De van a fényközeg, ami a legnagyobb sebességet engedi meg az EM sugárzásnak. Az a kérdésem, hogy ha egy neutrínó áthatol egy 100 méter vastag ólomfalon, azt milyen sebességgel teszi???
Még nem, de a klasszikus fogalmakat kontrollálni kell. Lehetséges végtelen nagy sebességgel, vagy időkéslekedés nélkül átadott információ, teleportálódás.
"Számomra az a kérdés ,hogy különböző közegekben a Fény ugyanolyan sebességgel halad -e"
Te faiskolába jártál?
Vagy átaludtad a fizikaórákat?
Az optikai résznél az az első amit a diákoknak megtanítanak, hogy az anyagi közegekben mindig lassabban halad a fény, mint a vákuumban, és hogy a törésmutató értékét a két közegbeli fénysebesség aránya határozza meg.
Számomra az a kérdés ,hogy különböző közegekben a Fény ugyanolyan sebességgel halad -e A vizben például megtörik a fénysugár. A fény vagy napsugár különböző anyagokat különböző mértékben melegit fel.Aanyagok vajon különböző fékező hatással vannak -e a fényre,
Ez a számitás amit a két autóról irtál,az ötven hatvan kilóméteres sebességel közlekedő autókról, ez valahol sántit.A 6O km sebességgel közlekedő autónak a sebessége akkor sem lessz 11O ha szembe jön vele egy 5O km sebességgel közlekedő autó. Azt elhiszem hogyha karamboloznak ,akkor a két sebesség összeadódik.Ha egy ember áll egy pontban és egy másik elindúl felé futva,hogy egy meghatározott időpontban találkozzanak,és ennek az embernek megvan a sebessége . A sebbessége attól nem lesz nagyobb, ha a másik ember elkezd felé futni, legfeljebb előbb találkoznak.
Megfigyeltem, hogy te azt hiszed a tudománytörténetből lehet megérteni a fizikát (nem lehet!), de még a tudománytörténetben is hamis hülyeségeket állírasz.
Amikor Einstein rájött, hogy a relativitáselmélete marhaság, akkor átnevezte speciális relativitáselméletnek. Ebben nem volt fényközeg (éter), sem gravitáció.
Azután írt egy újat, amelyet elnevezett általános relativitáselméletnek. Ebben már próbálkozott egy "új éterrel", meg a gravitáció helyettesítésére valami "görbe téridővel", de ez sem jött be, mert rájött, hogy téidő nem létezik.
Ekkor belekezdett valami "egységes mezőelméletbe" amelyet hibásan térelméletnek fordítanak, de ez már az elején megbukott.
A relativitáselméletek mindegyike számszerűen pontos modellje a megfigyelt és mért valóságnak, és természetesen ezt Einstein is tudta a haláláig. Soha nem tagadta meg, sőt kibővíteni próbálta az utolsó éveiben a kvantumfizikával egyesítve. Na, ez nem sikerült neki. (Még hiányoztak a "kirakósból" darabok.)
Most már csak az a kérdés, hogy hogyan jön ide a relativisztikus Doppler képlet, amikor a a gépkocsi (vagy a repülő) sebessége elhanyagolható a fénysebességhez képest, vagyis relativisztikus hatások nincsenek.
Szerintem sehogy.
A Doppler jelenség kis sebességnél is jól mérhető, tehát nem okozhatja relativisztikus hatás. Sem idődilatáció, sem térkontrakció.
De akkor meg az a baj, hogy a relativitáselmélet ellentétes a Doppler jelenséggel, vagyis valamelyik hibádzik.
A Dopplert ezerszer ellenőrizték, valóságos műszerek működnek a Doppler hatás alapján. (Sőt még a GPS is használja). Tehát ez tuti.
Akkor viszont a relativitáselmélettel van a baj, mégpedig nem kicsi.
Szerintem meg te nem értesz semmit a relativitáselméletből.
Csak elhiszed azt a butaságot, hogy ha egy vonaton ülő mozgó megfigyelő nem látja egyidejűnek a villámcsapásokat, akkor neki külön ideje van. (lásd Einstein vonatos gondolatkísérletét.)
"Ugyanis ez a búvalb@szott világ sajna olyan szerkezetű, hogy se a tér, se az idő nem abszolút érvényű, ezzel szemben a fénysebesség viszont az."
