vennek egy lakoovezeti hazat amin jelenleg all egy epulet amit le kell bontani. a kerdesem hogy a bontast en mint maganszemely elvegezhetem-e? a tetobol csinalnek auto beallot/pergolat a haz felig tegla felig ytong, a teglat megpucolnam jo lenne kerti tarolo/sufni-nak, ytong+ beton menne a sittbe/banyaba. ezt en kivitelezhetem vagy kell nekem egy vallalkozo aki ad rola szamlat meg xypapirt hogy megsemmisiti a veszelyes hulladekot? a hazba csak fofalak vannak szigeteles nuku. aram van azt kiraknam egy oszlopra viz nincs bekotve
Lehet, hogy rosszul mértünk... 24 óra után leszedtük és a férjem szerint 5000 ft-ot fogyaszt havonta a 390 literes Lehel mélyhűtő. Ha ez igaz, az durva, mert a 12 ezres havi áramszámlának majdnem a fele a mélyhűtő fogyasztása.
Valószínűleg valamelyik kék fombot kellene nyomogatni, hogy a kijelzőn Wh vagy kWh jelenjen meg (ha tud ilyen a készülék). Most nagy valószínűséggel csak a pillanatnyi fogyasztást írja ki.
Szerintem rosszul állítod be vagy ez egy teljesítmény mérő és nem fogyasztás mérő! Olyan mintha ez egy pillanatnyi teljesítményt mérő műszer lenne, mert a kijelzés kWh vagy Wh kellene, hogy legyen ha fogyasztásmérő lenne!
Ha folyamatosan megy akkor a gép nem tudja lehűteni a hűtőteret mert rossz az ajtószigetelés, haldoklik a kompresszor, stb...de ezt műszer nélkül is hallanod kell. Ha leáll/elindul akkor a gép jó csak rosszul mérsz!
3 órája tettem rá a fogyasztásmérőt a mélyhűtőre és folyamatosan stabil 150-160 KW-ot mutat. Ez normális? Az ember arra gondolna, hogy ingadoznia kéne, amikor ki vagy bekapcsol a hűtő.
Anyagában rozsdamentes acéllemez alapesetben nem rozsdásodik, ezért a neve. De ha az egy sima acéllemez valaminő bevonattal ellátva, például horganyozva, (lásd bádogosipari termékek) akkor igen, fog rozsdálni a vágás helyén, ha nem kezeled le.
Ha nagyjából minden nap ugyanúgy használod akkor elég egy nap, ha ha a héten belül ingadozás, pl. hétvégén a főzéshez jelentős, gyakrabban nyitogatod és pakolsz ki vagy be, akkor minimum egy hetet mérj.
Akkor rosszul mértél, ebből nem lehet megmondani! Vegyél egy olyan fogyasztásmérőt amit rajta lehet hagyni és legalább 1 de inkább 30 napig mérj és megkapod a pontos értéket.
Azt írtad egy órán át mérted és kaptál 159Wh-t! Akkor írd le a pontos menetét a mérésnek!
A hűtő fogyasztása nem konstans, függ attól, hogy mennyit nyitogatod, mennyi meleg vagy szobahőmérsékletű élelmiszert pakolsz be, mekkora a környezeti hőmérséklet ahol a hűtő van. Érdemes azt a mérőkét amit használsz 30 napig rajta hagyni az megad egy sokkal pontosabb értéket.
Azt jelenti, hogy 24 óra alatt 24x159=3816Wh azaz, 3,18kWh a fogyasztása naponta és kb. 11,5kWh a havi , ennyit vegyél le az átlagfogyasztásból és megkapod mennyi marad a többi fogyasztóra.
A legkisebb rés 2/3-a szokott lenni a legnagyobb kavicsméret. Ez általában átm.8-as . Tömöríteni kell, mert lehet gond a rákerülő padlóval. Csövet, pláne ha műanyag acél vagy beton védőcsőbe szokás tenni. Előbb jobb lett volna, most már csak hosszában félbevágott (legalább egy mérettel nagyobb) csövet lehet fölé rakni.
Fürdőszobában fel lett verve az aljzatbeton, alatta földfeltöltés volt, kiástam, új lefolyók a szerelőbeton alá elkészültek, most raknám le a kavicsfeltöltést, kb. 15 cm-t a szerelőbeton alá. Van valakinek tapasztalata, milyen kavicsot érdemes, illetve, a műanyag csövek köré illetve rá is mehet majd a kavics? Ha ez elkészül lapvíbrózni lehet majd? Nem fogja a lefolyókat elállítani (ugyan alá van betonozva)? Betontörmelék van egy kevés, az maradhat szeritnetek?
Térkőből szeretném a lépcsőt kialakítani a bejárati ajtóhoz és a terasz ajtóhoz is. A kérdésem az lenne milyen burkolat váltó vagy burkolat áthidaló szükséges 12 cm xps áthidalásához? Még nincs kész a hálózás, jelenleg csak az élvédők és egyebek vannak felrakva.
A távirányítón levő gombbal? Az nem, mert épp akkor marad "készenléti" állapotban, ami elvileg olyan 5 W körül van. (A hozzá adott papír elvileg megmondja, mennyi a készenléti fogyasztása.) Az 5 W havonta kb. 3,5 kWh, ha egész nap megy. (5 W * 24 óra * 30 nap) És ezt a tévé, a rádió (ha 30 évnél újabb, távirányítós hifi torony, vagy mini torony), a DVD, a beltéri egység is megeszi. Ha ezeken akarsz spórolni, akkor a legegyszerűbb ezt mind egy kapcsolós hosszabbítóba bedugni, és azt kikapcsolni éjszakára. Ha 12 órát nem megy, akkor már a fele fogyasztással "beljebb" vagy. Csak arra figyelj, hogy a vonalas telefon ne legyen rajta, mert akkor nem fognak tudni hívni. Ha nagyon rendes és praktikus akarsz lenni, akkor a tévét, a DVD-t és a beltérit teszed egyre, mert ezek általában egyszerre is mennek, és a rádiót/CD-t meg a készüléken levő kikapcs gombbal áramtalanítod. Akkor jó, ha nem marad rajta világító piros LED, vagy felirat, hogy "Stand-by".
Az a helyzet, hogy a férjem villanyszerelő, csak idős és beteg már, nem áll a helyzet magaslatán.
Az emeleti fürdőszobában gázbojler van, azt használjuk. A földszintiben levő 33 éves villanybojler már évekkel ezelőtt ki lett kapcsolva anyagi okok miatt.
2 légtisztítóm is van, azokat eladom. A fogyasztás eddig nem volt vészes, de a szűrők nagyon drágák bele és most az áram is drágul.
Fúrott kút szivattyúval van, de nem lehet mit tenni, nyáron locsolni kell a kertet.
Amúgy ha leírtad volna hogy mi miről megy könnyen tudnánk tanácsot adni.... Mondjuk ha gázzal nem fűtötök akkor gázbojler és máris jelentősen csökkent a fogyasztás.
Pedig a 33 éves mélyhűtőnek ha át van ázva a szigetelése vagy gázhiányos akkor az nagyon sokat eszik. Fogyasztásmérő rá aztán kuka a gép. Az új meg fog térülni, pláne ha majd az áram is sokszorosa lesz a mostaninak.
10 literes bojlernek minimális a szigetelése, azt amúgy is pazarló használni, éjszakai áramról is, de nemcsak az lesz a hunyó.
Légtisztítók, párátlanítók meg egyéb kevés fogyasztásúnak gondolt cuccok is tudnak sokat enni.
Ja meg a szivattyúról locsolás is... pláne ha automata öntözővel órákig megy.
Eleve a napelem támogatása is erős kérdőjel, hosszabb távon. Az ingyenességről nem is beszélve.
Ma a napelemes telepítéseknek a hajtó motorja az, hogy szaldó elszámolsában a megrendelő kinullázza az éves fogyasztását.
De mivel neki van/lesz napeleme ezért minden fogyasztót próbál vilannyal üzemltetni, mert neki az az olcsó, tehát a villany fogyasztása szinte biztos nagyobb lesz mint előtte.
Mivel nagyon kevés ember vásárol akkumlátort, hogy szigetszerüen tudjon működni a rendszere, ezért az ő többlet fogyasztását a szolgáltatónak kell kompenzálni.
Tehát a szolgáltatónak kell újabb beruházásokat végezni és ha az országon belül nem oldható meg, akkor külföldról venni áramot.
De mivel a napelemes nem fizet rezsit ezért a többi fogyasztó finanszírozza ezt egyelőre.
Ahogy egyre több napelem telepítés kerül kivitelezésre, maga a termelés átvétele is problémát jelent a halózatban keltett ingadozások miatt,
mert a nepelemes nem akkor fog fogyasztani a legtöbbet amikor a nap a legjobban süt és otthon fel tudná használni az energiát közvetlenül,
hanem délután/este mikor a munkából hazatér vagy télen mikor fűtésre használná.
Tehát valójában az egyre több napelem telepítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltatónak egyre kevesebb energitá kell szolgáltatnia (kivéve nyáron délben), mert a napelemesek besegítenek, hanem egyre több energiát kell szolgáltatnia (amikor nem süt a nap akkor is használni akarja mindenki), egyre kevesebb bevételért.
Nekem talán a leghosszabb programom 90 perces (magas hőfokú), de azt max a készülék átmosásához használom olyan tisztító program okán, és kb évente 2 X.
A rendszeres mosogatási programom kb 36 perces, és 65 fokon!
Ez egy 12 személyes, tehát háztartási szinten nagynak mondható mosogatógép.
A 33 éves mályhűtöd biztos nem korszerű . Azt máris lehet cserélni korszerűbbre. Gondold át kell -e egyáltalán mélyhűtő . Lehet olcsóbban kijösz ha nem tárolsz benne feleslegesen dolgokat hanem megveszed azt a keveset amit kell. Az áram árán már meg is spórolod ...
Van készenléti áram amit fogyaszt a TV és a számítógép... egy billenős hosszabitóval könnyen kezelhető vagy simán kihúzod, visszadugod ...izlés kérdése ...
-önálló indukciós lap (kb 15-20eFt) + nagy fazék . Abba is lehet mosogatáshoz vizet melegiteni. A mósogatóba nem csak folyóvizes mosogatást lehet csinálni. Nem annyira komfortos mint ami van de cserébe takarékos és gyorsan kivitelezhető.
-ha nem energia takarékos izzók vannak akkor azt is érdemes lecserélni arra .
-ha telefon vagy egyéb töltök vannak akkor érdemes azokat napközben üzemeltettni és töltés után lekapcsolni/kihúzni.
-ha régi modellű hűtő van akkor érdemes lecserelni korszerűbbre.
-ha van hűtőláda akkor érdemes átgondolni hogy kell -e annyi fagyasztott éllelmiszert otthon tárolni
-ha van régi asztali számitógép akkor érdemes azt korszerübb laptopra lecserélni. Vagy kevesebbet használni.
-ha van TV ami folyamatosan megy akkor érdemes kevesebbet bekapcsolni, billenős konnektorral akkár a készenléti fogyasztást is meg lehet sporolni. Amúgy is csak minding úgyanazt mondják. Kár érte az áram.
- ha a mosógép régi érdemes elgondolkodni egy korszerübb energia takarékos cserén.
Ha esetleg lesz 100% állami támogatású napelem (most nincs) nyugadijasoknak akkor érdemes lesz pályázni rá.
Elhiszem, ezen is van gyors program, de én pont a takarékosság miatt használom ezt a lassú, 4 órás programot. Meg azért is, mert ráér. Átlag 3 naponta mosogatok géppel.
Elhatároztam, hogy kikapcsolom a 10 literes konyhai bojlert, ami ugyan éjszakai áramos, de akkor is felesleges és sztem sokat fogyaszt így is. Van egy új mosogatógépünk, azon a 4 órás, takarákos programot használjuk. Mellette szoktam mosogatni persze, pl. nagyobb lábosokat, fakanalat és egyebeket, amiket nem lehet a mosogatógépbe tenni. De majd forralok 3 liter vizet (gázon 10 perc alatt felmelegszik 70-80 fokra) és azzal mosogatok. A gázzal nem kell spórolni, mert jóval a szint alatt vagyunk.
A TV-t, számítógépet miért kell kihúzni, ha nem használom? Akkor is fogyasztanak?
Mikrót alig használunk, akkor is csak 1-2 percre. A tűzhely alsó sütő része áramos, de egy ideje már egyre ritkábban használjuk. Nagy ritkán süteményekhez, rakott ételekhez, de amit csak lehet, gázon csinálunk meg.
Szerezz egy fogyasztásmérőt, amit be tudsz dugni a konnektor és a berendezések közé, és mérd végig amit tudsz. Pl. az öreg hűtő tud sokat fogyasztani attól, hogy jól működik.
Nekünk is majdnem annyi a fogyasztás, de abból 110kWh-t megeszik a villanybojler, ami viszont vezérelten van. Így nem sokat kell csökkenteni, a másik fogyasztásán.
Mi minden hónapban lejelentjük az óraállásokat, ilyenkor nem tudom bekavarnak-e az előző évi fogyasztási görbével. Én minden esetre bediktáltam most másfélszer annyit, mint amit fogyasztottunk, azt szétosztom majd a következő hónapokban, így nyerek egy kis időt.
Apró betűsen jegyezném meg, hogy a vezérelt órára esetleg átirányítható némi fogyasztás okosan. Persze ez nem teljesen legális, és kell hozzá szakember... Nekem nincs ilyen megoldás, egyelőre nincs rá szükségem, de ismerek olyat, akinek az ismerősének a rokonának...
A bojlerre külön bónusz 210kWh jár ha éjszakain van.
A bojler a legnagyobb fogyasztó nálunk is.
De akkor 420kWh akár elég is lehet nem?
Egyenlőre mérőóránként jár a kedvezmény elvileg, tehát így látatlanban kevesebb fürdéssel beletudtok férni ha nagy a gáz.
Nagyobb gáz hogy az oroszok már megint tekertek egyet a csapon, tehát az áremelés, kvótacsökkentés garantált...
Figyeld a mérőket, mindkettőn de külön-külön bele kell férni a 210-be/hó.
Mélyhűtőn is tudsz spórolni.... olcsóbb lesz megvenni a kaját mint tárolgatni a drága áramon ha régi a fagyasztó. Meg ha nem húzod ki vidd le pincébe, hűvösebb helyre akkor rögtön kevesebbet eszik.
Kombinált hűtő viszont nem bírja a hideget, azt ne vidd ki. xd
Egy erkélyt próbálok rendbehozni miután a régi kerámia béléstesteket cserélni kellett szétfagyás miatt. Az új beton kefnik már bent vannak és lenne pár kérdésem mielőtt folytatom a munkát.
Most lesz szigetelve a ház, ezért jó lenne az erkélyt is szigetelni valamelyest. Alulról és oldalról kap majd EPS-t, de felülre a járható szigetelés nem fog beleférni, mivel csak 11cm-rel gazdálkodhatok az ajtók miatt (ebbe bele kell férnie a betonnak, a vízszigetelésnek és a járólapnak is).
Ez elvileg járható / vasalható / burkolható és szigetel is egy kicsit. Megfelelne ez vasalt aljzatbetonnak közvetlenül a gerendákra / kefnikre? 700-as vagy 900-as sűrűségben gondoltam.
Az építési tűrés kapcsán arra jutottam, hogy a falak egymáshoz kapcsolódási szöge nincs külön szabályozva, ámde a ténylegesen megépült helyük tűrését az MSZ 7658-2:1982 szabályozhatja nem?
Most nem külső tartófalról beszélek, mert ott a Kormányhivatal szólhat, beépítettség stb miatt...
De mondjuk egy válaszfalnál a kiterjedésétől függően, valamint a felületének (vakolatlan vagy vakolt, glettelt) megfelelő osztályba sorolódik és egy adott tűrésen belül kéne legyen? Pl vakolt felület "e-f", 2,7m magas, tehát a tűrése 4,3-6,3mm, tehát a függőleges síktól ennyit térhetne ki a magassága mentén max nemde?
Nagyjából ilyesmi lehet, akkor számonkérhető a kivitelezőkön?
Teljesen el vagyok keseredve. 358 KW-ra fizetünk átalányt áramnál. Ezt kéne levinni 40%-al, de ez lehetetlen.
A konyhában a bojler éjszakai áramon van, a lenti fürdőszobában kikapcsoltuk az áramos bojlert, csak a fentit használjuk, de az gázos. 2 lélegeztetőgépet használunk (alvási apnoéra), ezen se lehet spórolni, mint ahogy a hűtőn és mélyhűtőn se. A lámpákon, TV-n, számítógépen eddig is spóroltunk, többet már nem tudunk. Klíma nincs.
Köszi a válaszod. De miért jobb átalányt fizetni áramra?
Tegyük fel aug. 1.-től visszaveszem az áramfogyasztást 12 ezerről 8 ezerre, akkor még majdnem 1 évig 12 ezer után fogok áramdíjat fizetni (részben emeltet).
Az a helyzet, hogy a hűtőt és mélyhűtőt nem tudom lekapcsolni, lámpákat alig használunk, locsolni kell fúrott kútból, úgyhogy nem tudom mivel tudnék spórolni. Ventillátor kell augusztus végéig, mert megdöglünk a 30 fokban. Napelemre nincs pénzünk.
Látatlanba nem akarlak elkeseríteni, de amit írtam a 20-25m-en van a megütött vízszint. A talajvízre ható nyomás meg tudja (és meg is emeli) a vízszintet. Az agyagréteg hermetikusan (vagy majdnem) zár. Mérd meg egyszer a vízszintet, meg fogsz lepődni.
Ugyanis egy agyagkúpon "ülök", és pl. száraz-technológiával ki sem tudták fúrni a szakik, így olyannak sikerült akik vizes fejjel dolgoztak. Igaz ők meg is saccolták, hogy 20-25m-en lesz az agyag vége, és kb ott lesz nekem a víz. Így is lett.
Helyi tapasztalat, + láttak már geológiai térképet a környékről...
A szomszédságomban mindenfelé 4m-en van a víz, de nekem pont kijutott ez az agyag réteg...
"Ha a nyomást nagyobbra növelem annál a magasságnál ahová emelni kell a vizet akkor vízszivattyú sem kell"
Ezen az elven működik a régi szódavizes üveg. És az ártézi kút. Sőt a talajvíz is. Van a megütött vízszint (ahol a fúró megtalálja a vizet) és a nyugalmi vízszint ahol az emelkedés megáll. A nyugalmi a magasabb, akár sok méterrel is.
10m-nél nagyobb szívómagasság ellent mond a fizika törvényeinek. Ha zárt rendszerem van, akkor pumpával meg tudom emelni a vízszintre ható nyomást, itt ez a kulcs. Ha 3 atmoszférára (30m) tudom növelni a nyomást akkor 30m valahányad részéről kapja föl a vizet. Ha a nyomást nagyobbra növelem annál a magasságnál ahová emelni kell a vizet akkor vízszivattyú sem kell (amig le nem csökken a vízfelszínre ható nyomás kisebbre az emelési magasságnál) .
Elnézést kérek Jenő, tényleg nem szerettelek volna megkavarni, a kb 10 m-s elméleti maximum info az emelésre - fizikai törvényszerűség - nekem is megvolt korábbról.
Azt szerettem volna csak jelezni, hogy egy jó minőségű szivattyú - 5-6 m-s szintkülönbség mellett - még elfogadható minőségben (pl "normál" öntözőrendszer) tud "vizet szolgáltatni".
Amiről én tudok, ott nyomó (emelő) oldalon is van még 6-7 m, és utána még 15-20 m KPE + 10-15 méter slag.
És kb uolyan a nyomás, mint a sima hálózati víz esetén.
Nem vagyok hozzáértő, de sehogy sem értem, hogy nekem 25m mélyen van a vizem, akkor hogy tudom felszívatni egy 10-15 m es szívómagasság határú szivattyúval.
Igaz minden alakalommal a kézi pumpával fel szoktam hozni a vizet a szivattyúig, de gondolom ez azért ereszt le, mert alul a lábszelep elengedi a vizet valamelyest.
Az 5-6m a szívóoldalra vonatkozik. A nyomóoldalon az emelési magasság többszáz méter is lehet. Mivel a szívóoldalon a vizet a külső légnyomás nyomja fel a szivattyúig (a légnyomás 10 m körül van) ezért ennek bizonyos százalékáig szív a kút. Vannak szivattyúk amikre 9,5m szívóoldali vízfelszívó képesség van megadva, de ez parasztvakítás. Gyakorlatban ezek az "olcsó" kommersz szivattyúk 6-6,5 m tudnak. A drágák 8-9m-t, de itt sehol semmilyen szivárgás nem lehet.Kétségtelenül szerencsétlenül fogalmaztam, itt javítom. A szívó magasságot úgy kell érteni, hogy a szabad vízszint és a szvattyú járókereke közti magasság-különbség. Vannak trükkök amivel a szívómagasságot átmenetileg meg lehet esetleg növelni, de azok nem tartós hatásúak.
Teljesen igazad van, én csak arra gondoltam, hogy kockáztatnék-e egy működő kutat több100e Ft-ért úgy, hogy nem biztos, hogy a végén az elvárt eredmény jön ki/meg.
Elég közeli rokon lenne a fővállalkozó, amiatt nem félek. Viszont a kettő közül (műszaki ellenőr, műszaki vezető) legalább az egyiket "alkalmaznám", ártani nem árthat, viszont sokat segíthet, ha meglátja a hibákat.
Kérdés, hogy fővállalkozó papíron bármilyen, építőiparban tevékenykedő cég (pl. ács, kőműves, épületgépész) lehet, vagy van valami plusz jogosultság, ami ehhez kell?
Ha a szükséges teljesítményt adja (nincs fölösleg) tudtommal két gép drágább mint egy. Veszteségek miatt. A vizet adott magasságra föl kell hessegetni.(m*g*h) A "h" azonos, a szorzat is azonos. Ami módosíthatja az a hatásfok.
"A síma szivattyúnak is van jelleggörbéje, de az gyakorlatilag 5-5,5m-nél mélyebbről nem hozza föl a vizet, még akkor sem ha a vizet egy marék kukoricával hivogatod."
(Megfelelő vízhozam esetén) Pedrollo JSW ezt a szintet - 5-6 m szintkülönbség - simán megugorja.
Lakás alatti pincében futó 40 méter előre menő és 40 méter visszatérő 16 mm-es öt rétegű cső szigetelésével vajh mennyi energiát spórolhatok nagyságrendileg?
Eddig olyan 13-15 fok körül volt a pincében (elzárt radiátorokkal) de az ismert körülmények miatt nem bánom ha lentebb megy akár bőven 10 fok alá.
Sajnos nem tudom a pince feletti lakótér padlójába betették e a tervezett 4-5 cm szigetelést. Tervezve a padlás födémbe is volt, de azt biztosan tudom, hogy oda nem építették be, felülről volt rá terítve szigetelés
Úgy gondolom laikus fejjel, hogy ha a földszintre sem tettek szigetelést a padlóba, akkor a pinyó hűtésével esetleg semmit nem spórolok, viszont a komfort érzetem rosszabb lehet odafönt...?
(Oldalvonalról paraméterek hiánya ismeretében: mennyi víz kell egyszerre, és mire, illetve mennyi helyed van?
Az nem megoldható, hogy leraksz egy 2 (?) m3-s tartályt a kút mellé, és a kisebb vízkivétellel ezt a tartályt töltöd folyamatosan (valami szintkapcsolós megoldással), majd ebből a tartályból veszel ki vizet (egy másik szivattyú segítségével), amikor szükséged van rá?
Abban egészen biztos vagyok, hogy a víznyomás sokkal erősebb lenne, mint a korábbi kutadé és talán jóval olcsóbb lenne ez a megoldás, mint amibe a meglévő bővítése kerülne)
Pár hónapon belül kezdődő, saját lakhatásra történő bővítés-tetőtérbeépítéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Tervek (kiviteli, statika, stb.) elkészültek, hatóság felé bejelentés megtörtént, a munkafolyamatokra a szakemberek-cégek megvannak. Viszont nem világos, hogy milyen "konstrukcióban" érdemes továbblépni. Ha jól tudom, az alábbi lehetőségek vannak;
- E-napló vezetés nincs -> nem kell felelős műszaki vezető + műszaki ellenőr
- E-napló vezetve, de saját szervezésben történne az építkezés -> kell felelős műszaki vezető + műszaki ellenőr
- E-napló vezetve, generálkivitelezőn keresztül történne az építkezés -> generálkivitelező hossza a műszaki vezetőt, de műszaki ellenőr nem kötelező
Ezek alapján jól értelemezem, hogy ha magam szervezem össze a szakembereket, akkor mindenképpen fog kelleni műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető is?
Felmerült, hogy az egyik -közeli ismerős/rokon- kivitelező cége lenne generálkivitelező és ő alá menne be a többi kivitelező is alvállalkozóként. Így lenne e-napló is, de nem kellene pluszba műszaki ellenőrt alkalmazni. Viszont nem egyértelmű, hogy ilyenkor a generálkivitelező cégnek milyen feltételeknek kell megfelelnie? Elegendő csak az építtetővel és mindegyik alkvállalkozóval kötnie egy-egy szerződést, vagy egyéb képesítése is kell legyen?
Illetve mi lenne a következő lépés? E-napló megnyitása + készenlétbe helyezés, majd a "mesterek" meghívása?
A két oszlop 25-ös zsalukóből van, a köztük lévő távolság 114 cm.
jelentéktelen az áthidalási táv. Elvileg mehet vasalás nélkül is mit ahogy az álladó szakértő írta :
10 cm vastag vb. igazából lehet jó, de akkor vas nélkül is jó (ha jó). .... 39
Szerintem is ( habár kell lenni egy szélességnek is ) Ha az oszlopok 25 cm -esek így adja hogy a szélesség is annyi legyen.
Tehát arra két oszlop közti távra a 25 széles és 10 cm magas áthidaló untig elég. majd megtartja magát, de ha megvasalod akkor lesz egy vb ( vasbeton ) áthidalód. Ezen a szilárdulás után akár ugrálhatsz is.
Vasalás ?
Lehet túltolni, de minek ??? 5 - 6 - 8 mm -es biztos jó. Három alul kettő felűl. Tudod az építészek szeretnek ködösíteni.
Akár az orvosok. Az egyik félig a másik semmire sem egzakt valami.
Jó egyezzünk ki : 50 % empíria 50 % egzaktság.
Kivétel a sebészet.... az egzakt. De azért inkább ne operáljanak !
Tehát minél vastagabb az áthidaló, annál jobban tud dolgozni alul a vas.
Akkor így jó lehet (?): 15 cm magasság, 25 cm széles, 4 szál 8-as vas alulról 2 centire.
A felsőt azt írtad, hogy a szerelhetőség miatt, ezt hogy érted? A kengyel a szélsőket fogja össze, a közbensőknél nem dolgozik.(?) A felső vasak csak azért kellenének a két szélére, hogy a kengyel jól álljon? Ha az alsó vasakat csak a két végén kampózott vasakkal tartom össze (kengyel helyett), az úgy nem jó? És akkor nem kellenének a felsők?
A búvárszivattyúnak van egy jelleggörbéje, milyen mélyről mennyi vizet képes fölhozni és továbbítani. A síma szivattyúnak is van jelleggörbéje, de az gyakorlatilag 5-5,5m-nél mélyebbről nem hozza föl a vizet, még akkor sem ha a vizet egy marék kukoricával hivogatod.
A kút 30m-ig nem engedély-köteles, csak be kell jelenteni. Elvileg.
A két kérdésre a válaszom az, hogy elektromos kérdéshez nem értek, de valószínűleg kevesebbet is fogyaszt. Szivattyún van-e homokszűrő, mert a homok lecsökkenti a szivattyú teljesítményét. Valószínűbb azonban, hogy kevesebb víz van a kútban, az okozza a teljesítmény csökkenést.
Hogy lehet-e mélyíteni azt nem tudom biztosan, de szerintem ha a fúró belefér a béléscsőbe akkor elképzelhető, hogy lehet. Ha nem fér bele akkor ki kell varázsolni a béléscsöveket és úgy fúrni. De ezeket ne vedd biztosra.
Egy apróságot szeretnék kérdezni, hogy a falazások (válaszfal éppen itt) edetében létezik szabvány, hogy mennyire térhet az el a függőlegestől, a vakolat síkpontossága milyen kell legyen, illetve a csatlakozó falak egymással bezárt szögében mekkora hiba lehet (derékszögű csatlakozások vannak csak amúgy éppen itt... Kéne hogy derékszögűek legyenek..)
1. Júniusban még erős sugárban jött a víz, azóta fokozatosan egyre kevesebb. Már max. csak negyedannyi jön, mint 1 hónapja. A szivattyú persze ugyanúgy megy. Akkor a negyedannyi víz ellenére ugyanannyi áram fogy?
2. Mivel nem akarok új kutat fúratni, a jelenlegit ki lehet mélyíteni fúrással? Tehát a 85 méterhez még fúratnék valamennyit, mondjuk + 50 métert. Így olcsóbb lenne, mintha újat fúratnék. Meg lehet oldani?
Áramnál havi 13 ezer átalányt fizetek. A tényleges fogyasztás 12 ezer körül van. Aug. 1.-től spórolni szeretnék. El lehet intézni, hogy átalány helyett havonta diktáljam be az adatokat?
Közben sajnos kiderült, hogy az északi fekvésű 10 méter magas oromfalon lévő szigetelést nem dűbelezték be a mesterek anno.
Csak a háló tartja össze, szépen mozog az egész :-(((
Most amíg itt van az állvány vettem gyorsan müa. dűbelt, körkivágóval kivágtuk a helyét a vakolatban, fúrtunk és gondoltuk majd vissza javítjuk. Sajnos a dűbel szára 8.5 mm volt, nyolcas lyukba nem lehetett beütni, tizesbe meg nem fogott semmit.Szóval ez így nem jött össze.
Hogyan, milyen megoldással rögzítenétek? Gondoltam hogy a padlásról kifelé megfúrom az oromfalat a szigetelésig és hosszú csőrű pisztollyal fújok mögé kevéssé dagadó ragasztó purhabot.
Esetleg valami másfajta, komolyabb dübel plusz csavar kívülről, amihez van valami kupak, vagy ilyesmi, hogy ne legyen túl ronda...
10 cm vastag vb. igazából lehet jó, de akkor vas nélkül is jó (ha jó). Itt gerendaként fog működni. 15 cm vastagságig le lehet menni, de annál vékonyabbat én nem csinálnék. Fi 8-as vas elég. A vb. teherbírásának számítása : A vas fölötti részből az alkalmazott vasmennyiség alapján meghatározom a nyomott betont. Ebből a nyomott beton súlypontját és a vas távolságát a nyomott beton súlypontjától. 10 cm betonvastagságnál ( a vas nem is a szélén van!) ez nagyon kis távolság. Ez a teherbírás szorzatának egyik eleme. Ha nagyon kis számmal szorzunk akkor nem lesz nagy a szozat sem.
20 cm magas? Én valami 10 centisre gondoltam, az megoldható? Tehát 25 cm széles, 10 centi magas. Ha az segít, alulra T vasakat tehetek be, szárával felfelé.
Ha a 8-as vas elég, az jó, van itthon még belőle, nem kell venni. Azt hittem vastagabb kell.
30x20 cm-re számoltam. szélesebbre ajánlatos csinálni mint az oszlop, részben esztétikai, részben vízcsöpögési okokból. 35 cm széles még jobb. Ebbe alul 3 fi 8-as vagy 5 fi 6-os megfelel. Fölülre 2 fi 6-os vas is kell, szerelhetőség miatt. Kengyel fi 6 20 cm-ként az oszlopok között, oszlopok fölött 10 cm-ként.
"Ha 114cm van az oszlopok között (oszlopok 2x25= 50 cm) akkor miért kell vágni az áthidalót?"
Jogos, azt nem gondoltam tovább.
"A szükséges vas mennyisége függ a betonméretektől, a betonminőségtől és a terheléstől."
Valóban nem úgy készült, ahogy hivatalosan kellene. Kb. 10 cm-t áll ki a tetején a 4 db 12-es vas. Az egyik oszlopon. A másiknál még tudok változtatni, mert van még 3 sor zsalukövem amit fel kell rakni, oda tudok betenni pipavasakat.
Mindenképpen eg akarom csinálni, a kérdés tehát az lenne, hogy a fennálló helyzetben milyen vasalást alkalmazzak és milyen betont készítsek. Helyben készítem a betont, rostálni tudok, ha az kell, és van képlékenytőm is.
"2. Veszek 2 db 12-es áthidalót, 150 cm hosszút, levágom a megfelelő méretre és felrakom. Ezt nem tudom bekötni az oszlopokba, nem tartja össze azokat, ráadásul ha jól emlékszem, ezekre még megfelelő terhelést is kell adni, hogy jól működjenek, ez itt nem lenne."
Ha 114cm van az oszlopok között (oszlopok 2x25= 50 cm) akkor miért kell vágni az áthidalót? A nyírási vasalás megszüntetése miat egyébként is ellenjavalt. Ezzel együtt az oszlop és az áthidaló nem vasalható össze ha az oszlopvasalás nem úgy készült. A betonacélok toldási hossza a betonminőség függvényében a vasátmérő 35-50 szeresse.
A szükséges vas mennyisége függ a betonméretektől, a betonminőségtől és a terheléstől.
A kerítésem építése a célegyenesbe ért, köszönöm az eddigi segítségeteket.
Szeretnék a kiskapu fölé áthidalót, amire fedlap kerülne, tehát lenne rajta némi terhelés.
A két oszlop 25-ös zsalukóből van, a köztük lévő távolság 114 cm.
Két megoldásra gondoltam.
1. Helyben zsaluzok, vasalok, az oszlopokból kiálló 12-es vasakkal össze tudm kötni. Ezt gondolnám jobb megoldásanak, mert védőcsövet is szeretnék fölülre behúzni.
Ebben az esetben milyen vasalás lenne a megfelelő, milyen minimális vastagságúra lehet elkészíteni?
2. Veszek 2 db 12-es áthidalót, 150 cm hosszút, levágom a megfelelő méretre és felrakom. Ezt nem tudom bekötni az oszlopokba, nem tartja össze azokat, ráadásul ha jól emlékszem, ezekre még megfelelő terhelést is kell adni, hogy jól működjenek, ez itt nem lenne.
Kimértem mindent, le van szabva minden, szerelvények megvannak, kézzel össze is van állítva. Rápróbálok a vízszintes szerelésre. Egy banális kérdés, ha kinevetsz, megértem :) Collos csövekből lesz a beépítés, a sok kanyar meg a gépészet miatt lesz pár csavarkötés. Loctite 55-el tömítek. Mennyire kell brutál módon meghúzni a szerelvényeket? Apám addig tekerte, amíg bírta, nem is tudtam csak sarokcsiszolóval szétvágni, mert nem engedett el a kötés. De látok videokat, ahol épp csak meghúzzák vízpumpa fogóval.
10x15m-es a konyhakertem. A túlzott napsugárzás hatásainak csökkentése miatt Raschel hálóval lefedném az egészet. Idén próbajelleggel ad-hoc oszlopokra kihúzva teszteltem, bevált, ősszel stabil tartórendszert akarok csinálni.
Minél kevesebb oszlopot szeretnék, nem az ár, hanem a helytakarékosság miatt.
Kérdés: milyen profil lenne a legjobb vízszintes elhelyezésre? Nyilván kell megfelelő tartás, de minél kisebb önsúly előny. A háló súlya minimális, bár az eső kismértékben "ráragad", de nagyon nagy teherbírás nem kell.
Esetleg alu gipszkarton profil élére állítva? Azokból van 4m-es szál. Vagy más ötlet?
18 fokos lapostető könnyebben beázik. A térdfalat tartó vb. oszlopok kimaradtak. Azokat be kell kötni a földszint fölötti födémbe. Azt már rég megtanultam, hogy az olcsó a legdrágább. Vagyis ha építek, bontok és újraépítek. Hőszigetelni kell a tetőt és a tetőfeljáró helyét könnyen bontható anyaggal le kell zárni. A tetőt karbantartani pedig mindenképpen szükséges. Az építészek szempontjai általában egyediek...
Pont a dűbelezést akarom elkerülni, mert az adott helyen nem lenne szerencsés lyukakat fúrkálni. Az egyik csatornában csak vékony "riasztókábel" fog menni infrasorompóhoz, a másikban is csak ethernet kábel 30-40 centi hosszan, szóval nem kell nagy súlyt tartania a csatornáknak.
Azt nem tudom, hogy a falon levő nemesvakolat mennyire számít nedvszívónak a ragasztó szempontjából. Anno a panelben a plafonra valami tubusos sárgásbarna trutyi ragasztóval lett felrakva kábelcsatorna, másfél évtized múlva is stabilan állt - de az beltér volt és más felület.
Nekem anno egy építész ismerős azt mondta, hogy olcsóbb egy lekontyolt lapos (18o-os) tetőt csinálni a koszorú tetejére, és ha mégis kell, akkor lekapni az egészet, mint előre megcsinálni térdfalat, második koszorút, lépcsőt, magas tetőt, aztán nézni évekig. Áll bene a pénzed, lehet karbantartani, meg persze fűtés is. Oké, a födémben a lépcső helyét is ki kell hagyni (az lesz a gardrób), meg a vezetékekkel érdemes felállni, de aztán annyi. (És persze később a fa egy részét és a cserepeket fel tudod használni az új tetőhöz is.)
Milyen ragasztóval tudnék kábelcsatornát rögzíteni ház külső falán a nemesvakolatra? Csak kb negyven centi hosszú csatornát kell felrakni függőlegesen, illetve kb 30 centit a kukatároló oldalára vízszintesen.
Nagyon sok lehetőséged van, attól függően, hogy használati tárgy lesz (inkább vastag lazúr) vagy esztétikai szerepe lesz csak (vékony vagy vastag lazúr). Lazúrokból van víz alapú is, gyorsan szárad és alig van szaga. Ha belétrben lesz olyat keress amiben nincs gombaölő és semmi biocid. Van szintelen lakk is, ha meg akarod tartani az eredeti színét a fának.
Egy natúr fa lapot szeretnék beltérben felhasznáni, arra gondoltam, hogy lenolajkencével kezelem, viszont ha lefestem vele akkor beltéren sokáig büdös. Hogyan lehetne gyorsítani a száradását, pár napra rakjam ki a tűző napra? Esetleg van valamilyen alternatíva a lebolaj kencére?
A kérdés, hogy a rajzon megjelölt csőhosszra van valami ökölszabály? A sok derékszögű foduló miatt? Nem tudok oda végtelen hosszot csinálni, mert a fölfelé menő cső vége eléggé közel van a vízsznintes csőhöz. Rajta van a keringető, visszacsapó, elzáró csapok. Szóval csak nagyon szűk kanyart tudok tenni.
Köszi! Be tudnám vízszintes szakaszba kötni, de a helyhiány miatt csak a mellékelt ábra szerint menne. A vízszintes szakaszből nem tudok kivágni, mert mindenképpen túllógok a felmenő csőszakaszon. Bonyolult, de a felmenő csőszakaszt sem tudom hová tenni. Mennyire jó megoldás az áthidalást felxibilis bekötőcsővel megoldani? 1 collos csőről van szó és ugye a szívóágról.
Mindig egy fél centivel, vagy is kicsit többel, feljebb kell szerelni a térkövet a szegélyhez képest és le kell döngölni a végén, erre a műveletre lapvibrátornak van PP-nől készitett védőtalpa.
Ha van alap készitve, akkor 3 paletta térkövet megbír egymásra pakolva a felület, 6cm vastag térkő, a kis méretű.
Olyan kérdésem lenne, hogyha egy tetőteres házat építtetnék, akkor lehet-e úgy lakhatási engedélyt kapni, hogy csak az alsó szint lesz lakhatásra kész?
A tervezőnek ilyenkor mit mondjak, hogy írja be a tervekbe?
Konkréten a tetőtér nem is annyira szükséges, egyenlőre csak "nagypadlásként" is üzemelne, de ha később meggondolja magát az ember a beépítésen, akkor kényelmesebb lesz úgy, hogy már nem kell új tetőt csinálni, meg 2 téglasort a koszorúra felhúzni.
Szerintetek egy raklap cserép alatt (ami kb 1 tonna) megsüllyed a térkő, ha odarakják?
Illetve vajon raklap békával tudom majd mozgatni a térkövön? Ez olyan térkő, hogy kocsibeálló, személyautóval szoktam rajta állni, kb 2 éve már és talán kb fél centit süllyedt eddig a kocsi két hátsó kereke alatt az első hónapban, akkor csak arra a kb 30*30 centis részre raktam egy kis finom murvát és újraraktam azt a kb 10 térkövet. Egyébiránt az autó beállás sehol nem süllyedt be, a nyomvonalban sem.
Sziasztok! Iszapleválasztót szeretnék beszerelni egy meglévő fűtéskörbe. Vízszintes csőszakaszra, vagy függőleges csőszakaszra érdemesebb? A visszatérő ág legmélyebb pontjára kell szerelni, vagy nincs jelentősége? Köszi.
Köszönöm szépen, ez jogos :D Sajnos az ilyen trükkös megoldásokhoz abszolút nincs kellő rálátásom az építőiparra. Ez tök jó ötlet, abszolút :-) Mondjuk PIR az nem lesz olcsó, de ha dolgozik az ember, már csináljon jót.
Ám a legfőbb cél akkor a tisztíthatóság lenne nem? Hogy a felmosó ha összemocskolja, akkor könnyen le lehessen mosni.
Ha csak a lehálózott XPS-t lefestem, akkor annak nem tudom mennyire tisztítható a felülete. Illetve nehezen tudnám ugyanazt a színt elkapni, mint a fal többi része.
igen, a falra kell szerelni. Legalabb 10cm magass kene legyen, talan egy XPS polisztirol (vagy PIR/ mert az sima) is megtenne, 2 cm vastagon, azt le lehet festeni fal szineben.
Úgy értettem, hogy a vágott éleknél lehet, hogy nem pontosan vágnak és akkor elég bénán néz ki ha azt látja az ember. Attól még a felület lehet vízszintben...
Budapesti agglomerációban lakom, erdő mellett, tíz éve ugyanott. Olyan száraz az erdő, hogy a madaraknak kirakott itató vízhez este hét körül elkezdenek bejönni a sünök is inni.
Meg hogy ha esetleg fém ajtód lenne, fém kilincsed van, vagy fém konzolt használnál valahol, akkor a statikus elektromosságra figyelni kell, különben fel tudja tölteni az embert a műanyagon járkálás, és csíphetnek a fém cuccok. Meg hogy eltolásban rakják le.
Köszönöm, értem. Ám akkor gondolom a szegélynél arra kell figyelni, hogy a falra legyen csak rögzítve fixen (valami ragasztó-szilóval?), és akkor alatta el tud csúszni, tágulgatni a WPC maga...
Nincs gyep és csak azt öntözöm, amit feltétlen kell. Azt is kézzel, kannából. Feltöltöm slaggal a hordót és onnan öntözöm kannából a zöldségeket, bokrokat, fákat. Mindegyiknek csak a tövéhez öntök egy keveset, nagyon spórolok.
Kb. 15 éve fúrattunk a kertben egy 85 méter mély kutat (helyileg Szeged). Kb. 2 hete csak fele erős sugárban jön a víz és néha kluttyog is (levegős).
Honnan lehet tudni, hogy a 85 méter mélyen levő vízkészlet van fogyóban vagy esetleg a 15 éves szivattyú kezdi megadni magát? Úgy rémlik más években is volt olyan, hogy néha gyengébb sugárban jött a víz. Tény, hogy 3 éve aszály van.
Amúgy nem tudom, erkélyen mennyiben más, nekem teraszon van.
Nincs a betonhoz rögzítve, hanem a párnafákra vannak rakva a lécek, a súlya tartja a helyén, és a szegő (L-profil) fogja össze az egyes darabokat. De mondjuk nekem van vagy 30-40 m2 egyben.
(Ó, és a darabok széle persze itt-ott huppog, mert nem figyeltek a rendes alátámasztásra. Fölszedni viszont...)
Amúgy legyél ott nagyon, mert ha kihagynak ezt-azt, akkor utána már nem fogják visszabontani, hanem föntről belenyomnak egy csavart és helló, nesze neked hőtágulás. (Meg annyiszor én még nem hallottam, hogy "a madzaghoz raktuk", mint ott, pedig engem nem a madzag érdekelt, hanem hogy ne legyen durván girbegurba szemre. Persze az lett, pedig ők a madzaghoz. Ja, hát az plusz-mínusz egy centit simán elvisel.)
Mikor hozzá kellett pótolni, inkább vettem egy lidis dekopírfűrészt és megcsináltam én, pedig a hardver nem kimondottan a lételemem.
(Mondjuk egy viszonylag kis sugarú ívet is kellett szabni (pontosabban négyet), azt kb. 30 fokosával senki ki nem szabja pénzért, csak magának, hobbiból. A "mesterek" még a 2x45 fokot is alig értették meg.)
Létezik egy üvegszál erősítésű tetővédő ponyva, aminek a szélei le vannak látva fém rögzítő szemekkel. Hasonló a teherautók ponyváihoz, csak vékonyabb. Nagy méretű,7x 10 méteres, 10x15 méteres.
Nem drága. Talán 200 euró egy 10x15méteres.
A létező tetőről le kell bontani a cserepeket és a lécezést, a tetőt ki kell támasztani (minden második szarufát le kell bontani és azokat használni oszlopoknak, pl. a fogópárok alá), és levágni a talpszelemeneknél a szarufákat, felszerelni a fóliát. A rögzítő szemekbe 2 literes vizes pet flakonokat szoktunk rákötni.
Akkor meg lehet oldani a födémet, a térdfalakat, a koszorúkat. Aztán levenni a fóliát és gyorsan megépíteni a tetőt. Ha a szarufák felkerültek, a páraáteresztő fóliát fel kell szerelni az ellenlécekkel, arra gyéren, kb.60 cm felszerelni a cserépléceket. Fel kell szerelni a csatornákat. Aztán a lécezét és a cserepet. Egy 100nm-es tető, ha kettő-négy vízbe van, vagy L alakú, 3-4 nap alatt megépíthető. Ha van néhány lukárna is, akkor 7-8 nap.
Így tervezte a statikus és az építész, én nem értek hozzá. A másik az lett volna, hogy valami fa borítást kap a jelenlegi födém és arra került volna a padlóburkolat, de nem akartunk ilyet, mert az mindig nyekergett volna.
A WPC erkélyburkolat széleinek falcsatlakozásánál a szegély csak opcionális, esztétikai szerepű nem? Ahogy nézem a lerakási leírásokat kb úgy hagyják hogy itt a lentebbi fotókon van...
Tehát itt max a kivitelező jóindulatában lehet bízni, hogy szegélyt ki lehet alkudni, de nincs gyártói ajánlás stb nem?
Köszönöm szépen neked is és a többieknek is a választ.
A ház egy télen nem lakott ház, ezért is gondoltunk az őszre és a tető alapterülete kb 100 négyzetméter. Egyszerű nyeregtető, semmi fixni faxni. Bármelyik hónapban elázhatok, ebben talán nincs különbség. Ha jól értem, akkor ha már az új felbeton/vasbeton fent van a jelenlegi vasbeton gerenda+betontálcás födémen, akkor már nagy baj nem lehet.
Ha nagy eső jön, akkor max néha le kell söpörni. Persze ha akkor jön az eső, amikor a cserepeket leszedték de még a felbeton nincs, az probléma. Nem tudom, hogy ezzel lehet-e értelmesen valamit kezdeni, mert a fólia takarást is leviheti a szél. Arra gondoltam, hogy amit lehet a földszinten is le fogok takarni, nem tudom, ennél többet tudok-e tenni.
Sziasztok. A Mofém hollenderes gömbcsap ellendarabja belülről ilyen körmös kialakítású. Van ehhez valami sepckó szerszám, vagy a vízvezetékszerelők mólolnak maguknak egyet?
Van többek között egy 50 nm -es ház részem egy leválasztott házban. teljesen önálló, mindentől független. Külön mérők, külön szerződés a szolgáltatókkal.
Ideális a tetőszerkezete beépítésre .
Az ács szerkezet ép egészséges, a kialakítása olyan hogy csupán 1 db. oszlopot kell kiváltan... helyette 2 db kissé arrább.
Van egy hiányossága. A térdfalak kicsit alacsonyak. A kívánatos 1 ,2 m helyett csak 80 cm. De hát ez van.
Nos szóba jött a teljes ács szerkezet bontása és új építés. a másik az általam preferált a teljes padlástér beépítése így ahogy van.
Ekkor csak a héjalást és a lécezést kell bontani. Ezt viszont lehet szakaszosan. Három nagyjából 3 szög alakú felület / 10 x 8 m /2 , az 40 nm, jó legyen egy picit nagyobb 3 x 45 nm az úgy 135 nm. Három részletben megoldható.
Egy nap bontás , egy nap ácsszerkezet fertőtlenítés. A bontás után ponyva fedés , majd amikor minden egyben a lécezés és a héjalás újra építhető. Kritikus 3 -4 nap egy felületre. 4 - max 5 fős brigád kell. Több ember eleve nem fér hozzá.
A beépítendő tér 5,5 x 10 m lenne.
Sajnos a belmagasság elég kicsi, csak 2, 6 m. Vagy emelet ráépítés, de a költség 3 x annyi.
Így lenne egy földszinti 50 és egy tetőtéri kb. 52 nm mint egy lakás egység.
Egy héttel a kezdés előtt még tök jó időt jósoltak végig, aztán ez lett.
Garancia erre nem tud lenni, ezért ez egy ilyen pite sajnos.
Gondolkozz rajta előre, hogy adott esetben hogy tudsz védekezni. Én is vettem egy böszme nejlont 20 rugóért , de elég nehéz bármit is tenni egy teljes munkaterületen. Minden útban van. Érdemes lehet odabent egy területre összehordani a dolgokat, hogy könnyebb legyen megóvni ami értékes.Amikor esik, már késő...
"Első éjjel volt 8 mm eső, a csillárkampók mellett folyt bele a víz a lámpákba, meg egy darabon leázott a gipszkarton álmennyezet miközben alatta harcoltunk a vízzel. Úgy 30-40 litert kellett visszatartani a parkettázott részektől, ami végül sikerült... "
Nem írtad mekkora az a ház, milyen a fedés, milyen az a kivitelező. Az én 200 m2 felületű kutyaólas kontyolt tetőmre volt amelyik bádogtetős "mester" azt mondta 5-6 nap nekik az egész. (No hiszen!)
Komolyabb ács 5-6 szakemberrel két hetet mondott rá. Akit végül megbíztam 2-3 hét közé saccolta a dolgot. Eléggé elszámolta magát, mert én is végig kuliztam velük reggel héttől du. négyig-ötig és az ötödik hétbe is belenyalt mire végzett, igaz csak kettő, esetenként három embert hozott magával. Ősz óta szinte egy csepp sem esett, de amint a bontás megvolt, két nap múlva jöttek is az esők... Első éjjel volt 8 mm eső, a csillárkampók mellett folyt bele a víz a lámpákba, meg egy darabon leázott a gipszkarton álmennyezet miközben alatta harcoltunk a vízzel. Úgy 30-40 litert kellett visszatartani a parkettázott részektől, ami végül sikerült. A következő napokban szerencsére már annyira kész lett az ácsolás, hogy hét végére ideiglenesen fólia alá tudták rántani a tetőt, de több helyen azt még vissza kellett bontani a munkálatok befejezéséhez. Ezzel sok idő elment és a fóliának sem tett jót (kellett is venni plusz egy tekercset), viszont megkímélt minket a további sz.rrá ázástól, mert egy hétig szinte minden nap esett valamennyi. Szerencsére viharos szél nem volt...
Mindig van valami ami nem úgy van, tovább tart... Az ember becsületére legyen mondva, hogy nem beszélt felárról és egyszer sem mondta, hogy jól van az úgy! Ha nem olyan lett, akkor harmadjára is levette, vágott még rajta. Szóval a körülményekhez képest egész rendes munkát igyekezett csinálni, azt hiszem amit ebből ki lehetett hozni azt sikerült.
Üdv ! Ha mindent (generál kivitelezés) egy cég csinál (nem vár másik egyéb kivitelezőre),akkor elvégethető ! Saját tapasztalat szerint a külső vakolás kivételével 3. hónapban (nyáron, száradás miatt)már lakták a gyerekek (tetőtér méret 80m2) !:-)
Szerintetek bolondság októberben belekezdeni a lenti munkába egy már meglévő házon vagy ez egyik sem komoly probléma, mert pl nyáron meg lehet zivatar? Eső és hideg miatt kérdezném. A házban nem lakunk jelenleg, csak később költözünk be. Most egy tetőteret szeretnénk építeni meglévő házhoz. Azt mondja a kivitelező, hogy egy ilyen munka 1 max 2 hónap alatt készen lehet.
tetőbontás
térdfal emelés
felbeton (hálós vasbeton) készítés a meglévő gerendákra
Ez hulladék, konkrétan bontott tetőanyag, nincs mit tenni vele. Illetve amivel lehet mit kezdeni az már külön van téve.
Én mondjuk életemben nem tüzeltem kályhában, de most majd megtanulom.
Jelen állás szerint fával sztem csak úgy éri meg fűteni, ha ingyen van. Pénzért véve már nem éri meg.Ingyen pedig ilyesmi dolgok vannak, nem jóféle tűzifa.
Nekem éppen akad elég sok diófa is, meg ha az jó ötlet akkor annyi akácot venni talán belefér, hogy mondjuk minden héten legyen egy-két akáccal tüzelés is .Vagy esetleg ilyen tisztító brikettet tenni rá olykor.
-Irodai munkás vagyok, így a kondi azért nem ideális, de talán ez a 0,3 köbméter kiadja még valahogy. :-)
-Ez támfal szerűség, csak a rajzom extrém módon "Móriczka rajz".
Így néz ki a helyzet. Van alul egy támfal, aztán a talaj felett már más konstrukció, de folytatódik.
Alapvetően részben beton, abba ágyazott gránit vagy mifene, de sajnos belül van egy réteg tégla is a talaj feletti részen. Az pedig érzékeny a vízre, azért is akarom rendesen megcsinálni, mert folyamatosan dobja le a vakolatot a másik oldalán. A támfal részben nincs tégla, ott annyira nem érdekes a vízorr, nem akarom piszkálni.
Fenyőt a magas gyantatartalma miatt nem szeretünk kályhában égetni, nem oda való. Meg mert szart sem ér fűtési céllal, alacsony a fűtőértéke. 200 ezer forintos köbméterár mellett pazarlás is. 1-2 darab elmegy, de nem fél köbméterek. Ha értelmes méretű anyag, akkor száraz, naptól védett helyen kell tárolni, ha megoldható. Barkácsoláshoz, javításhoz is jó lehet, vagy felfűrészelni polcnak például. Legrosszabb esetben szabad tűzön, bográcsoláshoz felhasználni.
A mészkő és a dolomit szemcsét nálunk kőpornak hívják. Van finom, kevésbé finom és durva. A gránit őrlemény az stimmel, de azért nálunk nem annyira ismert.
Amúgy ez a támfal fedés túl van tolva.
Eleve nem támfal csak simán fal.
A támfal akkor lenne ha a két oldalán jelentős szint különbség lenne. Ha lenne mit megtámasztani. Ilyen nincs ábrázolva.
Pl. az egyiken egy másfél méter a másikon nulla vagy fél stb méter.
Az a vízorr is egy túltolt valami.
Sok a kell a lehet helyett.
Ha nincs lecsurog a víz és idővel koszos a fal felület.
Szint különbség rézsűvel is megoldható, de az helyigényes, a támfal hely -takarékos.
Akkor igazából nem számít, hogy kiég e részben az alu cső, vagy sem..kivéve, ha annak idején a kürtő belső vakolása -lesz benne bélés felkiáltással- esetleg elmaradt.
A gáz gázhelyzet miatt én is utánanéztem, elvileg fatüzeléshez nem kell bélelés, mert az égéstermék nem tartalmaz olyan savas anyagokat, amik szétmarnák a téglát. CO2 -> H2CO3 (szénsav) nyilván lesz, de SO2 -> H2SO3 (kénessav) már jóval kevesebb. Persze ha szénnel is fogsz tüzelni, abban már lesz kén is.
mészkő vagy gránit őrlemény, létezik mindenféle méretben. A hullásból készítik a kőbányákba.
Régebben nem volt jó padlócsempe, létezett mozaikos szakma és csiszoló gép is hozzá. Velencei mozaikot készítettek a középületekbe, márvány hullásból és mozaikból. Kiöntöttek egy cementes aljzatot, arra lefektették a márvány hullásokat (szinte bármilyen alakú, színű és vastagságú lehetet) . Amikor megkötött, a fugákat kiöntötték mozaikkal. Örök élet és egy nap, csak a csiszolás nagy munka volt. Egy 250 kilós géppel, vese alakú csiszolóköveket használtak, több féle granulátumot, a szélekhez is volt egy másik csiszológép, a faliszegő márvány, vagy mozaik. Tükör simára le tudták dolgozni. Utána impregnálták egy lenolajból és petroxinból készitett oldattal és visszaadták a fényét, mindezt a hullásból és nagyon olcsón beszerezhető szerekkel meg tudták csinálni.
Most a középületeket leburkolják nagyméretű (lézerrel vágott) 130-200 eurós kínai kővel - fuga nélkül - és sokkal többet kell csiszolni, mert a lapok vastagsága egy picit változik és bármilyen jó a burkoló, azt nem tudja megcsinálni, hogy ne legyenek pici vállak a lapok között. Vese alakú köveket használnak most is. Spéci mosószereket kell használni a végén nagy méretű lapokból készült burkoltokra, hogy visszakapja a fényét. Az megint pénz és munka.
Minimum vastagsága gondolom olyan 6-7 centi legyen a sapkának nem?
Ez a mozaik a szemcsés, színes lábazati vakolat nem?
Az a baj, hogy nincsen betonkeverőm... ezért az elején a zsákos esztrichre gondoltam a sapka anyagának. Vagy akár egy talicskában is meg tudom ezt keverni vállalható módon, a speci receptet a mozaikkal?
A tetőből meg máshonnan is maradt több köbméter fahulladék. Normális körülmények között elvitetném innen, de egyrészt a gázhelyzet, másrészt a jövedelmi helyzet miatt most azon gondolkozom hogy el kéne tüzelni.
Ehhez már csak egy tüzelőberendezés kéne.
Van a házon egy falazott 4 téglás kémény, szerintem alumínium csővel bélelve (120 mm). Pincétől a tetejéig van vagy 12 méter magas. Sosem volt használva, csak az alján van egy tisztítóajtó.
Elvileg ebbe a méretbe beköthetnék itt a lakótérben (aljától 4-5 méterre) egy 5-6 kw-os kis kályhát, ami így szinte a ház közepén volna , ki lehetne vele fűteni a lakást.
Csak az alu bélés azt mondják nem annyira bírja a fás tüzelést. Ez mennyire igaz, mennyire bajos?
Az egészet átfúratni és újrabéleltetni is lehetne, de ha nem muszáj ebbe nem mennék most bele.
Esetleg a jövőbeni bekötés és a környékén még tenni bele egy 0.8 mm falvastagságú saválló csövet mondjuk 2-3 méter hosszan megoldás lehet?
A legjobb mozaikot önteni kalapnak. Egy veder cement, egy veder mozaik, fél /háromnegyen veder homok, víz, amennyit felvesz- nagy betonkeverővel is lehet keverni.
Kimosod, amikor meghúzott egy kicsit. 50 évet tart.
Másik kérdés: A feltöltést zúzott betonnal tervezem, de az nem ad egyenletes felületet tömörítés után. mivel egyenesítsem ki a felületet a lerakó homok előtt? Sóder vagy homok?
Alapvetően, ha egy támfalra új fedlapot öntene az ember, akkor az alábbi rajz szerint ez korrekt lehet?
-Mennyit lóghat túl a fedlap a támfal szélén max? (ismerve, hogy kb olyan 6cm vastag lesz, a közepébe mondjuk egy 15x15 fí6-os hálót berakhatok, ha számít bármit is...)
-Ez a 6cm vastagság okés?
-A vízorr kiképzés jó lehet (2x2cm méretben, a jelzett helyen)?
A tetejét középről a két oldal felé meglejtem majd, 1% lejtéssel
Köszi a választ! Természetesen fizettem. csak az erről semmi papírom így nincs.
Viszont a megbízási szerződés alapján még nehogy követeljen tőlem valamit. Vagy az egészet meghamisítja az alján az aláírásommal. Nekem nincs is róla példányom.
Sajnos nagyon ráfaragtam egy felújítással. Hívtam egy brigádot csatorna szerelésre. Előzetesen 14 ezer/ per métert mondtak, szereléssel anyaggal együtt. Úgy voltam vele, hogy oké, legyen. kb. 30 méterről volt szó. Munkavégzés közben aláiratott velem egy megbízási szerződést, kitöltetlenül. Jóval töbett mondott a végösszegre mint az előzetesen megbeszélt összeg. Számlát nem kaptam róla. Átvertek, azt értem. Esetleg lehet még további követelése a megbízási szerződés alapján? pl. simán meghamisíthatja, nekem nincs is róla példányom. Borzasztó állapotban vagyok.
Remélem jó helyre tettem fel a kérdésem, bár ez inkább innentől már jogi kérdés.
van egy kerítés lábazat kisméretű téglából, ami anno csak bepucoltak. Majd kb. 7 éve meg lett erősítve háló, alu profil és a szemcsés anyaggal be lett vonva. Kérdés az, hogy ez az alap megbírna-e 2-3 távolságban zsaluköves oszlopokat 1,3 m magasan? Cél az, hogy a jelenlegi vas 1/2 colos csöveket kiváltani. Vízszintbe a szögvas helyett ALU lenne, majd ide műanyag oszlopok
Ma vonultak le a tetősök, még takarítanom kell és pénteken szigetelünk, szóval nem is maradt időm sokat töprengeni. Marad a Tetol mint viszonylag olcsó és hozzáférhető anyag, próbálom majd turbózni ezzel a szerrel. 2-3 hétre tervezték a munkát, de végül az 5. hétbe is belenyaltunk. 2 konty, plusz kutyaól és minden végvonalban egyenként méricskélve vágták a cserepeket az udvaron, az baromi lassú volt.
A körülményekhez képest (használt cserepek, nem is egy helyről ) elég jó lett szerintem. Egy részre 300 db új cserepet kellett vennem. Az mondjuk sokkal jobban össze fekszik, szebb is és erősebb is.
Jó lett lett volna új cserép mindenhová de sehogy se fért bele.
Drága volt így is, de örvendek hogy nem kezdtem birkózni ezzel egyedül.
Gyilkos menet lett volna kevés eredménnyel, szintén nem olyan olcsón.
Olyan embert keresek lehetőleg Budapesten vagy környékén, akinek Terran Synus Mogyoró cserép van a tetőjén, szeretném élőben megnézni, mert ilyen nézett ki az asszony és azért egy egész tetőt más látni, mint egy-egy darabot a tüzépen.
Ha nagyobb közt hagytak, akkor türelemmel két oldalról csavarhúzókkal, millimétereket haladva ki lehet szedni. Ha több helyet hagytak a térkövek között, akkor egyszerű. Ha nincs hely és nem kell a térkő sem, amit kiszedsz, akkor fúrj bele és ki lehet emelni simán.
Kérdésem az, hogy egy régi 60-as években épült fürdő és WC felújítása van egy ismerősnek tervbe véve. 1,8 m x 1,9 m alapterület és 3 m belmagasság.
Minden ami régi elbontva, új helyen mosdó lenne és egy zuhanyzó. Falban új csövek. Lent a földön új lapok padló és 1,5 m magasan körbe csempe (kivétel a zuhanykabin belseje)
Nem modern, igényes alapanyagokkal és vidéki munkadíjjal és azt mondtam kb. 600.000 - 700.000 Ft amire tippelek. Reális?
Tetolba nagyon keves a bogairto. Van egy permentin nevo szer. Annak a 3%-os oldata abszolut mindent kiol. Keress egy rovarirtos szakboltba egy ilyen szert es keverd be a tetolba. Nem tudom, ha letezik a kereskedelmbe 3%-nal erosebb oldat, de szakboktba lehet, hogy arulnak. Maszk es kestyu, mert mergezo. Az eu-ban 2003-ban a permentint betiltottak, de nalunk es nalatok is lehet meg kapni, mert felmentest kaptakunk. A Renner is egy hasonlo szert kever az alapozojaba, csak az eu konform es draga.
Vagy kalapáccsal szétütöd és darabokban tuti kijön ;) Cseredarab behelyezésekor viszon kb 2-3mm magasabban legyen, több homokot tegyél alá, hogy utána döndöléskor meglegyen a szint.
van egy 12 m2 térköves területem ami 6 x 2 elhelyezkedés. Két szélénél nézve 1/4 meg másik oldalon 1/4 távon középen van 1-1 sérült elem. Mivel lehetne felszedni?
Sajnos önpróba pajszerrel 2 szomszéd tetejét megsértette. Barabás égetett felület ami eredetileg is szétmállott. Többi része szikla stabil.
Igen ez a Tetol eléggé kézen fekvő volna és most tudnék is viszonylag olcsón vásárolni belőle. A Renner céggel még nem sikerült kapcsolatba lépnem. Rajta vagyok, de gyanítom hogy úgyis túl drága lesz.
Kb. 200 m2 fafelületet számítok, 0.6 liter van előírva Tetolból. Szóval szép kis feladat volna felvinni.
Másik kérdés, hogy az anyag bántja-e a fóliát, ha rá kerül? Erről nincs infód véletlenül Tetol vonatkozásában?
Legalább a talp szelemeneket napokon belül le kéne kezelnem, mert másodikára jönnek a födém pur szigetelők, utána már nem fogok hozzá férni ennyire.
Köszi szépen! Meglátom, milyen opcióim vannak az ajánlatban. (Én egyébként 4-16-4-ben gondolkodtam, Ar-nal és meleg peremű távtartóval) Azt hiszem (nagyon remélem), ez még csak az árajánlathoz kell, mert például csak névleges méreteket adtam meg. Gondolom kijönnek lemérni, mielőtt nekiesnének. Berakással, üvegléccel együtt rendelem, én max az új üveglécek mázolását vállalom. (Nem akarom elb...ni, ahhoz túl drága a buli.)
4/10/4, ket mili a butil szalag ami a tavtarton van.
Ha az ugeglecet visszavagod, 28mm szerelveny befer. Rendelj F4-18-lowe4 argon. Ha meleg peremu tavtartot rendelsz, az U=1.1-1.2 es rendbe besz. Nezd meg azt, hogy az abakok hogy vannak beepitve.
Erdemes megvesni belulrol egy kicsit az egyik ablaknal a spaletot es latszik, hogy mi van a spaleta es az ablaktok kozott.
Nagyon fontos, hogy ott teljesen ki legyen toltve a res. Ha nincs, azt meg kell oldalni. Szerintem nincs.
A rendelesnel pontosan 5 milivel kisebb meretet kell beepiteni mind a uvegfalc meret, mert vissza kell ekelni az uvegszerelvenyt.
Sziasztok! Elengedtem a hőszigetelést, megpróbálkozom egy ablak felújítással. Mivel a meglevő faszerkezetünk (és vasalatunk) elég jó, így üveg és tömítés cserében gondolkodom. Ezzel kapcsolatban egy gyors kérdés: 90-es évek legeleje, szerintem SOFA, vagy DUFA ablak, salgótarjáni lécet tartalmazó üvegezés. Tudnom kéne a vastagságot. Lemértem súblerrel (ablak vastagság, mínusz a két oldal "beugrása"), és 22 mm jött ki. Az reális? Mi lehetett, 3-16-3? És mii volt az akkoriban jellemző U érték? 2,8 W/m2K?
keresd meg a netten a Renner magyar kirendeltségét és kérj tőlük fabogár elleni szert. Az a legjobb, amit én ismerek. Az egy alapozóhoz tartozó adalék, amit bekevernek az fa nyílás gyártó rendszerének az első rétegébe. Van külön cikkszáma, 20 éve árulják.
Az egész szerkezet össze lett rántva, cserélődtek, illetve pótolódtak taréj és derék szelemenek, helyükre lettek emelve a kicsúszott szaruállások és meg lett normálisan csinálva a kutyaól vápája és lett egy plusz székállás.
Plusz fólia és új lécezés, a cserép marad a régi.
Sok munka volt, egyszerűbb lett volna feltenni egy komplett új tetőt, de hát erre nem volt mód.
Egy gond van. Sajnos találtunk néhány bogaras gerendát, talpszelement.
Egyik másik darabon erősen meggyengült az anyag.
Ezeket a részeket kivágtuk, kicseréltük. A maradékon nem találtuk nyomát a bajnak, de sose lehet tudni.
Jó volna kezelni valamivel a szerkezetet, ami talán hatásos és nem arany árban van.
Ti milyen szerre, eljárásra szavaznátok? Az ácsom azt mondja permetezzem le gázolajjal, pár napig büdös csak és szerinte hatásos.
Ugyancsak rezgőfűrésszel bevágod az ép tokon, kb. 10cm magasságban a profil felét és kivésed, az alsó kiváltást úgy gyártod le, hogy találjon a véséshez a teteje.
Nem nagy ügy. Ha pl. egy házba betörnek, a tokozat a zárnál kitörik, készítünk egy 30-40 cm hosszú kiváltást a tokozatra, ugyanezzel a módszerrel. Kell hozzá egy jól megfent véső és türelem.
Aztán odaenyvezed, két kis szeggel rögzíted és szembe támasztod egy léccel.
Az ázás nem spontán volt hanem hosszú évekig csepegett vagyis inkább folyt az eresz pont az erkély ajtónál. Az eresz ki lett cserélve így már nagy esőben is száraz a beton az ajtó előtt.
A tokozást is ki szeretném javítani csak azt nem tudom, hogy hogyan fogassam oda az új profilt a régi tokhoz.
Szerintetek ezekre a felületekre lehet hőszigetelést rakni? Például bevakolni és aztán arra szigetelést rakni?
Nehéz szívvel takarom el én is ezt a szép követ de sajnos például az ablak alatti rész konkrétan ebből épült, két ilyen kő van szemberakva, a belső felük laposra van vágva. Így a kettő kb 15-20 centi vastag, az meg hőszigetelésnek elég gyatra. Az ablak is ki lesz majd cserélve de kérdés, hogy a fallal mit csináljak. Bontsam el inkább és építsünk újat téglából vagy ytongból mert ez így szigetelhetetlen?
A külső padlószint magasabb mind a belső. A küszöb nedvesedik.
Vágd meg a betonpadlót a külső fal síkjáig. Törd fel fel annyit, hogy mélyebb legyen, mind a parketta szintje. Húzd ki síkba külső csemperagasztóval, majd egy ragasztható bitumenes membránt préselj rá, úgy hogy a beton élére is fordítsd fel.
Szerezz egy tölgyfa vagy akác lépcsőfokot és szabd be a helyére (annyira pontosan, hogy szoruljon be a külső spalétba), legalább 40mm vastagot, enyvezz rá az aljára egy fenyő párnafát, amit olyan széles legyen, hogy elérjen a parketta éléig.
PUR habbal ragazd fel leszigetelt felületre. Arra kell záródjon az ajtó.
Majd befele egy vékonyabbat, azt enyvvel ragazd a párnafára. A külső profilba felsőmaróval vagy körfűrésszel falcold be a belsőt. A belső leszegi parkettát.
A két profilt lakkozd le 3 rétegben csónaklakkal a beszerelés előtt.
Egy elrohadt küszöböt szeretnék kicserélni egy erkély ajtónál.
A skicc szerint gondoltam megoldani. A párnafát két tiplivel rögzíteném a padlóhoz, az ütközőt (ennek ütközik neki az erkély ajtó) oadcsavaroznám pár helyen a küszöbhöz és ezt az egészet hozzá ragasztanám a párnafához.
Ez így jó lehet vagy van jobb megoldás?
A párnafa és padló közé tegyek valamilyen kiegyenlítő anyagot, homokot vagy maltert?
20-as zsalukőbe hány szál betonacél kell vízszintesen? Egy vagy kettő? 10-es betonvasam van, egy lejtős területen egyenes placcot akarok. A lenti végén két sor megy, tehát kb 40 -45 cm, a szintkülönbség 11 méterem. A zsalukő tetejére kb 5 cm kiegyenlítő betont raknék. Azt egyszerre kell a zsalukövet megtöltő betonnal felrakni. vagy ha nem töltöm fullra a követ, utána is rámehet?
2014-ben keso osszel raktak fel a hazra 12 cm grafitos EPS hoszigetelest, amire ment gletteles es halozas. Sajnos utana jott egy 3 napos eso, ami vegig a haz egyik oldalan levo, meg valoszinuleg nem teljesen kiszaradt glettelest erte. Akkor meg nem laszott ezzel problema. Tavasszal Revco vakolat kerult ra.
Kb. 2 eve a megazott oldalon (es csak ott) a vakolaton toredezettseg jelent meg es elkezdett elvalni az alatta levo retegtol. Mostanra tobb helyen le is esett. A haz mas oldalain nincs ilyen problema.
Gondolom, a javitasahoz le kell kaparni a vakolatot a teljes oldalon. De mit kell tenni a lekaparas utan a feluletel, hogy az ujravakolas ne valjon el kesobb?
Ha az alkalmat kihasznalva esetleg egy masodik EPS reteggel vastagitanank a hoszigetelest, akkor ott kell valami kulonleges elokeszites a lakaparas utanai retegre? Koszonom1
Ha kapok 3900-ért térkövet a 73 m2-es területemre, akkor jól gondolom, hogy kb ugyanannyira jön ki a térkő, mint a betonozás, ha a betonba 6-os betonhálót rakok, és kb 8m3 beton kellene bele?
Ha a térkő alá zúzott betont rakok, akkor arra mi kell, hogy menjen még a térkő alá? Csak folyami homok?
Átfűzöm a pillérvasaláson és igyekszem egyben önteni, de egyedül csinálom ezt a részt, így nem biztos, hogy az egész egyben megy fel.
Koszorút akarok, de csak "kicsit". Arra gondoltam, hogy a felső zsalukősornak kivágom a merevítőbordák felső részét, mondjuk 10 cm-t, így egyben lesz egy betoncsík vasalva a tetején. Vagy ez így nem sokat ér?
Csak úgy "kilóra" a négyzetméter árak: 10 eFt az állványozás, 20 eFt maga a szigetelés, 15 eFt az egyéb (bontás, konténer, felületképzés, színezés, párkány)
Vagyis, ha van egy vasalt pilléred, amin átfűződ a zsalukövek közé beszerelt vasalást, akkor a zsalukövekbe függőlegesen nem kell vasalás.
Csahogy akkor jó lenne egyszerre kiönteni a pilléreket és a zsalukat.
Én hozatok gyári betont és szivattyút és szép lassan, 30-40 cm rétegrendet kiöntöm egyből az egész falazatot (nem csinálunk zsalukőből kerítést, de kisebb terhelésű ipari épületeknél, a monolit betonfal helyet hasonló módszert alkalmazunk és a fent összeköti a födém koszorúja a falat).
A függőleges vasalásnak akkor lenne értelme, ha a kerítés tetejére öntenél egy koszorút is, amit nagyon alaposan bevasalsz a pillérbe.
Oké, vállalod? :-) Értem én, hogy II. kerületi felár (pedig itt se parkolási, se rakodási probléma nincs), de azért ezt kicsit erősnek tartottam. Konkrétan kiszámolva, a mai gázárak mellett ez kb. 20 év múlva térülne meg, de ha felmegy a duplájára, akkor is 10. Akkor inkább a tetőtéri hőszigetelést csináltatom meg "befújással".
Mindig szoktak itt kérdezősködni emberek, hogy nagyjából mennyi az annyi? Na, most tudok árat mondani: 102 m2 hőszigetelése 15 cm grafitossal, kétharmadában állványozva (1. emelet), egyharmada terasz felett állvány nélkül, felületképzéssel, műanyag párkányokkal, midösszesen 4,7 MFt bruttó, tehát több, mint 45 eFt/m2. Ööö..., hát nem kértem. Értem én, hogy nem az építés drága, hanem én keresek keveset, de azért ez szíven ütött.
Van benne valami, Mo.-on dúl a vas és cement/beton mánia.
kb. 35 éve az egyik fivérem épített magának un. tenisz falat.n Az egy edzést segítő építmény egyedül csapkodta hozzá a tenisz labdákat.
3 m-re 2. db vb. piillér / kb 25 x 25 -ös oszlop / Ez azért vasalt. Közé bontott téglából egy 6-7 cm fal. A téglák élére állítva és csak az egyik felén vakolva szép simára. Mint edző fal működött vagy 5 -6 évig aztán mivel az é n fennhatóságom alá került lett a dilema bontani vagy nem bontani.
Nem lett elbontva. egy 3,5 x 1,5 alapterületű favázú eternit lemezes sufni - tároló. Az óta is áll. Magassága 2,1 és 2,3 m között.
Korábban kerítéseket építettek fagyálló téglából un. katona kötéssel. a téglák élére állítva a fal kb. 6-7 cm vastag.
Épül a kerítés zsalutéglából, de rámszóltak, hogy túl sok a vas benne.
Alapozás kész, pillérek kb. 3,5 méterre vannak egymástól, 4x12-es vasalás rendesen kengyelezve, 25-ös zsalukőből. Közé 15-ös zsalukőből épül a fal. Alap felől függőleges vasakkal bekötve kb. 3 sornyi. Vízszintesen 2 db 8-as vas a pilléreken is átfűzve. Tényleg elég lenne ide 1 szál vagy kell a 2?
Függőlegesen (az alsó 3 soron kívül) nem terveztem vasakat. Ha elég egy sor vízszintesen, akkor érdemes átcsoportosítanom a maradékot függőlegesen?
A múltkor egy ismerősömet kérdeztem, nem meleg-e a polikarbonáttal befedett rész. Eg yoldalról nyitott. Azt mondta, van valami általa hőstopposnak nevezett fajta, ami jóval kevesebb energiát enged be alá, és egész elviselhető.
Pont ezt olvasgattam, miután feltettem a kérdést. Pénztárcabarát(abb) megoldásnak tűnik nekem első körben a polikarbonát lemez, bentről valamilyen vászon anyagú árnyékolóval.
Van egy kb. 20 nm-es teraszunk, ami K-Ny irányból épülettel határolt, É-i irányba van egy kb. 1,6m magas fal. D fele "nyitott". Ezt szeretném lefedni úgy, hogy napfényes legyen és ne kapjunk hőgutát nyáron alatta :) A polikarbonátos megoldás jó lehet? Mit javasoltok?
Sajnos azt nem tudom. Volt aki azt javasolta, hogy rakosgassam bele a kukába és hosszú idő alatt elfogy, mert úgy is a végén elássák, akkor is, ha mint veszélyes hulladék adom le. Ez nem egy kivitelező volt, hanem egy építész. De ez nálam nem megy, mert a szemetet műanyag zsákban kell kirakni.
A kertben elásni meg nem fogom, nincs is rá hely. De én is azt gondolom, hogy túl van tolva ez a dolog, mert nem tudok róla, hogy a tetőfedők között több lenne a rákos épp az egyik tetőfedő is ezzel érvelt.
"abban biztos vagyok, hogy nem az erdő szélén fogja végezni az anyag, de nem tudom, hogy hol."
Én sem tudom. Beépíteni látható helyre tilos. Nem látható helyre is, de ott nehéz megtalálni. Ha feltöltésnek beépíti és bebetonozza az elméletileg nem nagyon veszélyes az egészségre. Viszont nem tömöríthető. Ha feltöltésnek építik be az az építménynek árt. Gondoljon mindenki amit akar.
Tetőt cserélnénk a jelenlegi házon, több kivitelezővel is beszéltünk. A jelenlegi tető sík pala plusz tetőzsindely van sajnos még rárakva. Tudom, hogy a pala veszélyes hulladék, azonban az egyik kivitelező azt mondta, hogy ő el tudja intézni, hogy valamelyik másik építkezésénél felhasználja, eltemeti, így nem kellene elvinni a lerakóba, ami azért jelentős összeg, több százezer forint. Tudtommal a lerakónál is eltemetik, a pala akkor veszélyes, ha porlik és a szálak kijönnek belőle, ha nincs törés, akkor a temetés teljesen rendben van.
Az ember olyan szempontból megbízható, hogy abban biztos vagyok, hogy nem az út szélére, erdő szélére fogja kidobni, tehát ne olyan embert képzeljetek el, aki teljesen felelőtlen, azonban hogy végül fel lehet-e ezt használni másik építkezésnél vagy "okosban" megoldja, hogy mégis lerakja egy szemétlerakóban valahogy "kedvezménnyel" vagy "okosban", nem tudom.
Mi a véleményetek erről, mi lehet ilyenkor a pala sorsa a gyakorlat szerint érdemes-e ilyenbe belemenni vagy teljesen felejtős? Ahogy mondtam, abban biztos vagyok, hogy nem az erdő szélén fogja végezni az anyag, de nem tudom, hogy hol.
Csak ezért kell neki alap, hogy a faszerkezetet és a tetőt támasza alá.
50cm mély sávalap, elég két réteg 5mm-es hegesztett haló távolságtartókkal, zsalukó lábazat 20cm kiemelve a talajszinttől, belül tömörített sóder 40 cm és térkő, az zsalukőre ráragasztva a széleken.
Keress olcsó terkővet, mert létezik, 30x15x6-os.
Azért kell kiemelni a talajtól 20cm, mert fából lesz a felépítmény és egy nagyobb havazás tönkreteheti.
Az oszlopoknál az sávalap öntése után szúrj be a betonba 80cm hosszú M12. menetes szárakat, aminek lent a végére szerelj egy jó nagy alátét két anyával.
Felszívja a járdáról a csapadékot a kerítés. Verd le a vakolatot és tiszta cementes homokkal javítsd ki a betont, ha szükséges.
A járdára fektess le egy 2cm deszkát lapjára. Vegyél egy 10cm magas es 2cm vastag andezit kőcsikot és ragazd fel a kerítésre, utána a díszkövet. Az legyen vastagabb min. 3 cm-es, vagy használj vastagabb réteg ragasztót, hogy legyen egy negatív profilod a kerítésen.
A két centis rést a kikened Bizon Rubber seal vizszigetelővel.
Az andezit nem szívja fel a vizet és a víszigetelő tömítés miatt a beton se fogja felszívni.
A beton kerítés lábazatára kell öntezni egy csepegtetős fedlapot, vagy venni egy előregyártottat, esetleg megcsinálni kőből, de az elég drága.
Ja hát nem lesz kicsi, két autónak lesz, plusz kell egy 6x4 méteres zárt tároló-műhely is. De ennél olcsóbb megoldást nem találtam. A térburkoló lett volna az ideális megoldás, mivel azt nem bántja úgy a sólé, de az már tényleg megfizethetetlen:(
Régen az MSz szerint betonalapot nem kellett vasalni. Az Eu-s előírások szerint igen. A vasak kiosztását meghatározza a zsalukő lukainak mérete, általában 25 cm.
Tanácsokat szeretnék kérni. Csinálnom kell egy beton placcot, aminek a mérete 11x7 méter kb. Erre egy kocsibeálló menne fából. De a telek lejtős, a hosszabbik oldal két vége közt kb 50 cm a szintkülönbség. Kiástam körben az alaphoz az árkot, igaz csak 60 cm mélységben a mindenkori talajszinthez viszonyítva. A tervem az, hogy ahol a felső végen csak 10 cm beton megy rá, de tölteni nem kell, ott a talajszint fölé 5 cm magasságig eresztem le a zsalukövet, alatta meg sima beton.(A vízszintes beton vastagsága 10 cm lesz, betonhálóval a közepén.) Azzal a szinttel megyek addig, amíg elbírja az egy zsalukő magasság, utána 23 cm-rel mélyebben alapozok, és két sor zsalukő megy rá. Ha van jobb ötlet, szívesen várom!!
A kérdéseim, hogy pl. kell e vasalni vízszintesen a betont a földben? A zsalukő kötéséhez a függőleges betonacélok, amik az alapból állnak ki, hány centinként legyenek egymástól?
Nagyobb (kb 4-5m széles) részekből áll, közötte pillérek. (=jó sok sarok... :)) Ez egy kerítés +garázs. A simítóval felhordás is opció, igen. Vakolosín helyett inkább anyagából húzott vezetősávra gondoltam, de jó az ötlet - van néhány profilom, kipróbálom azzal is, melyik a szaporább. Azt mondjuk nem értem, hogy a profil a végén hogy tűnik el, hogy nem fog ott elrepedni...
Milyen vastagon csináljam? Hallottam 1cm, 2cm... Vagy legyen inkább 1.5? ;)
Nem csak fánglival felcsapkodva lehet felvinni az anyagot, bár ekkora felületen bele lehetne jönni éppen.
Veszel vakolóléceket, felfogatod méterenként, aztán glettelővas, vagy valami hasonlóval felkened szaporán, simitóléccel lehúzod. Kérdés, milyen vakolóanyagot használsz, kevergeted a mész-homok-cement dolgokat, vagy mondjuk zsákosból dolgozol.
Amiket linkeltél. azokért nem adnék pénzt, meg kell tanulni használni őket egy szép eredményhez.
Ha natúr, akkor létezik folyékony fa, amit színezni is lehet, ezt egy jó festékboltba kevernek neked. Több rétegbe kell behúzni, mert beszárad.
A natúr újra festése elég bonyolult.
Ha festett, akkor sima fának való fehér festék gittet kell vásárolni, azt is festékboltba. Ezt is több rétegbe kell alkalmazni.
Mind a két esteben, a lényeg az, hogy a újra festés elött az egész szekrényt át kell csiszolni, 120-220- as csiszoló papírral. Utána nagyon alaposan kell portanitani.
A Tikkurila forgalmaz olyan festéket, amit ecsettel szépen el lehet teríteni. És hozzá való gitet is.
Egy konyhaszekreny festesen probalok javitgatni. Van rajta lepattogzott festek. Csiszolas utan ez a resz kb 0.5-1 mm-el beljebb van. Arra gondoltam festes elott valamilyen atvono tapasszal athuznam a rossz reszeket. Mi a velemenyetek? Pontosan mit ajanlanatok?
Hát igen, értem én, és meg is tanulnám a full kézi vakolást. Viszont itt most limitált az idő, plusz a gyerekek is be lennének vonva, tehát csinálnám szaporán. Felcsapni (még) nem tudok, persze hogy meg lehet tanulni, de ha meg tudom úszni könnyebben, akkor hajlok rá. (mondjuk testedzésnek nem lehet rossz.. :)
De azt is tudom, hogy van sok "csodaszer", amik a való életben nem működnek - mert vagy spéci körülmények / anyag kell hozzá, vagy szimplán csak átverés.
Ezért kérdem ezt a levegős cuccot (mert ha jól értem, a kőporszóró nem lesz a barátom alapvakolat felhordásánál). Persze bennem van, ha ez ilyen csudajó lenne, akkor valszeg már mindenki használná...
Persze az is simán lehet, hogy jó ez a levegős cucc, DE gépi zsákos vakolat kell neki...
Betonkeverőt már kértem kölcsön, az van, és saját keveréssel vakolnék - egyrészt az ára miatt, másrészt pedig minden porcikám tiltakozik 80-100 zsáknyi anyag felhasználása ellen. Kicsit "ásványvíz" érzete van (olyan értelemben, hogy ott a csap, minek hozatni 300km-ről vizet?)
Az is előfordulhat persze, hogy túlgondolom az egészet, és kezdőként sem több idő maga a felcsapkodás 80nm-en mint mondjuk 4-5 óra, és akkor persze nem érdemes ezen sokat rágódni...
80nm-t kéne levakolnom (menne rá anyag bőven...). Nem baj ha nem lesz tökéletes. Viszont gyakorlatom nincs benne egyáltalán, márpedig az anyagot felvinni elég nehéznek tűnik.
Mivel lehetne ezt házi körülmények között megoldani?
Ezek használhatók, vagy felesleges pénzkidobás? Van vele tapasztalata valakinek?
A levegőshöz ahogy nézem, elég nagy kompresszor kell, de gondolom ha 1-2 lukat letakarok rajta, akkor elviszi a kisebb is - vagy rosszul okoskodok, és ezt nem lehet megoldani?
10 cm-es dryvit szigetelés van a házunk homlokzatán, a korábbi 2 cm-es EPS lábazati szigetelést egy brigáddal leszedettem és 6cm-es EPS-t rakatok fel. A szigetelést ma ragasztották fel, holnap hálóznak vakolják, viszont észre vettem, hogy az EPS teteje és a vezető sín amin a dryvit van és az EPS teteje között 1-1,5 cm-es rést hagytak körbe a háznál. (Nem tudom, miért nem tolták teljesen alá a sín aljához a lábazati hőszigetelés). Az lenne a kérdésem, hogy ez így nem lesz masszívan hőhidas a télen? Mit lehet ellene tenni? Pur habbal kifújni a lukakat stb. Mi a véleményetek?
Tisztességes festőnek nem megy el egy házba kifesteni. Annak van elég munkája, több ezer négyzetmétert fest le géppel hetente, nem vagytok tisztába a piaciról.
"Természetesem létezik statisztikai esélye a következő két lehetőségnek:
1. Az egyik festőnek a spaklija 30-szor kiesett a zsebéből és az mindig az éle sarkán landolt a padlón.
2. Az egyik festőnek az volt a hobbija, hogy eldogja a spaklit az élétől fogva, megpörgetve és az beállt a padlóba. "
Azért ezek eléggé életszerűtlenek, de ami simán előfordulhat, hogy a festőlétra lába ugye általában dupla fa, a két láb közé beszorult szeg/csavar/vasdarab, esetleg éles kavicsdarab is okozhat ilyet.
Idevágó story:
Fényes kerámia járólap, teljesen karcmentes állapotban lerakva, majd jönnek a festők, de előtte a biztonság kedvéért kartonpapírok leterítve + létrázható fólia is rá. Mikor levonulnak a festők, majd felszedésre került a fólia és kartonok, utána egyből szembetűnő karcok a csempén, ráadásul tömegesen. Azóta sem értem, hogy történt, de vélhetően apró kavicsdarabok vagy hasonló került be a fólia és a kartonok alá és a festők a létra lábával ezt masszírozták bele a csempébe.
Ez képről masszívnak tűnik, valamilyen tölgy, felületkezelés fehér patina és a finisz színtelen PU lakk vagy keményítős olaj. Sajnos ez ragasztva van.
Lehet, hogy csal a kép és mégis egy laminált utánzat, az nincs leragasztva, akkor cseréld ki.
Ami biztos:
A kapcsolók, aljzatok, lámpák beszerelése az utolsó munkálat egy háznál, utána a festők mindig visszajönnek javítani és 30 év alatt soha nem láttam hibákat vagy karcolásokat padlón, miután levonultak, pedig min. 100 festőcsapattal már dolgoztam.
Alu létrát, aminek a lábán van műanyag védő és az idővel megsérül és ilyen éles nyomot hagy, a festők nem használnak, mert jók drágák, az olcsóról leesnek.
Csak fa létrát használnak, ami kétágú és tudnak vele járni. Azok puha fából készülnek mert könnyűek és nem tudják megkarcolni a keményfa padlót még ha fullba tele vannak festékkel, akkor sem.
Az sem valószínű, hogy bútorozás közben történt, az egy - két hosszú karcolás lenne.
Természetesem létezik statisztikai esélye a következő két lehetőségnek:
1. Az egyik festőnek a spaklija 30-szor kiesett a zsebéből és az mindig az éle sarkán landolt a padlón.
2. Az egyik festőnek az volt a hobbija, hogy eldogja a spaklit az élétől fogva, megpörgetve és az beállt a padlóba.
De nagyon nagy a valószínűségé a következőnek:
A fába lehetnek hibák, minden lábán álló lombhullató kérgét megkóstolják a faférgek és a gombák, mert van benne cukor.
Pl. a kivágása után egy-két hónapig állt a rönk, közbe a faférgek és gombák jobban megkóstolták- most már törzset is, mert abba több a cukor volt.
Ebből kivágták a blindet, amit most látsz. A blind átment az egész gyártósoron. Az első lépés egy gombaelleni fürdetés, ami kiöli a gombák spóráit. De a kostolások nyomai ott maradnak. Aztán a blindeket összefugolták, felvágták és rápréselték az aljzatra.
A minőségi ellenőrzésnél a rendszer kamerái kiselejtezték a kész hibás lapokat.
Olyat rájbot kever a kémikus a gyárba, hogy nem lehet észreveni, ha a felületkezelés előtt megtörténik a művelet.
A hibákat gondosan kirájbolták a munkások és átették a harmad osztályra, megtörténik a felületkezelés és a csomagolás -palettázás aztán odaadták bónusznak a nagykereskedőknek, a megvett 21 palettából feltettek még egyet, a szállítólevele nem jelenik meg, talán max. 22 paletta fér fel a nyerges platóra.
Kaptál véletlenül te is néhány dobozt ebből a hibás palettából, néhány lapból kiszáradt a rájb, amiután a paletta légzáró fóliája alatt kiszáradt lassan teljesen a felületkezelés.
Szakszerű javítási módszer masszívra:
Be kell szerezni részben színezhető folyékony fát (spéci vizes alapú természetes gyanta -Nige gyártmány- 3 dl-es kiszerelésben- bútorokra használjuk), amit azonos fajta fából kapott fűrészporral keverve, egy ilyen jellegű sérülést ki lehet javítani, síkba húzva, de újra kell lakkozni az egész felületet-picit beszínezett lakkal- olajjal, mert ha nem, a pötty látszani fog.
Ezt, hogy tényleg ne vedd észre, azt nem tudja megcsinálni senki, csak egy restaurátor- aki csak ilyesmivel foglalkozik, de azt nem tudod megfizetni.
Az előttem válaszolóhoz:
Ha nem volt nagyon részletesen dokumentálva (írásban, képekkel és tanukkal) a padló felület a festő kivitelező felvonulása előtt és rám akarná bizonyítani a kárt, akkor kell egy bírósági szakértő, hogy bizonyosodjon meg a bíró a sérülés tényéről. Én kifizetem a legdrágább bírósági szakértőt a témában- kimegyünk a helyszínre és leírja nekem nagyon részletesen, hogy nem a festők sértették meg. Akkor a bírónak van két irómánya, de az enyém részletesebb és ezt elfogadja. A felperes veszít és kifizeti a perköltséget is.
Közben nekem csinált egy nyert ügyet a süket.
Elmegyek a legjobb polgári ügyvédhez, a bírósági döntéssel és rágalmazásért beperelem az felperest, de akkor összeget követelek, hogy az új házát és a régit is el kell adja, ha még a tulajdonába van. Az ügyvéd összeszedi a legjobb referenciáimat és pénzért megkéri őket, hogy tanuskodjanak nekem. A pert a felperes el tudja húzni mindenféle aprósággal évekig- halasztani a megjelenéseket a bíróságon, stb.- utána megpróbál megegyezni velem az ügyvédje, de szóba se állok vele. A végén oda kerülünk, hogy ugyanaz a bíró fogja kézbe venni az ügyet, aki felperese ügyét is tárgyalta, ezt el lehet intézni hivatalosan és megnyerem a pert- a felperes fizet, vagy bemegy az adósok börtönébe. Visszanyalt a fagyi.
Üdv mindenkinek! Lakásfelújításunk során sajnos a festők a létrázással nagyon durván megrongálták a vadi új parkettánkat annak ellenére, hogy többször kifejezetten kértük őket, hogy nagyon vigyázzanak rá.
Le vagyunk sujtva... egy vagyonba került és ráadásul gyönyörű volt. Tele van ilyen sérülésekkel. Azt sejtem, hogy ezek nem javíthatók tökéletesen. Mit tehet ilyenkor az ember?
Még nem fizettem.
Megköszönöm, ha megkíméltek a gúnyos hozzászólásoktól.
Az a része rendben van, az itteni javaslataitok alapján csináltam. Vannak 60x60x110-es oszlopalapok, az oszlopok bevasalva, kb. 3,5 méterenként elhelyezve. A sávalap is úgy készül, hogy -80 cm-től -23 cm-ig lesz kiöntve betonnal, a teteje már egy sor zsalukő lesz, ahogy korábban írtad U vasakkal az alapba kötve.
méretezni kéne. Talajmechanika függő. Megtörténhet, hogy megcsúszik.
Megkeresném a jó lapozási réteget és öntenék 3.5 - 4 méterenként egy mélyebb és legalább 60x60cm vasalt alapot, pohárnak hívják nálunk.
Ha arra letámasztom a keritést, akkor talán nem is kell a 40x80-as sávalap, hanem elég lenne egy 40x50-is, abba kevesebb vas is kell, ha bekötöd a jól megvasalt poháralapokba.
Megnéztem egy terméksimertetőt. A bedolgozás szempontjából sokkal jobb lenne mint a cementesztrich, de azt nem írtam, hogy fürdőszobáról lenne szó. Kicsit fázok a gipszes dolgoktól vízes helységben. Persze vízszigetelve lesz az épített zuhany, de mégis.
Sziasztok! 10nm szeretnék padlófűtés csövek fölött Estrich betonozni, de nehezen találok ilyen kis felületre embert/céget. Ha magam csinálnám a zsákos estrich-el milyen tapasztalatok vannak? Olvastam olyat forumon, hogy az "gyenge" keverék. A repedések elkerülése miatt szeretnék szálerősítést is belekeverni, ha ezzel kapcsolatban van tapasztalat azt is szívesen várom. A műszaki adatlapon azt írja a gyártó, hogy "gravitációs keverővel" keverhető, ez köznyelven ismert sima betonkeverő, ugye?
Igen, 1-1,5 cm-rel magasbbra rakom az ágyzatot apró bazaltból, alatta poros murva lesz. CKT betonra nem akarom rakni, szeretném ha átengedné a vizet. Nagyobb részt le tudok menni 30 cm-re, de akkor nagyon egyenetlen lesz. Elég macerás az egész, nem tudom máshol ezt hogy oldják meg.
A földet békával döngölöm le, ahol eddig jártam az autóval ott csákányozni kellett a földet.
Abban a formában rakhatom betonba a szegélyt ahogy a fényképen a próbán látszik? A szegély külső részét meg tudom támasztani mélyebben.
Sziasztok. Építenem kéne egy 4*4 méteres műhely-tárolót. Legnagyobb magassága maximum 3 méter. Féltetős (max 20° dőlésszögű), egyik fala a jelenlegi ház fala lenne mivel hozzáépíteném. A kérdés az lenne, hogy melyik lenne a költséghatékonyabb megoldás. Könnyűszerkezetes (fa) szerkezet vagy ytong? Én építeném egyedül, esetlegesen haverral mint segédmunkással. Csak úgy nagyjából kérdezem, nem kell belemélyedni a részletekbe.
Azt írtam, hogy belül egyáltalán ne gletold a falakat. Vegyél molott meszet és abból készits mészpasztát, azzal elég síma felületet lehet kihozni.
Ha tényleg nincs vízszigetelése a tartófalaknak, akkor a vizesedés oka nem szűnik meg.
De a korabeli házaknak sem volt és nem nedvesedtek a falak, mert a vakolatban a mész teljesen páráteresztő és mészpasztával simítottak, hiszen más nem volt, majd mésszel festettek.
De most olyan zsákos meszes glet nincs a kereskedelembe, amibe valamilyen tapadás segítő szert ne kevertek volna.
Kívül kőzetgyapottot kell használni, de legalább 12-es vastagságot, hogy valamit érjen is a B30-as falra.
Tehát egy több hónapos vakolat nélküli szellőztetés mutatná meg, hogy valóban alulról jövő vizesedés van?
Illetve ha bent meszes festés javasolt, akkor kint is csak szellőző szigetelés jöhet szóba, mint a vályogházaknál?
Meszes festés előtt is lehet glettelni, mészalapú glettel? Nem volt eddig ezzel szerencsém találkozni és arra lennék kíváncsi, hogy itt is ellehet-e érni olyan felületi minőséget mint a gipsz alapúnál? (súrlófény miatt Q3 minőség)
ameddig felújítod verd le a vakolatot belül kb. 50cm magasan mindenhol. Akkor meglátod, hogy a tégla nedves vagy nem.
Ha igen, vésd ki a fugákat 3 cm mélyen és hagyd úgy. Csinálj meg minden átalakítást és figyeld, ha a tégla kiszárad. Közbe szellőztess.
Azt is figyeld ha a nedvesség közbe nem megy feljebb a falakon.
Ha 3-4 hónap alatt a falak nem száradnak ki, magyarán a tégla színt kell váltson, akkor be kell injektálni belülről. Egy jó minőségű rendszer anyagára egy 30-as falra kb. 35euró, megcsinálni meglehet SK, csak
nagyon oda kell figyelni a beépítési technológiára. Van egy részletes leírása a gyártónak. Én Remmers-t használok.
Ha kiszárad, le kell vakolni egy szellőző vakolattal és meszes simítást kell alkalmazni. Ne gletold a falakat. Le kell kaparni a gletet és le kell símitani mindent, utána mész alapú festékkel lefesteni.
A laminált padlós részen látható repedés lenne? Az kimaradt a leírásból, hogy ott egy épített "media fal" készült téglából. Tehát a fal még mögötte van, viszont vizes a "media fal" alja is ezért gyanakszom padló szigetelés hiányára is. Ugyan meglepő, hogy a laminált jó állapotban van és nem mai darab az sem. Egyébként a többi helységben a fal tövében fut a radiátor cső, a vakolat/festés nem vált le, de látszik hogy hólyagos.
Sajnos nem egyszerű még ma sem jó környéken megfizethetőbb áron családi házat venni. Sokat megnéztünk és több további hiba mellett még mindig ez emelkedik ki a mezőnyből. Házméret, lokáció, telekméret számunkra megfelelő és pár millió tartalék még maradna javításra, ha lehetséges. Elképzelés egy utólagos fal és padló szigetelés, fűtés korszerűsítéssel, de ez kb minden megtekintett ingatlannál felmerült. Kérdés, hogy ez a hiba és a károsodás mértéke van-e olyan kismértékű,hogy érdemes belevágni.
A csatorna elvezetés rendben van, külső kép mellékelve. A bejárati ajtó mellett emelkedik a térkő és a talajszint, egy szoba mellett van a külső térkő és a belső padlószint egymagasságba, gondolom hogy ne legyen lépcső amikor belépünk a házba. A ház mögött, a keretet közelítve van két lépcső a térkőben és onnantól körbe a lábazat egyforma magas.
A padlóvonal fölött vízszintes repedés van. Egyébként nem volt szokás a padlót rávinni az alapra, mert így időt és pénzt spóroltak. Ha ráviszi a padlót az alapra akkor azt vasalni is kell, az meg pénz. Ha a szomszédnak jó volt akkor itt is jó. Tipikus kivitelezés. Egyébként ez csak valószínű, de nem biztos. Mivel nincs kívülről fénykép ezért csak valószínűségi alapon kérdezem: Az esővíz elég messze van vezetve a háztól? Ha eddig nem dőlt össze akkor még egy darabig nem is fog, csak ronda lesz. A vizesedés ellen meg lehet próbálkozni szárító vakolattal, de a víz a szobában fog elpárologni. Ha eddig nem dohos akkor remélhetőleg nem is lesz. A víz befelé fog párologni továbbra is. De ez már igazából épületgépész téma.
nagyon köszönöm a visszajelzést! A ház valószínűleg családi körökben épülhetett...Miről ismerhető fel, hogy a padló nem fekszik fel az alapra? A vizesedés magasságából? Illetve a tudmásulvételen milyen következmények lehetnek? Azért gondoltam az injektálásra, mert ha másra nem, de állagmegóvásra jó lehet. Vagy ez a vizesedés egy nagyon lassú folyamat?
Ránézésre a fényképek alapján a padló nem fekszik föl az alapozásra. külön mozog. Így olcsóbb volt. A fal vizesedik. Nem nagyon. Nem hinném, hogy kátrány került a falak alá bitumen helyett, ennyire nem lehetett mekmester a kivitelező.
Csinálni három félét lehet:
Nem megvenni
Tudomásul venni
Lebontani a házat és újá építeni.
Vannak injektálások, de ezek nem az örökkévalóságra készülnek. Amire lehet számítani az tíz év jó esetben. Valószínüleg a padló alatt sincs szigetelés, az csak új padlóval oldható meg (vagy egy több évtizedes szárazsággal). De utána is külön fog mozogni a faltól és képes elszakítani a szigetelést.
családi ház vásárlás előtt állok és egy vizesedés témában kérném a véleményeteket:
A ház építés éve 1980-1990, elvileg vasbeton alap,amibe kövek is kerültek. A falak alá szurok vagy kátrány került az eladó szerint. (látta csak nem ismeri) A fal pedig B30-as blokk tégla. Rajzdokumentánció nem készült vagy nincs?!
Probléma: A falak aljánál kis mértékű vakolat leválás, illetve egy ablak alatt repedés, ami évek óta nem növekedett.
A festés legalább 5-6 éves lehet, a laminált padló szintén, ami nem dúzzadt / púposodott ki. A fal alsó 20-30 cm-e kézzel is hidegebb, mint a fal közepe. Sajnos nedvességmérővel nem tudtam megmérni és már nem is lesz rá alkalom.
Kérdésem, hogy mennyire látszik ez komoly vagy súlyos hibának? Illetve mit lehet ezzel kezdeni? Injektálás + szárító vakolat?
Tehát csiszolópor + faipari ragasztó + lakk? A lakk ugyanaz a kétkomponensű, mint ami a fedőréteg lesz? Keverési arány? Gondolom a csiszolópor a lényeg, azt kell a ragasztóval egyenletesen elkeverni. Mennyi lakk kell bele?
Köszi. Meglátjuk. Elég sok a nagy rés, egy szakambernek, aki már sokszor csinált ilyet, annak biztos eg yóra, nekünk ...nem. :) Dehát a pénz nagy úr...
Ilyen tölgyfa lécet lehet kapni elvileg, vagy keressek bontott parkettát?
Nem, mert a ragaszto es a fureszpor beszaraz es zsugorodik, azok 1-2mm hezagokra valo.
Az a baj, hogy nem mindegyik sor szaradt egyforman, mert akkor kis resek lennenek, hanem 10-15 sor egyszerre.
Kell egy kezi gyalu is, mert a res nem egyforma szeles, tehat a lehasitott lecet meg kell a lapjat gyalulni, es ek alaku lecet kell beutni oda, azt is gyaluval kell kidolgozni.
Aztan egy eles vesovel levagni hosszaba, utanna lehet csiszolni sikba az egesz felulettel egyutt.
Nem olyan nagy munka, 1 ora alatt kesz, nem nagy a felulet.
Sziasztok! Van egy felülvilágító ablakom, amit most szeretnék belülről árnyékolni. Méghozzá lehetőleg teljes fényzárással.
Nézegettem (manuális) fényzáró rolókat, sima (elengedem és felhúzza magát) rugós alig van, ami elengedésre megáll, attól félek, hogy vízszintesen nem fog működni, főleg, hogy "lefutó" sínekben akarom vezetni. A gyöngyzsinóros pedig szerintem nem opció itt.
Van ezzel kapcsolatban tapasztalatotok, netán valami jól bevált megoldás?
Azt tuti nem csinálják meg. Még ez is kétséges, ki akarják adni, volt már olyan tanács is, hogy úgy is kiveszi valaki...
Valószínűleg korábban is így csinálták, mert kulcsal ki tudtam piszkálni a hézagokból az anyagot. De ha rendesen beeresztjük, hogy teljes keresztmetszetben ki legyen tömve akkor sem jó? Az a faipari ragasztó jó keményre tud száradni.
Ez a leírt keverék egyébként jó? Tehát faipari ragasztó + a 2. csiszolás pora + rétesliszt? A liszt minek bele? Kb. milyen arányban kell keverni?
Kollégámnak próbálok segíteni. VEttekegy 2. emeleti lakást, 2 helység (35-40 m2) parkettázott, de elég ramaty állaptban van, ezért az egyik lehetőségként felcsiszolnánk és újralakkoznánk. Ez egy 10 éves hozzászólás, jó ez így, vagy van esetleg jobb módszer a hézagok kitöltésére?
"parkettacsiszoló. a szélekhez meg kisflex, rugalmas gumitányérral.
először dúrvával csiszold át.
majd egy finomabbal mégegyszer, ezt a csiszolóport tedd el.
a parketta hézagaihoz faipari ragasztóból és réteslisztből álló tapasszal tapaszold át, ez az esetleges mozgásokat rögzíti, a nagy hézagokat kitölti.
ezt a "glettelt" felületet csiszold át újra. végül nitrólakk és a parketta porát keverd össze és tapaszold át az egészet, ezzel minden rés, minden hézag kitöltődik.
ez kb 30perc alatt megszárad. erre jöhet még egy utolsó csiszolás. ha kész van akkor össze kell seperni, porszívózni. Ablakot nyithatsz a helyiségen, és parketta alapozóval kezdheted a lakkozást. ha kész ez kb 30-60 perc alatt megszárad.
Következő feladat:
ablakot bezárni, valakit felhívni a lakásba akiben van annyi erő hogy kihuzzon ha elájulsz.
ha megjött akkor el lehet kezdeni a 2komponensű parkettalakkal a lakkozást.
ha az első lakkozás kész akkor a szobát le kell zárni, várni kell 8-10 órát és lehet jönni a következő réteggel.
1 alapozó és 2lakk réteggel gyönyörű tartós felületet lehet kapni. de ha szeretnéd átkeneheted 3x is."
A szegőket érdemes csiszolás előtt felszedni? Vagy jobb, ha lent hagyom, védi kicsit a falat a csiszológéptől?
Alapot kiástam, oszlopvasalást megcsináltam, beállítottam a helyére és bebetonoztam az alját. Még a sávalap vasalását kell megcsinálnom. Utána jöhetne a mixer. Van kéznél betonvibrátor, amit nem félek használni. Milyen állagú betont rendeljek, amivel ez még használható?
Másik, amit persze a betonos cégtől kell elsősorban megkérdeznem: kötéskésleltetőt csak a keverőtelepen tudnak hozzáadni? Olyat nem lehet csinálni, hogy kiöntik amit ki lehet, a maradékba pedig kevernek késleltetőt és úgy borítják ki? Azt gondolom nem lehet, mert már elindul a kötés, de hátha rosszul tippelek...
Nekem is valami ilyesmit javasoltak a szakik (itt és itt), nagyjából ennek megfelelően csinálom. Nálam viszont telibe zsalutéglás betonkerítés lesz, így kicsit nagyobb talán a terhelés, bár csak függőlegesen. Szóval: 110x60x60-as oszlopalapok, közte 40x70 cm sávalap bevasalva, de nekem csak kb. 4 méterenként lesz oszlop.
A spórolás 3-szoros, mert nem kell kiásni, nem kell elvitetni a földet, nem kell betonozni, ezért próbálkozom, de ha öngól lesz belőle, akkor nem erőltetem.
Szóval a kérdés az, hogy egy ilyen jellegű kerítésnél, ha a pillérek alatt van normál fagyhatáros alap, közötte pedig egy jó 50cm-es alap és az egészet egy bevasalt gerenda összefogja, akkor aludhatok-e nyugodtan?
Kerítés alapozásnál lenne kérdésem: az elképzelés az lenne, hogy 30x30-as oszlopzsalu pillérek lennének kb 2 méterenként, közötte 15-ös zsalukőből két sor, mint kerítés lábazat, a kerítés mezők meg valami nem zárt fa deszkázatot kapnának, tehát súlyban és szélterhelésben sem jelentős.
Az első elképzelésem a kerítésalapozásra az volt, hogy munkagép kiszedi a teljes kerítésvonalon 30cm szélességben 1 méter mélyen a földet, bele egy 4x12-es betonvasból álló 30 cm-enként kengyelezett vasalás, az alaptest felső harmadában elhelyezve és az egészet kiöntjük mixerbetonnal.
Szerintem ez így tuti lett volna, viszont a mai brutál árak miatt szeretnék spórolni 1-2 ponton. A betonvas már adott, azon nem változtatnék, de mi lenne, ha az alapárkot csak a pilléreknél engednénk le 1 méterre, a kerítésközöknél meg lenne kb 40-50 cm, így a már meglévő vasalás beleférne, plusz a pilléreknél természetesen függőlegesen is lenne vasalás teljes alapmélységtől a pillér tetejéig.
Ezzel egyrészt kevesebb munka lenne az alapásás, másrészt kevesebb kitermelt földet kellene elvitetni, harmadrészt pedig a lényeg, hogy kevesebb beton kellene.
Megfelelően időtálló lenne szerintetek így is a szerkezet?
Mindent megvettem amit kért, ellenben van egy dolog ami még eszembe jutott bár ő nem kérte. Ez pedig a szegtömítő szalag. No most elég húzós az ára, elvileg kellene nekem úgy 200 méternyi ami olyan 40 ezer forint körül volna kb.
Eléggé nem hiányzik már a további kiadás... Kérdés: Mennyire kritikus ezt kihagyni, illetve van e olcsóbb megoldás rá? (mondjuk vmi kenhető anyag az ellenléc aljára?)
A probléma az, hogy a térkő átengedi a vizet a fugákon keresztűl. Az a víz le kell szivárogjon a talajba. Csakhogy, ha télen a talaj megfagy, akkor a terasz alól a víz nem tud leszivárogni, vagyis felfagy.
Ha felfagy, feldobja a terasz lejtbetonját. Külső lépcsőknél jártam meg többszőr, mert nem készitettem a lépcsőnek elég mély alapot, aztán egy köves mester, aki már háromszor ragasztotta vissza a lépcső burkolatát (aminek a lejtbetonját újraöntöttem és elláttam a legjobb kétkomponenses kenhető vízszigetelővel), szólt, hogy legközelebb készitsem a lépcső alapozását legalább 1,2 méterig.
Persze ez attól is függ, hogy milyen rétegződése van a talajnak a telken. Szerencséd kell legyen, hogy létezzen egy olyan réteg, ami elvezeti a vizet a terasz alól, kifele a háztól- a fagyhatár felett.
Neked most van egy beton felületet- amit egy tömörített sóder feltöltésre fektettél le, a zsalukő eleváció belsejében.
A szakszerű megoldás a következő lenne:
1. Készitesz egy 2%-os lejtbetont, a zsalukőre is rávezetve.
2. Leszigeteled az egésszet két réteg kenhető szigeteléssel (létezik zsákos, az nem drága).
3. Felszerelsz egy festett alu lemezből késztett csepedtető profilt, 12cm széles, 6 cm lelógás csepegtetővel, 3 cm rés kell maradjon a terasz vakolt oldalától. Másképp lefolyik a víz a terasztól és összekeni a terasz oldalát (elevációját).
4. A lejtbetonra szerelsz egy 8mm vastag drénlemezt, a gombákkal lefele, alája egy geotextilt. Ilyet gyárt a Masterplaszt, bírja a terhelést.
5. Egy 10x10-es kék vakolóhálót lefektetsz a drénlemez tetejére és áthuzód végkonyan kültéri csemperagasztóval.
5. A térkövezést a terasz kerületéről kezdve, telibe ragasztod az egész teraszon, kültéri csemperajasztóval. Kifugázva homokkal.
A terasz peremén, az eleváció tetején, meg fog jelleni a drénlemez és a lejtbeton. A lejtbeton takarja az alu csepetető, de a drénlemez és a csemperagasztó látszik.
Van 5 -6 cm széles térkő szegő a gyalogjárdáknak. Abból kivágsz egy csíkot a térkő vastagságára és felragasztod a térkő mellé végig a külső peremen.
Tehát a térkő burkolásnál a külső peremtől 6.5 cm el kell kezdeni, majd a végén a térkő oldalára felragasztani a szegőt.
Elvileg ez a rétegrend a következő képpen kell működjön:
Az esővíz le fog folyni a térkövek fugáin a lejtbetonig és szép lassan kiszivárog a drénlemez gombái között és lefolyik az alu profilon a terasz mellé.
Én a teraszon a térkövezés alá csinálnék egy lejtbetont kifelé, arra homok terítést és abba a zsalukövet. A lejtbetonon összegyűlt vizet a zsalukövön kivezetném és a zsalukövet egy kő/gresh lappal fölül lezárnám. Ha a gresh/kőlap túlnyúlik a zsalukövön akkor lehet neki vízorrot is csinálni.
Sziasztok zsalukőből épített terasz esetén hogy oldanátok meg a térkövezést? a terasz fel van töltve a zsalukő szintjéig le betonozzuk az egészet és úgy térkövezzük, vagy hagyjuk így de a szélekre hogy rakjunk térkövet?
Passzolom, mi is feltettük ezt a kérdést :) A fűtéskörben a nyomás 1,1 bar-ra állítottuk, de 1 nap alatt semmit nem mozdult. Bár nagyon kis szivárgás esetén lehet ennyi idő alatt nem is látszódna.
Segítséget szeretnék kérni, hogy megértsem mi lehetett gond a házunk hidegburkolatának tönkremenetelénél.
Igyekszem röviden leírni az előzményeket.
2016-ban új építésű házunk aljzatbetonozását követően a burkolók önterülőztek, majd hidegburkoltak. Már az első évben észrevettem, hogy néhány helyen üregesen kopog a járólap. Ez az idő múlásával egyre több helyen jelentkezett.
Egy-két lap a garázsban az autó kereke alatt meg is repedt.
Most alakítjuk ki a mosókonyhát, így eldöntöttük, hogy ott felszedem a járólapot és újra burkoltatjuk.
A felszedés könnyen megy, mert alányúlok a lapoknak vésővel és könnyedén feljönnek.
Azt figyeltem meg, hogy a járólapokon masszívan rajta van a csemperagasztó, és az önterülő ajlzatkiegyenlítőn pedig nem marad semennyi ragasztó.
Az önterülő pedig masszívan tapad a betonhoz, nincsenek rajta repedések, nem kopog üregesen.
Van esetleg tippetek, hogy mitől lehet az, hogy gyakorlatilag az egész lakásban szép lassan elvált a ragasztó az aljzatkiegyenlítőtől?
33 fokosnál melegebb vízzel sosem fűtöttem a padlót és abban a helyiségben is fellépett a jelenség, ahol nincs padlófűtésünk.
Az alábbi anyagokat használták a burkolók:
- Baumit Nivello Quatro önterülő aljzatkiegyenlítő (bár nem írja az adatlap, de úgy tudom ez gipszes anyag)
- Baumit Flex Uni csemperagasztó
- Baumit Grund alapozó
Az anyagok friss gyártásúak voltak, a portalanítás alapos volt a burkolás előtt.
Van valami ötletetek esetleg, hogy mi okozhatta a fenti problémát?
Szeretném elkerülni, hogy mégegyszer ugyanígy járjak.
10 éves ház tetőterében cserélnénk a szalagparkettát és pár helységben nedvesebb a felbeton. A parketta alatt fólia volt párazárás miatt.
Itt szivárgás állhat a háttérben, vagy elképzelhető az is, hogy a felbeton nem volt kellőképppen kiszáradva, mikor ráfektették a párazáró fóliát és a 15 mm-es szalagparkettát?
Beázás sehol nem látszódott egyébként, falak teljesen szárazak, az alsó szintről sincs semmi nyom.
Szomszed fele nezo furdoszoba ablaknal uvegteglat kell beepiteni epitesi eloirasok miatt.
Elkepzeles szerint lesz egy jol hoszigetelt normal ablak + a kulso falsikban az uvegtegla.
Hogy minnel nagyobb legyen az uvegfelulet, gondolkozom fix ablakon (szelloztetes megoldott, amiatt nem kell nyithato).
Szerintetek az ablak es uvegtegla kozti resben mennyire realis problema a peneszedes, lehet e ellene tenni? (Esetleg valami szellozot beepiteni uvegteglaba?)
Igen, csak a fűtött faházak páratechnikai részleti annyira bonyolultak, hogy kevesen képesek jól kivitelezni.
Kell egy spéci fólia ide, aztán egy másik oda, közbe az szerkezeti gerendák nem szárazak, meg kell oldani azt, hogy idővel kiszáradjanak, mert 18% nedvességtartalom felett rettenetesen gombásodnak.
Az első faházam egy 270 nm-es földszintes iskola volt (vagy 20 éve), elrontottam a paldószerkezet kiszellőztetését, egy év után visszahívtak, mert beszakadt a padló.
Sávalap volt készitve, 120cm mély, az egész feltöltve sóderrel, rajta egy 15 cm vasalt lemez, vízszigeteléssel, arra fagerendák fektetve, rajta vakpadló és hajópadló, meg 20cm közétgyapott.
A gerendák egy része elkorhadt, egy év alatt, mert körbe az alap le volt zárva.
Két réteg gerendát kelett volna szereljek, az első rétegre szegezzek egy deszkapadlót, rá keresztbe egy másik réteg 20cm magass gerendavázat, abba a hőszigetelést, utána a vakpadló és hajópadló, egy páraáteresztő fóliaval a vakpadló alatt. Így csinálják az északi országokba.
Ha a faház szerkezetét egyenesen a betonalapra építed (amit leszigetelsz vízre és hőre is), akkor kell egy talpgerenda, amibe becsapolod az oszlopokat. Aztán amikor kiöntöd az aljzatbetont, a talgerenda csak kap nedvességet, akkármilyen figyelesen zárod le. Kivölről nem tud kiszáradni, mert le kell zárni, így azok fognak lassal elkorhadni.
Sóder helyett kavics is jó:))) egyik lényeges dolog, hogy ha a beton nem közvetlenül érintkezzen a a talajjal, akkor nem szívja fel a nedvességet, onnan nem lesz fagykár.
Átm.6mm-nél vékonyabb az nem betonvas, hanem drót.Ha autó is lesz benne akkor fi8/150/150-es célszerű alul-fölül.Ha nem lesz benne autó akkor elég ugyan ez a vasalás középre.
" Valaki azt mondja elég a 10-15 cm de valaki azt mondja 20 cm is lehet! " igen minden vastagság lehet.
Válaszd a közép utat. Egy 15 cm -es vastagág biztos megfelel.
Főleg ha csak 5 x4 m-es.
Azt a betonrácsot nevezd inkább betonacél hálónak. Nem árt ha van benne.... habár néha anélkül is elmegy az ilyen betonlemez.
Nos ha a közép vastagságot veszed - 15 cm -t, annak a tömege úgy 8-9 tonna. Nincs az a szél ami elvinné azt a házat. Ha jól van rögzítve az alaplemezhez.
Olyan vastagot, hogy nevigye el a szél. A beton alaplemez és az épület súlya tart ellent a szélnek. A házat is,meg az alapot is méretezni illik...
Mi a betonrács?
Feltehetőleg nem lesz szükség egy egész mixerre.
Legjobb a földnedves, de kicsit nehezebb vele dolgozni.Kissé képlékenyet javaslok.ha a "szakember" vizet akar önteni hozzá és nem akarod,hogy össze repedezzen (a beton) akkor hajtsd el jómesszire a "szakembert". Nagyon jó minőségű betonra nincs szükség. A gyári betont plasztifikátorral rendeld.
A pala egyébként csak egy réteges kőzetlemezt jelent.
Pl. a tűzállóanyag gyártásnál használják a samott pala kifejezést.
A tető fedésre használt egy speciális képződmény a pala kőzetek között.
" és nagyon gondosan ki kell égetni, hogy szinte teljesen tűnjön el az anyagából a nedvesség (kiégetéssel, amik drága),"
Hát az a nedvesség akár 300 fokon is eltűnik.
Amugy a kerámiákat 800 és max. 1200 fok között égetik. Különféle kőagyag cserép és egyéb kerámia termékek. A porcelán nagyjából az 1200 foknál lehet égetni.
A kerámiák.... így a kerámia cserép... égetett cserép kicsi - majd semmi porózussága miatt fagyálló. A téglák kevés kivételtől eltekintve nem fagy álló, mivel a falban szárazon tarja a gondos tulaj.
Ez is érdekes állítás :
" 1800 fokon égetve 3-4 tömegszázalék alá esik a nedvessége, ezt hívják klinkernek."
Vegyél le belőle kb. 200 fokot és tényleg klinker keletkezik. A klinker a majd olvadásig égetett kerámia és cement anyaga..
És a porozítása a majd nulla.
Az az 1800 fok nagyon nagy csak a speciális tűzállóanyagok birják.
Nem olyan drága a pala. Csak ritkasága miatt drágább mind az agyagcserép. Elég nehezen lehet találni egy kemény, nulla vízfelvételű kőzetet, amit lapokra lehessen hasítani, - hiszen pont rétegek közé bejutó víz miatt (ami megfagyott) lehet lapokat hasítani belőle. Termék megmunkálása olcsó, fel kell vágni gyémántozott fűrészlappal. De van két hátránya: nem lehet makkor készíteni rá és rettentő nehéz tetőhéjazat.
Ellenben az "olcsó" kerámiacseréphez nagyon jó minőségű (szennyezésmentes, mész nem lehet benne) agyag szükséges és nagyon gondosan ki kell égetni, hogy szinte teljesen tűnjön el az anyagából a nedvesség (kiégetéssel, amik drága), igy 5-7 tömegszázalék alá esik a nedvességtartalma. Akkor 100-150 fagyási ciklust kibír és tart legalább 50-80 évet.
1800 fokon égetve 3-4 tömegszázalék alá esik a nedvessége, ezt hívják klinkernek. Ami térfogba számolva 3..5x drágább mind a tégla. Csakhogy legyen egy viszonyítási alap, hogy mennyire drága a kiégetés.
Mivel az agyag kizárólag üledékből származik, 6-8 méternél vastagabb réteg nem létezik - illetve létezik- de az a márna (tehát nem létezik belőle egy egész hegy, mind a kőbányáknál, amit nagyon lassan lehet kimeríteni), csak egy mart egy a folyóvölgybe, így gyorsan kimerülnek a bányák- hiszen a tégla, padlólap és homlokzati burkolatra is gyártására is használják.
De cserép és tégla mindenképpen kell, így a szennyezett agyag is kibányászatra kerül, az ebből készített termék ha vízzel érintkezik és megfagy, a szennyeződések (főként mész) térfogata megnő és megrepeszti a terméket, pl. a cserép esetében elkezd hámlani és bevezeti a vizet a tetőn keresztül, mert a falcolás tönkremegy- vagy a síkja elgörbűl, a tégla esetén elveszti a szilárdságát és a falazat a saját súlyától megereszkedik.
" de semmi infot nem találok a neten, pala tábla árra, mindenütt csak a vékony tetőfedőket meg a hullámpalákat..... "
Hát kicsi a valószínűsége, mivel már vagy 30 éve veszélyesnek nyilvánították az egyik fő adalékát az azbesztet.
Pedig valamikor tömegtermék volt az ilyen lemez. Pl. konyhaasztalok borítására is használták.
A pala az egy fantázia név, akár az eternit.
A betonyp faforgács +cement,
a" pala " azbeszt + cement .
Mind a kettőhöz víz és erős sajtolás kell.
El akarod adni , Add ajándékba.
Maga hogy pala az erős lemezes szerkezetet jelent.... pl. a pala kőzetek. Valamikor régen még jóval az azbesztcement fedés előtt is fedtek épülteket palával. De csak a gazdagok, a nagyon gazdagok.
Egy kastély fedése többe került mint az egész falu éves jövedelme.
Van egy régi , szerintem valamilyen kőzetből, talán palatáblából készült barkács-munkaasztalom, 1 méter *1.5 méter-es tábla, és 2,5 cm vastag. Állati nehéz egyedül fel sem bírom emelni, de szerintem pala lehet. Szerintetek mennyit ér kb. most egy ilyen, illetve mennyit reális érte kérni? El akarom passzolni, de semmi infot nem találok a neten, pala tábla árra, mindenütt csak a vékony tetőfedőket meg a hullámpalákat listázza ki. Csak az asztal tábláját akarom elpasszolni, régen talán ilyesmiből csinálták a kültéri ping-pong asztalokat , de ez nem betonnak tűnik, hanem "egybe kőzetnek".
253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (ismertebb nevén OTÉK)
37.§. (4).
"Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek."
Egy 10 éves ház fürdőszobáját szeretnénk felújítani. Az előző csempének szerkezetileg semmi baja, nem kotyog, nem reped, nem törik. Ilyen esetben érdemes bajlódni a csempe (és gondolom vele együtt valamelyest a vakolat) leverésével, vagy nyugodtan használhatóak az erre rendszeresített tapadóhidak?
Sziasztok! Külső fedett terasz lebetonozása után mennyit kell várni, hogy a járólapot le lehessen tenni? Lehet az 1-2 napos friss betonra is járólapot ragasztani?
Köszi! Tisztítónyílás nyilván kell, különben szagolhatom a belesett döglött galambot is. :-) Erre az ablak szellőztetőre rákeresek, úgyis tervben van az ablak felújítás is, köszi! Szagelszívó van a szomszéd helyiségben, közös légtérben, szóval arra figyelek. Anno ezért nem kötöttem be az előző lakásunkban, mert ott még gázos Héra volt a cserépkályhában, nem szerettem volna "hibázni". Itt kondenzációs van, eddig nem volt gond, most majd lesz. :-)
Elhiszem, mert a kb. 30 éves SOFA? / DUFA? (nem tudom, a lakással jöttek) ablakainkban csak most kezd elhervadni a vasalat. Épp ezen rinyálok, hogy kéne költséghatékonyan felújíttatni őket. Mert a fa részeik jó állapotban vannak, csak hát az üveg nem biztos, hogy megfelel a mai kritériumoknak.
A tisztító nyílás szerintem előírás, tehát ha rádugsz valamit és a katasztrófavédelem észreveszi, akkor szintén cumi.
De ne ezt nézd, hanem a saját életedet: fűtési szezon előtt azért illik legalább 1x belenézni egy tükörrel, hogy ne érjen meglepetés (+ égésterméket ki tudd belőle szedni.).
Ha meg aktívan megy, akkor belenézhetsz sűrűbben is.
Nálunk szerencsés (?) az elrendezés, a tüzelő nyílás a bejárati ajtó mellett van, aminek nem túl jó a szigetelése, így a folyamatos, friss levegő ellátás megoldott.
Egy CO érzékelőt mindenképp tennék a helyiségbe.
Ha meg bent van a lakásban a kandalló, akkor az ablakra lehet beömlőt szerelni utólag (aereco v mi a neve), esetleg rés nyitva állásba tenni az ablakot, vagy bukóra, amikor tüzelsz.
Szoktak még rinnyantani a szagelszívó miatt is, ha az van, akkor az elvileg nem mehetne, ha megy a kandalló.
Ha alkalmira fűtésre kell és tényleg jó a minősége (kémény v jó minőségű tégla), akkor nem béleltetném, mert minek?
Azok a csoda műanyag ablakok valóban légtömörek voltak 1986 ban és Német kivitelben.
A mai "utángányoltak" már kisebb huzat hatására is jól szellőznek/mozognak.
pl; a redőny gurtni kivágása?
S a remek felkészült ablakosok ? Apurhab drága , spórolni kell vele --egy ablakot 5-6 tappancs is megfog !
Ha alaposan megnézed a "magyar épitő ipart " csodákat láthatsz.Néha az az érzésem , hogy 1890 ben sokkal komolyabb minőségi épités folyt , komolyabb átvétellel.
Igazából az, hogy ha használatba akarom venni, akkor kell-e béleltetni, vagy alkalmi fatüzelésre jó-e így is, csak csináltassak egy tisztító nyílást? Meg még egy gondolatom támadt: hogy kell megoldani a levegő utánpótlást egy mai lakásban? Van a kályháknak/kandallóknak valami csatlakozásuk, és oda kell vinnem a falon kívülről a levegőt? Tudom, hogy tök primitív kérdés, de ahol eddig vaskályhát láttam, ott nem volt gond, mert maga a ház nem volt "légtömör", de mit csinál az ember most, ha nem akar bekerülni a hírekbe?
Az előbb rosszul írtam, szóval negatív a lábazat. De nem a falat ugratják ki, hanem a lábazatot vissza, az előbb mondottak miatt. Tudom miért van, a szigetelés is elfér ott (meg vastagabb hőszigetelés is, ha már nem tégla, hanem beton a lábazat és egyébként is tereppel érintkezik, szóval másak a hőtechnikai adottságok), de bent helyet nem nyernek vele.
Köszi mindkettőtöknek a véleményt, én is a 15 centire, és ezzel a 0,17-re hajlok, de így legalább kaptam megerősítést. Nekem is az volt a szempont, hogy mi lesz, ha az oroszok elzárják a gázt, és mehetek az erdőre rőzsét gyűjteni. Remélem, nem kapunk rá nagyon elvetemült árat. (Már ha kapunk egyáltalán, és nem mondják azt, hogy álljak be a sor végére, majd 2028-ban jövök én. :-) )
Tényleg, ha az embernek van egy tartalék kéménye (persze csak egy klasszikus, 14 centis, falazott), abba mit érdemes/kell rakni, ha tartalék, illetve kiegészítő fűtésnek használnám? Szintén "mi lesz, ha elzárják a gázcsapot" gondolkodás. Jelenleg egy letapétázott füstcső lyuk van meg belőle, még tisztító ajtaja sincs. Kell azt bélelni ilyenhez, vagy ennyire azért ne parázzak rá? Sokan mondták, hogy a kandallót az ember az első évben használja, aztán megunja az állandó takarítást, úgyhogy előrelátóan mi már nem is csináltattunk, igaz, pénzünk se lett volna rá. Szóval kell bélelni, vagy csak egy kamin ajtó kell?
Nem ritka dolog, bevett megoldás sok esetben, hogy "lelógatják" a téglát az alapról, hivatalos Porotherm csomóponti rajzok is vannak, amelyek ezen alapulnak.
Alápincézett épületnél így KELL, a szigetelés befejezése miatt. Ha nincs alápincézve akkor sem hibás, a lábazat a régi falusi házak kivételével beljebb vannak a fal külső síkjánál.
Sziasztok! Olyanról hallott e már valaki, hogy a 30as téglát túllógatják az alapon pár centivel? Ráadásul kifelé és ez főfal.Inkább menjen el a derékszög, jól gondolom? Vagy van ilyen tűréshatár? Nem láttam még ilyet idáig.
Elhiszem, de legalább látok benne olyanokat, amiket Mo-n még sosem :) milyen precízen figyeltek arra, hogy a föld alatti részek is függőbe kerüljenek, ilyesmi. Jó tudom, biztos a videó miatt volt :)
Itt legutóbb azt néztem, hogy jött az árokásó, kiásta az alapot, utána össze vissza láttam beledobálva a vasakat, majd másnap már ott állt kiöntve az egész, nagyjából lehúzva.
Talán itt írta valaki: ha nyugaton egy 5 lépéses munkát valaki le tud dokumentálni (= minden fázis után nyom egy fotót a telefonjával) akkor azt tárt karokkal várják.
A legtöbb magyar kivitelező (itthon biztosan) ezt a szintet nem képes megugorni.
Olyasmit sem, hogy megállapodsz mondjuk vele, hogy x átmérőjű vezetékkel köt be valamit, de ő y-t használ (kisebb), és amikor ezt felhozod neki, akkor jön a nem emlékszem, így szoktuk, nem volt a kocsiban másik, csak ez, és tsai.
Az hogy elnézést kérek, és mindjárt, (holnap) cserélem, fel sem merül.
(És ez a példa olyan kivitelező, aki a jobbak közé tartozik.)
Véletlen valaki nem látott egy lengyel (?) videót, ahol házalapot tűznek ki, majd zsalukő sorokat emelnek, megy rá valami vízzárás + pár cm-s vízzáró nikecell.
Vagy láttam valahogy a youtube-n, vagy betette valaki a linket valahová, és nem tudom előhívni az előzményekből.
(nagyon profinak tűnt az egész, azért szerettem volna még 1x megnézni és menteni)
a játékba elég lassan mozognak a társzekerek és a hajók is (a lovas-tevés katonák sokkal gyorsabban), ha nem változtatsz irányt a hajónak, kilövi az elleséges hajó. A hajóba értelemszerűen csak embereket, katonákat és fegyvereket lehet szállítani, ha kilövik, odavesz minden.
Bár a nevét már hallottam, az első gépemet is 25 éve vettem, de egy percet nem játszottam vele, szóval nem ismerem. Ahogy a tankosról is csak a nevét tudom. Nálam megállt a világ a Heroes3-nál. :-)
---
mert az erőforrások szállítása sebessége sokkal magasabb
Age of Empire, szerintem mindenki játszotta, akinek volt számitógépe...
A legmagasabb nehézségi szinten, a civilizáció fejlődésével nagyon nehezen lehetett egyensúlyba tartani a rendelkezésre álló erőforrásokat (illetve azok újratermelési ütemét) a folyamatosan rádtörő ellenségek védekezési ráfordításik ellenében. Pedig voltak csaló kódok is: vagyis lehetett kémkedni az ellenséges területeken.
Most is pont ez folyik, csak egy kicsit felgyorsítva, mert az erőforrások szállítása sebessége sokkal magasabb, mind a játékba. És a kémkedés is fejlődött.:)
Csatlakozó kérdés: meddig érdemes lemenni a k (U) tényezővel a falon? Nálunk az eredeti tervek szerint k=0,7 W/m2K a falazat hőátbocsátása (1991-es építés), és tulajdonképpen el is hiszem, mert a havi gáz átalányunk 22 eFt/hó a 150 m2-re. Igaz, ez nem ház, csak lakás, tehát alattunk, és az egyik oldalunkon is egy másik, fűtött lakás van, nem a szabad föld/levegő. Néztem szigetelés kalkulátort, és 10 centi grafitos EPS-sel 0,23-ra, 15 centivel 0,17-re vihető le az érték. Hasonlót ad az ugyanilyen vastag Rockwool is, csak azt is közölték velem, hogy kőzetgyapot legközelebb Lengyelországban van. Hajtsunk fel kőzetgyapotot "kost was kost", vagy jó az EPS is? És ha igen, akkor mennyi?
A hőszigetelés függ a szigetelőanyag szigetelő képességétől, a vastagságától és a felület nagyságától.
A külső falak hőszigetelése lényegesen drágább mint a födémé. Fajlagosan.
A padlás födémé ( és nem a térré ) lényegesen egyszerűbb és így olcsóbb is.
A külső falakra nagyjából 20 cm a max vastagság, azt rögzíteni kell a ragasztáson kívül, hálózni és vékony vakolattal ellátni és legtöbb eseteben állványozni is szükséges .
Komoly szakmunka, ráadásul csapatmunka.
A padlás födémen ennél vastagabb hőszigetelést is elhelyezhet az ember. Pl. 30 cm-t. Néha járófelület kell.
ettől függetlenül szükséges a külső hőszigetelés. A felület is nagyobb mint a padlásfödémé.
