Manapság egy átlag családi háznak már csak szűkösen elég a 32A-es betáp, nem? Célszerűbb lehet új építésnél mondjuk 3x16A-ert kérni (32 amperig "ingyenes", a 3x16 az már ugyan nem, de afelett még valami extra költség bejön a képbe nem?)? Vagy mondjuk új építésnél a H tarifa az úgyis külön számít, tehát elég lehet, ha nincs extra igény?
Egy három fázisú frekiváltóban előfordulhatna 600V...... Feltételezhető hogy a burkolaton egy egér sziesztázott az ellenállások által termelt "melegben". Ha már ott volt a dolgát is elvégezte és a hordozó a hirtelen hőmérséklet változástól elrepedhetett. Ezáltal a teljesítménye csökkent és elfűtötte majd megszakadt mindkét ellenállás. A B felírat melletti csavar kimondottan az egérpiszok nyoma,míg az A csavar látszólag tiszta. Oldószerrel le is töröltem a B csavart és olyan lett mint az A.
Volt hogy váratlanul életre kelt (nem tudni minek a hatására) a frekiváltó akkor minden funkciója működött,de csak az első kikapcsolásig.A szükséges adatokat kiolvastuk akkor. Látszólag ez a két alkatrés a hibás.
A kismegszakítókat egymással összekötő áthidaló vezeték ELMÉLETILEG ne legyen vékonyabb, mint az oda menő vezeték. Tehát nálad 6-os. De lehet kapni úgynevezett fésűket, amelyek lazán megoldják azt a problémát.
Az ajánlottnál vastagabb kábelt nyugodtan alkalmazhatsz, nem tilos.
Ha jól saccolom, akkor legalább 600V feszültség kellett ahhoz, hogy ez az ellenállás tönkremehessen. Vagy a normálisnál jóval magasabb környezeti hőmérséklet, vagy rettenetesen szar (lefojtott, elromlott) hűtés/szellőzés. Szóval talán nem véletlen, hogy elpusztult szegény.
1. Lakáselosztó: Az FI-relébe (40A-s) 3x6-os kábel megy, lesz B és C típusú 16A-s kismegszakító.
- Ezek között milyen átmérőjű kábel legyen átkötéshez?
- A C-s megszakítóba (boyler, fűtőpanel) 2,5mm-es kábel megy. A B-sbe ami a világítás és dugalj vonalra lesz felszerelve, oda mekkora átmérőjű kábelt vezessek be a falba-
- Gond ha pl. vastagabb vezeték kerül felhasználásra? (pl. 1mm-es helyett 1,5 vagy 1,5mm-es heélyett 2,5-ös?
Igen, 5W 56k. Mibe van? Mert ilyet nem tesznek csak úgy be, hacsak nem helyszűke miatt van. Ha valami kapcsolóüzemű, akkor más nem igazán jó, csak induktivitásmentes.
3,22k-3,23k-3,25k 65ohm van a két szélső láb között, rövidzár nincs
Még valami. Amikor a panelről megy, valami cincorgó-mocorgó hang van némi kis amperszagszerűséggel fűszerezve. Nem erős, nem is dől, csak ugye ahogy a bagót, ezt is km-ről észreveszem. De ha visszakapcsolom direktre, azonnal tisztán működik a motor, hiba nélkül. Kifújja, utána nincs is ampeszag.
Kiszedtem a nagy 0,33uF-os kondit, megpróbálok venni egyet. Lehet nem ez a baja, lehet, hogy ez az ok, vagy csak egy okozat, mindenesetre egyszerű volt kikapni és vissza is rakható.
A D4-et majd a kondi visszarakása után nézem meg feszültség alatt, amúgy 0,6 illetve 0,9V-ot mutat diódaállásban.
Mesterek a BPC... ellenállás ha jól értelmezem 5W, 56kOhm? Nem tudom már megmérni, hiányzik is egy része.Helyettesíthetem hasonló értékű hagyományos ellenállással? Két darab kell, valami feszültség osztónak látszik.
A két lába közt, ahová a csatlakozó megy vastag ónozott fóliával, ott nem lehet rövidzár. A harmadik lábához képest az egyik 100 Ohm alatt lesz. Aztán mérd meg a 3 darab R8-as ellenállást, 3300 Ohm darabja. Villany alatt a D4-en 10-20 V közt kell lennie. De akkor óvatosan, mert ráz!
Csak én a képen épnek látom a triakot, a sarkán az a fekete folt meg ugyanolyan, mint a többi alkatrészhez használt ragasztó. Feltéve, hogy nem a robbanás előttről van kép, hátha egyszer fel fog robbanni. Nem egy felrobbant alkatrészt láttam már, az nem ilyen.
Nem bontható wago-t csak az használjon, aki a keresztrejtvényt is golyóstollal fejti.
Csak a társalgás élénkítése végett, az nem egy nagy kunszt. Ha négy-öt megoldást fejben tud tartani az ember, akkor biztosra megy, és írhatja be golyóstollal.
Kiskoromban nagy rejtvényfejtő voltam, én így csináltam, a fene hord azért magánál ceruzát is. És mivel én sosem voltam zseni, hát tudom, hogy nem egy nagy kunszt. De azért a szemben ülő öreg nyanyákat a gyorsvonaton el lehetett képeszteni, hogy előttük végigfejtettem az Útitársat. Egohízlalás tizennyolc évesen. :D
Hát izé. Sorban a 3 R8, aztán a D2 mint egyenrányító, az megy a D4 Zenerre, amivel párhuzamosan ott egy elko, aminek a számát nem látom (c3 c4 mellett a nagy). És ez megy az IC 8-as lábára.
"A 3 R8-as, egy dióda, meg egy zener adja a tápot."
Abból gondoltam, mert az látszott a nyák képen, hogy a három ellenállás után van egy dióda, majd négy ellenállás meg rámegy az IC valamelyik lábára. Puffer kondi sehol, anélkül meg nem lehet táp. Pedig a nagy (sokwattos) R8-ak tápra utaltak. Ezen a mai nyák fotón már látszik, hogy megy onnan még tovább is réz lefelé, ahol már lehet puffer is (én azt a puffer kondit feltettem volna a dióda közelébe, kisebb a zavaró tér az IC körül).
Nem, az a nagy kondi nem sorban van. A 3 R8-as, egy dióda, meg egy zener adja a tápot. Az ellenállások újkorukban 3,3k-Ohmok lehettek, a 44 nagyon kilóg a sorból, és 3db 440 Ohm nagyon kevés lenne oda. Narancs-barancs piros volt az.
Az a bazinagy kondi és mellette a kövér ellenállás valószínűleg a tápfeszültséget állítják elő a gyengeáramú triakot vezérlő áramkör számára. Ha az a kondi zárlatos lesz, akkor azon a panelen szinte minden azonnal megdöglik a túlfeszültségtől.
A középső R8 ellenállás hasa is mintha meg lenne barnulva egy picit (valószínűleg a 3 db R8-ason keresztül tudja meg a komparátor, hogy mikor van nullátmenet a szinuszhullámban)
Aki telepíteni fogja az fel fogja mérni, általában nem kell semmit variálni, ma már alelosztóba is be lehet kötni, nem kell az óránál lévő főelosztóba.
A földelőszondát nem árt megnézni ha már túl öreg, de ez a napelemtől függetlenül is igaz.
Van egy 1400w-os porszívómotor aminek a lágyindítóján a BTA16 800BW triak eldurrant.
A porszívó a kapcsolójával közvetlenre kapcsolva simán elindul, de a panelt kiiktatva (kiszedve) nincs rajta kondenzátor. A 0,33uF-os szintén elfüstöléses jeleket mutató kockakondi csak TV zavarszűrés miatt van beépítve, vagy tényleg kell a motorhoz? Létezhet, hogy csak a triak durrant el, magával húzva a kondit?
A leplombált villanyórából kijön 2/3/4/5 viszonylag vastag vezeték. Keresd meg azt a helyet, ahol ezeken a vezetékeken az első elektromos kötési/elágazási pont van (ez a főelosztó). Na valószínűleg annak a környékén van a legjobb hely a napelemes rendszer rákötésére.
Sziasztok! Lehet, hogy hülye kérdés, de nem találtam rá egyértelmű választ... Napelem telepítésekor kell új kábelt kihúzni a villanyórához, vagy a napelemet a meglévő rendszerre kell kötni?
Van esély rá hogy a függőlámpámban ki tudom cserélni a belét, vezeték+foglalatot?
Az érintkezők már rozsdásak, meg mintha meg is lennének égve, az egyik vezeték ki volt lazulva/kicsúszott. A műanyag izzófoglalat meg morzsálódik. 50 éves kb.
Vagy teljesen újat kell vennem, és a fém+üvegbúrát is dobhatom ki?
Országh angol-magyar nagyszótár nagyon hasznos volt a leszereléshez. Nekem mindig 5 centi hiányzik hogy el tudjak érni valamit kényelmesen, és olyankor a guta kerülget. De most ráálltam a szótárra.
Tűvékony "órás"csavarhúzót szoktam mellé erőltetni a vezetéknek. Némileg gányolás, de megfelelő mozdulattal tol annyit a rugón, hogy ki lehet rántani a vezetéket.
Hogy másodjára ne fogná meg, azt könnyű a gyakorlatban cáfolni, kiszedés után bedugom összeszereléskor a másik vezetéket és már megint nem tudom kirántani.
Márpedig ennek a működési elvéből következően, ha ekkora tartó erő van, akkor az brutálisan szorítja is a csupasz vezetéket, tehát az elektromos kötés is bőven megfelelő.
Én úgy emléxek hogy a fénycső fojtók csatlakozóinál is úgy van megoldva, hogy a kis lyukak mellett van egy kis rés, ahová ha benyomsz egy kis csavarhúzót, akkor felnyílik a vezeték rögzítő rugó.
Amatőr lehetőleg nyitható wago-t használjon, hogy könnyen helyesbíteni tudjon, ha elront valamit. Nem bontható wago-t csak az használjon, aki a keresztrejtvényt is golyótollal fejti.
A nem bontható wago valóban olcsóbb, de az amatőr villanyszerelő úgysem ezerszámra használja, kibírja azt a pár forint árkülönbséget.
A wago mindegy. Célszerű úgy venni, hogy maradjon bent egy szabad hely. Ha 3 vezetéket kötsz, akkor 4-eset, és akkor még van lehetőséged variálni. Az alupaszta meg arra jó, hogy meggátolja, hogy a vezeték oxidálódjon. Előtte egy finom csiszolópapírral tisztítsd meg az alu drót végét. A wagot nyomd tele pasztával, és utána dugd bele a vezetéket. A rezeshez is tehetsz, baj nem lesz belőle. Arra figyelj, hogy a vezeték keresztmetszetéhez válassz wago-t! (Daniella villamosságban van STILO márkájú, olcsóbb kicsit. Alupasztájuk is van, meg sok boltjuk, talán még rendelned sem kell.)
Azt, a csatosat. Előbb szárazon öszerakod amit akarsz, kipróbálod, leellenőrzöd. Ha minden oké, akkor leveszed a csatot, kinyitod mindenét, teletunkolod a matyival majd visszadugdosod a drótokat. Csurig kell tölteni, hogy lezárja a levegőt.
Látom, kicsit hasonló probléma van éppen, egy konyhába kellene nekem 1-2 +konnektort (dugaljat) tennem, mert csak egy van. Természetesen alu vezetékes a lakás, kérdésem, hogy az alu hogyan toldható rézzel? Ha eddig jól figyeltem, akkor a wago a legalkalmasabb. Esetleg a csoki is jó? (sorkapocs?)
Írtátok ezt az alupasztát, az mire jó? Villanyász boltban van? Kicsi kiszerelésben.
Naszóval! Itt minden kötést rendbe kellene rakni, mert így működik ugyan, de az új kötés már nem lesz annyira egybe vele. A sorkapocs aluhoz nem az igazi, veszel wago-t, és szépen összedugdosod vele. Postával együtt egy ötezresbe fáj, az alupasztán ne spórólj! Ha nem is lesz szabványos, de legalább jó lesz.
Még értem mindet, fázis nulla föld 1,8mm átmérőjű, vagyis 2,5mm2 nek felel meg?? Az óra alatt a föld felé 2,82mm átmérőjű vagyis 6 os mm2 vezeték lenne!? Beszéltem egy vill szerelő el, azt mondta, h a normál érvéghüvelyt nyomja az alura és már kész is a biztos galvanikus elválasztás. Igaza lenne??
Értem. Csak sajna a környékünkön a legtöbb villanyszerelő lehuzná az embert. Egy ilyen munkáért, ami még lenne jó 3 óra alatt, feketén kérnénk 50-60 000 munkadijat+ anyag... Nem sok ez kicsit??
Áruld már el, légy szíves, hogy mekkora keresztmetszete, vagy átmérője van annak az alumínium vezetéknek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Egyszerű, világos, magyar fogalmazással, nem csak a számot, hanem azt is, hogy mire jellemző az a szám, azaz teljes mondattal.
Minta:
Ez az alumínium vezeték 4 mm vastag.
Ez az alumínium vezeték 4 mm2 keresztmetszetű.
Szoktak itt tréfálkozni a népek, de ez nem a kabarécsütörtök...
Bár már kezdem sejteni, hogy te egy itt megsértődött korábbi hozzászóló vagy, aki csak szívatja az ide járókat. :D:D:D
Áruld már el, légy szíves, hogy mekkora keresztmetszete, vagy átmérője van annak az alumínium vezetéknek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Egyszerű, világos, magyar fogalmazással, nem csak a számot, hanem azt is, hogy mire jellemző az a szám, azaz teljes mondattal.
Minta:
Ez az alumínium vezeték 4 mm vastag.
Ez az alumínium vezeték 4 mm2 keresztmetszetű.
Szoktak itt tréfálkozni a népek, de ez nem a kabarécsütörtök...
Nos az alu vezeték olyan vastag, mint rézből a 2,5 és. Mármint az átmérője, természetesen lecsupaszitva mértem. Natúr menne a 16a a mosógépig fi nélkül. Tiszta új a gép, mitől lenne jobb, ha lenne fi relé.?!
Én 78 ban voltam, a KGM rendezte Ki minek mestere című hasonló szakmai versenyen. Mechanikai műszerészként a Mechlabort képviselve indultam, az országos döntőnek akkor a MOM volt a házigazdája. Aztán ennek a részvételnek köszönhetően kerültem a MOM ba.
Sziasztok, egy ledes lámpa bekötésével lenne kérdésem. Gyárilag úgy érkezett, hogy a fázis és a null le volt forrasztva (valami nagyon vékony vezeték, 0.5 vagy legjobb esetben 0.75). Korábban volt róla szóla, hogy sorkapocsba nem jó bekötni a forrasztott vezetéket, mert meglazul a kötés idővel. Sajna csak 1.0-es érvéghüvely volt nálam meg kombinált fogó (semmi más, vasárnap meg minden zárva a környéken), azzal rányomtam a forrasztott végre a hüvelyt, s azt kötöttem be a sorkapocsba. Érdemes vele később foglalkozni és kicserélni a kötést vagy led-es lámpánál maradhat? Nagyon szépen köszönök minden tanácsot.
Értem, de nem gond hogy ennek a belseje rézből van?? Vagy rosszul tudnám!? Másik::olyan kismegszakítót rakjunk be, ami a nullát is bontaná?? Mitől lenne jobb?? Köszönöm a válaszokat
Sziasztok. Egyik ismerősnél alu 4 es vezeték jön az órától, a nulla is, ami másik 3 al megy tovább a lakásba. Nos ezt a nulla pontot szeretném úgy megoldási, hogy még egy negyedik, 2,5 es réz is hozzá menne. Mosógép leállás miatt. Milyen fajta nulla közösítő válasszak ami jó alu és réz kapcsolathoz?? Köszönöm
"Valamikor a történelem előtti időkben a nők ténylegesen erősebbek voltak,"
Még a dzsungelekben elszigeteleten élő törzseknél is különválnak a komolyabb fizikai erőt (nagyobb izomtömeget) megkívánó "szakterületetek" (vadászat, házépítés, csónakkészítés, stb). Valószínűleg így volt ez már egy millió évvel ezelőtt is.
"a férfiak magasabbak, izomszövetük aránya nagyobb"
Amely munkakör betöltéséhez jelentős fizikai erőre van szükség (villanyszerelésnél pl nagy fúrógépek használata, falmaró, árokásás, vezeték behúzás, stb), ott igen buta az a nő, aki a női egyenjogúságra hivatkozva veri az asztalt :)
"A rövidebb életkor, ami szintén jellemző,"
A férfiak rövidebb életkorát én az intenzívebb életmóddal és a kevesebb alvással magyarázom (a szervezet gyorsabb "kopása"). De ha az élet össz óraszámából kivonjuk az alvással töltött órákat, akkor egy 75 évesen meghalt átlagos férfi valószínűleg ugyanannyit (sőt talán jóval többet) élt, mint egy 85 évesen elhunyt átlagos nő.
Én végnél szoktam lázadozni, de nem értem. Tele vagyunk harcos menedszer csajjal, aki magyarázza, hogy egyenrangúság meg minden, oszt mikor megkérdeztem, hogy nőnapon miért kapnak virágot vagy mehetnek előbb haza a dolgozóból, akkor nem értették, de liftnél látványosan törekednek, akkor is ha műszakilag nem indokolt. Felőlem, csak egyre nagyobb a káosz. Szóval ide is jön be a nyugat, de majd ha eljön egy rendes fesztiáválra és állva hugyozik, akkor beszélhetünk :-D
Csak nagyobb átlagban kevésbé alkalmasak favágónak, tűzoltónak meg olyasminek ahol állni/húzni-vonni emelni kell. Írom ezt apróbetűssel, mert éppen veszélyes nőszemélyekkel vagyok körül véve :-)
Én úgy tudom (ez egy angolos civilizált megfogalmazás volt, mert a tudományos cikkek ezt mondják), hogy a jelen állapotban a férfiak magasabbak, izomszövetük aránya nagyobb. A rövidebb életkor, ami szintén jellemző, ennek nem mond ellent.
Valamikor a történelem előtti időkben a nők ténylegesen erősebbek voltak, ez valamitől elkezdett változni, tán a fehérjeevéstől, de ezt nem tudom pontosan, mert annyira sosem érdekelt, hogy odafigyeljek.
Azért az érdekes dolog hogy - lehet csak hím sovinizmus okán - de gyengébbik nemnek hívja a közbeszéd a nőket de ellenben átlagban simán túlélik a férfiakat statisztika alapján ... :)
Az operátorok nem programoztak, ne keverjük. De réges-régen (ezt neked hivatalból tudnod kellene) sokkal-sokkal mást jelentett a "programozás", kevésbé volt ez a kisgépes-home vikágból kinőtt keatív-csapat-egyéni feladat, és sokkal inkább a volt a régi világ óriáscéges hierarchikus rendszereinek utolsó láncszeme.
A folyamatábra és leírás-jegyzet dokumentálással a metamtikus-mérnök meghatározta az elvégzendő feladatot, elemi lépésekre bontva. Ezt a programozó (néha "kis helyeken" egyben operátor is), átette a "gépi kódba", sémák alapján, ami egy monoton, de nagy odafigyelést és kevés sematikus gondolkodást igánylő tipikus "női meló".
Majd ezt lefuttatták a gépen és a "hely nagyságától", protokolltól függően, vagy olvasatlanul, érintetlenül átadták a kimenetet a mérnök-matematikusnak, vagy ahol az opszint kompetensebb volt, végzett egy első szűtést, kijavította a potenciális programhibákat, újrafuttatott, és a már kb helyes (de legalábbis emberi tévedések határain belül az algonak megfelelő) eredményt adták tovább.
Tűzoltóorvos nőt pedig már láttam. Vonuló, elő vonalban megy be mindenhova. (hisz akkor van értelme, akit kihoztak a veszélyből, magasból, mélyből, füstből, tűzből, már átadható az 1db orvosnál potenciálisan sokkal többre képes mentőszolgálatnak)
Ráadásul akkoriban női számítógép operátorok voltak nagyüzemben. Igazgatták a vasat, lyukkártyákat és aztán kvázi programoztak vagy etették a gépet bemenő adatokkal. Aztán valahogy ez is fiús szakma lett.
... igen, de az nem a nő/férfi ellentről szól, hanem a fekete/fehér emberek megkülönböztetéséről.... A filmben volt a csoportban számos fehér nő, akinek megadatott a számolás joga...
Kellett, vagy tudott? Többivel óvatosan, még emlékszem milyen volt vidéken. Éppen itt lógok, asszony megnézte a dzsondírt és azt mondta, hogy ez tetszik :wub: Hibátlan. Most jön majd a Zetor, régi Puch és Steyr tanulmányút...
Közeli rokonom a 60-as években technikumi képzés során "villamos tervező" lett. Állítólag az egész iskolában összesen ketten voltak lányok.
Állítólag azok a lányok, akik 99 százalékban fiúk által végzett szakmát választanak, azok legtöbbszömessze átlagon felül jól a szakmájukban. Lehet, hogy defekt esetén lassabban cserél kereket a kamionon :) de megbízhatóbbak, kevesebb balesetet okoznak, stb.
Nem sértödtem meg , csak azt írtam , hogy a nök is képesek ( igen a párom is villanyszerelö , ezért írtam öt konkrétan ) akár ilyen szakmában is helyt állni , nem csak varni , meg fözni tudnak ( sajnos a mai korosztályra már ez sem jellemzö ) . Tudod itt nálunk ( Szlovákia ) 5 évente át iskoláztatnak és vizsgáztatnak , másképpen a papírjaid is eldobhatod , nem érnek semmit . Valamint el van osztva , hogy ki milyen munkát végezhet elektromos rendszereken §20 , §21 , §22 , §23 , §24 , akár áram alatt is , tervezhet , vagy csak mint rendszer kezelö dolgozhat .
Az 50 kilós, félkegyelmű, olvasni nem tudó kissrác lehet villanyszerelő, szinte gond nélkül, de a 70 kilós, sportoló, jó tanuló lány nem. Azért, mert...
;-)
Mindegy, messzire vezetni ez csak érdekes dolog ezen megsértődni és bezzeg feleséget hozni ellenpéldának, hogy de nem is úgy volt.
Az iskolában (a hatvanasokban) eleget hangoztatták, hogy hazánkban a nőknek nem szabad nehéz vagy veszélyes munkát végezniük. Például, ami e topik tárgyát illeti, bár ez a fogalom később jött divatba, feszültség alatti munkával nem voltak foglalkoztathatóak.
És ezekhez nem kell birtokolnod a szabványkönyvet...
Ez lenne a normális, hogy ahogy kamatos kamatot is számolhatnának, a minimális elméleti tudás ebből is mehetne, hogy a vállalkozó Elek ne tudja megvezetni a megrendelőt, legalább alapszinten.
A kettő megint hogy zárja ki egymást? Az iskolai tanmenet az akkori nemi szerepeket is leképezte. Ettől függetlenül traktoros nők is léteztek. Nagyon kevés szakmából voltak kizárva. Papíron.
A négy házra lakó ismerős hívott, hogy nézzem meg a mosógépét, mert kint volt nála szerelő (hogy mosógép, vagy vízvezeték? a bekötőcsövet kellett volna cserélni), és azt mondta, csíp a mosógép. A konnektoron világított a fáziscerka a védőföldön. A százas izzó teljes fénnyel világított a föld és a nulla közt. 3 ilyen aljzatot találtam nála, meg volt, ami halványan pislogott, de volt, ami jó volt.
Korábban már írtam arról itt, hogy a 80 -as évek elején beköltöztünk egy újonan átadott panel lakásba, ahol 3 fázis volt a villanytűzhely miatt.
A védővezető színe fehér volt és az egyik fázisra csatlakozott. A hűtőszekrényünk burkolatán bizsergést éreztünk, a fémtiszta részeken a fázisceruza világított.
A kihívott villanyszerelő a dugaljat rutinszerűen próbalámpával vizsgálta és rendben találta, majd távozott.
A lakáselosztó tábla a régi kalapácslakk festtett fémlemez burkolatú volt olvadó betétekkel, ez a burkolat volt egyedül rákötve a védővezető csatlakozóra, FI relé persze még nem volt.
A dugaljakon egy fázis és egy nullvezető volt + egy második fázis a földelő csatlakozón !
Ezt az elkötést kellett átkötnöm a védővezető csatlakozóra.
A házba a lakások villanyszerelését, állítólag lengyel vendégmunkások végezték.
Hogyhogy mit szóltak ? Megköszönték hogy észrevettem :)
Mondtam nekik, hogy ide kell valami rendes villanyszerelő, nézze meg a hálózatnak ezt a részét, derítse fel a hibát. Az sem mindegy, hogy a két hete felszerelt FI relé vajon miért nem oldott le, miközben rázott az áram. Nyilván van ott valami elbaszás, de meghagyom a profiknak hogy kiderítsék.
Nem csodálkoznék, és nincsenek lenézve. Dolgoztam műszaki szolgáltató cégnél, ahol voltak női műszerészek, informatikai hálózati szakemberek, és értették a szakmájukat. És egy kicsit én is megtanultam varrni meg főzni, de nem az iskolában.
Ezen a videón a saját kézi varrású zöld lajbimban vagyok látható és hallható:
Szia! A piros led a fogyasztástól függően villog. Dugj be egy vasalót, vagy nézd meg, mikor indul a mosógép, és fűti a vizet, villog, mint az őrült. Ez helyettesíti a forgó kereket.
Az, hogy mindent mutat, az meg azért kell, hogy tudd, minden szegmens működik, különben egy szegmens hiánya miatt a 9-ből 3 lehet, vagy a 7-ből 1, és ez leolvasási hibához vezetne.
"" De a lányoknak nem tanították, mert ők főzni meg varrni tanultak. ""
Csodálkoznál !
A feleségem annak idején a 100Voltos dinamós tesztet is végigcsinálta . Hajók elosztószekrényeit , vezérlöpultjait , stb csinálta . Nem kell lenézni öket ! A lényeg szerintem a szakma szeretetében rejlik .
Elnézést a teljesen fogalmatlan és amatőr kérdésért, de azért felteszem, hátha kapok rá választ (előre is köszönöm).
Ma cserélték le a villanyóránkat egy Sangix sx100 csodára (eddig klasszikus óránk volt), és furcsállom, hogy kb. 10 mp-ként felvillan egy piros led (baromi idegesítő) és ezzel nagyjából el egy időben a kijelző átvált arra a fázisra, amikor "mindent mutat". Ez normális működése az órának?
Igen, és ez szakemberekkel is előfordul. Pl. történt olyan a közeli ismeretségemben, hogy egy családi házban szereltek valamit szakképzett villanyszerelők, és utána úgy kapcsolták vissza, hogy a nullavezetőt nem kötötték vissza (3 fázisú rendszerben), aztán gyorsan keletkezett némi anyagi kár. Megúszták személyi sérülés nélkül.
Nekünk ezeket tanították általános iskolában, a hivatalosan "gyakorlati foglalkozás", szlengesen "politechnika" című tantárgyban. Hogy hogy tudom eldönteni, hogy melyik a fázis, hogy a villanykapcsolónak a fázist kell megszakítania, még alternatív kapcsolást is szereltünk. Meg hogy mit kell betartani ahhoz, hogy ne rázzon meg.
De a lányoknak nem tanították, mert ők főzni meg varrni tanultak.
Az alapvető, és szereintem egy felsős diáknak is megérthető dolog, pl egy fázisnál hogy hogy jön be az oszlopról a 2 vezeték, hogyan lesz belőle 3, hol kell összekötni a nullát a védővezetővel, és miért csak ott, egy konnektor bekötése, egy villanykapcsoló bekötése, esetleg egy alternatív kapcsoló. És akkor máris lenne egy egységes kép, hogy milyen egy alap villanyszerelés. Talán kevesebb hülyeséget csinálnának az emberek.
Rám akarták beszélni itt az okosok, hogy az a szerencsétlen halálos baleset nem volt összefüggésben kosarassal, mert biztosan létráztak, bár később már szóba került tán még a siklóernyőzés is, meg a helikopter, vagy Münchausen báró egyéb módszerei, de hát csak én kezdtem jól.
Én kontárnak tartom magamat a házi villanyszerelésben , pedig villannyal foglakozom . Viszont biztosan nem hagytam volna annyiban ! Ennyit a szakemberekröl :-(
Azért az még nem egy földelés-fázis csere, vagy nulla-föld csere. A felújítás előtt nekem is volt ilyen a házban amit megvettem, mégsem rázott meg. Az ember alapból nem fogdos olyan fém részeket, amik áram alatt lehetnek, például nem nyúlkálnak egy foglalatba. Izzócserénél is az üveg/műanyag részt fogod.
Kérdés, mi az alapvető. Egyszer hívott egy ismerősöm ismerőse érintésvédelmi felülvizsgálatra, mert egy új háznál csinált mérőhelyet(már ez is frissítő újdonság volt a 80-asokban :D ). A végén mondtam neki: figyelj, látom, hogy nem nulláztál, de a mérésekből meg látom, hogy valahol nullázás van, tehetnék úgy, hogy észre sem vettem, de jobb lenne, ha tudnám, hol van az összekötés, és eldönthetném, hogy hagyjuk-e így, vagy valamit be kell avatkozni. Összesen két másodpercig gondolkodott, majd mondta, hogy hol kerül össze a kettő. És igen. Na, ez kéne, átlátni az egészet, és egyenként a kötéseket belehelyezni az egészbe. Miközben eleve rossz sejtésekkel mentem oda, mert főállásban egy kábelfektető cégnél volt művezető, á, gondoltam, mi lesz itt, hiszen az ő feszültségkémlelője sosem világít.
Pedig el lehet baszni, nem is kicsit. Barátaim most újítottak fel egy házat, segítettem picit nekik, pl lámpák felszerelésében. 10-ből 2db lámpánál a nullát szakították meg a kapcsolóval, fogalmam sincs milyen elgondolásból, mindenesetre kibírtam röhögés nélkül...
Az alapvető dolgokat nehéz elbaltázni. Aki színes drótokkal dolgozik, az csak olyanokban vét, mint például konnektorok sorolása, megszakított zöldsárga. Alapvetően azért nem ezekből szokott lenni a baj, hanem ha hanyagul végzi, vagy ócska alapanyagot haszál. Ahogy a KRESZT-t ekllene, ezt is oktatni kellene az iskolában, és akkor még nem villanyszerelő képzésről beszélünk, hanem technika óráról, hogy milyen egy szabályosan kivitelezett konnektor bekötés, vagy miért fontos földelt konnektor egy mosógéphez, hűtőhöz. Hogy ne legyünk tök hülyék a környezetünkhöz, amiben élünk.
> Magyarországon százezernyi olyan ember van, aki nem villanyszerelésből él, de olykor villayt barkácsol
Na, egyrészt saját felelősségre, másrészt nem igazán értem, hogy mit segítene ezen a szabvány. Olvastál már ilyet ? (ne válaszolj, tudom hogy nem). Nem éppen egy ifjúsági regény, a megértéshez szükséges egy kevés előismeret. Pont semmit nem segítene, ha ingyen lenne.
De mondok jobbat. Olvasd az index fórumot (ne csak írd), néhány itteni ember írásaiból frankón össze lehet szedni a szabványos szereléshez az információkat.
> Ez a hír rohadtul megnyugtatja azt az 50 éves villanyszerelőt, akit épp a fia épülő házában szerelné a villanyt :)
Ha ebből él, akkor ugyan miért nincs neki szabványa ? Miért nem képzi magát ?
Vagy esetleg baszik rá, mert 30 éve is jó volt úgy, akkor most is jó lesz... Az ilyenektől igyekszem nagyon messze lenni.
El ne magyarázza nekem senki, hogy a mostani "mesterember" árak mellett nem fér bele egy cég vagy magánvállalkozó éves költségvetésébe egy szabványcsomag, mert ez hazugság. Lassan ott tartunk, hogy olcsóbb lesz egy programozó, mint egy kőműves/festő/villanyszerelő.
Te pedig - saját bevallásod szerint - végtelen pénzt keresel, szóval nem értem ezt a szarakodást a szabványokkal kapcsolatban.
> Milyen gondolatmenet útján sikerült az életvédelmet összekapcsolni a kommunizmussal? :))))
Eddig azt gondoltam, hogy idősebb vagy nálam, de most elbizonytalanítottál. Lehet hogy te még nem is éltél a kommunizmusban ? Bevallom férfiasan hogy elég fiatal voltam akkoriban, de még bőven emlékszem rá. Ennek ellenére sem gondolom, hogy 200-as IQ kellene ennek az összefüggésnek a felfedezéséhez.
Nincs semmi gyakorlatom sem aljasságban, sem korrupcióban, sem pénzmosásban, tehát teljesen alkalmatlan vagyok politikusnak. Figyeltem már néhány profit munka közben, nem tudnám csinálni azt a melót. Undorító, gusztustalan egy szakma.
"amire annak van szüksége, aki ezt csinálja és ebből él"
Magyarországon százezernyi olyan ember van, aki nem villanyszerelésből él, de olykor villayt barkácsol. Nem beszélve azokról a szobafestő-burkoló-kőműves villanyszerelő "mesterekről", akik minden házon mindent elvállalnak. Plusz vannak olyan villanyszerelő / villamosmérnök végzettségűek, akik egész másból élnek, de olykor (mondjuk néhány évente) rákényszerülnek egy-egy villanyszerelésre. Satöbbi.
Vajon hány elektromos baleset történik évente csak a tájékozódási lehetőség hiánya miatt?
"az iskolából szabványcsomaggal engedik el a diákokat"
Ez a hír rohadtul megnyugtatja azt az 50 éves villanyszerelőt, akit épp a fia épülő házában szerelné a villanyt :)
"Teljes kommunista ámokfutás amit művelsz."
Milyen gondolatmenet útján sikerült az életvédelmet összekapcsolni a kommunizmussal? :))))
> Minden olyan információ, aminek ismerete életbevágó lehet (tehát aminek NEM ismerete életet veszélyeztethet)
Valóban. Például az atomreaktor vészhelyzeti forgatókönyveket is ingyen kellene osztogatni, lehetőleg minden reaktortípusra, mert ugye életeket veszélyeztet. Vagy a gyártósor karbantartási utasításokat, mert az is.
Elek, hagyd már ezeket a berögzött baromságaid. Egy adott ismeretanyag egy pici részére vonatkoztatott szabványokról van szó, amire annak van szüksége, aki ezt csinálja és ebből él. Mint már sokszor kiderült, az iskolából szabványcsomaggal engedik el a diákokat, aki meg nem tud annyi pénzt összeszedni a villanyszereléssel, hogy megvegye a frissítéseket, annak csavarhúzóra se lesz pénze. Teljes kommunista ámokfutás amit művelsz.
A dolog nagyon egyszerű. Minden olyan információ, aminek ismerete életbevágó lehet (tehát aminek NEM ismerete életet veszélyeztethet), az állam biztosítsa annak könnyű és ingyenes hozzáférhetőségét.
Nem csak a KRESZ hiányos ismerete okozhat balesetet/hallt, elég sok ilyen információ van.
Szerintem igen. Szerintem úgy kéne kezelni mint a törvényeket. Bár ott is felmerül, hogy fizetősen könnyebben eligazodsz, de legalább megvan a lehetőség az ingyenességre...
Persze a szabványt sem kötelező alkalmazni, manapság!!! de ráutaló határozatok azért vannak, tehát tekinthető előírásnak, csak a tudjukkik mérhetetlen kapzsisága miatt nincs úgy kezelve...
Nekem túl "szakmai" kifejezés, és értem én, hogy van jelentősége, melyiket minek hívjuk, de ét szakképzett villanyszerelő egymás közt is csak akkor használja így, ha nyomatékosítani akarja, hogy pontosan mire gondolt. Egy lakáson belül, ha ketten rakosgatják fel a lámpákat, biztos, hogy az fog elhangzani, hogy "Géza, itt kicsúszott a földelés!"
Hát, nézd, laikusoknál nem szoktam kijavítani, amíg egyértelmű, hogy miről beszélünk.
Aki meg szakember szerepében akar mutatkozni, annál meg igen, mert ő tudhatná, hogy a földelés az melléknévi igenév jelentésben is legalább kettőt jelent (meg főnévként a karót, stb), mert TN rendszernél - ami lapzártakor még uralkodó módszer volt kis hazánkban - nem csak a bolygóhoz kötöttség a lényeg, hanem az is, hogy a PEN vezetőhöz legyen kötve. Szakemberek közti tárgyalásnál elég súlyos dolog, ha az egyik arra gondol, hogy a TN szisztémhez csatlakozásról beszélnek, a másik meg arra, hogy kivisz egy kerítésdrótot a hűtőszekrény talpáról az ablak alatti virágágyásba.
Jó, hogy magadra vetted, miközben az emlékeztetés mindkettőtöknek szólt. Azért két pontatlanon vitatkozni, odáig nem kéne eljutni.
Bocs, azt meg úgy mondják, hogy kösse be a védőföldelő-vezetőbe.
"Én azt nem értem, hogy ez miért nem alap dolog az össze fejlett országban már ötven éve."
Persze ide is érvényes lehet a bölcsesség: "ha egy kormány vagy politikus a józan ésszel teljesen ellenkező, érthetetlen dolgot tesz, akkor mondd ki háromszor a varázsszót: KORRUPCIÓ és egy csapára világossá válik minden" :)
"a villanyszerelő az nem (csak) szerelő. Önállóan dönt lényegi kérdésekben"
Tegyük hozzá, hogy a villanyszerelő és a gázszerelő tudatlansága (vagy csupán a tájékoztatás hiánya) emberéleteket veszélyeztethet. Az Internet korában az államnak szinte fillérekbe kerülne (pláne egy századik új stadion árához képest ;) megoldani azt,hogy ezen két szakterület képviselői
- azonnal automatikusan és ingyen értesüljenek a szakterületüket érintő hivatalos változásokról
- ingyen hozzáférhessenek az összes rájuk vonatkozó szabvány szövegéhez.
Én azt nem értem, hogy ez miért nem alap dolog az össze fejlett országban már ötven éve.
Nem igazán értem, hogy mire akartál kilyukadni, mindenesetre nem a piros vezetékkel van a bajom, hanem azzal, hogy csak látszólag volt bekötve a védővezető a konnektorba. Valójában csak a 3 db konnektor védőérintkezője volt összekötve egymással. Se PE-re, se N-re, se máshova nem volt bekötve.
Az összes 70es évekbeli lakótelepen, egész későig, akár ~80ig tartóan ott a piros.
Pedig akkora cirkuszt, annyi papírt, akkora apparátusokat, olyan részletes tervet a talajmunkától mélyépítéstől a panelok és térelemek forró gyártásáig (mindig előtte gyártották, hogy kivitték az épülethez, egyszerűen sem a túlgyártásra sem a tárolásra nem volt kapacitás), ma már elképzelni is nehéz, ami vizfej egy állami építőipari vállalatnál a szocban volt.
És akkor még ott volt a halom állami szintű hatóság, tanács, az építtető, stb, külön mérnökiroda, tonna mindenféle ellenőr, a tervek ellenőreitől a független intézetekig....elég hihetetlen ,hogy egyértelmű és kötelező szabály írt elő valamit a sarlókalapácsos törvényerejű füzetben, és évtizedeken át tojta le mindenhol mindenki.
Ez egy régi téma már. A legtöbb szakember azt tudja, amit tanult. Az átkosban is csak a nagyvállalatoknál volt az, hogy ha megjelent új szabvány, akkor a főmérnök vetetett 150 példányt a szakembereknek (mert a főmérnök tudomást szerzett a változásokról!). Tsz-nél az sem ment, hiszen a szerelő fölött nem volt műszaki vezető. 90-től meg mindenki saját maga küzdött. Most ezt a net pótolja - annál, aki netezik, de az mekkora réteg?
És azért valljuk be, a villanyszerelő az nem (csak) szerelő. Önállóan dönt lényegi kérdésekben. Kb olyan, mintha az autószerelő azt mondaná délután a megjelenő ügyfélnek, hogy: ez ugyan egy Suzuki, de az Astra főfékhengere jobb, kicseréltem, és a munkahengereket meg kivettem egy BMW-ből az a legjobb, és egy föld-levegő rakéta rajzai alapján konstruáltam hozzá szervot, hatvanezer lenne, de csak húszat kérek, meg a következő három év tapasztalatait vele. Ehhez viszont van, aki felnő, van, aki meg nem is érti, minek a piros. A Facebookon van egy pár villanyszerelési csoportosulás, ott aztán van sok halmeresztés. Is. Meg persze józan hangok is.
A jövő héten kitesztelem a rejtélyes a fázis összezáró kapcsoló bekötését. Én titkon pultvilágítás előkészítésre gondoltam ( azt csinálnék nekik) , illetve a konyhaszekrény felett is van egy dugalj, de sajna nem azt kapcsolja...Tizen X éves lakás, nem panel, már réz kábelekkel. Az idézett párbeszéd eléggé életszerűnek tűnik :)
1964-ig (!) volt megengedett a piros használata védővezetőként.
A 80-as években épült házunkban a felső szinten 3 db konnektor védőérintkezőjébe volt bekötve vezeték, mégpedig piros. Ez a 3 db piros vezeték a padláson össze volt kötve egymással, és itt véget is ért a történet. Sehova nem volt bekötve, kvázi lógott a levegőben!
Kérdésem: mi jár annak a "villanyszerelőnek", akinek ilyesmi egyáltalán megfordul a fejében???
Egyébként az ilyen dolgok miatt kevés az, ha belenézünk egy dobozba, és ott különböző színű vezetékeket látva magabiztosan kijelentjük, hogy melyik micsoda.
Ja és jellemző volt hogy a fázis és a nulla is fekete vezeték, hogy aztán teljesen átláthatatlan legyen a katyvasz.
Lehet kapni egyéb színű szigeteléssel ellátott tömör rézvezetéket is. Narancs, lila, zöld, barna. Én általában a kapcsolókig viszem csak feketével a fázist, onnan már más színnel megyek tovább. Világításhoz narancssárgát használok, alternatív kapcsolók összekötéséhez lilát és barnát, egyebekhez zöldet. Így sokkal könnyebb azonosítani, hogy mi micsoda.
Van olyan földkábelem, amiben fekete, kék és zöldsárga van. Ha a ZS-ra kötöm a fázist, és valakit agyonvág, de azt mondom hogy atis57 mondta a 'zindexforumban hogy ezt így kell, akkor nem csuknak le ?
Jajj, tanyán lekonyult a kapu világításánál a kompakt cső. Alapban R7S-es valami, de tesz a fene bele halogént. LED a környéken nincs, vagy esetleg lett volna sok hét múlvára csilliárdésrt. Bekaphassák. Vettem egy kis kültéri LEDes komplett refit, aminek rövid a farkincája és nem is cserélhető, teljesen bele van gyógyítva, hátán a gumitömítéses kötődoboz még gyantával is körbe van öntve, áááááá. Vakartam a fejem, kibeleztem a régi refit, azon belük megwagoztam, LEDeset beleraktam kompletten és éppen csak rá bírtam csukni az elejét.
Látom már, a lámpáról csak sikerült feltenni képet nagy nehezen, remekül ráéreztél, hogy villanyszerelési szempontból a gipszgiccset kell minél több oldalról lefotózni... Ezen mi olyan magas? Rárögzíted a fém hordozóra a kínai ledeket ahogy tudod, megtoldod gyantás zsugörcsöves módival a vezetékeit. Átfúrod a fémlapot, átdugod a drótokat, hogy egy hangyafasznyi rozsda se legyen lekened festékkel a furatokat. A lámpa mögött talán van kötöződoboz, talán nincs, talán lesz talán nem, mégis miképp van az felrögzítve a falra? Hogyan találkozik a csövezéssel? A drótos kép is érdekes. Annyi látszik, hogy egy csőből feljön a vezeték, a padlóból a kép állásából következtetve, tehát nem mmfalival kell szívnod. Jobb esetben a plafonról jön, csak nem fordítottad meg feltöltés előtt. Nem aggódsz, hogy belefolyik a víz? Legegyszerűbb a csatos wagos összekötés lenne, amit kinyomsz wago pasztával is, majd az egészet csatlakozónként betekered szigszalaggal, biztos ami biztos alapon, bár semmi szükség nem lenne rá, így könnyen bontható marad, ha megunjátok. Persze atomtechnikát is kereshetsz oda. (a zöldsárga nem föld, hanem védővezető)
A fém hátlapot gondolom nem akarod megfúrni, mert a festék sérülése miatt megeszi a rozsda, pedig ha a vezetékek alatt megfórnád, és utána leszilóznád, tökéletes lehetne.
Ja, hogy a LED gyári vezetéke nem ér ki a lámpa mögé.
Ezt nem vettem észre.
Akkor viszont szép semmi esetre sem lesz a szerelés, akármivel csinálod is, talán ebben az esetben mégis a zsugorcső lenne a legjobb.
A zselés toldó tökéletes lenne amúgy, én ugyan gyengeáramra használok ilyet, de nyilván mindegyik ugyan olyan.
Esetemben blankolni sem kell, mert ez a csatlakozó késes és bele vág a szigetelésbe, mint mondjuk egy telefonos Krone modul.
Ez ki van töltve a zselével és amikor összeroppantod, lecsökken a térfogata és a bevezető lukakon kipréseli a zselét, tehát ha a kábel maga bele fér a lukba, akkor működni fog.
Ha csak a medence térben lehetne 12V-os trafót elhelyezni, az nyilván azt jelenti, hogy más is van azon az áramkörön, ez pedig szerintem tervezési hiba.
Persze ha így van, akkor már ezzel kell együtt élni...
Az biztos, hogy én a lámpákat és a kapcsolójukat is direktbe a kapcsoló szekrénybe vezettem volna.
Hát, a medence-burzsuj kérdés megint csak érdekes.
Gondolom, aki ügyfélhez jár, az azért találkozik módos emberekkel.
Egyszer ugye kaptál ötletet a zselés kötőre, ami nem értem, miért nem jó.
Szóval se mondtam, hogy nem jó, valószínűleg az lesz. Nem is én akadékoskodom, hanem A Mester és a burzsujozó-giccsesező kolléga.
Egyetlen fenntartásom van mondjuk, hogy egy 0.4-es drótot kel egy 1-essel összekötni, ezt a zselé sem imádja épp annyira. De valószínűleg nem lesz gond.
Másodszor még mindig sokkal jobban járnál, ha eladnád a LED-jeidet és vennél helyette 12V-ost.
A 12V még nem mentesít a megfelelően vízzáró szerelés alól, másrészt pedig olyan falon lesz a lámpa, ahová normálisan nincs bejárása a júzernek, csak annak, aki karbantartja a medencét. És a trafót már csak a medencetérbe tudom tenni, tehát megúsztam egy problémát és nyertem egy másikat. És ha a gyári IP65-ös lámpa 230-ról megy, nem látom be, egy gyárilag IP65-ös LED modul miért ne mehetne arról.
Harmadszor megteheted azt, hogy bevésel egy 65-ös dobozt a lámpa mögé, amit a fém konzol eltakar.
Ezzel pont semmit nem nyertem, a LED-et továbbra is éri a víz, és a led drótjai nem érnek el az IP65-ös dobozig.
De ismétlem, a zselés (vagy a gyantás zsugorcsöves) megoldás tetszik.
Egyszer ugye kaptál ötletet a zselés kötőre, ami nem értem, miért nem jó.
Másodszor még mindig sokkal jobban járnál, ha eladnád a LED-jeidet és vennél helyette 12V-ost. A trafót meg betennéd az elosztó szekrénybe. Semmi problémád nem lenne a világon.
Harmadszor megteheted azt, hogy bevésel egy 65-ös dobozt a lámpa mögé, amit a fém konzol eltakar. Abba bele teszed a zselés kötőt, a dobozba belehajtod a kábelt, a fém konzolt meg ügyesen körbe szilikonozod felszerelés előtt. Soha nem fog víz menni bele.
Nézd burzsujkám, tökmindegy, hogy a giccs ott van-e vagy sem. Fényképet nem raktál fel a se belsejéből, se a szerelés helyéről. Mivel az egy lyukas semmi, gyakorlatilag olyan mintha a kopasz falra raknád fel a kínai, 220V-ra gyártott ledvackaidat. Jópáran leírtuk már, hogy hogyan csináld meg, több alternatívát is kaptál, dehát burzsujságodnak semmi se jó, fosik még az atyaúristentől is. De azt se tudod pontosan, hogy milyen vezetékezés van a falban, csak feltételezgeted. Szánalmas vagy. Kend a hajadra.
OK, elnézést, de azért valami csak az súgja nekem, hogy nem vetted egészen komolyan a projektet.
Értem én, hogy aekis minden eszközzel próbálta megtrollkodni a dolgot, többek között azzal is, hogy giccsesnek nevez egy minimalista dizájnlámpát. Szíve joga, de azért legyünk komolyak, épp olyan túl sokan nem osztják a véleményét. 😀
Naszóval, egy nyilvánvalóan hangulatlámpának szánt, formatervezett fényforrást kissé röhejes átlátszó búra mögé tenni, nemde? Mert ugye a dizájn itt a lényeg, egyébként tennék egy csupasz villanykörtét a mennyezetre, ahol nincs szükség különösebb védelemre és csók. Akkor már javasolhattad volna inkább, hogy magát a LED modult zárjam egy átlátszó ABS vagy polikarbonát dobozba és szigeteljem le úgy, hogy oda se por, se víz ne mehessen be. (A doboz nem látszana, ugye, mert a lámpa teste eltakarja, és a szilikon általánosan elfogadott vízzáró szigetelő.)
Tehát még egyszer elnézést, de gondolom, a fentiek alapján nyilvánvaló, miért viseltettem fenntartással a javaslataid irányában. Arról nem is beszélve, hogy nem csempére, hanem szupermosható falra fog kerülni a lámpa.
"a centi lyukon keresztül a nedves, vegyszeres levegő az IP20-as rendszert pont olyan szépen szétkorrodálja"
Aki egy picit is is ismer engem, az nem azt mondja nekem, hogy "az egész szét fog korrodálni, tehát hülye vagy ehhez", hanem ezt mondja "van valami megoldásod vegyszeres pára korrodálás ellen?"
Elég tág határok közt mennek bele a vezetékek, de a vékonyabbnál megoldás az is, ha az utolsó 3 centit visszahajtod, így dugod bele és így 2x vastagság lesz. A zselé meg kitölti a helyet... (most nem veszem figyelembe az eltérő keresztmetszet terhelhetőségét, mert a LEDeknél ez elenyésző...)
Bizonyosodj meg róla, hogy mindkettő "valódi" fázis, nem csak a multiméter meg a fázisceruzád szórakozik veled.
Kössél be egy akármit, (fúrógép, hajszárító) pár pillanatra a nulla és a kérdéses drótok közé. Ha mindkettőn megy, akkor rendben van, amit feltételeztél, ezek valóban összekötött fázisok.
Továbbá nézd meg a lakáselosztót fi relé van-e, és amikor nem baj, hogy elmegy az áram, nyomd meg a tesztgombját, hogy működik-e.
Ha ez a kettő teljesül, akkor további veszély, potenciális nagyobb probléma nincs, ez a hülye cucc, egy tipikus magyar "jómunka".
"főni, nincs több kétkonnektoros soroló/betét", "szarom le, tegyetek fel kapcsolósat, az van?".."de átvételkor lebukik ,hogy nem megy bele 'drót, tudodmilyen köcsg a műszaki ellenőr"..."kössétekbe, valahogy ,akárhogy, majd rámondjuk ,hogy előkészítés és elmehetnek a pcsába"
A vasra rákötöd a védőföldet, meg a gyantás zsugorcső, aztán kész. Esetleg mér ragaszthatsz valami burkolatot a vezetékre a ledmodultól a lyukig, ahol átmegy a fém ház túloldalára, hogy mechanikusan védje.
Itt egyetlen kérdésem van: mi a helyzet, ha a két összekötendő drót átmérője nagyon különbözik? Pl. a falból gondolom, legalább másfeles drót jön ki, a LED modulok bekötő vezetéke pedig gondolom csak pár tized. Ilyen esetben marad a gyantás zsugorcső?
:) Panelházszerelés-örömei szagot érzek. Szedd ki a dugaljat, kapcsolót, kövesd le hova megy-honnan jön az a cső és a benne levő madzagok. Dugj végig egy műanyag behúzót, egyáltalán folyamatos az a cső? Lehet ottan érdekes rím vízszintesen, 45 fokban keresztbe stb. Ha találsz két dobozt, a kettő között is számíthatsz egy harmadikra. A szoci aludrótok vannak benne, vagy már kicserélték rézre?
Vagy pultmegvilágítás, mert miért ne tegye akkor sorolva. Amúgy nem mindegy? Lehet itt ötletelni, hogy akvárium vagy padlófűtés, kibont, megnéz, megsértődik, elvonul.
Sziasztok! A képen látható kapcsoló gyakorlatilag nem kapcsol semmit. 2 vezeték van bele kötve, mindkettő ugyanaz a fázis, azaz semmi nem történik ha a kapcsoló nyitott vagy zárt. ( köztük lévő fesz 0V, földhöz képest mindkettő 230V) Az egyik fázis a mellette lévő dugaljból jön át, a másik fázis meg csőben megy tovább.
Mire gondolhatott a költő? Van valami bevett kialakítás előkészítve, csak furfangosan kötötték be "ideiglenesen" ? gyerek albérlete, látszólag a lakás építésekor már így csinálták, nem utólag mókolt.
( a mellette lévő dugaljba 3 db 0 és 4 db. fázis kábel van csavaros bekötésbe kötve...).
Valami "értelmes" magyarázat van, vagy a "mert csak" a megfelelő válasz?
Érinthető részek nincsenek, hacsak nem akkora idióta valaki, hogy a kezét feldugja a lámpába, de akkor már egyszerűbb két szeg a konnektorba.
És akkor soha nem fogom megtudni, hogy mire gondolt a fórumtárs, amikor azt írta, hogy telítődik vízzel? Mert ha azt mondja, hogy az IP65-ös szigetelésű LED modul telítődik vízzel, remélem, komolyan gondolja, mert viccnek kissé durva. A lámpatestre pedig nem utalhat, az eleve nyitott.
Ahhoz neked legalább egy hónapig kéne idejárnod hogy megértsd...
(Amúgy szerintem gyantás zsugor kötésnél az üzemelésért, dupla szigetelés az érinthető részeken az érintésvédelemért, + a védőföldet be kell kötni a fém részre, esetleg akril lakkal védve a környezettől a csavarhelyet és környékét.)
És akkor nézem anyósnál a medence mellett, hogy hátezmegmi? Ja, Sanyika rátolta a fűnyírót a szűrő kábelére. Látják, hogy furán lesek, mert ott egy állati módon végigszigszalagozott izé, erre közlik, hogy "pedig villanyász vagy mi". Ami érdekes, hogy nem tudom mi a pék fenét akarhatott, mert széltében nem fér el a fűnyíró, ha közel megy akkor a fejét már beveri a tetőbe és egyáltalán az egész olyan, hogy direkt azért hagytam földön a kábelmindenséget, mert mi mást lehetne csinálni és macskán kívül más nem jár arra. Hát tévedtem na, erősebb, mint eszesebb.
Összeteker, zsugorcsövez, egyik tartócsavar beteker, ahhoz feldrótoz/nyálaz/imádkozik a fémház, két gyűszűnyi gyanta és mennék aludni, következő reggel meg csavar ki, elrendez, csavarok be és ugranék egy seggest :-)
ui.: a gyanta már csak egy gondolatkísérlet volt. Ha egy rendes zsugorcsövezés(bármelyik verzió) nem elég oda vagy 15 évig, akkor mindegy lesz.
> Ha nagyon durvulni akarnék, akkor inkább kiönteném a fém házba rendezett kötést műgyantával.
Az mondjuk nem kis feladat. A falból 10cm-t kilógó vezetéket megkötöd, elrendezed szépen, majd kiöntöd műgyantával, megvárod a kikeményedési időt (mondjuk 24 óra), majd a végén felcsavarozod a falra :)
Nem-nem :) Gyantás. Gyakorlatilag egy ragasztó van a zsugorcsőben, ami kiolvad a melegítés hatására és ráragad a vezetékre.
> 2. a 3M Scotchlok típusú rendszere.
Van ebből többféle, nem csak 3M. Van olyan, ahol az összesodrott vezetékeket kell bedugni, van olyan ami inkább a wago-ra hasonlít. Igazából teljesen mindegy, működik mindkét megoldás és egyszerűbb mint a zsugorcsővel játszani. Beszerezni legegyszerűbben talán kerttechnikai boltokban (ahol öntözőrendszereket árulnak) lehet.
Amúgy az IP x5 lényegét azért idéztem, mert szerintem túlzottan vízbiztosnak gondolta a címzett magát a LED lámpát is.
Szerintem pedig fordítva. Az IP65 ide nekem túl sok is:
Ez az elrendezés a 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett) tipikus esete. Semmiféle vízsugár (kis- vagy nagynyomású) nem érheti a lámpát! Ugyanis, aki slaggal merészelne locsolni bármit is, azt oda fogom tenni, hogy tisztítsa meg utána a medence vizét. Mert vajon hova folyik vissza a slaggal locsolás eredménye?
Igen, és ez is volt a kérdésem, kár volt, hogy Mekk mester ennyire elbonyolította.
Ezidáig két használható választ kaptam:
1. zselés zsugorcső,
2. a 3M Scotchlok típusú rendszere.
Nekem a második szimpatikusabb, de még nem értem 100%-ban az elvet, mert nincs se rendes leírás, se érthető rajz sehol. De az első variáns is teljesen OK. Bárcsak láthatnám megint, hogy az eredeti IP65-ös Nova Luce Zerino lámpánál (amit linkeltem) mit adtak hozzá
"Látsz valami egetverő különbséget a két modul között?"
Nem. Feltételezem azért van két további kivezetés hogy több darabot is fel lehessen fűzni. Kérdés hogy a gyártó hogyan gondolta ezt kivitelezni.
"adtak hozzá valami vízhatlan kötést (így, utólag végiggondolva, valami zselés csatlakozó lehetett)"
Lehet itt a válasz. Ezt kell beszerezni.
Minden esetre láttam pár vízhatlan berendezést (leginkább iparit), a felhasználó számára csakis csatlakozóval, vagy egyéb módon pl dobozban lehetett volna kötést ill csatlakozást végezni.
Ez például egy csatlakozó toldó levágva a gyantás zsugor.
A vezeték ér is tömített. Széthúzáskor cuppanó hangot hallat.( Azt hiszem autóvillamossági termék.)
Romániában már sötét van, így a képek kicsit zajosak.
Az eredeti foglalatot, a csokit stb. már leirtottam róla, azok amúgy is szétkorrodálódnának pár év alatt. 2 LED modult ragasztanék (vagy csavaroznék) a festett acélszerkezetre. Víz csak alulról fröccsenhet, ennek startból kicsi a valószínűségé (mert elöl véd a test), persze nem kizárható, számítani kell rá.
Az acélszerkezetet kell a falra csavarni, és arra ráakasztani a lámpatestet, ahogy az első képen látható.
Járt a kezemben az említett gipszlámpa IP65-ös változata (ami feleakkora, mint ez, duplaannyiba kerül, csúnyább és idétlen szürke betonszíne van). Nos, ott volt egy vízhatlanra kialakított LED modul, amiből kijött 2 drót (pont mint itt!), adtak hozzá valami vízhatlan kötést (így, utólag végiggondolva, valami zselés csatlakozó lehetett) és mehetett rá direkt a falból kikandikáló fázisra és nullra. Kár, hogy nem fotóztam le, de erről van szó (a fotó túl jó, a valóságban messze nem néz ilyen jól ki).
A lényeg, hogy nem látom be, ez mitől védettebb. Van egy vízhatlanra szerkesztett LED-es fekete doboz, 230V-os bemenettel, amiből kijön 2 drót, és a gyártó által adott eszközzel kell vízhatlanul rákötni az eredeti szereléshez. Szó sincs még véletlenül se olyanról, hogy maga a lámpatest védett lenne, a modul tömítetten lenne szerelhető stb. És Made in Greece, nem China. Mi a különbség, ez mitől IP65-ebb, mint a gipszlámpára rögzített IP65-ös LED modul, amiből ugyancsak kijön 2 drót és ugyancsak a meglévő fali csatlakozáshoz kell kötni vízhatlan módon?
Amúgy itt az a Lengyelországban kapható LED-es modul, amit először akartam megvenni, de a lengyel cég nem válaszolt a levelemre a koronavírus-szünet miatt, így döntöttem a másik modul javára. Ezt Európában árulják IP65-ként, még akkor is, ha kínai (mint minden más egyéb, ugyebár). itt nincs kecmec, a fogyasztóvédelem már rég szétszedte volna őket, ha nem lenne igazi a tanúsítvány. Látsz valami egetverő különbséget a két modul között? 😀
Én úgy látom a képen hogy egy sík oldala lehet az eszköznek amit fel lehet valami csavarral erősíteni egy szintén sík felületre. (Két süllyesztett furat.) Így az eszköz tömítetten szerelhetővé válna HA a kivezetés a hátulján lenne ami egy a síkon levő furaton keresztül lenne átvezetve. Ezáltal védve lenne a kivezetés és a kötés a víztől.
Ha felcsavarom valamire,(legyen az fémlemez,csempe,stb) a vezetékeket (nem kábelt) hogyan vezetném tömítetten a felület mögé?
Így ebben a kivitelben én nem látom a vízmentességet ha csak azt nem ismerhetem el hogy a LED-ket valóban nem éri víz.
Szerintem egy egyszerű mkh vezeték szabadon nem tekinthető vízmentes szerelésnek.
Nagyon örülök akkor mikor már az elején kihátrálok olyan szerelésből miben bizonytalan vagyok.
Ezek a LED valamik a kinai CE jelölést használják a hozzávezetésről is messziről lerí a gyártó ország,nem beszélve a ráírt AC220V fesz szintről..... Ez abban az országban elmegy,mint sok egyéb hasonló kivitelű elektromos eszköz amit láttam már.
Nekem a megfelelősége is megkérőjelezhető lenne. Furcsa hogy a tokozás vízálló de a hozzávezetés nem a tömítés által védett oldalon hanem az mellett van kihozva.
Ha ez Európában készült volna a kivezetés kábelszerű lenne,amit tömítetten szerelhetnénk,nem két közönséges huzal szakasz. A használati utasítás a szerelés mikéntjéről is tájékoztatna.
A kötés mindegy mivel valósul meg, ha víz záróvá teszed.Azzal a kötést véded csak az oxidációtól. De a fórumon nem fognak megerősíteni hogy a életvédelmi szempontból megfelel majd a szerelésed.
"LED modulok megtartásával (ezeket már megvásároltam)"
Vásárlás előtt kellett volna kérdezned a fórumon hogy ezek megfelelőek-e a feladatra. Eső után köpönyeg... vagy zsugorcső?
...és ki annyira zakkant, hogy rendszeresen kötözködik-hülyéz? Tükröd van-e otthon? Használd!
---
Amúgy az IP x5 lényegét azért idéztem, mert szerintem túlzottan vízbiztosnak gondolta a címzett magát a LED lámpát is. De ez általad nyilvánvalóan fel nem ismert szempont, magas mint tyúknak az abc és így csak hülyézni voltál képes miatta.
Nem tudjuk, semmi érdemlegeset nem tudni, odáig nem terjed neki, hogy lefényképezze a gipszvackot villanyszerelési szempontból értékelhető oldalról, pedig állítólag meg vette már. A budiajtókapcsolós guru párja.
Ha nagyon parázol, tegyél rá egy leválasztó trafót. Fi relé gondolom van azon a körön. Láttam már belülről pár kültéri reflektort méd in csájna. Na, ha azok nem csapkodják agyon tömegesen a népet, akkor ezzel sem lesz problémád.
Elegendő lesz. Az eredeti lámpa gondolom csokival van szerelve. Jól sejtem, hogy a rögzítésre és a bekötés elrejtésére fém doboz van a lámpában? Ha azt leföldeled, még Elek sem tudná megrázatni magát, csak zen-nel együtt karongova.
majd tegyél rá pl. egy plexi búrát, a búra peremét kösd össze a fallal vízzáróan (pl szilikonos trutymóval vagy zárt cellás szilikon habcsíkkal tömítve)
Az üreg legalsó pontján hagynék egy kb centis lyukat (szellőzés a külvilággal + vízkivezető nyílás).
Ezzel pont adtam egy pofont a szarnak, ugyanis NEM az érintésvédelem a nagy probléma itt, hanem az, hogy a centi lyukon keresztül a nedves, vegyszeres levegő az IP20-as rendszert pont olyan szépen szétkorrodálja, mintha a kinézetre finoman szólva nem odavaló búra ott se lenne.
És ez a 12 V-os rendszerre is igaz. Ha nincs rendesen megcsinálva, szétrohad az egész, akárhány volton is legyen. Úgyhogy nagyjából mindegy a feszültség. Vagy tökéletesen vízzáró (és az is marad az idők során), vagy annyi neki. És akkor már nem mindegy? Iktassak be még egy érintésvédelmi veszélyforrást egy 12 V-os átalakító képében?
érintésvédelmi szarkupac lesz: se kettős szigetelés, sem földelés, sem védőburkolat (egyszeres szigetelésű, földeletlen rendszeren végigcsogró víz????
Tényleg csak a dolgok helyén kezelése miatt, de
- az érintésvédelem az a meghibásodott berendezés megérintésekor szerezhető áramütés elleni védelem régi elnevezése, ma a hibavédelem kifejezés használatos
- az érintés elleni védelem az az üzemszerűen feszültség alatt álló részek megérintése (akár lecsorgó víz közvetítésével) elleni védelem régi elnevezése, ma az alapvédelem kifejezés használatos
Szóval a kettős szigetelés meg a lecsorgó víz az tesók, de mivel az egyik fiú és 40 éves, a másik meg lány, és kilenc, hát nehezen helyettesíthetőek egymással.
a fröccsenő víz és a villanyosság között számos ponton csak egyetlen szigetelő réteg lesz, amely szigetelés megsérülhet (pl évek alatt megkeményedve majd meghajlítva bereped).
A LED modul műanyag burka a stabilitásáról híres PSE-ből készült (polyethersulfone). A kábelen nem írja, de feltételezem, hogy IP65-ös tanúsítványú eszközre azért nem teszik a legolcsóbb vacakot.
Gondolod, hogy UV-től védett helyen (lámpatestben van, ugye) bár évtizedek alatt is meg fognak keményedni annyira, hogy érintésvédelmi problémák állhassanak elő? Ha igen is, ki fogja hajlítgatni őket? Ezek a LED-ek 20000 órát simán kibírnak, ez azt jelenti, hogy elvileg 20 év múlva is fognak világítani, a kutya se piszkál hozzájuk.
"Életvédelmi szempontból elegendő-e a fenti elképzelés,"
Szerintem nem,
mert a fröccsenő víz és a villanyosság között számos ponton csak egyetlen szigetelő réteg lesz, amely szigetelés megsérülhet (pl évek alatt megkeményedve majd meghajlítva bereped).
"Ha nem, javítható-e a fenti elképzelés, a gipszlámpa és a LED modulok megtartásával (ezeket már megvásároltam),"
a búra peremét kösd össze a falal vízzáróan (pl szilikonos trutymóval vagy zárt cellás szilikon habcsíkkal tömítve)
Az üreg legalsó pontján hagynék egy kb centis lyukat (szellőzés a külvilággal + vízkivezető nyílás).
Mindezt saját felelősségre (és nem az enyémre), én csak egy ötletet adtam.
Ettől függetlenül ezek a lámpák FI relével legyenek védve, lehetőleg 10 milliamperessel és ne 30-assal.
Nem lenne most semmi problémád (olyan lámpát használhatnál, amilyet csak akarsz), ha ezt a világítási áramkört 12 voltos biztonsági tápegységről táplálnád.
Persze ez csak akkor lenne lehetséges, ha 12 voltos led-eket vettél volna.
Ez meg akkor fordult volna elő, ha BEVÁSÁRLÁS ELŐTT fordulsz szakemberekhez tanácsért.
Ezek szerit Mekk Elek barátunk aggodalmait nem kell komolyan venni, ebben az adott alkalmazásban az IP65-ös LED modul + az általad javasolt vízzáró kötés megfelelő biztonságot nyújt?
(Amúgy, közvetlen érintésveszély esete nem tevődik fel, a LED a lámpatest belsejében van, véletlenül nem lehet hozzáérni. Aki olyan hülye, hogy egy medence mellett belenyúlkál egy világtó lámpa belsejébe, az már amúgy is rég meghalt azelőtt.)
Ennél egy fokkal egyszerűbb a már linkelt 3M megoldás. (erre írtam hogy nem esztétikus a bumszli a kábelen, de ha el tudod rejteni, akkor franko). Mindegyik megoldás teljesen vizzárt kötést ad.
téged legyőzni nem lehet. Ezen az oldalon kb. 20-szor le lett már írva, mit jelent az IP65, de te bemásolod a fél wikipédiát 21-edszerre is pirossal. Akkor ki a hülye rajtad, meg a barátodon kívül, akinek az agya nem jutott tovább az IP65-ös lámpatesten.
Van ez a gipszlámpa (pont ez és nem más), amelyik teljesen nyílt, eredetileg nincs semmi védelme, az E14-es foglalat értelemszerűen nem zárt.
Az E14-es foglalat repül, helyette IP65-re hitelesített LED modulok kerülnek:
A gipszlámpa egy olyan falra kerül, amelyik a medence hosszabbik szélétől fél méterre van, normálisan csak tisztítási-karbantartási célból szokás arrafelé sétálni, júzereknek nem nagyon van ott keresnivalójuk. A négy lámpa kb. 75-80 cm magasra lesz felszerelve, azaz nedves levegőnek, párakicsapódásnak rendszeres jelleggel ki lesz téve, fröccsenő víznek pedig csak akkor, ha valaki kivételesen nagy barom és hatalmasat csobban (ebben a magasságban már csempe sem lesz, csak szupermosható falfesték).
A LED modulok bekötését és a végek szigetelését vízzáróan óhajtom megoldani.
Kérdéseim:
Életvédelmi szempontból elegendő-e a fenti elképzelés,
Ha nem, javítható-e a fenti elképzelés, a gipszlámpa és a LED modulok megtartásával (ezeket már megvásároltam),
Ha igen, javaslatot kérek a vízzáró bekötés/szigetelés minél jobb minőségű megvalósítására.
Elek, hagyd. Még a végén szívrohamot kapsz, és hiányozni fogsz mindenkinek. Ez a nagymellényű burzsujkádas arra sem képes, hogy 2db zsugorcsövet ráhúzzon a vezetékekre. Rosszabb mint a budilámpa-kapcsolós.
Nyertél, erőből :-) Mint legeslegesleghülyébb már csak kötözködni tudó vénember ... Mert aki még az IP listába is beleköt az nyilvánvalóan zakkant már.
Az IP fokozat nem azonos az érintésvédelemmel. Egy lámpának hiába van IP 99-es védelme por és víz ellen, attól még simán agyonrázhat valakit, ha érintésvédelmileg szarul lett kitalálva.
Ha azt szeretnéd, hogy ne figyelmeztesselek arra, hogy fordítva ülsz a lovon, akkor mondd ki hangosan (vagy írd le ide :), hogy "nem kívánok betartani minden érintésvédelmi előírást, engem KIZÁRÓLAG az érdekel, hogy hogyan lehet öt egyszeres szigetelésű vezetéket vízzáróan biztonságosan összekötni egymással".
"Akkor pedig mi a fészkes fenéért ne lehetne beltéri uszodában használni őket"
A szigorú vízállósági feltételeket (IPx5) nem én találtam ki, hanem te. Én csupán követem a te feltételeidet. Csökkentsd az igényedet és egyszerűbb lesz a feladat.
Kb. 10 méter távolságra szeretnék áramot vinni föld alatt egy 750W-os szivattyúhoz (de gondolva a jövőre inkáb 1000W-ra tervezve), természetesen földkábellel.
3x1.5mm2 elegendő lesz? NYY 3X1,5 mm2 kábel (EYY-J).
EZEK A LEDEK IP65-ÖSÖK. Magyarán, kibírnak port, vízsugarat, esőt, minden szarságot, ami OUTDOOR felhasználásnál feltevődik: tulajdonképpen kültéri reklámok megvilágításához tervezték. Úgy, ahogy látod őket, mindenféle plusz kettős szigetelés meg mittudomén mi nélkül. És ha a gyártó vállalja a (büntetőjogi) felelősséget azért, hogy a terméke IP65, akkor talán fogadjuk el, hogy itt ő az okosabb.
Akkor pedig mi a fészkes fenéért ne lehetne beltéri uszodában használni őket úgy, hogy kb. 80 cm magasan vannak, nedves a levegő és időnként kapnak egy-egy kiadós vízfröccsöt? Ha a LED-eket közvetlenül a csempére ragasztanám, az OK lenne, nem? Mert definíció szerit IP65. Akkor hol zavar téged, hogy még egy gipszlámpa is köréje van építve?
Az egész környezet védettsége megoldhatatlan, mert a lámpa alapvetően nem zárt. És nem is poén, hogy az legyen.
Azt írta uszoda, én nem hiszem hogy a saját uszodája. Szóval nem az a feladata, hogy elképzeljen ott bármit. Adott a lámpa, adott a led, össze kell kötni, hogy ne rázzon. Akár alkalmazott akár megbízott vállalkozó, nem fog új lámpatesteket venni a kedvéért, se mindenféle kötődobozokat nézegetni a falon az ügyfele.
A lámpa kialakításának első lépése: "ha világít az általam elklpzelt lámpa és eközben slaggal locsolom, akkor van-e olyan pont, ahol a vizet és az áramjárta vezetőt csupán egyetlen szigetelőréteg választja el?" Amíg erre a kérdésre "igen" a válasz, addig tök felesleges olyan részletekkel foglalkozni, hogy "vajon hogyan lehet vízmrenten két vezetéket összekötni".
Nem bonyolítom, egyszerűsítem. Meg kell oldani, hogy AZ EGÉSZ KÖRNYEZET védett legyen
és akkor teljesen felesleges a rendszer minden kis elemét külön-külön napokon át tárgyalni, hogy akkor ezt a kötést vagy azt a bizbaszt hogyan lehet vízállóvá tenni (ráadásul úgy, hogy ne is én legyek felelős érte).
Tök felesleges több száz órán át azon rugózni, hogy hogyan kötsz össze öt csupasz vezetéket vízállóan, ha a végeredmény úgyis egy érintésvédelmi szarkupac lesz: se kettős szigetelés, sem földelés, sem védőburkolat (egyszeres szigetelésű, földeletlen rendszeren végigcsogró víz????).
A kívánt végeredmény felől kell megközelíteni a dolgot, nem az elején beleveszni a jelentéktelen részletek reszelgetésébe. Mire ezen az úton elésrsz a kötés problémához, addigra megszűnik ez a probléma: 5-5 vezetéket WAGOba bedugni oszt kész.
Vagy IP65 toldó. Szerelje már oldhatóra ne szívjon az oldhatatlan kötésével más. Remélem ha nem világít majd neki kell megnézni hogy a zsugorcső alatti kötésig eljut -e a fázis-nulla...... csak az érzés kedviért :)
Inkább elmegyek az Obiba, és megkérem a szakit, hogy adjon akármilyen lámpát nekem, de ne legyen giccses. És erről természetesen adjon papírt is, az ízlésrendőrség kompetens részlegének láttamoztatásával, hogy a későbbiekben se tudjon majd senki se belekötni, hogy nincs ízlésem. 🤣
Zsugorcső és zsugorcső között van-e különbség? Használunk kültéren vízmentes csatlakozókat (12VDC és adatvonal). Tapasztalat hogy a zsugorcsőnek idővel változik a rugalmassága és elválik az UV álló vezetéktől és behatol a nedvesség.
A csatlakozó külső sárga szilikon gumi tömítései és a belsők is rugalmasak maradnak.
Nemá Elek, minek bonyolítod? Meg lehet azt csinálni rendesen, gond nélkül. Ha lehetne kapni még normális szigetelőszalagot, akár azzal is, csak az sajna már kiment a divatból.
"ennél implicit a vízállóság, bár ezt expliciten nem írja sehol."
Ha a kábel felülete szennyezett (festék, malter, stb), akkor nem biztos, hogy vízzáró lesz a zsugorítás után sem.
Ha a kábel felülete erősen sérült, karcos, akkor sem biztos, hogy vízzáró lesz (kisebb méledéseket kitölthet a ragacs).
Ha nem csak egy kábelre/vezetékre húzod rá, akkor még valószínűbb, hogy nem lesz vízzáró (a zsugorítás után is lyukak maradhatnak a vezetékek között, ahol a víz eljuthat a végéig).
A rád háruló felelősségvállalás alól csak úgy mentesülhetsz, ha egy eredeti, hivatalosan is IP65-ös lámpatestet alkalmazol és azt a gyártó leírásának megfelelő kábellel és módon kötöd be (a lámpa védett belsejében szerintem már lehet módosítani, de a módosítások nem érinthetik a burkolatot, a kábel bevezetést és a tömítéseket).
Van IP65 lezáró, de nem lesz esztétikus. Gyakorlatilag egy tubus, amiben valami takony van, ebbe kell a vezetékeket osszesorodva beledugni. Kerti szerelésnél használják, földbe ásható.
De sokkal inkább a gyantás zsugorcső, ezt a közepéről kell elkezdeni melegíteni kifele, egészen addíg, amig a gyanta ki nem folyik a szélén. Ha ez megvan, akkor garantáltan vízmentes a kötés. (ha jól tudom ez is simán elásható, áztatható)
"" mert a szabad végének ugye nulla átmérőjűre kellene zsugorodnia, mit nem feltétlenül hiszek, hogy lehetséges ""
Miután felmelegíted és összezsugorodott a csö , akkor fogsz egy laposfogót és összeszorítod a végét . Nyugodt lehetsz , ha hagyod kihülni , már nem fog szétnyílni . :-)
Jó, tehát semmi köze a lámpához. Ez csak egy gipsz, nem fényáteresztő burkolat (fényterelő burkolat) vagy egy álmennyezetbetét. Szóval megint a marketingesek szokásos vakítása a gipsz piedesztálra (lámpabúrára) emelésével. Tehát emberünknek van egy akármilyen nyitott lámpája amit be akar drótozni a kötések vízhatlanná tételével. Vegyen gyantás zsugorcsövet, tákolja össze, húzza rá 2 rétegben aztán gipszelje be egy árokba a lámpabúráján úgy, hogy a madzag ne látszódjon.
Úgy tudom, hogy a natúr, természetes (nem fém, nem műanyag, nem üveg) anyagú/felületű lámpákat nevezik így, azokat amelyek egyszerű falfestékkel lefesthetők.
Bocs, hogy megkérdezem: Mi a fene az a gipszlámpa? Egy gipszből készült giccses parasztvakítás, azaz csak egy nyamvadt fénykitakaró tokozat ami lehetne normális esetben egy pillekönnyű műanyag is?
Amúgy, hogy érthetőbb legyen: a gyártó saját IP65-ös gipszlámpája ami nemcsak, hogy 2× olyan drága, de kisebb és messze nem néz olyan jól ki is olyan, hogy van egy kicsi, zárt, vízhatlan elektromos modul benne, és a többi rész nyitott, érheti a víz (a belsejét is).
Nem, egyáltalán nem ilyen lámpát kell csinálom. Eszem ágában sincs ilyen lámpát csinálni: arra magasról teszek, hogy maga a lámpatest mennyire vízálló (semennyire). Az egyedüli dolog, ami érdekel, az az érintésvédelem. Tehát, magának a LED-nek a burka garantált, hogy nem engedi be a nedvességet vagy a kisnyomású vízsugarat, a kötések pedig vízálló szigetelésűek kell hogy legyenek. Innen tovább sehol sem fáj, hogy a lámpatestnek a belseje esetleg lucskos a nedvességtől (nem is zárt a lámpa amúgy). Ahol áram folyik, oda ne kerüljön víz, slussz!
Ha jól értem a dolgot, akkor itt egy IP65-ös jóságú egyedi gyártású lámpa elkészítéséről van szó, ami után te vállalod a felelősséget. (akárhogy is próbálsz mellébeszélni, kibújni :)
Az IP65 leírása eléggé egyértelmű:
1: Teljes mértékben védett por ellen
2: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
Na ilyen lámpát kel csinálnod.
Tehát most ara vagy kíváncsi, hogy az általad elképzelt lámpatestet hogyan lehet pormentessé és vízmentessé tenni? Vagy olyan IP65 lámpatestet keresel, amibe bele tudod barkácsolni a ledjeidet?
"az elvágott (és levegőben lógó) null- és fázisvéget kellene vízhatlanra szigetelni."
Ha a falból nem egy kettős szigetelésű kábel jön ki, akkor vagy le kell cserélni egy ilyenre, vagy a vezeték körüli falat is vedd bele a lámpa porzárt/vízvédett belső terébe.
Adott a következő, garantáltan IP65-ös LED 230 Voltra, ami egy beltéri uszoda falára kerül (NEM a medencébe 😀) úgy, hogy egy eredetileg IP20-as gipszlámpa E14-es foglalatjának helyére teszem. Így a gipszlámpa átváltozik IP65-össé és a vízálló elektromos szigetelés garantált lenne, ha tudnám, hogy kell vízálló módon azaz, megőrizve az IP65 specifikációt a LED drótjait már meglévő hálózathoz (értsd- a csempéből kikandikáló drótokhoz) kötni.
A szakik egyszerűen a hőre zsugorodó csövet (zsugorcsövet) ajánlották, de sehol nem láttam explicite leírva, hogy ez IP65-ös szerelésnek számít, másrészt pedig nem elég elegáns. De ha nem tudtok jobbat javasolni, nekem rendben van.
A nagyobbik baj a LED másik végén van, ahol ugye az elvágott (és levegőben lógó) null- és fázisvéget kellene vízhatlanra szigetelni. Ide már a zsugorcső szerintem nem jó, mert a szabad végének ugye nulla átmérőjűre kellene zsugorodnia, mit nem feltétlenül hiszek, hogy lehetséges. Mit ajánlanátok akkor a szabad végekre? Nincs speciális IP65-ös drótlezáró (kábellezáró) ilyen esetekre?
Tehát nálad nem a lámpából kanyarodik le a megszakítandó fázis, hanem lentről megy fel párhuzamosan a fázis és a null a lámpához, de félúton meg van szakítva a fázis a kapcsolóval?
Akkor mi a gondod, ha a felkapcsolt állapotot akarod a villanykapcsolóban demonstrálni? Tök egyszerűen a kapcsoló után kell párhuzamosan bekötni a lámpával. A nullvezetékről pedig leágaztatod.
Akkor még mindig nem tudod mi az???? Erről beszélek, már mióta, de nem akarod megérteni kimérni, megkeresni a másik végét és fotót sem készítesz. Annyit tudunk, hogy csövezett, tehát elvileg tisztességesen is meg lehet ott csinálni mindent, mert cserélhetőek-pótolhatóak a vezetékek.
Ha ott alternaatív kapcsoló van annak 3 madzagja illik lenni, és ha az egyik kék színű az még messze nem biztos, hogy nullvezeték. Főleg ha van ott még zöldsárga is. a három fekete helyett. Plusz a budi onnan átmenő vezetékei, tehát 5 fekete.
Szerintem még mindig nem tudjuk, hogy az a kék az ahhoz a feketéhez tartozik-e. Abból meg bajok vannak, ha egyik áramkörről veszi a fázist, másikról a nullát.
A záró irányú ellenállása elég nagy. 500kOhm felett. Nem is érdekes. A záróirányú feszültsége viszont csak 5V. Ez sem gond, csak sorba kell kötni vele egy sima diódát.
Ott nem védi a zárófesztől semmi a ledet, nem sokáig fog az úgy működni.
Igazából nekem is rejtély kicsit, hogy ez hogy bírja néha órákon keresztül is, már sok év óta.
A normál piros/sárga/zöld LED-nek mennyi a záróirányú ellenállása? Erre egyelőre nem találtam adatot. A vele sorba kötött 1N4001-en az adatlapja szerint 50V zárófesz mellett 50mikroA folyik, ebből 106 ohm jön ki.
Most hogy kerestem, a 113138-ban levő kapcsolásokat megtaláltam egy hobbielektronika.hu-s fórumban is. Közülük a c oszlop felső kapcsolása tűnik legszimpatikusabbnak. Egy kondi + antiparallel LED és 1N4007 + 560 ohm ellenállás.
Jó, akkor elvileg tényleg megoldható, de mindezt megírhattad volna rögtön 1 válaszba is. Még mindig nem érzem egyébként, hogy tényleg tudod mi micsoda ottan, pont azért mert úgy kellett kihúzni tök alap dolgot.
Újra elismétlem. Az nagyon nem biztos, hogy nulla, attól, hogy az kék, mivel 2 kapcsolós a dolog. És az a "kék" az be van kötve a folyosói körbe, vagy lóg a levegőben?
Újra a kérdés: Csövezett, vagy MM fali?
Ha a kétkapcsolós dolgot nézzük, akkor a nullának a lámpánál kellene csak és kizárólag lennie, az összes többi vezetéken fázis szaladgál ide-oda. Ha MMfali akkor ott felejtsd is el a szineket, mert úgy gányolták ahogy esik. Ha csövezett akkor viszont feketét kellett volna behúzniuk.
Aztán van olyan idióta verzió is, hogy a lámpa foglalatán vagy 2 fázist mérni, vagy két nullát, vagy egyik fázis másik nulla.
Szóval mid is van egészen pontosan összetákolva? Fotót toljál már fel a kibontott kapcsolókról, ahol a drótok is látszanak.
A mixvilles katalógusban azt látom, hogy van direkt 230V-os LED, gondolom bele van építve az ellenállás meg ami kell. Azt tényleg csak egyszerűen be kell kötni, a kapcsolt fázis és a nulla közé. Remélhetőleg van is neki csatlakozópont kiépítve a kapcsolóban.
Gyakorlatilag a kapcsolt fogyasztóval párhuzamosan van kötve a LED+dióda+ellenállás. Ha felkapcsolom a kapcsolót, akkor világít a LED, ha lekapcsolom, akkor meg nem.
Mondjuk már az sem tiszta, hogy az eredetileg kérdezett kapcsolóban beépített LED van-e, és akkor csak a nullát kell a megfelelő érintkezőre kötni, vagy tulajdonképpen mit jelent az hogy "fogadására alkalmas".
Köszönöm! Egypólusú kapcsolom, led izzóval, akkor gondolom nálam ez jöhet szóba:
2. Megoldás
Mindenképpen le kell választani a jelzőfény megtáplálását a LED-es világítás fázisvezetékéről, a korábbi soros kapcsolás helyett párhuzamos kapcsolás szükséges, ehhez pedig érthetően egy vagy több újabb vezeték behúzása.
A jelzőfény LED-ről leválasztásához mindenképpen szükséges egy nullavezeték behúzása
Az eredetitől eltérő kapcsolás miatt feltétlenül vezetékes jelzőfényt kell használjunkű
"az akkus csavarbehajtóm ilyen, ha eléri a nyomatékot, akkor csak kerreg, mint az álat, de nem húzza tovább a csavart"
Na én ilyet láttam csak kézi csavarhúzóban (bites vége volt, teát akármit rá lehetett tenni a végére, akár hatstög csőkulcsot is).
Azon a nyomatékot nem lehetett változtatni, rá volt írva valamennyi fix newtonméter, az felett hangosan racsnizott. Nem nézett ki drága szerszámnak, habár a szerény külső megtévesztő lehet.
Gondolom létezik ugyanilyen csavarhúzó motorosban is, az már majdnem fúrógép :)
Ahogyan írod, a mechanikus az bizony csak kattan. Autómotor összeszerelő gépsorokon vannak olyan elektromos nyomatékkulcsok, amik a beállított nyomatéknál kikapcsolnak. Ezeket precízen mindig az adott feladathoz kalibrálják.
Még várom hogy Elek linkeljen olyan kulcsot amivel fizikailag nem lehet adott nyomaték fölé húzni, de addig azt gondolom hogy ő sem tudja, hogy valójában ezek csak kattannak, de nem oldanak le.
A nyomatékkulcs kattan, és utána ugyanúgy húzhatod tovább vele a csavart minden további nélkül. Van olyan aki így tépett ki olajleeresztő menetet mert nem tudta hogy a kattanásnál meg kell állni, mert a nyomatékkulcs nem old le soha. Az akkus behajtó valóban leold, de ott nincs pontos nyomaték érték feltüntetve, csak 10-20 fokozat.
Nekem az akkus csavarbehajtóm ilyen, ha eléri a nyomatékot, akkor csak kerreg, mint az álat, de nem húzza tovább a csavart. A lekattanós is az adott nyomatéknál lekattan, ha meg tovább húzod, akkor megint az adott nyomatéknál lehattan, vagyis nem tudsz vele nagyobb nyomatékkal meghúzni egy csavart.
Hát volt már a kezemben drága lekattanós nyomatékkulcs, még drágább digitális fütyülős nyomatékkulcs ami még szögelfordulást is mér, olcsó nyomatékkulcs ami hajlik és egy mutatón látod hány Nmnél jársz, de olyat még nem láttam ami leold és nem lehet tovább húzni, ha fakezű aki fogja.
"Nyomatékkulcstól függetlenül is volt akinél eltörtek a csavarok,"
Ezt úgy kell érteni, hogy a hivatalos értékre beállított és az felett automatikusan leracsnizó nyomatékkulcs is eltörte a csavarokat?
Vagy a melós kezébe nem automatikus racsnis nyomatékkulcsot adtak, hanem occsó mutatós nyomatékkulcsot, ami nem korlátozza automatikusan az erőt, ha a melós nem nézi vagy hülye a használatához?
Nnomatékkulcs adott helyzetekben szükséges lehet, sőt kötelező is, ettől függetlenül meglehet húzni normálisan egy csavart érzéssel, odafigyeléssel.
Egy karbantartás során, újonan telepített motorok kapocslécein kellett a kellett a kötéseket után húzni. Nyomatékkulcstól függetlenül is volt akinél eltörtek a csavarok, ugyanis az anyaguk gagyi spricc rézből volt.
Anyag és gyártás ismereti múltbeli tanulmányaimnak köszönhetően nálam egy csavar sem tört el, mert nyomaték kulcs helyett, inkább egy normál villáskuccsal húztam meg a kötéseket.
Az eset után, jeleztem is a főnőkségnek, hogy a kínai kapocséceket cseréltessék le, pláne, hogy valami hulladék műanyagból készültek.
Csak a leracsnizó nyomatékkulcs tudja megmondani, hogy "ezen a csavaron nem kell húzni", máskülönben minden egyes ellenőrzésnél fordítanak néhány fokot a csavarokon, azon is, amelyiken nem is kellene. Ebből lehet aztán a sokadik ellenőrzés után a menetszakadás vagy egyéb baj.
"megpróbálnám szilikonnal leszigetelni a burák csavarmenetét ne tudjon beszívárogni víz. "
Lehet, hogy nem is a lámpáknál van a baj, hanem pl az elektromos kötések (kábel toldások/elágazások) nem a lámpákban, hanem lenn a földben vannak, pl egyszerű szigzalaggal "vízmentesítve".
"A védőföldet nem akarom levenni "
Azt viszont megteheted, hogy ezt a részt egy külön FI relére teszed, hogy ha már gyakran elmegy a villany, akkor legalább ne az egész házban menjen el.
Próbáld ki amit kiagyaltál, aztán, ha a szilikon trükk nem válik be, ess neki rendesen, azaz idézd elő a hibát egy vödör vízzel való leöntésével. Lehet, hogy csak 1 lámpa a rossz, lehet, hogy a vezetékezése van szétrágva, vagy beleszántottak, vagy a medve megkapirgálta. Ez azért szar ügy, mert bárhol lehet és le kell szivárognia a víznek, tehát ne ez legyen.
Ha feldobsz egy fotót a lámpákról, lehet valaki meglátja, vagy ismeri a dolgot.
Csak ésszerű szabályok kellenek. Egy vegyeskazánhoz tökéletesen megfelel egy jó állapotú téglakémény, de ha ma akarsz egy új vegyest, olyan kéményt írnak elő hozzá, ami kis pénzű embernek megfizethetetlen.
Lehet , hogy igazad van csak érdekes , hogy például Szlovákiában nincs annyi halott szénmonoxid mérgezéssel évente mint M. o.-on . Ez is a sok szabályzat végett van . Kémény , kazán ellenörzés , stb. Ha nincs , akkor pénzbírság . Az életnek ára van . Ha másképpen nem megy ?
Én szívesen járok minden 5 évben átiskolázásra mint villanyszerelö §23 és minden két évben elmegyek a kötelezö iskolázásra , orvosi vizsgálatra , mert legalább képben leszek a változó elöírásokkal , egészségi állapotommal , mégha nem is itthon dolgozom .:-)
Amíg a nagykönyvben írtakkal nem ütköznek az elöírások , addíg nem zavar . :-)
U.i. : Nem a határok szablyák meg , hogy ki kicsoda , hanem gondolkodása és a cselekedetei . Olvasd a Nyirkai jóslatokat :
"" Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja.""
"" Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. ""
10 éves kerti álló lámpák beáztak oszidálódtak . Minden eső után csapja le a fi felét. Aztán kiszárad és minden ok a következő esőig.
Gondoltam megpróbálnám szilikonnal leszigetelni a burák csavarmenetét ne tudjon beszívárogni víz. A védőföldet nem akarom levenni . 19 lámpatest ről van szó . Cseréről szó se lehet kuncsaft nem akar sokat belefektetni.
Valami jobb ötlete van valakinek ?
Nekem is fontos volna hogy minél kevesebb munkával megússzam mert nem pénzbe fizetett hanem egy napra vagyis tegnapra ideadta a quadot. Egy suzuki 750 és vadállatot. A faszi a hátamnál egy tetepautós . Tanított terepezni . Szerencsére nem törtem ki a nyakamat.
Igen. Mindig van, aki félreviszi a gondolatot. Mint amikor azt írom, hogy Magyarország lakóinak a 75 %-a túlsúlyos, rögtön akad, aki megjegyzi, hogy: de van, aki nem tehet róla, mert olyan az alkat. Igen, az a tizenhat. :D Csak ettől a megállapítástól az összes többi is is rögtön megnyugodva nyúl a cukroskenyér után, pedig neki nem lenne kötelező tömegesen 2. típusú cukorbeteggé válni, illetve úgy korán meghalni, hogy mindenki belenyugodjon, de hát jogos volt, elvégre rizikófaktoros volt.
Gondolom a gyerekednek is azt mondod, hogy nyugodtan rohanj át a nagykörúton, már többen megúszták.
A hőmérsékletmérés az jó dolog, és a 90-esek óta ez már nem is lehet anyagi probléma. Egyet viszont általában elfelejtenek, és ez súlyos szakmai hiba, mivel az elektrotechnikai óvodában már tanítják az Ohm-törvényből és a teljesítmény képletéből adódó Inégyzet*R alakot, hogy kis terhelésnél kicsik a különbségek, és így vagy észre sem veszi, vagy jelentéktelennek ítéli meg a mérő.
ebben az esetben egy érintésvédelmi és villámvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember
Az sajnos magában nem sokat jelent. Egyszer egy vita kapcsán utánanéztem, a német tengeralattjárósok eredményeinek 80 %-át a második világháborúban a kapitányok 15-20 %-a érte el, a többnek meg volt váll-lapja. :) A net tele van olyan honlapokkal, amelyeket ilyen vállalkozók írtak, és bődületes marhaságok vannak rajtuk. Én sem szoktam az itteni kijelentéseimet azzal nyomatékosítani (12-14 éve írok ide kb), hogy az ilyen első papírjaim 1981-es keltezésűek.
De az akkor is szereptévesztés, ultimátumszerűen közölni a megrendelővel, hogy hülye. Persze, javaslatot nyilván tehet, nem arról van szó. Oszt ha nem fogadják el, akkor teszi a dolgát, amire megkérik. De ez teljesen általános jelenség nálunk, ha bárki kér bármiben segítséget, az a válasz első fél mondata, hogy: de miért nem... és jön egy javaslat. :D
ami az elektromos kapcsolószekrény és kötések karbantartását illeti
Tökéletesen egyetértek veled, az erősáramban eltöltött 50 év tapasztalatai alapján. De ahogy látom, eme topik többi lakója meg nem. :D
Sosem értettem ezt a rendszeres csavarutánhúzósdit. Előző munkahelyemen az üzemekben végeztünk (20akárhány éve) előzetes hőmérséklet mérést, terhelés alatt a tokozott tetőkön.Az eltérő hőmérsékletű tokozottal kiemelten foglalkoztunk a rendszeres karbantartás alkalmával.A többi csak szemrevételezéssel ellenőrizve.Megjegyzendő a kábelezés 80%-a alumínium volt.
Nyomaték kulcs hijján vajon milyen nyomatékkal illik ráhúzni a hatlapfejű csavarra? Mert előírás van erre, ha más nem a készülékhez adott útmutató biztosan említi. A túlzott meghúzás inkább káros mint hasznos. Megnyúlhat,megszakadhat, összerágódhatnak a menetek.Ez mind a meghúzást,mind az oldást is ellehetetlenítheti,ezzel a csatlakozás minősége is rossz lesz.(találkoztam már nem eggyel)
Motorvédők,kisautomaták sorolósínnel vagy anélkül,csak mert a művezető kiadta hogy utána kell húzni... Ezt meg kellet volna előznie az üzem közbeni hőmérséklet mérésnek. Feleslegesen meghúzva mint a hatlapnál, de a gyakorlat azt mutatja hogy a villanyszerelő nincs is felkészülve erre.Gyakori hiba hogy nincsen megfelelő szerszáma az adott csavar meghúzásához. Van a kisebb és van a nagyobb csavarhúzója,vagy bitfeje és kész.Sajnos a szerelvények csavarjai nem univerzálisak,más és más szerszámot igényelnek. Sajnálattal látom a szétforgácsolt csavarfejeket kapcsolószekrényekben a rendszeres, megelőző karbantartás által okozott kártékonyságot.Ha a szerelvény csavarja az előírt nyomatékkal van meghúzva, annak a kötésnek
időtállónak kell lennie. A szakszerűtlen szerelést, a nem rendeltetésszerű használatot, a már megmelegedett megégett csatlakozást nem orvosolhatja az utána húzás.
Természetesen láttam kiégett szegmenst,visszaégett kábelt... Volt hogy nálam a műhelyben (gyártás során) nem volt kellően meghúzva a vezeték, réz sín,és a beüzemelés során kiégett a csatlakozás. A legköltségesebb egy 1500A-es megszakító volt.
Lakosságnál az elosztó táblák lehetnek problémásak. Az automaták nem soroló sínnel történő szerelése (vezetékdarabokkal való áthidalás) szerintem szakszerűtlen szerelésnek minősül. Konnektoroknál a csavart hiába húzom rogyásig ha az érintkezők már kitágultak.... Az elvakolt (mert el kell!!!) kötődobozokban vajon hogyan ellenőrizzünk? Már ha fel tudnánk egyáltalán fedezni mind.
Társasházi elosztók... A panelházunk elosztószekrényben a szellőzőt javítottam. Sok régi fekete bakelit sorkapocs van benne alumínium vezetékkel.Eme sorkapocs jellegzetes hibája hogy elreped a sárgaréz alkatrész benne. Valamelyest utána húzgáltam mind, de igazi megoldás a kötőelem cseréje lenne. Magyarán az anyaghiba mint hibaforrás sem orvosolható az utána húzással.
Van értelme az utána húzásnak de az legyen szakszerűen kivitelezve.A szükségszerűség legyen a szempont mindenekelőtt.
másodjára már legalább elolvastad, amire válaszoltál.
Egyébként amint a fényképezőgépek halálos áramütést, esetleg lakástüzet okoznak, esetleg megjelenik az első erősáramú fényképezőgép, szerintem lehet, hogy lesz éves kötelező karbantartás.
Az autók műszaki vizsgája ismerős probléma? Pedig ott sem mindegyik műszaki hibás okozna balesetet.
Ha egy többlakásos épületröl van szó , akkor a közös részeket a házfelügyelet 5 évente felülvizsgáltatja . Ebben benne van az összes elektromos kötés ami ezeken a helyeken található . Ha van közös mosókonyha ( vizes helyiség ) ott évente kell elvégezni .
"az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák"
Az, hogy a fényképezőgép meghibásodások 90 százaléka érintkezési hiba,
az NEM AZT JELENTI, hogy egy millió fényképezőből 900 ezer meg fog hibásodni.
"az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák"
Ha a fényképezőgép meghibásodások 90 százaléka kontatkthiba jellegű,
de bármilyen hiba csak minden tízmilliomodik fényképezőgépnél fordul elő,
ez ellen szerinted az a védekezés, ha mind a tízmillió fényképezőt minden héten vigyünk szervizbe tisztíttatni?
"mit milyen idöközökben kell felülvizsgálni ? Nálunk ( Szlovákia ) például lakóházakat és irodaépületeket 5 évente írja elö a szabályzat STN 33 2000-6-61. "
És ez a szöveg mit ír konkrétan az összes csavaros kötések időközönkénti leellenőrzéséről?
Lehet írni olyan szakvéleményt, ami szerint van olyan ajánlás (nem biztos, hogy létezik ilyen kötelező előírás), hogy minden csavaros elektromos kötést rendszees időközönként ellenőrizni kell.
És lehet írni olyan szakvéleményt is, ami szerint Magyarország területén százmilliós nagyságrendben vannak évtizedek óta ellenőrizetlen, mégis mindmáig hibátlan elektromos kötések, a spontán meghibásodás valószínűsége 0,0000000000000000001 százalék körül van.
Attól függ, hogy mit akar kihozni a dologból az, aki megrendelte a szakvéleményt :)
Van a házban szerintem többszáz darab aluvezetékes/csokis/szerelvényes kötés (1990-es villany szerelés). Még egy sem okozott gondot lazulás vagy törés miatt ... eddig.
Ugye nem azt akarjátok mondani , hogy M.o.-on nincs jogszabály , ami kimondja , hogy mit milyen idöközökben kell felülvizsgálni ? Nálunk ( Szlovákia ) például lakóházakat és irodaépületeket 5 évente írja elö a szabályzat STN 33 2000-6-61.
a villanyszerelő ebben az esetben egy érintésvédelmi és villámvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember. :)
ami az elektromos kapcsolószekrény és kötések karbantartását illeti: az összes általam ismert bonyolultabb elektromos eszközben, úgymint diesel adagolópad, fényképezőgép vagy éppen autó a problémák 90 százalékát a csatlakozási pontok, érintkezők, kötések okozzák, nem a 2 millió tranzisztrt tartalmazó processzorok. meg persze az a rohadt korrózió, meg hajszálcsövesség, mert az anyagok - szemben a gyakorlati szakemberekkel - sajnos jól ismerik és alkalmazzák a fizika és kémia törvényeit.
1. Ami működik ...azt nem célszerű piszkálni, mert minek.
2. MINDIG a tulajdonos felelős a helyes üzemeltetésért. Ebben a felelősségi hatáskörében belátása szerint dönthet arról, hogy elvégeztet-e egy hiba megelőzési célú felülvizsgálatot/karbantartást, vagy nem. Kivéve, ha jogszabály ír elő neki kötelezően elvégzendő dolgokat, időszakos felülviszgálatot pl.
3. Társasház esetén akad jogszabály is a "kötelező viszgálat"-ra, érintésvédelmi/tűzvédelmi célból.
Persze a "társasház" mint tulajdonos a társdasházi belső ügymenet szerint hozhat döntést az üzemeltetési kérdésekben a kötelező dolgokon túl is. Azonban az 1. pont elég nagy súlyú a döntéshoztal során. Pláne, ha pénzbe is kerül a buli és pláne-pláne, ha sok pénzbe kerül.
+1 Avagy nem szokták szeretni a dolgokat túlaggodó lakókat.
ez sajnos eléggé nesze semmi fogd meg jól a felhasználó szempontjából
Két párhuzamos vágányon robogunk :D
Nem írom le harmadszor, hanem az abból következőt írom: Az általános követelményeket kell helyben konkrétumokra bontani és alkalmazni. Az a fura, hogy te is látod ezt, de mégse. :) Ott írod, hogy "ha erre 23 éve nem írtak egy belső karbantartási útmutatót". Ha nem írtak, az elvileg baj, de gyakorlatilag nem baj, addig, míg nincs baj. Ebben az országban ez így majdnem hivatalos.
Annyiban elméleti a beszélgetés, hogy visszamenőleg ez a rendelet nyilván nem érvényes. Hasonló gondolatot meg régebbről nem igazán találtam, csak részletekről, például a KLÉSZ az érintésvédelmi rendszer karbantartásáról ír, meg a közcélú villamos művekre vonatkozó rendeletben emlegetik eleget, ilyesmik.
És ezüstérmet kaptál, mert te vagy a második, akinek eszébe jut, hogy a villamos berendezést karbantartani kéne - csak úgy, mikor még nem is égett le. Az elsővel 1992 körül találkoztam. :D
A villanyszerelőtök meg szintén a magyar kultúrkör szép eredménye, csavarmeghúzó szolgáltatóként véleményt közöl, hogy a megrendelő mit gondoljon a csavarmeghúzásról a saját gondolatai helyett. De ez már más tudomány. :)
vizszont ez sajnos eléggé nesze semmi fogd meg jól a felhasználó szempontjából.
a konkrét eset: 3x63 A felszálló vezeték, 9 darab sorba kötött 4x25 mm2 alukábellel, ahol a 9 darab 4-es sorkapocs zárt, levakolt dobozban van 23 éve., az akkori kornak megfelelő kialakításban. Amire az ellenőrzést végző villanyszerelő azt mondta, biztosan jók azok, majd ha rossz a az éritnkezés valamelyikben és kiég, akkor kell kicserélni (?!)
És akkor ha erre 23 éve nem írtak egy belső karbantartási útmutatót (hát megeszem a kalapomat, ha írtak), akkor ez az idők végezetéig így van jól.
Én is azt írtam, hogy nincs. Viszont azt írtam ,hogy általában követelményeket fogalmaz meg:
1.1.7. Az üzemeltetési útmutatónak tartalmaznia kell:
...
c) a karbantartások szükséges gyakoriságát;
d) azoknak a karbantartásoknak és javításoknak meghatározását, amelyeket az üzemeltetők is elvégezhetnek, valamint külön azokét, amelyek elvégzése valamely erre feljogosított szervezet részére van fenntartva, vagy amelyek elvégzése speciális szakmai ismereteket igényel;
1.2.3. A jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor vagy átadásakor az üzemeltető számára át kell adni:
...
b) az üzemeltetési útmutatót (használati, kezelési és karbantartási útmutató);
1.4.8. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést úgy kell karbantartania, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát vagy a veszélyt okozó berendezésrészt - annak kijavításáig vagy lebontásáig - haladéktalanul le kell kapcsolnia a hálózatról.
Egyszerű nagyfrekvenciás ceruza ellenálláskondenzátor. A fa dielektrikumon keresztül a grafit ceruzabél kapacitív csatolásban van a rátekert deróttal. A ceruzabél keménysége nem minden esetben 2B-s, magasabb frekvencián inkább H-as ceruzákat szokás alkalmazni (magasabb vastartalom -> jobb áramvezető képesség -> alacsonyabb ceruzabélmelegedés -> nem füstöl a fa -> nincs büdös a laborban).
Jobb minőségű lámpák és egyéb villamos berendezések észre sem veszik a kisebb feszültségingadozásokat, sőt nagyon rövid idejű teljes feszültség kimaradásokat sem. Szóval ha jó minőségű termékeket szoktál vásárolni, akkor lehet, hogy már ég a padlás egy szikrázó csokitól, de a világítás még rezzenéstelen :)
ha a porszívó felvesz mondjuk 8 ampert, és valamelyik sorkapocsban van 10 volt feszültségesésed, azt a porszívón nemigen veszed észre. viszont a sorkapocs 10 perc alatt simán leolvad 80 watt fűtéstől.
Amikor a házunkban a felső szint villanyszerelését csináltam, még nem tudtam a wago létezéséről. Csokit használtam a padláson levő dobozokban, és már tervben van, hogy az összes csatlakozást wagora cserélem. A kérdésem az, hogy ha esetleg valamelyik csokiban lazulás vagy más érintkezési gond lenne, azt észre venném-e, mielőtt kigyullad miatta a padlás? A világításnál gondolom elkezdene pislákolni valamelyik lámpa (kompakt fénycsövek és LED-es "égők" vannak), de a tőle külön körön levő konnektoroknál van-e valami jele a bajnak? Éjjeli és asztali lámpán kívül csak digitális óra van konnektorba dugva, meg időnként porszívó.
igen, ilyesmire gondoltam.. amiket én látok, azok szebb az azonosítás.. :) mintha lennének sorszámai is a tüskéknek.. ez melyik banda rendezője? vagy valami netes kép?
Én nem szedném szét, csak kibillenteném a kapcsolókat, megnézném hova megy a fázis, nulla, és milyen drótok mennek a kapcsolók között.
Láttam már olyan verziót is amikor a kapcsolók a fázis/nulla közül az egyiket kapcsolták az izzó szálára, mindkét oldalon. Azaz ha nem világított akkor két, azonos fázist vagy nullát kapott az izzó.
Annyit hozzáfűznék hogy nem csak a lent vázolt rajz alapján kötötték a "szakik" anno, szóval érdemes jól megnézni, lerajzolni egy papírra hogy ott ki kivel van.
Műszergyártó cégek pl. EMG, MOM is használták már a 80-as évek elejénezt a kötési módot. Még még ma is vann ak előre leszabott, blankolt, színes rep vezeték darabjaim azokból az időkből a MOM ból.
Vannak ettől függetlenül, cégeknél karbantartási, ellenőrzési előírások.
Van ahol a betápszekrények csavaros kötéseit, NKI aljzatok, kábelsaruk kötéseit fél évenként kellett ellenőrizni, szükség esetén utánhúzni.
Kezdetben a sarukra tekert szigszalag elszíneződésére, vezetékek melegedésére kellett figyelni, később lézeres hőmérővel, hőkamerával ellenőriztük a kötések esetleges melegedését.
Az NKI biztosítókat kivéve, szükség esetén az oxidált késes érintkezőket megtisztítva a rugóerőt ellenőrizve a megfelelő kontaktot is le kellett ellenőrizni.
Pont a csavarra szerintem semmi sincs. Általában meg ez fogalmaz meg követelményeket: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről
Ha már ilyen sok szó esett a kötések minőségéről...
Meg tudná valaki mondani, melyik szabvány(/törvény?) és pontosan mit ír elő a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatáról a csavarkötések vonatkozásában?
Egy lakóház, társasház elosztszekrénye, felszálló vezetékei stb azok ugye egy elektromos berendezést alkotnak. Ebben van egy csomó csavarkötés, a szekrényben, esetleg a kötődobozokban. Úgy tudom, ezeket időszakosan ellenőrizni kell. (Villamos gépben tapasztalatból is tudom, hogy a kötések meglazulnak, megnő az átmeneti ellenállásuk, melegszenek stb.) A rudóerős összekötők (a WAGO pl) egyik előnye tudtommal éppen az, hogy soha nem lazul meg, nem kell ellenőrizni.
Ezt a terheléstől függő kimeneti feszültség csökkenést nem igazán értem, úgy tudom, hogy a frekiváltó az üzemi feszültség tartása mellett a frekvencia változtatásával a motor fordulatot változtatja, ugyanakkor az áram tartást, áram, ill. vektorszabályzással oldja meg a terhelés függvényében.
Ha a terhelés függvényében változna a kimeneti feszültség, akkor az szerintem vezérlési hiba lehet, esetleg a hídegyenirányító pufferkondenzátor(ok) kapacitása lecsökkent.
Ilyenkor persze ha nincs meg a normális működéshez elegendő DC feszültség, hibára szokott kiállni.
Háromfázisú hídegyenirányítónál 700- 750 V is lehet a pufferfeszültség.
(ezért, pl. a 400 voltos kondikat általában soros, ill. párhuzamos kapcsolással kötik a szűrőkörben )
A mai napig használatos, én is készítettem ilyen adaptert, ezer felett volt a kötések száma. Nagyon megbízható kötés, évtizedekig bírja. A villanydrótnál sem fog elmozdulni a középső szál. Az, meg hogy 5 felett tekert a haverod, csupán azért van, mert túl hosszan blankolta a vezetéket, viszont úgy könnyebb, stabilabb fűzni.
Erről eszembe jutott egy ritkán (és régen) használt kötési technika a "wire-wrap" rendszer. Gyengeáram területén használatos, aki mutatta nekem (egy fejlesztőmérnök, aki ezzel a módszerrel "drótozta"a kísérleti vezérlő áramköröket) azt mondta, hogy öt menet (öt tekerés) egy forrasztással egyenrangú érintkezési megbízhatóságú (ő persze tíznél kevesebbet sehová sem tekert :) A technikához volt kézi tekerő szerszám és villanymotoros tekerő pisztoly is (úgy nézett ki, mint egy forrasztópáka).
Effajta zseniális házibarkács csodaszerzámokat orosz/ukrán/bolgár szakembereknél lehet látni :) a vezetékek kb párhuzamosra görbítgetése és befűzése a szerszámba mindössze kb tízszer annyi ideig tart, mint egy ugyanolyan kötés elkészítése hagyományos módon :)
Egyébként szerintem az a jó sodrat, amelyikben valamennyi részvevő sodorva van. Ha a sodrat egyik tagja egyenes marad (és az köré tekered a másikat/többit), az ott könnyen elmozdulhat hosszában, akár teljesen kicsúszhat a sodratból. De akár már egy kis tengelyirányú elfordulás is okozhat bajt, ha áram alatt történik.
Nagy eséllyel a frekiváltó nem eredeti mint utólag kiderült (sőt a szivattyú motorja se az mint amit kértem,nagyon hasonló de sajnos mind a kettő hamisítvány) így valószínűleg ilyen "zavarszűrők" nincsenek benne. De egyébként működik.
" frekiváltó a rendszerben van arról megy a búvár szivattyú"
A frekvenciaváltóból árnyékolt kábel lett vezetve a szivattyúhoz? Az árnyékolás jól van bekötve?
"Biztos ki lehetne számolni a szabvány feszültség esést"
Már említették feszültség esést akkor mérnek (vagy számolnak), ha van fogyasztó az áramkörön.
A multiméter (pláne a digitális) belső ellenállása relatíve nagy, és szinte semennyire nem terheli a vezetéket. Más feszültség esést mérhetsz egy kábelen ha egy 60W-os izzó van rajta,mást ha egy 1000W-os fűtőbetétet.
A multiméter jó dolog,de könnyen értelmezhetetlen értéket mutathat "zajos "hálózaton.
A profi frekivaltok betáp oldalán, de még a kimeneten is filtereket közbe iktatnak a zavaró tranziensek kiszűrésére, azoknál meg különösen, amelyek visszatáplalnak a hálózatba.
Ráadásul a legtöbb frekivátó egyúttal inverter is, ezért igen széles határok között tudja kezelni a hálózati feszültséget. Tehát többségük nem esik pánikba akkor, ha a hosszú kábel/hosszabbító feszültségesése miatt már csak mondjuk 190V az, aminek elmémelitileg 230V-nak kellene lennie :)
Meg kell nézni a frekiváltó gyári adatlapján a hálózati tól-ig feszültségtartományt. Szerencsés esetben a túl hosszú (és nem elég vastag) kábel feszültségesése nem okoz működési hibát, csak a villnyszámlát növeli :)
Akkor pontosabban a frekiváltó a rendszerben van arról megy a búvár szivattyú, és közvetlenül az előtt tudok mérni a bekötésnél.
Biztos ki lehetne számolni a szabvány feszültség esést de én szeretném a szememmel látni.Igazából csak kíváncsiságból akartam megmérni csak fogalmam se volt a freki váltó ilyen irányú bezavarásairól.És kíváncsivá tett.
Majd megoldom akkor úgy ,hogy bekötök oda egy 3 fázisú hosszabítót terhelés nélkül és azon keresztül mérek.
Nem árt a pontos fogalmazás. Az őshozzászólásodból azt lehetett érteni, hogy másik áramkörön van a frekiváltó, Tehát nem? A frekiváltóval terhelt áramkörön akartál mérni?
"Azt hittem mikor 50Hz-en megy egy frekiváltó akkor csak simán átmegy rajta az áram semmit nem piszkál hozzá."
A frekiváltó MINDEN frekvencián így működik:
- a bemeneti egység a hálózati 50 Hz-bő egyenfeszültséget csinál
- ezt az egyenfeszültséget a vezérlő áramkör NAGY FREKVENCIÁVAL rövid idejű darabkákra szaggatja (ez a nagy frekvencia csinálja a zavarokat a környező térErőben)
- ezekből a NAGYON rövid idejű darabkákból "építi fel" az új frekvencia hullámforrmáját.
Ha a berendezés 49 Hz és 51 Hz esetén is így működik, akkor naivitás azt gondolni, hogy 50 Hz esetén leállítja az egész nagyfrekvenciás rendszert és ebben az egyetlen esetben közvetlenül átengedi magán a hálózati feszültséget. Tehát egy frekiváltó az 50 Hz-et is mesterségesen állítja elő.
Ha van kéznél pár méter számítógép hálózati (utp) kábel, kiválasztod az egyik összesodort érpárt a négyből (nem kell kihúzni, csak a többi 8 érrel nem foglalkozol) és ezt a két vezetéket használod a műszer mérővezetéknek, akkor a műszerrel el tudsz távolodni az invertertől/frekiváltótól annyira, hogy legalább magát a műszert ne zavarja az inverter körül lévő zavaros erőtér.
Persze egy UTP érpárra hivatalosan nem szabadna 230 voltot ráengedni ;)
Semmi bonyolult csak kíváncsi voltam mennyi a feszültségesés.
Azt hittem mikor 50Hz-en megy egy frekiváltó akkor csak simán átmegy rajta az áram semmit nem piszkál hozzá.
Nem volt négy év alatt semmi probléma csak át akarom kötni más betápra,mert ott jócskán plusszban vagyok napelemes energiával viszont ott több kábel kell.
És mielőtt mondanátok, tudom elvileg nem lehet másik helyrajzi számra áramot vinni.
A feszültségesés két ok miatt lehet fontos valakinek:
- a kábel (hosszabbító) végén lévő készüléked bizonyos feszültség alatt nem, vagy megbízhatalanul működik
- a hossabbítón amikor feszültség esik ugyanakkor energia is vész el, másképpen mondva a hosszabbítót olyan energia melegíti, ami a villanyszámlát növeli, de neked semmi hasznot nem hoz.
(persze hosszabbítóban termelődő hővel lehet készakarva fűteni is, de ilyesmit csak a hozzám hasonló hülyék csinálnak :)
gondolom a feszültségesés azt jelenti,hogy a két mért pont közötti mennyi az eltérés terhelés mellett
Nagyon jól gondolod!
De látod, mindenki úgy vélte, hogy a vezeték mellett (vagy a multiméter mellett?) elhelyezett frekiváltó a terheletlen hosszabbítónál befolyásolja így a mérést.
Magam részéről nem hinném, hogy egyszerűen a hálózati feszültség két ponton mérésével jutsz valamire. Az 50 métert megtenni, már nem sikerül nulla idő alatt. Lehet, hogy olcsó, de pontos, de itt pont az számítana, hogy egy százalék, vagy egy tizeddel több? Ilyen pontos még a drága se. Ennél már alighanem jobb az elmélet, amit Mutual Friend ír.
"úgy ugrálnak összevissza a számok,hogy mérhetetlen"
Egyes profik ilyesmi miatt tartanak a csomagtartó mélyén egy MUTATÓS műszert is (az "okos" amatőrök meg a háta mögött röhögnek a vén hülyén). Vagy a mutatósnak megfelelő tudású digitálisat (habár azok állítólag rohadt drágák).
"Itt van egy frekvencia váltó kb 50 centire a mérési lehetőségtől."
Nem mindegy, hogy a frekvenciaváltó arról a hosszabbítóról megy (tehát tulajdonképpen a frekvenciaváló tápfeszültségét akarod megmérni), vagy csak véletlenül ott van a közeledben.
Utóbbi esetben sem valószínű, hogy a frekiváló 50Hz-re átállítása sokat segítene a dolgon. De a már említett vasalós trükk segíthet. Én magát a műszert is távolabb vinném pár méterrel tehát hosszú (sűrűn összesodort) mérővezetékkel (vagy legalább egy hosszabbítón át) mérném azt a pontot.
Tépheted magad, de akkor is egy nagyarcú hülye aki nem néz utána mi okozta a problémát, ha egyébként képes rá. A meglazult szegecselés is csak egy tipp, bár olyannal még nem találkoztam.
És ha akkor mérem a feszültség esést amikor feltekerem 50Hz-re a frekvencia váltót? Nem szoktam a túlnyomás miatt de elengedem a plusz vizet ha működik úgy a mérés.
Meg akartam mérni a feszültségesést kb. 50m hosszabítón.
A betáp felől semmi probléma simán mértem (egyszerű multiméter de pontos) a másik végénél mérve viszont úgy ugrálnak összevissza a számok,hogy mérhetetlen. Itt van egy frekvencia váltó kb 50 centire a mérési lehetőségtől. A frekvencia váltó 46 Hz-en ment és 8 Kw-os terhelésnél.
Okozhatja a frekvencia váltó ezt a gyors feszültség ingadozást?
Van egy amerikai íaptop méretű lapos, porszórt fémházas elosztóm, aminek az elején annyi világító glimmes kapcsoló van, amennyi 120 voltos aljzat van a hátsó oldalon.
A bemeneti csatlakozásnál van egy db. varisztor.
Egyszer, ha ráérek a csatlakozók cseréjével + bemeteti LC szűrőtaggal átalakítom.
Mondjuk ha nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, akkor lehet nem is ettől ment tönkre a VGA :-) És kár elméletben megfejteni, lehet már az eredeti törölt arctól is félinfókat kaptunk.
Aki meg nekiáll tákolni egy elosztót ahelyett hogy venne újat az szarrágó. Rossz volt, kidobta, ennyi. Én is kidobtam volna, drágább az időm mint javítgatni egy nyomorult elosztót. Főleg ha tényleg többszázezrest kárt okozott neki. De mivel a nick nincs itt már nem tudja megvédeni magát, én meg nem leszek fogadatlan prókátora senkinek így tulajdonképpen leszarom. Csak az eredeti felvetésre reflektáltam, hogy volt egyszer itt egy ilyen beírás hogy ráz a hdmi, de az nem volt normális dolog.
Jobbat mondok. Lehet, hogy nem is volt rossz az eredeti hosszabbítója hanem a másik amire kicserélték abban volt szakadt a védővezető, de a konnektorból már eleve nem kóser feszültség érkezett a védővezetőn. :)
Az csinál otthon magának aki szereti, ha olyan hosszú amilyen hosszúnak lennie kell, se rövidebb, se hosszabb, szereti, ha az is 1,5mm2-es és nem 1-es vagy 0,75-ös, szereti, ha biztosan jól van összerakva, felcsavarozva, annyi dugalja van amennyi kell, vagy több, vagy eurodugóból többet lehet belerakni, esetleg gumikábeles és nem pvc, esetleg laposdugó van a végén, a szekrény mögött.
Aki nem jár utána a hiba okának, egy ilyen egyszerű esetnél mint amit írtál, de képes lenne rá, az hülye igénytelen állat.
De Aekis nem a javítás hiányát kifogásolta, hanem azt, hogy nem állapította meg, mi a hiba. Ami szerintem is elég okétlan, mert csak utána kéne járni, hogy csak az egyik aljzat védőföldje hogyan lehet 70 V-al odébb, mint a mellette levő többi, miközben ezek általában egy sínen vannak.
Másfelől meg van egy csomó kínai, ami csavarhúzóval nem is szedhető szét.
Nos kék a nulla,piros a föld
agy a "mert csak" a megfelelő válasz?
A vezeték ér is tömített. Széthúzáskor cuppanó hangot hallat.( Azt hiszem autóvillamossági termék.)
