Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az embernek ugye sokszor mázlija van ahogy írtad pár hete, nekem pl. itt volt a következő...nézelődünk a külső részen, fotózunk, hát 1 óra alatt gyanús lett, hogy rengeteg autó mászkál ki és be a TÁS irányába. Hát nem falu nap volt ott bent :) Simán bejutottunk.
A Következő régi építésű osztály amit számba veszünk az a Dunaföldvári 104 légvédelmi ezred 104/3 Dvina később Volhov légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Ha jól tudom akkor a Volhovra való átfegyverzés előtt a 11 ezred 11/6 os osztálya volt .Javítsátok ha hülyeség ! Erről a helyről nem fogok tudni teljes mértékben írni ,mert azon ritka helyek közé tartozik ahol magában a TÁS ba nem jutottam be. Egy melegebb napon egy működő RT bejárása után ( sajnos nem ugrik be melyik volt ,talán majd Feri segít ) Hazafelé jövet mentünk be ide Hibácskó Ferivel . Tudtam hogy ott egy osztály ,és a légi képek után az egyik kedvencem volt így látatlanba is . Mivel talán az egyik leg- klasszikusabb alaprajzú ,az etyeki volt még nagyon szabályos de ugye arról lecsúsztam. Szóval végigjártuk a hol kevésbé hol romosabb laktanyát ,és 7 épület környékét . A legénységi épület a szokásos egy emeletes épület ,ami számomra ezért is mindig érdekes mert egy kaptafára épültek és én anno Aszalón voltam egy hónapig fent az akkor már kiképző bázisként működő laktanyában kopaszként :-) így igencsak ismerős a belső elosztása. Itt fotóztam a kis emlékművet is ami egész szépen megmaradt . Innen vitt volna egy aszfalt csík a tényleges tüzelő állás területére,de azt egy Fácán farm bérelte valami vadász társaság . Így ez zárva volt ,nem kockáztattuk a bejutást . Azóta pedig nem jártam arra sajnos. A képek 2007 ben készültek . A többi itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!5653&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Kiegészítem kicsit, a fűtőmű alatt van, Zagyva róna felé haladva. Nincs eldugva, közvetlenül a fő út mellett van. A linkelt google térképen a fotós a fő út mellől fényképezett. Most persze a gaz sokkal nagyobb.
Dehogy baj, sőt! Szerintem sokan nem ismerik ezt a helyet (én sem).
A videód alapján rajzoltam egy skiccet az objektumról. Természetesen durvák az arányok, és vannak olyan járatok, folyosók, ahová bevilágítottatok, de nem mentetek rajtuk végig (legalábbis nincs a videón), de nagyjából erről lehet szó:
Azt nem tudom, hogy a jaszy1 videójában szereplő óvóhely pontosan hol található (lehetséges, hogy a Gorkij lakótelep dombja alatt?) . A II. vh után, az '50-es években is nagyon sok óvóhelyet építettek, illetve alakítottak ki arra alkalmas helyszíneken, már meglévő bányajáratokban, vágatokban, épületek alagsoraiban, stb.
Abban igazad lehet, hogy a város és környékének dombjai olyanok lehetnek mint a sajt. :)
Remélem nem baj hogy betettem a videót, engem is érdekel Salgótarján és környéke, egy túratársam itt lakik. Esetleg a Kazincbarcikai óvóhelyről van valakinek infója, szívesen megnézném...
"A honvédelemről szóló törvény és egyéb el írás rendelkezése alapján gyorsan megtette a szükséges lépéseket a gáz és szilánkmentes óvóhelyek létesítésére. 1939. februárjában műszaki leírások alapján a gyár salakszállító alagútjában mintegy 180 fő részére három, az igazgatói lakópincéjében az igazgatói lakás, az I. sz. tisztvisel lakóház és az iskolaépület lakóinak egy 37 személyes óvóhelyet alakítottak ki.
1939. év végén kapott engedélyt a gyár, hogy az üzem belterületén az alsó kolóniasornál kb. 300 fő részére egy db két bejáratú, három részes központi óvóhely és raktár létesítésére. Itt helyezték el az üzem légoltalmi parancsnokságát is.
A háborús veszély növekedése miatt 1940 végén kezdődött el szintén a gyár területén- a Brezina-domb alján a 120 személyes légoltalmi óvóhely és mentő állomás létesítése. 1941. július 19-én az objektum használatba vételét kérhette a gyár vezetősége. A korábban épült négy, háromszintes lakóház pincéjében 200 fő részére létesítettek négy gáz és szilánkmentes óvóhelyet. A kialakított üzemi és lakóépületi óvóhelyek és a gyár területén lévő parancsnoki óvóhely között telefon összeköttetés volt kiépítve. Az óvóhelyek felszereléséhez tartoztak a szükség árnyékszékek, az önmentéshez szükséges szerszámok, ivóvíz készlet, ment ládák, hordágyak stb. Minden lakóépületi óvóhelynek megvolt a kiképzett parancsnoka, mentőszakszolgálata. A lelkiismeretes felkészülést jellemezte, hogy az üveggyár, valamennyi gyári lakosnak biztosította a szükséges gázálarcot. Már a légoltalmi gyakorlatok során is, kötelező volt a gázálarcot magukkal vinni az utcai tartózkodás esetén is.
1944 nyarán a gyár termelésének fokozására, két nagy teljesítmény KOLLER gázgenerátort építettek be. A keleti front helyzetének kilátástalansága miatt, újabb óvóhelyek építése kezdődött meg. A tiszti lakások és a kolónia között, valamint a kastély épület mellett, a kolónia mögött, a Brezina hegyoldalba egy-egy tárna kihajtását kezdték meg. Mintegy 100 m-es egyenes irányú tárnák végén, a szellőzés biztosítása céljából egy-egy légakna készült el. A két tárnát egy nagy szelvény vágattal kötötték össze. A vágat középső részén, egy oldalhajtásban kapott helyet a parancsnoki részleg, és a mentőállomás. A gyártelepen lakók itt tartózkodtak a front átvonulása idején. Az óvóhely építése folyamatosan, három műszakban történt. Az építésben részt vettek a gyári segédmunkára vezényelt zsidó munkaszolgálatosok is. Szállásuk a gyári kultúrterem, és a községi kultúrház nagyterme volt."
Még nem néztem meg a videót, de gondolom ez az acélgyár és környékén van...
Salgótarjánról igen kevés szó esik a fórumon, pedig mint bányászváros, az egész város alatt tele van furkálva mindenfélével. Plusz van az ex-acélgyár, aminek nyilván volt komoly óvóhelye, mint ami a videón van. De más nagy gyárak (SVT, sík és öblösüveggyár) is működtek ott. Biztos vannak még érdekes dolgok ott is. Témaindítónak szánt kérdésem:
A Március 15-e utca és a Bolyai iskola közötti domboldalban anno vot egy aknalejárat. Kis beton építmény, benne függőleges vaslétrával lefelé, mintha egy kútba másznál le. Amikor leértél, több elágazó járat vezetett minden irányba, némelyik pár méter után láthatóan be volt omolva (nem volt kizsaluzva az alagút, csak a földbe fúrva) némelyik igen messzire vezetett. Ezt rokonoktól tudom, akik fiatalon itt bandáztak.
Tudja valaki esetleg, hogy pontosan hol volt a lejárat, milyen járatok voltak ezek, mi célt szolgálhattak és hogy mi lett velük?
Milyen földalatti objektumokat tudtok még Salgótarjában és környékén?
Hazatértem a három napos táborozós túránkról , soproni hegység ,a régi vasfüggöny vonala. Láttam kettő régi HÖR laktanyát is ,majd írok róluk :-) Csak hogy témánál legyünk !
A tábornok büszke arra, hogy a közelmúltban egy spanyol vezérkari tiszt elkérte a parancsnokság jelmondatát: "Keményen, férfiasan, emberségesen!"( Válasz.hu)
Ezt a volt Szombathelyi laktanyára írják,de találtam ilyet tapolcai és szabadszállási laktanyák oldalán is . Fene tudja lehet több laktanyában is ott volt.
De találtam Napóleonra is valahol utalást . Szóval?
Szintén a mindenképp meglátogatandó programok közé szerveztük a Légierő Központi Múzeumát Monyinóban. A gyűjtemény Moszkva mellett található, a várost megkerülő autópálya gyűrűtől mintegy 22 km-re. Ha nem autóval van az ember, vonattal vagy autóbusszal viszonylag könnyen megközelíthető a helyszín. Mi a Moszkva - Noginszk között menetrend szerint közlekedő busszal mentünk. Izmajlovóból indulva bő egy órát vett igénybe az út, köszönhetően az óriási forgalomnak, és az elég gyakori megállóknak. Leszállás után, a buszmegállótól mintegy 15 perces sétával jutottunk a múzeumhoz.
Nem tartom magam a jó értelemben vett fanatikus repülő őrültnek, de azért kevésbé hozzáértőként is nagyon érdekel a téma. Na, ez a hely a repülés szerelmeseinek maga a valhalla! Azt mondják, kategóriájában a világ egyik legnagyszerűbb gyűjteménye! Lenyűgöző!
Rögtön az első, alig néhány éve átadott épületben - ahol a jegypénztár is van, két csarnokban rendeztek be tárlatokat. Itt leginkább a II. világháború idején szerepet játszó géptípusokat, motorokat, fegyvereket, stb. lehet megtekinteni. Az első képen, a főút mellett, a Légierő Akadémia területének egykori déli bejárata.
Az igazi durranás viszont ezután jön. Nagyjából 12 hektáros területen rengeteg technikát csodálhatunk meg. Egyes források több mint 170 gépről írnak, bevallom, én nem számoltam őket. A kollekció értékét még inkább növeli, hogy sok-sok ritkasággal találkozik az ide látogató, hiszen számos prototípust, kísérleti darabot, vagy csak alig néhány példányban legyártott típust állítottak ki. Noha nem vagyok szakértő, néhány érdekességet azért megemlítenék.
Szuhoj-100-as, vagy T-4 néven ismert szuperszonikus kísérleti repülőgép. Felderítő illetve csapásmérő (stratégiai bombázó) feladatokra tervezték, de végül soha nem került sor a sorozatgyártásra. Mindössze 10 alkalommal repült a hetvenes évek első felében. A főként titánból és acélból készült gép feltűnően hasonlít a polgári Tu-144-re, bár annál valamivel kisebb. Érdekesség, hogy a tesztpilóta, Vlagyimir Iljusin, a híres tervezőmérnök Szergej Iljusin fia volt.
Összesen csak két példány készült ebből a monstrumból, az egyik itt Monyinóban látható, a másik Moszkva egyik elővárosában, a Mil helikoptergyár területén (55° 40 02 37° 55 56). A Mi-12-es, méreteit és szállítókapacitását tekintve is, a legnagyobb helikopter, amit valaha készítettek.
Speciális csúszótalpakkal ellátott, Sz-26 névre hallgató, kísérleti Szu-7-es. A 60-as évek derekán végeztek sikeres teszteket a géppel, amely így képes volt laza, vagy akár egyenetlenebb felületű talajról is működni. A talp speciális kialakításának köszönhetően betonra is le tudott szállni.
Többek között a szovjet űrsikló programhoz használták ezt az egyedi kialakítású repülő szerkezetet. A MiG tervezőiroda 105-11-es számú termékét/gyártmányát (изделие 105-11) - ahogy hivatalosan nevezték, különféle aerodinamikai próbáknak, kísérleteknek vetették alá.
A különlegességek mellett, természetesen, a laikusok által is jól, vagy legalábbis jobban ismert gépek között lehet sétálgatni, bámészkodni. A következő fotókon - egyebek mellett - olyan technikák láthatóak, mint a Mi-24, Szu-35 (Szu-27M), Mjasziscsev 3M, Tu-22, MiG-29, Mi-10K, MiG-31, MiG-25, Il-76, Tu-144, stb.
Tu-141 - Sztrizs, közepes hatótávolságú felderítő robotrepülőgép, mellette a vontatható indítószerkezete. A 80-as években, egészen a hidegháború végéig rendszerben volt.
Tu-4-es stratégiai nehézbombázó, az amerikai B-29 kópiája. A Bika. Az első szovjet atomfegyver hordozó képességű repülőgép. 1954. szeptember 14-én egy ilyen típusból dobták le az első olyan atombombát, amelyet harcászati gyakorlat részeként vetettek be a Tockoje közeli gyakorlótéren. A jobb oldani fotón pedig az a Tu-95-ös, aminek V jelű változata 1961 októberében ledobta minden idők legnagyobb hatóerejű termonukleáris fegyverét, a Cár bombát Novaja Zemlja felett.
Érdemes összehasonlítani a Mi-26-os szállítóhelikoptert a mellette megbújó Szu-17M4-el. A Szuhoj függőleges vezérsíkjának teteje a heli pilótafülkéjének magasságában van
A végére pedig egy igazi kincs az ínyenceknek. Hójáróvá átalakítható, tuningolt Pobeda (Kamov, Szever-2). Fantomas könyöröghet a licencért. :)
Szerintem egészen rendben van! A lényeg benne van, egy ilyen sajnos lepusztult helyről nem is szabadna ennél jóval többet forgatni. Sose értettem hogy miért kell 20-30 perces anyagot összerakni ilyen vagy hasonló helyekről , felvéve az utolsó bontott téglát is,vagy egy föld halmot mutatni 2 percig. Én sok ilyen helyen voltam de egy hosszabb fimtől bealszok .
Én tavaly egy hétfő kora délutánon voltam az erődben, rajtam kívül még két-három ott dolgozó volt, de ők is csak a pénztárnál. Fantasztikus élmény volt egyedül bolyongani a kazamatákban, hát még az erőd hatalmas udvarán! Képzelem milyen lehetett, amikor rögtön az átvétel után az első őrök beléptek az akkor még épületekkel és ott hagyott katonai holmikkal teli erődbe
Van is egy jó részlet az első napokról Homor György: Szovjet csapatkivonás térségünkből c. könyvében:
"Lassan aztán elcsitult az átadás-átvétel zaja, őreink elkezdtek megismerkedni az erőddel, legalábbis annak föld feletti részeivel. A földalatti kazamaták rendszerének megismeréséhez viszont hetek kellettek. Jó hogy a szovjetek itt hagytak két kutyát, akik magabiztosan mozogtak a földalatti rendszerben is, s eleinte ők vezették a koromsötétben őreinket a sétájukon. (Ha ugyan a lőszeresládák halmazán és még ki tudja mi mindenen keresztül, hason csúszva, vagy négykézláb történő közlekedést sétának lehet nevezni?)"
A Komárom-témához hozzátenném, amit a neten találtam jó pár évvel ezelőtt. A forrására már nem emlékszem, ezért nem tudom itt megjelölni. Esetleg ha valaki ráismer a saját írására, további érdekességeket is megoszthatna velünk. Az írás (kihagyva belőle az érdektelen részeket) szó szerinti idézete:
"Anno réges régen, mikor katona voltam (1993 - 1994), a századpk, kiválasztott kb 10 emberkét a századból, akik egy gyorstalpalon résztvettek, a Hogyan ne robbanjunk fel, mentesítés közben !!! című előadáson.
A képen is látszik, hogy nagyon komolyan vettük ezt a témát. A kiszuperált bomba mellett éppen pózolunk, az egyik katonatársammal, a maradék 196 napra.
Szóval a talpaló után elindultunk Komárom-ba. Egy teherautóban tettük meg a kellemes utat, Bajárol, Komáromba.
A lényeg amiért minket odaküldtek, az volt, hogy amit az orosz katonák otthagytak töltényhüvelyeket, meg egyéb apróságokat, azokat kellett összeszedni, ill lényegében kitakarítani. Azért felhívták a figyelmünket, hogy találhatunk bombát, meg amit az RPG- ből kilőnek, olyan érdekes dolgokat (na azokat találtunk is rendesen), és ne lepődjünk meg, ha netán éles lesz.
Na akkor kell alkalmazni az egyes, és kettes szabályt.
Az egyes szabály: szólj a felettesednek !!
Kettes szabály: fuss ahogyan csak a lábad bírja !! Akár a feletteseddel.
Szerencsére éles cuccokat nem találtunk.
Na igen, azért elég sokmindent találtunk. Egy pár láda töltényhüvely, meg miegymás.
Azért maga az erőd az fantasztikus volt. Bejártuk keresztül kasul, majdnem az egészet. Eszméletlen, ahogyan felépítették. Egy élmény volt bent lenni, ráadásul, úgy, hogy nem voltak túristák , csak mi.
Amint a képeken is látszik a festés a kapu és az ablakok körül. Na ez is érdemel egy kis történetet.
Méghozzá ot kezdődik, hogy amikor az orosz haderő bevonult az erődbe, kicsit átalakították az erődöt a saját izlésük szerint. Méghozzá, úgy, hogy mindent lemázoltak, igénytelenül. Hát mi másra, mint piros és fehérre. Tudni kell erről az erődröl, hogy csodálatosan szépen fel van építve. Szép faragott díszítő elemek futnak végig a falakon, és önmagában a tégla fal, amit 1664 környékén építettek is csodaszép. Megvan az az igazi, régi erőd filingje. Na, ezt kenték le igénytelenül, piros és fehérre. A barbárok.
Szerencsére megmaradt egy része az erődnek eredeti mivoltában. Lehet elfogyott a festék. Még szerencse.
Itt maradt meg eredetiben.
A képen is látszik egy kiugró rész, a folyosón. Ezt az erődöt úgy építették fel, hogy az egyenes folyosókon, egy kiugrót létesítettek, bizonyos távolságonként. Ezeknek a kiugróknak, volt egy kis nyílás a falán. Oda álltak a lövészek, és onnan szedegették ki az emberkéket, a hosszú folyosó végéről. Esélye sem volt annak aki e folyosókon akart végigmenni. Ráadásul, a kiugró, és a fal között éppen egy ember elfért. Tehát, ha netán sikerült is valahogyan odakecmeregni, még akkor is megvolt az esély, hogy nem jutsz át, mert, csak egyessével lehetett átmenni. Na meg, egyessével könnyebb leszedegetni az embereket.
Itt jött meg a vonat, a lőszerrel, amit beszállítottak az erődbe. Lásd fent.Természetesen a vonatsín később épült."
Folytatva az objektumok közötti kissé eltérő témákat. Egy még nem kihalt laktanyát mutatok be, bár már többször az alakulat nyakára került a kés de még eddig megúszták.
Az újpesti hadi kikötő. Jelesül is az időnként megrendezett ünnepi nyílt napokról. Nem titok hogy Csillaghegyen lakom , a római part közelében. Így igen sokszor járok a Duna parton, sokat látom a flottilla hajóit ,illetve pont belátni a kikötőbe. Már gyerekként is sokat bámultam befelé . Szerencsére az elmúlt években ha nem is minden évben de rendeznek nyílt napot . Ilyenkor szabadon bejárható a kikötő . Sajnos már csak az, mert az út túl oldalán levő volt Petőfi laktanyájuk ahol fénykorában volt az alkulat már igazán a kihalt laktanyákat gazdagítja . Van ígértem hogy majd bemehetek ,dolgozok az ügyön. Az alakulat jelenleg az M3 as melletti Írinyi laktanyában székel. Szóval a nyílt napok. Jó néhányon voltam már , nagyjából hasonlók. A kikötőről: Egy, a nagy Dunáról nyíló nem túl nagy öböl, a távolabbi oldalát egy erdős földnyelv alkotja, a másik részén terül el a rakpart szerűen kialakított kikötő ,közép tájt egy nagy lejtős rámpával ahol egészen a vízig lehet leengedni dolgokat. Régebben biztos nagy volt az élet ,több hajó , jelenleg a kikötő fele üresen ásítozik. Van néhány épület , irodák , néhány garázs , de a nagy része üres füves terület. Gondolom a legénységi ,konyha miegymás a szemben bezárt laktanyában volt. Van egy kis emlékmű ,körülötte pedig egy szabadtéri kiállítás vízi aknákból. A terület sarkában egy telephely van lekerítve , itt főleg rozsdásodó hajó roncsok ,és akna semlegesítő vontatmányok ( KRAM) berendezések rohadnak . Maguk a hajók ami még maradt , a 3 nagyobb AM hajó ( Dunaújváros, Dunaföldvár , Óbuda) és néhány AN hajó ,egy parancsnoki motoros , az öböl északi felén horgonyoznak, a bejárathoz közeli déli vég felé pedig egy több szintes lakóhajó található ,ha jól tudom itt van a parancsnokság. Maga az objektum ennyi is. A nyílt napok mindig nyáron ,rekkenő hőségben zajlódnak általában, a betett képeken illetve képtárakban látszik hogy elég sokan szoktak lenni. Katonai bemutatók ,zenekar , hagyomány őrzők stb. Mivel az alakulat a tűzszerész egység része így szép számmal vannak ilyen jellegű bemutatók is. És akár mai korszerű technika is képviselteti magát. Fel lehet menni a hajókra is , én is bejártam a szűk kabinokat , sőt egyszer sikerült egy kis séta hajókázás is az egyik AM hajóval. Nagy siker mindig a tűzoltó hajó bemutatója is , sokszor a nagy melegben a tömeget is meglocsolja . Én ilyenkor mindig egy hideg korsó sörrel figyelgetek a rakpart köveiről. Nem tudom hogy alakul a sorsa a helynek , sokszor már majdnem kihalt lett. De amíg van és van nyílt nap addig mindenkinek ajánlom hogy egyszer látogasson el . Hiszen ez is lassan már csak emlék lesz ahhoz képest hogy a fénykorában 6 nagyobb és vagy 50 kisebbe egységből állt a flotta, nem beszélve a több 10 speciális technikáról. A képek több év eseményeit mutatják. Amik itt láthatóak :
Добрый вечер! Если хочеш, давай на русском, Я владеюсь русским языком и русская клава и есть у меня на компе. Я могу перевести на мадярский, если пишешь по-русски. Сам создателем Музея ВВС ЮГВ и автором книг по этой теме. Среди нас и есть другие, кто занимаются историей ЮГВ в целом.
Mint ott is írják ez volt közép Európa legnagyobb szovjet lőszer raktára, ahhoz képest megmondom őszintén nem sokat tudni róla, szívesen elolvasnék már erről valami konkrétabbat is.
Szívesen leírom amit én tudok, már csak ezért is, mert korábban már megjelentek téves információk egy, a topic nevével azonos Facebook csoportban.
Ugye a háború után a szovjetek vették használatba, és fokozatosan kialakították benne a legnagyobb magyarországi lőszerraktárukat. Erre nagyon is alkalmas volt az erőd, hiszen a földdel és vastag falakkal védett termekben biztonságosan el lehetett helyezni a sok tonna hadianyagot. Idő közben fokozatosan bővítették és meg is erősítették az erődöt, ugyanis több sornyi szögesdrótkerítést vontak az objektum köré, de még lövészárkokat is ástak.
További kibővítések: lőtér építése a déli oldalon, épületek felhúzása az erdőben (melyeket a kivonulás után lebontottak), a vasút bevezetése (meg kellett bontani a bejárati kapu tetejét ezért) ehhez egy rakodó kiépítése, egy század nagyságú rt. alakulat számára épület és sáncok emelése a nyugati oldalon, végül, de nem utolsó sorban az Árkász tábor nevű laktanya bővítései (ez az erőd keleti oldala mellett található a Duna parton). Egyébként raktárak vészhelyzetben való gyors kiürítése végett délen és nyugaton feltöltöttek egy részt az erőd falai közt, hogy egyszerre három irányban lehessen elhagyni az amúgy zárt objektumot.
Az erődben és a mellette lévő laktanyában volt elhelyezve a lőszerraktár állománya valamint a hozzá tartozó kisegítő tűzoltó alakulat (mert ugyebár ilyen is volt). Az őrséget viszont a városban lévő két ezred állománya (is) adta. Egyébként sok szovjet egység fordult meg Komáromban az idők során a rakétástól kezdve a harckocsizón át a hídvetőig, ezekről talán majd később.
Az alakulatokat és a raktárt 1990-ben vonták illetve ürítették ki. Az objektumok mentesítése (üzemanyag, lőszer stb.) sok millió forintba került és rengeteg időbe került 1994 áprilisára tudták csak a magyar katonák átvizsgálni és megtisztítani a lőszertől az erődöt. Az eredmény: 3.000 éles - azaz működőképes - gyalogsági lőszert, 4.000, ugyancsak éles tüzérségi lőszert, iletve kézigránátot, kilenc tonnányi különböző lőszerhüvelyt és egy mázsányi pirotechnikai eszközt, nyomjelzős töltényt, illetve rakétát találtak - tájékoztatta az MTI munkatársát Mócsai József mérnök. Mind ez úgy maradt ott, hogy a két komáromi ezredet, illetve a lőszerraktár anyagkészletét márciustól augusztusig folyamatosan vitték haza a vasúti szerelvények
A sok szovjet firka forrása .Komárom Monostori Erőd. Azért mentem el már sokadszorra is mert meg volt hirdetve egy egész napos bemutatós hadijáték , gondoltam ha nem esik megnézem. A hely úgyis mindig lenyűgözz. Hát sajnos a program csalódás volt , a fele nem volt ami a plakáton szerepelt és az emlékcsata is elég egyoldalú lett mert gyakorlatilag a szovjet fél volt igencsak túlsúlyban ( mondjuk lehet hogy így volt korrekt ) . Gyakorlatilag délután 4 ig nem történt semmi , nem is értem akkor miért kellett a csatával megvárni majdnem a sötétedést . Maga az erőd épül szépül, van pár nagyon klassz fel ujjitott rész és új kiállítások, érdemes megnézni !!! Jó pár ujjabb folyosó is kapott kivilágítást. A hadi park olyan mint volt ,de hová lett a BMP-1 es? Mint ott is írják ez volt közép europa legnagyobb szovjet lőszer raktára , ahhoz képest megmondom őszintén nem sokat tudni róla, szívesen elolvasnék már erről valami konkrétabbat is. A bemutató anyagban is azt írják ,"nincsen semmi adat " Nem semmi lehetett ha a szovjetek ezért átvágva a falakat bevitték a vasutat. Délutánra eléggé átfagytunk , a tervek szerint mivel már sokat halottam róla hogy az erőd nagyja a túl oldalon van ezért átkocsiztunk Komárnoba. Ahol a térképek alapján 11 kisseb erőd van és egy hatalmas . Sajnos esteledett is és nem készültünk rendesen ,a legtöbbet meg sem találtuk. De az utolsó 5 képen látható néhány ,rá kell szánni egy napot!!! Ott is volt valamelyikbe szovjet laktanya. A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!27537&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Hát tényleg feladtad ! :-) Akkor valamilyen műszaki ,hidász egység, nyomozok !! Egyet ismerek mert pont itt lakom ,Szentendrén volt ilyen alakulat ha jól tudom ,de még keresgélek ,írok!!
Köszönöm!! Elég öreg vagyok hogy még tudom a betűket :-) , sok éve járom a laktanyákat , tudom a "DMB" jelentését ,rengeteget fotóztam , de ha már így írtál kíváncsi lennék merre voltál,ritka itt a szovjet katona :-) hátha tudok képeket prezentálni éppen az adott helyről!
Nemrég a Börgöndi írásomban említettem hogy a Lacházi felsülés után a frissen megismert Hibácskó Ferivel a legközelebbi objektumot vettük először célba Szabadszállás 104 légvédelmi ezred 104/2 Dvina később Volhov légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Sorrendben tehát ez volt az első ,így egy nap már volt is összehasonlítani való a két hasonló célú objektumba. Azt tudtam már hogy Szabadszállás is eléggé fertőzött terület katonailag a nagy laktanyáról már halottam ,de a légvédelmis rész számomra ismeretlen volt . Budapest irányából érve a TÁS a fő út bal oldalán mutatta magát ,nem nagyon eldugva,vele szembe a jobb oldalon pedig a Szabadszállási alakulat lőszer raktára omladozott. Itt kezdtük a felfedezést ,mivel a raktár terület első felében volt az osztály 7 .épülete a tartalék rakéták tárolója. Mint látszik a képeken viszonylag rendben volt,vasajtók fent voltak. Itt magyarázták el nekem először az életben hogy mi is az a 7 épület. Innen sétáltunk át az út túloldalára a technikai területre ,valami birka tenyésztő bérelte ,de nyitva volt így bementünk . Akkor láttam ilyen úgymond régi építésű tüzelő állást rendesen ( most nem számolom ide hogy egyszer láttam kutyafuttában a Vértesacsait valamikor a 90 es évek végén ) Egész jól át lehetett látni ,megvolt ami kellett . A HÁP épülete egyben volt és itt láttam egyben a tartalék rakéták terepszínűre festet barakk épületét is ( a képen ) .Megvolt a szakasz fedezék is ,szerencsére hideg volt már nem sokat takart a növényzet .A készenléti épület itt nem tégla volt hanem könnyű szerkezetes fa épület. Itt magyarázta el Feri először hogy mit is látok,így a későbbiek folyamán a többi bejárt 60 s években épült osztályok már meséltek nekem . Ez az osztály is úgy járt mint a többi nem Budapest körüli hogy a Dvináról Volhovra való átfegyverzésnél maradt minden objektum a régiben ,csak a technikát cserélték . Nem lettek megerősített építmények .Azóta nem rég úgy két hete sikerült bejárnom a nagy szabadszállási laktanyát is ahol az alakulat el volt helyezve ,bár azt nem tudom hogy konkrétan melyik épületbe voltak. Így teljes a kép, akit érdekel görgessen vissza egy kicsit.
Az a védett vezetési pont az akkor még létező 5. hadsereg parancsnokság tartalék vezetési pontja volt. 1983-84. körül építették, és addig maradt meg a funkciója, amíg az 5. hds. létezett. Mikor létrehozták a SZFV-t (Szárazföldi vezérkar) akkor a vezetési pont is megszűnt. Ki ugyan nem ürítették, de már nem használták. A területet a börgöndi technikai osztály kapta meg, a készenléti épületben egy pihenő házat csináltak, az egyéb létesítményeket nem használták. Mikor 1996-ban Mezőfalván létrehozták a légvédelmi rakéta technikai zászlóaljat, akkor Börgönd is kiürült. A sereg ugyan egy ideig még őrizgette az objektumot, de az eredményét láthatjátok. Amikor 2005-ben ott voltunk, akkor még istenes állapotban volt. Megjegyzem, amikor 1997-ben Fehérvárra kerültem, akkor még láttam mindkét vezetési pontot, akkor még egyben voltak, bent volt a bútorzat, és csak fel kellett kapcsolni a villanyt, hogy az ember mindent lásson. Igaz, akkor még őrizték.
No én ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az elsőnek behozott két komplexum (1959. október 10-e körül néhány nap) az SZA-75 ötkabinos Dvina komplexum volt, az egyik valóban Börgöndre került, de nem a 11/2-höz, hanem a légvédelmi kiképző központhoz. A másik ötkabinost Szabadszállás kapta, az 1971-ig volt ott, akkor vitték fel a Zalkára, és a 36-os épületbe már mint háromkabinost építették be oktató komplexumnak. Akkor kezdődött ott ugyanis a légvédelmi rakétás tisztképzés. Az LKK komplexumát 1977-ben cserélték le, amikor az első M2-es Volhov megérkezett. A régi technikát Nyírtelken hamarosan szét is vágták. A hajdani szabadszállási komplexumot valamikor a nyolcvanas évek végén vágták szét, amikor az egyik felújított M2 komplexumot építették be a tanterembe. A két első után már háromkabinos komplexumok érkeztek, no abból kapta meg az elsőt a 11/2.
Én se mértem le, de amikor ott jártam, az idegenvezető mondta, hogy annyi. És azért csak annyi, mert a volt SZU különféle múzeumaiban még ugyanennyi van. Leningrádban például egy teremben a földön szétszórva néhány száz darab. Ez a mennyiség egyébként arra szolgált, hogy ha sikerül Moszkvát elfoglalni, az összes katona kapott volna, aki ott volt.
Eltűntem egy kicsit mert dolgom volt az Oktoberfesten Münchenben , meg utána elég lassan szedtem össze magam :-) .De folytatom a sorozatom .
Az elmúlt időkben végigjártuk a Budapest körüli Volhov és Nyeva osztályokat ,igazából azokat az objektumokat amiket az 1970 es évek végén álltak fel ,felváltva a régiek egy részét , és félépítésükben,épületekben nagyban hasonlítottak egymásra . De volt egy előtte levő korszak is ami a hatvanas évek elején épült ki ,ezek is elég jellegzetes jegyeket mutatnak. Itt van rögtön az első : Börgönd 11 légvédelmi ezred 11/2 Dvina légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Mondhatni hogy itt kezdődött a fegyvernem története. Ha jól tudom ide szállították nagy titokban éjszaka , az első Dvina technikát ,mert itt a TÁS mellett a reptér területén hozták létre az egység technikai szolgálatát egy jól lehatárolt területen ,de ez egy másik nap másik írása . Most maradjunk a TÁS nál mivel ezt láttam előbb és nem is akárhogyan .A történethez tartozik hogy nekem Börgönd annyit jelentet hogy Fehérvár mellett van egy leginkább helikopteres reptér ,és Fehérváron számtalan más alakulat ,gyakorlatilag a rengeteg Szovjet alakulattal együtt egy katona város. Arról fogalmam sem volt hogy légvédelmünk ilyen fontos momentuma. Aztán jött a kihalt laktanyás -légvédelmi topik és ott megismertem Hibácskó Ferit aki megvilágosította az elmém . A bejárás is így esett . Ha jól emlékszem 2005 végén oda jutott a topik hogy kéne egy közös felfedező túra. Az első ilyen közös. Az úti cél és találkozási pont Kiskunlacháza Szovjet reptér főkapu . Oda érve ott találkoztam előszór HPASP ,kollégával, és még talán 2 voltak ott ( elnézést nem emlékszem ) És akkor jött ki éppen nagy hanggal a kapuról Feri és bemutatkozva egymásnak elmondta hogy az őrök minden meggyőzése ellenére nem engednek be. Viszont ha már itt vagyunk akkor ő mind légvédelmis megmutatná a Szabadszállási osztályt mert közel van (erről nemsokára ) és az ő igazi fészkét Börgöndöt. Szó mis szó igen jó kis nap kerekedett ,nem is bántam mert végre egy itt szolgáló ,pláne tiszt vezettet végig! Tehát másodiknak néztük meg a Börgöndi TÁS-t .Az addig látott helyekhez képest nagyon más volt, sehol a nagy beton fedezékek ,a 6 kilövő állás megvolt ,de középen a HÁP csak egy kis földszintes épület volt (nagyon romos ) egy kis szakasz fedezék ,egy készenléti aztán talán ennyi is. Akkor tudtam meg hogy a 60 as években kiépített összes ilyen séma szerint épült . A HÁP épületéből lehetett belépni a szabad ég alatt (vagy álcaháló ) alatt levő műszer kabinokba . A tartalék rakéták pedig inkább barakk szerű épületekbe álltak,ezeknek itt már csak az alapja állt. Nagyon érdekes volt egy szakemberrel végig járni . Életet lehelt a romokba . Ami viszont nagy meglepetést okozott hogy az egyik kilövő állás föld sáncában egy nagy beton bejárat ásítozott ,mind kiderült egy elég komoly sok szobás harcálláspontot rejtettek ide valamikor a 80 as években épülhetett ,és a Székesfehérvári 5 .Hadsereg védett vezetési pontja volt. A falakon még több hatalmas tábla volt különböző haderőnemek adataival ( a képen ) . Ez egy plusz nagy felfedezés volt számunkra. Az osztály Ferivel együtt innen költözött fel a Pilisre . A technikai osztály maradt Börgöndön. Ha van valakinek infója a vezetési pontról ,írja meg mert igazából semmit sem tudok róla . A többi kép itt :
Pár hete ígértem, hogy kicsit részletesebben is írok a nyári oroszországi utunkról. Végre, többé - kevésbé eljutottam odáig, hogy sikerült összerendezgetnem a fotókat, így aztán már semmi akadálya a beszámolónak.
A fórum témája miatt természetesen leginkább a katonai témájú helyszínekről fogok írni, bár bizonyára sok olyan fórumtárs, olvasó van, akiknek ezek nem lesznek újdonságok.
Már a második nap a moszkvai Hadsereg Központi Múzeumával kezdtük a military programot. Talán nem is kell mondani, hogy milyen gazdag és érdekes gyűjtemény van itt kiállítva, a magam részéről napokig el tudtam volna nézelődni. A múzeum homlokzata előtt a főbejáratnál rögtön egy T-34-es és egy D-1-es tarack fogad, valamit Zsukov marsall egészalakos szobra. Szintén említésre méltó az épület mellett, még a kerítésen kívül kiállításra került R-9A (SS-8) típusú, első generációs, interkontinentális ballisztikus rakéta.
A múzeum impozáns központi csarnoka:
Két szinten, mintegy két tucat kisebb - nagyobb teremben láthatóak a kiállított anyagok, kronológiai sorrendben mutatják be az orosz/szovjet hadsereg történetét, kezdve a XIV. századtól egészen a hidegháború utáni korszakig. Ha ez még nem lenne elég, az épület kertjében is rengeteg haditechnikai eszköz kerül bemutatásra. Gyakorlatilag mind az öt haderőnem képviseli magát, van itt minden, mi szem-szájnak ingere
Mi-24A, ez a későbbi, és számunkra jobban ismert osztott fülkés típus előtti változat. Vándor Karesz barátom biztos sokat tudna mesélni róla.
Sz-300PT, a 70-es évek végétől rendszeresített légvédelmi rakétarendszer vontatható változata:
Na, ő már igazi nagyfiú, az RSZD-10-es Pionyer (SS-20), közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Stratégiai Irány szinten támogatta volna a VSZ haderejének szárazföldi alakulatait. A 87-es INF szerződésnek köszönhetően, a Temp-Sz-hez hasonlóan, kivonták a hadrendből.
P-5 Pjatyorka (SS-N-3), a haditengerészetnél 1959-től rendszeresített, tengeralattjáró fedélzetéről indítható robotrepülőgép, melyet hagyományos és nukleáris töltetű fejrésszel is bevethettek. Ilyen harceszköz indítótubusai láthatóak ezen a Juliett osztályú tengeralattjárón is (ez utóbbiakat még Peenemündén fotóztam jó néhány éve).
Ami a múzeum belső részét illeti, szintén hihetetlenül informatív, és nagyon látványos. Az időrenden túl tematikusan is csoportosítva vannak a látnivalók. Az űrhajózástól kezdve a légideszant csapatokon át az atomfizikusokig minden megtalálható.
Messze a legnagyobb részt a Nagy Honvédő Háború, és a hidegháború időszakának kiállítása alkotja. Az emelet legnagyobb termében állították ki azt a bronz náci birodalmi sast, amelyet a berlini Reichstag főbejáratától távolítottak el. Felette, külön üveg tárolóban látható a Reichstag tetejére kitűzött zászló. Az emlékmű körül - szintén üveg mögött - a zsákmányolt zászlók, hadiereklyék, a foglyoktól, halottaktól begyűjtött vaskeresztek ezrei A teremben minden az európai győzelemre emlékeztet. Körben a tábornokok és a legnagyobb hősök egyenruhái, kitüntetései, kézifegyverei, a falakon nevek, akik megkapták a Szovjetunió Hőse kitüntetést.
Az egyik teremben egy különösen érdekes tárgy látható és mellette sokminden, ami a történetéhez köthető. Az 1960-ben légvédelmi rakétával lelőtt U2-es kémrepülő roncsainak jó részét itt állították ki (Egy sokkal kisebb darabja látható a szentpétervári Tüzér Múzeumban is, de erről majd máskor ). Mellesleg nem tudom, kinek jutott eszébe karácsonyi fényfüzérhez hasonló izével kidekorálni a roncsot Finoman fogalmazva, nagyon nem illik hozzá! Látható, többek között, Francis Gary Powers zászlója, amire 14 nyelven (magyarul is) írták a segélykérő szöveget.
Én amerikai vagyok. Az amerikai nép barátja a magyaroknak. Én nem beszélek magyarul, de nem bántom magukat és nem kívánok rosszat senkinek. Kérem, adjanak nekem ennivalót, lakást és védelmet. Ha segíts rajtam, meg leszel jutalmazva.
"Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik"!
-No nem volt ez olyan átütő erejű bejelentés hogy ennyi ideig csend legyen!
Anno '72-74' között itt szolgáltam mint -"kapus",- "őrkutya",- "ATPÜ" - kinek hogy.
Meglepődve láttam a változásokat: őrszoba elbontva,- "traktor" elszállítva -új épület, majd -diszkó -turistaszállás és végül az enyészet. Bakancslistám: -még szerettem volna belülről is megnézni mi maradt az MN2220-ból aminek akkoriban "Szertár" volt a neve. A külső felvételeket egy helybéli "rokonlélek" Kalaatti jóvoltából teszem közzé:Köszönet Neki!
Pedig abban a cikkben majdnem minden igaz! Kádár: Igaz; Lillafüred: Igaz; Palota szálló: Igaz; Hámori tó: Igaz Vezetési pont: Igaz; Szikla: Nem igaz. A Szikla a budapesti volt, a lillafüredi fedőneve Erőd volt. No jó, a többi valóban marhaság! :)
Akkor egy kis ízelítő a múlt szombati laktanya bejárásról . Szabadszállás . Hatalmas laktanya ha jól tudom 2 ezred is volt itt , és az út túl oldalán levő légvédelmi TÁS legénysége is itt volt .Bezárása előtt pedig évekig kiképző központ volt . Ez látszik is a méretén . Rengeteg épület , és ami nagyon jó hogy a túlnyomó többsége igen jó állapotban ,sőt akár fel is ujjíva . Nemhiába a kapun több kamerás rendszer is működik. Iszonyú vacak időt fogtunk ki ,sokszor be kellett húzódni az épületekbe amiket szerencsére erre az alkalomra kinyitottak nekünk, csak azok maradtak ki amiket már valaki bérel valamire. A hely őrzött ! Csak engedéllyel !! Nem részletezzem nagyon nézzétek meg a 350 képet a képtárba. Itt vannak :
A rendszerváltás előtt is volt magyar kötődése az objektumnak? Azért kérdem, mert én úgy tudom, hogy a lőteret korábban a szovjetek használták (első sorban a Sámsoni úton lévő laktanyában állomásozott harckocsi kiképző ezred). Méghozzá elég gyakran:
"Nagy Imre ezredes, a debreceni Bocskai István gépesített lövészdandár parancsnoka elmondta: az egykori szovjet páncélos gyakorlóteret, amelyet ez év júliusától kapott meg a Magyar Honvédség, folyamatosan teszik alkalmassá a magyar katonai kiképzésre. (...) Az ezredes hangsúlyozta: az egykori Szovjet Déli Hadseregcsoport katonái havi 25 alkalommal tartottak lövészeti kiképzést, s hétvégeken sem hallgattak a fegyverek. A hajdúhadházi lőtér ezért váltott ki rendkívüli ellenszenvet a környék lakosságából."
Ivánék azonban még a kivonáskor is sok bosszúságot okoztak a hajdúhadháziaknak, mégha nem is szándékosan. Ugyanis amikor a már említett hk. kiképző ezredet kivonták Debrecenből 1989-ben, akkor nem ott a városban, hanem a 15 km-re lévő Hajdúhadházon vagonírozták be a járműveket, nem messze a lőtértől. És bizony a páncélosok nem kímélték az utakat:
"(...) a teljes harci, többségében páncélos technika fel-, illetve lerakodása a hajdúhadháztéglási állomáson történt. A tankok méteres árkokat fúrtak a pályaudvar melletti Attila utcában, eltörték a vízvezetékcsövet, kidöntötték az ivókutakat, s megrongálódott, így balesetveszélyessé vált a vasúti átjáró is."
Éppen ezért összeültek a szovjetek és magyarok és megállapodtak, hogy építenek először egy ideiglenes rakodót a Hajdúfa üzemének területén, majd pedig egy végleges rakodót illetve egy elkerülőutat az állomástól nem messze. Két hét alatt fel is építették az új iparvágányt a szovjet kiskatonák a MÁV és az üzem támogatásával. A történethez még hozzátartozik, hogy Vlagyimir Zsurovljov ezredes közbenjárására a károkat helyre hozta és megtérítette a szovjet fél (az Attila utca ekkor kapott szilárd burkolatot).
Dióhéjban így kaptak a szovjet csapatok egy külön rakodóvágányt Hajdúhadházon.
Igen talált ! Végig jártuk az egészet , az épületek többségét kinyitották szerencsére, szerintem az egyik legjobb állapotú laktanya ,egy festés és használható. Látszik hogy van gazdája. A többi kép talán holnap .Szerda estétől vasárnapig Münchenben vagyok 4 napot Oktoberfesten . Mert megérdemlem :-)
Feri bátyámnak! Na ez már olyan medence amire múltkor tippeltél, a mai túránk! Egész nap esett ,és nagyon eláztunk, volt hogy épületről épületre menekültünk. De tartalmas nap volt ,csináltam vagy 400 képet . A többi kép és beszámló hamarosan . Van tipp hogy hol ?
"Mivel volt itt egy speciális rádiótechnikai alakulat is"
A GRU (katonai felderítés) 6. igazgatóságának ismert hadrendi és postafiókszámú rádiótechnikai ezrede. Közvetlen vezérkar alá rendelt Osznaz (Oszobogo Naznacsényija) alakulat. Rádióelektronikai felderítést végeztek, lehallgattak, dekódoltak kormányzati, katonai, polgári kommunikációs vonalakat. Mindent ami számított.
És az utolsó állomásunk már jól belecsapva a délutánba. Nagykőrös volt szovjet laktanya . Itt kettő is volt ,de a másik már teljesen bontva van. Egy Lidl is éppen ott épült fel. Ez ahol jártunk a városból kivezető egyik úton van. A laktanya itt is rendesen fel van szabdalva , van aki le is kerítette a kis birodalmát , de gyakorlatilag mondhatni hogy kvázi ipari park illetve vállalkozási terület. Be lehet hajtani kocsival. Rögtön a bejárat után jobbra egy bútor áruház működik a volt legénységi épületben ,vele szemben van az alakuló tér a szélén végig propaganda táblák állhattak, ezek nyomai szépen látszanak .a bejárattól balra rögtön a kantin szokásos üveges pavilonja ( gépkocsi mosó jelenleg) És a hatalmas parancsnoki -oktató - és színház épület. Sajnos ebbe nem tudtunk bemenni mert jelenleg bér raktár ,meg asztalos műhely. Zárva volt, pedig itt lennie kell néhány szép festménynek is :-(
Hátrébb telephely ,garázsok , ezeket is bérlik, illetve egy külön lekerített részen egy speciális épület , belül sok leszektorált szoba és terem, mellette egy technikai terület egy máig is álló hatalmas antenna toronnyal. Ez eredeti még!! Mivel volt itt egy speciális rádiótechnikai alakulat is ezért nyilván ez volt a saját kis bázisuk, régen biztos számtalan technika állhatott a mezőn és a direkt erre épült épületben volt az egész központja, látszik hogy zárt hely volt , külön beléptető rendszer üzemelhetett .A helyet éppen át építi magának egy cég , de egy nagyon kedves ott dolgozó végig vezetett minket. Sokat megtudtunk tőle, de nekünk is sikerült olyat mondani ami meglepte. Nem túl nagy laktanya egyszer érdemes megnézni . A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!26762&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Nem hagyott engem sem a vasúti dolog, utána néztem én is. Nem volt konkrétan bevezetve a raktárba mint például Lovasberényben vagy az üzemanyagtárolóknál (Mád). A régi vasúti térképen még rajta van a leágazás Ceglédről, de az újon már nincs természetesen.
Nem, ezek egy kivételével mind külön képek. Egyedül az 1. és a 6. fotó készült egy képről, mivel azt csak két részletben tudtam lefotózni. Igen, Moszkvában készültek, a Nagy Honvédő Háború Múzeumában. Majd írok erről is részletesebben.
Igen tényleg a 6 os csoportos épületek között is látszik egy egy kisebb medence, ezt nem láttam ,most száraz, de a középső nagy mint ahogy írtam megvan, mocsaras tó jelenleg.
A második felvetésedben igazad lesz ,valamit azt hiszem félre értettem .
A wikipédián ezt találtam:
Az állomástól kb. 5 kilométerre az erdőben van egy orosz lőszerraktár és laktanya. Egy alkalommal huszonhat vagon lőszer érkezett. Katonák őrizték éjszaka, de erősen felöntöttek a garatra, majd elaludtak. Egy kivételével, aki pedig garázdálkodni kezdett, beverte az ablakokat. Később pedig a síneken álló szerelvényt akarta felrobbantani. Én rohantam el az orosz laktanyához segítségért. [...] A lőszerraktár szovjet parancsnoka ezután jelentette ki, hogy a továbbiakban már nem fontos számukra a vasúti vonal - mivel addig ők is használták -, inkább Ceglédre vagy Nagykőrösre beviszik a vasúthoz, amit szállítani akarnak.
Robár János, egykor Hantházán dolgozó vasutas visszaemlékezése
Szóval csak a közelében, Hantháza , ez vonal szűnt meg!Tehát bent nincs rakodó rámpa, tényleg nem is láttunk, csak volt egy 200 méteres rész amit a magán élet megsértése miatt nem akartunk megnézni :-)
Csodásak ,csodás állapotban ,sajnos ilyen egyben levőket ritkán látni , pedig mennyi lehetett! Pont most Cegléden láttunk egy egész hatalmas falast ,de épp hogy csak sejteni lehetett rajta mi is volt . Az első pár olyan mint egy körkép része ,az volt? Ez a moszkvai utatok ?
"Közép tájt egy hatalmas vizes medence állt ,ez jelenleg egy nádas és tó. Gondolom oltó víz tároló"
Ahogy nézem a Peti által betett légi felvételt, a két épületcsoport között is volt egy - egy ilyen tűzivíz tározó medence.
"Egy ideig volt vasúti bevezető vonala is. A nyomsáv szinte végig megvan ,és mivel legeltetik olyan mintha működne."
Na, ennek viszont nyomát sem látom. Elvileg a Cegléd - Kecskemét vonalról kellett volna leágaznia valahol Nagykőrös mellett. De sem ott, sem a lőszerraktár területén nem találom a vasúti csatlakozás jeleit. Merre van az a nyomsáv?
Érdekesség, hogy a nyolcvanas években még bővítették az objektumot keleti - délkeleti irányban. Jó bizonyítéka ennek egy 1980-as légifotó (amelyet az elvtársak elfelejtettek kisatírozni), ahol már elkezdték a bővítésre kijelölt terület tereprendezését, néhány teherautó látható is. A képbe belenagyítva jól látszik, hogy már ekkor is nagy mennyiségi anyag került szabadtéri elhelyezésre, a helyhiány miatt.
Az elég látványos műhold kép . Jól látszik a 6-6 nagy állandó épület és rengeteg föld sánc, a bal alsó sarokban a néhány kiszolgáló épület ,ez most a tanya!
A második állomásunk Hantháza -Csemő volt Szovjet lőszer raktár. Megmondom őszintén már többször is felmerült a meglátogatása, volt oda ismertség is, de eddig nem volt célpont .Hát megérte. Kicsit nehéz volt megtalálni mert a főútról nem látszik semmi . El is mentünk az egyetlen árulkodó jel előtt ,egy rozsdás nagy vaskapu az út szélén. Aztán mentünk egy kört és leraktuk a kocsit a kapunál. A kapu magában áll kerítés se jobbra se balra ,viszont vagy 500 méteres egyenes bekötő út látszódott a végén szintén egy kapuval, de ott már látszott a kapus épület is. Besétáltunk, a kapu zárva volt , de mellette a kerítés hiányos. Így be tudtam menni és szerencsésen beszélni a tulajjal . A kiszolgáló laktanya ( elég kicsi) részében jelenleg lakik a terület mostani gazdája ,egy tanya most ahogy ő fogalmazott. Miután sikerült tisztázni hogy mit is akarunk ,és hogy merre ne menjünk (gyakorlatilag a lak része) beengedett a területre , bejárhattuk magát a lényeget a raktár területét. Rögtön az elején egy dupla szögesdrót kerítés fogadott minket, közötte kb 10 méteres nyomsávval, és a nyomsáv túlsó felén még egy kb 6-7 méteres földsánc is végig fut a terület körül. Olyan mint egy földvár . Erre rögtön föl is kapaszkodtunk, és innen nagyjából belátható a terület. Hatalmas területről beszélünk , majd a felrakott műhold képen látszik hogy a két sarkában volt 6-6 állandó raktár épület ezek meg is vannak , csak tető nélkül, beszámozva 1-12 ig. Illetve a hatalmas rengeteg zeg -zugos föld sánccal körbevett területeken pedig valamilyen könnyű szerkezetes épületek vagy csak tetők állhattak, ennek oszlop tartói szerte szét hevernek ,nagy beton placcok mellett . Közép tájt egy hatalmas vizes medence állt ,ez jelenleg egy nádas és tó. Gondolom oltó víz tároló .Ezen kívül már nincs is már semmi más, maga a terület nagysága és felosztása ami lenyűgöző. Rengeteg hadi anyag lehetett itt. Egy ideig volt vasúti bevezető vonala is. A nyomsáv szinte végig megvan ,és mivel legeltetik olyan mintha működne. Még egyszer köszönöm a lehetőséget a tulajnak hogy csak úgy beesve nem zavart minket rögtön a fenébe, még ha volt is közös ismerős. De hangsúlyozom hogy magán terület ! Nem érdemes belógni mert több kutya van mint ujjak a két kezemen ! És még ami érdekes hogy előtte Cegléden és utána Nagykőrösön akikkel szóba elegyedtünk és kiderült mik is érdekelnek, mindenki megemlítette az erdő mélyén levő szovjet bázist ,de csak halottak róla , legendákat és hogy nagyon titkos :-) A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!26692&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Aki ott szolgált 89-ben attól óvakodj,Juhászék ott gépeket képeztek akik éheztek és meg tagadták Önmaguk.Az az állatság magasiskolája volt.Sok társam még most sem fogja fel,hogy ott mi is történt,csak értetlenül áll a kisiklott élete előtt.Nem volt tüzelőnk sem tiszta ruhánk,éjjel mentünk fát dönteni az erdőbe,hogy legyen fűttés és csekély meleg víz a barakban,a fát kettes fűrésszel vágtuk a földön melynek minden harmadik foga hiányzott.Vigyázni kellet ,mert ha valamelyik hivatásos észrevett akkor biztos volt a 3 hét Cegléd hidegzárka napi 3liter gázolajjal mely biztosította az aranyered kialakulását. Kopaszként napi 4 órát aludtunk és az Őrszolgálat volt a legkedveltebb elfoglaltság ,mert ott nem órdították a kopasz rüszüt.Aki ott szolgált az ,ha nem zizzent meg s ha nem alázkodott meg attól óvakodj mert az a nem hagy neked esélyt.Nálunk nem volt komfort sem baráti beszélgetés sem jog sem irott törvény, egymás mögött /gúzsban/ mehettünk a tábor területén,s magázódnunk kellett. 89 -90 ben az utolsó kopasz időszak a váltás előtt nagyon nagyot kapott és érdemes lenne az elsőlépcsős laktanyák akkori kopaszait felkutatni és elemezi ,statisztikát készíteni.Ezeket a fiúkat nem kéne vodkával leitatni, hogy a hazájukat védjék.Mi még vertük a vigyázt s felhúztuk az AMD-t egykézzel lendítve a szíjnál fogva.
A múlt hét pénteken indultunk volna egy lebeszélt helyre amit sajnos aznap reggel 7 kor lemondtak ( reméljük később összejön!) és ott álltunk mint a leforrázott baromfi. De szerencsére egy kosza ötlet és útvonal változtatás után ,mégiscsak elindultunk és innentől mellénk szegődött a szerencse. Az egy helyett sikerült hármat is megnézni .És hogy az első eddig el nem talált hely is kiderüljön: Cegléd volt szovjet harckocsizó laktanya. Hívják Huszár laktanyának is ,hasonlóan a Szombathelyihez ez is egy régi volt magyar laktanya, az épületek is hasonlítanak a Szombathelyihez, csak jóval kisebb. A terület nagy része hasznosítva van, sok épület felújítva, vagy éppen felújítás alatt. Van egy nyugdíjas otthon , a telephelyen gépkocsi szerelő műhely , a hátsó kapunál egy pékség, itt rögtön meg is ebédeltem. Az alakuló teret körbe vevő legénységi épületek bejárhatók,itt látható az a beton alapzat amin egy T34 es állt (7 kép) a garázsok nagy része is megvan. A pékség melletti volt fürdő épület teljesen egyben van , még a szauna kályha is bent van. Sajnos a hátsó rész erősen bontott. A hely teljesen bejárható csak szét van szabdalva több kisebb bérlő által hasznosított területre . Ragyogó idő volt, nagyon szép képeket lehetett készíteni. A szintén a városban levő és jobban ismert Magyar laktanya mellett a téma érdeklődőinek érdekes lehet.
Én is öt objektumról tudok plusz egy rt. állomásról a város mellett.
Három laktanya: Rákóczi (Frigyes), Vadász, Lovassági, egy telephely, egy üa. telep és a magyar laktanyától délre egy rt. bázis. Sejtésem szerint még egy külön lőszerraktárnak is kellett lennie valahol az egykori gyakorlótér környékén.
Közvetlenül a Szigethalmi bejárása után néhány héttel már be is gyűjtöttem a következő osztályt : Gyál 11 légvédelmi dandár 11/13 SZ-125M Nyeva légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája helyben volt . Itt is 2006 ban jártam, először . Említettem az előző osztálynál hogy gyakorlatilag a házak közelében volt ,ami akkor számomra érdekes volt. Na itt szintén ugyanez a helyzet , gyakorlatilag a tiszti lakótelep már egy fő útra nyílik. A bejutás itt is egy véletlenen esett ,akkoriban kezdtem megismerni néhány airsoftozó havert ,ez azért volt jó mert ők pont olyan már nem használt katonai objektumokba harcoltak amik az én érdeklődési körömhöz is jó volt. Így mondta el egy srác hogy ők a gyáli objektumba járnak. Ezek után nem volt nehéz egy szervezett játék alatt velük bemenni és végig fotózni a helyet .Csak annyit kellett vállalnom hogy sárga mellényben és védő szemüvegben kellett mozognom ,le ne szedjenek :-) . Velem volt Bay Zsolti is az Indexes topik alapító. A laktanya kissé romos de viszonylag még értékelhető állapotú volt, az airsoftosok mellett mivel paintball pálya is volt ezért inkább a rengeteg festék paca volt zavaró. Nagy legénységi épület látható ,ez azért volt mert a nem messze levő Felsőpakony Volhov osztályának legénysége is itt volt ,hasonlóan az Ízbégi laktanyához . A Nyeva osztály technikai területe itt nem a laktanya mögött kapott helyet ,hanem szembe állva vele jobbra volt lekerítve a tüzelő állás és a terület végén a 7 épületek. Ha jól tudom most sem változott a terület bérlése,jelenleg is airsoft -paintball pálya. Mindig olvasom hogy hirdetnek oda játékot.Rendesen pusztul a hely, a legénységi már nagyon romos. Ezzel a Nyeva osztályokat befejeztem ,tudom Kerepes kimaradt , de ott csak egyszer voltam szintén 2006 ban ,de a kapunál tovább akkor nem jutottam ,és a kerítés lukon kifutva vagy 5 kutya akart megenni ebédre. Többet meg nem jártam arra. Továbbra is légvédelmi objektumok lesznek ,csak egy kicsit messzebb megyünk Budapesttől . A többi kép itt :https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!2670&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
A Radar nevű területen hajdan a Putyilov építőinek barakkjai voltak, most óragyár, betonelem gyár, iskola, sportpályák, stb. Szerinted 1952. óta mi maradt meg ott.
Magyarországon lokátorfejlesztés 1942-ig nem volt. A háborús elszigeteltség következtében a világban meglévő fejlesztési eredményekről csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre adat. Ez is alapvetően a német eredményekre korlátozódott. A kutatók az Egyesült Izzóban 1939-40-ig még kaptak angol-amerikai szakirodalmat a Philips cégen keresztül. A háborút megelőző években ionoszférakutatást folytattunk rádió-rövidhullámokkal. Tehát a lokátor működésének elve ismert volt, de a mikrohullámú terjedési sajátossággal kapcsolatban még nem voltak kutatási eredményeink. Az 1940-es évek elejétől a légvédelmi feladatok megoldására a kialakított figyelő- és jelentőrendszer csekély lehetősége és alacsony hatékonysága miatt szükség volt egy korszerű rádióbemérő rendszerre. 1942 nyarán a HTI állományából Jáky József alezredes és Huba százados tanulmányúton vettek részt Németországban, hogy a német híradófejlesztéseket, különösen a mikrohullámú eredményeket tanulmányozzák. Visszatérve javaslatot tettek német rádiólokátorok beszerzésére, valamint a hazai kísérletek beindítására, mely 1943. február 5-én vette kezdetét, a lokátor-kormánybizottság megalakulásával. A saját fejlesztés beindítására már csak azért is szükség volt, mert a német fél elzárkózott attól, hogy lokátort adjon el Magyarországnak. Kormánybiztosnak dr. Bay Zoltán egyetemi tanárt nevezték ki. A bizottság vezetője volt még Jáky József ezredes a HTI-től és dr. Istvánffy Edvin elektromérnök, a Standard Villamossági Rt. igazgatója. A csoport tagjai voltak Babics Viktor a BME-től, Budincsevics Andor, Dallos György, Horváth Antal, Papp György, Preisach Ferenc, Simonyi Károly, Sólyi Antal, Szepesi Zoltán és Winter Ernő fizikusok, illetve elektromérnökök. Mellettük dolgozott még 12 technikus az Egyesült Izzóból. Jáky Józsefen, a HTI 4. szakosztályának vezetőjén keresztül a HTI több mérnöke is részt vett a munkákban. A nevek közül csak Balassa őrnagyot ismerjük biztosan. A sikeres prototípus-kísérletek után Jáky József ezredest a lokátorgyártás kormánybiztosának nevezték ki.
A Sas radar sematikus rajza
A távolsági felderítő radarral kapcsolatos munkák előbb a Viktor, majd a Sas fedőnevet kapták. Az antennatervezési munkákat dr. Istvánffy Edvin végezte a munkacsoport elméleti számításai és a kísérleti adatok és tapasztalatok alapján, és a Standard Rt. gyártotta le. A 2,5 m hullámhosszú radar az Egyesült Izzóban tervezett OT-400 jelű ultra-rövidhullámú tóriumos katódú adócsövet kapta. Az oszcillátor kettős adócsővel, koaxiális rezgőkörrel és jobb hatásfok érdekében a Budincsevics által alkalmazott katódhangolással volt ellátva. Az adó impulzus-csúcsteljesítménye 20 kW körül volt, így a szabadtéri maximális felderítési távolsága elérte a 350 km-t. A légvédelmi tüzérség számára kifejlesztett lokátor a Borbála, a vadászirányításra tervezett a Bagoly nevet kapta. Az éjszakai vadászfeladatok ellátására is terveztek repülőgép-fedélzeti radart. Ez a Turul fedőnevet kapta. A fejlesztés legfontosabb feladata egy, a kb. 50 cm hullámhosszon működő, 10-100 kW impulzus teljesítményű adócső elkészítése volt. Az először elkészített EC-103-as típusjelű kísérleti mikrohullámú impulzusadócső (trióda) 2,5 kW csúcsteljesítményt adott le 1 ms impulzusidő mellett. A cső átlagteljesítménye kb. 20 W volt. A csővel felmerülő problémák azonban rögtön újabb fejlesztést generáltak. Először egy új konstrukciójú bárium-oxidos katódot készített Budincsevics, mely kialakítás jobban megfelelt a katonai követelményeknek. Majd az impulzusteljesítmény növelésének érdekében egy megnövelt méretű triódát kellett készíteni. Az így elkészített adócső, melynek impulzusteljesítménye elérte a 12 kW-ot, az EC-108 típusnevet kapta. Az ekkor már létező német együttműködés keretében sor került egy német másolatú LD-150 trióda magyarországi gyártására. Mivel ennek üzemideje nem érte el az 50 órát, így a németek is áttértek a Budincsevics-féle oxidkatód-eljárásra és a Würzburg radarjaikban alkalmazták is ezt. Arról nincs adatunk, hogy mekkora mennyiséget szállítottunk, de egy ideig biztosan ezekkel a csövekkel építették radarjaikat.
A Sas radarokat a Standard Rt. gyár készítette el 1943 nyarán és őszén. A Honvédelmi Minisztérium megrendelésének első tétele 4 db Sas (Standard Rt.), 2 db Bagoly (MOM és BAMERT), 4 db Borbála (Standard Rt.), 1 db Turul (Philips) volt. Az első Sast 1943. november 2-án a János-hegyen telepítették, de a kedvezőtlen mérési eredmények miatt november 25-től Sáriban telepítették. A másikat Dunapentelére tervezték, de végül Jászkiséren telepítették. Ezekkel a berendezésekkel, valamint az időközben németektől vásárolt Freya radarral biztosították az ország légvédelmének riasztását. A felderítési információk a Légvédelmi Erők Parancsnokságához futottak be, és riasztást és más légvédelmi intézkedéseket is itt koordinálták. Érdekesség, hogy a Freya radar és licencének megvételére Magyarország már 1942-ben tett kísérletet, de Németország csak a sikeres magyar kísérletek hatására adott el berendezéseket. A német típusú radarok magyarországi telepítésének másik oka volt, hogy időközben, 1943 decembere óta a Dél-Olaszországban települt USAAF bombázói előtt le kellett zárni a légteret. Az EC-108-as elektroncsőre épített Borbála és Bagoly radarok csak mechanikai felépítésükben tértek el egymástól, elektromos részeikben alig. Alapvető különbség a két radar antennarendszerében mutatkozott meg. A Borbála antennájának átmérője 3 méter, míg a Bagoly antennájának átmérője 7 méter volt. 1943. szeptember 18-án készült el 14 t szerkezettel az első Bagoly. Valószínűleg október 13-án került Jászkisérre, de 1944 januárja előtt nem üzemelt. A mechanikai részek gyártásával Jáky a győri Wagon- és Gépgyárat, valamint a MÁVAG-ot bízta meg. Az elektronikus részek gyártását a Standard Rt. kapta meg. A folyamat azonban 1944. március 19-e után megállt. A németek leszállítottak 5 db Würzburg-Dora légvédelmi tüzér tűzvezető és 2 db Würzburg-Reise vadászirányító radart, négy üteg 88 mm-es légvédelmi ágyúval együtt. Ezek telepítésre és alkalmazásra is kerültek. A vezérkar ragaszkodott az éjszakai vadász feladatok ellátására képes Turul radar elkészítéséhez is. Az EC-103-as csővel szerelt radar gyártásával a Philips céget bízták meg. A repülőgépbe szerelhető (Me-210 Ca-1 éjszakai vadászrepülőgépbe) radar első és egyetlen példányát az RKI 1944 nyarán berepülte és kipróbálta Várpalotán.
A Borbála lokátorantenna vázlata
1944. március 19. után alig 3 hét alatt jelentős német híradóegységek érkeztek Magyarországra. Ezek 8 lokátort telepítettek Pécs, Kecskemét, a Fertő tó, Szered, Celldömölk, Veszprém, Pápa és Lovászpatona mellett. Dunapentelén és Jászkiséren egy-egy éjszakai vadászirányító állomás működött 3 radarral, míg Sáriban az első Sas készülék egymagában üzemelt. Ezeket 11 nagy, mobil német rádióállomás szolgálta ki. Ezenkívül 50-nél több légvédelmi üteg kapott Dóra tűzvezető lokátort. A magyar gyártás 2 db Sas, 2 db Borbála, 4 db Dóra és egy db Turul készülékre tehető, a gyártás itt leállt.
A kutatócsoportot 1944 áprilisától szeptemberig Nógrádverőcére telepítették ki, de itt csak elméleti munkálatokkal foglalkoztak. A magyar lokátorkutatások első szakasza 1945 januárjában Budapesten ért véget. A még élő tervezőknek 1945 végén összefoglaló jelentést kellett írniuk a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a magyar lokátorkutatás eredményeiről. Ezek az eredmények bizonyították, hogy a magyar mérnökök korábbi évtizedes hátrányukat ledolgozva képesek voltak felzárkózni a világ akkori színvonalához.
Nagyon jó téma! Köszönöm! Megmondom őszintén eddig nem tudtam hogy volt würzburg Magyarországon, én tavaly láttam egyet Gatowban ,ennyit tudok hozzászólni elnézést :-)
A Duna nyugati oldalán még megvan a nyomvonal, bár a talpfák között méretes fák nőttek ki. A túloldalon már a töltést is elhordták. Néhány éve még ott volt Dunaújváros mellett lekötve az összes szükséges uszály, a parton pedig ott voltak a különféle horgonyok és egyéb parti elemek. Most már nincs ott semmi. A képen a Duna felé tartó ág volt az átkelő. A dél felé tartó pálya a kikötőbe tart.
A honvédelmi miniszter 1943 szeptemberében elrendelte, hogy a 101. Mozgó légvédelmi jelző és léggömbosztály állományából töröljék a léggömbalosztályt melynek szakanyaggal való ellátása amúgy is állandó gondot okozott és helyére a 271. Légvédelmi rádióbemérő üteg-et rendszeresítette. Ezzel létrehozták a lokátorrendszer szervezeti feltételeit is. Ezt az alakulatot, ugyanezen a hadrendi számon egyébként már júniusban felállították, de eddigi működését nehezítette a gépjármű- (3 darab vontató, 6 darab tehergépkocsi, 1 darab közepes és 1 darab kis személygépkocsi) és egyéb anyaghiány. Decemberben a szervezetet 101. Honvéd mozgó légvédelmi bemérő és jelző osztály-nak nevezték el.
1943 szeptemberében elkészült a STANDARD művekben a második, a tapasztalatok alapján módosított, javított SAS lokátor is, majd november 2-án Jáky ezredes jelentette a vezérkarnak, hogy a magyar gyártású keresőlokátorból már kettő rendelkezésre áll. Ezekből az egyiket augusztusban a jánoshegyi Erzsébet-kilátónál telepítették. A lokátor kísérleti példányként szolgált, melynek üzemeltetési tapasztalatai alapján módosították a továbbiakban gyártott eszközöket, és ezen kívül felhasználták a hazai kiképzés céljaira is. A telepítési hely azonban nem volt megfelelő, ezért Jáky ezredes Sárit javasolta a keresőlokátor új állomáshelyének, mivel innen is képes volt a SAS a budapesti tűzrendszer három darab WÜRZBURG-D-jének vezetésére. A sári telep decemberben elkészült, és 20-ától megkezdte működését.
A második saját gyártású keresőlokátort éjjeli vadászirányításra tervezték. Vita folyt arról, hogy hová telepítsék az eszközt. Javasolták Csórványost, majd a Felsőerdő 269. HÁRP-ot (háromszögelési pontot), de a vezérkar egyik lehetőséget sem támogatta. Ezek után Terecske és Jászkisér merültek fel megoldásként, végül az időtényezőt figyelembe véve az utóbbi helység mellett döntöttek. (Ez a lokátor és a telep 1944 elején kezdte meg működését.) A SAS-ok kitűnően üzemeltek, s különlegesen jó feltételek mellett, időnként még 500 kilométeres távolságban is képesek voltak detektálni a célokat. Az év végére ahogy ekkor nevezték, a LRB/V (Légvédelmi Rádió-Bemérő/Vadász) telep üzemképes állapotban volt (eszköze a német importból származó FREYA), Dunapentele állomáshelyen.
A tüzérlokátorok telepeit LRB/T-nek (Légvédelmi Rádió-Bemérő/Tüzér), a keresőlokátorok telepeit pedig LRB/K-nak (Légvédelmi Rádió-Bemérő/Kereső) nevezték. Jáky ezredes, a terület miniszteri biztosa javasolta a másodiknak elkészült lokátor berepülését, majd december 1-jétől rendszerbe állítását. Megoldották a telep híradóhálózatba kapcsolását is. A vezérkar döntésének megfelelően a dunapentelei lokátort a vadászirányítás mellett távolfelderítő feladatokra használták, bekapcsolását csak éles helyzetben engedélyezték. A vadászirányítás céljaira a két darab rendelkezésre álló WÜRZBURG-R-t ugyanebben a körzetben telepítették. Decemberben a németek a második FREYA-t is átadták a magyar honvédségnek. Azonban 1943 végén még csak a sári és a dunapentelei telep üzemelt, ezért Jáky ezredes októberben intézkedett az újabb LRB/V telep munkálatainak megkezdésére Jászkisér község mellett. Ide szintén SAS-t (a második elkészült magyar kereső, távolfelderítő lokátort) akart telepíteni, vadászirányítási, rávezetői funkcióra.
A magyar BORBÁLA gyártása is folyamatban volt a STANDARD műveknél, azonban a három lokátor készítése leállt a német megszálláskor, pedig a kísérletek alapján a lokátorok tökéletesen megfeleltek feladatuknak, ráadásul viszonylag nagy mozgékonysággal is rendelkeztek, hiszen a 36M légvédelmi gépágyútalpra dolgozták ki felszerelésüket. A vadászirányító és a repülőgépbe szerelt radarok végül is csak a gyártás megkezdése, illetve a tervezés szakaszáig jutottak. Az 1943-as évben a teljes honi légvédelmi figyelő- és jelzőszolgálatot a megalakított Légvédelmi Erők Parancsnokság hatáskörébe utalták. Az év végére a magyar légvédelem rendelkezésére állt bár nem volt még az összes eszköz telepítve, berepülve 4 darab kereső- (ebből kettő darab hazai gyártású, SAS), 5 darab WÜRZBURG-DORA légvédelmi tüzér tűzvezető- (német import), és 2 darab WÜRZBURG-RIESE vadászirányító (német import) lokátor. A keresőlokátorokból 1 darabot távolfelderítésre, 2 darabot vadászirányításra, 1 darabot a légvédelmi tüzérség tűzvezetésére terveztek felhasználni. A hadsereg rendelkezésére állt tehát egy olyan eszközrendszer, mely alapját képezhette a modern légvédelem megteremtésének. Erre azonban a hadi események és bizonyos szempontból a német megszállás már nem adtak lehetőséget.
Ez így nem egészen pontos. A 30-asnak némi vezetékes összeköttetésen kívül semmilyen híradása nem volt. Ha az megszűnt, - miért is ne szűnt volna, mikor a kábeleket lépten-nyomon elvágták - akkor csak a 31-es és a 32-es által biztosított URH és RH összeköttetés maradt.
Köszönöm! Nagyon érdekes volt! Az elmúlt hetekben nem hiába került terítékre a téma. Sok új dolgot megtudtam. Egyszer talán megérem hogy lássam a legendás 30 ast . Az általad említett kerepesi nyeva osztály volt amúgy elszállásolva a Nagytarcsai laktanyában valóban.
Én csak "őriztem", a rádiósok és az őrök nem voltak semmilyen viszonyban. Annyit tudok hogy naponta 1x kellett adniuk, csak tartalékok voltak (1989). A 31 sem volt rossz hely, de a 32 volt a legjobb mivel messze volt a laktanyától, így hetente 1x ha volt ellenőrzés. A 30 -as szopás volt, mert ott rengeteg civil is volt, de szerencsére mint "megbízhatatlant" (nyugati rokon) nem vezényelhettek oda :-). Más volt a váltás is, a rádiósok reggel váltottak Nagytarcsáról, mi 15 -kor. Persze annyira nem voltam megbízhatatlan, hogy az áram kerítést ne kapálhassam, hogy a "kémekkel" ne beszélhessek. A kerítés talán egyszer sem volt bekapcsolva, vagy csak kipróbáláskor. A 30 -asnál komoly kémkedés folyt még akkoriban is, 2 ember csak az oda "betévedt" autókat fényképezte, őket teljesen emberszámba vették, hírszerző adatokat is kaptak. Közvetlen kapcsolat volt az OLP -vel, ezért sem volt akkora szükség már a 31-32 -esre. Volt még az egyik épület egyik szintjén egy Kerepesi rakétaszázad(?), de csak ott aludtak semmi közünk nem volt hozzájuk.
A képeidhez kapcsolódva , most értem utol magam a képtár feltöltésekben , épp tegnap sikerült az utolsó még elmaradt albumot osztanom. Ami pont Berekfürdő -Kunmadaras a múzeumi nap. Legközelebb akkor már egy "lapátos" képet kérek magamról :-) Még egyszer elismerésem, tudom mennyi munkád, munkátok fekszik benne.
Végre felkerült a reduktor és a lapátok is, nagyon szép lett! A fekete fehér kép egyenesen olyan, mintha csak Székesfehérváron készült volna, amikor még üzemelt a szovjet reptér!
Ezt az albumot tegnap raktam fel, nem laktanyás de határ téma, pár hete megnéztem a Szlovákiai Oroszkán a hadijátékot. Nagyon komoly "háború" volt. És a legjobb hogy az egyenruhásoknak ingyen járt a sör és a babgulyás :-) Ettem ,ittam , jól éreztem magam .
Tapolca ,hadi fesztivál , egy nagyon jó kis rendezvény volt az MN 1480 laktanyájában ,sok ismerőssel . És külön köszönöm hogy megismerhettem Árpapát -Kása Árpádot , akiben egy nagyon elkötelezett jó embert ismertem meg. Én egy G5 girotájoloval emeletem a rendezvény fényét :-) Amit már tudom hogyan is használtak.
Vértesacsa , volt légvédelmi laktanya , és mögötte a régi TÁS , ahol sikerült megnéznem a 11 Légvédelmi dandár tartalék HÁP ját , amit eddig csak sejtettem hogy ott van valóban , és nem csak a leírásokban. Azt hiszem ennek az évnek a legnagyobb élménye :-)
Csénye újabb bizonyíték volt nekem hogy a PV vezetési pontokat mind meg kell látogatni mert mindegyik különbözik valamiben és/vagy van eszköz, tabló ami a másiknál nincsen.
Kora nyártól voltam pár helyen ,írtam is ezekről pár kép kíséretében. De sajnos akkor nem tudtam a képtáraimat megosztani ,hónapokig elérhetetlen volt az anyag. Hiába töltöttem fel őket, rajtam kívül senki nem látta. Most úgy néz ki ez megoldódott ,úgyhogy így utólag ha nem gond gyorsan belinkelem azokat a helyeket amikről most megnézhető a többi sok sok kép. Ide csak csak pár figyelem felkeltő képet rakok a képtár linkjével. Újra elérhető a teljes képanyagom :-)
Első a sorban Csénye , Vas megyei volt PV vezetési pont .
Folytatva a sort a kis ható távolságú osztályokkal : Szigethalom 11 légvédelmi dandár 11/12 SZ-125M Nyeva légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája helyben volt . Itt 2006 ban jártam, először és utoljára ,tehát nincs sok rálátásom a helyre ,valahogy nem esett nekem sose útba . Az oda kerülésem is véletlen volt ,egy barátomnál ücsörögtem éppen ,mikor egy oda látogató ismerősével beszélgettem, és valahogy a laktanyákra terelődött a szó . Erre ő azt mondta hogy a bérelt raktáruk egy laktanyában van Szigethalmon . Nem sok kellett hogy kitaláljam hol is. Megkérdeztem meg tudom e nézni ,és 5 perc múlva már mentünk is . Így váljon valóra minden vágyam . Eddig még csak isten háta mögötti ,hegyes ,erdős Nyeva objektumot láttam ,így meglepett a dolog hogy szinte a házakkal szemben az utca egyik oldalán van ,egy temető mellett . Érdekes volt elképzelnem egy éles helyzetben egy rakéta indítást ,lett volna látnivaló. A bejárat után a laktanya helyezkedik el ,legénységi ,étkezde stb. A technikai terület ettől hátrébb a laktanya hátsó felében. Egész szépen egyben volt ,több bérlő osztozott a területen .A laktanyában öregek otthona ,a TÁS ban pedig állatokat tartottak ,ha jól tudom ez most így van ,Emese park néven fut. A vasajtók fent voltak mindenhol ,a 7 épületek is rendben voltak ( itt helyben volt ) Ami érdekes volt hogy a 4 kilövő állás beton mellvéddel volt körbe fogva , javítsátok ha nem így van de ilyen Nyeva csak itt volt . A belinkelt képeken egy kicsit halovány falfestmény is látszik ,nem tudom meg van e még . Az osztály a tököli reptér kifutójának szinte a meghosszabbításában fekszik nagyon közel .Szakmailag érdekelne hogy vajon zavarta e valamennyire ez a működését. Volt arra forgalom rendesen . A többi 2006 os kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!4894&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Jogos a 2 pont. Kicsit pongyolán akartam "átfogó" képet festeni a 104-es ezredről. Mentségemre legyen mondva én csak 5 évig voltam velük. Pont azért szereltem le, mert a hetvenes évek vége felé elkezdődött a "nekünk nem mondták, mi lesz velünk" szóbeszédek.
A régi "öregek" leírták az ezred történetét. Beszúrom a linket. Az őskortól a felszámolásig bezárólag.
Például...Elkezdődtek fejlesztések, amelyek pikk-pakk minden jel nélkül leálltak, majd fél év múlva elkezdték folytatni. Beleöltek pár milliót, majd se szó, se beszéd kidobtuk a berendezéseket. Logikátlan beruházásokból volt elég sok. A HÁP először valóban a sorállomány épületének a földszintjén volt. A kábelek kesze-kusza módon voltak vezetve. Akkor kezdték építeni a "külső" HÁP-ot amit én soha nem láttam HK-ben működni. Betonbunker vízszigetelés nélkül??? Átvezető nagyfesz kábelek fémtartókra drótozva???
Csak egy példa: Az őskövület Kraz darut, amelyet talán a negyvenes évek végén gyártottak, elküldtük Nyírtelekre teljes nagyjavításra, holott az IFA ADK darus autó sokkal modernebb volt. A Kraz eredendően baleset veszélyes volt és történt is vele esemény szépen. Egyszer én is "odavertem" a Volhovot (légv.rakéta) a hangár falához. A pitot cső mehetett volna a kukába az orrkúppal együtt. Dolgoztunk is egész éjszaka, hogy ne kelljen Nyírtelekre vinni a rakétát. Most már leírhatom, de akkor ez hadbíróság lett volna pár embernek. Akkor a "zabszem" hozzátartozott a személyi felszereléshez. Mindig a frász kerülgetett bennünket, ha "az" a rakéta volt ügyeletben. Ellenőrzéskor mindig "mértünk" valami hibát, hogy le lehessen cserélni az indító állványról. Amikor végre elvittük Nyírtelekre nagyjavításra, ott nem "mondták" hogy hibás lett volna. Akkor így "működtünk"
Volt egy "B" zárolt Zil teherautó, amely egy mobil kommunikációs analóg adóállomás volt. Úgy hívtuk hogy "Buda-Duga" Már nem emlékszem mekkora teljesítménye volt, de a fáziskereső "világított a zsebemben 3 méterre a tápvonaltól. Azt mondták, ha működik, impotenciát okoz...Amikor tehettük nem is matattunk a közelébe se, még akkor fiatalok voltunk...:-))))
Körülbelül volt benne 50 km. Egyik nap leselejteztük szó nélkül. Nem volt korszerűtlen, voltak benne már "kalapos" tranzisztorok. A régi "ezer" éves csöves rádió adó meg még két évig nyomta az adóház felé a szuflát...
Most, hogy bevettem a "kavintont" a belinkelt fotókon lévő "törött szélű mosdó" lehet, hogy a "régi" adóházban volt, nem a "30" ép. Sajnos keverednek az emlékek az idő múlásával de van egy arany szabály: A katona amit mond, annak csak a fele igaz...:-))))
Ui.: Amikor az ezred elment Nagytarcsáról, hogy mi lett a bunkerek sorsa, és ma bejárható-e, azt nem tudom. Ezt már nektek kell kideríteni. Jó Magyar szokás szerint vagy valami raktár, vagy tökig ér benne a víz...
Na igen , én is így tudom ! Azért zavarodtam össze hogy Ikarus kolléga említi az adóházat , illetve a 30 ast is megemlíti . Ezek akkor még nem voltak szerintem . Vagy valahol máshol. Adóházakra szükség volt akkor is.
Nagytarcsán a 104. honi légvédelmi tüzérezred-parancsnokságnak volt a HÁP-ja 1961-1983 között. Több ott szolgált katonával történt rövidebb diskurzus alapján tudom, hogy különösen semmi extra nem volt bent a laktanyában, egy egyszerű épületet használtak erre a célra. A fentrol.hu 1979-es képei alapján lehet látni, hogy 1979-ben a déli adóház nem volt meg. Az északi 31-es sajna nincsen fent, de a REAK melletti beton út még nem látható szintén 1979-ből.
Köszönöm a leírást ! Pár dolgot leírok illetve újra kérdezek mert egy kis zavar keletkezett a fejemben. Amit eddig is tudtam hogy a sziklában volt az OLP (kis Gellért hegy) ,már párszor körbejártam, jelenleg a KBH épülete. Igen látványos szellőzők és acél ajtók láthatók. Te azt írod hogy a hetvenes években voltál Nagytarcsán a HÁP on. Ez is tiszta , ott kellett lennie egy ilyennek , gondolom ez is valamilyen védett objektum volt , bár még erről sem láttam semmit. Ez a ma is ott levő laktanya területén volt ? Van?
Tudomásom szerint a 30 as csak a nyolcvanas évek közepén épült meg, és ide költözött a Kis Gellért . Ezek adóházai a 31-32 megerősített objektumok, tehát gondolom ezek egy időben épültek. A te idődben mondjuk a 31 es adóház már rendelkezett a föld alatti résszel?
Illetve másik gondolatom. Lehet hogy ez úgy volt hogy mindig is létezett a 30 as (Nagytarcsa HÁP ) és a két adóház 31-32 és a 80 as években alakították át ilyen komolyabbá?
Igazából azt nem értem hogy a te idődben hogy volt , mert a dátumok miatt össze zavarodtam . Kíváncsi vagyok nagyon :-)
maszek102008.01.26 0 025992 Azért még pár embernek mond valamit, hogy 22-es hadiút. Akinek nem, annak segítek : Tapolca - Székesfehérvár viszonylatban, az erdőn át.
Tapolcáról indultunk a konvojjal. ( Egy komplett lövészlaktanya, Csepelektől az Uralig, Gazoktól az Uazig, PSZH-tól a FUG-okig együtt minden. ) Hajmáskér alatt, az orosz lőtéren mentünk át az UAZunkkal. Sehol senki, annyira szétszórodtun már a több napi menet során, szoval egyedűl mentünk egy domboldal közepén, amikor a bal oldali domoldalon lövedékbecsapódásokat láttunk, meg persze a dörejt a füsttel együtt. Padlógáz, aztán ami a csövön kifért, de hát az UAZ az ugye UAZ. Egyszer csak meghallottunk a jobb oldalunkon, valahol fölöttünk iszonyú motordörgést. Mire odanéztünk, a dombtetőn akkor bukkantak fel az orosz T-72ek, amik menetből támadták a bal oldali domboldalba beásott ellenséget, mi meg alattuk mentünk, nekik keresztbe. Le se xartak minket, hogy ott vagyunk, szerintem észre sem vettek. A dombtetőn vártak egy pillanatra aztán folyamatosan tüzelve mindenből, megindultak lefelé a domboldalon, hogy lerohanják az előzőleg megpuhított bal oldalt. Ez idáig rendben is volna, csak hogy ott voltunk mi is. Mint utóbb kiderűlt, ez csak nekünk okozott problémát, nekik nem. mert folyamatosan tüzelve átrohantak "rajtunk". Szerencsére nem lett semmi bajunk, bár élménynek nem volt utolsó. Hát nem mondom, volt kommunikáció a baráti hadseregek között ! Előzmény: enginer (25990)
Itt, a "KIHALT LAKTANYÁK"-on, - közel hét évvel ezelőtt, - volt erről egy kis beszélgetés, aztán hamar vége szakadt. Érdekes téma pedig. Néhány h.sz.-t ide másoltam.
Kis segítséget szeretnék! Várpalotától dél-keletre (Inotai erőműtől délre) milyen katonai terület volt ?
miki19622008.11.26 0 07072 A volt 1. számú hadiút melletti erdős-bokros területre gondolsz? Azt a 80-as években a Bakonyba felvonuló orosz csapatok használták mint összpontosítási, vagy várakozási körletet. Általában a Polgárdin elhelyezkedő harckocsi-ezred használta, lehet, hogy harckészültségi körlet funkcióval is rendelkezett. Elég sok kiépített fedezék, illetve tüzelőállás volt azn a területen.
safranek502008.11.28 0 07075 Ha ezt az 1.sz hadiutat,(gondolom volt 2.-is :) ) Googleszinten , ha nem is precizen, meg tudnád jelezni, sokat segítenél. THX. 73! Előzmény: miki1962 (7072)
miki19622008.11.29 0 07076 Volt, igen 1., 2,. 22. számú hadiút, illetve még egyéb rövidebbek. Az 1. és a 2.a Duna-Tisza közétől volt kiéptve kb. Győrig, az 1-es Dunafoldvárnál, a 2-es Kalocsánál keresztezte a Dunát. A 22-es Öskü és a "0" pont között ágazott le a 2-es hadíútról, és a rezi hegyikiképzőbázisig volt kiépítve. Az utakat a magyar műszaki csapatok (főleg azt hiszem a 60. műszaki dandár Szeged), tartotta karban. Előzmény: safranek50 (7075)
miki19622008.12.01 0 07079 Pirossal jelöltem a volt 1. számú hadiutatés kékkel a szóbanforgó területet. Előzmény: tere (7077)
Olvastam , nagyon érdekes! Sok éve véletlenül épp annál a cégnél dolgoztam akik a határőrség részére átadott kb 80 db BTR lövész páncélost értékesítését nyerte , és adta tovább egy Lengyel partnernek, akkor volt szintén egy ilyen "ügylet " Tudnék mesélni , de nem teszem , így is elég sok mindenben benne van a kis kezem :-)
A tavalyi év talán legnagyobb vihart kavart, hazai, diplomáciai botránya volt a Magyar Honvédség T-72-es tankjainak Excalibur Defence Kft. általi felvásárlása és elszállítása. A történet amilyen nagy port kavart, olyan csendben merült a feledés homályába, ezért úgy[...] Bővebben!Tovább »
A lánctalpas főút a Mezőfalvai TÁS mellett vezetett el. Általában földutakat használtak, de ha közben volt egy kis műút, mint például a Mezőfalvai hadiút, akkor nem voltak nagyon zavarban. Valamikor 1987-ben valami 2 - 3 órán át vonultak rajta. Nagyon hosszú ideig lehetett hallani a következményét, ugyanis a kiskerekű járművek iszonyúan szóltak rajta.
A "30" hoz elmennék szivesen körülnézni...nem tudom felismerném-e a terepet...én már 60-as éveimet taposom és igen csak régen voltam arra. Az élet elszólított az ország más vidékeire, de a fiatalságomra azért jó emlékezni...főleg, mert a cerka még HB-s volt...:-)))))
Igen, Nagytarcsán voltam a 70-es években. Akkor még az OLP-hez tarozott. Légvédelmi rakétákkal foglalkoztam (V-750-V) Neva-Volhov változatok. Szerelő-KIPSZ-es majd "tüköríró" voltam. 750-es Csepellel hordtuk Nyírtelekre javitásra a "terméket" Néha még ma is fordítva írok le egy két számot...
Az "Adóházba" szerettünk szolit adni, mert sokszor tudtunk vadászgatni fácánra megy nyuszira. Volt zabálás rendesen. Volt úgy, hogy kijött az ÜTI és megérezte a kaja illatot...először játszotta a "katonát" és a végén mozdulni sem tudott, úgy belakott a pörköltből. Voltak nagyon "emberi" parancsnokaink akikre még most is jó emlékezni, de volt aki nem akart kijönni az adóházba ellenőrizni, mert akkor először le kellett volna lőnie az "Őrkutyát" A kutyák megérzik a rosszindulatú embereket...Persze, programoztuk a blökit rendesen...
Abban az időben még dúlt a "hidegháború" így állandó harckészültség volt. Nagytarcsán a HÁP állandóan üzemelt, különböző HK fokozatokban. A "sziklából" kaptuk a légtér adatokat "vonalon" és egy plexi tábla mögött írtuk fel, hogy ki merre röpdös. Nem volt valami pontos, de ekkor még a digitális technikák nem nagyon voltak elterjedve. A "szikla" a mostani BAH csomópont mellett volt több emelet mélységben. Ma is van ott valami, de a HÁP már csak romokban van meg...talán.
Többnyire lányok, Nőneműek olvasták be az adatokat a fülünkre, sokszor "merevedési" problémákat okozva...
Az adóház azért kellett, mert a tarcsai HÁP egy völgyben volt és sok "harci" osztály tartozott alá. Budapest és a nagyobb városok körül mindenhol voltak LV-rakéták. Országosan több ezres javadalmazás lehetett. Ma is élő fórum a "Légvédelmi Rakéták Magyarországon" és ott, ha érdekel, régi és mai "fan-ok" profi szinten írnak erről.
Nekem, mint műszaki beállítottságú embernek sok érdekeset mutatott a haditechnika...1958-ban gyártott rakétában láttam először teflon bevonatú szalagkábelt. 1960-as sorozatúban integrált áramkört és a mai "adatbusz" elődjét. Persze ma már vicces egy akkori vezérlő egység felépítése, mikor a kezemben tartom a "video-telefont"
Szia! Akkor te a 31. es adóházban szolgáltál? Nem akarsz esetleg pár szóban elmondani hogy működött az egész ? Mert elég homályos a dolog . A 31 es terület egyik sarkában egy garázs szerű építményből rengeteg dokumentumot hoztam el, neked biztos érdekes lenne. Ha arra jársz nézd meg , tudom fájó de megnézhető.A laktanyád Nagytarcsán volt ? Onnan mentél szolgálatba a 31. be? A 32 . be voltál ? Olyan elvileg mint a 31 . És a dobozban ( 30) voltál esetleg? Tudom sok a kérdés , de ritkán beszél az ember valakivel aki látta fénykorában . És ne félj már nem titok :-)
20 éves voltam, amikor abban a letört szélű mosdóban pucoltuk a "levadászott" fácánokat. Untuk a "gyíkhúst" Volt egy Őrkutyánk nagy Ő-vel, aki esténként hűségesen vigyázott, nehogy az ÜTI meglepjen bennünket. Ugatott a tányérsapkára. Akik "dobbantásból" jöttek vissza "előírás" volt a "sapka táskába" parancs. Különben a kutyus nem tolerálta a hanyagságot...
Talán még ma is ott van a "kanálgépem" meg egy pár "Kalas" lőszer a fűben amit elvesztettem anno...
Sokat volt már ez itt téma mert még mindig nagyrészt bejárhatatlan, és a legendákat karcolgató téma.
Nagytarcsa szélén a légvédelmi laktanya még üzemel, HM , azt hiszem valami vegyvédelmi központ talán, de nem biztos. Innen kifelé az erdőben a 30. as (Doboz) volt légvédelmi HÁP (Almaz) szintén őrzött ,az van kiírva hogy Radiológiai szertár ,takarjon ez bármit is. A lényeg és több szintes földalatti vezetési pont itt volt, azt tudjuk hogy a technikát (Almaz ) kipucolták , de hogy mi van ott azt még senki nem tudta megmondani . Már a bevezető út is le van sorompózva. Ennek volt a két adóháza a 31 . és a 32 . A képeken a 31. es látható idén tavasszal . Kb egy éve hagyták el az őrzését . Gondolom mára még ennyi sem maradt. Ez szabadon bejárható a szintén kiürített REAK laktanya melletti úton közelíthető meg. Ezzel teljesen megegyező a 32 . adóház Pécel felé a Szovjet Bajtemetésnél a KGB tropo állomás alatt. Ezt őrzik , ha jól tudom az LRI bérli. Reményeink szerint ott még jó állapotban kéne lennie a bunkernak. És miért van kitakarva? Jó kérdés , értelmetlen , hisz látod az egyikben voltam is.
Ezzel még tartozom ,mert kifelejtettem itt a nagy visszatekintésbe, meg az újdonságokba. Még vagy két hónapja voltam Szentendre- Izbégen a volt laktanyában. Nem eresztem hosszúra mert más rengeteget írtak róla. A lényeg hogy itt volt a Lom hegyi Nyeva ,és az Urak asztalai Volhov közös kiszolgáló laktanyája . Szerencsére mivel sokáig őrizték ,és utána is ,jelenleg is cégek bérlik ,így még sok minden egyben van, de a legénységi épület és több más rész is már igencsak az enyészett útján halad. A terület őrzött! Csak engedéllyel ! Köszönet a lehetőségért ! (nem hatalmaztak fel hogy leírjam a cég nevét )
Könnyen - és olcsón - megoldható a dolog egy fegyver tokkal. Van ugyanis egy törvény, ami a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szól, és ebben benne van a fegyverre megszólalásig hasonlító tárgy is.
Utoljára Tinnyén jártunk egy Nyeva osztálynál ,folytassuk mert van még : Biatorbágy 11 légvédelmi dandár 11/11 SZ-125M Nyeva légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája remélem jól tudom ,Budaörsön a Vasváriban volt . Az első ami eszembe jut a helyről hogy egy nagyon régi barátom akivel már sajnos megszakadt a kapcsolat ,mesélte hogy egy speciális helyen volt katona ,a légvédelemnél ,és egy eldugott bázison egy plexi táblára rajzolgatott tükör írással. Aztán jártam vele 1998 körül a Lom hegyen ,és mondta hogy az ő helye is ilyen volt csak valahol Érd felett. Ő volt az első az ismertségi körömben aki ilyen helyen szolgált ,így végre volt kitől kérdeznem. Mivel még akkor olyan hogy műhold kép vagy bármi nem volt elérhető így lebeszéltem vele hogy egy adandó alkalommal elvisz arra kocsival. Ez hamarosan meg is történt és felvitt a helyre. Aki járt ott tudja hogy egy elég hosszú aszfaltcsík vezet fel az erdőn keresztül ,magamtól biztos nem találtam volna meg . Igazán szép kis fás ,ligetes laktanya várt minket ,még alapvetően egyben volt ,voltak vas ajtók, készenléti épület ,és rendes rácsos beton út vezetett mindenhová. A barátom mesélt a harcálláspontban ,megmutatta hol rajzolgatot ,érdekes volt. Aztán ennyi ,digitális gép még nem létezett ,nem fotóztam ,és néhány évre el is felejtettem . Aztán mikor 2005 -2006 ban végig akartam dokumentálni a bejárható helyeket jutottam el újra ide . Hát sajnos már a 2006 os ide belinkelt képeimen is látszik hogy nagyon leromlott a hely. Ajtók sehol ,az út felszedve,a készenlétinek már csak a néhány oldal fala ,és a teteje. A 7 épületnek (itt volt helyben ) már csak inkább a váza. Szomorú volt de legalább ami volt le tudtam fotózni . Aztán egyszer biciklivel is jártam fent ,bár akkor zuhogott az eső . Ha jól emlékszem utoljára másfél éve jártam ott ,gyakorlatilag már a beton fedezékeken kívül semmi nem maradt , a készenlétit és a 7 est bontották. Némelyik fedezék elé hatalmas murva dombokat emeltek . Megkockáztatom hogy a legrosszabb állapotú Nyeva objektum. Az idők során megismertem jó néhány embert aki itt szolgált ,mindenki szerette a helyet . A fedőneve Holdfény volt ,hát egy ilyen névvel csak szeretni lehet :-)Ami még érdekes lehet hogy az objektumba felvezető út mellett helyezkedett el a 11 dandár HÁP ja és adóházai ,közel voltak a fejhez A többi kép itt :https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!5041&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Nagy riadalmat keltett négy fiatal Komáromban, akik terepszínű ruhában és airsoft sportfegyverrel sétáltak éjszaka. Eljárást indítottak ellenük.
Mikor visszafelé jöttünk Vértesacsáról lekanyarodtunk Felcsútnál, Bicske felé , gondoltam megnézzük a Veszélyes anyag raktárt , már csak azért is mert ha jól tudom ide gyűjtötték össze anno a légvédelmi rakéták "O" és "G" anyagát is, és a hírek szerint épp felszámolták. Hát úgy néz tényleg már nem üzemel, de láttuk valamiféle őrzés nyomát, illetve mintha kármentesítés folyna, úgyhogy nem mentünk be. De ígéretes lehet majd később! Viszont az úton tovább haladva megkerestük a Bicskei laktanyát amit nem túl sokan ismernek, túl sokat én sem láttam még róla képeket. Megmondom őszintén először észre sem vettem mert egy sima lakótelepnek néztem, vagy tiszti lakótelepnek. Csak fura volt hogy be van kerítve , és láttam őrtornyot is. Gyakorlatilag a Bicskei MÁV állomás háta mögött egy lekerített kis terület. Jó néhány 3 szintes panel épület, egy kis park , egy kazán ház , egy kapus és őr szoba, egy alakuló tér tribünnel és vagy 3-4 őrtorony maradék. Ennyi. A panelok közül egy fel lett újítva , és kapott sátor tetőt . Itt sikerül beszélnem egy segítőkész úriemberrel, aki nem mellesleg Vértesacsán- Etyeken volt katona ! És ő mondta el miért is ilyen lakótelep szerű a volt laktanya. A területet a MÁV építette a munkásainak, vasút építőknek, gyakorlatilag munkás szállás, úgy 1972-73 környékén. Mikor kész lett a hadsereg rátette a kezét, annyit hozzá téve hogy bekerítették, alakuló tér, ami kell egy laktanyához. És ők is egy építő alakulatot helyeztek ide, akik például a közeli M1 építésén is részt vettek. Tehát fogalmazhatunk úgy hogy ez egy bevonultatott civil lakótelep. Ezért nincsenek nagy körletek, inkább nagyobb lakás szerű körletek. A hely jelenleg eladó , szabadon bejárható, de a képeim nagyjából meg is mutatják a helyet. Csak ennyi! De ilyen is volt!
A mostani JBH (ideiglenes biztonsági határzár) kapcsán érintett két volt határőr laktanya.
Tiszasziget falu után pár száz méterre az egyik, a másik Kelebia vasútállomással szemben. Mindkettő eléggé leharcolt, más irányú elfoglaltság miatt szerintem nem látogatható.
Kicsit elgondolkodtam hogy melyik is legyen a következő a sorban mert két kedvencem van még ,a másik kettő viszont annyira nem fogott meg, így inkább akkor a szívemhez közelebb állók ,és abból is az első Tinnye 11 légvédelmi dandár 11/10 SZ-125M Nyeva légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája Únyban van a szomszédban ,a régi Dvina osztály laktanyája . Itt megint szeretném elmondani hogy a fiatal éveimben a telekre menve minden hétvégén láttam hogy van ott valami a dombon ,látszott őrtorony ,a beton fedezékek teteje ,antennák. Aki már járt arra tudja hogy a műút majdnem teljesen körbe öleli a dombot ahol az osztály volt, a tinnyei szőlők szinte a bejáratig nyúltak . 2000 körül jutottam fel elöször , a falú előtt egy keskeny aszfalt csík vezet fel ,és hamar a bejárathoz jut az ember . Szintén igen jól átlátható ,viszonylag kis helyet foglaló objektum . Nem volt túl jó állapotban már akkor sem ,gondolom mivel nagyon könnyen megközelíthető volt ezért hamarább rájártak. A HÁP bejáratait befalazták ,széna volt benne ,de már más nyomát nem láttuk a hasznosításnak , a készenléti épület már akkor is omladozott .Még a szakasz fedezékek és a cikló betonja volt viszonylag jó állapotban ,de vas ajtók már nem voltak . Aztán sokáig nem voltam ,legközelebb ami képtáramban is látható 2010 ben jártam fent . Nagyon le van pusztulva ,a készenléti épületet a lélek tartotta ,talán már most nincs is meg .A területet egy paintballos cég bérelte ,bérli? Tiszta festék volt minden , a biai mellett valószínűleg a legrosszabb állapotú . Mást nehéz lenne írni mert nincs mit . Amiért mégis a kedvenc az valószínűleg a nosztalgia ,mert láttam valamit belőle mikor még üzemelt. 7 épület itt sem volt ,az maradt Únyban . Érdemes oda is ellátogatni , nem tudom éppen hogy áll ,a laktanyát valami alapítvány vagy egyház kezeli . Van néhány felújjitott épület , én még láttam a 7 épületet ami meg volt. És onnan egy kis túrával meg lehet nézni a régi klasszikus Dvina , tüzelő állást. A tinnyei képeim itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!1473&cid=92D81BA291AEC03A&group=0 Ezek pedig Úny a laktanya és a régi tüzelő állás : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!1446&cid=92D81BA291AEC03A&group=0 A tinnyei objektum dombjának az aljában forgatták a Garancsi tónál az Üvegtigris filmeket ,aki arra jár igyon egy sört Gaben vagy Csoki bácsi számlájára :-)
Szombaton túráztunk. Megnéztünk pár helyet. És mivel ez is a környékre esett gondoltam megnézem.Vértesacsa. Bejártam a laktanyát amit eddig nem nagyon lehetett , 1-2 éve szűnt meg az állandó őrzése. Majd erről is rakok fel képeket . De igazán ami nem hagyott nyugodni, hogy sok sok évvel ezelőtt egyszer belógtam a 3 méteres kerítéssel körbevett tüzelő állásba és akkor ha csak egy kis időre de láttam egy nagy beton lejáratot. Akkor nem mentünk közelebb , még katonák is voltak. Azóta is piszkát a dolog úgyhogy egy kis bátorságot véve most újra bementem. Mert azt már mindenki megtanulta hogy az Érdi HÁP nak Vértesacsán jelöli a tartalék HÁP ját. De ezen kívül semmi. Van ott tényleg valami? Hogy kell elképzelni? Csak egy kijelölt terület a volt TÁS ban? Hát nem , létezik !! És ott voltak a beton bejáratok, és szellőző tornyok. Mondhatom elég nagy , és még némi berendezés is van benne. A képek magukért beszélnek. Jo lenne ha többet tudnék róla, szerintem volt ott a felíratok, és berendezések alapján valami állandó jelenlét, nagy élmény volt ! Nem nagyon láttam még erről anyagot sehol hivatalosan. Igen komoly beton erődítés.
Csongrád megyében, illetve Szeged maximum 50 km-es körzetében keresek elhagyott, használaton kívüli, bármilyen rossz állapotban levő, régi laktanyát, határőr laktanyát, katonai objektumot.
Bevallom őszintén, leesett az állam amikor élőben először megláttam. Ráadásul az óváros nagyon kis tetszetős, még az ukrán "nincs pénz" mércével is. Anno egyébként kőfal állt a szurdok szélén, sok katona vagy egy harcászati lángelme kellett, hogy bevehesse eme kiválóan védhető települést és persze a várat!
"Ukrajnában is - kis túlzással - szinte minden településen található valamiféle háborús, hősi emlékmű és/vagy történelmi múzeum."
Ez így igaz, oda fele az úton két nagyobb emlékművet is láttunk, mindkettő világháborús. Az elsőt, mely egyébként Nyedobojivci (Недобоївці) településen található, a helyiek csak Batman-nek becézik. :-)
Visszafele menet megnéztünk Ukrajna 7 csodájából még egyet, szintén egy erődöt. Ez Hotin település mellett a széles ám de sekély Dnyeszter partján fekszik. Ahogy olvastam, magyar vonatkozása nem nagyon van, de azért izgalmas a története, mert sok ostromot megélt, volt a törökök, lengyelek és a Moldáv Fejedelemség kezén is. A legnevesebb ütközet az 1621-es, amikor lengyel-litván-kozák-ukrán csapatok verték meg az amúgy túlerőben lévő II. Oszmán szultán seregét és tatár valamint román segédhadát. Egyébként ebben a várban is található kiállítás, mely a közép és a kora-újkort mutatja be, ám fotózni tilos.
Nagyon szép fekvésű város, azzal a szurdokszerű, kanyargó folyóvölggyel! Kicsit szétnéztem a GE segítségével. :) A vár is nagyon jól néz ki! Ukrajnában is - kis túlzással - szinte minden településen található valamiféle háborús, hősi emlékmű és/vagy történelmi múzeum. Kamjanec-Pogyilszkij pedig nem is olyan kis város.
Első állomásom Kamjanec-Pogyilszkij városa volt, ahol a 14. században épült várat néztük meg, illetve a benne található kis helytörténeti múzeumot. A város kapcsán érdemes annyit megemlíteni, hogy magyar vonatkozása is van, hiszen 16. század nagy csatáit követően többek közt Báthory István erdélyi fejedelmünknek köszönhetően épült újjá a vár, mely jelenleg Ukrajna hét csodája közül az egyik. De a huszadik századból is van magyar kötődés, bár nem túl pozitív, ugyanis 1941. augusztus 2728-án kb. 16 ezer Magyarországról kiszállított zsidót végeztek ki a város mellett.
Elsőként a Szmotrics folyó által körbevett óvárosba vezető híd előtt található második világháborús emlékművet néztük meg, mely a Harckocsizók terén áll. A hófehérre meszelt talapzaton egy T-34/76-os áll büszkén, gárda jelvénnyel ellátva.
Ezután következett a csodaszép erődítmény, mely egy régi várból (14. századi) és egy újabb építésű (16. századi) erődből áll. A régi vár a nagyobb és látványosabb, korabeli berendezésekkel, szuvenír boltokkal és persze a múzeummal. A bástyákból rendkívüli kilátás nyílik a városra, akinek egyszer dolga akad arra, semmi képen se hagyja ki!
A múzeum Ukrajna, de legfőképp a város környékének a történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig, de ami igazán érdekes lehet nekünk az a világháborús illetve az Euromajdanos tárlat. Ugyanis az utolsó teremben helyet kapott egy, az Euromajdant büszkén bemutató kisebb kiállítás is. Az első 100 halottat különösen nagy tisztelet övezi, külön tabló készült róluk, illetve utcát is elneveztek az elhunytak emlékére Ridkivci településén (az egykor Lenin utcát nevezték át).
Végül is lehet egyszerre is a kettőt, nem zárja ki egymást a két téma. :-)
Úgy gondolom érdekességként érdemes pár szót ejtenem az orosz-ukrán konfliktusról is, persze nem politikai vonalat illetően, hanem hogy mit lehetett ebből megélni Nyugat-Ukrajnában. Főleg, hogy a téma szegről-végről kapcsolódik is a topic tárgyához, ugyanis a mozgósítást követően Ukrajna szerte számos üresen álló laktanyába és repülőtérre tért vissza az élet. Példának okául Kramatorszk reptere sokáig használaton kívül volt, most pedig újra aktív és több katona állomásozik ott most, mint a szovjet időkben (itt van az ukránok felkelőellenes hadműveletének a főparancsnoksága) és ez bizony Google Earth-ön is jól látszik.
Egyébként nem kell messzire tekintenünk, hogy lássunk kényszerből újra használatba vett laktanyákat, hiszen Kiskunhalason, az amúgy nem rossz állapotban lévő egykori páncéltörő Gábor Áron laktanyába is visszatért az élet 14 év elteltével (mint ideiglenes menekült befogadó állomás). De még a mellette lévő teljesen szétlopott, benőtt és félig elbontott szovjet laktanyát is újra használatba veszik!
Lehet, hogy valamikor átszervezték a zászlóaljat önálló századdá, és akkor szűnt meg az az objektum amit megnéztem? Ez megmagyarázná, hogy miért csak a laktanya és a közvetlen mellette lévő objektum üzemel...
Valahol akkor gubanc van mert ebből az Ukrán cikkből ezt olvastam:
"Судом встановлено, що із послужного списку старшого лейтенанта запасу Павлюка А.В. вбачається, що він з 26 липня 1993 року по 10 березня 1995 року проходив військову службу 107 радіотехнічному батальйоні в/ч А1920 1 радіотехнічної бригади Західного району ППО, що розташована в с. Рідківці Новоселицького району Чернівецької області - на посаді командира радіолокаційного взводу - начальника станції."
Itt battalion van írva, és a postafiók szám is stimmel és a település név is. Mondjuk mivel 90-es éveket írnak talán változott a dolog?
Magyar RT-s szemmel furi ez a PRV-16-os, mintha nem is Krazon lenne. Nálunk csak Kraz -os verziót láttam, ami a PRV-16(b) itt meg a "kabinos" van ha jól látom, amit még soha nem láttam. Ez a PRV-16(A) tudtommal.
2 db PRV-16 és egy P-37-s látható. Alakulat: 107 Rádiótechnikai Zászlóalj. Picit balra kell lennie egy P-14-nek is külön, a fő laktanyától úgy 500 méterre, a P-37 mögött meg egy P-18-nak és SZTU-68-nak.
A moszkvai utazásotok alatt én Ukrajnában látogattam meg a 80-as években Kiskunlacházán élt ismerősömet, akinek az apja a reptéren volt hivatásos. Bár első sorban nyaralási/kiruccanási céllal mentem (melyik hülye megy ilyen célból háborús helyzetben áll országba), de azért sikerült belecsempésznem egy két látnivalót és elhagyott szovjet objektumot. Alkalomadtán majd én is rakok ki majd pár érdekességet, ha neked már elfogytak a moszkvai/szentpétervári látnivalóid. :-)
Addig is kezdésnek egy volt szovjet rt. objektum Рідківці (Ridkivci) település fölött, Csernyivcitől nem messze. Nem volt nagy, négy dombból és egy épületből állt, hiszen a még mai is aktív laktanya másfél kilométerre van keletre. A domb tetejéről még látni is lehet a kis objektum felszámolása után oda visszavitt technikát, mely ott üzemel tovább. Mivel légvédelem témában nem vagyok otthon, így Volt tüzér vagy más tapasztaltabb fórumtárs segítségére hagyatkoznék a harmadik képen látható technikák beazonosításában.
(Az utolsó kép elég gyenge minőségű lett, hisz érthető okokból nem mentünk az aktív objektum közelébe így a zoom-ba kellett belezoomolni, hogy látszódjon valami.)
...nemrég értünk haza egy kiadós oroszországi portyázásból. Egészen pontosan Moszkvát és Szentpétervárt látogattuk meg. Mivel az utat és a programokat teljes mértékben magunk szerveztük, az egyébként pazar "kötelező" látnivalók mellett jócskán terveztünk katonai vonatkozású célpontokat (ez egyik városban sem nehéz...).
Mindkét város csodálatos (és nem meglepő módon hatalmas), rengeteg a néznivaló. Heteket, hónapokat el lehetne tölteni külön, mindegyik helyen, és még akkor is csak egy kis szeletüket láthatnánk. Nekünk mindössze 11 napunk volt, és ezt igyekeztük a lehető legtartalmasabban megélni. Gyakorlatilag reggeltől estig/késő estig úton voltunk, mászkáltunk, tömegközlekedtünk, néztünk, fotóztunk - ettünk, ittunk. Igazi aktív pihenés volt, a lábunkat lejártuk, szinte minden nap kutya fáradtan értünk vissza este a szállodába, de az élmények maximálisan kárpótoltak bennünket. Lenyűgöző haditechnikai gyűjtemények, múzeumok, kiállítások, emlékművek egész sorát láttuk. Hamarosan írok részletesebben ezekről, csak még utol kell érnem magam és össze kell rendezgetnem a fotókat. Addig is néhány kép ízelítőnek. :)
Ja, az orosz csajok nagyon, de nagyon ott vannak a szeren... :-)
Bár nekem már mesélted régebben a történetet, szerintem nagyon jó, hogy ide a fórumba is leírtad! A topik témájába szerintem simán elférnek az ilyen és ehhez hasonló kitekintések.
Hazafelé Oroszkáról a Pilisen jöttünk át, így kihasználva az alkalmat megnéztük a Pilisszentkereszt határában levő laktanyát , már ami maradt belőle. A Pilis tetőn levő Volhov TÁS kiszolgáló laktanyája volt. Innen járt fel a váltás. És bármilyen fura ( én sem értem ) ez az egy hely erre felé ahol még nem voltam . Sok sok évig mentem el mellette mikor már bezárt ,de őrizték, amióta meg nem őrzik nem jártam arra. Most végre ez is meg volt , bár már nem sok minden látnivaló van. Nagyon romos, múltkor sikerült a másik hasonló célú laktanyát megnéznem Ízbégen, így azt hiszem teljes a gyűjtemény ebben a térségben .
Köszi a dícséretett ! Jól esik a megerősítés , időnként ilyeneket is írok a laktanyák mellé mert van jó néhány ilyen érintőleges történetem :-) Remélem elfér itt néha
Jó képek, jó történet, szívesen olvastam! A nagyfater hős volt! :) Az enyém is harcolt, de ő szerencsére visszatért a fogságból, sajna nem tudtam kikérdezni, még kicsi voltam mikor meghalt.
Ahogy itt írogatom a kis sorozatom ,és csináltam egy listát hogy hol is voltam és ott mit is láttam, van néhány olyan terület ami szigorúan nem tartozik a kihalt laktanyák témába. Katonai vonatkozása van persze , de nem volt laktanya épület, bunker stb. Egy egy felkeresett helyen az ilyen érdeklődő mint én óhatatlanul belebotlik ezekbe. És kár lenne ezeket szó nélkül hagyni . Olyanokra gondolok mint jelesül katonai hősi temetők, legyen az bármilyen adott nemzeté, haditechnikai múzeumok, ezek már azért is sokszor bekerülnek a látókörbe mert volt katonai objektumok területén van, illetve néha sikerült megnéznem hadgyakorlatot ,bemutatót , ami szintén megérhet egy említést. Ezért arra gondoltam ha belefér ide, akkor persze folytatva a kihalt objektumok sorát ,közbe közbe be be szúrok ilyen témában is egy egy írást . Remélem azért nem untatok vele senkit , ha magamból indulok ki ! Máshová nem írok úgyhogy maradtok ti :-)
Első ilyen úgymond más hely : Németország Pocking Magyar Hősi Temető.
Gondolom az első ami ilyenkor az ember eszébe jut ,miért van Németországban,azon belül is Bajor országban Magyar Hősi Temető ? A rövid történet ,és ami miatt én oda kerültem többször is:
Szóval a 44 es évek végén a Szovjet csapatok elől menekülő és az országból kivonuló Német csapatok mellett szép számmal hagyták el az országot Magyar egységek és civilek . Úgy gondolták hogy harcolva visszavonulva inkább ha lehetséges akkor nyugati fogságba essenek . Nem volt jó hírűk az oroszoknak na! Így jutottak el legtöbben ebbe a térségbe a volt Német -Osztrák határhoz Pocking térségébe , és itt egy Német reptér területén illetve térségében nagyobb Magyar egységek gyűltek össze. Annyian hogy a végén a hátrahagyott repteret gyakorlatilag Magyar egységek vették át, innen már nem is nagyon mentek tovább. Itt tették le a fegyvert már az amerikai csapatok előtt . Innentől a terület az ezen a vidéken levő és kapitulált Magyar egységek gyűjtő tábora lett .Aztán innen indulhattak szerencsés esetben haza 1946 tól .Innen következik a dolog hogy a háborúban a környéken és utána a táborban sok Magyar nemzetiségű halt meg. A helyi önkormányzat ezért érezte azt hogy igencsak érintett a témában, és létrehozta a saját városi temetőjében egy külön parcellában a Magyar Hősi Temetőt az 50 es évek végén. Ez nyugat Európa legnagyobb ilyenje. A környékről összegyűjtötték a Német hadisír gondozó intézettel karöltve mintegy 115 helyről , több mint 640 magyar katona tetemét, és számos civilt, és vagy száz ismeretlent, és helyezték el itt őket örök nyugalomra. És hogy miért is raktam ide ezt elsőnek a sorban ? Az első képen rögtön látszik egy sírkő Nagy Károly nevével , engem is így hívnak . Ő a nagyapám akit sajnos sose ismertem meg. Egy híradó kábelt fektető egység tagjaként sodorta egészen idáig a sors hogy aztán innen Pockingtól nem messze egy hídnál halálos találatot kapjon egy alacsonyan támadó amerikai vadászgéptől. Ezt onnan tudjuk hogy az egység 8 emberből állt , és míg 7 en köztük nagyapám is egy járműnél keresett fedezéket ,addig a 8 ik máshol, ő életben maradt, a többiek nem, és már a háború után elmesélte nagyanyámnak . Mint a kövön és a réz emlék könyvben látszik 1945 február 26 án halt meg , már igencsak a végén, értelmetlenül. Nagyanyám , és később apám sokat keresték merre lett eltemetve , de az akkori időszak nem igazán kedvezett az NSZK területén a keresgélésnek, így csak a hetvenes évek végén sikerült megtalálni , és még kék útlevéllel kimenni .Szerencsére azóta sokat változott a helyzet , és a rendszerváltás óta , már velem együtt pár évente kilátogatunk. Tavaly voltam utoljára éppen. A képek magukért beszélnek, szépen rendben tartott hely. Mikor kint vagyunk néhány öreg helyi mindig szóba elegyedik velünk ,és csak dicséretet hallok. Az írásom elején néhány történelmi tényt amit én sem tudtam az Eötvös Loránd Polgári Társaság egyik látogatásának leírásából írtam le, illetve Tarczai Béla ,hadisír kutató adataira támaszkodtam . A többi viszont saját élmény . Most néztem hogy egy kicsit hosszú lett , de bocsássatok meg ,végül is egy család tagom akiről csak jót halottam de sose ismertem . Az utolsó képeken a három Nagy "együtt "
És természetesen viszont, a Pilisről is látni lehetett a Lom-hegyet. Különösen akkor, amikor 1984. nyarától nekünk is megvolt a TV-nk. (Hátha ráadásul nem az a kis szar fekete-fehér monitorunk lett volna.) Volt persze nekem korábban is távcsövem, de annak a hatszoros szögnagyítása csak annyit eredményezett, hogy a valós 7,5 kilométeres távolság helyett bő 1200 méteres távolság látszott. És a ugyebár egy átlagos emberi szem számára nem nagy segítség.
Eddig végig látogattuk a közepes osztályokat amikben jártam . Most vegyük sorra a másik 6 Budapestet védő kis hatótávolságú rakétás osztályát . Elsőnek Pilis Lom hegy 11 légvédelmi dandár 11/9 SZ-125M Nyeva légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája a már részletezett Urak asztalai osztállyal közös volt Izbégen. Néhány mondat a technikáról hogy értelmezni lehessen a képeket. Az első nagy különbség hogy a Volhov 6 kilövő állványához képest itt csak 4 kilövő állvány volt ,viszont azokon egyenként 4 kis hatótávú rakéta számára volt hely . A HÁP fedezéke nem 6 állásos hanem csak kettő, szakasz fedezékek pedig nem két oldalt nyitottak hanem csak egy irányba van ajtó . Összességében egy sokkal kisebb gyakorlatilag jól átlátható egységet alkot. És most már tudom ,hogy Dani Zoltán ilyen technikával szedte le az F117 lopakodót. És akkor a Lom hegy története ahogy én megtaláltam. Mint egyszer már említettem sokat kirándultunk. A pilis tető és az Urak asztala megtalálása után emlékeztem hogy olyan rácsos beton elemekből álló hadi utat láttam én még egy helyen ,mégpedig a Ságvári Endre turistaház( most valami más neve van ) melletti kereszteződésben. A térkép egy semmibe vezető utat mutatott ,ez mindenképp jó jel! 1998 ban el is indultunk a beton úton, és kb fél óra alatt ott álltunk a nagy zöld kapunál . Sehol senki ,a kaput ki lehetett nyitni így bementünk. A szokásos kapus épület/ ÜTI szoba, szemben kicsit balra a készenléti épület , aztán a terület bal sarkában a jól ismert cikló fedezék és egy lokátor fedezék. Mivel itt vége is volt a területnek a készenléti épülettől jobbra levő területre indultunk. Na azt mivel ez volt az első Nyeva amit láttam úgy hirtelen nem ismertem semmit meg ,nem illet bele. 2 szakasz fedezék ,a végei zártak , talán a HÁP de csak 2 beállóval , és hozzá nagyon közel 4, földsáncos kilövő állás. Aztán vége is, kerítés megint . Több évnek kellett eltelni hogy megtudjam mit is láttam akkor . Itt említeném meg hogy akkor találtunk a HÁP on egy hungarocellből faragott nagy 1M x 1M terep asztalt , ami a környező hegyeket mutatta be, sok évvel később a fórumon egy embereke mesélte hogy ő csinálta mint sorkatona . Sajnos ott hagytuk , a többi ott jártamkor már nem volt ott ,most már bánom. A területen nem volt 7 épület, az itt lent volt Izbégen . Sokat jártam utána fent,nyugis kis hely,aludtam is ott. És a többi Nyeva objektum után már nem volt furcsa. Jelenleg is viszonylag még megvan , talán azért mert a hadi utat felszedték ,már csak jó kis sáros út van. Szép a kilátás pont rálátni a Pilis tetőre. A HÁP előtti emlékmű egész szépen megvan. A képek zömében 2005 ös. A többi itt: https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!5874&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Eszéken egyszer volt szerencsém látni amikor gyakorlatra mentek tréleren a tankok. Több egység volt mint nálunk akkor összesen... Szóval így is lehet honvédelemmel foglalkozni (ezért írtam a "tanulságos"-t). M-95 ezek szerint nem volt Zágrábban csak M-84? Ezeket egyébként nem is gyártják tőlünk olyan messzire, Slavonski Brod-ban :)
Mivel 20 éve volt a "Vihar" a szomszédunkban (ergo valahol "kihalt" téma) és akkor elég közelről sikerült átélnem a Horvát háborút, megosztanám a következő képriportot az évfordulós díszszemléről.
Pontosan úgy van, ahogy BLacza írta. Az 5. állás helyén , pontosan ott áll most az antenna. Az üteg állásai pedig már 44-ben, a mai, betonozott állapotukban pompáztak.
Az idegenforgalmi egyesület mostani vezetése - miután az előzőt kitiltották, már néhány napot szerveztek, amikor is a régi társaság egy kis töredéke ismét nekilátott emberi körülményeket teremteni. A fogadalmam ellenére - miszerint én oda a büdös életben többet be nem teszem a lábam - kétszer is fent voltam, és megpróbáltam magam hasznossá tenni. Például összeraktuk azt a légvédelmi gépágyút, amit a Múzeum három éve nem volt képes. fFelszereltük azokat a szárnyakat az udvaron álló rakétára, amik a múzeum megalakítása óta még soha nem voltak fent. Valahol a FB-n még képek és vannak a dologról. Tehát ezen az alapon mondhatnánk, hogy ott már elindult valami. Az egyesület mostani vezetése január óta többet tett, mint az előző vezetés évek alatt.
Néhány régi kép a fénykorából, minden szép és rendezett , gaznak még nyoma sincs , ha valaki látott mostani képeket a helyről nagy lesz a kontraszt . Murvával szórva az álló helyek, táblák . Örülök hogy én igy is láthattam ,itt még van rengeteg kép: https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!662&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Boldog békeidők. Amikor még csak egy Dvina állt a placcon, aztán mint látható megjelent a többi "gyártmány" is , meg kezdtek felállni az álmukból, Feri bátyám ahogy mindent tüzetesen elmagyaráz nekünk , és ha kell be is ül és megmutatja, jó kis csapat volt , szakmailag nem tudtam hozzászólni de emelni , tartani ,festeni talán egy kicsit igen.
És akkor elérkeztünk az utolsó közepes rakéta osztályhoz a legtöbbet látogatott és legjobban dokumentált helyre. Zsámbék 11 légvédelmi dandár 11/3 SZ-75M Volhov közepes légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája az osztály alatti domb lábánál van , néhány 100 méterre . Az első papír képeim szerint 2001 ben voltam fent ,de akkor csak végig futottuk .Bár itt kell elmesélnem hogy egészen 20 éves koromig Alcsútdobozon volt telkünk ,és minden hétvégén a skodánkból jól láttam a Tinnyei Nyevát ,és Zsámbékot is. Sokat nem lehetett látni ,de néhány dolog azért kilógott a fák fölé. Zsámbékon konkrétan egy hatalmas terep színű beton fal és rengeteg álca háló csalogatta a tekintetem. A cikló itt is jól látható volt. Aztán a következő már rendes bejáráson 2006 ban vettem részt Bay Zsoltival az Indexes kihalt laktanyák alapítójával,aki biciklivel jött oda Budapestről ! A képek amiket ide raktam akkor készültek , a múzeumnak még nyoma sincs még csak a színházasok mocorogtak a területen. Ránk se bagóztak ,köszöntünk ,ők is ,és jól elvoltunk. Viszonylag egyben volt,a készenléti még romos ,ablaktalan ,elég nagy gaz ,meg rengeteg szemét. Nem gondoltam volna akkor hogy nemsokára mint Múzeum lesz bejárható. A hírt meghalva újra hamar ott találtam magam ,és az akkori Honvédelmi Miniszter közelében ismerős arcot fedezetem fel Hibácskó Feri személyében.Akivel ezek után egy élményben gazdag kis időszakot töltöttem fent .Feljártunk és társadalmi munkában ,próbáltuk kicsit rendbe hozni a technikát,állítottunk fel több lokátort,nyírtunk füvet,de olyan is volt hogy a nagy beton placcot a 7 es épület előtt egyedül sepertem fel, haj haj ,mint kopasz kis katona anno . Itt nem részletezném hogy mint és miért maradt ez abba .Sokan írtak már erről ,sok történet és sértődöttség van itt . Sajnos ez most ott tart hogy talán meg is szűnik a Múzeum. Épül Szolnokon a REP tár , oda megy egy része !? Remélem ez nem így lesz. Gyakorlatilag minden évben azóta is többször jártam fent. Ha épp volt egy kis időnk felmentünk,de olyan is volt konkrétan hogy a témában érintettek oda szerveztek baráti találkozót .Volt itt vendég Dani Zoltán is ,az F117 es legyőzője. Aki volt fent annak nem részletezem milyen értékes és egyedi gyűjtemény van fent, aki nem is érintett a fegyvernemben annak is megdobban a szíve,hát még akik láttak is ilyet működni !! Annyit érdemes megemlíteni hogy itt kísérleteztek a rakéta indító helyek álcázásával ,ezért elég egyediek ezek. Volt ami fölé például egy faházat építettek fel ami eltolható volt. De itt volt például a híres gumi rakéta is,ennek darabjai láthatók a képeimen. Még a kutya ól teteje is ebből van. Ha minden igaz akkor még szombatonként ki nyit , érdeklődjetek, mert ilyen nincsen több, siessen aki látni szeretné. Még talán lehet. Sajnos az eszközök sokat pusztultak. A többi kép 2006 ból itt:
Sajnos nem tudok neked segíteni. A szakterületről mindössze néhány darab DKP-50 egyéni sugáradagmérőm van, de abban nem vagyok biztos, hogy most hirtelen megtalálnám őket.
most( pontosan nem tudom 1...2 éve) a felsöpakonyi laktanyaterület(osztály) teljes területét a felsöpakonyi önkormányzat kapta meg,nagy huzavona után.érdekességképpen ivóviz nem volt a területen.Laktanyája valóban Budapesten(szövet utca) volt, de a helyiek inkább azt mondták ,hogy Gyálon van(mivel budapest és Gyál határában volt és inkább Gyálhoz volt közelebb)
Kincses Tábor . Már ami maradt belőle . Egy nagyon érdekes hely a semmi közepén . Sok éve járkáltam már arra a lőtéren össze vissza , és csak egy gyanús műhold kép miatt mentünk arra , és találtuk meg a laktanya maradványait . A topik szellemében inkább témába vágó lenne ha azt írnád le hogy hogy is nézet ki a terület , mi is volt ott ,mert elég keveset tudni a helyről. Gyakorlatilag elpusztult.
Menjünk tovább ,maradunk ezen az oldalon csak kicsit lejjebb megyünk dél felé. Felsőpakony 11 légvédelmi dandár 11/7 SZ-75M Volhov közepes légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája bent volt Budapesten a Szövet utcában, egy ott helyben települt Nyeva osztállyal közösen . A szokásos történet hogy is kerültem oda. Ugyanabban az évben mikor megnéztem Fótot 2006 ban,az Indexes fórumon megismerkedtem egy ott szolgáló emberkével, OG töltő néven futó Uri Gáborral , azóta barátommal . Igen beszédes a nick neve mert egy Gaz 66 os rakéta üzemanyag töltő kezelőjét ismertem meg vele. A fórumon elmondta hogy járt a régi helyén és esetleg meg lehetne nézni. Egy meleg augusztusi napon meg is kaptuk erre a lehetőséget és Hibácskó Ferenc ( Volt Tűzér ) társaságában felkerestük a helyet .A bázison valami fuvarozó cég települt és megengedték a látogatást . A többi helyhez képest hatalmas a különbség, igen jó helyen települt ,gondolom ezért is hamar tovább használták és nem rabolták szét .Így végre láttam egy kicsit gazos meg lepusztult de gyakorlatilag épp Volhov osztályt. Épp kerítés,a kapus szobában a jelző rendszer ellenőrző táblája ,épp beton elemekből álló utak,és minden épület állt ,meg volt a készenléti épület ,használják, a szakasz fedezékeken az ajtók, a töltő sor is megvolt Gábor örömére ,a HÁP pedig annyiban változott hogy a bérlők ajtókat eszkábáltak a bejáratokra . Gábor és Feri bátyám gyakorlatilag életet leheltek a helybe ,és végre nem csak romokat elemezgettünk. A terület mint Fót ,szintén klasszikus alaprajzú ,szépen mutat a műhold képeken ,minden a mértani helyén. 7 épület itt volt ez látható a képeken .Azt hiszem jelenleg is nagyjából ilyen állapotok uralkodnak bent . A következő a sorban az etyeki Volhov osztály lenne akik Vértesacsáról a régi tüzelő állásból költöztek kicsit odébb, a laktanyájuk ott maradt ,de sajnos erről már én is lemaradtam .Most filmgyár ,a Budapest körüli az 1970 es évek végén kialakított 6 új Volhov tüzelő állás egyetlen ismereteim szerinti nem publikált objektuma. Ha mégis van valakinek képe kérem tegye köz kincsé. A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!899&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
1989 augusztusi vonulásban kerültem Kincsestáborba. Talán a legádázabb időszakban.A tisztjeink bizonytalanok voltak a jövőjüket illetően, s ez rányomta bélyegét a minden napjainkra.Kitűnő lecke volt az emberi nemes szívűségről és aljasságról- akik ott akkor voltak azok vagy őrültek lettek vagy mindent elbíró gépek akiket a mai napig nem ért a környezetük.Emlékeztek a következőkre? Csak pár szó:meg tanultunk ölni,hogy neked ne kelljen.Emlékeztek a nagytiszteletűre aki a maroklőfegyverrel hadonászott a fejünk felett egy rögtönzött éjjeli állománygyűlésen?Most igen,- zsaver igen nagy úr.Emlékeztek a Securitátéra akik ellen fel akartak állítani minket a határszélen?Még a mai napig nem tudni mi mik voltunk.Van egy idegen légiós barátom akivel beszélgetek a katonai dolgokról s a kiképzési metodikájuk egyezik a kincsestábori dolgokkal.Ők nem éheztek és tiszta ruhájuk is volt. Nem kellett a tüzelőt összelopniuk az erdőből,de az ő leveleiket is fel bontották.Rettenetes volt, egymást gyalázták az időszakok.Pár hónap után már készen volt mindenki.Sokan befordultak, mások harsányak és még erőszakosabbak lettek. Leszereléskor késelés és verekedés az időszakok közt.Egyszer egy öreg katonát pár surranótársammal közrefogtunk hogy jól elverjük,s Ő ott állt felkészülve a nagy verésre ,s csak annyit mondott ,-,hogy én már 3 időszakot lehúztam itt- és akkor értettük meg ,hogy már mit szenvedhetett,és nem bántottuk pedig gonosz volt a kopaszokkal. Az őrszolgálat során sokan várták a lövés lehetőségét hogy onnan szabadulhassanak.Akkori szabályzat szerint aki sorkatonai szolgálat alatt jogszerűen embert öl azt leszerelik.Volt egy roma surranótársam aki megszökött és 1 hónap múlva került elő /már akkor börtönviselt volt/-valamikor november végén hozták vissza s abban a jeges erdei hidegben az ÜTI szoba rácsához bilincselték-Ő kérte többször az ÜTI-it,hogy nagyon fázik és engedjék el, de az csak mosolygott a szenvedésén erre a surranótársam rátörte az ablakot,- így az Üti is fázott.Ez a srác azt mondta inkább a börtön újra, mert ez elviselhetetlen.A mai napig sokat gondolok arra az időszakra, s nem tudom miért történt azzal a 180 kiskatonával az ami ott megtörtént,de úgy érzem hogy, a még most is félelem nélkül indulnák megvédeni azt amit parancsba adnak.A katonai filmeken sokan fellelkesülnek ,de senkinek nem ajánlom élesben megtapasztalni a kiképzést mely megváltoztatja az egyént aki a civil életben már többé nem találja az arányokat.A 152 -es a mai napig tömegpusztító szárazföldi fegyver melyet csak pár kiképzett hadra fogható katona tud kezelni,
Hát a bejutás nem reális jelenleg szerintem. Biztos lenne látnivaló. Ez is marad abban a csoportban amit nem valószínű hogy valaha látom. Bár szerencsére volt már olyan amire ezt hittem aztán mégis bent jártam .
Ha a mai katonai felderítő objektumra gondolsz akkor nincsen ,elég aktív hely az , kívülről mindig megcsodálom, jól néz ki műhold képeken is.Még pár éve vettem egy könyvet , a címe azt hiszem a Magyar Katonai Rádió felderítés története. Elég sok mindent megtudtam belőle. Többek között erről a helyről is ír.Bár ugye sajnos ahogy az író jelzi is még mindig sok mindenről nem írhat. A területen van egy hatalmas műanyag gömb épület amiben kell lennie egy 10 méteres parabola antennának. Leírja ennek építését ,és a graboplaszt (lehet nem így írják) gyártotta a műanyag burkot. Nagyon szépen meg lehet még nézni a János hegyi kilátóról ,van pénz bedobós távcső ,pazar :-)
Gondolom egyről beszélünk én ott mást nem tudok ,csak kicsit visszább az IH épület komplexumát. Ha jól emlékszem te ott voltál katona ? Mármint a Ságváriban.
Megmondom őszintén hogy nincs tervben. Nincs oda semmilyen kapcsolatom, és ha jól tudom őrzik . Bemászni meg nem akarok. Ha van lehetőség akkor kérlek tudasd velem !
A 11/7 és 11/8. 1982-ben kapta meg az akkor még nem korszerűsített M3-as Volhovot és akkor költöztek át az új tüzelőállásba. A 11/7. Felsőpakonyba, ők új laktanyát is kaptak. A 11/8. Fótra, de ők azt kaptak, amit a harmadik iker.
Az előző fóti írásomhoz kapcsolódóan van egy képtáram a vácegresi laktanyáról, a régi Dvina TÁS ról ,és a fóti tüzelőállás laktanyájáról. Erről külön írásom nem lesz , a rend kedvéért ide tartozik. Régi 7-8 éves képek, szerintem már nem sok lehet belőle, akkor is nagyon rossz állapotban volt már.
Menjünk tovább a Duna másik oldalára Fót 11 légvédelmi dandár 11/8 SZ-75M Volhov közepes légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája Vácegresen volt , a régi Dvina tüzelő állás melletti régi laktanyában . Az osztály az 1977 es átszervezésnél költözött ide . Itt már sokkal később voltam először , az első képek tanulsága alapján csak 2006 ban. A szokásos történet a mikéntről mert viszonylag egyedi a felfedezéseim között. Tehát ekkor már javában írogattunk ,és tanultunk Feri bátyánktól , már tudtuk hány volt és hol .Így került fel a netre a Fóti is mint már elhagyatott és megnézhető . Kiváló célpont! Térképen is már jól látszott így azt találtam ki hogy mivel nem tűnt olyan vészesen messzinek és nem is a hegyekben van ezért biciklire pattanok és úgy megyek oda, a saját szakállamra. Sikerült kifognom a nyár egyik legmelegebb napját így rendesen izzadva értem ki Fót végére a nagy homok dombság szélén elterülő bázishoz . Kerítését már messziről lehetett látni az egyik oldalát már körbe nőttek a házak is (bár lehet ezek már aktív korában is ott voltak mert réges- régen egy ismerősöm azt mesélte hogy a rakéta bázisnál van a hétvégi házuk ) Konkrétan az egyik őrtorony egy utcára nézett. A bázis maga mivel igencsak ideális helyen egy enyhén a Duna felé lejtő lankás dombon van ,ezért elég klasszikus elrendezése van . Egy téglalap ,az alján a bejárattal ,szabályos kör alakban elhelyezkedő 6 rakéta indító hely a HÁP középen ,és a szépen ívelő töltő utak a szakasz fedezékekkel . Az egész terület legtetején van a készenléti épület eszméletlen kilátással a szemben elterülő Pilisre . Amit még érdemes kiemelni a helyről hogy egy nagyon szép és nagy emlékmű van a HÁP bejáratával szemben ( a képen ) ez ha minden igaz még most is ott van. A HÁP beton fedezékében pedig jelmondatok vannak fel festve . Itt sem volt 7 tartalék rakéta tároló épület ,ez maradt Vácegresen . A terület azóta is pusztul ,jól láthatók az ujjabb képeken a változások. Mikor végeztem a területen már izzott minden a melegben ,a fejem is rendesen .Útközben valahol a külső váci úton gyakorlatilag épp hogy sikerült megállnom és az útszélén gyakorlatilag össze estem ,a folyadék hiány és a valószínűleg napszúrás megtette hatását . Elvánszorogtam az első büféig és valahogy újra indítottam magam . Hát ezért emlékezetes ez a képsorozat :https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!4966&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Igen igen ! az oldal beosztástól függ, Mire gondolsz ? Arra felé sok minden volt , Galgamácsa, Vácegres, Aszód , a gödöllői dombság halmozottan hátrányos hely :-) De ezeket ismerem, van valami újdonság ?
"Ha valahol tudsz hajdani szovjet laktanyáról, ne tartsd magad vissza!"
Vannak még olyan városok ahol rég feledésbe merült laktanyák vannak, amelyekben hosszabb ideig települtek szovjet alakulatok. Csak bizony sok információ hiányzik még, és én is csak annyit tudok, hogy voltak ott szovjetek. Na de hogy milyen alakulat, és mettől meddig, az bizony jó kérdés! Ilyen város például Körmend, Miskolc de még Tokaj is!
Sokáig én is azt hittem, hogy valami elírás folytán került fel a szovjet listára, de mint legutóbb kiderítettem, mégsem. Nem is oly rég a szovjet DHDSCs és az azt megelőző Különleges Hadtest települési helyeit vettem számba, és akkor akadtam rá Jászberényre.
A jelenleg fellelhető információk szerint Berényben is települtek szovjet csapatok, csak még az ötvenes években. Méghozzá valamilyen páncélos alakulat, mely 1949-1957 között állomásozhatott az öreg laktanyában. Ezt több szöveg részlet is megerősíti. Néhány ezek közül:
"Annyit tudni, hogy Jászberényben 1949 és 1957 között állomásozott szovjet páncélos alakulat, de nevekre senki nem emlékszik."
"Jászberényben, hasonlóan számtalan magyar városhoz, szovjet alakulat birtokolta a hajdani magyar laktanyát."
"Szovjet katonai alakulatok 1949. és 1957. között állomásoztak Jászberényben. A tisztek és családtagjaik magánszemélyeknél laktak a városban, a lakosság és a szovjet katonák viszonya jó volt."
Ráadásul az alakulat tagjai különösen jó viszonyt ápoltak a helyiekkel, ennek köszönhetően nem merült feledésbe egy igen csak említésre méltó esemény, mely a következő: A szovjet alakulat parancsnoka családjával együtt lakott Jászberényben, így gyermekei gyakran játszottak együtt a magyarok gyerekeivel (mely ugyancsak megmagyarázza a jó kapcsolatot szovjetek és magyarok közt). Aztán az alakulat parancsnoka 1956-ban, a forradalom kitörésekor meg is tagadta a parancsot, és nem lövetett a magyarokra, mely miatt később rögtön ítélő bíróság érkezett helikopteren és helyben agyonlőtték a szerencsétlent. Azonban története nem merült feledésbe, a rendszerváltás után exhumálták a feltételezett maradványait, és ünnepélyes keretek közt emeltek sírt neki, melyet a helyiek minden évben megkoszorúznak. Erről az esetről és vele kapcsolatban a laktanyáról számtalan cikk is fellelhető:
Jászberényben nem volt szovjet laktanya. Az öreg laktanya a Jásztelek felé menő úton hajdan lovas, majd gyalogos laktanya volt. Az Erdély visszafoglalása idején itt állomásozott a "legendás gyorshadtest" egyik kerékpáros zászlóalja. A háború után egy darabig üres volt, majd az MN 5. EÜ dandára, valamint egészségügyi anyagellátó központ volt itt. A Nagykáta felé menő úton különféle tüzér alakulatok voltak. 122 mm-es tarackos tüzér ezred, tábori tüzér tartalékos tiszti iskola, R-70-es rakétaosztály, BM-21 sorozatvető osztály. Ha valahol tudsz hajdani szovjet laktanyáról, ne tartsd magad vissza!
Ez a recski volt lőszer raktár , jelenleg egy ilyen bizniszben utazó valami utód cég telephelye, valami szétszerelő-hasznosító-új élet kft még az is lehet hogy valami HM-EI rt buli , szerintem őrzik
Jászberényben csak a szovjet laktanyát ismerem, az a város keleti szélén volt. Még az ötvenes években használták, a forradalom után nem sokkal felszámolták.
Szolnokon ami még talán érdekes lehet, az a Mester úton lévő szovjet laktanya, ott még áll kibelezve egy kijevi panel és egy elhagyott épület. Vele szemben a magyar laktanyát nemrég elbontották teljesen, már csak műholdfelvételen látható.
Tápiószecső mintha még aktív lenne, de úgy emlékszem említették, hogy be fogják zárni.
Aszódon a szovjet laktanya a Falujárók útján teljesen hasznosítva, a magyar laktanya a 3-as út mellett meg legutóbb még HM EIs őrizet alatt volt amikor ott jártunk.
Gödöllőn a kastélyban volt a szovjet laktanya, ugyebár az már teljesen fel lett újítva. Továbbá volt még egy tábornoki/főtiszti dácsa a Babat-tó mellett (a mátyásföldi DHDSCs parancsnokság tisztjeinek), erről készítettem egy kis pár oldalas írást sok képpel egy ott szolgált kiskatona segítségével. Ha érdekel valakit, fel tudom rakni.
Köszönöm a pontosítást !! akkor lehet egy évet tévedtem , valszeg pont az őrség megszűnése után járhattam ott , vagy akkor a konténer és a rádiózás pont az volt még :-) ,ha nem a kapuban volt a löket !
'98 novemberében mentem volna oda őrségbe, már megvolt a nap, hogy mikor, de szerencsére pont egy héttel előtte megszüntették az ottani "vagyonőrséget" :)
Az öregek szerint pont az erdészet miatt volt jó a hely, mert ha ment ellenőrzés, akkor mindig felszóltak előre. Persze csak annak jó, aki szerette a magányt, mert onnan aztán nem lehetett kiugrani a kocsmába, mint más objektumból.
A következő állomásunk a Duna felé haladva az Urak asztala nevezetű hegytetőn elterülő 11 légvédelmi dandár 11/1 SZ-75M Volhov közepes légvédelmi rakétával szerelt osztálya . Laktanyája Szentendre végén Izbégen volt ,közösen egy Nyeva osztállyal. Az osztály az 1977 es átszervezésnél a Duna másik oldaláról költözött ide Verőcéről ,nem mentek túl messze.
Megint kezdjük egy kis történettel . Mint írtam sokat túráztam a hegyekben , így egyszer a közeli több út kereszteződésében a Papréten valahogy rákanyarodtunk az akkori turista térkép szerinti semmibe vezető aszfalt útra. Nem is kellett túl sokat menni mikor már látszott valami kapu -féle meg egy épület . Azért mi haladtunk tovább fene tudta mi is az. És a fák felett egyszer csak egy nagy zöld tányérszerű valami bontakozott ki egy magas állvány tetején . De akkor már a géppisztolyos katona is kint állt a kapuban és nagyban integetett hogy forduljunk is vissza . Ez volt első igazi találkozásom közelebbről egy légvédelmi objektummal és most már tudom hogy a Cikloidát láttam meg. Ez valamikor 91-92 ben lehetett . Aztán ahogy 1996 ban felfedeztük az üres Pilis tetőt elkezdtük szisztematikusan keresni a többit ,bár hogy mennyi volt összesen akkor még nem tudtuk. Így a szerzett élmény alapján mentünk az Urak Asztalára mint lehetséges másik bázis. Pontos dátumot most nem tudok ,de mivel a Lom hegyi Nyevában 1998 as képeim vannak ,és ott később voltam ezért olyan 97 telére saccolom. Nem is csalódtunk a kapu ott volt ,de félig nyitva ,sehol senki . A bázis egészen egyben volt még a szakasz fedezékeken épp ajtók , a készenléti épület is takaros bár üres volt ,mellette csinos kis park pihenő pavilonnal. Innen megnéztük a HÁP hatalmas beton építményét és itt ért a meglepetés ,felmászva a tetejére a PV fedezékhez az innen nem mesze levő a terület jobb sarkában levő utolsó fedezék tetején egy kis konténer állt ,egy autó ,és valami komolyabb antenna. Jól halható volt a rádió forgalmazás hangja . Így hát csendben visszavonultunk ,azóta sem tudom hogy még valami katonai forgalmazásba botlottunk ,vagy esetleg rádió amatőrök ? Sose derül ki . A következő bejárásom 2004 ben volt ,akkor készült a fotók egy része ,most már senki nem zavart meg minket ,így már digitális géppel elkészült az első képtár. És én is jobban szemügyre tudtam venni a helyet. Szerencsére még mindig viszonylag épp volt. Itt is kellett kicsit igazgatni a felépítést a természet miatt ,például az egyik töltő út egy igen meredek hegyoldal tetején megy végig ,még szalag korlát is van. A többi építmény a szokásos darab és méretben megtalálható . Ami itt viszont nincs az a tartalék rakéták tároló helye, a 7 épület, ez lent volt Izbégen. A kilátás itt is csodás a Duna kanyarra de inkább csak télen a növényzet miatt. Az utolsó képeim 2012 es. Meglepően még mindig jobb állapotok uralkodnak mint a többinél ,talán ez annak köszönhető hogy a bázisra felvezető út elején egy erdészet van ahonnan gyakorlatilag mindenki látszik aki arra menne , és sorompó is gátolja a gépkocsi forgalmat.
Úgy van! Földbe süllyesztett lépésjelző két sorban, illetve mikrohullámú fedővédelem. Először azt is infra fedővédelemmel (ÖV-3) építették meg, de a szél, ami a talajt hordta, tönkretette az infra sugárzók és szenzorok lencséit. Emiatt kellett kicserélni mikrohullámú fedővédelemre.
Bármennyire is "nem szakmai" az írásod, én örülök neki, mert a néhányunk által elhintett mag jó talajt talált és kihajtott. Képzeld el azt, hogy akkor tudlak felvinni, amikor még érdemes. A többi jön magától!
És most valami egészen más , ahogy azt a klasszikus Monty Python idézet mondja. Magyar honi légvédelem objektumai . Azért is kedves nekem ez a sorozat mert az első bejárt kihalt objektumok nagy része ezek közül került ki, mondhatni itt fertőződtem meg . Az első helyszín Pilisszentkereszt-Pilis tető . Egyrészt azért mert tényleg ezt láttam először ,másrészt hogy vigyek bele valami rendszert is először a Budapestet védő 6 közepes hatótávolságú osztályt nézzük végig ,kivéve az Etyekit mert sajnos az már teljesen eltűnt . Tehát akkor a Pilis . Itt gyorsan elmondom hogy a kilencvenes évek elején kezdtem el sokat túrázni ,és a pilisi hegység lábánál lakom. Így nem volt túl meglepő hogy időnként bele botlottam felfedezésekbe. Tudtam hogy léteznek máshol ilyen bázisok ,de nem a Pilisben. Ide viszont akkor tévedtem el amikor már leszerelték. Egy nagyon hosszú aszfalt út végén értünk oda egy nagy zöld kapuhoz a papír képek tanulsága szerint 1997 telén. Fogalmam nem volt hogy mi is ez ,nyitva volt ,kerítés már csak nyomokban ,az úton tovább haladva jobbra két hatalmas vasajtós garázs sor ( a 7es épületek a tartalék rakéták tárolói ,mint sok évvel később megtudtam ) Majd szemben egy lapos épület egy dombtetőcskén (készenléti) aztán az utak több felé elágaztak és időnként hatalmas a két oldalán vasajtókkal zárható beton építmények (a szakasz fedezékek) a központi részen pedig egy 6 részre osztott beton építmény a tetején beton kör alakú valamivel ( HÁP- PV fedezék ) Több fedezék tetején őr bódé ,és valami gyönyörű kilátás . Azért írtam így mert fogalmam nem volt akkor még mi milyen célt is szolgált. Többször jártam ezután fent , majd leírva később a többi közeli objektumban, de ez volt a kedvenc. Az idők folyamán hamar eltűnt a két 7 es épület, és a készenléti is. Maradtak a csupasz beton fedezékek és a kilátás. És akkor ugorjunk az időben és 2005 ben az interneten ( ebben a kezdő fórumban) zöldségeket írogatók közé ( én is ) megérkezett Hibácskó Ferenc ( Volt Tűzér ) aki pont ebben az objektumban teljesített szolgálatot ,jelesül a legmagasabb beosztásban a PV kabinban :-) És végre megtudtam , hogy mit is láttam én ott ,illetve mivel szabvány volt ,a többiben. Csak röviden leírva tehát mert a többinél is ez fontos lesz. Tehát Pilistető a 11 légvédelmi dandár 11/2 SZ-75M Volhov közepes légvédelmi rakétával szerelt osztálya volt. Laktanyája Pilisszentkereszten volt ,a tüzelő állásba innen történt a váltás. Ebben a tüzelő állásban a szokásos 6, a Harcálláspont körül körben elhelyezett kilövő állásban álltak állványokon a rakéták . A HÁP tetején a PV ami a rakéta célra vezetését végezte ,alatta a fedezékben a különböző technika mobil kabinjai. És a területen a tartalék rakéták rátöltő járművei álltak, illetve felderítő lokátorok a megerősített fedezékeben . Része mindig a területnek a rakéták üzemanyaggal feltöltő helye, egy készenléti épület ahol a váltás élt .étkezett .És itt a Pilis tetőn helyben volt a különböző előkészített fázisú rakéták tárolója a 7 épület. Ez nem mindig így volt ,majd jelzem ahol nem. A pilistetői egy igen nehéz terepre épült ,ezért a klasszikus madártávlati képe eltér a nagy többségtől, a helyhez igazították. De minden megvan ami kellett. Itt jegyzem meg hogy nem megyek bele a többi technikai részletbe. Nagyon sok nálam okosabb ember már leírta ,külön fórumai vannak a témának . Tehát a többi objektumnál is csak a technika típusát említem ,és inkább a személyes élményeimet. A megtalálást. Azóta is többször jártam fent , volt szerencsém Feri bátyámmal is végigjárni ,vissza repülve az időben ,szinte láttam a technikát, gyönyörű kiránduló hely ,hisz a Pilis hegység legmagasabb csúcsa. Nemrég a területen levő geodéziai tornyot kilátóvá alakították. Mivel írásom nem szakmai ezért kérek mindenkit nyugodtan javítson ki,illetve szívesen várom a technikára vonatkozó megjegyzéseket is. A feltett képek között van 2006 os téli esemény emléke ,amikor is egy éjszakát fenn töltöttünk barátaimmal egy hó kunyhó hidegében. A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!5104&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Folytatásként kéretik Szeged és Hódmezővásárhely megemlítése :-)
Egyébként érdemes megemlíteni a többieknek, hogy mire Lapistóról átértünk Hódmezővásárhelyre, majd onnan Szegedre, pillanatok alatt eloszlottak a felhők és a szovjet laktanyában már kellemetlenül perzselő napsütésben "laktanyáztunk". Pedig pár órával korábban még az autóból se tudtunk kiszállni, annyira esett.
És elérkeztünk az utolsó Magyarországi BARS hoz is. Szentes Lapistó BARS 503 troposzféra állomás. Mikor bejártuk Tedejt fogalmazódott meg bennünk hogy nem lenne teljes a listánk ha ez kimaradna . Abban biztos voltunk hogy már nem működik mivel ezeket egy időben szerelték le. Így a neten kicsit körül nézve találtunk is infót róla hogy a területet megkapta a meteorológiai szolgálat ahol egy időjárás radart építenek. Mondjuk ezt nem tudtuk mit is jelent ,rossz esetben egy teljes bontás és átépítés is lehet. De elindultunk azt majd kiderül . Kifogtuk az év leg esősebb napját , ahogy mondani szokták mintha dézsából öntenék. Ez az állomás egy igazi alföldi részen épült ,már sok kilométerről látni lehetett , szerencsére meg volt, nem volt nehéz megtalálni ,zavart csak az okozott hogy tudtuk hogy itt csak egy adó torony volt ,mi mégis kettőt láttunk. Az eső ömlött szakadatlan ,így értünk a kapuhoz . A kocsiban ültünk jó ideig, ki sem tudtunk szállni. Ez jó volt arra hogy lássuk hogy már elhagyott az objektum és a rejtélyes második torony az OMSZ által épített időjárás radar, amit sikerül gyakorlatilag hasonlóan a bázishoz szép narancssárgára festeni. Az OMSZ torony amúgy a területről leválasztott külön egységet képez. Kihasználva hogy kicsit enyhült az eső gyorsan végig jártuk az objektumot .A szokásos kapus épület ,benne még az őrzés védelem ,a kerítés jelző rendszerének pultja ,a hátsó részben a teljesen jó állapotú kazánház. Ez zárva volt csak kívülről fotóztuk . Majd az igencsak meredek úton felmentünk az adóházhoz ,ez valószínűleg egy mesterséges domb. Az épület gyakorlatilag ugyan olyan mint Tedejen ,2 szint ,belül gyakorlatilag üres ,viszont szinte az összes szoba felet felírat található hogy mi volt ott éppen. Ez igen érdekessé teszi. Itt mint mondtam csak 1 torony volt ez az épület hátsó bal sarkában található. Felmenni nem lehet le van hegesztve . Ami viszont egyedivé teszi a helyet az az épület jobb oldalán levő 2 darab hatalmas parabola antenna ,illetve már sajnos csak a helye. Mivel még az első hajagi állomásnál írtam hogy Románia nem lépet be a rendszerbe ezért meg kellett oldani hogy a kieső nagy távolságot áthidalva elérjék a következő állomást ,ami jelesül Bulgáriában volt. Az itt telepített parabola antennáknak volt ez a feladata. Régi képeken igen impozáns látvány a két hatalmas zöldre festet tányér. Ezekből ma már csak az antennákhoz tartozó kettő technikai épület kockája van meg. A területen gyakorlatilag nincs is más, mivel itt is csak a szolgálat volt jelen. A személyzet Szentesről váltotta egymást. A területet meg szépen benőtte már a növényzet. A többi kép itt :https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!20876&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Akit érdekel hogy is nézett ki egy BARS a fénykorában annak ajánlom az alábbi linken található a régi NDK területén levő ,most múzeumként működő Wollenbergi BARS 301 állomást ,a belső berendezésekről így komoly képet lehet alkotni.Tavaly októberben jártam ott: https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!22455&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Már csak az a kérdés,hogy ez a F@xfej kirá(j) mit fog csinálni ha találkozom vele kicsiny Budapesten ,mert ugyebár nem oly nagy város ez :) ,akkor hol fog letiltani ,akkor is száj karatézni fog ? Mert az bizony qrva kevés lesz! Mert úgy teli verem a jól lakott óvodás duda fejét ,hogy öröm lesz nézni.
Igazán szuper hétvége volt, baráti társaságban, nagyon jó programokkal!
Azért a szombat késő délutáni strandolás sem volt kutya (az önkormányzat nagyon gálánsan ide is meghívott bennünket), a meleg nap és a hosszú autózás után igazi felüdülés volt a csobbanás.
A gép - csakúgy mint a kiállítás - tényleg pazar, hamarosan 100%-os állapotban lesz bemutatható. Vándor Kareszék nagyon profi munkát végeznek!
A "néma szektor" egészen elképesztő állapotban van... Már az gyanús volt, amikor megláttuk a reptérről hozzá vezető utat. A képen látható rövid, néhány méteres első szakasz még valóságos sugárút a továbbiakhoz képest. Sok helyen az összeért tüskés bokrok alatt, között kellett átfúrni magunkat. Ha belegondolok, hogy néhány éve még autóval mentünk itt végig... A tároló előtti terület sem volt különb, a bejáratot csak alig néhány méterről lehetett fotózni. Ide egy moszkvai újságírónő is velünk tartott, nagyon elszánt és igen vagány hölgyet ismertünk meg a személyében.
A fedezékben látható ruhahegy pedig egészen szürreális látvány, pedig 3 éve is volt már szerencsém hozzá. A tetejéről - kis túlzással - majdnem elérhető a fedezék gerince, pedig az testvérek között is 8 méter magasan van.
Ráadásul nem csak mikádó bélések voltak, hanem gyakorló zubbonyok valamint gyári új kimenő ingek, eredeti műanyag csomagolásban. De tényleg lehetetlen méretekben (40-es például). Sokan voltak a látogatók de ha jól emlékszem végül csak egy moszkvai újságíróhölgy vitt el pár inget emlékként.
Ha már elektrolakatos kolléga itt megtalálta a témát akkor néhány szót azért ejtenék az elmúlt hétvégémről.Egyrészt mert tele van kihalt laktanyás helyszínnel , másrészt itt a fórumról is volt néhány érintett barátom. Szóval a múlt vasárnap volt egy úgynevezett nyílt nap Vándor Károly barátom berekfürdői Szovjet légierős múzeumában. Kis csapatunk már szombat délután leért , egy felejthetetlen estét töltöttünk együtt. Az önkormányzat megvendégelt egy vacsorára, és késő estig beszélgettünk ,mind a téma szerelmesei , nem volt nehéz, volt téma rendesen. Másnap ,vasárnap volt maga a rendezvény . A múzeum előtt mint az egyik képen látni felsorakozott a már "beöltözött " csapat. Volt egy kis egyenruha bemutató ,mindenki elmondta mi is van rajta . Ezután végig jártuk az egyre gyarapodó gyűjteményt , a végén a hab a tortán ,a MI -24 ,ami igazán lenyűgöző ! Ezután az egész népség átvonult a művelődési házba ahol Kizmus Szabolcs (hadsz) barátom tartott egy igen tartalmas és érdekes előadást az atomfegyverekről , főleg a magyar országi telepítések, típusok kapcsán ( 5-6 kép ) . És innen egy egész konvoj autóval átmentünk a kunmadarasi reptérre. Itt időnként meg meg állva Vándor Karesz mesélt el érdekesebb sztorikat az adott helyről. És megnéztünk néhány fontosabb építményt. Délután a vezetett túra után már csak néhányan átmentünk a híres "Bazalt" atombomba raktárhoz egy külső bekötő úton. Hát sajnos siralmas! Én úgy három éve voltam ott , de most már szinte megközelíthetetlen, hatalmas dzsungel veszi körbe , úgy kellett magunkat bevágni. A tároló teljesen benőve ,nem is látszik gyakorlatilag kívülről. Bent már az utolsó ajtó is bedöntve, a darut levágták, és valamit égettek mert minden tiszta korom . Úgyhogy aki eddig nem látta annak sajnos már nem fog sikerülni, ennek is vége. Olyan képeket raktam fel ahol én is látszom , ha nem bánjátok :-) Ritkán adatik meg hogy szovjet egyenruhában járjak be egy objektumot. A képeken még Szabolcs barátom , és Daczi Peti ( D Peti ) is felfedezhető . Remélem azért belefért a témába :-)
Folytatva a BARS rendszert . Magyarország Tedej BARS 502 Troposzféra állomás. A galgamácsai beazonosítása idején már a netnek és a térképeknek köszönhetően hamar kiderült hol van a másik kettő ,az itt taglalt 502 Nyíregyháza közelében , a másik 503 as pedig Szentes közelében mutatta meg magát . Ami megakadályozta számomra hogy megnézzem őket az elsősorban a távolság volt. Mivel nem volt semmi információ ,hogy bejárható e ,ezért nem szívesen autózik az ember 4-500 km. Abból indultunk ki hogy ezeket egy időben kellett leszerelni ,mert külön nem sok értelmük van . De a végső lökést Tedejjel kapcsolatban Úri Gábor barátom adta , aki sokat jár a környéken és ő kihaltnak mondta nekem .Így megkockáztattuk. A bázis elég jó állapotban van,de a kerítésen igencsak nagy hiányosságok vannak. Csak a kapu áll a helyén ,jobbra és balra is nagy szakaszokon nincsen már semmi. A bejárati kapus épület a szokásos azzal a kivétellel hogy itt van fogda helyiség is ,ezzel is bizonyítva hogy itt nem csak a szolgálat tartózkodott hanem állandó helyőrség is volt. A kapus épületben még a dupla kerítéses nyomsávos jelző rendszer technikája is bent van. ,a visszajelző táblával. A területen tovább haladva ,ha balra megyünk akkor a 2 szintes 2 adó tornyos technikai épülethez jutunk. Az épület ugyan az a narancssárga színekben pompázó egyen épület amit már láttunk Galgán az egyik végében a sarkokon a két torony. Belül gyakorlatilag üres , csak néhány csővezeték,felíratok ,és szinte mindenhol megvannak a lámpatestek . Vissza haladva a középső fő útra és onnan jobbra indulva érjük el azt a területet ami a másik kettő objektumba nem volt .Mivel itt van egy szolgálati épület is. A modern panel épületben vannak legénységi körletek,gyengélkedő ,konyha és étkező is. De van itt tanterem és a parancsnoki iroda is itt található. Itt egész jó állapotok uralkodnak ,persze nagy a rumli ,de sok kordokumentum hever szanaszét,papírok ,tablók, megvan a kád a fürdőben,bojlerek ,riadó lámpa, és még szinte az összes ablak. Az épülettel szemben egy kis telephely is van ,garázsokkal és javító műhellyel. Talán volt itt mobil adó technika is ezek alapján. Innen a kapu felé haladva érjük el a külön álló kazánházat a szén tároló barakkal . Itt ért a legnagyobb meglepetés , ez gyakorlatilag teljesen egyben volt. Kazán a helyén ,kapcsoló táblák épek,a szomszéd teremben a teljes víz technika a helyén, csak néhány dolog volt kiszedve. Egy tárva nyitva levő helyen nem ehhez szoktam. Tehát összefoglalva az adó technikán kívül még sok látnivalót rejt a hely ,mely az itt levő laktanya miatt egyedi. Kifelé még megnéztük a dupla kerítés-nyomsáv részt ,itt is nagyrészt megvannak a technikai berendezések. A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!19030&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Annak örülök, hogy készültek olyan fotók a központról, amelyen még a helyükön vannak az antennák! Még az R-404-es tányérjai is ott figyelnek a torony derekán. A csatolt képen viszont már a tornyok tövénél láthatóak összedobálva, darabokban. Sőt, a három dízel aggregátor is észrevehető a bejárattal szemben. Szépen kipucolták az egészet, azóta már nyomuk sincs...
Amíg működött, a szolgálat 4 váltásban történt (24-72). Parancsnok, technikai helyettes, hírközpont ügyeletesek, tropo műszerészek, titkosítók, stb. Rajtuk kívül volt még két aggregátoros, kazánfűtők asztalos, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő. Az őrség is hasonló módon, 4-4 fővel váltotta egymást.
Vicc, de sajnos nem az, hogy ezeket a hiradastechnikai berendezeseket Magyarorszagon gyartottak, mert megvolt, megvan meg most is hozza a szurkeallomany.Anno Edesapam Karcagon dolgozott a BHG hiradastechnikai Vallalatnal, de volt ott katonai reszleg is, ott gyartottak radiotechnikai egysegeket, radios autot felepitmennyel, stb.
Folytassuk a megkezdett BARS sorozatunk.Második állomás. Galgamácsa BARS 501 Troposzféra állomás . Egy kis mesélés az elejére. A nagy felfedezés a herendi után összesen annyi keringet a neten ,hogy egy igen csak elnagyolt BARS térkép alapján ,ami csak nagyjából ábrázolta őket kezdtünk el keresgélni. Időrendben is pont így voltam az objektumokba,úgyhogy még időrendben is jó . Magyarországon 4 ilyen volt. A rajzolt térképen csak az volt hogy Budapest közelében egy, valahol , a másik kettő pedig valahol Szeged felé és Nyíregyháza felé van .Semmi több.Nem volt infó és jó felbontású Google térkép sem. A tippelgetések mentek rendesen,Pilis ,Börzsöny ,Gödöllő . Na ez már elég közel járt,sose felejtem el hogy egyszer egy hozzászóló azt írta hogy amit keresünk az nagyon jól látszik szép időben az M3 as pályáról ,mert ott van Galgamácsán. Ez már évekkel a herendi felfedezés után volt. Talán azért nem találtuk mert egy hajagi objektumot kerestünk ,nagy bunker,meg jellegzetes tornyok.Na hát ez nem ilyen....Mint azóta kiderült a másik hármat a Magyar Néphadsereg építette és üzemeltette,ezt is ,így teljesen máshogy nézett ki. És mégsem -de ezt mindjárt elemzem. Szóval én 2010 tavaszán voltam ott először ,hatalmas köd,az építményt nem lehetett látni , pedig jó időben tényleg messziről látni.Mentünk az orrunk után egy ígéretes erdei úton a semmibe. És hirtelen egy kapuba estünk ,meg egy morcos őrbe. Próbáltunk egyezkedni ami nem ment ,így maradt a külső fényképezés, viszont én még láttam a technikát,még bent volt minden (az első 5 kép) .Az első képtáram még bontás előtti. Aztán eltelt 2 év ,és elterjedt hogy már nem őrzik. Így néhány barátommal összefogtunk és nem bízva a véletlenre semmit az erdőn keresztül mentünk fel . Minden zárva ,de sehol egy lélek. A kapu nem volt zárva ,nyílt rögtön így bejártuk.Na a lényeg ,itt 4 torony van ,jól látszik a képeken .A területen egy kapus épület van kazánházzal, egy vízmű és a fő épület a sarkain a 4 adó torony. A föld alatt semmi!!! Ebben van a nagy különbség a Szovjet és a Magyar építésűek között . A Magyar annyiban hasonlít a hajagihoz hogy a fő épületet képzeljük el lesüllyesztve a föld alá. Nyilván a tömegpusztító fegyverek elleni védelem rengeteg technikáját megspórolva.Tehát a kommunikáció eszközei ott vannak ,egy iroda épület szerűben , de létfenntartó rendszerek nincsenek,kivéve a dízel gépház mert az áram ellátás alternatívája itt is adott volt. Az épület három szintes, alul a kommunális helyiségek ,dízel , irodák ,feljebb pedig a négy toronynak megfelelően a négy adó terem ,és a hozzá tartozó géptermek,pk iroda, különböző kiszolgáló helyiségek. Sajnos mikor már bejutottam teljesen üres volt.Néhány felirat és plakáton kívül csak a szép kilátás a tornyokból kárpótol .A területen legénységi épület nincs ,a közeli Aszódról jártak fel a honvédség katonái. Ami érdekes és mivel még kettő magyar BARS is jön még ,érdemes leírni hogy a meg sem kezdett VSZ működés után az MH tovább használta a maradék 3 objektumot ,és csak 2010 körül szerelték le . Erről viszont nincs sok információm , ami biztos hogy a honvédség fő hírközpontjához tartozott. Szerencsére leveleztünk több itt szolgálóval,de a rendszerváltás utáni új szerepéről nincs sok adatom. Tavaly volt szerencsém itt töltenem 3 napot egy filmforgatás miatt ,amikor is újra áramot leheltek az épületbe. Érdekes volt. Ha jól tudom az erdészet tulajdona, egy igazi turista szálló lehetne,egy kilátóval. Mellette egy vaddisznó rezervátum van,ők nem viccesek !! Az első túrám képei itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!1568&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Úgy látom hogy ez kicsit nehézre sikeredett , még egy kis segítség ,egy nagyobb totál a hírközpontról, látszanak hogy ott vannak még a telefon -kód könyvek is. Illetve egy másik szobában van egy kis szakmai útmutató anyag . Persze van olyan kép amiről aki ismeri rögtön levágja hol van , de még reménykedek :-)
Jó lesz az a "vágóhíd" élelmiszer raktárnak , zöldség krumpli stb , a "vércsöpögtetők" meg sima káposzta savanyító medencék , minden nagyobb szovjet laktanyában megtalálhatók .Nem kell rögtön horror sztorikra gondolni :-)
Belegondolva lehet, hogy nem természetes színükben tündökölnek majd az arcok az előző esti mulatozásból kifolyólag, de az ő lelkesedését ismerve nem hiszem, hogy ez akadályt jelentene :-)))
De jó is volt ! A képet nézve eszembe jutott hogy az én egyik kezem azért van a hátam mögött mert egy sörös doboz van a kezemben :-) De Szoboszlai elvtárs is jól néz ki a Nikonos válpántal :-)))))
Eddig megnéztük hogy hol tárolták a tömegpusztító fegyvereket,és azt is honnan vezették volna a csapatokat minősített helyzetben. Most nézzük meg hogyan biztosították volna a kommunikációt. Nyilván számtalan egyéb eszköz lett volna erre ,egység szinten ,de volt egy központi vezetést,a VSZ országait átívelő megoldás az úgynevezett BARS rendszer. Ezen belül is első állomásunk Herend Hajagtető BARS 504 Troposzféra állomás . Mielőtt azonban belépnénk ide ,néhány szó a rendszerről. Nem fogom hosszú lére ereszteni mert már többen leírták részletes írásokban,dokumentumokba, egy nagyon felderített téma ez. De mivel most ilyen állomások lesznek soron ezért szükséges. Tehát a 80 as évek közepén született a döntés hogy a VSZ országokat összekötő egységes rendszert kell kiépíteni. Romániát kihagyva minden országban megépült a szükséges állomás szám. Nálunk összesen 4 darab , amiből az itt taglalt Herendit a Szovjet hadsereg üzemeltette, a maradék hármat pedig a Magyar Néphadsereg. Ez azért is fontos mert az építmények így nagyban különböztek. A rendszer lényege hogy a jeleket felsugározzák a troposzférára és onnan visszaverődve fogja a következő állomás. Ezek már digitális jelek voltak , akkoriban igencsak modernnek számított ,sok csatornás kommunikációt biztosított . Az állomások igen látványosak és nagyok voltak így a rögzített technikán kívül mobil technika is a rendelkezésre állt ,mivel valószínűleg a fixek hamar veszteség listára kerültek volna. A rendszer a 80 as évek végére épült ki ,főleg próba üzemeltetés folyt mikor a rendszerváltás és a VSZ felbomlása miatt gyakorlatilag 0 kilométeresen le is állt. És akkor most lépjünk be az 504 esbe . Már több objektumnál is akartam írni hogy anno volt pár áhított célpont , ahová mint bunkeresnek el kell jutni .Na ez biztos benne van az első néhányban. Így én először közel 10 éve jártam fent 2005 ben. Az itt és akkor készült ( első 10 ) ide is belinkelt képen jól látszik hogy még a védett garázs soron fent vannak az ajtók,ezek már nincsenek egyet kivéve. A terület nem túl nagy ,a kapunál egy őrség épület,jobbra a bunkernek is beillő garázsok a mobil technika védelmére ,balra pedig a kétszintes védet bunker a beépített technikának. A bunker tetején pedig szellőzök,dízel kipufogó ,rakodó akna és az igen látványos két adótorony váza. Eredetileg 3 volt de egyet bontottak. A bunker berendezését még a Szovjetek bontották ki és vitték el ,így gyakorlatilag 1991 ben a már nem őrzött objektumba belépőket is hasonló látvány fogadta. Erről van egy videó is szerencsére. A bunker felső szintjén voltak a kommunális ,és irodai helyiségek ,illetve a kommunikációs berendezések számtalan sora. Az alsó szinten főleg a létfenntartó rendszerek sorakoztak. Nem sok minden maradt ,de azért némi berendezés látható ( légkondi,néhány szűrő,víz és olaj tartályok ) Az objektum ellenállt a tömegpusztító fegyvereknek. Csak az üzemeltetők tartózkodtak az állomáson ,a laktanyájuk lejjebb Herend mellett volt,ahol már régóta állomásozott egy egyébként is híradós alakulat. Azóta számtalanszor jártam fent, a pusztulás sajnos folyamatos. Néhány éve helyi civil kezdeményezésre úgynevezett hajagi családi napok néven ,rendezvényeket rendeznek évente a helyen . Én is többször vettem részt rajta ,emeltem a hangulatát mikor barátaimmal Szovjet egyenruhában segítettük a szervezőket. Volt paprikás krumpli gulyás ágyúban, előadás a rendszerről Kizmus Szabolcs barátomtól, és vezetésével bunkertúra, a bunkerban málnát és fröccsöt mértünk. Az egyik ilyen rendezvényen 1000 ember is megfordult ,dicsérve a szervező Bácskai Péter barátom és csapatának munkáját. Aludtam is már egy meleg nyári napon a garázsok tetején ,szóval igencsak kedvelem a helyet. A bunker főbejáratát pár éve betemették ,de azért most is be lehet menni egy kis bujkálással. A tornyokból a kilátás csodás ,de életveszélyes mert erősen bontott a szerkezet,nem ajánlom senkinek,egyszer felmásztam soha többé. Számtalan helyen szerepelt már, Tv ,rádió stb. Érdemes lenne legalább ilyen állapotban megtartani , ilyen nincs több az országban. Az itt levő képek 2005 ben készültek még ajtókkal :https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!6434&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Az 1950-es évek elején kezdték építeni és a bezárásig (2001. 06. 30.) páncéltörő alakulat (utolsó nevén 36. Gábor Áron páncéltörő tüzérezred) állomásozott itt. Szép nagy laktanya, az első pár épület felhúzása után a páncéltörő honvédek saját kezükkel építették fel a laktanya többi részét. Például a kispuska lőtér sáncához a földet vödrökben adogatták... Bizony fájt is a katonák szíve amikor becsukták.
Az alakulat utolsó parancsnoka, Romvári Frigyes ezredes sokat mesélt a laktanyáról és a hétköznapokról, ráadásul megajándékozott még egy dedikált, az állomány tagjainak készült kis emlékkiadvánnyal az alakulatról. Azóta is nagy becsben tartom a polcomon :-)
A bezárás után egy ideig katonák őrizték, majd civil őrök vigyáztak rá, végül az Ei-hez került. A városban egyébként emlékművet állítottak az alakulatnak - ez is tükrözte a jó viszonyt a helyiekkel.
Bazzeg... :D Emlékszem általános iskolás koromban, volt egy olyan feladat, hogy 10-en egymás mellé álltunk, az elsőnek ki kellett találnia egy mondatot, majd belesúgni a második fülébe, és így tovább a végig. Majd a végén csak egy nyomokban hasonló mondat lett. Na itt is valami hasonló történhetett.
Szent jó ég! Minél többször írnak Tótvázsonyról, annál nagyobb balf@szságokat találnak ki hozzá. Szinte már-már örülök, hogy úgy nyúlták le engedély nélkül a képemet (továbbá hadsz-ét is az írásából) hogy nem írták oda a nevem. Így legalább nem fognak összekötni ilyen orbitális baromságokkal...
"Magyarországról az utolsó szovjet katona 1990. márc. 28-án vonult ki, de ettől függetlenül ez a terület mindmáig szigorúan őrzött."
Ez a dátum sokkal inkább 1991. június 19., 15 óra 1 perc, amikor is a záhony-csapi hídnál Silov altábornagy elhagyta kis hazánkat (jún. 30. volt az eredetileg kitűzött nap, ez azóta a magyar szabadság napja).
De ez is jó még:
"Ezt a laktanyát tripla szögesdrótkerítés védte. A középső laktanyába pedig még bevezették az áramot is."
Tehát a külső és belső laktanyában napelemmel és akkumulátorral működtették a berendezéseket? :-)
Hát a lőtéren sok csodát lehet látni, a kedvencem az valahol a mórocz tető lábánál egy hatalmas kiszáradt fából kiálló gránát , teljesen benőtte a fa , szerintem még monarchia korabeli
Az elmúlt két írásomban megnéztük hogy itthon és másik két országban hová is ment volna a hadsereg vezetése. Ott említettem hogy a légierő-légvédelem egy külön objektumba települt volna. Magyarország Óbarok ( Szárliget ) Szovjet Légierő-Légvédelem védet vezetési pontja. Először is meg kell említenem hogy is jártam ott. Már régóta rebesgették hogy van a környéken valami ,de senki nem járt ott még ,hittem is meg nem is,a rossz felbontású képeken semmi nem látszott ,utak sem vezettek sehová. Nem is vettem komolyan. Aztán egy tatabányai barátom mesélt róla ,hogy ő már túrázott ott és tényleg van ott bunker . Mivel jól ismertem a srácot negatív értelembe ,nem hittem neki. Ez odáig fajult hogy legközelebb már néhány fényképpel érkezett , na ez már döntő volt. Így már felkerekedtünk és nem könnyen de megtaláltuk. Nem csoda mert csak egyetlen föld út visz fel amit egy részen még egy külszíni kőpor bánya is átvág. Felérve a hegytetőre egy kapu maradéka fogadott ahonnan jobbra és balra is vezetett egy út. Balra indulva egy nagy beton placc fogadott ,mint egy helikopter leszálló,szerintem az is, És a várva várt jól ismert lépcsőzetes bunker lejárat. Hurrá megvan! Az építmény a szokásos előre gyártott elemekből épült gyakorlatilag egyenes vonalú termek egymás utánja két kisebb ebből leágazó teremmel. A végén meg egy kijárat,nem túl nagy,teljesen üres. Többet vártam. Nagyjából a bunkerrel szemben egy készenléti épület alapja látszik ,már csak a kövezés látható cirill betűs lenyomatokkal. A terület végében egy geodéziai torony ,rengeteg orosz firkával. Innen már csak a sziklás hegyoldal van. Vissza mentünk a kapuhoz és most jobbra indultunk. Nem kellett sokat menni és egy ujjabb bunker lejárat. Na ez már nagy volt, az alaprajza is szerte ágazó több kisebb és nagyobb lejárat, hatalmas termek és abból nyíló kisebb munkahely szobák. Ez volt a központi harcálláspont,jól látszott hol volt a nagy tervtábla. A hátsó kijáratánál még jó néhány előre gyártott fel nem használt beton elem hevert. Sajnos ez is teljesen üres volt. Ezután tovább haladtunk egy darabig még az úton de már beértünk az erdőbe így visszafordultunk és mint aki jól végezte dolgát hazamentünk. Aztán nemsokára az informátorommal találkozva meséltem neki hogy milyen klassz a két bunker. Mire ő : a harmadikat nem nézted? Na szép , ott voltam és nem láttam. Így aztán fél év múlva újra mentem és már az erdőbe behaladva meg lett a harmadik is. Ez ugyan a legkisebb de egy hatalmas betonozott terület szélén áll ,ahol gondolom a technika volt ,illetve itt van az egyetlen látható érdekesség két fogaskoszorús olyan méter átmerőjű betonba ágyazott forgató berendezés. A képeken jól látszanak ezek, meg az a akna gránát is ami az egyikben volt . Ezt persze bejelentettem felelős ember révén. Majd mivel egy hét eltelte után felhívtak a bicskei rendőrségről hogy fogalmuk nincs hol van ez a hely. Ezért újra felmentünk immár a rendőrökkel akik így már körbe tudták szalagozni. A poén ezután jött néhány napra rá egy tűzszerész hívott hogy ott bóklásznak de nem találják! Szerencsére valahogy telefonon elirányítottam őket , meglett . Azóta is többször voltam ,szeretem a helyet. Voltam több ilyen rendeltetésű külföldi helyen is, de ilyet hogy 3 felé van szedve csak itt láttam. Ide tartozik még hogy eddig az egyetlen igazi média szereplésem is ehhez kapcsolódik,a Honvédelmi portálon megjelent egy cikk az én kalauzolásommal barátom Szűcs László tollából. Akit még több információ érdekel keresse Vándor Karesz könyvében a további adatokat , később már a hely felfedezése után én is sok új dolgot tudtam meg onnan.
A múltkor megnéztük a nagyteveli déli hadsereg csoport háború esetén használt vezetési pontját. De úgy gondolom egy rövid kis kitekintéssel érdemes megnézni két másik külföldön levő ugyan ilyen céllal épült helyet is ahol jártam. Ezért most rendhagyón két helyet is bemutatok ,de csak néhány mondatban. Az első Csehország Velky Hlavakov Szovjet középső hadsereg csoport védett vezetési pontja (az első 8 képen ) A terület a mai napig a Cseh hadsereg gyakorló terének a része,aktív mozgást láttunk mi is a területen. A területre vezető út elején sok sok ne menj be felirattal. Na persze egy igazi felfedező ilyenkor megy be igazán. Hamar kiderül hogy jó helyen járunk mert az aszfalt úton egy cirill betűs felirat van keresztbe STOP Tovább haladva lekanyarodva az útról és elkerülve néhány katonai járművet egy a gyakorlatilag puszta közepén levő domb vonulat rejti az objektumot . Semmi más jele nincsen már hogy ott van valami,se utak sem épület ,semmi. A bunker be lett temetve ,csak egy igen szűkre szabott személyi bejáró lett gondos bunkeresek által kibontva. Belépve a már Tevelről jól ismert központi kör keresztmetszetű fő folyosóba érünk ahonnan nyílnak a kisebb nagyobb beton elemekből álló munka helyiségek. Egy kicsit talán több berendezési tárgy maradt meg ,hevernek a földön kapcsoló táblák ,néhány bútor , tartályok,sőt még egy szemmel láthatóan lángvágóval nyitott páncél szekrény is. Szerény véleményem szerint kisebb mint Tevel,ebből adódóan az alaprajza is más,de nagy vonalakban ugyanaz. Megmondom őszintén viszonylag hamar végig futottuk mert kintről jöttek az infók hogy járőröznek a területen. Ez annyira igaz volt hogy kimászva egy alternatív útvonalon sokszor kúszva jutottam ki a főútra egy Military Police autó háta mögé. A nagy ijedségre egy gyors pálinka hozott nyugalmat. A másik ilyen típusú és rendeltetésű objektum Lengyelország Wilkocin Szovjet északi hadsereg csoport védett vezetési pontja ( a második 8 kép) . A hely legérdekesebb momentuma hogy csak néhány 100 méterre van innen a légierő és légvédelem volt vezetési pontja ami viszont hatalmas labirintus szerű objektum ,mintha nálunk az óbaroki objektum Tevelen lenne. De erről talán majd máskor . Egy szép kis fenyőerdő közepén fekszik az objektum ,a hatalmas beton szellőző kockák már messziről árulkodnak. A bejáratok egy részét többek között a főbejáratot itt is betemették de több kisebb teljesen járható. Itt látszik hogy ez a bunker nagyon mélyen van , jó hosszú meredek lépcső vezet le hozzá . Lent viszonylag csalódás ,szinte teljesen üres , de annyira mintha kiseperték volna. Viszont a legtöbb helyen egy gyújtogatás eredménye képen a padlót korom borítja, nem nagyon értem .Elrendezése szokásos ,megvan a nagy központi folyosó ,a gránit és kisebb elemekből a munkahelyiségek,és a szerviz folyosó is. Itt is mind a többinél az építési technika a lyukat ásunk-beleépítjük a beton elemeket- betemetjük kombó. Nem tudok sokat írni róla mert nincs mit . A közelében levő említett légierős objektum sokkal érdekesebb. Egy érdekesség viszont az egész helyre igaz , már a főútról ki van táblázva az objektum ,ahol röviden elmesélik mit is fogsz látni az erőben. Szabadon bejárható, Lengyelországban szerencsére többször is találkoztam ezzel a hozzá állással. Nem tilos , rád van bízva. A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?id=92D81BA291AEC03A!13367&cid=92D81BA291AEC03A&group=0
Nagyon jól éreztem magam, a tapolcai hadifesztiválok közül nálam idáig ez viszi a prímet - igaz, még nem volt olyan sok belőlük. Szerencsére az időjárás is megemberelte magát, így ennek is köszönhetően nagyon sokan voltak.
Volt itt kérem minden, SS tiszt, amerikai légideszantosok a 101-esektől, szovjet katonák, magyar honvédek, francia idegenlégiósok, stb. Azért a Fekete-tengeri Flotta katonáit kissé környezetidegennek éreztem a Tapolca környéki csata bemutatásakor, de ez egyáltalán nem rontotta az élményt. :) Azok a rácsapások nagyon látványosak voltak!
Árpapa egy jelenség, a neve összeforrt az MN1480-al. Nálam Ő olyan kapcsolatban van a rakétadandárral, mint Volt Tüzér a légvédelmi rakétákkal. Jó látni, hogy vannak még ilyen emberek, szakemberek!
Hogy örült a girónak, milyen lelkesen magyarázott mindenkinek, aki csak megállt nála! :)
A Vas megyei szombati kör után vasárnap megnéztük a tapolcai hadi fesztivált. Tudom ez nem annyira ide vágó téma , de a "kihalt tapolcai laktanya" területén volt Elég esősen és borongósan indult a nap, de pont elállt mire leértünk,így aztán egy igazán jó kis napot sikerült csinálni . Megnéztük a kiállított eszközöket, és egy igen látványos emlékcsata is megrendezésre került. A támadó "szovjet " csatarepülő igazán nagy élmény volt. Sokan voltak beöltözve korhű ruhákba és nagyon jó hangulat uralkodott. Volt itt surranó társ találkozó ,és a többi hasonló témájú csoportok is tiszteletüket tették. Remélem jövőre is legalább ilyen jól sikerül . Gratulálok a szervezőknek ,rengeteg munkájuk fekszik benne! Az utolsó képhez fűznék egy kis kommentárt még . A képen jómagam , Kása Árpád ( Árpapa) aki az itt települt MN 1480 tisztje volt,és itt az Indexen is üzemeltetett egy ilyen topikot, és Szabolcs barátom ( Hadsz) látható . A kép előterében pedig egy G5 girótájoló látható a gyűjteményemből. Ezért is mentünk egyrészt hogy ezt levigyük , Árpi pedig ilyenen dolgozott a rakéták árnyékában szakszerűen megmutatta használatát nekünk és a rendezvényen résztvevőknek . Nagy élmény volt egy igazi szakembert hallgatni a témában! Remélem nem baj hogy csináltam egy kis személyi kultuszt magunknak :-)
És elérkeztünk a Vas megyei túránk aznapi utolsó helyszínére is. Ez Szombathely felett Lukácsháza. Magyar lőszer raktár . Mint ahogy Szabolcs barátom is írta egy igazán szabályos alaprajzú objektum. Klasszikus felépítéssel. Nagy területen egy közlekedő úttal körbejárható elszórt raktár épületek vonala. Ahhoz képest hogy tudomásom szerint még nem olyan régen őrzött terület volt elég rossz állapotú , némelyik raktárban bokáig áll a víz. Nekem a legérdekesebb a raktárak ajtaján levő felíratok voltak. Olyan személyes lett tőle az egész. Azok a raktárak ami meg van emelve ,és előtte rakodó rámpa van sokkal jobban bírják egyenlőre. Az őrség épülete szinte teljesen ki van fosztva. A természet dolgozik szépen. Gondolom addig volt igazán használatban amíg Szombathelyen volt aktív alakulat , illetve utána egy darabig mint elfekvő raktár bázis működött. Kíváncsi lennék azért mikor számolták fel teljesen , mert a nyomokból ítélve azért ez nem mostanában volt. Gondolom a kiürítés után még őrizték ,de sajnos az a tapasztalat hogy akár ilyenkor fosztják ki teljesen. Ha van valakinek információja a helyről akkor írja ide meg ,mert igazából nem tudok sokat róla.
Emlékszem hány évig néztem a gugli térképen ezt a helyet, amikor már volt rendesen felbontás és elkezdtem vadászni az elég jellemző rajzolatú lőszer raktárakat , ez volt talán a legegyértelműbb, nagyon szabályos . Akkor nem gondoltam volna hogy egyszer végig sétálok!
A Vas megyei túránk második állomása Szombathely a volt KUK Huszárlaktanya majd szovjet laktanya. Csényéről a PV vezetési pontról hamar beértünk a megye székhelyre . Jött egy kis felhős esős időszak ,ezt átvészeltük egy benzinkút sörözőjében, és utána mentünk az őrzött objektum bejáratához ahol találkoztunk kisérőnkel aki volt szíves kinyitni nekünk a helyet. Itt köszönöm meg D-Petinek ennek leszervezését !!! :-) Peti és Szabolcs barátom már leírta itt a lényeget ,én sem tudok ennél többet elmondani . Az épületek még így többé kevésbé romosan is imponálók. A felujjított fő épületben látszik igazán mit is lehet , lehetne kihozni a helyből. Az utolsó képen látszik egy kis belső ,és nini kinek van ott irodája :-) . A szikrázó napsütésben szinte izzottak a nap sárga falak , igazi fotós idő volt. A terület fő út felőli részén két sorban elhelyezkedő egyforma laktanya épületek még viszonylag egyben vannak , gyakorlatilag a terület középről az alakuló tér felől jobbra -balra szimmetrikusan épül fel. És mivel a fű is valószínűleg nyírva van ezért szépen átlátható a terület. Viszont e mögötti rész , a volt telephely és garázsok raktárak területe már igazi vadon. A hátsó kapuknál levő impozáns épületeket már csak a szentlélek tartja. Voltam már néhány volt Ferenc Józsefes laktanyában, ez talán a legszebb egységes hely. Hajmáskér szebb lenne ,csak ugye az nagyban bontott sajnos. Hogy mi is volt itt már leírták a barátaim ,kicsit vissza kell tekerni. Képtárat továbbra sem tudok linkelni ,bár fent vannak már ,másoknak láthatatlanul :-(
Lukácsháza lőszerraktár. Ez volt a Vas megyei kirándulásunk aznapi utolsó célpontja. A 18 darab, 3 különböző kialakítású és méretű raktárépület egy kb 300 x 400 méteres téglalap oldalai mentén helyezkedik el, ez a csatolt Google Earth képen is jól látható. A természet itt is erőteljesen kezdi visszavenni, ami az övé...
Még két hete hétvégén tettünk egy kört az ország nyugati végében ,Szombathely és környéke . Eddig vártam mert a képtáramba ugyan feltöltöttem az új albumokat ,de nyilvánosan megosztani nem tudom.Egyenlőre csak én látom .És sajnos semmi jelét nem adja a Onedrive szolgáltatás hogy mi a fészkes fene folyik ( aki tud valamit ne hallgassa el ) . Szóval az első helyszín Csénye , Vas megyei PV vezetési pont . Már ugye nem az első ilyen objektum amit látunk . Nagyjából hasonló a többihez. Nincs nagyon eldugva mint némelyik, gyakorlatilag a falu szélén az első utca sarkán áll. A bunkert az antennákkal is jól lehet látni. Néhány felszíni épület ,az első képen a gondnoki lakás , néhány raktár épület, és garázsok,ezeket kiadták azt hiszem valami autó javító műhely most .Magát a védett bunkert egy " ízléses" sárga drót üveg kalitka rejti . Lent nagyjából a szokásos séma. Áthaladva a zsilip rendszeren egy nagy folyosóra jutunk ,innen balra a gépészet , szűrök ,dízel stb nyílik. Jobbra pedig a hivatali helyiségek, az egész bal oldali folyosó részt majdnem elfoglalja a nagy szint eltolásos kiértékelő terem,innen nyílik a kisebb tanácsterem ,és a vezető irodája is. A folyosó jobb oldalán vannak a rádiós ,telex , telefon központ ,és műszaki helyiségek. A folyosó végén található raktárak ,konyha ,élelmiszer raktár ,és a vészkijárat is. Elég jó állapotban van ,néhány helyen van beázás, ezért sok helyen penészedik , de van villany és alapvetően működő képesnek tűnik. Persze a berendezés a 70 es éveket idézi ,sok dolog már nem tudna mivel ,kivel kapcsolatba lépni. Nagyon köszönjük a vezetést a tiszt úrnak, és hogy szombaton kinyitotta nekünk a helyet!! Ha majd egyszer rendbe jön a képtár ,akkor jelezem itt mert van vagy 150 kép még .
Eddig végig néztük a magyarországi szovjet nukleáris fegyverek tárolóit amit a szárazföldi erők használhattak volna és kicsit kinéztünk a szomszédokhoz is. Most nézzük meg ha sor került volna ezek használatára (hála istennek hogy nem ) honnan is irányítottak volna a hazánkban ideiglenesen állomásozók . Magyarország Nagytevel DHCS védett vezetési pontja.Írtam a Mátyásföldön levő ZKP ról, ott közösen települt a szárazföldi-légi-légvédelmi vezetés. Háború esetén a szárazföldi hadsereg vezetés objektuma lett volna Nagytevelen .A légierő -légvédelem Óbarokon ,de ez majd egy másik történet. A Nagyteveli objektum egy a VSZ ben alkalmazott nagyjábóli szabvány szerinti, tömegpusztító fegyvereknek ellenálló teljesen autonóm bunker komplexum. A viszonylag kis laktanya hátsó részében egy külön lekerített területen fekszik, az alaprajza egy hatalmas L betűt formáz. A rövidebbig ,az L talp részében van a gépészet és a létfenetartó részek döntő többsége,kommunális helyiségek. A hosszabbik az L szárát képező központi folyosó jobb oldalából nyílnak a különböző munka helyiségek kisebb nagyobb előre gyártott beton elemekből épített szobái . De itt van egy hatalmas beépített víztartály és elektromos helyiségek is. A központi folyosó végén az L csúcsán van a főbejárat ,természetesen tömegpusztító támadás esetén alkalmazható fertőtlenítő zsilipes áteresztő ponttal . Van még több kisebb bejárat de ezek inkább sima személyi lejáratok ,nem minősített helyzetben. A központi folyosóból nyíló termek végét egy keskeny egy embernyi szerviz folyosó köti össze még. Rengeteg terem van,a teljes bejáráshoz órák szükségesek. Kizmus Szabolcs (HADSZ) barátom nem kevés munkával elkészíttette a bunker három dimenziós alaprajzát ,érdemes megnézni többet ér bármilyen leírásnál. A bunker teljesen üres ,csak felíratok és némi kábel,csőmaradék van benne ,amiért érdemes megnézni az a mérete. A rövidebbik szárát tűzoltók használták gyakorlásra,hatalmas korom borít mindent. A szovjetek mikor távoztak a bejáratokat lezárták,betemették ,néhány évre rá nagy sajtó nyilvánosság előtt bontotta ki a HM . Még az akkori Haditechnika újságban is megjelent egy cikk róla az alaprajzzal. Ami még érdekesség ,hogy a bunker tetején helikopter leszálló beton van,a tiszt urak gyakorlatilag csak lesétáltak ide. A laktanya nem túl nagy ,inkább csak egy helyőrség,a őrzés védelem és a fenntartók részére .Itt a laktanya részben van egy igazi kuriózum,a laktanya és a bunker rész teljes domborműves kicsinyített makettje,épületekkel ,a bunkerrel a bejárataival,és a kettős szögesdrót kerítés is fel van építve,szépen kifestve színesre.A második képen ez látszik. Gondolom az őrök gyakorolták mi merre van. Mi pont egy nagyon pocsék havas téli napon voltunk,a makettot is úgy ástuk ki a hó alól. A képek nem lettek túl jók , nagyon kis gépem volt éppen ,és le is merült a végére. Szabolcs esetleg egy két 3D képet berakhatnál ! :-) A többi kép itt : https://onedrive.live.com/?cid=92D81BA291AEC03A&id=92D81BA291AEC03A!324
Vajon azok a katonák ott az R-12-esek körül mit gondoltak volna, ha tudják, hogy ~50 évvel később mivé lesz a szupertitkos bázisuk (nyilván nem ezzel foglalkoztak). Fűvel benőtt indítóállások, összedőlt fedezékek, és sétálgató turisták fotózzák ezeket a helyszíneket. Ami még megmaradt belőlük...
Egy ilyen 2,3 Mt-ás fejjel (a fotón természetesen egy gyakorló változat van) igen csúnya dolgokat lehetett volna művelni...
Silóban mindez így nézett ki (bár gondolom, ismered):
A közelben van még 1-2 maradvány, többek között a közeli Salantai mellett a 79. gárdaezred további két kilövőállása. Ezek közül az 1-est látogattuk még meg, ez könnyen hozzáférhető - ennek meg is van az eredménye, szinte teljesen el is van pusztítva. A kilövőállás területén ép épület már nincs, sőt az építmények többségét lerombolták teljesen. A közeli laktanya területen van még pár épületrom, de oda nem mentünk be. Mivel a felszíni kilövőállás hamarabb készült el, mint a siló, így ezek már 1960-tól készültséget adtak, ugyanúgy R-12-esekkel.
Ez nem Csillagkapu maradvány, hanem az első kilövőállás párhoz (itt nem siló volt) tartozó készültségi fedezék
Az osztály összesen 4 ilyen, földfedezékkel körülvett kilövőállással rendelkezett, mindegyik mellett 1-1 kis épület (ezeknek még állnak a romjai)
A másik páros készültségi fedezékéből már csak ennyi maradt
A technikai területekhez szép nagy utak vezettek, némelyiken még ma is van némi forgalom (erdészek, méhészek meg egyéb gyűjtögetők, bár fém már nem maradt)
Tízmilliókat spórol, de közben mégis ennek a többszörösét költi a honvédség egy projektre, ami még a saját szakemberei szerint is őrültség, barbárság és pazarlás. De a parancs, az parancs. Tovább »
Amúgy gratulálok a vasárnapi munkátokhoz!!! Sokat gondoltam vasárnap rátok ! Tulajdon képen ez azért lett meghirdetve hátha még ki lehessen nyitni a szétszedés előtt ?
Tavaly már volt bent valaki, Panoramio-n vannak fent képek, egy bizonyos János Horváth (renault25) nevű személy töltötte fel őket, nem tudom, hogy itt a fórumon jelen van-e. Tőle kéne érdeklődni, hogy hogyan volt bent.
A ládák jóval nagyon felületen fekszenek fel a padlóra (aminek négyzetméterenként 2 tonnát bírni kellett), azért azt nem hiszem, hogy azok úgy belenyomódtak volna az aszfaltba, mint ezek a viszonylag vékony oldalfalú, kemény, műanyag dobozok. Ha közvetlenül a padlóra rakodnak a nedvesség/víz egyrészt szétrohaszthatja a faládákat, és mozgatáskor - ahogy írod - könnyebben széteshet, másrészt a benne tárolt lőszereknek sem épp jó.
Korábban használtak 10x10-es fa alátéteket is, szerintem azokat épp emiatt cserélték ezekre a műanyag dobozokra. Csak hangosan gondolkodom. :)
Egy jó régen kihalt, de megújult bázis, Plokstine, Litvánia. 1962-ben készült el, 1978-ban szerelték le. Időközben az R-12/SS-4 rakéták megjárták Kubát, illetve egyszer voltak éles készenlétben, 1968-ban. 1979 óta őrizetlen volt, a helyi lakosság el is lopott mindent, amit tudott, de azért maradt még elég minden. 2010-12 között újult meg a hely, ma egész helyes kiállításnak ad otthont. Vezetéssel látogatható, szerencsére mikor ott jártunk, csak mi voltunk, így angol nyelvű előadást élvezhettünk (bár a lány csak betanulta a szöveget, a kérdéseket már meg sem értette...). A közeli laktanya is egészen ép, de az sem látogatható.
A robbanófej tároló (nem látogatható), de egészen épségben van:
Az egyik helyreállított helyiség:
A nagyobbik dízel generátor, egyben nem tudták elvinni, de részben sem sokat tudtak kivágni belőle:
leginkább nem a víz miatt, hanem azért, mert különben a láda gyógyult volna bele az aszfaltba, ha nagy erővel ki akarták volna szedni, akkor pedig a láda esett volna szét, ami nem lett volna jó a tartalma miatt.
Lacháza és vagy 10 éves , az első nagyobb objektum bejárásom ,ekkor fertőződtem meg teljesen , nem tudom a felújítások során egyáltalán megmaradt e ez az épület .
Lassan kéne egy fotóalbumot vagy kiállítást csinálni a szovjet laktanyákban fotózott festményekről, annyit találtunk már! Ha Sweethome barátunk is beszállna a külföldi képeivel, akkor nem semmi gyűjtemény jönne össze :-)
Ha a facebookos oldalad reklámozását érdeminek tartod...
Egyébként meg most komolyan engem akarsz kioktatni a forrásfeltüntetésről? Engem aki már anno 16 évesen levelezett a HM térképészeti intézetével, hogy engedélyt kapjon egy 1 cm2-es katonai térképrészlet felhasználáshoz? Engem, aki már az első tanulmányánál a egy oldalas forrást tüntetett fel, holott még a középiskolást se fejeztem be? Engem, aki nem olyan keyboard-warrior mint Te, és volt már a HM levéltárában és egyéb helyeken kutatni, nem csak Google-t használt és Ctrl+c-zett? Te a facebookos csoportba minden neten talált képet felrak forrás nélkül és akkor még itt akarsz kioktatni engem? Engem aki mást se tanul 0-24-ben az egyetemen, hogy így a forrás megjelölés, úgy a forrásmegjelölés, pártatlanság és objektivitás... És akkor még te beszélsz nekem politikai mocskolódásról amikor facebookon olyan gyűlöletbeszédeket írsz mindenkinek (amely előtt egy román nacionalista is megemelné a kalapját), aki nem osztja a politikai nézeteidet vagy csak rossz szót szól a kormányról?
Gratulálok, sikerült a trollkodásoddal célt érni...
Részemről egyébként tényleg jobbnak látom a veled való kommunikációt megszüntetni, miután a józan érvek nem hatnak, és nyilvánvaló, hogy mi a célod. Továbbá jobb megkímélni a topictársakat akik kénytelenek ennek a "párbeszédnek" a tanúi lenni, holott ez nem ide tartozik...
Visszaolvasván az összes, ebben a topicban megjelent hozzászólásod, felmerül bennem a következő költői kérdés: vajon eljön majd az idő amikor érdemben hozzá tudsz majd szólni a fórumhoz, vagy továbbra is rajtunk fogsz "lovagolni"?
Egyet kell értenem Hpasp kollegával, a hozzászólásaid topichoz való hozzáadott értéke nem túl sok, mondhatni 0...
Ez így azért túlzás. Maradjunk annyiban, hogy mivel jó társaságban voltam, és amúgy is a környéken keveregtünk, nem bántam meg, hogy bementem. Mondjuk a sárga épületek jól mutattak a zöld környezetben, kék ég előtt. :)
Úgy látszik, nem olvastad a hozzászólásom utolsó mondatát.
Egyébként ha alaposkodni akarsz, akkor ne gugli képkereső által kidobott első linket másold be, hanem az eredeti forrást kutasd fel: http://rendszervaltas.mti.hu/Pages/Pictures.aspx?newsid=3385&filetype=2 (Melyen egyébként nincs feltüntetve a fotós neve, annak ellenére, hogy az MTI oldaláról van szó.)
Tudván, hogy nem vagy annyira laktanya rajongó, kifejezetten örülök elnyerte a tetszésed eme objektum :-)
Pár plusz infó:
Az ezred, mely 1958-ban érkezett a helyőrségbe, 1989. június 23-án hagyta el az objektumot, a bizonyos nyugati határmentén való bizalmi zóna kialakításakor (melyről már volt szó Volt Tüzér kolléga sárbogárdi visszaemlékezésénél). A hivatalos búcsúztató a június 12-én volt laktanyában Szombathely város és (az akkor még) néphadseregünk képviselőivel. Innen nem haza mentek még, hanem Debrecenbe a Sámsoni úti laktanyába (ma menekülteket befogadó állomás), a korábban már kivont harckocsizó kiképző ezred helyére.
Egyébként ez a 96. gárda gépesített lövészezred részt vett az 1968-as csehszlovákiai kiruccanásban.
A laktanyájuk pedig azon szovjet objektumok közé tartozik, amelyeknek az őrzését a néphadsereg vette át a kiürítés után, hiszen a KVSZ csak későbbi időponttól őriztetett saját emberekkel. 1990. május 11-én kapta meg a városi tanács a laktanyát a lakásokkal egyetemben, melyek a barakkokhoz hasonlóan elég ramaty állapotban voltak (lásd az MTI mellékelt képét).
A múlt szombati kirándulásunk második állomása, a szombathelyi egykori huszárlaktanya.
A kb 30 hektáros terület bekerített és zárt, legálisan csak engedéllyel lehet bejutni. D-Petinek jár a köszönet, hogy ezt megszervezte!
A laktanyában a világháború után a fehérvári törzsű gépesített lövészhadosztály alárendeltségében levő 96. gépesített lövészezred (BTR) állomásozott 1990-ig. Papíron egy ilyen ezred, teljes feltöltöttség esetén, nagyjából 2500 katonát jelent, ha hozzávesszük a családtagokat, polgári alkalmazottakat is, akkor akár 3000 fő is élhetett, szolgálhatott itt. Mint egy jó nagy falu...
Az épületek egy részét hasznosították. Az egyikben alapítványi általános iskola és képviselői irodák találhatóak, a tiszti lakásokat is szépen felújították, igaz ezek természetesen már nem a jelenleg is zárt részen vannak.
Az igazsághoz tartozik, hogy a többi, Monarchia korabeli és annak klasszikus stílusjegyeit hordozó épületek viszont - noha szerkezetileg még ma is elég masszívnak tűnnek - "kissé" leharcolt állapotban vannak.
Sajnos az elmúlt hétvégén bejárt 4 hely képeit valamiért nem tudom megosztani az albumomba ,így várom hogy megjavuljon .Ha megvan akkor egy kis leírással jön a sorozat! Bosszantó ez a technika :-(
Előzőleg megnéztük a dombóvári rakétások tabi kiszolgáló bázisát. Most nézzük meg hogy a másik ilyen alakulatnál ami Bajon állomásozott hogy is működött ez. Magyarország Császár/Dad Szovjet RTB.A Császáron található laktanya nagyban eltér a tegnap leírt tabi objektumtól mivel ez annak idején nem ezen cél miatt épült. Már az alaprajzából is jól látszik hogy tipikus lőszer raktár felépítésű .A bejárat előtt jobbra némi tiszti lakótelep amit jelenleg használnak. Majd a terület elején vannak a kiszolgáló épületek sora,parancsnoki ,legénységi ,étkezde,medence,telephely stb. És ettől pedig már egy lehatárolt területen az egymástól védőtávolságra levő földszintes nagy rakodó ajtókkal rendelkező raktár épületek rakodó rámpával. Nagyjából 2 nagyobb kör mentén. A raktárak után levő ,a terület alsó sarkában alakították aztán ki később a speciális gyártmányok tárolóját. De ne szaladjuk ennyire előre,induljunk csak a kaputól. Ha jól tudom (javítsátok ha kell !) A lőszer raktárt csak a nyolcvanas évek elején alakították át speciálissá ,amikor a baji alakulat is megalakult ilyen formában,előtte ha jól emlékszem Komáromba voltak. Ez már a kapun vissza köszön , a két vaskapu a moszkvai olimpia jelképével van díszítve ami ugye 1980 ban volt. Behaladva nem részletezem az épületeket ,szokásos. Viszont itt is egész jól megmaradt az emlékmű amin jól láthatóan rakétás utalások vannak. Ezek után jönnek az egyforma raktárak sora,nem túl érdekesek .A terület vége felé közeledve viszont jól látható hogy nagyrészt a meglevő raktár épületek át lettek alakítva a gyártmányok karbantartását ,kezelését célzó speciális igényeknek. A már tegnap is említett,elszivókkal,csempékkel borított helyiségek. Itt látható az az épület is ami teljesen csempézett és sin pálya van bele építve ,fordítókkal. Innen juthatunk a már jól ismert kettős villanyos szögesdrót kerítéssel külön lehatárolt 3 darab egymás melletti Gránit tárolóhoz ahol a tényleges gyártmány tárolás történt. Itt már sajnos az ajtók hiányoztak csak a tárolok végében levők vannak bent ,de mögöttük minden összeesküvés elmélet ellenében csak föld van,semmi ujjabb alagút ,vagy betemetett otthagyott bármi is. Ezeket azért mondom mert rengeteg hajmeresztő történet kering ezekről a helyekről. Minket Kihalt Laktanyásokat ki lehet kergetni a Siló szóval :-) A laktanya jelenleg vagy 3 részre van szabdalva . A lakótelep civil lakások ,a laktanya részt megvette valami vállalkozó és remélem hogy nem igaz de bontják. A raktárak és a speciális rész pedig egy vadász társaság területe ,aktívan szoktak ott lövöldözni. Tehát ha valaki mégis megnézné előtte nagyon nézzen körbe épp mi a helyzet. A többi kép itt: https://onedrive.live.com/?cid=92D81BA291AEC03A&id=92D81BA291AEC03A!9908
Szombathely után Aszódon voltam 1 hónapot és csak utána vittek át mindket Nagyorosziba,ahonnan szereltem.Egyébként gondolom,hogy őrzés alatt van,mert csontra felújították,mielőtt bezárták.Amúgy több,mint 10 évet éltem Aszódon,mivel ott laktam:-D Azért meglesem,hogy mizu van arra :-)) Majd jelenkezem erről a hírről is.
Engem is érdekelt a dolog, ezért megkérdeztem a kapolyi lőszerraktár egykori parancsnokát, aki megerősítette ezt. Elmondása szerint ezek a ládák így sorba rakva két tonnát is kibírtak, különösen ha több sorban voltak egymás mellett, ahogy Schlumberger barátom fotóin is látszanak. Közvetlenül az aszfaltra nem rakodhattak, hiszen pl víz nem kerülhetett a ládákba.
Gratulálok ! Várom a képeket ,mert onnan még túl sokat nem láttam . Igen mikor úgy pár hete ott voltunk csak a kapuig jutottunk, valaki egy kocsival bent volt a területen, nem kockáztattuk meg hogy bemászunk . Az ember nem is zavar ,de a kutyának hiába magyarázom hogy kihalt laktanyák :-)
Tettem egy gyönyörű túrát a barátaimmal.És,ha már Nagyoroszi,akkor nem hagyhattam ki a laktanyát,ahol szolgáltam '2002 tavaszán és nyarán.Rengeteg szép emlék fűz :-) Írtátok,hogy őrzik az objektumot.Nos,azt vettem észre,egy árva lélek sincsen.És,ha már szabad a pálya,akkor nosztalgiáztam egy kicsit és körülnéztem.Csúnyán le van lakva.Csatolok egy pár fotót.Azért igy végszóként annyit mondanék,hogy a (légvédelemnek) az 5. ezred felelt meg a legjobban.Bár már sorállomány sincs:-(
A lőszerraktárban láttuk ezeket a ,,palántaültető" ládikókat. El nem tudtuk gondolni, mire valók. Egy másik épületben aztán láttuk bebetonozva őket. Később még többet láttunk, de nem tudtuk a szisztémát, miért éppen így vannak lerakva.