Ha teljesen kinyitja a termoszelepet, akkor a kazán előremenője fog egy az egyben a padlóba menni, ami, mivel radiátorai is vannak, lehet akár 60 fok is. Biztos, hogy az jó lesz úgy?
Ja, és amúgy a padlófűtést NEM a szivattyú kapcsolgatásával szabályozzuk, ha már.
Ezzel a zajjal megküzdöttem én is, a kis mérős szabályzó okozta nálam , kihajigáltam azóta a 25-60 mehet 3 fokozaton is, csend van, mondjuk a körök nálam 63-65 méteresek.
Mondjuk nem nagyon értek hozzá, de ahogy elnézem, a sípolás jöhet abból, hogy nincs egy normális keverőszeleped, csak egy ami az előremenő hőmérséklet függvényében szűkít.
Szerintem ez az egyik legszarabb megoldás, én már rég kivágtam a rendszeremből, ráadásul nem is olcsóbb, mint egy normális keverőszelep.
Ha nem akarod átalakítani a rendszered normálisra, akkor szerintem az a legjobb megoldás, amit előttem javasolta, okos szivattyú auto adapt módban.
Kb fel eve vettem a sarokszelepet es szereltwm bele.
A folotte levo mosogep szelep tokeletesen mukodott. Konnyeden nyitott es zart. Most aszongya a zasszony, hogy egyre erosebben kell tekernie a mosogep csapjat, es beszukult az utja is, kevesebbet lehet rajta forgatni.
Mitol van ez, tudja vki? Vizko? Szennyezodes? Mire szamitsak, ha szetszedem?
Mikor újra jelentkezett egy hónapja a probléma, akkor az volt a gépész első mondása, hogy biztos nagy teljesítményű a szivattyú, hoz egy kisebbet. Majd felülbírálta magát, hogy mindig ekkorákat építenek be, nem ez a gond, biztos rossz a szivattyú, ezért hozott előbb egy ugyanolyan Witát, majd most ezt a BRH-t, ami most már sípol is ha fűtünk :). Hétfőn újra szólunk neki, hogy mi a helyzet, csak már nekem kellemetlen, hogy én adjak neki a szakterületén ötleteket, (úgy, hogy amúgy baromira nem értek hozzá, csak próbálok utána olvasni, meg itt kérdezni) hogy mit kéne csinálnia, másrészt viszont ő felelős a lakás gépészeti részéért, így nyilván ezek garanciális javítások, vagyis célszerű lenne ennek keretében megoldást keresni rá, de vszeg lesz egy pont ahol feladjuk, ha nincs eredmény.
Hát ettől még szívott lesz , de azzal mondtam most ne törődj mert eddig is így működött, az elmondásod alapján.
Majd ha kicsit komolyabban rá akarsz menni a fűtési rendszerre, akkor át kell alakítani. pl egy normális tágulásit kell felrakni, radiátorokat lecserélni stb... Majd egy szaki megcsinálja.
Azokat a csapokat a szivattyúnál pont nem kell kicserélni. Az örök élet meg egy nap, és felújítható tömítés cserével.
Ellenben azt kokány olaszt lecserélheted majd ami a vegyes fele megy, nagyobb méretre (amit mondott a kolléga) mert az szűkít is...
egy ilyen, 110*60 ilyenből van hat majd ezeket akarom lecserélni modernebb lemezradiátorokra, a három nagy meg olyna mintha kettő ilyne lenn egymás mellett, csak egyben
Köszi, megpróbáltam zárni az előremenőkön (és remélem, hogy jó kapcsolókat tekergettem), de még előtte, hogy érthető legyen:
este még azt tapasztaltuk, hogy van az eddig már ismert keringési zaj mellett egy magasabb, inkább sípolásra emlékeztető hang is. Miután lekapcsolt a fűtés, utána csak 1-es fokozaton csinálta ezt a hangot, ha 2-esre kapcsoltuk, akkor erősebb lett az áramlási zaj, de megszűnt a sípolás (és egyébként a légtelenítő csavart kitekerve a szivattyún szintén). Éjszakára 2-esen hagytuk, mert a sípolás sokkal zavaróbb. Reggelig nem ment a fűtés, és akkor 1-esre kapcsolva nem is sípolt. Most értem haza, 3-kor kapcsolt be a fűtés, most megint nagyon sípol, akkor is ha felkapcsolom 2-esre.
Ha elkezdem zárni a köröket, akkor érezhetően intenzívebbé válik a sípolás, az áramlási zajban viszont nem érzek változást, de nehéz megmondani mert a sípolás hangosabb.
Jelentem a szivattyú meg van fordítva. A szaki megcsinálta. És akkor ez most így jó? Mert azt mondta meg lehet a házon fordítani a mechanikát is, és akkor a vezeték megint bal oldalt lesz. De hát azzal nem fordulna mega forgatási irány is? Mármint nincs a kettő szoros kapcsolatban? Azt hittem ez az öntvényház nem szétszedhető, attól ilyen maszív.
Ha megengeded megkérdezném mit értesz azon hogy normál radiátor ?
A radiátoroknak 3 mérete van. Mégpedig : magasság - hosszúság és mélység/vastagság /
magasság : a legáltalánosabb a 600 mm ablakok alá.
hosszúság . a neve szerint is az amit vízszintesen mérünk,
mélység / vastagság / K 2K vagy 3 K, lehet úgy is , hogy 5cm 10 cm és 15 cm. Aztán vannak más konstrukciójú radiátorok is. Pl. nálam un. radal vagy radal panel aluminium radiátorok. Mind 1 m magas / egy sem az ablakok alatt - némely szerelő csodálkozott is, de mondtam nem az ö gondjuk / és a hosszúságuk változó... az igényszerint. A vastagságuk egységesen 5 cm. Annyit tudok még , a 7 db radiátorban . a csövekben kb. 70 liter víz van, ill, hogyha 70 fokon menne a rendszer akkor kb 10 kW-ot adna le, de mivel mindig csak 65 fokon megy, ennél kevesebbet.... annyit amennyit a kazán belepumpál a szivattyúja segítségével a rendszerbe.
megy a rendszer vagy 27 éve . A radiátorokkal gond soha sem volt.
De most jönne a kérdésem :
Mi az ideális szivattyú beállítás ? egyszer egy szerelő állított rajta valamit, mert mondta, addig nem volt jól beállítva.
Fég C12 kazán a hozzávaló szivattyúval. a szivattyúnak max 3 állása lehet, most akkor az ilyen vízmennyiséghez merre kell állítani ?
90 nm -es a lakás , 7db radiátor gondolom közepes vízmennyiséggel.
A fő probléma ,hogy lassan már tisztítani kellen a radiátorokat, mert a 27 év alatt csak elkoszolódtak kívűlről , ez csökkenti a hőleadásukat.
na igen, de nekünk gázuk is van, és műszaki cuccot soha használtan, ezt azért megtanultam
a grundfos tájékoztató ajánlotta családi házakhoz, van hat normál radiátorunk, két hengeres a wc-khez, és három dupla a nagy szobákhoz, ami megint csak hat normálnak felel meg, az összesen 12 nagy és két kicsi, ez azért elég sok
bírni fogja? mert az ára kétségkívül barátibb
de akkor amink van, Evosta dab az is ilyen hibrid lehet, és van a három fokozat ami a régi helyett van, meg az új hat fokozatú, ugyanilyen nagy csavar van az elején, csak a háza zöld nem piros
értem, de egyedül én ezt nem tom megcsinálni, majd mondom apámnak, ha felépült, azért ez egy nagy művelet lesz, ilyesmivel inkább akkor kísérleteznék, ha nem áll vagy bukik a dolog azon hogy meleg e a lakás vagy nem, szal nem szívesen csinálok most semmit, hogy még a hó is esett
tehát első körben szivattyú megfordít, második körben lecserélni egy jobbra, megnéztem amiket ajánlottál de egy Grundfos alpha 2 amit családi házakhoz ajánlanak olyan 120-130, ami persze nem baj, én szeretem megfizetni a minőséget, de azért ez annak a harmada volt (ismerve apám gondolkodásmódját)
Flexventről annyi kérdésem lenne: amikor megvettem azt mondták első használatkor csavarjam ki, hogy tudjon kijönni a levegő, aztán ha ez megtörtént csavarjam vissza (jóllehet víz nem jött ki, mert elzárta az útját) tehát ha nekem kell a kis kupakot csavarni akkor mi benne az automata? elzárószeleppel adták, 3,8-asat (elsőre 1,2-est adtak de az túl nagy volt ide) és akkor alapjáraton ezeknek zárt kupakkal kell menniük?
Gravitációs rendszerről: a jó fűtésszerelő aki csinálta a rendszert, az említett nagybátyám volt, kb 15 éve szerelték be a vegyest a gázkazán mellé, vagyis a gázkazán volt először, csak ugye apám hallott róla mennyit lehet ezzel spórolni, meg el lehet vele égetni a hulladékot, és egyből hogy akkor jó csináljunk egyet. Nem is tudom, hogy ez egyáltalán gyártott kazán, vagy úgy hegesztették össze lemezekből, mert apám is géplakatos és mindenfélét hegesztget a ház körül.
Még valami ha segít, csöpögni szokott a radiátornak a szelepe, ami most egy ideig hiányzott, tegnap megint egy kevés kicsöpögött, (vagyis most van tele a rendszer? és rossz a tömítés?)
A felső három radiátor közül kettőbe tettem automatát, egynél maradt a régi, hogy ne kelljen szaladgálni ha folyik a víz, ha zárva van a kupak, akkor is rossz? Amelyik kettőbe tettem azok most melegebbek, mint ahova nem, ott a légtelenítő csöve tiszta hideg.
A szivattyú fokozat. Na ez az amit abszolút nem értek. két verziója van:
Fix jelleggörbe
és
Arányos differenciálnyomással
elméletileg az elsőt padlófűtéshez ajánlják, a másodikat radiátoroshoz
az elsőnek 3 fokozata van, gondolom az erőssége, de csak gondolom, mert leírva nincs
a másodiknak meg hat
nekünk a padlófűtéses megy most maxon (lehet ezért működik fordítva bekötve is? mert mikor legutóbb kipróbáltam a másikat, olyna hangokat adott, hogy inkább nem kísérleteztem)
Huzatszabályozó? Már néztem, de nem értem az elvét, meg szerintem az igazán ezeken a modern kazánokon működik ami minden tip top, itt már emelni kell a kazán ajtón is, mert magától be se csukódik rendesen.
Hogy lehetne ebből nyomottat készíteni? Az mennyivel jobb?
Azzal ne foglalkozz hogy mit okozhat, inkább azzal foglalkozz hogy megfordítod! :D
Elzárod közvetlen alatta és felette lévő golyós csapokat, a hollandikat meglazítod, egy svéd fogóval vagy egy nagyobb vízpumpa fogóval.... és megfordítod az a szivattyút! A fűtés közbe ne menjen lehetőleg.
ismét segítséget kérnék, novemberben már egyszer felmerült a probléma: a padlófűtésnek egy folyamatos zaja van, kb. ahhoz tudom hasonlítani, mintha a távolban egy repülő menne. A zajt a keringető szivattyú okozza, de nem maga a szivattyú adja a hangot, hanem a keringő víz, az egész lakást betölti, nem egy meghatározott helyről szól. Novemberben kiderült, hogy rosszul volt felszerelve a szivattyú (Wita aqua U25-55) kapcsolója, és maxon ment. Ez megoldódott, a legkisebb fokozatra állítottuk az átszerelés után, megszűnt a zaj. Majd január elején egyszer csak újra elkezdett ugyanez a zaj jönni. Azóta a gépésznek nem sikerül megoldani a problémát, előbb hozott egy másik ugyanilyen szivattyút, pontosan ugyanúgy zúgott. Most kicserélte egy BRH 25-60-asra, picit más lett a a zaj, de ugyanaz, nincs javulás, erre ő annyit mondott, hogy nem tud mit kezdeni vele... Ha a szivattyú elején lévő légtelenítő csavart kicsavarom, akkor megszűnik a zaj, ha visszacsavarom, visszajön.
Már felmerült, hogy túl meleg a víz a csőben, de a zaj független attól, hogy megy-e a fűtés vagy sem. Gondoltunk arra, hogy túl nagy teljesítményű a szivattyú, de ugyanekkora lakásokban a szomszéd 3 családban hibátlanul megy, ezért nem tűnik valószínűnek. Van esetleg valami ötletetek, hogy mi lehet?
Koszonom, ezeket mar masok is tanacsoltak, de nem bizom magamban annyira, hogy megcsinaljam, "szakembert" meg nincs kedvem hivni, illetve valoszinuleg dragabb lenne 6ezernel...
Az lehet hogy neked így logikus a szivattyú ahogy van, de ez fordítva van berakva az biztos! Meg kell fordítanod!
Amit kérdeztél az egy automata légtelenítő, ha akarod kicserélheted egy újra (flexvent) de legyen elzárva ha úgy tűnik nem jön ott már levegő. Légtelenítened nem nagyon kellene, mert alapjáraton gravitációs volt a rendszer, tehát ha egy jó fűtésszerelő csinálta régen ezt a rendszert az lelégtelenedik magától. A tágulási elhelyezése miatt szívott a rendszered. Ez tipikus, ha régen gravitációs volt, és később jött a gázkazán a szivattyúval. A felső radiátorokba, ne tegyél automata légtelenítőket mert az nem lesz jó a szívott rendszer miatt. Én biztos átalakítanám nyomottá, de az egy másik fejezet. Nektek eddig így működött, akkor most is fog csak fordítsd meg a szivattyút! A szivattyú fokozatot viszont el kell találnod, nézd meg a másikon hova volt beállítva.
Ja és nem kell felnyomatnod 80fokra, és utána légteleníteni. Ez a rendszer annyira nyitott hogy jobban nem is lehetne az. :)
A gázkazán mehet 70fokon, a vegyesre meg jó lenne egy huzatszabályzó minimum...
Én is úgy nézem, a házon a nyílnak lefelé kell mutatnia. Ha hideg / langyos a rendszer, húzd ki a szivattyút a konnektorból, indítsd be a kazánt, hogy felfűtsön 50-60 fokig, majd dugd vissza a szivattyút. Ha a szivattyú felett megmelegszik a cső, akkor fordítva van.
első kép, gondoltam induljunk a kályhától :D kék nyil amin jön a víz, piros nyil amin megy a meleg (legalábbis remélem hogy a felsőben megy a melegvíz)
ez kicsit homályos lett, de a következőn majd letisztul, a lényeg ez a másik oldala a falnak, egyébként a pincében vagyunk kb másfél méterrel a földfelszín alatt van a kazán, ez a helyiség a garázs, a fölső az előremenő, a középső a visszatérő, az alsó meg a gáz, ami megy a gázkazánba
ez ugyanaz, csak élesebben, a csövek mennek a kamrába (pókhálók a plafonon)
itt vagyunk a kamrában, ahol kezdődnek a gondok, nekem ez egy napomba telt mire kisilabizáltam mi merre megy
szóval előremenő megy felfelé a lakásba mellette jön le a visszatérő, az előremenőbe alulról jön a víz a gázkazán felől, ha azzal fűtünk(ezt barnával jelöltem a változatosság végett) míg legalul az a gázvezeték ami a garázsból jön
a kérdőjeles kékkel karikázott akármi egy légtelenítő lenne? a visszatérőn? közelebbről nem néztem meg, de lehet nem is működik már, vagy épp ellenkezőleg, ez felel azért, hogy levegős a rendszer? mert a kék nyilak ugyan a kazán fele mutatnak, de a szivattyún a nyil az ellenkező irányba mutat, vagyis lehet a kazánból szívja a vizet?
ugyanaz a kép kicsit távolabbról, alul a piros csapot akkor zárjuk, amikor a gázzal fűtünk (most az van zárva)
nehéz fotózni ezt a részt, de háromból remélem már letisztul a dolog, kékkel karikázott a szivattyú, ami elviekben a tágulásiból szívná ki a vizet (de a nyil rajta felfele mutat, vicc az egészben hogy így lehet olvasni az írásokat rajta, tehát így tűnik logikusnak betenni)
a másik oldalt vagyunk, szivattyú (látod, tök olvasható minden) , visszatérő cső, alul megy a gázkazánba, de ott most ugye el van zárva, és a háta mögötti csövön megy a garázs felé
ez a nagy piros kar meg a leeresztő, slagot rákötjük, kar kinyit, víz megy, töltjük a rendszert
föntebb gázvezeték, a és gázkazánból az előremenő barnával
ugyanez a másik irányból, G betűvel jeleztem amerre megy cső a gázkazánba, de az ugye zárva van, szóval a víz csak egyfele mehet, a garázson keresztül a nagy kazánba
a nagy csőútelágazódás fölött vagyunk, apám sose csinálta meg ezt a lejárót, szóval jobb híján egy kürtő az egész, egészen az első szintig megy, kettéválik, és megy a konyha, előszoba, illetve a hálószobák, fürdőszoba irányába,
az emeleten vagyunk ahol van egy kis zuhanyzó, illetve lenne, ha apám megcsinálta volna, de így csak a tágulási tartály külön szobácskája
a tartály, az előremenő beleömlik a tartályba, de nem ér bele, néha csak csordogál, néha meg ezen jön ki a gőz amikor túl forró a víz
alul a visszatérő kis hurokkal, ami állítólag jó, hát hurka az van neki
ugyanez közelebbről, az a fekete kifolyás a szinte, ameddig kell tölteni, vagy ilyen biztonsági, hogy az előremenő ne tudjon beleérni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi homokot összegyűjt, egy iszapleersztőt is lehet be kéne építeni a rendszerbe
és a végére egy bónusz, adalék anyag, hogy apám ezt a tartályt szétvágta amikor a rozsdától kilukadt, úgyhogy ez valójában zárt volt, és volt egy túlfolyója/kiömlője, úgyhogy a párolgás miatt folyton töltögetni kell vízzel, hogy mindig legyen benne víz és a visszatérő ne kapjon oxigént
na, tömören, és röviden ennyi a rendszer, és fogalmam nincs hogy ez most gravitációs, vagy szivattyús (egy helyen azt írták akkor gravitációs ha a kazán van legalul, és ez nálunk meg van, de nagybátyám azt mondta nem az) apám meg ma azt mondta a szivattyút nem kell kikapcsolni akkor se ha légtelenítek...
a mai napi fejlemények, feltettem a két automata szelepet a felső radiátorra, az egyiknél hagytam a csavarhúzós megoldást, alul elkezdtük vízzel telenyomatni, a két szelep elzárt, nálam folyni kezdett a víz, én is zártam, vizet elzártuk (szivattyú nem ment közben)
kazánt felfűtöttem 80 fokra (többre nem akarom, mert a legutóbb mikor megvettem a hőmérőt és kísérleteztem meddig jó, a 90 már túl sok volt, és felül kilökött egy csomó vizet) sőt elképzelhető, hogy 60-70 között már egyáltalán nem fűtöm tovább mert annyi is elégnek tűnik, csináltam egy videót is, hogy milyen hangja van a kazánnak, már korántsem olyan bugyborékolós mint tegnap, de azért még kicsit csobog
szóval mikor éjfél fele lement 40-re szivattyút kikapcsoltam, aztán még engedtem ki egy kis levegőt, szal elviekben szerintem most már jól működik, csak nem tom mi a helyzet a szivattyúval, hogy be lehetne e építeni valami védelmi mechanizmust, és ha igen, mit és hova? pl az ötös képen el is gondolkoztam, hogy minden van ez a visszatérő így megbonyolítva, ahol balra fordul a cső, jobbra fordítani, és mehetne rögtön a kazánba, oda feltenni a szivattyút, és még így is a gáz visszatérő előtt lenne, ahogy most... vagy lehet jó utaztatni a vizet? mert akkor hosszabb csövön át jobban hűl?
ha tudom valahogy beteszem a videót is, hogy lásd normális e ha ilyen a hangja a kazánnak
először is, tényleg tökre örülök, meg hálás vagyok ha valaki segít, vagy legalábbis érdemben meghallgat egy fórumon (bármilyenen) pláne ha olyan a téma, amihez hülye vagyok, mert ehhez aztán az vagyok (a Visszatérő nekem egy hete még egy DiCaprio film volt)
másodszor is későn tudok csak gép elé jutni úgy hogy időm is legyen, mert dióhéjban apámat baleset érte, egy hónapra kórházba került, a 70 éves anyám meg itt maradt a fűtetlen lakásban, és ez csak az egyik probléma, mert nagyon sok minden most derült ki, amiket az öreg elhallgatott, (többek közt, hogy majdnem kivonták a kocsit a forgalomból, mert nem fizetett be egy közlekedési bírságot, de ez most más kérdés, a lényeg, hogy agyon sok minden ügyintézés a nyakamba szakadt, gyorsan ki is vettem három hét szabit) én Pesten lakok, és épp az ősszel gondoltam arra, hogy legalább a felső szintet fel kéne újítani itthon, de most hogy így testközelből is láttam a dolgokat, ez tényleg nem várhat
a mama megfagyni nem fog mert gyorsan vettem neki egy olajkályhát, egy hősugárzót, meg egy elektromos paplant :D
De ettől függetlenül ha már itthon vagyok gondoltam begyújtok a kazánba, de kb. annyit tudtam róla, hogy pakolom a fát, az meg melegít, egy hétig nem is volt semmi baj, aztán én hülye kitaláltam hogy kitakarítom a kazánt, és lekapartam az összes ráégett koszt, kátrányt, port meg mindent, amit apám 25 év alatt hanyagolt, gondolom De csak gondolom hogy ezek valamennyire szigetelték már a kazán oldalát, ami miatt magasabb hőfokra kellett felfűteni hogy ugyanazt a teljesítményt elérje, no másnap ugyanúgy befűtök, fölforrt a víz a francba, ráadásul annyi, hogy már nem lehetett utántölteni a tágulásiban.... és ekkor kezdődtek a gondok
mert csak emlékeztem hogy apám valahol alulról szokta feltölteni a rendszert, meg hogy nem ártott volna légteleníteni se az első begyújtás előtt, de hogy hol? na hogy hülyeséget ne csináljak hívtam egy szerelőt, aki bejelentette, hogy ő csak gázkazánokkal foglalkozik a fűtési szezonban (pedig én szeretem megfizetni valakinek a munkáját ahelyett hogy saját magam elbasszak valamit)
pótmegoldásként kijött a nagybátyám a régen szintén ilyesmivel foglalkozott, de már ő is legalább 65 éves és alig mozdul ki otthonról, ő mondta mikor ránézett a szivattyúra, hogy fordítva van beszerelve
Na és ekkor jutottam el oda, hogy akkor kell segítség... mert ez a szivattyú már 2 éve tuti így megy, tehát... működik, csak rosszul, valamit csinál, lehet az is, hogy jól és akkor már olvastam mindenfélét, hogy be lehet kötni az előremenőbe is, a visszatérőbe is, hogy nem is kell mert csak rásegít a rendszernek, hogy alapjában véve gravitációs a téma
mindezt pár napja már legépeltem, csak a rendszer elszállt, és nem volt lelkierőm újrakezdeni
harmadszor csináltam neked jobb képeket, hogy... képben legyél, csak ezeket idő feltenni a gépre, meg berajzolni, letömöríteni, stb. a következőben küldöm ezeket
Sziasztok, szeretném megoldani, hogy a padlófűtés-szivattyú a kazánnal együtt kapcsoljon (most egy csőtermosztát kapcsolja, de elég nagy a késleltetése). Régebbi fajta computherm q3rf termosztáttal kapcsolom a fűtést, ezért megörültem, amikor rátaláltam erre: http://www.computherm.hu/index.php?inc=product&ref=25 A kérdésem csak az lenne, hogy szerintetek ez működik a régi fajta q3rf-fel is, vagy csak az újabb típussal? Van valakinek tapasztalata vele? Előre is köszi.
Te nem olvasod amit ír neked az ember? Minek copy-zol ide be ezermesteres, meg gyakorikérdéses okosságokat? Ha oda le van írva és jónak látod csináld. Ha azt akarod hogy segítsünk azt csináld amit írunk, és arról adj információt amit kérünk! Itt vannak szakik akik nap mint nap, csinálnak fűtést. Többek közt én is... szívesen segítek ha tudok, és hagyod.
"Először felfűtjük a rendszert a maximális hőfokra, mert a hideg víz nagy mennyiségű gázt képes elnyelni, hidegen tehát nem fognak a gázok kiválni. A felfűtés után kb. fél órára kapcsoljuk le a kazánt (és ezzel a szivattyút), mert a gázkiválás csak akkor fog bekövetkezni, ha a folyadék közben nem áramlik. Fél óra elteltével a fűtőkör legmagasabb pontjain - ahol a légtelenítő szelepeknek is lenniük kell (4) - összegyűlnek a felesleges gázok. Az automata légtelenítő szelepeknél (5) nincs dolgunk; a szerkezet belsejében lévő úszó folyadék hiányában lesüllyed, a szelepet kinyitja, és a felesleges gázok távoznak, majd a tágulási tartályból helyére áramló folyadék a szelepet visszazárja. A kézi légtelenítő szelepeknél ugyanezt egy csavarhúzó segítségével magunknak kell elvégezni. A légtelenítő szelep csavarját kissé hajtsuk ki, de előtte a biztonság kedvéért tegyünk a szelep alá egy edényt. A szelep addig maradjon nyitva, amíg levegő jön rajta, és amint megjelenik a folyadék, a csavart hajtsuk vissza. Ilyen légtelenítő szelepet találhatunk a fűtésrendszer legmagasabban lévő hurkainak tetején (ha több ilyen hurok van, akkor mindegyiknél), de egy alulról betáplált vízszintes fűtőkörnél a szelepek lehetnek a radiátorok végén is (6). Egyes radiátorok légtelenítésére a végükön lévő záróanya (7) szolgál. A légtelenítés után valószínűleg újabb feltöltés is szükséges majd, de egy átlagos idényindítás után a légtelenítést egy lépésben el lehet intézni. Ha azonban a rendszer valamiért le volt ürítve, és friss vízzel kellett újra feltöltenünk, akkor a légtelenítési folyamatot legalább háromszor meg kell ismételnünk, mert a második és harmadik felfűtés után is még gázkiválás következik be."
ez az ezermester.hu-ról van, de gondolom gázkazánról ír, mert a vegyest, azt hogy zárod el félórára???? vagy ott meg kell várni hogy kicsit lentebb menjen, mondjuk 70 fokról 40-re?
vettem automata légtelenítőt, na most azt írja az első beüzemelésnél tekerjem ki egy kicsit a sapkát, (van rajta két lyuk) flamco flexvent, aztán vissza, légtelenítéskor tök jól el is záródott magától
de akkor után ne tekerjem ki? a kis lyukakon távozik aminek kell ugye?
Köszönöm mindenkinek a választ, én is az 5 rétegű felé hajlottam hobbista munkákhoz, főleg miután láttam egy szakit vele dolgozni a nyaralóban, hogy milyen gyorsan, és spec. eszközök nélkül megvan.
(Kell vagy 15-20 idom az összes tervemhez, tehát nem tud olyan drága lenni, hogy ne érje meg.)
Mellesleg az ejtő oldallal van a több fejfájásom, mert ott ugyan a technológia pofon egyszerű, de erősen ajánlott figyelembe venni a gravitációt... Így nem csak hogy hülyén néz ki, ha arrébb teszem a mosdót (teszem azt) 2 méterrel a másik falra, de eltakarni sem tudom olyan könnyen, a fürdőszobai bútorokat el kell hozni a faltól, stb. stb.
Egyszer egy előszobában alakítottam ki egy konyha sarkot, és vért izzadtam, hogy egy küszöböt felvésve, helyére a PVC-t betéve, majd megfelelően takarva kihozzam megfelelő lejtéssel, és valahogy befusson az eredeti helyére...
Vegyünk 6 csomag ropit. Áztassuk ki vízben, majd ha a ropi beszívta a vizet csurgassuk ki egy tálba. Aztán a tálba tegyünk egy polipot. Máris kész a polipropilén. Bocs mindenkitől :)
Gyakori kérdésekkel ne foglalkozz, mert hülyeségeket írnak, bár a szívott rendszerben van igazság... Ilyen hogy gőzvezeték, csak gőzfűtésnél van :)
Elképzelhető hogy fordítva lett berakva a szivattyú annak ellenére hogy a felirat így van jól rajta. A szivattyú öntvényen a nyíl meghatározó. A szivattyú lehet az előremenő vezetéken a kazán után, ez nem baj. Lehet a visszatérőn a kazán előtt is. A csövekről nem tudunk semmit... de ha szívott fűtésed van, és elhelyeztél most utólag légtelenítőket akkor azon nem kifele légtelenedik a rendszer hanem befele szívja a levegőt.
Tehát jó lenne kideríteni hogy szívott, vagy nyomott a rendszer. Ezt legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy megnézed a tágulási vezetéke hova van bekötve. Az a lényeg, hogy a szivattyú szívó oldala felől kell csatlakoznia az alapvezetékhez. Ekkor nyomott a fűtés! Ehhez kövesd le a vezetékeket és derítsd ki. Én ezekből a képekből nem tudom leszűrni.
Egy bizonyos szint fölött már ilyen figyelmetlenek. De legalább tudja az ember, hogy kell számolni. Viszont az istennek nem találok olyat, hogy csövek vagy sima lyukak légáteresztő képessége.
Ez pedig az un. műa. csöves ragasztásos eljárás. . 25 éve felvezettem egy nyomót a tetőtérbe egy mosdókagylóhoz, azóta is működik. Viszont az öcsém így bővítette volna a hálózatát. neki nem sikerült !
Persze kérdés létezik e még, mivel elég macerásos technológia.
"3. A rezet forrasztani kell, párszor próbáltam, nem ördöngösség, szerintem a forrasztáshoz való az eszközök is emberi áron megvehetők."
Én amatőrként ezt szoktam alkalmazni.
A 4.-et szeretik jobban a szakik, mert azzal jobban lehet haladni, stb.
Viszont ahhoz, ha jól tudom présszerszámot is kell venni, vagy kölcsönözni, ki tudja mennyiért.
A csövek általában nem szoktak túl hangosak lenni, de ezt is lehet vastagabb kb. 10 mm es köpeny vastagságú polifom csőhéjjal csökkenteni, amit egy 50 x 50 es kábelcsatornával el lehet takarni. A zajcsökkentés mellett a hőszigetelés és a páralecsapódás is kivédhető a csőhéjjal. A kanyaroknál ha lehet könyök idomok helyett használj íveket.
Kisebb otthoni szerelési munkára, pl. mosdó, mosogató falon kívüli áthelyezése, ami szakembernek baromira nem éri meg (főleg manapság), de érdemi szerelést igényel, milyen nyomó oldali szerelés technikát javasoltok a "hobbi szerelők" számára?
Tehát amikor az anyag szükséglet olyan minimális, hogy ára kb mindegy, a lényeg hogy otthoni kereket közt megcsinálható legyen.
1. menetes horgannyal bár sokat barkácsoltam, és Loctite 55-tel mindig sikerül csepegés mentesre kihozni (legfeljebb nem elsőre, hanem másodikra), de elég elavult és nehézkes, az egyenes ágak méretre szabása után többnyire menetvágó kell, tehát nem tetszik.
2. A szénacélhoz présgép kell, amit nyilván lehet bérelni, de akkor ahhoz kell igazodni a munkának, és ugye időben áll az ember mindig csehül, pont az lenne a lényeg, hogy este, meg hétvégén az ember kicsit matat, amikor ideje, kedve van.
3. A rezet forrasztani kell, párszor próbáltam, nem ördöngösség, szerintem a forrasztáshoz való az eszközök is emberi áron megvehetők.
4. Az ötrétegűt nem ismerem, de jónak tűnik erre.
Az sem érdekel, hogy mennyire szép, mert jól eldugva, azaz vagy lenti falsarokban tervezem elhúzgálni a dolgokat, vagy bútorok által takarva, vagy kábelcsatornában.
Falvésés, csempe bontás kizárt, de azért az lenne fontos lenne hogy ne legyen hangosabb a víz falon kívüli hosszabb szakaszon való áramlása.
Nyitottnál ha úgy csinálod, ahogy az előző hozzászóló, akkor az egész rendszered szívott lesz (kivéve a kazánt). Ha nagy a rendszer ellenállása / nincs elég magasan a tágulási akkor lelevegősödhet, mert lesz olyan szakasz, ahol negatív a nyomás, illetve kavitálhat a szivattyú is. Ha kisebb a rendszer/ gömbcsapok vannak / magasan van a tágulási, akkor ez a baj nem jön elő, és előnyként ott van, hogy talán tovább bírja a keringető, ha hidegebb vizet nyom. A másik gond a forrás esete. A legproblémamentesebb bekötés a visszatérőbe (kis hurokkal) csatlakoztatott tágulási, amit kiegészít a előremenő előtt függőlegesen felfelé induló vastag gőzvezeték, ami felülről vezet a tágulásiba, de nem ér bele a vízbe. Ha a visszatérőbe teszed a szivattyút nem tudsz gőzvezetéket csinálni, mert keringene a víz a tágulásin keresztül."
nekünk is ilyen van, de mire érti hogy ha a visszatérőbe tesszük a szivattyút nem tudok gőzvezetéket csinálni? hát az a jó nem? vagy most akkor szedjük ki a visszatérőből, és tegyük be az előremenőbe? legutóbb felforrt a víz nem nyírja ez ki a szivattyút? vagy éppen ellenkezőleg? segít gyorsabban szétteríteni a vizet a radiátorokba?
a légtelenítést úgy szoktuk, hogy alul van az a csonk (le is fotóztam) arra rákötjük a vizet, elzárjuk a gázkazán felé (alatta a piros csap most is zárva van)
aztán a víz telenyomja a csöveket, és amikor megtelik fönt a három szelepen folyni a kezd a víz, meg a tágulási tartályon keresztül, szelepeket elzárjuk, vizet elzárjuk, elviekben légtelenítve van a rendszer, lehet légzsák kialakulhat,
és igen a szivattyút mindig leállítjuk ekkor
valójában a radiátorok alja szokott hidegebb lenni, a teteje meg tűzforró, vagy a csőtől/szeleptől távol eső bordák szoktak hidegek lenni (de a radiátorok nem lejtenek, meglehetősen vízszintben vannak,) és miután ezt így év elején megcsináltuk fel szoktak melegedni azok is, viszont ha a szivattyú a kazán felöli visszatérőből szív és nyomja fölfelé a fordított bekötés miatt, akkor nem értem eddig hogy működhetett (mert kb 2 éve így van bekötve) és a vegyest, meg a gázt is ez szabályozza (vagy ez már annyira szipcsi szupcsi, hogy kikorrigálja? vagy éppen dupla annyit fogyaszt)
Szívott rendszer, nehéz kilégteleníteni, valószínűleg csak álló szivattyúnál lehet, mert amint beindúl a szivattyú levegőt tud szívni a legközelebbi légtelenítőn ( nyitott rendszer , kicsi a statikus nyomás ), de ugyanez érvényes a radiátor szelepekre is .
ha már itt tartunk a mi vegyes tüzelésünk sem szar, csak apám nem képes a hatékonyságot növelni pl olyan alapvető dologgal, hogy kicserélné a 40 éves ablak kereteket, meg ajtókat, és akkor egyből nem szökne ki a meleg
nekünk speciel új gáztűzhely kellene, mert már nehezen gyulladnak meg a rózsák, de az se biztos hogy gázost veszek
műszaki cuccból viszonylag ritkán veszek olaszt, de amitől jelenleg agyfaszt kapok az az, hogy semmi nincs leírva a kezelési útmutatóban, holnap lehet elmegyek az egyik árusító boltba hátha tudnak segíteni
igazából hallom hogy megy, meg forró a víztől, DE a jelek szerint padlófűtésre van állítva, nekünk meg radiátorunk van,
ami ennél is furcsább, hogy a szerelő kijött totál más miatt ránézett, és azt mondja: fordítva van bekötve (van rajta egy nyil ami tényleg a kazántól mutat a tágulási tartályig a visszatérőben, és nem fordítva) most már végképp nem értem hogy akkor hogy működik, meg egyáltalán jól csinálja ezt, ha lekapcsolom, a kazánban elkezd a víz bugyogni
de ha a nyílnak megfelelően kötnénk be, akkor meg fejjel lefele lenne az egész vezérlőrendszer, meg minden ami rá van írva
a rendszer nyílt igen, a keringetőn ha kitekerem a csavart picit akkor csordogál némi víz, de ennyi
tegnap már majdnem sikerült kilégteleníteni a rendszert, de az egyik szelepet túlságosan kicsavartam kivágta és kijött rajta elég sok víz, éjszaka töltögettem a kiegyenlítő tartályt, de lehet holnap még alulról is nyomatok bele vizet, mert még mindig túlságosan bugyborékol
és csak a felső három radiátornál vannak légtelenítők (azokra most vettem automatát) az összes többinél csak szelep van, amivel tekered hogy hideg, vagy meleg legyen
Néztem én is, de egy rés és egy 100-as lyuk közt azért van különbség. A 120X120-as ablaknál l -re 0,6-ot számolt, az meg úgy jön ki, hogy 4X120 körbe az 480 plusz a közepe nég 120, és az 600cm=0,6m
/h m,paV 3 2/3 szell.lev. l A következő módon számítható: a fajlagos légáteresztési tényező, m3/h,m,Pa2/3,
l a rések hossza, m -ben,
p a levegő beszivárgást okozó nyomáskülönbség.,
3 m/s-os átlagos szélsebességgel (normál széljárás) számítvap = kb. 6 Pa.
A különböző nyílászárószerkezetek fajlagos légáteresztési tényezője:
A nyílászáró minősítése típusa a [m3/h,m,Pa2/3]
Légmentes zárású Pl. jó minőségű, tömített műanyag ablak 0,04
Jó légzárású Kettős üvegezésű, jól záró fém v. fa ablak 0,3
Közepes légzárású Kapcsolt fa ablak, jól záró 0,6
Kis légzárású Pl. ajtó küszöbbel 2,0
Gyenge légzárású Pl. ajtó küszöb nélkül: 6,0
Tény hogy nem jött át a kopin a képlet, de meg lehet nézni. Na itt van egy un. delta p ez a nyomás különbség.
Most ez a négyzeten ? A köbön vagy
a 2/3 -on van ?
Miért nem lehet azt tiszteségesen megadni, nem törttel, hanem tizedes számmal ? A 2/3 az ugye 0,66 .
Az előadó billirozott ezen a konferencián, de tuti, hogy a 10 %-a sem értette.
Egyébként az átmenő levegő függ a nyomás különbségtől és a luk nagyságától elsősorban plusz némi surlódástól.
Maga a képlet azért sem tisztességes mert ugyan beszél a különféle nyilászárók éleiről, azol hosszáról jelóli is azokat l -lel, de talán annyi belefért volna hogy hát urain én ennyi és ennyi rés szélességet gondolok... ne adj isten mérek .
Azért a két keresztmetszetet nem szabad egyenértékúnek tekinteni. A terület hiába egyforma a légáteresztő képességek nagyágrendekkel eltérnek egymástól.
Viszont az már a sacc. tartományba esik, hogy 1 m rés az tulajdonképpen hány cm 2.
A minta példa egy 1,2 X 1,2 négyzetes ablakot mutat. Annak a kerülete 4.8 m 480 cm. Ha a rés negyed mm 0,25 cm , akkor a résfelület 0,25 x 480 = 120 cm 2, tehát a kívánságod 3 lötyögős ablak teljesíti.
Hát ez mondjuk szerintem nem a haj de szuper szivattyúk közé tartozik, de mindegy...
Ennyi pénzért már lett volna Grundfos is :)
Visszatérve, az a lapos csavarhúzós nagy csavar a légtelenítő. Azt lehet kitekerni...
De az írásodból azt vettem ki hogy nyílt a rendszered, tehát annak le kell légtelenednie magától is.
A radiátorok végeit nyitogasd ki többször, esetleg emeld meg (már ha megtudod) ha nincs annyira lejtésben, hogy ki tudjon jönni a levegő. Az hogy megjelenik a víz, még nem azt jelenti hogy nincs is benne levegő... engedd ki rendesen.
Az benne van, hogy egy ablaknak vagy ajtónak a légáteresztését hogy lehet kiszámolni, de ott csak a nyílászárók zárási felületeit mutatja méterben. De hogy egy 300cm2 lyukon mennyi levegő fér át, azt hogyan lehet kiszámolni?
Annyira rámentetek erre a légellátásra a nyílt égésterűek esetében, hogy elővettem az egyik gépészeti könyvem és kiollóztam belőle, hogy kell ezt kiszámolni. Nem titok ez:
A szar gáz olyan mint a Yeti Mindenki beszél róla, de sosem találkozot vele senki. Azaz egy városi legenda.
Amúgy a mágnes szerintem semmmit sem csinál a gázzal.
Nekem az autóba ajánlották, hogy kössem be az adagoló elé a gázolaj vezetékbe, de még vagy 25 éve. Addig buzeráltak ezzel a szarral, amíg a béke kedvéért beépítettem. Nagyon meglepődtem, mert az addig alapjáraton urgáló motorom kisimult, nyugodt alapjáratom lett. A biztosnság kedvéért kivettem a rendszerből, és megint rossz volt az alapjárat. Visszatettem és megjavult. Tehát valamit csinál az biztos, mert nekem elég látványos elváltozást okozott. A fogyasztásom viszont nem lett kevesebb, de több sem. :-)
Na most olvasgattam utána,de ugye saját oldaluk azt ír amit akar,meg az ismerősöm monbdta,hogy az ismerősének mennyivel kevesebbet kellett fizetnie.Csak egy valamit nem értek a mágnes mit tudna csinálni a gázzal,hogy kevesebb fogyjon belőle.Mondljuk nálunk az a szar,hogy elég rossz minőségű a gáz mert sokat fizetünk de nincs igazán meleg nálunk sőt ha főzünk vagy valami akkor is lassan fő a kaja vagy melegszik,szóval nem tudom az országban mindenhol ilyen szar a gáz?Ezért olvasgattam ezt a mágneses valamit,csak én nem igazán hiszek olyan könnyen el dolgokat.
Ha felteszed a kazánra, lejjebb kell tekerni a termosztátot, és akkor kevesebbet fogyaszt :) Sajna sok ilyen átverős mutatvány van áramra, gázra, bezinre.
Valaki ismeri ezt a cuccot vagy próbálta már?Azt mondják égés javító meg ilyesmi a gázkazán közelébe kell felszerelni és valamit át kell állítani a kazánon,hogy hatékony legyen bár én kicsit kételkedő vagyok.
Ha tényleg kicsi a belmagasság és a pince padozat nem valami szétverhetetlen beton, akkor lehet úgy is eredményt elérni, hogy mélyíted a pincét, pl. középen. oldalt minden marad körben az eredeti.
Nos a lényegre inkább most térek ki.
A mikro környezetemben majd mindenütt volt /van pince.
Van akik értékelik van, akik rűhelik.
Én az elsőhöz tartozom.
Gyerek koromban volt szerencsém egy 145 nm-e házban lakni. Volt a házhoz egy kb. 25 nm -es pince .
Volt ott nem is 1, hanem 2 szénledobó is . Nyáron és télen ezek nyitva voltak... hűtve a felette lévő lakrészt mígnem valaki rájött, hogy nem kell annak állandóan nyitva lenni... legalább is télen. A sok 'műszaki' tanácskozás után valakinek eszébe jutott hogy 2 juta zsák ronggyal, szalmával megtöltve és azzal lezárni a pince ledobókat, amik hűtöttek mint az állat.
a pince a szokásosokon kívül később helyet adott egy szenes vegyes kazánnak és általában 100 q szénnek is. Működött.
Majd az én saját pincém a 15 nm jével. A szokásos tároláson kívül olajtárolásra és még műhelyként is funkcionál.
Vannak a városi lakásaimban is pincék.... koszosak, csak lomnak.
Aztán a rühelőkről . Egy fiatal ember hozzájutott egy 75 nm -es ingatlanhoz 36 évesen. Tető térbeépítés... felújítás, sok minden. pl. csicsás kerítés. Úgy már az építkezés vége felé eszükbe jut , hogy kell nekik garázs. Hát építettek Zuzamen 3, 6 milla. Volt nekik is egy 15 -16 nm-es pincéjük, boltozatos és az elmúlt 50 -60 évben eléggé koszos lett.
Annyira rühelték , hogy vastag betonnal kiöntötték a lehetséges bejáratokat. Volt egy a kamra felől és volt egy a ledobó felöl.
Tény hogy az ő döntésük, de a képhez az is hozzá tartozik , hogy a 16 éves fiúk másodjára marad le a sítáborról... anyagi okok miatt.
Ja a 3,6 millás garázs lomtárként funkcinál.
Mindenkinek más az értékrendje !
A fiatal ember már közel az 50 -hez persze valami dácsia terepjáróval flangál a közeli multi munkahelyére, ahol mellesleg targoncát vezet. Ki is fejtette eccer az apósnak, így többnek érzi magát. Szegény fia meg másodjára marad le a sítáborról.
Ja a meglévő pincéjüknek a bejáratát meg jó erős betonnal betömték.
Látom víz- gáz f... Hát annyit hogy az egyik lefolyó a pincén megy keresztül, igaz azok ritkán de csak eltőmödhetnek. Na akkor majd jön a lépkalapács !!
a kérdésem az lenne, hogy van a normál légtelenítés, amikor a keringetőnek állnia kell, nyomatjuk a vizet, aztán egy idő után a felső radiátorokból jön a víz, elzár, elviekben a rendszer levegőtlen
de, a régi szivattyúnk tönkrement, és vettünk egy újat, ami állítólag annyira szuper, hogy hajde, de totál nem tudok rajta kiigazodni
A cső és a faláttörés között van 15-20mm átmérő különbség, egy 300 vagy 400mm-es falnál, azt kívül belül körbefújod, azt többet ki nem veszed, csak ha kivágod fűrészlappal.
Inkább gipsz. Az nem teljesen vízszintes, mert a készülék fele lejtenie kell, hogy a kondenz vissza folyjon a készülékbe, és kell a gipsz mereven tartás miatt.
Azon a falon nem, amin a kazan van, tole jobbkezre eso falon lehetne, de az mar majdnem ugyanaz a tavolsag, mint a szenledobo. Ketsegkivul kevesebb helyet rabolna es mehetne nyilegyenesen, de at kellene utni a labazatot es a szigetelest. Az meg egyelore nem szimpi. Inkabb a szenledobotol kellene hozni egy csovet es levalasztani a kazant. Vegul is 3 fal majdnem meg is van. De nem tudom mennyire kellene komolyan venni a legzarast, milyen ajto kell egy ilyenre. Na meg minel nagyobb darabot hasitok ki a pincebol, annal tobb ter megy veszendobe. Bal oldalt ott vannak a padlofutes szerelvenyei, ha azt mind a kialakitando helyisegen belulre teszem, az komoly veszteseg lesz. Elotte meg nem is tudom hogy tudnam levalasztani.
Nekem a kazánházam (10-12cm beton épület) kívülről 5 centi nikecellel van szigetelve, azóta nem fagyott meg semmi benne. Eps ragasztóval a pince plafonjára felrakhatsz 5cm-t, nagyon sokat számít. A kazán mellett nem tudsz ütni egy lyukat a falra? Utána egy paravánnal leválasztva neki egy 2m2-t már a hideg sem fog bántani.
Igen, azt jo lenne, csak igy sem tul acelos a belmagassag, 2 meter korul lehet atlagban, en pedig 186 vagyok. :) 5 centi kozetgyapottal nem tudom mennyivel lennek elorebb, tobbet tenyleg nem tartok elkepzelhetonek.
Koszonom mindenkinek a raszant idejet, nem gondoltam, hogy ekkora erdeklodes mutatkozik a problema irant. :)
Szoval a pince egy 70es evekben epult Kadar kocka egy resze alatt van. Sajnos nincs teljes kepem, de igy talan mar osszeall a kep. Ez a szenledobos fal, es a korabban fotozott kazanos resz az ezzel szemben levo. A meredek falepcso a foldszinti eloszobabol indul lefele, jelenleg egy avittas faajto formajaban, amin nincs plusz szellozes kialakitva. A pince felett a kamra, illetve reszben a konyha padlozata talalhato, ami mar padlofuteses.
A szenledobos fal es azzal szembe allva a bal kezre eso fal teteje a kapcsolat a kulvilaggal, de a bal oldali falnal nyilvan at kellene furni mindent, labazati szigetelesestol.
A terv az lenne, hogy huzamosabb idot tolthessek lent a pinceben, telen is, raadasul azt gondolom, komoly hoveszteseg a hazra nezve is ez a lyuk. A latszat ellenere a nedvesedes eloben egyaltalan nem ilyen durva, a pince levegoje szaraz, az elozo tulaj is elektronikai muhelykent hasznalta. Most szarito vakolat kerul fel, de ez itt mellekszal. :)
Mintha meg mindig nem lenne biztos a kazan tipusa, ez a papir van raragasztva, ennyit tudok.
Szivhatna a levego a pince ajto felol is? De akkor azt a lakasbol kell elvennie. Jo az nekem? Persze ha cserebe alul lezarhatom a pincet akkor maris nem baj, ha lentrol hideg szivarog fel.
Ha az egesz tul bonyolult es draga, akkor nyilvan szamitasba veszem a kazancseret is, de az ha jol sejtem kemenycserevel is jar, ami vegkepp nem lenne olcso. Egyebkent valami problema van a kondenzvizzel is, mert a kemeny also nyilasabol visszacsopog neha egy keves, es a padlason is megfigyelheto, hogy nedvesedes miatt foltos a kemeny vakolt teglaburkolata.
Valaki irta, hogy a rendszer tul bonyult. Ezt nem tudom megitelni: a haz 2012ben reszben fel lett ujitva, ekkor a nappali es a konyha ala ugy 35-40 nm-nyi padlofutes kerult. A tobbi helyisegben pedig lapradiatorok vannak, (igazabol a nappaliban is megmaradt 1, de nem hasznaljak, eleg a padlo) Ennek a gepeszetet latni a kepen. Ha jol emlekszem a padlofutes keringetese folyamatosan megy, fuggetlenul a kazantol.
Hat ennyi a hatterinfokrol, de kérdezni ér. :) Koszonom, ha meg valaki beleol egy kis energiat, jo lenne tudni milyen iranyba induljak, hogy koltseghatekony es komfortos megoldas szulessen.
Mindenképp az egész vízmennyiséget kell fűtened, különben az a rész amit nem fűtesz megfagy.
Hiába meleg a radiátor ha szétfagy a kazán.
Én a helyedben a pufferbe tennék fűtópatront, úgy beállítva hogy 5°C felett tartsa a víz hőfokát, és bekapcsolva hagynám a legkisebb fokozaton a keringetőket, így biztosan mozog az egész víztömeg, egyszerre hűl, egyszerre melegszik, nem lesz olyan hideg pont ahol meg tud fagyni.
Nem tudom milyen a szigetelés, de lehet, hogy egy hét alatt nem is hűl ki annyira a ház, hogy bekapcsoljon a fűtőpatron.
Bizony nem. Ez nem egy elegáns nappali, ahol a kandallóhoz odavezetjük a csövet rejtetten, hanem egy pince. Az eredeti panasz az volt hogy az akkor még nem ismert szénledobó nagyon hűti a pincét és ezen keresztül a lakóteret is. Az a 30 x70 -es nyílás / 2100 cm2 /alaposan lehűtheti a pincét. Kell egy légbeejtő, ami biztos ami biztos elven legyen úgy 200 cm2 és mint írtad a legrövidebb, tehát az ellenállása minimális. Hová lenne praktikus ? Pl. a pince ajtóba.
Köszi! Annyit találtam a neten, hogy 70kW-ig 225cm2 szellőzés kell. A józan ész azt diktálja, hogy ha egy x átmérőjű 6 méteres csövön megy ki a levegő, akkor az a mennyiség simán át kell hogy jöjjön egy ugyanakkora keresztmetszetű lyukon, de még többnek is.
Így ahogy írod túl van mantrázva ez az egész légbevezetős ügy . Hogy egy laikus naiv kérdéseket tesz fel még csak csak elmegy , de amikor szakember fújja fel, hát az nem semmi.
Talán ha ezzel a képpel kezdted volna sok mindent megtakaríthattál volna ... nekünk.
A képek alapján ez egy kissé túlbonyolított fűtésrendszer. A kazánon kívül ahogy nézem van egy másik szivattyú is. Biztos ami biztos. A pince az a 20 nm-es egy közepes. Se nem túl kicsi sem nem nagy.
Látszik még a tégla boltozat is sőt a lejáróból egy darabka.
kérdéseid :
"Vajon miért húztak a tégla kemenybe fém csövet? Elvileg nem szükséges a gázkazánhoz. Vagy igen?"
Bélelésnek nevezik és nem a kazán, hanem a kémény védelme miatt. a béleletlen kémények nagyon hamar tönkre mennek - főleg a gázkazánoknál.
Megjegyzem az a tisztító ajtó se oda való , legalább is bélelt kéményeknél.
Akkor első körben hívok egy tervezőt, hogy döntse el, de szerintem nem építünk / nem burkolunk a kertben földben futó csatlakozó gázcsőre.
7 fm csövet kell körben kiváltani kb 14 fm új csővel, terv, engedély, kivitelezés, stb, az árkot én ásom, én temetem be, térkövet én szedem fel és rakom vissza, úgy kb. mivel számolhatok?
Mondjuk attól kicsit tartok, hogy régi acélcső van, és nehogy azt mondják, hogy a földben való toldás miatt cseréljem ki telekhatárig...
Érzésre igen. Kedden megyek ki megint, kipróbálom a kocogtatast. Egy 100nm es házról beszélünk, mennyi idő alatt illene beletolnia +fél bart? Én vártam vagy 30 percet, fűtés közben és készenléti állapotban is. Kb 0 hatással.
Sziasztok.Remélem jó helyre írok. Van egy 80 nm2-es házam.Vegyestüzelésű kazánnal fűtöm illetve egy 1500 literes puffertartály.A problémám a következő: a házat most pillanatnyilag csak hétvégén szeretnénk használni, hogyan tudnám megoldani, hogy fagyáspont felett tartsam a rendszerben a víz hőmérsékletét, és csak hétvégén fűtsek fával. Az összes 1500 liter vizet nem szeretném fűteni mert ez elektromos fűtőpatronnal nagyon drága. Több lehetőségen is gondolkodtam. 1.Lekötöm a puffertartályt és csak a kazánban a csövekben és a radiátorokban fűtöm valahogy a vizet. Na ez az, de hogyan? A kazán vízterébe sajnos nem tudok fűtőszálat tenni. 2.Veszek egy kisebb méretű tartályt pl.: 50-100 liter és ebbe teszek fűtőpatront.3.Villanykazán a vegyestüzelésű kazán mellé? Találtam egy villanykazánt aminek 10liter a víztere, ez nem túl kicsi?4.Gázkazán a vegyes mellé. Mennyibe kerülne ez? Kell új kémény? A vegyestüzelésű egy új szerelt kéménybe van bekötve.5. A rendszer fagyálló hőközlő folyadékkal való feltöltése.A fűtési rendszerekhez kifejlesztett fagyálló is tönkre teszi a tömítéseket illetve milyen gyakran kellene cserélni? Ha valaki tud kérem segítsen, bármilyen ötlet érdekel.Előre is köszönöm.
Áhh, jobban belegondolva az az ic inkább valószínűleg egy feszültségstabilizátor és azzal a szélső, fekete potival lehet állítani az ellenállásra jutó feszültséget
De jó, nagyon szépen köszönöm! Ránézésre pedig nekem ez az ellenállás 10w-osnak tűnik...
Közben olvasgattam még a konvekpro leírást, amiből kiderül, hogy max 3W-ot fogyaszt , 12 volton és max 500mA-en. Ez alapján én is 47 ohm-os ellenállást számoltam ki. :)
Azt még meg tudnád mondani mi a felirata annak az ic-nek? Gondolom optocsatoló, vagy fet, vagy valamilyen kapcsolást ellátó félvezető, ami az ellenállásra a feszültség rákapcsolását végzi. Én optocsatolóval, szilárdtestrelével terveztem megoldani ezt.
Úgy kommunikálok majd vele, hogy a lakás automaizálásához arduino mikrovezérlőt használok. Annak van mini változata is. Az arduino nano, vagy arduino tiny. minden ilyen termosztát melegítő egység kap egy ilyen mini mikrovezérlőt, ami ha jelet kap a bemenetére a lakás automatizáló vezérlőmtől, ami a hőmérsékletet is méri az adott helyiségben, akkor az kapcsolja egy relével, vagy akármivel az ellenállásra a feszt. Egyelőre a tesztelés idejére vezetékes verzióban akarom megcsinálni, de utána valószínűleg rádiovezérléssel oldom meg. Direkt nem wifi. Van ilyen rf modul is, ami kompatibilis az arduinoval. Végül is csak rf vezérlés esetén szükséges a mikrovezérlő ebbe a fűtő kütyübe, mert a vezetékes verzióban félvezető kapcsolással is megoldható az ellenállás terhelése. Ahogy a mellékelt képen is van. Csak én először arra gondoltam mérni kellene a kerámia ellenállás hőfokát is, pont azért, hogy kiderüljön mennyi idő alatt melegszik fel, hűl le, hány fokra, stb. Csak nekem nem lesz a falon kijelzős termosztát, és nem ott kell bepötyörészni mit akarok, hanem egy webszerveren tudom beállítani a megfelelő értékeket, időpontokat. Te hogy akartad megoldani a kis ventilátor bekapcsolását? Én egyébként pont emiatt gondoltam peltuer elem alkalmazására ellenállás helyett. Mert az olyan, hogy ha feszt kap fűt. De ha megcseréled a pólust, akkor hűt. Épp ezért az villámgyorsan felfűtené és mikor kell vissza is hűtené a csőtermosztátot. Persze az kb 10x annyiba kerül, mint egy ilyen ellenállás és még plusz alkatrészt is ignyel, de akkor is megvan az egész max 1500 Ft-ból :D
De nagyobb bajom is van, rendszer viznyomasa kezd a minimum közelébe érni. Elvileg a kis csapot kellene megnyitnom és feltolni 1 barig, de hiába nyitom, semmi sem történik. Mit cseszek el? Tételezzük fel, hogy van bejövő víz. :)
Koszonom a brainstormingot mindenkinek. A pince kb 2 méteres belmagasságú és 20nm. A szenledobo a nagyjából négyzet alaprajzú pince egyik végében, a kazán a másikban van. Kb 30x70 centi lehet a nyílás, és csak onnan tudnék csövet is huzni, ami így lenne vagy 4-5 méter.
Vajon miért húztak a tégla kemenybe fém csövet? Elvileg nem szükséges a gázkazánhoz. Vagy igen?
Ha jól látom neked egy viszonylag nagy szelvényű kéményed van . Legalább is a 400 cm2 ből következtetve.
az lehet egy 25 x 14 (350 vagy annál valamivel nagyobb szelvény, pl. 27 x 16 cm . nagyméretű téglából rakva.
De akár 20 x 20 -as is.
van a kéménynek egy ellenállása ezt kell legyőznie a huzatnak. Az ellenállás nagyjából a szelvénytől, a belső fal érdességétől, az előforduló törésektől /irányváltoztatásoktól függ. egy adott teljesítményhez adott füstgázmennyiség tartozik azonos fűtőanyag esetén. ha az a szelvény megfelel a kéménynél egy adott hosszban (általában 6 és 10 m között.. nálad 6m ) akkor egy lényegesen rövidebb hossznál miért ne lenne jó ? a légeejtőket falba, de inkább nyílászárókba építik, itt a hosszúság pár centitől max.
egy fél méterig terjedhet.
"Ha akkora nyílást vágok, mint a kémény belső keresztmetszete egy 15cm vastag falba, akkor jól sejtem, hogy az kellően túl van méretezve?"
Jól sejted, nagyjából megfelel. Hogy mennyire van túlméretezve, az felfogás kérdése.
Annyira mint maga a kémény szelvény.
Sőt később azt is látom hogy erre az egyszerű kérdésre nem kaptál választ attól akitől kérdezted. Nyilván fél a börtöntől.
Úgyhogy ha tőlem elfogadod, legyen a beömlő nyílás azonos szelvényű a kémény szelvénnyel és akkor egy enyhe túlméretezettség adódik a beömlő javára. Abból baj nem lehet.
De ha már beömlők akkor az én problémám. Az egyik lakásomban pont ott ahol az ominózus SD kazán duruzsol már 7 éve, nos ott a szegény tervezővel ráíratták a tervre útólag, hogy ha majd ablak csere lesz, akkor kell méretezett légbeömlő. Nem a kazán miatt, hanem a gáztűzhely miatt.
Akkor előírták, hogy kell egy konyhai elszívó... az volt. Sőt jó erős szívóhatással . A normál A4 -es papírt megtartotta, később próbáltam kartonnal, azt is megtartotta... tehát szív mint az állat. Az ablakok fából, van pont kettő nagy és van még egy külső ajtó is.. az is fa. De ha majd lesz valamikor ablakcsere ( mondjuk 10 év múlva ) akkor azok a leendő légbeejtők mihez leszenek méretezve , Gondolom a tűzhely max teljesítményén keletkező füstgázokhoz .. ja nem, azt elviszi a z elszívó ventilátora, hanem a tűzhely teljesítményéhez. Ez is ok.
Az a tűzhely max 10 kW.. ha megy a 4 égő és a sütő /egy évben csak eccer / tehát a du. tárgyalt kazán teljesítményének a fele, ott a 120-as kémény nagyjából elviszi a füstöt, akkor ha én fele akkor tűzhelyemre ha választok 120-as átmérőnek megfelelő légbeőmlő szelvényt ,csak megfelel , na de ezt majd akkor, ha ablakot cserélünk.
Addig is : ezekre a lébeömlökre van szelvény méret megadás, netán terhelhetőség írva ? Pl. a laborokban csak kimérik ezeket ? mondjuk egy db. tud normál körülmények között 5 m3 levegőt beengedni ? Na rá van ez írva ?
Egyébként pont a nyáron majd testközelbe kerültem ezzel a témával. Egy hatalmas társasházban / 55 lakás / volt gázfelújítás , tartott pont 5 hétig, igaz 4 -et igértek. Nos az egyik lányomnak van ott lakása és műa ablakok. Már 11 éve. Kértek légbeejtőt, amire azon nyomban akadt is vállalkozó, 3 lakásban kellett. Le szurkoltam a 22 eft -ot- és harmadnapra készen lett. Azóta eltelt 8 hónap és minden rendben. Csak a tűzhelyhez kellett, a kazán független a lakástól, un. szétválasztott rendszerű. Digó gyártmány /radiant / 11 éve kitünően megyeget !
Nekem van egy átfolyós vízmelegítőm. A mosogatóhoz. 3 kW-ot nyel el és ezért szolgáltat kb. 2 liter /perc 55 fokos melegvizet. Mivel az 55 fokot a kezem nem állja beállítom úgy 45 fokra és akkor jöhet 2,5 -max 3liter /perc. Ez a mosogatásra éppen elég.
Minden másra kevés lenne. Ja azért arra figyelni kell, hogy ha megy a mosógép, akkor nem mosogatok.
Ha jól tudom, számoltál már sokat. Hány esetben kellett nagyobb nyílás az épületre, mint a kémény belső átmérője? Mert az már nonszensz kategória, hogy 6m 400cm2 keresztmetszetű csövön több levegő tudna távozni, mint ami be tud jönni egy 0,15m hosszú 400cm2 keresztmetszetű csövön.
Éppen most érdeklődtem a kéményes topikban emigyen :
" Sziasztok !
Ha van valakinek a kémény ellenőrzés új rendjéről valami infója azt szívesen venném.
Nálam a helyzet a következő . Tavaly kimaradt, most viszont ajánlkoznak, sőt 2 időpontot is megadnak. Kerülik a megnevezést, azt azért nem merik leírni, hogy kötelező lenne, de céloznak rá. A sok szövegben pl. ez is áll :
" Fehívjuk a figyelmét, hogy a kémények megfelelő biztosítása az ingatlan tulajdonosának a felelőssége. A kémény ellenőrzés igénybevétele önkéntes , de baleset, tragédia esetén a tulajdonost büntető és polgári jogi felelősség terheli. "
és sok szöveg még.
Az viszont nem derül ki, hogy ha ellenőrzik, akkor a felelőséget is vállalják... valószínűleg nem.
A dilemám az hogy akkor beengedjem őket vagy sem ?
Mostanában szőrös szívűbbek vagy sem mint korábban???
Ha van valakinek tapasztalata, ossza meg velünk !
Van egy vélekedésem : Így szerzik az ügyfelet, aztán majd valaki csak perkál nekik ezért a munkáért "
Egyébként az elmúlt 28 évben 4 ellenőrzési helyen tudtam kezelni a dolgokat. A hülyeségeiket rájuk hagytam hiszen beláttam egyszerű mezei gyalog dolgozók ők is örülnek ha minden simán megy !
Ha szeretnéd rendbe tenni a légellátást, akkor csináltass egy méretezést és a szerint alakítsd át a rendszert. Amikor kijön a kéményseprő, katasztrófavédő bemutatod neki és boldogság béke lesz, ha nem akkor ők adnak egy határidőt amíg rendezned kell a dolgot. Ergó ha akarod ha nem úgy is leverik rajtad. Mint említettem empírikus dolgokat nem ismernek. Továbbá az sem hatja meg őket, hogy eddig így üzemelt probléma nélkül.
Volt egy kollégám aki nagyon okos volt, és kioktatta őket. Hát nem meg kellett csináltatni a kéményseprő járdát is. :-)
Érdeklődve figyelem, mi lesz a vége, mert nekem is ki kellene váltanom a kazánházam ajtajára vágott nyílást, a kazánház hátsó oldalára a kazán mellé szeretnék a falra egy szellőzőrácsot, így megszüntetve a jelenlegi kereszthuzatot. Ha akkora nyílást vágok, mint a kémény belső keresztmetszete egy 15cm vastag falba, akkor jól sejtem, hogy az kellően túl van méretezve? Nem akarok semmi csövezést, csak szimplán egy nyílást.
Lehet hogy nem értem azt a titokzatos számítást, de azért egy légbeejtőt ennyire felhabosítani, nem semmi.
Egyébként Öveges stílusban. Van egy meglévő, feltételezhetően jól működő kazán. Kell egy légbejtő, mekkora legyen ?
Nyilván akkora amekkora az égéshez szükséges levegőt biztosítja. És hová lesz az a levegő ? Hát elégetve a gázt a kéményen távozik mint füstgáz. Annak mennyisége a gáz + az égéslevegő némileg nagyobb térfogaton mint a hideg levegő. Ha az kimegy a minta példában prezentált 8 méteren akkor a nagyjából azonos szelvényen csak bejön a hideg mondjuk max 30 cm - en, ha a lábazatba teszik a beejtőt. De lehet azt akár az ajtóba is rakni (mennyi egy pince ajtó vastagság 5 cm ? ) vagy akár a megszűntetentő szénledobó új fedelébe. Nem kell ehhez ép gépész szakképesítés, csak némi áramlástani szemlélet.
Ha picit kisebb az egyik felület... esetünkben a beáramló, akkor ott valamivel nagyobb lesz a sebesség.
Természetesen lehet habosítani a témát és ha valaki erre vevő, akkor még nagy ép. gépésznek vélhetjük magunkat.
Mint írtam, most ismétlem egy légbeejtő méretezés azaz a méret kiválasztása nem egy ördöngös feladat. Nem kell biróságot és halált vizionálni.
A háztatások százezreiben megoldják egyszerű tapasztalati úton.
Aztán néha van aki nagynak véli (pl. mert fázik ) és eltakarja... na akkor jöhet a halál.
Azért azt feltételeztem, hogy ez egy valamikor átadott és átvett rendszer. . Tehát van megfelelő kéménye, sőt a rendszer már régen üzemel, így az állapot nagyjából beállt.
Egyedüli panasz a túlságosan nagy levegő beáramlás a pincébe. Most azon rugózni hogy az általam megadott 10 x 10 es beejtő tragikusan kicsi nem vall műszaki vénára.
sőt a később betett számításnak titulált adat halmazban is ha jól emlékszem egy 132 mm-es cső van, annak szelvénye pedig na mennyi ? hát olyan 136 cm2.
ezen kell eltávoznia az elégetett gáz égéstervének, ami ugye a gáz + az égéslevegő sőt lényegesen magasabb hőfokon mint a hideg levegő. Nem beszélve arról, hogy az általam vélt gázfogyasztás nem az a példában felhozott 2,7 m3/óra , hanem csak 2 m3 /óra fogyasztást saccoltam. Meg azért azt is vélni lehet hogy az a pince nem egy hermetikusan zárt tér.
Tehát másutt is beáramolhat még levegő.
Ha valaki ennyire félős, akkor az miért foglakozik az ép. gépészetnek ezzel az ágával, ez egy rejtély. Vagy csak arról van szó hogy elmisztifikálod a tevékenységedet ?
Végül is ez egy fórum nem egy pénzes tanácsadás , lehetnek vélemények pro és kontra.
Ennél a jelentéktelen, nem egy nagy műszaki problémánál 3 -an is adtak úgy ahogy elfogadható javaslatot. a 29 után nyomban a 30 -ban 156 cm 2 és a 32 -ben a 110 -es átmérőt, jómagam meg egy kadrát 100 -ast. ezek nagyságrendileg majd azonosak.
Erre te bírósági mesével,
felelőtlen tanácsadással , majd már temetéssel is jössz.
Ja anno rengeteg un. fix zsalút építettünk be direkte a levegő ellátás biztosítására.
Speciel itt nem egy kéményről volt szó, hanem egy egyszerű légbeejtőről. Volt egy böhöm nagy az a szénledobó és a 'panaszos' arra volt kíváncsi lehet e kisebb.
Természetesen lehet !!
Mennyi egy szénledobó ? legy en 50 x 60 cm, ami 3000 cm 2 . Most azon lehet vitatkozni, hogy a jó mennyire legyen túlméretezve . én egy 100 -at javasoltam, ami szerintem jó.
van ott egy kb. 30 x nagyobb nyílás ezt kívánta az illető leszűkíteni.
Ja érdekességként . a sok véleményezőnek azért az nem jutott eszébe , hogy rákérdezzen , hogy akkor mekkora is az a pince ?
Nem mindegy hogy 15 nm -es n vagy netán mondjuk egy 80 nm -es pince. Mo.-on a háztartási gázfelhasználás - tömegesen nem több mint 50 éves .... úgy a 60 -as évek közepén adogattak először csak az üzemeknek földgázt, majd sorra került a lakosság is.
Na szóval kezdetekben pici helyiségekbe )konyhák - fürdőszobák 9 bepakolták a gáztűzhelyt, vízmelegítőt később a kazánt is És bizony a légutánpótlásra a nagyon sokszor az ajtókon lévő alsó felső szellőzőt elegendőnek vélték .
mennyi volt egy szelvény , mondjuk 5 x 40 cm az 200 cm2 és azok nem is a szabadból pótolták a levegőt csak a lakás többi részéről.
Természetesen nem volt jó, főleg akkor amikor a tényleges készülék helyiség nagyon pici volt és a lakás többirésze sem valami nagy ill úgy általában nem volt megfelelő légutánpótlás.
Akkor mégegyszer : nem koax kéményről beszéltem hanem egy szétválasztott rendszerről és azt állítottam , hogy a hő és áramlástechnikai méretezés egy immitált valami volt.
és ezt a főkétüsz partnere a Schornstein..... kft végezte.
Jellemző, hogy mind a kettő telephelye a Rákospatak u. 77 -ben van . Ez a nagy összefonódás piti szimptómája.
A kéményesek szűk szókincsükben nincs benne az empíria, és a gyártó által adott kémény méreteket sem fogadják el.
Amiben hiszek az a hő és áramlástechnikai méretezés. A többi csak kuruzslás és saccolás. Amúgy a gyártók által felvázolt kémény hosszakkal két dolog van. Vagy jó vagy nem. Nem megbízható, ugyan úgy idealisztikus adat mint a kocsik gyári fogyasztás értéke.
Amúgy a hőmérséklet az ami nagyon be tud zavarni a kéménynél különösen ha koax égéstermék elvezetésről van szó. Ezért méreteztetik le a kéményeket. Régebben elfogadták a gyári adatokat, de annyi lett vele a gond, hogy jó pár éve áttértek a méretezésre. A program nem egy etvasz azt hiszem 60 ezer és elég könnyű kezelni, és nyugodtan aludhat a család.
Ha már ott van az a kazán, akkor is ügyelni kell a biztonságra , de a levegő ellátáshoz azért nem kell az a böhöm nagy szénledobó nyílás.
Az a 24 kW -os kazán fogyaszthat pl. 2 m3 /óra gázt... már amikor megy. Ehhez kell mondjuk 1,1 légfeleslegnél 20m3 /óra levegő. De legyen 25 m3/óra, biztos ami biztos.
Befeded azt a szénledobót és nyitsz egy légbeejtő nyilást ott ahol praktikus. pl. a lábazatban vagy az említett lezárásban.
Na az mekkora legyen ?
nos itt jön az empíria , de lehet egy korábbi számolás eredménye is.
Hogy könnyű legyen a számolás vegyél egy 10 x 10 cm -es szelvényt. De számoljunk métereben az 0,1 x 0,1 m azaz 0,01 m2. elég kis szelvénynek tűnik így elsőre. De mennyi levegőnek kell ott átáramolnia ? hát mint írtam 25 m3 /óra, az 25 m3/ 3600 sec.
És annak a beáramlási sebessége 0,7 - 0,8 m/sec , ami egy természetes beáramlásnál nem túl nagy érték. Megjegyzendő , hogy a mesterséges áramlásoknál a 10 m/sec érték is elfogadott, de hát ott a ventilátor szív vagy fúj.
tehát a számítás és a korábban megadott értékek nagyjából összevágnak / 30-ban 156 cm2-t vagy a 110 es pvc cső szelvénye, amit 32 -ben adott meg az egyik törzs topik tag./
Persze ha 160m-re , de mondjuk csak 20 m-re vezeted és több töréssel akkor nem árt a számolgatás.
Amúgy nagyzolás az egész !
Ja még annyit, hogy a légbeejtőt úgy kell kialakítani, hogy elzárhatatlan legyen.
Viszont ha baleset lesz , akkor sok mindenen kívül ezt is megvizsgálja az arra illetékes .
Hű, de jó fej vagy, köszönöm szépen! Akkor légyszi próbáld úgy, hogy látszódjon a kerámián a felirat... Ahogy tippelek a használt tápegységből kb 4-5w-os lehet.
"Méretezés nélkül csak kuruzslás, oly sok mindentől függ a légellátás."
Így van sok mindentől függ a lég ellenállás, de azért az a sok nem megszámolhatatlan.
Elsősorban az áramló közeg sebességétől, sőt a sebesség négyzetével változik, függ még a cső belső felületétől... hogy mennyire sima, talán a hőfoktól is
Na meg a cső hosszától.
de azért egy 24 kw os kazán annyi levegőt csak nem igényel, hogy egy no mennyi , mondjuk egy kétszázas sima cső ne tudná beszállítani mondjuk max. 2 méteren. Annak a szelvénye csak kisebb mint a szénledobóé
Mondjuk a méretezésen kívül létezik olyan fogalom is, hogy empiria, azaz korábbi számolásos méretezés elhagyása és egy érték tapasztalati meghatározása. Nem feltétlenül kuruzslás a tapasztalati úton történő méretezés .
más : az egyik konkrétan sanuniel duval zárt égésterű kazánomnál ami szérválasztott rendszerű a légbevezető cső 80 mm -es és kb 80 - 85 cm hosszú mire oda ér a z égőhöz.
nos itt sok minden számoltak vagy inkább immitálták a számolást , de ennek ellenállását biztos nem
Volt olyan ,hogy áramlási és hőtechnikai számítás, ami eredményeként kihozták azt hogy megfele.
igaz a gyártó e nélkül is tudta,mert azt nyilatkozat, hogy 30 -ig tudja a dolgát a készülék ventillátora. de egyesek a 6 -mre számolgattak vagy inkább úgy tettek mintha számolnának.
Egy sima kerámia ellenállás? Uram atyám, erre nem gondoltam. :D Nagyon köszönöm! Ellenálláshuzalra, peltier elemre, vagy fűtőlapra gondoltam... Végül is az ellenálláshuzal majdnem egyenlő a kerámia ellenállással, csak a kerámiaellenállás szépen "be van csomagolva". Nagyságrendileg értéket nem tudsz mondani, hány wattos lehet, vagy mekkora ellenállású?
Egyébként csinálok egy mikrovezérlős lakásautomatizálót és gondoltam csinálok magamnak egy ilyen konvektor vezérlőt. Megvenném én a konekprot is, de azt sajna nem tudom a saját kütyümmel vezérelni, mert úgyse árulják el hogyan tudnék vele kommunikálni. Így aztán megcsinálom magamnak. fűtőhuzallal már megy, de túl macerás tokot csinálni neki, hogy elektromosan szigetelve legyen, egyébként meg ne.
Köszi, eddig én is eljutottam, de engem a konkrét elektronikai megoldás érdekelne, hogy vajh peltier elem, vagy sima ellenálláshuzal, vagy valami kis fűtő lapka van benne... kíváncsiságból.
Saccolni nem tudok, de nem is akarok. Méretezés után minden kiderül. Nekem aki ilyen számításokkal foglalkozik olyat kell mondanom ami a bíróságon is megállja a helyét. Rosszul saccolok és még a végén valaki megcsinálja kevés szakértelemmel és baleset lesz belőle. Egyszer elég volt. :-(
Fene tudja, de elsőre nem mondanám, hogy kisebb lesz. Mivel ez a kazán a pincében van valószínüleg hosszú bevezetés kell hozzá, azaz, hogy tartható legyen az ellenállás ezért nagyobb keresztmetszet kell a levegő bevezetésnek. De ha van a pincének külső fala, esetleg beépíthető egy, kettő, három légbevezető. Méretezés nélkül csak kuruzslás, oly sok mindentől függ a légellátás.
A katasztrófavédelem nem ismeri a goglit, de az előirásokat annál jobban. Tehát ha meg akarsz bizonyosodni, hogy mekkora léhellétés kell a katánodhoz, készíttes egy hő és áramlásrechnikai méretezést. Ezt elfigadják, és nyugodtan alhattok is.
Egy kerámia ellenállással fűti a csőtermosztátot amíg a szobatermosztát adja a jelet egy ntc(vagy ptc ?? ) gondoskodik róla, hogy tartsa a hőmérsékletét.
Nálam Q7 vezérelte programmal.
Nem spórolásiból vettem, hanem a programozható működés miatt, nagyon bevált.
4 év alatt egyszer romlott el, egy ellenállás halt meg benne (böszme módon túllendült ) kicseréltem és tette a dolgát.
Abba nem kell aktiv szellozo elem (ventilator, vagy ilyesmi?). Eleg jol hangzik. Meg gondolom ha cserelnem a kazant/kemenyt turbosra, akkor is lezarhatnam a nyilast, nem?
Most ugye bejön valahol a telekre (kb sejtem), és a ház melletti járdát felfelé áttörve, a házfalon kívül kerül először felszínre, majd befordul a bent lévő órához. Ahogy szokott...
Ellenben a jövőben fedett, minden oldalról zárt, és valami szilárddal burkolt garázs lenne ott, ahol (kb) a csatlakozó vezeték a házat megközelíti.
Szabad ezt, vagy át kell helyezni a telken belüli nyomvonalat?
Remélem érthető voltam, és előre is köszönöm a választ! :)
A kazanunk a haz alatti pinceben van, semmi extra, meg nem is turbos Saunier Duval Semia 24. Gondolom ezert is kell a pincen az a nyitott szenledobo nyilas, amin suvit be a hideg, hutve a pincet es a felette levo lakoteret. Van valami koltseghatekony megoldas, hogy ne fagyjunk halalra de a szenmonoxid se oljon meg es a futes is mukodjon?
A régi gondolom be van drótozva, max a csőbe kell még húzni 1 szálat. SZépség annyira szubjektív.
Nekem 10év alatt az adó része volt már elég sok helyen, most pl. bajban lennék a fixxel, mert a leghidegebb gázzal fűtött helyiség jó mesze van a fix helytől.
De ha már be van drótozva egy korábbi miatt...? :)
Esztétikai szempontból egyetértek a dologgal, praktikusság szempontjából nem feltétlenül. Nálunk a pincében van a gázkazán, a jelenlegi termosztát az első szinten van, viszont a ház hőmérsékletet a felső szinthez képest szeretném szabályozni a házban, tehát az RF termosztát menne fel a másodikra. A pincéből a 2-ik szintig nem biztos, hogy el fog érni stabilan a jel.
Nekem az logikus, hogy azért használok RF cuccokat, hogy ne kelljen drótozni egy készülék és egy vezérlő közt. Másik dolog, hogy az az RF vevő nem olyan szép, hogy a szoba falára kerüljön. Ha meg drótozok, akkor megveszem párezer forinttal olcsóbban a sima termosztátot, és felcsavarozom a falra, nem kell külön odavezetni 230V-ot.
Ilyen kicsi gázfogyasztás mellett a nappaliba tennék egy klímát ami gondolom a hűtés miatt is kelleni fog és a kritikus helyiségekbe egy-egy kiegészítő 4-500W-os fűtőpanelt.
Ha a mostani fogyasztást akarnád kiváltani elektromos fűtéssel az sem lenne nagy havi költség.
95m3 gáz=cca.900kWh ebből az ócska konvektorok 70%-os hatásfokát nézve 560kWh-ra van szükséged havonta.
EZ 560x38FT=21280FT sima nappali áramból. Ebből ha klímával kiváltod a felét akkor spórolsz kb. 10ezernek a 2/3-át.
Fürdőbe tennék egy törölközőszárítós elektromost és egy 1000W környéki befújóst fürdés idejére.
Összességében ha nagyon nem zavar a konvektor én hagynám, pusztán anyagilag nem éri a felfordulást.
Valsz ugyanez nálam is a helyzet, de még nem néztem meg, hogy mennyire gyenge a jel ha a pincébe rakom a vevőt. Én sem látom akadályát, hogy miért ne lehetne a régi termo helyére felszerelni a lakásban.
Ha bármi kérdés van inkább kérdezz mint hogy lehülyézel köszi.
Adott egy családi ház aminek a bővítésén,nyílászáró cserén és a fűtés korszerűsítésén gondolkodunk.A szigetelés már megvolt
A jelenlegi havi gáz fogyasztásunk cirka 95 m3 ,az áram fogyasztás havi kb. 250 kW
Jelenleg gázkonvektorok és egy kandalló gondoskodik a fűtésről,a meleg víz ellátásáért egy parapettes ,átfolyós gáz vízmelegítő a felelős.
Az alaprajzon bejelöltem (szerintem) minden fontos információt.
A kérdéseim a következők lennének:
Melyik fűtési megoldás lenne az ár érték arányt és az átalakítás mértékét figyelembe véve a legkézenfekvőbb?
Amennyiben a fűtés maradna jelenlegi akkor hogy oldanátok meg az új fürdő-gardrób(Az alaprajzon a jobb alsó sarokba a besatírozott) fűtését -meleg víz ellátását?
Próbáltam érthetően berajzolni mindent a rajzon,sárgával a gáz,kékkel a víz vezetékeket ,a konvektorok,kandalló,vízmelegítő helyét,a gáz,villany és a víz órák helyét.
Ha bármilyen infóra szükség van ,megpróbálok válaszolni
Pontosan így van. Egy átlag fűrdő kb 3-6nm. Ezen belül kell jópár T, abból olyan is ami szűkített ami még drágább, és falikorongok, no meg könyök, ahova muszáj, mert nem tudod úgy meghajlítani... A tapasztalatom az, hogy egy ekkora fürdőnél kb 5-10ezer Ft-al drágább a rézzel szerelés. Ez elenyésző a teljes beruházási költségek tekintetében...
Arról nem is beszélve az 5 rétegűnél minden idom szűkít nem keveset! Nem elhanyagolható tény. Arról sem esett szó hogy persze lehet kapni pl 500ft-ért is 16-os presses falikorongot ami egy fos olasz, és egy év múlva elő fordul hogy könnyezni fog, meg van 1200 ft-ért is minőségibb. A rézzel meg nem tudsz mellé nyúlni... Ettől függetlenül vannak 5rétegű rendszerek amik profik, ilyen pl a REHAU ami szerintem magasan ver mindent, nem szűkít szinte semmit. De ez már inkább új építésű társasháznál éri meg. Egy fürdőszoba felújításra nem való.
Nem találtam jobb topicot, hátha tudtok segíteni. Villanybojlert szeretnék vásárolni, 120 literes Hajdút, de ahogy néztem ebben a méretben van 50 e Ft-ért meg van 100 e Ft-ért is. Mi a különbség a bojlerek között, tudja ezt valaki? Átlagos családi felhasználásra 2 főnek megfelelő lenne akár az 50 ezres is? Mivel tud az olcsóbb kevesebbet?
Egy korábbi hsz-ben már mellétettem, igaz, nem számszerűsítve. Ha sok kiállás van kis távolságban, olcsóbb a réz. Még a cső árával együtt is. Elég árérzékeny vagyok, mikor csináltam a vizem, meg a fűtést, utánaszámoltam.
ha már utánnanéztél az áraknak, miért nem teszed mellé a cső árát is?
a matek eléggé egyszerű. ha sok idom kell, a réz az olcsóbb, ha nagyok a távok, akkor az 5rétegű. ergo a kazán alatt a varázslás az réz, a ház csövezése meg 5r.
ott kezd el bonyolódni, ha hozzávesszük hogy a gázlámpa, ón, kence, kefe, csővágó az össz felszerelés ami kell a rézhez, és egy bő tízesből megvan. a presshez a gép, pofák, kalibrálók meg ennek nem tízszerese. amelyik szaki sajnálja rá a pénzt, az hajlandó mellébeszélni. a jó szakinak mind a két felszerelése megvan, nem csinál laokon csoportot a kazán alatt 5rétegűből.
Még egy dolgon gondolkodok: az működhet, hogy a computhermnek a régi termosztátban lévő fázist rakom be direktbe (L kapocsba) és ezt átkötöm az 1-es kapocsba, a 2-es kapocsba pedig bekötöm a másik kábelt ami megy a kazánhoz. Vagy jobb, ha behúzok még egy fázist a termosztátnak és a kettő régi kábelt berakom 1 és 2-be?
Azon kívül hogy az első verzióval munkát és kábelt spórolok van előnye vagy hátránya bármelyik verziónak is?
Azért a 190 forintos réz 18-as T és az 965Ft-os 20-as press T idom közt elég nagy a különbség. De a kulcsos idomok ára lejjebb ment, 10 éve még kétszer ennyibe fájt, most 1080Ft.
Ezt be tudod adni, egy hozzá nem értő, laikusnak, de mivel mindkettővel dolgoztam, azért tisztában vagyok vele, hogy az 5 rétegűvel csinálni sokkal olcsóbb.
Nálunk is felmászott 6 bár fölé a nyomás, én meg mér azt hittem, odalett a bojler nyomásszabályzója. Még jó, hogy mértem csere előtt. A vízódánál be kell rakni egy nyomáscsökkentőt, a csaptelepek jobban szeretik a 3-4 bart.
Tudnék mutatni olyan csövet ami kétszeresére dagadt a nyomáson illetve nem egy olyan fittinget, aminek nem bírta a pess-es kötése... Budán én már nem is kisérletezek 5rétegűvel. Nincs értelme... a réz meg tuti biztos. Azzal még soha nem volt problémám.
Attól függ, mit csinálsz. Nekem 3 méteren belül volt 6 kiállásom. Az rézzel volt olcsóbb. Onnan 3 méterre volt a következő, oda már 5 rétegűvel mentem. Ahol sok az idom, ott a réz az olcsóbb. Egy 18-as réz T 250Ft, az ötrétegűhöz 2500Ft.
Én jobban preferálom a réz csövet, mert ott nincs szűkület az idomoknál és biztosabb is a kötés. Nem tudom hol laksz, de ha nagyobb a hálózati nyomás mint 6bár (pl Buda) akkor pláne nem csinálnám 5rétegűvel.
De ha már 5rétegű akkor falba, csak press kötés, padlóba ne legyen semmiféle kötés! (rézzel sem) minél kevesebb idom, és inkább rugóval hajlitsd a csövet akár 90fokra is. 20-as gerinc a kádig (hideg-meleg) 16-os leállás a többihez.
Ha mégis réz, akkor 18-as gerinc és 15-ös leállások. Gondolom lefolyót is cserélsz. Padlóban csak min 50-es PVC, függőlegesen lehet szűkülni. (pl mosdó, mosógép, bojler csöpögő stb...32-es, a kád marad 50-es)
Sziasztok! Vízvezeték szerelésben szeretnék segítséget kérni. A fürdőszobát szeretném felújítani, mert már 40 éves legalábbis a csövek. Tehát a csöveket szeretném kicserélni, hogy álljak neki? A főelzáró csaptól indulnék, lenne egy sarokkád egy mosdó egy wc és egy mosógép, de az nem a mosdó mellett lenne, annak egy külön kiállás kell. Be szeretném vésni a falba a fal az gáz szilikátból van.5,4m2 a fürdő. Elég egy fővezeték a meleg víznek és egy a hideg víznek és abból lennének a leágazások? Milyen vastag ötrétegű cső kell 16-os vagy 20-as, milyen fajta legyen. Lehet , hogy kicsit bonyolultan írtam le elnézést. Esetleg le tudná írni valaki részletesen a csövezést? Köszönöm a válaszokat!
Elképzelhető, de nem ismerem. Gyári képek alapján nincs, de az nem jelent semmit... Igazából macerás a hozzáférhetősége is, mint írtam, és így nem nagyon látni semmit
Egy Rothenberger Rocal 20-asom van. Ez nem nagy nagynyomású. Kompresszorosom nincs... és amennyiért kijönne egy ilyen fajta mosóval egy szerelő, annyiért már vesz egy másik hőcserélőt. Én mondtam neki azt még megpróbálnám hogy kiszedném a kazánból a hőcserélőt és tömény sósavba áztatnám egy napot. De kiszedni sem egyszerű, ennek a kazánnak a burkolata egyben van, tehát le kell szedni a falról és ripityomra kell szedni a sufniban. De hát ugye addig meg nincs fűtés... és nem biztos hogy megoldást hozna...
Hátha valakinek segit: 3 szobás lakótelepi lakás, SD RenovaStar 24F gázkazán radiátorokkal (fiamnál). A kazán sűrűn ki/be kapcsolgat magas hőmérséklet miatt, előremenő normális, de a radiátorok alja mondhatni hideg. Kazán bypass teljesen elzárva egy teszt erejéig, semmi hatás. Kazán szűrűje tiszta.
Volt viszont egy Y szűrű a rendszerben ami csuma kosz volt, valószinűleg évek óta nem volt megbontva és takaritva. Igy most jó lett :-)
A V4-es kazánját alapul véve, abban van szelep beépítve, ami le tud válni olykor. Ilyenkor csörög a kazán, mintha vízköves lenne. Lehet, hogy abban a hőcserélőben is van gyárilag valami beépítve?
A savazást géppel megcsináltam Coopervan-nak, de a helyzet csak kismértékben változott. Picit feljebb megy a viz, feljebb lehetett venni a gázlángot, de egy idö után igy is lekapcsol. Az biztos hogy túlmelegszik a hőcserélő. A szivattyút szétszedtem működik normálisan erő is van benne, nincs a lapáton se mehanikai sérülés. Szóval marad a hőcserélő, csak abban valami olyan lehet amit nem szed ki a sav. Vagy valami mehanickai dolog ami a hőcserélőben az áramlás útjában van, és megragadt valahol benne. Valami gumi, műanyag vagy fém darab... Másra nem tudok gondolni.
Köszönöm, közben megnéztem. Azért nem értettem, mert úgy gondoltam, hogy a computhermbe a direkt fázis kapcsolva van valahova, de nem. Az csak a jeladó tápellátására szolgál.
A másik topikban miután kiderült hogy nem az a számomra a jó megoldás ezert átjottem egy általánosabb csoportba...
Egyébként tényleg igazad van nem tettem fel egyertelműen a kérdés és nem adtam meg minden információt , bár fogalmam sincs milyen információkra van szükség
Ezt észre se vettem elnézést kérek mindenkitől
Megfogalmazok egy érthető kérdéssort és újra jelentkezem
Egyébként szerintem egy ingyenes fórumon nem biztos hogy fizetni kellene a segítségért
Ennek a "jelenségnek" (más topicban már meghatározódott egyszer így, mint jelenség) az lenne a lényege, hogy beböffenti az ember a kb igényt és várja a különböző megoldásokat, akár vég nélkül, ingyen.
Majd ebből kiválasztja azt ami neki szimpatikus.
Másik jelenség amikor a már meglévő -de számára is érezhetően sántikáló- elméletének igazolását várja el. Aztán megy a megsértődés, ha nem így van.
Ha konvektorral havi 100m3 a gázfogyasztás, akkor nem kell lángésznek lenni hozzá, hogy a hőszigeteléssel nincs probléma.
Mondjuk havi 100 m3 gázfogyasztásra nem alapoznék fűtésátalakítást, maximum a komfortérzet miatt. Ez ebben az esetben szerintem 1.5 millánál kezdődik. Ami forintálisan nem biztos, hogy valaha is megtérül.
Továbbá meg kellene jelölni egy célállapotot, mondjuk a megtakarítás elérendő mértékét. Abból ti. kiderül, hogy egyáltalán van-e értelme az egésznek...
Akkor miért nem írod oda? Miért nem veszed a fáradtságot, ha már segítséget kérsz?
Ugyanígy túráztatod a népet a másik topicban is. 10-15HSZ mire kiderül, hogy teljesen más a felállás, mint amit TALÁLGAT az ember, mert lusta vagy megírni.
ez azt jelenti, hogy kap egy parancsolt értéket mondjuk 22 fokot ekkor van 20 fokon elkezd fúteni és fút 23-24 ig, aztán mikor a következő progi megint 20 akkor is felfele megy nem 20 ig ejt vissza hanem 22 ig mondjuk, ha elem ki be megjavul egy időre , sokaknak volt ez a hiba , volt fórumja is de törölték...
Nekem egy BRH Q7 van, ugyanaz, mint a computerm, teljesen jól kapcsol, jól programozható. Ha jó helyre van rakva, akkor nincs túlfűtés. Nem szeretik a vastag falakat.
A Cm707 viszont egy öntanulós készülék, ami egy dolgot nagyon nem szeret, ha változnak a feltételek. Itt elsősorban a kazán előremenő hőmérsékletére gondolok. EZ a termosztát arra van kitalálva, hogy fix kazánhőmérséklet legyen, és megtanulja, mikor és mennyit fűtsön, hogy a legkisebb legyen a hőingadozás. Ha a kazánon van külső hőmérséklet érzékelő, akkor ez a termosztát alkalmatlan!
Sziasztok, van egy honeywell 707 termosztátom, vagyis kb. már az 5. és volt cm907 is 2 arab, mindegyik elkezdte azt hogy gondol egyet és csk fűt, fűt, egyszer aztán kikapcsol de innen már nagyobb hőfokot tart, ezt csak ugy lehet orvosolni hogy elem ki-be és megjavulnak, aztán egy idő után ujrakezdik ezt a tulfűtést, már minden beállítást kipróbáltam, nem is elem gond ez, és mint írtam több darabbal is próbálkoztam, egy kombi cirkót szabályoz, hogy miért csinálják ezt passzolom de a fórumján is irják sokan, a kérdésem ha lecserélem egy computermre az jobb lenne? fontos a kis kilengés, de itt olvastam hogy a computerm is túlfűt a hőmérése miatt, vélemények estleg javaslat termosztátra? köszi
Én úgy tudom, hogy az Immergas kazánokra a szakszervizes szerelő vállalja a garanciát, nem a gyár.
A gyártól csak a garanciális javításokhoz alkatrészt kap. (De egy Immergas-os kolléga nyugodtan kijavíthat ha tévedek.)
Tehát el tudom képzelni, hogy ő úgy döntött ezzel a megoldással tudja vállalni a kazánra és a rendszerre a garanciát.
Másodsorban meg ahogy a kolléga is írta, nem tudunk semmit a pontos műszaki megoldásról...
Egyébként meg nem nagyon szokott olyan lenni, hogy a megrendelő vásárol a saját nevére, és abból az eladásból a bolt jutalékot fizet a szerelőnek... nagy boltoknál biztos nem, mert ezt elég bonyolult lepapírozni. Kis boltnál előfordul ahol kézi számla van, meg ilyenek. Ettől sokkal egyszerűbb ha a szerelő megveszi a kedvezményére, és tovább számlázza a vevőnek. Tehát én nem gondolnám hogy most ő ezen nyerészkedett. Mennyi lehetett az a hőcserélő? max 20e ft plusz a szivattyú 40eft. Ha ez mind igaz max 10eft keresett ezzel az üzlettel az esetleges kedvezménye által, és a saját életét is bonyolította ezek beszerelésével.
A költésben igazad van. Csak itt volt egy hazugság, "így érvényes csak a garancia" címszóval. Én csak ma szembesültem a számmal amikor a szállítókat összeadták. Amikor kérdeztem, hogy mi mennyi, csak hadovált.
A számlán így szerepelt. A szaki is ezt mondta. Plusz annyit, hogy így a kazán vize nem találkozik a fűtés vízzel. De ha adsz egy email címet meg tudom mutatni.
Immergas kazánról van szó. És gyanús is volt, mintha korábban iszap ülepítő szűrőről beszélt volna. Utána meg önkényüen beszerelte. Így plusz 40 volt a radiátor körre még 1 szivattyú.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. A szerelőmmel megbeszéltem a munka elvállalásakor (padló és radiátor fűtés kondi kazánnal), hogy az anyagot én beszerzem, ha esetleg kisebb tételek vannak, azt a helyi üzletből elhozzák. Ezt olyan jól sikerült, hogy a mai napon 400 e ft-ot fizettem itt ki. Valószínűnek tartom, hogy a szerelő a bolttól részesedést kap, ezért halmozott ekkora számlát. Valóban szükséges volt hőcserélőt beépíteni? A szerelő arra hivatkozott, hogy a garancia csak így lesz érvényes. Ebből adódóan 2 szivattyút vásárolt meg, plusz tágulási tartályt és ezek szereléséhez pár dolgot. Valóban szükséges volt ezek beépítése?
Levett régi alumínium radiátorok belső csövezését mivel lehet hatékonyan kimosni belül(ami nem károsítja az alut)? Sima magasnyomású és kész? A levett alu radiátor tárolására van valami speciális szükséglet? (Ez alu, elvileg nem eszi meg a rozsda, ha levegőt kap) A víz ki lett belőle folyatva, esetleg dugózzam le?
Vissza lesz majd rakva, csak falazat felújítás van, s levettem az útból. (csőrendszer visszatöltve légmentesen)
A nyomástól is függ, hány fokig bírja. Jobban járnál oda is rézzel. 2-3 méternél a műanyag cső + idomok ugyanannyiba kerülnek, mintha rézből csinálnád.
Még egy dolgot kipróbáltam. Az első mikrobuborék leválasztót bekötöttem a tárolóhoz a vissza ágba, a könyök elé, ami a 20x2 csőbe folytatódik. A tároló kimeneti csonkjától jött a csobogó hang, meg utána az egyenes szakasz végén lévő könyöktől. Ezért gondoltam oda, és mert ott 26x3as csőszakasz van, ahol lassabb az áramlás. Bejött, mert szépen kidolgozta a levegőt. Először keringtettem hidegen, aztán ráadtam a fűtést. Lehetett hallani, ahogy melegedett a víz, hogy a tároló csonkjától indulnak a bubik. Viszont nem mentek tovább a kazán felé, mint ezelőtt, hanem szépen leválasztotta és el is csendesedett teljesen. "én, gyújtottam tüzet...":D
Utána odaért a fűtésszerelő is, akit ajánlottak. A kazán alatti rész rézcsővel való kicserélésére kértem árajánlatot.
A 85fok amivel a kazán fűtötte az indirektet, nem sok az 5 rétegű csőnek? Dunaterm 95°c van ráírva, de azt csak korlátozott ideig bírja, ha jól sejtem...
A jelleggörbe tetején nem szállít vizet, az allján meg nincs nyomáskülönbség. Az a szivattyú amelyik 6-7 m-en dolgozik és vizet is szállít az minimum egy 25-80 as.
Én csak hétvégeken tudok vele foglalkozni, és próbálom a köznapokon megkeresett javakat nem szerelőre költeni. Hidd el megkérdeztem. Lazán mondtak savazással együtt 50-80 ezret. Ezért álltam neki. 60 ezer környékén találtam felújított hőcserélőt. De úgy látom nem fogom megúszni.
Bedugja a hálózatba, és elindul. Állíthat az előremenő hőfokon és ennyi.
Pont ezért van benne a "rövidzár" átkötés. A készülékbe való belenyúlkálás abszolút garancia vesztő lehet. Ilyen utasítást nem ad egy márkaszerviz, és azt se mondja, hogy állj neki kösd be a termosztátot.
Köszönöm! A manuálom megvan. Sajnos a számadatokkal nem sokra megyek, mert nem értek hozzá. A réz drót fajlagos ellenállásával,vagy egy tranzisztok kollektoráramával tudok mit kezdeni. Ami javaslatot kapok, azt megcsinálom. Próbálom megérteni a működését, (mert tanulni nem szégyen) de soha nem fogok rendszert méretezni. Holnapra gyártok egy alsó kifolyású vödröt és megmérem újra magában. Asszony lassan fejembe húzza a vödröket és dobolni kezd rajta a villáskulcsokkal.
A magasság megvolt, csak nem gyártottam alsó kifolyású vödröt, az lehetett a gond. Megmérjem mégegyszer? Tegnap óta alacsony/közepes HMV átfolyásnál zenél is a cirkó. Szabályosan berezonál a hőcserélő. Kezd az agyamra menni, hogy egy ennyire "egyszerű" szerkezetet nem tudok normálisan üzemeltetni.
Sziasztok! 1,5 hónapja szereltek fel egy Viessmann Vitodens 100-as kombi kazánt. Azt mondták az elején leeshet a nyomás, de ez természetes, akkor töltsünk rá. Most ott tartunk, hogy lassan 1,5 heti rendszerességgel kell rátölteni. 0,9-nél töltünk rá 1,1 barig. De egy idő után ismét visszaesik. A csőrendszert többször átnéztem nem-e szivárog valahol a víz, de nem láttam. A rendszeren automata légtelenítő szelepek vannak, de szerintem ennyi idő után már nincs levegő, amit ki kellene dolgoznia (egyik radiátoron sem hallom, hogy levegős lenne). Van valakinek valami ötlete, hogy miért eshet a nyomás?
Tehát vízórával,3/4-es csövekkel megmértem a szivattyút. Csak a církót mérve vödörből vödörbe 183liter/óra. Visszakötve az egész rendszert nyomás alatt 763 liter/óra.
Ez egy új kazán, a beüzemelő szervíz csak ezután fog jönni de addig is engedélyt adtak, hogy nyugodtan elindíthatjuk, valószinüleg a rövidzár eltávolitás lesz a megoldás mivel nem távolítottam el csak bekötöttem a gyári leírás alapján ezért nem értettem miért nem működik.
Először is ha ez egy új kazán, akkor megjegyezném hogy a termosztát bekötése, a beüzemelő feladata. Ha valamit elkötsz és a panel elszáll akkor nincs rá garancia. Az meg nem 2 forint.
Másodsorban, a vevő egységbe úgy kell bekötnöd a vezetékeket ahogy BJaca képén látod. A fázis L a nulla N pólusokra kötsz egy független 230V betápot! Az 1-es és 2-es pont a termosztát vezeték! Itt nincs fázis meg nulla, mert ezt szakítja.
Ezt fogod bekötni 2 szál vezetékkel a kazán panel 40-41-es pontjára úgy hogy előbb eltávolítod a BK rövidzárat! (patkóvezeték, vagy csak egy kapocs, bármi lehet, ami 2 pólust össze zárja) Ha ez megvan, akkor a termosztátot kapcsolgatod és megnézed hogy a vevőn a kapcsolás következtében világít e a piros led, illetve kattan is a relé ha kapcsol. Ha ez nem történik meg, akkor az adót és a vevőt párosítani kell, szintén a termosztát leírása alapján! Ezután működni kell.
"Attol függetlenül, hogy a termosztát bevan kötve vagy nem szabályozza magát azzal az előre menő vizhőfokkal amit állítok neki, ez a része teljesen jó."
Ezt úgy érted hogy megy a kazán a termosztáttól függetlenül, úgy hogy rá van kötve? Ez azért van, mert azt a bizonyos rövidzárat nem távolítottad el! Ha azt kiveszed a kazán nem kapcsol be a büdös életbe, csak ha termosztát van a helyére bekötve, az meg nyilván valóan a beállított hőmérséklet függvényében kapcsol.
Attol függetlenül, hogy a termosztát bevan kötve vagy nem szabályozza magát azzal az előre menő vizhőfokkal amit állítok neki, ez a része teljesen jó.
Az adó és a vevő látja egymást mert ha kikapcsolom a beltériről a kinti is kikapcsol, csak kazán vezérlése nem valósul meg és a kazán rajz szerint van kötve a + és - illetve a computermen is szerintem jól van.
így csináltam először mikor bekötöttem, a termo vevő egység kattan és világit is rajta a piros led ami így kell legyen de nem látnám hogy kikapcsolja a kazánt mikor leveszem a hőfokot a termo vezérlőn.
A 36 37-et hagyd békén. A 40-41 a termosztáté, ahogy az én rajzomon is, a többihez ne nyúlj!
A termosztátodat vidd oda a vevő mellé, és próbáld ki, ha felveszed, majd leveszed a hőmérsékletet ( a kijelzőjén a kis láng ikon bal alsó sarokban bekapcsol majd kikapcsol) hallasz-e kattanó hangot a vevőből. Ha igen, akkor működik a vevő, kommunikálnak.
Köszönöma segítséged, ellenőriztem és nálam a 40 - 41 nincs átközés, hanem a 36-37 vsn öddurkötve egy szállal amin egy kis ellenálás is van, ezt távolitsam el?
Amit küldtél képen úgy van kötve és erre nem reagál.
Olyan kérdésem lenne, hogy szerintetek mi lehet a baj, hogy a termosztátom nem kezeli a kazánt.
Termosztát: Computerm Q7 (vezeték nélküli)
Kazán: Immergas victrix erpl plus 24kw
A termosztátnál minden a könyve szerint kötöttem a dugaljra vonatkozóan, a kazán irányába 1, 2, 3 jelölés van ahol az 1 NOCOM amit nullnak kötöttem és a 2-re a COM-ra a fázist, a kazán oldalon ez a kábel a 40 és 41 jelölésre megy ahogyan azt a könyvben is írja itt ahol megjelölték a fázist oda a termosztátból megy a fázis ami a 2szám COM és így a null megfelelően.
Mikor bekapcsolom a kazánt elkezdi a fűtést a termosztát beltéri egysége vezérli a kinti dobozkát viszont a dobozka nem állítja vagy indítja el a kazánt.
Néztem a kazán leírását, hogy van-e esetleg olyan, hogy termosztátos üzemmodra kell kapcsolni de nem láttam ilyent csak annyit, hogy a gyári termosztátot ha érzékeli azt a kijezlsőn jelöli.
"Én csővágó nélkül is megoldottam, elvégre már feltalálták a flexet :)
Amúgy utálom a csővágót, mert csak szűkíti a keresztmetszetet. "
Azt én sem szeretem, hogy benyomja a sorját. Az a sorjázó akármi, ami a kerekes vágón van az meg nekem gagyi, a schauberolás me lassú kicsit. A legjobban az vált be amikor egy kis 10 es fúrótokmányba befogott lépcsős fúrót próbáltam ki, aminek a lépcsős része ad egy megvezetést is. Nagyobb munkánál mehet lassú fordulaton fúrógéppel is.
A flexszel inkább a műanyag lefolyó csöveket szoktam vágni, síkba csiszolni és az éleket letörni.
Nekem a pasztában van folyósítószer, az nem szereti, ha direktbe kapja. Előbb fel kell melegednie 13-150 fokra, hogy dolgozzon, aztán már jól fogja a cin. Mondjuk még hivatalosan rézcsőforrasztóanyagnak nevezett ónnal nem dolgoztam. Az elektronikában használt cinnel nyomom, onnan a huszonéves forrasztási tapasztalat.
Hát ha 4 fűtésszerelőből az 1 aki elvállalja ilyen munkát végez, én sem hívnék többet. De rézcsövet sem ördöngősség forrasztani, egy gázlámpa, meg egy csővágó. Csak arra kell figyelni, ne telibe melegítsük az forraszanyagot, hanem 2-3 centivel mellette, és nem ég ki a flux.
Nem haragszom. Értem én a viccet. Nem vagyok fűtés szerelő. Tavaly ősszel a 4 fűtésszerelőből 1 úgy adott árajánlatot a kiépítésre, hogy nem írtam bele az indirekt rákötést, pedig úgy kértem. Amikor kérdeztem, azt válaszolta, ha oda van írva, akkor benne van, ha nincs oda írva, akkor nincs. Másik kettő eljött felmérni, de azóta se jelentkeztek. A negyedik csinálta meg így. Aztán csináld magadba mentem át.
Ne haragudj, hogy ilyet mondok, de Te nem vagy 100-as....lépjünk is túl ezen. Én autómata nyomástartó berendezést javaslok neked, van benne gáztalanító funkció is, telepítéssel, beüzemeléssel pár száz ezer csak ;)
Ez jó ötletnek tűnik. Csinálni egy nagy keresztmetszetű részt, ahol le tud lassulni a víz és kiválni a levegő. Beszereltem a legújabb mikrobuborék leválasztót. Csodát tényleg nem tett. Kb. ugyanaz a helyzet. Viszont a leírásában benne van, hogy a bekötési átmérő 10szerese legyen minimum egyenes csőszakasz előtte. Lehet a másikhoz is, nem emlékszem annak volt-e papírja. Ez nálam jelenleg nem így van, de majd úgy csinálom meg amikor kicserélem a gebokat 26x3-as 5 rétegű csőre.
Igen valószínű. Bár azért nem ennyire egyertelmű, mert néha elsőre égve maradt, néha pedig az istenért sem akarta, akkor sem amikor a termoelem már láthatóan izzott miutan kb 5 percig kipöcköltem. Szóval felkészülök a termoelem cserére is.
Kicsi volt a láng, nem melegítette eléggé a termoelemet, és ezért lekapcsolt. Ha a nagy lánggal égve marad, akkor minden ok. Ha nem és megint leold, akkor a termoelemet cseréld ki.
Kek volt koŕábban is csak pici volt a láng. Kifújattam es a fuvókát tűvel megpiszkáltam. Szép kövér lángja van és égve is maradt elsőre. Most szerencsére jön a hétvége itthon leszek, ha megint kialudna. De bízom benne hogy csak ennyi volt. Köszi.
Nem. De ma reggel azután kelt életre, hogy ott megnéztem a csatlakozásokat, mind stabil volt. Ez lehet véletlen egybeesés is, én legalábbis annak tudtam be.
Hajnalban döntöttem, gáz lesz!!! A pincében végzett hobbijaim közt fog szerepelni, hogy elfűtögetek fával valami kályhaszerűségben, de ennek költsége -mint hobbi, nyilván nem költségvetési megfontolás tárgya. Egyszerűen csak egy luxus kiadási tétel lesz...
Most bukkantam rá egy lehetséges megoldásra. A fúvókát nem takarítottam ki ami az őrláng csövecskéje alatt van. Azt még kipróbálom, ha nem megy, jönnék újra.
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni egy FÉG C18 kazánnal kapcsolatban. Az őrláng elég gyakran kialszik. Ilyenkor újra begyújtani szinte lehetetlen. Az első ilyen után alaposan kitakarítottam, kompresszorral kifújtam, de a hiba újból elő jött. Meg tudná valaki mondani, hogy mi a leggyakoribb ok? Sajnos épkézláb gázszerelő nincs a közelben, így kénytelen vagyok magam megoldani, lehetőleg jól, mert az asszony két gyerekkel van otthon. Előre is kösz, ha tudtok segíteni.
Nekem pont friss a tapasztalatom, ugyanis kilyukadt a vegyes kazánom, és visszatértem gázra. Szinte egy árban jöttem ki a fával, amit pedig igen olcsón szereztem. Ehhez hozzátenném, hogy Thermotéka 20-as kazánom van, ami nem a magas hatásfokáról híres. Ahhoz képest tuti 30% spórolás egy kondenzációs. Igaz, ez 1984 óta teszi a dolgát, egyszer cseréltem benne égőfejet 17 ezerért.
A kondenzációsok élettartamát nézve viszont árnyaltabb a helyzet. Egyelőre várom , hogy lemenjen a hőszivattyúk ára, addig viszont beszerzek még egy Thermotékát.
ezt nagyon nehéz megmondani , nincs két egyforma tél, ha fával fűtesz nem ugyanolyan száraz,
Nálam ment már el kb 1000köbm gáz amikor nem volt szigetelve a ház, termotéka kazánnal, és most megy el 700 kondissal és szigeteléssel, hőfok kb bent ugyanannyi, a kinti?? a régi kazánnal volt amikor már november elején -10 fok volt 3 hétig.
Persze kérdés, ki hol szerzi be? Van e valami titkos forrás, ahol fillérekért kap fát?
Ha a neten elérhető erdészeti árakból indulok ki, keményfa 22.000 Ft/ erdei m3 akkor erre az árra nem alapoznék vegyes rendszert. Mert ez az ár az elkövetkezendő néhány évben csak drágább lesz.
Gáz egyenlőre stabilan tartja az árát, igaz a világpiaci árból kiindulva lehetne 30%-al olcsóbb. De hát kell a fiúknak is a lóvé, nyakukon a választás. :)
Én tavasszal tettem fel kondenzációs gázkazánt, én 20% megtakarítással számoltam, egyenlőre várakozáson felül teljesít a kazán. De pontos számokat majd a fűtési szezon végén tudok szolgáltatni.
van olyan időjárás, amiben két hét alatt tuti a fagy. én novemberben bekapcsoltam a gázkazánt, azóta azt sem tudom hogy van. ha nem lennék itthon, pont ugyanígy menne. persze lehet áramszünet, meghibásodás, stb, de kicsi az esélye.
Az még egy tapasztalatom (de ez csak rám vonatkozik) hogy lakhelyemre jellemző kisvárosias környezetben az innen-onnan összejövő fa, fahulladék nagyjából minden 7.-8. egész évi tüzelőt teszi ki. (ha már ezt is számoljuk...)
De azért hasznos volt a félreértés, mert magam se számoltam ki eddig úgy, ahogy most megtettem.
Igen, a tüzelőanyag ár is releváns kérdés. De az én (2) évtizedes ez irányú élettapasztalatom konklúziója, hogy elég hosszú távon átlagolva fej-fej mellett halad a két hordozó ára. (Politikai, gazdasági hatásoktól erősen lökdösött kilengésekből átlaggal számoltan)
Az már egy számomra ismeretlen kérdés (mert még sosem fűtöttem így), vajon a kondenzációs technológiával mennyire esik le ugyanannak a háznak a gázenergia igénye a régi gázkazános üzemmódhoz képest? A szakma és a köznyelv beszél bizonyos %-okról, de én ezt óvatosan fogadnám. Inkább sok gyakorlati tapasztalat átlagában hinnék... Te mit tudsz erről?
"Olcsóbban tudod venni az elkövetkező 10 évben a fát, mint a gázt?"
Én annyit tudok, hogy hagyományos gázkazánnal vs vegyessel ugyanannak a háznak pénzben számolt tüzelőanyag igénye a mai árakon (fánál is tűzkész állapotban) kb azonos. De most erősen "rezsicsökkentett" a gáz szemben a fával. Előző politikai állapotban inkább túlárazott gáz mellett kb 30% különbség volt a tűzifa javára. Tippem szerint most épp 2 végletes állapotot láthatunk, igazság esetleg a kettő közt...de nem biztos, hogy éltem/fűtöttem eleget e kijelentéshez.
Érdeklődnék, hogy egy 90x90-es épített zuhanyzóba milyen hosszúságú zuhanyfolyókát célszerű/szokás betenni? Az anyag, a bűzzár magasság, a vízátfolyási teljesítmény mellett ez mennyire fontos? 30 centistől a 85 centisig több méretben kapható, elvileg bármelyik jó, de a gyakorlatban mekkorát érdemes választani? Inkább esztétikai kérdés vagy technikai is?
Illetve még azt tudom elképzelni, hogy ez a zaj onnan ered, hogy mivel én a tizediken vagyok, ezért a radiátornál van egy áthidaló vezetékszakasz a ki- és bemenő ágak között, aminek az egyik vége a radiátorszabályzó alá csatlakozik (a radiátorszabályzó nálam egy T-elágazáson van, ennek alsó felére csatlakozik az a vezeték, aminek a másik vége az alsó vezetékre csatlakozik, szintén egy T-elágazóra). Az áthidaló vezetéken akkor is áramlik a víz, ha a radiátor el van zárva. Ezeknek a T-elágazások is zúghatnak, innen az a zaj, ami átadódik a radiátornak. Elvégre elég közel vannak hozzá, vagy 15 cm-re, alul is felül is. Azt már a kézmosó csaptelepeknél is megtapasztaltam, hogy óriási különbségek lehetnek az átmenő víz okozta zaj között a gyártótól függően, lehet, hogy ugyanígy van a T-elágazásoknál is? A régi lakásomban egy noname csaptelep van a fürdőszobai kézmosóban, borzasztó a hangja, ha megnyitom. Az új lakásban valami márkás csaptelep van, az szinte zajtalan. Lehet, hogy vannak ilyen különbségek a T-elágazásokkal kapcsolatban is?
Kerüld az 5 rétegű idomokat, inkább hajlítsd a csövet rugóval. 90fok ne nagyon legyen benne! Ne vegyél másik leválasztót tök felesleges! Leírtam hogy légtelenítsd ki a rendszert, nem bonyolult folyamat. Ha azzal megvagy, a kazánt húzd ki a hálózatból és dugd vissza, így indul a légtelenítési folyamata. Ez eltart pár percig... ezt megcsinálhatod többször is
Elzártam mindent, amit csak tudtam, azt a szelepet is, ami a fényképen volt, de a radiátor szabályzóját is teljesen lecsavartam. A radiátor így is zúg, bár víz valószínűleg nem áramlik benne, mert a radiátor ki is hűlt teljesen. Most már csak arra tudok gondolni, hogy a rendszerben van egy alapzaj, ami a vezetékeken és a vízen keresztül átadódik a radiátorra, aminek a lamellái felerősítik ezt a zajt. Folyamatosan, halkan, de azért nagyon is hallhatóan zúg a radiátor. Meg tudok tőle őrülni, mert nem tudok miatta aludni. Elképzelhető, hogy ennek a zúgásnak ez az oka? Ha igen, akkor ezen lehetne valahogy segíteni? Esetleg egy régi öntöttvas radiátor megoldást jelentene, vagy haszontalan próbálkozás lenne?
Ilyen szigeteltségnél, ekkora elhűlni tudó tömegnél biztos a fagy 2 hét alatt?
Na de! Én pont a gázkazánnál félnék jobban a fagyveszélytől. Nagyobbnak látom az esélyét az ilyen bonyolult berendezések esetén egy meghibásodásra, amikor nincs felügyelet. Mint egy 5 fokra állított fagymentes termosztát és a pufferba rakott hasonló beállítású elektromos cekássz esetén (akár még a méregdrága nappali árammal is...)
Ezért ezt a vegyes mellé írom pozitívumnak!
1-2 hétnél meg nem számolnék többre. Az olyan esetekben már nyilván családi/rokoni beavatkozás kell amúgy is (a virágoknak, kutyának/macskának, szobapókoknak, stb)
első 10 év: vegyes tüzelésnél semmi; gázkazánnál évi 10-20Eft közt a kötelező éves felülvizsgálat (főként az első 5 garanciális évben)
10. évben:Vegyessel talán valami, talán semmi; gáznál már esetleg kazáncsere (főleg a választott rossz hírű olasz immergas esetén)
második 10 évben: vegyesnél esetleg puffer lukadás -> csere; gázkazánnál ha megvolt a csere, akkor kezdődik elölről, ha még nem, akkor e második 10 évben garantáltan csere és kezdődik évente a 10-20Eft elölről.
9 évet fűtöttem kazánnal-pufferrel az eladott régi házban. Most is megvan a tárgyi, telekméreti, tárolási lehetőség az akkori működésre=minden tavasszal megvesz az éves famennyiség, ami a második télre hivatott eloxidálódni. Viszont én is 10-el öregebb lettem...tudom, beleszámolom!
Nekem se tetszik így. Réz csővel még nem dolgoztam és nincsenek szerszámaim se. Első körben megnézem az új levegő leválasztót, hogy mit csinál. Ha működik, akkor szépen megcsinálom az egész kazán alatti részt és kicserélem a falba is az indirektig 26-os 5 rétegű csőre 3/4"-os kulcsos idomokkal, mert azt tudom szerelni. Természetesen a lehető legkevesebb idommal és felesleges csatlakozás nélkül.
ezt hívják torlónak, és az a szerepe, hogy be tudd állítani a maximális átáramló vízmennyiséget ( kb szemre faszra ) és talán akkor nem fog a radiátor szeleped süvíteni.
Ha már van egy mikrobuborék leválasztód, amiért pénzt adtál ki, akkor hagyd bent, de ne vegyél egy másikat! Csodát nem tud tenni, ki kell légteleníteni ahogy írtam. A kazánban helyi források alakulhatnak ki, ilyenkor elméletben a víz is szét tud bomlani oxigén és hidrogén molekulákra, de hangsúlyozom ez csak elmélet, ezért kell az előremenőbe berakni a leválasztót, hogy ezeket a gázokat kivegye a rendszerből, de nem tudja kilégteleníteni az egészet, mert nem arra való.
Már egyszer írtam hogy vékonyak azok a 1/2" szerelvények, meg azok a girbe-gurba Gebok is csak rontanak a helyzeten, ráadásul 76 helyen derékszög hajlítás van benne....
A teljes cső rendszert ami a tárolóig megy ki kell cserélni 18-as réz csőre 3/4" szerelvényekkel! Mindenhol végig! Sehol ne legyen szűkület, Gebo meg ilyenek!Fix bekötés a kazánra hollanderrel! Nem flexi szarságok. Az előre és visszatérő 22-es rézcső az osztókig. Ne is kísérletezz vele addig még ez nem történik meg, mert semmi értelme. Ha sikerül is így légtelenítened eleve halálra van ítélve a rendszered, mert kicsik a dimenziók és az osztónak kevés a 3/4" Gebo. Ha ez megvan úgy légteleníts, hogy a tároló visszatérő csapot kinyitod a kazánnál és engeded lassan a vizet még a tároló előremenőt a kazánnál meglazítod a hollandit és engeded a vizet amíg teljesen kinyomja maga előtt a levegőt. Tegyél alá egy vödröt. Addig engeded a vizet amíg a hollandinál nem jön egyáltalán levegő és ráhúzod.
Sziasztok! Egy átlagos szigetelésű lakásnál ahol lángmodulációs kazán van, megtakarítás az ha mondjuk 5 órán keresztül, éjjel nem megy a fűtés? Én azt gondlom, igen, a másik felem szerint nem (párom).
Úgy csináltam. A mikrobuborék leválasztót egyből a kazán kimenethez szereltem be, de nem dolgozta ki a levegőt. Pedig járattam és játszottam az elzáró csappal is, hátha lassabb áramlásnál működik. Akkor talán mint ha valamit szisszent volna (lehet csak hallani akartam), de már szenvedett a kazánban a keringtető, úgyhogy nem kínoztam tovább. Most arra gondoltam, hogy kipróbálom ezt az új Flamcovent Smart levegőleválasztót betenni a mikrobuborék leválasztó helyett: https://flamcogroup.com/hu/catalog/flamco-tagulasi-tartalyrendszerek-es-tartozekok/legtelenites-es-iszaplevalasztas/mikrobuborek-levalaszto/flamcovent-smart/groups/g+c+p+a+view Gyorsabb áramlással működik és nincs akkora ellenállása a reklám szerint.
Szép lassan engedtem vissza a vizet a két csövön, amíg már csak víz jött a legfelső ponton. Akkor visszatettem az úszós automata légtelenítőt, amit nyitva hagyva, meg elzárva is próbáltam miközben keringett a víz. Elzártam a kazánban is az automata légtelenítőt, mert az se dolgozott ki levegőt. Próbáltam mindegyiket nyitva, meg úgy is, hogy csak a mikrobuborék leválasztót hagytam nyitva. Csak ment körbe a levegő.
Én úgy csinálnám, hogy elzárnám teljesen, majd elkezdeném lassan vissza tekerni, miközben rátenném a fülemet a radiátorra, hogy halljam, mikor indul be a cirkulálás. (Persze amikor megy a fűtés.) Ekkor még egy negyed fordulattal tovább vinném, hogy stabilan működjön. Ennyi.
Manapság az önmagától feltöltés közben kilégtelenedő fűtéseket el lehet felejteni. Nem nagy átmérőkkel szerelünk folyamatos emelkedéssel a kazánig mint régen.
Járasd ki a vizet nagynyomással, a mikrobuborékleválasztót pedig a kazán közelébe kell rakni az előremenőbe.
nem közvetlen a csobogáshoz tartozik ,de az indirekt bekötése előtt ahol a csövek kilépnek a falból minek az a rengeteg idom, nem lehetett bekötni közvetlenűl idomok nélkül? az van vagy 10e
Beszereltem egy átlátszó csövet, hogy mi történik. Feltöltés szép lassan történt, az úszós légtelenítő dolgozott folyamatosan ahogy szorította ki a víz a levegőt. Mégis levegős lett a rendszer és azt nem értem hogyan és miért nem dolgozza ki a maradékot valamelyik légtelenítő? Van a kazánban egy automata a keringtetőn, van az előre ágon a legmagasabb ponton a sarkon a flexvent, és van közvetlenül a kazán előremenőn egy mikrobuborék leválasztó.... A flamcovent mikrobuborék leválasztó is ennyit ér. Csak megy körbe a levegő...
bocsánat, lemaradt, hogy a gáz mellett meg ott a "végtelen" kényelem érve. És ez nagyon nem elhanyagolható a kalkulált következő 15 benne leélt év esetén (4x után hamar elfogy az ember motivációja a pincébe járogatásra)
Nagy dilemmában vagyok a fűtést illetően! Szívesen meghallgatnék még nézőpontokat, érveket a döntés előtt.
Adott a ház, ahol teljes padlófűtés lesz (+ törölközőszárító és egy fagymentesítő radiátor a faszerkezetű verandában)Két hőtermelő konfiguráció van a fejemben:
1) Új fali gázkazán + 1 indirekt HMV tároló a konyhának egy erre fenntartott térrészében!
Ez esetben egy új gázterv a megépítésével együtt a meglévő órától; konyhában gáz-tűzhely lenne; a meglévő 100-as alubélelt gázkémény kibélelése műanyaggal (frisslevegő oldalról...); kéményátadás; garis gázkazán üzembe helyeztetés; stb
2) pinébe puffertartály szilárd tüzelésű kazánnal rákötve a másik, acéllal bélelt kéményre! HMV egy indirekt tároló + vezérelt árammal nyáron
Konyhai tűzhely elektromos lenne. Ez esetben nincs semmilyen hatósági átvétel (ez egy meglévő ház felújítása), és megcsinálnám mindet magam SK.
Számolgattam, (ugyan vannak benne saccolt tételek is) és nekem 200.000 max különbséggel cirka egy árba jött ki a 2 konfiguráció. Aztán vannak még szempontok: Gázzal szemben vegyessel nagyobb a tüzelőanyag függetlenség, több személyes jelenlét és persze a sok munka. Viszont a vegyes kéményére már korábban beruháztam a béleléssel. Aztán a gázkazánnak lehet hangja a lakótérben. Meghibásodása esetén kevés intézkedési hatásom lehet rá.
És mire nem gondoltam még? Ki mit gondol erről?
+ kérdés: A puffer esetén elég lehet egy csőspirálos felső hőcserélős tartály a padlófűtés számára megtermelni a vizet? (a ház leendő teljesítmény igénye számolva 3,3KW kinti -15-nél) Vagy kellene venni egy HMV-re tervezett INOX bordáscsöves tartályt? Úgy látom, utóbbiak 6-6,5 m2 felületűek, szemben a vasspirálos 2-2,5 m2-ével. (ezeket 1000 literes méretnél lestem le az összehasonlíthatóság céljával)
Nem, a 3-4 ről el kell távolítani a rövidzárat. A C a 3-asra, az NC pedig a 4-esre jön (ha így fordítva működik, akkor az NO megy a 4-esre). A bekötésnél vigyázz, áramtalanítsd a kazánt, mert ott ráz!
Ha a másik helyére kötöd, akkor felhasználhatod a vezetékeket, ha jól sejtem 3-eres villanydrót van behúzva. Kösd ki a kazánból a 789-et, a szobában kösd be a két szálat, majd csak azután kösd be a kazánnál. A harmadik szálat szigeteld le.
Igaz, drága, mint a bűn. Ideiglenesen egy falon kívüli kapcsoló is felmehet a helyére, aztán ha meleged van, lekapcsolod a szobából a kazánt. De ha már ott az az időkapcsoló, meg a relé, rá lehetne kötni a 3-4 re, hogy kapcsolja be a kazánt óránként fél órára, éjszaka meg 2 óránként fél órára. Nálunk így ment és meg voltam vele elégedve. Átmenetileg jobb, mint a semmi.
Segítséget kérnék tőletek! Törölközőszárítós radiátort milyen magasra kell szerelni? És ha az előremenőre és visszatérőre rákötöm légtelenítés után fűteni fog? Vagy zárni kell valamelyik radiátoron? Köszönöm!
Ha ki van kötve a 789, akkor a kazán tartja a rajta beállított hőmérsékletet. Nem figyeli a szoba hőmérsékletét, de fűt. Ha egy sima szobatermosztát rá lenne kötve a 3-4re, akkor azzal hagyományos módon tudnád szabályozni a szoba hőmérsékletét, a kazán pedig állandó hőmérsékleten menne.