Aha, persze. A kettőnk közül nyilván és vagyok az, akinek az írásai döntő többsége saját magáról, és az elért nagyszerű eredményeiről szóló önseggnyalás, és nem te.
Ugyanolyan szánalmas bohóc vagy, mint ez a másik tökfej.
A mesterséges Imitáló programok fejlesztése a kognitív tudomány egyik részterülete. Tehát nekem szakmai kötelességem foglalkozni vele. Ja és nagyon úgy néz ki, hogy akik nárcisztikust kiabálnak másra és hamisan, nos elve ők azok. Tehát csak eleterés magukról.
Nyugodj bele, hogy az atomokban elektronok keringenek.
Nemrég még azzal arcoskodtál, hogy a tudományban igenis mindennek kísérleti, tapasztalati alapja kell, hogy legyen, különben minden más csak alaptalan hasraütés.
Mutasd meg tehát azt a kísérletet, amelyben te (vagy bárki más) megtapasztalta, hogy az atomban elektronok keringenek.
Mindenki másnak: az elektronok hullámként viselkednek az atomokban. A pozitív atommag meghatározta potenciálgödörben az elektronok egy-egy lehetséges 3D állóhullám állapotot vesznek fel, amiknek a térbeli kiterjedése és a csomósíkok száma és helyzete adja meg azt az energiaszintet, ami alapján a klasszikus elképzelésben az "elektronhéjakat" megkülönböztették.
"Az atom belsejében az elektronok elsősorban a centrális elektromos mező miatt keringenek."
Van egy rossz hírem a számodra: az atomban az elektronok NEM KERINGENEK.
Amúgy is a "keringés elképzeléssel" büdössok probléma van, kezdve azzal, hogy a hidrogénatom nem kis "golyócskaként" lenne kimérhető, hanem lapos korongként, egészen addig, hogy a sokekektronos atomokban a negatív töltésű elektronok egymást taszítva iszonyat perturbációkat okoznának egymás keringési pályáján.
Nem, barátom! Az elektronok nem keringenek az atomban. A dolog sokkal bonyolultabb és sokkal érdekesebb, de neked meghaladja a fizika- és matematika-ismereteidet és szellemmi szintedet.
"... gravitációs mező miatt kering az elektron a mag körül?"
Már megint ökörséget beszélsz.
Az atom belsejében az elektronok elsősorban a centrális elektromos mező miatt keringenek. Bár ott is jelen van a gravitációs mező is, de az sokkal gyengébb.
A bolygók keringenek a Nap centrális gravitációs mezejében.
Ha még ezt is magyaráznom kell, akkor ásd el magad.
Erről hablatyoltál végig, tökfej. A bohócfizikában tehát a gravitációs mező miatt kering az elektron a mag körül?
Látod, ez a te nagy bajod. Amíg általánosságokat puffogtatsz arról, hogy a vágyaid szerint milyennek kellene lennie fiziknak, addig rohadt okosnak képzelheted magad.
Mihelyt azonban konkrét dolgokat akarsz mondani, azonnal masszív ökörségekre futja csak. Az erők egyensúlya keringést okoz, a körmozgást végző test sebességének nem változik az iránya, meg ilyen bornírt hülyeségek.
Aztán persze vérig sértődsz és rohansz a moderátorhoz, ha valaki beleveri az orrodat a mocskodba.
1. a centrális gravitációs mezőben a sebességvektor mindig merőleges a gravitációs mező erővonalaira
2. a sebesség iránya nem változik
Következtetés: a mező erővonalainak iránya sem változik, mert ezek mindig merőlegesek a sebesség nem változó irányára
azaz
a bohócfizikában a centrális gravitációs mező is homogén.
Quod erat demonstrandum.
centrális gravitációs mezőben (mint amilyen pl. a Földnek vagy a Napnak mezeje), akkor az egyenletes keringés esetén nincs gyorsulás, hiszen a sebességvektor mindig merőleges a gravitációs mező erővonalaira, vagyis sem a sebesség nagysága, sem az iránya nem változik.
"centrális gravitációs mezőben (mint amilyen pl. a Földnek vagy a Napnak mezeje), akkor az egyenletes keringés esetén nincs gyorsulás, hiszen a sebességvektor mindig merőleges a gravitációs mező erővonalaira, vagyis sem a sebesség nagysága, sem az iránya nem változik."
Ez így helyes.
Akármit is tanultál a középiskolában.
Az atommag körül keringő elektron is centrális erőtérben mozog, ezért nem gyorsul, és nem is sugároz.
Mit nem értesz ezen? Ezt mutatja a tapasztalat is.
Valóban, nagy hülyeség volt, az biztos. Középiskolában páros lábbal rúgtak volna ki, ha ilyeneket hordtál volna össze.
kvark kapitány2025-07-26 20:40:4378272
centrális gravitációs mezőben (mint amilyen pl. a Földnek vagy a Napnak mezeje), akkor az egyenletes keringés esetén nincs gyorsulás, hiszen a sebességvektor mindig merőleges a gravitációs mező erővonalaira, vagyis sem a sebesség nagysága, sem az iránya nem változik.
