a szomszéd 4-5 éve engedély nélkül a telekhatáron lévő fürdőszobából egy nagyobb ablak cseréjével hálószobát csinált, úgy hogy most már van huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiség is azon az oldalon.
Ha épitési engedély köteles a dolog, akkor nincs olyan, hogy szerzett jog ebben az esetben. Ha túl közel van a másikhoz, akkor azt az épületszakaszt/épületrészt karban tarthatod, felújithatod, de semmiféle épitési engedély köteles dolgot nem csinálhatsz vele.
2-re. Aham. Valószínűleg ez az eset nem fog fennállni, mert akik ebben az utcában építkeztek, régi házbontása után), már eleve 3-4 méteres előkerttel beljebb építkeztek, míg a mi szomszédunk a "járdára" építkezett, tehát ez valószínűleg már követelmény. Azon kívül a szomszédnak felőlünk nincs "huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyisége".
Vagyis összegezve : ez lenne a kiskapu és mondjuk 3-4 méteres oldalkerttel is lehetne építkezni?
Egy ismerősöm vett egy parasztházat. Bővítésre kért engedélyt, majd szépen egyesével kidöntögette a falakat és egyesével újáépítette, mondván, hogy bővítéskr megmozgatták a házat és kidőét a fal magától :-)
De azt hiszem ez a kiskapu már bezárult azóta (8 éve).
A bontással a szerzett jog megszűnik,de ebbe lehet,hogy belefér(nyílás nélküli):
36. § (1)114 Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b)115sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnál.
(2)116 A legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb beépítési magasság mértéke.
(3)117 Nem kell telepítési távolságot tartani, ha az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik
a) nyílás nélküli vagy
b) csak nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza.
Vagy nem "egymással szemben átfedésben" kell ép.engedélyt kérni.
Pláne, ha még régi vizes téglából van az épület java, mint annál a közel 100 éves épületnél, amit mi örököltünk.Itt számításaim szerint nem 7 m3 hanem kb. 150 m3 törmeléket kell elhordani.
Ha már témánál vagyunk: mit lehet kezdeni egy ilyen 11 m szélességű 50 m hosszú telekkel, amelyen jelenleg ez a régi 5,5 m széles ház áll? Valószínűleg bontás után mivel el kell hagyni a szomszédtól, ha jól emlékszem 6 m-t, még keskenyebb ház építésére lenne csak lehetőség. Nincs valami "kiskapu", hogy valamivel szélesebb házat lehessen építeni? A szomszéd háza egyszintes, és ha közelebb építkeznénk hozzá, akkor viszont eléggé beárnyékolná az új házat, de ha az új házikó kétszintes lenne, akkor csak az alsó szintet.
1. Ha adott elméleti síkon 2 tök egyforma AE ház, ugyan azokkal a paraméterekkel műszakilag és szerkezetileg is, és az egyikben az egész házban a padlófűtés fölé kerámia csempét, a másikban tömörfa padlót fektetünk, akkor véleményetek szerint a fűtési számlában egy év alatt jelentős különbségek mutatkoznak majd? Magyarul több energiát kell fordítani, ha mondjuk 20C° szeretnénk az egész házban tartani egyenletesen svédpadló esetén, mintha kerámia lenne a padlóburkolat? Mondjuk elég macerásnak találom a svédpadlót padlófűtésre, találtam egy leírást, ahol eléggé beszabályozzák a használati útmutatót. http://www.edelholz.hu/upload/2012_04/26/133542197161428084/fektetes_padlofutesre.pdf
Gondolom a laminált lap ebből a szempontból optimálisabb padlófűtésre, nem annyira kényes, mint a természetes fa?
2. Szükség van-e 2db kéményre, kémény-nyílásra egy házon belül, ha lenne kondenzációs kazán padlófűtésre, és kis teljesítményű légfűtéses kandalló a nappaliban? Mondjuk valószínű, mert a kazán és a kandalló nem valószínű, hogy egymás mellett lesz...
Többnyire lehet igaz, de volt nekem a Káli-medencében olyan öreg parasztházam, hogy nem kellett bevezetni a vizet: becsavartam egy csapot egy méter magasan a falba, és már jött is. :-)
De komolyra fordítva a szót. Kb. -80 centin volt a talajvíz, kivéve, amikor feljött -50-re. Ennek következtében eleve vizes volt a telek a ház, minden, aztán valaki lebetonozta a szobát. Onnontól tényleg elég "érdekes" lett a helyzet. Így örököltem meg, el is adtam, amint lehetett. Pedig gyönyörű helyen volt, faluszél, szomszéd a csodában, a kilátás pazar, csak épp egy vagyont kellett volna beletolni, hogy a vizesedést megoldjam. Szóval az öregek sem mindig voltak annyira tökéletesek. (Ahogy egyszer az épszerk gyakvezérünk mondta: az nem úgy van, hogy bezzeg a régiek tudtak építkezni! Csak amit nem építettek meg rendesen, az mára már rég összedőlt.)
Ha belefér a költségvetésbe egy rom bontása akkor javasolom a régi parasztház vásárlását, minnél régebbit, mondjuk egy vert falú 150 éveset.
MERT:
- ezeket a házakat víz szigetelés híján dombra, kiemelkedésekre építették
- a tájolása ideális, reggeli napfelkeltétől napnyugtáig végig süti a tornácot a nap
- a legtöbben már ott van minden közmű
- nagy telek, mert főként mezőgazdaságból, álatokból éltek (igaz, ha a gyerekeknek, unokának a telek végébe építettek egy kockaházat akkor már felszabdalták a portákat)
A bontás viszont legalább 2milla plussz költség, de nehezebb lyukra futni, mintha valami feltöltött ingoványt parcelláznak ki.
Az épület kitűzés szerepel az E-naplóban, ezt a szerkezetépítő, tehát a kőműves jegyezte be.
Tehát akkor úgy pontosítanám ezt a kérdést, hogy ez elegendő-e, vagy kellene egy ellenőrzéskor a hivatalos földmérő kitűzésének dokumentációja, illetve az probléma-e, hogy ez egy héttel megelőzi a jogerős építési engedélyt? (Illetve ahogy korábban is írtam, az e-naplóba sem került bejegyzés a földmérő által).
Az jelenthet-e problémát, hogy ha az épület kitűzése az e-napló megnyitását és a jogerős építési engedély meglétét megelőzően történt pár nappal?
Az földmérő, aki a telkünket is kimérte csak egy héttel a jogerős építési engedély kiadását megelőzően tudta kitűzni az épületünk sarokpontjait. (Két hétre elutaztak, emiatt viszont a kőműveseknek is csúszniuk kellett volna ennyivel).
1) Kötelező-e földmérővel kitűzetni az épületet?
2) Fel kellett volna-e ezt tüntetni az e-naplóban?
Nem akkora költség a vízszigetelés, ne hagyd ki és a kád körül a falra is tegyél, a sarkokba hajlaterősítő szalag és a falra is vidd fel legalább 30cm-t. A zuhanynál is gondosan.
-szerintem!-
Én Mapegum-ot és MapeBand -ot használtam, könnyű vele dolgozni.
Fontos a vízszigetelés, így biztosan nem fogod eláztatni az alattad lakót vagy az alattad lévő helyiséget és nem ázik el az aljzatban lévő hőszigetelés sem.
Fugázóból bármely normális gyártó felex fugázója jó, ha adhatok tanácsot olyat vegyél amihez kapsz fugaszilót azonos színben a kád/zuhanytálca/sarkok/küszöbök fugázásához.
Én alapozónak Primer G - t használtam.
A ragasztó olyan legyen ami jó Gres lapokhoz pl. Keraflex vagy hasonló. Én Adesilex P9 -cel ragasztottam amire sokan azt mondják nem az igazi hozzá de a padlófűtés ellenére is stabilan lent van az aljzat.
Sziasztok fürdőszobába szeretnék gres lapot. Érdeklődnék milyen ragasztó t vegyek valamint milyen fugázót ? Annyi márka van sajnos.
Valamint érdemes folyékony fóliát tenni ? A boltban úgy ajánlották ,hogy alapozó majd folyékonyfólia , megint alapozó majd gres ragasztó rá a lap és fugázás .
Fontos nagyon a folyékony fólia ? Mert régen sem használtak és mégis kibírt a burkolat akár 40 évet is.
A telek – lakóház építésére alkalmas telektulajdon – fogalmát jelenleg az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) határozza meg:
Itv. 102. § (1) l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.
Ez az ingatlan-nyilvántartásban, az adott ingatlan tulajdoni lapján kivett beépítetlen terület megnevezésként szerepel. Az illetékszabályok, így különösen a mentességek alkalmazása szempontjából kizárólag az ilyen megnevezéssel nyilvántartott ingatlan nevezhető teleknek.
A bontandó ház szerintem hivatalosan minden esetben "lakóház udvarral", mert a nyilvántartásokban nem jelenik meg az, ha az elmúlt 10 évben szétrepedtek a főfalak és beázik a tető.
Igen, ezt ismerem. Viszont olyankor mi van, ha eladok egy lakást, veszek helyette egy bontandó házat (igénybevéve a 365 napon belüli illetékkedvezményt), majd saját néven lebontom a házat, és utána építek a helyére másikat.
Akkor kicsit elnéztem. Adtunk is el, így a cserepótló vétel miatt most nem kell illetéket fizetni a vásárlásra. A bontás utáni építkezés sem illetékköteles, ugye?
Az minek minősül, ha egy ótvar lebontandó házzal hirdetnek egy telket, és minek, ha eldózerolták onnan a romot, és sík minden. Vagy miért nem szokták úgy eladni, hogy mindent ledúrnak ilyenkor? Nem egyszer többet ér az üres telek.
Bakker, ezt nem egy fórumos kérdezz-felelek alapján kell eldönteni.
1. Körbe kell kérdezni, talajvizszintről és alapozásról a szomszédokat.
2. Jó jel lehet ha néhol van pince, néhol nincs. Rossz jel, ha mindenhol van, közepes jel, ha sehol.
3. Meg kell keresni egy helyi viszonyokat ismerő talajmechanikust (ha máshol nem, az épitési hatóság talán tud kontaktot adni egy helyihez). 10e Ft-ért megmondja neked (helyismerete alapján), hogy NAGYJÁBÓL mire számithatsz.
Könnyű, laza, szivacshoz hasonló HA magas a humusztartalom. Minél könnyebb, minél lazább annál több benne a humusz. Nem véletlen, hogy a fölső húsz centis réteget mindíg leszedik az épület helyén. Biztosat csak talajmechanikai vizsgálattal lehet megállapítani. Mottó: Sz@rból lehet ostort csinálni, csak pattintani ne akarjunk vele.
A humuszos talaj az könnyebb. Ha csak olyan méter körüli a vastagsága, akkor a ház helyén szóba jöhet a talajcsere, vagy az alapozást kell levinni a kellő mélységbe. Pl. pince. De ezt víznyomásra szigetelni kell.
"1. Érdemes a tulajdonos nevén elbontani, ugyanis ha a te nevedre beépitetlen telekként kerül, akkor nem kell illetéket fizetned (4%), ha 4 éven belül használatbavételit kérsz az új épületre."
Amikor már saját tulajdonba került házat bontasz el, és helyette másik házat húzol fel, akkor az új ház után kell, hogy fizessél illetéket?
Amit írtam az vastag, fekete, humuszos nedves talajra vonatkozik. Ha ötven éve állnak a házak, akkor a talaj nem ilyen. Három lehetőség van: hívni egy talajmechanikust, megkérdezni a szomszédokat ÉS MEGNÉZNI a szomszédok házait, hogy milyen hibáik vannak, a harmadik az, hogy nem kell komolyan venni amiket mondok. Az idő majd eldönti, hogy melyik volt a helyes.
De hiszen tele van a környék akár ötven éves házakkal is. A döntő többségén nem látok repedést. Hol húzódik a vízválasztó - talajtani szakvélemény mondja meg, vagy lehet valamennyire előre is kalkulálni az eshetőségeket?
Leírhatom, de nincs értelme, mindegyik mélyalapozás: cölöpalapozás, kút/szekrénysüllesztés, résfal talajcserével, stb. Egyik sem családiházhoz való. A lemezalappal az a baj, többek között, hogy ilyen szerves talajon addig süllyed amíg ki nem nyomja maga alól az összes vizet és össze nem préseli a porózus talajt. Az a mélység, ameddig számolni kell a süllyedéseket az nagyon nagy, tizméterekben kell számolni. Nem ekkora lesz a süllyedés, csak eddig a mélységig nyomódik össze a talaj. De méteres is lehet a süllyedés. Ha bárki mást mond az erősen megkérdőjelezhető. Ja, eszembe jutott a talajinjektálás is, de egyik drágább mint a másik. Biztosan van más is, de egyik sem családiházhoz való. A környék kiszárítását már nem is mondom. Sávalap ilyen helyen abszolút alkalmatlan, késként működik.
Ha tudsz jó áron engedéllyel rendelkezőt szerezni, akkor megtapsolunk :D kérdezd meg az építészt, neki tudnia kellene.
Kőzetgyapot meg piszok drága. Hagyományos tömör/b30 téglára is rádobták, aztán panaszkodtak, hogy ennyi pénzért már új házat is építhettek volna. Ja hát kérem aki hülyeséget csinál...
Keresem a korábbi, telekválasztáshoz szóló bejegyzéseket, és közben reagálva arra amit olvasok
"A tervezőnek igaza van, 30N+F-et szoktam én is javasolni, 16-20 cm hőszigeteléssel. Viszont azt tudnod kell, hogy gyalázatos a tégla hanggátlása (minél modernebb, annál szarabb), ezért inkább javasolt a kőzetgyapot szigetelés a falra, mert az a hanggátlást is feljavitja (az EPS nem)."
Akkor viszont miért nem valami hagyományos téglára kerül a szigetelés, például B30-asra vagy éppen tömör téglára?
Hát attól függ. Mi árvíz után épült házat vettünk, méter magasan van a vízszigetelés. A pincébe csak akkor szivárog be valami, ha esik, de egy ereszcsatorna elvileg javítani fog a helyzeten. A talajvíz viszonylag magasan van, bár ki tudja, kb. két-három méteren már van víz a kútban, és elvileg egy vizes területet töltöttek fel, hogy ki tudják alakítani az utcát...
A pince aggaszt egy kicsit, majdnem mindenhol lepotyogott már a vakolat, van egy-két tégla, ami már málik szét, remélem nem a víztől, bár az elvileg meg kellett volna hogy látszódjon, nagy esőzések nélkül is.
Jobb helyen nincs telek? Kérdezz azért körbe a környéken, egy árok nem biztos hogy bizonyíték.
Nem tökéletesen sík a terep, ezért az 1-2m-es "dombokat" nézzük csak. Itt a pincékben csak ritkán fordul elő egy kevés víz. Viszont az a gyanúm, hogy az ásás mindenhol két méteren is fekete talajt fog feltárni.
Kérdezd végig a telekhez közel élőket, feljön-e a talajvíz, milyen magasan áll a kútban a víz, vannak-e pincék, be szoktak-e ázni a házak, stb.
Nem hinném, hogy érdemes lenne ilyet létrehozni. Egyszer kell jól összeszedni, aztán azt mindig be lehet linkelni, ha kell valakinek. Ha Kömkel besegít, pár hsz alatt talán össze is lehet szedni, utána az összeset egy helyre tenni és kész.
A humusz a barna/fekete "virágföldet" jelentené? A két utcával odébb lévő szántón még az árok szintjében is feketeföld van, ami 1,5-2m-rel lejjebb lehet az utcánál.
Meg kell nézni a telek környezetében hol van pár éve épitett ház, és megkérdezni milyen alapozást csináltak.
Vagy pedig egyszerűen ásni egy kutatólyukat. Ha 80-100 cm mélységben még mindig humusz van, akkor gáz a dolog (és ha feljön a talajviz, szintén)
Az is sokat elárul, ha mindenki vagy éppen senki sem csinált pincét az utcában.
De konkrét szakvéleményt talajmechanikus tud mondani 90-100e Ft-ért. Épitész vagy statikusnak kell egy kutatóárok, minimum 100 cm mélyen.
-
Nekem van ilyen tekerős kézi lyukfúróm, előfordult már, hogy telekvásárlás előtt azzal néztük meg milyen a talaj rétegződése. Pár ezer forint egy ilyen, végső soron az is megteszi, és kisebb felfordulással jár, mint ásni.
Mi módon mérhetjük fel a talajviszonyokat? Ha vannak a közelben repedt főfalak, patak, folyó, csatorna, akkor gondolom talajvízmozgás jellemző. Valaha majdnem minden síkvidék szántó volt, legfeljebb egy-kétszáz évvel régebben, nem mostanában. Építész, esetleg statikus az illetékes, netán van kimondottan talajmechanikus, vagy ki foglalkozik evvel?
Estét, ez egy jó kérdés. Másodszorra már tuti jól döntesz ;) igen, az a szép, hogy nem biztos, hogy lesz második :D
Szóval szerintem.
- ne legyen túl keskeny - bizonyos keskenység előny, hisz kevesebb utcafronti kerítést kell felhúznod -
- ne legyen saroktelek - ki nem bírnám, ha két oldalról lesegetnék mit csinálok, igen, betonkerítés, de ha lehet, azt sem választanám -
- előny, ha az utcán a csatornafedelek minél messzebb vannak - nincs kellemes szaga, na -
- tájolásra nagyon kell figyelni, hol kapsz napot, mennyi ideig, a szomszédos épületek - amik lehet még nincsenek is ott - hogy fogják leárnyékolni a telked
- jó környéken legyen - mindenhez közel (buszmegállók, orvos, iskola-óvoda, vasútállomás, stb.) -
- de ne legyen túl forgalmas - vasúti sínek párszáz méternél messzebb, zsákutca sem hátrány, ne előtted guruljon el a fél város dolgozni -
- domborzatot jól gondold meg, ahogy azt is, a város melyik részén vennél telket - pl. a domb jó, ha magas a környéken a talajvíz, viszont a szélnek jobban ki vagy téve, meg a villámoknak, valamint a város északi vagy nyugati szélén kapsz szelet rendesen - A mi házunk pl. a város dél-nyugati részén van, ha nem lenne kerítés, a vadállatok pusztításával is lehetne számolni, viszont nyugatról kegyetlen szelek fújnak, ráadásul onnan a nyílt tér egyenesen tereli hozzánk a szelet. Oké, havat nem kell pucolni az autónak, elfújja az útból :D
Keress vissza, párszor előjött a téma, sok dologról írtak, amire nem is gondolna az ember, pedig nagyon fontos. Mi vehettünk volna olyan házat, amihez nagy telek járt volna, és nagyon olcsó is lett volna. Cserébe kb. 3-4km-re volt a vasútállomástól, és másik településen is, mint ahol dolgozunk. Így aztán a kényelmesebb utat választottuk, és fingom nincs bánom-e vagy sem :D télen biztos szidtam volna magam, most viszont már ott vagyok, nem ártott volna a nagyobb telek :D
Ez alatt nem csak az értendő, hogy 25 vagy 30%-a épithető be a teleknek, hanem épitménymagasság, épitési hely, stb.
2. Övezeti előirások
- tető hajlásszöge
- épitménymagasság
- szintterületi mutató
3. Helyi jellegzetességek
- szomszédos, környező épületek milyenek. A településképi véleményezés miatt a főépitész nem szokott megengedni túl kirivó épületet a környezetből. Ha van egy stilus-elképzelés, ami nagyon elüt a környezettől, akkor érdemes már telekvásárlás előtt bemenni a főépitészhez megfutni ezt a kört.
- talajviszonyok. Ha régen ez mondjuk mocsár volt, vagy belvizes szántó, akkor számitani kell arra, hogy lehet lemezalap fog kelleni, ami az alapozási költségeket jelentősen megdrágitják
- ugyanigy a lejtős telek is drágitó tényező
- előirhatnak régészeti-, vizügyi-, egyéb szakhatósági állásfoglalás kérést az engedélyezéshez (időben nagyon el tudja tolni az engedélyezést
4. Közművek
- akár egy vizbekötés is jelenthet 500e Ft-os költséget (most futottam ebbe bele egy teleknél), szóval nagyon nem mindegy, milyen közművekkel rendelkezik az ingatalan IGAZOLHATÓAN
Én is furcsálltam, hogy nem kerül megemlítésre, de azt az infot kaptam, hogy nem tér ki rá a metszet, ezért belekötni sem lehet. És mivel, ahogy írtad kell hozzá statikai kiviteli terv, elegendő lesz ott feltüntetni. (Ahogy kell majd például a teherhordó falat kiváltó áthidalóhoz is).
Ha másfajta födém kerül a garázsra, akkor legalább a műszaki leirás szöveges részében illett volna megemliteni.
DE:
Ha készül statikai és/vagy épitész kiviteli terv, akkor azon nyugodtan be lehet rajzolni már fafödémmel.
(a terveiden van 6,00 méteres födémszakasz, amire KÖTELEZŐ a statikai kiviteli terv (födémterv). A statikus ezen a rajzon átlós vonallal húzza be a garázst, és irja rá, hogy "fafödém".)
Nagyon szépen néz ki papiron ez a külső falsikos, meg konzolos dolog, csak éppen a kurva sok nagyonokos elfelejti, hogy 95%-ban vakolható redőnytokosak a nyilászárók. Egyrészről árnyékolás, másrészről betörésvédelem miatt.
Egy 240 magas nyilászáró redőnytokjának szélessége 16.5-18 cm, plusz ha van szúnyogháló, akkor az még 2 cm
Ez azt jelenti, hogy a hőszigetelésnek minimum 18-20 cm vastagnak kell lennie, hogy elrejtse a redőnytokot.
Ha konzolos beépitésről van szó, akkor még az ablak tokszerkezet vastagsága erre rájön.
A hőhídmentes előregyártott redőnytok+áthidalós megoldásoknál (Hell, Baltavári) is jóval beljebbre kerül az ablak síkja.
-
Magyarul az esetek nagyon nagy többségében mindenképpen beforduló kávás rendszerben kell gondolkodni.
(7) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat. Kivétel lehet az élelmiszer fogyasztására szolgáló helyiségből nyíló akadálymentes használatra alkalmas illemhely, ha szellőzése a levegő visszaáramlását meggátolja.
Régebben azért máshogy válaszoltak, úgy emlékszem ajtóval kell elválasztani. Hol látsz egy modern házban ajtókat a nappali és az étkező között?
Ki kell tenni az udvarra, oszt jónapot :D de hülyeországban az is elég, ha rárajzoltatsz a tervre egy ajtót, még ha élőben látják, hogy nincs ott ajtó, akkor is, papíron az van, akkor jó :D
Én is a falsíkon kívülre való kihozását kértem (konzollal)az ablaknak a kivitelezőtől, Ő pedig ezt ajánlotta xps habbal az ablak köré. Szerintetek ez mennyire jó?
A szerkezeti ismerőtőben a födémszerkezetre csak a következő van megadva:
"A földszint feletti födém, E jelű betongerendás és közte béléselemekkel készülő födémszerkezet, alulról belső vakolattal vakolva, felülről 30,0 cm –es hőszigeteléssel szigetelve."
Viszont ahogy említettem a metszetek úgy készültek, hogy a garázsfödémre ne térjen ki, arról az oldalról nem készült metszet, nincs feltüntetve rétegrend.
A korábban tárgyalt garázsfödémemmel kapcsolatban lenne a hatósággal kapcsolatos kérdés.
A tervező úgy csinálta meg a metszeteket, hogy csak 2 oldal látszódjon a házból, a másik kettő nem (az sem, amelyiken a garázs födém látszódna). A garázs rétegrendjére tehát a terv nem tér ki. A többi esetben ugye E gerendás béléstest szerepel.
A tervező állítása szerint ebben az esetben a felügyelet nem köthet bele, ha a garázs fölötti rész könnyűszerkezetes kialakítású, mert a terv metszetén ez nem is szerepel. (Természetesen a statikai számításokat mellékelve lesznek, ledokumentálva).
Ezt ti is így látjátok? Nem akarok abba a csapdába beleesni, hogy most spórolunk 150-200 ezer Ft-ot, aztán jóval többet ki kell majd fizetni büntetésre...
Ha nagyonnagyon kell, csinálsz egy bútohátlapos térelválasztót, bútorhátlapos cseréplécajtóval. Ha megszemlézték lebontod... A WC-ből viszont vigyél ki egy PVC lefolyócsövet, és azon át szívasd ki a levegőt mindenképpen! A wc ajtó aljára meg tegyél szellőzőt.
Toktoldó és fémkozol, ami kidobja az ablaktok vastagságának legalább 5o%-át a falazás síkján kívűl.
Így az ablaktokra ráfordított szigetelés ( ami a szigetelési munkák egy külön fázisa) megspórólható, hiszen kivágod a sarkát a polisztirén táblának amit az ablak mellé szerelsz a falra.
Most, hogy nagyobb a káva mind az ablakméret, muszály toktoldót is felszerelj.
Tiktoldóval lehet használni konzolként a kerekedelemben kapható horganyzott 2.5mm-res vinklis füleket (ácsmunkánál használják és mindenféle méretben kapható, ki vannak fúrva is), mert ezt lehet szerelni belűlről, nem fog látszani a belső spaltét zárása után. Ezzel a mődszerrel elég könnyen ki lehet dobatni a tokot a fal síkjából pár centit.
Ugye új építésről van szó. 5 cm-es szigeteléssel fordulunk a kávára az ablakoknál. A kérdés, hogy milyen megoldást javasoltok az ablak méretezésénél és beépítésénél?
1) Rakassunk toktoldót az ablakokra körbe és ennek fusson neki az 5 cm-es szigetelés?
2) Rakjunk 4 cm-es szigetelést és erre rakjuk az ablakot, majd 1 cm-t rakjunk még rá pluszban, hogy takarjuk az beszereléssel járó hézagot?
(Most a nyílások 5 cm-rel nagyobbra készültek a szerkezetnél, tehát a 90x210-es ablaknak 100x220 cm van hagyva).
Mi jo sok eve a szuleimnel kokszkosarakat hasznaltunk. Olcso volt, bevalt es a meszes vakolat kotesere is jotekony hatasa volt. A mai mugyantas cementes vakolatoknal nem tudom kell-e meg a co2
szieszta kályha, napi egy gázpalack az napi 5000 forint. oda kell járj szellőztetni, mert iszonyat dunszt lesz. a co2 amit termel külön jó a kötésnek. tulajdonképpen áram ára is hasonló, csak az 3.5kW ha 16amperod van, ha több akkor arányosan több. szellőztetni akkor is kell, meg otthagyni azt sem nagyon szabad.
Épül a családi házunk és a jövő héten tudná a kőműves csapat megkezdeni a belső vakolást. Az időjárás jelentés szerint napközben csak 5 fok körüli hőmérsékletek és éjjel kisebb fagyok várhatók. Lehet ilyen időben vakolni, nem fog megfagyni? Kell bele fagyálló adalék?
A nyílászárók be lesznek addigra építve, de fűteni nem tudom az épületet.
Csakhogy ha a lakóépület födémével összeépitett garázsfödémed lesz, akkor azt alul-felül is hőszigetelni kellene, hogy ne legyen körben hőhidas a lakás-garázs fal találkozásnál.
Szóval itt egyáltalán nem a két szerkezet szerkezetépitési árát kell csak figyelembe venni.
A tetőszerkezetben nem csak állószékes kialakitás létezik, van más lehetőség még, amivel az acélgerenda kiváltható.
Korábban ugye volt már több diskurzus a fa és a betonfödémek költségbeni különbsége között itt a fórumon is és sajnos akkor itt a saját példámon is tapasztalom a dolgot.
Bizonyos fesztáv fölött szükséges az acél, ennek pedig olyan súlyos ára van, ami már a betonfödémmel vetekedik.
Egy darab I gerenda nem játszik ilyen helyzetben, mert egyszerűen túl kicsi a talpfelülete, igy ki tud csavarodni a székoszlop alól. Kell a kettő mindenképpen, és a két I-t is hegeszteni kell egymáshoz.
A méretek egyáltalán nem túlzóak, a mai szabványok ezt követelik meg.
De akkor két darab 200-as I gerendáról beszélünk most ugye a te esetedben?
Mert az én esetemben 2 x 2 db egymás hátához hegesztett U-ról van szó. (220-as és 240-es).
Ha nálunk is elegendő lenne a 200-as I gerenda, akkor kb 80-100 ezer Ft-os acélról lenne szó, amivel korábban számoltunk. Így több, mint a duplájáról van szó + a hegesztés.
Ez, ahogy korábban írtam annyival megdrágítja, hogy nem nagyon lenne olcsóbb, mint ezt a fesztávot szimpla E-gerendával megoldani.
nekem a szűk 10x10 kockaházon két ilyen tartja nem a födémet hanem a tetőt. középen a tartófalra le vannak támasztva, tehát szűk 5m az áthidalás. és azok is legalább 200as I gerendák.
Fafödémhez milyen acélszerkezetet szoktak alkalmazni teherhordáshoz?
Most sikerült leülni a tervezővel, hogy a garázsunk födémét átbeszéljük. Spórolás miatt nem E-gerendás födémet rakunk mint a ház több részére, hanem abban egyeztünk meg az elején, hogy egy acélgerendát rakunk, amire rátalpaltatjuk a székállást.
Na most a következőt mondta:
5,55 métert kell áthidalni és sajnos kétszer, mert két székállás is kerül a garázs fölé. (nem engedi, hogy 4,5 méteren ne legyen székállás, ezért kell kettő).
Az egyik helyen 2 db 240-es U profilt kell összehegeszteni, a másiknál 2 db 220-as U profilt. Ezek tartják a székállásokat. (25 fokos tető, sima Bramac betoncseréppel.
Apósom, aki acélszerkezeteket állított össze műszakvezetőként 20 éven keresztül elhült, mikor meghallotta... És megmondom őszintén én is, mert gyors fejszámolással csak az anyag kerülne legalább 200.000 Ft-ba. És akkor még ehhez jönne keresztbe a fa, ami megint 100.000 Ft. Tehát a 40 nm-es garázsfödém 300.000 Ft-ba kerülne.
Hát a betonfödém sem lenne lényegesen drágább, sőt... Szinte ugyanennyire jön ki az e-gerenda, béléstest és felbeton....
kicsit furcsa ez az egész E-napló most így a végén már részben átlátva, meg az engedélyezés, annyira sikerült egyszerűsíteni, hogy kurv@ bonyolult lett :)
ok, de nekem nem linkek, hanem konkrét válasz kell. :)
az én olvasatomban sima cs. ház esetén ha nem volt más hatóság bevonva, akkor elég a használatbavétel tudomásulvétele eljárás is.
nem tudom a két eljárás között van-e egyáltalán érdemi különbség a valóságban...
10 ezret fizettem be, az étdr-ben használatbavételi engedélyezés lett megjelölve (szerintem rosszul), ezen parázok most, hogy mit tudnak ezzel kezdeni...
át tudják ők állítani (az építés hatóság) vajon? vagy újra be kell adni új illetékkel vagy tökömtudja...
Egy kicsit lehet, hogy OFF a kérdésem, nem tudjátok a zindexen van redőnyös topic? Mert én nem találok a keresővel. Egy linket megköszönnék, ha tud valaki.
Sziasztok! Lakásfelújításon munkálkodom éppen, amit tudni kell hogy tömés ház és belül vegyesen van vakolva van ahol normál vakolat van máshol pedig pelyvás vakolat! Amiben a tanácsokat kérném hogy a pelyvás vakolatra lehet-e csempézni ha jó állapotban van és nem válik le a falazatról?
Ebben az esetben ezt csinálják általában, a kivitelező FMV-je külön bejegyzést eszközöl arról, hogy az alap kiásásakor keletkezett földet a telken szétterítésre került. Amit az EME is megtesz hogy igen ez történt. A lapot kitöltik azzal hogy kitermelt föld szétterítve aláírják és berögzítik.
Nálam is Budaörsön pont ugyanaz a csapat szerelte be a Holzteam 90 mm-es 3 rétegű faablakokat mint Vajknál. Konzolos beépítést kértem a PKC falba (6 cm a tokból a szigetelésbe lóg) így egyedileg gyártottak hozzá Z alakú tartókat is. Tényleg minden volt náluk, profin lett beépítve illbruck szalaggal, habbal, tapadás elősegítővel és javító ragasztóval. A kávában kivágták a szigetelést, így a betonhoz fogatták a tartókat, majd visszaragasztották a szigetelést.
Nem volt olcsó, de teljesen megérte annyiért, amennyiért csinálták. Házilag nem tudtuk volna megcsinálni, mert volt 3 erkélyajtó (2 dupla) és egy jóval 200 kg feletti 275x225-ös fix üvegfal, aminek a gyártását csak 3 x 6 mm üvegből vállalták...
- rámér az újra, ha nagyobb a luk, ytonggal felfalazza méretre+hőszigietelő cuccok
-ablakot berakás előtt lefest, szárny kivesz,
-4 vagy több hiltiszalagot ráfúr a keretre kifelé-befelé 10-20-30 cm hosszút falvastagságtól függ. a hiltiszalag azért jó mert rá tudod hajlítani a téglára ha nem találsz jó furatot a téglában. lehet vele játszani.
Sziasztok! Komplett tetőszerkezethez való faanyag beszerzési forrásban van-e esetleg valakinek tippje,tapasztalata? Gondolok itt elsősorban a szlovák fára és a normál faanyag 70ezer Ft alatti m3 árára...Köszönöm szépen a tippeket :-)
a tokrögzítő csavarral nincs semmi gond, csak megfelelően kell neki előfúrni. itt nálunk olyan csavart árulnak mindenütt, aminek 1/4 colos furat kellene, viszont negyedcolos fúrót nem tart senki. aki hatossal fúr, az szopik, a 6.5mm-es jó.
Ennek a fülnek a dübelhez való furata túl szűk. Két 6mm-res furat kéne legyen az ablaktok rögzítésénél és min egy 8-as a falba rogzítésénél, de inkább 9-es.
Az a baj, hogy a lyukas téglába a tégladűbel nem fog. Spéci fúró kell (kék Bosch), ami nem ég el, ha ütés nelkül fúrjuk a lyukat, lassan is megy a fúrás.
Marad a rámacsavar, de az akkor szalad meg téglában, amikor akar. Be lehet hajtani előfúrás nélkül is, egy nagyon erőss kézzel. Ott kell legyen az ék.
Nem egyszerű beállítani egy fa rámás ablakot, más típusút sem. Ez szakmunka, nem kéne nekiállni sk.
Leírom magba, hogy mi a probléma, sajnos kicsit műszaki.
A rétegelt fa ablaknál a nyilórámá a tokrámához képest 6mm- rel kisebbre van kifalcolva, azaz ha vasalat nélkül behelyezek egy nyilórámát a tokjába és elkezdem tólni az egyik irányba, ütközésig, majd a másik irányba ütközésig, akkor a játék 6mm kell legyen, ez a szabvány (vagy 25o éve).
Ezt a 6mm-hézagot a szerelésnél el kell tudni osztani két felé, azaz 3 mm kell legyen a hézag a jobb és a bal tokfríz és nyilófríz és a felső és alsó tokcsap és nyilócsap között. Merthogy a valamikori nedvesség miatt a rétegelt fa nyilóráma valamennyit tágúl. Ha pl. az egyik oldalon ez a rés csak 1 mm és a másikon 5, akkor a legkisebb nedvességnél a nyilóráma szorúlni fog a tokban.
A réseket a vasalatból kell beállítani (mert a vasalatszerelés a műhelyben vízszintesen tőrténik), de ez csak azután, amiután a tokozatot kiékelik három síkhoz képest. Az első kettő az ablak síkjára merőleges, függőleges és vízszintes sík, a harmadik egy az ablak síkjával párhuzamos (függőleges) sík. Normál méretű ablakoknál a beállítást egy pontos vízmértékkel kell ellenőrízni, nagyobb méretű ablakoknál függőónnal vagy lézerrel.
A beállítás után az ékeket nem szabad kivenni, mert azok tartják az ablakot a helyen, nem a hab és a dűbel.
Általában a spalét kikészítésénél a kőműveseket zavarják az ékek és kiverik őket, de ha le vannak vágva, akkor nem. Az ékeket tehát le kell vágni, ez sem túl egyszerű, van egy rezgős fűrész erre a célra. Ablakok ékelésnél csak foszniból vágott ékeket szabad használni.
Az házunk egyik oldalán 2 db 90x210-es ablak lett tervezve, amelyek között 50 cm-es távolság van. Arányosabb lenne kicsivel a kiosztás, ha növelhetnénk ezt a közt egy téglányival, 75 cm-re.
Ilyen esetben mik a tapasztalatok? Semmilyen téren nem lehet még ilyen mértékben sem eltérni a tervtől, vagy vannak fokozatok? (Nem a nyílászárók méretén változtatnánk, csak a két ablak között 25 cm-re nagyobb lenne a hézag).
Mit jelent a füles ablak beépítés? Így keressek rá a neten, vagy van hivatalos megnevezése. Mert sajnos idáig csak a "tok átfúr" kategóriát láttam. köszi
Ilyet nem fogsz találni, aki ezt megmondaná, mert teljesen házspecifikus, valami egyáltalán nem pontosan meghatározott a szerkezetkész állapot, mert sokféleképpen lehet érteni.
Ha nagyon becsülni akarsz, akkor az a szerkezetkész állapot, ahol alapozás+főfalak+födém+tető készen van, az az összköltség 40-50%-a, függően az épületszerkezetek milyenségétől. A kulcsrakész kivitelezés ára manapság nettó 200e Ft/hasznos m2 körül van.
nagyon meg voltam lepődve. hárman vagy négyen jöttek egy pickuppal, aminek a platója tele volt cuccal, pedig az ablakok már előre le voltak szállítva.
pl azzal kezdték hogy felállítottak egy forgólézert, és az alapján az összes helyiségben kirakták a kis lapocskakupacokat alulra, amire majd jön az ablak. így nemcsak automatikusan vízszintben van mindnek az alja, de a parapetmagasság is teljesen egyforma az egész házban, nincs olyan hogy az egyik ablak 2cm-el lejjebb van mint a másik.
volt náluk vasbak a födém feltámasztásához, meg 300mm gyémántkorong falvágáshoz, meg kőműves szerszámok. kiváltóért el kellett volna szaladjanak a tüzépre.
nálam is az volt az alap, de amikor mondtam hogy én a füleset szeretném, szó nélül kimentek a kocsihoz és hozták a füleket. mondjuk ezek profik voltak, minden volt náluk. nem túlzás azt mondani hogy ha nem lett volna meg a nyílás a falban, akkor is beépítették volna az ablakot.
Amíg a "profi" ablakos beszerelők (akik felénk is a munkanélküliséget elkerülendő kerültek ablakos céghez úgy mint anno a redőnyösök) sok -sok cellás 3 réteges üveggel szerelt ablaknál egy beszerelési módot ismernek, azaz tok átfúr , tokrögzítő csavar és púrhab, addig köszönöm, de inkább én magam építem be az ablakokat.
A párazáró szalagos ablak beépítés meg jelenleg megfizethetetlen kategória, ha tényleg korektül megcsinálják.
na erre csak annyit ,hogy van ablakos haver .aki beépítés után mivel valami nem volt tökéletes a műanyag ablak keretét levette és az üveget kitámasztó ékek közül kivett egyet . nah ez az a rész amit én soha ..
hozzáteszem a saját házamon nem egy ablakot ajtót cseréltem sajátkezüleg
A beépítés általánosságban a vízszintes és függőlegesről szól (csak az ablakra vonatkozóan). Ha ez megvan, nagyon nem szabadna elromlani semminek. Ha ezek után viszonylag hamar elromlik, akkor az gyártási/összeszerelési hiba lehet. Nehogy már erre ne lehessen garanciát (jótállást, akármit...) érvényesíteni, meg ki kelljen bontani és bevinni. Akkor meg sem tudom mutatni, hogy bizony helyesen van beépítve. Kíváncsi lennék egy fogyasztóvédelmi véleményre ezzel kapcsolatban...
mégegy: eddig kétszer vettem új ablakot, egyszer sokat, egyszer hármat. mindkétszer volt hibás vasalású közte. hiányzó zárfogadó, nem odavaló zárfogadó, ilyenek. a beépítő szaki hipphopp kicseréli, ha én építem be akkor rohangászhatok utánna. mert ugye ha telephelyi átvétellel vettem, akkor a garancia is telephelyi.
Azzal érdemes beépíttetned akitől az ablakot veszed, sok helyen kedvezmény részeként ingyenes volt a beépítés amikor én vettem. Így nem lesz vita és csak így.
Mi már rutinosak lennénk benne, két családi háznál is megtettük már hiba nélkül. A családban van egy nagyon sokoldalú szaki, akinek a megfelelő célszerszámai is megvannak az ilyesmihez. Itt nincs szükség bontásra, alakítgatásra, cserére, csak az új ablak berakására.
Ahol tudunk nyilván spórolni szeretnénk és mi nagyon soknak találjuk 12 db ablak beszereléséért a 100-150.000 Ft-os összegeket.... Főleg, ha ez olyan munkálat, amit mi magunk is elvégezhetünk. (A gyártói garanciával nincs probléma, itt közvetlenül a gyártótól vennénk az ablakokat, akik nem kötik ehhez a garanciát).
A kérdés, hogy ez olyan művelet-e, amit engedélyez a törvény egy mezei embernek is elvégezni. (Nem tudom, hogy erre vonatkozó szakirányú végzettség egyáltalán mi lehet...)
egyrészt a gyártói garancia feltétele lehet, és nem alaptalanul. másrészt egy hozzáértő csapat egy fél nap alatt berakja az összeset, nekem a sógorral 3db/nap volt a teljesítményem. szerencsére csak 3db volt.
Ha nem mondasz el mindent részletesen, akkor nem lehet egyértelműen normális választ adni, az információ csepegtetés gátolja a helyes megoldás kitalálását!
1. Nemtelekhatáron van az épület akkor szigetelhetsz telekhatár széléig.
2. "Ptk. 102. § (2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges."
Eddig az időjárás úgy néz ki kegyes volt az építkezésünkhöz, ma kezdik a falazást a pénteken beöntött szerelőbetonon. Ez körülbelül egy hétig fog tartani.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy teherhordó falazás befejezését követően körülbelül mikor lehet rárakni a betonfödém gerendákat és béléstesteket a falakra?
Koszonom szepen a valaszokat, hasznosak voltak az infok. Annyi meg, amit nem mondtam, h nem kozvetlen telekhataron allna a haz, hanem egy 60 cmel beljebb, viszont allvanyozasnal ideiglenesen igenybe kell venni a szomszed telket legalabb az allvany letalpalasahoz.
Nem kell székállás. Csak egy szelemen két oszlopon a fal mellett is. A szarúfákat meg kell rendesen kármízni és le kell fogatni a szelemenekhez sarokvasakkal, vagy 2oo-as szeggel, vagy fordított ácskapoccsal.
Nagyon kedves vagy, köszönöm, sajnos már nagyrészt utólagos a dolog; anno megnéztem a szomszédban 1-2, már évek óta működő megvalósítást (ugyanaz a háztípus), annyi különbséggel, hogy a 10-es gerenda helyett 12-est választottam, a talp masszívabb, de már kész az alsó rész. Egyetlen dologban nem mertem kockáztatni, a felső szelemen rögzítésén. Számomra ijesztő a szarufánként akár 500kg-os terhelés (és ugye a széllel nem is számoltam eredetileg), ezért jöttem ide segítségért. A székállásos megoldásod választom, de nem hiszem, hogy ennél azért tovább megyek. Ezt úgy értem, hogy megcsinálom ugyanolyan talpvassal. Az egyik szomszéd egyáltalán nem tett be ilyet (meglévő szarufákoz rögzítette a terasztetőt), a másik szelemen gyanánt egy 5cm széles lécet csavarozott fel tiplivel, alátámasztás nélkül (igaz, ott polikarbonát van, de a hó arra is esik, szél azt is tépi), és még áll mindekettő, szóval úgy érzem, nem lesz gond.
Ez egy betonlemezre szerelendő tartó és a gyenge pontja a cső és az U lemez közötti heggesztés, szemre a lemez nincs több mind 3mm vastag.
Egy tonnát nem tennék rá, noha a cső, ha vastag a fala akkor símán megbírja.
Poháralapban ez megteszi. Ez nem U alakú de egy 15x15cm fa talpot tart, amibe be vannak csapolva az oszlopok. Tehát van 3 ilyen talp egy 4,5 méteres talpgerenda alatt és ebbe vannak becsapolva az olszlopok. Ebből 11 darabot kellett legyártassak, az anyag 11o euró volt, szóval nem a világ vége.
cserép 5o kg/nm, szél 7okg/nm, hó 5o kg/nm. A hó-szél tehelésnek van egy kombinált számítása, kevesebb mind a kettő összege. Túl laposat ne csinálj, min. 2o fok.
A tetőterhelés max. 15okg/nm+ faszerkezet önsúlya. Nem olyan fekete az ördög.
fi14= 14mm-res átmenő furat mérete.
A lényeg az, hogy rendesen kösd le az oszlopokat az alaphoz, legalább o.8x.o.8x1.5m-eres betonpoharakat készíts és tegyél bele egy vaskonfekciót A vaskonfekció legyen egy 1.2m 1oox1oox4-es zártszelveny PC vassal megerősítve, erre legyen egy U alakú talp heggesztve, 1oox8-as laposvasból készítve. A kereskedelemben kapható cuccuk nem elég maszivak.
Köszönöm! Asszem megerősítettél abban, hogy egy szelemen nem lesz elég. Szerintem ezt a székállást csinálom akkor meg mert közben utánaszámoltam, és adott esetben 4 tonna is terhelheti ezt a 20 négyzetmétert.
A cserép kb 1 tonna, a szarufák is 100 kilós nagyságrend, és van az a több napos kemény, fagyott vizes hó, a neten azt írják, 500kg/m3. 30 centinél az önmagában 3 tonna, ha jól számolok.
Le kell zárni. A párazáró fólia elég vékony, kiszakad, megbomlik. Tedd fel a párazárót és lécezd le kiszíntelve keresztbe a szarvazatot 5ox3o-as fenyőlécekkel és szerelj rá egy 12.5 -es gipszkartont.
A legkönnyebb, ha teszel 3 oszlopot a fal mellé is (ezeknek a magasságát jól be lehet állítani vízbe). Az oszlopokat egy-egy pontban rögzitsd a falhoz, teljesen átfúrva a falat.
Meg lehet oldani a szelemen rögzítését a falra, de szerintem teljesen át kell fúrni a falat és 4 darab M12-es menetes szárral, belül legalább 15ox15ox8-as alatéttel + anyával kell rögziteni (azt bevésni a vakolatba- az anyát leheggeszteni aztán levágni).
Vagy
kétkomponenses gyorscement (Fischer vagy Hilti) használni a rögzítéshez, azzal ragasztani be a menetes szárakat a falba. De ez mindenképpen szakmunka.
Készits 3 deszkát, amivel megtartod a gerendát vízbe amíg megjelölöd a lyukak helyét (megfúrod a lyukakat a gerendán, aztán vagy készíts egy sablont a lyukak felrajzolására a falra, vagy magát a gerendét használod) . Kell 2-3 segéd is a szereléshez. Ha elhibázod a lyukak fúrását (vagy srég lesz a furat), új lyukat kell fúrni, ezért egyszerübb a falat átfúrni, egyszerre a gerendával.
Tipnikkel ne próbálkozz. Legalább 5o pergolát és előtetőt készítettem, mindig ragasztottam a menetes szárat, de ahhoz kell egy spéci fúró, ami ütés nélkül kifúr egy fi14-es lyukat a falba. Ha ütéssel csinálod még a gyorscement sem fog. Persze ha tömör tégla a fal, akkor szerencséd van.
Sziasztok, ha kérhetnék egy kis segítséget, teraszhoz csinálunk tetőt, nagyjából ilyesmit:
A felső szelemen rögzítéséhez kéne némi támpont, nem tudom eldönteni, milyen teherbírással számoljak.
Nekem az volt az elképzelésem, hogy a meglévő szarufákhoz toldom a terasztetőt, de a fatelepen lebeszéltek róla, és 10x15-ös gerendát javasoltak, ez tehát a kiindulási alap. A ház tégla, 10cm-es EPS-sel. A szelement pár centi mélyen besüllyeszteném a szigetelésbe, marad tehát mondjuk 8cm fa, 10cm szigetelés.
Milyen sűrűn milyen hosszú/széles csavarral rögzítsem?
Ha nincs valami spéci garázsajtód, ami tényleg jól szigetel, akkor nem látom értelmét a párazárásnak.
A kőzetgyapott páraáteresztő, át fog szivárogni az a ki mennyiségű nedvesség, ami a pár fok hőmérsékletkülömbségtől megindúl a hidegebb levegő felé. Kondenz nem fog kialakulni.
Akartam küldeni egy e-mailt, de nem sikerült. A kérdés az, hogy az én e-mail címemet hogyan lehet beállítani úgy, hogy küldés legyen látható ha valaki megnézi az e-mail címemet.
De a probléma az, hogy amig valakinek ki van adva a munkaterület, addig ő felel ott mindenért. Tehát inkább a vállalkozó védi a saját seggét azzal, ha visszaadja a munkaterületet, ha hetekig nem fog ott dolgozni.
Köszönöm a tippet, megtettem. Remélem ilyenből azért nem csinálnak gondot...
Egyébként azt nem értem, hogy ha standard-en "NEM"' a volt-e munkavégzés a területen, akkor minek ide bármit is beírni, ha senki sem volt kinn. Biztos, hogy van még ilyen esetben is jelentési kötelezettség?
E-naplóba akkor is kell bejegyzést tenni, ha aznap nem történt semmilyen munkavégzés?
Tegnap az épületgépész az alapszerelést megcsinálta, ezt be is írta a naplóba. Megkértem, hogy majd írja be pluszban, hogy jan 31-ig nem lesz más munkavégzés, hogy ne kelljen minden nap beírnia, hogy nem volt munka.
Ezt nem tette meg, most pedig nem is tud gépközelbe kerülni. Ilyen esetben mi a teendő szerintetek? (Nincs fővállalkozó, külön kötöttem szerződéseket a szakemberekkel, kivitelezőkkel).
Lehet abból gond, ha ma nem ír be semmit? (Nem volt kinn, nem is lesz még jó ideig).
4.1 méter elmegy? 25-ös fal, 1oN/mm2 -es Porotherm tégla, M12.5-es maleterrel, 25x25-ös 4x fi14-es oszlop 5-5.5 méterenként, rajta egy koszorú. Az koszorú a megszokott.
A fal vagy 2o méter hosszú, mellette a szomszéd tűzfal, köztük 15 cm polisztiról. Külön van a két alap, a miénk sávalap, 6ocm széles, -1.8o-tól indúl, jól megvasalva. Ez a földszint feletti lemezen van ez a fal, egy 25x25-ös koszorúból indul. Oszlopok az alaptól inditva.
Megkérdeztem a szerkezeti mérnököt, azt mondja: Eurocode.
Ha én számolok, a régebbi módszerekkel, csak vékonyan jön ki, mert a tető jól megnyomja (falcos kerámiacserép 4o-5odaN/nm, szél 7odaN/nm és hó 5odaN/nm ) és fellép egy elég nagy nyírás a lemeztől, a szarufa 9 méter, van kösztes szelemen is, a tető 25 fok körüli- földrengéssel nincs gond.
Jelenleg az EUROCODE van érvényben. A falmagasság az függ a fal vastagságától, a habarcstól és a téglától. Gyakorlatban három-három és fél méter után mindíg tettünk koszorút, bár ennél lehet némileg nagyobb is.
Szarufák közé betett gyapotot szeretnék alulról lezárni valamilyen módon. Lehetőleg minél könnyebb/olcsóbb anyagot tennék oda. A gyapot felett páraáteresztő fólia van.
Az épület maga egy nem fűtött, viszont szigetelt garázs. A garázs fölött nincs zárófödém, csak a fa tetőszerkezet.
Jó lesz nekem, ha ezt a szerkezetet alakítom ki alulról fölfelé?
- párazáró fólia (megmaradt)
- 10 cm gyapot a szarufák között
- 5 cm légrés a szarufák között
- páraáteresztő fólia
- légrés
- cserép
A kékek az új dolog.
Ha az esztétikától teljesen eltekintünk, akkor megfelelő lehet az a szerkezet?
A cél, hogy 0 fok fölött maradjon a garázs pusztán attól, hogy a meleg kocsival beállok + abból ami a ház melegéből átszivárog.
Én láttam olyan megoldást ahol a koszorúra felraktak bitumenes lemezt a gerendák alá, majd a gerendákat amit a koszorúban lévő csavarokkal lehúzattak a koszorúhoz és a gerendákra tették a szarufákat, így azt az erőt ami szét igyekszik tolni a falakat a gerendák vették fel. Az ács szépen összerakta, esztétikailag is tetszetős lett.
Ha ilyen idő marad, tehát éjszakánként se megy -5 alá a hőmérséklet, akkor nyugodtan ki lehet önteni a koszorút+felbetont, csak kell adalékszert rakatni a mixerbetonba.
Jobban jársz, ha igy kompletten hagyod ott télre az épületet, mint a csupasz falak+rárakott gerenda és béléstestek.
1. A székoszlop letámasztásához kelleni fog egy acél "I" gerenda, ekkora fesztávra valószinűleg 240-es méretben.
2. A többi rész már befafödémezhető, bár az 560-as fesztávon elég nagy a fagerenda lehajlása, ildomos lenne felkötni a tetőszerkezethez.
A rögzitése egyszerű:
Az épület külső falain körbe fut egy talpszelemen, és ezt a garázs-lakás fal tetején is végig kell futtatni. Ennek a tetejére lehet rakni a gerendákat, kvázi a szarufák mellé, és lecsavarozni/ácskapcsozni.
Leirtam mailben is, hogy van erre többféle műszaki megoldás, egyenrangú jó megoldásokkal.
Ezek között szerepel acélgerendás is a letalpalásnak, vagy letalpalás nélküli megoldást. A duplázott fagerenda nem igazán megfelelő egy székoszlop alá.
De ez már kiviteli terv szintű kidolgozottság, illetve egy jó ács csipőből meg tudja oldani.
Nem fikázni akarom az itteni szakikat és hozzá(bb)értőket, de egy épületet tartószerkezetileg egy kézben kell tartani. Ne ugasson bele mindenki, mert tartószerkezetileg egy barkácsolt, szar megoldás lesz a vége.
Nem lehet egy épületet fórumból felépiteni, pláne úgy, hogy a többség nem is ismeri magát az épületet.
De gondolom a fesztáv miatt akkor is szükség lenne középen egy merevebb tartószerkezetre?
Ugye a fesztávok 5,6 méter és 7 méter. 6 méteres gerendával csak úgy gondolom nem oldhatom meg, hiszen nem lenne kellő tartása.
Ezért gondoltam, hogy 2 db 6 méteres gerendát egymás mellett lefektetek, ami jó lesz a tető talpalásának egyrészt, másrészt onnantól kezdve már kb csak 3 métereket kell áthidalnom a középső betongerendától jobbra és balra.
A kérdés az, hogy ezeket a 3 méteres áthidaláshoz szükséges fagerendákat hogyan kötöm oda a középen lévő E-gerendához, illetve a másik oldalról a 30 cm-es teherhordó falhoz.
A garázs födémével kapcsolatban kérném még a tanácsokat. Költséghatékonyságból itt a ház többi részével ellentétben nem lesz e gerendás födém.
A garázs nettó mérete: 5.6 x 7 méter. Középen lesz csak szükség olyan gerendára, amire a tetőt talpalni lehet, a többi része nem kell hogy teherhordó legyen.
Én arra gondoltam hogy középre rakunk egy dupla gerendát, viszont nem tudom hogy a többi részt hogy kellene megoldjuk, hogy a gipszkartont fel tudjuk rá rakni.
Mi lenne legköltséghatékomyabb megoldás szerintetek?
Épp ezt csinálom (fele már régebben kész lett). Azért is jutott eszembe a beépítés lehetőségének kérdése, mert akkor annak szellemében rakom le a szigetelést...
Holnap, vagy hétfőn kerül rá a szerelőbeton. (16-C1 a korábbi kiírás szerint) 10 cm vastagságban.
Az idővel nem lesz probléma úgy tűnik. Pont felmelegedés jön. Ha minden jól megy 7-10 nap alatt ezután rákerül a teherhordó falazat is.
Ezután, ha jól gondolom jöhetnek az E-gerendák és a béléstestek. Ezután már ha az idő hideg lenne és a vasbeton koszorú nem kivitelezhető biztonságosan, akkor max veszünk egy megerősített fóliát és letakarjuk, ha a koszorút nem lehet megoldani a hideg miatt. Így a teljes szerkezet nagyjából tudok védeni a víztők és a vízfagyástól.
Persze a legjobb megoldás az lenne, ha a gerendák után a vasbeton koszorúk is kivitelezésre kerülnének, de mivel ezek fogják a komplett tetőt is tartani majdhogynem (legalábbis a szelemencsavarok ebbe mennek) így ezt tökéletesre kellene megoldani.
Ha épitési engedély köteles lesz, akkor bukta az egész, a vályogfalat nem lehet megfeleltetni tetőtérbeépitésre.
Szóval csak fusiban csinálhatod meg, annak minden kockázatával.
Valamint ha készen van, a tetőtér területe sosem lesz hivatalosan a ház része, azaz sem biztositásnál, sem hitelnél, sem értékesitésnél nem fog hivatalosan számitani. 10 év múlva kérhetsz rá egy ún "hatósági bizonyitványt", amivel ezt legalizálod. Addig viszont el kell kerülni a lebukást.
Az ár fele alapcserép, negyedénél picit kevesebb a többi cserép, negyedénél picit több minden más anyag, 80e szállítás -33e ha visszaviszem a raklapot.
De ha az alapcserép vs minden többi, úgy már ok :D
,,L'' alakú ház, eleje sátortető, a vége nyeregtető. Elég drága mulatság az a konyt :D
Egy meglévő háznál - ha nem piszkálják - akkor a ház megfelel (ha nem látszik valami durva probléma). Ha hozzányúlnak akkor már a jelenleg érvényesm szabályoknak kell megfelelnie. Miután a jelenlegi szabályok szerint földrengésre is meg kell felelnie stb. ezért nem jósolok nagy jövőt a tetőtérbeépítésnek. Én még nem számoltam át vályogházat, de amit hallottam ez ügyben az nem túl bíztató.
Érdeklődnék, hogy mennyire kellemetlen feltételekkel lehet vályog falazatú háznál tetőtér beépítésre építési engedélyt kapni? Csak gyerekszobák kerülnének legfeljebb kialakításra könnyűszerkezetes megoldással (semmi betonozás), de gondolom attól még egy csomó statikai feltételt ki kell elégíteni. Érdemes ezzel foglalkoznom, vagy felejtsem el gyorsan?
Magyarországon minden jogszerű, de nem igazságos. Gyakorlatilag mivel mindenki szigetel (a szomszéd rovására) a telekhatárokat automatikusan arébb lehetne rajzolni 10cm-el.....
Meg hát ugye én leszigetelem a házam mert jófej az én telekhatár szomszédom, de múltkor a másik szomszéd kztyája a házam elé kakkantott ezért én meg nem engedem meg a ház szigetelést a másik szomszédomnak az én portám rovására...
A ház amiben lakunk, kertvárosi övezetben volt odaköltözéskor, jó lett volna utca fronton bővíteni, de csak a telekhatárra engedték. Pár éve egy újgazdag vállalkozó megvette a szomszéd telket és hirtelen az övezeti besorolás utcafronton zársorúvá vált, most az utcafronton összeépíti a házát a házammal és verhetem a popómat a földhöz, hogy nekem ezt nem engedték, meg OTSZ stb... jogszerű amit csinál, ha nem is igazságos.
"Megoldást jelent, ha birtokrendezéssel a szigetelni kívánt ház tulajdonosa megvásárolja a szomszédtól a telekből azt a 10cm-es sávot (vicc Mo.-n ez van)"
Ha nem így lenne akkor nagyon sokan visszaélnének vele. Nem vicc.
Ha csak vakolsz, festesz, kőporozol, akkor egyezség kérdése, "de indokolatlanul hosszú ideig nem", legjobb írásban rögzíteni, hogy mondjuk 3 hét és a munkával okozott károkat meg kell téríteni, pl letaposott virág :-) stb.
Részletesen: OTÉK 35. § (1) bekezdés: Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat. 35. § (8) bekezdés: (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.
Tehát telekhatáron álló ingatlan esetében hivatalosan és jogilag nem rakhatsz fel szigetelést a "szomszéd birtokából elvéve", egyedül az állam engedi meg közterület ilyen jellegű elvételét max 10cm-ig. Megoldást jelent, ha birtokrendezéssel a szigetelni kívánt ház tulajdonosa megvásárolja a szomszédtól a telekből azt a 10cm-es sávot (vicc Mo.-n ez van)
Ha jó a viszony a szomszéddal és megengedi, (mert megteheti, valószínűleg nem abban a 10cm-es sávban fog krumplit termeszteni), akkor is javasolt tanuk előtt vagy írásban ezt rögzíteni, az utólagos viták elkerülése miatt. És nemis birtoklod el a területét vele.
Sajnos a szomszéd megteheti, hogy meghatározza mikor dolgozhatnak a telkén, fizetni viszont csak az építkezéssel okozott kárért kell, nem kérhető pl: napi díj, bérlet stb. És hogy mennyi kár keletkezett azt a szomszédnak kell bizonyítani, Önmagáért a telekhasználatért nem jár kártérítés. Karbantartás idejére köteles megengedni, hogy a telkén dolgozzanak. "Ptk. 102. § (2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges."
A telekhatáron lévő épületeknél az OTÉK csak egy esetben enged szomszéd feléátnyúlást: 2m magasság felett az épület eresze mx 1m
Még valami: Alkotmánybírósági döntés született III/2391/2012 sorszám alatt. Idézek néhány lényeges gondolatot: "Az OTÉK hivatkozott rendelkezése ... nem biztosít az építésügyi hatóságnak az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben sem olyan mérlegelés nélküli hatáskört, amely alapján az építésügyi hatóság az engedélyhez és bejelentéshez sem kötött hőszigetelés eltávolítására vonatkozó kötelezettséget lenne köteles előírni." "...mindenkinek joga van a tulajdonhoz és a tulajdon egyben társadalmi felelősséggel is jár...e társadalmi felelősség körbe tartozik az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások szűkös volta miatti környezet védelme is." „a tulajdonhoz való jog ... alapvető jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhető el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával.” "Az OTÉK 35. § (8) bekezdésének rendelkezése se nem tiltja, se nem akadályozza e jogos igény érvényesíthetőségét, hanem elősegíti azt"
Felrakod a szigetelést, és szorgalmi jogot jegyeztetsz be a szigetelés álltal elvett területre ez alapján: Ptk. 5. § és Ptk. 295. § irányadó. Hivatkozhatsz arra, hogy a szolgalmi jog bejegyzése a szomszéd írásos hozzájárulása nélkül nem lenne lehetséges. Csak akkor fogsz sikerrel járni a bíróságon, ha tudod bizonyítani, hogy a szomszéd érdeksérelme csekély a hőszigeteléssel elérhető gazdasági és környezetvédelmi előnyökhöz képest. Bíróságon egy ilyen per abszolút nyerhető.
Ilyenkor érdemes mondani a bírónak, hogy természetesen készen állsz kompenzálni a szomszéd érdeksérelmét, bár a bíróság valószínűleg kirendel egy szakértőt, aki 99% eséllyel meg fogja állapítani, hogy a szomszédot bár 5 eFt érdeksérelem éri, de jelentősen 5%-al növekszik az ingatlana értéke a homlokzatod rendezetté válása után.
Fontos, hogy a hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet jelenleg 0,45 W/m2K-értéket hőszigetelést ír elő az épületet határoló falakra. Ha a Te falad jelenleg ilyen vagy jobb, akkor ez valamelyest nehezíti a szükségesség bizonyítását, ami a szolgalmi jog gyakorlásának elengedhetetlen kelléke. Azonban fontosnak tarthatod, az "A" energiaosztály, azaz 200% célérték elérését, amely a jelenlegi állapothoz képest további környezetvédelmi, és gazdasági előnyökkel szolgál. Ezen előnyöket csak utólagos hőszigeteléssel lehet elérni. A bíró valószínűleg szakértőt fog kirendelni, aki pontosítja az általad felvázolt megállapításokat. A bíró látva az alkotmánybírósági érvelést, és a szakértő megállapításait, akár jogos igényként értékelheti az utólagos hőszigetelést a telekhatáron álló falon. Bírósági eljárásban neked kell megelőlegezni a költségeket, de végül a pervesztes fizet.
Végül de nem utolsó sorban: A kisajátítás szabályai nem vonatkoznak hőszigetelésre, ezért a bíróság előtt ne próbálj meg tulajdonosi igényeket formálni a szomszéd telkére.
nekem tondach palotás van a házon van 8 éve. kellett x m2 alapcserép, plusz a spéci legókockák. egy 10x10 kádárkockára kontyolt nyeregtetővel a spécik szumma kb pont annyiba kerültek mint az összes alapcserép ami kellett!!
van hozzá külön:
- bal széle
- jobb széle
- kúp
- kúp alatti sor
- kúp alatti sor jobbszéle
- kúp alatti sor balszéle
- kúpzáró
- a levesestál a hármas elágazáshoz maga kb 10ezer volt darabja, és kell kettő.
Valamint azt se árt figyelembe venni, hogy milyen speckó (kúp alatt az első sor, szegélyzáró jobbos/balos) cserepek kellenek a rendszerbe, mert piszok drágák tudnak lenni. Nálam elérte a 40%-ot a költsége.
Tapasztalatom szerint rendes cementes és meszes malterbe belekeverve a kötésgyorsítót kb. -5 fokig lehet falazni, másnapra megköt a malter.
A zsákos malterrel, amibe csak homokot kell keverni (mostanában nagyobb terhelésű falaknál nem szabad meszes malterral falazni), nem sikerült fagypont alatt falazni, bármilyen márkás kötésgyorsítóval próbálkoztam, reggelre szét lehettet szedné kézzel a falat.
Fagypont alatt falazva, érdemes jó fórró vízet használni, valamennyit segít.
Van még egy lehetőség, a falazó PUR hab, probáltam a -1o fokost Porotherm 38-cal, nem sikerült, már -2 fokban nem kötött a hab.
Lehet, de már egy hónapja a hóval/esővel riogatnak :D meg ugye kiürül lassan. Amíg nincs csatorna, kb. felét sem használom ki a pincének. De rájöttem, úgy könnyű spórolni, ha késő délután érek haza :D igaz, van vagy 15°C, de másfél rakat elég a háznak...
Ha nem lesz más, akkor számolok. Mondjuk a friss fák még mindig nem kaptak karót, meg tüzifa sem került a pincébe (cserébe szigeteltem a csöveket meg a füstcsőt), szóval majd ha lesz egy nyugodt napom, elgondolkodom :D
Azt hittem ti kapásból rá tudjátok vágni, hogy pl. egy 10m-es előtér három fallal volt x millió forint...
Tégla nem drága (max 100 ezret néztem, de az akcijós), beton sem, tetőre írták 4100/m2 hogy magas, tényleg 40 ezer lenne? Most akkor fél misiből megvan? :D 8 ezer a kátránypapír, arra emlékszem.
Meg az apróságok, amikről fintom nincs. Jó, legyen bent szigetelés is, mennyi, 30-70 ezer? Meg gondolom az anyagár mint munkadíj, meg megint az anyagár min papírmeló :D
Oké, egy méterre felteszed a terasz/tégla előteret. Lesz három métered, mínusz tető mínusz vagy 15-20 centi, mert nem indíthatod egyből az ereszből a kistetőt. Végül is ja, beleférhet 4 méterbe... :D
Egy gondom lenne vele, hogy pont ott megy be a víz a házba, már ha a nagyobb verzió játszik, nem a 9m2-es.
Nagy valószínűséggel nem váltja ki, pláne ilyen ritkán. Az alaptest szélességi mérete (átmérője) a teherbírás képletében szerepel, mint írtam kétszer olyan széles (vagy átmérőjű) alaptest teherbírása több mint kétszeresse a kisebbnek. Ugyancsak belejátszik a teherbírásba, hogy az alapozási sík fölött milyen vastag talajréteg van. A kisebbik számít, lásd pincefal. Azt tudom javasolni, hogy meg kell bízni a STATIKUS TERVEZŐBEN, (ha még nincs sürgősen szerezni kell egyet, mert építész ide már nem elég) mert ő van a legtöbb adat birtokában, ő ismeri a legjobban a helyszínt, a talajt és a terheket. Ha valamiért nem megbízható a statikus, akkor kell szerezni helyette egy másikat.
A lösz az erősen roskadás veszélyes, arra külön előírások vannak. Az agyagos-lösz az már nem egyértelmű, de egy használható talajmechanika nagyban megkönnyítené a döntést. Minden esetre jó lenne ha nem csak cseppenként jönne az információ. A minimum, hogy a terepszinthez képest (+/- 0,00m) hol van a pince járószintje (-x,xx m), honnan indulna a kút (cölöp)alap (-y,yy m) milyen mélyre menne le (-z,zz m). Meg azt sem árt tudni, hogy mennyi a lösz szervesanyag tartalma.
Ha a 200 mm átmérőjű furat a pince alól indul akkor sokkal rövidebb is. Ebben az esetben a teherbírása még kisebb az előbb részlezett okok miatt. A kútalapot nem helyettesíti. Az más kérdés, hogy kell-e kútalap, de azt ennyi információból nem lehet eldönteni. Pl. erősen talajfüggő többek között.
A 200 az milliméter? Gondolom igen. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mivel állítanak elő egy 5 méter mély, 20 cm átmérőjű lukat. Ehhez célgép (mikrocölöpöző) kell, de abban nem vagyok biztos, hogy ilyen kis átmérőjűt tud csinálni. Egyébként ezek - ha csak nem sziklára van állítva - akkor komoly eséllyel lebegő cölöpök lennének, azok teherbírása erősen talajfüggő (súrlódással működnek). A kútalap az támaszkodó jellegű.
Ez még csak egy távolabbi terv. Előbbre való a szigetelés is :D
Csak ha azt mondjátok, hogy pl. 750 ezerből bőven kijön - gondolom én, miért ne jönne ki max 9m2? -, akkor lehet egybekötöm a hőszigetelős projecttel.
Az új tetőt nem fogom fölé kiengedni, mert arra már nem futja a csóró magyar fizetésekből :D
Valahogy be kéne varázsolni a derékszög két szárára a lapostetőt, mondjuk a meglévő eresz alá. Pl. két gerenda a falba vízszintesen és arra rá, csinálnak ilyet, vagy pár oszlop, a másik két oldalon meg kiásni az alapot, betonozni, és összekötni a kettőt :D a terasz így lejjebb kerülne, mint a ház padlószintje, ezért oda kéne még egy lépcső, valahogy. De ha a régi lépcső megmarad, akkor az már nem venne el plusz helyet a 6-9m2-ből. Egy-két ajtó, aztán jók is lennénk, no meg valami falazat :D csak ugye nem tudom mennyibe kerülne egy ilyen móka.
Nalunk is betonoztak, igaz "csak" keritest, viszont hajnalban fagyott, volt -1-3 fok is akar egy rovid idore. A beton onmagaban hot termel, de a tetejet (zsalukovek kiontve) megcsipte a fagy szerintem nalunk. Atfagyni ilyen enyhe fagyban nem tud, persze ez nem szerkezeti beton, igy nem is izgat annyira a dolog...
most en is azt neztem, hogy melegedes lesz, szerintem ha az elorejelzes bejon, akkor nem lehet gond.
ha nagyon felted takartasd le, lehet meg is csinaljak... :))
nekem az a tapasztalatom, takarni, zsaluzni, maszkolni a komuvesek qvra nem szeretnek, elbliccelik...
Szia! A 4100Ft fölötti m2-re vetített tetőszerkezeti komplett munkadíjad szerintem magas. Itt mifelénk 3000 pénz nettóért készítik és ebben minden benne van, kivéve az eresz dobozolást.
A tetőcserénél megmaradt kis pénzecskénket üveggyapot hőszigetelésre költeném.
Helyiségnek csúfolni egy lépcsőt? :D tényleg csak a lépcső van benne, meg annyi hely, hogy két ajtó ki tudjon nyílni. Ja, meg van egy lámpa a plafonon, mi hülyék tetettünk egy kapcsolót a lépcső aljára is, de arra nem gondoltunk, hogy a lámpát át kéne tenni a falra, és könnyebb lenne izzót cserélni :D
Egyébként én is +1 ajtóra gondoltam. Csak ugye jó lenne lemenni a teraszról a másik irányba is, az már három ajtó, +1 amit leszedtünk :D
Meg az sem mindegy, merre néz az ajtó, pl. nagy tárgyakat hogy tudsz cipelni. Pedig a legjobb lenne a jelenlegi ajtót megszüntetni, és a másik falra egyet, csak akkor ugye cumi van :D de ha az új lépcsőnek nem lesz korlátja, megoldható a dolog.
De ez még csak egy nagyon távoli terv, pusztán kíváncsi lennék, mennyiben állna meg egy fedett terasz, vagy előszoba, vagy szélfogó.
Igen, most itt is -1 volt éjszaka, de a szerelőbetont hétvégén akarják beönteni, amikorra 4-6 fok körüli éjszakai és 13-16 fok körüli nappali hőmérlékleteket jeleznek előre hétvégétől egészen jövőhéten.
Itt igazán a kérdés az, hogy ha ez még sem jön be és a mostani hasonló idő lesz, tehát éjszaka már -1, -2 fokot is mondhatnak, akkor erőltessem-e az elhalasztását a szerelőbeton öntésnek, illetve, hogy ha bejön az előrejelzés, akkor gond nélkül megoldható-e.
Akkor kérlek írj egy e-mail címet, és küldök egy képet.
De írtam, ha nem muszáj, akkor nem bonyolítanám túl, ha azon múlik az olcsóbbság :D
Ablak helyére ajtó, az gondolom nem gond. Vagy meghagynánk a jelenlegi lépcsőt, vagy újat csinálnánk. Valahogy összevariálnánk, de nem ez a lényeg, hanem hogy mégis mennyibe kerülne egy ilyen móka. Lépcsőt amúgy nem látják, tehát nem fontos hogy le legyen papírozva :D
Vagy külön helyiség lenne a jelenlegi lépcső, vagy az ablak alatt padlóig ki lenne bontva a fal - mondjuk az külső fal, szóval... -.
De ha egy terasz kevesebb papírmunkával jár, meg túl sok lenne falazni, akkor lesz esetleg terasz, utána meg egy tető fölé, majd két fal :D (esetleg faoszlopok, bármi ami lehetséges) rengeteg helyen csinálnak ilyen kis előtereket, nem hinném hogy bárki is törődne vele.
Mik egyáltalán a lehetőségek? Egy zárt fa szélfogó ellen mi kifogás lehet? Max annyi, hogy egy méteren van a padlószint.
Ha éven túl találok másik ingatlant, mennyivel kell több illetéket fizetnem, vagy milyen “szankcióval” jár?
4 % vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, – ha egy éven túl talál másik ingatlant. Ha egy éven belül, akkor az eladott és vett lakóingatlan pozitív különbözete után fizeti a 4 %-ot. Az illetékkedvezmény csak egy éven belüli adás-vétel esetén érvényesíthető.
2008-ban vásároltunk egy ingatlant, amit most 2014-ben eladtunk. Az eladási árból ugyanezen évben vásároltunk szintén egy ingatlant.
Pozitív különbözet maradt, amit jelzáloghitelre fizettünk a banknak. Mennyi illetéket kellene fizetnünk?
Lakóingatlanok esetében ha valaki egy éven belül az eladott ingatlana vételárából másik lakóingatlant vásárol, (pl. 8 Mt-ért eladott, 10 MFt-ért vett) a különbözeti 2 MFt után kell csak 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.
Személyi jövedelemadó tekintetében megszűnt az a lehetőség, hogy 1 éven belül adómentesen az eladott ingatlan vételárát új lakás vételárába lehessen befordítani.
Amennyiben tehát a lakóingatlan eladására 5 éven belül kerül sor, mint ahogyan azt vették, a különbözetet 16 % SZJA-val kell leadózni, figyelembe véve az adókedvezményeket.
Köszi. Csak azt nem találtam benne, melyik időpont számít. Logikus lenne a szerződés aláírásának időpontja, de mikor lehet ebben az országban a logikára alapozni bármit is? :-)
"A vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az illetéktörvényben foglalt feltételeknek megfelelt."
Bocs, hogy itt kérdezem, de nem találtam rá topikot. Illeték ügyben kérdeznék, ha valaki tudja a tutit. A régi lakás eladása és új lakás vétele közti egy év hogy számít? Szerződések kelte? Birtokbavétel? Idén tavasszal adtunk el egy lakást, és most keressük az újat, csak nem szeretnénk kifutni az egy évből, és aztán teljes vételár után illetéket fizetni.
Régi valószínűleg azbesztes hullámpala tetőfedés mennyire időtálló? Tehát ha régi, mohás stb a tető attól még működhet akár 50 évig is úgy hogy nem megy tönkre? Mennyi lenne ezeknek az élettartama? Tehát a hullámpala a szétfagyásra mennyire hajlamos? Illetve a jégesőt jobban vagy rosszabbul szereti mint a cserép? Mert a síkpalát öli pl a jégeső..
A kötésgyorsítóval az a baj, hogy a bedolgozási idő drámaian lecsökken és az intenzívebb hőfejlődés miatt repedékenyebb lesz. Ilyenkor még szerintem nincs rá szükség.
Az első 2-3 nap a legkritikusabb. Ha utána finoman nedvesen tudod tartani a locsolóvíz kordában tartásával már sok baj nem lehet. Amúgy ha a talajon fekszik akkor max a felső része tud fagypont alá kerülni hiszen alulról nagy hőtehetetlenségű tömeg van. Én még nem aggódnék. Én is télen betonoztam, takargattam és semmi baja nem lett.
Azért lenne fontos, mert most hétvégétől mondd jobb időket még éjszaka is, tehát 4-6 fokokat, napközben meg 15-16 fokot. Azt olvastam, hogy a betonnak azért kell legalább 3-4 hét, amíg szinte teljesen megköt, illetve 5 fok alatt nem nagyon.
A kérdés, hogy mennyi ideig legyen meg ez az 5 fok feletti hőmérséklet. Tehát elegendő-e pl a 10 cm-es szerelőbetonnak, ha az első 5-6 napban van stabilan 5-15 fok közötti hőmérsékleten és utána bejöhet pár mínuszos éjszaka.
A beton 5 fok felett megköt, alatta nem de amíg nem fagy meg baja sem lesz. Ha reggel öntitek és utána letakarjátok fóliával több rétegben ezekben az időkben még semmi baja nem lesz. Ebből a szempontból az első pár nap a kritikus. Valamint nem szabad locsolni csak precízen letakarni fóliával mert ha fagy a locsolóvíz ellenséggé válik, azonban a letakart beton a fólia alatt nem szárad ki.
A szerelőbetont valószínűleg pénteken, szombaton öntenék.
Ekkora elméletileg napközben 12-15 fok lesz, míg éjszaka 4-7 fok között. De csak 5-6 napig, utána leesik a nappali hőmérséklet 10 fokra és az éjszakai 0 fokra.
Ez esetben működhet még biztonsággal a 10 cm-es szerelőbeton öntése és kötése, szilárdulása? Nem tudom, hogy hány "melegebb" nap szükséges ahhoz, hogy elegendő szilárdsága legyen a szerelőbetonnak.
Aggódok kicsit, mert a kivitelezőnek nyilván az az érdeke, hogy minél gyorsabban pörgesse, de nem szeretném, hogy ebből később komolyabb gondok legyenek.
A szerkezetépítésnél körülbelül hány napot igénybevevő folyamat? Azért kérdezem, mert a kivitelezőnk igen haladósra veszi a dolgát, de remélem ennek nem a szerkezet látja majd kárát.
1) Sávalap beöntését követően mennyi idő után lehet rárakni a zsalutéglákat?
2) Szerelőbeton kiöntése után mikor lehet a teherhordó falazatatot pakolni?
3) Teherhordó falazat felrakása után mennyi idő mire az e-gerendás födémrendszer felkerülhet és a felbetonnal együtt átadható az ácsoknak a terület?
A beépítési %-t, szintterületi mutatót (ha jól mondom) stb. módosítja. Engedélyköteles munkák. Ha a teherhordó falhoz, lépcsőhöz nyúlnak az is. Az a nagy helyzet, hogy nem sok olyan munka van ami nem engedély vagy bejelentés köteles.
Leszedi ezt írtam, meg azt is hogy visszajön, ha nem szellőztet és fűt rendesen. De hiába fűt és szellőztet, ez a meglévő folt ott marad, ezért kell a szavo.
Szóval támadt egy ötletem, csak nem tudom mennyibe fájna. Adott a ház bejárati része, amiből a nappali nyílik, nappali + bejárati rész ,,L'' alakban.
Ha én szeretnék egy fedett, oldalfallal rendelkező teraszt, vagy megnagyobbítani az előszobát, az mennyibe fájna? A ház tervrajzán a gerendakiosztás csak a lépcsőig tart, a lépcső fölé nincsenek gerendák rajzolva, annyi van odaírva, hogy ,,mon. b. lemez''. De még a rajz megtekintése előtt arra jutottam, hogy nem kéne falat bontani, csak a lépcsőt, és lenne ott egy tároló rész. Meg ugye jövőre tetőfelújítás, tehát jobb és olcsóbb lenne kikapni a két ablakot, majd egyet visszatenni, esetleg mellé egy újat - az egyik elégg bóvlinak néz ki -. A ház 4 méter magas, ebből az első méter a lábazat.
Két-három méter széles lenne maximum az előtér/terasz/előelőszoba, és 3 méter hosszú, két variációra lennék kíváncsi (tégla/ytong fal ablakkal, tetőben és falakon hőszigeteléssel, vagy pedig faoszlopos fedett terasz, esetleg valami ablakszerűséggel), ha valaki tudna kb. árakat (pl. 1-2 vagy 2,5-3 millió között) mondani, megköszönném.
Mennyibe kerülne ez a kb. 6-9 m2 úgy, hogy két falat kellene felhúzni - ajtót és ablakot gondolom át tudnánk helyezni, nem kellene kidobni ha kijön sérülésmentesen -, és fölé egy egyszerű, mondjuk minimális lejtésű tető? Terasz esetén ugye +1 ajtó kellene még, milyen lehetőségek vannak, ha pl. télire egy kicsit melegebb legyen, mint kint? Láttam átlátszó műanyagokat, gondolom olyan hű de nagy meleget nem csinálnának.
Gondolom építési engedély köteles (ha annyi az anyag mint a papírmunka, akkor ugye minek :D ), ezt ki lehet játszani valahogy? Esetleg szélfogó vagy hasonló néven felhúzzuk akár téglából, majd átvétel után kap ajtót-ablakot?
A penészírtó tényleg nem segít. Egyszer leszedi maximum. De ha nem változtat a szokásain szellőztetés terén, akkor újra meg fog jelenni.
Ennyi erővel írd a másik véglet megoldást; vastag hőszigetelés felül meg a falakra, nyílászáró csere (amin van szellőztető funkció, amit használjon is), és nem lesz penész.
azt nem tudom de gondolom karakószörcsögön kevésbé szőröznek mint a 11. kerületben egy műemlék védelmi épületen. plusz én azt az infot kaptam hogy van ahol fütésnek elfogadnak egy elektromos olajradiátort is van ahol nem.
használtan vettem a házat. igy ezt nem tudjuk meg. amugy ez az emeleti térdfal ami bepeneszedett. mindegy jobba ugyelek a szelloztetesre meg jovohéten veszek egy szárítógépet mert a két gyerekre elég sokag kell mosni es jobb hiján bent száritunk.
Ha fal ázna kivülről, akkor ledobna a glettet egy jó nagy felületen, nem penészedne.
Nem ismerem a házad szerkezetét.
De:
A falazat tetején van egy vasbeton koszorú, általában 25cm magass, az tartja össze a falakat és abban vannak bekötve az oszlopok és a födém vasalata (ami 13 vagy 15 cm vastag). A koszorú külső felén kell legyen egy talpszelemen, ami a szarvazatot tartja. Te leszigetelted a falat az ereszig vagy a koszorú tetejéig és rázártad az ereszt.
A talpszelem alatt-felett, hogy szigetelted le a sarkot? Hogy szigetelted le a födémet vagy a tetősíkot?
Meg kérdezem itt is , ez a topik úgy látom jobban pörög. Hátha valakinek van tapasztalata a közelmúltban használatba vételi procedúrával.
A használatba vételi engedélyezés, ellenőrzés hogyan zajlik a gyakorlatban? Mennyire méricskélnek a tervrajzhoz képest? Gondolok itt ilyenre, hogy egy régi házat újítottunk fel és egy szoba lett hozzá építve. Na most a régi házon semmi sem derékszög ( és függőleges) Az egyik szoba elülső fala 22cm-el szélesebb mint a hátsó fala. Persze a tervrajzon derékszögűnek van rajzolva. Emiatt a hozzáépített szoba sem pontosan olyan méretű ( elhelyezésű) mint a tervrajzon. Vagy pl, a wc egy kicsit nagyobb lett mert a mellette lévő helyiségben a kémény és a kandalló úgy adta ki. Ez érdekelne, hogy a tervrajzhoz képest milyen pontossággal ellenőriznek? Mire számítsak?
Fantasztikus ötlet, nézegesse élete végéig. Szavo penészölő segít rajta. Eltünteti nyom nélkül pillanatok alatt. Az újbóli kialakulást viszont akadályozza meg.
Ha emlékezetem nem csak, két héttel ezelőtt majd egy hetet folyamatosan esett az aső... Ez is számít, ha esetleg akkor ázott a falad kívülről?!
Ha abba a szobába van a klímád, akkor hatékonyabb ha ott páramentesítesz. Márameddig tud, ebben a hülő időben. Mondjuk szerintem jobban jársz, ha ott fűtesz vele. Eredmény hasonló csak még meleg is lesz ;)
mi a jobb??? ha cűtök kandallóval gáz helyett vagy ha járatom az inverteres klímát dry módban. de az azért igy is hűti a szobát rendesen. a kandallo a fsz en van. a szobák az emeleten. a pára az hova megy???
Nálam szétnyílóval készült a gipszkarton mennyezet és elég sok maradt meg belőle. Amit a gipszkartonos ajánlott az gyakorlatilag kihúzható volt kézzel. Ami én tudtam venni annak kampós volt a szára, ezért vettem 1m-es menetes szálakat és olyan hosszú függesztőket gyártottam belőle, hogy pont jó legyen. Aztán a horgos részt kicseréltem ezekre.
Ha esetleg érdekel, ami megmaradt kb 50-100 darab, akkor keress nyugodtam.
Nálunk is volt most földmérő, aki kitűzte GPS-szel az épület sarokpontjait.
Viszont ha ez alapján építjük meg a házat, akkor pár dolog nem volt a tervhez képest stimmelni, mármint, ami a jelenlegi telekhatárokat illeti (amik elméletileg megintcsak jók...).
- Az előkert a terven szereplő 3,1 méter helyett csak 2,85 méter lesz (ha a jelenlegi kerítéshez mérem)
- A szomszéd felőli "oldalkert" pedig 1,5 méter helyett legalább 1,65 méter (ha a jelenlegi kerítéshez mérem)
A földmérő széttette a kezét, mondván ő a koordináták alapján dolgozott, eszerint ott kell lennie az épületnek. Foglalkozzak komolyabban a dologgal, vagy ebbe semmilyen szerv nem fog belekötni?
Belőnnék egy 1oonm alapterületű házat, elintézném a papírokat a mazárdolható házra két-három tűzfallal és nem készíteném el a manzádot. A földszint feletti betonlemezre tennék 3ocm kőzetgyapottot, kihagynám a csonkokat a szerelésekre, eleve úgy méretezve mindent, hogy elég legyen a manzárd lakófelületére is.
Ha arra kerül a sór, hogy bővitsek, beépítenék egy szép falépcsőt, megcsinálnám az egész manzárd beosztását gipszkartonból és a hőszigetelést is felhasználnám a tetősíkon. Olcsobb.
Akkor a következő lépés a határolószerkezet lennne, ebből a falat látom több oldalról problémásnak. A bekötés lesz az első gond a régi falba. Azután a hőhídmentes kialakítás a sávalapon. És ráadásul a régi épület külső felületei belső felületté válnak, homlokzati hőszigetelő rendszerestül...
Akkor csináljátok meg az alapozást egybe, ami ugyebár normálisan úgy van megcsinálva, hogy a zsalukő lábazat első sora a föld alatt van.
Magyarul lesz egy egybevasalt alaptested, csak a 100 m2-es részen visszatemeted.
Tökmindegy milyen a falazat, ha bővités lesz, és nincs egybe az alaptest, akkor nem szabad a falakat (sem) összekötni. Egyedül a tetőszerkezet viseli el a különmozgást, tehát a talpszelemen már átfuthat a meglévőből a bővitménybe.
Nálunk a vízakna alját nem lehet betonozni nagy szemű kaviccsal töltik, hogy csőtörésnél elszivárogjon a víz. Amúgy Baumit C20-as zsákos betonnal tökéletes, olcsóbb mint az esztrich.
Egy kb 1m2-es régi vízakna aljára kellene egy betonréteget csinálnom (a zsomp kivételével), hogy átvegye a vízművek. Milyen vastag betonnal számoljak? Zsákos esztrich jó lesz ide? Köszönöm a válaszokat!
Az arányok hozzávetőleg úgy néznek ki, hogy 50 m2 épül fel, később pedig kb. 100 m2 épül hozzá. Elfelejtettem, van még egy nehezítés, terepsíkból kiemelt lesz az épület (fél méter). Ezért viszont a 100 m2 vasbeton lemez valószínűleg nem készülhet majd el egyszerre. Beruházásnak is nagy volna, de terasz gyanánt is túlzás.
Sík területen valósul meg, talajvizes, ezért pince nem készül, enyhén belvízveszélyes területen, a normál talajvízszint 2,5-3 m.
Erre elég tág határok lesznek. Kb 200 m2 beépíthető. Építménymagasság csak maximálva van a szabályozásban, jól tudom? Ez esetben emelet nem épül. (valószínűleg sosem)
A prokoncepthez hasonló falszerkezeteket nem tudom, hogy hogyan szokás bővíteni.
Érdemes -ahogy előttem is írták - első körben megcsinálni a sávalapokat és erre a vasbeton padlólemezt amit a következő ütemig terasznak lehet használni. A vasbeton lemez fölső szintjét úgy kell meghatározni, hogy elférjen rajta a második ütem padlórétegrendje is. Lehet a beépített és beépítetlent egy dilatációs hézaggal elválasztani a sávalap fölött, akkor kevésbé lesz hőhidas. A lemezt azért jobb első ütemben megépíteni mert minden újabb jelentős tehernövekedés hatására az alap süllyedni fog. A vasbeton lemez így előterhelésként funkcionál. A vasbeton lemeznek még az az előnye is van, hogy a válaszfalakat oda teszem ahová akarom.
Első körben a helyi szabályozással kell tisztában lenni, mert korántsem biztos, hogy az épitménymagasság, vagy a beépithetőség/szintterületi mutató enged teret ilyesminek.
A földszinti bővitésnél mindig az a gond, hogy mellé kell alapozni a meglévő épületnek, és a két épületrész külön mozog. Ha ki van találva mekkora lesz a bővitmény, érdemes most az első ütemmel együtt megcsinálni az alapozását.
Vannak olyan építési rendszerek komplett ami egy habból készült elemeket tartalmaz amit betonnal kell kiönteni. Előnye, hogy egyben van a szigetelés és később könnyen bővíthető. Vagy Hagyományos ház de akkor olyan födémet kell kialakítani, hogy a bővítés irányába ne legyen a falnak tartószerepe.
Sziasztok! Régen jártam a fórumon, bár néha beleolvasok, hátha érdekes, így tettem most is. A görög családok szoktak úgy építkezni, hogy felhúznak egy szintet, és amikor 2-3 évtized múlva felnőnek a gyerekek, ők ráépítenek egy emeletet, majd nem ritkán ahogy bővül a család, már három szintes lesz a ház.
Egy ehhez hasonló project lenne soron, de földszinti bővítéssel. Nevezzük úgy, hogy víkendház épül, ami egyszer majd családi házzá bővül. Az emeletráépítés itt sem hátrány, de nem feltétel. Milyen épületszerkezeti megoldások jutnának eszetekbe? (egy nehezítés, hogy a határolók hőszigetelését is némileg modulárisra kell benne venni)
Nagyobb épületnél, amit lemezalappal kell csinálni megmérik a törtköréteg teherbírását.
Van egy kb. 25cm átmérőjű hidraulikus henger és egy mérőállomás (nyomást közvetit a talajra és méri a benyomódást), és rátesznek egy 15 tonnás gépnek a felét, mondjuk egy úthengert, ami pont a talajt tömörítette. Az egyik munkánál, -7.5 méteren, nem jött ki, pedig volt vagy 7ocm kő betőltve és tömörítve. A geós valamit elrontott, egy homokos talajt kaptunk, ami nedvesen lányult.
Burkolo is mondta, nagyon profi a srac, megbizom benne.
pont ezzel kapcsolatban emlitette azt is, hogy most illetve egy ideje divatos a fuga nelkuli lap, de azt se szabad ugy rakni a hotagulas miatt. nekem azt mondtak, hogy az ardex nagyon jo minosegu cucc.
teszek felre sok lapot, nehogy kesobb baj legyen, ennek ellenere termeszetesen nem szeretnem, ha vissza kene jonni kesobb javitani a hidegburkolatot, megha garanciaba is tortenik, mekkora gaz lenne mar...
Akkor marad az, de egy webkamerát minimum ráállítanék, tehát nem is vagy sokkal előbbre a 30 ezerhez képest :D
Mint írták, használt cucc. Most hogy mennyi az esélye hogy az új beszarik, vagy az eddig 5 évig hibátlanul működő használt, nem tudom. Én nem szeretem a használt cuccokat, ezért elvenném azt a 20ast a borítékból, inkább vennék jövőre egy m3-rel kevesebb fát ha nagyon muszáj...
Egy átlagos lakóház lakószintenként kb 1000-1200kg/m2 fallal együtt, zárófödém 500-600 kg/m2. Fenti értékek már biztonági tényezővel föl vannak szorozva.
:( használt grundfos van nekem is és nem is olyan rég használt 5 éve új vóóót de lényeg én nem tudom a lényeg nem keringeti meg a vizet le szedtük és olyan mintha a tengelye kotyogna vagy valami ilyen lotyogó kotyogó hang jön belőle :( és csak rettentő lassan pörög. ismerősöm azt mondta ne kinlodjak vele valami el éghetett bent ezér kuka a cucc vegyek újat.
és most nincs pénzem a drága márkás darabra ami lehet megint csak 5 évig bírja :(
Es ami az aktualis kerdes, 5-6cm vastag esztrich, 0-4 es c20-25, muanyag szal erositessel.
F2 vagy F3 volt asszem, tobb szakaszban szallitott mixerbeton.
15 cm 150-es austr. Lepesallo alatta, padlofutes csovek 6-os vashalon.
befutve meg nem volt.
talatunk egy repedest, ami konnyen eszreveheto, mondtam a burkolnak, aki jelezte van meg azon kivul egy pici meg egy hosszabb hajszalrepedes is amit ő eszrevett.
az egyik eseten egy folyoso vege, ahol szerintem a sok cso miatt gyengulhetett meg a dolog, azt megertem, viszont a masik ket helyen dunsztom sincs...
dilatalas van benne boven.
mi a tokomer repedhetett meg???
amire meg gyanakszom, hogy nem volt eleget pihentetve, hanem relative hamar belementek a hazba vakolni alvannyal ugye..
vastag nagy lap lesz lerakva, 20x120-as, felxibilis ragasztoval, ardex x7 ugy remlik.
Én a kútba vettem egy szivattyút így ,,olcsósítva'', egy évet ment, majd kiderül meddig bírja, gondolom itt már attól is függ, hogy hétfőn vagy szerdán, nappal vagy éjjel rakták-e össze a gyárban...
Nem biztos hogy kínai, lehet hogy kamionról pottyant, vagy kétszer vett példány...
Ott a Grundfos, harminc évig elmegy, harminc ezer pénz, ha nincs vele baj, az mégsem 50-60. Az tuti megbízható, ha nem szarik be :D :D :D de ennyi erővel egy 80 ezres is tönkremehet öt év után - mondjuk garancia nem tudom hogy van rájuk -.
Egy nagyon rossz minőségű talaj teherbírása 10tonna négyzetméterenként!!! Egy átlagos talajé 20-25 tonna/m2. Ebből következik, hogy:
- A beton lemez vas nélkül is megállna, ha nem kéne számítani aláüregelődésre illetve a nem egyenletes tömörítésből származó süllyedéskülönbségekre.
- Ha megvasalom a lemezt és az van 15 cm vastag akkor elég nagy üregek kellenek alája, hogy megroppanjon.
- A lemez alá ajánlatos homokos-kavicsot (sódert) tenni legalább 20 cm vastagságban a fölfagyások elkerülése végett.
Ez idáig mindenféle teraszra igaz.
Ha a terasz nincs kiemelve a terepszint fölé csak néhány centire
- A lemez széleit fagygerendával szokták lezárni, de ez messze van méreteiben a sávalaptól.
- Ha a terasz ki van emelve akkor a tersz alatti feltöltést oldalt meg kell fogni egy támfallal. Ez lehet talpas támfal is, aminek a talpa a terasz alatt van és a feltöltés súlya akadályozza meg, hogy kiboruljon.
- Ha a terasz nagyon ki van emelve, több lépcső, akkor komolyabb lezárás kellhet oldalra.
Tudom már volt téma. Valaki el is akart tántorítani, de én azért csinálom.
Szerintetek kell attól tartanom, hogy jelentősen megnyomhatja a szél az épületet? Eddig lapostetős kátrányos volt, most csináltam rá a képen látható tetőt. Minden egyes 30*30as lábnál átfurtam a födémet és lecsavaroztam a betongerándákhoz, betonfödémhez, súly a falakon van. A képen látható jobb oldala készülget a tetőnek. Tehát végig úgy fog kinézni. Ck lap. Kis hullámpala fent. Ez az éaki oldal. https://picasaweb.google.com/108451889274015621828/2015Oktober28?authkey=Gv1sRgCLGk49a-47fbyAE#6210743477228397570
Biztos nem kerül a jövőben beépítésre, mert ez esetben a nappali nem kapna elég fényt. A teraszra csak egy fedett pergolát akarunk majd rakni, amit 4-5 pillér tartana (Vagy fából készült, vagy zsaluból).
Az elejétől kezdve így terveztük, nem is gondoltam eddig arra, hogy a teraszhoz felesleges lenne a sávalap. Akkor mire fektetem a zsalutéglát? Azt hittem ennek az a menete, hogy:
- Sávalap
- Zsalutégla
- Beton
- A beton alatt nyílván feltölteni amennyire szükséges megfelelő tömörségű anyaggal
Ezek szerint akkor nem is lenne szükség a sávalapra?
A 30cm sávalap az mihez lesz? Ugyanis ha a tersz alatt nincs vasbeton lemez akkor a sávalap szerepe megkérdőjelezhető. Szegélylezárásnak jó, másnak nem, mert a terasz az alatta lévő talajra fog támaszkodni, nem a sávalapra. A saját házamnál a terasz ugyan olyan sávalapot kapott mint a főfalak. Ez jól is jött, mert asszony menetközben meggondolta magát, hogy építsük be a tetőteret, a terasz sávalapjára szemrebbenés nélkül rá lehetett tenni a tetőteraszt tartó oszlopot. Ezen kívül ha valaha a teraszból szobát akarok csinálni símán megtehetem anélkül, hogy kettérepedne. Érdemes elgondondolkodni azon amit írtam, mert pénzben jelentéktelen, viszont a bővítés gond nélkül megy.
Nyilván nem (egyébként a leendő alaptól nem messze van is egy sávalap egy már nem létező kutyakennelé :)).
Csak nem akarom rejtegetni sem, nem akarom azonnal betemetni földdel, ahogy készen van. Illetve mi történne akkor, ha pont akkor jönne ellenőrzés, mikor éppen öntik be betonnal...
Sávalapot teraszhoz engedély nélkül is készíthetünk?
A terveken nem szerepeltettünk teraszt, mert sajnos nincs most keret a megépítésére, de idővel szeretnénk a házhoz építeni. Abba bele lehet-e kötni, ha ennek a sávalapját is megcsináltatjuk most, hogy később ne kelljen a házhoz toldani? A sávalap be lesz takarva földdel mindaddig, míg nem kívánjuk megcsinálni a teraszt, amelyhez később kérni fogunk engedélyt is természetesen.
Ebbe beleköthet a hatóság? (Nem lesz semmilyen felépítmény, csak a föld alatt lesz ugye a 30 cm széles sávalapja a leendő terasznak).
A gravitációs lefolyórendszerekről a Magyar Nemzeti Szabványok Jegyzéke is pontosan rendelkezik. Egyéb esetekben a csatorna hálózat anyagának minőségétől függően (szilárdság, felület, tokozás) 3 ezrelék és maximum 1 százalék között kell lennie. Az ajánlott csőtest anyaga: KG–PVC, az ajánlott átmérő: minimum 110 mm legyen.
Ha van egy zsírosabb ügyfeled és kér egy egyedi házat és Te szépen kidolgozod a funkciókat, meg a volumeneket, rajzolt pár belső megoldást (nyílászárók, vaskonszignáció, csempe és mennyezetkiosztás) és a külső rendezést es a kerítéseket (+ szerkezet és gépészet- mindent anyaglistával) , valamint eljársz helyette minden papírt az engedélyig, aztán kimész kéthetetente művezetni egy órára és elmész kétszer vele csempét választani- és tetszik neki, nem fizeti ki a ház árának a 3%-át?
Én egy komplett kiviteli tervet elkészitek egy hét alatt, ha csak azzal foglalkozom.
- kitűzési terv
- alaprajzok
- falazási tervek csomópontokkal
- minimum 5 metszet
- tetőszerkezeti terv
- csomópontok 15-20 db
- homlokzati hőszigetelési terv
- helyiségenkénti hőigény számitás
- nyilászáró és egyéb konszignációk
- homlokzatok
- árazatlan és tervezői beárazott költségvetés, plusz anyagkiirás épitészetre és statikára
- 3D bejárás
Közben a statikus:
- alapozási terv
- vasbeton szerkezeti tervek (pillérek, gerendák)
- födémterv
- vashajlitási lista
Mivel sok éve ezt csinálom, és rengeteg munkánk van, bizton állithatom, hogy meg lehet csinálni ennyi idő alatt, és a visszaigazolások alapján jól is van elkészitve, mert általában tervezői művezetőként végigkövetem az épitkezéseket, így kapok a fejemre, ha valami el lett baszva.
Az árakról lehet vitatkozni, én már a drágább kategóriába tartozom ezekkel az árakkal... 3 évvel ezelőtt a felét tudtam csak elkérni egy kiviteli tervért.
-
Mire egy családi háznál megcsináltatja az ügyfél az engedélyezési tervet, kiviteli tervet (épitész, statika, gépész), közel van az 1 millió Ft-hoz, és egy kapavágás nem történt még. Külföldön ez nem sok pénz, de itthon dobnak egy hátast, amikor leirva meglátják.
Itt ahhoz vannak hozzászokva, hogy max 200e Ft-ért van egy terv, aztán a kőműves abból megoldja. Hetente 8-10 árajánlatkérést kapok kiviteli tervezésre, ezek 95%-a sokallja a fenti árat.
Az a vicc az egészben, hogy egy normál méretű és kialakitású családi ház komplett kiviteli terve (épitész+statika) 4-500e Ft, ami tartalmazza a rendes költségvetési kiirást is.
Én nem csinálok költségvetési kiirást engtervből, de van egy barátom, aki ezzel foglalkozik. CSAK a költségvetési kiirásért elkér 120-150e Ft-ot ilyen esetben.
A kiviteli terv sem garancia arra, hogy amit fizet azt kapja (nem kevesebbet) mert rengeteg építőanyagból van olcsóbb és drágább. Pld. szigetelésből. Ezt a problémát elkerülendő a költségvetési kiírás tételeiben meg kell adni az anyag minőségét (pld. C20/25-32/KK) és a mennyiségét. (8m3) Nem véletlen, hogy tapasztalt megrendelő költségvetési kiírást minimum kér, ha esetleg kiviteli tervet nem is. Az igazság az, hogy kiviteli terv nélkül jóval nehezebb megcsinálni a költségvetési kiírást.
Viszont a szerződés úgy szokott lenni, hogy csak az összeg szerepel benne, valamint az, hogy a kiviteli terv alapján készül, a szerződés mellékletét képező költségvetési kiirás szerint.
Magyarul ha nincs kiviteli terved és/vagy költségvetési kiirásod, akkor magadnak kell leirogatni, hogy mit akarsz a pénzedért. MErt pl a "szerkezetkész állapot" sem egzakt, sokan sokféleképpen értelmezhetik.
A hordozó réteg "hulladék" ragasztott fa, nem fűrészpor meg papír
, "kész parkettának" is hívják.
"
A három rétegű parketta (szalagparketta, készparketta) magas műszaki színvonalú és használati értékű burkolat készítésére alkalmas. Új és régi lakások, irodák, tornatermek és egyéb melegpadlót igénylő helyiségek padozatának elkészítésére egyaránt felhasználható. A táblák csaphornyosan illeszkednek egymáshoz. A parketta stabilitását három, egymásra merőleges szálrendezéssel összeragasztott fa réteg adja meg. A ragasztó általában karbamid-formaldehid alapú műgyanta.
a:A parketta felülete csiszolt, UV kikeményítésu akril-lakkal lakkozott, mely selymes fényével kiemeli a fa színét és hathatósan megvédi a felületet a kopástól és egyéb külső hatásoktól.
b:A járóréteg különböző típusú európai és trópusi fafajtákból készül. Ez a fedőréteg határozza meg a parketta hangulatát, minőségét. Elemei a hossztengellyel párhuzamos erezettel, egymáshoz képest eltolva, úgynevezett szalagmintával helyezkednek el. Ezenkívül készül kettős osztású svédpadló mintázattal, és osztatlan fedőréteggel, amely hajópadló megjelenést ad.
c:A középréteg száliránya a hossztengelyre merőleges, növelve a parketta rugalmasságát, mérettartóságát. Vastagsága lehetové teszi a csap és a horony biztonságos kialakítását. Az alsó és középréteg anyaga puhafa, általában fenyő.d:Az alsó réteg száliránya a parketta hossztengelyével párhuzamos. Vastagsága és anyaga biztosítja a késztermék stabilitását. Hátlapja gyalult."
A befag készített olyan parkettát aminek a hordozó rétegén egy fa réteg volt ami csiszolható 1-2x felújítás célból, mintha a laminált padló műanyag felső kopó rétege fa lenne...
Na tegnap kiderült, hogy ez nem is parketta, hanem valami ősrégi laminált padló. Úgyhogy a kérdés eldőlt, kicseréljük egy olcsó, szép, új lamináltra, aztán meglátjuk meddig bírja.
Tudom ajánlani a régi ÉMIR-t. Abban ugyan nincs szerződésminta, de benne van az összes építőipari tétel. Minél részletesebb a szerződés annál kevésbé tetszik a kivitelezőnek. Komolyabb helyen a Tervező megcsinálja a költségvetési kiírást amit a kivitelezőnek be kell árazni. Így sokkal nehezebb ügyeskedni. A Tervező által készített költségvetési kiírás ára vastagon megtérül.
Tudna esetleg valaki kőműves vállalkozói szerződésmintát mutatni? A kőművesemmel szeretnék egyet íratni, de jó lenne látni másét is, hogy milyen szinten vannak benne kirészletezve az egyes tételek. (új ház komplett kőműves munkája)
Mint utánad ill előttem szólók felvetették a következő problémákat :
"egy jól lerakott fa parkettához. " nehasolítsd a lamináltat
Ahogy jártok rajta recseg-ropog-mocorog a parketta ? Ezekkel is kell foglalkozni.
Tehát tény hogy a parkettánál a szépség az elsődleges szempont, /egy nagyon csúnya parkettás szobánk / de ezt megelőzi a parketta állapota, az hogy milyen a rögzítés, annak állapota. Ha az tökéletes, a szépséghez viszonylag könnyen hozzájuthatunk, mint ahogy írták ill. a bauhaus filmecskéje megmutatja.
A recsegés ropogás általában a szegelt parketták hibája.
Tehát tájékozódj alaposan, pl a parkettás topikban.
Ahogy jártok rajta recseg-ropog-mocorog a parketta ?
Azért a 2200ft/m2 árhoz lehet hozzá kéne még adni pát forintot, amit a szegőléc-rögzítő és/vagy ragasztó költsége képez ! Mert lehet a jelenlegit fel se lehet használni...
Vagy ha ti nem tudjátok lerakni a padlót és felrakni a szegőlécet, akkor annak munkadíját !
A 2200 forintos lamináltat ne hasonlítsd össze egy jól lerakott fa parkettához. Egészen más minőség.
Az egész szobára vetítve mennyit spórolnál? 10e forintot? Anyámnál 15 éve csináltattuk meg a parkettát, azóta is első osztályúan néz ki és ha nem lesz rajta nagyobb tankcsata, akkor még 15-öt röhögve ki fog bírni.
A 7 vagy 8 mm-es akciós 2200 forintos lamináltra mit ígérnek?
Ekkora különbségnél nekem nem lenne kérdés ha a lerakott parketta állapota engedi a felújítást.
Van egy nagyon csúnya parkettás szobánk. Azon gondolkozunk, hogy felújíttassuk e a parkettát, vagy tegyünk le laminált padlót?
Most így néz ki:
Igazából nekem az első gondolatom a felújítás volt, mert az biztos olcsóbb, dehát nem nagyon... ~3000 Ft / m2 lenne a felújítás, és ~2200 Ft / m2 az új laminált padló, amin eléggé meglepődtem. Van valami jelentős, kézzel fogható funkcionális előnye a parkettának? Az, hogy műanyag, vagy fa, abszolút nem érdekel, csak legyen szép és jó.
Most már inkább az új laminált padló felé kezdek hajlani, és arra gondoltam, hogy ráraknám a parkettára. Nem kellene akkor pl. vízzáró fólia, csak kiegyenlítő. Meg arra is gondoltam, hogy meghagynám a parketta szegélyeit, és az alá tenném be a laminált padlót. Esetleg azt csiszolnám, lakkoznám, bár akkor már lehet nem szórakoznék vele.
Szóval ezen töprengek, szerintetek mit, hogy kellene?
Érted te hogy szokás rakni, csak én rácsodálkoztam, azt hittem ha fólia van rajt, akkor oda még egy légyfing sem jut be. Persze szellőznie kell, így érthető...
Tetőt nem lehet, mert beázik, és jövőre úgyis cserélve lesz. Mondjuk mondta az ács, hogy a havat behordja még fóliával is. Lehet körbe mégis csak teszünk páraáteresztőt. A falak majd kb. két év múlva lesznek szigetelve. Az ajtót meg nem akarja visszatenni a zasszony, mert már hogy mutatna úgy az összkép, szép ott az a két díszfüggöny :D :D
Marad a külső ajtó szigetelése, aztán majd folyt.köv.
igen fűtőkábeles fűtésben gondolkodom, ilyen 3mmes szőnyeg, amit nem a betonba kell rqkni hanem csak a cseperagasztó megy rá és rá burkoló lap,
Az ötlet nem hűlye ilyenben is gondolkodom, csak legyen ugye full víz zárt hogy ne kedjem penészedni rohadni semmi, jó mondjuk ez nem egy lakás lesz hogy 50évre van tervezve, de azért min 10et ki kellene bírnia.
Szerintem a házzal együtt épült a lépcső, aztán csak lejárólapozták, szóval a 30-40 éves technológia lehet beépítve. De a másik falon akkor miért nem, ott hidegebb? Ott van az udvar, míg a vizes falon a szoba.
Köszi, majd meglátjuk, lehet nekiugrunk, ha megússzuk ilyen 10-20 centis vágással.
A vízszigetelés kb. méter magasan van, a beázás meg kb. fél méter magasra jön fel az udvarhoz képest, és vízszintes. Járda egy oldalról van, illetve az ajtó másik felén is, de ott nem vizes a fal.
Ahol nem ázik be, ott beton járda van, ahol beázik, ott bitumen. Gondolom amikor aszfaltozták az utcát, jó pénzért toltak be nekik pár talicskát. Na most hogy a régi járdára rá, vagy annak a helyére - mert pl. rommá tört -, azt nem tudom. De szerintem rá, mert a rendszeres teherautó forgalom meg sem látszik rajta, kevés a hely, szóval a szélére minimum rá kellett hajtani az egyik felével.
Föld feletti beázás. Betonkoszorú nyúlik ki, a ház melletti járda kb. 15-20 centije nem is szokott vizes lenni ha esik az eső - jó, ha olyan szögben meg annyi esik, akkor igen -. A betonkoszorú alja mint ha vizes lenne, de a tető sem a legjobb, onnan kaphat vizet, na most az lemászik egészen odáig, és csak ott jelenik meg? Padláson amúgy azon a részen nagy beázásnak nyoma nincs.
lehet olcsóbb csurgóra úgy hagyni a wc csapot, mert nálunk olcsó a víz és kárba sem vész mert a szennyvíz telep új és korszerű visszakerül a helyére a tisztított víz, majd matekolok ha nem leszek fáradt, de köszi a tippet
ajajj annyira nem megy jól, és hacsak 80cm ig fagyhatárig bazi bandázs ?
de ha már fűtőkábel, mit szóltok a belmagasság ugye 2.45 szóval van hely, a padlóra 10cm lépésálló, arra valami háló pl, műanyag fűtőkábel és járólap ??? működhet ?
az addig ok, de pl 10cm a betongyám, azaz lenne 10cm a föld és a konténer között, az a 10cm aggaszt, vagy csak bandázsoljam be polifoam-al vastagon a csöveket mint állat ?
Sziasztok ismét, tippeket kérnék tőletek, műhely mellé akarok csinálni egy vizes blokkot meg egy ilyen váró szerűt, és szereztem 620as kamion dobozt, ez a mdf vagy rétegelt lemez falú szép állapotú, ebben szeretném kialakítani, de nem tudom pl iroda és egyéb konténreknél hogy oldják meg hogy ne fagyjon el a wc és használati hidegvíz ?
lerakni beton gyámokra lenne, egyszerűen csak tegyek a letömörített ledöngölt föld és a konténer közé kőzetgyapotot ? pl aláfóliázva ? bár lehet legjobb lenne tükröt betonozni és pl 10es rózsaszín lépésálló eps-re tenni az egészet ?
Persze hogy elfelejtettem, mester, a felázással hogy állunk? :D ha szét kell bombázni mindent, még most, tetőcsere előtt mondjátok, hátha beférne oda egy terasz :D
Mennyire jó megoldás a következő, hogy a hullámpala alja és a lécezés tudjon szellőzni? Nem csinálnám be fölig (paláig) lenne egy 15centi a pala és a ck teteje közt.
A pala elejére tennék ck. T, hogy be ne verjen az eső.
Csak most készült el a hullámpala tető.
Félek, hogy párásodni fog a pala alja. 30 évig kátrányos leszigetelt lapostetős volt, a szigetelés rajta maradt.
A fenti 1 cm vastag edzettüveg ajtók és lapok eladók, de vannak kisebbek is. Ár megegyezés szerint. Üvegházhoz, zuhanyfülkéhez, melléképülethez, áruházhoz használhatók.
Csere is lehetséges, 1930 előtti régi bútorok és tárgyak érdekelnek.
A rétegrend alatt az épületszerkezet sorrendjét értem, pl.: szerelőbeton 6 cm, 2 rtg. szigetelés, szigetelésvédő beton 6 cm, vasbeton padlólemez 12 cm, stb.
A kiásott homok színe, szemnagysága (lisztszerű, alig látható, játszótéri homok)?
Itt az a kerdes, hogy a komuves femuje vagy a te muszaki ellenorod mit mond.
Az engtervnel/kiviteli tervnel is le szokott lenni irva, hogy ha nincs talajmechanika, akkor a feltarast kovetoen a femu dont az alapozasrol (melysegerol).
Tavaly mi belefutottunk cumiba, ott a feltarast kovetoen kellett lemezalapra attervezni az epuletet. Plusz 2.5 millioba fajt a savalaphoz kepest ha jol emlekszem.
Senki nem tud róla, hogy komolyabb alapozás lett volna szükséges a sima sávalapnál.
A rétegrend ijesztő kicsit, hiszen ameddig csak leástunk ugyanolyan homokot találtunk. Úgy tudnám megfogalmazni a keménységét, hogy ásóval igen könnyen lehetett szedni végig.
A homoktalajokhoz (kivéve fosóhomok) - ha tényleg az - nem szokott kelleni kútalap. Szekrény se. Sávalap elég szokott lenni ha nincs talajvíz. De azért jó lenne, ha ezt nem látatlanba kellene becsülni, hanem egy talajmechanikus mondaná ki. Elég drága dolog a kút/szekrényalap mert akkor kihat a földszintre is, a földszinti padlót méretezni kell a válaszfalakra, hasznos teherre, a főfalakhoz elég rendes gerendarács is kell. Meg lehet kérdezni a kőművest, hogy a kútalaphoz milyen földszinti padló rétegrendet tartana jónak. Ha szokásos tíz centi körüli vasalt padlót javasolja akkor nem ért hozzá. Ha a többi háznál a környéken síma sávalap van az jelent valamit. Talajvízszint az érdekes.
Alapozással kapcsolatban lenne kérdésem. (180 bruttó nm-es ház, egyszintes, betonfödém, téglafalak).
A talaj, amire épülne igencsak homokos, anyagos réteg nincs is, csak méterekkel lentebb. A homok elég stabilnak tűnik, nem porózus, csak a legfelső, száraz rétege.
Kérdés, hogy kalkuláljak-e komolyabb alapozási többletköltséggel? A környező házaknál biztos nincs komolyabb erősítés és náluk nincs probléma. (Csak a 90 cm mély vasalt sávalap). Viszont az én kőművesem már riogatott a kútalappal, ami igencsak megnyomná a költségeket.
Gondolom az a fal, ami a házzal közös és van rajta hőszigetelés az a ház falát szigeteli.
Ha a garázsban nem fogsz sose fűteni, akkor a rétegrend így jó, ahogy le van írva.
Az a kevés hő, ami a szigetelt falon át fog szívárogni és egy hosszabb út után a kimelegedett autó megemeli nagy hidegben a garázs hőmérsékletét pár fokkal , de ennyitől nem fog képződni kondenz, ami kicsapódhat a mennyezet hőszigetelésében. (a tervező azért tette be a hőszigetelést a mennyetbe, hogy nyáron a felmelegedett lemeztető ne főzze fel a garázst)
Mehet a vizes, ha lecsiszolod a solvent bázisú lakkot (oldószeres vastaglazúrt) fáig.
Előbb utobb ugyis le kell csíszold fáig és ez írtó kemény munka. Ahol hozzáférsz használj 125-ös flexre szerelt gumikorongot 6o-as smirdlipappírral. Készits egy ciklinget és azzal dolgozz olyan helyen ahol nem férsz hozzá flexxel. Lehet, hogy segít ha jó alaposan lemosod vízborotvával aztán száradás után még egyszer és megint száradás után állsz neki csíszolni.
A megszűrkűlt részeket (ahol a lakk már nem takart és a nap érte) ki kell csíszolni síkban.
Aztán vegyél jóféle vizes pácot (vékonylazúrt- de ne festékboltba, hanem valami iparit) és azzal kezeld 3x, ne lakkozd.
Tanácsot szeretnék kérni a következő témában. Újra szeretném festeni a házon található kültéri faszerkezeteket. Itt nem ablakokra meg ajtókra gondolok, hanem teraszkorlátra, a gerendákat takaró lambériára stb. Korábban oldószeres vastaglazúrral voltak ezek a szerkezetek festve, és néhány helyen már pikkelyesen jön le a festés.
Elképzelésem szerint vizes alapú vastaglazúrral vonnám át a felületeket (természetesen csiszolást követően). Szerintetek ez így kivitelezhető vagyis rámehetek vizes lazúrral a felületre, vagy a már oldószeres vastaglazúrral kezelt felületre marad az oldószeres bevonó?
