Nos érdekes. Még néhány ilyen független tapasztalat kéne, hogy el tudjuk dönteni az adott márkák kb fixen tudják ezeket a tulajdonságokat, vagy az aktuális gyártási, tárolási körülmények függvényében alakulnak jórészt a viszonyok.
A 0,44-es ecose esetén mindenesetre egybeesnek a tapasztalataink. Ez a gecsa pedig meglepő, hogy a sűrűbb anyagoknál is jobban tart.
Az egy külön kérdéskör, hogy melyik mennyire lehet tüdőbarát (nem csak érzésre). Nekem ez is egyre inkább kezd számítani.
Megtettem. Szerintem az az igazság, hogy nincs igazság :) ..
Végig méregettem az ásványgyapot "állományom" (Ursa 042, Ursa 039, Knauf Ecose 039, Knauf Ecose 044, Gecsatherm 044) Össze-vissza jöttek ki mindenféle értékek a 6-12cm között.
Két következtetést vontam le:
1) Soha nem fogok többet Knauf Ecose-t venni, mert azok a legkevésbé alaktartók. 2) Szerintem a Gecsatherm egyáltalán nem olyan rossz, mint amennyire olcsó. Érdekes módon nagyon alaktartó, jóval keményebbnek, kérgesebbnek érzem az anyagát tapintásra, mint a korábban legkeményebb érzett Ursa 039-nél. Nem tudom, hogy ezt adalék anyaggal érik-e el, de meglepően alaktartó ahhoz képest, hogy milyen ritka.
Nem egészen. Csak annyi a mondás, hogy ha összébb esik, akkor a szigetelőképessége egy nagyobb testsűrűségű ámde vékonyabb réteg gyapotnak felelhet meg. Ezzel romlik a teljes szigetelési értéke, viszont a romlás nem az összeesés mértékével egyenesen arányos mert a fajlagos hőszigetelése javul.
Én most vettem a Szigatechnél szerdán két tekercs olcsó kategóriás Gecsatherm üveggyapotot. Még nem volt időm leteríteni, de majd megnézem, hogy hány cm ;) . Érdekes egyébként, hogy most már nem 0,042-nek, hanem 0,044-nek árulják és picit drágábban 500Ft-ért van nekik 0,042-es is. Ebből 4178Ft volt a tekercs - ami emlékeim szerint 9m2. Az kb 464Ft-ot jelent m2-enként 10 centire.
És még egy érdekesség: tegnap KPE vízcsövet vásároltam a helyi Szatmári Épületgépészeti áruházban és meglepődve láttam a raktárukban ugyanolyan Gecsatherm üveggyapotot. Ma rákerestem a webáruházukban és valóban van a kínálatukban - igaz kicsit drágábban, mert 4482Ft a tekercs ára - ami 498Ft/m2 árat jelent:
Viszont olyan szempontból érdekes lehet, hogy ha valaki nem fővárosi, akkor a Szatmári áruházakkal dugig van az ország és mindenhol egyformák az áraik. Nem kell autózni vagy drágán kiszállíttatni sem az olcsó üveggyapotot - ha épp nincs máshol olcsón helyben. Nekem is legalább 30-40km többletet és +1 órát jelent kiautózni a Szigatechhez a belvárosból - szerencse, hogy céges furgonnál nem számít az üa költség.
Szabad Knauf üveggyapotot Obiban vásárolni? Fedett helyen tárolják, nem tudom, hogy lehet-e tudni a gyártási időt, de ahogy körbenéztem elég jó áron adják. De mivel általában nem az obi szokott lenni a legolcsóbb hely, ezért elsőre arra gondoltam, hogy lehet kisöpörnek valami régi anyagot, ami már nem az igazi. Vagy nem kell ilyentől tartani?
URSA üvegyapot ügy: jelentem, hogy kitekerés után nekem a 100/50-es df39 kb. 9 cm vastag. Idővel könnyen lehet, hogy elérné a 10 cm-t is. A 7 cm-esnél valami tényleg nem stimmelhetett.
Most jövök a diegóból. Árulnak 3 és 5mm-es XPS alátétlapot, sőt harmonikaszerűen össze is vannak fordigatva :) Tök jól néz ki, az 1 centis kollégának is tetszhet. 2 db fél centiset eltolva egymásra lehet rakni és kész az 1 centi.
Engem nagyon szeretnek a családban. Ha olyat látok ami rohadtul nem szimpi, de nagyon dolgoznak, szépen megvárom az alkalmas pillanatot, és kihúzom a konnektort. Ordibálnak persze, de leszarom, és amíg nincs rendesen rögzítve, nincs a kutya megkötve, nincs az a kurva pót FI relé bedugva senki nem dolgozhat tovább. Így aztán nem is hívnak amikor sövényt kell nyírni a magasban, mert képzelhetitek hogy történik az is. Igen, gereblyenyél, szigszalaggal rögzített kapcsoló, pallóalátámasztás nélküli létra, védősisak, védőálarc sehol.
Bizony. Ennél már csak az a jobb, ha a gép úgy működik mint az öngyilkosok bombája. Amíg szorítja a kapcsolót nem történik semmi, de ha véletlenül elengedi, összecsukódik és robban.
nem akarom ragozni, de amit leírsz az pont arról szól ami miatt én ezt a rutint alakítom magamban. arra koncentrálom amit csinálok, és ha bármi nem a tervezett módon történik, bármi megjelenik, akkor nem a zavarással foglalkozom, hanem az áramtalanítással. hallom hogy csukódik a műhelyajtó a hátam mögött, nem hátranézek hogy ki az, hanem vagy kizárom, vagy áramtanítok. rémtörténetet ennek ellenére sajnos tudok mesélni.
Egy érdekesség, bár itt off. Egyszer láttam egy újfajta biztonsági berendezéssel működő állványos darabolót. A FI relék elvén működött, csak éppen ez a vágótárcsát figyelte. Ha érzékelte hogy hozzáérsz a vágókoronghoz, a tárcsák másik oldalán betolt egy nagy vasat a tárcsába és leállította az egészet azonnal. elég brutális volt, de a bemutató fickó a saját kezével demonstrálta :-). nem először és még mindene megvolt a kézfején :-).
Nyilván a tárcsa tönkrement, esetleg a gép is megsérülhet valahol, mert csak egy többezerrel forgó tárcsát állít le egy pillanat alatt, de megmaradt mindened. Nagyon jól ki volt találva az egész kütyü.
Csak ezek általában az illető számára sokszor nagyon váratlanul és túlontúl gyorsan történnek, mire reagálnánk, már sokszor nincs mire reagálni. Az élet hozhat dolgokat ilyen szinten. Én is úgy próbáltam odakapni, hogy a elrántsam, stb. de a fal felemelkedett megbillentette a kezemet, a macska odaugrott, és már oda is került a kezem a vágókoronghoz, ami odacsapta az egészet. Mire észleltem mi történt már minden lezajlott. Egy pillanat volt az egész. Igazából pontosan nem is tudom hogyan történt mert olyan gyors volt az egész folyamat, hogy csak utólag elemezve próbáltam rájönni mi történhetett pontosan.
Azóta bármilyen forgó morgó géppel dolgozom legyen flex, köszörű, kizárom lehetőleg teljesen a külvilágot, amennyire csak lehet, még zavarforrásként se legyen meg. Ha meg pl az asszony szól, csak akkor foglalkozok vele és válaszolok, ha már lekapcsoltam a gépet.
ez nagyon durva. én iszonyatosan trenírozom magam, hogy meló közben koncentrálok, és ha bármi váratlan, szokatlan történik, akkor az első lépés reflexxerűen a piros áramtalanító gomb. minden az után jön.
ha lapjában végigvágsz egy 2cm-es lapot amit a sarki tüzépen is kapsz, akkkor lesz 2 db 1 cm-es fullméretű lapod. Ha 1,3 cm-es kell, akkor beállítod a vágódat az asztallaptól 1,3 cm-re és áttolod a lapot. Lesz egy 1,3 cm és egy 0,7 cm (vagyis picit kevesebb, de érted a lényegét)
Ezt a szintezést meg vágót nem értem, vagy nem nekem szólt :-) nekem másmilyen céllal kell, caak gondoltam megkérdezem itt, hátha tud valaki olyan helyet, ahol ez beszerezhető, és nem csak árlistában meg katalógusban van, hanem a valóságban is.
Ha csinálsz te is vágót, a 2cm-ből lesz 1cm-ed :). külső oldaluk gyári lesz, a közbülsőt meg falra fordítod. 3cmből 1,5cm-ed lesz, de ha szintezni akarsz, milizgethetsz is.
Nekem kézben tartott xps farigcsálásakor jött össze a harakiri, szerencsére a bal kezemen.
OIO: megnézem a boltokban, köszi! van azért nagyobb tápom is, meg ruszki akkutöltőnk is aminek 2 állása van. Egyiken valamit szabályoz, a másikon meg nem kérdez semmit, csak tolja az áramot. PC táp is akad a környéken.
A tápra köthetem egyből a drótot, vagy tegyek rá párhuzamosan egy led-et is visszajelzésnek?
0,5-össel 12 Voltról maximum kb. 1 métert lehet vágni, de az már elég lassú. Ha rövidíted gyorsul, de fél méternél már biztosan meghaladja a másfél Ampert az áram. Háztartási gép alkatrész boltban találtam méterre olcsón.
Már azon is tanakodtam, hogy ezek a álmennyezetekhez való hungarocelek milyen anyagból vannak... Ha minden igaz az is expandált lemez, de nem biztos. sS nem is vészes az ára.
ne a tüzépessel dumálj, azok korlátoltak. ha nem hívom fel anno a rockwoolt direktben, akkor nem lenne 8cm-es lapom a kávában..mert a tüzépes szerint mindenből csak 50m2-t lehet minimum rendelni.. a rockwoolnak meg ott figyelt a raktárban, oszt kiküldték. ennyit erről..
Illetve egy kérdés hogy ne csak horrorisztikus történettel riasszunk el mindenkit.
Nem tudja valaki, lehet kapni valahol pest és környékén 1 cm vastag xps lemezt? Kifejezetten ilyen kellene, látom katalógusokban, de ugyanakkor mindenki azt állítja, nem gyártják. Már rengeteg tüzéppel beszéltem, ott van az oldalukon aztán mindenhol kiderül mégsincs és rendelni sem tudnak.Kb 25-30 m2 kellene. Esetleges alternatívaként találtam már eps 100-at 1 cm-eseben, de xps kellene inkább.
Van egy asztali kis körfűrészem, nem nagy kb 40-50 mili vastag anyagot tudsz elvágni. Darabolok a kertben maradék faanyagokat a kazánba. Látom jön egy kiscica játékosan. hát kispécizte az eszközt, forog morog, jó alkalom a játékra. Döntött, hogy beleugrik a forgó tárcsába meg ahogy vágom. Nincs mese az életem árán nekiálltam a mentésnek, fa eldob odakap a cicához, és máris éreztem, az egész kezemet odacsapta az asztalhoz..... Egy pillanat volt az egész, érezni semmit nem éreztem. Nem mertem odanézni percekig, lezsibbadt az egész alkarom, fél szememmel láttam hogy ömlik a vér.... A macska megúszta én nem teljesen, de szerencsém volt. Két ujjamba kapott bele, annak is a végébe. Mára már teljesen begyógyult, de sokáig tartott. Nem is látható hogy történt vele valami, pedig csontig ment a játszma, és sérült pár ideg is, egy darabig korlátozottan éreztem csak vele... :( Azthiszem igen nagy szerencsém volt, pár dolgot átértékeltem ilyen munkaközbeni viselkedés gyanánt. Pl az asszonnyal se állok szóba ilyenkor :-).
Nekem egyszer volt egy komoly sérülésem sniccerrel. Valamit erősen kellett vágni, markoltam rendesen. A műanyag ház a hosszanti irányban eltört, és kajakra rámarkoltam a pengére ahogy szétesett az egész... hetekig használhatatlan volt a jobb kezem., elég mélyen behatolt.
Azóta nem használók olcsóbb sniccereket, csak rendes masszív fémtokosat. Egyszer kellett megvenni, de életem végéig jó lesz ha nem vesztem el valahol.....
Nem tudom panelbe hogy viselkedik, a videó és leírás szerint használható. de lesz pár furat a betonfödémbe is, ott majd érezni is fogom.
Illetve annyi, hogy azért jóval lassabban készítesz vele el egy furatot, mint amikor az ütvefúró pikk pakk átüti. de nem tűnt elsőre olyan vészesnek, vitte azért rendesen. Majd vasárnap kiderül, mennyire tudom a nap végén megmozdítani a karom párszáz furat után :-).
Korábban valamikor volt róla szó mivel fúrjuk ki a likacsos téglákat a szigeteléstartó tiplikhez. Ugyebár az ütvefúró kiüti a lukat, ami egy nagyobb lukat eredményez, és a tipli kevésbé tart, ütvefúrás nélkül az idők végezetéig tart a dolog, és ki is olvad egy idő utána a hegy / betét. Aztán be lett rakva anno az ejot vagy melyik cég saját fúrószára ütés nélkül.
A mai nap nálam beszerzésre került egy hasonló eszköz. A típusszáma Bosch CYL-9 - de ebből is van többféle verzió, köszörült vídiával vagy sima vídiával. Ez egy két színű dupla spirálos elköszörült vídia betétes fúrószár. Maga a betét is le van köszörülve mint a normál fúróknál, azaz harap. Jó kerámiákhoz, betonhoz, téglához ütés nélküli használatra. Ahogy hazahoztam ki is próbáltam, nem bírtam ki. Hát azt kell mondanom lenyűgöző. eszméletlen jól viszi a betont téglát ütés nélkül is. Isten bizony nem kapok jutalékot....
Amit kicsit sajnálok, hogy nincsen csak sima tokmányos változatban, így vagy csak kisgéppel használható, vagy tokmányadapter kell hozzá. Sajnos sds jellegű befogással nem gyártják, mert azokat alapvetően ütésre tervezik. Nekem a fúrógép miatt lett volna jó, lehet ennyi furatnál ki fogom nyírni vele a kisebb gépemet. Ha minden igaz vasárnap lesz élesben tesztelve, de hogy hány száz furatig jutok el vele nem tudom. Arra is kíváncsi leszek, hány furatot fog kibírni.....
Amit vettem az egy 8x400-as példány, az ára háromezerpárszáz forint magassága volt.
Pedig tüzépeken, ahogy megfigyeltem ez a szabad ég alatt nejlonban tárolás teljesen általános. Most már én is kíváncsi vagyok az enyémre, este lemérem és megosztom itt is.
A másik meg az, hogy több helyen is láttam, hogy a szabad ég alatt tárolják a hőszigetelő anyagot "ott van rajta a nejlon" felkiáltással. Hát az a nejlon szerintem nem elég zárt esővíz ellen (nem azért van), elég valahol egy fél centis lyuk és máris elkezdődik a feltöltődés vízzel, ami vagy nem számít a beépített rugózásnak vagy igen (a gyártók ezt az infót szerényen elhallgatják).
Amit én láttam ursát, az pár perc alatt szinte milliméter pontosan a megadott méretre hízott.
Igaz, hogy az
- olyan helyen, ahol pörög a termék,
- és nem a szezon elején, hanem kb decemberben lett vásárolva.
Azért írom mindezt, mert elképzelhetőnek tartom, hogy a túl hosszú összepréselve tárolás alatt talán elfáradnak a beépített "rugók", tehát a régebbi gyártású talán már kevésbé hízik fel.
Nincs ezeknek a csomagolására ráírva a gyártás időpontja? Ha nincs, akkor talán rá kéne szoktatni a gyárat.
Felmerült bennem pár kérdés ezzel az ursaval kapcsolatban. Egy 100/50-esként eladott anyag, hogy produkálhat 70/35-öt? Nem hiszem, hogy csak itt lett ez kiszúrva. A lényeg (legalábbis számomra) az, hogy vastagság csökkenésél konkrétan ennél az anyagnál tapasztalható-e z u érték javulása (mint a mekkmester által hozott táblázaton). Ha nem, és a 7 cm-en is 0,039-et produkál, akkor ez nagyon komoly átverés, amit nehezen tudok elképzelni egy ilyen komoly gyártónál.
Mindenesetre a kamrába nekem is van egy kis maradék nemrég vásárolt ursa df39, majd lemérem én is a napokban.
Most én is kitekertem néhány nagyon régen ki nem bontott 0,44-es ecose-t.
Ez is olyan 7 centis, viszont azt megfigyeltem, hogy az évek során egészen masszív anyaggá nemezelődött, nem olyan szakadós, mint a frissen bontottak voltak. Az is érdekes, hogy a végeinél jobban kirúgja magát, mint a belső részeinél. Még a legbelső elvileg legjobban összetekert része is egészen nagyra nőtt a többihez képest. Persze ez a felületének mindössze pár százaléka, viszont arra jó, hogy ha valaki a kitekerésnél látja a végét, akkor jól mutasson.
Knauf vs Ursa témában sikerült visszacserélnem az ursát, nem ujjongtak hozzá* a telepen, de végül is kicserélték, értékegyeztetéssel(utóbb derült ki, hogy a knauf drágább, csak először egy árban hozták ki, mert úgy adták az árajánlatot).
És!!
Találtam a padláson 5m2 régi kimaradt ursát, legurítottam azt is, hátha lesz különbség, de ua. vékony, meg szakadós, mint az új:-(
Holnap csinálok egy pár képet róla, hogy látható is legyen.
*kérdezgette az eladó hölgy, hogy vártam-e vele elég időt, mert csak később rúgja ki magát, mondom 1 hete nézegetem, hogy nől-e..."milyen vastag lett?" 15-16 átlagban, a másik 20-21..."jaa, értem" hölgyem, nekem se jó ez, kihozták, felvittük a padlásra, aztán lehoztuk, feltettem a futóra, idehoztam, itt lepakoljuk, fel a másikat, hazaviszem, lepakolom, aztán fel a padlásra...egyéb dolgom sincs, mint ezzel foglalkozni...
A tetőszerkezet valami ilyesmi fajta, nem tudom sajnos hogy hívják ezt a megoldást (ez nem a konkrét ház, neten találtam egy hasonlót):
Nálunk a padlás szélén látom, hogy ez a régi szigetelés folytatódik oldalt lefele a tető és az emeleti szoba gipszkarton fala között, de gondolom már ott sincs túl jó állapotban az anyag. Fentről talán még ki lehetne húzkodni a régi gyapotot, de újat visszarakni már nyilván nem lehetne fentről, mert szűk a hely. Itt mi lehetne a megoldás? Befújatni valami szigetelő habot, vagy marad a cserép, esetleg a gipszkarton visszabontása?
A régi szigetelést mivel elég nyúzott érdemes lehet összerakni úgy, hogy ahol van ott normálisan egy szintben legyen ne legyenek benne nagy szintkülönbségek, hőhidak.
Az új mehet rá is a szükséges vastagságban, ahol meg nem marad régi oda teljesen lehet újat rakni. Én úgy csinálnám, hogy raknék a gerendák magasságának megfelelő vastagságot a közökbe és arra ráteríteném a 10 centit eltolva.
A járhatóság bizonyos területeken többféleképp is megoldható,
Megteheted, hogy ahol járkálni akarsz, oda valamivel drágább táblás kőzetgyapotot teszel (nem feltétlenül a lépésállót, pl Knaufból az MPN is megteszi, de akár az ekoboard is jó lehet megfelelő teherelosztással),
vagy a jelenlegi gerendákra keresztbe (elég csak két gerendára felfeküdjön) élére állított pallót megfelelő szélességűt, amire aztán ráfektethetsz újabbakat fektetve már a szigetelés szintje fölött. Ilyenkor a gerendák és pallók miatti hőhíd még mindig elég csekély marad.
A knaufnál a barna ecose fantázianevű termékek nagyon kellemesek és nem irritálják a légutakat (legalábbis jóval kevésbé, mint másikak). Én is a 0,39-est akarom felrakni, ahol még nincs elég, mert a 0,44-es nem. Az MPN-nel anno elégedett voltam, viszont mivel elég irritatív a pora már nem annyira szimpatikus (ráadásul a nagyobb alaktartósághoz és kisebb rugalmassághoz képest a szakító szilárdsága elég csekély)
padlásfödém szigeteléssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Előre bocsájtom, hogy nemrég költöztük családi házba, így a szakkifejezések jó része még újdonság számomra, így elnézést ha hülyén kérdeznék valamit.
szóval megnéztem kicsit alaposabban a padlás szigetelését, és érzésre azt mondanám, hogy ezen bizony lehetne javítani. Jelenleg kb 20 évvel ezelőtt lerakott, kb 10 centis üveggyapot szigetel valamit, de nagyon sok helyen jelentősen összeesett a gyapot, illetve pár helyen kompletten hiányzik a szigetelés. A felület 60m2.
mutatnék pár képet, így sokkal egyszerűbb:
nincs szükségem arra, hogy járható legyen, viszont van 2 kémény, és 1-1 szerelő tetőablak, oda azért valahogy el kellene jutni.
Több kérdésem is lenne.
Arra gondoltam, hogy 0.039-es knauf üveggyapotot terítenék le, 2x10 cm-t, eltolással. Viszont nem tudom, hogy mit kezdjek a régi szigeteléssel.
Maradhat az vajon ott, simán rárakhatom az új rétegeket?
Gondolom ezt úgy szokás csinálni, hogy a keresztben fekvő gerendák is le legyenek takarva..?
Nem tudom belevágjak-e, mennyi buktató van benne...
Ahogy nézegettem, MS-Polimer van azokban a tubusosokban ami nem nedvszívó felületekhez való, tehát xps-xps, xps-vas, xps-műanyagablak, pvc, üveg. Az összes többire rá van írva, hogy az egyik felületük nedvszívó legyen, a csemperagasztónál is ez van, vagy ha xps-re kenik fel vakolásként, akkor a levegő lesz a nedvszívó, azaz elpárolog.
Az ms-polimereseknek szép áruk van, és csak 290ml-es kiszerelésűek, nem 310.
Azért olvashattál többféle megoldásról , mert a födém rétegrendje dönti el hogy kell-e vagy tilos-e rakni párazáró fóliát.
Páraáteresztő fólia a szigetelés alá nem kell, mert minek ? Páraáteresztő csak a szigetelés tetejére kell , de azt sem kötelező.
Kell tudni a födémed rétegrendjét , abból fogjuk tudni hogy miképpen lehet folytatni a szigetelésedet .
Amennyiben salak vagy vályog van leterítve szigetelésként , alatta deszkázat , alatta a gerendák és az alatt szintén deszkázat , majd gipszkarton , ebben az esetben nem szabad párazáró fóliát tenned a salak/vályog tetejére , mert a lakótérből felszálló pára megreked és a meglévő födémed fog befülledni , a gipszkarton , és a salak/vályog kellőképpen fékezi a párát , így a gyapot amit felvesz , ki is tudja párologtatni .
Párazáró fóliát ebben az esetben közvetlenül a gipszkarton fölé lehetne rakni , de az nagy melóval járna.
Köszönöm szépen a válaszokat. Bő 10x10-es kockaház padlását kell telibe szigetelni. Szóval kell egy "kevés" szigetelő anyag. Majd figyelem az akciókat, meg majd számolgatok, hogy mennyi is lesz rá. Aztán majd eldöntöm, hogy melyik legyen.
Viszont lenne még kérdésem. Én nem ismerem a házam födémének összetételét, mert nem én építettem. Csak sejtéseim vannak. Valószínűleg beton gerendák és béléstestek lehetnek. A padláson fent pedig valami salakszerű, vagy sárszerű poros valami van. Teljesen sík felület. Nekem eszembe sem jut azt a salakos, földes valamit felszedni, mert szerintem az is jól szigetel. Erre fogok rátenni 20 centi gyapotot.
A kérdés most jön. Azt már tudom, hogy a gyapot fölé célszerű páraáteresztő fóliát tenni, hogy ne porosodjon. Bár nekem a cserép alatt fólia van. A kérdés az, hogy a gyapot alá célszerű-e tenni valamilyen fóliát? Gondolok itt megint a porosodásra. Korábban olvastam már olyat, hogy nem érdemes alá tenni semmit. Aztán meg olyat, hogy páraáteresztőt oda is, mert az a lakásból felfelé áramló párát továbbengedi, ami átmegy a gyapoton aztán távozik a felső fólián. Aztán olyat is olvastam, hogy párazáró fólia kell alá. Erre azt írta valaki, hogy olyat tett, és úgy penészedik a plafonhoz közel mint az állat. Na most legyek okos. Én hajlok rá, hogy alá és fölé is páraáteresztőt tegyek. De egy hozzáértő fórumtárs segíthetne ebben a kérdésben.
A számítás gondolom abból indul ki, hogy legalább 5 foknak kell maradni s tartályokban az átlagos vízhőmérsékletnek, hogy ne kezdjen el fagyni sehol a helyiségben.
Az is feltehető első körben, hogy nem kap jelentős utánpótlást a tartály.
Ekkor azt kell meghatározni, hogy meddig bírja fagymentesen a legnagyobb hidegekben.
Ha az épület felülete mondjuk 15 nm és átlagosan és 0,3 W/nmK hőátbocsátási tényezőt veszünk alapul, akkor 5 W/K hőátbocsátás jön ki. Ha kint tartósan -10 körül van az átlag, akkor legalább 75 watt a hőveszteség 5 fok feletti belső átlaghőmérsékletnél.
A tartályok esetén a mondjuk 3 nm felület, ami ha jól sejtem szigeteletlen 10 W/nmK
tényezővel számítható. Ez 30 W/K értéket ad, vagyis a tartályok az épület veszteségét képesek fedezni egészen addig,amíg az átlaghőmérsékletük legalább 2-3 fokkal magasabb, mint a levegő hőmérséklet. Ez 2 fokos átlag levegő hőmérsékletet jelent, ami még elég lehet, hogy ne fagyjon el semmi. Amikor a tartályok 12 fokosak talán pár száz wattot képesek leadni.
Ez az egész lehűlés egy bonyolultabb függvény szerint zajlik,mint amit itt összehordtam,de átlagosan mondjuk 70 wattot feltételezve a tartályokból a külvilág felé 20 óráig kitarthat a tartályok vize fagymentesítésre.
Itt persze sok a becslés elhanyagolás és feltételezés (hiba), de valahogy így lehetne levezetni csak pontosabb adatokkal és képletekkel.
Ha a tartályok használatban vannak, akkor persze lényegesen jobb a helyzet, kellő vízcsere mellett fagymentes lesz tartósan egészen extrém hidegekben is. Mellesleg a falaknak is van hőtárolásuk.
Minden a tartályok tényleges hőátadási tényezőjén és az épület veszteségi tényezőjén múlik, illetve, hogy a tényleges hőmérsékleti eloszlás, hogyan alakul benn.
Összességében van a dologban realitás, ha naponta a 200 liter jelentős része megfordul benne szerintem fagymentes maradhat az előforduló legnagyobb hidegekben is. Több napra viszont nem hagynám ott ilyenkor vízmozgás nélkül.
Van egy kb 2 m2-es vizesblokkom, benne egy 50 es egy 200 literes hidrofor tartaly. Az epulet jol szigetelt (10 cm EPS a falon, 15 cm gyapot fennt, padlo 8 cm).
A kutviz (20 meter mely a furt kut) hany fokos lehet? 12-13?
Ez a vizmennyiseg (200 liter) eleg energiat el tud tarolni ahhoz, hogy hidegben ne fagyjon el a rendszer?
12 fok-5 fok = 7 fok, az 7 watt literenkent. 200 x 7 = 1400 watt.
Szerintem 200 watt korul eleg a fagymentesiteshez nagyobb hidegben.
Ne vedd készpénznek, de a nagyon ritka anyag nem fékezi kellően a levegő mozgását ezért gyengébb a szigetelési tényezője. Ha összenyomod a tényező javul, de persze a vastagság csökkenése miatt nem fog jobban szigetelni.
Én kb. 4 éve festetem le kísérletképpen a legkisebb és leghidegebb szobánk falát kentem le a fent nevezett festékek egyikével.
Egyáltalán nem sikerült tapasztalnom a hőszigetelő hatás megjavulását.
A szoba északi oldalán (mivel első sorban itt vártam változást) kézi infravörös hőmérsékletmérővel többször is megmértem a fal hőmérsékletét. Itt sem volt értékelhető pozitív változás.
Így viszonylag nem túl nagy ráfizetéssel sikerült megúsznom a kalandot.
"Födém rétegenként alulról fölfelé gipszkarton, légrés, vakolat,stukator, deszkázat, salak,légrés majd padlástégla Kérdésem az lenne hogyan lehetne ezt a padlást a legkisebb rombolás nélkül úgy leszigetelni,hogy az járófelületű maradjon???"
Mindig úgy, hogy a hőszigetelés külső (hideg) oldalán ne legyen akadályozva a pára szabad eltávozása.
Tehát a padlástégla tetejére jön a hőszigetelő.
Járható úgy lesz, hogy vagy olyan erős hőszigetelő anyagot választasz, ami járható, vagy csnász a gyapot fölé egy járható felületet.
Vagy: alul a gipszkartonra teszed a hőszigetelést, de úgy, hogy a hőszigetelés felett maradjon egy légrés, és megoldod , hogy ebben a (födém alatti) légrésben folyamatosan cserélődjön a külvilág levegője. Ez utóbbi megoldásnál a falaknál komoly hőhidakra kell számítani.
Őszintén szólva amióta leterítettem még nem is jártam a padláson. Az az Ursa-nál és az Ekorollnál is látszik hogy az a 10 cm nem 10 cm, de én a 0,039-est is picit kisebbnek látom szemre. Szerintem saccra a 0,039-es lehet 9-9,5cm, a többi meg talán olyan 8 körül.
Viszont úgy látom, hogy 0,042-044-es gyapotokat már egyre kevesebb helyen lehet kapni. Az Ekorollt sem tudom, hogy gyártja-e még egyáltalán a Knauf. Nálunk megyeszékhelyen pl egyetlen tüzépen sincs 0,039-nél rosszabb gyapot.
Ezt kicsit marketing szagú döntésnek tartom, mert én a 0,039-es gyapotot tanulmányozva inkább azt látom, hogy nem annyira csak a sűrűség miatt tartja jobban magát, hanem talán valamivel adalékolják, picit "kérgesítik", hogy jobban tartsa az alakját (ez csak tipp - cáfoljatok meg, ha tévedek) Viszont jóval drágább a 0,042-044-esekhez képest, tehát többet nyer rajta a gyártó, kereskedő - jól felfogott érdekük, hogy azt erőltessék az emberre.
"A tömörödéssel tulajdonképpen a hőszigetelési tényezője javul."
Én ezt nem venném készpénznek."
A leglazább gyapotok sűrűsége kb 10 kg/m3 körül van, ezek az olcsó, 0,04-0,044-es hővezetésű gyapotok. Ahogy egyre tömörebb a gyapot, úgy lesz egyre jobb a hőszigetelése, de ez a javulás 40-50 kg/m3 sűrűség környékén lelassul, megáll (az egyre sűrűbb anyag belső hővezetése elkezdi elnyomni a levegő feldarabolásának javító hatását) és a sűrűség további növekedésével már (nagyon lassan) elkezd romlani a hőszigetelése.
Persze ha valaki vakolható, vagy pláne járható/terhelhető keménységű gyapotot akar gyártani, annak muszáj beletenni az anyagot, nem lehet figyelemmel arra, hogy ekkora sűrűségnél talán már nem maximális az anyag hőszigetelő képessége.
valójában 0,026-os jóságú hőszigetelő anyagot akartam írni.
Tudom, hogy léteznek a levegőnél jobb hőszigetelő anyagok, de ezek belsejét/celláit nem levegő, hanem vagy a levegőnél jobb hőszigetelésű gáz, vagy vákuum tölti ki.
És vannak, akik azt állítják, hogy létezhet olyan anyag, amely 0,024-es levegőből és valamilyen, ennél rosszabb hővezetésű anyagból áll, ennek ellenére az anyag hőszigetelése állítólag valamilyen módon mégis jobb a levegőnél, na egy ilyen embernek szeretnék feltenni néhány kérdést. Vagy szeretnék látni egy olyan mérési jegyzőkönyvet (a mérést hitelesítő létező személy aláírásával), amiben egy ilyen hőszigetelő anyag hivatalosan is jobban hőszigetel a levegőnél.
A témához kapcsolódó nyereségérdekelt parasztvakításokat és és kis színes (ál)tuományos írásokat már ismerem, ezen a területen (is) annyi a homály, hogy én már csak abban tudnék hinni, amibe már én sem tudok belekötni (márpedig nem sok ilyen dolog van ;)
"A tömörödéssel tulajdonképpen a hőszigetelési tényezője javul."
Én ezt nem venném készpénznek. A gyapotban ill. talán a legtöbb szigetelő anyagban is a jó szigetelő levegő szigetel. A lényeg csak az, hogy ne tudjon nagyon mozgolódni. Ezért kell szálak közé / cellákba tenni. Ha összenyomódik/összeesik a gyapot, a benne lévő levegő mennyisége kevesebb lesz, így a szigetelő réteg veszít a szigetelő képességéből.
Ha árban egyforma a táblás és tekercses Knauf Ecose (mintha ezt írta volna az olvtárs) én nem gondolkodnék egy percet sem: táblás még a vízszintes részre is, ferdére, függőlegesre meg csak és kizárólag az.
Ezt nem is vontam kétségbe. Csak viszonylag elszántnak tűntél, hogy ha belülről nem lehet megoldani, akkor felszedsz mindent. Ezért jeleztem, hogy előtte érdemes alaposan körüljárni a kérdést.
Nem vagyok magam ellensége!!! Adok mások véleményére,és elfogadom mások segítőkészségét.Amúgy asztalos vagyok meg tudom oldani magam is.csak a legmegfelelőbb megoldást keresem.
Ahogy gondolod, de azért elmondom, hogy ha a gerendaközöket töltöd ki az nem lesz hőhídmentes a gerendák miatt, melyek korántsem szigetelnek úgy, mint a gyapot, a gerendák behatárolják a maximális vastagságot is, ha meg a tetejére is teszel, akkor ugyanott tartasz, hogy vázszerkezetet kell csinálnod, ha teljes felületén járhatóvá akarod tenni.
Én nem termelném le sem a salakot sem a téglákat. Az a 10-20 m3 ami elmegy mind hasznos hőtároló tömeg télen-nyáron és aktívan részt vesz a hőmérsékleti viszonyok kiegyenlítésében.
Amit javasoltam azt teljesen le is burkolhatod deszkával, forgácslappal, OSB-vel vagy amivel akarod, csak ekkor feltétlenül fontos párafékezést alkalmazni a szigetelés alatt. Ha mondjuk kis hézagokkal raksz rá deszkaburkolatot, akkor szellőzni is tud...
Nem erőltetni akarom a dolgot, csak elkerülendőnek tartom, hogy hatalmas munkába fogj egy összességében talán kevésbé jó és ha a bontással járó cécót is forintosítjuk nem is olcsóbb megoldás érdekében.
Azért várj még meg egy-két véleményt mielőtt nekifogsz!
Azért gondoltam felszedni,mert a gerendázatom amin nyugszik a tető(tartószelemenes)az elburkolnám teljessen.és 4 méterenként így is kb 150 körül van a felső gerendázat alja.plusz a grádics helyett betettem egy lenyitható padlásajtót annak az utcsó lépcsőfoka igy is akkorát kell lépni mint A födém vastagsaga.
Anno én úgy 5 éve úgy oldottam meg, hogy ezek maradtak,
Pallólból élére állítva távtartók kb. m-enként. A köze kitőltve kb. 25 cm -es szálas anyaggal, rá kereszbe mindenféle deszka és léc szellősen, letakarva páraáteresztővel, de az is télen úgy 3hónapra felhajtva.
A fűtési fogyasztás most kb. 2,5 gázm / lakásm3, más mérrtékkel
85 kWó/lakásm2 /fűtsi szezon . Lehetne jobb is, de azért a m.o-i átlagos 200 kWó/lm2/szezonton azért jobb, Igaz a rémszígetők 300 -350 kWó/lm2/év átlag értktől még jobb, A z egy más dolog, hogy azrt a Magyarországi házak átlaga ennyire nem rossz, De hát vannak riógatók.
Viszont apasszv ház rtkt soha senrem el mint a hogy a lakosság kilencveöt % sem.
Szia .köszönöm válaszod,de valószínűleg rászánom magam a padlástégla felszedésére és lemerem a salakot.Aztán ha kell a felső deszkázatot is.Utána szigetelek.Ezt akartam elkerülni,mert kb 90-100 m2 - en kell megcsinálni.az lehet 20m3 salak is.A korábban belinkelt cikk alapján.
kartusos pur építési ragasztó alatt nem purhabot értettem. olyan kartus mint a sziló, de egykomponensű pur ragasztó van benne. mint a folyékony szög és társai.
a wc-hez az állványt nem tudod elkerülni. a fizika azt mondja hogy ha nem óriási erővel akarsz ellentartani, akkor nagy erőkar kell, az meg azt jelenti hogy a cucc magas kell legyen.
Az első ötlet nem a legjobb. 1-2 centi EPS nem sokat ér, egyébként meg minél többet teszel a mennyezetre a födémszerkezetben egyre jobban csökken a hőmérséklet, lecsapódhat a pára (aminek a kizárása onnan egy külön probléma), romolhat a deszkázat, gerendák állapota, sőt a födém el is vész, mint hőtároló tömeg.
Több lehetőség is van a födémre elhelyezett szigetelés járhatóvá tételére.
Tisztázni kell, hogy milyen tárgyakat akarsz ott tárolni, milyen gyakran akarsz közlekedni és a padlás mely részein tennéd mindezt.
Szerintem az egyik legolcsóbb és legkedvezőbb megtérülést jelentő megoldás egy pakolható, közlekedhető felületre valami ilyesmi:
Sávokban fél méter szélesen EPS- t (EPS 80 vagy 100) raksz le 20 centi vastagon mondjuk 2-2,5 méterenként (ahogy a gyapottekercs/tábla mérete kiadja) és ezek közé 600 Ft-os 039-es ásványgyapotból leterítesz 20 centit. Az EPS felületekre hosszában ráraksz jó széles deszká(ka)t (vagy más teherelosztót) és keresztbe szükség szerinti mennyiségben raksz pallókat amik átérnek két ilyen gyapotközt és felfekszenek a 3 deszkára. A padlás így igény szerint berendezhető, és bármilyen tárgyat el tudsz helyezni a megfelelően lerakott pallókra, illetve ezekből utakat is tudsz a járkáláshoz kialakítani. A szigetelőanyag így kb átlagosan 1500 Ft/nm 20 cm vastagon. Faanyagból meg ennyit raksz rá amit szükséges, nem kell beburkolni az egészet.
Az egész alá lehet tenni párafékező, vagy záró fóliát, a szigetelőanyagra pedig áteresztőt, de nem feltétlenül szükséges.
Nyilván a pontos geometriát a fentihez képest érdemes ahhoz alakítani, hogy a padlás mely részeit akarod gyakrabban megközelíteni, hol mit akarsz tárolni, és azt is érdemes figyelembe venni, hogy a polisztirol felületek, amik a terhet viselik lehetőleg a falak fölötti födémrészekre kerüljenek.
Nézem, nézem! El akarom kerülni a purhabozást. Nem szeretem.
Azóta beütött nálam a ménkű, és az általad korábban említett homewedi-ből (3cm xps+háló csemperagasztóval, gipszkarton fémvázon fogom megcsinálni a fürdőszobai és wc strangborítást, így nem fogok aggódni többet a strangos szuvenír-vízesésektől. Ez lesz a legegyszerűbb, legtisztább, legkönnyebb, "legprofibb"kivitelezés nekem. Utólag könnyen javítható, glettelhető, csempézhető. Gipszkartonba való betekerős tiplidet is elviseli. A wc lefolyó csövét is ilyennel fogom beburkolni, fene fog picsázni a gipszkartonnal.
Itt sokminden van (árlistát tök fölösleges megnyitni) A hajlítós verzió homemade kreálása lehetne még érdekes.
Már csak azt kéne kitalálni, hogy a fali wc-t a falra tudjam tenni, de ne azzal az ótvarmagas gyári vasszerelvénnyel, hanem valami házi gyártású hordozóval, ami csak a wc magasságáig tart, nem tovább.
Lehet, hogy a végén mégiscsak a csemperagasztónál kötök ki, majd beletöltöm egy nájlonzacskóba és kivágom a sarkát, mint a cukrászok :)
Na, szóval olyasmit keresek, mint amivel a wedi lemezt is összeragasztják vízhatlanul ebben a videóban. Csak xps-hez kellene, magyar pénztárcához mérten.
Szorozd meg annyi százalékkal a vastagságot amennyivel összeesik. Ha a 10 centis 7 lesz, akkor azzal a 3 centivel tervezd túl, tehát 13-15 legyen. A prospektusadatok mindig szépek, kb 25%-al ezért számolj rá és a használati komfortban nem fogsz kellemetlenül csalódni.
Nehéz megítélni szerintem, hogy melyik a jó megoldás - drága 0,039 vagy olcsó 0,042-44. Tény, hogy az utóbbiak jobban tömörödnek, de pont hasonlót kérdeztem pár hete és kaptam belinkelve egy grafikont is az összenyomódással járó szigeteléscsökkenésről is.
Az alapján számolgattam U-érték kalkulátorokkal és az jött ki, hogy ár/érték arányban maximum ugyanott vagyok, de inkább jobban járok a vastagabb, de rosszabb szigetelővel (Persze ez csak akkor van így, ha nem számít a vastagság)
Én 30-40 centit akarok a födémre teríteni. Jelenleg össze-vissza van keverve, mert az első 10centiből egy része 0,042-es ursa, amit jó áron kaptam elfekvő készletről egy helyi tüzépen (500Ft/10cm), aztán a nagyobb része 0,039-es URSA 620Ft-ért , mert akkor épp hiánycikk volt a Gecsatherm a szigatechnél és a Bojtár fatelepnél is. A második 10cm pedig Knauf Ekoroll 0,044 - mert Jófogáson kaptam építkezésből megmaradva kb 400Ft/10centiért.
Ha kicsi a szigetelendő felület, akkor talán nincs is értelme ezen a kérdésen rágódni és garasoskodni, mert alig van különbség összköltségben. Inkább nagyobb vastagság/felület esetén van értelme szerintem mérlegelni. Egyébként szerintem a 0,039 sincs feltétlenül 10cm és rálépve az is összeesik - ahol sokat járkáltam át rajta teríteni a következő réteget, ott bizony az is szépen összeesett..
A tömörödéssel tulajdonképpen a hőszigetelési tényezője javul. Ha 70%-ra tömörödik akkor a testsűrűsége is nő kb másfélszeresére. Érzésem szerint nagyjából 0,039 környékére kúszhat fel, csak abból nem 10 hanem 7 centiméter. Ezért is írtam, hogy másfélszeres árig jobb lehet a 0,39. Nyilván ha felébe kerülne a 0,44-es akkor azért jobb üzlet lehet még ha össze is megy ennyire.
Amúgy ha helyben van az anyag, akkor egy próbatekercset vásárolni nem hülyeség. Kitekered és kiderül mennyire tartja a méretet legalábbis rövid távon.
Ez ugyanaz, de mint írod is, vagy drága, vagy macerás és van többlettköltsége is. Valami tubusos dolog nincs véletlenül? Nem kell semmi térkitöltés, csak két, eleve pontosan összeillesztett felület összeragasztása.
Köszi, hogy megosztottad a tapasztalatod. Ez érdekes. Gondoltam, hogy tömörödik valamennyire, de ez azért elég soknak tűnik. Nem tudom, hogy ilyen nagyságrendű tömörödésnél mekkorát romolhat a szigetelőképesség. Az ára miatt került a lehetséges megoldások közé. Nagyon nem mindegy, hogy 1 m2 20 cm vastagon 1000.-Ft alatt van, vagy 1400.-Ft. Meg még ugye a fólia. De jó, hogy erre felhívtad a figyelmemet.
Kutakodok még a témában egy darabig, és itt is örülni fogok a további ilyen építő jellegű hozzászólásoknak.
Pisztolyos ragasztohab a te baratod szerintem, az gyonyoruen kezelheto. A sima nyomos az macera (a pisztolyos ellenben draga, mert kell a pisztoly is, meg tisztitofolyadek is, hogy a pisztolyt kesobb is lehessen majd hasznalni).
Az elmondottal illusztrálására, ez egy négybe hajtott 5 cm-es 0,044-es anyag. Sem terhelés sem nedvesség nem érte korábban. 20 cm volna a névleges vastagsága ténylegesen meg csak 14 cm.
Nem ismerem a konkrét terméket, de az lambda értéke alapján nagyon kis testsűrűségű. Ennél könnyebb anyagot már nem is igen gyártanak üveggyapotból, gondolom mert képtelenség (nem kifizetődő) biztosítani, hogy valamelyest is mérettartó és stabil legyen.
A másodjára említett márka 0,044-es gyapotjával viszont van tapasztalatom valamennyi. Könnyen szakad (óvatosan kell vele bánni) és szerintem rövidebb távon sem tartja a névleges vastagságát, minél több rétegben kerül egymásra annál kevésbé. Nekem a 10 centis talán 7 centi vastag maradt átlagban. Ezt érdemes számításba venni, valószínűsíthető, hogy jelen esetben is előfordulhat. Viszont ez az ecose ásványgyapot legalább szép barna és szinte párnának is lehet használni olyan pihe-puha.
Én azt mondanám, hogy 0,039-es terméket érdemes megcélozni inkább, még akár másfélszeres áron is.
Az xps-xps összeragasztásához valakinek van ötlete? (purhab és csemperagasztó nem jó)
Valami tubusost keresek, de milyen márkával, és azon belül milyen marketingelt elnevezéssel érdemes foglalkozni? Találtam a kemikálnál kis bödönös verziót is, ez miben lehet más a tubusosnál?
Egyszerű, olcsó födémszigetelés elé nézek."Gurigás" ásványgyapot. Most akadtam rá a Gecsa Therm 0,044 w/mk paraméterű 10 cm-es szigetelőre. Lényegesen olcsóbb, mint pl a Knauf vagy bármelyik más gyártóé.
Kérdésem, hogy ismeri-e valaki, és mi a véleménye róla?
Pedig jobban jársz ha a 2. réteget vízszintesen építed be és nem függőlegesen! Függőlegesen én csakis táblás anyagot tennék 2. rétegnek. A tekercses vízszintesen téve nem roskad meg, viszont függőlegesen rakva elég komolyan megroskad pár év alatt!
Régi, 70-es évekbeli szovjet öntöttvas vinyisztó kazánt érdemes-e külső (üveggyapot) szigeteléssel ellátni (kb. 10 cm)? A pincében futó csövekre kerül csőhéj, de a kazánt problémásabb szigetelni. Az elülső része valószínű ki is maradna, ha kerülne rá gyapot a két oldalára menne főként. Egyébként a pincében van a kazán.
"állítólag 5-6 cm vastag szórt hab megfelel 12-15 cm drágabb hagyomanyos szigetelésnek."
Állítani én is tudnék sok mindent, ha kizárólag a nyereség számítana :)
Egy időben lehetett kapni pl olyan hőszigetelő festéket, ami állítólag 2 tizedmilliméteres rétegben megfelelt 10 centi hőszigetelésnek, abból is eladtak egy rakással arany áron, hiszen a sok balek tudatlan vásárló közül a mai napig egy sem ellenőrizte mérésekkel a cég állítását, aki meg eleve értett a fizikához, annak meg eszébe sem jutott ilyesmit vásárolni.
Persze VALÓBAN létezik olyan poliuretán hab, amelynek rendkívül jó a hőszigetelési értéke, de az
- zárt cellás
- iszonyatosan finom és egyenletes cellaszerkezetük van
- a cellákban speciális gáz van
- és meg van oldva, hogy a gáz ne tudjon elszökni a cellák falán keresztül néhány hónap alatt, tehát pl légmentes fém burok veszi körül.
A te habodra viszont a fenti három közül egyik sem igaz,
kivéve azt, hogy a gyártók a fenti szuper habon mért értékekkel próbálják eladni az olyan egyszerű pur habokat, amelyek nyitott cellásak és levegő van bennük.
Azt még simán el tudom hinni, hogy egy szórt poliuretán hab 25%-kal jobb, mint egy olcsó hagyományos hőszigetelés, ezért is írtam, hogy a tetőkre ajánlott min. 20 centi hagyományos hőszigetelés kb 15 centi habbal kiváltható. De aki 0,26 W/mK-nél jobb hőszigetelésű anyagot akar beadni nekem, az előtte hozzon elém egy okos fizikust, aki megmagyarázza nekem, hogy két rosszul hőszigetelő anyag keveréke hogyan lesz hirtelen jó hőszigetelő :)
Az ötlet jónak is tűnik, hogy eltolással rakom le.
A Párazárásra azért gondolok, mert bármi történhet, akár a porhó vonatkozásában, akár egy kisebb beázás esetén. talán nem fog az egész úgy működni, mint egy szivacs, és nagyobb mennyiségű folyadék esetén csak egy helyen lesz/lehet cserés a gyapot.
Én a helyedben a második réteget nem keresztben raknám, hanem ugyanabban az irányban, de eltolva, átfedéssel. Tehát pl az alsó réteget egy hosszában félbevágott (fél szélességű) csíkkal kezdeném (amikor még tekercsben van, könnyű kettévágni), mellé tennék egy teljes szélességűt, majd EGYBŐL elkezdeném lerakni a felső réteget is egy teljes szélességű csíkkal, így a két réteg illesztései el lesznek tolva egymástól. Ezután "egy alsó csík - egy felső csík" lépésekkel végighátrálsz a padláson és úgy lesz lerakva a felső réteg is, hogy nem kellett rálépni az alsóra.
(persze lehet fordítva is: a felső sort is kezdheted félbevágott csíkkal, a végeredmény ugyanaz)
Páraáteresztő fólia: vannak dolgok, amit sajnos nem lehet rálépés nélkül megúszni :)
de én a helyedben elgondolkodnék, hogy valóban szükség van-e ott páraáteresztő fóliára. Ha a hőszigetelésre nem csepeghet víz, nem fújhat be porhó és a padlásodon nem fúj a szél sem, akkor szerintem semmi sem igazán indokolja az üveggyapot páraáteresztő fóliával való takargatását.
Legalso sor teljes szelesseg, felette levo sorbol levagsz 20 centit szelessegben, es ezt fekteted ra az alsora, igy meg tud valosulni az atfedes. Szoval teljes szelessegu guriga, ra a vagott guriga, erre a paraatereszto, es aztan megint haladsz egy ugyanilyen sort, ahol viszont mar persze teljes gurigakat fektetsz, csak az elsobol kell levagni. Jozan paraszti esszel legalabbis igy csinalnam.
Kicsi segítségre lenne szükségem. Padlástér felől szeretném üveggyapottal szigetelni a házunkat. Láttam régebben sok jó ötletet tippet itt ebben a témában (is), amikor még a külső szigetelést tervezgettem. Terveim szerint 25+10cm üveggyapotot szeretnék letenni. A padlást nem gondolom járhatóra kialakítani, csak középen egy kb 1m-es sávot, ahonnan szükség esetén végig tudok menni, ha bármi gond van.
Azonban nem látom magam előtt, hogy miután a párazáró fóliát leterítettem, majd a 25cm üveggyapotot, akkor arra hogy is fogom keresztbe (mert természetesen nem 1 irányba kívánom leteríteni) a 2. réteget.
Valamint a végén a páraáteresztő fóliát hogy terítem a tetejére, mivel mint említettem az egész mű nem lesz járható.
Okos tapasztalati tanács, valamint bevélt művelet/rétegrend rajz, skicc roppant sokat segítene.
Terveztem egy ismerős házaspárnak egy tető átalakítást a meglévő kockaházukra, a sima sátortető helyett.
Kérésük az volt, hogy az egész tetőtér később beépíthető legyen lakótérnek, így kapott egy emelt térdfalas tetőszerkezetet. Mivel a meglévő födémhez nem[...] Bővebben!Tovább »
Korábbi posztban kiveséztem hogyan lehet hőszigetelt, járható padlást csinálni betongerendás födémen , most elérkezett az idő a fafödémes változatnak is.
Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb[...] Bővebben!Tovább »
Az xps-xps mivel ragasztható össze tökéletesen? Élragasztáshoz keresek valamit, telibe szeretném ha megfogná, és ragasztás után elképzelhető, hogy még fúrni-faragni-csiszolgatni kell az anyagot, illetve javítófoltok felragasztása is fontos. (a purhaabos ragasztó és csemperagasztós-félék ezért sem jó)
Vastagság: poliuretán habból födémre/tetőre szerintem 15 centi a minimum, de még 20 centi sem árt.
A pára mindenütt lecsapódik ami (harmatpont alatti hőmérsékletű) hideg felület. Ami melegebb a harmatpontnál, azon a pára nem csapódik le.
A zárt cellás hab mindenhová jó (csak nap ne érje), viszont baromi drága.
A nyitott cellást víz sem érheti és lehetővé kell tenni a hideg oldalán a pára eltávozását. A nyitott cellás szórt hab is baromi drága.
Télen hideg van, nyáron meg meleg van. Ha a lakásod jól hőszigetelt, akkor télen kevés energiával tudsz benne meleget csinálni, nyáron meg kevés energiával tudod hűteni.
A tábásat-mivel van tartása- lehet kőzetgyapot vágó késsel méretre vágni, a tekercsest viszont csak sniccerrel tudtam, de azzal faszán. Egyértelműen jobb a táblás, ha fontos az alaktartás, a tekercsessel viszont valamivel gyorsabb dolgozni.
Akkor ezek szerint jobban megéri a táblásat vennem. Azt furcsállom csak, hogy lényegében azonos áron vannak, ebből gondoltam, hogy nem lehet nagy különbség. Volt a kezemben már ecose tekercses kisebb testsűrűségű anyag, csak annak a tartásával elégedetlen voltam.
Szia. Van tapasztalatom, mivel ezzel dolgozom a házamnál már egy pár napja. A két anyag sűrűségét tekintve nem ugyanaz. A táblás sűrűbb, ezt rakom a 45 fokos szarufák közé és elé (15+15). Jó az alaktartása, viszonylag sűrű (kb. 16-20kg/m3). A tekercses kivitel nem olyan sűrű, rosszabb az alaktartása, ez megy a vízszintes részekre, máshova nem is jó.
Én azért választottam az ecose félét, mert nem szúr, sokkal jobb, mint a kőzetgyapot vagy más márkás üveggyapot(Knauf kőzetgyapot halál).
együttérzek veled. nekem is az utolsó pillanatban rakták fel az xps-t a falra és rohamléptekben glettelték ki. egy délutánra hagytam egyedül a melóst már elkummantotta a munka felét és szétcseszte a glettelést, úgy javítottam ki. a lovét persze felmarkolta. a festő meg baszik jönni, fogtam a nálam maradt állványt és lefestettem magam a homlokzatot.
kétszer örülsz a mesternek amikor megjön, meg amikor az idegeidet, pénzedet leamortizálva végre elhúz a francba.
Nálam is vakolható kőzetgyapot van. De több hónapra nem biztos hogy szívesen hagynám a felületét kitenni az időjárásnak ( ha nem védett a felület). Lehet hogy semmi baja nem lesz, de a komolyabb szélvihar (főleg viharos esővel kísérve) meg megtépázza a felületet valamennyire. Önmagában az eső nagyon nem ártott neki, taszítja, a napfény se számít. Nálam is így volt pár hetet, de nem 3-4 hónapot. Az erős viharos esős szél meg tudja kicsit rongálni, a jeges nem tudom....
Esetleg azt csinálnám, hogy egy vékony ragasztóval behúznám a felületét hálózás nélkül, az gyorsan megköt. És tavasszal behálóznám. Nálam is ez volt a menetrend, mert őszre lettünk meg vele és egy fázisban nem tudtuk behúzni meg hálózni az egészet, nagyobb felületi érdesség és egyenetlensége volt annál. Ilyen szempontból rosszabb mint a hungarocell. Először behúztuk egy vékony réteggel, ezzel átvészeltük a telet, majd arra ment a háló plusz egy újabb réteg ragasztó tavasszal. Pár helyen kisebb repedés volt, de nem vészes, teljesen jól kibírta.
Ezzel csak az a baj, hogy duplán kell vele dolgozni a szakiknak, ha olyan a ház, és állványozni kell, szintén kétszer kell, ha nem saját állvány, elvinni visszahozni, és neked valszeg többe kerül. Nálunk sk kivitelezés volt saját állvánnyal, így nem voltak ezek problémák (anyagi plusz terhek).
Iden mar egymillio szazalek, hogy az nem lesz leglettelve, mert nincs ra megfelelo idojaras. De az ilyenek ellen szokott szerzodest kotni az ember, nem csak beszelni bele a vakvilagba.
Szerintetek idén még van esély arra, hogy a kőzetgyapot szigetelést feltegye a kivitelező a homlokzatra? Májusban beszéltük meg, de egyre csak tolta az időpontot (szeptembertől indultunk), most meg már fagy.... Érdemes lenne úgy feltenni, hogy nincs leglettelve? A ragasztás kibírná vajon, a mostani hőmérsékleteket?
Nem tudom, hogy csak nekem van ilyen szerencsém, vagy minden kivitelező egy b*zi? Mindenkinek könyörögni kell, hogy jöjjön már (nem kis munkák, komplett ház építés) A szigetelést is május óta kerülgetem a teraszon/pincében, erre most lehet, hogy tavaszig ez lesz. (A szigetelés hiánya miatti hőveszteségből adódó fűtésköltség pedig csak hab a tortán...)
A következő két hétben legyapotozom a padlás födémet 15 centi vastagon. Járhatóra csinálom 46 cm bordákkal, mert 140 cm deszkákat sikerült vennem, és így logikus számomra. Ha valakinek van jobb ötlete ne tartsa magába.
Felesbe nagyon hajlékony a deszka, igaz 21mm vastag rétegelt lemez, de az is.
A képen látható a födém széle, koszorú-szelemen.
Hogyan kezdem el a szélét, mennyit hagyjak el, vagy ne, mert azt olvastam át kéne valahogy borítani a szigetelést a talpfán.
A beton koszorú teteje kb 17 cm.
És a páraáteresztő fóliát a szélén ki kéne szegezzem. Kapcsozzam neki a talpszelemennek?
Mintha valakitől azt olvastam volna, hogy geotextíliát rakott volna a tetejére, az olcsóbb lehet, egyáltalán jó az? Vagy ne variáljak.
Legközelebbi újházcentrum telepen kb. 100 Ft/m2 áron tudsz venni rendes alugőzölt párazáró fóliát meg hozzá való alugőzölt ragasztószalagot is. Kapsz hozzá tanúsítványt is, hogy megfelel arra célra, amire használni fogod.
Ne hallgass olyanra, aki hülyeséget beszél, vegyél direkt erre a célra való fóliát. Nem hiába raknak a műanyagcsövekbe is alu, vagy egyéb speciális réteget, hogy ne eressze át magán az oxigént, pedig azok még lényegesen vastagabbak is...
Valóban vannak egyéb párafékező fóliák különböző színekben (általában kék vagy kék-fehér csíkos, speciel pont feketét még nem láttam), de azok a sima alu-pz változatnál lényegesen vastagabbak és drágábbak is.
Az xps késsel történő vágása, szabása ugyanolyan hulladékgyár mint az eps-é, vagy azt kulturáltabban is fel lehet dolgozni? Hődrótos eps vágó összerakására sajnos nincs időm. :(
"Van értelme plusz pénzt adni érte a sima fóliához képest?"
Mi az hogy "sima" fólia? Egyik sem göröngyös :)
A legtöbb egyszerű műanyag fólia igen jó párzáró képességű, tehát lehet párazárásra használni.
HIVATALOSAN viszont csak az a fólia minősül párazáró fóliának, amelyikhez a gyártó hivatalosan megadta annak párafékező képességét.
Még valami: nem csak a "párazáró/párafékező fólia" fantázia-elnevezésű fóliáknak van gyárilag megadva a párafékező képessége, létezik egy rakás egyéb fólia-típus, ami baromi olcsó és még hivatalosan is lehet párazáró rétegként alkalmazni.
amúgy nagyon vigyázzatok ezzel a műgyanta felhordással , zsír új glettvas, ritka szívás vele dolgozni, ráadásul a lehullott anyagot megfogtam kézzel, (drága kidobni) estére leégette a bőrt a kezemről mint amikor nyáron szétégsz. nagyon durva.
fél vödörnyi van bekeverve. hát sztem én ehhez már nem keverek. majd felkenem a ház hátuljára és ott lefestem valamivel ott kutya se látja. előre meg kevertetek újat. de kösz.
Mennyit vettél? Próbálj meg venni egy vödör olyat, amiben 2 zacskó neked tetsző barna és 2 zacskó legsötétebb barna és 1 zacskó fekete van. Ezt meg keverd hozzá a korábbi vödrökhöz, de egyenletesen.
Az a baj a színezőpasztával, hogy a kötőanyagot színezné, nem a szemcséket így szerintem homogén és ronda lenne...
Sok céges helyen ilyet használtunk, de nálunk az asszonynak nem tetszett a baumit kész szín, ezért lett a boltban másik márkájú kevertetve (természetesen drágábban)... Majdnem egy harmadik márka lett használva, mert abból lett volna ezüst meg arany szemcse is, de szerencsére azt rendelni kellett volna.
Minőségre semmilyen különbséget nem veszek észre. Nem hiszem, hogy attól lenne rosszabb, hogy már előre összekeverik, vagy csak a felhasználás előtt pár nappal.
Megéri ezekkel kísérletezni, amikor mondjuk a Baumit Mozaik Top-ot, előre kevert formában garantált minőségben meg lehet kapni valahol 15 000Ft / 30Kg(vödör) áron?
Raktak bele 5 zacskó szemcsét, vagy csak beszínezték a kötőanyagot?
Nálunk volt vagy 200 gyakori színminta, hogy milyen keverékű szemcsék miként fognak kinézni. Kismillió variáció lehet (20 alapszínnél már 3millió 200ezer a variációk száma), én is olyat kevertettem ami nem volt mintában. Síma színezőfestéket természetesen nem tettek bele...
Lehet. Ha biztosra akarsz menni, akkor szerezz abból, amivel már színezték barnát, feketét! De szerintem bármilyen diszperziós anyaghoz való paszta jó lehet. Nem vagyok szakértő, nézz azért alaposan utána!
tegnap 15 fok volt felhordtam belőle egy fél nm-t a lábazatra. viszont nem jó a szín , ez gyakorlatilag vörös. lehet ezt festeni? sötétbarna szín lenne a cél. köszi
Látom, hogy többen is foglalkoztok itt a tetőtér beépítés szigetelésével.
Én is ez előtt állok.
A kérdésem az lenne, hogy a párazáró és a párafékező fólia között mi a különbség? Vagy lehet, hogy mindegyik ugyanaz?
A padlástéri szobák kialakításánál szeretnék belülre párazáró fóliának hőtükrös fóliát feltenni, ami a gipszkarton alá kerül.
A solflex nyár tetőfólia szimpatikusnak tűnt.
Az alábbit írják róla: Nem páraáteresztő tetőalátétfólia kétszeres tető átszellőztetéssel, hővisszaverő felülettel. Hőszigetelés belső oldalán párafékező rétegként is alkalmazható, pára- és légzáró módon ragasztott toldásokkal.
Ez akkor most jó párazárásra?
Ha nem, akkor tudtok ajánlani nekem konkrét típust?
Én a garázsomban csináltam úgy még sok éve, hogy közvetlenül tettem a gerendákra a gipszkartont. Jól meg is bántam, mert fél-egy év után egy csomó él mentén megrepedezett. Egyszerűen nem bírt akkora dinamikus alakváltozást, amit a gerendák rezgése, mozgása okozott. Szerintem minőségi munkánál elkerülhetetlen a felfüggesztés legalább közvetlen felfüggesztővel - de a legjobb a függesztő szálas.
"A pára elenyésző része megy arra, meg a falakon át."
Ha a lakás beltér és a külvilág között csupán egy réteg szellős gyapot van, akkor nem lennék olyan biztos abban az "elenyésző"-ben, szépen fog ott szökni a pára elfele.
"De régen nem vacakoltak fóliával és úgyis jó volt."
Régen volt ott egy réteg vakolat és/vagy egy zárt födém meg ilyesmik, ami ha nem is tökéletesen párazáró, de valamennyire azért párafékező réteg volt. Nálad nincs szó ilyesmiről, úgyhogy ne sajnáld azt a vicces összeget egy nagy darab olcsó náljonért.
"A lécváz nem kellene... Lehetne közvetlen a szarufára gipszkartonozni."
Ha meg tudod oldani úgy a lámpák elosztását, hogy az összes lámpa a gerenda/szarufa közökbe kerüljön,
akkor a gerendákra alulról feltűzöd a nájlont, de úgy hogy nagyon ne feszesen legyen (pl minden 70 centi gerendaközbe 85-90 centi nájlon jusson), majd erre közvetlenül mehet a gipszkarton. Így a nájlon és a gipszkarton között bőven lesz helyed villanyozni és amikor az teljesen kész, akkor mehet rája a hőszigetelés (részben a gerendaközökbe, részben pedig a gerendákat is eltakarva).
Ablakcsere után vagyok, a betonerkély belső benyúló hátsó vázfalát szeretném "befejezni" szépre is, jóra is. A 20 cm széles kopasz betonra valami párazárót gondoltam, pl. folyékony fóliát felkenni, és 3cm eps-t ragasztani, és erre menne a gipszkarton 1 rétegben, vagy egyszerűen csak bevakolnám, behálóznám, leglettelném, lefesteném, mintha egy szobafal lenne. Ha nem szigetelek semmit, az a rész nagyon hideg lesz, főleg a padlónál, hisz az erkély szigeteletlen betonja húzza be a hideget, meleget. (betonok közötti légrés már nincs, sokat jelentett, hogy kipurhaboztam és lekentem a vágott élét akrillal nyáron). Vagy valakinek van egy jobb javaslata erre? Szeretném beelőzni a penészt ha csak lehet, vagy úgy megcsinálni, hogy kezelhető, lemosható legyen, ha előjön ott, bár valószínűleg lehetetlen lesz teljesen megelőzni a padlószintnél.
A párazáró fólia kiválasztásánál ne az alacsony ár legyen az elsődleges,
gondolj arra, hogy vezetékek/lámpák lesznek dugdosva/szerelve közvetlenül alatta, szóval ne nagyon spórolj a fólia erősségével/vastagságával. A hőtükör itt nem sokat segít, tehát nem lényeges, hogy szép fényes legyen, lehet mezei átlátszó vagy fekete is. És minél nagyobb darabban van, annál kevesebb helyen kell utólag légmentesre ragasztgatni.
Akkor magyarán nem is a hőszigetelésen vezetem át a vezetéket vagy gégecsövet , hanem a szigetelés alatt . azaz a párazárás , és a gipszkarton között .
"Az a lámpa a mennyezetben fog zabálni 200mA-t, nagyvonalú leszek legyen 2A. Ez milyen melegedést fog okozni a 1,5-es vezetékén?"
Semmilyet.
De ha abban a gipszkartonban mondjuk 2200 wattnyi halogén izzó lesz (pl üzlet álmennyezet), akkor a kábelen 10A fog futni, ami már igen szépen fel tud melegíteni egy olyan betáp kábelt, amely jó szorosan körül van véve hőszigeteléssel.
A gégecső nélküli megoldás abból szimpatikusabb , hogy talán a párazáró fóliát jobban körbe tudom ragasztani , vagy a gégecsövet csak a párazáró fóliáig vezetem le ?
"Ha tudsz rá H tarifás áramot is kötni, akkor csak ötödébe kerül a fűtés,"
Ha nincs pénz H tarifás fűtő klímára (és úgy általában nincs semmire), akkor meggondolnám, hogy az elején egy hőtárolós villanykályhával fűtsek. Ezek használtan fillérekért beszerezhetők, egy villanyszerelő haver olcsón beszereli, és ha kér éjszakai áramos villanyórát, az egy harmadával olcsóbbá teszi a nappali tarifához képest.
Amikor gyorsan kell költözni, akkor számít minden fillér és minden perc.
A villanyfűtés villámgyorsan és marhaolcsón elindítható (a fűtő klímával ellentétben), aztán jövőre ráér spórolni a H tarifás fűtő klímára, mert végső soron remélhetőleg az lesz az igazi, végleges fűtés.
Egyébként egy VALÓBAN jól hőszigetelt ÉS mindössze 15 m2-es háznak a "drága" tisztán elektromos fűtése sem tud igazán drága lenni, tehát talán még hőtárolós kályhával sem foglalkoznék (kis házban sok helyet foglal): felszerelnék gyorsan pár olcsó hősugárzót a falakra oszt lehet költözni.
(**egy komolyabb klímánál csak a beüzemelés munkadíja annyiba kerülhet, mint az egész villanyfűtés összes költsége)
Kettős szigetelésű kábelt nem kötelező még csőbe is behúzni.
Egyszeres szigetelésű vezetéket kötelező még csőbe is behúzni.
Ha a vezetéken nagy áram-terhelés is előfordulhat, akkor hőszigetelésben én még a kettős szigetelésű kábelt is csőben vezetném, mégpedig a szükségesnél jóval nagyobb átmérőjű csőben (a nagy áramot vezető kábel felülete a hőszigetelésben nem tud hűlni, ezért túlságosan felmelegedhet, a csőben lévő levegő ezt kissé mérsékelheti)
köszönöm, a leírásod alapján akkor jobban szigetelne a kamion doboz mint a szendvics ha jól értem, meg a faház is.
Ezek könnyűszerkezetesnek minősülő falazatok. Annál jobb lesz, minél több hőszigetelés lesz rajta, és belül minél nehezebb anyagból van. Az optimális a belül vakolt tégla + sok hőszigetelés. Ha teheted, akkor ilyet építs.
Mivel csak árqmmal tudok fűteni Ami nagyon drága...
Ezért ajánlottam a klímát, mert nappali áramról hajtva is csak harmad annyiba kerül vele a fűtés és ráadásul hűteni is tud. Ha tudsz rá H tarifás áramot is kötni, akkor csak ötödébe kerül a fűtés, mintha sima nappali árammal valami hősugárzóval fűtenél!
ma délután megnézem, hol tartanak :-) csak az volt a vicces, hogy valamiért visszaszedtek egy csomó, már felrakott lapot, de a régi vakolaton jól látszik, hogy a ragasztás szabályos volt.
köszönöm, a leírásod alapján akkor jobban szigetelne a kamion doboz mint a szendvics ha jól értem, meg a faház is. Mivel csak árqmmal tudok fűteni ami nagyon drága így azért csinálnám inkább agyon szigetrltre. P
A legolcsóbb és egyben leggyorsabb a faház. Lehet favázas közötte hőszigeteléssel (amerikai), vagy gerenda esetleg deszkagerenda (erdélyi) szigetelve. Utóbbit 20 m2-es méretben megkapod akár 500e forinttért is, utána feltuningolod. Az alapozás is egyszerűbb lehet (akár pontalap is megfelehet). Fűtésre/hűtésre meg egy légkondit a legolcsóbb megvenni és üzemeltetni is.
Az eps100 padlóba beton alá való. Falra az eps80 kell. Mennyezetre és tetőgerendák vagy faváz közé eps30 is elég, de ide olcsóbb a gyapot.
Vannak rétegrendszerkesztők ahol kiszámolhatod egyszerűen a dolgokat.
Sziasztok próbálkozok matekolni az U és K értékekben, csinálnom kell egy kb 15m2 es valamit, nem feltétlen épületet.
Jól fűthetőnek kell lennie
-Anyagilag nagyon be vagyok határolva.
-egyik terv EPS100 10cm és rá 5cm beton és arra 40es vagy 60as pur szendvicspanel , vagy 10cm kőzetgyapot panel
Másik terv egy 6.20m-es kamion doboz 20mmes falemez 2mmes műgyanta borítással,
-padlóra belülre eps100 10cm, rá 20mm osb,
-kívülre eps100 10cm meg háló meg ragasztó hogy a nap ne tegyen kárt a eps-ben
-tetejére belülről 10cm eps100, és még 1cm díszítő valami.
anyagilag kb. azonos, vagy a kamiondobozos még drágább, viszont az azonnal fűthető és ahogy lesz rá pénz úgy tudom szigetelgetni nem azonnal kell rá egyben lenni a pénznek, és a telepítéséhez sem kell a kőművesnek hónapokig könyörögni hogy ugyan csinálja már meg a betonozást.
ha jól nézem a 40es 0.50w/2mK az eps100 pedig 0.048w/mk 0.035w6mk
A lábazati fedőréteg felhordása ilyenkor tényleg kockázatos. Néhány garantáltan, fagy eső és magas páratartalom mentes nap kell, hogy rendesen megkössön, mielőtt lefagy leázik stb.
A ragasztónak nemigen lesz baja egy tél alatt, az XPS-nek alatta meg pláne nem.
Amit esetleg javasolnék, hogy egy száraz melegebb reggelen kend le nemesvakolat alapozóval, amit egyébként is alá kellene majd kenni a kavicslábnak! Ebbe keverhetsz vizes bázisú diszperziós festékekhez alkalmas színezőpasztát, ami hasonlít a későbbi lábazati anyag színéhez. Én konkrétan Düfa alapozót használtam. Ez alapból fehér, de remekül színezhetőnek bizonyult olcsó tubusos supralux pasztával. Ez lényegében impregnálja a felületet és ha nem lesz mechanikai és egyéb durva ártalmaknak nagyon kitett a felület, akkor évtizedekig maradhat is úgy akár szerintem.... Lábazati festéket is lehet amúgy kapni, ami szintén jóval olcsóbb négyzetméterenként, mint a kavicsláb.
Nálam sikerült olyan kellemes sötétbarna színre lekenni ezzel az alapozóval meg a lejárt szavatosságú olcsó színezőpasztával a ragasztót a lábazaton, hogy mindenki dicsérgeti milyen szép, pedig alatta a ragasztó nem is túl egyenletes és a feleségem már nem akarja hagyni, hogy rámenjek a nemesvakolattal. Ha tudtam volna, hogy így lesz szebb felületet képezek alá.
Mellesleg ha mégis valami struktúrát akarsz látni, vagy szeretnéd, hogy keményebb legyen, akkor sem szükséges feltétlenül a nagy szemcséjű lábazati vakolat. A fele annyiba kerülő sima kapart vagy dörzsölt homlokzati nemesvakolat is megállja a helyét ott. Legalábbis én ezt tapasztaltam.
A másodikat én már lehet, hogy csak a kereskedőnél bontanám meg, ha esetleg hitetlenkedik vagy nem akarja becserélni. Legalább ő is felvilágosul, hogy melyik anyag milyen, ha esetleg nem tudná. Kicsi az esély, hogy pont az első megbontott tekercs ilyen és a többiből meg majd egy sem. Szerintem sok ilyen anyagot leterítenek, csak ha nincs mellette olyan ami adja is a névleges vastagságot, akkor fel sem tűnik általában.
"A két alsó háromszögnél nem lesz többlet fűtésköltség abból, hogy alatta lakótér van és a felfelé jövő hő fűteni fogja a háromszögben lévő teret is?"
Szerintem a "tér fűtése" jelentételen tényező a fűtésköltség szempontjából. Ezt a határoló felületeken átbocsátott hőmennyiség és a filtráció (vagyis meleg levegő ki - hideg be) által okozott hőveszteség befolyásolja érdemben. A fűtés ezen kettő veszteséget kompenzálja átlagosan hosszú távon.
Ennek szellemében azt kell figyelembe venni, hogy a hasznosnak szánt vagy azzá tehető teret miként lehet a leghatékonyabban a lehető legkisebb ilyen veszteségre bírni.
Ez lényegében többnyire a "minél kisebb felületű hőszigetelt burokra koncentrálni a minél jobb szigetelést" ökölszabályt adja. Ezért tűnik jobbnak az alsó sarkokban a piros, mint a fekete, mert ezek bevonása a fűtött térbe csökkenti a szigetelt burkot... Ekkor persze már utilitarista szemszögből kár kizárni a lakótérből a sarkokat - beépített szekrény, tároló, gyerekeknek kuckó, vagy hasonló célra akár hasznosíthatók.
Az ökölszabály persze nem univerzális, mert van hogy a kisebb felületre jellege miatt esetleg drágább a szigetelés, mint a nagyobbra, de itt asszem nem. Sőt olyan is létezhet, hogy egyes tereket az ember egyfajta köztes állapotban hagy meg a szigetelt burkon félig belül félig kívül (ez volna a fekete és piros együtt). Ilyen helyeken lehet tárolni télen a zöldséget, gyümölcsöt, féldisznót.... Ilyenkor nem hülyeség a szigetelő burokba implantálni efféle érdekes státuszú térrészeket, egyébként kidobott pénz és hasznosítható tér.
A páratechnikát és szellőzéstechnikát persze mindig nagyon figyelni kell ilyenkor is.
Akkor az alsó két háromszögben a pirosat fogom megcsináltatni.
Ettől függetlenül az alsó két háromszög részen érdemes valamennyi hőszigetelést tenni a padlóra valami olcsó tekercses gyapotból, hogy a földszintről ne szökjön a hő? vagy ez is felesleges?
Felül nem lesz tetőkibúvó, de ennek ellenére megfogadom a tanácsod és csak a fekete részen lesz hőszigetelés.
A lakott térhez képest teljesen elenyésző annak a két zugnak a térfogata, nem számottevő a fűtési költség növekedése.
Felül hülyeség mindkettőt megcsinálni. Vagy ez, vagy az.
Lesz/kell tetőkibúvó ablak, mondjuk kéményhez? Mert ha igen, akkor máris felejtős a fenti piros hőszigetelés. Ugyanis egy hőszigeteltEBB tetőkibúvó ablak 100e Ft felett van, mig a sima bádogos termék 20-30e Ft.
És ez utóbbit nem rakhatod be hőszigetelt térbe, mert semmilyen hőszigeteltsége nincsen, igy patakokban folyik róla a viz belül, ha hőszigetelt térben van.
A két alsó háromszögnél nem lesz többlet fűtésköltség abból, hogy alatta lakótér van és a felfelé jövő hő fűteni fogja a háromszögben lévő teret is?
A felső részt a szakemberek is úgy tanácsolták, hogy a feketét mindenképp csináljuk meg, de még PLUSZBAN a piros részen is tegyünk a szarufák közé szigetelést. Így szerinte nyáron a cserép nem melegíti a háromszög részt és így már a fekete hőszigetelést sem éri akkora hő.
Télen ugyanez fordítva igaz.
Ha mindkét szigetelés elkészül, akkor annak van értelme, vagy kidobott pénz?
Ha középen fent tudnál csinálni egy szellőzőlyukat a plafonon át a tetöcseréphez, illetve a kisháromszögből is, akkor nyáron nem lesz olyan dögszaunád, mert ki tud majd menni az emeleten mindenképpen feltorlódó meleg levegő. (ezeket télen természetesen bedugózod) A kinyitott ablak semmit se fog érni, a plafon közepére kell egy "lyuk" a klíma pénzkidobás, vagyis pofonegyszerűen tudnád csökkenteni a hűtésre fordított energiát.
A két alsó háromszögnél jobban jársz a piros vonalas szigeteléssel, mert egyszerűbben és hőhidmentesebben kivitelezhető, mint az L-alak. Természetesen ha megcsinálod tetősikban, akkor az L-alak felesleges.
A fenti rész viszont jobb, olcsóbb, egyszerűbb a feketén.
Padlástérben lévő szobák hőszigetelésének kialakításával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
A csatolt keresztmetszeti rajzon feketével megjelöltem hogyan gondoltam kialakítani a padlástérben a hőszigetelést. Eddig mindenhol így láttam.
Beszélgettem már néhány szakemberrel a munkáról és volt olyan, aki azt ajánlotta, hogy az általam elképzelteken túl szigeteljük le a szarufaközöket a piros színnel jelölt részeken is még pluszban. Szerinte ezzel lényegesen csökkenni fog a felső szint fűtési igénye. Ráadásul nyáron sem jut el a meleg olyan könnyen a szobákba.
Őszintén szólva én nem látom túl sok értelmét annak, hogy egy fűtetlen teret (3 db háromszög alakú rész a képen) még pluszban leszigeteljünk.
Vagy alulrol felazott a ragasztos resz, felfagyott es ezert dobta le a labazatit. En azt olvastam valahol, hogy ezt elvileg ugy illenek csinalni, hogy talajszint ala csak 10 centivel menni a halozassal es a ragasztozassal az xps-en, a gyantas labazati vakolat csak erre a reszre megy (alul, ahol veget er a halo+ragaszto, azt gondolom illenek sziloval lezarni, hogy alulrol ne nedvesedhessek) es nem mellesleg nem a draga anyafoldet nyomatjuk neki ennek betemetni a godrot, miutan elkeszult, hanem korben 20-30 centis savban, gondolom legalabb 10-15 centi melysegben kavicsagyazat, amiben nem all meg az eso.
Ja és a műgyantát ilyenkor ősszel tilos kint használni, mert a magas pl. reggeli, esti páratartalom miatt az anyag kötése után a felület kifehéredhet, foltosodhat. /Párom profi műgyanta burkoló és bizony pont így járt a napokban, benti területen! /
Őszintén szólva jó pár lábazatot végig néztem, ahol bizony a szigetelésre, szakszerűen kivitelezett munka is levált, felhólyagosodott. Szerintem a műgyanta nem a legjobb ilyen felületre. Én lebeszélnélek róla.
Ne maceráld, a glanc jó lesz akkor is amikor az idő is engedi, az xps-nek semmi baja nem lesz, és működik anélkül is. Havédeni akarod eső ellen, akkor ragassz rá mezőgazdasági fóliát.
Csak így drága a 4125 Ft/m2. 647 000 Ft lenne a kiadás vázszerkezet nélkül (félgömb alakú növényház). Ha csak 10%-ot spórolok valami jobb megoldással, már az is majd 65 000 Ft.
Á ez az off téma, de nem bírom ki. Jók a dísznövények is persze. Volt két utálat bokrunk nagy betoncserépben. Egész évben büdös volt, virágzáskor különösen. Olyan macskapisi-szerű szag. Utáltam. Az utóbbi két évben már nem is locsoltam, hátha kiszárad. Idén aztán kirángattam és az egyik helyén nagyon kafa parikat termeltünk. No csak kicsiben, vettünk 5 tő koktélparit és azt legeltük egész nyáron. Már kifáradt sajnos. A másikba bazsalikom, rozmaring és két tő eper. Az eper még mindig terem. Délutánonként süti a Nap. Biztos finom is. Az utóbbi időben éppen akkor tünögetnek el a szép piros eprek, amikor már gondolkodunk rajta, hogy most már meg lehetne enni. Komolyan a múlt héten kettő volt, az egyik jó nagy sárgabarack méretű és aztán hipp-hopp eltűntek. Épp egy kandi kamera beszerelésén munkálkodom, mert igazán tudni szeretném ki az a suttyó, aki eleszi a gyerekek elől.:(((
Simán rozsdamentes glettvassal tudod felvinni. Az adott termék minőségét nem ismerem, van kismillió fajta. Amit utoljára vettem, annál külön volt a műgyanta, majd választhattam hozzá 5 csomag színes gránitörleményt. (Én például 2 grafitot, 2 sötétszürkét és 1 világosszürkét választottam.) A festékboltam géppel összekeverték 5 perc alatt, így készen adták oda. 10e körül volt az ára 15 kg anyagnak. Azt hiszem polifarbe márkájú volt, de nem biztos...
Függőlegesen jól terhelhető pontot nemcsak marhavastag dübellel lehet kialakítani,
én ilyen helyen 2 db vékony dübelt raktam, de nem merőlegesen, hanem az egyik dűbel ferdén felfelé ment a felfüggesztési pontból, a másik meg ferdén lefelé. A lefelé irányuló csavar tengelyirányban nyomóerőt kapott, a felfelé álló meg húzó erőt, így ugyanazon teher megtartása jóval kisebb hőhíddal lett megoldva.
Persze ez csak olyan falban alkalmazható, amelynél a húzott dübel biztosan nem fog kicsúszni :)
Ha a fal egész felületén X jóságú a hőszigetelés, néhány ponton meg 0,0000000001 százalékkal gyengébb (pl az illesztéseknél/dübeleknél), akkor ezen pontok felülete sajnos valóban 0,0000000001 fokkal melegebb hőmérsékletű lesz. Ezért amikor a hajnali dér/pára/eső/akármi éppen olvad/szárad a falról, akkor minden esetben lesz olyan 10-20 másodperc, amikor a fal még deres/vizes, de a 0,0000000001 fokkal melegebb hőmérsékletű pontokon már olvad/szárad.
Ez a 10-20 másodperc bőven elég szokott lenni ahhoz, hogy a ház tulajdonosa (miután órákig várta ezt a pillanatot), lefényképezhesse és a szívéhez kapva világvégét sikoltozhasson :)
Köztudott, hogy súrló fényben a fal legkisebb, 2-3 milliméteres egyenetlensége is láthatóvá válik. A Nap fénye szinte minden falat kb 5 másodpercig ilyen súrló fénnyel világít meg. Ezen 5 másodperc türelmes kivárása is szép népi sport, az ilyenkor készült "görbe a falam" fotókkal is lehet jókat pánikolni ;)
Érdekes tapasztalat. Erre mondta volt japofan, hogy ez nem lehet csak akkor, ha elázott tárolás során...
Elképzelhető, hogy ilyesmi oka is van, de érzésem szerint anélkül is benne van a pakliban minőség, testsűrűség függvényében. Én hasonlót 0,44-es knauffal tapasztaltam, ami azért igen alacsony testsűrűségű. Korábban már más is észrevételezte, hogy a tekercses gyapotja nem érte el a névleges vastagságot kitekerés után.
Hőszigetelés szempontjából természetesen számít, mert azzal, hogy sűrűbb lesz a fajlagos (egységnyi vastagságra vonatkoztatott) hőszigetelése legfeljebb minimálisan nőhet, de semmiképpen sem arányos ez a növekmény a vastagság csökkenésével.
Valamennyit azért várj vele hátha lassabban rúgja ki magát, de a legjobb, ha visszacseréled amit tudsz.
Adott 2 féle tekercses üveggyapot, Ursa df 39 vs. Knauf classic 039, 10/5 mindkettő.
Most gurigatom lefele a padlást vele, a bajom az, hogy az ursa kiterítve, egymásra rakva 4 rétegben olyan 16-17cm vastag, a knauf meg 20-21.
A tekercs bontásánál a knauf lecsavarja magát, és rögtön 7-8cm vastag lesz, az ursát úgy kell kézzel végiggurítanom, és csak 5-6cm lesz(ezek még ugye a dupla rétegek).
Szétszedés után sem sokat javul a helyzet az ursánál, a knauf felveszi az 5-5,5cm vastagságot.
Számít valamit hőszigetelés szempontjából, hogy az ursa vékonyabb lesz?
Azon gondolkozom, hogy visszacserélem a tüzépen az ursát knaufra, egy árban hozták, a knauf valahogy jobban tetszik, merevebbnek látszik a szerkezete is, az ursa olyan futtottakmég kategória(210m2-ről van szó).
Ha lakhatóra (fűtöttre) akarjátok megcsinálni a közeljövőben, akkor a födémre nem kell hőszigetelés, csak a ferdetető alá, de oda tegyél minimum 25 cm szálas anyagot.
Például kívülről befelé:
- cserép
- bramac léc
- ellenléc legalább 5x5 cm közte átszellőztető légrés
- páraáteresztő fólia
- szarufa 15 cm közötte hőszigetelés
- fa vagy fém váz legalább 10 cm közötte hőszigetelés
- résmentes párazáró fólia
- opciós lécváz, ha kell a gépészeti hely
- tűzgátló gipszkarton
A födémre elég a lépéshang csökkentő szigetelés 2-3 cm : AT-L2 vagy Steprock.
Minél vastagabb a szigetelés annál inkább megjelennek a dübeles hőhidak. Viszont tisztán műanyag szegest egy bizonyos hosszúság felett nem gyártanak csak fém beütőszegeset (a végén ennek is van 1-2 centi rosszabb hővezetésű műanyag). Azaz ha pl 20 cm feletti szigetelést akar valaki felrakni, ott már előjöhet a probléma.
Ilyen problémákra vannak kifejezetten ilyen célú dübelek. Pl ejot STR, vagy H1 típusa.
Ezek jellemzően úgy vannak megoldva, hogy a beütőszeg vagy ha csavaros akkor a csavar nem a szigetelésrögzítő tányér síkjában van beütés/csavarás után, hanem belemegy magába a rögzítődübelbe 9-10 cmi hosszan, azaz bele van süllyesztve a szigetelésbe. Illetve ha megfelelően csinálod be is süllyeszti magát az anyagba maga a dübel is akár.:
Ezek a dübelek viszont jellemzően sajnos jóval drágábbak :-( És mivel m2-ként kell x (mondjuk legyen 6) darab, akár egy 800-1000Ft környékén megnövelheti a m2 árat.
Illetve létezik önbehajtó hőhídmentes dübel, nagyon jópofa, de szintán baromi drága jelenleg :-(. De lehet előbb utóbb sok gyártó megjelenik hasonló megoldással, és leviszi az árát, mert az igény nő ilyen irányban.
A napokban a környékünkön ezt a jelenséget láttam a reggeli pára (semmi eső) következtében. Min. 6 éve lett felújítva ez a ház. Milyen esetben látszanak így a rögzítő tárcsák?
Néztem ezeket a tipliket, de valahogy nem érzem időtállónak ezekszerint nálad bevállt. Mondjuk ha eggyel több bilinccsel fogatom meg, az segít a tehereloszlásban. Illetve jó ötlet az alulról megtámasztás, köszönöm.
egyébként eljátszadoztam az hőmérőmmel, kint 6 fok van, bent 22 fok, a többi a rajzon....(ez a terasz oldal, a nappali belül, itt nincs még kész, nincs a lábazat szigetelve, ill. a fenti részen sincs szigetelés egyéb okból....sajnos itt csak 5 cm szigetelés fér el, oldalajtók miatt, szerencsére csak 6 méteres rész, abból is kb. 4m üveg ajtó, ablak....
Hétvégén 30-40 cm üveggyapotot fektettünk a padlásfödémre. Egy kb. 5 m2-es szakaszon a sarokban nem került fel semmi, mert egy csomó lom maradt fenn, amit nem akartunk most mozgatni. Ez tök véletlenül pont ott van, ahol nincs fűtés a házban, mert a spejz van alatta. Az lenne a kérdésem, hogy 1. ez hőhidat, penészesedést stb nem okozhat e benn? 2. a hő- energiaveszteség tulajdonképp ugyanannyi, mintha fűtött helyiség felett lenne ez a szigeteletlen rész? Természetesn a speijzben jóval hidegebb van, nagy külső falfelülettel érintkezik, csak a 15 centis EPS szigetelés van ami segít, de ott az ablakok sem lettek kicserélve. Simán lehet akár 7-10 fok különbség is a mellett lévő konyha javára. Az ok, hogy ez hőveszteség, majd tervezek jövőre fölé üveggyapotot tenni, csak a penészesedés az ami nem kéne. Extra pára nem képződik ott, sőt ugye a régi ablakokon könnyebben szellőzik is.
Nálam 2 db hosszú fischer fid 90-el vannak felrakva a ~ 3,5 méteres csatornalefolyók. Tökéletes, de a vertikális terheket minimalizáltam, alul megtámasztottam. Beraktam a hálózás/glettelés/színezés előtt és beleszúrtam egy szeget, hogy ne látszódjon egyáltalán. Az egyik tartót túlságosan betekertem és kitekerésnél elforgott. Később már szappanoztam a csavart...
Darabja ötszörös biztonsági méretéssel 14 kg terhet visel el polisztirolban a leírása szerint.
Érdeklődni szeretnék, milyen megoldások lehetségesek az ereszcsatorna viszonylagos hőhíd mentes rögzítésére a falban? Az történt, hogy a meglévő 8 cm-es szigetelésünket felbővítjük 22 cm-re, és lehetőleg szeretnénk a legideálisabb módon ezt megtenni, amennyire lehetséges. Persze tiszta sor, nem azon a pár ereszcsatorna tartó furaton fog kihűlni a ház, de ha van valamilyen frappáns megbízható megoldás, azt örömmel venném.
Néztem ezeket a szigetelésbe csavargató műanyag tipliket akár pur habba belerakva fújva is, de valahogy az az érzésem, hosszútávon az nem egy bombabiztos megoldás - lehet tévedek ezzel kapcsolatban.
"eszembe sem jutott, hogy a ház egyik fala belülről 4 fokkal hidegebb,"
Hőszigeteletlen házban még ugyanazon helyiség ugyanazon falán is lehetnek komoly hőmérsékleti eltérések. A fal/födém különböző részei között akár háromszoros eltérés is lehet, lásd pl beton áthidalók hővezetése.
A fűtés hője pl nem képes odajutni pl a nagyobb szekrények mögé (egy-egy falra rátolt szoklis aljú háromajtós vagy sarok szekrény mögött nemcsak penész kőmérséklet, de akár fagy is lehet), stb.
Amit kívülről nézve kiugróan meleg pontnak látsz, azokon néha rendkívül könnyen javítani lehet, pl radiátorok mögé hőtükör (vagy ha van elég hely ott, akkor pár milliméter hőszigetelés).
"Kérdés az lehet, hogy az általam, ily módon készitett hőtérkép esetleges értékesítésnél elfogadható e jogilag, ha arra kényszerülünk, hogy elkell adnunk a házat?"
Hogy érted azt, hogy "jogilag".
Az biztos, hogy a te lelkes amatőr méregetéseidnek egy hivatalos energetikai felméréshez semmi köze sincs.
Ha gazkazanod van, aminek a minimalis teljesitmenye mondjuk 2,5 - 3 kw, akkor az ha minimumra lemodulal es ugy megy, akkor orankent 0,3 m3 gazt fogyasztott volna.
Az 7 ora alatt mar 2,1m3 gaz > ami majd 20kwh.
DE nalad a hiderg falak-padlo miatt eselye nincs/nem volt le lemodulalni teljesen a kazannak...
Ez csak a kulonbozo fenyviszonyokat alakitja at kamu hofenykeppe.
Semmi koze nincs a hokamerahoz, a tenyleges viszonyokhoz.
Magyarul egy ablaknal semmifele hohidat nem fog kimutatni, mert nem latja a hot, csak a szineket. Azaz ennel a spaletta homogen "hofenykepu" lesz, mig egy rendes hokameranal latszik, hogy van az ablak beepitve.
Minden esetre, az eszembe sem jutott, hogy a ház egyik fala belülről 4 fokkal hidegebb, mint az összes többi oldalon. Ebben az időben 14-15 celzius fok, mennyi lesz télen?
Kiugró pontokat kerestem, megtaláltam.
Részletes hőtérképet nem érdemes készíteni, mert pénzem nincs egyenlőre, teljes szigetelésre.
Kérdés az lehet, hogy az általam, ily módon készitett hőtérkép esetleges értékesítésnél elfogadható e jogilag, ha
"Többen irtátok az usb lapos megoldást. Ez mennyire tartós?"
Az OSB-t le kell festeni jól, akkor sokáig bírja.
Mondjuk a deszkát/hajópadlót is pácolni kell.
A tető fedése lehet bitumenes zsindely,
de egy havernál a kutyaól lapos tetős és jóvastag műanyag padlót raktunk rá (a kutya imád az ól tetején heverészve nézelődni). Ennél a legnehezebb munkafolyamat a bevásárlás: magyarországon szinte lehetetlen olyan (sötétebb árnyalatú és visszafogott mintájú) pvc/linóleum padlót vásárolni, aminek a látványától nem jön rád a hányinger (a magyar padlóminta tervező művészeknek valószínűleg Győzike a múzsája).
Többen irtátok az usb lapos megoldást. Ez mennyire tartós? Mert én úgy tudtam nemnagyon birja a nyirkosságot/párát/ködöt/deret/havat stb. Mivel kezeltétek, hogy mégis tartósnak bizonyul?
Nekem USAba élő barát hozta be simán poggyászában.
A csomagküldést meg se próbáltuk, mert vám+áfa, ha el nem kobozzák.
A téglafalon tuti nem lát át, könnyűszerkezetest még nem próbáltam.
Már csináltam vele pár épületdiagnosztikát, és arra tökéletesen alkalmas, kvázi ugyanazt tudja, mint a korábbi "rendes". A felbontás meg rohadtul mindegy ilyen esetben, a hőkép a lényeg.
A Falfűtés topicba beszúrtam ilyennel készült fotót 1-2 hete.
Igen jó cucc 50000.- körül , el lehet csípni ha szerencséd van. Gondolkozom hogy licitálok rá mielőtt végleg eltűnik. Úgy rémlik van valami személyiségi jogi probléma vele. (bizonyos fajta falakon átlát és ezért be akarják (ták) tiltani USA-ban) .
Te hol vetted? Lehet probléma a vámolásnál is mivel minősíthetik kémcuccnak ha balfék a vámos. Sokan jártak pórul a "töltőtoll" kamerákkal is. Simán kémcuccnak minősítették néha a 10 dolcsi kínai tollkamerát és simán elkobozzák.
Kisebb az érzékenysége, mint a 1.5 milliós "rendes" hőkamerának (tapasztalat), de a hőhidakat tökéletesen mutatja ez is.
(a "csak egy teló" nem egészen igaz, mert a régebbi gyártmányokkal nem működik megfelelően, ileltve az is lényeges, hogy a csatlakozó merre áll a telefonon)
Úgy van. Lehet, hogy az occsó műszer által mért abszolút hőmérséklet nem lesz halál pontos, de a mért értékek egymáshoz viszonyított aránya már elég pontos lesz.
Okos dolog ilyenkor megmérni azt, hogy az infra hőmérő szerint most éppen hány fokos a levegő a lakásban és odakint. Ehhez kell keresni egy matt felületű és vékony (kis hőtároló tömegű) valamit a szobában és odakint is, ami biztosan a levegő hőmérsékletű. Ez szerintem lehet akár egy (nem fényes) vékony papírlap is (teszkó újság egy oldala), az kb egy perc alatt mindenütt átveszi a környezeti hőmérsékletet.
"Egy nagyon komoly gond kivételével, hogy a lábazat hőszigetése nincs meg oldva."
A házad külső felületét a lakás fűti melegebbre. A lábazat túloldalán nincs ilyen fűtés (csak a felső részén), ezért természetes, hogy a lábazat kevésbé meleg.
Várd meg, amikor már pár napja jó hideg lesz az idő és nem süt a nap és akkor mérd végig az érdekesebb pontokat (pl külső fal hőmérséklete a radiátoroknál, a födém hőmérséklete belülről és kívülről, leghidegebb és legmelegebb pontok belülről).
Ne mérj túl távolról, mert ezeknek az olcsó infra hőmérőknek az érzékelési zónája meglehetősen nagy nyílásszögű, így 1-2 méterről már nem tudhatod, hogy mit is mérsz valójában.
Rajzold le a házat és a rajzba írd bele a hőmérsékleteket,
az lenne a legjobb, ha olyan sok ponton mérnél, hogy abból kijön egy hőfénykép :)
Ha van hőszigetelt haver/szomszéd, akkor ott is mérj egy párat (ugyanazon a napon), hogy lásd a különbséget a valódi és a képzelt/remélt hőszigetelés között :)
Szerintem egy 5000 ft os infrás hőmérővel is tud viszonyítani 2-3-4-5 féle felület közötti hőmérsékletkülönbséget, ha nem pontos sem baj , a különbség látszik .
A héten vettem egy infrahőmérőt, az Aldinál. Már visszahozta az árát. Rájöttem, hogy a 100 évnél idősebb házunk hőszigetelése kiváló. Egy nagyon komoly gond kivételével, hogy a lábazat hőszigetése nincs meg oldva.
A falak különössen, ahol betonhoz csatlakoznak ontják a hideget. Van vagy 20 méter betonsáv, amit fel kell törni, és valamilyen módszerrel elszigetelni megszüntetni a hőhidat. Mit javasoltok?
Tanuljunk profiktól! Kerestem néhány képet, hogy hogyan néz ki egy kutyaól arrafelé, ahol elég jól ismerik a hideget és láttak már kutyát is: alaszkai kutyaólak :)
Nem szabad túlszigetelni, mert megfázik azonnal ahogy kimegy megugatni a postást. Aztán meg ki se fog menni a jó melegből, még a csontot is beviszi rágcsálni.
Kívül-belül kell a faburkolat, vagy vérmérséklettől (azaz mennyit foglalkozik vele a gazda) függően szétkaparja, minden sarkát a kankutyák megjelölik, esetleg mérgében szétrágja az ajtónál kezdve. Esetleg nemes egyszerűséggel álmában kirúgja az oldalát de tényleg véletlenül.
És mi lenne ha váz nélkül, csak összeragasztott xps/eps lapokból csinálnám? Nem lenne elég tartása? Szétrágás + uv védelem miatt linoleummal burkolva kivül-belül. Vagy igy meg már nem jönnék ki olcsobban az eddigi variáciokhoz képest?
Esetleg olcson szerválni bontott téglát és abból purhabbal ragasztva?
Első kutyám a simán berakott eps-t, rongyot mindig széttépte, kihúzta.
Ez 20 éve volt.
A mostaninak készítettem 9 éve osb és eps ből kutyaházat.
Ahogy írtátok, mindenhol körben duplán osb és az 5cm es, eps hozzáférhetetlen volt.
A hátsó résznél nem raktam bele eps-t , de raktam bele 1 db. 40 wattos izzót.
Ekkor még kölyök volt.
És mivel az én kutyám rövid szörű, nem kintre való.
Ha hidegebb volt, bekapcsoltam az izzót és láthatóan nem fázott(nemvolt világos neki éjjel mert azt a kamrát melegítette, -hátul-amelyiket írtam, hogy nem, raktam bele eps-t)
Aztán a múlt télen megbetegedett.
Kipakolták.
Úgyhogy, a kazánház fém ajtajára készítettem 1 lifegő kutya ajtót.
Ki-be járkál.
Nyáron is bemegy ha nagy a meleg.
Volt neki 1 fotel.
Széttépte.
Raktam neki 1 nagy szivacsot-régi kanapé párna, szövettel bevonva-
Széttépte.
Most kapott 1 raklapot, rá 5 rétegben linoleumot.
Ezt már kaparhatja.
Kb.12-15 c fokban van,láthatóan jól érzi magát.
A víz nem fagy be, kint azzal is variálni kellett.
Bolha ellen, valami olajat használunk, állatorvosnál vagy patikában kapható kb 7000 ft 1 adag.
Most is bent ugat, aztán rohan ki ha valami van.
Fűtésnél picit néha utban van, de érzi mindig mi a szitu.
Nem biztos, hogy ez így jó volt, de én ezt csináltam, ezek a tapasztalataim.
"Inkább több rongy legyen ... Bolhának ne legyen sehol illesztési rés."
Ha az ólban több rongy is van, akkor a bolhának már nincs szüksége illesztési résre ahhoz, hogy elbújhasson ;)
Én az ólat hajópadlóból csináltam. A padlója 15-20 centire van a talajsíktól , a küszöb még 12-15 centivel magasabban (talajmenti fagyok ugyebár ;) A padlóra 2 cm xps-t raktam, arra egy vékony rétegelt lemezt (asszem 4mm vastag). Rongy nincs, oldalfalon hőszigetelés nincs, mennyezeten hőtükör van.
Mivel a radiátor maga az eb, ezért az ól ajtaja és mérete ne legyen nagyobb a feltétlenül szükségesnél: pl megméred a kutya átmérőjét amikor összegömbölyödve alszik és hozzáadsz 10 centit.
A küszöb tetejét megszélesítettem 10 centisre, azon lehet fejet pihentetni belülről kinézés közepette.
Az ól olyan helyen legyen elhelyezve, ahol a lakó egyrészt része lehet a falkának családnak (lakás bejárati ajtó mellett), másrészt lehetőleg az ól elhagyása nélkül is szemel lehessen tartani a kert minél nagyobb részét és a kaput.
Üvegszövet (finom), vagy üvegpaplan, mennyi rétegben szigetelhet már valamit? Növényházhoz (fűtetlen hidegház, azaz fagymentes) kellene minél áttetszőbb (nem kell hogy átlátszó legyen), vízálló, de légáteresztő hőszigetelő burkolat. Üveg, polikarbonát, fólia , nem jó, nem szellőzik, nem hőszigetel, nem is akarom szellőztetéssel bonyolítani. Lehet hogy süllyesztve lesz, azaz 1 méter mélyen a talajba, így nem kell oldalfal, csak a felmenő tető. Néztem fehér szigetelőpaplanokat kőzetgyapot is, hogy arra üvegszövet menne, de nem tudom 5-10 cm mennyire fényáteresztő még. Ami nekem van hagyományos sárga az semennyire gyakorlatilag.
Én 5x5-ös stafnifából, bramac lécből, OSB (4 tábla) és 5 centis szigetelőből csináltam egy duplát. Az stafnifa a váz, erre kívűl kapott OSB borítást alul és (4) oldalt. Majd belül is leburkoltam OSB-vel és a két OSB lap közé került az 5 centis homlokzati hőszigetelő lap. Az ajtókat lyukfürésszel vágtam ki. A teteje is két OSB lap között hőszigetelő lap, körben bramac léccel lezárva. Mindezeket 40-es facsavarral rögzítve egymáshoz. Csak az OSB táblát kellett megvennem, a többi maradékokból kifutotta. Eső ellen két hullámpalát tettem a tetejére.
Purhabot mivel tudnám ledolgozni? Beltérben a vágott felületre felkent akril tökéletes megoldás, de kívül azért éri eső, és egy kis festék is kellhet rá. Létezik vízálló akril?
Dobermannak kellett a szigetelt ház, nagyszőrű bordernek abszolút nem (asztal alatt szeret aludni). Nálad is inkább csak az a lényeg, hogy ne a földön ázzon, és az eső, szél, ne fújjon bele. Inkább több rongy legyen amit bevackol magának, és egy csapó-lengő szellőző, vízhatlan ajtó. Marmagasságnál nem kell nagyobb, befűti magának. Az fontosabb, hogy ne ázzon be, mint a hőszigetelés, elég 2 centis hungarocell. Takaríthatóra, felnyithatóra, kiszellőztethetőre csináld, neked lesz kényelmesebb. Bolhának ne legyen sehol illesztési rés.
"rakok kisebb szegeket kb 60-ast , azt be lehet könnyebben ütni , vagy hatlapfejű facsavart ,"
Ilyen helyen csak horganyzott anyagokat alkalmaznék (a mindenütt olcsón kapható szép aranyszínű facsavarok NEM horganyzottak!!!).
Olyan facsavart keresnék, amit
- horganyzott
- géppel be tudok hajtani (és van is hozzá gépem, lehetőleg mágneses heggyel)
- nem szükséges hozzá extra munka-művelet (nem kell előfúrni, mert nem túl vastag és nem túl hosszú)
- a meghúzás pillanatában nem sérül (nem szakad meg) a horganyozás sem a csavaron, sem a lemezen, tehát a csavar NEM süllyesztett vagy lencse fejű, hanem lapos az alja, tehát pl félgömb fejű, esetleg még peremes is ("beépített" alátétet tartalmaz)
Azon spekuztam rakok kisebb szegeket kb 60-ast , azt be lehet könnyebben ütni , vagy hatlapfejű facsavart , de inkább az utóbbi , az szerintem tart is jól!
Nem offtopik szerintem, hisz a ház szigetelésnél is fontos, hogy milyen emberek lakják, hány fok kell majd nekik odabenn...
Szóval pontosítok: két kutyaházról lenne szó: közepes testűek, közepes szőrhosszal. Mindkettő keverék, egyik labrador jellegű (meg farkaskutya is van benne) a másik kicsit kisebb, tacskó szerű, de annál kicsit nagyobb, kb spániel méret és a szőre is hasonló. Télen-nyáron kinti kutyákról van szó, ezért gondoltam valami szigetelt házikóra. De amiket készen kapni, horror áron vannak...
én csináltam egy párnafa vázat, két oldalára osb, közép 2 cm-es cell. Egyszerű volt összerakni, viszont az OSB nem vízálló, szóval kell rá zsindely, kátránypapír vagy bármi egyéb, ha eső éri.
Szigetelt kutyaház... :) Miből/hogyan tudnék olcsót/egyszerűen épiteni közepes testű kutyának? Két farostlemez közé hungarocell? De az mennyire lesz időtálló? Vagy lehet kapni egyben is ilyen "szendvicset" amiben már megoldott a hőszigetelés és a külseje időjárásállóbb? Valakinek valami ötlet?
nem en raktam, de ma bohockodtak kicsit, a jarhato felulet kialakitasabn segedkeztem.
nem zavart annyira a cucc, de zart ruhazat meg kesztyu fontos, aki kenyesebb annak maszk meg szemuveg is elkél! Ketszer 15 cm lett fedesben fektetve, eleg brutal...
esetleg probald meg tekercses anyaggal azt lehet nem kell annyit vagni, nem porzik annyira talan, ha attol tartasz..
Segítséget kérnék: Társasházi lakás gyerekszobájában békebeli faparkettára tettünk padlószőnyeget. Laknak alattunk, de egy kicsit hűvös azon mászkálni, játszani egész nap egy kisgyereknek. Nem borzasztóan hideg, csak kicsit kellemetlen. Tettem be egy darab 3mm-es laminált padló alá való habfóliát és lényegesen jobb lett. Nem melegnek érzem, (mint közvetlenül rálépve/ráülve,) de nincs hidegérzet. Ami aggaszt, ha az egész alá ilyen fóliát rakok (2 cm-es résekkel méterenként), hogy a parketta nem tud bero(t)hadni alatta? Csináljak rá 10cm-enként 2-4mm-es lyukakat és ha lenne is, akkor is elszáll a pá-pá-pára? Nyárra felszedem, akkor még adok egy plusz lehetőséget az életben maradásra a fának? (De úgysem szedem majd fel, mert nagyon nagy meló a szoba ki és be, a szekrények le és felpakolása miatt )
(A vastag padlószönyeg alá való habtapi helyetti szigetelő ugyanúgy nem légáteresztő.) Ami inspirált a lukasztásra, az egy olyan zöld, merev alátétlemez, amin láttam nagyon apró tűszúrásnyi lukakakat (amitől légáteresztő?)
Kartonpapír karcsú lenne és ha kifröccsen egy kis folyadék, akkor az aztán szét és össze-vissza is mállana.
A napokban azt olvastam az egyik homlokzati szigetelős oldalon, hogy a hálós élvédős éleknél a hálós élvédőt is át kell teljesen fedni a hálóval (az éllel egyetemben), nem csak a hálós részét. Ez igaz?
A terv szar, legalábbis kivitelezési szempontból. Egyértelmű, hogy a garázs két falát teljesen el kell dilatálni a lakóépülettől, és a lakóépület hőszigetelését folytonosan végigvinni körben.
- pirossal bejelöltem, hogy a jelenleg tervezett hőszigetelés mellett hol lesznek a lakásban túl hideg sarkok (a fürdőszoba sarkában még penésztől is tartanék)
- zölddel bejelöltem, hogy én még hova tennék hőszigetelést, hogy csökkenjenek a hőhidak
Egyébként a garázs és a lakás között remélhetőleg ugyanolyan vastag hőszigetelés lesz, mint a külvilág és a lakás között.
A garázsban és a garázs végében létrehozott tároló helyiségben fagyveszélyes anyagot nem szabad majd tárolni,mert ha a hőszigetelés valóban jól lesz megcsinálva, akkor a garázsban majdnem ugyanolyan hideg lesz, mint odakint.
"A pince felőli oldalon a belső mennyezetre értettem, hogy mekkora hőszigetelést érdemes tenni, ha azt szeretném, hogy ne nagyon hűtse azért a garázst?"
A pince meleg a talajhőtől.
Egy garázs meg NAGYON jól el van hőszigetelve a fűtött lakástól (mert ugye így van?!), tehát itt a garázs a leghidegebb helyiség.
Márpedig a meleg pince nem tudja hűteni a leghidegebb helyiséget.
Vannak olyan gazadag emberek, akik még a garázst is folyamatosan fűtik/temperálják, de te nem írtál ilyesmiről.
"Majd ha dolgoztál már be résmentesen oda közetgyapotot és Isocellt is, akkor megérted ;)"
A verébdeszka felett egy 50-80 centis élhosszúságú háromszögű tér van. Ennek a háromszögnek a függőleges oldalfalát kell hőszigetelnünk (a fali hőszigetelés meghosszabbításaként) 15-20 centi vastagságban.
A darált papír (ömlesztett) hőszigetelő anyag nem fog magától megállni a kedvünkért 50 centi magasságban 15 centi vastagon a falhoz lapulva,
ha pedig ezt a háromszögű üreget teljesen kitöltöd vele, az anyagpazarlás.
Egyébként a verébdeszka feletti rész alakja szerintem egyáltalán nem olyan szörnyű, hogy ott problémás lenne üveggyapottal résmentesen dolgozni. A leggyakoribb probléma a lustaság: nincs rászánva elég idő erre a részre, csak úgy össze van csapva, elvégre úgysem látja senki :)
A pince felőli oldalon a belső mennyezetre értettem, hogy mekkora hőszigetelést érdemes tenni, ha azt szeretném, hogy ne nagyon hűtse azért a garázst? Még akkor sem ha nem lakótér, mert pl. barkácsolni is fogunk benne.
"Garázs belső mennyezeti födémjére mekkora hőszigetelést érdemes úgy tenni, hogy felette nem fűtött garázs van? /De a garázs két fala találkozik fűtött térrel?/"
A kérdés nem értelmezhető.
Hőszigetelni ott kell, ahol a fal/födém két oldala között hőmérséklet KÜLÖNBSÉG van.
Ha a két helyiség azonos hőmérsékletű, ott a közöttük lévő hőszigetelés pénzkidobás.
Garázs belső mennyezeti födémjére mekkora hőszigetelést érdemes úgy tenni, hogy felette nem fűtött garázs van? /De a garázs két fala találkozik fűtött térrel?/
A talpszelemen és a verébdeszka közötti háromszög alakú rést minimális munkával és résmentesen ki lehet tülteni darált papír szigeteléssel. Zsákban is lehet venni, amiből kézzel ki lehet dolgozni. Ekkor 5-7 szeresére dagad, egy jól kezelhető nem szúrós "hab" formájában. Evvel gond nélkül fel lehet tölteni a talpszelemen mögötti üreget, legyen ott feltolva a kültéri EPS vagy sem.
pl. Isocell, termofloc neveken hirdetik. Befújást nem kell kifizetni, anélkül zsákosan jóval olcsóbb.
Azért túl fogom élni - csak nekem ez az energetikai besorolás úgy tűnik, mintha kezdene eltávolodni eredeti céljától a házak luxusfokának mérése irányába..
(A kockakövezés már kész - most épp téglakövezés a program ;) - Arról is van már fotó)
Nem tudom, hogy végülis mi hogy lett a vége, de ha sétálok haza felé figyelem ezeket a munkálatokat, hátha van mit tanulnom.
1 biztos rossz volt nézni a ténykedést.
Nem tudom mi volt a deszka mögött.
Csak azt feltételeztem, hogy semmi.
De szerintem be sem néztek mögé.
Egyet tudok, hogy nekem jövőre jól fel kell kötnöm a gatyámat, hogy minden mozzanatban ne baxanak át.
Mert tisztelet a kivételnek , arra megy ki a játék.Szerintem,-kevés meló sok zsé.-
Pl fűtés témában már megtapasztaltam.-sajnos, 1 kazánom bánta-
Na , szóval magamból indultam ki.
Mert neken régen ,amikor épült a ház a koszorút kisméretű kémény téglával határolták kifelé, ez volt a zsalu.
Jött az ács.
Mit csinált.
A szarufáknál, ahol a szelemennel találkozik, lekalapálta a téglákat.
De, nem csak 1 et.
Hanem ötösével hulottak le.
Szóval nekem ott csupasz beton van a veréb deszka alatt.
Tehát, ha fogadok 1 csapatot, és nem akarja felvinni az eps-t addig , akkor még az elején elbúcsúzok tőlük.
És szerződést írok az elején, amihez tartjuk majd magunkat.
A fűtésszerelésnél ez bejött, mert próbált az ember trükközni.
Mondok 1 példát.
A szerződésben lángheggesztés szerepelt, erre elkezdett villannyal taknyolni, mert az 20 000.ft al olcsobb lett volna neki.-le volt írva, hogy benne van az árban a gáz-
Elövettem arészleteiben kidolgozott papírt ,és már húzta is le a gázt a heggesztéshez a furgonból.
Ja a villany ugye az én órámról ment volna.
Tehát, ha csinálják ,én arra a 2 héter szabin leszek és figyelek, ez van, nekik.
Nálam szerintem a veréb deszka alja és a koszorú között lehet vagy 25 cm vakolt tégla fal külső rész + a kopasz koszorú magasság kb. 15 cm .Úgyhogy lesz talány, hogy mit hogyan?
na, ez miatt ne idegesíts magad - csak betettem a cikket, mert belebotlottam....én szeretem tudni, mik a szabályok, és azok azért vannak, hogy megszegjük őket....fontosabb, hogy haladj a kövezéssel.......(figyellek ám ! )
ha nem zavar a kinti zaj, akkor mehet az eps. szar az n+f hanggátlása..nagyon. nekem gyapot van, úgy egész jó (elérem egy b30as+eps értékét), de nem kiemelkedő.
Valami miatt áramlik a levegő érezhetően a házunk alagsorában! Nem jövök rá mi az oka..
A vegyes kazánt még idén nem kellett használnunk,Ennek az ajtaja tökéletesen be van zárva mindegyik,a füstcsövénél sem tud fals levegő szívás keletkezni,mert hőálló azbesztel lettek a hézagok betömve,ezután gyufa lánggal néztük át,hogy jól tömít-e..Jól sikerült..A házunk közepén van 1 db kb 6,2 M magas belső lépcsőház.A lakótérbe nyíló ajtó műanyag erkélyajtó,szóval ez is hermetikus. Van még a padlásfeljárónk..Hát igen,ide 1 db 1,2M X 2M-es bútorlap van a padlás felől lerakva.A Széleinél próbáltam kézzel kőzetgyapotokat betömködni több kevesebb sikerrel...Létezne hogy itt áramoljon a levegő felfele a padra? Ja az alagsorban A garázsajtó kivételével minden műanyagra lett kicserélve..Segítsetek már meglelni a probléma okát!?
sziasztok én is pont most rakom fel a 10 Cm EPS-t és nyeregtetőnél ha feltolom a fal és a tető találkozásához akkor ott már látom a padlásszoba (laktér) lambéria hátulját! akkor oda jó ha üveggyapotot rakunk?
Sziasztok. A segítségeteket szeretném kérni. A házunknál a külső falak feletti és a terasz feletti koszorú találkozásánál nem lett hőhídmegszakító beépítve sajnos (a nyíllal jelölt helyeken). Azt szeretném kérdezni, hogy ez mennyire jelent problémát? A falak kívülről 20cm EPS-t kapnak és a terasz feletti koszorú is körbe lesz rakva 5cm EPS-sel. Ha probléma, akkor ez milyen mértékű (penészedésre hajlamos lesz vagy csak havi X forinttal többet kell fűteni) és esetleg 5 helyett 10 cm EPS segítene rajta. Vagy esetleg más megoldás? Köszönöm szépen. Norbi
Akkor itt a kályha mögé nem javasolsz semmit tenni ? Ill mit ? Hőszigetelés gyanánt. Az volt az elképzelésem, hogy EPSből csinálok egy "álfalat", hogy azt a nagy ablakot és a falat eltakarjam. Vagy legalább az ablakot. Nem tudom milyen téglából van a fal.
"A veréb deszkáig ment az eps, nem vették le azt az 1 szál deszkát, amit kellett volna.
Vagy a tulaj nem tudta, hogy mőgé is be kell vezetni az eps-t."
Ha a verébdeszkának alulról nekifeszül az eps, felülről meg teljes vastagságában szépen rásimul a födém hőszigetelése, akkor önmagában a verébdeszka mint hőhíd nem sok pénzt fog ellopni tőlünk (kb 1000 Ft/év).
A baj ott van, hogy az eps alul nem feszül neki, hanem általában marad a deszka alatt 1-2 centi légrés (amit persze a hálózással ügyesen el lehet rejteni ;), ami a fenti ezer forintot 5-6 ezer forintra módosítja,
de még nagyobb baj, hogy az esetek túlnyomó részében a verébdeszkára felülről nemhogy rásimul a födém hőszigetelése, de fél méterrel arrébb kezdődik (mert a hőszigetelést csináló vagy hülye ahhz, amit csinál, vagy hazudik a megrendelőnek), így lesz a verébdeszka ezer forintos éves hőveszteségből 15-30 ezer forintos fix éves kiadás.
Tehát hozzáértő+lelkiismeretes hőszigetelő ember esetén szerintem a verébdeszka nyugodtan fennmaradhat (ha máshogy is jól oda lehet férni a felső oldalához),
de ha a hőszigetelést nem okos+lelkiismeretes ember csinálja (tehát az esetek 99 százalékában ;) jobb megnyitni a verébdeszkát és a fali hőszigetelést feldugni annyira, hogy a felső vége már látsszon a padlásról (hogy neki lehessen tolni a födém hőszigetelést jóvastagon).
Akkor az lesz huzok elé ,még 1 sor téglát, valami jót és az lesz levakolva perlitesen.
Bár, ha jövőre lesz a homlokzat szigetelés, azt már megfigyeltem, hogy abban az estben az ereszt meg kell bontani a veréb deszkáknál, mert az eps nek fel kell menni a szelemenig azt átölelve.
A minap láttam 1 homlokzatot szigeteltek.
A veréb deszkáig ment az eps, nem vették le azt az 1 szál deszkát, amit kellett volna.
Vagy a tulaj nem tudta, hogy mőgé is be kell vezetni az eps-t.
Jaminában az Aranyi tüzépen legutóbb 145Ft/m2 áron mondták a páraáteresztőt, szerintem érdemes megnézni, ha még nem vetted meg. Ráadásul annyit adnak, amennyit kérsz, nem csak egész tekercset.
Egy gyors kérdésem lenne. Padlásfödémre fektetett üveggyapot tetejére pontosan ilyen: http://csabafa.hu/index.php/tetofolia/25-eurofol-100-paraatereszto-alatetfolia-75-m2 páraáteresztő fóliát szeretnénk tenni. A kérdés az, hogy melyik oldala legyen felfelé. Ugye az egyik oldala szövetszerű, lyukacsos és fehér, a másik oldala sötétszürke, sűrűbb szerkezetű és felirat van rajta. Úgy gondolkodtunk, hogy a fehér, szövött legyen lefelé és a feliratos, szürke felfelé (mivel ez védi a csapadéktól, kosztól). Jól gondolkodtunk?
én arra lennék kíváncsi, hogy az SCOP-ot pontosan hogyan határozzák meg, mert a saját készülékemet ezzel a daikinnel összehasonlítva az eurovent oldalon a legtöbb adat kb. megegyezik, ennek ellenére az enyémnél az SCOP jóval alacsonyabb
SCOP 3,78 vs. 4,14
-15o 2,1 vs. 1,99
-7o 2,25 vs. 2,24
+7o 3,68 vs. 3,76
Szóval azt nem értem, hogy ha jelentéktelen az eltérés a konkrét hőfokokra megadott COP értékben, akkor mitől lesz az SCOP-ban viszonylag nagy az eltérés? Hacsaknem az rontja le, hogy az enyémnek lényegesen magasabb a standby áramfelvétele és van megadva karterfűtés teljesítményfelvétel is, míg a daikinnál ez vagy nincs megadva, vagy abban nincs is karterfűtés:
Pstandby 7W vs. 1W Pcrankcaseheater 19W vs. N/A
Mondjuk ha csak ezek rontják le az én gépem SCOP értékét, annak nagyon örülök, mert én veszem a fáradtságot és tavasztól őszig be sincs dugva a konnektorba, csak a fűtési szezon elején dugtam be, tehát ez a magas standby áramfelvétel nálam viszonylag rövid ideig jelentkezik...
Érdekes egyébként, hogy a rádugott fogyasztásmérő standbyban általában 12-13W-ot mutat, nem csak 7W-ot, azonban 19W-ot még sosem láttam, ami a karterfűtésre utalna, vagy a standby-nak megfelelő 12-13W-ot látom, vagy a 350W körüli minimális teljesítményre szabályzott működéshez tartozó fogyasztást...
Olvastam már több helyen, hogy a B30-as tégla falazatnál, az első sornak Porotherm 44 T-t ajánlottak elfordítva.
Milyen megoldások vannak még ezen kívűl? Elfordítva 25 cm a 44-es tégla, így a B30 5 cm-t lelóg. Melyik irányba ? Esetleg egy csomóponti ábrát tud valaki mellékelni?
Meg tudja mondani valaki, hogy az energetikai besorolásra van-e valami hatása annak, hogy valaki hőszivattyúval fűt? Vagy csak magát az épületet nézik, nem érdekes ha esetleg napelemmel nullázva van a rezsi?
Bár nem megy bele a cikk a részletekbe túlságosan, de írja ugye a cikk, hogy Az A-kategóriás, illetve az annál jobb épületeknél pedig követelmény az, hogy a kazán az időjárás függvényében szabályozza a meleg víz hőmérsékletét, a fűtést és a hűtést helyiségenként lehessen szabályozni
És mi van, ha nem kazánfűtésem van :)? De már csak abba belegondolok, hogy nálam pl az erősen szigetelt 60 centis kőfal miatt (is) magasról tesz a külső időjárásra a benti klíma. Most a próbaüzem alatt naponta jegyzem a fűtés energiafogyasztását, de rövidebb ideig tartó kinti melegfrontot, hidegfrontot meg sem érez a ház odabent, a fűtésköltsége is konstans ilyen szinten. Több hét alatt lassan követi csak a kinti átlaghőmérséklet változást. Szerintem ez hasonló lenne akkor is, ha kazános lenne a fűtésem.
A hűtésnél pedig feltételezem, hogy opcionális funkciókért értelmezik, mert sok jól szigetelt házba felesleges pazarlás hűtést belerakni. Persze hőszivattyúnál adja magát a lehetőség, de egyéb esetben központi klíma vagy szobánként elvárás?
Megtaláltam a megfelelő klímát: Daikin FTX35J/RX35K, és hozzá a megfelelő beszerelőt, klímás oldalról windy12, 250 e Ft beszerelve, a korábbi 380 e Ft volt.
"a deszkázat és a gyapot összeérhet? vagy kell közé légrés?"
Lehetővé kell tenni, hogy a gyapotból a pára eltávozhasson. 20-30 centi vastag gyapoton egy mindössze 20-30 centi széles deszka járda szerintem akár közvetlenül is hozzáérhet, de ennél nagyobb párafékező felület alatt már ki kell hagyni egy jól átszellőző légrést (és/vagy a deszkák között távolságot kell hagyni, hogy maga a felület legyen jól átszellőző).
ha mégis nagyobb járható részre lenne szükségem, és nem elég a "járda", akkor van értelme/érdemes úgy csinálni esetleg, hogy
-felszedem a deszkázatot,
-fogópárokra merőlegesen rakok élére állított 15 cm széles (így már inkább magas) deszkákat ( mint egy "második fogópár réteg"), és ezt töltöm ki gyapottal,
-majd az egész tetejére visszarakom a deszkázatot?
ráadásul pont "jókor" léptek, azt írja a cikk, 5 éve vették, akkor már épp jó alacsonyan voltak az ingatlanárak, a vidéki családi házak sokkal nagyobbat estek, mint a nagyvárosok lakásai.
Az előző 10 évben viszont fellendülés volt az építőiparban, így építkeztek vidéken is. Sokan nagyon pórul jártak, hiszen egy modern családi ház felépítése vidéken is kb. ugyanannyi, mint egy nagyvárosban, csak éppen a 20-30M bekerülési költség ellenére, ha valamiért el kell adni, jó ha a felét megkapják érte.
Na ennek meg miből telt 25 éves korára ez a kis tanya műkővel, ahol hobbiból lapátolgat. Itt valami nagyon hiányzik a történetből. Emlékeztek még a Gazda feleséget keresre? :)
A házi kiskertek gazdái vagy kukacos almát és szitaszerű káposztát esznek büszkén (mert ugye bio),
vagy ugyanúgy permeteznek, mint a nagyok (sőt, sokszor még jobban, mert a nagygazdaságban nem szórják rá a szükséges méregmennyiség többszörösét, a maszek meg szeret biztosra menni és "jóerős" permetszert kever).
"a többségnek ez kikapcsolódás, ezzel vezeti le a munkahelyi stresszt,"
Ismétlem: aki nem próbálja bemesélni nekem a nem létező gazdasági előnyöket, annak csak gratulálni tudok, mert a kertészkedés nagyszerű kikapcsolódás. Én speciel a dísznövényeket jobban kedvelem, de aki a saját gyártású szép paradicsomaira szeretne büszke lenni, azt is teljesen megértem.
nem tudhatom Te milyen mintán mondod ezt. akiket én látok, azok egyszerűen azért nem vegyszereznek, mert magánembernek már szinte semmit nem adnak a gazdaboltban, és amit adnak azt kistételben elszállt áron vagy használhatatlanul nagy tételben.
azért a kertészkedéshez azt is számold hozzá, hogy:
- valószínűleg nem tescogazdaságos, agyonvegyszerezett zöldség-gyümölcsöt eszik az ember, így minimum a biopiac áraival hasonlítsd (nyilván akad, aki otthon is agyonpermetez, de ő valószínűleg neked termel a piacra, nem magának és a családnak)
- a többségnek ez kikapcsolódás, ezzel vezeti le a munkahelyi stresszt, ha ezt az időt is munkával töltené, akkor 40 évesen elvinné az infarktus
- a kertészkedés ideális testmozgás, megtakarítható vele a konditerem-bérlet (nyilván nem egy testépítőnél, hanem mondjuk egy irodában dolgozó ülőmunkát végző embernél, aki csak a mozgás miatt jár el valahová)
Egy haver nagy lelkesen nekiállt kertészkedni az új telkén. Büszkén mesélte, hogy ezzel évente hány forintot spórol. Mostam neki, hogy legalább ne egy rendszerelemzőt próbálna megetetni ezzel a hülyeséggel, erre megsértődött, hogy miért mondok ilyeneket. Kiszámoltuk, hogy egy év alatt kb hány munkaórát tölt csak a paradicsommal (a végeredményen ő is meglepődött). Erre kiszámoltam, hogy ha ugyanezt az időt a műhelyében pénzkereséssel tölti, abból a pénzből nemcsak a családját, de a fél utcát elláthatja paradicsommal egész évre. Na azóta a kertészkedést csak úgy emlegeti, hogy hobbi/testmozgás/természet, erre nem is mondok semmit, mert a hobbi/szórakozás az szent dolog, ha nem párosul gazdasági önbecsapással, akkor nem kötök bele.
Sajnos nagyon sokan csinálnak gazdasági baromságokat és (mivel nem tudják, hogy hogyan kell a számológépet használni) bemagyarázzák maguknak, hogy ez milyen hasznos számukra.
"3 láda almának, meg 1 körtének lusta vagyok vermet ásni."
Az általad tervezett fűtött+hőszigetelt kerti kisház kb hússzor akkora munka, mint egy egyszerű verem (és ötvenszer annyi anyagköltség). Arra nem lettél volna lusta?
"Arra a szintre fűteném, hogy ne fagyjon meg benne az alma, hagymás virág stb. +1-2 fokra..."
Egy helyiség belseje a fűtőtest felett legmelegebb, ha a falak mentén tárolsz valamit, akkor mögé alig jut el valamennyi hő. Tehát hiába fogja azt hinni a termosztátod, hogy +2 fok van, ha sarokban méter magasra felhalmozott krumpli mögött mínusz 5-10 fokos a helyiség belső fala, mert a fűtött levegő nem képes odajutni. Ha fagyérzékeny dolgokat ennyire fagyközeli hőmérsékleten szeretnél tartani, akkor
1: gondoskodnod kell arról, hogy a termék és a fal (+padló?) között járhasson a fűtött levegő (tehát jóvastag átszellőzethető légrések mindenütt a falak mentén)
2: gondoskodnod kell arról is, hogy ezekben a légrésekben VALÓBAN gyakran cserélődjön is a fűtött levegő.
Tehát sok légrés + folyamatosan üzemelő ventilátor(ok)
Tehát tulajdonképpen egy no-frost fűtött helyiséget kel kialakítanod (a no-frost hűtők mintájára).
Másik problémakör: a pára. A termékeid folyamatosan párologni fognak, de a falak viszont folyamatosan harmatpont alatti hőmérsékleten lesznek, tehát vagy fel kell készülnöd a folyamatos vízkicsapódásra mindenütt (állandóan vizes falak + víz összegyűjtése/elvezetése fagymentes helyen),
vagy olyan fal/födém szerkezetet kell csinálnod, amin át a vízpára szinte akadálytalanul távozni tud (pl durván lyukas vagy jól átszellőztetett légréses külső fal + laza gyapot hőszigetelés).
Valószínűleg jobban járnál, ha kisház építése helyett inkább egy (jól hőszigetelt tetejű) jómély vermet ásnál ott: ha okosan csinálod, akkor az anyaföld az összes problémádat egycsapásra megoldja ;)
Nekem is így van, azzal a különbséggel, hogy nekem nincs gipszkarton meg fólia semmilyen.
Drót és szög fogja a közetgyapotot.
Én a fogópárokra szögelt deszkákra ráraktam a multirock táblásat.
Ha kell 10 perc alatt felszedem, és mehetek a deszkázaton.
Tehát, hogy jó -e? nem tudom én így csináltam.
Még hátra van a gipszkartonozás, csak szeretnék a szarufa résznél még 15cm t felrakni, de nem tudom milyen méretű deszkával bővítsem befelé a közetgyapot tartó szerkezetet.
2.5 x 15 cm esre gondoltam élével a szarufához rögzítve. Remélem az elég erős megtartani a gipszkartont.
Vagy műanyag lambéria lesz. Tehát ilyen tartókeret félére gondoltam, olyan sávokban amit a kőgyapot kiad. 60cm x 1 méteres táblák.
Vannak itt akik értenek, ezekhez a dolgokhoz.
Olvass vissza, itt minden téma időről időre újra ismétlődik.
nemrég vásárolt ház tetőtér feletti "plafon" anyagai alulról felfelé:
gipszkarton - hőtükrös fólia - mezőgazdasági fekete fólia (örökölt) - kőzetgyapot a fogópárok közt (örökölt).
Felette a padlás.
A padláson a terület kb. 40%-a deszkával fedve (fogópár tetejére szegelve), a közetgyapot a fogópár tetejéig ér, tehát ahol van deszkázat, ott egymáshoz érnek.
1., ez így jó?
2., ha szeretnék még 10-15 centi gyapotot rakni, akkor azt hogyan kellene csinálni?
Fel kell szedni a deszkázatot?
Vagy mehet rá, egyben mindenfelé?
Táblásat, vagy tekercseset?
A tetőhöz hozzáférést meg kellene tartani valamennyire, tehát járható felület kellene (még ha csak "folyosók" is).
Milyen falazatot és födémet ajánlanál egy "nem emberi tartózkodás" céljából engedély nélkül megépíthető nettó 3,5m x 5,7m méretű, utána hőszigetelésre kerülő épületnek (késöbbiekben műhely, vendégház, vagy iroda...)?
Semmi bajom a vekony falazattal, de tutira mereviteni kell max 4 meterenkent, illetve az agyagvakolat resze szerintem nagyon nem felhasznalobarat manapsag.
A termosztátok többsége nem képes nagy teljesítményt közvetlenül kapcsolni, így ő csak jelet ad, és egy relé kapcsol, persze az infra azért általában csak párszáz W, nem többezer, biztos akad olyan, ami erre alkalmas.
A legtöbb mezei termosztát azért jellemzően tud legalább 6-8 ampert kapcsolni (néhány 16-ot is) - a manuálisak 10-16-ot általában. Az infrát ugye általában helyiségenként szokás vezérelni - szóval ehhez papíron nagyjából mind megfelel egy átlagos háznál/lakásnál.
Én inkább azzal a gonddal találtam szemben magam, hogy mekkora hőmérséklet különbségnél kapcsol be/ki - illetve ez mennyire állítható ez a tartomány. Ha túl kicsi ugyanis a különbség a ki- és bekapcsolás között, akkor jól méretezett panel ilyen enyhébb időben egyszerűen közelébe sem tud menni az "üzemi hőmérsékletének" és ez erősen rontja a hatásfokát/hőérzetet...
ne a neten keress klíma árakat, hanem kérj árajánlatot.
nem 2-3% engedményekről van szó, inkább 20-30%-ról...
Az én készülékem felszereléssel együtt is olcsóbb volt mint a neten bármelyik cégnél található (egyébként fillérre mindenkinél megegyező) listaár, és mindenről számlát kaptam, nem volt semmi ügyeskedés.
Az alap beszerelésre 50 000 Ft-ot mondott, Érdről jön Dunaföldvárra kb. 60 km. Először előkészíti a helyét és amikor készen van minden ki van festve akkor felszereli a készüléket. Gondolkodtam, hogy megkérdezem helyben is, tudom, hogy 2 klíma szerelő van, de inkább azokkal nem csináltatnám még ha lényegesen olcsóbb lenne.
A kültériből el kell vezetni a kondenzvizet, nem csepeghet az első emeletről, és csak úgy levezetni a járdára nem lehet, azt javasolta, hogy tesz egy tálcát a kültéri alá és mihamarabb be kell vezetni belső térbe, 32 mm-es csövön, hogy ne fagyjon meg és legközelebb a mosogató lesz, de így a beltéritől a kültéri egység 10 m-re lenne, ez kerülne 70 000 Ft-ba. Most, hogy írom a választ jutott eszembe, kivitelezhető úgy is, hogy beltéritől max. 1 m-re lesz a kültéri, és a kültéritől vezetem el kb. 10 m-re a mosogatóhoz a kondenzvizet. Gondolom, hogy ez így biztosan kivitelezhető? Köszönöm, hogy rákérdeztél spóroltál nekem kb. 60 000 Ft-ot.
Biztosan nem fogok szidni senkit, hosszabb távon valószínű, hogy ez a leggazdaságosabb villany fűtés.
Úgy gondolom, hogy amennyiben olajradiátorral vagy glamoxal fűtenék, kb. 4 év múlva lennék azon a ponton amennyiben összeadom a beruházás és a 4 év alatti fűtés költséget, és a klímával utána sokkal olcsóbb lesz.
Egyébként a klíma piacra jellemző, hogy a honlapokon lévő listaárakból jelentős kedvezményeket adnak a forgalmazók/telepítők, szóval szerintem azért érdemes még 1-2 helyről ajánlatot kérni. Nem vitatom Dr.Klíma szakértelmét és korrektségét, de én azért dupla árat nem hiszem, hogy fizetnék érte.
Ha jól látom a készülék ára 330, ezek szerint 120e a beszerelés ára?
Biztosan nagyon korrekt cég és jó a garanciás ügyintézésük, de ez azért a jellemző beszerelési árnak több mint kétszerese, nekem számlával 60e volt a beépítés, de úgy, hogy viszonylag messziről jöttek, helyben 50-ért csinálták volna...
Azért remélem szeretni fogod a klímát és nem engem/miket szidsz majd az ötlet miatt :)
Inkább hangsúlyozom még egyszer, hogy én azért örülök neki, hogy december-február inkább gázzal fűtök, komfortosabb amikor kint nagyon hideg van, mint a klíma.
Persze én különálló házat fűtök mindenfelé külső falakkal, egy szomszédokkal körülvett lakásban nem hiszem, hogy rosszabb lenne a téli helyzet, mint nálam az őszi-tavaszi.
Infrapanel vezetékezésére inkább kérdezz rá az infrás topikban a tapasztaltaktól. A termosztátok többsége nem képes nagy teljesítményt közvetlenül kapcsolni, így ő csak jelet ad, és egy relé kapcsol, persze az infra azért általában csak párszáz W, nem többezer, biztos akad olyan, ami erre alkalmas.
Ha viszont a klímát fogod kiegészíteni vele, akkor nem biztos, hogy neked termosztáttal érdemes kapcsolni, lehet, hogy inkább időkapcsoló vagy akár a villanykapcsolóval együtt is lehetne vezérelni. Pl. a fürdőszobában általában ég a villany is, amikor bent vagy... Mondjuk ha oda van kábelezve a termosztáthoz, akkor oda akár egy külön kapcsolót is tehetsz fel később neki, ez majd valószínűleg csak használat közben derül ki, hogyan fogod vezérelni.
Az e-on nál rákérdeztem a H tarifára, csak villany óra előkészítésért kell fizetni, hogy megcsinálja a villanyszerelő kb. 50 e Ft. Egy szezon fűtése kb. 50-60 e Ft
3 db olajradiátor beruházás 40 e Ft, egy szezon kb. 120-150 e Ft, de erről sehol nem olvastam tapasztalatokat, nem tudom mennyire lehet ezt fő fűtésnek használni, teljesen laikus vagyok ezen a téren, de gondolom nem fog 10 évig működni, így elég rizikósnak tartom. Igaz sokat nem buknék, mert beköltözök kb. 5-6 hét múlva a felújított lakásba és rögtön kiderül, felfűti vagy sem és, hogy mennyibe kerül, de amennyiben nem akkor sos megoldást kell találnom pl. hősugárzó, mert a telet valahogy végig kell csinálnom és akkor utána megcsináltatni a klímát.
Köszönöm az ötletet, hogy a vezetékezést megcsinálni az infrának a klíma mellé. A következő héten már jön a villanyszerelő.
Jól gondolom, hogy a vezetéket először az esetleges termosztát tervezett helyére kell vinni, és attól a ponttól, pedig a mennyezetre a tervezett infra helyére?
Én pár hete kezdtem el telepíteni infrafűtést a (jelenleg még csak részben elkészült) felújított házamba. Egyelőre nagyon jók a tapasztalataim, de ez elég jól hőszigetelt ház lesz. Gyenge szigetelésű háznál nekem is komoly aggályaim vannak a rentabilitásával kapcsolatban. Jó esélyt látok rá, hogy napelemtelepemmel tényleg ingyen ki tudom fűteni. Itt írogattam az elmúlt napokban a napról napra változó tapasztalataimról:
- nappali alapzajban egyáltalán nem zavaró a hangja, főleg ha jó minőségű készüléket veszel, van ezeken csendes fokozat is. Neked a kis lakás levegőjét sztem úgy is átkeveri majd.
- amikor nem vagytok otthon mehet akár nagyobb ventilátor fordulaton is.
azonban vésztervként érdemes lehet kiépíteni az ágy és a nappaliban a kanapé felett a mennyezetre elektromos vezetéket, ez nem kerül sokba, így ha éjjel alvás közben esetleg pihenés közben ha csend van a lakásban zavarna a klíma hangja/szele, akkor rombolás nélkül tudsz tenni a megfelelő helyekre 1-1 infrapanelt. Ami ugyan drágábban fűt, de ha nappal felfűtöd a lakást a klímával, ennek már csak éjjel kell üzemelnie pár órát, hogy ne hűljön ki nagyon reggelre.
Kis segítségre lenne szükségem. Adott egy Porotherm 38 N+F falazat belülről vakolva, kívül csupaszon - az lenne a kérdésem, hogy erre milyen szigetelés mehet. Alapelképzelés a 10 cm sima EPS, de rémlik valami a vázkerámiákkal kapcsolatban, hogy nem mindegyikre lehet tenni polisztirol lapot.
"Ha van hova felszerelni a kültéri egységét és nem zavar fűtés közben a beltéri halk zaja, akkor a fűtő klíma teljesen jó választás lehet."
Igen többen is a levegő áramlásra és a halk zajra hívják fel a figyelmemet, hogy fontoljam meg. Ezeket leszámítva ez tűnik a legjobb megoldásnak + törölköző szárítós radiátor a fürdőbe,
vagy 2-3 olajradiátor, a beruházás minimális, csak a fenntartása magas, persze ez kiderül már az első hónap után, de amennyiben nem válik be akkor a frissen felújított lakásban kell szétvésni a falat a klíma felszereléséhez.
Köszönöm, hogy megírtad a véleményedet a hővisszanyerős szellőztetőről és az infra panelról.
Lámpákhoz polisztirol spiráldübel, nehezebb cuccokhoz menetesszár bedübelezve a téglába (illetve vannak speckó cuccok erre a szakboltokban), kapcsolókhoz a szerelvénydoboz PUR habbal befogatva a polisztirolba, konnektorokhoz "teleszkópos" szerelvénydoboz, illetve lefenekelt, felbővített PVC cső (ezek a falhoz rögzíthetők, nem tépi ki a felhasználó dobozzal együtt a polisztirolból).
Egyszer láttam itt, hogy van olyan "elem" melyet talán már a téglába helyeznek, szigetelés előtt, hogy a szigetelést követően könnyen fel lehessen tenni külső fali lámpát stb. Most nem találom ezt sehol.
Tud valaki segíteni? Vagy valami jó megoldás errre?
"azonban az infrapanelt azzal szokták reklámozni, hogy sugárzó hőt ad le, így nem kell vele 22 fokra fűtened, elég mondjuk 19-re. én még sosem próbáltam, nem tudom ez mennyire tény vagy mennyire marketing, ha igaz, akkor valamivel gazdaságosabb mint a többi elektromos fűtés."
Írtam, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál jobban irányítható a hő. Nos az infrapanelek már elég melegek ahhoz, hogy a tengelyirányukban 1-2 (nagyobbaknál 3) méter távolságban érezhetően jobb legyen a lakás klímája. Tehát ha a lakásban egy bizonyos ponton sokat szoktál tartózkodni, akkor ezen pontra ráirányíthatsz egy infra panelt (nem túl messziről!) és akkor a lakás többi részén lejjebb csavarhatod a termosztátot. Tehát pl a kedvenc TV néző foteledben 30 fokos lesz a relatív hőérzet a mennyzetről oda irányított fűtőpanel miatt (max 1-2 négyzetméteren!) de attól a ponttól egy méterre bármilyen irányban már csak pl 18 fokos lesz a hőérzet. Így lehet spórolni a sugárzó hővel: csak egy helyet nagyonjól fűtesz és minden mást hidegebbre hagysz.
Persze ide is érvényes az ami a fürdőszobára, hogy ha túl hidegek a külső falak (gyenge a hőszigetelés), akkor esélyesebb a penészedés.
Ezeket a jelentéktelen apróságokat a fűtőpanelek gyártói/kereskedői valahogy mindig elfelejtik megemlíteni ;)
Mennyezet fűtés esetén a hő nagy részéből a felső szomszédnak lesz melege (a te zsebedből), ezért ne feledkezz meg a NAGYON komoly hőszigetelésről.
"Aereco kb. 15 000 Ft, hővisszanyerős 80 000, jól gondolom, hogy 4-5 éven belül megtérül a többletköltség?"
Az aereco nem szellőztető, csak egy lyuk a falon, amin át olykor pont annyi levegő cserélődik, amennyi neked kell olykor meg ötvenszer annyi, vagy éppen semmise. Én azt nevezném szellőztetőnek, ami minden körülmények között pont annyi levegőt cserél a lakásban, amennyi az ott lakóknak szükséges (lakónként kb 30 m3/óra). Erre egy lyuk nem képes, csak egy ventilátor.
A hővisszanyerő egy pár forintot visszahoz a szellőzési hőveszteségből, de ezek a 80 ezer forintos egyszobás mini izék csak marhasok év alatt hozzák be felárukat az egyszerű olcsó ventilátorhoz képest, nem tartom okos befektetésnek.
"Azt nem tudom, hogy mi a különbség a 120 000 Ft-os és a 400 000 Ft-os között,"
Ha sikerül alacsony hőmérsékleten működő, nagy hőleadó felületű fűtést (padlófűtés / mennyezetfűtés) összehozni, akkor a 400 ezer forintos kazán képes lehet kb 10-15 százalékkal olcsóbban fűteni a lakásodat a 120 e Ft-oshoz képest. De ha pl csak radiátoraid vannak, akkor ez az extra nyereség már nem olyan biztos, a kondenzációs kazánok vásárlói peches esetben részben vagy akár teljesen feleslegesen adják ki a nemkevés árkülönbözetet. (persze a gyártók és a kereskedők nem értenek egyet velem ;)
"az első hozzászóló Digium javasolta a fűtő klímát,"
Ha van hova felszerelni a kültéri egységét és nem zavar fűtés közben a beltéri halk zaja, akkor a fűtő klíma teljesen jó választás lehet.
a levegő magától úgy rétegződik, hogy fent van meleg.
a fűtés pedig (mindegyik, nem csak a klíma) annál hatékonyabb, minél hidegebb levegőre dolgozik.
Az átlag split klíma beltéri egysége a készülék tetején szívja be és az alján fújja ki a levegőt, így ha fűtesz pont maga alá dolgozik, de a meleg igyekszik felfelé, így magát fűti legjobban.
Ha fejreállítod ez megfordul, de mivel nem így tervezték, a kondenzvíz hűtéskor belefolyna. Fűtéskor ez nem gond, mert akkor a kültérin csapódik le a kondenzvíz, hisz az a meleg oldal. Forintosítani azért nem tudom neked, hogy ez mekkora előnyt jelentene...
"Olyanról is olvashatsz itt az index klímás topikjában, aki fordítva, fejjel lefelé szerelt normál split klímát fűtésre.
A hatásfoka így a legjobb, mert a padlóról szívja a hidegebb levegőt és felfelé fújja a meleget"
Miért így a legjobb a hatásfoka, mert úgy áramlik a levegő? Bocs teljesen laikus vagyok ezen a téren. Miért jobb, mint pl. 220 magasságban, vagy ablak alatt nem fordítva?
de tény, hogy ez esetben derékmagasságból fújná lefelé a levegőt, így talán kevésbé terítené a teljes lakásban, mint fentről. Azonban az ablakról szívná a hidegebbet...
Kiegészítette itt valaki ezt az ötletet azzal, hogy parapetes klímák is léteznek, tény, de általában jóval drágábbak.
Ha árban belefér, akkor ez jó megoldás lenne.
Olyanról is olvashatsz itt az index klímás topikjában, aki fordítva, fejjel lefelé szerelt normál split klímát fűtésre.
A hatásfoka így a legjobb, mert a padlóról szívja a hidegebb levegőt és felfelé fújja a meleget, azonban így nemigen vállal sem a gyártó sem a telepítő garanciát rá, mert ha véletlenül bekapcsolod hűteni is nyáron, akkor nagy valószínűséggel pillanatok alatt tönkre fog menni, mert a kondenzvíz nem jó irányba folyna.
Ha kizárólag fűtésre használnád ez is jó megoldás lehet, de nyáron dugd el a távirányítót, nehogy valaki véletlenül bekapcsolja :)
"Ha itt helyezed el, akkor a klíma hidegebb levegőre fog dolgozni, jobb hatásfokkal, és mivel pont szembe lenne a nappalival és a többi helyiséggel, így oda is jelentős mennyiségű meleget tudna fújni. Persze berendezéskor majd ügyelni kell, hogy ne kerüljön elé olyan bútor, ami elfogná a levegőt."
Köszönöm a javaslatot, ilyen lehetőséget még nem láttam és halottam. Úgy gondoltad, hogy a szobát és a konyhát elválasztó fallal pont szembe, így tud mindenhová legjobban áramolni a levegő? Az ablakkal szembeni elválasztó fal 140 cm-re van.
"A fürdőbe szükség lehet vmi kiegészítő fűtésre, bár talán ez sem 100%
Mindenesetre oda bármit is választasz, nem lesz komoly beruházás, 20-30ezer Ft-ból kijöhet akár az infrapanel a mennyezetre, akár a törülközőszárítós radiátor, de akár egy 3000Ft-os hősugárzó is elég lehet."
Szerintem is praktikusabb a törölköző szárítós radiátor, ahogy korábbi hozzászólásodban írtad.
Most azon az állásponton vagyok, ami jelenleg a legjobbnak tűnik, hogy kiépítek dug-aljat a törölköző szárítónak is, mert a következő héten jön a villanyszerelő, mindenhol kicseréli a vezetéket az egész lakásban, beindítom a klímát november vége felé kb. 5-6 hét múlva és kiderül néhány napon belül, hogy elegendő a fürdőszobában vagy sem.
"azért az előnyei mellett a klíma hátrányait se hallgassuk el: van némi hangja és folyamatos légáramlással jár ezzel fűteni.
ez persze emberfüggő, van aki észre sem veszi, de olyan is, aki nem tudna mellette aludni..."
Még ez idáig nem aludtam klímás lakásban, csak nyáron hotelben, de köszönöm, hogy megírtad.
Gondolom a futószőnyeget és az infra panelt is egyszerű telepíteni, villanyszerelő ügyesen megoldja, áramot kell vinni a termosztáthoz és a termosztátot össze kell kötni a panellal vagy a fűtőszőnyeggel?
Javasolt más törölköző szárítós radiátort, melyik lehet hatékonyabb, gazdaságosabb az általad javasolt 2 megoldás és a törölköző szárító között?
A törölköző szárító szerintem azért praktikusabb, mert megszárad a törölköző és nem marad vizes.
Főleg, hogy jelen esetben a 3,2 m2-es fürdőszobában van egy 200*200-as kerámia szellőző, amin gondolom kimegy a pára, na és a meleg is, azt úgy gondoltam, hogy mindenképpen befalazom, a wc-ben ugyan ez a helyzet.
Ebből a szempontból viszont jól gondolom, hogy a mennyezeti fűtés jobb, mert a párát felszárítja?
"Ha nem lehet klímát rakni (mivel utcafront illetve szomszéd/közösség tiltakozik a hang miatt)"
Köszönöm, hogy megírtad, hogy erre is figyeljek, rá is kérdezek a közös képviselőtő, de biztosan nem lesz akadálya, mert a felettem lakónál is az ablak alatt van a kültéri.
A 3,5 kW-os klímához hány A-os biztosíték kell, hány A-t vesz fel max.?
Szellőzés
Aereco kb. 15 000 Ft, hővisszanyerős 80 000, jól gondolom, hogy 4-5 éven belül megtérül a többletköltség?
Köszönöm, hogy megerősítettél a fa bejárati ajtóval kapcsolatban.
Köszönöm, hogy rákerestél gázkazánra. Valóban én is rá tudtam volna keresni csak nem tudom, hogy mit kell nézzek. Azt nem tudom, hogy mi a különbség a 120 000 Ft-os és a 400 000 Ft-os között, gondolom a drágább gazdaságosabb, meg, hogy milyen előírások vannak milyent lehet beépíteni. Te ebben úgy látom profi vagy, én meg a fa nyílászárók terén tudok segítséget nyújtani Neked és bárki másnak. Nem vagyok lusta és nem mással akarom megoldatni a problémámat, (jogos a kritika), de nagyon hálás vagyok Neked és mindenkinekaki hozzászólt az elmúlt 1,5 napban a jelenleg számomra fontos kérdésben. 2 nappal ezelőtt az elképzelésem az volt, hogy glamoxot teszek, de az első hozzászóló Digium javasolta a fűtő klímát, és azóta még sokan, és a klímás oldalon is csak pozitívat olvastam róla a kis méretű lakásban fűtésre, így nagyon abba az irányba hajlok hogy az lesz, a fürdőben meg egy kiegészítő fűtés. Mennyezetre infra vagy törölköző szárító.
egy társasházban a tető az közös tulajdon. nemkicsit macerás jogszerűen oda bármit tenni. ha te vagy alatta, akkor csak-csak, de ha valaki más, akkor szinte esélytelen.
a csöveket sem triviális olyan messzire elvezetni. a klímába is kell plusz gáz, plusz cső, meg a hol vezeted is kérdéses. homlokzaton? lépcsőházban? közműaknában?
és a csendes ventillátor meg szuper zajcsökkentő megoldás az semmit nem ér az irigység ellen.
ez mind ok, csak egy ilyen kis lakásban, ami feltehetőleg egy kis lakásokkal teli házban van, hova teszel egy kültérit úgy, hogy ne zavarjon senkit pl éjszaka?
hiába nincs külső fala, az egyik fő pára forrás a lakásban. ha nem szellőzteted, akkor konstans magas benne a páratartalom, miközben azért hidegebb mint a lakás többi része. ha meg szellőzteted, akkor még hidegebb lesz benne...
Hőszigeteletlen ház esetén igazad van: egy fűtetlen helyiség ott valóban lényegesen hűvösebb, így valóban valószínűbb a penész (ha nincs normális szellőzése).
Tisztességesen hőszigetelt házban viszont egy kis fűtetlen helyiség nem hűl 2-3 foknál alacsonyabbra a többi helyiségnél a legnagyobb hidegekben sem, szóval a harmatpont közelébe sem kerülünk tartósan.
Jelen esetben ráadásul olyan helyiségről van szó, amelyet állítólag minden oldalról fűtött szomszédos helyiségek vesznek körül.
elméletileg igen, de mivel a fürdőnek az alaprajz szerint nincs külső fala, nem biztos, hogy gondot okozna a gyakorlatban...
nekem volt olyan lakásom, ahol 2 szobában volt konvektor, de a fürdőben és a konyhában egy ideig semmi.
A fürdőben sosem volt gond.
Eleinte a konyhában sem volt semmi gond a penésszel, aztán mikor lecseréltem a 30 éves hűtőszekrényt egy modernre, amit nem kell leolvasztani havonta, cserébe a kompresszorra engedi ki a lecsapódott párát és onnan elpárologtatja, akkor a konyha elkezdett penészedni.
Ráadásul nekem gáztűzhely volt és nyílt égésterű gázos vízmelegítő a fürdőben, a kérdéses lakásban viszont nincs gáz, így gondolom a tűzhely és a vízmelegítés is villannyal menne, tehát még kevesebb is a páraforrás.
Az alaprajzot látva méginkább tökéletes megoldásnak tűnik neked 1 db klímával fűteni.
egy ötlet: ha végül a klímát választod, akkor a beltérit ne a szokásos helyre, a mennyezet alá tedd, hanem az ablak alá, ha elfér ott. Gondolom oda kerülne a hőtárolós kályha vagy bármi egyéb fűtőtest is, így nem lehet gond...
Ha itt helyezed el, akkor a klíma hidegebb levegőre fog dolgozni, jobb hatásfokkal, és mivel pont szembe lenne a nappalival és a többi helyiséggel, így oda is jelentős mennyiségű meleget tudna fújni. Persze berendezéskor majd ügyelni kell, hogy ne kerüljön elé olyan bútor, ami elfogná a levegőt.
A fürdőbe szükség lehet vmi kiegészítő fűtésre, bár talán ez sem 100%
Mindenesetre oda bármit is választasz, nem lesz komoly beruházás, 20-30ezer Ft-ból kijöhet akár az infrapanel a mennyezetre, akár a törülközőszárítós radiátor, de akár egy 3000Ft-os hősugárzó is elég lehet.
A fürdőszobában nincs napi 24 órában szükség 30 fokra, csak abban az öt percben, amikor kilépsz a zuhany alól és megtörölközöl. Ha ebben az öt percben nem fázol, akkor tökéletes a fürdőszoba fűtése, hiába van ott hűvös a nap maradék 99%-ában.
És a fizika szerencsére lehetővé tesz, hogy egy ponton villámgyorsan (egész pontosan: fénysebességgel ;) jó meleget csinálhassunk, mégpedig hőSUGÁRZÁSSAL. Ha meg tudjuk határozni azt a helyet, ahol törölközünk, akkor azt a pontot hősugárzóval megvilágítva, akár 40-50 fokos relatív hőérzetet is csinálhatunk magunknak arra az öt percre.
Két fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban:
- egyesek nem szeretik, ha a hősugárzás csak egy oldalról éri őket, náluk kettő, vagy még több irányból kell megvilágítani a pucérkodás helyét
- a hőt kibocsátó felület minél magasabb hőmérsékletű, a hő annál jobban terelhető/irányítható hőtükörrel, tehát annál erősebb a hő-reflektor hatás. Tehát az emberi test felületének távolról történő felmelegítésére legjobbak a vörösen/sárgán izzó hősugárzók (6-800 fok), a feketén sugárzó infrapanelek irányhatása már jóval gyengébb, a mindössze 50-60 fokos radiátorok és törölköző szárítók sugárzó hőforrásként szinte teljesen hatástalanok.
Tehát egy fürdőszobában lehet akár nulla fűtés is, ha a törölközés öt percére képesek vagyunk akár 50 fokos relatív hőérzetet produkálni hősugárzóval.
"A szobába raknék egy hűtő+fűtő klímát a falra. Csak ez önmagában kevés lenne az egész lakás befűtésére?"
csak infóként: én egy 140m2-es ház 80m2-es földszintjét fűtöm 1 db, igaz 5kW-os klímával, és sajnos a ház szigetelése is elég gyér (5cm cell a 30-as falon).
Nálam a klíma csak kiegészítő fűtés, de tesztként kipróbáltam a tavaly januári télben is, gond nélkül be bírja fűteni a 80m2-t, igaz ilyenkor a közvetetten fűtött szobákban már kb. 2 fokkal hidegebb van, mint ahol a klíma van.
33m2-es lakásba ha a nappliba teszel egy klímát, a fürdőbe meg egy elektromos betétes törülközőszárítós radiátort (3-400W betéttel simán elég), azzal simán megoldottad az egész lakás fűtését. A beruházás attól függően, hogy mekkora teljesítményű és mennyire márkás klímát veszel 200-400ezer Ft lenne.
Persze ehhez az kell, hogy többnyire nyitva kell tartani az ajtókat.
A fürdőbe lehetne infrapanel is a mennyezetre, de a törülközőszárító szerintem praktikusabb.
Nekem egy korábbi gázos lakásomban, ahol a fürdőben nem volt semmi fűtés, volt egy ilyen. Eleve termosztátos volt a fűtőpatron, de én még egy időkapcsolót is rátettem.
Az indirekt fűtéstől 16 fok alá csökkent a fürdőben a hőmérséklet, innen felemelni 20-22-re simán elég volt napi max. 8 órát működtetni a törülközőszárítós radiátort. Nekem úgy volt beállítva, hogy éjjel és mikor nap közben úgysem vagyunk otthon, akkor nem ment, csak reggel 5-7 és délután 3-9 kapott áramot.
Még ezt a 8 órát sem fűtötte végig, mert a termosztátja ki-be kapcsolgatta.
"Árajánlatom az nincs a gázra, annyi információm van, hogy 3-400 000 Ft egy gáz kazán, és csak a falon kívül lehet kéményt tenni"
Ne legyél már ennyire lusta. Minden problémádat másokkal próbálod megoldatni?
A verebek csiripelték a gáz bekötés árát, vagy van egy írásos árajánlatod 400 ezer forintról?
Érdekes módon én tíz másodperc alatt találtam az interneten 120 ezer Ftért is gázkazánt, hogyhogy te csak 300 ezer felett találtál?
Olyasmit írtál, hogy a házban minden lakásoz tartozik egy fatüzelésű kémény. Hivatalosan kijelentette neked egy szakember, hogy azt a kéményt nem lehet gázkazánra alkalmassá átalakítani?
Nem 100% hőszigetelés, de talán ahhoz áll a legközelebb...
Egy 200 literes villanybojler kb 60 fokra állitva. Mekkora veszteség lehet, hogy a pincében van a hidegben + két emeletnyi utat meg kell tennie a melegviznek az emeleten lévő fürdőszobáig? Mennyit spórolhatnék ha ezt áthelyezném a fürdőbe? Netán a veszteséghő még "érezhető" hőmérsékletemelkedést is jelentene a kivülről 2 átlagos szigetelésű fallal határolt fürdőben? Vagy annyira nem nagy a veszteséghője ezeknek, hogy emiatt érdemes legyen áthelyezni?
Köszönöm, hogy ilyen részletesen leírtál mindent. Remélem nem zavar, hogy beleírok kékkel?
Nade, ha jól értem van egy lakás
- 2 fala szomszéd
- 1 fala lépcsőház
- 1 fala az utcai fal + ablak Igen így van
Eddig összesen 1,78 kW az energia igény.
Legyen 2 kW a hőhidasság és a saccolás okán.
Így aligha becsültem alá...
Van még a szellőzés energia igénye.
3 főre kell mondjuk (bőven számolva) 150 m3/óra friss levegő
1 m3 levegő 1 fokkal való melegítése az: ~0,00036 kWh
A max (-15/+22 fok) energia igénye: 37x150x0,00036=2,0 kW
Jól értelmezem, hogy amennyiben a 33 m2-es lakásban, 3 fő tartózkodik folyamatosan akkor 1 óra alatt elfogy a levegő, tehát óránként kb. 5-10 percre szellőztetni kell? 1 fő ott tartózkodása esetén kb. 3 óránként, amennyiben nincs beépítve aereco?
Látszik, hogy a kis lakás méret miatt a szellőzés/szellőztetés maga ~ annyi energia, mint a fűtés!
Vagyis érdemes az ablakok tömítettségére figyelni és a szabályozott szellőzést megoldani.
Azaz falba építhető higrós-automata szellőzőt használni... (pl. aereco gyártmányt).
Akkor a fűtés téli energia igénye: 175x17x2=5950 kWh A glamoxos értékesítő 3100-3300 kwh-ot mondott, gondolom nem számolt a szellőztetéssel?
Ez nappali áramból ~226 eFt gondolom ezt úgy számoltad, amennyiben csak pl. glamox-al, olajradiátorral, vagy infra fűtés lenne?
Kedvezményes áramból ~143 eFt
Földgázból (kondenzációs kazánnal) ~72 eFt
Klímával nappali áramról ~75 eFt Ez az összeg pedig amennyiben csak klímával lenne fűtve az egész lakás?
Klímával kedvezményes áramról ~ 48 eFt
Amit én csinálnék...
1.
Egy higro-automata (netán hővisszanyerős...) szellőzés az utcai falba. Rákerestem a hővisszanyerősre 80 000 Ft a legolcsóbb, ez megint gondolom megint olyan, hogy hosszútávon térülne meg?
2.
Ha, nincs beköttetném a kedvezményes áramot. Éjszakai van 20 A, a nappali is 20 A, vagy a H tarifásra gondoltál a klímához?
Ha bent van, de nem komfort tarifás, akkor arra változtatnám .
3.
A konyhába és a fürdőbe raknék a plafonra infra fűtő paneleket. 300 W-os 34 000 Ft/ db, ez elég vagy nagyobbat javasolsz?
Amiket egy mozgás érzékelő indít, ha éppen van bent mozgás!
Az alapfűtést egy-egy 2 kW-os olajradiátor adná. Az olaj radiátor kevés lenne, infra panelt elhagyva, vagy gazdaságosabb az infra?
Amik alapban csak 17-18 fokra állított termosztáttal csak hőn tartanak napközben.
De egy kapcsoló óra átváltja 23 fokra, amikor fürdésidő van/közeleg.
4.
A szobába raknék egy hűtő+fűtő klímát a falra. Csak ez önmagában kevés lenne az egész lakás befűtésére?
Illetve egy 2 kW-os olajradiátort rásegítésre, nagy hidegben.
(ha a klíma nem rakható fel, akkor ide is infra panel a plafon közepére) Az infra olcsóbb lenne, de ott meg a fogyasztás lenne több jól gondolom?
7.
A padló alá egy réteg 19 vagy 22 mm-es OSB réteget, ha padló piszkálás is van... Az osb alá 20 mm lépsállót javasolsz, vagy az megint hosszútávú megtérülésű? Vagy elhagyva az osb-t és a lépésállóra rakni a lamináltat? Az egyik a megtérülés a másik meg a komfort érzet, a kislányom a padlón ülve játszik.
8.
Elgondolkodnék az ablakban CSAK az üveg cseréjén.
Ha 12-15 eFt/m2 áron ki tudom cserélni/cseréltetni benne az üveget 4-16-4LowE+argon üvegre.
Az ablakokat mindenképpen ki kell cserélni, mert a fa szerkezet nagyon rossz. Abban még kérném a segítségedet, hogy 2 vagy 3 rétegű üvegezésű legyen a műanyag új ablak. 2 rétegű üveg esetén a komplett szerkezet Ug=1,3-1,4, mely 160 000 ft-ba kerül, 3 rétegű üveg meleg peremes kb. 0,8 a komplett szerkezet és 210 000 Ft-ba kerül. jól gondolom, hogy az 50 000 Ft különbség megint hosszútávon térül meg és minimálisat tudok megtakarítani a fűtésen?
A bejárati ajtóra 2 lehetőséget gondoltam, az egyik, hogy műanyagból, ott a tele stadurban 20 mm vastag hungarocell van ami hőszigetelésre jó, de a lépcsőházi zajokat gondolom nem szűri meg.
Ami úgy gondolom jobb, ha megcsinálom fából, mert asztalos vagyok ajtókat is gyártunk. Azt úgy gondoltam, hogy 68 mm vastag keret mindkét oldalról ráteszek 5 mm vastag furnérozott rétegelt lemezt és a két lemez között kitöltöm kőzetgyapottal. A hőszigetelése valószínű jobb lesz mint a 20 mm vastag hungarocell a műanyag ajtóban és a hangszigetelése pedig biztosan. Amennyiért megvenném a műanyag ajtót, abból az összegből megveszem a fa ajtóhoz való anyagot. Szerinted is jobb ötlet a fa ajtó, vagy ne dolgozzak feleslegesen tegyek műanyagot?
Lehet most sikerült beilleszteni alaprajzot is, mert korábban nem sikerült.
A gázhozzájárulás önmagában is lehet több százezer forint a tapasztalatok alapján, bár már hallottam, hogy mostanában visszafogták magukat, és visszaálltak az eredeti 100-150e Ft-ra.
A leírtak alapján belátom, hogy felesleges pénz kidobás a mennyezet szigetelése.
A gáz csonk valóban a bejárati ajtó mellett van 1 m-re, csak ki kell fizetni a hozzájárulást és utána ráköthetek. Árajánlatom az nincs a gázra, annyi információm van, hogy 3-400 000 Ft egy gáz kazán, és csak a falon kívül lehet kéményt tenni és az épület tetejéig fel kell menjen, 3 szint.
Köszönöm, hogy leírtad a számokat.
Külső szigetelés valószínű, hogy nem készül a közeljövőben, mert a mellettem lévő 60 m2-es lakás éves fűtés meleg víz számlája 60 000 Ft a lakó elmondása szerint, ami elég kevés szerintem.
"annak rendkivul jelentos koltsege (aminek kb. fele csak hulye papirgyartas), szoposzorzoja, es burokraciahegye miatt kb. a legutolso utani gondolatja mindenkinek."
Én láttam már embert (pontosabban: asszonyt) kétségbeesni egy 800 ezer forintos "hivatalos" gázbevezetési árajánlattal a kezében és csak a sokadik keresztkérdésre sikerült kiszedni belőle, hogy húsz éve gáztűzhely van a konyhájában, tehát már be van vezetve a gáz hozzá, magyarul vagy az árajánlatot adó akarta átverni, vagy neki sem volt képes elmagyarázni a tényleges helyzetet.
Szóval ha valaki azt mondja, hogy nincs bevezetve a gáz, az az esetek egy részében azt jelenti, hogy be van vezetve a gáz, csak oda nincs elvezetve, ahol a kazán helyét ő gondolja. Úgyhogy mindenkinek minden válaszát ellenőrizd legalább három keresztkérdéssel ;)
Persze ha valóban nincs még bevezetve a gáz, akkor rohaggyon meg a Tigáz :)
mert többnyire valóban durván pofátlan áron nennek a gáz bekötések (no meg a kémények is).
"A mennyezet szigetelést azért gondoltam, mert valószínű ott mehet el a legtöbb meleg, mivel beton,"
Vásrolj egy olcsó infra hőmérőt és mérd meg a mennyezet hőmérsékletét a koszorútól távolodva 10 centinként. Valószínűleg azt fogod látni, hogy a saroktól kb fél méterre már pénzkidobás a mennyezetet hőszigetelni.
"de most irreálisan sokba kerülne megcsináltatni a szoba-konyhára."
Ezt már mondták itt sokan, aztán a keresztkérdéseknél kiderült, hogy fogalma sincs az árakról és csupán a közös képviselő sógorának pofátlan árajánlatától ijedt meg, miközben idekinn a való életben létezik negyed árú megoldás is. Jelen estben pl nem tudom, hogy hogy kerül a mondatodba a "szoba-konyhára" kifejezés. A konyhában elektromos vagy gáztűzhely van? A szobában mit akarsz a gázzal?
És az sem egy válasz, hogy "irreálisan". Egész pontosan hány forintért van árajánlatod gáz bekötésre (a folyosón futó gázcsőtől mondjuk 1 méternyire) és hány forintért van árajánlatod legolcsóbb típusú gázkémény kialakításra a meglévő kémény belsejében?
"hogy az inverteres klíma a leggazdaságosabb amennyiben figyelembe vesszük a beruházási és fenntartási költségeket a 33 m2-es lakásra,"
Rövid táv esetén a beruházás összköltsége a fontosabb,
hosszú távon meg az etetési költség (éves energiakültség) a fontosabb.
1 kWh hőmennyiség előállítása
- nappali áramal kb 50 Ft (a legtöbb elektromos fűtőkészülék ezzel működik)
- éjszakai árammal kb 33 Ft (hőtárolós kályha, villanybojler)
- rendes áron vásárolt tűzifával kb 25 Ft
- kedvezményes áramtarifára NEM jogosult fűtő klímával kb 18 Ft
- gázzal kb 14-16 Ft
- adócsalt áron vásárol tűzifával kb 12-15 Ft
- kedvezményes áramtarifára jogoult fűtő klímával kb 8-10 Ft
Ez teny, de valahova bevezetni a gazt, ahol perpill nincs is, annak rendkivul jelentos koltsege (aminek kb. fele csak hulye papirgyartas), szoposzorzoja, es burokraciahegye miatt kb. a legutolso utani gondolatja mindenkinek. Sot, meg azutan eggyel.
"Es vesd ossze a nehany evre tervezem a lakassal."
Mindössze éhány év alatt semmilyen energetikai befektetés nem tud megtérülni a külső hőszigetelésen kívül, azt meg itt pont nem lehet. Tehát gyors túlélésre kell játszani.
Marad a fűtő klímaberendezés, ha meg lehet oldani a kedvezményes áramtarifát, akkor olyan típus, amihez meg lehet igényelni a kedveszményes tarifát.
És lehet reménykedni, hogy a társasháznak megjön az esze menet közben és hőszigetelik az egész külső falat.
el, oldalajtók miatt, szerencsére csak 6 méteres rész, abból is kb. 4m üveg ajtó, ablak....
