz 60 fokból ered, ezért nem nagyon látom, hogyan lehetne idáig eljutni gyök3 nélkül.
