A kéményes és gázos nyilatkozat egymástól független. Mindenki csak a saját szakterületén belül nyilatkozik. Így akár azokat "párhuzamosan" is kiadhatják.
Nagyjából tudom mit tartalamaznak, csak a sorrendiségre voltam kiváncsi, abban voltam bizonytalan. Szerintem a kéményes papírok megelőzik a gázos jóváhagyásokat.
padló és a falak pormentes burkolattal legyenek ellátva
Ha egyes helyiségekben - betartva az 1 fürdő 1 háló, konyha elkészültét - a nappaliban, használaton kívüli hálóban, másik fürdőszobában a padlón csak az aljzatbeton és falon glettelés van az eleget tesz ennek a kitételnek?
Még az is érdekel, hogy a belső ajtóknak is a helyükön kell lenni?
A kéményseprő a megvalósult kéményekről ad szakvéleményt, hogy azok kéményseprőipari szempontból a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasak-e. Az érintett közműszolgáltató (pl. gázszolgáltató) arról nyilatkozik, hogy a közműhálózatra való rákötés megfelelő-e és rendeltetésszerűen, biztonságosan használható. Az építési hulladék mennyisége általában nem szokta meghaladni a jogszabályban közölt küszöbértékeket.
Pár napja eligazítottál a használatba vételi engedély témában, illetve más forrásból is sikerült eligazítást szereznem. Ezek :
(1) A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie....
.
.
.
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;
b) ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés a 8. § előírásai szerint nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban;
c) az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban.
A használatbavételi engedélyezési eljárás illetéke:
Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.
Más megközelítésben : "Crawen"
építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nyomtatvány (értelemszerűen kitöltve, aláírva), 10.000.- Ft illetékbélyeg a nyomtatványra,
felelős műszaki vezető nyilatkozata,
az érintett közművek és a kéményseprő vállalat nyilatkozatai,
az építtető(k) nyilatkozata az építési hulladék tényleges mennyiségéről (amennyiben az építési hulladékok mennyisége bármely hulladék csoportban meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében szereplő mennyiségi küszöbértékeket, akkor mellékelni kell az imént idézett rendelet 4. számú mellékletét képező építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékkezelő átvételi igazolását).
Kérdéseim : a kémény seprői engedély megelőzi a gázszolgáltatő engedélyét ????
Szerintem igen. Aprobléma az, hogy az építető állítja: "jól mennek a dolgok" -- ugyanakkor még megsem kereste a kéményseprő cég tervátvételi osztályát. Más : A Te verziód szerint - 4. pont -- hulladék nyilatkozatot kell a /kivitelezőnek adni, hogy a hulladék mennyi és szabályosan kezelték. Hárt erről sincs semmi papír.
Állítúlag ebből is komoly baj lehet -- tetemes építészeti bírság -ezt egy kamarás építész állítja. Idézet:
Ha itt valamely szakvéleményre szükség lehet, az megint csak arra utalhat, hogy valamely súlyos szabálytalanság állhat fenn az építkezés körül. (Itt arról nem kívánok értekezni, hogy pl. a kivtelező nem számol el a környezetvédelmi hatóságnál az építési hulladékról, az is lehet a használatbavételi engedély kiadásának akadálya.
Tehát összegezve : a kivitelező / építtető (egy és ugyan az) valamiért halasztja a használatba vételi engedély kérését -- mi viszont vevők lennénk -- a megállapodás szerint akkor lakás a lakás mikor a HE megvan. Üdvölettel :KM.
Használatbavételi engedélyt akkor kell kérni, amikor az adott épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható. Lakóépületnél: az épület az engedélynek megfelelően épület meg, a nyílászárók legyenek benn, tetőfedés is legyen készen :-), min. egy helyiség fűthető legyen, főzési, tisztálkodási, pihenési lehetőségnek lennie kell (min. egy vízvételi hely kell, mosdó, budi üzemképes legyen), villanyvezetékek nem lóghatnak a falból, padló és a falak pormentes burkolattal legyenek ellátva, lépcső- és egyéb helyen lévő korlátok legyenek fenn (legalább ideiglenes szerkezettel, de jobb, ha a végleges korlátok vannak fenn). Egyéb balesetforrás se legyen. Jogszabály szerint amíg nincs jogerős használatbavételi engedélyed, addig nem lehet beköltözni az épületbe. Elvileg. De a gyakorlatban ezen a hatóság egy lakóépület esetén nem szőrözik. Lehetőség szerint az épület legyen fullra kész a használatbavételi engedély megkéréséig.
Ha két lépcsőben adod be az engedélyezési tervet, akkor két eljárás van, dupla az illeték, kétszer kell fizetni a tervért, kétszer 30-90 nap az engedélyezési eljárás, kétszer kell beszerezni a tul. lap másolatot, a hivatalos helyszínrajzot, a közműnyilatkozatokat. Szerintem nem éri meg két külön építési engedélyt beadni, ha úgyis üzletnek akarod használni a végén az épületet.
Köszönöm szépen a gyors választ. Az általad leírtakból úgy tűnik, hogy egyszerűbb először engedélyeztetni a tetőtérbeépítést, majd utána intézni az átminősítést üzlethelységgé, ha teljesen kész az épület? Mi a véleményed?
Gyakorlatilag, amíg nincs meg a tetőtérbeépítés, addig az alsó szint sem éri el végleges formáját. Pl. bepucolás.Ha először a tetőtérbeépítést csinálom, s utána az átminősítést, akkor is ugyanazok kellenek csak a bővítéshez, mint amiket az előzőekben leírtál?
engedély kérelem rendeltetési mód megváltoztatására és bővítésre tetőtér beépítéssel
Fel kell mérni a meglévő állapotot, ledokumentálni+ megtervezni, megrajzolni a tervezett állapot + műszaki leírás + statika a meglévő födémről és alapozásról(elbírja-e a tetőteret) + technológiai leírás ANTSZ-nek + tűzvédelmi leírás tűzoltóknak, + közműnyilatkozatok a növekvő energiaigények és a lakosságiból üzleti energiafogyasztásra átállás miatt + ha kéri az önkormányzat utcakép, esetleg színterv + 10 000 Ft illeték + kéményseprő szakértői vélemény, ha jelenleg nincs fűtve a garázs, vagy a növekvő hőigényt nem tudja ellátni a meglévő fűtési rendszer
Van egy garázsunk, amit felújítottunk. Üzlethelységgé szándékozzuk alakítani, engedélyeztetni.. Felmerült bennünk, hogy a tetőteret be kellene építeni, egyenlőre nem lakás céllal, hanem raktárhelységnek. Próbáltam utánanézni a neten, hogy infót gyűjtsek, mielőtt felhínék bármilyen hivatalt az engedélyeztetéssel kapcsolatban, de nem túl sok mindent találtam. Kérdés, hogy milyen engedély szükségeltetik?
Építkezőknek: egyszerűbb lesz a beruházások engedélyeztetése Érdemes várni novemberig - biztosan megéri! 2005-10-06
Ma megannyi huzavonával jár egy beruházás engedélyeztetése. Novembertől könnyebb dolguk lesz az építkező vállalkozásoknak: jobb tájékoztatás, hatósági közvetítő, hatósági szerződés segítheti munkájukat.
Jóllehet a beruházások menetrendje igencsak kötött, ám ha megtehetik, célszerű néhány hetet várniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek mostanában indítanák az engedélyezési eljárásokat. November elsejével ugyanis hatályba lép az új közigazgatási eljárási törvény, amelynek szabályai a mainál készségesebb hatósági munkát, barátibb procedúrát ígérnek – tanácsolta Illés Attila, a Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Utalt arra, hogy manapság milyen idegőrlő – még az igazán nagy, tapasztalt, ha úgy tetszik, rutinos cégeket is komoly megtorpanásokra kényszerítő – egy egyszerű építési engedélyezési eljárás is.
Ma az építtető, miután benyújtja kérelmét, jó ideig nem is tud annak sorsáról. Rendszerint egy hiánypótlási felhívás nyomán kap tájékoztatást arról, hogy ki, milyen ügyszámmal foglalkozik a leendő beruházással. Egyebekről – a határidőkről, az eljárás további menetéről – általában nem szerez tudomást. Ha a hiánypótlásnak eleget tesz, jó esetben is két-három hónapba beletelik, amíg az engedélyezési kérelemből határozat lesz. Ezt kézbesítik az érintetteknek, így a majdani szomszédoknak, akiknek száma – mondjuk a belvárosban, egy foghíjtelek beépítése esetén – több száz is lehet. Ha senki nem nyújt be fellebbezést, néhány hónap múltán jogerőre emelkedik a határozat. Ha fellebbeztek, következik a másodfokú eljárás, amelyről – érdekes módon – magát a kérelmezőt nem kötelező értesíteni. A másodfokú eljárásról tehát többnyire hónapok múltán, a másodfokú határozattal szerezhet tudomást. És akkor még nem feltétlenül zárul le az engedélyezés, hiszen per kerekedhet az ügyből, a határozat nem végrehajtható. Eltelhet másfél-két év is, az építtető ott állhat engedély nélkül az általa finanszírozott beruházással, a kihelyezett pénzzel, amelyet már törlesztenie kellene – és nem építkezhet, nem értékesíthet.
Ezen gyökeresen változtat az új jogszabály – mondta Illés Attila. Mindenekelőtt alapelvi szinten rögzíti az elektronikus eljárást, amely majd egyszerűsíti, gyorsítja az ügymenetet. A beruházó elektronikus úton nyújthatja be kérelmét, de utóbb fellebbezést is előterjeszthet ezen a módon. A választ a hatóságtól számítógépen kapja meg, az esetleges hiánypótlási felhívást szintén, ezt a kérelmező ugyancsak elektronikus úton teljesítheti, s ha szükséges, betekinthet az iratokba is. Mindennek feltételeit, garanciáit előírja a törvény.
Az eljárás megindulásáról valamennyi érintett ügyfél tudomást szerez. Értesítik az ügy számáról, tárgyáról, az ügyintézőről a határidőkről és az esetleges eljárási jogokról is öt, illetve – elektronikus út esetén – három napon belül. A széles körű előzetes információ számos vitára, jogorvoslatra okot adó, ekként időrabló buktatót kiküszöböl. Amennyiben viszont a tájékoztatás elmarad, az eljárási szabálysértésnek minősül, tehát joggal léphet fel az érdekelt emiatt a hatósággal szemben.
Az új törvény bevezeti a hatósági közvetítő intézményét. A közvetítő felsőfokú szakirányú végzettségű személy, aki különösen a foghíjbeépítéseknél, tehát nagyszámú ügyfél esetén tölthet be fontos szerepet. Mintegy kapocs a hatóság és az ügyfelek között, az utóbbiakat tájékoztatja eljárási jogaikról, a jogszabályokról, határidőkről, adott esetben összegyűjti és közvetíti az észrevételeket a hatósághoz. Ezáltal egyengeti, segíti az eljárás menetét, az ügyfelek és a hatóság dolgát egyaránt.
Új megoldás – elsősorban szintén az építési vagy környezetvédelmi ügyekben bírhat jelentőséggel – a hatósági határozatot helyettesítő hatósági szerződés. Ebben a hatóság nem előír, kötelez, hanem megállapodik az ügyféllel. A szerződés természetesen tartalmazza, hogy az ügyfélnek mit kell teljesíteni, de nem az alá-fölé rendeltséget, sokkal inkább azt demonstrálja, hogy mellérendelt felekről, partnerekről van szó. Úgy tekinthető, mint egy polgári jogi szerződés kötése, és – eltérő rendelkezés hiányában – a Ptk. szabályai érvényesülnek. A hatóság helyzete annyiban hangsúlyosabb, hogy amennyiben az ügyfél nem teljesíti a megállapodásból eredő kötelezettségét, úgy a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, így a hatósági végrehajtás szabályait lehet alkalmazni. Ez nyilvánvalóan elősegíti a hatóságnak a szerződésben foglaltak kikényszerítését. Ha pedig a hatóság mulaszt, a másik fél bírósághoz fordulhat.
Jelenleg, ha a másodfokú határozatot a bíróság előtt megtámadják, akkor az a végrehajtásra halasztó hatályú, feltéve, ha a jogszabály másként rendelkezik. Markáns változás, hogy a jövőben a másodfokú határozat ellen benyújtott kereset nem halasztó hatályú a végrehajtással szemben. Azt külön kell kérni, és a bíróság dönt a végrehajtást felfüggesztéséről. Ha elutasítja a kérelmet, a per ellenére hozzá lehet látni a beruházáshoz – mondta Illés Attila.
Emilen is lehet persze, de ehhez meg az okmányirodába kell rohanni, hogy legyen elektronikus aláírásom. Szóval jó ígyis úgyis futni kell. Persze ez jót tesz fogyókúrámnak:)))))))))
Jaj, ne csináljátok már... Csinálok egy költségvetést, egyes tételeket ajánlatok, más részét Internet-böngészés és hasracsapás alapján. Kijön 15482738Ft. Beírok 16 milliót. Vagy 17-et. Ezután legközelebb akkor megyek az APEH-hez más számot mondani, ha legalább 1 millióval elmentünk a költségvetéstől. Ez kb. 1 alkalommal fog bekövetkezni a vége előtt. Ennyi.
PS: annak kicsi az esélye, hogy valaki 11 milliót tervez, és 10 alatt kihozza... :)
A lemondatás után - természetesen benyújtva az építéshatósághoz - meg kell várni az építési engedély jogerőre emelkesét. Ezután be kell jelentened az építkezés megkezdését (ekkor kell az APEH-hoz is benyújtani, de ebben nem vagyok biztos). 8 nappal a benyújtás után kezdheted el az építkezést.
A kitűzéssel nem kell megvárni a 8 nap elteltét, mivel a kitűzés nem engedélyköteles, akkor "tákolsz" a telkedre zsinorállást és feszítesz rá zsinort, amikor neked tetszik, ezt bármikor megtehedet.
Holnap jő az építész, s még csepegtet infókat. Meg APEH barátunkat is felhívjuk, hogy na mi van akkor, ha két émberke nevin van a ház. Mindkettőnek kötelező az adatait beírni?! Jelentkezem, ha gazdagabb vagyok a tudással. Egyébként ezt a folyamatosan rohangálni jelenteni fel sem fogom. Akkor ki dolgozik?! És mikor?!
Tegyük fel, hogy a költségvetést kihozom nettó 11 milkóra. Most tekintsünk el attól, hogy ez lehetséges-e! :) Ekkor ugye jelentenem kell. Menet közben akciósan szerzek ezt-azt, itt-ott spórolok, és lemegyek a nettó 10 milkó alá. Ezt szintén jelentenem kell. De ezen a ponton már eleve be sem kellett volna jelentenem az Apeh-nak az egészet. :))) Na, vajon ilyenkor mi van? :)
Az onkorinak a kituzes elott 8 nappal kell bejelentened az epitkezes megkezdeset (elvileg ki is johetnek ellenorizni), es azt hiszem azzal egyidoben apehnak (mi meg elotte kezdtuk). A kivitelezesnel valakit muszaj bejelenteni, akinek joga van az adott szakmunkakhoz... es elvileg persze az a szabaly hogy ha barmi valtozik (pl. ktgvetes...) akkor jelenteni kene. Szoval tokeletesen mukodeskeptelen (esetleg elektronikusan meg mehetne, de igy). Azert nem art tudni, hogy mit hogyan kene szabalyosan csinalni.
Egy kicsit lelassult ez a topik, de talán?! Szóval elbírálták az engedélyt, még várnak a földhivatalból valamira, sküldik a jövő héten az értesítéseket. Innen hogyan tovább?! Azaz: vigigszaladom mind a hat szomszédom és fellebbezési jogukról "lemondatom " őket. Kitűzetem vagy kitűzöm a házat. Berobogok az APEH-hez és bejelentem, hogy oly gazdag vagyok, mert építkezni tudok. BEmegyek az önkorihoz és ott is bejelentem, hogy a kitűzés megtörtént, plusz na ez az ami nem világos: adatotot szolgáltatok az építésügyi hatóságnak a kivitelezőmről. Ha én építem, nincs generálkivitelező, csak egy szerény munkás kőműves, ács, bádogos, és a férjem , mint burkoló, akkor mit írjak? Kire fog gyanakodni ezután az APEH és aMunkafelügyelőség? Mi van, ha mégsem ők lesznek? Szóval jó vicc!!!! Milyen hatóságot kell még meglátogatnom: Környezetvédelmi a kitermelt föld miatt?
Kíváncsi lennék, hogy ennek mégis hogyan kéne megvalósulnia a gyakorlatban! Az általános nézet ugye az, hogy hiába van költségvetés, ajánlatos rászámolni legalább 15-20%-ot, mert valami mindig közbejön. Legyen az akár áremelkedés, vagy előre nem látható költség. A menet közbeni áremelkedeséseket max úgy tudná az ember megúszni, ha minden anyagot a téglától kezdve az utolsó szögig a kivitelezés megkezdésekor megvenne. De hát ez eléggé lehetetlen dolog. Namostakkor, ha teszem azt nem kapok az adott pillanatban 550 forintos csempét a falra, csak 551 forintosat, mindjárt szaladnom kell a bejelentőpapírral a hivatalba? Ha nagy szerencsével kifogok valami akciót, és sikerül a cserepet 10 forinttal olcsóbban megvennem, megint szaladhatok? Ez elég rémisztően hangzik.
Nem is írtam, hogy megjött az engedély a beadástól számítva a 34. napon. Nem számítottam rá őszintén szólva. Őrültem neki, de viszont hezitálok nagyon, teljesen tanácstalan vagyok, hogy idén még belefogjunk-e. Emiatt hiába örültem, mert ha csak tavasszal kezdődik az építkezés, akkor felesleges volt így aggódnom a gyorsaság miatt. Ugyanis elég trágya az idő és csak egyre rosszabb lesz... (az Ytongos topikban írtam az aggályaimról) Úgyhogy az örömöm gyorsan elszállt.
Az az érdekes, hogy Pécsen tényleg nem pecsételik le a szöveges részt és már több olyan önkormányzatra adtunk be tervet, ahol szintén spóroltak a bélyegzőfestékkel (nálunk sem szokás lepecsételni az önkorin!)
Nekem pl. Pécsen azt mondta az egyik előadó, hogy nem számít mi van leírva a műleírásba, mert csak a tervlapokat pecsételik le és ami azon nem szerepel, arra nem lehet hivatkozni.
Ezt már csak azért sem értem, mivel a műszaki leírás többek között a tervlapokat kiegészítő lényeges információkat tartalmaz. Engedélyezési terv szinten (M=1:100) jó néhány dolgot nem is lehet és nem is kell a rajzokon szerepeltetni a kis méretarány miatt.
Nem csak a tervlaopkat kell lepecsételni, hiszen az építési törvény és a 46/199. (XII. 29.) KTM rendelet is engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációra utal. A műszaki leírás pedig a tervlapokkal együtt képezi a tervdokumentáció részét, így azt is záradékolni kell.
Egyébként pedig:
45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § 11. pont:
műszaki leírást, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben az alkalmazott szabványtól eltérő műszaki megoldást és a szakhatóságok által kért további információkat;
Nekem pl. Pécsen azt mondta az egyik előadó, hogy nem számít mi van leírva a műleírásba, mert csak a tervlapokat pecsételik le és ami azon nem szerepel, arra nem lehet hivatkozni.
