"A 400 voltosat egy seprűnyéllel vagy száraz cipővel is arrébblehet rugdosni ugye? "
Komoly szakember soha nem fog téged bátorítani SEMMIFÉLE magánakcióra. Mert amikor kijössz a kórházból (áramütés), akkor te fogod a leghangosabban követelni a rendőségen, hogy nyomozzák ki, hogy ki adta neked az interneten az "életveszélyes tanácsot".
Az ott ülők egyik legelső feladata annak megállapítása, hogy a veszély valódi-e. Tehát megpróbálja kiszűrni a beszédstílusodból, hogy komoly értelmes emberrel van-e dolga, vagy egy elmebeteg, részeg, narkós vagy pl egy szórakozó hülyegyerek akar megtréfálni valakit. Tehát ha rossz tapasztalatod volt, akkor ebből a szempontból is gondold végig azt a beszélgetést.
Én eddig háromszor hívtam a 112-t, de mindig simán ment a dolog. Valószínűleg azért, mert hívás előtt elképzelem az ott ülő ember feladatait és úgy beszélek vele, hogy én legyek az ideális "ügyfél".
Az áramszolgáltató ügyeletesei nem vesznek részt a fent említett pszichológiai képzésen, ezért ha aznap már háromszor kivonultak potyára valami tréfacsináló miatt, akkor lehet, hogy negyedszerre téged egyszerűen elüld a francba. Jobbik estben ezek után csak tíz perc kérdezősködés után kezd el hinni neked és harminc perc múlva érkezik hozzád a kocsi. Ha viszont a 112-t hívod, akkor talán már a harmadik percben kezdi lezárni az utcát a rendőrjárőr és a tizedik percben már ott van a villanyos kocsi is. Mert a 112 viszont tudja az áramszolgáltató titkos számát, de nem is kell tudnia, mert egyetlen hattintással hívja, miközben még veled beszél a másik vonalon és próbálja kiszedni belőled a pontos helyszínt, pl hogy az áramszolgáltatónak egyből GPS koordinátákat tudjon átküldeni.
Ha beleszakad a Dunába legalább erős és stabil földzárlat lesz és lekapcsol.
Válasszuk már ketté a 22 kV-ot, meg a 120 és nagyobbat. Előbbinél van földzárlatos üzem, mert, alább másokkal írottakkal ellentétben, az kis áramot jelent. Utóbbinál a földzárlat az nagy áram, a generátor meg végszükség esetén se olvadjon össze, azt tehát lekapcsolják.
De ha a vízben vagyok az miért nem olyan mint a madár aki ül a távvezetéken hogy nem lesz bajom?
Mert a madár szigetelőanyaggal van körbevéve, te meg vezetőanyaggal, mely ráadásul kiterjed egy másik potenciálig.
Amúgy az automatika különbséget tud tenni földzárlat és fáziszárlat között
Tud.
és ez befolyásolja a visszakapcsolási próbálkozások számát?
Melyiken? 22 kV-on, mint feljebb íródott, van földzárlatos üzem. Órákra kiterjedő memóriája nincs a védelemnek, ha volt zárlat, majd lesz zárlat, akkor megint dolgozik. Az már az üzemirányító dolga, hogy az ismétlődést felismerje és intézkedjen.
Mert én sokallom hogy gyakran majd 10 szer is próbálkozik persze sikertelenül...
Álljon meg előbb? Nyolcnál? Hatnál? És ha a hetedik sikeres lett volna? A jövőbelátó rendszereket még csak most fejlesztik.
A 400 voltosat egy seprűnyéllel vagy száraz cipővel is arrébblehet rugdosni ugye?
Ha a kezed ügyébe akad egy seprűnyél, akkor az kint volt az eresz alatt. Rácsurgott-e az utolsó eső?
Ha beleszakad a Dunába legalább erős és stabil földzárlat lesz és lekapcsol.
De ha a vízben vagyok az miért nem olyan mint a madár aki ül a távvezetéken hogy nem lesz bajom? Jó fürdőkádban ülve érintkezek a fém káddal így más lesz a képlet.. de ha beleszakad a Dunába a vezeték gondolom nemcsak akkor fog megrázni ha leér a lábam?
Amúgy az automatika különbséget tud tenni földzárlat és fáziszárlat között és ez befolyásolja a visszakapcsolási próbálkozások számát?
Mert én sokallom hogy gyakran majd 10 szer is próbálkozik persze sikertelenül...
Ilyenkor végig automatán vagy operátor nyomkodja vissza?
A 400 voltosat egy seprűnyéllel vagy száraz cipővel is arrébblehet rugdosni ugye?
Mert ha az úttestre szakad akkor a tervem hogy összeérint ha még áram alatt lenne, pukk és máris áramtalanítva,.mindenki mehet a dolgára.
kV neccesebb, sőt a lekapcsolók is már alig vannak a trafólopások miatt...
Kettőt említenék, a szabadvezeték szabványt, meg a biztonsági övezetről szóló rendeletet, egyikben sem volt tiltás épület keresztezésére - ami az MSZ 151-5:1986-ot és a 11/1984. (VIII. 33.) IpM rendeletet illeti. Utóbbiban egyedül a 750-esre vonatkozott tiltás "emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülő- és melléképületek, műhely, sportpálya, játszótér, magasles, gyakorló- vagy lőtér, tábor, kemping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű, megállóhely stb.) építése"
A szabvány előtte sem volt más, bár csak az 1956-os kiadásom van meg beszkennelve. Abban még az is meg volt engedve, hogy épület tetején legyen a nagyfeszültségű vezeték tartószerkezete. :D
Mivel nem akarok az emlékezetemre hagyatkozni, ez mindig elvesz 10 percet az életemből, mire előkaparom valahonnan ezeket. Teljesen feleslegesen. Legyél már alaposabb.
És még mindig nem írtad meg, hol van abban a szakdolgozatban a 350 A.
De egyrészt a talp vastagsága nem mindenütt 5 mm vastag (a cipő szélén hiába látzsik annak), másrészt ha van a talpon egy hajszálrepedés, ott az az 5 mm már csak 10 kilovoltig jó, harmadrészt ha a cipőd koszos és/vagy vizes, akkor olyan kerülő utak állhatnak a feszültség rendelkezésre, ami miatt akár 100 volt is meg tud rázni.
Tehát a leszakadt 22 kV-os vezetéket ne akard elrugdosni, helyette hátrálj tíz métert, ne engedj senki mást se a közelébe és közben hívd a 112-es telefonszámot és a kérdésekre igyekezz röviden és értelmesen válaszolni (a központi ügyelet rutinosan tudja, hogy ilyenkor mi a teendő).
Gyakran járok olyan erdős helyen ahol felettem vagy az út mellett fut.
Elvileg ha a 400V, a trafó után szakad le azt száraz cipővel arrébb is rúghatom nem? De ha rálépek mert nem veszem észre gondolom akkor sem lesz bajom.
Nade ha a 22 ezer V esik le, az nem tudom mennyire lesz csendes és sunyis a fűben, vagy esetleg mindenféleképp ilyen jelenségre kell számítanom ?:
De én a legrosszabb esetre, a vizes, esős időre kérdezem.
Viharban meg sokszor tapasztalom hogy elmegy max x másodperc vagy perc után visszajön majd megint el. Elég sokszor elmegy majd vissza.
Tehát a visszakapcsolással elég tartósan próbálkoznak. Tehát ha megszűnik a zizegés akkor sem érdemes odaszaladni avartüzet oltani mert ismételten visszakapcsolhatják?!
Egyenlőre lakatlan területre értem, lakott területre ha bezuhan egy ilyen a kerítésekre, vízcsövek, gázcsövek stb... ott mástészta.
Tehát 20 méter ha csak erdő van akkor elég ahhoz hogy bátran közlekedjek, de ez mezítláb értendő? :-)
Valahogy ez mégsem olyan túl gyakori dolog, mint a netes csalások. Az ujj levágását meg nem is emlegetem, valamikor 15 éve jártam utoljára olyan helyen, ahol a másolt ujjlenyomatok olvasása ellen küzdöttek, és azóta kicsit előre elhaladt a világ.
Tudja valaki hogy a szakreferens mihez kezd az almérő adataival?
"100 kW-nál nagyobb beépített teljesítményű önálló villamos berendezések "
Berendezés, tehát nem csak a villanymotort ami legalább 100kW-os? Pl:van egy gépsor 1db 100KW-os,és 10db 1.5KW-os gépekkel akkor az összes gép fogyasztását kell mérni?
Vagy van egy üzem több több munka állomással,amelyek egymástól függetlenül is üzemelnek de a vezérlés, a kapcsolószekrény közös és tulajdonképp egy technológia. Akkor elég a betáplálásnál mérni az összes fogyasztást?
Üzemszerűen fémesen összefüggő hálózaton, ha a kompenzálandó áramszükséglet 10 A alatt van, a csillagpont szigetelt is lehet. 120 A alatti kompenzálandó áramszükségletig a kompenzált üzemmód javasolt. 120 A feletti kompenzálandó áramszükséglet esetén a csillagpontot hosszúföldelten kell rögzíteni.
A 22kV földzárlat esetén kompenzálással lesz kiegyenlitve --jelentős földáram folyik( max 350A !)
Ezt honnan veszed? A kompenzálásnak az a lényege, hogy az áram elvileg nulla, gyakorlatilag ami ohmos és felharmonikus. De ha fenntartja az ívet (350 A az meg már erősen annyi), akkor az már nem kompenzálás.
Az a helyzet, hogy egész másról van szó: az ecet tartalmú sziló kikezdi a rezet, ezért csak akril alapút lehet használni, ahogy azt használják az elektronika számos területén alkatrészek rázkódás elleni védelmére.
Sziasztok. Ismerősömnél a villanyóra szekrény ajtaja elég ramaty, miből készítsünk rá újat, milyen anyagból? A mostanin, be tud csapni akár az eső is...
"22 kV -os vezeték ha leszakadt mekkora távon lehet megközelíteni mondjuk papucsban lépésfeszültség meg egyéb kellemetlen élmények nélkül mondjuk egy vihar után? "
Kb száz dolog befolyásolja, hogy egy emberre milyen közelségtől lesz veszélyes egy leszakadt 22 kV-os vezeték. Mind a százat most nem szeretném felsorolni.
A két véglet:
- ha a leszakadt vezeték végig pl száraz füvön fekszik, akkor 2 centiről még veszélytelen
- ha a vezeték hozzáér egy 500 méter hosszú fém tárgyhoz (pl kerítéshez), akkor még 530 méterről is halálos lehet.
De ha nincs se kerítés, se száraz fű, akkor sem ismered a talaj vezetőképességét azon a helyen, abban a pillanatban, tuti válasz nem létezik.
"Ha egy mogyorónyi szilót benyomsz a gégecsőben futó szigetelt kábel köré, akkor ott hogyan kell értelmezni azt, hogy a sziló nem alkalmazható elektromos környezetben?"
Úgy, hogy elektromos rendszer belsejében (jelen esetben védőcső, kötődoboz belsejében, ahol nincs kettős szigetelés a sziloplaszt és az elektromos vezető között) olyan anyagot alkalmaztál, aminek a gyártója nem említi sehol, hogy az az anyag elektronos rendszerben alkalmazható.
Hiába tökéletesen jó a mezei sziloplaszt is oda, ez nem fizikai, hanem jogi kérdés: ha találsz olyan sziloplaszt gyártót, aki beleírta a terméke leírásába az elektromos használatot is, azt használhatod. Ha nem írta bele, akkor saját felelősségedre használsz hivatalosan nem arra való anyagot. A szabványoktól is el lehet térni saját felelősségre, egyszerű szilplasztot is lehet használni elektromos berendezés belsejében, szintén saját felelősségre. Ha az anyagot okosan válsztod meg és szerencséd is van, akkor soha nem lesz baj belőle.
A legtöbben gyakran eltérünk a szabványoktól, de azt tudni illik, hogy mikor tesszük ezt és mekkora rizikót vállalunk. A mezei sziloplaszt alkalmazása szerintem MAJDNEM nulla rizikó, de tisztában kell lenni azzal, hogy nem nulla rizikó.
A feladat az volt, hogy egy falban futó gégecsövet kell légtömörré tenni, amiben futnak kábelek, amelyeknek a magyar szabvány szerint szigeteltnek kell lenniük.
Ha egy mogyorónyi szilót benyomsz a gégecsőben futó szigetelt kábel köré, akkor ott hogyan kell értelmezni azt, hogy a sziló nem alkalmazható elektromos környezetben?
Hidd el, hogy a normál sziloplaszt semmivel sem rosszabb az elektromos szigetelés szempontjából, mint az FBS.
Ez egy egyszerű áramkör, ha a kapcsoló be van kapcsolva, akkor világít a lámpa, ha ki van kapcsolva, akkor a lámpát a mozgásérzékelő kapcsolja be, vagy ki.
Mivel oroszhonban készülhetett a kép, ezért földelést nem használnak, ott még nem ivódott be az emberek tudatába a földelés szükségessége.
22 kV -os vezeték ha leszakadt mekkora távon lehet megközelíteni mondjuk papucsban lépésfeszültség meg egyéb kellemetlen élmények nélkül mondjuk egy vihar után?
Valószínűtlen, hogy valaha is szükség lesz az egész szilikon "dugó" anyagának maradéktalan eltávolítására. Pl vezeték bővítés esetén az új vezetéket/behúzószalagot egyszerűen átnyomod a lágy anyagon, mintha ott sem lenne.
"Csempefugázásból megmaradt sziloplaszt tökéletes erre a célra."
Fizikailag valószínűleg teljesen igazad van. De a sziloolaszt gyári leírásában nem szerepel az "elektromos" szó, tehát egyszerű sziloplasztot elektromos környezetben inkább csak saját házon alkalmazzunk.
Mert amikor leég az ügyfél háza, és a szakértő MINDENÁRON elektromos tüzet akar megállapítani, akkor nem mindegy, hogy milyen anyag-maradványokat tud találni állítása alátámasztására.
A légmentességet szó szerint kell érteni: télen a lakásban pára túlnyomás van, ez a pára szeretne kiegyenlítődni a külvilág felé, magyarul a pára szeretne kifelé áramlani a lakást a külvilággal összekötő csöveken át. Az a feladatod, hogy megakadályozd azt, hogy a pára BEJUSSON a csőbe a lakás felől. Tehát
1: a tömítés a cső lakás felőli végén történjen (és nem a cső külső végén!!!!!)
2: a tömítés valóban légmentes legyen (nyomj a trutymóból a vezetékek közé is)
"Mit tömjek bele úgy, hogy eltávolítható legyen,"
Az F.BS a megkötés után is igen lágy (szilikonos) gumi szerű anyag lesz, akár kézzel is szét tudod tépni.
Nem tudom létezik e erre megoldás, de hátha ismert.
Mivel lehet légtömörré tenni egy (vagy több) villanyszerelési csövet? Kellett pár csövet a külső szigetelés alá vezetni (kamera, külső AP, villany, betáp) amiken feltételezésem szerint szerencsés esetben csak a hideg jönne be télen, ha pechem van akkor meg a huzat.
Mit tömjek bele úgy, hogy eltávolítható legyen, és szerencsétlen esetben ne ez miatt égjen le a ház.
Van a neten pár szigetelő paszta, de nem tudom ezek ilyen helyzetben használhatók e. Az áttörések többsége oldható fedelet kap, 1 helyen lesz elfedve.
Ennyit a könnyítésekről, mert bezzegrégen csak olyan meghatalmazás működött, amit előttük töltöttek ki és alkudtak meg. Akkor persze rinyáltunk, hogy mekkora hülyeség. Postánál meg plasztik kártya van, legegyszerűbb még saját magamnak is csinlátatni és akkor kevesebb zűr átvenni a pakkot.
Telenorral nem volt dolgom, Voda és T kéri gazdagon. Ott a céges papírokon szoktam fennakadni, neten nem nézik meg, hozzak akármit. Ha ugyanúgy az ingyenes netes cégtárból kinyomtatom, akkor az megfelelő. Agyrém. Bár az nagyon régen volt, de akadt, mikor nem akarták elfogadni az aláírásom, mert valami 15 évvel azelőtti minta volt leadva.
Érdekes, mert tőlem mindig mindent kértek, de a cikk szerint "Az ügyintézéshez a hamisított meghatalmazás mellett Erikáék cégének hamis aláírási címpéldányát mutatta be az ismeretlen. A Telenor szerint ügyintézőjüket megtévesztették a látszólag szabályos dokumentumokkal, "
És ecsetelik is, hogy abszolút silány hamisítvány volt. Én meg vastagon fizetek az eredetikért, de ugye ezek szerint minek, ha nem létező székhelyre hivatkozót is elfogadnak?
De pont arról van szó (a cikkben, és az alábbi saját tapasztalatom is ez volt), h a szolgáltató nem kér aláírási címpéldányt kártyacseréhez, ezért van könnyű dolga céges telefonnal a csalónak.
Ahogy az aláírási címpéldányt is össze lehet hasonlítani, amit lehet sokkal egyszerűbb beszerezni. Nekem legalábbis tele van szórva vele a világ és magánszemélyként is ugyanígy írok alá. Akad ismerős, aki nem és adott céghez, helyhez, témához más-más az aláírása, de ez egy másik fajta betegség.
Ez még a mélyszocializmusban volt, tán 69-ben. Végighallgattam, amint egy lány panaszt tett. Így kezdte: tegnap délutános voltam, és fizetésnap volt. Aztán elmesélte, hogy valaki rosszul lett a buszon, a busz megállt, lefektették, ő is segített, valaki meglovasította a táskáját a félhavival. A rendőr intelligens kérdése: hát minek hordott magánál annyi pénzt? :D
Nincs 2 éve, h nekem is cseréltetnem kellett pont a cikkben említett Telenornál a céges telefonom kártyáját micro-ról nano-ra váltás miatt és csak egy egyszerű meghatalmazás volt nálam az IT vezetőtől, amit bárki hamisíthatott volna. Még abban sem vagyok biztos, h a saját személyimet elkérték (de ha esetleg igen, vagy azóta igen, egy több tízmilliós fogás mellett nem gond lemosdatni, felöltöztetni és megfizetni egy olyan hajlékonyt, aki nagyjából hasonlít egy tetszőleges lopott személyin szereplő képre, és arra a névre hamisítani a megbízást)
Nem szig másolat kellene neki, hanem az eredeti! Az ő fényképére hamisítva (hiszen igazolnia kell, h ő Hiszékeny Géza előfizető, aki jogszerűen kéri a SIM cserét) Ez pedig azért nem olyan magától értetődően egyszerű, és kategóriákkal könnyebb egy kamu céges meghatalmazást összedobni, ha céges telefonról van szó. Akkor az szólhat Bűnöző Béla nevére is, tudja igazolni magát.
Már miért kellene neki ujjlenyomat? Ha nem olvastad a cikket: arról szól, h az áldozat telefonszámát szerzi meg, irányítja magához a netbankos belépéshez a SIM cserével. Természetesen magára a telefonra nincs szüksége, hiszen a számhoz tartozó SIM kártyát a saját telefonjában használja a csaló. Ezért gond, h a szolgáltatók viszonylag lazán kezelik a SIM cserét céges ügyfélnek.
(de mivel ez a második védvonal lépcső, a probléma ott kezdődik, h a naiv user a gépére telepít olyan programot, amivel megszerzik a netbankos belépését)
Lakásvásárlásnál lehet nem is olyan bonyás szig másolatot szerezni, bár ha tudjuk az adatokat, akkor szintén nem. Márpedig a szerződés előkészítéséhez elkérhette, amivel meghatalmaz bárki mást, ahogy a cég tette, akkor nem kérnek eredetit csak a meghatalmazottól.
Annyi, h magántelefon esetén a nevedre szóló hamis személyire lenne szüksége a bűnözőnek, ami érthető módon sokkal nehezebb ügy, mint az, h összerittyent egy cégszerűnek tűnő meghatalmazást a SIM cserére, és már meg is szerezte a telefonszámodat min. pár órára, ami elég neki
Viszont ebben az esetben a Telenor fogadott el olyan aláírásit, ami nem létezik és máris megoszlik a jogosultság. Előző esetben az is lehet, hogy a bank vissza bírta fordítani a tranzakciót, de itt most BitCoinra váltva? Hááááát, erős lesz. Ezért is érdekes, hogy hivatalos EU valuta meg fizetőeszköz, oszt ilyenkor milyen felügyelet lehet?
Ebben a konkrét esetben a károsult helyesen jár el, a Telenor valószínűleg kártalanítani fogja.
Tévedsz: A másik két hasonló esetben az OTP fizetett.
És megtanult két fontos dolgot is: cukrosbácsi utasítására nem telepítünk semmilyen szoftvert (sem számítógépre se mobilra!) és céges telefonszámmal nem bankolunk.
Mert, mi baj lehet? Én is cégessel bankolok, mert az van kéznél, s azon van ujjlenyomatazonosító.
Összeesküvéses háttérhatalmas haverom is olyasmikkel kampányolt, hogy majd egyszer meglátom és lenullázzák a számláim. Na mondom, ez lenne a legjobb opció, jöhetnek és szeretettel várok mindenkit, szeretnék nagy nullákat látni az egyenlegnél :-D Oszt nem értette.
Mióta építkezésre adtam a fejemet, azóta nincs pénzem se a bankban, se a párnacihában, szóval az építkezésnek hála nagyon trükkös csaló kell ahhoz, hogy ellopja a pénzemet :-)
Az emberek tájékozatlansága (butasága) megdöbbentő. Másodpercnyi gondolkodás nélkül (egy vadidegen utasítására) számukra ismeretlen tartamú szoftvereket telepítenek a számítógépeikre, mobiltelefonjaikra.
Azt megtanítják a gyerekeknek, hogy nézz körül mielőtt lelépsz a járdáról az úttestre, de azt nem tanítják meg, hogy hogyan védekezz legalább a legegyszerűbb csalások ellen.
(persze az is teljesen érthető, hogy a magyar politikusok miért nem erőltetik a csalók felismerésének oktatását ;)
Ebben a konkrét esetben a károsult helyesen jár el, a Telenor valószínűleg kártalanítani fogja. És megtanult két fontos dolgot is: cukrosbácsi utasítására nem telepítünk semmilyen szoftvert (sem számítógépre se mobilra!) és céges telefonszámmal nem bankolunk.
"Ez alapján nem lehet igazolvány, bérlet, pénztárca, kulcs,stb nálam -mert ellophatják?"
Én (mint profi biztonsági szakértő :) csupán arra céloztam, hogy amikor bármiféle biztonsági megoldáson gondolkodsz, akor gondold végig, hogy mekkora kárt/kellemetlenséget tudna okozni neked egy profi betörő, ha a kezében lenne valamennyi tárgy, ami nálad van, amikor távol vagy otthonról (mondjuk színgázban/moziban/kocsmában vagy).
Nagyon sok embernek ki lehetne rámolni az egész házát, el lehet vinni az autóját, de talán még a bankszámláját is ki lehet fosztani csupán azzal, hogy kizsebeli egy profi "szakember".
Pl jókat tudok röhögni azokon, akik csináltatnak egy drága lakásriasztót, de ragaszkodnak ahhoz, hogy távirányítóval lehessen kikapcsolni (amit aztán ott hordanak a zsebükben a lakáskulcs mellett :)))
Csak magadban gondold végig, hogy te a szuper naivak és szuper paranoiások közötti skálán kb hol helyezed el magad.
Ez alapján nem lehet igazolvány, bérlet, pénztárca, kulcs,stb nálam -mert ellophatják?
Esetleg a rendőri logika szerint ,bérlet, pénztárca/kártyák , igazolványok egyszerre nálam !Mert ezek külön helyen tartandóak,,,,,,,különben is én vagyok a hibás stb..stb
Régi történet; A Balatonban úszva a vizirendőrök kihuztak a vizből (mert a parttól jelentősen eltávolodtam) s mi volt az első kérdése ? Ellenőrzésre adjam át a személyimet !
Hehe, egy zakopanei panzióban a folyosói lámpát nem infrás, hanem mikrohullámú (radaros) mozgásérzékelő kapcsolta. A szobaajtó műanyag volt, felette ablakkal. Belátott a rusnya féreg a műanyagon, és valahányszor megmozdultam az ágyon, azonnal felkapcsolta a lámpát. Oda se megyek mégegyszer.
Aki tudja, hogy hogyan működik a mozgásérzékelő, annak még a legolcsóbb 1800 forintos mozgáskapcsolók is villámgyorsan kapcsolnak amikor kell és soha nem kapcsolnak, amikor nem kell.
"túl érzékeny volt a rendszer, az utca tuloldalán osonó macskától is felkapcsolt a lámpa."
A mozgáskapcsoló sok helyütt kilát az utcára, ott egész évben ég a kinti villany (kisebb megszakításokkal:)
Plusz ahol állat van, ott azt is figyelembe kel venni.
Ez ellen küzdök én is, valami RFID vagy más megoldás lesz, hogy ne kelljen állandóan tele kezekkel kulcsokat/telefont/garázsnyitót vadászni, táskákat 50x letenni/felvenni.
Az jó ja, mobilról, minden szarral baszakodni az ajtóban, tipikusan szatyor/kulcs kombókkal a kezemben, mikor pont egyszerűsíteni kellene az ilyeneket. Erre képernyő felold, app indít, menükben bóklászik.
Mozgásérzékelős lámpám volt, de ott az a baj hogy kb szembe kell lennem vele, mire felkapcsolódik.
Nem azt írtam, hogy mozgásérzékelős lámpát tegyél fel, hanem azt, hogy mozgásérzékelős kapcsolókkal kapcsold a lámpákat. A két dolog elég messze van egymástól :-))
A jobb mozgásérzékelős kapcsolókon lehet állítani az érzékenységet, meg magát a szenzort is tudod irányítani. Nekem pl. az volt a probléma, hogy először túl érzékeny volt a rendszer, az utca tuloldalán osonó macskától is felkapcsolt a lámpa.
Némi finomhangolással elég jól be lehet állítani a kapcsolókat, szerintem a mozgásérzékeló kapcsoló a legjobb megoldás az ilyen problémákra.
"3....2....1....Jon elek mindjart a mozgaserzekelo elhelyezesi disszertacioval. Keszulj fel, te leszel a hulye :)"
Már majdnem elmagyaráztam neki, hogy hogyan kel úgy elhelyezni a mozgásérzélelőket, hogy a legkisebb mozgásra is felkapcsolódjon a lámpája, de most lebeszéltél róla. Gondolom te akarod elmagyarázni neki a mozgásérzékelők működési elvét.
A három kapcsoló helyére tegyél mozgásérzékelő kapcsolókat és azokra rákötheted a lámpáidat. Van bennük fényérzékelő (csak sötétben dolgoznak) és késleltető is.
Mozgásérzékelős lámpám volt, de ott az a baj hogy kb szembe kell lennem vele, mire felkapcsolódik.
Addig meg átesek a macskán, rálépek a csigára, szóval valami olyan kéne hogy bemegyek, megnyomom (macska miatt nem jó ha folyton felkapcsolódik) aztán mikor beérek a házba leolt magától
Adott egy kertes ház, egy távoli garázs bejáróval. Szeretnék valamilyen módon világítást csinálni.
Létezik olyan vezeték nélküli, lépcsőházi kapcsoló, amit a kert 3 helyszínére ki tudok rakni, és ha megnyomom akkor mondjuk 5 perc múlva lekapcsol automatikusan?
A terasz alatt van egy kb 10 centis hézag, oda szeretnék betenni egymásba kapcsolható kültéri fénycsöveket. Milyen típust ajánlotok?
Minden ötletet köszönök és szívesen veszek. Íme egy elképzelés:
Nyilván nem, mert a MiLight a tápegység és a LED szalag közé kötendő be.
A tápegységet egy sima fali kapcsolóval fogja feszültségmentesíteni.
Mondjuk nem értem, hogy minek feszültségmentesíteni, szerintem a célt (a LED szalag lekapcsolását) eléri azzal is, ha a távvezérlőn megnyomja a kikapcs gombot.
Persze ez nem "elegáns" megoldás, mert a terhelés nélküli, de hálózatra kötött tápegység felvesz valamekkora teljesítményt.
>Igen, mert nyilván igény az, hogy ki is lehessen kapcsolni a szalagot :)
Én úgy szoktam megoldani ezt ill. az egész szalagos világítást, hogy mindig kap egy rendes fali 101-es (fő) kapcsolót és "utána" van a táp + távirányító-s vezérlés. Mivel a legtöbb vezérlő megjegyzi az utolsó állapotát, így a nagymama is fel tudja kapcsolni illetve az eltűnt távirányító sem okoz annyira gondot.
> neki nem elég a 0-10V dimmelés, kell még pluszban egy teljes feszültségmentesítő lekapcsolás is
Igen, mert nyilván igény az, hogy ki is lehessen kapcsolni a szalagot :)
> és csakis kipróbált tuti gyári megoldás a jó
Igen, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mintha nekiállok barkácsolni.
Mindenesetre a gira dimmeres megoldas jó volt, csak sajnos nincs fal, ahova fel lehetne tenni a kapcsolót. De ezzel a Milight vezérlővel simán meg tudom oldani, így a tápnak sem kell dimmeresnek lennie.
Jaja, de a taviranyito elsosorban azert kell, mert kulteri cucc lesz, az elektronikat tudom vizmentes helyre rakni, de a kapcsolo nem orulne a viznek. Illetve ez csak sima feher led szalag lesz, nem színes.
- neki nem elég a 0-10V dimmelés, kell még pluszban egy teljes feszültségmentesítő lekapcsolás is
- és csakis kipróbált tuti gyári megoldás a jó (tehát pl az sem jó neki, ha mondjuk amikor a rádiós dimmer kimenete egy bizonyos feszültség alá csökken, akkor egy relé automatikusan áramtalanítaná a tápegységeket, mert ez már barkácsolás)
Egy lehetőség: szétbontod több részre, pl. 4x 100w/ rész vagy ahogy fizikailag adja magát. 4 db Milight RGB vezérlő, és ezeket 1db Milight távirányítóval vezérled. Külön tápok vagy közös nagy táp.
Koszi, de nem kell hogy potmeter legyen. A tap tud dolgozni 0-10V jellel vagy pwm-el is, szoval valoszinuleg barmilyen led vezerlo jo lehet, csak valami kiprobalt dolgot akarnek venni.
Amit te akarsz, az teljesen speciális. Nem hiszem, hogy lenne ember, aki ezt összerakta (itthoni dolgokból!) rádiós távvezérlővel és ki is próbálta.
Azt előre mondom, hogy nem lesz olcsó, hiszen egy nem is rádiós, hanem csak sima IR távvezérelhető potenciométer távvezérlővel együtt kínából sem egy zacskó mogyoróért vehető meg, amit én vettem, az kb. 8 eFt volt.
ebből is a B verziót (dimmelhető), akkor van valami vezérlő amivel a DIM+/- bemeneteket meg lehet hajtani ?
Arra gondolok, hogy nem led meghajtót építek be, mert sok lesz az amper, combos cucc kellene (cirka 400W 12V-on, 2db táp kell), hanem ilyen tápot rendelek, ehhez csak egy vezérlő kell ami PWM/0-10V/potméter jelleggel tudja dimmelni. A trükk, hogy ki is kell tudni kapcsolni a 230V-ot a vezérlőről, mert a dimmer nem képes teljesen kikapcsolni a fényt. Távirányítós verzió kellene, abból is a rádiós verzió.
Szóval a kérdés az lenne, hogy tud-e valaki ajánlani valami _kipróbált_ vezérlőt, ami itthon beszerezhető.
(kínai linkeket inkább ne, az sem érdekel ha egy zacskó mogyoróért adják a csodaelektronikát :)
Ólomakkuk szulfátmentesítésére két módszer van, mindkettő erős áramimpulzussal szulfátmentesít. Az egyik módszer töltővel működik, pár ezred másodpercre 5-10 amper töltést enged az akkura.
A másik ennek pont a fordítottja, pár ezredmásodpercre 5-10 amperrel megterheli az akkumulátort.
A két módszer hívei ősidők óta hitvitában vannak egymással, ahol lehet, ott becsmérlik a másik módszert, egymást tökkelütött hülyének kiáltják ki (kb. mint mi itt a fórumon :-))
Jaj, ne már a 2020-as modelleknél ezért állt a bál, mert kihagyták a kéziváltót még a Shelby Mustangokból is.
A Charger detto, 2020-tól ehhez is csak automata van, sajnos.
De azért előtte lehet válogatni és 64 pont jó év volt, az első Mustang, a pony car születése, 3 sebességes kézi váltóval ;-) De pl. egy 64-es Corvette kéziváltóval :-)
Szóval, lusta nép, de azért ott is vannak tradíciók, mint a laprugó.
De befejeztem, mert megint beszólnak, hogy Elek itt komoly szakmai munkát végez és szétoffoljuk szegényt.
Én nem akarok ezzel foglalkozni, nekem elég pár dolog, amiről azt hiszem, hogy nemsokára érteni fogok hozzá, de mintha lenne bőven agyag, például, hogy 2-6 MHz közti frekvencia kell...
Nálam a tirisztor környékén nem lenne sem áramkorlátozás, sem feszültségfigyelés, ezeken a rajzokon mindkettő van, ezért nem regeneráltak hatékonyan. Tulajdonképpen minkét áramkör "szegény ember egyszerű akku töltője", amely bizonyos tulajdonságai miatt egy icipicikét képes regenerálásra is. De ezek nem kimondottan regeneráló áramkörök.
Nálam a tirisztor tulajdonképen áramilag "belerúgna" egy rohadt nagyoot az akkuba, majd egy darabig hagyná lehűlni az alkatrészeket, majd megint ismét belerúgna egy bazinagyot, stb.
Feltéve persze, hogy a szulfátmentesítést nem az áram megszakadása idézi elő (amit sehonnan sem lehet megtudni), mert akkor a tirisztor alkalmazása rossz ötlet :)
Ja, '64-bol. Chargert gyorsan megneztem, nincs belole manual valtos.
Nem is tudom, hogy lehet-e az usa-ban uj autoban nem automatat venni. Biztos lehet talalni valamit, de hogy a piaci reszesedese az nagyitoval sem lathato, az hetszentseg ;)
"Az első csoport el fog tűnni az utakról, mihelyt lesz pénze új autóra "
Azért fog eltűnni, mert nem lesz pénze fenntartani a régi kocsit. Magas benzinár, magas kötelező, magas vizsgadíj, magas mindenféle kopasztás, magas alkatrészárak és szervizdíj.
Ha ez a 1-2 négyzetméter egy zárt és jól hőszigetelt helyiség (pl portásfülke), akkor van esélye az alacsony hőmérsékletű fűtőfilmek, egyébként szerintem nincs. Ha nagyon cserélődik a levegő (pl nyitogatják az ajtót), van egy folyamatosan nyitott kisablak (pl újságárus, jegypénztár), ott kár fűtőfilmmel erőlködni, mert a maga 30-35 fokos felületével tol annyi hőt, amennyi oda kellhet. Az meg butaság, hogy annak tudatában költünk fűtőfilmre, hogy önmagában úgyis kevés lesz oda.
Csupasz bőrfelületek és megérintett felültek felfűtése 20-30 fok környékére infravörös sugárzókal. A ruhás ember-felület fűtendősége a ruházattól és a környezeti levegő hőmérsékletétől függ.
A CTEK cuccok állítólag nagyon jók (nekem van LIDL-es töltőm, az is tudja a szulfátmenestős trükköt), de kétlem, hogy átadnák nekem a kutatási eredményeiket :) De az is lehet, hogy ők is csak saccperkábé formálják az áram-impulzusokat és nincs mögötte komoly tudós-munka vagy teszt-sorozat.
Kitaláltam egy rohadt egyszerű töltési módszert (egy trafó és egy tirisztor) és arra lennék kíváncsi, hogy ez menyivel rosszabb, mint a szupertudományos impulzusos töltők. Mert lehet, hogy maga a szulfátmentesítő trükk rohadt egyszerű, csak a gyártók parasztvakítják a népet a különböző csodagörbéikkel, hogy az ő terméküket vásárolja meg a balek.
"az a tapasztalat hogy egyre kevésbé rossz a helyzet,"
A szembe vakítók egyik fele a csóró házibarkácsolók, akik ezer éves autóik elgyengült világítását próbálják még néhány évvel meghosszabbítani, lehetőleg nulla forintos (házilagos) világítás felújítással.
A másik fele viszont azért állítja magasra a lámpáit, mert ő úgy messzebbre lát éjszaka, "én vagyok sz istenkirály, mindenki más le van szarva", tehát a szembe jövők őtőle akár meg is vakulhatnak (belemehetnek az árokba, meg is dögölgetnek, úgysem bizonyítja rájuk senki).
Az első csoport el fog tűnni az utakról, mihelyt lesz pénze új autóra (a magyar átlagbérek elkezdenek közelíteni a nyugatiakhoz), a bunkókat viszont csak pofán vágással lehetséges nevelni, ebben szeretnék számítani a hatóságok közreműködésére. Az ha cserébe én is a szemébe reflektorozok, az jóleső érzés lenne (tettem valamit az emberiségért), de ugyanolyan balesetveszélyes számára, mint amit ő csinál velem.
Egy magar fejlesztésű gépről olvastam pár sort az interneten és egy képet is láttam róla valahol (most persze nem találom), az alapján készülhetett akár a 80-as években is :) kb 40 centi maga, 20 centi széles, talán nulla műszer, 2-3 kapcsoló. Talán még ma is használják szervizekben, céges teherautó garázsokban.
Az impulzusos aksi töltés pozitív tulajdonságait régóta alkalmazom, de sehol a világon nincs semmi információ a dolog pontos működéséről (fizika/kémia) vagy az optimális áramformáról. Úgy látszik, hogy minden gyártó csak vakon tapogatózik félsikert könnyű elérni aztán gyorsan mehet sorozatgyártásba.
Arra gondoltam, hogy aki azt kifejlesztette, az talán kipróbálta száz különböző beállításban és tudna mesélni a zsákutcákról. Persze az is lehet, hog ez a régi töltő impulzusos rendszere is csak "saccperkábé" alapon készült, olyat nem nehéz csinálni, nekem már többször is sikerült :)
Igen, én már élőben is láttam, a kuplungtól balra van a kézifék pedál formájában, és a kormány alatt egy karocska, amivel ki tudod oldani. Talán alfa rómeó egyterűben láttam?
Amcsiban baloldalon van egy 4. pedál amire rálépnek. Bobby Ewingnál sokat lehetett látni. Mindig kiszálláskor taposták be, jellegzetesen ugrik-áll meg olyankor a kocsi. De ott már a biztiöv is hülyebiztos volt, egy sínen csúszkált előre-hátra.
(Halálom amikor a sofőr nem köti be induláskor, mondván siet, aztán persze csilingel, majd menet közben szewrencsétlenkedeve köti be. - Épp ezért addig mindig nyitva hagyom az ajtót amíg be nem köti magát. Bevált!!!)
Akkor mire? Én is csak akkor használom ha szükséges. Pl. ha nem akarom hogy az autó hintázzon ide oda az útburkolat hibájából. Vagy emelkedőn,ill lejtőn.
Használhatnám helyette a pedált is de mégsem. mert ha engem zavar,gondolom mást is zavarna az én féklámpám.Akár másfél percig. Ennyi.
Egyébként rögzítő fék a neve,függetlenül attól hogy a motor jár vagy sem.
Nem tudom, de mi is bedőltünk ennek a csodának. Forex-es van, úgy 15 éve. Azon kívül hogy megdöglött párszor, félvezetők és egyszer trafó is sült el benne nem sok hasznot hozott.
Szulfátos, sokat állt autó, teherautó, vonat munka akksikat (ugyanaz mint a targonca) próbáltunk vele, amiket szépen forralgat de eredménye nem sok lett.
Az első marhát szénné büntették. Meg a másodikat is. Meg az utána következő x+1db-ot is.
Nem tudom milyen marhaföldeken jársz, elég sokat vezetek este is, az a tapasztalat hogy egyre kevésbé rossz a helyzet, főleg mióta kritikusnál nagyobb számú autóban _nem_ lehet állítani a lámpa magasságot.
Az enyém ledes, nem mátrixos, viszont egészen széles tartományban tudja 2D-ben mozgatni, illetve a fókuszt is tudja állítani. Marhajó cucc, persze a mátrixosak jobbak.
Az a fránya kézifék! Ha süllyesztett,letörhet a műköröm,meg úgy is tele van pakolva a környéke nélkülözhetetlen kacattal,hozzá sem férni. Na meg félő hogy ha felhúzzák a kart, a bowden úgy marad a rozsdától,akkor bizony lehorgonyozunk...
Persze mert kényelmesebb a topánkát az egyik pedálról a másikra rakni. Az ülés melletti kart nem dísznek találták ki. Nem is kell teljesen felhúzni mint parkoláskor vagy lejtőn,elég lehet ha az első kattig emeled.
"Esténként a piros lámpánál 10-ből 8 biztosan nyomja a fékpedált."
Ez valóban kellemetlen, de nem okoz életveszélyt, mint a szemedbe vakítók.
Gyakran előfordul, hogy a lámpánál LÁTSZÓLAG teljesen vízszintes úton álló autó elkezd lassan gurulni valamerre. Velem is előfordult, hogy a mögöttem álló rám dudált, hogy lépjek rá a fékre, mert nagyon lassan hátrafelé kezdett gurulni az autóm, miközben a lámpára koncentráltam. Azóta én is "állok a féken".
"De sok marha berakta... az se számított nekik, hogy nem lehetett soha tisztességesen beállítani a lámpabúra fókuszpontjába."
Ha az első marhát szénné büntették volna, akkor már a második marha sem vette volna meg azt a szart. De megúszta és máig minden nap megússza, ezért ma már tízezer marha használja és minden nappal több.
Ma már anyira magas a marha-sűrűség, hogy lakott területen kívül, sötétedés után, ha nagy a szembejövő forgalom, akkor az út felét gyakorlatilag vakon teszed meg :) csak azért nem gázolod el az arra járó bicikliseket és gyalogosokat, mert az előtted haladó már megtette helyetted.
"Több lett az SUV is, amik magas építésűek, és a lámpa is magasan van. "
Hiába magas az autód, a lámpa nem lehet bizonyos magasságnál feljebb. Tehát az, hogy valakinek 4 méter magas kamionja van, az nem lehet jogalap a vakításra.
"És ez nagyban köszönhető ezeknek az újfajta, mindenféle világító eszközöknek. "
Bármilyen alakú, kialakítású, elhelyezésű és akármilyen elven működő lámpából lehet olyat csinálni, amely nem vakítja el a szembe jövőket. És valószínnek tartom, hogy a gyárból kijövő új autók be is tartják ezeket a szabályokat.
A gond az autók gazdáival van, akik a tompított lámpákat felfelé állítgatják (akár új autón is), hogy messzebbre világítson, meg akik nem EU szabványos kínai szarokat tesznek fel. És persze a "leszarom" hatóságokkal, akik közlekedni engedik a műszakilag veszélyes járműveket, akik szó nélkül hagyják közlekedni a folyamatosan életveszélyt okozókat.
Én aktívan javítottam baka koromban (az említett években ) az akkumulátorokat . Nem árokba öntöttük a savat , hanem neutralizálóba . Nagyon jó kereseti lehetöség volt , mivel annak idején hiánycikk volt az autóakku.:-) Tisztek jöttek javíttatni a sajátjaikat . Én szerettem csinálni , mert 12 óra szolgálat , aztán újabb szolgálatig pihenö , hárman cserélkeztünk . Modern töltöink voltak , teszter , szellöztetés , minden kötelezö munkaeszköz . Havonta 3 napos eltávozás , stb .
Én 72-ben tanultam akkut javítani. Pont ugyanolyan komolyságú volt a munkavédelem. Azt nem tudom, azok hol vannak, akik sűrűn csináltak ilyent, én a képzés után hálistennek legfeljebb a megrágódott kivezető bunkó feltöltését csináltam kétszer-háromszor. De az elektrolit cserénél az akkut nyilván csak fejrefordítottuk a műhely melletti árok partján.
Mivel ez a katonaságnál volt, és mivel elvileg cukorkát kellett volna kapnunk, hogy azt szopogassuk az akkus munkák közben, ezért heti egyszer kaptunk három Sport szeletet. :D
Szóval ezelőtt 50 évvel itt is tiszta Pakisztán volt. :D
Talán mert lehetne a szabályt úgy is megírni, hogy az úttestől 0,5-0,6 méter között kell lennie közúti forgalomban elöl és hátul is. Akkor úgy is csinálnák meg.
Egyetértek. Ezek szerint nem én vagyok a haklis, hanem valóban zavaró. Én nem is nyomom, inkább a kéziféket használom, ha tudom, hogy hosszú lesz a váltás.
Az a csúcs, amikor a sorompónál végig nyomja a hülyéje....
KÖHÉM 6 (3) A tompított fényszóró átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében - ha a jármű szerkezeti kialakítása ezt szükségessé teszi - a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méter távolságra lehet.
Nem értem, tényleg nem értem miért nincs a világítás elhelyezésére fix előírás. Roppant egyszerű okból kellene. Ha látsz egy fénypontot, akkor abból lehet érezni milyen messza van akár előtted, akár mögötted van. Namármost, ha ezt felkúrják magasra, akkor azt hiszed, hogy messzebb van! Továbbá ha magasabban van, akkor más szemét kiveri, nem csak autóstét, hanem motorosét, gyalogosét is. Az oldalra felhúzott hátsó lámpákkal is pont ez a baj. Ha kb egy magasságban lenne akkor mindenkinek ráállna a szeme, de nem, fel kell kúrni, hogy a mögötte levőnek bassza ki a piros a retináját, mert az automata váltós szarban nyomni kell a féket. Ettől aztán nem fog a kocsi mellett sem ellátni, mert az erős fény be fog zavarni. Ja a legújabb fasság azok a mozgó ledszaros villogók. Nem, nem jobb, sokkla szarabb. De nem bírják ki a marketingfasság nélkül, direkt ilyen figyelemelvonós gecire csinálják.
De tudod hol van a galiba ? Egyszerü a dolog . Mindenre megvan írva az elméleti elöírás . Csak az a baj , hogy a sztrádán például nem 2 másodpercnyi távolságra haladnak az autók . Így normális , hogy a mögéd beálló SUV lámpája hiába van gyárilag tökéletesen az elöírásnak beállítva , ha a két kocsi közti távolság nagyon kicsi , így a SUV lámpái zavaróak a tükörböl visszaverödö fény végett . A normál közúton szembe haladó SUV ugyan ebböl az okból lehet zavaró , ha közelebb ér hozzád szembejövet .
Ma már a műszerfalon állíthatóak a fényszórók magassága. Ezzel is el lehet rontani a beállítást. Vagy csak egyszerűen nem foglalkozik vele, miután megpakolta a csomagtartóját. De azért általában nem erről van szó.
Nem a kocsi magasságán és típusán múlik , hogy hova világít . Az elöírás amit a közúti közlekedés szabályai írnak elö , azt kell betartani ! Abban meg van adva , hogy a tompított fény meddig világítson el és milyen távolságig juthat el a fénye legtávolabb . Csak az a baj , hogy a gyártók ezt nem veszik komolyan . :-(
Vegyes a kép. Sok új autón, amit tuti nem piszkáltak, zavaró a LED-es tompított, sokon fel se tűnik. Több lett az SUV is, amik magas építésűek, és a lámpa is magasan van.
Olvass autós és egyéb csoportokat, ahol meg ezen dühöngenek, hogy bezzeg a rendőrállam meg ilyenek miatt basztatnak és mit képzel magáról, mikor az XY politikus meg nagyban lop... Általánosságban ez a duma, akármi is lesz, nem az, hogy jajj beszoptam, elbasztam, hülye vótam.
Ezzel egyáltalán nem fogalakoznak, különben nem lenne ennyi vakító közlekedő az utakon. Önmagukkal vannak elfoglalva, hogy miért működnek engedély nélkül.
Egyetértek! Sajnos ma ott tartunk, hogy teljes a káosz a gépkocsik világítása terén! tapasztalatom szerint minden 5. gépkocsinak vakít a tompitott fényszórója, ami túl azon, hogy kellemetlen, még veszélyes is. És ez nagyban köszönhető ezeknek az újfajta, mindenféle világító eszközöknek.
"A rendőrség vajon miért nem bünteti a vakító lámpákkal közlekedőket?"
Szokták ellenőrizni, csak akkor az ilyen Elek-féle majomarcok még a villanyos csoport nem ehhez témához való kérdéskörei alá is odaszúrják, hogy mer' a zállam, a korrupció, a rendőrállam, az izé, meg az hozé politikai egyéb vonal, aminek köze nincs hozzá, csak fröcsögünk valami fasságot.
"az esetek jellemző többségében nem az a cél, hogy koncentráltan telibebasszunk egy felületet fénnyel, hanem szórt fényt kellene készíteni."
Összekevered a munkafelület megvilágításának jellegét a világítás (fényforrás) fajtájával.
A munkafelületen árnyékmentes megvilágításnak kell lennie, amit meg lehet valósítani
- szórt fénnyel (világos színű matt fényvisszaverő felületek)
- vagy több direktben világító fényforrással.
Amikor a világítás visszaverődésből érkezik (szórt fény) az rettenetesen energiapazarló , mert ugyanakkora munkafelületi fényerő eléréséhez sokszorta több wattra van szükség. Jó példa erre amikor a mennyezet szélén rejtett csatornában körbefutó led sor ugyanannyi felületi fényerő eléréséhez akár tízszer annyi wattot is fogyaszt, mintha helyette a plafonról közvetlenül lefelé világítana néhány lámpa. Tized annyi wattból, mert egy ugyanolyan fényerejű és ugyanúgy árnyékmentes megvilágítást NEM szórt (visszavert) fénnyel, hanem diterkt fénnyel valósítottuk meg (az asztal felületét koncentráltan telib@stztuk fénnyel néhány irányból :).
Ahol nagyon fontos az energia hatékonyság oda a szórt fényű munkafelület megvilágítás nem jó.
"A kocsikban az a szar menetfény is pontszerű, jól kibassza a szembejövő szemét. A xenonok is, a ledes fényszórók is. A műanyagbúrások elkopnak és szórják mindenfelé"
A lámpa mérete alakja nem számít, egyik sem világít a szemedbe erősen, ha mindenki betartják a szabályokat. Nem a lámpákkal van baj, hanem az emberekkel. Ha egy autó lámpa műszakilag megfelelő, jól van beállítva és nem bunkó a gazdája, akkor csak a legritkább esetben (pl dombtetőn, vagy paraszt parkoláskor) zavarja a szembe jövőket.
- a régi kopott plexi búra valóban vakít,
- plusz rohadt sokan készakarva jó magasra állítják a lámpáikat, leszarva, hogy ezzel akár életveszélyt is okozhatna,
- plusz ott vannak azok, akik jó látási körülmények között is vakító ködlámpával járnak.
A rendőrség vajon miért nem bünteti a vakító lámpákkal közlekedőket? Ki tudja évente hány közúti baleset történik vétlen, néhány másodpercre evakított sofőrök miatt? Meddig tartana olyan traffipaxot csinálni, ami lámpa fényerőt mér és naponta kioszt ezer büntetést? (vagy pl automatikusan érvényteleníti az autó műszaki vizsgáját)
A spektrum a látható tartomány és LED meg miazmás erősen homályzónásan üti egymást, de persze úgyis igazad lesz is. Aztán jön a visszavert fény, amit látsz is, többnyire azzal szoktak szopolni.
Elek b+ az esetek jellemző többségében nem az a cél, hogy koncentráltan telibebasszunk egy felületet fénnyel, hanem szórt fényt kellene készíteni. Ezt a klasszik ledek szarul csinálják, de nem ezt sugalmazzák magukról és nem is ez van rájuk írva. Egy klasszik led és egy filament led alatt óriási a különbség ha csak az árnyékokat nézed. Ha lehetne kapni normális 60W-os izzót is (újat) pl. az obiban ugyanazon a soron, akkor össze tudnád hasonlítani. (Nem, nem a webáruházas rázásállód, vagy a cska nálad kapható katonai izzót.)
A kocsikban az a szar menetfény is pontszerű, jól kibassza a szembejövő szemét. A xenonok is, a ledes fényszórók is. A műanyagbúrások elkopnak és szórják mindenfelé, csak nem előre. A régi üvegbúrás, nagy felületen sugárzó lámpák már nem tetszettek a marketingeseknek...
"Az intenzitásnak semmi köze nincs a koncentráltsághoz"
Szerintem meg van. A lámpa körül a különböző irányokban mérhető fényerősség intenzitása attól is függ, hogy a kibocsátott fény mennyire koncentrált.
A spektrumot meg ne rángasd ide, mert mellékvágány. Egy megvilágításról szóló elméleti vita csak akkor lehet tiszta, áttekinthető, ha az összes szóban forgó izó azonos hullámhosszon sugároz, a látható tartományban.
De nem mindig muszáj a lámpában mindig tükröző felületeket alkalmazni, ha hatékonyabban szeretnénk megvilágítani valamit: ha egy átlagos led izzóról letépjük az opál búrát, akkor az eredmény többnyire egy kb 100-110 fokos szögben világtó izzó lesz. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a led izzó ebben az irányban akár 4-5-ször erősebben világít egy pont ugyanannyi lumen-számú, de gömb karakterisztikájú (pl filament led) izzó.
Tehát ugyanannak a felületnek ugyanolyan fényerejű megvilágítása:
- vagy 15 watt led izzó letépett búrával (az izzó tengelye a felület közepére mutasson)
- vagy 30-60 watt filament led izzó mögötte parabola tükörreel,
- vagy 150-300 watt filament led izzó akármilyen lámpatestben.
> elég intenzív fény lesz lézer technika nélkül is
Az intenzitásnak semmi köze nincs a koncentráltsághoz, sem ahhoz hogy milyen szűk vagy széles spektrumban sugároz. Kevered a gizikét a gőzekével újfent.
Csak a gázlézerek működnek így. A korszerű félvezetősök sugárforrása - természetesen az emittáló anyagra jellemző hullámhosszon - nagyjából úgy működik mint egy LED. Ahhoz, hogy csak egy irányba sugározzon a fényt előbb fókuszálni, bizonyos típusoknál még kollimálni is kell.
"legjobbak a saját tervezésű/gyártású lámpatestek (a gyári lámpák még csak meg sem közelítik),"
Na, n+1 amiben nyilván jobban vagy, mint azok akik ezer éve ezen mozgolódnak. Nekem van egy haverom, aki lámpát tervezett, de eléggé speciális és még így is combos az árfekvése.
Ennek két oka lehet, amiely két okot nagyon nem szabad összekeverni:
1: az izzó fényereje VALÓBAN nem annyi lumen, mint amennyi rá van írva, tehát az izzót egy gömb alakú csodaműszer közepére téve sem a gyár által megadott fényerőt mérnénk
2: mivel az izzók a különböző irányokban különböző fényerősséggel világítanak, ezért lehet, hogy abból az irányból, ahonnan éppen mi nézzük, abból az irányból az egyik izzó fényét látjuk erősebbnek, de egy másik irányból talán a másik fényét látnánk erősebbnek.
Szerintem nem azt kell nézni, hogy egy izzó hány lumen fényt bocsát ki egy izzó összesen a világ összes irányába, vagy akol éppen állunk, onnan nézve melyik erősebb, hanem azt kell figyelembe venni, hogy mennyi fényt sugároz abba az irányba, amire nekünk szükség lesz a beépítés helyén / irányában, sőt ismerni kell a lámpatest kialakítását (fényt tükröző/szóró/elnyelő felületek elhelyezkedése) már azelőtt, hogy odaállsz a bótban a polc elé izzót választani.
Nekem pl munkahely megvilágítás kialakítása esetén szokásom letépni a led izzók opál búráját, mert egy rakás fényt szórnak nem kívánt / nem hasznos irányokba (pazarolják a lumentl). Ugyanezen okból kerülöm az opál lámpabúrákat is. A kristály búrák még rosszabbak: egyenetlen felületi negvilágítást csinálnak.
(munkafelület megvilágításra legjobbak a saját tervezésű/gyártású lámpatestek (a gyári lámpák még csak meg sem közelítik), sajnos azokat csak kevesen tudják megfizetni, ráadásul az olcsóbbak még baromi rondák is :)
A gond ott van, hogy nem kóser a ledlámpákon levő tájékoztatás. Fényerőt, teljesítményt írnak, de a különféle lámpáké NEM hasonlítható össze, miközben egy polcon, egymás mellett gyakorlatilag egymás váltóinak megfelelően reklámozzák. Nem, nem az. Laikus pedig nem tudja eldönteni, hogy mi lehet a legjobb. A 60w-ossal "azonos" behazudó, vagy a 100 w-ossal azonosat behazudó, és hideg vagy meleg fényű? ezek már nem 2 fillérbe kerülnek.
Az emberi szem csak egy bizonyos irányból látja az izzó fényerejét és az előtted lévő asztalt csak az izzóból pont abba az irányba induló fénysugarak világítják meg. Az izzóból az összes többi irányba elinduló fény számodra elveszett.
Egy gömb irányban egyenletesen sugártó izzó bármelyik kiválasztott irányba sokkal gyengébben sugároz, mint egy olyan izzó, amely a PONT UGANANNYI fénymennyiségét nem minden irányba egyenletesen elosztva, hanem a pont a kiválasztott irányba koncentráltan sugároz.
Másképpen fogalmazva: két ugyanannyi lumen fénykibocsátású izzó közül az egyik a másiknál akár százszor nagyobb fényerővel is is megvilágíthat egy kiválasztott pontot, ha az izzó fénye nem szóródik minden irányba, hanem koncentrálva van (tükörrel/lencsével).
"Az 1920 körüli 21 és 40 gyertyafényes izzót , hogyan lehet ma meghatározni?"
1 watt hagyományos izzó fényerő megfelel 1,2 "szabvány" gyertya (1,2 candela = 1,2 cd) fényerejének. Létezik erre pontosabb átszámítási képlet, is, de nem hivatalos felhasználásra ez is elegendő: pl a 40 gyertyás izzó valójában kb 34 wattos izzó volt.
"Avagy nem a ráírt lumen adat a hibás. Hanem a felhasználó nem gondolta végig a műszaki eltérés hatását a megvílágításra az adott helyen."
Lófaszt. Direkt átbaszósan van ráírva. Mindkettő mellé odanyomják, hogy hány wattos izzószálassal tekinthető egyenértékűnek. Hát nem. Ráadásulo ha több márkát összehasonlítasz, össze vissza jönnek ki ezek.
Ez nem méri a fényáramot. Ott van a szövegben, hogy "közvetett módon".
Itt van amúgy a fizikai alapja:
Az Ulbricht-gömbbel való mérés azon az itt csak bizonyítás nélkül közölt tételen alapszik, hogy a vizsgált F fényforrást magában foglaló nagy, belül mattfehér bevonattal ellátott gömbnek egy olyan felületdarabja, amelyet F közvetlen fényétől a kis fehér ernyő eltakar, a fényforrás teljes fényáramával arányos fénysűrűségű (a sokszoros diffúz visszaverődés folytán). Ha tehát a kis felület fénysűrűségét megmérjük, akkor ebből a gömbnek egy ismert teljes fényáramú lámpával való hitelesítése után a keresett Φ0 fényáramot vagy az I0 = Φ0/4π közepes fényerősséget meghatározhatjuk.
Más kérdés, hogy MEKKORA tér részt világítasz meg vele.
A filament nyilván kevésbe világít maga alá...hisz gömbszerűen világít. Cserébe világosabb lesz a plafon és a bútorok teteje :-)
A nem filament a gömb helyett pl. csak 180 fokos világítású, nanáhogy jobban világít maga alá. Cserébe árnyékos-sötét lesz a plafon.
Az is belátható, hogy a fentiek okán a filament esetén jóval több lumen kell, mint a 180 fokosból. HA ugyanoda kerülnek és alatta kb. azonos megvilágítás elérése a cél.
Ezzel a mellékhatással számolni kell.
Avagy nem a ráírt lumen adat a hibás. Hanem a felhasználó nem gondolta végig a műszaki eltérés hatását a megvílágításra az adott helyen.
lumen = az összes fénymennyiség, ami a fényforrásból ered
800 lumen van ráírva a sima műanyagbúrás ledre, és 800 az üvegbúrás filament ledre is.
Csakhogy a sima led maga elé bassza az össeset, a filament és a sima izzószálas pedig meg maga köré.
A statisztikai összegzés simán lehet mindegyiknél ugyanaz, kurva nagy betűvel rá is lehet írni a dobozra, de az alatta levő megvilágított felületen mért fény (a fényeloszlás) baszottul nem ugyanolyan.
Aztán még ott van a különböző színhőmérséklet is... (550nm-től eltérő hullámhosszak, ami ahogy esik úgy puffan szokott lenni különböző márkaneveknél)
Egyszer Newtont bíróság elé vitték. Az ítélethozatalkor rajzolt egy méterszer méteres négyzetet maga köré, és így Pascalt büntették meg, mert ő egy Newton volt egy négyzetméteren.
Mi van dobozra írva, lumen vagy lux ? Szerintem lumen és az igaz is.
A lux meg egy teljesen más tészta.
A bácsinak meg fogalma se nagyon van a világítástechnikáról... A lux az ugye a lumen/négyzetméter, a megvilágítás mértékegysége. Ez mérhető is. Tessék már mutatni egy lumen-mérőt!
Én 2012 óta mindegyik "izzómra" ráírom alkesz filccel a betekerés dátumát.
Volt pár éve nekem is egy Aldis vacak szériám ami fél éven belül megdöglött, vittem is vissza. Kicserélték.
Bár a filament nekem jobban tetszik, egyelőre nálam az IKEA-ból valók tűnnek megbízhatónak.
Illetve pár hónapja cseréltem 2db 2013/4-ből való filamentet ami nem döglött meg, de fényerejének több mint felét elvesztette. Másik mellette lévővel összehasonlítva.
Csak kellene egy tisztességes összehasonlítást végezni, hogy mondjuk a 60W-os izzószál melyik filamentnek felel meg. Mind szín, mind fényerő tekintetében, mert a dobozra írtak alapján nem.
És nem a sima ledekkel kell összemérni, mert azok csak 1 irányba basszák a fényt, azon túl kalap szarok.Nem valók a klasszik izzólámpák helyére.
A filament lámpákban nekem az is szimpatikus, hogy a hagyományos burát, és lampafejet is használhatják hozzá a gyártók, és így továbbra is használhatók a régi világító testekben, csillárokban.
Újabban az opál üvegbúrás Osram filamenteket szoktam venni, az közelíti meg a legjobban az izzószálas lámpákat, a régi búrákhoz az a legjobb. Főleg áttetsző búráknál orbitális a különbség. A sima led alatt éles az árnyék, az opál filament alatt nem! Ezerszer kellemesebb, mert oldalra világít. Viszont mindig erősebb kell bele, nem szabad a sima leddel 1:1-ben összehasonlítani, hiába van azonos érték ráírva - az nem annyi lesz a gyakorlatban.
Cégeknél azért szoktuk látni a pillanatnyi áramszüneteket, de ezért most ebbe az irányba (mellékvágányra) próbálod terelni a dolgot, hogy nem is olyan volt a gép, nem volt elég alacsony fogyazstású és Neked olyan szoper Enermax tápod van, ami másnak szinte kizárt, így a pontos körülményeket nem tudja megismételni. Mert aztán ez Enermaxnál és a lehetetlen méretű pufferkondinál tartottunk, igaz ott meg már 2 másodpercet emlegettél.
"Mindenesetre várom elektől a 120FPS-es videót, ahogy 500ms alatt átdugja a másik konnektorba a desktop gépet...."
Te annyira rá vagy görbülve erre az 500 milliszekundumra, hogy szerintem te is kipróbáltad az általam említett "menet közben kihúzom-bedugom és a gép nmégsem áll le" dolgot és nagy megdöbbenésedre neked is működött, viszont a szomszédos dugaljba nem vagy képes átdugni 780 milliszekundumnál gyorsabban, ezért most ebbe az irányba (mellékvágányra) próbálod terelni a dolgot (szerinted hazudtam 3 tized másodpercet), nehogy a dolog arról szóljon, hogy, hogy valóban igazam van és tényleg meg lehet csinálni "menet közben kihúzom-bedugom és a gép mégsem áll le" trükköt :)
Mindig bele kell kavarnod ilyen mellékszálat, miközben a fogyasztóvédelem pont jól bír működni.
És még témába is vág, van melójuk gazdagon ennyi cuccal, de gondolom kimagyarázod, hogy ez biztos csak azért akadt fenn a rostán, mert nem adott kenőpénzt: https://www.nfh.hu/node/37015 És persze 12 egy tucat.
Ha már rs232, egy érdekes feladat: faxot küldeni egy távoli analóg faxkészülékre, korszerű laptopról, optikai szál végén lógó modem analóg telefon portjának segítségével :)
"Egymás után égnek ki a foglalatba csavarható ledes égőim. "
Egyes gyártók eleve rövid élettartamra méretezik a led izzóikat (túlfeszítik), erre még rátehet egy lapáttal a hanyag gyártás. Amikor Magarországon megjelent az EMOS, vettem 5 izzót, ebből 4 egy éven belül megdöglött, volt, amelyik nem érte meg a 40 üzemórás élettartamot sem (hivatalosan 30.0000 órás izzókról van szó), annyira ki volt spórolva belőlük a hűtés hőátadó pasztája.
Az újabb EMOS izzó széria egyelőre megbízhatóbbnak tűnik.
Sajnos a fogyasztóvédelemből a politikusok csak igen kevés korrupciós pénzt tudnak zsebre tenni, ezért a politikusok szerint nem fejlesztendő terület. Amíg ez megváltozik, addig ha nem akarsz szar temékbe belefutni, akkor rá vagy szorulva az effajta szakmai fórumokra.
Lifelájt legolcsóbb szar és még vibrál is. Tanyán vettem valami csoda Stech "márka"jelzésest, azok is kb. 1-2ezer órákat tudtak és kész, sorban pukkanak el. Ez ilyen ja. Ha meg olcsó GU10es akkor annak a tápja szinte semmi.
Van egy ősrégi neon almatúrám. (3csöves) Szeretném feltenni a pincébe, de ebbe minden csak kék kábellel van húzva. Még a simovill gyártotta Simontornyán, valószínű a mult századba.
Ezt a típust vettem. Tökéletesen működik. A külső egységbe nem kell elem, nem kell vezeték a csengő részhez, a csengőt közvetlenül egy konnektorba kell bedugni. Lehet rajta hangerőt állítani, meg dallamot is lehet cserélni.
Nekem valami legolcsóbb elemmel is megy évek óta, itt listából max a buknóállóság lehet kérdéses, legtöbb az esőt is bírja, de semeddig sem tart védett helyre tenni. Főleg ha egyáltalán kültér. Vettem pár kínai konnektorba dugósat, egész jól elvannak. Átlag sarki csengővel nem is értik hogy csatornát kellene konfigurálni, aztán ha faluban mindenki megveszi ugyanazt a sarki modellt, az nem az igazi.
De vannak olyanok is, amelyiknek még a nyomógombjába sem kell elem, a rádió impulzus elküldéséhez szükséges energiát a becsengető (postás) izomzatából nyeri:
Ha a tűzoltók megérkezésekor az égő ház udvarán ott ordít egy ismert piromániás kezében egy füstölgő lángszóróval, akkor is elektromos tűz lesz megállapítva.
Kiszállás, munkaidő, rezsiidő ... ~2 óra elmegy rá és némi anyag.
Nos, ez 10-15 eFt manapság vagy még több, ha gyorsan kell.
---
Általában a szaki egy munkanapra (ami 5-6 hasznos munkaóra) >> 50 eFt "hasznot" vár el alsóhangon. Ebből érdemes kiindulni, mégha akadnak is olcsóbbak néha vidéken.
Nálunk a szerelés része sokkal egyszerűbb volt, ugyanis vettem kínából vezetéknélküli csengőt. Azt a fajtát vettem, aminek a nyomógombos részébe nem kell elem, a csengős részét meg a konnektorba kell dugni. Örök élet meg egy nap (ha megoldod, hogy a külső részt ne lehessen lelopni).
Áh, a csengőt a ház sarkára kettőhetven magasra kell rakni, és csak a madzagot kell kivinni a kapuhoz. Sőt, a hátsó kapuhoz is, így egy vezetéken meg lehet oldani, hogy két kaputól is lehessen csengetni :D
Ennyire nem kell bonyolítani, mert kibe kapcsolható :-P Leveszem, képernyőmentés, rábökök visszarakom a mínuszt és verhetem a nyálam az 1 másodperccel ezelőtti állapottal.
"Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő, a handlé, a szódás és a képkereskedő, a házmester, a fia és a kéményseprő."
"A 80- as évek közepén a MOM rezsi raktára is egy hibás armatura miatt égett le,"
És a szakértő egy több ezer köbméternyi egybeolvadt, szénné égett hamukupacban utólag meg tudta mondni, hogy "ez a fénycső fojtó okozta a tüzet".... teljesen hihetők ezek az újsághírek :)
Az is lehet, hogy az "elelektromos tüzek" 90 százaléka valójában nem is elektromos, csak az összes többi szakma képviselője már odaadta a kenőpénzt a szakértőnek és a villanyszerelő érkezett utoljára :)
A vándorgyűlésen a két előadás egyike arról szólt, hogy az armatúra túlmelegszik a fojtók miatt, a másik meg arról, hogy a kondenzátor bizonyosnál nagyobb veszteségi tényező esetén megfut. Az előadókból az egyik egy tervezőmérnök volt, a másik egy egyetemi adjunktus. Részletes számításokkal. A kondenzátoros előadó úgy kezdte, hogy egy cégnél volt, mikor két szobával arrébb felrobbant egy kondér, és rögtön odament, felállt az asztalra, levette a búrát, és a fojtó csak szobameleg volt. Fura volt a kettőt ugyanazon délelőtt hallgatni. :D
"Csak azt nem akarom hogy x üzemóra után durrogjanak elfele, testzárlatosak legyenek"
Működik a fénycső fázisjavító kondenzátor nélkül is ;) Ha nem nagy darabsámról van szó és valóban csak átmeneti megoldás, akkor akár ki is iktathatod azokat a kondenzátorokat, az áramszolgáltató ezért ég még nem fog téged agyonlőni (talán :)
A 80- as évek közepén a MOM rezsi raktára is egy hibás armatura miatt égett le, bár a hiba okát lehet, hogy nem a kondi, hanem a fojtó előtét okozhatta.
Akkora volt a tűz, hogy a szemközti irodaépület ablakai betörtek, az eresz csatornák elolvadtak.
Sima egyszerű kapucsengőről, vagy bejárati ajtó távnyitóval egybeépített panelházas rendszerről van szó?
Az utóbbit nálunk a társasház műszaki alvállalkozója sem tudja hosszabb távra üzembiztossá tenni, az egész rendszert kellene kicserélni tokkal-vonóval :-(
Mennyire jellemző ez hogy a régi kondik az armatúrákban kifüstölnek?
A nyolcvanasokban annyira, hogy külön volt levele a tűzoltóságnak bizonyos kondérokkal kapcsolatban, és egyik évben a MEE éves vándorgyűlésén két előadás is foglalkozott az armatúra tüzek okaival.
Köszi a válaszokat mindenkinek fi relé és társai ügyben. Bekötöm úgy ahogy mondtátok aztán majd meglátom mit csinál. Sokat tanultam ez ügyben. Elolvasom a linkeket amit megadtatok. Más a villanyszerelés, mint az elektrotechnikusság.
Semmi ráköltés, görcsölés nem lesz. Betápot helyreállítani, felkapcsolni, ennyi a terv. Annyi jóeséllyel világít ennyi év után is hogy a kőművesnek elég legyen. Csak azt nem akarom hogy x üzemóra után durrogjanak elfele, testzárlatosak legyenek. De a fojtó miatt mind zárlatot fog mutatni multiméteren nem?
"Több mint 40-50 éves, megázott fénycsőarmatúrákat (persze már száraz) érdemes beüzemelni ideiglenesen egy épületben felújítás erejéig? "
Ráfordított idő (és anyag), tehát forintok kérdése. Ha biztonságos és öt perc munka és nulla anyagköltség, akkor igen. Ha néhány hét üzemelés kedvéért mindegyikkel görcsölni kell egy órát, plusz venni kell bele új fénycsöveket/gyújtókat, akkor nem biztos.
Egy szakember általi kábelezés szemrevételezés és egy érintésvédelmi mérés mindenképpen kellene. Láttam már acél drótkötélre rögzített régi fénycső armatúrákat, ahol az összes armatúra testén (és persze a drótkötélen) kinn volt a fázis. De nem csak amolyan kóbor fáziska, amit csak a fáziskereső mutat ki, hanem jó minőségű, terhelhető fázis volt :) állítólag egy festő vette észre a létráján állva. hogy a drótkötelet nem egészséges megérinteni.
Azon a képen egy 680 és egy 470 mikrós kondi van. Eltérő kapacitások soros kapcsolásának puffer kondi esetén nincs értelme.
A nagyon magas a feszültség miatt valóban szokás kondikat sorba kötni, de két 420 voltos kondenzátor együtt már 840V lenne, aminek nincs értelme ott, ahol soha nem fog előfordulni kb 360V-nál nagyobb feszültség.
Szimmetrikus belső kialakítású tápegységeknél is szokás sorba kötni két bazinagy (egyforma) kondit (ami szerintem elég nagy hülyeség, mert az évek során ezek nem egyforma tempóban fognak kiszáradni, tehát a közös pont folyamatosan eltolódik), szerencsére komoly számítógép tápegységnél ilyen marhaság nem fordul elő (remélhetőleg).
Több mint 40-50 éves, megázott fénycsőarmatúrákat (persze már száraz) érdemes beüzemelni ideiglenesen egy épületben felújítás erejéig?
Egyszer beüzemeltem egy 20 éve nem használtat, kiégett benne a kondi, azt kikötve azóta is megy. Mennyire jellemző ez hogy a régi kondik az armatúrákban kifüstőlnek?
Jó sok iskolában stb megy ugyanilyen rég hiba nélkül, de hosszú üzemszünet után mire számíthatok?
Bejön az órától az 1 fázis meg a "Pen"(0) vezeték, alul bemegy a fi reléhez. A fi relé felső kimenő fázis oldala megy a kismegszakítókhoz, a másik a kék nulla vezetőkhöz, sínhez. Attól a sintől ahol a zöld sárga vezetékek jönnek össze onnan megy egy vastag vezeték a kék(0) vezetékek sínéhez. Össze van kötve. Lehet, hogy ez a hiba? Így van pár éve. Lehet nem is volt fi relés védelmem eddig. Szétkössem?
Ha ebben a felállásban akkor is levágja a FI-relét, ha nálad nincs bekapcsolva fogyasztó, akkor például azt tudom elképzelni, hogy van olyan földelt, tehát védővezetékre kapcsolt eszközöd, ami máshonnan is kap földelést - ilyen pl. egy gázkazán.
Ahol a házba, telekre belép a betápvezeték, ott van egy PEN-sín, az le van kapcsolva a földre. Ha nem nálad, hát a trafóházban. A gázkazán háza a gázcsövön, illetve a vízcsövön szintén össze van kötve a földdel - ugyanakkor a védővezetéken keresztül is.
Nálad a védővezető a FI-relé UTÁN van leágaztatva a PEN-ről.
Ha a szomszédod bekapcsol valamit, akkor a közös PEN vezetőn kicsit megemelkedik a feszültség a földpotenciálhoz képest. Ez normális, hiszen van ellenállása. Emiatt viszont a te hálózatodban is - és emiatt a gázkazán már kisebb pontenciálon van - a gázcsövön keresztül levezeti a szomszéd áamának egy kis részét. Csak éppen ez a te rossz bekötésed miatt a FI-relé nulla vezetőjén is átmegy - a fázisvezetőjén meg nem. Márpedig annak a FI-relének elég 30 mA áramkülönbség....
Ez lemaradt: lehet gyártani ugyanannyi amperre olyan bimetál-mechanizmust is, amely pl 70 foknál old ki és lehet olyat is, amelyik 80-90 foknál old ki. Az egyiknél nagyon számít, hogy éppen süti-e a nap, a másiknál kevésbé számít. Persze a 80 fokosat már kicsivel jobb hőtűrésű, tehát picit drágább anyagból készült házba kell beépíteni. Az ilyen apróságoknál válik el a komolyabb gyártó a komolytalantól.
"Ugyanazon a helyen, ugyanolyan fényviszonyok mellett egy Snájder hibamentesen teszi a dolgát."
A snájder is ugyanazon az elven működik, csak lehet, hogy pár fokkal magasabban van a kioldási hőmérséklete, vagy a bimetálja a belsejében kevésbé napsütötte részre került :)
"ha mégis van egy fogyasztó bekötve az adott áramkörben"
Ha valóban nem lenne semmi fogyasztó, akkor nem csapódna le a FI relé akkor sem, ha össze van kötve a föld a nullával. Én már régen nem hiszem el, amikor valaki azt állítja, hogy "minden fogyasztót kikapcsoltam" ilyenkor én még szoktam találni kb tízet amit elfelejtettek, vagy úgy gondolták, hogy az nem számít :)
Telefonos tanácsadásnál azt szoktam mondani, hogy "ha a legutolsó számjegy egyik villanyórán sem változik tíz percen át, akkor elhiszem, hogy minden fogyasztó áll" :)
"a napsütéstől átmelegedett kismegszakító leoldott"
A kismegszakítókban az áramot egy hőre melegedő bimetál érzékeli. Ezért van az, hogy ha kismegszakítót közvetlen napfény éri egy forró levegőjű üvegházban :), akkor előfordulhat, hogy alacsonyabb áramnál kapcsol le, mint amennyi rá van írva. Többnyire elég, ha árnyékoljuk a kismegszakítót a közvetlen napsütéstől és/vagy szellősebbé tesszük a környezetét (ne legyenek szorosan egymás mellett és járjon/cserélődjön a levegő körülöttük).
Minden fogyasztó lekapcsolva, körték kicsavarva, minden konnektort, kötést átnéztem azon a körön.
Azért ez gyanús, a FI relé akkor megy le a nulla és a föld összeérintésekor, ha mégis van egy fogyasztó bekötve az adott áramkörben a fázis és a nulla közé, mert csak így tud potenciálkülönbség kialakulni a nulla és a föld között, ami már leveri a FI relét.
Amit amúgy MekkElek mond, az is igaz, a villanyóra után tilos összekötni a földet és a nullát (azt még az óra előtt kell összekötni a villanyszerelőnek).
Vannak fantomhibák. Nálunk a tavaly ősszel megszerelt villanyhálózat az idei nyár elejétől azt csinálta, hogy délelőtt 10 óra körül mindig lement az egyik kismegszakító. Egy hétig kerestük a hibát, amikor gyanús lett, hogy akkor kezdi a problémázást, amikor elkezdi sütni a nap.
Nem szaporítom a szót, a probléma tényleg az volt, hogy a napsütéstől átmelegedett kismegszakító leoldott. Úgyhogy az összes hasonló gyártmányú kismegszakító ment a kukába.
Márkát természetesen nem írhatok, csak annyit, hogy M-el kezdődik a neve (és entavill-ra végződik :-)))
A 115088/4 -es kép tökéletes és érthető ezen elv alapján beköthető a fázis és a nulla az ÉV relébe, ez a biztos kiindulási alap, ezek után lehet hibát keresni.
Fi relé nélkül van áramom, nem füstöl semmi. Egyelőre a kötö dobozok ki vannak nyitva és ki vannak a csatlakozások belőle húzogatva. Hosszabb távon nem szeretném fi relé nélkül hagyni. Az az érzésem, hogy nem is nálam van a hiba, hanem kintről jön valami feszkó emelkedés a nullán és attól ver le néha. Nem tudom.
"Csak azt akartam ezzel mondani, hogy először is készíts egy (kézi) vázlatot a vezetékezésről (abból, ami látható). Bejön 2 vezető a szolgáltatótól (PEN + fázis), illetve PEN + 3 fázis. Ez a kiindulási pont. Onnan mi lesz vele? "
Köszi átnézem, de most küzdök azzal, hogy legyen áramom egyáltalán. Most úgy van, hogy kiiktattam a fi relét. A kék és a zöld-sárga sint összekötve hagytam.
"Csak azt akartam ezzel mondani, hogy először is készíts egy (kézi) vázlatot a vezetékezésről (abból, ami látható). Bejön 2 vezető a szolgáltatótól (PEN + fázis), illetve PEN + 3 fázis. Ez a kiindulási pont. Onnan mi lesz vele?"
Bejön az órától az 1 fázis meg a "Pen"(0) vezeték, alul bemegy a fi reléhez. A fi relé felső kimenő fázis oldala megy a kismegszakítókhoz, a másik a kék nulla vezetőkhöz, sínhez. Attól a sintől ahol a zöld sárga vezetékek jönnek össze onnan megy egy vastag vezeték a kék(0) vezetékek sínéhez. Össze van kötve. Lehet, hogy ez a hiba? Így van pár éve. Lehet nem is volt fi relés védelmem eddig. Szétkössem?
Elég egyszerű a dolog, olvass utána picit a FI relé működésének, a TN-C, TN-S, TN-C-S hálózatoknak, valamint nézz meg pár bekötést. A fórumban keresve szerintem tuti találsz vagy 100 ilyen esetet az elmúlt évekből. Simán kigyúrod magad pár nap/hét alatt a témában, és meg fogod tudni keresni a hiba okát.
a házból jövő védőföldek(sárga zöld) közös fő vezetékének
szerintem már itt kezdődik a probléma, mármint az értelmezéssel. a védővezetők nem a házból "jönnek". Oda mennek, hiszen a ház fő védővezetőjét osztod le.
Csak azt akartam ezzel mondani, hogy először is készíts egy (kézi) vázlatot a vezetékezésről (abból, ami látható). Bejön 2 vezető a szolgáltatótól (PEN + fázis), illetve PEN + 3 fázis. Ez a kiindulási pont. Onnan mi lesz vele?
Nem vagyok villanyszerelő. Elektrotechnikus vagyok, de ugyebár az nem villanyszerelés. Vannak átfedések.
Időnként, úgy fél óránként lever a fi relém. Minden fogyasztó lekapcsolva, körték kicsavarva, minden konnektort, kötést átnéztem azon a körön. Ülök áram nélkül és lever. Utána próbálom visszakapcsolni nem lehet. Ha annak a körnek a kismegszakítóját lekapcsolom akkor vissza tudom kapcsolni a fi relét. A ház többi nagyobb részében van áram. Ha rákapcsolom ezt a kismegszakítót is leveri a fi relét.
Valami mondta, hogy a házból jövő védőföldek(sárga zöld) közös fő vezetékének össze kell lennie kötve a szintén a házból összeszedődött nulla (kék) vezetékkel. Ez így van nekem évek óta. Van aki azt mondja a fi relé elé kell kötni tehát az órától jövő kék vezetékhez kell kötni a sárga-zöldet, azaz a közös testet.
Ha így kötöm akkor a fi relé már úgy leold, hogy még rá se kapcsoltam az órától jövő fő kismegszakítót. Honnan jön az az áram, ami leveri a fí relét? Nem értem az egészet.
Most kiiktattam a fi relét. Úgy van.
Nagyon megköszönném ha valaki megmondaná, hogy mi van és mit tegyek.
"Ha lenne rá lehetőség nagyobb teljesítményű, és 3 fázisú motort használnék. (Az is volt rajta amúgy az előző tulajnál."
Egy 3 fázisú motort lehet működtetni egy fázisról is (egy vagy két kondenzátor segítségével). Ha a jelenleg rajta lévő motor jóval nagyobb teljesítményű, akkor elképzelhető, hogy egy fázisra átkötve (tehát legyengülve) is elegendő erejű lesz a fűrészeléshez és akkor nem kell új villanymotort vásárolnod.
Persze ha az előző tulaj a motort nem adta a fűrészgéppel, akkor mindez tárgytalan :)
Azt kérdeztem. Olvasni is általános iskolában tanítanak, csak megjegyzem, ha már kekeckedünk.
Az "áttétel" nem volt kérdés, mert az nem probléma az egyik esetben sem. Ha probléma lenne, akkor nem ezt a két lehetőséget kérdeztem volna. Nem 1, nem 2 szíjhajtást terveztem, és építettem már. Egyedül ezek a kicsi, korlátok közé szorított motorok maradtak ki eddig. Ha lenne rá lehetőség nagyobb teljesítményű, és 3 fázisú motort használnék. (Az is volt rajta amúgy az előző tulajnál.)
"A kondenzátoron 100V feszültségeséssel számoltam."
A korszerű számítógép tápegységeket úgy gyártják, hogy a világ bármelyik országában működjön, tehát 110V-os rendszereben is. Ezek közül a vacakabbak is képesek üzemelni 100 volton, a komolyabbak akár 80-90 volton is. Tehát a belső elektronika úgy van kialakítva, hogy 130-140 voltos kondenzátor feszültség még még normál üzemnek tekinthető.
A nálunk divatos 230V viszont 325 voltra tölti a bemeneti puffer kondenzátort, tehát 100 volnál jóval nagyobb feszültségeséssel is lehet számolni.
És a komolyabb számítógép tápegységekben a 470 mikrofarád nem szokatlan, de a még komolyabbakban 1000-1400 mikrofarád kondi is is előfordul:
Hát, bocs, nem tudom, mivel nem jött vissza információ a transzformátorüzemtől. Ahogy mondták, csak egyfajta gyártmánynál fordult ez elő, de nem tudom, melyik gyár terméke volt.
A teljesítmény = fordulat x nyomaték alapon áll elő.
A nyomatékot a tekercsen átfolyó áram adja.
Nyilván valóan a kisebb áramú-nyomatékú motor az előnyősebb kb. minden villamos- mechanikai és hűtési szempontból.
Azaz első blikkre a nagyobb fordulatú, ha azonos a teljesítmény.
Ugyanakkor a szükséges ÁTTÉTEL is belejátszik a teljes GÉP optimális megvalósításába. Mivel a nagy- és nehéz mechanika okoz hátrányokat több szempontból is.
---
Vagyis a KONKRÉT gép ismerete nélkül nem lehet látatlanban megmondani, hogy neked éppen melyik a jobb.
Tervezni-számolni kell... és kiderül.
(vagy megnézni, hogy a jól működő hasonló gépeken mi a szokvány megoldás)
Nem a nyomaték és fordulatszám volt a kérdés. A motor szempontjából kérdeztem, hogy melyik a jobb.
Csapágy, és szíj élettartam nem releváns, mert keveset megy.
Az érdekelt volna, ha nem kezdesz el itt "alsótagozatosozni", hogy melyik motor tekercseit veszi jobban igénybe az indítás, felpörgetés, és a munka közbeni terhelés. Melyik melegszik jobban, melyik tekercselése kényeseb...
Ügyelj arra, hogy olyan motort vegyél, amire az van ráírva, hogy egy fázison tudja a 2,2 kW teljesítményt és ne olyan motort, ami csak 3 fázison tudja ezt. Mert egy 3 fázison 2,2 kW-os motor egy fázisra átkötve SOKKAL gyengébb.
"Ezekből van 3000-es, és 1500-as fordulatú is. Melyikkel járok jobban? Melyik bírja majd jobban a fűrészt?"
Egyforma teljesítményű motorok a fűrészt is egyforma erővel fogják mozgatni.
Én az alacsonyabb fordulatút választanám: hosszabb csapágy és ékszíj élettartam.
Egy szalagfűrészre szeretnék motort választani. Csak 1 fázis van kéznél, így ilyen motor kell.
2,2 kW-os motorokat néztem. Ezekből van 3000-es, és 1500-as fordulatú is. Melyikkel járok jobban? Melyik bírja majd jobban a fűrészt? (Természetesen mindkettőt a hozzá illő áttétellel használnám.)
Pontosan. Olyan legyen a tápegység, amiben bazinagy a pufferkondi (jelen esetben egy izmosabb Enermax) és persze ne legen túl magas a tápegység terhelése (7 nm-es processzor munka híján leskálázódott frekvenciával, közel nulla fogyasztású pci-e csatlakozású háttértár, stb): még egy laptop is több áramot zabál :) Ha megvárom, hogy a képernyő is elsötétüljön (VGA alapjáraton), akkor talán 2 másodpercet is képes áthidalni a kondenzátor.
"Hanem hogy a három fázis FOLYAMATOSAN aszimmetrikus."
Ha mesze van az utcai trafó, ott már nem kell brutális terhelés egy fázisra ahhoz, hogy 7% eltérés legyen a fázisok között.
"vagyis minden bizonnyal nem a véletlenszerű egyfázisú fogyasztók miatt."
Láttunk már olyan családi házat, amibe három fázis ment be, mégis az egész ház egyetlen fázisra volt kötve. Lehet, hogy az a magyar villanyszerelő Ausztriában is vállal munkát és az osztrák valamelyik szomszédjában egy egész irodaházat egyetlen fázisra kötött rá :)
Van terhelés alatt szabályozható trafó kisfeszültségre is (mármint a szekundere az), de az elég fura lenne, ha fázisonként működne. Meg az is, ha az ABB gyári török segédmunkás letekert volna egy menetet az egyik tekercsből.
Mondjuk az elvileg előfordulhatna, hogy két fázisban a primeren van menetzárlat, ami megemeli a két szekunder feszültséget. De mekkora ennek az esélye? Meg lehet, hogy az nagyobb eltérés lenne.
ebben az esetben nem az volt a bajom, hogy a fázisfeszültség 233 volt vagy 217.
Hanem hogy a három fázis FOLYAMATOSAN aszimmetrikus. Folyamatosan - vagyis minden bizonnyal nem a véletlenszerű egyfázisú fogyasztók miatt. Hanem pl a trafó aszimmetriája miatt. Ami lehet beállítás is (úgy tudom léteznek akár automatikus kapcsolású trafók középfeszültségen.
Ma pont ezen röhögtünk a kollégákkal, mutattam nekik a szerény Elek posztját, és próbálgatták hogy lehet 500ms alatt kihúzni a dugvillát - becélozni a szomszéd dugaljat és bedugni.
Senkinek sem sikerült.
Szerintem Elek valami Marvel képregényről halucinál...
Arra gondolsz, ha valakinek az érzékeny részeihez van fémesen csatlakoztatva egy néhány farádos, feltöltött kondenzátor, akkor képes fél másodperc alatt kihúzni, majd egy másik konnektorba csatlakoztatni egy dugvillát ?
Most erre mit mondjak? Én az Energiahivatal által jóváhagyott elosztói üzletszabályzatokat nézem a szolgáltatók honlapján. Te meg egy powerpoint előadást? :)
"A feszültségtűrés értékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szigorította +8 - -7,5% értékre."
"Tartós eltérés a névleges feszültségtől: a leágazási ponton mérve az eltérés a névleges feszültségtől (400/230 V) +8/-7,5%; (a szabvány egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének +/- 10 %-ot enged meg. A szigorúbb értéket a MEKH határozta meg.)."
Egyébként az az érdekes ebben, hogy egy ideig a szabványra hivatkoztak, majd önként (gondolom, az Energiahivatal jótékony hatású tököntaposása után) szűkítették a tűrést, mert a szabványban továbbra is
UN ą7,5 % helyett UN ą10 % és
+10/-10 % helyett +10/-15 %
van.
De a szabvány eredetiben közcélú hálózatra vonatkozik, az ipari fogyasztók azok, ha akarjuk, nem tartoznak ide.
"a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely nap) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN ą7,5 % tartományában kell lennie. Ezen túlmenően az egy hetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10% tartományába kell esnie."
"a feszültség növekedés mértéke naponta néhányszor rövid időre (max. 3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg"
"A rövid idejű letörések időtartama 1 sec alatti és a maradék feszültség nagysága nagyobb, mint 0,6 Uc. Ritkán előfordulnak nagyobb és hosszabb idejű feszültség letörések, ezek a letörések 0,05 ..0,15 Uc tartományba eshetnek. Az ebben az időszakban szolgáltatott villamos energia feszültség minősége a minősítésbe beleszámít."
"egy évben a feszültség letörések száma felhasználónként max. 300 db lehet közép- és kisfeszültségű hálózaton egyaránt, csatlakozási pontonként"
Nem tudom, az ürge még a sarokba mutatott, ami el volt kerítve, hogy ott trafóállomás volt, vagy egy kisebb fúziós reaktor, azt nem néztük meg közelebbről. Ha lett volna áramkimaradásuk, biztos el tudta volna mondani, hogyan kell utána újraindítani a gépeket.
Biztos is. Csak megnézem az első statisztikát, ami a googleval előjön, a SAIDI-t, hogy hány perc áramszünet jut átlagosan egy évben egy fogyasztóra, Olaszországra az 5 éves átlag 7 éve 100 perc volt, Magyarországra meg 110 perc.
Persze, van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika, meg egy fogyasztónak számít az Allée is meg a hat éve lelakatolt kis hétvégi birtok is, de akkor is.
A mérések az egy szép téma. Míg nem voltál idehaza, valami borzalmas sükedelmekről volt szó. Nem magában, hanem relatíve, ebben a topikban, röpködtek a soros portok, meg hasonlóak. Mintha a gőzmozdony kerekén a külső abroncs szívósságát, vagy a kokaint lebontó enzim hőmérsékletfüggését elemezték volna. :D
Magam részéről amúgy fordítva gondolom a hozzáállás értékelését, az osztrák az keresi az aszimmetria okát, a magyar alighanem azt mondaná, ez benne van a szabványos tartományban.
Én nem vagyok szakértő e téren (pláne nem is akarok lenni), de már harminc éve ez a feszültségminőség probléma idehaza (89 után szerelték fel az első nyugaton levetett gépeket, és mindjárt lett is fejfájás), és ezek szerint néha ott is, lehet, hogy megoldhatatlan mérnöki feladat lenne ezeket félvállról kezelő berendezéseket gyártani?
Ha viszont odaki ugyanazt az utat járták, mint mi (csak előttünk), akkor már lefejezték a szolgáltatót, és azért egy ilyen probléma megoldásához nem elég a tűzoltási stílusban feladatokkal kistafírozott körzetszerelő.
Ahh, megfeledkeztünk a tényről, hogy nem honi hálózatban mértél :) Egyszer olaszból hoztunk haza egy gyártósort, és megkérdeztük az ottani főnököt, hogy reagál a gép az áramkimaradásra. Visszakérdezett, hogy miféle áramkimaradásra? - Hát pl ha vihar van, csapkod a villám, és elmegy egy pillanatra az áram. - Ja, hát ott olyan nincs.
"Mondjuk ha ennyire zűrös a helyzet, akkor lehet egy rendesebb műszer jobb lett volna."
Ha már ilyen jó kis beszélgetést indítottam el :)
1. nem azért mentem oda, hogy a osztrák áramellátó hálózati feszültségének szinuszjelét minősítsem. Egy géphibához hívtak, ehhez általában elegendő egy átlagos digitális multiméter (ez speciel egy UNI T UT70A, de amúgy volt a táskámban egy pontosabb is).
2. Mivel a vizsgált feszültség effektív értékét mértem, és már az is szar volt, az én (illetve az ügyfél) szempontjából a többi részletkérdés - az okot találja meg az áramszolgáltató. A vizsgálat alatt, tehát mndjk 10-20 másodperces időtartamokban a kijelző csak lassan változott (tehát nem ugráltak a számok), vagyis nem az az eset állt elő, amikor valaki egy négyszögjelet mér, és hol a minimumot látja, hol a maximumot.
Egyébként a multiméterek jó része a 100 Hz-es jelet simán integrálja (mérési elvből adódóan, ami, ha jól tudom, egy kondi feltöltése egy ellenálláson keresztül mintavételezéshez, majd annak lekapcsolása után a rajta lévő töltés mérése, ha tévedek, javítsatok ki) - na ilyenkor mutat az autószervizben 6 voltot a műse, ami a valóságban 12 V de PWM moduálva...
3. Mivel a megismételt mérések során mindig ugyanazon a fázison volt alacsonyabb (-5%) a feszültség, ismétlem az én szempontomból kielégítő volt a mérés pontossága.
4. Volt nálam éppenséggel szkóp is
5. Az áramszoláltató már elismerte, hogy gáz van a betáppal (3x50A egyébként)
6. Ha egy szünetmentes tápot tennénk be, akár "csak" 9 kW-ra (mert ugye nem csak egy gép van), az a fogyasztó költsége lenne. Na ne má'
Olyan is előfordulhat, hogy csak addig a pár másodpercig van feszültség lezuhanás, amikor pl az osztrák cég és az utca végén lévő trafó közötti üzemben felpörög a százezer tonnás présgép százezer kilowattos villanymotorja.
És ha tudnánk az áramkimaradások időpontjait és azokat összevethetnénk a présgép indulásával, akkor azonnal feltűnne az egyezés.
És az is lehet, hogy a helyi áramszolgáltató adatrögzítője már az első héten kimutatta az egyezést.
És az is lehet, hogy a helyi áramszolgáltató embere el is ment a tetteshez, hogy közölje vele: tevékenysége zavarja az egész utcát, ezért saját trafót kel telepíttetnie, jósok millióért.
És az is lehet, hogy a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy nem költ jósok milliót trafóra, helyette ad egy milliót zsebbe az áramszolgáltatónak.
"Nem lehet az osztrák ketyere elé betenni egy szünetmentest?"
A szünetmentes jó ötlet. És ha külön lehet választani az érzékeny vezérlés energiaellátását, akor nem is kell nagy teljesítményű. Tehát a villanymotor hiába 9 kilowattos, ha a vezérlő elektronika viszont csak 20 wattot fogyaszt és a tápellátását el lehet különíteni, akkor akár egy 400 wattos olcsó szünetmentes tápegység igen hosszú idejű hálózati ingadozástól is meg tudja védeni.
Persze ettől még a nagy motornál lehet gond, de azt pl a vezérlés biztonsággal leállíthatja időben, ha baj van a hálózaton.
De ha a nagy motor inverterről megy:
- a komolyabb inverterek nagyon széles feszültség ingadozásokat képesek kompenzálni
- elméletileg minden inverter alkalmas "szünetmentes tápegység" üzemmódra is, persze a benne lévő gyári kondenzátorokkal csupán mondjuk 0,1 másodpercig :) na ezt az "áthidalási" időt lehetne megnyújtani annyira (pl extra kondenzátorokkal vagy akkumulátorokkal), amekkorák szoktak lenni a hálózati feszültségkimaradások.
Itt van egy hetven évvel ezelőtti technika alkalmazásának eredménye, egy három fázisú vezeték végén így alakul a bekapcsoláskor a feszültség, ahogy visszaverődések, kölcsönhatások torzítják.
Azt hiszem, ez elég látványos a megrendelőnek, és ráadásul dokumentálva van.
Az egyszerűbb mérőműszerek másodpercenként kb kétszer mérnek (vesznek feszültség mintát pl a hálózatból), a drágábbak mondjuk három-négyszer (a "True RMS" műszerek tudtommal nem egy pillanatig mérnek, hanem picivel hosszabb ideig). De vannak olyan hálózati hibák, amelyek annyira rövid idejűek, hogy megbújhatnak két mintavétel között eltelt időben, tehát ha a műszert folyamatosan nézed, akkor sem fogod látni rajra a hibát. A komoly ketyerék akár miden egyes szinuszhullám mindkét csúcsát külön-külön megmérik (másodpercenként 100 mintavételezés), a még profibb műszerek még a szinuszhullámot is "lerajzolják" (másodpercenként akár 10.000 mintavételezés vagy még több). Ezek tudásával egy kézi műszer mintavételezési gyakorisága össze sem hasonlítható.
Viszont (ahogy mások is írják) az analóg (mutatós) műszereken nagyon sok ilyen hibát is észre lehet venni, persze a rövid idejű hibák csak a mutataó hegyének rezdülésén látszanak (a még rövidebbek meg azon se :)
Egyszer valakinek úgy demonstráltam egy asztali számítógépem tápegységének képességét, hogy működés közben kihúztam a konnektorát és átdugtam a mellette lévő dugaljba (kb fél másodperces áramszünet). Ehhez képest műszakilag mennyire lehet komoly egy olyan mérő berendezés, aminek a tápegysége egy tized/század másodperces hibát sem képes korrigálni? Csak nem valami házibarkács, vagy alciós kínai termék? :)
Persze az is lehet, hogy a hálózati hiba valójában több másodperces, csak éppen ritkán fordul elő és nem pont akkor, amokor ott voltál a műszerrel.
70 évvel ezelőtt nem is biztos, hogy akadt olyan felhasználás, ami ennyire kényes volt, de kár oda visszanyúlni. Bezzegrégen még koponyát is lékeltek, ha begyulladt a vakbeled, oszt?
Miért, ilyen jellegű problémához (mint amiből kiindult a dolog) milyen műszert illene keverni? Analógnál lehet a végtelen felé, csak az a fránya reakcióidő és sok más amit leírtál. Meg a vitatkozási alap, mikor bemész a szolgátatóhoz és próbálod elmesélni, hogy szemre mit láttál?
Ne keverjük a hálózatanalizáló célműszert a digitális és az analóg multiméter közé. Lehet digitálisan is jól jelet feldolgozni (pl CD lemez), de feszültségváltozást mérni kéziműszerrel miközben nézed a kijelzőt, az analóg felé billen a mérleg nyelve, főleg, hogy az analógnál a mintavételezés a végtelen irányába tolódik :) A korlátozást a mutató tehetetlensége (és fékezése) adja, illetve bizonyos sebességű változást már nem tudnál szemmel követni.
Azért érdekes lenne az az analóg, ami az 50160asnak megfelelő kimutatást készít. Ha még egyáltalán ez a szabvány, de max. jött valami utódja. Nekem rég volt, csak fura lenne egy szolgáltatóval szemben azzal érvelni, hogy hát az analóg műszer mutatója időként kileng, istenbiz én mondom szemre.
Oké, de az a doboz hány mintát vesz másodpercenként, meg a te műszered hányat? Sőt, a digit műszer sokkal érzéketlenebb egy-két periódis kimaradására.
Most kíváncsiságból ráakasztottam a digit műszerem egy szignálgenerátorra. 0,1Hz, a sinus 0-2V ig megy, 1V-os középpel. Szépen láttam a műszeren, ahogy 0-2 ig mászkál a kijelző. 1Hz-nél már nem láttam se nullát, se 2V-ot. 2Hz-nél már 0,6 és 1,3 közt látom ugrálni, 4Hz-nél már csak egy feszültséget mutat. Az analóg ilyenkor vígan rángatózik a két végérték közt. Szóval mait mértél 220V-ot, az lehetett 113 is.
És ezt egy Fluke 85 III műszer csinálja, ami használtan négyszer annyiba kerül, mint az a piros új korában.
Csak azért írom, mert nem a 220 zavarta meg a gépet, ott sokkal kisebb pillanatnyi fesz lehetett.
Rajtunk egyszer az segített, hogy a frekiváltós céggel jó volt a kapcsolat és adtak olyan menübe belépést ami nem annyira publik, és ott az ilyen tűrést át lehetett paraméterezni.
Mindazonáltal, ha csak arról lenne szó, hogy az arányokat és a változásokat lássa, a mutató ugrálása szemléletesebb.
Nekem a digitálissal az a fő bajom, hogy az nagyon becsapós az a sok számjegy. Az ember attól azt hiszi, hogy az pontos. Pedig nem attól pontos, hanem attól, amire készítették, és az a manualban van.
Hálózati analizátornál is tudni kéne legalább a használójának, hogy mire képes.
(Régen volt sztori, a 90-esekben, kivittem két regisztrálót, az egyiket átlagra, a másikat max-ra állítva, a létező legsűrűbb mintavételezési idővel (4 perc... ez volt a pár kilobájtos epromok időszaka :D ). Meglepetésemre mindkét regisztrátum ugyanazt mutatta. Háromnegyed órás nullahatos telefonbeszélgetés végére sikerült tisztázni, hogy az adott intervallumon belül egy pillanatra mintavételez. Hogy ezek után mitől átlag és mitől maximum... )
Fényképen már majdnem láttam olyat is. Mikor hasonlóval szívok ügyfélként, akkor jön a hozzáértő arc, ledob egy digitáli dobozt a sarokba, 2 nap múlva elviszi, pár nap múlva kapok egy színesszagos aláírt jegyzőkönyvet amivel verhetem szolgáltatónál az asztalt. Analóggal mit is tudsz kezdeni?
Még egy másik, korszerűbb próbapadja volt, abban frekvenciaváltó hajtotta a 9 kilowattos motort. Az konkrétan hibakóddal állt le. Nyilván működés közben.
Egy osztrák cégnél kellett megnéznem egy injektor próbapadot. Néha leállt működés közben. Semmi különösebb oka nem volt a gép oldaláról.
Kínomban megmértem a hálózati feszültséget, mert a helyi vonali feszültséget egy több leágazásos trafón kell elég pontosan beállítani. Ezt találtam:
(Vonali feszültségnél egyébként kevésbé volt szembetűnő)
Volt rosszabb érték is, mondjuk 234 és 217 - de vitathatatlan, nem pontosan egy időben mérve. Ez ugye kb 5% különbség a fázisok között. Mondom a tulajnak, nézzük meg a fő kapcsolószekrénynél. Ó, nem kell, már ott is így jön be, ráadásul VÁLTOZIK.
Áramszolgáltató? Már 1 hónapja (!) keresik a hiba okát.
1. ahhoz képest a hapsi egészen türelmes volt.
2. én kb 900 kilométert utaztam odáig ezért az információért.
3. szerencsére más probléma is volt, szavam nem lehet
Ősidők óta létezik a hangvezérléses módi. "Hozz egy sört!" " Kapcold már le a lámpát." "Kész a vacsora!", "B.meg a jó k. édes ....-at te .uzi paraszt!"
Hangvezérlésest ismerek, de sajnos csak olyanokat, amely lehallgató berendezéssel van egybeépítve (a hangok elemzése, értelmezése nem helyben történik, hanem egy távoli szerveren), ami nálam kizáró ok. Tehát a hangvezérléses okosházzal is sajnos meg kell várni, amíg kifejlesztem a biztonságos változatot (sohanapján, mert ENNYI szabadidő nem létezik a világon :)
"hogy a villamos kapcsolók nyomókapcsolók legyenek?"
Az a gond az effajta kérdéseknél, hogy te "nyomókapcsoló" alatt egy bizonyos fajta dologra gondolsz, egy nagytudású szakember viszont talán öt-tízféle különböző működésű dolgot is ismer, amit nyomókapcsolónak nevezhet egy laikus :)
Létezik olyan (fényerőszabályozós) villanykapcsoló, amit nyomással lehet ki-be kapcsolni.
Létezik olyan mini (impuulzus)relé, aminek nyomógombbal lehet parancsot adni és annyira kicsi helyet foglal, hogy elfér a nyomógomb mögötti falba süllyesztett dobozban, vagy az elágazó-kötő dobozban.
Persze olyat is tehetsz, hogy minden nyomógomb (és minden lámpa) vezetékét külön-külön odavezeted egy vezérlő szekrénybe és ott vann az összes impulzus relé, vagy (akár később) akármilyen nagytudású elektroms (okosház) világítás vezérlő rendszer.
A kombinációk száma szinte végtelen :) pl van, amikor csak az energia megy vezetéken, az összes vezérlő/kapcsoló parancs vezeték nélkül megy (vagy egy külön gyengeáramú hálózaton).
Sőt, lehet annyira okos házad is, amelyben gyakorlatilag nincs szükség villanykapcsolókra :)
egy új háznál vagy egy régebbi ház teljes villamos hálózatának cseréje esetén, hogy lehet megoldani, hogy a villamos kapcsolók nyomókapcsolók legyenek? Ebben az esetben minden vezeték egy központi egységbe (PLC például, vagy mik léteznek?) fut be külön-külön, és az egész rendszert lehet programozni? Például ha kétszer megnyomom akkor csak két percig világítson a lámpa, stb.
Mert van más, épen működő fogyasztód a körben. Amikor összezárod a földet és a nullát, a fele áram a védővezetőn folyik, a másik fele meg a nullán (vagyis valamekkora része). Így a nullán folyó áram el fog térni a fázis áramától, amitől leold a fi relé. Határozottan tiltva vagyon, hogy a nulla és a védővezető máshol is össze legyen kötve.
Miért megy le a FI relé, ha az otthoni hálózat egy pontján összeérintem a nulla és a védőföld vezetéket?
Az adott áramkör kismegszakítója le van kapcsolva, tehát fázis nincs arrafelé. Miért folyik (30 mA-nél nagyobb) áram a nulla és a föld között, ha arrafelé még fázis sincs?
De hát tegnap már megbeszéltük, hogy van PEL vezető - ami a fázis- és a védővezető egyben. Azaz, van olyan fázis, ami földelve van.
A nullavezető nem attól lesz nullavezető, mert leföldelik - hanem attól, hogy a hálózat nullapontjára kötik. Az meg egy deltánál is a csillagpont lenne, ha lenne olyan.
Ha a képen egy három fázisú fogyasztó lenne, akkor semmi szükség (nincs értelme) az egyik pont leföldelésére. Ha viszont az egy energiaforrás (pl utcai trafó szekunder tekercse), akkor viszont igen hasznos dolog, ha földelve van.
Én nem értem, mi van ezen nem értendő. Atis57 egy olyan delta feszültségforrást (betápot) kívánt rajzolni, amelynek egyik pontja le van földelve. Ez az előzményekből világos.
Erre te megjegyzed, hogy az X, Y Z az nem arra szokásos (ami igaz).
Erre én írom, hogy ettől a hibától eltekintve van ilyen, hogy egy sarkán földelt delta.
Erre te megint leírod, hogy de az X, Y, Z... és ez még mindig igaz. :D
Most írjam le még egyszer, hogy tekintsünk el az X, Y, Z-től, a rajz az egy egyik sarkán földelt delta kapcsolású feszültségforrást (betápot) kívánt ábrázolni? :D
Ne is haragudj, de én ezt egy 3 fázisú generátor vagy trafónak nézem, aminek a tekercsei csillagba vannak kötve, és ki van vezetve a közös csillagpont PEN-nek, és az van elágaztatva.
Nem ! Mert ez nem az utcai hálózat , ami azért ilyen kapcsolású ;
S ebben van vonali ,meg fázis feszültség is 400/231V .
Amit beraktam , az is 3 fázisú hálózat ; 3X230V !
Először földeletlen tipusban létezett, utána alakitották földeltté .
Legegyszerűbben 1 pontban földelve .
Ettől lett különleges , ezt a pontott lehet 3 felé bontani 1eret elviszel a fázis biztositóra ,a 2. eret meg Nullának ,s a 3 eret meg a földelővezetőnek.
Jahh, bocs, a szövegben ugye nemcsak PEN, hanem PEM és PEL vezető is van, de gondoltam, azt a kettőt nem írom be. De így meg ki kellett volna hagynom így a középpontit és a fázist is.
