Néhány darab elkészíthető lehet, ha szinkronizálva lenne az inga lengése a tárcsához egy adott fordulatszám mellett. Változtatható fordulatszám tartománynál már rudazat lenne szükséges.
Varrógépnél is szép szinkron mozgásokat lehet látni,vagy bonyolultabb gőzgép vezérlésnél.
Hali! Vasárnap én is megyek a börzére.Ha láttok egy 120 kilos szemüveges nagyszakállu manust aki egy szürkés kétkerekű bevásárlokocsit huz attol kérdezzétek meg , hogy te vagy-e a szőrmók? Valszeg én leszek.Üdv!
Egy kicsit megcsúsztunk a téli gumik lecserélésének intézésével, így most vasárnap délelőtt nem mehetek sehova. Két hete várunk rá, mert akkor már csak ilyen távoli időpontot tudtak adni. (Nem vicc. Vasárnap délelőttre ígérték a gumisok, hogy jönnek.)
Egyelőre azt merem ígérni neked, hogy a zománctábláimról küldök neked képeket. Látom hogy az email címed publikus. De ne gondold, hogy különleges zománctábláim vannak, csak némelyik poénos.
Magyarország egyes számú zománctábla-gyűjtőjét ismerem az ecseri piacról. Szombatonként szoktunk találkozni. Az ő gyűjteményét érdemes nézegetni.
Esetleg valami más zománctábla csere? Valamikor tényleg átjöhetnél, egy kicsit nézelődni mi van itt nálam. Nem vagyunk messze egymástól, én Barosson lakom. Itt a tavasz, nyilnak a konténerek és tárolók :)
Kösz, előre is, de max. 2, azaz kettő litert vagyok hajlandó elfogadni! Az nekem bőven elég, amire kell! Vihetek esetleg pár kacatot én is?... Ha nem kell, legfeljebb majd Te dobod ki őket! :-)
Szeretnék egy ajánlást (nevet, címet) kérni, ha valaki tud egy jó esztergályost, aki vállal egy-két darabos munkát is, Budapesten. Ha esetleg a budai oldalon, az még jobb lenne! De bárhol jó...
Volt egy jó cimbora, még aktív koromban egy cégnél dolgoztunk Csepelen, ő ott is lakott.
Minden forgácsoló munkát ő szokott nekem csinálni, ha adódott valami. Nagyon jó szaki volt!
Sajnos, nemrég meghalt, pedig fiatalabb volt, mint én, 48-as születésű. Nyugodjék békében!
Most konkrétan az alábbit cseretném megcsináltatni:
Na most bizonyítani nem tudok, nekem is csak tippem van. Mutatok képen egy valóságos teáskannát, ami alatt egy hasonló spirituszos égő van, csak némileg kisebb és kevésbé díszes. Bár a kanna mintázata hasonló.
Mutatok egy árjegyzéki képet egy szamovárról. És a harmadik képen csak a kanóctartó csövet érdemes nézni, ehhez hasonló lehetett a menetes lyukban.
Annakidején úgy tanultuk,hogy a csőmenetek eredetileg angol szabvány szerint készültek witvort néven aztán egységesítették a csőmeneteket és ezt már gázmenetnek hívják.
Ezekkel a menetméretekkel
Ezenkívül vannak még a witvort menetek szerintem ez lehet valamelyik.majd napvilágnál rámérek.
O.K., de azért tartozik hozzá némi magyarázat is, mert nem mindenki ismerheti. Nemcsak levegőt, hanem púdert(?), krétaport(?) is fújtak az eszközbe, amely így a körbetipegő hölgy szoknyáján pontosan jelölte a felhajtás vonalát.
Kösz! Érdekes, és -talán valamennyire- azzal is egybevág, ahogy én hallottam az Öregtől!
Azt tudtam, hogy a kilátó a monstrum vörös csillag miatt rogyott meg régen, jórészt amiatt kellett renoválni. Azt viszont sosem hallottam eddig, hogy Budakeszit régen Budaköznek hívták volna!
Csak a német nevén ismertem, mert -mint köztudott- svábok lakták. Sok utód ott él ma is.
Én a hajózásban használt tapasztalati képlettel számoltam, ez a közepes földgörbülettel végzett geometriai számításhoz képest +8% eltérést adott. A délibáb viszont jó magyarázat.
Kicsit utánanéztem a János-hegy nevének is. Amit az elmúlt kb. 250 évből találtam, ott mind Johannisberg néven említik, bár az I. katonai felmérés Arcanumos példányán a név kézírással van javítva, a törölt név kezdőbetűjébe akár egy P-t is bele lehet látni, ami a Pozsonyi-hegy (Pressburger Berg) névváltozatot is alátámaszthatná.
Normál, átlagos esetben a földgörbület látszó mértéke kb. 3/4-e a valóságosnak. Vagyis a légköri fénysugár-elhajlás egy kicsit rásegít a láthatóságra, mert a levegő nyomásgradiense miatt általában is lefelé kanyarodik a fény, átlagosan kb. negyed akkora görbülettel, mint a földgörbület. Ennek a mértéke azonban széles intervallumban változhat, mint ahogy a hőmérsékleti gradiens is. Lehet ellenkező irányú fényelhajlás is, olyankor látszik olyan délibáb, minha vízfelület takarná a talajt, és abban tükröződnének a tereptárgyak.
Geometriából kifolyólag biztos nem látszik, azonban néha vannak érdekes légköroptikai jelenségek, amelyek láthatóvá tehetnek olyat is, ami amúgy takarásban van. Ilyen eset például az, amikor az alsó légréteg nagyon hideg, és fölötte jóval melegebb levegő van. Ilyenkor a fény az átmeneti légrétegben lefelé kanyarodik, vagyis optikailag olyan, mintha a földgörbület kissé kiegyenesedne, mintha a távoli objektumok feljebb úsznának. Ebben a ritka esetben van rá esély, hogy rövid időre láthatóvá válik olyan objektum is, ami normál esetben a horizont alatt van.
Számolgattam. A Jánoshegy magassága 525 mBf. A pozsonyi vár tornyának magassága kb. 128+85+47=260 mBf, a magasságkülönbség 265 m. A látótávolság tapasztalati képletével számolva ekkora magasságkülönbséggel 63 km-ről lenne látható a pozsonyi vár.
Ez szerintem egy csúszkás reosztát. A középen látható réz szegmensek a sorba kötött ellenállások végeit vezetik ki az előlapra (láthatóak oldalt a kötések). A reosztát csúszkája rövidre zárja az alatta lévő rézszegmenst a csúszka sínjével. A sín és a szegmensek egymástól el vannak szigetelve. Az ellenálláscsoport vége és a sín közötti ellenállást lehetne így változtatni, ahogy a csúszkát mozgatva egyre több ellenállást zár rövidre a csúszka.
Nem tudom, van e, aki tudja: a János-hegyet réges-rég Pozsonyi-hegynek hívták. A név onnan eredt,
hogy a legenda szerint tiszta időben (állítólag) Pozsony várának négy tornyát, illetve a Tátra csúcsait is lehetett látni a hegy tetejéről. Ezt később tudósok cáfolták, a Föld görbületére tekintettel.
De a mai légszennyezett időkben sajnos már jóval csekélyebb a panoráma.
Nem azért írtam mert nem bízok benned, csak kíváncsi voltam hogy nézhet ki a többi fajtája is.
Itt az alföldön nem nagyon voltak ilyen szekerek, amit fékkel szereltek föl.
Atyámnak volt ugyan lőcsös kocsija de azon sem volt ilyesmi. Annak a hasa alá kötött törött kocsirúd volt a visszagurulás gátlója, ha a gáton köllött átmönni. Akkor le engedte a hátsó végét a földre biztonsági okokból. Ha a bolt(kocsma) előtt állt mög, akkor leakasztotta a hámot egyik oldalt, mög 1 kislánccal átkötötte az 1ik hátsó kereket a lőcshöz. Ez álltalában a sarogja lánca volt a jobb oldalról.
Igen valóban korszerűbb a másik szekrény. Szerintem ami előtt ülnek ill. állnak az világháború előtti lehet, a másik a 2. világháború előtt készülhetett. Meglehet nem is működik a régebbi, viszont jó háttérnek bizonyult a fotózáshoz. Lehet nem is olyan régi a fotó? 1930-1940-es évek?
Pl. drótkerítés vagy szőlőkordon építésnél el tudom képzelni huzalfeszítéshez. Esetleg valami légvezetékes hálózat építésnél is, habár ott inkább csigasort használnak.
Feszítő szerkezetnek tűnik. A kampójába akasztott valamit tudja nagy erővel húzni, de csak rövid távon. A két anyás csavarral lehet lerögzíteni valami nagy darab fába.
Üdvözletem! Volna nekem is egy számomra ismeretlen rendeltetésű tárgyam.Ma guberáltam frissen,de amúgy valami korosabb dolog.Kérem megszakérteni,ha nem zavarok vele.
Én is pont ezen filoztam! Én inkább a gyerek és a mellette álló nyakkendős fiatalember között véltem hasonlóságot vélni, mint testvérek. A fűl,szemöldök ív, orrnyereg. Viszont az előttük ülő férfi az apa lehetne,a nyakkendős fiatalúr is ott kopaszodik ahol ő, de itt vége is a hasonlóságnak.
Mindezt azért elemezgettem mert biztosan rokoni kapcsolatban kell lennie valakivel, mert másképp aligha támaszkodhatna a thonet szék támláján az inas, pláne ha azon ül is valaki, nem is beszélve hogy az a valaki idősebb.
Na igen, akkoriban még hagyták a dolgozókat magukra vigyázni... :-)) De ha tényleg a gerjesztést szabályozta, akkor talán nem is volt nagy feszültség benne.
Szerintem a kivitelbéli különbség a berendezések korának különbségéből adódnak. A szép míves, márvány alapra szerelt műszerekkel és készülékekkel, csinos lámpákkal díszített berendezésnél a "géplámpás", acéllemez burkolatú, süllyesztett műszeres holmi lényegesen újabb.
Fokozatkapcsolónak látszik, a kivezetett szegmensek miatt. Mellette van hozzá (alul) Volt és (felette) Amper mérő is. Abban a mezőben duplán van belőle tükör szimmetrikusan elhelyezve.
Nincs különösebben burkolva, de a késes szakaszolónak is csak a nyél vége szigetelt (balra).
Nagyon hangulatos a kép..... a mezők megvilágításának csinos lámpákat raktak fel, de a jobb oldalon lévőre már géplámpa szerű került. Lehet kiemelt szerepe miatt volt díszesebb.
Igen! Ezek szintén nem elvetendő lehetőségek. A BÁV Rt-nek egyenárammal, az MV Rt-nek váltóárammal kellett a területet kiszolgálni. Emiatt a termelt feszültségek is különböztek. Az egyik 110V-ot termelt, a másik 105V-ot. Nem nehéz kitalálni miért.
Akkor már a fórum címéhez ragaszkodva, engem az érdekelne, mi lehet a felirat alatt és attól jobbra az a két függőleges szerkezet. A többi műszer és kapcsoló érthető, de ez a kettő nem emlékeztet semmilyen villamos energiával kapcsolatos berendezés tartozékára. Esetleg lineáris potméter? (generátor, dinamó gerjesztésének a szabályozásához?) Vagy higanyos nyomásmérő?
Üdv, kisegítenétek? Van egy hőpaplan-szerű "szerkezet", ami alkalmas pl. arra, hogy egy tartály vagy fazék vagy akármi köré tekerve azt az oldalfalán keresztül elektromosan fűtsük. Sehol nem találom.
Pedig így volt. A feleségem nagyapja kádár volt. Amíg ő a hadifogságban múlatta az időt, a felesége szépen árulgatta a készleten levő hordókat és a kapott bort becserélte élelemre. A helyzeten segített, hogy egy orosz tisztet szállásoltak be náluk. Ez megvédte a hordókat és a bornak azt a részét, amit a tiszt nem ivott meg. Igen, az jön le a történetből, hogy volt bor és volt rá vevő is. :-))
Nekem is ez volt. ADSL-modemem van és az volt elromolva. Kicseréltem, 8000 Ft.-ba került az új, vettem egy azonos tartalékot is. Így most kettő van, egy élesben, egy tartalékban. Nehéz ma már beszerezni, de 4 boltból egynek sikerült. A bolt Nyíregyházán van, de kérésre postáz is, utánvéttel, vagy átutalás után.
Másik hibalehetőség ha el van konfigurálva a gép és nem ismeri fel a hálózati kártyát, ez esetben kérjél tanácsot a "Kérdés Windowsos gurukhoz" topikjában (Index Fórum). Ők tanáccsal tudnak segíteni a bajodon. Sok sikert hozzá!! ;-)
Persze hogy csak addig. Egy hordó bor egy új hordóért elég fizetség.
Csak egyet hiszek nehezen: hogy a háború végi zűrzavarban bárkinek is lett volna tartalék bora, vagy hogy az oroszok/németek/nyilasok előli bujkálás közben lett volna ideje főleg jókedve borral foglalkozni... .. :-O Olyankor mással van elfoglalva az ember... azzal hogy rá ne találjanak. De ez már más téma (lenne).....
Így igaz. Akit én ismertem kádárt, szinte csak sablonokkal dolgozott. A műhely fala teli volt aggatva különféle űrtartalmú hordók sablonjaival. Az abroncs méretét madzaggal vette le a félkész hordóról, üllőn levágta /laposvágóval/ majd lyukasztotta, szegecselte az abroncsacélt. Nagyon rutinos volt az ember, az abroncs pontosan ott szorult meg ahol kellett.
Megj.: Tömegmunka alatt a sűrűn használt szabványos hordóméreteket értem: ennek kellhettek a tágabb lyukak. A szűkebbek meg az egyedi kívánságra gyártás méreteit rögzíthették.
Favorit (128148)-as bejegyzésének eme részéből következtettem a kádármester nagy szakmai rutinját:
"Az a gyanúm, hogy egy kádármester annyi dongát csinál életében, hogy nem kell sokat gondolkodnia azon, hogy épp melyik lyukba dugja a ceruzáját: mérés nélkül is látja, hogy melyik AZ a lyuk."
Ha valaki évtizedek óta a szakmában van, akkor az az ember már nemigen téved... ! Megvan a rutinja hozzá. (Egyébként a mércén egyes furatok tágabbak, mint mások: nyilván ez volt az a néhány leggyakrabban használt méret. A többit meg, amivel csak ritkán dolgozott, akár mérhette is. A tömegmunka viszont nyilván a gyakran használt sablonméretekkel ment.)
Hát ahhoz hogy ennyi lyukhelyet megjegyezzen fejben hogy melyik milyen rádiusznak felel meg, ahhoz hatalmas gyakorlat kellhet. De elvileg lehetséges. Mindenesetre tiszteletre méltó gyakorlati tudást feltételez! Persze nem véletlenül vannak a lyukak átlós sorokba rendezve, úgy mint a reszelők fogai: nyilván ez megkönnyíti a felismerést!
Az a gyanúm, hogy egy kádármester annyi dongát csinál életében, hogy nem kell sokat gondolkodnia azon, hogy épp melyik lyukba dugja a ceruzáját: mérés nélkül is látja, hogy melyik AZ a lyuk.
És a temérdek lyukat látva azt gondolom, hogy sokkal-sokkal nehezebb a mestersége, mint amit sejtünk róla.
(mert nyilván mindegyik lyukkal tudna mit kezdeni)
Persze valószínűleg sokunk szakmájában van olyan apró szegmens, aminek láttán meg a kádármester hüledezne :-)
Na! Tökéletes, amit csináltál. És praktikus is, ha ráírtad néhány lyuk mellé, hogy mekkora sugáron van. Így a gyakran használt íveket nem kell méricskélni. Gratulálok hozzá, szép darab!
Ezen a rúdkörzőn sincs skála - mint általában a körzőkön nincs. Ki kell mérni a sugarat a csúcs és a grafithegy között.
Egyébként azt a deszkából készített körzőt egyértelműen saját használatra csinálta a kádármester, amiben igaza volt. Mert az ő műhelyében ez sokkal jobban bírta az igénybevételt, mintha vett volna egy gyári rúdkörzőt. Azt rajztáblán használták a mérnökök technikusok és műszaki rajzolók.
(Van a tokban egy léptékkörző is, azt most hagyd figyelmen kívül.)
Nem tudom, de tudnék rá egy egyszerű módszert. A ceruza hegyéhez tenném a mérőszalag elejét, majd a kérdéses sugárral íven mozgatnám. Azonnal megtalálható lenne a lyuk.
Egyébként ez a faléc egyszerűbb, mint a zsineg. Mert az tudjuk, hogy egy zsinegből is lehet körzőt csinálni, ha van egy ceruzánk és egy szegünk.
Majd mutatok rúdkörzőket, amik hasonló elven működnek, de kicsit profibb kivitelűek.
Tényleg érdekes. Készítettem ilyen körzőt alu L-profilból, de odaírtam minden lyukhoz, hogy mekkora ívsugár. Ezen nem látszik semmi felirat, ez furcsa benne, Minden használathoz ki egy collstokkal ki kell keresni a megfelelő lyukat? (vagy emlékezni??? :-((
Akitől vettem, azt mondta hogy körző. Ő pedig kádármester hagyatékából vette. Nem volt okom kételkedni benne, mert mindkettő darabban a beékelt ceruza hitelesítette.
Zoltán LudmanA név: Gerhard Ricter (https://en.m.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Richter) a másik oldalom a cím a szülőhelye közelében egy cím. Ő maga egy híres német festő volt. Ránézésre olyan mint valami gyógyászati eszköz, de a mérete miatt kb fogalmam sincs.....de most, hogy "hangosan gondolkodom"...esetkeg valami grafitrúd befogó....kvázi ceruza....tényleg nem tudom.KezelésGerhard Richter - WikipediaEN.WIKIPEDIA.ORG
Arra tippelek, hogy ez egy csicsás szökőkút vízköpője, az a rész, ami a vízből kiáll.
Azon a három töréshelyen nem lábak voltak, hanem lehúzófülek, amikkel a víz alatti csővégre rögzítették a díszfúvókát. Ezek letörtek, így használhatatlanná vált, vélhetően ezért dobták ki.
Az alján látható is az a kör alakú horony, ami ráülhetett a víz alatti csővégre.
A négy csövön ment fel a víz, (a felső kamrarész csak egy csillapító tér) aztán kispriccel az öt fúvókanyíláson. Alul a két kis téglalap alakú ablak arra való lehet, hogy a szivattyú által szállított
víz fölösleges része ott távozhasson, mert az öt kis likon nem sok tudhatott kispriccelni!
Én elsőre illatosítóra gondoltam, de ott a felső részen lehetett valami szűrő féle és abba tettek gyógyfűveket és az átáramló meleg levegő, ha pl. kályhára tették, jó illatot árasztott a szobában.
Más nem jut eszembe.
A templomi füstölő az nem ilyen. De gyógyfű helyett tehettek bele tömjént is.
Mit használtak régen a borbélyok , a doktorok stb a vágószerszámok fertőtlenitésére? Lehet ez a szerkezet egyilyen? Biztos, hogy egy kanocos borszeszégőnél nagyobb hőt ad.Már ha ez az.
Lehet , hogy ez a variálható megoldás arra szolgált hogy bármit be lehessen fogni a körzőbe?Gondolok itt arra hogy kréta zsirkréta, grafitrud, kréta szinte bármi befogható bele.
Arra gondoltam, hogy itt a huzatnak szerepe van. Először kénezőre tippeltem, de azt a borászok is drótra akasztva égetik (a hordóban) halvány emlékeim vannak kénezésről, körtebefőtt eltevésekor egy rosta alatt volt a kéneslap. Ezt feladtam.
A füstölőt mint kegytárgyat csak láttam főleg mozgóképen :) kezemben nem volt. De a neten rá lehet keresni, sok formában van, és a tömjén szóra rákeresve még több, mert ezek szerint illatosításra is használják. A tömjént, vagy valamit. Ez meg kérdőjeles felvetés.
Mindkét tipp elég jól hangzik. Nekem is először a gázfáklya jutott eszembe, és kaptam egy privát tippet, hogy talán szökőkút. Nem jutottam tovább, mert nincs sok ismeretem ezekről.
Az a két tartófül, amire jelenleg a kémcső illeszkedik, szóval ezek felületén látszik -e valami nyom , hogy esetleg gumibetét, ilyesmi volt-e benne. Fényesebb, kopottabb, vagy ugyanolyan, mint a többi részen?
Most, ahogy ebben a pozicióban látom az eszközt, támadt egy ötletem. Tán földmérésnél használták?
Ha leütök a földbe egy megfelelő átmérőjű köracél rudat, vagy esetleg egy csövet, majd annak a tetejére ráteszem ezt a szerkezetet, akkor ez használható, mint rögzítési bázis...
Mintha látnék is erre enyhén utaló nyomokat, a szegecs pályályának alsó, és felső végénél!
Megfogja a kémcsövet. (Kicsit vékonyabbat és kicsit vastagabbat is meg tudna fogni.) Függőlegesbe viszont nem állíthatom, mert akkor a megfogó gyűrű lecsúszik. Üvegre rászorítani pedig nem merem.
Azért nem ártana gondolatban körüljárni ezt a kémcsöves esetet is. Mire lenne jó?
Üdv!Ebből szögből még valami korcsolyafélének is kinéz.hihihihi 8-))) De amúgy szerintem is kémcsőfogó.Már nézegetem egy ideje a találgatásokat,még az az ötletem van ha a beleillő henger alakú tárgy mondjuk két félből áll (hosszában),akkor azokat rögzíti egymáshoz.
Ahogy elnézem, maximum egy kémcsövet lehet vele befogni.
Gondoltam arra, hogy megmodellezem papírból, de nem futotta rá az időmből. Esetleg a felső vége felől is csinálnál egy fotót? (lapka átmérő?) Az még egy vízválasztó részlet lehet, hogy van-e rajta valami csatlakozási felület. Nyilván egy törésfelület is látszana valahol, ha a letört darab teóriát nézzük.
És ez a "sörnyitó" szerkentyű a hosszabb nyakú palackhoz volt, legalábbis erre tippelek.
Én olyat ismerek tapasztalatból, amin az egyik nyúlványban van beakasztva (fixen) a fén, és a másik nyúlványán lévő horonyba kell bepattintani a drótot. No ez mindig nehéz volt nekem.
Persze lehet hogy az egész egy tévút, lehet cáfolni.
Mindenesetre a fotók alapján ez egy önálló szerkezet, nincs csatlakoztatáshoz kialakítva egyik része sem.
A csúszka-résben lévő hurok-kallantyú oda tud feszíteni valamit a "tetőhöz", és ennek változtatható az átmérője. Most ennyit látok.
Mivel nincs a kezemben ez a szerkentyű, el tudom képzelni, hogy a csatos üveget bedugom, a szorítógyűrű elmozdításával viszonylag könnyen átbillenthetem a drótot, ezzel zárom a palackot..
Rákattintottam én is a képre, semmi sem történt. Próbáltam megnézni, hogy mi van ha belépek, és egy kérdés jött fel, amire aztán nem is reagáltam, visszaléptem.
Elküldöm neked email mellékletben azt a néhány képet a Richter nevű kacatról, amit ide is betettem pár napja. Hátha valaki felismeri véletlenül. Azt hiszem szerencse kell hozzá, mert már elég sok keresgélés után vagyunk.
Az este megkerestem a fb.n azt a zárt csoportot és az első képre ki van írva, hogy olvasd el a szabályzatot katt a képre, de hiába kattogtattam nem jött semmi.
Na gondoltam belépek, az első kérdés az volt el olvastam-e a szabályzatot, rá kattintottam a törlés gombra, gondoltam ez egy átejtés.
Ma megnéztem a levelezésemet és bekerültem a csoportba. Hát most már elolvashatom a szabályzatot.
Ez egy Tesla gömb. Nem is feladványként teszem be, mivel bizonyára sokan ismeritek. Videót sem készítettem a működéséről, mert elég sok videó van már hasonlókból a neten.
Nem tudom, hogy mekkora procedúra bejutni :) Ezen nem érdemes bosszankodni, bár tényleg jó lett volna megkérdezni . De még itt is megszülethet a megfejtés.
Próbáltam megtalálni a Richter termékskáláját, de mindig a gyógyszervonal jön be :(
Töszöm azt, volna neköm valami értékös különlegös dolgom, vagy csak a picon látok olyat, hát biztosan nem járom ott végig a procedúrát csak azért hogy ők láthassák... F@szbuk az egész !
MI LEHET EZ..? MENNYIT ÉRHET..? A RÉGI-TÁRGYAK TUDAKOZÓJA! RÉGISÉGET VAGY ÉRDEKESSÉGET TEGYETEK FEL AZ OLDALRA! A csoport ismereteket bővít, képességeket fejleszt)
Azt gondolom, hogy értékesítési szempontból van értelme. Nyilván nem lehetetlen bekerülni, csak végig kell menni egy jelentkezési procedúrán (kérdéssor) , és a válaszok alapján döntenek a felvételről a moderátorok.
Vannak nyílt csoportok is, ahol a nem csoporttagok olvashatják a beszélgetéseket, de csak a csoporttagok tudnak hozzászólni, feltölteni bármit is.
Alapvetően önvédelmi indíttatásúnak gondolom, és üzleti megfontolás is belejátszhat, ha az értékesítési kérdések nagyobb százalékban szerepelnek. Ha pl. régiségben utaznék, érdemes lenne beljebb mennem, mert ilyen szakmai közegre számítanék.
Egy rádiógyűjtő barátomtól tudom, hogy van a Fecabook-on egy csoport, akik ilyen "lehetetlen" tárgyak megfejtésével foglalkoznak. Én nem láttam az oldalt, mert föl kéne regisztrálni hozzá a Facebook-ra.
De ha közületek valakinek ez nem gond, menjen be hozzájuk és kérdezzen rá - hátha náluk lesz a szerencse. Képeket természetesen adok.
Héron (azóta már megfejtett) kútja mellett ez a másik ezmiez aminek megfejtésére nagyon kíváncsi lennék.
Most első pillantásra az első képen lévő feliratot G.Richternek olvastam, és akkor akár a magyar gyógyszeripar környékén is keresgélhetnénk, de a többi felirat egy távolcseh kisvárosba vezet
de aztán ha a képkeresőbe beírom a Jiříkov Richter keresést, akkor zömmel szódásüvegeket, vagy a jól ismert deszka hátteret találom :-), azt hiszem eddig már korábban is eljutottunk :-)
A kidolgozás minősége alapján én valami szervírozó fogónak, vagy bolti lédig csomagolású áruk kiszedéséhez tudom elképzelni, illetve én erre használnám pl. savanyú káposzta (bér az a rezet mintha oldaná, de lehet hogy ezüstözve volt, csak már lekopott).
Azt jól vetted észre, hogy a szerkezetbe bele lehet fűzni valami szíjszerűséget, de nem bőrt, hanem gurtnit. Sajnos a szerkezet így nem teljes, mivel a gurtni hiányzik - nehezíti is a megfejtést. A bőrszíjjal mindenesetre kicsit közelebb kerültél a megfejtéshez, de még nagyon messze van. Ugyanis nem gyártóeszköz része, másra használják.
Hogy könnyítsek a feladaton megmondom, hogy egészségügyi segédeszköz - ha komplett. Én is csak véletlenül tudtam megfejteni.
Valóban - én is úgy ismerem, hogy lószerszám kelléke. Én még nem szereztem ilyent direkt úton - lóról. Félek, hogy esetleg megrúg.
(Láttam egy videót, ahol egy ember jelet akart sütni a ló tomporára úgy hogy a ló egy deszka-karámon belül volt. Aztán a ló az egyik deszkarésen keresztül úgy mellberúgta az embert, hogy elrepült. Azóta nem megyek lovak közelébe, pedig ezt a videót már több hónapja láttam.)
December óta sátáni korban vagyok (66) :-))) Igaz, inkább fröccspárti vagyok, sört csak 40 °C környékén iszom, de akkor meg mindig eszembe jut Volt tüzér életmentő ásványvize :-)))
A bicska közepén valóban sörnyitó. :) A nyele számomra a hangász fejformájára hasonlít (de lehet fülnélküli elefánt is.:)) ) Akkor viszont az ormány lehet egyszerű akasztó is.
2000-ben az akkori vállalatom számlájára ment. Így azt nem is tudom, hogy mennyi volt.
Multifokális volt az első is.
2010 körül csináltattam a másodikat. Az 150 000.- be fájt.
Tudom az elsőt amikor felbiggyesztettem az orromra, mondták, hogy szokni kell, vigyázzak.
Főleg lépcsőn. Nem volt vele soha gondom.
Ennek most eltört a szára. Vettem a kínaiba és azt használom.
Már több hónapja járom körül a dolgot. De így, hogy eltört felgyorsul a folyamat.
Gondolkodtam egy lézeres műtéten. Felmérgelt! Le van baszva. Erre a 30 évre jó lesz a szemüveg is.
Teljesen maszekul akartam. Először is bejelentkeztem egy szemorvoshoz. Nézze meg, hogy lehet-e? Van-e értelme? Milyen eredmény várható? Gyanús volt, mert este 8-ra adott időpontot.
9 órakor még a fene tudja, hányan voltak előttem. Kijött, mert kikisért egy pácienst.
Sikerült vele összevesznem. Nem voltam úriember.
Anyja nemi élete is szóba került, mert pökhendi volt.
Egy szemüveges fórumon leskelődtem, kérdezősködtem, de magas szinten optikáztak. Három helyen már voltam tájékozódni. Akkor kérdeztem, hogy a régi keretbe tudnak-e tenni.
Az sehogy sem akaródzott.
Az első ott van még. A keretet szerettem, de a lencséje pillanatnyilag sarokreszelőnek tökéletesen használható. Nem birta a hegesztést, csiszolást, köszörülést.
Itt tartok. Rászánom magam és bemegyek a legközelebbi optikába és csináltatok egyet.
Semmilyen elvárásom nincs, csak az, hogy lássak. A kínaival is látok, de vezetni sötétben nem jó vele.
Már vagy 20 éve nekem is multifokális van (nem emlékszem pontosan, de majd küld Qq Cavintont nekem is). Előtte bifokálist hordtam, de azzal le-fel jár az ember feje. A multifókuszos üvegből is kétféle van: a keskeny- és a szélessávú. A keskenysávút nem szabad választani, mert az olyan, mint a ló szemellenzője: szűk sávban előre lát jól. A szélessávú a jó, drágább is, de bancsijácsi megmondta, hogy nem szabad spórolni a szemünkön. :-)
Ha szükséged lenne egy vénember tapasztalataira, akkor szóljál nekem. Én a bifokálist nem tudtam megszokni, de lehet hogy a türelmetlenségem miatt. Ezért most már kb. 15 éve mutifokálist használok, de eleinte azt sem volt könnyű megszokni. Viszont a több tapasztalat rávezetett valamire, vagyis milyen körülmények miatt tudtam könnyen megszokni a harmadikat. (A szemüveg egy olyan mankó, ahol a minőséggel járó kiadásokat nem érdemes megspórolni.)
Miután hibátlanul megfejtetted az első kérdést, elmondom, hogy ezek a dioptriamérők 1,523 törésmutatójú üvegnél adnak jó eredményt. Ha tudjuk a mért lencse anyagának törésmutatóját, egy hányados-értékkel átszámítható a leolvasott érték a valódi dioptria értékké.
Neköm csak elképzelésöm van. Amennyiben a két szélső tüske fix, akkor most a leghomorúbb értékön áll a középső tüske és a mutató. Sík üvegön fél állásban lesz a középsö tüske, akkor mutatja a nulla értéköt.
A domború oldal mérésekor benyomódik a középső tüske, maximális értéknél éri el 20-s számot a másik irányba.
Hogy miért nem 1ezik a belső skála ? Talán valami torzítást lehet azon mérni ? Nem vagyok optikus.
Milyen érdekes vekkered van. Ha megtudom a használatát, akkor elmegyek és megmérjük a szemüvegem. Valahogy sublerrel a szemem is. Legalább nem tudnak félrevezetni az optikusok a jövő hónapban. Akkorra van beütemezve egy multifokális szemüveg készíttetés. Vagy most bifokális?
Feladvány. Nem kérdés hogy mi ez, mert volt itt már hasonló feladvány nagyon régen. Akkora mint egy zsebóra.
Szferométer, aminek a külső körön lévő skálái dioptriában vannak kalibrálva. Vagyis 0-tól +20-ig, illetve 0-tól -20-ig. Egyértelmű, hogy a + értékeket a domború lencsénél lehet mérni, a negatív értékeket a homorú lencsénél. Egyértelmű, hogy egy szemüveglencsének a dioptria értékét hogyan kell meghatározni, ahol domború és homorú felületek is vannak egy lencsén belül. (A műszer persze csak szférikus lencsékre használható.)
Azt egyelőre eltitkolom, hogy csupán a gömbfelületek geometriai adataiból hogyan lehet dioptria eredményt kapni ezzel a műszerrel. Aki tudja, mondja meg - ezt kitalálni nem lehet, tudni kell.
Kérdés: milyen értéket mutat a + oldalon lévő belső skála, ami szintén 20-ig tart, de rövidebb a külső skálánál.
Ha a három tapintócsúcsot egy síküvegre nyomom, akkor a mutató elszalad a nullához. Vagyis a műszer szerint a síküvegnek 0 a dioptria értéke.
Nem hogy bonyolult, hanem maga a zűrzavar az egész. Kezelhetetlen és átláthatatlan, rendszertelen hodály...
Sok idős személy azért nem jár oda, mert eltévednek a labirintusban és a lépcsőzést sem bírják. Nem találják mög az öltöző szekrényüket és a WC-t sem segítség nélkül.
Nem hozott az a városnak még 1 fillér hasznot sem és nem is fog.
Az én legnagyobb kézfogásom egy rendőrségi rövidhullámú adó javításakor történt, ott 1750 Volt egyenfeszültséggel barátkoztam. De nem úsztam meg olcsón, mert az áramütéstől elkapva a karom, hirtelen felegyenesedve bevertem a fejem a végfokozat szerelőpaneljének szúrós forrasztósávjaiba, onnan kihátrálva pedig a fali polc sarkába. Na, akkor elhangzott egy hosszú istenkáromlás :-) Ez még az 1960-as években történt, már elévült :-)
Érdekes csak akkor az egyszer rázott meg, pedig sokszor foglalkoztam vele azóta. Még a motor tekercselést is megtanultam. Sokan azt hitték, hogy villanyszerelő vagyok. Csináltam hegesztő trafókat, fűrészlap forrasztót, orosz búvár szivattyúkat tekercseltem, autó generátort.
A centrifugától fölfelé 7 KW-ig.
Volt olyan hely ahol a motort vill. szerelő kötötte ki és sürgős volt a tekercselés, felajánlottam, hogy bekötöm, az úr azt mondta az kösse be aki kikötötte, mert ő ért hozzá.
Na de itt az volt a trükk, hogy egy kivételével, megvolt minden doboz, szépen körülvágva. Áram meg nem volt benne, szóval erre nem lehetett fogni, az elfogyott vörösborra inkább :-)
Ez a szokásos módszer, az ujságpapír. Aki óvatos, és muszáj, hogy áram alatt legyen a doboz, tehet bele hulladék fóliát is, akkor kisebb az esélye az áramütésnek!
A kőművesek a vakolást négyzetméterre csinálják általában, ezért nyilván igyekeznek, nem tökölnek holmi dobozok kihagyásával.:-) Nemhogy 65-80-as, de akár150x150 dobozt is símán levakolnak!
Legjobb a dobozpozíciókat vakolás előtt bemérni, és feljegyezni. Ennek hiányában marad a kopogtatás! De a fal kiszáradása során a szín is meg szokta mutatni, hol vannak a dobozok.
Na mondjuk a miénket is megrázhatta volna, (azóta má' isten nyugosztalja) me' elvakulta a beste a fali dobozt, benne a deróttal. Még jó, hogy mindbe tömködtünk előtte újságpapírt, aztán némi harkálykodással megkerült. :-)
Nem csak a kőművest rázta meg, hanem engem is. Apám kőműves volt és iskola szünidőben eljártam vele a vakolatot simogatni, aztán a dobozokat betömték cementes zsákból papírral és amikor el lett simogatva be kellett nyomni, hogy mire megköt szépen meglehessen csinálni a kört és mikor benyomtam az átázott papíron keresztül megütött az áram, azóta vagyok ütött.
Határőr koromba ,mivel élelmiszer beszerző és raktáros voltam ,mi is a MÉK -telepre jártunk vételezni. Ózd és sajópüspöki között a 25-ös út mellett volt egy ilyen telep. Zöldségféléket,gyümölcsöt......stb onnan ,tőlük szereztük be 72-74 évben.
Nem az értelmen múlott! Ahol nem volt áram és volt erő hajtani ,ott maradt eredeti. Mikor már a gazda megöregedett,a család meg bejött a tanyáról a városba ,villamosítás elérte a tanyát ,persze,hogy kényelmesebb ,könnyebb,gyorsabb volt a jószágoknak a szecskát vágni. :-))
Ezt a szecskavágót úgy alakították át motoros hajtásúra, hogy bicikli ráfot csavaroztak a kerékre kívülről. Kis 4-5- s csavarok fogják(fogták), amíg le nem ötte a rozsda helyenként.
A kis jegyzetfüzetről tudna valaki, valamit mondani ? 1960-ban én még +se voltam, mi volt az a MÉK ?
Láttam egy kézi hajtású oszlopos fúrógépet. Nem volna nagy eset, mert a kovácsfúrók is kézi tekerősek voltak, de ez két méter magas gyönyörű öntött darab volt. Biztos meg van még nekik Újpesten.
Más dolgokkal már találkoztam mint köszörű, fúrógép, morzsolók és darálók, cséplő láda, szecskavágó(kézzel- lábbal hajtott), magtisztító(Triőr), szivattyú, csak a fűrész maradt ki.
Nem tudom, az milyen lehet, de erre lenne tippem, kettő is:
1.: Azért készült rézből/bronzból, hogy megbízhatóan szikramentes legyen, ergo robbanásveszélyes helyen használhatták szerelésre?... (pl. oxigén,vagy gáz gyártás, stb)
2.: Olyan, fínoman megmunkált felületű hengeres dolgot fogtak meg vele viszonylag erősen, amelynél
lényeges volt, hogy a felület ne sérüljön a szerelés során?... (pl. szelepszárak, stb.)
Segítsetek megfejteni, milyen célra készülhetett ez a kis réz (vagy bronz) fogócska. (A nagyobbik fogó csak viszonyításra van a képen.)
Ahhoz túl sok gondot fordítottak rá, hogy ne legyen jó semmire. Van neki neve is, száma is: HACI 50234. Az igaz, hogy kidolgozatlan - reszelőnyomok vannak rajta. Legalább nikkelezve lenne, akkor azt hinném, hogy mogyorótörő.
Fordulatszám- és sebességmérő. Az alsó skála a motorfordulat, az I-IX jelű skálák az egyes sebességfokozatokhoz tartozó menetsebességet mutatják. Valami szovjet csoda, MTZ traktor, EO kotró, vagy ilyesmi műszere.
Hali! Kicsit szidolozhatnád azt a réz alkatrészt!(:-))) Mintha valamilyen skála lenne belűl.Ha igen , akkor vajon mm-es?Meg egyáltalán tehettél volna mellé egy doboz gyufát csak a méret kedvéért.Gyanitom ez alig 1o centis valami.
Egy ferde tárcsás dugattyús hidraulika szivattyú és egy három állású kétutas vezérlő szelep is.
Ezeket barmoltam szét. És egy irányváltó. De abban miért volt tőcsavaros megoldás? Nem elég lett volna valami vezető csapszeg (brezon)és utána rendes csavarok? Tudja a konstruktőre, vagy a fene.
Így igaz. Ez is egy nagynyomású fogaskerék-szivattyú volt. De találkoztam már túl közeli tőcsavarokkal sebességváltóház esetében is. Persze nem mind volt közel egymáshoz, csak kettő.
Lehet az több helyön is, én hidro szivattyúknál és szekciós vezérlő szelepöknél találkoztam ilyenökkel. A nagy nyomás miatt, muszály sűrűn elhelyzött kis csavarokkal összefogatni vetemödés ellen.
Az alján lévő embléma és betűsor megegyezik egy angol ezüst ezközöket gyártó cég jelzésével.
(Van a tokban egy léptékkörző is, azt most hagyd figyelmen kívül.)
Kép a felső végéről.
Nézd az előzményt.
Az utolsó képen a rézrudacskát én tettem bele azért, hogy érzékeltessem, egy ilyen rúdon a szerkezetünk meg tud kapaszkodni.
Koncentráljatok a középen lévőre. Ötleteket várok, hogy miért kampós a bicska nyele.
Nincs túl-tudományosítva - mindenki megérti.
Ha a három tapintócsúcsot egy síküvegre nyomom, akkor a mutató elszalad a nullához. Vagyis a műszer szerint a síküvegnek 0 a dioptria értéke. 
Ezt a szecskavágót úgy alakították át motoros hajtásúra, hogy bicikli ráfot csavaroztak a kerékre kívülről. Kis 4-5- s csavarok fogják(fogták), amíg le nem ötte a rozsda helyenként.
