Ebben az esetben az első ellenőrzés után (ami a fogyasztás csökkenése miatt elég valószínű, nálam LED esítés után 2 hónappal jött az "áramkommandó") komoly büntetésre számíthatsz, rosszabb esetben bónuszként kikötik az áramot, és lehet szabványosítani a mérőhelyet. Természetesen a szabványt kb. félévente változtatják, csak új oszlopot fogadnak el ... , hogy biztosítsák a munkát az ajánlott szerelőiknek.
ELMÜ igénybejelentő 2. Oldal:
"A megtermelt energia helyben felhasználásra kerül, a közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik"
EON igénybejelentő 6.
"Közcélú hálózattal párhuzamosan üzemel, a termelt energia helyben felhasználásra kerül, csökkentve a vételezett villamos- energiamennyiséget, hálózatra visszatáplálás nem történik"
Én tudom csak kb ahol van más megoldás felesleges plusz mindenestűl. csak ott fűtenek villannyal bojlert és állítanak elő melegvizet ahol nincs más megoldás
Ez az egész gumicsont kb 1000-szerre kerül elő. Aztán majd mindenki jól összeveszik mindenkivel meg anyázás, jön a moderátor kivág 1736 hozzászólást.
Párszor már lejátszódott a folyamat.
És közben egy jó reklám az illetőnek a rendszerére....
Ha egy szünetmentes tápot nézek, ami előállít 230V-ot, akkor azt nem kell bejelenteni, használhatom korlátozás nélkül (pl egy PC-s szünetmentes). Ha ezt megcsinálom nagyban, hogy az egész ház a szünetmentes kimenetéről menjen, elvileg azt sem kell bejelenteni. Ennek a böszme szünetmentesnek az akksiját ( vagy DC oldali pufferkondenzátorát) tölthetem napelemről és tölthetem a bejövő hálózatról is. Elvileg ez a NATI.
Amennyiben jóváhagyásra benyújtod a rendszered, és azt elfogadja a szolgáltató, akkor igen.
A bejelentő dokumentum azonos a hálózatra tápláló és a hálózatra nem tápláló rendszer esetében, a utána következő folyamatról a nem tápláló esetén nincs információm ( egyvonalas terv, müszaki dokumentáció, készre jelentés, esetleges helyszíni ellenőrzés??? )
Igazából a bojler csak azért kell, mert nem volt jobb ötlete, mit lehet kezdeni a megtermelt energiával. De a bojlerben úgy is hűlik a víz, tehát azt folyamatosan melegíteni kell. Ez a bojler amúgy is egy nagy pocsékolás, mert villannyal a legdrágább előállítani a melegvizet. Ha meg csak az az egy villanybojlered van, akkor hálózati energiáról fog felfűteni éjszaka fürdés után. Esetleg arra jó, hogy előmelegítse a vizet, amit a ténylegesen használt bojler fogad. Igaz, az árajánlatukban nem láttam ennek a bojlernek az árát.
Senki nem mondta, hogy pusztán az árukat, vagy csak a műszaki tartalmukat hasonlítom össze. Mindkettő ismeretében az egyéni preferenciámnak megfelelően dönthetek. A NATI esetében nincs így, ára nem ismert, az általa elérhető ( számszerűsített) megtakarítást sem közlöd.
Példaként írj légyszíves egy NATI számolást HMKE szemüveg nélkül.
Egyszerűen, hogy én is megértsem:
- bekerülési költségek (NATI + hálózat átépítés)
- megspórolható áram nyáron / télen.
Akkora bojler kell, hogy az összes felesleges napárammal vizet tudj melegíteni. Továbbá nála a "megtermelt napáram 100%-ig hasznosul" az azt jelenti, hogy ha 2 tábla (500W) napelemet fűtőszálra kötöd, de az csak 100W-al fog fűteni, akkor is az összes megtermelt napenergia hasznosul.
Igen, ez számomra is így lenne logikus. Szóval a NATI-nál a megtakarításokból vonjuk le azt a 2-4% veszteséget, ami a hálózatból DC és utána ismét AC konvertáláskor keletkezik, mert az sincs ingyen :) Ráadásul annak az inverternek tudnia kell azt a teljesítményt, ami a teljes szüksége a háznak, vagy pedig kell neki külön kör, ahol garantáltan nincs túlterhelve. (ha jól sejtem Nap_Pali letiltotta magának a hozzászólásaimat, mióta bebizonyítottam, hogy ő beszél marhaságokat a napelem áramgenerátoros működésével kapcsolatban)
"Mennyit kóstál olyan 2 kW-os inverter, amelyik hálózat kimaradáskor is működik és a fogyasztók 0 idő alatt állnak át a napelemes ellátásra?"
Ez az egy értelmes funkciója van a NATI-nak, viszont ezt érdemes lenne integrálni a szaldós rendszerhez. Csupán csak a napelemeket kell átkapcsolni a másik inverterre.
"Nem az árat firtattad, hanem villanyszámlát adtad meg."
Bizonyára ezt a mondatot nem egyformán értelmezzük:
"mennyiért váltana ki a NATI havi 40e villanyszámlát? "
Erre egy tól- ig válasz teljesen elegendő lett volna.
Persze példaként felhozhatod az általad említett 8, 16 A rendszereket, ha ekkora rendszerre nincs kalkuláció, a peremfeltételek a korábbiak.
Elég bátor kijelentés egy árat firtató kérdésre azt felelni, hogy fogalmilag értelmetlen.
Nem az árat firtattad, hanem villanyszámlát adtad meg.
Mindegy, mekkora a villanyszámla, a napelemek termelésének megfelelő mennyiségű villamos energia ára takarítható meg.
A belső felépítés nincsen szoros összefüggésben ezzel, inkább a fogyasztók összetétele és a fogyasztási szokások befolyásolják a rendszerárat.
Van egy csontváz alap, amit modulos szerkezettel lehet bővíteni, ami alapvetően nem a napelemek számának növelését, hanem különböző funkciók opcionális beemelését jelenti.
Ugyanakkora villamos energia mennyiség megtermeléséhez hatalmas eltéréseket mutató rendszerárak is előfordulhatnak.
Példaként írj légyszíves egy NATI számolást HMKE szemüveg nélkül.
Egyszerűen, hogy én is megértsem:
- bekerülési költségek (NATI + hálózat átépítés)
- megspórolható áram nyáron / télen.
Azaz a megoldásod tipikusan versenyképtelen vagy legalábbis nehéz nyernie.
Pláne, hogy 672 eFt-ból már lehet felrakni egy ~1,4 kWp HMKE-t is.
Ami a szaldós rendszerben garantáltan hoz 60-62 eFt/év megtakarítást.
Azonos műszaki tartalmat és azonos körülményeket hasonlíts össze!
Mennyit kóstál olyan 2 kW-os inverter, amelyik hálózat kimaradáskor is működik és a fogyasztók 0 idő alatt állnak át a napelemes ellátásra?
Olyannal hasonlítsd össze, amelyikhez a kereskedelmi foglomban kapható tucatakkuk is csatlakoztathatók.
Ez csak az inverter.
Melyik rendszer az, ahol minden napelemet tetszés szerinti elhelyezéssel lehet telepíteni?
Ha van, akkor annak mennyi a felára?
Ne egy lecsupaszított tudású, önálló működésre alkalmatlan tucatáruval hasonlítsd össze, mert az ilyenből jön ki az, hogy a Merci nem versenyképes a Ladával.
Hát ezért nem siker a rendszered a jelen piaci viszonyok között.
Talán az is befolyásolja a dolgot, hogy nincs a piacon. :DD
Egy dolog megütötte a szemem. Ha a NATI nincs szinkronban a hálózattal, és csak átkapcsolni tud a két rendszer közt és nem tud párhuzamosan dolgozni, akkor mégrosszabb a helyzet.
Ha megy a villanysütő és közben az asszony vasal, akkor az legyen 3000W. A napelemekről lejön 2000W, mert olyan az idő, és a rendszer nem tud egyszerre dolgozni, akkor a 3000W-ot a hálózatról fogja vételezni. Jó, a 2000W-ot beleteszi a villanybojlerbe, ha még bele tudja, mert az sem végtelen.
Szóval ezt nap_pali tudja megmondani, hogy tud-e olyat, hogy a szükséges teljesítményt tudja-e úgy fedezni, hogy a hálózatot és a napenergiát párhuzamosan használja.
Elég bátor kijelentés egy árat firtató kérdésre azt felelni, hogy fogalmilag értelmetlen.
A kedvedért átfogalmazom a kérdést.
16A -t kihasználó (3680 kWp -es) HMKE rendszer 1,4 -2 millió Ft ból biztosan kijön, és durván havi 13-14 e Ft villanyszámlát tud nullázni szaldóval. Szaldó nélkül mondjuk 4000 Ft + betermel 260kW ot nagy valószínűséggel nem ingyen, 10 Ft al számolva az is 2600, azaz összesen kb. 6600 Ft ami majdnem az 50% a szaldós árnak.
1,4 -2 milliós NATI rendszerrel ( ebbe számold bele a lakás villamos hálózatának átalakítását is!) mennyi áramot lehet megtakarítani?
(Peremfeltételek: havi fogyasztás 13-14e, helyben fogyasztás alapból 1/3 ).
"fognak pár tábla napelemet és egy 300-1000 wattos invertert
aztán
a szerződést megszegve illegálisan rádugják a hálózatra és kész."
Ha tudom biztosítani, hogy az általam megtermelt áram/feszültség (direkt így írtam), ne jusson ki semmilyen körülmények közt a hálózatra, akkor legálisan használhatom a magam által megtermelt áramot?
"Amennyiben nem kell kifizetni az RHD-t.
Akkor mindjárt nem lesz olcsóbb semmivel."
A 36-37 Ft ból akkor is le lehet venni ( vagy ki lehet számlázni) a nettó ~ 10 Ft ot, amivel ugyan nem lesz olcsóbb mint az alternatív tarifák, de legalább mindig rendelkezésre áll. Az alternatív tarifák mindegyikénél szerződési feltétel a fix bekötés, H/ GEO esetén még a készülék típusa is rögzített. Az sem utolsó szempont, hogy új ( természetesen szabványos) mérőhely kialakítást igényelnek, és onnan dedikált vezetéket a fogyasztókig. Ezek nem kis tételek!
A HMKE termelésének minél nagyobb arányú helyben történő elfogyasztásának managelése nem új dolog. Jelenleg is számos készülék fel van rá készítve, az automatikus működésükhöz még azonban számos kiegészítő hardverre van szükség. Aki most alakítja ki/ át az elektromos hálózatát, az nem árt, ha előre gondolkodik, több mérőhelyet alakít ki, csillagpontosan vezetékez... .
Szerencsére vannak egyszerűen megoldható fogyasztási idő optimalizáló megoldások, egyre több fogyasztó rendelkezik vezeték nélküli kommunikációs hálózati csatlakozással, pl mosógép távolról indítható.
Ezt azért gondold át újra. Ahol sok kütyü van, több TV, IPTV, vezeték nélküli hálózat, stb, a sok standby fogyasztás elég komoly napi áramfelvételre képes.
Elég, ha valami csak 10 W-ot fogyaszt állandóan, (modem, router, set-top-box, kamera, akvárium világítás, éjjeli fény, stb... meglepően sok állandó fogyasztó van ám otthon) és van belőle 5 db, az napi 1,2 kWh, évi 440 kWh!
"Erről hol tudnék bővebbet megtudni?"
Kicsit több mint 1 éve még vmelyik topictársunk rendszeresen linkelgette az ilyen nyertes pályázatokat, aztán többen nemtetszésüknek adtak hangot a száraz felsorolások miatt.
Gondolom az akkor említett cégek nagyrésze ma is elérhető, friss információk pedig valószínűleg vmelyik közbeszerzési értesítőben találhatóak.
"Nem kellene újból ide kanyarodni, ha lehet!"
Szerintem két napelemes rendszer gazdaságossági összehasonlításához a bekerülési költségek és a várhatóan megtermelt áram mennyiségének ismerete nélkülözhetetlen.
Úgyhogy légyszíves írd már le végre mennyiért váltana ki a NATI havi 40e villanyszámlát?
Utána lehet számolgatni, hogy a jelenlegi áram + RHD milyen kombinációjánál érné meg, akár szaldó nélkül is.
"A gazdasági eredmények azonosak lehetnek a két rendszernél, ám a hálózatra táplálás elszámolása jelenleg óriási előnyt biztosít a hálózatos rendszernek pénzügyi oldalon és akkor, ha nem tekintjük a hálózatfüggetlen működést mérlegelési szempontnak!
Amennyiben igen, akkor máris megváltozik a mérleg."
A NATI valóban jó lenne, ha nem lehetne betáplálni a hálózatba a felesleget. Persze csak ott jó, ahol napközben otthon vannak az emberek. Ősz végétől tavasz elejéig ha egy házaspár nem gyárban dolgozik szalag mellett, akkor napfelkeltekor elmegy otthonról, és naplementekor hazajön (7-17 óra utazással). Ezalatt a NATI előállítja a melegvizet. Ja, kell egy 300l-es villanybojler, mert ha 120-as van, akkor azt este kifürdi az ember, és reggelre a hálózatról fogja visszafűteni. Vagy vezérlőórával nappal a NATI, de akkor reggel csak langyos víz van.
az előzményt nem látom, de mivel évek óta megy ez a téma, sejtem, hogy NATI :D
Mindenesetre remekül összefoglaltad miért életképtelen az egész.
Drága, de legalább nem jó semmire.
Persze vicces is egyben. Pl. ki lehetne egészíteni egy webkamerával otthon az ablakban, aztán mobilról ránézek mondjuk 10 percenként a munkahelyemen, ha esetleg meglátom, hogy kisütött a nap, akkor gyorsan hazaszaladok ebédidőben kiporszívózni :D:D
Az a kérdés magva, hogy per pillanat a szaldós elszámolásra épített HMKE a legjobb és legésszerűbb döntés-e?
Jelenleg ez a legolcsóbb módja annak, hogy a felszerelt napelemek folyamatosan a pillanatnyi csúcsteljesítményükön dolgozhassanak. Jelenleg ugye betáplálok 1 kW-ot, akkor ki is vehetek 1kW-ot. Azt elképzelhetetlennek tartom, hogy a betáplálásért nem kapok semmit.
Ezzel eggyütt én sem vágok bele, olvasok itt, keresem az olcsóbb lehetőségeket, nem utasítottam el zsigerből a megoldásod sem, de nem jött ki a matek.
A probléma gyökere a szaldós elszámolás.
Pontosabban az arra épített gazdasági eredmény elérésének kockázata.
Ennek figyelmen kívül hagyása, másoknak úgy ajánlgatni a szaldót, mint egyedüli értelmes döntést, hogy ezt a napról-napra növekvő kockázatot még csak meg sem említeni, több, mint felelőtlenség.
Én a szaldón keresztül elszámolt energia mennyiségének a csökkentésében látom ennek a kockázatnak a minimalizálását.
A HMKE termelése közelítse a mindenkori felhasználást, akkor olyan nagy meglepetés ezen a téren nem érheti.
Persze, aztán mindenkinek másképpen jön ki a "matek" :))
Múltkor már kitárgyaltuk, hogy nem kizárólag hálózatra táplálós cuccok kaphatóak, sőt elég sok fel van készítve a hálózatra való kitáplálás csökkentésére / megakadályozására.
A lakossági méretű fogyasztóknak a jelenlegi jogszabályi környezet ( szaldó) a leggyorsabb megtérülést a hálózatra tápláló rendszer nyújthatja. Abban az esetben, ha csak és kizárólag a HMKE létesítéséhez szabványosítás szükséges, előfordulhat, hogy annyira megnőnek a költségek, hogy hálózatra nem tápláló de azzal szimbiózisban működő rendszert olcsóbb kiépíteni. Különösen kis viszonylag kis rendszereknél nagyok a fix költségek.
Ipari felhasználók hálózatra nem tápláló, de azzal kapcsolatban álló rendszereket építenek ki, talán a rájuk vonatkozó eltérő elszámolás miatt.
Szerintem a lakossági felhasználóknak általában érdemesebb hálózatra tápláló rendszereket kiépíteni, és majd a szaldó megszűnése esetén lehet számolni, milyen átalakítás gazdaságos.
Mindenesetre ameddig a hálózatba betáplált áramért egyáltalán valamennyit fizetnek, addig az a termelés is csökkenti a villanyszámlát.
Nemrég tárgyaltunk itt pár rendszert, csak viszonyításként mennyiért váltana ki a NATI havi kb. 40e Ft villanyszámlát?
(A tárgyalt rendszer - mint a HMKE k legnagyobb része - nem képes a megtermelt energia azonnali, helyben történő elfogyasztására. )
Arra pedig Nap_Pali is célzott, ha egy bojlert 1000W-al akarsz fűteni 24V-os betéttel, akkor legalább 5 napelem, vagyis 1250W csúcsteljesítmény kell hozzá, vagyis 20%-kal nagyobb beruházás a szükségesnél. (a cikk meg bemutatja, hogy ugyanez kisebb fényerőnél elképesztően rosszabb hatásfokot mutat)
Nem mennék bele jobban a részkletekbe, de ezekre azért válaszolok.
Akku nélkül a napsütéshez kell alkalmazkodni,vagy külön áramköröket kihúzni nagyfogyasztókhoz ami költséges átalakítással járna.
16 A-ig mindent az addigi szokásoknak megfelelően lehet használni.
Sem alkalmazkodni nem kell a napsütéshez, sem pedig külön fogyasztói köröket kiépíteni.
Emellett a teljes házhoz túl nagy (=drága) inverter kellene.
Ez így meglehetősen tágan fogalmazott követelmény.
Nem tudni a teljes házat, a túl nagyot és a drágát sem. :D
Amúgy nem nagyn van válogatás, 8, vagy 16 Amper.
Nem tudom, honnét van ez a "túl nagy" inverter.
Ehhez képest egy HMKE plug and play.
Alapkövetelmény minden ilyen eszköznél, hogy a felhasználónak ne kelljen beavatkoznia.
De az is, hogy be tudjon, ha szükséges.
Természetesen ebben nincs különbség a HMKE-hez képest.
És ha nincs szaldó is megtérül egyszer.
A szaldó problémája a fel nem használt mennyiséghez kötött.
Nem a hálózatra táplálás a fő gond, hanem a "túltermelés" elszámolása.
Ha nagy a szaldón keresztüli mennyiség, akkor az az egyszer is évtizedeket jelenthet.
Ezzel eggyütt én sem vágok bele, olvasok itt, keresem az olcsóbb lehetőségeket, nem utasítottam el zsigerből a megoldásod sem, de nem jött ki a matek.
Nagyon helyesen teszed, az egész mechanizmust nehéz átlátni, idő kell ahhoz, hogy az ember saját magával szemben is nyugodt legyen a döntése felől.
Az érdekeid ellen még véletlenül se tegyél, ám azt már neked kell meghatároznod!
Bojer témában meg laikusként továbbra sem tudom kinek van igaza, várok még hátha egyszer kiderül.
Hát mindenkinek. :)
Nekem van egy kicsi bojlerem használatban, abba szabályozottan, inverterről viszem be a napenergiát. Oda mindig csak a "fölösleg" kerül. (Ezért van szinte 100%-os kihasználtságom)
De az már a kész rendszer része.
Ha önállóan, semmi másra nem használnám a bojlert és a napelemeket, akkor úgy kötném, ahogyan leírtam. (Nem a legjobb megoldás, mert a napelemeket a HMV készítésre kellene bevetni, de ez a te döntésed)
Szóval, itt inkább mindenkinek igaza van, mint senkinek!
Tehát meglenne a lehetőséged, hogy a megtermelt, de fel nem használt energiát betápláld a hálózatba, ahonnan igény szerint a későbbiekben, mikor például nem süt a nap kivehesd, de ezt a lehetőséget elvetetted. Nagyon bölcs gondolkodásra vall, hogy beruházzunk egy olyan rendszerbe, aminek a tudását csak részben használjuk ki.
Azért kíváncsi lennék számokra is: hány kWp napelemed van a tetőn és hány kWh energiát tudtál felhasználni a napelemes rendszerből?
Nincs már meg a levelezés, szóval memóriából dolgozok, de valóban kiemelték hogy az árban nincs akku.
Akku nélkül a napsütéshez kell alkalmazkodni, vagy külön áramköröket kihúzni nagyfogyasztókhoz ami költséges átalakítással járna.
Emellett a teljes házhoz túl nagy (=drága) inverter kellene.
Ehhez képest egy HMKE plug and play.
És ha nincs szaldó is megtérül egyszer. Ezzel eggyütt én sem vágok bele, olvasok itt, keresem az olcsóbb lehetőségeket, nem utasítottam el zsigerből a megoldásod sem, de nem jött ki a matek. Bojer témában meg laikusként továbbra sem tudom kinek van igaza, várok még hátha egyszer kiderül.
Megjegyzem én utánajártam az általad javasolt rendszernek, váltottam is velük emailt,
de ha nem lesz szaldó hanem annyiért veszik a villanyt amennyiért adják és bukja az embert a hálózatkezelési díjat, akkor is előbb megtérül a visszatáplálós, mint az akkus szigetüzemű.
Csak akkor lenne rentábilis a szigetüzem, ha tilos lenne a visszatáplálás.
Ha gondolod meselhetnel az akkumlatoros megoldasrol, engem erdekelne. Pl. lattam teslanak a powerwalljat, ilyet vasarolt mar valaki? Milyen egyeb megoldasok vannak elterjedve? Te miert nem a visszataplalos verziot reszesitetted elonyben?
"Egy szigetüzemű napelemes rendszer költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vonatkoztatva 50-75%-kal magasabbak, mint egy hálózatra tápláló rendszer esetén. Ez az akkumulátor telep költségeinek és a tárolókapacitás korlátozott méretének eredménye. A hálózati kapcsolattal kiépített napelemes rendszer tehát olcsóbb, és egy gyorsabban megtérülő beruházás."
Amugy mindenkinek visszataplalos konfiguracioja van, vagy van aki akkumulatort hasznal? Ha jol neztem ezutobbi megoldashoz masfele inverter kell. Mik a tapasztalatok amugy ezugyben?
Most kaptam masodik ajanlatot, ok is ket inverterrel adtak, Suntech panelekkel (275W), egyik inverter 6.0-3-M, masik 4.5-3-S, ok 27/19 napelemre adtak az ajanlatot, 7.4kwp + 5.2kwp. Ez az ajanlat 2.7 + 2 milla, szoval 4.7 osszesen. Azthiszem kerek ajanlatot az altalatok ajanlott oldalrol is (irsa) illetve meg par masik cegtol is.
27*40V esetén (télen szikrázó napsütésben ez már 1000V felett van.) Nekem 24 panellel DK/37° a max string fesz 890V volt de +3db-nál már 1000V felé ment volna fel. A fenet tudja mit csinálna a symo, biztos van tartalék, de a biztosító, tűzoltóság nem lenne túl lelkes, hogy 1000V fölé mentem.
Ha megelégedsz bő 9 kWp napelemmel (ami 10e kWh körül hoz egy évben, persze a helytől függ), Pentelééktől* rendelhetsz 360 w-os panelekkel és elég a nagy tetőt használni. Feltéve persze, hogy a 360-as mérete ugyanakkora, mint a 275-ös.
*Nyilván nem csak tőlük, csak náluk láttam ilyen ajánlatot.
Sziasztok. A ket epulet kozott nincs semmi amire invertert tudnek rakni csak egy kert. A nagy teto alatt van a haz amiben akkor kellene hogy legyen az inverte (amennyiben 1 inverter lesz), mert ott van a villanyora is. Most tuzetesebben atneztem az ajanlatot es ez a fronius inverter ami rajta szerepel vmi Light verzio, wifi nelkul. Nemigen tudom mi a kulonbseg a sima es a light verzio kozott. Amugy a panelek amiket javasoltak azok jok vagy van naluk ar/ertekben jobb vetel is? (KiotoSolar 38e+afa).
A jelenlegi 600 W-os energia zabáló helyett egy takarékosabb pc:
CPU Intel s1151 Pentium Dual Core G4400 - 3,30GHz 14 280 Ft 18 136 Ft 1 db 18 136 Ft Gigabyte B250M-D3H Intel B250 LGA1151 mATX alaplap 20 520 Ft 26 060 Ft 1 db 26 060 Ft Spire SP1078B Maneo USB3.0 420W 12cm fekete ATX ház 8 160 Ft 10 363 Ft 1 db 10 363 Ft Kingston 4GB/2400MHz DDR-4 HyperX FURY fekete (HX424C15FB/4) memória 15 240 Ft 19 355 Ft 2 db 38 710 Ft
Összesen (nettó): 73 440 Ft Összesen (bruttó): 93 269 Ft
Bár a konkrét helyszín+körülmények nélkül bizonytalan a jóslás, de...
Kétlem, hogy a 2.inverter + 2.DCvédelem + 2.ACvédelem + 2.ACkábelezés az óráig olcsóbb és ésszerűbb lenne a 10-20 méternyi extra DC összekábelezésnél és az 1 nagyobb inverternél.
Mert nem csak az inverterből kell ám a kettő :-(
Az egyik string is lehet 20 panel a nagy tetőn és a másik is lehet a 13 panel és a maradék 7 panel.
Az inverter ekkor a nagy tető közelében ésszerű.
Pláne, ha a villanyóra is a nagy tető közelében van.
Szerintem amennyiben nem épületen belül helyezi el az invertert, akkor a mezők és az inverter közötti kábelek darabja 10m hosszú is lehet tűzvédelmi lekapcsoló nélkül.
Akár akkor sem, ha az egyik épületben helyezi el, ahol nincs meszebb a belépési pont és az inverter 5m vezetékhossznál, a másik mező pedig az épület belépési pontjától 10m-nél közelebb van.
Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy épületen belül max 5m, épületen kívül max 10m mehet tűzvédelmi lekapcsoló nélkül (+nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon).
Ennél a konfigurátornál pl. Symo 10.0-ásnál 27/13 db-os felállásnál elfogadja.
Értelmes tervező ilyen felállásnál a 27 db-hoz egy 7.0-ás háromfázisút, a 13 db-hoz 1 db 3 kW-os egyfázisút javasolna. Legfeljebb. De 1 db 10 kW-ossal vígan elmegy.
A ket teto mas meret, a 40 panelbol egyikre menne 27, masikra 13 darab. De ertem hogy mire gondolsz, a kisebbikre nyilvan eleg lenne kisebb inverter is.
Továbbá... Feltennél 2*5.5 kWp napelemhez 2*7 kW invertert? Ki az a kérődző lábasjószág, aki ilyent javasol?
A napelem mező teljesítménye mindig nagyobb, mint az inverter. Ha megnézed a Fronius méretező programját, a Symo-nál 2P napelemteljesítménynél szabja meg a felső határt.
10 m nem távolság. Csupán kicsit vastagabb DC kábellel kell vezetni. Symo 2 MPPT-s, eltérő mezőket is le tud kezelni. Erős túlzás a két inverter. Még a tűzvédelmi kapcsoló is olcsóbb. :-( Symo 7-es 11 kWp-t le tud kezelni.
Ha el tudod helyezni a két épület között az invertert, éppen nem kell még a tűzvédelmi kapcsoló. Persze mindkét épülethez külön földelés és DC túlfeszültségvédelem kell. Ez utóbbi mindenképpen kell mezőnként.
Az inverter Fornius, de kettot ajanlottak, tetonkent egy-egy mert a ket epulet kozott 10m tavolasag van es szerintuk esszerubb lenne igy kivitelezni. Szoval ket db FRONIUS Symo 7.0-3-M. (2x410e + afa)
E melett a panelek KiotoSolar markajuak, 40db 38e+afa aron. erre jon ra par sallang, kiepites 500e, es egy szep 27%-os afa, 1 misivel a vegen. Igy jott ki a 4.5 misi.
Nem ártana pontosítani a követelményeket. Sokallom a 11 kWp-t. 2 éve 6 kW 3f inverter + 6,5 kWp napelemes (Amerisolar) rendszer felszerelve került 2,45 m.-Ft-ba. Ez kiváltott havi 30 e.- villanyszámlát. Ma ennél sokkal olcsóbban megoldható. Múlt hónapban hozattam ÁFÁ-s számlával Fronius Symo 5.0-3M Light invertert 335e.-ért. 280-as poli napelem (Q-cells) 46e.- bruttó.
Kedvenc Pentelénk ~3.75 milláért hirdeti a 10-es 3f rendszert SMA inverterrel és a kétféle Sharp panellel. Fronius-szal, lehet, picit olcsóbb. Nem tudom, konkrét árajánlat kérésre nem olcsóbbak-e még kicsit.
Én most elbizonytalanodtam, 6 kW inverter, 3 kW panelre kértem az ajánlatot, de gondolkodom a 6/6 vagy 7/5 rendszerben. Kb. keddig ki kellene találnom, értelmesen-olcsón fel tudom-e használni a "felesleget". Nincs kedvem millás hőszivattyút venni, hogy igazán gazdaságos legyen a villannyal fűtés. De 2 év múlva bővítéshez sem, még ha az nem is nagy kaland már.
Üdv!
Havi 40e villanyszámla átlagosan jó tájolással kb. 40 panel ami nagyjából 71m2 helyet foglal. Pontosabb számoláshoz régió, dőlés, tájolás ismerete szükséges.
Kiindulásként nézd meg:
- Jelenleg rendelkezésre áll az ingatlanon 3x16A,
- van összesen 71m2 hely a 2 tetőn ( kb. Fele- fele),
- árnyékmentesek, tetőnként egyforma tájolásúak?
Amennyiben a betáp nem megfelelő, akkor hálózatbővítés és nagy eséllyel szabványos mérőhely kialakítás szükséges.
Ekkora rendszerhez az inverter már biztosan 2 MPPT kezel, tehát a két tető lehet eltérő tájolású.
Árnyék, vagy tagolt tájolás esetén megfontolandó a panelenkénti optimalizáló ( Maxim panelek + hagyományos inverter, Tigo optimalizálók + hagyományos inverter, SolarEdge rendszer, esetleg Huawei optimalizáló + Huawei inverter).
Hagyományos inverterek között az egyik legjobb a Fronius.
Napelem panelek közül én a legolcsóbb nevesek pártján vagyok, a minél gyorsabb megtérülés miatt. A cellák nagyon nagy részét úgyis csak pár gyártó készíti. Persze én könnyen beszélek, nálunk szerelés szempontjából mindegyik rendszer könnyen és biztonságosan megközelíthető.
A tűzvédelmi előírások miatt fontos, hogy az inverter és a mező távolsága, kedvezőtlenebb esetben tűzvédelmi leválasztó távkapcsoló beépítése szükséges.
Amennyiben az épületen van villámvédelem és a panelektől nincs meg a védőtávolság, akkor azokat is bele kell vonni.
Németországban a napelemes rendszerek fokozott villámveszélye miatt 10 kW feletti rendszer kötelező eleme.
Itt a homemade medencefűtés ki lett vesézve, lpe cső, keringető szivattyú, némi plusz cső, lpe tekercset tartó "alaplap", valószínűleg nincs olcsóbb megoldás. Cserébe dolgozni kell vele, meg kell hely a tekercseknek.
Szia! A medencefűtésre több opció van, az egyik a monoblokk hőszivattyú, ami 250e től millióig megkapható. A másik a napkollektoros fűtés, ha barkácsolós vagy, azzal a legolcsóbb, igaz, helyigényes. A Cser kft napkollektoráról nemrég volt szó.
Eljott az ido hogy szeretnek napelem rendeszt a hazunkra, es nekialltam utannajarni a dolgoknak. Egyelore meg a melyvizben tapogatozok, de visszaolvastam par oldalnyi hozzaszolasotokat, es ugytunik ti eleg komolyan bennevagytok mar a dologban. Tudnatok esetleg ajanlani par oldalt ahol megbizhato informaciok vannak a rendszerekrol? Szeretnek tajekozodni mielott belevagok. A rendszer ket teton lesz fennt, a hazon es a mellette levo garazson, es kb 40e forintnyi villanyszamlat kene fedeznie havonta (11kwp). Az energia nagyreszt mindennapi hasznalatra menne de szeretnek egy futott medencet is kesobb, de egyelore nemtudom eleg lesz-e ekkora teljesitmeny. Jelenlegi havi villanyszamlank kb 30e korul van. KErtem ajanlatot mar ket cegtol is, eleg korrektnek tuntek mindketten, es kb 4.5 milla koruli ajanlatokat kaptam. A markanevekkel sajnos nem vagyok meg kepben hogy ezek a panelek, es inverter jo minosegu-e, ebben is esetleg ha tudnatok egy iranyt muatni megkoszonnem. Tovabba ha van valakinek tapasztalata a medence futesrol (esetleg napkolllektorral jobb-e azt intezni - legfokeppen tavasztol oszig lenne futve nem telen) Elore is elnezest a sok kezdo kerdesert, de gondoltam mielott atvernek a szakik megkerdeznelek bennetetek is. Koszike.
Tudja valaki, Pentelénél mennyi lehet egy 275 W-os (Sharp) panel kábelekkel, tartóval?
Kaptam ajánlatot, 6 kW-os Symo 3 fázis + 10 panel 1.471 milla, de ebből nem derül ki, mennyi jut a panelekre, hétvégén meg nincsenek. Én meg szeretném kiszámolni több panellel is a kb. árat.
Már számolgattam korábban, egy 230V-os 3000W-os fűtőbetét, ami 5000Ft alatt van 3 sorbakötött táblánál 600W/m2, 4 sorbakötött táblánál 800W/m2, 5-nél pedig 1000W/m2 besugárzásnál ad teljesítménymaximumot.
A 3000W-nyi teljesítmény azért kell, mert annak van megfelelő ellenállása. Egy ilyen betéttel nem gond az átkapcsolás a napelem és a hálózat közt.
Amire nem is figyeltem.: 24 V-os töltő áramkörnél a csúcsfeszültség ~28 V, azaz jobban közelít a napelemek 30-32 V-os optimális munkaponti feszültségéhez. Egy 24 V-ra méretezett fűtőbetétnek ezt még illik károsodás nélkül elviselni.
Rettentő drága DC fűtőbetét helyett megoldás egy olcsó teljeshidas vezérlés a napelemektől várható csúcsfeszültség és áram elviselésére képes FET-ekkel. Pl. IRFP260, párhuzamos kapcsolás estén akár IRFZ46 vagy ..48. Ez elvégzi a DC/AC átalakítást tetszőleges (akár 50 Hz) frekvenciával és a termosztáttal lehet vezérelni a kikapcsolást. A DC fűtőbetét töredékéből kihozható. Kis módosítással drága mikroprocesszor vezérelt MPPT helyett (https://www.banggood.com/L60-60A-12V24V-Auto-LCD-MPPT-Solar-Battery-Charge-Controller-High-Efficiency-Solar-Tracking-System-p-1127913.html?rmmds=search&cur_warehouse=CN) jelentéktelen többletköltséggel "MPPT közelítő" vezérléssé alakítható egy LM 339 vagy LM324 IC-vel.
IGBT-nek csak nagy feszültségek esetén van értelme, párhuzamos kapcsolás 24-40 V-os feszültségeinél a FET olcsóbb és gazdaságosabb. 6 db napelem soros kapcsolásánál még mindig a FET olcsóbb, mint az IGBT.
Az MPPT funkció pedig már mindenütt gazdaságtalan pénzkidobás.
Persze hogy az, hiszen a 6 tábla 1500W teljesítményű napelemből bőven elég, ha 1000W-ot ki tudunk nyerni, a 2 plusz tábla meg azért kell, hogy ne ázzon alatta a tető.
Ennél nagyobb marhaságot idén még nem mondtál, csak tavaly.
Így van, nagyon drága. Ezzel annak érdemes foglalkoznia, aki valahonnan hozzájutott fillérekért sérült, de működő napelemekhez.
Egyébként az autós inverter helyett elég egy nagy terhelhetőségű (IGBT) hídkapcsolás, ami váltót tud csinálni a DC-ből. Innentől megszűnik a DC ív problémája.
De én bevallottan nem értek a napelemek lelkivilágához, pedig nézegettem amiket linkeltél.
A napelem áramgenerátor, ami azt jelenti, hogy bizonyos határig mindegy, mekkora ellenállást kötsz rá, azon mindig ugyanannyi áramot hajt át, ha a napsütés erőssége állandó. Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy kisebbet, aminek a maximális árama a legnagyobb napsütésben 1 Amper. Ha ezt rövidre zárod, 1 amper fog folyni a dróton, a feszültség ilyenkor 0. Ha 1 Ohmot teszel rá, akkor azon az 1 Amper 1V-ot fog létrehozni (teljesítménye U*I=1W). Ha 2 Ohmot, akkor az 1 Amper 2V-ot csinál(2W), ha 10 Ohmot, akkor 10V (10W). Ha 20 Ohmot, akkor 20V (20W).
Eddig tiszta áramgenerátor volt
Na efölött kezdődik a határ, 25 Ohmnál már nem tudja annyira emelni a feszültségét, hogy az 1A átfolyjon, itt pl csak 0,9A tud folyni, U=I*R=0,9*25=22,5V (P=20,5). Ha tovább növeljük az ellenállást, akkor tovább csökken az áram, 30 Ohmnál 0,8A, U=24V, P=19,2W. Ha megnézed, itt már a teljesítmény is csökken.
A következőkből indulj ki:
Adott a cekászod ellenállása: 0,64 Ohm
Adott a napelem maximális árama (katalóguslap), a linkelté 8,75A.
Ha 4 napelemet párhuzamosan kötsz, akkor az áramuk megnégyszereződik, ez 4*8,75=35A
A feszültség az az áram és ellenállás szorzata, tehát 35*0,64=22,4V.
A teljesítmény a kettő szorzata, tehát 35*22,4=784W
Az egyik panel "látszólag" feleslegesen van ott, hiszen a 3 panel tudná ideális esetben a 750W-ot.
Nagyon szépen bemutatja, hogy mi történik különböző napsütés-viszonyoknál, ha a legnagyobb teljesítményre számoljuk ki a fűtőszál ellenállását, illetve mennyivel több teljesítményt tudunk napi átlagban kivenni, ha 1,4-szeresére növeljük ezt az ellenállásértéket. A továbbiakban pedig felvázol egy átkapcsolható rendszert, ahol két fűtőszál van, és a napfény erősségétől függően a számára ideálisabbat kapcsolja be.
Tegyünk rá 10 tábla napelemet, azok együtt tudnak 80-90 Ampert is :) De hát úgyse fog szétégni szerencsétlen cekász!
Ha a napelemnek van egy maximális feszültsége, adott ellenálláson nem fog tudni nagyobb áramot áthajtani.
Írtam korábban hogy 900W 24V cekászt találtam, az elvileg 37.5A és 0.64Ω.
Ha négy panelt teszek rá: 37.5A / 4 = 9.37A jut egy panelre, ez több mint le tud adni.
Mint ahogy a 4*250W is több mint a 900W, szóval azt gondolnám három panelnél több nem kell, akkor nincs kihasználatlan teljesítmény.
Szerintem. De én bevallottan nem értek a napelemek lelkivilágához, pedig nézegettem amiket linkeltél.
A három panel + boiler + cekász az kb. 200k, komplett kollektoros rendszerek meg 800k-1M amit hirtelen feldobott a google, szóval négyszeres hatásfok, négyszeres ár.
@kiggyo
Kösz a linket megnéztem, ehhez is kell plusz boiler, a meglévőt nem akarnám átalakítani, jobb sorba kötve.
Kicsit hiányos az oldal nem találok minden szükséges infót, és a webshopban sincs minden amire szükség lenne.
Felveszem majd velük a kapcsolatot, lehet csináldmagad lesz a vége.
"Ekkor a napelemek működnek a névleges teljesítményük alatt akkor is, ha telibe süti őket a Nap."
Persze, épp az a cél, hogy kevesebbet vegyünk ki egy napelemből, mint amit tud. 4 darab 250W-os tábla helyett tegyünk fel hatot, hogy 1000W-al fűtsünk!
Nem kell semmit illesztgetned a névleges üzemi feszültségen kívül.
Nem hát! Egy 24V 1000W-os cekász Te írtad, 50A-el működik. Tegyünk rá 10 tábla napelemet, azok együtt tudnak 80-90 Ampert is :) De hát úgyse fog szétégni szerencsétlen cekász!
Persze, hogy nem kell illeszteni. Ahogy egy erősítőhöz sem kell a hangfalakat illeszteni.
Teljesen mindegy, hogy 2, 4 vagy 8 Ohmos hangszórót teszünk rá, ugyanakkora teljesítménnyel fog szólni. Ja, mégsem! Hát ez röhej. Jó lenne, ha befejeznéd itt a baromságaid szórást, de tényleg.
Napkollektor jó időben (magas környezeti hőmérséklet) elérheti a 80 %-os hatásfokot. Még a síkkollektor is. A vákuumcsöves akár télen is, de az kicsit drágább. Míg a jobb napelemmodulok teljes felületre (nem egy cellára) vonatkoztatott hatásfoka 17-18 %. A legjobbak, pl http://www.lg.com/us/business/solar-panel/all-products/lg-LG370N2W-G4 ~19 %. Nem rossz becslés az a négyszeres. :-)
Ennél például 31,5V és 5,5A. Ehhez az értékhez 31,5/5,5 = 5,72 Ohmos cekász ellenállás kell. Ha több panelt kötsz párhuzamosan, akkor annyival szorozd ezt az értéket. Ahhoz a 24V-os betéthez nehéz illeszteni direktben a napelemeket, hogy a lehető legnagyobb hatásfokkal üzemeljenek, túl kicsi az ellenállása. Azt korábban (más fórumon) kiszámoltuk, hogy ha 600W/m2 besugárzásra van méretezve a fűtőszál, akkor veszíted a többi tartományban a legkevesebbet.
Itt van egy kis számolgatás 24V-os betétre, többféle teljesítménnyel, illetve 1,2,3 stb panelszámra a fenti típusból:
Nem kell megsértődni azon, mikor Te magad mondod ki, hogy nincs igazad.
Mikor azt mondod, direkt mehet a fűtőbetétre a napelem, nem kell semmi hókuszpók, aztán kiderül, hogy 1000W miatt 1500W-nyi napelemet feltetetnél. Vagy egy darabot, mert azzal is fűtene, de a 250W-os panel csak 50W-ot tudna belepumpálni az 1000W-os fűtőbetétbe. Nekem már az elején bebizonyítottad, hogy fogalmad sincs, hogy működik a napelem, mi az áramgenerátor fogalma, mi a teljesítményillesztés fogalma, vagy hogyan kell egy karakterisztikát leolvasni. Ha meg meg lettél szorongatva, mint ahogy most is, akkor játszod a sértődöttet.
A kedvencüket, Ohm törvényét erősen figyelve, a 24V-hoz 1000 Watton ~50 Amper áramerősség tartozik.
Itt bactad el. Igaz, marha pontatlanul, mert csak 41,6A , de az említett napelemből ehhez is 4,75 panel kellene, ami ugye többet is tudna illesztve, mint 1000W....
Pontosan, jól mondod. 2 lehetőség van, 600W/m2 besugárzáshoz számoljuk ki a szükséges cekász ellenállást, így aránylag kicsi a veszteség, vagy pedig MPPT-t használva kivesszük a maximális teljesítményt a napelemekből.
Ráadásul 900W 24V-os fűtőszállal egy panel 1000W besugárzásnál 19,6%-os hatásfokkal dolgozna...
A kedvencüket, Ohm törvényét erősen figyelve, a 24V-hoz 1000 Watton ~50 Amper áramerősség tartozik.
A 2000 Watton már majdnem 100.
Az alkatrészek áramterhelése az egyik igen fontos paraméter.
Az egész egyébként összerakható a kereskedelmi fogalomban kapható cuccokból, több száz Amperes DC áramok szétszedésére készült mágneskapcsolók is vannak elérhető áron.
24 Voltos fűtőszállal rendelkező boljer kell, beszerezhető a Hajdúnál. (Ügyvezető Hajdú István)
Ebben nyilván a magas DC áramra méretezett hőkapcsoló van, gyárilag beépítve.
Erre mehetnek a napelemek párhuzamosan, direktben.
Semmféle MPPT és hasonló cicoma nem kell, szükségtelen pénzpocsékolás.
Inverter sem kell ehhez és egyéb kiegészítő szabályozás sem.
Kicsit alább megtalálod a a bojler(ek) beépítésének alapelvét, vagyis a napenergiás bojleredet a meglévő elé sorba bekötve, a befutó napenergia mennyiségének megfelelő mértékben csökken a villanyszámlád.
Ha csak egy napelemmel hajtod, akkor annak megfelelő mértékben kapsz meleg vizet, de 1 kW-nál többet nem tennék semmiképpen.
Ha jól emlékszem te barkácsolós fajta vagy, úgy kispénzből is egész használható cuccot lehet kihozni, főleg ha már van meglévő villanybojlered. nézd meg ezt:
Tulajdon képen van értelme a befektetésnek, hiszen a napelem legalább megtérül. A napelemet nem fürdő víz előállítására kell használni, hanem mindenre ami elektromossággal működik! Ahogy számoltam 2-2.5 milliótól már van értelme a befektetésnek, mivel az már biztosan túl fog termelni, amit ki lehet venni a hálózatból (pl. split klímával hűteni-fűteni), így a megtérülési idő jelentősen rövidül.
Én pontosan tudom, hogy hogyan építeném meg, ám semmire nem akarlak rábeszélni.
Jó, ne beszélj rá, de sorold fel.
Napelemtábla, bojler ...
@japofan:
Értem én hogy jó a szaldó, de nem akarok 20 éves hitelt felvenni, több milliós rendszert tenni a tetőre, stb, stb. Legyen sokáig szaldó, térüljön meg mindenki beruházása, én nem vagyok ellenére, de ÉN nem akarok belevágni és kész.
Kis beruházás, akár alacsonyabb megtérüléssel belefér.
1-200k még úgyis belefér ha tulajdonképp sose térül meg, de legalább tudom, hogy napból van a melegvíz.
Több nem, akármekkora haszonnal kecsegtet.
p.s. :
a napelem árából befejezem a tetőteret és havi 100k-ért röhögve kiadom
Látom fejlődsz. Eddig hasznos infót nem kaptunk tőled. Az, hogy 10W-al is lehet fűteni a bojlert, meg a lőtéri kutyát nem érdekli, attól nem lesz meleg víz.
Igen, igazad van, csak sok benne a jelenlegi, ha, akár és a talán is.
650eFt beruházás nem kevés, hasznosabban is el lehet költeni. hőszivattyús bojler, B tarifáról, vagy akkor már a fűtés mellé csapva hőszivattyúra a HMV előállítást.
650eFt-ból nagyon ideális esetben van meg a 2.2kWp plusz napelem is, és ne feledjük, B tarifát váltasz ki vele.
Nekem kimondottan jó érzés hogy a nap sugaraiból jön a melegvíz amikor csak tud, nem kell hozzá szolgáltató, nincs bizonytalanság.
Amellett hogy most van ingyen szaldó, nem érdemes pazarolni az áramot. Én pl most vettem hőszivattyús szárítógépet mert harmada annyit fogyaszt (lemértem) és emiatt nem kellett plusz napelem a tetőre.
A szaldó nagy ajándék, ki is használom amíg lehet de csak erre nem merném feltenni a 25 éves fűtés/HMV előállításomat.
Most megint az van, hogy csak lehülyézni tudsz? 1 tábla napelemmel hány liter vizet tudsz felmelegíteni egy nap alatt 15-ről 55 fokra? Más energiaforrást nem vehetsz igénybe!
Talán meg kellene érteni azt a konkrétan is megfogalmazott perifériális kritériumot, hogyha valaki nem akar teljes rendszert kiépíteni a szaldó kedvezményei miatt.
Ami mellesleg ma van, de holnap már nem biztos hogy lesz, vagy ilyen formában lesz.
Azt sem lenne hátrányos alapvetőnek tekinteni, hogy nem a szaldó adja az energiát, hanem a Nap.
1 tábla napelemmel nem lesz melegvized, csak langyos.
Bakker, a töpörtyűs Móricka elbújhat melletted az együgyűségben. :DD
A többire meg a régi megállapításom vonatkozik.
A jóindulattal osztogatott együgyű marhaságok csak elijesztik a józan gondolkodású embereke még a napelemek környékéről is.
Hülyeséget beszélsz, de azt legalább szívósan teszed.
Ha 7 órát süt a nap (ez tavaszra és őszre igaz), akkor 1kW napelem kellene hozzá. Ez 4 tábla. Itt már 200 ezer. Aztán kellene hozzá egy fűtőbetét is, 24V-os az 35 ezer. (Én kiegészíteném egy MPPT-vel is, vagy méretezném a fűtőbetétet, hogy a maximálisat kihozzam a napelemekből, hátha délutánra beborul, vagy már márciusban is elég legyen a 4 tábla. Nem szükséges hozzá, mert fűt akkor is, ha direktbe van a betétre kötve a napelem). Aztán még hozzájön, hogy DC-t kell kapcsolni üzembiztosan, mert a bojler beépített hőfokkapcsolója AC-ra van méretezve, ez még egy 10-es.
Ez már volt, Móricka ! :DDD
Aki ilyen marhaságba ölné a pénzét, annak biztosan nagyon sok van.
Ha 100k-ból kijönne, én se gondolkodnék rajta. 1 tábla napelemmel nem lesz melegvized, csak langyos.
Jazzkedvelő számítására alapozva naponta 5-7 kWh kell ahhoz, hogy estére legyen melegvized (tehát nem csak rásegítesz, hanem fel is melegíti a 120 liter vizet 15-fokról 55-re).
Ha 7 órát süt a nap (ez tavaszra és őszre igaz), akkor 1kW napelem kellene hozzá. Ez 4 tábla. Itt már 200 ezer. Aztán kellene hozzá egy fűtőbetét is, 24V-os az 35 ezer. (Én kiegészíteném egy MPPT-vel is, vagy méretezném a fűtőbetétet, hogy a maximálisat kihozzam a napelemekből, hátha délutánra beborul, vagy már márciusban is elég legyen a 4 tábla. Nem szükséges hozzá, mert fűt akkor is, ha direktbe van a betétre kötve a napelem). Aztán még hozzájön, hogy DC-t kell kapcsolni üzembiztosan, mert a bojler beépített hőfokkapcsolója AC-ra van méretezve, ez még egy 10-es.
Mekkora a legkisebb, de értelmes méretű hmv tároló? (Már az ára miatt.)
Van valami olcsó megoldás, hogy ha a hmv fázisán éppen nagy a terhelés, ne kapcsoljon be a fűtés? (Arról a 16 A-es fázisról megy a szivattyú, időnként a fűnyíró, medenceszűrő, szóval nem mindig lenne egészséges, ha még 1500-2000 w terhelné.)
Én speciel befektetnék mondjuk 100k-t hogy nyáron ingyen legyen HMV-m, a megmaradó villanybojler mellett, az mindegy hogy solar hmv tároló, vagy napelemre direktre kötött bojler ez a bizonyos befektetés.
Viszont szaldós teljes rendszerre nem akarok beruházni.
Ha csak rákötöm a panelt egy bojlerre és kész, az jóval egyszerűbb mint a hőcseréló cuccokat csövezni.
Az egyik azt mondja jobb a hőcserélő, a másik szerint direkt mehet a napelem, a harmadik szerint a munkapontok okán kell inverter, ami viszont már túl nagy beruházás, a negyedik szerint csak a szaldó és semmi más.
Viszont ti a farkatokat méregetitek értelmes beszélgetés helyett, ezért aztán én mint laikus aztán qrvára nem tudom eldönteni merre induljak.
A sarkában csak akkor gyűlik össze az energia, ha nincs megfelelően vízszintbe állítva.
Amikor a rendelkezésedre áll, akkor melegítesz a napenergiával.
És ha akkumulátorban van eltárolva az energia? Akkor a nap energiájával fűtök, vagy az akkumulátoréval? Igen, a hálózati tárolást idézőjelbe kellett volna tennem.
Az enyémeknek a háta szokott púposodni ahogy sokasodnak benne az elektronok, de le szoktam belőle engedni mielőtt eldurran. Nyáron oda kell erre figyelni.
Napelemmel kétféle képen lehet előállítani meleg vizet: vagy akkor melegíted vele a vizet, amikor süt a nap (pont úgy, ahogy a napkollektor), vagy pedig eltárolod akkumulátorban vagy a hálózatban, és igény esetén használod fel az energiát.
Vagyis egyféleképpen.
Amikor a rendelkezésedre áll, akkor melegítesz a napenergiával.
A szaldós elszámolás során nem a napelemek energiájával melegítesz.
A hálózatban nem tárolható energia, abba mindig annyit adnak be, amennyit a fogyasztók kivesznek.
A napenergia és a hálózat közötti viszony ilyen szinten téves értelmezése igencsak elkeserítő, ám ugyanakkor felettébb jellemző is.
Jelenleg egy kicsit agyrémnek hangzó rendszer van. 3000 literes puffer a fűtésre (fatüzelésű kazánhoz) ebben van egy csőkígyó ami átfolyósan adja a melegvizet. Fűtési szezonban így van melegvíz.
Nyáron pedig egy alsó csőkígyóval fűtöm ezt a sok vizet, 4 db cser féle alu abszorberrel, a szarufák közé berakva, lexannal takarva.
Ez egész nyáron 50 fok felett tartja a 3000 liter vizet.
Meleg vizes a mosógép, mosogatógép, meleg vízzel töltjük a gyerekmedencét, szóval van használat.
Most a tető átépítés miatt lekerülnek, lesz egy nagyobb reform. Hőszivattyú fog fűteni, egy 300 literes HMV tároló lesz, és 2 abszorbert bedobozolok, rákötöm hadd segítsen be.
többször nekifutottam a napkollektor vs. napelem kérdésnek számolgatni, nem győzött meg arról az állításról hogy a napkollektor hülyeség. Szerintem a titka az hogy olcsót kell felrakni, nem kell egész éves rendelkezésre állásról ácsingózni. Nálam áprilistól szept-októberig kizárólag arról megy a melegvíz ,több mint 10 éve teszi a dolgát.
Most lesz tetőcsere és felmerült bennem hogy érdemes-e vesződni az átszereléssel (eddig tetőbe süllyesztett abszorber volt, most valami doboz kellene neki), valószínű érdemes lesz.
A napelemek önmagukban használva alkalmatlanok arra, hogy a hálózati energiaellátást helyettesítsék.
Ez igaz. Ilyet nem is mondtam. De az energiát ugyanúgy le tudják adni, teljesen mindegy, hogy átalakítva 230V váltóra használom fel, vagy a nyers DC feszültséget.
Senmmiféle használhatósága nincsen neki, mert nem biztosítja a folyamatos és adott szintű energiaellátást.
Pont ahogyan a napkollektor sem, mégis használják HMV előállítására.
Napelemmel kétféle képen lehet előállítani meleg vizet: vagy akkor melegíted vele a vizet, amikor süt a nap (pont úgy, ahogy a napkollektor), vagy pedig eltárolod akkumulátorban vagy a hálózatban, és igény esetén használod fel az energiát.
Egyetlen napkollektor képes előállítani egy család melegvizét nyáron, mikor hosszabb a napsütéses órák száma. Télen a rövidebb idő miatt ugyanazt az energiát már csak több napkollektor tudja előállítani. Ugyanez tökéletesen igaz a napelemre is, csak azt kell figyelembe venni, hogy a napkollektor ugyanakkora felületen 3-4-szer akkora energiát tud előállítani.
Azt viszont nem állítottam, hogy csak napelemekkel (mint ahogy csak napkollektorokkal) elő lehet állítani minden nap a szükséges melegvizet.
Mivel pavarotti olvtárs napelemes bojlerről kérdezett, én felvázoltam, hogy a használható kategória legalább 1000W-nyi napelemről indulna. A villanybojleresek 100-150kWh havi fogyasztásról beszélnek, ami napi 3-5kWh, ezt az év nagy részén tudná is hozni. Ha télen is szeretnénk meleg vizet, akkor ennek duplája, triplája is szükség lehet. És ilyen teljesítmények mellett is szükséges mellé hálózatról történő fűtés.
De 10W-al még nem fűtesz, csak lassítod a hűlést. Jazzkedvelo olvtárs nagyon szép számítást vezetett le, mekkora igénye lenne egy 120l-es bojlernek, hogy tisztán napelemmel fűtsük. Szóval egy tábla napelem annyi, mint halottnak a csók. Nyáron esetleg lesz belőle melegvíz, télen meg ha tud 50W-ot, akkor nem hűl ki.
Tegyél már rá egy teljesítménymérőt, és fényképezd le, amikor épp 10W-ot fogyaszt vagy bármennyit 200W alatt. Az a bojler akkora terhelés az inverteren, hogy fel sem tud épülni a 230V.
Azt DC-DC konverternek hívjuk, esetleg PWM szabályzónak. Azt mondta, inverter. Azzal meg lehet csinálni, de ez-Úr azt mondta, teljesen felesleges bármi tenni a napelem és a bojler fűtőszála közé, felesleges a teljesítményillesztés is. Annyiban igaz volt, hogy ha csak simán összekötöm, akkor is fűt. Nade ha már az ember beleteszi a pénzét, akkor vegye ki belőle a maximálisat.
Lehet venni 25-ért 24V-os 900W-os betétet, amire rá lehet kötni párhuzamosan 4 napelemtáblát. Meg lehet venni 3000Ft-ért 230V 3000W-os fűtőbetétet, amire ugyanazt a 4 táblát sorban ráköthetem. A különbség nem csak a 22 ezer forint lesz, hanem a napelemekből kivehető teljesítmény is, ez utóbbi javára.
Te a kereskedelemben kapható inverterekből indulsz ki, hogy azt tesz rá.
Azt teszek rá.
Most is az van rajta, és 0 teljesítményt visz be a bojlerbe, mert este van és a napelemek nem termelnek.
Ha reggel lesz és kapnak némi fényt, akkor majd elkezdik melegíteni a bojler vizét akkora teljesítménnyel, amekkorával a napsütésből eredően rendelkeznek.
Azt jobban feléred, mert közelebb van a nullához? :))
Szóval 10 Wattnyi teljesítmény is bevihető akármekkora bojlerbe, ez tény.
Ha valakinek ebből a 3 perc felfűtési idő marad meg ebből, az nyugodtan elmehet agydonornak, mert a kínálata az alig használt kategóriában jó eséllyel előkelő helyezést érhet el.
Unatkozott, kötözködött, elment.
Én szórakozni járok ide.
Amikor rossz a kedvem, idejövök röhögni rajtatok. (Akinek nem inge, nem veszi magára)
A csökött gondolkodás ilyen szintű tobzódása a mai napig lenyűgöz, és minden nap tanulok valami újat.
Jóvanna, jogos a baszogatás, este félrészegen bemásoltam a gyakorikérdésekről, nagyon át sem olvastam, csak az értéket láttam, hogy stimmel.
De ez meg azt mondta, 10W-tal fűti inverteren keresztül a bojlerét. Na ezt magyarázd meg, hogyan. Mert ha az inverter bekapcsol, és 230V-ot ad a kimenetére, akkor az 1500W-os bojler megkéri az áramát, és az úszorí soha nem lesz 10 Watt.
Értem én a megoldást, csak kérdés mennyire jó ez így. felszerelsz szerelvényezel egy plusz bojlert, keresel helyet neki a meglévő mellé azért hogy ezt így ilyen formában használd. Ráadásul nő a veszetsééged a rendszerben - víztömeg kontra külső hőleadó felület aránya erősen romlik.
Biztosan megtérülő gazdaságilag? Sokkal egyszerűbb egy bojlert vagy HMV-t megfelelően vezérelni. Persze van a mikor indokolt tud lenni a kétbojleres megoldás is - de ez elég ritka eset. Ez így nagyon egy mesterkélt megoldás.
Nem mellesleg a "főbojleredet" mindig kell majd fűtened mert hőveszetséged van. Akkor is ha rendelkezésre áll valamilyen formában a napenergia és azzal a "napbojlered" fűtöd. Ha van valamilyen formában napenergiád, és azzal nem a "főbojlered " fűtöd, akkor mindig valamivel azt is kell fűtened..... Főleg ha mondjuk fél egy napig nem nyitják meg a melegvizet és ürítik ki a bojlert, hogy legyen ami utánamenjen.
HA a "napbojlerben" csinálsz is elég meleg vizet, az mire hasznáaltba kerül lehet újra kihűl és fűtheted fel a "főbojlerrel " megint. Ahelyett hogy direktbe a "főbojlert fűtenéd" megfelelő rétegződés mellett.
Egy HMV tartálynál aminél alul van egy fűtőszál ugyanezt a hatást eléred, nem kell két bojler..
De a legtisztább ha nem elektromosan fűtőd, mert annál drágább megoldás nem igen van.
Tudom miből indult indult ki, de akkor is ilyeneket írni:
"A víz felmelegítéséhez szükséges energia 1,16 W elektromos áram literenként és fokonként"
Milyen az az 1.5kW elektromos áram? Meg a többi is amit leírtál.... Még olvasni is fájdalmas.
nem azt írta, hogy 10W.-tal kifűti, hanem hogy annyival fűti nagy különbség. Sehol nem állította, hogy ezzel felfűti a tartályt.
(Mégegyszer nem az illetőt és stílusát szeretném védeni, de ne adjatok olyat a szájába akkor se, ha nem mondott olyat). 10W-tal fűti. Ennyit írt. Ez persze kb semmire sem elég, ez más kérdés. de ha annyi áll rendelkezésre akkor annyit használ. nem az6t mondta hogy felfűti vele a tartályt hanem erről a betáplálásról ennyi hőteljesítményt rak bele. Nyilván ettől nem lesz melegvize...)
Valaki írta, hogy ginop-ban valamelyik bank elfogadta a nagyobb inverter, fogyasztáshoz igazodó panel kombót. (Másnak meg volt ellenkező tapasztalata.) Ha magára ismer, ossza már meg (akár privátban) a bank nevét. Köszönöm!
Köszönöm a pontosítást és a számolásokat. Amiket leírtál, azt igazolják, hogy egy bojlerhez a 4 tábla is kevés lenne. Az eredeti kérdés, amiből kiindultunk, hogy miért nem terjedt el a napelem-bojler páros. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=147860281&t=9055259
Tehát a bojler közvetlen a napelemen, DC-n. Erre reagáltam, hogy alsó hangon is 4 tábla kell, de mint számoltad, még ez is édeskevés. Aztán hozzájön a 25 ezer ft körüli fűtőbetét, (24V 900W 4 táblához kevés lenne).
Aztán írtad, hogy bojler hővesztesége sem elhanyagolható, tehát Nap_Pali olvtársunk rögtön nem mondott igazat, hogy ő 10W-al fűti, hiszen azzal nem tudja, maximum lassítja a hűtést (hamár ki kell forgatni a szavakat).
Aztán Ez az ember belekötött abba is, hogy minek a 4 napelem, mikor egy is fűti.
"Másik lehetőség, DC-vel fűtöd a bojlert, közvetlen a napelemről. Ide is kell a 4 napelem,
Meg a túróst!
Az egy napelem ugyanúgy elkezdi bevinni az energiát, mint a több.
Nyilván a maga teljesítményén."
Igazat írt, de az egy az mire is elég? Igaz, ő nem számolt semmit. Még sohasem.
Egyetlen bojlerben gondolkodva semmiképpen nem megoldás, mert a HMV-re mindig szükség van, nem függhet a rendelkezésre álló víz hőfoka a napsütés tényétől és annak intenzitásától.
Napenergiát HMV készítésre úgy érdemes alkalmazni, hogy a bojler elé sorba kell kötni egy másikat, amibe kizárólag a napenergiával fűtött víz van.
Ezt szépen lehet szabályozni, alacsony teljesítménnyel is lehet fűteni.
Ebben aztán vagy van meleg víz, vagy nincsen, vagy csak éppen langyosra sikerül.
Az eddigi bojlerben (főbojler) mindig van meleg víz, mert azt az eddigi módon fűtjük.
A megtakarítás ott jelentkezik, hogy a főbojler az eléje kötött napelemes bojleren keresztül kapja a bemenő vizet, ami ugyebár lehet langyos, vagy akár teljesen felfűtött állapotban is.
De lehet teljesen csapvíz hőmérsékletű is, ha egyáltalán nem süt a Nap.
A főbojler annyival kevesebbel fog fűteni, a szükséges hőfok eléréséhez annyival kevesebb energiára van szükség, amennyit a napelemes bojlerbe már bevittünk és megemeltük annak vizének hőmérsékletét.
A megoldás teljes, mert mindig van meleg víz, és az annyival olcsóbban, amennyi napenergiát erre tudunk irányítani.
Nem azt írta, hogy ekkora teljesítménnyel fel is fűti a bojlert....
Nem védeni akarom az illetőt, de tessék elolvasni amit írt.
Kb annyit írt, mint hogyha a 240W-os napelem modul elő tud állítani 20W-nyi teljesítményt is ha olyanok/rosszabbak a körülmények.
Ugyanígy egy 1000W-os fűtőszálat is lehet 10W-nyi energiával táplálni, ami többféleképpen is lehetséges (akár nem teljes időkitöltéssel átlagban hozva ezt az értéket, vagy akár csökkentett áram és fesszel).
Az a baj, hogy nem tiszták a mértékegységek sem és a többi sem....
"A víz felmelegítéséhez szükséges energia 1,16 W elektromos áram literenként és fokonként"
Majdnem. Egy liter víz egy celisius fokkal történő melegítéséhez 1.16Wh energia (és nem teljesítmény) szükséges (ez a fajhőből lett átváltva)
120 liter víz 40 fokkal történő hőmérséklet emeléséhez 120x40x1.16 azaz 5568Wh, 5.568 kWh szükségeltetik. És akkor még nem számoltam a veszetségeket! Egy 120 literes bojler veszetsége típustól konstrukciótól függően 1.5kWh környéke, azaz máris 7kWh az energiaigény.
Télen a napelem kb 1/6 teljesítményét tudja - átlagosan. Ha süt ezerrel a nap, akkor jobb, ha kevésbé süt, kevésbé jobb. Inkább az utóbbi áll fent.
Azaz ha télen tisztán napelemből kellene megtermelned a cekászba a melegítést hálózat nélkül ideális tájolás esetén kb 8-10kW-os napelemmezőre lenen szükséged.......
HA a 120 literes bojlerből csak 60 liter melegvizet használsz el naponta, akkor elég lehet a fele is, ha többet és többször fel kell fűteni, akkor viszont nagyobb mező kell.
"Szóval a 10W majdnem elég, hogy pótold a veszteségét a bojlernek. "
Lécci nézd már át a fizika könyvedet, vagy ne írd le azt amit leírtál.... A napi vesztesége egy 120 literes bojlernek átlagosan 1.5kWh, de legyen csak 1. Azaz ha folyamatosan adott teljesítménnyel szeretnéd fenntartani benne a hőmérsékletet, akkor kb 40-50W-os hőteljesítménynek kellene mennie benne folyamatosan, kb az pótolná.
Ja, volt egy külföldi villanyszerelő ismerősöm, Ő Demi Moore-nak épített 1 napelemmel bojlert. Igaz, Demi Moore mindig hideg vízben fürdött. Szóval lehet így is csinálni, Deminek...
Nézzük a napi használatot. 120 literes bojler, aminek átlagos használat esetén a napi fogyasztása 2-5kWh használattól függően. Ezt a teljesítményt be kell tenni a bojlerbe egy szűrt napos időben is, akár télen, mikor jó, ha 8 órát van fenn a nap. Ha a legkisebb, 2kWh-val számolunk, azt jelenti, hogy a 8 óra alatt, óránként 250W teljesítmény kell. Ehhez 1 tábla napelem kevés, hacsak nem felhőtlen az ég. 2 tábla talán elég, ha nagyon jó a tájolása, és legalább 500W/m2 a besugárzás. Ha azt akarod, hogy a napelemek mellett mindig legyen melegvized, 4 tábla alatt nem érdemes nekiállni. Persze lehet 10W-al is fűteni a villanybojlert. A víz felmelegítéséhez szükséges energia 1,16 W elektromos áram literenként és fokonként. Szóval a 10W majdnem elég, hogy pótold a veszteségét a bojlernek.
Visszatérve az eredeti kérdésre, napelemes bojler vs. Napkollektoros.
Megfelelően méretezett hőcserélő esetén szépen tud rétegződni a víz a napkolis esetben ahogyan felülről lefelé halad a hőcserélőben a víz. Azaz egy rövidke napos szakasz után lesz mondjuk 50 liter melegvizem a 300l-es tárolóban, hosszabb napsütés esetén akár 300 liter. A keringető szakaszosan indul, megvárja míg rendes hőfokra melegszik a napkoliban a víz (50-60fok) és akkor indul.
Ráfűteni nem kell árammal a tárolóra, de rövidebbre kell fogni a tusolást ha érzi az ember hogy kezd langyosodni a forró víz a tus alatt.
De mi a helyzet fűtőszál esetén, ha pár 10-pár 100 wattal fűtjük? Lesz 300 liter 30 fokos vizünk? Azzal nem lehet tusolni sajnos.
Agyaltam anno sokat eme hátrány kiküszöbölésén, több fűtőszál kellene bele különböző magasságban és azokat kapcsolatni. Na de itt már bonyolódik is a dolog.
Szerintem ezért nem terjedtek ezek el, maradt a napkoli, vagy ami még jobb: a szaldót kihasználva betolni a hálózatba a termelést és kivenni amikor kell egy sima bojlerrel.
A 25 ös alukábel 16 os réznek felel meg ellenállás szempontjából. Földbe mechanikailag jobb a földkábel, de mégjobb a combos védőcső.
A földkábelezésre komoly előírások vonatkoznak ( mélység, homokágy, jelzőszalag) .
Arra most kapásból nem emlékszem, hogy tervezéssel mi a helyzet, minden esetben szükséges, vagy van valami kibúvó amivel terv nélkül is szabályos.
Különálló telepítés esetén, ha jól emlékszem villámvédelem szükséges, amit terveztetni kell és 6 évente kötelező a felülvizsgálat.
Aki tudja, mi az erre vonatkozó hatályos rendelkezés kérem javítson ki! Köszönöm!
Ebből is látszik, milyen nehéz a felfogásod. 29 éve váltam meg a villanyszerelő foglakozástól, azóta számítógépműszerész, hálózati rendszergazda foglalkozáson keresztül eljutottam a műszaki informatikus mérnöki címig. Ha neked még ez is kevés, növeld azt a 10 W-ot!
Más oka van ennek, de kár aggódni, mert mire a ginop-ból napelem(min. fél év) lesz addigra akár jobb árfolyam is lehet. A napelemek meg szépen lassan de egyre olcsóbbak lesznek.
Amúgy meg egy átlagos 312 árfolyamhoz képest csak 2-2,5%-os romlást jelent a 319.
Úgy látom, az állam a növekvő béreket kompenzálandó elengedte a forint árfolyamát, nem túl jó ez nekem napelem vásárlás előtt. Pedig éppen kezdeném intézni a ginop-ot.
Amelyik bojlert inverteren keresztül lehet használni, az a bojler olyan fűtőszállal működik, ami 230V-ra van méretezve, és a fogyasztása általában 1500 és 2500W között van.
Nekem pontosan ilyen bojlerem van.
Ott volt a boltban, a polcon.
Ez a bojler két állapotot tud, vagy fűt, vagy nem.
Illetve szabályozott módon fűt.
10 Watton is.
Mivel 230V-os (mivel azt írtad, inverterről működik), így 230V-ot kapcsolsz rá, az invertered nem fog ennél kevesebbet rákapcsolni. Ha viszont rákapcsolsz 230V-ot, az bizony kapásból a névleges teljesítményével fog fűteni (a fent jelzett 1500-2500W között, beépített fűtőbetéttől függően).
Azért ezt a szakmai favágást ne nagyon mutogasd!
És akkor most jössz te: hogy is tudsz 10W-al fűteni?
Jól láttad.
Azzal jöttem.
De van egy igen találó közmondás: Tanulj tinó, ökör lesz belőled!
Az ökröknek, akinek a 25 Wattra az egyszerű agyuk elketyegtetéséhez, telik ilyesmire.
Akinek nem jut a 25 Watt sem, azok tinók maradnak életük végéig..
Drága barátom, akkor most elmagyarázok neked valamit:
Amelyik bojlert inverteren keresztül lehet használni, az a bojler olyan fűtőszállal működik, ami 230V-ra van méretezve, és a fogyasztása általában 1500 és 2500W között van. Ez a bojler két állapotot tud, vagy fűt, vagy nem. Ha nem fűt, akkor nulla az áramfelvétele, de mi van, ha fűt? Mivel 230V-os (mivel azt írtad, inverterről működik), így 230V-ot kapcsolsz rá, az invertered nem fog ennél kevesebbet rákapcsolni. Ha viszont rákapcsolsz 230V-ot, az bizony kapásból a névleges teljesítményével fog fűteni (a fent jelzett 1500-2500W között, beépített fűtőbetéttől függően).
És akkor most jössz te: hogy is tudsz 10W-al fűteni?
Ezt te mondtad kerek perec. Azt meg magyarázd meg, hogy járatsz egy 230V 1500W-os bojlert 10W-on?
De azt is írd meg, 10W-al mennyi ideig tart felfűteni?
Váó! 10 Wattal mennyi idő alatt fűtöd fel a bojleredet? Vagy 1 napelemmel, ami borús időben jó ha 50W-os ad? Persze egy gyertyalánggal is fel lehet fűteni a bojlert, ha nincs vízkivétel. Igaz, neked 24V-os napelemed van, az teljesen más....
...a napelem és a bojler közé teszel egy invertert, de az csak akkor fog fűteni, ha a napelemek tudnak akkora teljesítményt szolgáltatni, mint amire a bojlernek szüksége van (tehát egy 1000W-os bojler 4 270W-os napelemmel csak akkor fog fűteni, ha telibeveri a nap).
Nem kellene az ilyen marhaságokkal etetni az erre tévedő érdeklődőket!
Ezek az emeletes ökörségek még rossz hírét keltik a napelemeknek.
Én 10 Wattal is fűtöm a bojleremet az inverteren keresztül, akármilyen hőfokon, biztosan azért problémamentesen, mert még nem vagyok tisztában azzal, hogy azt nem lehet.
Másik lehetőség, DC-vel fűtöd a bojlert, közvetlen a napelemről. Ide is kell a 4 napelem,
Meg a túróst!
Az egy napelem ugyanúgy elkezdi bevinni az energiát, mint a több.
Nyilván a maga teljesítményén.
P.S.
Aki erre jár, arra figyeljen, hogy még véletlenül se dőljön be ezeknek a magamutogató, ostoba tudálékosságnak, mert ráfázik!
Nem igazán értem. Ha megfogod akármelyik fázist, a fél amperes ultragyors üvegbiztosíték sem fog kioldani. Ha villáskulccsal rövidrezárod a fázist és a nullát, nem illene ráznia. Ahol számít a kioldás sebessége, hogy rövidebb ideig csípjen, az a FI relé. Hacsak nem vezeted át a névleges értéket magadon, de az már több, mint kellemetlen.
Szia! Ezt már számolgattuk. Ugye két lehetőség van, vagy a napelem és a bojler közé teszel egy invertert, de az csak akkor fog fűteni, ha a napelemek tudnak akkora teljesítményt szolgáltatni, mint amire a bojlernek szüksége van (tehát egy 1000W-os bojler 4 270W-os napelemmel csak akkor fog fűteni, ha telibeveri a nap). Szóval ez így drága. Másik lehetőség, DC-vel fűtöd a bojlert, közvetlen a napelemről. Ide is kell a 4 napelem, de inkább 8, ha felhős időben is akarsz melegvizet. Itt még bejön a probléma, hogy a DC kapcsolgatásához (a hőfokszabályzás miatt kell) nem mindegy, milyen relét használsz, a gyárilag beépített hőfokkapcsoló alkalmatlan rá.
Akármilyen karakterisztikájú kismegszakítót betehetsz, mindegyik ugyanannyi ideig engedi át a júzeren a villanyt, aki a drótot fogdossa. Kivéve persze, ha nagyon kicsi a júzer ellenállása. A karakterisztikának inkább abban van jelentősége, hogy zárlat esetén csak a hosszabbítód izzik vörösre, vagy a falban is a drót.
C karakterisztika azt jelenti hogy jopar masodpercig a nevleges aramertek tobbszroroset is atengedi magan de utana azert ez is lecsap. A lenyeg hogy mennyi idon belul, milyen tularamra csap le, ezt mondja meg pontosan a karakterisztika. Arra van kitalalva hogy pl elinditasz egy 7kW-os villanymotort akkor indulaskor iszonyat aramok porognek hirtelen, de felepul a nyomatek es visszamaszik a nevleges szintre.
Inverter ehhez kepest tartosan (ertsd: tovabb mint a lustasaga a kismegszakitonak) kepes 25A-nel tobb aramot visszataplalni, ergo a megoldas hogy nagyobb kismegszakito kell, viszont szerintem nem indokolja semmi a C karakterisztikat (B is tokeletes), mert az inverter nem egy villanymotor, teljesen szabalyozottan tolja kifele magabol a 25A-nel magasabb aramokat, nincs hirtelen felfutas/visszaeses sok-sok amperre.
De nyilvan lehet C32 is amit felraksz, a hatranya a B32-hoz kepest akkor fog latszani ha valaki veletlenul megfogja a drotokat. Picit tovabb engedi at rajtad is a villanyt ;)
Nem tudom. Végülis ha ment sokáig, akkor nem biztos, hogy a gyári szórás vitte el, hanem csak simán elöregedett a "strapától". Majd a következő (más típus) megmutatja, ha az tovább bírja. (Én is kíváncsi leszek.)
sziasztok, bocsánat hogy megszakítom a társalgást.
Azon tűnődöm, hogy a napelem + bojler páros vajon miért nem terjed? Nyilván drága az elektromos árammal termelt melegvíz, meg ott a kollektor, ugyanakkor
- a kollektor drága, karbantartás-igényes és/vagy fagyveszélyes stb.
- a napelemhez az inverter, hálózati bekötés meglehetősen drága
Viszont egy olyan napelemes bojler, ami közvetlenül a napelemről egyenárammal fűt magas hőmérsékletre, míg mellette egy kisebb szál vezetékes áramról tartalék minimálisan meleg hőfokra szabályoz - anyagilag elég logikus választásnak tűnik.
Némi bibi, hogy a google szerint az egyetlen kereskedelemben egységként (ha egyáltalán) kapható ilyen bojler ára több mint 200K. Vajon mi kerül benne ennyibe? Miért nem gyártanak mások is ilyet? (Persze nyilván megoldható két sorba kötött bojlerrel is, csak ott már nyilván nagyobb a hőveszteség, nagyobb a szükséges hely stb..)
Napelemnél a kismegszakítót már eleve teljes egyidejűségre kell méretezni. Ha közben kövéredik a rendszer és ezért a termelés több órás csúcsokat ölthet, akkor a kismegszakító öregedése méginkább megnövekszik.
A kismegszakító a folyamatos terhelés miatt jelentősen melegszik. Közben ahogy tornázik a bimetálja, úgy húzza egyre lentebb a mechanikát, csökkentve a kioldási áramot. Pár év alatt ez deformálódhat is (ebben az üzemben).
A hőfotón jobbra 4db kismeg felületi hőmérséklete 45°. Hőszipka N-L és napelem N-L.
Azon túllépve, hogy itt nem népszerű a kiterjesztett garancia, egyáltalán "valódi"-e? Úgy rémlik, nagyboltos biztosításnál az eredeti cuccra érvényes, azaz ha kicserélik az alap idő alatt, akkor éppen semmit sem ér később. Itt viszont az inverter gyártója vállalja a pluszt, szerintem valódi x évet kellene jelentsen. De...
Lehet hogy 2x annyiba kerul (500 helyett 1000Ft vagy mondjuk a duplaja) de konyorgom egy sokmillios napelem rendszerhez kell belole max 3db, ne ezen sporoljunk mar.
Nalam EATON a teljes rendszer, van irgalmatlan mennyisegu kismegszakito illetve jopar FI rele is, nem volt veluk meg semmi gond.
a8lang: Miert kell a C karakterisztika ? Szerintem tokeletes a B is, az inverter eleve nem tol hirtelen nagy aramloketeket a halozatra. C-s akkor kell ha nagyteljesitmenyu motorok vannak mogotte.
Ha csereled akkor en az osszeset cserelnem egyben valami rendesre.
Ahol Te intézted, ott a nagyobb inverter nem volt gond, mert a paneleket nézték. Írt viszont olyan is, ahol azt mondták, az inverter "mérete" számít. Ki tudja, "itt" mi a döntő?
A másik ehhez kapcsolódik, ha elhasal a pályázat ezen, vajon "megfelelő" mfb-ponton be lehet-e adni utána?
Bár az van a cikkben, hogy van telefonszám, rá tudok kérdezni.
Illetve egy fontos dolog, amit nyilván senki sem tud: melyik a gyorsabb? Mfb-ponton akár ülhetnek rajta, de mégiscsak személyesebb, akár gyorsíthatnak is.
Egy reg-et megér, legalább megnézem, mit kérnek, lehet, informatívabb, mint a sok oldalas tájékoztató.
Jól körül kell nézni a gyártók között, nagy a szórás az árakban. Vannak kisebb nevek amik szintén úgy tűnik jók (ETI és társai) de pont életvédelmi eszközön (Fi relé) nem sprórolnék.
Az XBS az szemétre való. Viszonylag sok nagyáramú ipari berendezést építettünk, ezekkel csak a baj volt. A Fi relé le sem old sokszor gyári új állapotában ott ahol kellene neki, az pedig nem játék.
Bármilyen márkásat lehet venni, sosem volt gond velük tartós nagy terhelés esetén sem (Eaton, Legrand, Schneider, schrack, stb). Árkülönbség sem nagy van, nem is értem miért veszi mindenki a gagyit.
Ideiglenesen megmókoltam. Megtaláltam a régi C25 kismegszakítókat ami egyesével vol,abból beszorítottam egyet a sínre, átdugtam a szélsőből a vezetéket és bekapcs Működik.
Pont azon gondolkoztam mit csinál ilyenkor egy átlag napelemes user, hívja a telepítőt hogy beszart a cucc és vár 1 hónapot.
Jó hogy a szélső szart be, mert így pont elért a vezeték a mellette lévőig. Paya azt mondja ezek ilyen szarok, jobb ha veszek egyeseket és tartalékot is. De arra jó volt ez az egész, hogy legalább kicsit tanulmányoztam mi merre hova, és ez alapján legközelebb akár ezt is meg tudnám csinálni, hogy komplett bekötök egy ilyet.
hibaszázaléka 0.2% (optimalizáló) és 2% inverter. A számok nem nagyok, de mivel az optimalizálóból sok van, jópár százalék az esély hogy vissza kell menni javítani.
14-16-18 napelem a tipikus HMKE rendszer, ami a gyakoribb 2 paneles verziónál 7-8-9 optimizer >> azaz 2% alatti-körüli az is.... tipikusan a tömeges HMKE rendszer méreteknél
Van aki azt állítja hogy a telepített rendszereik 20%-hoz vissza kellett már mennie javítani, ami nagy szám.
Az biztos hogy teljes rendszergaranciával kell venni, menjen fel a telepítő és cserélje ki a hibás elemeket. Nagyobb cégek így vállalják a melót. Ha sok gond lesz az SE-vel akkor majd leszoknak róla a telepítők, mivel nekik kell ingyen dolgozni a garanciaidő alatt. Így van ez a klímákkal is, ők se szeretik magukat szívatni.
Kíváncsiságból olvasgattam külföldi fórumokat, a korai optimalizálókkal sok gond volt, volt olyan rendszer ahol 2-5 éves koruk között mind megdöglött kivétel nélkül. A gariban cserélt újabb verzió azóta is jó.
Egy másik nagyobb cég szerint 20ezer optimalizáló + a hozzájuk tartozó inverterek hibaszázaléka 0.2% (optimalizáló) és 2% inverter. A számok nem nagyok, de mivel az optimalizálóból sok van, jópár százalék az esély hogy vissza kell menni javítani.
Van aki azt állítja hogy a telepített rendszereik 20%-hoz vissza kellett már mennie javítani, ami nagy szám.
Ami furcsa továbbá hogy többeknek is lehalt az egész rendszere egy optimalizáló hiba miatt, pedig nem szabadna.
A piac majd eldönti, én csak reménykedni tudok hogy a maximos megoldás egyszerű és nagyszerű lesz, nagy szükség lenne rá.
Napos idoben egyik optimalizalasi mod sem szamitott, es ekkor nem is volt szamottevo kulonbseg a termelesben. Arnyekban az elso kicsivel jobb volt a Maximnak koszonhetoen.
Nálad nem gond, de egy hétköznapi felhasználó nem fog felmenni a tetőre, sőt, még azt sem méri ki/nézi meg gyorsan, hogy mivel lehet baj, inverter vagy mező. Egy mezei felhasználónak ez több napos bosszúság, ha meg várni is kell a telepítőre, hogy csináljon valamit, akkor akár pénzben is keményen mérhető kiesés. Akár hetekig is állhat egy-egy rendszer.
Gondolom nem verik nagy dobra ha sok a hiba. Ezt csak valami nagy darabszámot kezelő garanciális részleg tudná megmutatni, de ők nem fogják.
Engem nem is érdekel amíg kicserélik a hibás darabot.
Nekem nem gond felmenni a tetőre kicserélni, a hibát megállapítani se, de az bosszant hogy amig nem hagyják jóvá a cserét addig nem szedhetem le a hibás példányt.
A lényeg hogy sok garit adnak és amig a cég működik, (semmi jele hogy a közeljövőben csődbe mennének) addig kicserélik. Ha szarul sikerült akkor majd sokszor fogják kicserélni a 25 év alatt az optimizereket, az invertert meg 12 év alatt. Tehát nekik is érdekük hogy ne szart gyártsanak hanem olyat ami legalább a garis időt kibírja.
Nemsokára építek eladásra egy két lakásos házat, lesz rajta 2x6kwp 1 fázisú rendszer, de szerintem nem SE-t veszek mert nagy a felára, nem fizetik meg, azt se tudják mi az.
600Eur-al lenne drágább /rendszer. Pedig jó lenne kipróbálni egymás mellett azonos körülmények és rendszerelemek esetén az se és fronius közti különbséget. Majd megpróbálom extraként árulni 200ezres felárral, hátha az egyik rákap. Én szívesebben szerelném az SE-t, mert ugye nekem kell felszerelni, de közel 400ezer felárat nem ér meg a két 6kwp rendszernél.
Tudom, hogy a fórum nem reprezentatív, de itt írtak kapásból 3 cserélt invertert, az egyik már felszereléskor rossz volt, kettő meg viszonylag gyorsan megdöglött felszerelés után, optimizereket is cserélni kellett... ez elég rossznak tűnik.
Amúgy valóban jó lenne látni valami százalékos hibarányt.
Anno egy kereskedő sráccal (még az se korszak előtt) sokat beszélgettünk miből mennyit visznek vissza, mik a tapasztalatok. Havi szinten raklapszámra vásárolt napelemek esetén már volt kimutatható különbség a gyártók között.
Attól még a minőségén nem kellene ilyen formában megjelennie hogy képzetlen gárda pattintja rá a burkolatot. Gondolom a beültetést gépek végzik, ha a minőségellenőrzés jó és nem tervezési gond van akkor nem szabadna ilyennek előfordulnia.
Ha az lenne a hibajelenség hogy nincs meg húzva pár csavar, lóg valamije akkor ok, de pl egy optimizerben mennyi lehet az emberi munka és mennyi a gépi?
Amúgy sajnos én is sok esetet hallottam a környezetemben ahol gond volt velük, főleg optimizerrel. A csere valóban gyors, de a munkadíj, tetőre mászkálás, napelem leszerelés idő és pénz. Erre a maximos megoldásra leszek kíváncsi hosszú távon, jónak ígérkezik.
Adott egy 3,3kWp rendszer. Tudja valaki, mi lehet a magyarázat arra, hogy ha egész nap folyamatosan süt a nap, akkor 2,8kW körül van a maximális pillanatnyi termelés, majd a következő napon, amikor felváltva vannak felhős és napos periódusok, akkor pedig 3,4kW-ot is meghaladja a maximális pillanatnyi termelés?
2,5V feszültséget mutat 16 panel mellett, de a DC kábelt nem húztam le (Az inverter is ennyit mutat). Jelenleg Standby mode-ban van már, nem Night mode-ban...
Nem értem miért kell a telepítőre várni, főleg Se esetén.
Megnézed a képernyőn a DC feszt, ha nulla volt akkor lehúzod a két DC kábelt az inverterről és mint ahogy többen már írták megméred hány volt van a vezetéken. Ha megvan a panelszám x 1v akkor az inverterrel van valami, ha nincs akkor fent a tetőn van a probléma, pl elrágta a nyest a vezetéket vagy hasonlók.
Ha egy optimizer meghal akkor a többi megy tovább az egész rendszer működik tovább.
Mérd meg a DC bemenetet, ahány panelod van, annyiszor 1V-ot kell látni a műszeren, ha az inverter hibás. Ha nulla a feszültség, szerintem szakadt a DC kör, éjszakát lát az inverter.
Május 6-án megállt az 5kw-os SE inverterem, nem jön ki NIGHT MODE-ból, nulla a termelés.
A Stabil-Invest telepítette a rendszert 5 hónapja.
A bejelentés óta csak ígéretet kapok hogy egyáltalán megnézzék mi van vele, a megbeszélt többszöri időpontban nem jelentek meg a cég munkatársai és nem is értesítettek. Úgy gondolom a garanciális ügyintézés és a meglévő ügyfelekkel való megfelelő kommunikáció is meghatározza egy cég megbízhatóságát, nem csak a telepítés gyorsasága... Mellesleg az ígérettel ellentétben tegnap sem jött senki...
Valakinek van tippje, hogy mi lehet az inverterrel? Az áramtalanítás nem segített. Fordulhatok a Solaredge-hez direktben?
Mint írtam, "alig használt" nappali. Az érintett sarok tele van virágokkal a padlótól a plafonig, alig látszik tőlük az eddigi Growatt. A család az udvaron-kertben-műhelyben dolgozik (munkaidőn kívül). Napközben a konyhában (nagy, inkább étkező) esznek. Estére, mire leülnek tévézni vagy a számítógép elé, már elcsendesedik az inverter. Csak egy számítógép van a nappaliban. Ettől függetlenül jó lenne hallani a hangját, mielőtt beszerelem, nehogy utólag kelljen áttelepíteni. :-(
A Froniusok nagy részében ventillátoros hűtés van. A passzív hűtésűeknél a relékattogáson meg ha olyan az inverter, hogy kívül hallható, de azon kívül nincs más zaj. A Fr. IGTl 3.0-ámban az inverter is "Szépen zenél." időnként és a ventilátor is rá-rástartol. Szerencsére lakótéren kívül van. A Symot viszont nappaliba szánják.
Nekem múlt héten installáltak egy SMA Sunny Boy 5.0-t. Gyakorlatilag nincs hangja. Bekapcsoláskor és kikapcsoláskor van egy relé kattanás. Mondjuk nálam kültéren van, de ha odaállok elé, semmit nem hallani. A gyári zajszintje 25dB.
Durva az időjárás, április 18 óta ma van az első nap, hogy alig van termelés. A májusi terv 60%-a már megvolt 14-én estére. Legalább kicsit ledolgoz az első hónapok gyengélkedéséből.
Tapasztalja más is, hogy a SolarEdge adatok nem töltődnek PVOutputra tegnap délután óta? API key, Site ID stimmel, SE monitoring is megy, csak PVOutputon nem jönnek az adatok.
Az eltelt 26 napban legalább 6 napon volt eső, két alkalommal elég komoly. Ma kétszer is szemerkélt. Ma is kolompoltak jégeső ellen. Mikor mondtam neki, hogy az újság szerint teljes a jégkárelhárító rendszer, azt mondta, ez legalább használ. :-)
Nem lesz, mert nyáron melegebb van, kisebb a csúcs, viszont hosszabbak a nappalok egy ideig emiatt lesz jobb a termelés összességében.
Az ilyen csúcsok is ritkák viszonylag, aránylag hűvös de napos időben lehet ilyen. Majd nézd meg nyáron 35fokban mennyit termel a 3,71kwp.
Nekem többfelé van tájolva 120 és 210fok többféle dőléssel, nincs egyidejű csúcs termelés a dk és dny oldalakon. Így jól ki tudom használni az inverterhez képest nagyobb mezőt (+35%).
De általánosságban kijelenthető hogy 20-25% -os túl napelemezésig nincs jelentős veszteség, hiába van egy kis vágás a csúcsokban. Tehát egy 7,5kwp rendszerhez nem fog kelleni 7,2kw inverter, max ha később bővítve lesz.
Inverterből kisebb is elég, nem kell annyi mint amennyi panel van, mert az stc teljesítményt nem tudják a panelok tartósan leadni. Tehát 7,5kwp mezőhöz elég 6kw inverter is.
Ma zsinórban 26. napja magasabb a termelés 20 kWh-nál, jellemzően 26 kWh felett. Ez azt jelenti, hogy maximum közepesen, de inkább gyengébben felhős az ég, ha egyáltalán vannak felhők. Eső kb. 38-40 napja nem volt, valamelyik este egy pár perces zápor, de szinte rögtön fel is száradt, szóra sem érdemes. A termelés ennek megfelelően 12-én atlépte a terv 50 százalékát.
A célkitűzés jó, de a körülmények miatt nem megvalósítható.
Mindenképpen kompromisszumot kell kötnöd:
- csak az árnyékmentes helyekre teszel paneleket, esetleg jobb helykihasználással és / vagy nagyobb teljesítményű panelekkel,
- valamilyen teljesítmény optimalizáló megoldást használsz :
a) Maxim panelek
b) SE IndOP
c) SE optimalizálók + Safety and Monitoring Interface
d) SE optimalizálók + SE inverter ( nincs 7kW os)
f) Tigo optimalizálók .
Hol, mekkora területen és mennyi ideig van árnyék a környezettől és a kutyaóltól?
Telepítés előtt érdemes megnézni napközben többször, valamint évszakonként.
A kutyaól ellentétes tetejére ( feltételezhetően K és Ny) kerülő paneleket egy stringre tenni biztosan nem gazdaságos, még modulonkénti optimalizálókkal sem.
Megosztott ( tájolású) panelekkel akkor lehet magasabb a termelés, ha:
- minden tájolásnál a panelek elegendő string feszültséget biztosítanak az inverter működéséhez,
- a tájolások csökkentik a vágások időtartamát,
- a termelés és a csúcstermelés is időben elnyújtottabb.
Ha biztosra akarsz menni akkor nem raksz szigetelés alá DC kábelt. Érdemes külön csövekben vezetni, egymástól 5 cm-rre az egyes vezetékeket, (pozitív, negatív, és földelés), ha elrágja az egér vagy bármi megsérül nem tud ívet húzni. A DC szemét dolog, ha egyszer ívet húz nem hagyja abba, leég az egész ház. Érdemes figyelni a nyomvonalra mindenhol, a tetőn is.
Ne feledkezz meg a megfelelő földelésről, nagy keresztmetszettel.
Ha napelem egy plusz fémszerkezet a tetőn, villám esetén le kell vezetni rendesen.
Üdv. Telepítőket kérdezném elsősorban, hogy szabályosan, lakóház padlásterében hogyan vezethető az AC ill. a DC kábel? Pl. Mindenhol lépésálló gégecsőben kell-e vezetni, padlás födém szigetelés alatt vagy felett mehet-e stb?
Akkor úgy látszik én nem vagyok "átlagos" magyar állampolgár :-)
Csak kíváncsi voltam, hogy mi a véleményetek. Nyilván a szerelők átlagos állampolgárok voltak, azért hagyták bekapcsolva a rendszert :-) A cég hivatalos képviselője meg hivatalból nem mondhatta, hogy hagyjam úgy, ezért inkább a lekpacsolást javasolta.
Miért ne használnád? Senkinek semmilyen kárt nem okozol vele. Mikor jönnek lekapcsolod. Nálam csak a tipust és a gyári számot fotózták, bekapcsoltatták velem, oszt uzsgyi el.
Szóval akkor technikai akadálya nincs a dolognak csak szabálytalan.
Egyébként az SMA Sunny Boy inverteren kívülről nincs semmilyen kijelző, csak neten keresztül lehet ránézni, szóval abból az Eon-osok nem tudnák leolvasni, hogy mennyit használtam.
Mondjuk azért a pár ezer forintért amit nappal nyernék, lehet hogy nem éri meg vacakolni, ha 30 napon belül hivatalosan beüzemelik.
Hivatalosan nem lehet bekapcsolni. Nem hivatalosan ha nem digitális órád van (ami rögzíthet adatot), hanem hagyományos forgótárcsás, akkor a kutya nem mondja meg, hogy be volt-e kapcsolva és mennyit. Napközben viszont így megáll, nem forog, a többit meg ajándékba adod. Hogy az inverterben mennyi van, az meg senkit sem érdekel, vehettél akár használtat is.
Simán lehet nullázni az SE inverter számlálóját, aztán nézegethetik.
Nálam az óracsere előtt megnézte az ELMÜ -s szerelő, hogy elindul az inverter ( nem dob hibát), majd a hálózat lekapcsolása utáni leállást ellenőrizte le.
Nálam aki kint volt Elműs szerelő (17 dec) mondta, látja, hogy be volt kapcsolva az inverter ami szabálytalan. 18-19kWh volt benne, ezt le is fényképezte. Mondta, hogy 25kWh (?)-tól jegyzőkönyvet kell felvegyen.
Nálam kb egy hónapja ugyanez volt a helyzet. Én is EON területen vagyok, és bekapcsolva hagytam az invertert. Kb. két hétig ment így, amíg nem jöttek órát cserélni. A napközbeni pillanatnyi fogyasztásod így ingyen lesz, a többi megtermelt fölös áram megy a levesbe (megkapja ajándékba az EON) Amikor jelezte az EON, hogy kijönnek, akkor előző este kikapcsoltam. A mérőóra csere kb. fél óra, (régi óra leolvasás, leszerelés, új felszerelés, plombálás, papírok kinyomtatása kis mobil nyomtatóval, egy kis eligazítás az óra működésével kapcsolatban.) Utána kérték, hogy kapcsoljam be az invertert, meg se várták, hogy bebootolja magát, csináltak róla egy fényképet, aztán már húztak is el.
Meg kétirányban számláló óra nélkül csak akkor van előbbre vele, ha a termelést azonnal el is használja. Azaz pl. délben, verőfényben kell járatni a mosógépet, akkor kell vasalni, főzni a villanyos tűzhelyen stb.
A tegnapelőtt telepített rendszeremmel kapcsolatban lenne kérdésem.
A szerelők elindították a rendszert tesztüzemben. Azt mondták, hogy ezt hivatalosan nem lehetne így hagyni, de így hagyták. A hagyományos forgótárcsás villanyórám leállt, amikor termelt a rendszerem és a napelemről ment az áramfelhasználás napközben. A kérdésem, hogy amíg nem ér ki az Eon hivatalosan elindítani a rendszert (30 napjuk van rá), akkor ebben a szép napos időben használhatom-e tesztüzemben a rendszert ?
Egyébként a telepítő cég hivatalos emberét felhívtam telefonon ő inkább a lekapcsolást javasolta, amit meg is tettem, de kíváncsi lennék a ti véleményetekre is.
Meg kell komolyabban vizslatni, hogy melyik oldalon várható jobb termelés éves átlagban, pontos irányokat mérni, beesési szöget megnézni stb., és a jobbik oldalra tenni annyit, hogy optimális legyen az inverter hatásfoka is (11-12 panel, ill. ahogy fér). A többi meg a másik oldalra.
Az inverter hatásfokban ez azért nem rettentő sok, pár % lehet. De ha mondjuk éves 4 MWh-ra vetíted a mondjuk 3% eltérést, azért az már 120 kWh-t jelent.
Napelemes rendszerekkel foglalkozom, tervezem Őket.
Amennyiben van kérdésetek, küldjetek privát üzenetet, szívesen válaszolok, esetleg ha van időm, pár dolgot leegyeztetünk és küldök kiviteli tervet, amiben megtaláltok mindent bekötésekről, stringekről, hozamokról.
Egy nagyon fontos alapszabály van, ami szinte mindenre igaz,egy laptopra is, ne az olcsó gagyit vegyétek.
Vegyétek figyelembe, hogy egy ilyen beruházást 20-25-évre érdemes tervezni, mert a legjobb estben is a megtérülése 7-9 év.
3. nekifutásra felkerült a napelem rendszerem :-) Reggel 8-ra megérkeztek a telepítők és kb. délre kész is voltak. Megvolt a tesztüzem és szépen termelt a rendszer. Most várom az Eon-t, hogy beszereljék az új órát és akkor kész lesz minden.
A rendszer végszámláját bevittem a bankba. Azt mondták pár nap alatt utalják is a kivitelezőnek.
Mindent összevetve nekem is kb. fél éves móka volt a kezdetektől. Mondjuk ebben voltak csúszások, ami a pályázattól független. Eon-ra várakozások, telepítés kétszeri elhalasztása, energetikai tanúsítványra várás, stb.
Inverter: SE / Fronius / SMA. Kinaiak (szerintem) kerulendoek
Tulnapelemezes: En inkabb az invertert vennem nagyobbra, az az engedelykoteles resze a rendszernek. Paneleket kesobb is tudsz barmikor felrakni ha van hely es birja az inverter
Legjobb tudomasom szerint az SE nem gyart panelt csak invertert es optimizert. Esetedben semmi nem indokolja hogy az SE dragabb bekerulesi koltseget megfizesd.
ja.. le is döglött a picsába már a regisztrációval. sikerült megint a béta verziót kirakni :( "trükkös". még kell neki egy kis idő, amíg megolajozzák..
Mostanában szeretnék napelemes rendszert a házunkra tetetni. A tető egyetlen síkból áll, árnyék nélküli, minden napelem ugyanúgy fog állni, fa sincs ami árnyékolná. Mivel lakástakarékból finanszíroznánk a dolgot, a keret eléggé fix. Szeretnék kérni pár tanácsot, amire érdemes ügyelni. Pl. milyen típusú invertert érdemes (vagy éppen nem tanácsos) használni. Legyen-e túlméretezve a rendszer későbbi bővítés céljára, vagy inkább napelemből tegyünk többet (jelenleg klímánk nincs, viszont jövőre szeretnénk olyat, ami fűteni is tud - jó lenne ha lenne tartalék a rendszerben). Jól gondolom, hogy ilyen tetőhöz nem érdemes solar edge-es napelem táblákat venni, vagy esetleg van azoknak egyéb előnyük is? Köszönöm a segítséget!
tehát akkor mennyi lenne az optimális minimum és maximum panelszám, 1-1 munkapontra?
Akkor kellene 8 minimum, hogy a hatásfok is megfelelő legyen?
Vagy ha nem lesz az (pl. csak 5 férne fel, ) akkor inkább mind a 18 db legyen a nyugati oldalon, mert akkor jobban járok (igaz hogy később kezd el termelni pár órával, de optimálisabban)?
Ugye az a 240V (230V) az az "átlaga" a színusznak (effektív érték), a színuszhullám csúcsa +/-325V. Az optimális eset az, ha az inverternek nem kell semmit felfelé konvertálnia, hogy meglegyen csúcsban a legalább 325V, azaz 30V/panel értékkel számolva 11 panel, de még jobb, ha legalább 12 van egy stringen. (A 400V az két fázis között van a fáziseltolódás miatt a fázisok között, de itt nekünk ez nem érdekes.) Ilyenkor lesz a legjobb a hatásfok, mivel lefelé konvertálni sokkal könnyebb, mint felfelé. Több panel kisebb teljesítménnyel, de magasabb MPP-vel lehet jobb egy stringen, mint kevesebb panel nagyobb teljesítménnyel, de (sokkal) 325V alatti MPP-vel.
Teljes hatásfokkal megy, de nem teljes teljesítménnyel termel még.
Nyilván hisz NINCS annyi bejövő energia 3 panelből...
Gyenge fénynél bár a feszültség már létrejön, akár a ~30 Volt is.
DE! a kivehető áram csak a gyenge fénnyel arányos kicsi áram lesz.
Hisz a panel teljesítménye az panelt ÉPPEN érő fénnyel arányos!
A panel működése viszont olyan, hogy
- névleges feszültséget már egész kevés fénynél is eléri
ezért
- nyilván a kivehető áram marad kicsi a kis fényteljesítménynél
aztán
- ahogy nő a fénymennyiség, a feszültség már nem igazán nő, DE a kivehető áram elkezd nőni
A hajnali napnál tehát
- (amint) meglesz a fény hatására a ~27...32x3=80...96 Volt elindul az inverter.
- ráterhel a panelre az MPPT és megkeresi az éppen kivehető teljesítményt
- ami mondjuk a hajnali fényben MÉG CSAK 3 Watt panelenként....
- ebből csinál termelést >> 9 Wattot
- aztán ahogy nő/csökken a fényerő, úgy nő/csökken a kivehető Watt is !
Nyilván iylen kevés fényél akár 10 panel is csak 10x3=Wattot tud termelni.
Na de meddig nőhet a termelés?
Hát a panel max teljesítményéig azaz 285 Wattig (esetedben), netán egy picit többre extrém napafény és hideg idő esetén.
A csak 3 panelnél így max 3x285=855 Watt termelhető és nem több (esetleg picit több) vehető ki... az energia megmaradás törvényének okán!
Azaz a 3 panellel is teljes hatásfokkal termel, csak keveset azaz elvben sem használható ki az inverter sztring ág teljesítménye.
A hajnali 3 Wattos fényben ahhoz 2500/3=833 panelt kéne rákötni :-(
---
A 2 sztringes 5 kW-os inverter esetén elvben 2500 Watt egy sztring névleges teljesítménye.
Azaz 2500/285=8,77 >> 9 ilyen panelt rákötve lesz meg csak a névleges kimenő sztring teljesítmény.
Ami ugye 270 Volt körül alakul, de mivel a PRIMO akár 12 Amper i stud szívni a panelből ( ha az tud adni annyit).
Így az adódik, hogy akár már : 2500/12=208 Volt is elég lehet a 2500 Watthoz.
A 270...208 Volt között ráböktek a 240 Voltar és ezt írták be a katalógusba adatnak.
Azaz a paneltől ekkor 2500/240=10,42 Ampert várnak .
A két sztringre rakott 2x9=18 panel esetén pedig a névleges 50000 Watt jön ki bőven, ha eléggé süt nap...
Mármint akkor, ha napsütés eléri legalább az STC szerinti erősséget.
HA az STC-nél gyengébb a napsütés és/vagy melegebb van és/vagy az atmoszféra jobban szűr, akkor a kimenő Watt is a névleges alá kerül.
HA az STC-nél erősebb a napsütés és/vagy hidegebb van és/vagy az atmoszféra kevésbé szűr, akkor a kimenő Watt is a névleges fölé kerül.
Az STC az egy mérőlabor eset.
A valóvilágban várható teljesítményre inkább a NOCT adat mutat rá.
----
Standard Test Conditions are the laboratory conditions under which all PV modules are tested. It can be said that STC is a benchmark for comparing different types of PV modules, even if they are not from the same provider. STC means:
An irradiance of 1000 watts per square meter, which simulates peak sunshine on a surface directly facing the sun in a day without clouds.
A surface temperature of 25°C
A light spectrum that closely simulates sunlight: AM 1.5 G
However, these are idealized conditions which don't reflect the real site conditions under which a PV module will operate. The conditions at Nominal Operating Cell Temperatureaim to simulate reality more closely:
The irradiance is 800 watts per square meter, which takes into account the fact that PV modules don't always face the sun. It also considers atmospheric or geographic conditions what might diminish sunshine.
Solar panels heat up considerably during operation, so the temperature considered is 45 (+/- 3) °C.
The light spectrum is the same as for STC.
A windspeed of 1 m/s is considered, with air at 20°C
This means that solar panels will always have higher ratings at STC compared with NOCT.
Na ez már valami. Nekem éppen tegnap telepítették a rendszert a 0%-os hitellel és gyakorlatilag túl vagyok rajta, de pár látogatást a bankba megspórolhattam volna, ha online intézhettem volna sokmindent. Főleg azoknak lehet segítség, akiknek nincs a közelben MFB pont.
Tehát az inverter bekapcsol már 80V-nál, de nem megy teljes hatásfokkal (bár már termel)
Ha az össz feszültség eléri a 240 V-t, akkor már teljes hatásfokkal szállít.
A panelok hatásfoka a meleg hatására csökken, a 30-31V-ről leeshet akár 25-40%-kal, ha jól értelmezem. vagyis lehet hogy csak 18-20V-t tud leadni nagy melegben. Ezért célszerű a min 5 panel, hogy biztosan összejöjjön a 80V, nagyon nagy melegben is.
Nekem meg két felé van tájolva, 120 és 210fok, és 4féle dőlés van, 8 fok(18 panel), 10,5fok(26 panel), 20fok(ez csak két panel) és 25fok(36 panel). Árnyék itt ott van, délelőtt a 120fokos oldal hoz jobban, délután meg a 210fok felé néző panelek. Nyáron általában egyformán termelnek a DK és DNY nap végére és a kis dőlésű is hozza a 25fokos szintjét azonos panel esetén.
Májusi termelés(~985kwh) eddig nagyon rendben van, ma ismét idei új csúcs. (153,15kwh, 6,66kwh/kwp).
Ahogy megyünk bele a nyárba úgy lesz egyre jobb a napi termelés, az egyre hosszabb nappalok miatt. Nem lenne rossz ilyen maradna hó végéig. Lassan el kell indítsam a medencét mert nem tudom elhasználni a többletet szeptember elejéig. Lehet azt csinálom hogy elhúzom a leolvasást pár héttel ha tudom.
Ha csak az invertert változtatod és a beállításokon 5k Primoról átállítod 5k Symora , ott már 6 a minimum darabszám. Csak lektorálták a programot , elég nagy szívás lenne :-)
Egy jó kiadós zápor simán átbukik. Ismerősömnek is feljebb kellett emelnie emiatt az ereszcsatornát, pedig neki nem is napelem, hanem zsindelyes volt a tető.
Akkora esőt nem akarsz látni, hogy a tetőről lecsurgó víz "lendületből" 45 fokban folyjon tovább, és ne pont függőlegesen lefelé a cserép széléről!
Ilyen inkább csak ott fordulhat elő, ahol egy magasabb tető összegyűjtött vizét a csőből ráeresztik egy másik tetőre, hogy onnan menjen tovább, annak a lefolyóján keresztül.
Olyan invertert kell választani, aminek elég az a feszültség. De jó az a nyugati (nem inkább délnyugati?) tető is.
Lehet olyan invertert is keresni, ami alacsonyabb DC feszültségen dolgozik, de van benne 2 db MPPT. Teszel mindkét tetőre napelemet, akár azt is meg lehet tenni, hogy a nyugatira többet és jobban jársz. Amikor az egyik még vagy már nem kap napot, a másik termel. Hosszabb időre tolódik el a termelésed.
Olyan nem lesz, hogy nem indul el, hiszen nyáron ennél lejjebb megy az üzemi feszültség. Legfeljebb nem 99,9%-on fog dolgozni az MPPT, hanem 99%-on. :-)
Az inverter indulási feszültsége sokkal lejjebb szokott lenni az MPPT feszültségnél. Ha az MPPT 240 V, akkor az indulás 120-150 V között lehet. De akár még lejjebb.
értem én az angolt (meg a németet is), csak nem vagyok villamosmérnök. :)
Azon kell totóznom, hogy déli tetőre csak 6-7 panel férne fel, és az elindulna-e.. elegendő lenne-e az inverter indításához. Ott reggel 7-től van nap, kb délután 4--ig.
Vagy, minden menjen a nyugati tetőre (az elég nagy), de ott csak kb 10:30-tól van nap, de ott sokáig).
Ezen az adatlapon más jelöléseket használnak, de az "MPPT feszültség" és az "Üresjárati feszültség" között ~20% az eltérés. Más adatlapon megint más elnevezéseket láttam, tehát nem célszerű a gyártók hasraütésszerűen választott rövidítéseire hivatkozni. :-(
Az optimálisan terhelt állapot feszültségét kell számítani. Ha ez az SCT, akkor azt. A másik a terheletlen üresjárati feszültség, azt a felső DC feszültség számításához kell használni. +15%-ot hozzá is kell tenni a hidegben megemelkedő feszültség miatt. Bár amit NOC-nek írsz, kicsit kevesebb a megszokottnál. 32 V terhelt állapothoz ~39 V-os üresjárati feszültség szokott tartozni.
A fedőlemez vagy a napelem alól kibújtatsz egy-egy tartót, aluból vagy rozsdamentesből és ahhoz fogatod. A napelem alól akár úgy is lehet, hogy lefogató U-kat veszel és azzal húzatod fel a tartókat. De a szerelés folyamatában előre a keret alá tudsz csavarozni alu csíkokat. Van a kereten néhány lyuk, ami sínre szorításnál üresen marad.
Ha nagyon szűkében vagy a helynek, úgy is fel lehet szerelni a napelemeket, hogy nem hagysz ki köztük helyet. Ha még így is majdnem túlér, az alsó után 10-15 cm-re felraksz egy alu vagy horganyzott lemez csíkot, ami nem tudja árnyékolni a napelemet, de a vizet a csatornába irányítja.
Az alábbi garázsra tervezek tenni 9KW napelemet, ez nagyjából telibe borítja majd a teljes cserép felületet. Viszont a hely eléggé behatárolt, ha nem akarom a gerincen túllógatni a felső sorban lévő táblákat, akkor kb 20-25 centi táv marad majd az alsó napelemtábla és a csatorna közt. Aggodalmam tárgya hogy nagy zuhéban a lezúduló víz ilyen kis távolságban átbukik a csatorna felett... Ti figyeltétek nagy esőben a napelemtáblákat, mennyire valós vajon a félelmem?
A költség számítása nagyon fura, ráadásul nagyon magas éves besugárzási értékeket mutat (1470-1510 kwh/m2).
A hagyományoshoz képest majdnem 10% al többet kalkulál éves szinten.
Nálunk az elmúlt 3 napból 2x is esett éjszaka, az egyik jó nagy zuhé volt.
Csak akkor tudsz adatbázist választani, ha kiválasztottad a helyet, amire számolni szeretnél. A Classic sokkal konzervatívabban számol, mint a másik...
Nálunk JRC-hez képest 113%, 137.7 kWh/kWp, 4.59 kWh/kWp/nap.
Péntek este bővültünk egy 360W-os mono panellal, így már 30%-ra nőtt a túlnapelemezés 20%-ról, meg is látszik az utóbbi napokban, megjelentek a csúcsvágások. Majd a nyári kánikula eltünteti őket... :)
Fogtam egy 5 m-es cseréplécet, rácsavartamkötöztem egy pólót, és egy segítő kéz folyamatos slaggal locsolása mellett lemostam az egészet. Elég látványos lett a különbség.
Termelésben az 1950-2030W helyett felment 2350-2420W körülre.
Nem keverem, de már régóta nem láttam sehol megbízható előrejelzést. A megbízható alatt arra gondolok, hogy kettő napra előre megmondja. Nem pontosan, mert azt nem lehet, de legalább az esőt és a szelet eltalálja. Ha tudsz ajánlani oldalt, amit érdemes nézni, megköszönném.
Én már évtizedek óta nem ülök fel a sajtó által felkapott nagy "híreknek", kormánytól függetlenül mindig ebből élt a sajtó.
Minden hírből szenzációt kell azonnal csinálni, fel kell fújni. A változásokat nem igazán szerető átlagember rögtön rá is parázik, feleslegesen idegesíti magát.
Meg kell várni míg kialakul a végleges verzió és akkor sápítozni ha szükséges.
Sajnos sok esetben olvashatatlanok a cikkek emiatt, lásd vezess.hu és társai.
"A jogszabály szigorúan meghatároz határidőket arra nézve, hogy mennyi időn belül kell megvalósítani egy napelemes beruházást. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-építési programotkoordinálja - emelte ki. A jelenlegi szabályok szerint a gazdák a volt KÁT-os meg nem valósuló határozatok megszerzésével, illetve az új, megnyitandó METáR KÁT-os engedélyek mentén tudnak működni, megvalósítani a beruházásokat. A NAK előzetes igényfelmérést is indított, a termőföldeken kedvezményesen létesíthető naperőművek iránt, értesülések szerint élénk érdeklődés tapasztalható az Agrárkamaránál, amely gyakorlatilag nyitott minden megkeresésre."
Most minek linkeljem, hogy várhatóan csak agrárkamarai tagsággal lehet majd erőművet létesíteni? Na és az milyen földműveseknek van? Ez nem huhogás, hanem minden lépésnek célja van. Huhogó. Nem huhog senki, majd meglátjuk mi lesz az a "kedvező" változás. Valaki(k)nek biztosan az lesz.
"Pozitív változások várhatók a magyarországi megújuló energia támogatási rendszerben.
Amint arról beszámoltunk, a kiegészített METáR kormányrendelet értelmében múlt hét pénteken felfüggesztették a megújuló alapú áramtermelés támogatott áru átvételét szolgáló METáR KÁT rendszer keretét.
A döntés értelmében csak 2018. április 26-ig nyújtható be a kötelező átvételre irányuló kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz.
A határidőből kicsúszók azonban nem maradnak le semmiről, sőt,
várhatóan jobb feltételekkel kezdhetnek majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe,
miután a kormány a rendszer kedvező irányú módosításáról egyeztet az Európai Bizottsággal.
Hát a fene tudja, mivel nagyrészt kényelmi és praktikussági dolog.
A régi elkopott, annak idején közel 10 éve is használt, olcsó gép volt. Sima kéményes, fűtőszálas, egy szárítás 3kWh volt vele.
Évi 8-900kWh-t fogyasztott, 3 kisgyerek van, non-stop megy.
Át akartam régóta napenergiásra alakítani (rakni bele kocsi fűtőradiátort, abban keringetni a napkoli vizét) de sose volt időm rá.
A házban benn hely és penész miatt nem teregetünk, kinn nyáron lehetne ha nem szarnák össze a legyek.
A mosókonyha komplett nem a lakásban hanem egy fűtetlen térben van (kamra is egyben), úgyhogy nem hasznos a hőtermelése.
Ez 110eFt volt (emag szállítási sérült), 0.6-1kWh egy szárítás (7kg ruhatöltet). Ha évi 600kWh-t megpsórol az 20 eFt.
De mint mondtam főként praktikussági dolog, erre nem sajnálom a pénzt. Bejön a gyerek nyakig ganés kabátban délután az udvarról, estére mosó-szárítógép, reggel tisztán veszi vissza ugyanazt a ruhát. Ez nem számszerűsíthető nekem.
most cseréltem le a szárítógépet hőszivattyúsra, a harmadát fogyasztja
A kondenzációs gép fölös hője télen kimondottan jól jön, hiszen így a fűtésoldalon lesz megtakarítás, fűtésidényen kívül szerintem nem kell használni. Egyébként az sem tragédia, ha pár Forinttal átbillensz és fizetni kell a szolgáltató felé. Tételezzük fel, hogy nem műszaki okból kellet gépet cserélni. Egy normális hőszipkás gép kb. 160-170 körül indul. Van megtérülési ideje a gépcserének?
Van ilyen, de nyilván nem ezért raknak fel az emberek napelemet a tetőre. Ha van pár száz kWh felesleg akkor választhat hogy olcsón eladja a szolgáltatónak vagy elfűti COP=1 hatásfokkal. Annyival kevesebb gázt, fát fűt el, az is jobb mint a semmi. És a fafűtésnél még olcsóbb is lehet akár.
Pedig hányszor olvastam itt a fórumon, hogy készenlétben van az olajradiátor, meg a hősugárzó, mert van még pár kW, amit el kell használni, hogy nullára jöjjön ki..
Azért annak az energiamegmaradásos izének ez kissé ellentmond.
Lehet, kissé túloztam, de ha azt nézed, hogy télen olyan fogyasztást generálok, mert van napelemem, amit anélkül nem tennék (pl be nem dugnék egy hősugárzót), akkor rontja az arányt.
De nyáron annyival kevesebbet megy a szén/gáz erőmű mint amennyit betermeltél!
Rendszerirányításilag bonyolult a napelem, az tény.
A COP=1 fűtést nekem se bírja a gyomrom, minél takarékosabb próbálok lenni. Bár az áramom "ingyen" van, most cseréltem le a szárítógépet hőszivattyúsra, a harmadát fogyasztja. Az volt a legnagyobb fogyasztóm a hőszivattyús fűtés után.
Amíg ésszerűen használja fel az ember a többlettermelést, addig nincs vele gond, de amikor azért van bedugva egy hősugárzó, nehogy bentmaradjon egyetlen Watt energia is, na az már zavar.
Ha a jövőben meg csináltatom a napelemeket, szándékosan méretezem túl a rendszert, hogy a téli fűtés olcsóbb legyen. Merthamár van klíma azt ki kell használni, hiszen az nem csak hűteni, fűteni is tud!
BJaca:
Értsd jól, de semmilyen szinten nem foglalkoztat, hogy zöld legyek. Ettől függetlenül nem pazarlok, nem szennyezem feleslegesen a környezetemet. Csak az átlag vagy az alatti polgártól várják el, hogy környezet tudatos legyen, akinek sok-sok pénze van, messziről és magasról szarik rá ... Ugyan ez igaz a törvényekre, jogszabályokra is. Csak az átlag vagy az alatti polgártól követelik meg, hogy szűk keretek között létezzen. Akinek sok-sok vagy megszámlálhatatlan mennyiségű pénze van, azt csinál amit csak akar! Lásd az ország (ismét, újra, megint) első emberét! Folyamatosan hazudik (ő is), lásd pl. az írásos vagyon nyilatkozatát! Van neki kb. 993e Ft megtakarítása, emellett kb. 4.5 millós lakáshitele. A kampány alatt, az ovisok miatt megbüntették 360e Ft-ra, így maradt neki kb. 633e Ft-ja. Kezdjünk aggódni miatta? Bocs a kitérőért, remélem így érted miért nem foglalkoztat, hogy én legyek a legzöldebb a földön.
Egyébként azért írtam a klímát mert az nem COP 1-el fűtenek. A bőséges napsütéses időszakban "felpufferelnék" a rendszerbe, amit télen kivennék fűtés céljából. Rezsi villany fogyasztáskiváltására nem telepítenék napelemes rendszert.
És ezzel pont azt vágod agyon, ami a napelem célja lenne. Nyáron betermelsz jó sokat, zöld energiát. Télen meg a túltermelésedet szénerőművek energiájából fogyasztod el sokszor teljesen feleslegesen járatva 5-6 olajradiátort.
Egyik a Symo5..., másik a Symo8...
