Én még csak nem is megbecsülésre gondolok, az már egy magasabb szint lenne.
Arra gondolok, hogy
1. tekintsék az én munkámat is munkának
2. tekintsék értékesnek
Ez a kettő tűnt el az elmúlt úgy 5-8 évben. Ez most komolyan akkora elvárás? Miért lennék én hasznosabb talicskázva?
(Ez zárójel ide, de kapitalizmus ide vagy oda, azért ma is vannak olyan munkakörök, amit nem a piac áraz be. De ez most itt off.)
Ez a mi nehéz, meg miben lehet elfáradni vonal később lett behozva, az én kiindulópontom ez a kettő, szerintem nem túl nagy "elvárás" volt. Pl. a takarító néninél, vagy a talicskázásnál evidens.
Nem értelek. Itt jóformán én vagyok az egyetlen tanulatlan proli, de még én sem nézem le a tanulást, vagy a szellemi munkát.
"A tudást, magas képzettséget igénylő munkákat sok ember nem tekinti munkának, lenézettek (csak a fizikai munka a valódi munka), na ez most nagyon durván kijött itt."
Szerintem nem.
"Ez a befektetett munka sincsen elismerve, ez is bebizonyosodott itt."
Szerintem ez sem igaz. Az, hogy azt mondják, adott esetben könnyebb tanulni, mint vadállat fizikai munkát végezni, az nem azt jelenti, hogy a tanulást ne ismernék el maximálisan,
ne tartanák nagyon sokra. Miért ragaszkodsz ennyire a keménységhez, nehézséghez, mintha csak az lehetne az értékmérő?
A különféle tevékenységek különféle nehézséggel rendelkeznek. Általában a fizikai munkákat nehezebbnek tekintjük, de ettől miért ne ismerhetnénk el a szellemi munkát?
Ha te napi öt perc alatt, fütyörészve, milliárdok életét teszed jobbá, megduplázod a gdp-t, mittudomén, akkor megállapíthatjuk, hogy könnyebb a helyzeted, mint a lángososnak,
és közben, ezzel párhuzamosan, csodálhatjuk a munkádat, végtelenszer nagyobb produktivitásodat, tudásodat, kreativitásodat, hatásodat a világra.
Ez a legfurcsább az egészben, hogy tanult emberként azt gondolod, ha nem tartják nehéznek, akkor lenézik, nem ismerik el, mintha te mondanád tanult emberként, hogy csak az
Azért itt is leíródott néhányszor, hogy a lángossütőnek nehezebb, mint a szelleminek, ami vagy igaz, vagy nem, de mindenképpen szubjektív megítélés, és igen, egyfajta relatív lenézése a szellemi munkának, a lenézés szó tételes említése nélkül. Persze ez véleményes, hogy egy munka nehézsége az önmaga jelentésén kívül egy értékítélet-e, és kell-e társadalmilag jobban megbecsülni a "nehéz" munkát, vagy mindenki a saját sorsának kovácsa, és a kapitalizmusban minden tevékenység beárazódik.
Én is tapasztaltam már a ValamiV2 által tapasztalt lenézést. Mondjuk oda-vissza (fizikaiak-szellemiek), meg, amit írtam, még a szellemin belül a HO kapcsán is. :)
Túl van ez misztifikálva. Betanított munkából van fizikai és szellemi is... ha valakinek túl sok a tétlen ideje munkaidőben, ott szar a munkaszervezés, vagy csókos. Ismerünk ilyet fizikaiban is...
Én szellemi/irodai munkát végzek, és nincs időm se social media életet élni, se "utalgatni", örülük, ha időben végzek a melóval. Úgyszintén nem a munkahelyen tervezem meg a nyaralásomat, a konyhaszekrényt, stb., még ebédelni sem járok ki.
Nem lenne időm a munkám elvégzésére, és egyébként nem is vágyom olyan munkahelyre, ahol erre lehetőség van...
Szerintem egyik sem bonyolult, csak kb. csinálni kell. Meló van mindegyikkel, nem is kevés mert jó sok anyagot meg kell mozgatni, beépíteni.
Pl a villanyszerelésnél pár szabványt egy két mérést meg kell tanulni, pl védőföld PEN ellenállás stb. de igazából ilyen ált iskola 5.-ben tanult zseblámpakapcsolások halmaza.
Van egy kapcsoló felkapcsolod ég a lámpa meg van 6 marék konnektor azokat be kell vezetékelni. Az egész elején van egy biztosítéktábla hogy minden le legyen biztosítva ne égjen olvadjon le semmi. Szellemileg kb késő általános osztályos kihívás fizikailag már azért jóval keményebb.Mivel hiányszakma kb 3-5x jobban keres mint egy gyengeáramú műszerész. Aki minimum 4 évet tanul ahhoz meg utána még gyakorlatban nem árt eltölteni vagy 3-5 évet, hogy egy őskövület manapság már kb. nem létező 7 tranzsztoros sokol rádió kapcsolási rajzából megértse a különböző részegységek működését, beállítását javítását:
sztem amugy teljesne érthető, hogy ami időt tud az ember és belefér, kihasznál másra és akkor nem otthon kell.
Csak azért írtam, h kapjunk már a fejünkhöz, hát csomó munkakörnél ez se egy alap feature, hogy akkor ügyintézel közben, pl. utalás, társasági élet, stb, ezek is mind-mind a munkaidőből mennek le.
... és ezek a munkahelyen kvzgatók és kényelmeskedők szólják le a home office-ban dolgozókat, mennyit henyélnek. :) A home office az nem munka, hiszen otthon van, és nem figyel rá senki. :)
amúgy a fizikai munkákat is úgy fel lehetne lazítani(utópia, meg hülyeség, persze), hogy fél órás kávézással indul a nap a kollegákkal, alapos ebédszünet, közben is kis szellemi fórumos felfrissülés, stb, mindjárt nem lenne olyan rossz :)
Én már ott kiakadtam, hogy,a szellemi munkás az kávézás és fórumozik egész nap.
Ha ezt nekem írtad, akkor valami nagyon durván, hamis mód elferdítetted. :O
Egyre inkább az az érzésem, hogy ezt nem nem tudják megérteni, hanem nem akarják. :)
Az egyes munkák között igenis lehet sorrendet felállítani, itt a topikban is ez történik.
Egyfajta sorrend az, hogy mennyit fizetnek az adott munkáért, ami - valljuk be - a legtöbb munkavállalónál fontos szempont. Ezen kívül vannak más fontos szempontok is, persze.
Kb. minden munkáltató annyi fizetést fizet, amennyiért az adott munkát elvállalják, a munkák magukat árazzák be.
Azt az időt, amit az orvos a tanulásra fordít, ő átdolgozza.
Hát éppen ez az. Melyek az adott munka elvégzésének minimum kritériumai? A lángossütőnél kb. semmi, az orvosnál 6 év tanulás. Ha valaki orvos akar lenni, 6 évet kell tanulnia (és eredményesen vizsgáznia!), ha valaki lángossütőként, akkor ... holnap 6-tól kezdhet (hogy miért AKAR valaki orvos vagy lángossütő lenni, az más kérdés... vágyak, lehetőségek és kényszerek)
Ha egy munkáltató orvost akar felvenni, akkor van mondjuk 2 jelentkező, ha lángossütőt, akkor 30 ("Érdekel").
Tehát a 6 évet valaki nem munka HELYETT fordította tanulásra, hanem kényszerből, és hogy természetesen megtanulja a szakmát, időt és pénzt égetve erre a célra. Aki pedig átdolgozta a 6 évet lángossütőként, az valószínűleg nem betett a történetbe, hanem kivett, keresett addig is.
A két tag között nemcsak esetleges tehetségbeli vagy családi indíttatásbeli különbség van, hanem szépen forintosítható pénzügyi egyenleg különbség is a 6. év végére.
Orvos: ~mínusz 3x-4x millió Ft, lángossütő: plusz 2x-3x millió Ft.
Ja, és melyik munka nehéz? Kinek melyik? :)
A szellemieknek sokféle fizikai munkához nincs ereje vagy monotonitás-tűrése, a fizikaiaknak sokféle szellemi munkához nincs tudása vagy esze. Felelősség lehet fizikain és szellemin is. A tehetség meg akármihez is jól jön.
De pl. egy 40 fokban egész nap árkot tisztító vagy alapozó fizikai is halálra röhögné magát a tip-top-légkondis mekis fáradtságán, vagy a lángossütőén. "Fizikai munka". :)
... és persze a munkák sorrendje a kompatibilitásban is felállítható.
Ha minden kötél szakad, lángossütőként azért a legtöbben holnap tudnánk kezdeni. :) De van oda elég munkaerő.
Azt, hogy melyiket ítélik értékesnek nem feltélen a fizika/szellemi különbségen múlik. Pl. Egy házfelújítás/építésnél a festő és a burkoló van a legjobban megbecsülve, hiszen a falakat, padlót látod az a legnagyobb felület. A gépészeti szerelők mind alul vannak becsülve pl. víz,gáz, villany.
Folyamatosan megy ez a nem is látszik, csak egy csap csak egy konnektor mi kerül ezen ennyibe? A festők, burkolók brutál bérét sokkal szívesebben és könnyebben kifizetik, mert látványos a végeredmény amit csinálnak.
En értem, hogy téged ezek erdekelnek, de nem erről volt szó, megintcsak.
Ebben nagyon nagy különbségek lehetnek munkáltatótól függően, hiszen vannak gyárak ahol még külön kantin is van, mindenkinek van hol leülnie enni, vagy sajat buszokkal fuvarozza az embereket, így nem kell szagolnod a koszos, büdös hajléktalant, és a munkahely előtt raknak ki.
