padlófűtés alá minél többet, de 15-20 cm fölött már nem sokat számít egy-egy újabb centi.
Ha már fűtesz, akkor ne az anyaföldet fűtsed, hanem a lakóteret.
A hőtároló tömeg, amit említesz, nem rossz dolog, de annak is a szigetelésen belül kellene lennie, hogy a lakótér felé érvényesüljön a puffer-hatás.
A ház alatti talaj nyáron még valamennyire hűt, de annyira nem melegszik fel nyáron, hogy télen melegítsen.
(Hiába van a talajban kb 5 méter mélyen mérve Decemberben a legmelegebb )
(Úgyhogy ha hőtároló tömeg kell, akkor hőszigetelt vb lemezalap, mészhomok tégla vagy beton falak, és koporsófödém, + az egész kívülről vastagon szigetelve.)
"Az üvegre ragasztott low-e réteg lerontja az üvegfelület "hő-kiengedését" abban az irányban"
Ezt leírnám még egyértelműbben:
Az üvegen lévő low-e réteg lerontja az üvegfelület "hősugárzás-kiengedését" abban az irányban, ezáltal az üveglap hatékonyabb hőtükörként működik az ellenkező irányban.
Tehát a low-e rétegtől az üveg túlsó oldala lesz "hőtükörebb", ez így talán megjegyezhetőbb.
"akkor most hova is kell rakni a low-e réteget, csak hogy el ne hibázzam"
Az üvegre ragasztott low-e réteg lerontja az üvegfelület "hő-kiengedését" abban az irányban,
szóval ha a téli fűtött lakásból szeretnél kevesebb hőt kiengedni, akkor a low-e réteg a belső üveglap külvilág felőli oldalán legyen (így az befelé fog hőtükrözni),
ha a nyári hőségtől szeretnéd inkább megvédeni a lakást, akkor a külső üveg belső oldalán legyen a low-e réteg (így az kifelé fog hőtükrözni).
Hogy egyértelmű legyen, itt egy ábra (a piros vonal a low-e réteg):
Mivel Magyarországon többnyire a fűtési költségek nagyobbak a nyári hűtési költségeknél, ezért bölcsebb, ha úgy döntünk, hogy a low-e bevonatos üveg belülre kerüljön. Afrikában pl pont az ellenkezője lenne a helyes döntés :)
A külső nyári hőbombázás ellen amúgy is lehet árnyékolással védekezni, ami sokszorta hatásosabb lehet, mint egy külső low-e réteg.
A teljes hőátbocsátáshoz figyelembe kell venni a határfelületeken történő hőátadásra is egy hozzávetőleges értéket, plusz a többrétegű szerkezeteknél a belső lég (vagy egyéb gáz) rétegeknél is fellép ez rétegenként két helyen. A határfelületeknél a levegőmozgást nyilván csak hozzávetőlegesen lehet figyelembe venni, viszont a belső gázréseknél a levegő illetve egyéb gáz mozgása is lényeges és ott viszonylag jól modellezhető. A légrés ideális vastagsága is ettől függ és nem a levegő vagy egyéb gáz hővezetési tulajdonságaitól. Ennek köszönhető, hogy a légrésre a 16 mm környéke ideális egy xenon töltés esetén pedig valamivel 10 mm alatti gázrésnek legkisebb a hőátbocsátása.
Egy sima egy rétegű ablaküvegnél nem figyelembe véve a határfelületi hőátadásokat, csak az üveg hővezetését számításba véve olyan hőveszteséget kapnánk, hogy minden ablak hőveszteségének kielégítéséhez külön kazán kéne...:-)
Nem egyszerű dolog számításos úton meghatározni egy nyílászáró tényleges hőátbocsátását igen jó közelítéssel.
A hőátadások, a hővezetések és a hősugárzással kapcsolatos nem mellékesen frekvenciafüggő emissziós, abszorpciós, reflexiós, transzmissziós tulajdonságok egyaránt fontos szerepet játszanak egy összetettebb szerkezetnél a tényleges hőátbocsátásban, hogy jó bonyolult legyen a dolog.
Persze ettől érdekes a kérdés és érdemes vele foglalkozni.
Nem pörög az üvegeseknél a meleg peremzáró. Be kell szerezni, a megszokott beszállítási vonalon, lehet, hogy sok időbe telne, kell vele pluszban foglalkozni.
Pedig nem valami nagy tétel, mármint az inox U profil műanyaggal behúzva. Poliuretán melegpremezést nem nagyon láttam mifelénk.
Szabvány szerint így számolják, nincs figyelembe véve a határfelületeken túli légmozgása. Csak az Uw képletében még ott van a ráma is. De a mi esetünkben az nem volt releváns.
Padlófűtés ügyben lenne egy kérdésem. Mennyi szigetelés kell alá? Azt olvasom pár helyen, hogy érdemes az alapot körbe szigetelni. Van aki a kétoldalira esküszik, van aki szerint elég csak kívülről. Ugyanígy van, aki a padlófűtés alá dupla szigetelést tenne, van aki szerint nem szükséges, sőt hátrány lehet. Ez utóbbi vélemény arra épít, hogy a szigeteléssel körbezárt alap+belső talajmag nyáron kiválóan segít a lakás alsó szintjének temperálásában, ha a talajt alulról túlszigeteljük, ez elvész. Melyik a jobb irány?
Az észrevételezett kifogásokon kívül még a hőátadási tényezők figyelembe vétele is hiányzik az összefüggésekből, melyek pedig igen jelentős szereppel bírnak ez esetben.
ez a xenongázos üveg reális opció, vagy csak inkább elméleti?
még sosem láttam semmilyen üveges kínálatában, (pedig mellesleg 7 m2 üveget is ki kéne cserélnem, tehát nézegetek ebben is.)
a másik gondolatom, hogy oké, tegyük fel jóhiszeműen, hogy az üveggyár bele is tölti a nemesgázt, mert ad róla teljesítmény nyilatkozatot, meg miegymást, de honnan tudom, hogy az a gáz x évig benne is marad?
a gázok már csak olyanok, hogy elillannak évek alatt majd' mindenhonnan...
erre találták ki az alumínium helyett "melegperemes" ablakokat.
érdekes, hogy a rendelésnél alapból alumínium peremzárót ajánlottak és amikor kértem, hogy melegperemes legyen, mint a nyuszika halállistája: "persze, ahogy parancsolja."
az alu peremzáróval nem is az a gond, hogy nagyon rontja a hőszigetelést, hanem hogy az ablak pereme mentén csúnyán kondenzálódni fog a beltéri páratartalom.
A hővezetési tényező (jele lamda), azt fejezi ki, mekkora hõáram halad át idõegység alatt egységnyi vastagságú, az áramlásra merõlegesen egységnyi felülettel bíró anyagon, egységnyi hõmérsékletkülönbség hatására. Mértékegysége W/Km.
A hőátbocsájtási tényező (jele U vagy a régi nevén K),azt fejezi ki, hogy a szigetelő közeg egy négyzetméterén, egységnyi idő alatt mennyi hőenergia távozik, ha a külső és a belső oldal hőmérséklete között egy Kelvin fok a különbség. Mértékegysége W/Km2.
A két tényező között van egy összefüggés U(vagy K)= 1/summa (di/lamdai) , ahol di és lamdai egy szerkezetnek a hőátbocsájtási tényezője, ami rendre d vagtagságú
és lamda hővezetési tényezővel rendelkező anyagogból tevődik össze. Minnél kisebb annál jobb.
A hőszigetelő üvegek esetében van három vagy öt rétegű szerkezet, ami egy üvegréteg +gázréteg + üvegréteg, vagy egy üvegréteg +gázréteg + üvegréteg+gázréteg + üvegréteg felépítésű.
Az üveg lhővezetési tényező kb. 1 W/Km, a levegőjé o.o24, a nemes gázoké rendre argon: o.o16, krypton: o.oo8, xenon: o.oo5 .
Látható, hogy az üveg 4ox rosszabb hőszigetelő, vagy 4ox jobb hővezető mind a levegő.
Kiszámoltam az elméleti hőátbocsájtási tényezőt a használatban levő üvegszerelvényekre:
F4-16 levegő-F4... K = 1.5 W/Km2
F4-16 argon -F4... K = 1 W/Km2
F4-16 xenon -F4... K = o.31 W/Km2
F4-16 levegő-F4-16 levegő-F4 ... K = o.8 W/Km2
F4-16 argon -F4-16 argon -F4 .... K = o.5 W/Km2
F4-16 xenon F4-16 xenon F4 .... K = o.15 W/Km2
Sajnos a peremzárásnal nagy a hőhíd, így az összeragasztott üvegszerelvények K-ja nagyobb. Az aluminum lamdája 7 W/Km, azaz nagyon jó hővezető.
A peremzáró (távtartó) esetében a K kiszámitására van adva egy lineáris hővezető tényező, amit az aluminium peremzárónál kb. o,1 W/Km, azt meg kell szorozzuk a peremzárás hosszával méterben, majd osztani a üvegszerelvény felületével és kapunk egy értéket, ami növeli a üvegszerlevény hőátbocsájtássi tényezőjét, pl. egy 1x2 méteres ablaknál ez o.3 W/Km2 jelent.
Hivatalosan elfogadott értékek a F4-16 levegő-F4... K = 2.4 W/Km2, F4-16 argon -F4... K = 1.6 W/Km2, alu peremzárókkal.
A low-e bevonat egy hőtükőr, úgy lehet ellenőrizni, hogy egy vízszintes üvegfelületre ráhelyezunk kissé megdőltve egy ceruzát úgy, hogy a hegye érje az üveget , ha az arnyéka az üvegen találkozik a hegyénél, akkor van Low-e, ha nem akkor nincs.
Hideg klimás országokban a low-e bevonatot a belső üveg belső lapjára kell tenni, meleg klimás országokban a külső üveg belső felére. De ez csak egy hőtükőr, ami visszaver bizonyos frecvenciáju hullámokat. Nem hőszigetel(het), hiszen a low-e vékony fémbevonat és a d érték az 8o nanóméter.
Nem értem miért állítják azt a gyártók, hogy pl. az argonnal töltött üvegszerelvény belső felén elllátva a hőtükörrel F4-16 argon -F4 Lowe eléri az K=1.1 W/Km2 értékét (biztos, hogy ennyit mérnek, csak azt nem írják le, hogy milyen körülmények között- pl. egy nagyon speciális peremzáróval).
A belső üveg külső oldaláról visszaveri a nap infráját, és egyúttal a két üvegréteg közötti részt is felmelegíti egy kicsit. Pont annyira, hogy melegebb legyen a környezetnél. A low-e mentesben ugye ilyen nincs.
Az elpattanás erősen gyanúsosan szimpla lerázó kimagyarázás.
Az üvegszerelvényekkel van pár probléma. 3 rétegű üvegnél a középsőt kéne edzeni.
Nagy méretű két rétegű szerelvényeknél, ha a külső 6mm-res és a belső 4mm a külsőt kéne edzeni.
Hőszigetelési szempontból mindegy, hogy a külső üveg vagy a belső üveg belső lapjára kerűl az Lowe, általában a belső a 4mm-res és arra teszik a Lowe-t.
A különböző hőmérsékletű hőforrások eltérő hullámhosszokon sugározzák le a hőjük legnagyobb részét. Az üvegnek meg igen hülye szokása van: egy bizonyos hullámhossz felett teljesen másképpen viselkedik, inkább hőáteresztőből átmegy inkább hőtükörbe. Pl a nap 6000K fokos hő-spektrumának nagy részét simán átengedi magán, de a lakás 300K-s hőjét már alig hajlandó átengedni.
A felül lévő 30 centis hőszigetelés (ha mindenütt ennyi), valószínűleg még a leghidegebb órákban is meg tudja akadályozni, hogy a párazáró fólia harmatponti hőmérséklet alá hűljön. Ha ez így van, akkor teljesen mindegy, hogy mi történik a párazáró fólián belül, hiszen mivel ott mindenütt mindig elég meleg van, ezért nem lesz vízkicsapódás.
Ha nem tettél volna oda párazáró fóliát, akkor még ennyire sem kellene aggódnod.
Ezt a múltkor sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, de az az érzésem, hogy a low-e réteg az alacsony hőmérsékletű infra sugárzás emisszió csökkentésben lényegesen jobb, mint a hasonló sugárzással szemben mutatott reflexió tekintetében. Van egy ilyen okosság a wikin:
"Ha egy test adott hullámhosszon és hőmérsékleten sugároz, akkor ezen a hullámhosszon és hőmérsékleten abszorbeál is. Fordítva ez nem teljesül; ha egy test adott hullámhosszon és hőmérsékleten sugarakat nyel el, akkor még nem biztos, hogy azon a hőmérsékleten ki is bocsátja azokat."
Ez alapján érthető volna miért a belső üvegre érdemes rakni, hiszen az általa borított üveg megfelelő oldaláról nem nagyon engedi távozni a hőt sugárzással a másik üveg irányába, ugyanakkor a másik üvegről érkező hősugárzást nem feltétlenül veri vissza, hanem jelentős részben elnyeli. Ez persze az üvegek pár tíz fokos hőmérsékletéhez tartozó sugárzási spektrumára vonatkozik.
Az jó kérdés, hogy egy külső üvegre helyezett low-e milyen mértékben képes elősegíteni a külső üvegtábla melegedését napsütésben és hogy ez milyen esetben okozhat repedést...
Várd még ki egy-két szakértő véleményét, de ha a padláson megoldott az átszellőzés a gyapoton nem lesz semmi és eddig sem volt páralecsapódás probléma, akkor szükségtelennek tűnik.
Ha nagyon masszív a beton, akkor jó az úgy, ahogy kigondoltad.
Vésni egyébként tényleg nincs értelme, de különösen ha a legbelső 10-15 centin nincsen vas, akkor elég nagy gyémántvágóval el lehet vágni szép egyenesre. Nem éppen olcsó mulatság az sem, de utána le lehet tolni egy értelmes vastagságú XPS szigetelést a föld alá is 20-30 cm mélyen. Ekkora lábazatnál többet ér 5 centi így a föld alatt, mint mondjuk a 10 centire még 5 a föld fölött....
Szerintem nem lesz ebből gond, mert a 30 cm gyapot alatt nem valószínű a födém közeli páratartalmi viszonyokhoz képest harmatpont alatti hőmérséklet huzamosabb ideig. Amúgy a párazáró fólia ott nem feltétlenül indokolt, hacsak nincs valami párafékező burkolat (tervezve) a gyapoton, vagy a padlás kiszellőzése megoldatlan. Egyébként azt a kevés párát ami a betonon át akart kelni el lehetett volna engedni a gyapoton át. A száraknak fúrt lyukak ha viszonylag szorosan illeszkednek a szárakhoz nem jelentenek szinte semmi gondot, mert amivel esetleg több pára jelenik meg a fólia alatt adott esetben, annyival jobban felvezeti a menetes szár a hőt, ami ennek a kondenzációját megakadályozni hivatott.
Egyébként pára idáig is jutott fel a fólia alá, eddig is a belső páranyomás középtávú átlagának megfelelő értéken állt ott, és ezután is hasonlóan fog tenni, csak az ingadozásokat követheti egy árnyalattal gyorsabban a furatokon keresztül.
Az a baj hogy be van vasalva a járda és szerintem nem lenne olyan egyszerű azt a 15 centit vésni törne a többi is.
A járda kifele lejt az XPS és a beton találkozását úgy gondoltam hogy a hálós vakolás és a járda találkozásában a holkert bítugéllel vagy disprobittal kikenem az xps alá beraknék méretre vágva (XPS szélesség minusz 1cm) Isofoam peremszegély 10mm vastagot azt az 1 cm pedig valamilyen akril tömítő anyaggal kinyomnám
Tudom, hogy nagy meló, de hidd el megéri. Nem kell az egész járdát, csak azt a legbelső 15 centit végigvágod, és a belső részre rásózol jó nagy kalapáccsal, kiveszed, XPS-t berakod.... Ha nem teszed, akkor előfordulHAT, hogy a járdáról odaszivárog a víz, XPS alá jut, ott fel a kapillárison és felfagy. Tudom, kicsi az esély, de utólag már nem nagyon tudnál mit csinálni vele. és igazából nem is kerülne több pénzbe, de nyílván kicsit nagyobb meló.
A legjobb lenne ezeknek a keveréke: Drótkefe.-> mélyalapozó->hiányzó részek pótlása, síkba vakolva, üvegszövettel beágyazva (így el is hagyhatod a bitugélt, amit 2 napja javasoltam) ->styroval felragasztod a lapokat, de menj le járdaszint alá, ha nem teszed, később bánni fogod! Üdv.
Van egy Porotherm födém 5 cm-es betonnal, párazáró fólia amire 30 cm-es kőzetgyapot kerül. A nappaliban készült egy ál-famennyezet. Párnafára lett szegelve a deszkázat és utána átmenő menetes szárral rögzítve a gerendázat. A kérdésem az, hogy a pára nem fog a menetes szárnál feljutni a párazáró fólia alá ? Ha feljut, nem tud kiszellőzni , nem okoz ott gondot? A széklábak alatt pl. nincs párazáró fólia, csak körbe van ragasztva.
Az az ilyen típusú félreértések alapja, hogy a párazárás alatt igen nagy páradiffúziós ellenállást értünk.
A légzárás és légtömörség fogalma viszont általában nem a levegőben található molekulákra vonatkozó diffúziós tulajdonságra vonatkozik, hanem egyszerűen arra, hogy vannak-e rések a szerkezeten ahol a levegő simán a mozgási energiája és kisebb-nagyobb nyomáskülönbségek következtében átjut. Ez a diffúzióshoz képest lényegesen nagyobb mennyiség átjutásának megakadályozását jelenti.
Vagyis az ilyen értelemben vett légzáróság nem jelent egyáltalán párazáróságot.
Ha diffúziós értelmében tekintjük a légzárást, akkor még a párazárásnál is nehezebben vizsgálható a dolog, mert több fajta molekuláról van szó, de ennek inkább a fűtéstechnikánál van jelentősége.
Hogy pl az oxigéndiffúziós és a páradiffúziós ellenállás milyen kapcsolatban van egymással az egy külön kérdés volna.
Próbáld csak ki! Vegyél olajfestéket, és az egyik bakancsot kend be a régivel, a másikat az újjal. :) Létezett régebben az "olajlábazat" nevű alkotás is, nem véletlenül ment ki a divatból.
nemá. pl a műanyagok eléggé légzáróak, és mégis közlekedik rajtuk-bennük a víz. pl a danamid (poliamid, PA6) teljesen légtömör, mégis katalógus adat van a vízfelvételére. annyire jelentősen belemegy a víz, hogy megváltozik a sűrűsége, meg a mérete is.
de mondhatnám a tölgyfahordót is, ami szintén légtömör, mégis páraáteresztő. a pincében csak azért nem sűrűsödik be benne a bor, mert kívül is magas a páratartalom.
Ami légzáró, az párazáró is. Hogy légzáró-e, az meg viszonylag könnyen kideríthető. Az olajfesték légzáró - amíg meg nem reped. A kátránypapír nem tudom, mennyire párazáró, de a vízszigetelő bitumenlemez, ami a lapostetőkön van, az párazáró - azért kell beépíteni párakiszellőző csöveket bizonyos távolságokra.
Az olajfesték lenolajat, méhviaszt (paraffin), gyantát és porfestéket tartalmaz. Ezeket az anyagokat összekeverik és tubusokba töltik. A festék nem víz bázisú, tehát nem oldódik vízben. Lenolajjal, gyantával vagy terpentinnel hígítható.
elég lehet a sima aljzatra 3 centis xps, (vagyis amilyen vastagot csak tudsz, de átfedésben, kötésben legyenek befaragva, összeragasztva, ne csak egymás mellé tologatva) majd arra osb lapot és PVC-t.
emeleti hálószobában én is úgy oldottam meg a padló szigetelést, hogy 2 x 2 cm XPS fedésben, rajta egy 15-ös nútos OSB, alátétfólia, majd laminált padló, 6 centiben megvolt az egész.
csak hát lentre a nép járólapot akar..., azt meg hogyan ragasztom akármilyen kőkemény XPS-re is...?
nekem a wedi is meredek, de ott voltam több ilyen vizes kivitelezésen, és azt mondták, higgyem el, erre lehet csempézni...
olvasom a fordított rétegrendű terasz szigeteléseket, de mindenhol van valami teherviselő - teherelosztó réteg, nyilván a logika is ezt diktálja.
Sajnos gyakori hiba összekeverni a páraáteresztést és a vízáteresztést :)
pedig a különbség óriási: rengeteg vízzáró anyag kiváló páraáteresztő.
A legismertebb ilyen anyagok bizonyos festékek** és a páraáteresztő fóliák,
de a ruhaiparban már léteznek olyan anyagok, amelyek 5 bar víznyomást is kibírnak, ugyanakkor jó páraáteresztők (az én kiválóan szellőző cipőm mindössze csak 1 bar-t bírna ki, de 8 centis pocsolyákban még ekkora víznyomás is ritka ;)
** házi feladat: keress az interneten megfizethető párazáró festéket, ha tudsz, a megtaláló magas jutalomban részesül ;)
Jó lenne találni valami adatot a kátránypapírok páraáteresztéséről.
még az is lehet, hogy az egyszerűbb fajták elfogadható páraáteresztésűek.
Régóta tömegesen épülnek olyan kátránypapírral fedett házak is, amelyeknek egyáltalán nincs padlásterük (alacsony lejtésű tető, belülről a mennyezet maga a tető). Hogyan szabadulnak meg a párától? Lehet, hogy az a trükk, hogy nincs szükség semmi trükkre :) hiszen a kátránypapír talán páraáteresztő (legalábbis az olcsóbb, tényleg papír-szerű típusok).
A Pr....kerben Knauf táblás kőzetgyapot hirdetnek 100mm vastagságban 1200Ft/m2 áron.
Honnan tudhatom róla, (vmi jelölés, szám) hogy ez homlokzati szigetelésnek megfelel? Vagy minden táblás kőzetgyapot alkalmas homlokzatinak? Ennyi pénzért ez vállalható?
Akkorát amekkorába a galamb/bagoly/sirály/akármi ami ott járatos nem fér be, vagy behálózni. Errefelé 2 db B30-as téglalyuk szokott lenni, de ez más környék. Menj el egy kört ha süt a nap és figyeld meg a környéken. Nem hülyék építették ezeket a házakat, ott is meg van mindennek az oka, itt is megvolt, csak elfelejtették.
Kérdezd azért a szomszédokat is, hátha tudnak valamit.
jelenleg 97-99% páratartalom,-3--10 fok..nyár,hát ....volt 5 nap 20 fok felett...eső is van ,moha is,tenger is
Szomszédékat nem kérdeztem mert nekik másfajta a házuk ,de megtámadok egy ácsot ,ha latok...
Közben gyanúsított lett a stablon(jól írom?),a vízszintes részen van néhány házon rács...de nekünk eddig sem volt...és most sincs patentra ledeszkázva..
Van a lakásban egy csomó lyuk: a fürdőben hygro-s ventillátor,konyhában elszívó,fent luk a vent.kéménybe (jövőben fürdő),+2 kandalló kéménnyel- csak úgy szippantja a belső levegőt.
Es lehet, hogy az a bitumennel lefujt textil folia parafekezo. Atereszti csak lassan, nem olyan iramban ahogy termelodik. Ha belul glettoltal es festettel, akkor azert is. Most szarad.
A kozponti futeses hazakba mindig ugyanolyan homersekletet rart az termosztat. Regi csempekkel igy nem lehetett futeni, nem is jartak gatyaba az emberek telen a lakasba, a haz neha kihult, nem volt folyamatosan kondenz, nem is furdott egyfoltaban mindenki. Ezert keszitettek ugy a fedest a norvegok, hogy szarvazat, deszka, katranypapir es korcolt lemez. De ez szinte hermetikusan zar.
Neked a kondenzed most nincs hova kiparologjon. Vagy megcsinalod a tokeletest parazarast a padlas fodeme alatt es surun szelloztetsz, vagy kiszellozteted a tetot es hagyod ott elmenni a parat. Azert irtam, hogy ha tetot bontasz akkor csinalj szellosztetet valtozatot. Addig is tegyel egy csomo kozetgyapottot a padlasra es zard el a feljarot is.
A bitumenes lemez az 2-4 kg/nm az én olvasatomba. Akkor az valami textil páraáteresztő folia volt, az külső felén valami vízlepergető anyaggal, ami összeszedi a párát és lehut róla.
Merthogy faházba nem szabad bezárni a párát.
Szóval kezdtéket a 1ocm vastag pallóvázzal függölegesen, aztán bele a 1o cm hőszigetelés, aztán erre a bitumenes gyapott, rá vizszintes léc szellőzésnek, aztán párateresztő fólia, aztán még egy függőleges lécváz és a vízszintes faburkolat. Ez így OK. Van két légrésed ami szigetel, még akkor is ha ki van szellőztetve.
A bitumenes lemez nem volt jó ötlet a ház külső falaira, főleg ha a régi fa burkolatot nem bontottátok le.
Oda egy olcsó páraáteresztő fólia kellett volna (vagy semmi), aztán a légrésléc a 1ocm hőszigetelésnek, aztán még egy többrétegű páraáteresztő fólia (olyan ami kivülről vízzáró) és a faburkolat.
Itt ez a technológia...a régi külső héj lejött,ara tettük az új vázat,bele a 10cm-est,rá a bitumenes lemezt( ez olyan darált gyapot újrapréselve,bitumennel lefújva- pehelykönnyű cucc) ,rá légrésléc,ré vízzáró-páraáteresztő fólia,megint léc(szellőzik)és faburkolat.Itt így csinálják,ezzel nem lehet gond.
Lehet hogy én a barbár megoldást választanám, de a gerincnél minden gerendaközbe a deszkát átfúrnám 30-50mm átmérőjű fúróval a lemezhéj alá. A lyukakra tennék fém szúnyog hálót, aztán megnézném hogy elégséges-e az így kialakított szellőzés.
Ha a héjazatot bontod, akkor készíts kiszellőztetett héjazatot, a deszkázatra tegyél élére egy 5x4-es lécet, minden szarúfánál arra egy OSB lapot, legalább 2o-ast (vagy ha erre nincs keret akkor 6x2.5 csereplécet 4o cm-kent), arra a bitumenes lemezt (lehet kátrányos papír is), 15 cm-res átfedéssel, aztán a korcolt lemez.
Az eresznél elindul a huzat felfele a tetőn, de a gerincnél kell legyen légrés, erre van megoldás, kell egy jó széles (méteres) gerincprofil (szoktunk készíteni deszkából egy fordított v alakú gerincet), amit fémszerkezettel felemelsz 1ocm a lemezfedés felé és oda is teszel sűrű madárhálót . Keress a netten lindab vagy ruukki héjazati részletrajzokat, azokat tartsd be.
Ha ezt megcsinálod és az eredeti deszkázatból kiszerelsz méterenként egy-két deszkát, akkor nem kell párazárás a pádlás födém alá, csak jó szok táblás kőzetgyapott a födém felé.
A bitumenes lemez nem volt jó ötlet a ház külső falaira, főleg ha a régi fa burkolatot nem bontottátok le.
Oda egy olcsó páraáteresztő fólia kellett volna (vagy semmi), aztán a légrésléc a 1ocm hőszigetelésnek, aztán még egy többrétegű páraáteresztő fólia (olyan ami kivülről vízzáró) és a faburkolat.
Nem , csak Elek nézte be , a kátránypapírral borított deszkákon nemigen szokott jelentős mennyiségű pára távozni a padlásról , szóval a bádog alatti rés ebből a szempontból kevésbé játszik .
De durván az is csak egy xps, 2 oldalán műgyanta hálóban. Homemade verzióban az xps-t csemperagasztóval, hálóval lehet lekoppintani, de nem lesz olyan erős, hogy ugrálhass rajta.
Nálad elég lehet a sima aljzatra 3 centis xps, (vagyis amilyen vastagot csak tudsz, de átfedésben, kötésben legyenek befaragva, összeragasztva, ne csak egymás mellé tologatva) majd arra osb lapot és PVC-t. Ez nem lesz hideg, nem árt neki semmi és feltakarítható. Árban se vészes de mindenképpen 1 darabból legyen kiszabva a pvc. Ha sikerül utánajárni a műgyantás dolognak azzal bevonhatod a felső oldalon az xps-t, nem válik hátrányára.
A képeken csúnya rés látszik körben a tető szélén a tető és bádog között. Na arra a csúnya rére nagy szükség van, mert azok a rések alkotják azt az átszellőztetett légrést, amit oly gyakran emlegetnek a hőszigetelések kapcsán. Tehát nálad a padlásból a pára átmegy a bádog alatti deszkákon és ebből a huzatos légrésből távozni tud a nagyvilágba.
Kivétel persze, ha a felújításkor szépen lezártátok azokat a csúnya lyukakat ;)
Naugye, errefelé a 30cm vastag hó például nem divat. A hó alatt is északias megoldású a tetőd, biztos nem véletlenül, hisz bírnia kell. A Til Salos azt jelenti, hogy Eladó?
A tető régi bádoglemez,nem ázik,de mikor fent voltam ősszel nem nézett ki "feszesnek"....Tehát légzárónak nem mondanám,bár most csücsül rajta kb 30 cm hó.
Igen,a falon a bit.lemez,utána a fólia, a +10cm gyapot külső oldalán van,légrésléc és úgy a külső faburkolathéj.
Nappal felmentem és sehol semmi fény nem szűrődött be.
Ja a tetőt itt telibe- deszkázzák +bitumenes papír+távtartóléc a bádog alatt.
Tervben van a bádog cseréje,de most erre nem lesz zseton..
A padlás padlójára csak lehajigáltam a gerendák közé a régi gyapotot pluszként- már volt ott egy régi szigetelés,ami olyan mint egy 3cm-s gyapotszőnyeg két bitumenpapír közé varrva.Erre tettem rá a régi(de jó,tiszta) gyapotot.
Ki tudja mivel van fedve, lehet, hogy zsindejjel. Az nem szellőzik Elek.
De valahogy megoldották a szellőzést, nálunk a régi szász házaknál dupla födém van készítve és az van szellőztetve a külső falon levő eleg nagy résekkel. Szóval tudták, hogy a padlást szellőztetni kell, csak lehet, hogy most valami elzárja a szellőzést.
A párazárást lehet, hogy el lehet felejteni, mert nehéz megcsinálni, de akkor kell legalább 4o cm táblás gyapott, azon lehet, hogy már nem csapodik ki a kondenz. De a gerendákra is annyit kell tenni.
Át kell szellőztetni a padlást is (nézd meg ha az eresznél nem lehet valahogy megoldani, egy legalább 1ocm szellöző rést- oda kell szerelni hálot a madarak ellen és nézd meg ha fennt a gerincnél nem lehet valahogy szellözőt készíteni), de kell szerelni legalább 3o cm vastag táblás kőzetgyapott a padlas fődémére, annak megoldani a tökéletes párazárását alulról és gyakran kell szellőztetni, hogy a nedvesség a lakótérből ki tudjon jutni a szabadba.
A tetőszerkezet nedvesedése nagyon veszélyes, bizonyos nedvességtartalom mellett (18%-2o% relatív nedvesség felett), nyáron melegben, elterjednem mindenféle kártevők a faszerkezetbe.
Nem is kell tél, elég ha éjszaka nyáron lehűl a levegő, akkor is kondenz alakul ki.
Ahhoz, hogy a padlástered átjárja a külvilág levegője, ahhoz nem kell látványos ablak vagy szellőztető nyílások, lehet az ezernyi pici rés is, pl a cserepek között, vagy a tető szélénél körben.
Ahol nincs fólia a cserép alatt, ott általában magától megoldódik ez a szellőztetési probléma.
"a nyáron felkerült egy +10 cm-es gyapot/fólia/bitumeneslemez szigetelés"
A fólia/bitumeneslemez remélhetőleg nem a hőszigetelés külső (hideg) oldalán van :)
"a padlás gerendái közé is került gyapot,csak úgy leterítve."
A födém hőszigetelése arrafelé legalább 30 centi,
a gerendák teteje is legyen letakarva legalább 10-15 centi gyapottal. Ne az zavarjon, hogy esetleg hullámos a teteje, hanem az, hogy nincs minden eltakarva hőszigeteléssel.
Na ezt a norvég vityillót bemondásra nem hisszük el :) Kérünk pár fotót vagy ide feltölteni, vagy linkelni. Lehetnek ott olyan érdekességek ami errefelé nem járatos dolog.
mi észak-Norvégiában vettünk egy régi házat,ehhez kérném a szakértelmeteket.
60 éves faház,pince + 2 szint.Nagyon le volt robbanva ,felújítottuk.
Problémám az lenne ,hogy mostanság elég hidegek vannak és a padlásterünk belülről bevizesedett,penészedik is...Múlt télen ,a felújítás alatt nem volt rendesen fűtve,plusz a nyáron felkerült egy +10 cm-es gyapot/fólia/bitumeneslemez szigetelés+ 3 rétegű üveggel műanyagablakok-nem volt ilyen gondunk.
Ja igen a padlás gerendái közé is került gyapot,csak úgy leterítve.
Olvastam itt ,hogy a padlást át kell szellőztetni....itt nemigen látok egyik házon sem ablakot /szellőzőt stb. Hogyan célszerű megoldani ezt? A tető kb. 75nm alapterületű.(nem ázik be)
Egy hete nyitva a padlásfeljáró,alatta radiátor,mostanra elég jól megszáradt a faszerkezet,de hát ez ugye nem megoldás és a szag sem az igazi! :) (8 hónapos a kölök és most jön a második is...,nem maradhat így semeddig)
A járdát végigvágod valamilyen jóminőségű gyémántkorongos szerszámmal legalább 10-15 cm-re a lábazattól, de én többet szednék fel, mert úgy könnyebb dolgozni. A vágott, néhány centis részt kivésed,feltöröd, kimélyíted. Az alapot- ha nem az - levésed nagyjából egyenesre, lábazatot is szépen kihozod egyenesre, habarcsos tégladarabokkal, illetve a szétfagyott téglát cserélve ép-re. Folyékony bitument felviszel a föld alatti részre, illetve a föld felett 20-30 centire. XPS-el burkolod, ragasztása dagadásmentes purhabbal (pl: Titan Styro, soudal soudabond easy ...) Így a járda felől érkező nedvesség nem fog tudni felszivódni és további kárt tenni.
Szerintem először az esetleg meglelazult darabokat ki kell szedni aztán célszerű a nagyobb hézagokat kipótolni mischungba vagy cementes malterbe rakott tégla darabokkal, aztán a fugákat ahol nagyon mélyek nagyjából síkba feltölteni hasonló anyaggal. Erre mehet az XPS ragasztva habbal vagy cementes műgyantás ragasztóval.
Nos a főépülethez közvetlenül van hozzáépítve vályogból a kazánház, és ott minden cső vastagon szigetelt. Ez van. De talán ez nem is fontos annyira, hogy tovább foglalkozzunk vele. :))
"ez miatt csak nem viszek be lignittel hajtott Viadrust a lakásba."
Viszont most nekiesel és 10-20 centi vastagon lehőszigetelsz mindent, ami a lakás hőszigetelő burkán kívül van és egy fokkal is melegebb a környezeténél, ugye? ;)
Olyan téglával érdemes építkezni, amellyel legolcsóbban kijön egy négyzetméter falazat. Nem csak a tégla ára számít, mert pl a N+F téglákkal gyorsabban lehet falazni, tehát olcsóbb a négyzetméterre eső munkadíj.
A tégla hőszigetelésével meg nem foglalkoznék, hiszen úgyis kell rá valamennyi hőszigetelés, aminek a vastagsága szinte fillérekből növelhető bármekkorára.
Manapság talán a B30 N+F tégla falazat a legolcsóbb négyzetméterenként, de folyamatosan várom a jobb tippeket.
Ha a fűtésrendszer meleg alkatrészeinek egy része a hőszigetelő burkon kívül van, az energiapazarlás. Láttam olyan házat is, ahol csak az így elpazarolt energia valószínűleg meghaladta az 50 százalékot. Így nem csoda, hogy oly sokan sokallják a gázszámlát és átállnak fatüzelésre, pedig csak le kellett volna állni a pince/garázs fűtésével.
Sziasztok! Jó párszor volt már korábban szó arról, hogy porotherm 38 K vagy N+F-es téglával érdemes építkezni. Valamit ügyetlenkedek mert nem találom a visszakeresésben. Tudtok segíteni?
Ebben a pillanatban feltaláltam egy olyan cipő-kigészítőt, amivel vastag gyapot hőszigetelésen lehet járni, annak összenyomása nélkül. De nem rajzolom le, mert már így is hülyének néztek :)
Viszont elképzeltem a kéményseprő arcát, amikor rámutatsz a szerkezetre és közlöd vele, hogy ennek segítségével közelítse meg a kéményt :)))
Szia. Én két hete raktam le 2x10 cm Gecsa Therm üveggyapotot eltolva. Eleinte én is megemeltem az alsónak a szélét és alá léptem. Aztám már egyszerűen rátérdeltem. Utána megfogtam a szélénél és meglebegtettem, mint a paplant az ágyon. Simán kirugta magát. Nagyon szépen "meghízott" az előírt méretre. És szerintem, ha évente egyszer fel kell menni, mert mondjuk a cserép elmozdul, vagy ha fóliázott a cserép alatt, és az leválik, akkor ki fogja bírni, csak meg kell lebegtetni egy kicsit. Mondjuk remélem nem sokszor fog előfordulni. :)
Az egyik megoldás XPS lappal kombinálni. 5 cm vastag XPS csík a palló alá felére csökkenti a hőátbocsátását.
A másik a négyzetrácsos pallózás 10 centi alulra 10 centi rá merőlegesen felülre. Akkor csak pontszerűek lesznek a hőhidak a metszéspontokban.
Szerintem nálad a leghatékonyabb megoldás valami olyasmi, hogy a pallók helyett sávokban EPS-t lerakni és csak annak a tetejére tenni fektetve deszkát. A sávok állhatnának 20 cm vastag EPS táblák 3-ba vágásával keletkezett 16 cm szélességű darabokból (ezeket akár le is lehet ragasztani a födémhez) tetejükön egy 15 cm széles deszkával ( ez felülről nézve olyan, mintha 15 cm széles fagerendákat tettél volna le). A sávok távolságát nyilván aszerint érdemes belőni, milyen szigetelőanyag megy közéjük, illetve a tetejükre milyen burkolat kerül. Az ideális megoldás tekercses anyag lenne. Ha nem lesz fönn tánctér, akkor bár kicsit sok, de elvileg akár egy tekercsszélességet is át lehet hidalni a felület burkolására egyik legjobb colos deszkával (ilyenkor azt érdemes csinálni, hogy a tekercses anyag középvonalára ráfektetni még egy deszkát és ahhoz is hozzácsavarozgatni a deszkaburkolatot), vagyis mondjuk az egyes sávok kb 120 cm távolságban lehetnek egymástól. Közéjük beszorítva a 125 cm széles tekercset nem fog járni a levegő mellettük. Ha stabilabb megoldás a cél, akkor el lehet a tekercseket ketté vágni és kb 60 centiméterenként rakni egy ilyen sávot, ez persze kissé nagyobb anyagköltséget és jelentős többlet munkát jelent. Esetleg a táblás gyapotban is lehet gondolkodni, azok eleve 1 méteresek.
Mint írták, kell terhelhető hőszig, eps pl, arra egy tehereloszlató réteg, pl. maradék laminált parketta, vagy deszka. Vagy egész csíkokat teszel le, vagy kockákat, és ezekre ülteted a pallókat. Én vettem egy csomag 15, meg egy csomag 10 centis eps-t, akciós volt. 45cm-en vannak a gerendák, szóval pont kiadja, alatta meg bőven elfér a 20cm gecsatherm, csak már neki kéne állnom :D
Kezdtem úgy, hogy a kémény vakolata le fog pottyogni, levertem és újravakoltam mind a kettőt. Utána a tűzfalnál egy-két téglát pótoltam, egy-két rést betömtem, valamikor decemberben. Azóta készül a tágulási tartály plussz szigetelése, az eps kockák, a tetőfóliát is betonbiztossá kell tennem, ahol muszáj volt kivágni, valahogy a párazárót is meg kéne oldani az oldalak mentén a cseppenőlemezeknél, meg még a padlásfeljárót is :D csak valahogy sosem jutok el odáig. Két szúnyoghálót feltettem, ennyit haladtam tavaly óta :D
Nehezen :-). Lépcsőzetesen raktuk le (2-en csináltuk), és a felső rétegekhez egy-egy partvisnyéllel emeltük be a szigetelést, közben a legalsó réteget kissé felhajtottuk és aláléptünk.
Én kb. 1,5 hónapja csináltam anyuéknál. Nem volt nagy terület, 40 cm üveggyapotot raktam le. A legnagyobb szivatást magamnak köszönhetem: 4 x 10 cm lett lerakva, mind a 4 réteg átfedéssel. Tehát a javaslatom, hogy 2 rétegből érdemesebb megoldani. Úgy is terveztem volna, de a vastagabb szigetelést csak valami hatalmas kiszerelésben adta volna a szigatech, így belementem a 10-esbe, de (persze utólag) még ezzel sem lett volna akkora gond, ha nem mind a 4 réteget akartam volna eltolva lerakni, hanem csak 2 x 2 réteget. Node most már mindegy, legközelebbre már tudom...
Vettem Gecsatherm gyapotot, ahogy írtam korábban. Már fektettem ma is, holnap is csinálom. Az a tapasztalatom, hogy a korábban fektetett Knaufhoz képest szarabb vele dolgozni, jobban szúr, ezt nem lehetne párnának használni a Knauffal ellentétben :). DE nálam látványosabban jobban kirúgta magát, mint a Knauf. Azt nem tudom, hogy ez a nálam felhasznált anyagok megelőző tárolása miatt volt így, vagy mindig így van-e, egyelőre tetszik a Gecsatherm és óccsó is volt.
Úgy tervezem a födém be lesz pallózva egész területen. Ahol közlekedünk ott deszkázva is lesz. Ahol csak ideglenesen közlekedek ott meg rakok addig pallot keresztbe addig ameddig közlekedek .
"A táblás az megáll szögben is, a tekercses meg csak vízszintesen, mert máskülönben összeroskad."
Ez így azért túlzás. A 044-es tekercsesnél jelentős az esély, de 039 fölött nem jellemző ilyesmi. Pláne, ha kicsit összenyomva kerül beszerelésre az anyag, nem csak úgy szellősen.... Egyébként a hitványabb tekercses anyagok összeroskadhatnak bármilyen szögben kerülnek is elhelyezésre, sőt már kitekeréskor sem akkorák sokszor mint kéne lenniük. Ezt figyelembe kell venni, ahol gond lehet belőle nem érdemes használni.
A nem szúr nem bánt témában is bonyolultabb a helyzet. Pl az MPN kifejezetten irritatív, az ecose technikás classic üveggyapotot meg szinte párnának lehet használni.
A táblás az megáll szögben is, a tekercses meg csak vízszintesen, mert máskülönben összeroskad.
Leteríteni jó az üvegygyapot is. Az ursa mint látható, drágább, de üveggyapotban is, most hogy jobb-e, azt így fejből nem tudom. Meg kell nézni a sűrűségét, minél nehezebb, annál masszívabb, 30 centinél már a kis sűrűségű lehet összeposszan, 20cm-nél talán még nem, mert nekem úgy lesz :D
Kőzetgyapot környezetbarát, nem szúr, nem bánt, meg újabb. Ha sűrűn mászkálnék a padláson, el is gondolkodtam volna rajta.
Általánosságban elmondható, hogy minél sűrűbb, minél drágább, annál jobb, és talán még osb lappal is meg lehet terhelni a gyapotot.
Mutatok pár linket, a többiek majd megmondják, hihetsz-e annak amit ott írnak:
Az ásványgyapot egy fedőnév, amibe minden belefér. Az említett ásványgyapotok is üveggyapotok.
Az üveggyapot kisebb testsűrűségű, finomabb szerkezetű puha rugalmas anyag.
A kőzetgyapotok jellemzően nagyobb testsűrűségű merevebb táblás anyagok.
A fajlagos hőszigetelési érték alapvetően testsűrűségtől függ mindkét típusnál.
A kőzetgyapotok kb 0,035-0,039 értékig terjednek, az üvegyapotok 0,032-0,044 W/mK értékűek.
mint látszik az üveggyapotok közt vannak a kőzetgyapotokhoz képest jobbak és rosszabbak is hőszigetelési szempontból.
A kőzetgyapotok mechanikailag terhelhetőbbek, ugyanakkor az olcsó kőzetgyapot (pl MPN), nem minden tulajdonságában jobb a gyapotnál. Például ha beletaposnak kevésbé rúgja ki magát, vagyis a nagyobb merevsége és nagyobb terhelhetősége (a vastagságának hozzávetőleges megőrzésével értendő) mellett sérülékenyebb.
A nagyobb testsűrűséggel nagyobb hanggátlás is jár, ahol ez fontos.
A felsoroltak közül a Classic 039 (kb 15kg/m3) és a nobasil MPN (kb 30 Kg/m3) amit személyesen ismerek. 560 és 830 Ft körül vettem őket /nm/10cm. Mindkettő használható anyag. Az MPN sokkal kellemetlenebb "port" bocsát ki és drágább, viszont megfelelő teherelosztással járható, pakolható egész normálisan. Ahol nem akar az ember direktben a gyapotra helyezett felületen mászkálni ott nem igazán indokolt. A Classic 039 szépen kirúgta magát nálam a névleges méretre.
A tekercses anyagot gyorsabban le lehet gurítani és kevesebbet kell vesződni az illesztési hézagokkal.
A fal színe az befolyásolj a hőérzetet? Mert ha igen, akkor egy olyan színű tapétát kéne feltenni!
Továbbá meggondolandó, ha az előbbieken felüli hőérzetre van szükség, pl egy tábortűz poszter felragasztása körbe az oszlopra. Igazán sokat dobna a hőérzeten. Esetleg a kettő kombinálása, a meleg tapéta mehetne a falakra, hogy ott se legyen hideg...
oké, csak arra akartam kilyukadni, hogy sokszor egy egyszerű vékony tapétaréteg is sokkal jobb hőérzetet ad, ezért gondoltam valami vékony bevonóréteget felvinni a csupasz vasra, de ok, akkor ez felejtős.
Így fogok egyébként tenni, úgy csinálom meg hogy adott akár átszellőztethető is legyen a légrés.
"hamár a diszperzit van olyan jó hőszigetelő, mint a csodafestékek"
Helyesen megfogalmazva: egy réteg diszperzit hőszigeteléskén pont ugyanúgy szart sem ér hőszigetelésként, mint a a csodafesték. Felejtsd már el ezt a butaságot, olyan az egész, mintha mindenáron arról szeretnél velünk beszélgetni, hogy milyen fajta újságra kell ráállni ahhoz, hogy elérd a konyhaszekrény tetején a pálinkás üveget. Felejtsd már el az újságot és hozz végre egy hokedlit.
"de mielőtt a födém vasgerendákat beburkolom"
Belső hőszigetelésként lehet kísérletezni zárt cellás xps vagy pur táblákkal, plusz a lapok közötti réseknél TÖKÉLETES párazárással, de még így sem garanciás a dolog.
Vagy létrehozol a pince mennyezet alatt egy ÁTSZELLŐZTETETT légrést és az alatt már oly módon hőszigetelsz, ahogy akarsz.
amúgy megfordult a fejemben, hogy csodafestéket gyártsak. hamár a diszperzit van olyan jó hőszigetelő, mint a csodafestékek, mit lehetne belekeverni, hogy mondjuk kétszeri hengereléssel elérjem a kb. 1 mm-ert? Gyártanak pl. apró hungarocell "golyócskákat" vagy hasonlót amit bele lehetne keverni a sűrű diszperzitbe? Nem várnék sokat ettől a hőszig "rétegtől", de mielőtt a födém vasgerendákat beburkolom (légrés+EPS (csak belső szigetelésben gondolkodhatok)) lekenném egy ilyen kencefincével, mégis csak jobb mint, a csupasz vas.
Mint írtam, én csak kockákban teszem le a lépésálló eps-t. Most nem az a lényeg, hogy inog meg leeshetsz, hanem hogy ha sokat mászkálsz rajt, előbb-utóbb meg fogja magát adni. Oké, én nem akarok rajt sokat mászkálni, csak ha még terhelni is akarod, úgy nagyon soknak tűnik a 2,5 méter.
Két gerenda legyen 4-5 méterre egymástól, akkor oda elég kell hogy legyen két kocka eps, négy ponton már csak elég alátámasztani, pakoláshoz is. Ha négy pallót így egymás mellé teszel, akkor az már lesz vagy 20m2 minimum, persze, a palló sem olcsó, meg rá merőlegesen is kell valami. Én nem tennék semmit a gyapotra, de még az eps-t is hagynám jócskán szellőzni, ha csíkokban tenném le.
Ha meg sok pénzem lenne, akkor menne rá 30 centi eps meg 6 cm beton.
Vagy mint Mekk írta, a tetőhöz rögzíted, bár én azt kerülném.
Pont most filózunk, 3 cm eps fér be a szoba laminált parkettája alá. Tenni rá valamit vagy sem, hát van otthon egy szobára elég 1,5-1,8 cm-es osb, letesszük azt. A másik két szoba már húzós lesz, oda az osb drágább lesz, mint maga a hőszigetelés :D :D tudom, 3 cm alig több, mint halottnak a csók, de betont nem fogunk törni. A szoba alatt lévő lefolyót is szerintem kivezetjük még a szoba előtt, ha járólap csere lesz. De akkor meg már az össze-vissza vetemedett ajtókat is ki kéne dobni, egy négy éves 20ezres ltp-be félek, nem fog beleférni a nettó 40m2-es buli, bár lehet :)
Amúgy, ha már megjegyezted, hogy nem olcsó, Te milyen olcsóbb megoldást javasolnál a hasznosíthatóság hasonló szintű megőrzésére?
Mellesleg ahol fontos, mint írtam lehet több pallót tenni megfelelő sűrűséggel ledeszkázva. Onnantól megoszlik a teher a pallók között is, tehát nyugodtan rámehet bárki.
Egyébként semmiképpen sem küldök rá olyan gyereket vagy tériszonyos személyt, aki megijed 30 centi magasan, mert beremeg a lába alatt a palló.
Az előbb kipróbáltam egy 4x10-es fenyő anyag is elbírt fektetve 2,5 méteres áthidalással a közepén. Igaz hajlott rendesen.
Az 5x15 centis normális minőségű anyag ekkora áthidalással normális testsúlyú felnőttel elbír.
Nyilván egy 100 méter mély szurdok fölött lefektetve nekem sem tűnne biztonságos megoldásnak, de ha mégis kifog az ember egy gyengébb anyagot, néhány 10 centi gyapotba beleszakadni nem olyan rémisztő.
Egyébként nem szentírás, hogy ilyen közöket kell hagyni, ilyen vastag pallót kell használni. Mint bárhol másutt adott áthidalási távolsághoz és adott terheléshez van egy ajánlott minimális anyagvastagság/szélesség.
Az úgy nem épp olcsó. És szerinted 2,5 méterenkénti alátámasztás elég? Ki küldesz rá, a gyereket? :D Én próbáltam, és úgy találtatott, hogy néha közlekedni szeretnék a gyapot felett, pl. net meg tv kábelek miatt, akkor ugyan 2 métert át lehet hidalni, de nem tűnt túl biztonságos megoldásnak, pedig nem vagyok olyan nehéz.
Most úgy vagyok, hogy méterenként kéne egy-egy kocka, így max 15 kockából megoldom.
Annyira a külső síkra nem rakhatom ki, mert rejtett redőnytok lesz. (Ha jól emlékszem az ablakosok azt mondták, hogy amennyire tudják kirakják, de teljesen nem lehet).
Illetve ez szembemegy azzal a javaslattal, amit Kömkel mondott, miszerint a belső oldalon nem lehet szépen eldolgozni, ha a szigetelés az ablak síkjával végződik. Miért nem mehetek tovább befelé a káva szigeteléssel? Lenne annak bármilyen hátránya azon kívül, hogy elvettem 5-5 cm-t a belső oldalon az ablaknyílásból?
Ha erre a falra kerülne 16cm szigetelés, a tetőtúlnyúlás eléggé lerövidülne. Ilyenkor el kell bontani ezt az oromdeszkázást és túlnyújtani a cseréplécet?
Mondjuk az egész tetőszerkezet is csere érett, azt szigetelés előtt érdemes megcsinálni ugye?
Sorrendnek így lenne jó felújításkor?:
1. Tetőcsere
2. Fűtéskorszerűsítés, padlóhőszigetelés
3. Nyílászáró csere
4. Homlokzati hőszigetelés
Erre a szurkos lapos tetőre,ami nyáron eléggé olvadozik, hogyan lehetne napelemet szerelni?
Köszi a tippet. Nekem speciel a 2-es verzió a szimpatikusabb, a toktoldás mindenképpen el akarom kerülni, mert az ablak esetén fajlagosan az a legdrágább és nem is látnám értelmét. Ha a 2-es verzió mellett döntök, akkor a szigetelést és a falat gondolom a festő össze tudja dolgozni normálisan...
1. Ahhoz hogy ne legyen hűtőborda, a teraszokat körül kellene szigetelni (felül is!), a járdát és előlépcsőt meg elvágni az épülettől, és rendesen megcsinálni mögötte a lábazati hőszigetelést.
2. Vizes helyiségekben a Vidifloor szárazpadlót ajánlom, arra lehet rakni max 30x30-as lapburkolatot is.
A fürdőszobákban a zuhanyzónál és kádnál kell kenhető vizszigetelés.
Új építésű ház kávaszigetelésével kapcsolatban kérdeznék. 5 cm van betervezve minden oldalról, de a módjában még kérnék tippet hozzáértőktől, hogy melyik megoldás legyen:
A 30-as téglafal teljes mélységében érdemes berakni az 5 cm-t, vagy elég csak addig, ameddig az ablak belekerül?
A két verziót megpróbáltam lerajzolni: (A narancssárga lenne az 5 cm-es szigetelés).
Szoktam mondogatni, hogy ilyen célra amire írod a legjobb megoldás sávokban teherhordó anyag lerakása közéjük olcsó gyapot és azok áthidalása pallókkal illetve deszkákkal.
Mondjuk leraksz 0,5 méter szélesen egy sor EPS-t mellé 2,5 méter szélesen 039-es üveggyapot aztán megint EPS megint gyapot.
Az EPS csíkok tetejére lefektetsz két-két 15 centi széles deszkát, teherelosztónak, és az így kapott teherhordó sávokat ahol gondolod összekötöd mondjuk 5x15-ös pallókkal fektetve.
Ezeket a pallókat aztán ízlés szerint keresztbe ledeszkázhatod, nyilván a deszkázat áthidalóképességét figyelembe véve.
Érdemes lehet úgy csinálni, hogy a teherhordó sávok egy része éppen falazat fölé essen, vagy ahhoz közel. EPS helyett a kívánalmaknak megfelelő kőzetgyapottal is meg lehet oldani.
A teherhordó részek környékét simán pakolhatod szinte nyakló nélkül, az áthidalások közepe felé megfontoltabban, de közlekedésre bárhol nyílik lehetőség.
Ennek a rendszernek az előnyei, hogy könnyen telepíthető (lényegében akár egy szög nélkül összerakható), nincsenek benne hőhidak, teljesen rugalmasan alakítható ki, csak annyi viszonylag drága fát kell hozzá felhasználni, amennyire igény van, ugyanakkor bármikor bővíthető illetve átrendezhető a pakoló járó felület (mondjuk ha valahova alkalomszerűen el akarsz jutni csak átraksz néhány pallót és kész) és nem utolsó sorban fajlagosan talán a legolcsóbb, ami az általad vázolt célra tökéletesen megfelelhet. (A fenti arányokkal kb 800 Ft/nm/10cm+faanyag).
Jól gondold meg, nehogy a végén száz ezer forintért emelt padlót csinálj öt ezer forint érték tárolásához. Lehet, hogy elég csak a padlásfeljáró közvetlen környékét lepadlózni, és/vagy csak barkácsolni pár polcot pl a szarufákról lelógatott láncokra.
"Az pedig padlap nevű termék amit én nem szeretnék megvenni mert iszonyat drága."
Plusz a te födémedre nem is szabad rátenni valószínűleg. Olvasd el a részletes leírását.
"A kőzet gyapot drágább viszont úgy gondolom fogásra ,hogy masszívabb."
A kőzetgyapot birkózó szőnyeg céljára valóban sokkal jobb, hiszen valóban sokkal masszívabb, mint az üveggyapot.
De te csak egyszerűen hőszigetelni szeretnél, nem?
"mert ahogy számolgattam a jobb értékű sokkal drágább és nem hozna annyi hasznot mint amennyibe kerül."
Pont ugyanolyan hőszigetelő hatás eléréséhez a kevésbé jó hőszigetelő anyagból vastagabb réteget kell rakni. A hőszigetelési értékeket tudod, az árakat megnézed és kidolgozod a számodra optimális ár/érték arányt.
Először is azt kellene tisztázni, hogy milyen terveid vannak a padlással a belátható jövőre vonatkozólag. Milyen gyakran lesz fenn mászkálás, pakolászás ilyesmi. Vannak-e kémények, vagy más egységek fenn amiket alkalmanként meg kell közelíteni.
Ha semmi ilyen nincs, akkor a legkifizetődőbb megoldás tényleg az árkategória szerinti alsó szegmensből (0,039-es vagy gyengébb) egy viszonylag mérettartó üveggyapot kiválasztása és leteregetése több rétegben átfedéssel. Ha helyben vannak a kinézett anyagok, akkor lehet venni belőlük egy-egy próbatekercset és amelyik a legjobbnak tűnik ár-érték arányban kitekergetés után, azt venni nagy tételben.
A legolcsóbb üveggyapotot szokták javasolni, tavaly év végén kerestem én is, mutattak itt, vagy a másik témában egy táblázatot, miszerint óriási nagy különbség nincs a 0,37 meg a 0,41 között. Esetleg próbáld visszakeresni.
igen, a belinkelt cikk után már én is azt gondolom, hogy bekenhette volna akár diszperzisó festékkel is... Majd kitalálok valamit, hogy miért mégsem az ő festékével szigetelek, nehogy megbántsam, mert mindig nagyon jó velem és segítőkész. Pár hónap mulva pedig már lehet hogy örülni is fog hogy nem "hallgattam rá".
Több kereskedővel beszéltem de mind mást mondott illetve egy dologban mondtak megegyezőt.. Az pedig padlap nevű termék amit én nem szeretnék megvenni mert iszonyat drága.
Szóval marad a fórumos tagok jó tanácsa.
Födém szigetelésről lenne szó . Melyik anyagot lenne érdemes használni.
Vasbeton gerendás a padlás födém ,béléstestekkel.
Beton nincs a bélés testen.
Szerintetek mivel szigeteljem ? Kőzetgyapot vagy ásvány gyapot ?
A kőzet gyapot drágább viszont úgy gondolom fogásra ,hogy masszívabb.
0,037 es értékű termékekben gondolkodtam mert ahogy számolgattam a jobb értékű sokkal drágább és nem hozna annyi hasznot mint amennyibe kerül.
Persze lehet rosszul számoltam .
Olyan 20cm környékén gondolkodtam a szigetelés ben
Nekem egy olyan kérdésem lenne ,hogy a lábazat fölött lévő tégla vízszigetelésénél (ezt nevezik felhajtott szigetelésnek ? ) is ugyanolyan bitumenes szigetelőlemezt kell használni , mint amilyet a falak illetve az aljzatbeton alá raknak ? Tehát az első sor tégla szigetelve lesz.
Speciális helyekre, vagy olyan alkalmazásra, ahol drága pénzen vagy szűkösen mért hőenergiát kell megfogni már az építőiparban iz alkalmazzák.
Ugyanez volt a kétkomponensű PUR habbal is, először csak hűtőszekrényben használták, azután ahol egyre drágább lett a hőenergia már szendvicspanelt is nyomtak belőle ipari csarnokokhoz, napjainkban meg már sok állattartásra szolgáló épületet is azzal fújnak le belülről.
"B29 falra 16cm grafitos EPS tervezünk, itt az XPS-t honnan kell indítani a talaj alá? A szoba padlószintjétől, vagy a kinti talajszinttől?"
A drága XPS egyetlen lényeges dologban különbözik az olcsó EPS-től: bírja a vizet.
Tehát XPS-re csak ott van szükség, ahol a hőszigetelés vizesedhet. Ez a hivatalos ajánlások szerint a külső talajtól számított 30 centiméter, eddig föcsköl fel a víz, amikor nagyon zuhog, illetve eddig lesz vizes az olvadó hótól. Tehát a talajsíktól számított 30 centi felett a külső oldali hőszigetelés lehet olcsó eps-ből is, teljesen függetlenül attól, hogy milyen magasan van a lakás padlószintje, vagy milyen magas a ház lábazata.
"egy már nem használt vasaló egyik felére felkente a festéket és azt meg lehetett kézzel fogni, míg a valsaló aljának többi felülete természetesen mesütötte volna a kezét."
Ha a vasaló másik felét hagyományos occsó festékkel kente volna le, akkor rájött volna, hogy nincs különbség hőérzetben, tehát át akarják baxni. Így viszont saját magát baxta át ügyesen.
(egyébként ha ezt a sztorit kicsit jobban megkapargatnánk, akkor valószínűleg egyéb hülyéneknézésre is rábukkanhatnánk: pl az érdekesség kedvvért a keresztapádtól kérd most kölcsön ezt a vasalót és figyeld meg, hogy furcsa módon nem fogja tudni odaadni neked ;)
Tegnapról még maradt bennem kérdőjel a lábazati szigeteléssel kapcsolatban.
1. Ahol nem férsz hozzá a lábazathoz pl. teraszoknál, ott mi a teendő, vagy az emeleti terasznál, ezek még egybe vannak építve a házzal, az egészet be kellene szigetelni?
Csatoltam pár képet mire gondolok.
2. Vizes helységekben padlóhőszigetelésnek akkor nem az OSB-s verziót ajánlod, hanem amit írtál, olcsóbb de rosszabb hőszigeteltségű verziót?:
- 3-4 cm XPS vagy grafitos lépésálló EPS
- 5 cm aljzatbeton
- erre ragasztani a csempe burkolatot? vagy a betonra kell még vmilyen víztaszító kencefice?
VIP 50X50X1 cm méret ipari mennyiségben 10€/db.. Hőszigetelése függ a táblamérettől, mert az alu(?)borítás nagymértében rontja azt. Nagy méretben 4-5X jobb mint a PURhab (20mW/mK)
Ha az interneten keresgélsz "vacuum insulation panel" témában, akkor találsz tényleges anyagot és alkalmazást, de azt is meglátod, hogy mennyivel drágább, és milyen speciális cucc. Az állítólag tényleg tudja az EPS szigetelés hatásának a tízszeresét, de ez az árán is látszik.
Egy redőnytoknál pl jól lehetne alkalmazni, de ki fizeti azt meg az évi 5 db végtelen költségvetésből építkező újgazdagon kívül?
Javaslom inkább a http://purhoszigeteles.hu/ honlapon körülnézni, az valóban szigetel, használható ilyen helyekre amiről írsz, és valamelyest valóban jobb szigetelő mint az EPS/üveg/kőzet gyapot.
Ez a csodaszigetelés nagyon szépen hangzik, de...
...ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen ..... az általában nem igaz.
én magára a technológiára (vákumbuborékok) értettem hogy lehet alapja, ugyanis a természetben is előfordul hasonló. A natgeo-n láttam egyszer, hogy a sarkvidéki, és tundrán élő állatoknak pl. pézsmatulok, jegesmendve szőre azért tart olyan melegen (jó hőszigetelő), mert mikroszkóppal kinagyítva egy felhasított szőrszálát, az sűrű levegő apró, mikroszkópikus buborékokat tartalmazott. Az említett technológiánál is gondolom ezt az felépítést akarták reprodukálni , lehet hogy sikerült is, csak ezt a szintet biztosan nem a polgári kereskedlmi forgalomba találjuk meg.
Ha lenne BÁRMILYEN valóságalapja az egésznek, akkor nem szigetelne MINDENKI 20-25-30 cm-ekkel.
Gondolod egy sarki kutatóállomásnak nem érné meg jobban egy ilyen nanotechnológiás cucc pl?
Ha bármennyire is működne a dolog, akkor tele lenne a net hivatalos számitásokkal, igazolt mérési adatokkal.
Lapozz vissza pár évet itt a fórumban, keress pár olyan embert, aki mostanában hőszigetelt, és van előtta/utána tapasztalata a rendes hőszigetelésről, a fűtési számlákat tekintve. Tucatszámra találsz, csak ebben a fórumban. Sima átlagemberek, akik kimennek a gázórához, és leolvassák azt, majd fűtési szezon végén közzéteszik.
Mutass csak egyetlen hasonlót ezzel a csodafestékkel.
A szoba padlószintjétől lefelé 60-80 cm ajánlott legalább.
De mivel elég magas a lábazatod, ha nincs jelentős mechanikai igénybevétel (pl kutya), akkor én fektetve raknám az XPS táblát, 40 cm a talaj felett, 20 cm lefelé. Efölött az XPS-el megegyező vastagságú (grafitos) EPS-t, mert az sokkal olcsóbb.
Ár-érték arányban igazából a 10 cm XPS felett már nem sok megtérülése van az egésznek, viszont esztétikailag meg a már most minuszos lábazati sikra felraksz egy fali hőszigetelésnél sokkal keskenyebb lábazati szigetelést, nem biztos hogy jól mutat.
Szóval minimum 10, afelett meg annyi, amennyit esztétikailag elviselsz.
Lábazati XPS-t nem szabad(na) dübelezni a talajszint+30 cm alatti sávban, csak felette.
És XPS-t kell rakni a lábazatra, nem ilyen nyomoronc Expert-et, mint a második képen szerepel.
amúgy azt gondolom lehet valóságalapja a dolognak (mármint annak a nanotechnológiának amit leírnak), csak ha azt tényelg úgy csinálják, akkor azzal megfizethetetlen lenne egy pl. házszigetelés, ez a technológia tényleg megmarad az űr-és hadiiparnak.
Én is kaptam anno, hogy beverik a pofámat, amikor felhívtam a fórumban a csodafestéket reklámozók figyelmét az alapvető fizikára... aztán hogy-hogynem a hozzászólások is törölve lettek a témában.
bexarás... :))) Őszintén remélem még jó egészségnek örvend B.R. kollega... Ezek után lehet hogy mégicsak bevonom az oszlopokat valamilyen 1 cm-es szivaccsal és valamilyen textillel pl. bőr (loft lakás lesz az ipari pincéből - ezért cél a minél kisebb helyigény és küllem a szigetelés ellenében). A födémrendákat pedig légréssel körbeburkolom.
És konyhában, fürdőszobában műkő, csempe alá is ez a megoldás, vagy ott kell vmi plusz vízszigetelés?
Még annyi kérdésem lenne, hogy kívülről B29 falra 16cm grafitos EPS tervezünk, itt az XPS-t honnan kell indítani a talaj alá? A szoba padlószintjétől, vagy a kinti talajszinttől?
Hány cm XPS-t javasolsz min-max ár-érték arányban?
A képen látható klinker téglára ugyan úgy dűbelezni kellene, mint a vakolt falra?
Egy helyen láttam az utcában, ott elég magasról indították, de nem mentek le vele a talaj alá....
Figyelj, van itthon egy használt karácsonyfám, van róla egy latinul irott pergamenem, hogy ez volt az eredeti karácsonyfa, ami a betlehemi jászolban is ott volt már.
Olcsón adom, most 999.000.- Ft.
(ha többen jelentkeznek, akkor több példányom is van)
Az emberi hülyeség határtalan, basszus. Nálunk hiszékenyebb (és hülyébb) emberek csak Romániában és Bulgáriában vannak...
Tapasztalata van valakinek vele? Nálam Knauf a többi, illetve a fele isover.
Szerintetek a honlapjukon lévő árkülönbséggel megéri a 039-es gyapotot venni a 042-es helyett, vagy inkább vegyem az olcsóbbikat? Ugye nekem 30 cm-ről 40-re menne a bővítés, illetve a beton felett lévő 10 cm-re menne ez a +10 cm...
nem hiszek :), ezért kérdezek :). A keresztapámék azzal szigetelttették be a házukat 1,5 millióért, még számvetést nem csináltak a fűtés tekintetében, de azt elmondta, hogy egy már nem használt vasaló egyik felére felkente a festéket és azt meg lehetett kézzel fogni, míg a valsaló aljának többi felülete természetesen mesütötte volna a kezét. Ha más nem is ennyi próbát megérne nekem.
A marketingszövegében azt írják 30%-kal jobb, mint a "hagyományos hőszigetelés". Hogy mit tekintenek hagyományosnak az persze nagy kérdés, mert hagyományos szigetelések közt ennél nagyobb különbségek vannak. Vagyis ezzel semmit nem mondanak róla, viszont azt egészen biztosan lehet tudni, hogy jó esetben is kb hasonló vastagság kell belőle, mint a hagyományos anyagokból azonos szigetelőképességhez.
Ne reménykedj nagy csodákban, a padló hőérzete hűvös lesz, papucsos járkálással okés
2. Drágább de jobb:
- 6-7 cm XPS
- 2x10 mm Vidifloor szárazpadló vagy 2x15 mm nútolt OSB, vagy 18 mm nútolt OSB (ez utóbbi szerintem nem ad elég tárcsamerevséget, de aki megcsinálta ezzel, eddig nem volt gondja)
van valakinek infója, tapasztalata a TSM kerámiaszigetlési technológiáról? (Én egy ipari pincében lévő vastag (140x140) vasgerendákat és oszlopokat akarnék szigetleni valamelyest egyszerűen és vékonyan (így is bazi vastagok az oszlopok és tartógerendák), valamilyen hőszigeteléssel, mert hatalmas hőhidat képeznek a födémen. hallottam erről a szigetelési technológiáról ami állítólag csak pár mm-es, de annyit szigetel mint egy 10-15 cm-es EPS.
"Kosz a valaszt. Nincs folia a beton alatt, az tuti, tobb helyen is vizsgalgattuk."
Érdekes... a beton közvetlenül rá lett öntve a deszkára??
A beton önmagában valamennyire páraáteresztő anyag. Tehát ha a gipszkartonon lévő párazáró réteged jobban párazár (a széleknél is!!!), mint a felső beton réteg, akkor valószínűleg nincs páratechnikai hiba nálad. Ebben az esetben csak rajtad múlik, hogy teszel-e gyapotot a tetejére és hogy mennyit. 20 centi gyapot felett már túl sok plusz költségcsökkentő hatásra ne számíts.
Kosz a valaszt. Nincs folia a beton alatt, az tuti, tobb helyen is vizsgalgattuk. Ha negyszeres vastagsagot nem is fogok rakni, de akkor ezek szerint jo volt a sejtesem, mikor a beton fole is guritottam 10 centit, ezt szerintem meg fogom toldani meg 10zel.
Lehetséges. Pláne, hogy egy méretre szabott vastag pvc fólia-csík előzetes keretre felragasztásával ugyanazt a hatást el lehetne érni, de a páraáteresztő fóliákkal is, a külső oldalon. Csak ha egyszer majsztróék bepurhabozzák, a tulaj hiába tudja meg utólag, azt nem tudja már megcsinálni. Marad jobb híján az akrillal való bekenés. "jobbaknál" a gipszkarton, ami annak kétoldali papírfelületével a penész paradicsoma.
Ha van kedved hozzá lerakhatod, attól csak jobb lesz a födém, és a hőhidasság/kondenzációveszély is még kisebb lesz, viszont valószínűleg nem lesz tőle óriási hőérzet javulás és nem is térül meg valami gyorsan energetikailag. Nyilván sok múlik azon is milyen állapotú a 20 cm szigetelés a szerkezeten belül.
"födémben 30 cm olcsó gyapot (rétegrend: gipszkarton, párazáró, 20 cm gyapot, deszkázat, pár cm beton, 10 cm gyapot)."
Ha a gipszkarton felett a párazáró réteg tisztességesen lett megcsinálva (légmentesen, körben a falaknál is!), akkor a beton réteg párafékezése nem olyan vészes, hiszen az alsó párazáró réteg nem teszi lehetővé, hogy olyan sok pára bejusson a rendszerbe, ami a betonon át ne tudna szép lassan eltávozni. Ebben az esetben nincs baj.
Csakhogy annak idején az a beton valószínűleg nem közvetlenül a deszkára lett ráöntve, hanem egy nájlon fóliára, ami viszont most hideg oldali párazáró rétegként szerepel a rendszerben.
Minél több a hőszigetelés a (külső) párazáró rétegen kívül annál kisebb az esély a vizesedére ott. Megfelelőnek akkor mondható, ha a teljes rendszer összes rétegének együttes hőszigetelésének legalább 75-80%-a a párazáró rétegen kívül van. Tehát a 20 centi feletti plusz centimétereknek a fűtésköltség csökkenésére nagyon kevés hatása lesz, viszont minél több hőszigetelést teszel a betonra, annál kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy a beton alatti fólia alja vizesedjen nagy hidegek esetén.
Persze ha a jelenlegi párazáró réteget (ami a gipszkarton felett van) tengeralattjáró építő szakemberek készítették tökéletesen zártra az űrállomások építési előírásai szerint, akkor nincs semmi baj a jelenlegi rétegrenddel sem. Ha mégsem, akkor
- vagy imádkozol, hogy, hogy ne legyen pára szivárgás felfelé (a két fólia közötti üregbe),
- vagy kiszeded a hőszigetelést a betonfólia alól és visszateszed a beton fölé
- vagy utólag annyi hőszigetelést teszel a beton fölé, hogy az a betonfólia alatti összes réteg együttes hőszigetelésének legalább négyszerese legyen :)
Egyszerűen nem tudnak róla, elfelejtik a józan paraszti eszüket. A mindent olcsóbbanból és a divatos marhaságokból (kedvencem az amerikai konyha) lesz a standard össznépi szarmunka.
"A legtöbb vevő sztem nem is tudja hogy egy kicsit többért rendesen meg lenne csinálva. Egyszerűen nem tudja, pedig biztosan azzal csináltatná."
Ez gyakorlatilag igaz a teljes építőipar összes munkafázisára,
de még a felhasznált anyagok nagy részére is.
De az elsődleges szempont, a "mindent minél olcsóbban" többnyire felülbírál mindent,
az embereket nem is érdekli, hogy a minimál költségvetés felett mondjuk öt százalék (okosan elköltött) plusz kiadás segítségével mondjuk 25 százalékkal jobb lehetne a házuk :)
Hali, kérdésem lenne: tavalyelőtt felújítottuk a sorházunkat: fal 40 cm tömör tégla + 10 cm fehér hab, padlófűtés alatt 10 cm szigetelés, födémben 30 cm olcsó gyapot (rétegrend: gipszkarton, párazáró, 20 cm gyapot, deszkázat, pár cm beton, 10 cm gyapot). A hülye rétegrend részben örökölt, főleg a deszkázat és a vékony beton, ami alá a mester mindenképp be akart szigetelni. A beton fölé én gurítottam a 10 centit, hogy - szerintem okosan - javítsak a rétegrenden. Kérdésem, hogy érdemes-e a födémszigetelésre gurítani még 5 vagy 10 cm gyapotot, van-e értelme. Pénzben nem sok szerintem a gyapot, inkább a hőérzet miatt kérdés. A munka nem érdekes, szívesen gurigázok a padláson :)
A legtöbb vevő sztem nem is tudja hogy egy kicsit többért rendesen meg lenne csinálva. Egyszerűen nem tudja, pedig biztosan azzal csináltatná.
A panelablakok cseréje pedig egy külön világ, állítólag sima ügy, de mi van, ha korábban leszigetelték már a házat, rá a gyári ablakokra? Na onnantól aztán szép szopás tud lenni az is. A régi tok egy kis betonperemre fogatódik fel vas összeszorítókkal. Ez totál nem kell az új ablakohoz, legjobb leverni, a tapétát, festől takolmányait ledúrni, és ott a sík stabil felület, mehetne a ral szalag, de hányan csinálják meg ezt és hányan nem?
Képzeld oda az O betűt is . Képzeld a ,hogy elé sem teszek mindig vesszőt és a lesz-t is sokszor lessz nek írom .
17 éve melózom külső és belső és tűzgátló szerkezetek gyártásával beépítésévél (szakmám épület asztalos ),elég sok fajta szigetelő és tömítő anyag megfordult a kezemben sajnos párat már nem lehet kapni kis hazánkban :( RAL beépítést kb 10 éve csináltam először ,sajnos nem sajnos itthon még nem követelmény mindenhol . Évi 3-4-5 alkalommal szerelünk csak így ,általában a + költségek miatt .
Amit leírtál az az optimális beépítés lenne ,de ugye nem minden optimális ,szerelhetsz te RAL szerint pl vályogházban és adtál a szarnak egy pofont ,ha maga a fal képes teljes szerkezetében átnedvesedni . Kis hazánkban a meglévő házak nem a mai szabványok szerint és nem a legjobb módon vannak szigetelve víz ellen ,már ha vannak (korukból kifolyólag) . Új építésűnél én ml nem is engedném másképp beépíteni a nyilaszárót csak ugye ehhez kevés vagyok ,és a mai napig simán csavar jobb esetben fülezve és purhab a menet . Lehet az akár méregdrága internorm vagy panorama 2000-res .
A CE logó maga a jelölés, egymagában, nem kell mellé írni semmiféle számot.
Persze nem is tiltja a törvény, tehát lehet a közelébe számokat írni, vagy akár kiskacsát rajzolni :) de az már nem a CE jelölés.
Sok szélhámos cég megpróbálkozik balekok átverésével, miszerint ő jó pénzért segít megszerezni a CE "minősítést", miközben ilyen minősítés nem is létezik. Ők szoktak alkalmazni hasonló trükköket, persze ettől még az a szám lehet teljesen ártalmatlan adat is.
kinek mi az olcsó az más kategória , mi a sudalt használjuk és 800 huf körül hozzák nekünk a sima pisztolyosat a tűzgátlót meg ha jól tudom 1900 körül (átlag havi 4-5 kartont ) . würth habot én nem szeretem .
"mindenképpen purhab van az ablak körül, hisz azzal nyomják körbe a beépítési "hézagot"."
Occsó purhab: kiválóan ragadó anyag, feladata a gyors térkitöltés és a dolgok mechanikai rögzítése. Más feladata nincs, ezért az occsó purhabn belsejében hatalmas légcellák vannak, nem foglalkozik hőszigeteléssel, sem vízzárással, sem párazárással.
Alacsony dagadású purhab: ide tartoznak az EPS ragasztó habok és a szerelőhabok. Ezeknek sem feladata a hőszigetelés, de mivel alacsony dagadásúak, ezért ezek habszerkezete meglehetősen sűrű, tehát ezek már jó hőszigetelőnek tekinthetők. Vízzárásra és párazárásra ezek is alkalmatlanok (nem arra készültek). Jó hőszigetelési tulajdonságaik miatt ilyennel kellene az ablakokat körbefújni, de "nagyonoccsó" szerelők kezében ilyet nem fogsz látni, hiszen kívülről (balek szemében) pont ugyaolyan az occsó másik purhab is.
"Lehet, hogy van dagadó szalag"
NAGYON ne keverd össze egymással a hőszigetelést a légzárást és a párazárást!!! A jelek szerint nem tudod, hogy ezek közül melyik mi mire jó, nekem meg most sajnos nincs időm olyan sokat írni.
A RAL belső fóliája egy légzáró+párazáró réteg, a hab körben meg hőszigetelő anyag.
A gyári belső fóliát helyettesítheted egy nem gyári belső fóliával, az ablak köré fújt hab meg ne egy gagyi szar legyen, hanem pl alacsony dagadású szerelőhab, ami a valóságban is hőszigetel, nem csak úgy néz ki.
A CE egyszerű JELÖLÉS, amit a gyártó tesz rá akármire, ami megfelel a rá vonatkozó EU-s előírásoknak. A CE előírások viszont azzal nem foglalkoznak, hogy a purhab bőre legyen vízzáró :)
Mondj nekem néhány olyan olcsó + egykomponenses purhabot, amelyen a gyártó hivatalos állítása szerint vízzáró bőr képződik. Ismétlem: a gyártó állítása és nem a kocsmai ivócimborák, vagy az "Átverünk Mindenkit KFT" honlapja szerint.
mindenképpen purhab van az ablak körül, hisz azzal nyomják körbe a beépítési "hézagot". Lehet, hogy van dagadó szalag, (asszem bitumenes szivacs, amit összenyomnak berakás előtt) de az esetek 90%-ban purzanak, mert egyszerűbb, gyorsabb, és mindent eltakar.
Nyomd a házadat 28 napra víz alá és mérd meg ismét a súlyát.
Vagy olvass termék megfelelőségi nyilatkozatokat tudod azt köteles vagy adni ha olyan dolgokat használsz ami CE jelöléssel van ellátva régebben EC volt.
A SUDAL habjai mind szerelő mind szigetelő kikeményedése közben vízzáró filmréteg keletkezik. És erre nem csak a Sudal képes hanem a habok 90% a .
gondolom tudod, hogy számos olyan vízzáró réteg létezik, ami eközben kiváló páraáteresztő. Tehát attól még, hogy valami tökéletesen vízálló/vízzáró, attól még lehet, hogy a vízpára simán átmegy rajta.
És itt az ablak körül két dolgot kell megoldanunk:
1: az ablak körül lehetőleg VALÓBAN hőszigetelő anyag legyen és ne vacak occsó purhab (ami NEM hőszigetelő anyag, csak kívülről annak látszik)
2: a lakás levegőjéből a PÁRA (és nem a víz!) ne tudjon bejutni a falba ezen a részen (erre való a RAL rendszer belső oldali párazáró fóliája, amit egy kis ügyességgel házilagosan is helyettesíthetünk)
Ez csak egy mendemonda, amit valaki egyszer kitalált (akinek valószínűleg rossz volt a látása :) és a nép azóta szájról szájra terjeszti. A purhab "zárt" bőrét közelebből megnézve látszik, hogy bizony vannak ott apró lyukak bőven. Ezt úgy is ellenőrizhetjük, hogy egy, a flakonból kinyomott, tökéletesnek látszó felületű purhab gombócot megmérünk mérlegen, majd víz alá nyomunk néhány napra (a hivatalos mérés asszem 28 napos), majd újra megmérjük a súlyát.
A sima mezei habon is keletkezik vízzáró réteg , csak az még annyira sem bírja az UV sugárzást és ha 2-3 napon belül nincs elzárva a napfénytől akkor az már károsodik . Míg az alacsony tágulású szerelőhab bírja kb 1 hónapig a napot . Sajnos ha már megrepedezik a naptól vagy meg van vágva akkor már nem sok mindent lehet vele kezdeni . Marad a vagy visszakaparom és újra habozom vagy fóliázom de ha már spaletta kész akkor rombolás nélkül ez már sajnos kivitelezhetetlen .
Ha a nemdagadón vizzáró réteg keletkezik, úgy a simát nem lehet valamivel lekenni, hogy az is vízzáró legyen? Például esőálló akrillal bekenni, vagy semleges szilikonnal? És ezt ugye kívül-belül, hisz a nemdagadó, ha nem vágják meg mind a két oldalán zárt felszínű.
Aki nem kazánnal fűt, hanem kályhával/kandallóval, annál még durvábban érezhető, ha hőszigetelés kerül a födémre. Ha egy ilyen házra még a héten ledobunk legalább 20 centi olcsó üveggyapotot (négyzetméterenként kb 1000 ft) az a beruházás talán még ebben az évben teljesen behozza az árát.
Nem lesz probléma ha még van furva a tok. A lényeg, hogy magmérettel kel fúrni. Én amúgy a fülezést preferálom. RAL beépités egy + biztonsági tényező semmi több, de a hozzá tartozó alapanyagok sajnos igen drágák. Mi a sika termékeit használjuk erre a célra.
Segítsetek légyszi.Sokat olvasgatva összezavarodtam. Nemrégiben láttam egy ablak betételét, simán telefúrták és azzal illesztették elsőként a falba a műanyag ablakot. Ablak betevéskor, mi is a helyes? Úgy gondolom, hogy semmiképp nem szabad átfúrni a tokot ahhoz, hogy helyére kerüljön. Akkor mi a legjobb mód ennek betételére? A Ral beépítés nem éri meg? köszi
Már csináltunk a ház hozzáépítésénél ilyent, ott is össze van kötve a koszorú a ház két hosszú oldalán, ilyen megfontolásból és jelen helyzetben is gondolkodtunk már ilyen megoldáson.
A RAL beépítés nem egy elterjedt dolog kis hazánkban . Én személy szerint 17 éve dolgozom nagyrészt nyílászárókkal gyártás ,beépítés (fa ,műanyag és tűzgátló ) De jó ha évente 3-4 helyen kérik ,mégpedig az ára miatt . Amúgy ha helyesen volna kihabozva az az ablak akkor nem engedhetné sem magába sem magán keresztül a nedvességet a hab ,mivel teljesen vízhatlan réteg keletkezik a felületén. Persze ezt bukja az ember ha meg kell vágni a habot .
Annyiban egyetértek ,hogy ha a hab miatt van akkor a kontár meló miatt van a nedvesedés. Meg gondolom nem alacsony tágulású szerelőhabot használtak hanem sima szigetelő habot .
Hát tényleg csak hozzávetőleges adatokat tudok mondani.
Szigetelés előtt: este fél 6 körül begyújt, este 10 körülre 20-20,4 fok. Tíz után kazán nyakig megtöm, reggelre 19,00-19,6.
Szigetelés után: este fél 6 körül begyújt, este 9 körül 22,2-22,6. Kilenckor kazán 2/3-3/4-ig pakol, reggelre 20,4-20,8.
Hozzáteszem, hogy azota melegedett az idő, és még csak pár nap telt el. Ja a begyújtástól az esti utolsó megrakásig is kevesebb tüzelő kell. De ahogy írtam érezhető a változás. Gyorsabban van nagyobb meleg, kevesebb tüzelővel. A szigetelés egyébként csupán 108.000 ft volt. Szerintem gyorsan vissza fog jönni.
édeske, ez gyíkfingot sem érnek. Ezek mellett vastagon rántott hús szagod lesz.nem csak neked, az egész háznak.
Tavaly, a konyhakiállításon volt sokféle új ötlet, de még mindig a kényszerszívás a leghatékonyabb,ami ki van vezetve a házból. Ezt ott a legtöbb szakember bevallotta,ha elég sokat beszélgettél vele :)
Btw, a legtöbbünk NEM passzív házba lakik, és nem adott 60e forintot egy hőcserélős szellőzőre, és nem épített a padlásra irdatlan méretű kondenzáció-védett fűtőtt csőtengert.
Simám élünk és főzünk. Igyexem nem zsírszagban úsztatni a családot, ezért inkább "elpocsékolok" 1 m3 gázt,de kifújatom a szagokat.
A szalagot (belül párazáró) körberagasztják az ablaktokra és így helyezik be. Utána kívülről nyomják a habot, végül felragasztják a külső (páraáteresztő) szalagot is.
Azt le tudnád írni, hogy jobban érezhető legyen a hatás, hogy emlékeid szerint a szigetelés leterítése előtt mondjuk estéről reggelre mennyit hűlt a ház és mennyit javult ez most? Nem kell tized pontosan, de biztosan figyelted előtte és most is, az érdekelne leginkább, hogy mennyi a javulás akár százalékosan?
Én tavasszal tervezem ugyanezt megcsinálni, csak még a vastagságon vacillálok, hogy 20 vagy 30cm legyen? Kiindulópontnak jó lenne, ha meg tudnád hozzávetőlegesen adni a javulás mértékét. Köszi!
"Korábban nem tapasztaltam, hogy a fólia nedvesedne. Remélem eztán sem fog"
A padlás nagyon jól át legyen szellőztetve, akkor nem lesz baj.
Az a lényeg, hogy a lakásból (a födémen+hőszigetelésen át) felfelé közlekedő pára ne tudjon megrekedni a padlástérben, hanem nyomban vigye ki a légáram a szabadba, még mielőtt eszébe jutna folyékony vízzé kicsapódni :)
Az a helyzet, hogy az én fejemben is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a padlástér átszellőztetése kapcsán. A tető fólián valóban megjelennek a kicsapódott pára cseppek és valószínűleg azok gördülnek lefelé és jelennek meg a szigetelésen (csak a fólián és kívül van nedvesedés). Mekk Elek ezermester ha jól láttam te korábban az általam már említett 2007-es eseténél is (ha jól emlékszem egy Maglódi ház) jelen voltál és részt vettél a közös gondolkodásban. Nem tudsz azóta arról, hogy hogyan oldották meg végül a problémát?
"küldj a koncepciódról? ejj,,, pedig tudom,h fejben már rég működik... :)"
Nem az én koncepcióm, százezer helyen régóta működik, Magyarországon is ismeri a trükköt minden jobb szakember, aki energiatakarékos/passzívházakkal foglalkozik. Itt egy kis olvasnivaló (ez angolul van, de ha tíz másodpercnél több időt szánnék rá, talán magyarul is találnék)
"Klímáddal reggelig fújhatnád szét a szagokat,"
Még WC-be építhető szagelszívó is létezik, amely a csészéből szív és a hátad mögött visszafújja a helyiségbe a szagmentesített levegőt. Nem reggelig, hanem három másodperc alatt.
Egyébként a szagot nem szétfújni kel, hanem szűrőn átszívni ;)
Ahogy azt írtam már, szombaton megcsináltam a födém szigetelést. 20 cm üveggyapotot tettem le kötésben. Sima fa födémem van, saralva. Nos én annyit tettem csak, hogy összesöpörtem, és már gurítottam is. Az alsó réteget addig a körbefutó téglasorig tettem, amelyiken körben a gerenda fekszik. A felső réteget pedig átbuktattam a gerendán, és valamennyire kiengedtem az ereszdeszkára. Fölé sem tettem semmiféle fóliát. Azt hozzáteszem, hogy a tetőn a cserép alatt utólagosan van fóliázva, de fogalmam sincs, hogy milyennel. Korábban nem tapasztaltam, hogy a fólia nedvesedne. Remélem eztán sem fog. A fólia egyébként lent a körbefutó gerendánál itt ott hozzáér az átbuktatott szigeteléshez. Remélem ez nem fog gondot okozni. Majd kiderül.
Arról viszont már most be tudok számolni, érezhető változást hozott a szigetelés. A ház az eddigi mennyiségű lignittel jóval magasabb hőmérsékletet produkál, gyorsabban melegszik, és lassabban hűlik le. Nem kell óriási változásra gondolni, de bizony rendesen érezhető. Hát ennyi.
Az jutott eszembe, hogy talán a padlás nincs tisztességesen átszellőztetve (vagy sehogyse, mert olyat is láttam már) ezért a padlás mennyezetét képező párazáró fólia belső oldalán folyamatosan vízcseppek jelennek meg, amelyek pont oda gördülnek le.
Én mindenesetre csinálnék a deszka alá egy 2 centis légrést a külvilág és a padlástér közé, hadd járja át a levegő. Tudom: menjek a fenébe a hajmersztő hülyeségeimmel, de becsúsztatnék oda a deszka alá egy vastagabb drótkerítés fonatot (távtartónak), az alsó felén egy merev szúnyoghálóval (hogy a rács lyukait ne tudja kitölteni a betüremkedő szálas hőszigetelés).
Azert ennek a jól átszellóztetésnek ellentmond 2 dolog nálunk !
1 Napkoli csove a tetőtér ferda falsik-plafon talalkozásánál van kivezetve.2 db 18 as cső, felette,körülötte 10 de inkabb 15 cm hőszigeteles, csőkörül kőzetgyapt, körülötte a lehető legkisebb ressel a kartonon, párazárófólia ahogy tudtam rögzítve azvalukasírozott csőhélyszigeteleshez
A teto fólia es a hőszig kőzött 3-5 cm rés, ahogy sikerült..
Nagy hidegekben a cserép alatti fólia belső felületén pára,jegesedés volt !
Pedig csak ott a kis réseken tuditt távozni a pára a csovek körül es ha akart volna az átszellőztetésben el tudott volna "párologni", de inkább kicsapódott a hideg fólián !
Következő evben xps ből telibefaragtam a likat es szilóval jól kinyomtam, azóta nincs páralecsapódas.
2 emeleten gyerekeknel ablakok állandoan résszellőzőn vannak.
Kívül az ablakkáva felül penészedik nagyon nagyhidegek utan, a redőny néha befagy, annyi pára távozik es csapódik le ott.
Pedeg ott aztan van " légmozgás", el tudna párologni...
Lehet ott redőny is amit beépítéskor felhajítottak, és befolyik körülötte az eső, hó. A purhab is csak úgy lett betolva, levágva, takarva. Nagyon jó szivacs.
Az a gyanúm, hogy az ablakot körbevevő/rögzítő mezei purhab szoba felőli oldalán nincs egy normális párafékező réteg (talán még egy tisztességes vakolat sem), ezért a lakás párája simán áthalad a festékrétegen és a purhabon, majd elér egy hideg zónába, ahol vízzé kicsapódva folyamatosan nedvesít mindent: a hőszigetelésedet is.
Szóval én belül az ablak körül csinálnék valami jóféle párazárást.
Szerintem a te esetedbe itt a hőhíd nem értelmezhető. Hőhíd esetén a meleg levegő csapódik ki a hidegebb felületen, általában ez az épületek belső oldalán valósul meg és a szigetelés megszakadása miatt kialakuló hidegebb felületeken történik. Valahonnan nem szivároghat oda a belső térből kikerülő pára?
Valószínűleg az probléma lehet, hogy a végek szabadok, hiszen így a pára a padlástérbe jut. Sajnos még egyetlen egy csomóponti vagy rétegrendi megoldást nem találtam sem a neten sem építész ismerősöknél ennek a megoldására valamint a kivitelezésére, az általam rajzolt és itt is közzétett csomópontot megnézettem egy szigetelés gyártó cég alkalmazás szakértőjével, aki azt mondta jó és kiemelte a párazáró fólia vonalvezetésének a helyességét is. Alapvetően gondoltam arra, hogy lezárom a végeket, úgy hogy léccel rögzítem a gerendákhoz alá pedig gumi csíkot teszek a jobb zárás érdekében (más megoldás is érdekelne), azonban nem ismerek tapasztalatot, hogy ez hogyan viselkedne, a szakértő illető sem tett erről említést a véleményében. Elméletileg tudom, hogy a pára nem csapódna ki a fólia alatt, mivel a szigetelés felette van azonban a gyakorlati tapasztalatokról még biztos forrásból nem hallottam semmit.
Korábban 2007-ben hasonló témában volt már ötletelés itt a fórumon, akkor a padlástér kiszellőztetése jelentett egy megoldási alternatívát, azonban arról, hogy bevált-e a dolog nem találok semmit. Az én helyzetemben is problémát jelenthet az, hogy nem jól átszellőztetett a padlástér, mivel minden oldalról zárt (falazatnál az EPS van a lambériáig engedve, a tetőcserép alatt fólia van (páraáteresztő, de a pára kicsapódik rajta a tapasztalat alapján), ami a taréj gerincben is át van lapolva (ezt már 10 cm szélesen kivágtam a múlt hétvégén), a tűzfal is zárt (ajtóra 200 cm2 felületű légbeeresztőt tettem most már), de még mindig kevés. A korábbi (2007-es) hozzászólásokban javasolták az EPS homlokzati szigetelés visszavágást kb. 3 cm-rel szaru közönként. Ez jó megoldásnak tűnik, annál is inkább, mivel ez a szakirodalomban is megjelenik kettős kiszellőztetésként, csak általában olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szigetelő anyagot a szarufák között helyezik el. Az én esetem is hasonló csak a szigetelés vízszintesen van. Jó lenne tudni, hogy valaki alkalmazta-e és hogyan vált be.
Már nem dőlök be a szobatudósnak :) Még arra sem vagy képes, konkrét rajzot,linket küldj a koncepciódról? ejj,,, pedig tudom,h fejben már rég működik... :)
Klímáddal reggelig fújhatnád szét a szagokat, de a számokkal való dobálozáson kívűl, vmi tervet,bármit!
A falon lévő szigetelés táblánként körbe lett a szélén lenve ragasztóvalé és plusz pogácsa belül. A szálas szigetelő nagyobbra lett vágva és be lett szorítva. Ha a széleken le lenne fogatva a fólia akkor a pára alatta mem telítődik .ilyen rögzítési módok jöhetnek szóba poros fa és nejlon felület rögzítésére. Korábban hasonló problémák megoldásáról nem tudtok visszajelzést.
Lehet hülyeség amit írok,de ha nem minden szalufánál van ez a "leázás",akkor nem lehet hogy csupán sérült a tetőfólia és a pára rávezetődik a gerendára/falra !?
Ablakok és az erkély ajtó külső káva részeken körbe vizes a szigetelés! 2cm szigetelés van ott. Sajnos a fal 30cm fal közepén van az ablak ! Hőhíd miatt olyan?
"Nem 1xűbb annak a nyamvadt párának "elmenni" a nylon alatt/mellett, mint a falon át ?"
Igazad van, de az a szálas hőszigetelő hurka rugalmas, így valószínűleg közel légmentesen hozzászorítja a fóliát a talpszelemenhez és a 5 centis eps-hez is. Ezért gondolom, hogy a pára más útvonalon jutott oda.
Persze ha a szálas hőszigetelés nem túlméretre szabva úgy lett oda begyömöszölve, hanem jó spórolósan alulméretezve csak úgy lötyögősen bepottyantva, akkor valóban ott lehet a gond.
De szerintem inkább az a baj, hogy az oldalfalon át folyamatosan távozó pára
a fal és a hőszigetelés közötti légrésben
fel tud áramlani a problémás helyre,
ahelyett, hogy a hőszigetelésen át a külvilágba távozna.
Tehát az én gyanúsítottam a pogácsás hőszigetelés-ragasztási technika.
A ház oldalfala és a hőszigetelés között többnyire marad egy centi légrés. És ha a hőszigetelő táblák nem lettek körbekenve egyenként ragasztóval, tehát csak úgy ragasztó pogácsákkal oda vannak pöttyözve, akkor semmi sem akadályozza a falon át kilépő párát abban, hogy ott fenn gyülekezzen a rés tetején és lehűlve folyamatosan vizesítsen mindent a környéken.
Lehet, hogy amúgy kiváló a padlástér jó átszellőztetése, de én mindenképpen hagynék egy szellőző légrést a deszka és a hőszigetelés között is.
A fafödém rétegrendje a következő belülről kifelé: 19 mm lambéria (a 2,4 cm deszkát rosszul írtam),+ párazáró fólia + 25 cm szálas hőszigetelő+ páraáteresztő fólia takarás. A párazáró fólia folytonos de a szélein nem lett rögzítve csak fel hajtva a szigetelés mellett. Mellékelek rajzot. A valós helyzet a rajzhoz képest annyiban változott már, hogy a taplszelemen feletti részt 3 cm-rel visszább nyomtam, hogy ne érjen a tetőfóliának.
A Fórumot olvasva láttam, hogy többen találkoztatok az alábbi problémával. Kérlek benneteket, hogy írjátok meg, hogy mi a megoldás a probléma kezelésére olyat, ami bevált. A problémám a következő: fafödémet szigeteltem a rétegrend 2,4 cm deszka borítás, párazáró fólia, és erre két rétegben 25 cm szálas szigetelő anyag. A külső falazaton 15 cm szigetelés (ez felér a lambériáig) és a talpszelemen előtt plusz 5 cm szigetelés van a folytonosság végett. A hőszigetelés folytonos, a külső és a belső rész a talpszelemen felett ér össze, záródik. A probléma az, hogy a talpszelemen előtt lévő 5 cm szigetelés tetején nedvesség jelent meg, ami a külső szigetelésen és a szarufákon is megjelent (a szigetelés nem ér fel teljesen a fóliához, ellentétben a rajzzal) (20160113094022263_0001 kép). A kérdésem a következő: a párazáró fólia végét hová kell elhelyezni (fel kell hajtani a szigetelés fölé vagy a szigetelés alatt hagyni esetleg, rögzíteni a födémhez esetleg más megoldás). A pára valószínűleg a lakásból érkezik a térbe, mivel a szigetelés alatti párazáró fólia szélei nincsenek a födémhez rögzítve, hanem csak fel vannak fordítva. A pára csak a párazáró réteg végénél a talpszelemen mellett tud kijutni a párazáró réteg alól. A fólia alatt nem volt nedves a szerkezet, amikor benyúltam alá.
Megoldásként a szigetelés és a tető fólia között kb. 3 cm távolságot (légrés van) készítettünk a kiszellőztetés miatt(20160113094032400_0001 kép), azonban még mindig látszik a nedvesség. Körbe a tetőn a cserép alatti fólián (a talpszelemen külső síkjától felfelé mérve kb. 80 cm-re) az átlapolások közé távtartót tettem, hogy levegő tudjon beáramolni a padlástérbe, valamint a taréjgerincbe az átfordított fóliát kivágtam kb. 10 cm szélesen, hogy fent tudjon szellőzni a tér. A tető egyik felén kontyolt, a másik felén tűzfal található, ezért a tűzfalon lévő ajtó felső részére egy légbeeresztő rácsot tettem( kb. 250cm2 felületű fix lamellás a csapó eső végett). A nedvesedés továbbra is fenn áll és a külső szigetelésen a lambéria alatt folyik lefelé.
A külső szigetelésen látható pontszerű nedvesedés ami a szigetelés dűbelezés (EJOT fémdűbel) helye, vajon hogy jut oda nedvesedés?
Azt feltételezem, hogy a tetőtér kiszellőztetése még mindig nem megfelelő, mivel az alsó részen (lent a tető sarokban a talpszelemen környékén) még mindig nincs megfelelő légmozgás.
én meg úgy oldottam meg, hogy véstem egy b@szott nagy likat a falba, azon kidugtam a páraelszívó csövét, és ha nagy a gőz, akkor megy fullon, mert azt nem várom el, hogy csendes legyen, de tolja is ki a gőzt...
szűrt levegő, meg a ház melege? kérem arra ott voltak az alsókonyhák :D
Én úgy oldottam meg a páraelszívót , hogy vettem egy kétmotoros tornyos inox elszívót , aminek sík az alja a mosható szűrőkkel ( belül aktívszenes szűrőkkel ) És erre csináltam korlemezből egy hat centis plusz gallért így már nem megy ki oldalra a felcsapó gőz , amíg elszívják a motorok . Így lényegesen olcsóbban kijöttem mintha kűrtőset vettem volna .
Azt érsd meg: nem lehet egy egész házat zsírszaggal megtölteni,majd lassú fordulatú ventikkel napig szűrni a levegőjét! Sőt,az sem jó ha egyáltalán szétárad az egész,mert mindenbe beleeszi magát a szag 1-2 óra alatt!
Vagyis ott helyben kell megfogni! De ezt szellőcskével nem lehet!
De kíváncsian várom a pontos elképzelést,mit hol hogyan!
A korábban a tetőnél jelentkező nedvesedési problémával kapcsolatban érdeklődnék, hogy mi lett a megoldás, mivel én is hasonló problémával küzdök. Ha van rá lehetőség írd meg kérlek.
Mindenképpen próbálgatós lesz. Észrevételem szerint a legnagyobb gőzgyártó a fazék fedelének levételekor történik, olyankor ömlik oldalra a környező szekrények alá, onnan a hátfal mögé, és ha nincs hőszigetelés a falon, nincs szellőzés akkor máris ontopicnál vagyunk :)
"Ha pedig 12 cm csövön nyomod át akkor nagyon fog süvíteni, már 300 m3/h-nál is! Mi lenne 1000-nél?"
Csak ma kb háromszor írtam itt le, hogy energiatakarékos házaknál a konyha szellőztetése NEM AZONOS a zsírszűréssel+szagelszívással, mert az belső levegő keringetéssel is megvalósítható.
A lényeg, h a 3 oldal légtömör legyen! nem biztos, h a gáz miatt kell alul-oldal levegőbe,ki kell próbálni, elég lehet csak elölről. Próba,próba,próba! és vmi füstölő ,h merre megy a levegő.
a sarkoknál felül/elöl turbulencia miatt, simán tud jönni ki gőz/füst.
Nagyon sokféle olyan kürtő van, ami tulajdonképpen nem is kürtő, mégis működik.
De még ezeknél trükkösebbeket is ki lehetne találni, csak előtte kicsit tanulmányozni kéne az iparban a mérgező munkahelyek elszívásának fizikai trükkjeit (hogy a melós ne szívja be az asztalán keletkező füstöt/gőzt/stb).
Ezért is írtam, hogy akár az egész konyha mennyezetét is át lehetne alakítani egy nagy szagtalanító berendezéssé :)
Persze a hagyományos kürtő lenne a legjobb, ha a gyártók nem csesznék el ott, hogy röhejesen gyenge elszívást építenek bele (egy serpenyő olajban ázó tócsnihoz legalább 800 m3/h légáram kellene ezek az olcsó szarok meg üveghangon tudnak max 2-300-at), ezért az elszívni-valónak csupán töredékével tud megbirkózni, a többi szépen elkerüli a kürtőt és megy szanaszét.
Tegyél fel egy bazinagy fazék vizet és amikor már forró, akkor füstölőkkel nézd meg, hogy a felfelé áramló levegőből milyen marha sok nem tűnik el az occsó elszívók kürtőjében.
Ahol meg van elszívott légmennyiség böcsülettel, oda még kürtő sem kötelező.
"Azonban az olaj/zsiradék kihűlve ott fog maradni - ahova lecsapódott a párával. "
A fém zsírszűrők kikapják levegőből a zsírt (és a pára nagy részét is). Olvass utána kicsit a zsírszűrők működésének, kedvcsinálóak írok egy megdöbbentőt (ezt talán még a gyártójuk sem tudja ;): ezek a zsírszűrők kb ugyanúgy működnek, ahogy egyes sivatagi bogarak vízhez jutnak a hajnali párás levegőből.
Pont ilyet tervezek én is, csak úgy kéne, hogy fel lehessen tolni, ha nem kell.
Annyi modding alap viszont van, hogy gázsütő... szóval fémlap. DE ebből a hátsó oldali eleve ott virít a sütőn, a hátsó felhajtható fedél. Oldalra a levegő-beáramlást is biztosítani kell. Viszont a sütőnek van egy kiáramló csöve, az venturis módszerrel megsegítve szinte 1 az 1-ben elvezethető.
Picit tudnád valami fényképpel is kiegészíteni? Ez a plexis dolog nagyon jó lehet.
Elek hőtárolós kályhaventillátora azért nem jó, mert az nem fogja kinyomni a levegőt, nem arra lett tervezve, hogy vákuumot gyártson, csak ugyanabban a légtérben rásegít a keringtetésre. Nézegettem én is ugyanezen célból, de elvetettem. Egy sima radiátor alá be lehetne dugni, érezhető lenne a hatása, de kényszerelszívóban nem.
A gyári beépíthető kürtők aerodinamikája valahol a duplanulla körül mozog. Ha egy valódi 60fokos kürtő lenne, és nem 60 centi széles az alja hanem 100 körüli, szépen ívelten, akkor sokkal hatékonyabbak lehetnének és halkabbak. De hát az túl jó lenne, Coanda úr meg csak a repülőgépekhez értett.
Csak a nagy sebességű örvényeknek van zaja, a szél hangját meg sem hallanánk ha nem lenének a közelünkben faágak, villanydrótok, stb amelyek örvényeket keltenek. Ha a levegő lassan áramlik, akkor csendes. Nagy légmennyiségeket is lehet mozgatni alacsony sebességgel ehhez nem kell más, mint nagy áramlási keresztmetszet (lásd pl szállodák, irodák hatalmas keresztmetszetű szellőztető rendszerei).
Az olcsó szagelszívóknál a ventilátor zaja olyan nagy, hogy a levegő saját hangját meg sem hallod.
persze a profi rendszerekben már alacsony fordulatszámú (nagy lapátos, radiális) ventilátorok vannak, azoknál már van esély arra, hogy meghalld a levegő sustorgását is.
Pl a klímák beltéri egységei is óránként több száz köbméteres légárammal dolgoznak, még éjszakai üzemmódban is, mégis tudsz aludni mellette.
Az átlagember azonban csak kiállításon találkozik igényes szagelszívóval, ott meg a háttérzaj miatt úgysem hallja sem a motor, sem a levegő hangját :)
"De egy szagelszívó méretben ezt több motorral oldják meg, mivel nem lehet méteres lyukat vágni a falon a kivezetésnek."
Éppen arról volt itten szó, hogy nem is szabad a külvilág felé elpazarolni azt a rengeteg drága levegőt, csak zsír- és szag-szűrőkön kell átforgatni.
Tehát a konyhában
- egyrészt legyen egy belső levegő forgatás szűrőkön keresztül (valahol 300 és 1000 m3/h között)
- és ettől teljesen függetlenül van a szellőző rendszer elszívása, mondjuk 30-50 m3/h.
Ez nem kürtő kérdése szerintem. A régi mostani házamban sem tud a külvilágba termelő páraelszívó mit kezdeni pl egy rendes palacsinta/tócsi(tócsni) sütéssel. Teljes k.o.. - "Ez egy ilyen játék :) ! "
Engem a pára jobban zavar, mert a környezetében kicsapódik mindenre a pára-túltelítettség miatt. És ez nem teljesen az a pára -ami mondjuk a fürdőben van- mert ez olaj/zsírszemcsével erősen dúsított. A büdös vagy párás levegőt ki tudom cserélni ablak nyitással vagy a szellőztető rendszer működtetésével . Azonban az olaj/zsiradék kihűlve ott fog maradni - ahova lecsapódott a párával.
Mekk, ezzzel nem mondtal semmit! A levegőnek, ha áramlik hangja van! Nagyon nagy ventivel lehet alacsony fordulaton sok levegőt mozgatni. De egy szagelszívó méretben ezt több motorral oldják meg, mivel nem lehet méteres lyukat vágni a falon a kivezetésnek. És még nem is beszéltünk az axial-radial ventikről...
Egyelőre szerencsére nincs gond a páratartalommal, de előre nem merek semmit nyilatkozni, mert nem tudom, hogy mennyit változik a helyzet, ha belakjuk majd idén nyáron-ősszel a házat.
Tipp: ha valaki olcsón házibarkácsolni szeretne ilyesmit, az szerintem kipróbálhatná a hőtárolós kályhába való ventilátort: viszonylag csendes és olcsó és ha az elszívó kürtő okosan van kanyarítva, akkor szerintem egyetlen darab ilyen venti is megbirkózik a feladattal (ha nem jó a kürtő, akkor meg talán 3-4 db venti is kevés lesz :)
"hogy ne hülyüljünk meg egy ebédkészítés alatt a hangtól..."
Nem a leggagyibb (legolcsóbb) ventilátorokat kel használni és akkor alig hallod a hangját működés közben. Okosan megválasztott ventilátorral hatalmas levegőmennyiségeket lehet forgatni olyan halkan, hogy a ventilátoron akár aludhatnál is, persze ez nem a 10.000 ft-os kategória. ;)
"Azzal megölném a hővisszanyerős szellőztetés lényegét :)"
Na ha lesz hővisszanyerő, az még a leves megfőzésére fordított hőenergiát is vissza fogja nyerni és átirányítja a lakásfűtésnek :)
"na meg valamit kitalálni a gőz kicsapatására, felfogására"
Okos főzés fedő alatt történik, az emelgetéskor kicsapó kevéske gőzmennyiséget meg simán kihordja a szellőzőrendszer. Ha konyhádból az elszívás 40 m3/h, az óránként kb 0,33 liter vizet simán kivisz különösebb kicsapató-szárító berendezés nélkül is. De valaki pont most árul egy légszárítót a szellőztetős topicban kb fél áron, amíg lekvárt főzöl, addig bekapcsolhatsz egy olyat is a konyhában.
Ha viszont nagyon gyakori a lekvárfőzés (amikor óránként 2-3 liter vizet kell kivenni a levegőből), akkor oda valami még komolyabb teljesítményű páramentesítő kell, vagy valami házibarkács vízkicsapató szerkezet, pl egy csapvízzel hűtött kalorifer egy csepptálca felett.
Jó dolog - nekünk is van egy a régi házunkban (sajnos, mert kell), de én inkább arra gondoltam csak, hogy szerintem kicsapódhat az elszívó csövén, kivezető rácsán és esetleg oda folyik - ahova nem kéne. Nyilván a nagyja ilyenkor a kürtőn csapódik le - arról pedig a munkalapra. Ez utóbbiakat azért nem megoldhatatlan feladat letörölni, tisztán tartani.
Igazándiból úgy van megoldva a hővisszanyerős szellőztetés a házban, hogy a WC-ben és fürdőben van elszívó ág, illetve a konyhában a fal melletti munkafelület és a konyhasziget között - ahol áll az ember - azaz részben a konyhából is szív el. Közvetlenül viszont nem akartam az elszívóra kötni, mert hamar elkoszosodna a csöve belül - nem arra való. Emellett van egy split klíma is a készülő amerikai konyhás nappaliban - azzal is lehet végszükség esetén párátlanítani.
Én egy szóval sem mondtam, hogy ki akarom vezetni a levegőt. Azzal megölném a hővisszanyerős szellőztetés lényegét :). Szénszűrőst akarok, na meg valamit kitalálni a gőz kicsapatására, felfogására. Valami olyasmire gondoltam, hogy lenne egy egyenes gipszkarton fala a plafonból lefelé, körbe meg valami bútorlap perem, amire rakhatok fűszereket, ezt-azt .
Az a helyzet, hogy én vendéglátós főiskolás végzettségű vagyok - csak már rég nem dolgozok a szakmában. Főzni viszont szeretek és sokat is szoktam otthon. Ezért tudom tapasztalatból, hogy pl amikor hasábburgonyát beleejtem egy fritőzbe, akkor vágni lehet a gőzt a mostani konyhában is pár percig - tök mindegy, hogy mekkora az elszívó teljesítménye. Aztán persze kicsapódik a gőz a konyhaszekrényen, falon - a szekrényt már kezdi is kikezdeni így közel 10 év után. Vagy amikor épp kinyitja a sütőajtót az ember és sok benne a gőz. Persze egy picit gőzölgő levessel még csak-csak elbír egy sima elszívó is. Ja meg emiatt akarok kürtőt az egész konyhasziget fölé, mert nem csak a főzőlap felett lehet gőz.
Szerintem ez főleg két dologtól függ: Az egyik, hogy mekkora kürtőt akar az ember, a másik, hogy kívül látszó-e - mert akkor szépen kell hegeszteni, csiszolni, strukturálni a felületet.
Amúgy tényleg látszik, hogy a divat miatt van főleg áruk a szigethez valónak, de szerintem túlságosan alá van rendelve a funkció a dizájnnak mindegyiknél.
Csak példaképpen - ezek nagyja alig ér szerintem valamit - hiába néz ki jól és kerül egy vagyonba:
Annyira még nem merültem bele az anyagi oldalába, mert csak nyáron jutok el a konyháig. Egy 0,3x1000x2000mm-es inox tábla 10500Ft - ha kívül látszó, akkor talán a 0,5-ős jobb 13e-ért. Nekem egy bazinagy kürtő szerintem biztosan kijön két táblából. Van ponthegesztőm, AWI-m, 1méterig élhajlítóm, levegős lemezvágóm stb. de a helyi bádogos műhely nem szokott pénzt kérni, ha oda viszek 1-2 szélesebb hajtani valót. Ha veszek egy viszonylag olcsó, de azért relative erős ventilátoros sima fali nem inox gépet és ahhoz passzintom a "szoknyát" (úgy sem látszik ki a gipszkarton takarásból), akkor biztos, hogy a végén jóval olcsóbb, de egyben használhatóbb elszívót kapok, mint ezeknél a dizájn elszívóknál. A dizájn pedig inkább attól függ, hogy a gipszkarton takarás mennyire lesz dizájnos. De akár lehet bútorlap stb is.
Ha előtte kicsit belemélyedsz a fizikába és az ipari elszívó rendszerek működésébe (áramlástechnika) megdöbbentő dolgokra fogsz rájönni. Pl arra, hogy menyi mindent meg lehet oldani kürtő, sőt akár szagelszívó nélkül is.
"bármilyen drága és dizájnos egy háztartási elszívó, hirtelen nagy párát egyik sem tud maradéktalanul "feldolgozni"."
Álljunk meg egy pillanatra: ne essünk a szokásos hibába, attól hogy "a szomszéd is így csinálja", attól az még lehet egy baromság :) Mielőtt szórni kezdjük a pénzt, döntsük el, hogy mi a konkrét feladat: mindenáron az utcát szeretnénk fűteni a drágán legyártott (fűtött/légkondicionált/szűrt/stb) lakáslevegővel, vagy csak az a cél, hogy ne legyen ételszag?
Mindenekelőtt kérdezd meg magadtól, hogy EGÉSZ PONTOSAN mit is szeretnél elérni.
Mert a szagot+zsírt úgy is ki lehet venni a levegőből, hogy a levegő benn marad a lakásban, a főzés közben keletkező vízpárát meg simán kihordja a szellőzés.
"egy inoxxal foglalkozó rokonunkkal vágatok és hajtatok le kürtőt az egész konyhasziget fölé, kívülről pedig eltakarom gipszkartonnal a kürtőt. "
Ha szépen dolgozik és nem tök más a konyha stílusa, akkor az a kürtő lehet akár látszó fém is.
ez a házi készítés remek ötlet, mit tippelsz, kb mennyiből jönne ki?
én azon vagyok kiakadva, hogy a falhoz szerelhető elszívók 20-50 ezer között mozogni (akár kürtőst is), szabadon állót, nem is konyhasziget, csak normál tűzhely méretben talán nem is láttam még 200ezer alatt.
gyakorlatilag ugyanaz pedig a kettő, csak a falhoz szerelhető 3 oldalról, a konyhaszigetes pedig 4 oldalról van esztétikusan kialakítva. Felháborít, hogy 3-10szeres árat kell fizetni a 4. oldalért...
Én is pont mostanában foglalkoztam elvi szinten ezzel az elszívó témával és én is a "tuning" felé hajlok. Konyhaszigeten lesz a főzőlap és arra gondoltam, hogy egy inoxxal foglalkozó rokonunkkal vágatok és hajtatok le kürtőt az egész konyhasziget fölé, kívülről pedig eltakarom gipszkartonnal a kürtőt.
Szerintem lehet bármilyen drága és dizájnos egy háztartási elszívó, hirtelen nagy párát egyik sem tud maradéktalanul "feldolgozni". Ha mondjuk nagy víztartalmú alapanyagot dob az ember forró olajba, úgy kihajlik a hirtelen keletkezett gőzfelhő a páraelszívó alól oldalra, hogy öröm nézni. Pont ezért van a vendéglátó egységek konyháiban is nagy inox kürtő, mert részben gőzpufferként is tud dolgozni, amíg fel nem dolgozza a ventilátor. A nagy kihívás persze egy sima konyhánál az esztétika összehozása a funkcióval, mert egy nagyüzemi kürtő elég furán és rondán tud kinázni.
Kis szagelszívónál vagy megvárod amíg kb harmadszor is átforgatja a konyha levegőjét a szénszűrőn, vagy brutális erejű elszívót alkalmazol, vagy extra terelőkkel feltuningolod a gyári kürtő szívási irány-karakterisztikáját. Ha a tűzhely a fal mellett van (pláne fal sarokban), akkor ez nem nehéz: akár lehajtható légterelő lapokat is lehet alkalmazni (csak bele ne verd a fejed :). Amerikai konyhánál meg pl egy kis asztalosmunkával az egész konyha mennyezetét át lehet alakítani egyetlen hatalmas szagelszívóvá :)
Tiszteletem az itt tájékozódóknak és a hozzászólóknak! (komolyan!)
Van kb. 1,5-2 köbméter perlitem. Mit lehet vele kezdeni? Garázsfödémbe a gerendák közé? Vagy oda inkább tegyek valami olcsó üveggyapotot?
(Pár éve kezdtem itt tájékozódni, majd az itt olvasható tanácsok miatt az átlagostól vastagabb hőszigetelés került a falakra. Az eredmény, hogy a '72-73-ban épült 30-as téglafalú ház éves gázfogyasztása 1000 köbméter körül van. (Októbertől-októberig alatta volt, februártól-februárig lehet, hogy felmegy 1010-re, még van 12 nap.) 22 fokon van a termosztát. Alapterület 103 nm, a HMV is benne van, és ha júniusban vagy szeptemberben lemegy a hőmérséklet 21,5 fok alá, a kazán ismét bekapcsol... Szóval, ha valaki a hőszigetelésen gondolkodik, szigeteljen rendesen, ne 10 cm-ben gondolkodjon. A padláson még csak 10 cm-es a szigetelés.) Valami szellőztetés kellene még. Penész szinte már nincs, szeptember óta nem láttam.)
A tetőtérbeépités során kelleni fog statikai számitás, és az EUROCODE alapján a régi födémek zöme nem felel meg ennek, emiatt maximum szárazpadlóval épithető be a tetőtér.
Nagyobb fesztávoknál még ezzel sem, ott külön önhordó födémet kell késziteni. (ami általában fából készül)
Persze nem mindenhol kérik az épitési engedélyhez a statikát, igy ki lehet bújni alóla. Csak legyen aki bevállalja.
Nem gondolom hogy az alsó koszorúba megfelelő módon beköthető lenne a térdfal pillér!Én úgy csinálnám hogy a beépítendő tetőtér teljes felületére egy önhordó vasbeton alapot képeznék ,amiből a térdfal felső koszorúja felé is felállnék(2.koszorú felé) megfelelő vastagságú vasanyagot tartalmazó pillérhelyekhez.Nálam így lett megoldva annak idején a tetőtér ráépítés ,stabilan összefogva az összes főfalat,és elosztva a leendő ráépítés minden terhét.De ha van építési engedélyed ,abból ki kéne derüljön szükséges-e ez a drága, de tuti megoldást adó megvalósítás.
Eddig úgy gondoltam, hogy a tartópillérek az alsó koszorúba kell csatlakozzanak és úgy mehet a térdfal és rá az új (2.) koszorú. Mire gondolsz a megfelelően méretezettel?
Úgy emlékszem, hogy volt már korábban erről szó de nem találom.
Új energiatakarékos egyszintes ház építésénél, alapozást követően a porotherm falazat rakása előtt, mit érdemes tenni első sornak, hogy jobb legyen a hőszigetelés?
Nem szakiként,de nem fogod tudni megspórolni ÖNHORDOVÁ tenni a fenti indító betonod,ahonnan a térdfal tartópilléreit már bekötve kell legyen az indító betonhoz.Iszonyat pénz lesz megfelelően méretezett vasbeton kialakítása a tetőtérben,de stabil csak ebben az esetbe lehet ,mert a felső koszorú csak így oldható meg aminek a tetőt kell megtartania.Remélem érthetően írtam ,ha nem is szakszavakkal!
Köszi a választ, de az a jelenlegi helyzet, hogy nekem mindenképpen beton elválasztórétegre lenne szükségem a két szint között, emellett beton alap is mindenképpen feltétel.
Én eddig úgy gondoltam, hogy a gerendák mérete, sűrűsége adja vagy lehetetleníti el a tetőtér beépítés lehetőségét, hiszen arra szeretnék egy új réteget képezni, nem pedig a tálcákra.
Ez így van és konkrétan csákányoztam is már agyagot, meg kenegettem is a kezemmel.
Itt nem is ez a kérdés, hanem hogy adott szerkezeti körülmények között a páranyomásviszonyok időbeli változásának függvényében egy ilyen vályogszerkezet meddig képes eljutni a nedvességfelvételben a kőkeménytől kenhetőig terjedő skálán.
Tapasztalatilag nem igazán találtam eleddig felpuhulásra utaló nyomot. A födém saralásán lehetne talán a legjobban letesztelni ezeket a dolgokat.
Egyébként elméleti alapokon is úgy találtam, hogy csak viszonylag szélsőséges körülmények fennállása esetén léphet fel kondenzáció a vályog-EPS kombinációban, ha az EPS nem túl vékony. Ilyen szélsőséges körülmények pedig, ha fellépnek is, csak igen rövid ideig tartanak.
Ezzel persze nem akarok biztos szakmai alapot nyújtani senkinek vályogszigeteléshez, de én mint laikus eleddig erre jutottam.
a másik gond vele, hogy a nedves és száraz állapot között jelentős térfogatkülönbség van. van külön duzzadó agyag, de a mezei agyag is dagad víz hatására.
Én egyáltalán nem vagyok építész, de egy mérnök mondta, hogy a legkevésbé állékony talaj az agyag. Amíg száraz, csákánnyal is alig lehet dolgozni benne -- ha átnedvesedik, akkor már a 15 százalékos rézsű is megcsúszik. Persze nagyon lassan, de akkor is: megcsúszik. Ha ház van rajta, azt viszi magával. Vagy pl az agyagos, sáros útra hiába hordanak követ: esős időben az agyag megpuhul és elnyeli a követ. Szóval az agyagot meg kell védeni a nedvességtől. Nem tudom, hogy a vályogtéglában levő szalmatörek mennyit javít a szilárdságán, de tartok tőle, hogy nem sokat.
Nagyon kevés alapból nem. Sok vályogfal áll, aminek az alja folyamatosan nedves nem is kicsit. Nyilván ez hosszabb távon persze bomlasztólag hat rá.
Nem vagyok vályogszakértő, pontos százalékos adatokat nem tudok mondani, de ha a szigeteléssel találkozó határfelületen nincsen páralecsapódás (elég meleg van ott), akkor a belső tér páratartalmát követő vályogfal nem lesz túl nedves (hacsak nem valami trópusi körülmények uralkodnak benn.)
Egyébként ha van az embernek vályogtéglája lehet kísérletezni mennyi vizet kell felvetetni vele, hogy adott mértékben gyengüljön ilyen-olyan szempontból.
Itt van egy méteres tégla lábazat és a fal alsó 50 centije is égetett tégla.
A lényegen ez nem változtat, hogy a falazat nagy része vályog.
A vályogot kissé mitikus páradiffúziós és hőszigetelési tulajdonságokkal szokás felruházni, miközben az általában falazáshoz használt vályogok mindkét szempontból az égetett tömör agyag téglákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.
(Még a könnyű vályogokhoz hasonló tulajdonságú anyagokat is találni vázkerámia, vagy pl pórusbeton termékek közt.)
A nagy különbség elsősorban ott van az égetett falazóelemekhez képest, hogy a vályog egy bizonyos mértéknél nagyobb nedvességtartalmat igen jelentős szilárdságvesztéssel honorál. Ezért átnedvesíteni sokkal kevésbé ajánlatos, mint a rendes téglát.
A páratechnikai elővigyázatosság tehát nem indokolatlan, de nem kell azt gondolni, hogy a vályog úgy általában extrém dolgokat tudna hőszigetelési vagy páradiffúziós szempontból.
De ha a ház kisebbik fele tégla a nagyobb vályog de az asszony nem akarja az egész házat leszigetelni csak a tégla falat, mert az ugye fele mint a vályogé és eddig még csak ott néztük a hőmérőt.Talán 10 m2 lehet ahol össze van építve a vályog meg a tégla fal és csak ódáig akar tenni szigetelést.Nagyon még ódáig sem akart csak addig amíg a tégla van. (nehéz eset a nőkkel dolgozni ha nem tudják mi a jó :-) :-) )
Hát igen sajna padló szint egyben van. Hát csak egy 15-20 cm széles beton van. Azt még nem néztem meg mennyire vastag. De az engem nem zavarna ha fel kellene törni.
Ha az épületnek nincs lábazata, vagyis a padlószint kb a külső terepszinttel van egy szinten, akkor valóban jelentékeny hőhíd lesz, ha nem mész föld alá a szigeteléssel. Ezzel együtt, ha jó állapotú masszív beton van ott, akkor vagy megéri feltörni vagy nem...
Az ott jelentkező hőveszteség nem is fűtési szempontból kellemetlenül nagy, hanem inkább az alsó sarkok és a padló hőmérsékletét és penészedésének veszélyét befolyásolja rossz irányban.
Az alsó 30 centire vonatkozó megjegyzés kissé úgy sikerült, mintha a vízszigetelés szintje alattira vonatkozna, de nem arra szántam.
A vízszigetelés alatt végig XPS kell, és ha a vízszigetelés netán a talajszinten van, akkor a fölötte lévő 30 centi egy értelmes kompromisszum XPS-sel szigetelve, a csapódó víz miatt.
A vályog nem feltétlenül szigetel jobban, mint a tömör égetett tégla. A könnyű vályogok igen, a nehezebbek akár még kevésbé is. A 60 cm-es vályogtégla falazat kb 1 W/m2K hőátbocsátású, vagyis amikor a hőmérsékleti átlag 0 fok alatt van, akkor minden négyzetméter falazat legalább 20 Watt veszteségi teljesítményt jelent. Vagyis minden négyzetméter falra egy 25-ös izzót kellene kb raknod, hogy fedezd a hőveszteségét. Csak a falakon kW-os nagyságrendű a veszteség. És a veszteségnek csak egy részét adják a falak.
Ehhez jön még a födém, ami legalább ekkora veszteséget jelenthet, meg a padló is jelentékeny tényező, aztán a nyílászárók és a filtráció.
A kérdésre vonatkozólag pedig:
Ahova kívülről felver a víz, vagy talajnedvesség érheti oda célszerű az XPS. Ez nem a kiugrástól függ.
Pl a legalsó vízszigetelés szintje alá mindenképpen az ildomos, mert az EPS feltöltődik vizzel és akkor már nem is igazán lehet szigetelőanyagnak nevezni.
Az alsó 30 centit szokták javasolni XPS-sel ilyen esetben.
Nyilván függ attól milyenek a körülmények.
Lehet egy szintben az EPS-sel és egybe is lehet hálózni.
amennyit érdemes (mondjuk 10 centi vakolható kőzetgyapot) az már biztosan elegendő is (arra, hogy a fagyhatár nagy hidegben is a vályogon kívül legyen)
én már nagyonrégen gyapotoztam (szarufák közötti szigetelést), és különösebb védőruhák nélkül (mondjuk ami rajtam volt, alsógatyával bezárólag ment egyenesen a kukába), a viszketés egy alapos fürdés után elmúlt, de két napig tüsszögtem.
Nos a szemem rendben van. Sajna nem síelek, és nem búvárkodom, így ilyen szemüvegeim nem voltak. Viszont egy két apróság, amit tapasztaltam. Én sima vékony gumikesztyűben dolgoztam, és jó volt. Egy hátránya viszont van. Sokkal hosszabb szárú gumikesztyű kell, mert a ruha csuklónál csak-csak felcsúszik egy kicsit. Emiatt bizony a csuklómat vakartam este rendesen. Ugyanez van a cipővel is. Vagy teljesen zárt magasszárú bakancs legyen vagy gumicsizma, és arra ráhúzni a ruhát. Mert tényleg viszket és égető érzést csinál ez a vacak. :)
Egyébként nem tettem lépésállóvá, mert mostantól nem tervezem, hogy túl sokat lennék a padláson. Egy hete bontottam le az összes kéményt. A tető a cserép alatt utólagosan van fóliázva. Ha a cserép mozdul, akkor úgyis kívülről kell megigazítani. Ha esetleg a fólia lejön valahol, hát akkor majd rálépek az üveggyapotra. Egyébként a lerakás vége felé többször is rá kellett lépnem az első rétegre. Azt tapasztaltam, hogy utána egyszerűen megfogtam a végénél, meglebegtettem, mint a paplant szoktátok az ágyon, és simán kirúgta magát. Nos, ha évente esetleg tényleg fel kell egyszer menni valamiért, hát akkor azt ki fogja bírni.
Én már hitelen is gondolkoztam, havi 5-6 ezer lenne hat évig. Igaz, hogy 1/5 résszel többe kerülne, de még talán így is olcsóbb, mint az utófinanszírozásos támogatás :D ha azt hozzáveszed, hogy mondjuk legyen kétszer ennyi, és szigetelésre költöd, akkor is kb. 200 ezerrel kerülne többe, mínusz a fűtésköltség megtakarítás. Most nézzünk egy jobb esetet, kölcsönkérek 1 misit, mert megtehetném, és ráúszok a támogatásra. Megveszem a számlás cuccokat, ok, eddig nem spórolok ahhoz képest, mint ha feketén-szürkén csinálnám és nem pályáznék. Aztán ott vannak az ilyen-olyan feltételek, a mesterek jobb esetben adnak fiktív számlát, így félig meg lehet oldani okosba. Még mindig csak annyit nyerek a pályázattal, legjobb esetben, hogy valamivel drágább lesz, meg a hitel részét fizethetem egy darabig. Ha nincs hitel, 40% támogatást kapnék kb, ebből a mesterek +munkadíja nem biztos hogy kijön... de lehet, hogy mégis!
Jó is lehet ez a támogatás, már ha van pénzed, és szerencséd. Majd meglátjuk mi sül ki belőle.
Kérdezném hogy a lábazati 10cm-es XPS alatti 1cm dilatációs hézagot mivel lehet kitölteni hézag mentesen hogy ne legyen alatta hangyáknak fészkelő hely?
Ugyanis sok helyen az alap és a járda között mindig dolgoznak az apróságok.
Esetleg ragasztó hab és az elejére akril sziló? Vagy más ötlet?
Részletek még nincsenek kidolgozva, de belenéztem a jövőbelátó varázsgömbömbe és elárulom nektek, hogyan fogják ezt kivitelezni zseniális kormányszakértőink:
- A pályázat UTÓfinanszírozásos lesz, tehát kizárólag azok pályázhatnak majd, akik pályázat nélkül is össze tudták volna szedni a szükséges összeget. Lényeges, hogy a leginkább rászorulók ki legyenek zárva.
- Nem lehet majd CSAK anyagra pályázni, ezzel ki lesznek zárva azok is, akik a munkát önerőből szeretnék megoldani, mindenképpen kell majd munkadíj számlának is szerepelnie, de még valószínűbb, hogy a magánházakon végzett munkákra is csak vállalkozások pályázhatnak majd, hogy az "olcsón megoldani" kifejezést teljesen kizárhassuk a lehetőségek közül.
- Nem lehet majd CSAK hőszigetelésre pályázni, mindenképpen kötelezően hozzá lesz kapcsolva valami más, pl kötelező ablakcsere, vagy kötelező kazáncsere, vagy kötelező hőszivattyú, szóval mindenképpen ki kell majd fizetni valami olyasmit is, amire nincs feltétlenül szükséged. Ez is azért kell, hogy csakis a "gazdagok" pályázhassanak.
- Az önerő/támogatás aránya olyan röhejes lesz, hogy jobban jár az aki pályázat helyett számla nélkül veszi az anyagot és zsebből fizeti a mestereket. Ezzel azokat zárják ki a pályázók közül, akik értenek a számológép használatához.
Mókavédelmi boltokban lehet kapni marhaolcsó síszemüvegeket is (de tavasszal a teszkóban is szokik lenni leértékelve). Ha a szellőző nyílásait leragasztod szikkszallaggal, akkor lesz egy jó hőszigetelés-csináló szemüveged.
Igaz, hogy a búvármaszk/úszószemüveg gyárilag teljesen zárt, de jóval kevésbé kényelmes viselet órákon át.
Majd elmúlik! :D járható felületet hogy csináltál? Lassan erőt kellene vennem magamon nekem is, csak nincs egy szabad hétvégém. Azaz most lett volna, alig fagytam volna szrrá a mínuszokban...
Reggel kezdtem a 20 cm üveggyapot lerakást, és készen is vagyok. 10x10-es kockaház. Köszönöm a védőfelszereléshez a javaslatokat. A papírruha és a pormaszk jó volt. Sajna a védőszemüveg nem olyan volt ami gumikerettel lezárt volna így nem volt értelme. De kellett volna egy ilyen, mert most olyan a szemem, mint az albínó nyúlé. :).
Mindenképpen előnyös beépíteni egy páraáteresztő fóliát a cserép alá és csak oda.
A páraáteresztő fóliából olyat kell vásárolni, ami három rétegű és felülről vízzáró. Én Dörken Delta márkájut használok, de vannak olcsóbb lengyel gyártók is, azok is nagyon jók (szerintem a Delta beszállítói).
Neked a Dorfol típusu elég lesz, ha nincs deszkázat a szarufákon.
Le kell venni a cserepet és a cserépléceket. Ha nincs deszkázás a szarufákon, akkor egyenesen a szarufákra , ha van akkor a deszkázásra kell rögzíteni a fóliát, 4 vagy 5 cm vastag ellenléccel. Aztán vissza a cserépléceket és a cserepet. A fólia végét be kell vezetni a csatornába, ehhez kell egy csepedtető lemez is.
A padlás födémére tehetsz 2ocm közetgyapottot a legócsobbikból és meg kell old mindenképpen a párazárást a födém alatt (síma hőtükrős nylon fólia+ alu szallag), ha gipszkartont teszel a mennyezetre, akkor a vázra kell szerelni, a gipszkarton felé.
Ha a tetőnek van tűzfala, akkor készíts két kisebb ablakot dróthálóval, hogy kapjon egy kis levegőt a padlás, ha nincs tűzfal, akkor tegyél be két sór szellőzőcserepet a gerinc alá.
A páraáteresztő fóliát szakítsd meg a gerincnél, a gerinc alá másféle fóliát kell szerelni.
Nálam is valami hasonló kérdés merült fel, mint az előttem kérdező frankee200-nál egy kis módosítással.
Adott egy 1974-5 környékén épült kockaház amelynek a födéme betontálcával és I gerendákkal készült. Jelenleg lakjuk már a házat, de emelet ráépítést tervezünk kb. 70 nm-en, ami majd tető ledobással és újjá építéssel fog járni. A jelenlegi rétegrend belülről gipszkarton - fólia- lécezés 5cm kőzetgyapot betontálca salak.
Tudom, hogy belülről nem illett volna szigetelni, de ezt akkor még nem tudtam, azonban úgy gondolom ez még nem a kritikus vastagság. Van kb 120 nm-re elegendő 12 cm es tekercses kőzetgyapotom, összesen 2 tonna, ezt szeretném felhasználni az emeleten a gerendaközök kitöltésére a salak kihordása után. Mivel emelet ráépítés lesz mindenképp kell a beton aljzat, ez megvalósítható valahogy a gyapot felhasználásával? Tudom, hogy alaposan be kéne fóliázni a gyapot tetejét, ha egyáltalán lehet ilyent csinálni, hogy utána beton kerüljön rá.
Köszönöm előre is mindenkinek a segítséget. A gyapotot amúgy azért szeretném mindenképpen elhasználni, mert eleinte nem feltétlenül szeretném teljes mértékben fűteni a ráépített részt, így elég nagy lenne szigetelés nélkül az alsó tér hővesztesége, amit szeretnék elkerülni, ha lehet.
Sziasztok. Ma délután megérkezett a födémre az üveggyapot. Azt szeretném megkérdezni, hogy a zárt ruházaton, bakancson és kesztyűn kívül kell-e még valamilyen védőfelszerelés a lerakáshoz?
A kellően páraáteresztő fólia általában elfér bárhol, de hogy hova van rá tényleg szükség azt esete válogatja.
Ha semmilyen fóliát nem teszel sehova abból páratechnikailag nem lesz probléma, viszont cseréptető alatt beázás, hóbefúvás jelent ilyenkor jelentősebb kockázatot. Ugyanakkor ez a legolcsóbb, legkevesebb gondolkodást igénylő megoldás. Egy jól záró beázásbiztos cseréphéj ajánlott hozzá.
Ha valahova fólia kerül, akkor minden egyebet ehhez érdemes igazítani.
Első körben tudni kell, hogy páraáteresztőből is vannak különböző áteresztő képességűek.
Az első probléma a födém nem pontosan ismert áteresztőképessége. Ez fafödémnél elég nagy lehet.
Ha jó vastag szigetelés megy rá, akkor lehet párafékezést (nem feltétlenül zárást) alkalmazni mindjárt a födémen, ott nem várható lecsapódás, mivel meleg lesz. Innentől kezdve a további fóliarétegek ha ennél lényegesen áteresztőbbek, akkor kevésbé kritikusak, mert azokhoz úgysem jut el jelentősebb diffúziós páramennyiség.
Ha a födémből hagyod átjutni a párát a szigetelésbe, akkor fölé viszont már gondosabban megválasztott áteresztőképességű fólia kell, hogy hidegben ne párásodjon, deresedjen az alja.
A cserepek alá kerülő fólia is akkor lényeges különösen, hogy jól áteressze a párát, ha nincs fékezve a páraáramlás a födémből. Meg persze ilyenkor a szarufairányú átszellőzés is mindenképpen szükséges.
Az persze nem baj, ha mindenütt inkább túlbiztosítod az áteresztést, csak drágább.
Esete válogatja, hogy hova milyen fóliákat érdemes vagy sem rakni.
Nem vagyok fóliaszakértő majd hátha valaki még hozzászól.
Az azért látszik,hogy ebben a témában "otthonosabban" mozogsz !:) Akkor ebben az esetben a könnyen felseperhető "puhább betonról" írtál ! De gondolom megint azt gondolod,hogy csak b...tatlak,de hidd el nem ez a cél !:)
Ha neked úgy tetszik, akkor bazd tele cementtel, az is megáll a falon.
Találtam közben fagerendás, sárral tapasztott, vagy egyéb, régi tetőkre vonatkozó tippet. Semmi fóliával ne takard le, mert ki kell hogy szellőzzön. Élére állíts pallókat, támaszd ki, és afölé mehet a szigetelőanyag. A lényeg, hogy maradjon egy légrés, ahol ki tud szellőzni, pl. a csatornák felé. Na most a nagy kérdés, hogy ezen a légrésen nem szökik ki a meleg? Mennyit ér egy ilyen, gyakorlatilag a levegőben lógó szigetelés?
Ezért gondoltm arra hogy letakarom a szigetelést páraáteresztő fóliával vagy geotextillel majd 5x5 stafli keresztbe arra jönne rá az osb ami a tető héjalás felé nyitottá teszi az egészet így a pára el tud távozni de lehet tényleg jobb a deszkafedés van kb 50 db 2mx1.2m-es 1972-ből való raklapom, azokon szorosan egymás mellett vannak leszegelve a lécek. Talán jó lenne fedésnek. A baj velük csak annyi kevés eroziót leszámítva, hogy valami recés csavart szöggel vannak összeütve amit baromi nehéz kihúzni megszenvednék vele.
Nem tudom mit mondtak rá pontosan, én is kérdeztem régebben.
Ha nagy, akkor két rétegben, ha kisebb az egyenetlenség, akkor egy rétegben lekened habarccsal vagy valami lágyabb betonnal, nem emlékszem pontosan mivel (gondolom a cement+homok kombó az olcsóbb). A lényeg, hogy legyen egyenes, és ne essen le, meg úgyis megy rá a hőszigetelés. Én hagynám rendesen kiszáradni is, ártani biztos nem árt.
Keskenyebb profil kellett volna, kb. 4% bír dagadni szállakeresztbe, többet nem.
A természetes fa higrofobikus, felveszi a nedvességet a környezetéből és leadja, a környezete páratartalmának függvényében.
Amikor felveszi, akkor megdagad.
Rendesen leszáradt tűlevelű, kültérre előkészítve , 12%-os páratartalmon kéne legyen, erre felvesz kb.6%-ot és lead 5%-ot.
Tehát 8 és 18% között változik a páratartalma és +- 4% dagad, zsugorodik. Ez kb. 5 évig tart. Aztán ez a folyamat teljesen leáll, azt nem tudom, hogy miért.
Jól át kell itatni olajjal, mert az olaj valamennyire zárja a pórusait, amin felveszi a nedvességet. Addig kell olajozni, ameddik elfut rajta az ecset, de szerelés előtt, minden síkját. Mártogátassal kéne. 2x, jófajta Tilkurilla olajjal. Kiadós művelet 2o literrel óriási mennyiséget be lehet itatni.
Amúgy a kültéri padlók karbantartásigényesek, egy 8o nm massaranduba dekre, évente kétszer rá kell kenni 9 liter olajat, hogy valahogy kinézzen.
Az semmi nedvességet nem tud felvenni, a szerkezete miatt, de mégis kinyiírja a napsugár.
én hőkezelés nélküli vörösfenyőből csináltam teraszburkolatot. jó ötletnek tűnt, hogy a 14 centi széles pallók között 7 mm rést hagyjak. kevésnek bizonyult: a ködös időben úgy megdagadt a vörösfenyő, hogy egymásnak feszülnek a pallók. ha jobb idő lesz, felszedem, kicsit legyalulok a széleiből, újra olajozom és úgy rakom vissza, mielőtt egyéb kár lesz.
a hőkezelt fát oxigénmentes környezetben melegítik legalább 180 fokra, többféle eljárás van, 3-7 napig tartanak. még a puhafa is sokkal keményebb, ellenállóbb lesz, bár a szilárdsága (gondolom szakító/hajlítószilárdságára gondolnaak) kb harmadával csökken, gombák és bogarak kevésbé támadják meg és a méretváltozása is töredékére csökken.
szóval az OSB szerintem a forrón préselés mellett a ragasztóanyagtól meg a vegyes száliránytól mérettartóbb :-)
Nem olvastam az előzményeket, de ha nem tudod a párazárást tökéletesen elvégezni, akkor ne tegyél osb-t az élére állított pallokra, mert az elvileg vízálló (legalábbis a 3-as az és inkább azt forgalmazza mindenki), nem tudom, hogy mennyire párazáró is, de biztos az. Ha deszkát szerelsz, akkor résein és magán a deszkán is símán átjut a pára.
az OSB-nek vannak jó tulajdonságai. például a mérettartás. az egyszerű fa (lambéria, sőt, a hajópadló) a levegő nedvességtartalmának változására oldalirányban elég jelentősen dagad-zsugorodik. a hőkezelt fára azt mondják, az már nem -- cserébe meglehetősen drága.
Ja pont ezért szeretnék élére állított 15 cm pallóból a gerendákra merőlegesen egy keretet amibe szigetelést teszek. Erre osb fedést az talán meggátolja hőhidat. Azt nem tudom hogy a betontálcára meg a gerendákra hogyan tudok párafékező fóliát rakni, mert az sajnos a család nőnemű tagjainál teljesen kiverné a biztosítékot ha én egyáltalán hozzányúlok a plafon egy miliméteréhez is. Tehát a plafon az tabu a padlástérben tudok dolgozni de a lakótérhez nem nyúlhatok.
Fafödémes ház felújításában vagyunk jelenleg, ahol a tető is része a felújításnak.
Olvastam, hogy, ha szigeteni akarom a házat a padlás felől, stukatúrra elég lenne ledobni 20-30 centi olcsó gyapotot, és rá páraátersztő fóliát. ilyenkor a tetőszerkezettel hogy kellene tovább menni? Olvastam, hogy cserép alá is nagyon ajánlott a páraátersztő fólia. Hogyan lehetne ezt jól megcsinálni? Inkább rakok mindkét helyre, ha úgy jó, akár kétszeres áron is, mert később már nehéz változtatni rajta, csak nem akarom, hogy esetleg felesleges pénzkidobás legyen. Vagy elég lenne csak az egyik helyre, és legyen megoldva jól a levegőcsere a padlástérben?
Mi lenne az ideális megoldás?
Köszi szépen!
A jó tetőtér átszellőzést remélem az ács, tetőfedő megoldja.
"Meg tudja valaki mondani, hogy 5 cm kőzetgyapot+5 cm dryvit az nagyon szar-e"
Nagyon szarnak már nem lehet nevezni, manapság nagyjából ez az elfogadható hőszigetelés LEGALSÓ határa. Tehát "épphogy nem szar" :)
De remélem nem kőzetgyapotra akarsz kívülről polisztirolt tenni, mert azt nem szabad. Fordítva mehet a dolog, már csak az a kérdés, hogy miért szórod a pénzed drága kőzetgyapotra, mikor jó lenne oda az olcsó polisztirol is.
" illetve milyen vastag B 38 téglának felel meg ?"
Egy B38-as falazat hőszigetelése kb 1,4 W/m2K, ez kb 3 centi vastag hőszigeteléssel egyenlő.
Még semmivel kádárkocka i gerenda méteres közzel benne centi vastag betontálca és ez jó vastagon feltöltve kohósalakkal. A fűtött szobáknál sajnos csak a salakra rábetonoztak a fűtetlenból nyáron kihordom de mit tegyek a helyére? Feltöltöm azt is üveggyapottal vagy cellulózzal, teszek rá pallóból egy vázat és osb megy rá? Ha lebetonozom tuti átázik az alatta lévő szint!
A hangszigetelés mondjuk egy valós érv a gyapot mellett, ennek a komfortnövelő hatása kevésbé mérhető megtérülési szempontból. Ki kell számítani, aztán meghallgatni szimulálva várhatóan mennyit javít és ha a lakók szerint megéri a többletköltséget, ami vele jár, akkor persze fel lehet rakni azt is.
Ha a ház forgalmas út mellett van, nyilván más helyzet, mintha egy rigófüttyös erdő közepén...
Nyilván ebben az esetben a nagy súlya miatt meggondolandó, hogyan és miképp mehet rá egyáltalán az EPS-re.
A kérdésem az lenne, hogy tetőtérben egy válaszfalat mivel szigetelnétek le? A válaszfal egyik felén nincs a másik felén van fűtés. Simán vakolható kőzetgyapot? Vagy csináljak gipszkarton profilból egy előtét falat és abba gyapotot azt meg kartonozzam le? EPS-t nem nagyon tennék csak ha biztos nem költözik bele semmi. A páratechnikai fóliát kellene tennem ? Ha kell akkor hova milyet? A fal szerintem ikersejt tégla.
Egyik oldalán semmi a másik oldalán vakolat meg tapéta, nem igazán szeretném ha penészedne. A készülő szobában nincs fűtés elvileg bent van a házban de olyan mintha kinti fal lenne! Tároló hely lenne dobozoknak kacatoknak ruháknak! A tető is le lesz szigetelve csak nem most hanem a nyáron.
"tényleg nincs senki, aki hőszigetelést vastagított egy már befejezett házon?"
DE
Hogy jól-e, azt nem tudom, de így készült, mert így volt/tűnt egyszerű(bb nek) (lábazat felkerült, majd mire megvolt a 13 méter, már mehetett is fel rá az első sor. Nem kellett támogatni, igazgatni..)
Tömör tégla a fal !
6 cm volt rajta, gázcsövet meg kellett bontani ezért sérült néhány helyen, kapott még 6 cm-t.
Az új "telibe" kenve fogas glettvassal, majd dűbelezve, ahogyan és ahánnyal kell..
A névleges vastagság elérésére a nagyobb testsűrűségű (min 039 lambda) üveggyapotoknak nagyobb esélye van. A 0,44-es 0,42-es 10 Kg/m3 anyagoknál többen is tapasztaltunk ilyet, mint Te. Ezek már annyira ritka szerkezetűek, hogy nem feltétlenül rendelkeznek elég rugóerővel a névleges vastagságuk visszanyeréséhez. Ettől függetlenül összeesve vékonyabb réteg jobb lambdájú anyag lesz belőlük, vagyis végső soron padlásleteregetésnél nem feltétlenül jársz rosszabbul, mintha eleve nagyobb sűrűségű anyagot vettél volna, csak több tekercset kell felhasználni ugyanazon vastagsághoz.
A tárolás hossza és körülményei is talán szerepet játszanak a jelenségben.
csak gondolom a cell és eps esetén ugye a fal javítása fontos, most meg elég hiányos a vakolat, néhol kisebb darab tégla is le van verve... ezért agyaltam ezen a módszeren.
na meg a vízszigetelés! jelenleg át van vakolva :D telibe, mert ugye úgy a f@sza...
és nem tudnám megmondani, hogy a falban vajon milyen állapotban lehet. mert körbe leverem, az nem gond, kiszárad (ha tud). de erre nem mernék párazáró cuccot rakni
na meg ugye sárba rakott tégla! eddigi tapasztalataim azok, hogy 10 fúrásból 8 tuti fugát fog :D malternál nem lenne gond, de a sár???
az EPS-t is meg tudod csinálni saját magad, és ha ráraktad az üvegháló + glettet, arra simán mehet a mészhabarcs vagy a sár.
de ha jobb szeretnéd vakolható kőzetgyapot táblákkal (másfélszer-kétszer annyiba kerül, mint az EPS), önmagában ahhoz sem kell a deszka keret: a táblákat ragasztóhabarccsal lehet közvetlenül a falra ragasztani - aztán a stukatúr nádat ugyanezzel a ragasztóhabarccsal a kőzetgyapot táblákra felragaszthatod, és a nádra már mehet a mészhabarcs vagy a sár.
a fal sárba rakott tégla, régi somogyi jellegű parasztház.
tehát részemről a cell nem "nemszeretem" :)
még akkor sem, ha esetleg emez a megoldás munkaigényesebb, vagy cakk-pakk többe kerül (mondjuk ezt még nem számoltam). és talán saját magam is meg tudom csinálni. míg a hungarocell és eps-t nem biztos, hogy bevállalnám, ráadásul mint mondtam, nem szeretném ezt a falra tenni...
falazat?
az a régi kistégla, ami kicsit nagyobb, mint a hagyományos kistégla:D
Szia én elkövettem hasonlót a házamon alapból 30-as ytongon volt 3cm eps dübelezés nélkül hálózva szinezve, raktam rá pluszba 8cm vakolható gyapotot telibe ragasztva 220-as fémszeges dübellel erősítve kb 5 éve van fent eddig nem volt vele gond azt leszámítva hogy néhány helyen lett rajta sajnos repedés, mert ellett cseszve a háló átfedés.
adott egy melléképület, 50cm-es tömör tégla. idén lenne vakolva (60 év után végre), de közben nem csak garázs, hanem kazánház is lett, meg műhely. szigetelni kellene...
az öletem: élére állított deszkák (vagy palló?) közé táblás k.gyapot, rá strukatúr nád, arra meg a malter, sár, mészhabarcs, akármi
Már sajna kidobtam a fóliát. Kibontás után volt annyi, lehet, hogy aztán kirúgta magát.
Meg csak egy tekercsről van szó, kis hiánypótlásra vettem. Nemrég fejezték be a külső hőszigetelést, aztán a táblásított 10 cm-es kőzetgyapothoz képest eléggé gyatrának hatott a cucc.
De ha ennyire laza az üveggyapot, akkor nem inkább kőzetgyapot lenne a jobb, még ha drágább is? Persze nem homlokzati. 110 nm a teljes padlásfelület.
Ha gyanúsan kong-mozog esetleg jár mögötte a levegő (meg egyébként is) lehet éppen feltárásokat csinálni az állapot felmérésére a munka elkezdése előtt.
A jelenlegi szigetelésbe rakott dübelek nem osztanak nem szoroznak, ha rámegy még egy réteg EPS.
Az újba pedig az idegek megnyugtatására szükségesnek látszó mennyiséget be lehet süllyeszteni néhány centire a felületbe és ledugózni. Akkor nem lesz sem hőhíd, sem leszakadásveszély, és nem is kell 25 centis dübelekkel dolgozni.
Nekem az az érzésem, hogy nm tudni pontosan milyen jól lett az az 5 centi felrakva. Az amikor eleve 5+5 centivel készül az egy teljesen korrekt eljárás lehetne, csak az szerintem kicsit értelmetlen, mert egyszerűbb a 10 centist egy kis eps vágóval lépcsősre vágni és 5 centit átlapolni.
De biztos van valakinek jobb ötlete a már kész, lefestett, valószínűleg nem dokumentált módon felrakott hőszigetelés megvastagítására.
Az egy kérdés, hogy mit vártak és mit hozott... Hozni annyit hozhatott, amit a fizika megenged, az elvárások meg sokszor szubjektívek.
Fűtésszámla felezést aligha lehetett vele elérni.
Vitathatatlanul kevéssé szerencsés megoldás volt az 5 centi, de ha már fenn van, esetleg jó minőségben lett felrakva, és egy normális felületképzés is van rajta, akkor a bontása értelmetlen. Teljesen jól lehet egymásra rakni két réteg szigetelést, van ahol eleve így csinálják a hőhídmentesség érdekében.
Egy komoly indok ami a vastagítás mellett szólhat az, hogy a tégla jobban szigetel, mint az 5 cm EPS, vagyis a határfelületnél nem feltétlenül ideálisak a hőmérséklet-pára viszonyok. Bár szerintem ez sem kritikus probléma.
A jelen helyzetből kiindulva a visszabontásos megoldás várhatóan talán a 22. században térül meg valamikor energetikailag, ha még akkor áll a ház.
Egy helyen olvastam valamelyik hőszigeteléses témában, hogy úgy maradt, mert lényegében nem is kell olyan sok gáz, hogy kifűtsék a házat.
Ettől szép az élet, azzal kell kezdened valamit amid van :D én is nagy telket akartam olcsó házzal, amiben szép lassan mindent kicserélünk, helyette lett egy kicsit más. Max máshol vezetjük ki a csatornát, de az elkészült szobát nem biztos, hogy megbolygatjuk... Majd ledugózzuk két helyen :D
Az alapvető gond itt nem is a medence nagy hővesztesége, hanem az, hogy a víz eleve kevés energiát kap.
Az üvegezés alá (ha süti a nap eleget) kellően nagy felületű napkollektort telepítve (pl az említett lpe csőből akár), az árnyékolást is megoldod és fűtheted vele a medence vizét. A levegő nem lesz elviselhetetlenül meleg, a víz viszont kellemes lesz.
Nyilván komolyabb napkollektoros rendszer is jól jöhet egy megfelelő tájolású felületre, az ugyanis télen fűtésrásegítést és egész évben használati meleg víz termelést is is szolgálhat, szezonban pedig a fölösleges energiájával felfűtheti a medencét. Ki lehet számolni mekkora rendszer szükséges ehhez kb. Inkább erre érdemes költeni, mint szigetelésre.
Ha ez megoldásra kerül, és el tudod vele érni a 30 fok körüli hőmérsékletet, akkor esetleg lehet értelme szigetelni a betonos rész. Addig nem igazán, mert a 20 fok körüli víz a külső levegő irányába nem veszít hőt (sőt sokszor nyer is), amikor a napi átlaghőmérséklet is jobbára 20 fok fölött van (Mekk mester nem vette figyelembe, hogy oldalról nem föld határolja a medencét). Nyilván, ha a medence használva van átmeneti időszakokban is, amikor az átlaghőmérséklet már jelentősen 20 fok alá kerül, akkor a beton szigetelésének nagyobb a jelentősége.
Alulról szigetelni utólag nincs sok értelme, inkább ki kell használni a medence alatti földtömeg hőtároló képességét. A forró időkben ezt felfűtve sokáig képes lesz temperálni még a vizet.
Amit megfontolnék még ebben az esetben, az a vízfelületre lehűléskor kihúzható takarás volna. Ez csökkentené a hőveszteséget ilyenkor.
Elbontani szerintem kár volna, de a víz felfűtését kell első körben megoldani, nem szigetelni.
Kőzetgyapot sem költség sem páratechnikai sem mechanikai szempontból nem indokolt illetve inkább hátrányos.
EPS-sel is relatíve lassan megtérülő beruházás lesz, mert a feltehetőleg most is 0,5 W/m2K körüli vagy jobb átlagos hőátbocsátási értékedhez képest már nem tudsz óriási javulást elérni (néhány száz wattos hőigénycsökkenést és 10%-körüli nagyságrendű fűtésmegtakarítást saccolok.
Ha mégis megcsinálnám, habbal ragasztanám legfeljebb nagyon ritkán süllyesztve dübelezve, ha az előző réteg és a hálózás/nemes vakolat jól tart.
"Ha leszigetelem az oldalát érek el valami eredmény?"
A medencéd alja a 13-15 fokos jó hővezetésű talajjal érintkezik jó hővezetésű betonon át
a medencéd oldala 13-18 fokos jó hővezetésű talajjal érintkezik jó hővezetésű betonon át
a víz teteje viszont kiválóan hőszigetelő levegővel érintkezik, amely még csak nem is nagyon mozoghat, hiszen egy épülettel van körbezárva (kültérben legalább a szél fújhatná), ettől kezdve szinte mindegy, hogy hány fokos az a levegő.
Vagy hőszigeteld el a vizet a talajtól,
vagy adj a víznek annyira erős fűtést, ami még a környező talajt is fel tudja melegíteni.
Ha mindkettőt megvalósítod, úgy akár fürdőkád hőmérséklet is elérhető.
Hőszigetelés: a medencédet belülről kibéleled mondjuk 5 cm vastag XPS réteggel.
Vízmelegítés: napkollektor (vagy egy nagy kaloriferrel/autóhűtővel az üvegház meleg levegőjéből is ki lehetne vonni a hőt, de ez vagy zajos, vagy drága megoldás, viszont "légkondi" az üvegháznak).
Ha az üvegházat jobban szellőzteted, akkor nem lesz benne 40 fok. A jó szellőztetés: összesen legalább 1 m2-nyi tetőnyílás a kifelé távozó meleg levegőnek és ugyanannyi levegő beáramlási lehetőség körben több ponton (hogy a teljes légtér át legye szellőztetve).
Az üvegezés miatt van ott bent 40 fok , mert nem levegőzik...
A víz pedig kihűl a medence alatti föld kiszivja a meleget... vegyél napkollektort a kertbe és forgasd be a meleg vízet a medencébe és akkor 24-26 fokos is lehet...
A képen látható ház részben egy medence van.A gondom az,hogy nyáron az üveg alatt ha zárva van kb.40-45 fok van.de a víz viszont alig 20-23 fokos.Talán kevesebb is.Ha leszigetelem az oldalát érek el valami eredmény?Mert szerintem a beton oldal elviszi a hőt.
Csak itt jelen esetben egy meglévő épület felújitásáról beszélünk, ahol több macera lehet a mélyitéssel.
Új épületnél viszont előre tervezve a rétegrendeket érdemes 15 cm feletti hőszigetelést berakni, mert költségben nem sok, viszont később sosem bővithető.
Nyisd ki a bejarati ajtot, es a kinyitott szarny alatt hagyj ki 2 cm-t,az lesz a burkolat felso szintje.
A ragaszto altalaban 4 mm, de ha sikerul az aljzatban valamit esetleg elbaszni, akkor tobb lehet, mindig 1 cmel számolunk. Plusz 1 cm a burkolat vastagsaga.
Nem tudom milyen regi a haz, mikor pult, de lepesallo eps-t itthon ~15 evvel ezelott kezdtek hasznalni, de meg mindig talalkozok olyan kivitelezovel, aki lerak "valami hungarocellt", es kesz Szoval korántsem biztos, ogy ami ott van, az lepesallo...
Hoigeny szamitas:
Pontosan bemeretezett alaprajz (helyiseg hossz es keresztmeretek, ablakok meretei, eszakjel), belmagassag, es kulso hatarolo szerkezetek anyagai kellenek.
Most -4cm en vagyunk, mert mischungban volt a régi járólap amit felszedtünk. Szóval, ha felszedem, akkor elfér 3cm eps+7cm beton. A régi szigetelés felszedését nem értem...
Hogyan is legyen ez a hőigény számítás? Hol keresselek miatta?
2. Mar leirtam máshol, hogy 5-6 cm-ben nem lehet a padlofutest megoldani, 7 cm beton kell hozza. Az, hogy kiszolgalja e az egesz hoigenyt a padlo, helyisegenketni hoigenyszamitas kell.
Viszont az egesz házban a belso ajtok athidaloit fel kellene emelni, valamint a kulso nyílászáróknál is problema lesz a parapettel es bejarati ajto/teraszajto magassaggal.
3. Ennek a pontnak a masodik felet kurvara felejtsd el, mert a 10 cm fellepes rohadtul balesetveszelyes, es megszokhatatlan. Azert, mert 15 cm alatt egyszeruen egy dobbanto az egesz, es mindenki el fog botlani benne.
Szoval:
1. Jelenlegi aljzatbetont feltorni.
2. Felszedni a benne levo hoszigetelest.
3. Az ajtok szemoldoketol visszamerni 210+2+7 cm-t, ez lesz az uj beton alja.
4. Ehhez merten be kell rakni 4-5 cm lepesallo grafitos EPSt.
5. Megcsinalni a padlofutest, vagy vegyesen a padlo+radiatort, amit kell a hoigenyszamitas szerint.
Helyisegenkenti hoigenyszamitast csinalok, es kiszamolom hova kellhet túlméretezett radiator es mekkora. Ezek alapjan egy normalis gepesz kivitelezo mar meg tudja csinalni.
Szóval pth 38 fal szigetelés nélkül, padlóban födémben 5cm eps jelenleg. Rétegrend ok. Ablako normálisk kétrétegű thermo-s fa, de elég hulladék bennük a gumi, tehát cserés ez is a homlokzatival együtt. Bár megpróbálom majd meghekkelni a gumit próba szerencse alapon.
Tervezet:
Külső szigetelés 12-15cm eps, lábazati szigetelés szintén 12cm xps, födémszigetelés 30cm gyapot
Ehhez kellene egy gazdaságos és komfortos fűtésrendszer. Az biztos, hogy kondenzációs kazán lesz. Tehát:
1. padlófűtés mindenhol 140nm hasznos tér (azon megy most a matek, hogy plusz 10cm eps-ért felszedjük-e a jelenlegi betont)
2. padlófűtés mindenhol a jelenlegi 5cm eps-el a mostani betonra rátekerve plusz 5-6cm esztrich(ez már 15cm vastag beton)
3. padlófűtés 70nm-en (napali-konyha-szoba-fürdő) a jelenlegi betonra + radiátor a többi (így lenne a ház felénél egy 10cm-es kis lépcső, de elviselem)
A pince plafon hőszigetelése folyamatban van. A fürdőszoba alatt kész a 20 cm EPS. A többi részre 5 cm-t gondoltam, de még csk 2 négyzetmétert raktam fel.
Legyen 10 cm? A pince télen 12-14 C°-os a lakásban 21 C°-ot szeretünk. A szobák alatt még nem szigeteltem. Hány cm EPS-t javasoltok?
Most vettük a házat. Először valahogy belül kellene rendbe rakni. Kívülre 12-15 közötti lesz pth 38. A lábazaton ugyanennyi xps 80cm mélyen. Födémben van 5cm eps. Ide még szeretnék 20-30cm gyapotot.
Nagy kár. Pedig már kezdtem reménykedni. Annyit azért kérdeznék, hogy ha a jelenlegi 5cm eps + 10cm betonra tekerem a fűtéscsövet és arra megy még 6cm esztrich, akkor az nagy baklövés lenne? Szerintem most 0.6 körül van a padló. 0.3 lenne szigetelés után.
Padlonal nem a retegrendi hoatbocsatasi ertek szamit, hanem a kerulet menten jelentkezo vonalmenti hohid, valamint az ettol befele mert 1.5 meteres peremsav.
8-10 cmig erdemes vastagitani a padlo alatti hoszigetelest, utana a vonalmenti hohid mar alig csokken, csak a padlo feluleti homerseklete novelheto.
Jo penzert barmit :D
Komolyra fordítva: epitesz vagyok, nem gepesz. Mennyezetfutes kiosztást barmikor megcsinalok, de padlofutest nem szoktam.
Nálam az első rétegrend van azzal a különbséggel, hogy 5cm eps van bent és nincs pf. Azon agyalok, hogy felvésem a betont, rakok még 10cm eps-t és becsövezem az egészet. Mennyit számít az a 10cm? Van program ami jó aljzatra is nem csak homlokzatra? Ahogy én saccolom 0.6 lehet most ami lemenne 0.3W/nmK-re. 140nm-nél ez nem tűnik túl acélosnak. Pláne, hogy a ház alatt azért nincsenek óriási mínuszok.
Kömkel: jó pénzért nem csinálnál nekem egy tuti fűtés tervet? ;)
A fém zsírszűrők kikapják levegőből a zsírt (és a pára nagy részét is). Olvass utána kicsit a zsírszűrők működésének, kedvcsinálóak írok egy megdöbbentőt (ezt talán még a gyártójuk sem tudja ;): ezek a zsírszűrők kb ugyanúgy működnek, ahogy egyes sivatagi bogarak vízhez jutnak a hajnali párás levegőből.
