Nekem padló és radiátor is van, a hőszipka max. 45 fokos vizet csinál időjárás függvényében, komp. görbe alapján. Két külön termosztát van, külön a padlónak és külön a radiátoroknak. A termosztátok (relés vezérlésen keresztül) kapcsolják a saját - puffer utáni - keringtetőjüket, ill. indítják a hőszivattyút. A hőszivattyú a pufferbe dolgozik az aktuális vízhőmérséklettel, (delta T 5 fok). A radiátor kör direktben kapja az aktuális vizet, a padlónál be van téve egy 3járatú keverőszelep fix beállítással,
így a padlóba a kevert víz megy, ezzel a megoldással szintén időjárás vezérelve. Amikor bármelyik kör hőt kér, akkor indul a rendszer, ha egyik sem, akkor fölöslegesen nem dolgozik a hőszipka sem csak azért, hogy a tartály vizét
Az a puffer valójában egy hidrováltó nálad ? Magyarán tud a padlófűtéskör is a pufferon át forgatni vizet és a hőszivattyú is tud külön forgatni vizet a pufferon saját körén keresztül .
Nekem egy 60L-es pufferem van. Nem hűlt ki soha a ház, szerintem a fogyasztás is jó H tarifával.
Az nem volt világos, hogy miért csinál órákon keresztül 35-36 fokot, ha 41 volt neki megadva. Szóval nem az volt, hogy lassan éri el a 41 fokot, hanem órák múlva sem éri el.
Azzal kapcsolatban szívesen látnék pro-kontra érveket, hogy melyik fajta működést látjátok jónak:
1. Külső termosztátok kapcsolják a hőszivattyút, és ugyanakkor a hőszivattyú indítja a padlófűtés keringetését (nekem ilyen van).
2. Külső termosztátok kapcsolják a padlófűtés keringetését. A hőszivattyú ettől függetlenül a puffertartály hőfokát tartja stabilan.
Aha, ez a smart-cloud, itt valóban csak ennyit látni. Én a service-cloudot is nézem ott nem mutatja a keresett adatokat.
Én anno a kondenzációs kazánnál is külső hőmérséklettől függően állítottam be a víz hőmérsékleteket. Ott jól bevált, itt is jól működik.
Ha egy jól szigetelt puffered van, akkor szinte kizárt, hogy egy napon belül ez gondot okozzon. Nekem egy 200 literes puffer van a rendszerben, de most harmadik szezonban nem vettem észre, hogy ebből gond lett volna. Nem kell (szabad) nagyon lebegtetni a hőmérsékletet, hanem közel azonos szinten kell tartani és szigetelt puffer esetén biztos nem lesz gond.
Miért gondolod, hogy gyorsan kell megoldania, ez nem lóverseny...
Ha gyors lenne, akkor a hatásfoka a béka popó alatt, villanyszámlád meg a nemzetközi űrállomás mellett.
A hőszipkáknál két féle indítás van: vagy külső száraz kontaktról, vagy puffer visszatérő hőfokra.
Van ahol 2 fok a delta t, van ahol 5.
Tudod mérni a cop-t, méred a felvett fogyasztást, Cos fit, átfolyásmérővel a folyadék oldali leadott teljesítményt, és hőfokot, na innen már csak számolni kell.
Nem lehetséges , hogy a visszatérő hőmérséklete alapján nem engedi tovább emelkedni a hőmérsékletét a víznek a program ? Nincs nagy hőigény , így elégnek bizonyul az alacsonyabb előremenő is. Milyenek a szobatermosztátok ? Öntanulós , vagy sima ? A HMV-t pontosan készíti ( hőmérséklet ) ?
Nekem ennyit mutat csak a monitoron, nincs rajta "Fűtési üzemmód enregiafogyasztás", pedig a COP értékre kíváncsi lennék.
Nekem a szobákban lévő termosztátok kapcsolják közvetlenül a hőszivattyút. Nem kompenzációs görbét adtam meg, hanem fix 41 fokot.
Beszéltem közben a szervizzel, azt mondták, hogy ha nincs kint hideg idő, akkor nem a beállított hőfok elérésre törekszik a gép, hanem a hatékony energia felhasználására, de ennél pontosabban nem ismerik a működését.
Javasolták, hogy állítsuk át olyan üzemmódra a rendszert, hogy a puffertartályba tesznek hőszenzort, és a gép annak a hőfokát fogja stabilan tartani.
Így nem fordulna elő, hogy ha nem megy egész nap a gép, és kihül a puffer, akkor lassan melegíti fel a rendszert. Nekem érzésre ez kevésbé hatékonynak tűnik, de valószínűleg komfortosabb.
Nem a kérdésedre válasz, hanem egy ettől független kérdés. Amennyiben monitorozod a hőszipkádat a Pana rendszerével, kérdés, hogy neked mostanában "nem tűnt el" a garfikonokról a "Fűtési üzemmód enregiafogyasztás" ill "....energia-előállítás" értéke? A csík ott van a grafikonon, de az értéke nulla.
A kérdésedre rátérve. Te a beltéri kezelőjét használod "termosztátként", vagy egész egyszerűen csak fix előremenőt állítottál be? Én kompenzáiós görbe alapján (időjáráfüggően) használlom a T-CAP-ot. Nekemegyébként egy egyfázisú 9 kW-os gépem van, lehet hogy ez ugyanaz?
Panasonic KIT-WQC09H3E8-AQUAREA T-CAP gépem van, és azt tapasztalom, hogy hiába állítom be a fix fűtést 41 fokra, most például 36 foknál nem csinál melegebbet a gép.
Miért lehet ez? Nem arra kéne törekednie, hogy minél gyorsabban megcsinálja a beállított értéket?
Egyszerű a rendszerem: befújás 5 ponton, lakószobákban, nappaliban, konyha-étkezőben, elszívás egy helyen, közlekedőben, padlószinten, ez odébb van a konyhától. Megfújt helységekből távozik a levegő ajtószellőzőkön, ajtó alatti-körüli réseken(konyha-étkező). Konyhai elszívó szimpla tűzhely feletti, faláttöréses dolog, szerintem inkább zúg, mint szív. Fürdőszobában még semmi.
A szagok terjedését gyakorlatilag csak a konyhaajtó fogja meg. Tippem szerint a szagok inkább tűzhely magasságtól felfelé jelentkeznek, a konyhai elszívó kiviszi nagyrészt, illetve a fűtőlevegő keringése meg ugye ajtó alatti résen zajlik, tehát "szagszint" alatt. De ez utóbbi csak tipp. Mikor anno olvastam a Nand rendszerét és még csak agyaltam az egészen, pont ez volt az egyik félelmem, hogy szagkeveredés lesz, de ugye nem lett.
A slusszpoén, hogy a fürdőszobát nem fűtöm direkt levegővel, csak ami a nyitva tartott ajtón beáramlik, ráadásul pont a fsz ajtó előtt van a fűtés-rendszer elszívó "kéménye", mégis jó az idő ott is. Van még ott egy fali hősugárzó is, akinek kell zuhanyzáshoz felkattintja, de nem szokták. Mivel a ház még kívülről hőszigeteletlen és alábazat is jó magas, ezért a külső falhoz közeli padlórészek hidegek, ennyi a negatívum. De még csak páralecsapódás sincs sehol, illetve megszűnt ezzel a fűtéssel, az egész házban kb azonos a levegő hőmérséklete.
Készséggel elismerem, hogy ez a légcsatis fűtés fura dolog, nem nagyon van tapasztalat, nem is feltétlen az történik, amit várna az ember. Pld. forgatok óránként 1000-1600m3 levegőt a cirka 280m3-es házban, mégsem érezni légmozgást, huzatot. Nagy az elégedettség az egész családban, hozza, amit vártunk, ráadásul egyszerű is. Olvasgatva akár az oldalfali klímás sporttársak panaszait, akár ezt a topicot, csak vigyorgok, hogy mennyire jól sikerült választani.
A hideg padlóhoz: a bérleményemben padlófűtés van hőszipkával, jól szigetelt ház. Ott a padlón meleget-langyosat nagyon ritkán érezni, az otthoni kőpadló sem hidegebb a széleket kivéve, pedig ugye nálam semmi hőszigetelés nincs padló alatt sem. Szóval aki langyos padlóra hajt padlófűtésnél, az könnyen csalódhat.
Szépen leírta petech előtted a sémát. Említett még valami bypass féleséget is.
Esetleg azt is bele képzelheted. Nem kell ugyanoda menni a csöpögős zsírnak, ahová csak a tiszta levegő megy. Esetleg külön ágon egy extra kifúvás, mert nincs rá törvény, hogy egyetlen kilépő ág lehet a rendszeren.
Soksok megoldás létezik, képzelőerő kell hozzá és nyugi van.
Folyton ezt csinálja. Oldalakat kell pörgetni, mert nem ért, félreért, valamit. Általában a hiányos tudása alapján, de veri a mellét a "mennyiiskolámvan" és a "mennyitcsináltammárhasonlót" vonalon.
Aztán jön a másik letrollozása.
Alap dolgokon nehéz vele túljutni, de profi szinten szeretne okoskodni.
a gyári rekuperátor hőcserélők kicsit trükkösebbek mint a sima cső a csőben, porózus anyagból lévő is van a pára visszanyerés miatt, na azok lehidalnak az ilyentől.
Csináltam már cső a csőbent én is, a konyhai elszívóban lévő zsírszűrő ellenére egy ragacsos takony volt a belseje.
Gyáriból nem tudom van-e olyan amibe beköthető a konyhai elszívó.
Hozzáteszem, függ attól hogy mennyit főzőcskéztek, nálunk 3 gyerek van, és nem mekis kaját eszünk, szóval megy az elszívó sokat.
Nem elég a rekuperátor elé a szűrő , mert a főzőlapnál van a gond . Ott kell lennie egy zsírfogónak . Vagy , az elszívási pontot távolabb tenni a főzőlaptól és a főzőlap fölé egy zsírfogóval ellátott elszívót szerelni , ami a konyhában forgatja a levegőt .
Nekem csak a cső a csőben van mint rekuperátor egy elektromos fűtőbetéttel eredetileg , de miután klímára váltottam , a fűtőbetét nem kifizetődő . :-)
Egy by-pass segítségével megoldható a probléma . Ha csak fűtés - hűtés kell , akkor a rekuperátor előtti by-pass-on áramlik a levegő . Ha van konyhai szag , esetleg WC használat , akkor a rekuperátoron átáramló friss levegőt fűti - hűti a légcsatornás klímabeltéri .
Sima légcsatornás, körbeforgatott rendszernél ha a konyhában szívnál be és a szobában fújnál ki akkor körbekevernéd a szagokat.
Ha jól értem:
Nálad ezek szerint a rekuperátorba beküldöd a konyha, wc levegőjét (azaz a büdöseket) és kifújod a szabadba.
A beszívott levegőt pedig ezzel előmelegíted, és betolod a szobákba.
Ez így tökre működőképes, feltéve ha olyan rekuperátorod van ami nem döglik meg a zsíros-párás cucctól.
Valami saját cső a csőben rendszernél tudom ezt elképzelni, van gyári ami bírja?
Ha ebbe a rendszerbe teszed a légcsatornás kazettás beltérit, a befúvás előtt akkor mindent értek, tök jó a sztori.
Lehet itt ment félre a gondolatmenetem, amiket én láttam azoknál nem volt rekuperátor, körbe forgó rendszer volt, és a frisslevegőt a beltéri előtt nyomták be egy külön ventivel, amit szabályoznunk kellett. Az előírás szerinti m3/óra frisslevegő így volt biztosítva.
Ha van egy rekuperátoros szellőztetőrendszerem , akkor ugye a rekuperátoron már előmelegített levegőt osztom szét a befújási pontokon . Ha ebbe az ágba szerelek egy hőleadóegységet ( klíma légcsatornás beltéri , fan-coil , stb ) , akkor a konyha szaga hogyan juthat vissza a szobákba ?
Mint köztudott , nekem is van ilyen rendszerem , de nálam még a konyhaajtóban állva sem tudom megmondani , hogy mit főz az asszony . Elszívási pontok a konyhai főzőlap felett és a fürdő , WC helyiségben . Befújás a szobában .
Kezdjük már tiszta lappal, nem tudom tényleg min kapod fel ennyire a vizet, pedig te tényleg nem a captiq szintű foteltroll vagy.
Nand topictárssal lehet diskurálni normálisan, téged is értelmes embernek ismertelek meg.
Szóval peace, és tényleg kíváncsiságból, mert műszakilag érdekel:
A konyha kérdést hogy oldod meg hogy ne keverd körbe a szagokat?
Ha onnan is elszívsz a gép felé akkor óhatatlanul szét fogod oszlatni.
Ha oda csak befújsz akkor el kell szívni kb ugyanannyit kifelé, ellenkező esetben elindul az ajtóréseken az àramlás a szobák felé és ugyanúgy visszakeveredik.
Ez működőképes, viszont így a konyha fűtő levegő igénye megy ki a szabadba non-stop, azt frissel kell pótolnod, azaz feleslegesen nagy hőlépcsőt használsz el a fűtésre/hűtésre, attól függ milyen szezon van.
Ilyen problémára csináltunk anno vezérlést, ott kész ötlettel jött a klímás mi a feladat, az anemosztátokat hogy vezéreljük mert gyáriban nem talált rá jó megoldást.
Biztos, hogy rosszabb a hatásfoka, mint a vizesnek, de akár az oldalfalihoz képest is el van maradva legalább 10 évvel. Pl a beltéri ventilátor rafuj a hőcserélőre és nem lesziv róla, nem jöttem rá hogy miért?
SCOP épp meghaladja a 4-et. Évi 5000kWh fogy nálam, 100 nm, kadarkocka, 8 cm EPS-sel
Viszont az oldalfalihoz képest lehet maxra venni a beltéri fordulatot, sőt még feljebb is (meg lehet neki adni vagy 8 lépcsőben, a rá telepített legcsatorna nyomaseseset) mert a légcsatorna elnemitja.
Úgy fogalmaznék, hogy nem lett a lcs klimatól rosszabb. Amerikai konyhás nappalink van, orkán erejű elszivás kellene, az érne valamit. Amúgy a kajaszag nem zavar, szóval rossz embert kérdezel..