Sajnos nem ismerem ezt a kerdeskort. Talan Malaczky segitsegunkre lehetne. A rovasirassal egy 'hevesveru' leveliro rontott be hozzank, nem gyozom csillapitani, mondvan, hogy jojjon elobb gorogul tanulni, aztan tegyen fel ilyen fogas kerdeseket. A gorog abecet szeretne parositani a rovasiras jelekkel. :)
Varkonyi Nandor irastorteneti konyveben talaltam ezt a bekezdest. Mint velekednek errol a nyelveszekl? A gorog betus bovitesrol?
A türk írások és a magyar rovásírás
"Vizsgálódásainak történeti eredményeit a következőkben foglalja össze Németh: "Majdnem kétségtelen, hogy a magyar írás ismert alakját a Pontusz vidékén nyerte. Itt, a nyugati türk birodalom egykori területén volt alkalma a magyarságnak a türk írást megismerni és az ábécét - az erős bizánci befolyás alatt - görög betűkkel bővíteni."
Titkon ra gondoltam, mert regrol mar volt olyan jo, hogy utbaigazit, de most latom, hogy valami 'borivos' vitaba tevedt...:) A halorol mar osszehalasztam minden szepet es szornyusegest, csak erto szem kene hozza, mert sok a bizonytalansag.
Bolonyai nyelvkonyvenek tanulasaba kezdven, a gorog abecet bongesszuk. Szabad itt ezzel kapcsolatba kerdeseket feltenni, szakmai tanacsot kerve eredeterol, es a korotte kerengo nezetekrol?
A kifejezés Theophrasztosznál szerepel, aki Empedoklész elméletét ismerteti az érzékelésről és a gondolkodásról - a kettő nála hasonló természetű. Angol fordításban (Kirk - Raven - Schofield: The Presocratic Philosophers, 391. és 392. szemelvény): "Empedocles has the same theory about all the senses, maintaining that perception arises when something fits into the passages ['pórusok'] of any of the senses. [...] And he has the same theory about thought and ignorance. Thinking is of like by like, ignorance of unlike by unlike, thought being either identical with or closely akin to perception." Tehát az egyes érzékszervek csak azt tudják megismerni, ami velük hasonló anyagból épül föl, vagyis velük hasonló nagyságú részecskékből áll össze. Ugyanígy működik a gondolkodás is: az emberi szellem csak a vele rokon eszméket fogja föl.
Előrebocsátom, hogy nem tanultam görögül, csak abból, amit összeszedegettem az évek folytán mondom, aminek tűnik:
Az angol fordítás egy suta "szó szerinti" ragaszkodó fordításnak tűnik.
A görög jelentése, szerintem (és ez nagyon sok szkepszissel veendő) a következő:
A X-ről való tudásalkotási folyamat nem az X vizsgálata általi csatornája, hanem az a csatorna, amikor X hasonlít Y-ra, és Y-t vizsgálva X-ről kapunk (feltételezünk) tudást.
Pl. Én még sosem boncoltam embert (nem is szándékozom), de mert voltam már különböző emlősök vágásánál, feltételezem, hogy az ember is két tüdőszárnnyal rendelkezik, egy szívvel, egy májjal, egy léppel, két különböző béllel (vastag- és vékony), stb.
"Tudás a hasonlóról a hasonló által", tehát tudást szereztem a [másra] hasonlóról (az emberről, ami hasonlít a sertésre, marhára, juhra, stb.) a [másik, hozzá] hasonló által.
De lehet, hogy most épp nevetségessé tettem magam....
Sztem az nem "of like by like", hanem "like by like" - a guglis keresés arra utal, hogy 'hasonlót a hasonlóval', mint a homeopatikus gyógyítás mottója. Este megnézem otthon A preszokratikus filozófusok könyvemben a helyet.
Ha rank gondoltal, az igazsag az, hogy bevallottan ugyefogyott probalkozas, gyarlo es mukedvelo, szakmai tanacsokat , hozzaertok segitseget varva a gorog nyelv tanulasahoz.
Kedves Nyelveszek! Ergon kerdezte tolunk: "Görögül (vagy angolul) filozofálók és értők: mit jelenthet az "of like by like" kifejezés pontosan? ennyit segítséget találtam, de az is görög, Empedoklésznél fordul elő: "gnôsis tou homoiou tôi homoiôi – the “knowledge of like by like.”" Hm?"
Gorog barataim kerdese, hogy egy rembetiko dalban, mikent ertendo a "Μπιρ Αλλάχ"? Zenei tanulmanyokban, irodalmi szovegekben mint Allah eltetese, dicsoitese, 'doxa' olvashato, mashol 'enas', egy.
Nemcsak nyelvészeti kutatásokat folytatott. 1936-os Beowulf-tanulmánya hozta vissza az enyészetből és emelte tanítandó irodalmi rangra ezt az óangol elbeszélő költeményt.
Néhány éve véletlenül hozzám került Christopher Tolkien The History of Middle-earth című művének 2 vagy 3 kötete. Ezek közül az egyik, ha emlékezetem nem csal, J. R. R. Tolkien nyelvépítő munkásságával foglalkozott, bizonyára főképp a tünde nyelvvel. Azért vagyok ilyen bizonytalan, mert az ebül szerzett köteteket átadtam Füzesi TAnásnak, a magyar Tolkien-társaság egyik vezetőjének.
Ha jól emlékszem, halandzsánál jóval többek voltak, de nem voltak mindenestül kidolgozva, a fanatikusok azonban elvégezték a munkát, és néhány éve elég komplettnek tűnő tünde nyelvleírást láttam a neten, tán még fórum is tartozott hozzá:)
A Gyűrűk ura c. filmben több párbeszéd ún. tünde nyelven zajlik.
Azt tudom ugyan, hogy a valóságban ilyen nyelv nem létezik, de úgy tudom, hogy Tolkien nyelvész volt és több mesterséges nyelvet is kreált a regényéhez.
Azt akarom kérdezni, hogy ezek komplexen megalkotott nyelvek voltak, részletes hangtannal, nyelvtannal stb. vagy csak kitalált valami jól hangzó halandzsát?
Egyébként a filmben a tünd párbeszédek valóban gyönyörűen hangzanak, mintha nem is emberek, hanem angyalok beszélnének rajta.
Nunquam revertar - mondta Dante hajdan nunquam revertar - mondanám bár én is nunquam revertar - harci zivatarban nunquam revertar - tömlöc éjjelén is nunquam - legyen az Isten átka rajtam revertar - bárha beledögleném is üvölteném én is az ő helyébe' nunquam revertar - századok fülébe!
