No ezt fordítsa le valaki magyarra, egy Ungarntaitsch faluban hallottam.
Az egyszerűség kedvéért fonetikusan írom le:
Szuna, szuna sajna
Sátön kehi vajda.
A sátön szóban lévő ö hang az nem teljes értékű (volltonende) ajakkerekítéses magánhangzó, hanem az ún. schwa hang vagyis más néven a Germanische Murmurvokal nevű sajátos, elmosódott hangzású magánhangzó.
Nem tom, mit nem értesz rajta, hiszen németül van.:-)))))
Mondom, ha ilyen szépen le van írva, még csak-csak kisilabizálom, de ha ezt a polgár a saját kiejtésével és hangsúlyozásával ledarálja, sokszor még a szavakat sem tudom elkülöníteni a szövegben :-)
Hallásra viszont tényleg tetszik, akárcsak a magyarországi sváb nyeljárások, olyan dallamuk és ritmusuk van, hogy jólesik a fülnek...
Én még nem jártam Svájcban, de a kollégám volt kint hosszabb ideig, el volt keseredve, mikor visszajött, hogy semmit sem lehetett érteni abból a beszédből, amit a helybeliek valami berntütsch-nek tituláltak, pedig ő már mindenfelé beszélt németekkel :-)
Különben azt mondják, hogy a svejci fricc (Schwitzertüütsch) és a württembergi sváb, ill. az ún. Hochalemannisch nyelvjárások (enek része a svejci is) még a bajornál is jobban eltérnek a Standarddeutsch-tól.
A svájci maga is számos dialektusra tagolódik, két főbb változata a zürichi és a berni.
Néhány nyelvész szerint, ha csak a nyelvészeti indokokat nézzük, a svájci esetében indokolt lenne önálló nyelvről beszélni.
Persze a Standarddeutschot ott is megértik, meg írásban általában azt használják.
Nem tom, mit nem értesz rajta, hiszen németül van.:-)))))
Akarom mondani, bajorul.
Hogy önálló nyelv-e a bajor vagy "csak" a Hochdeutschnak egy nagydialektusa vagy dialetuscsoportja, az megközelítés kérdése.
Én hajazok arra a nézetre, hogy a bajor önálló nyugati germán nyelv, amely maga is három fő dialektuscsoportra (északi, középső, déli) és azon belül számos dialektusra tagolódik.
Persze a bajor anyanyelvűek közvetítő nyelv gyanánt megtanulják a Hochdeutschot vagy más néven Standarddeutschot, hogy legalább a többi germán törzssel tudjanak értekezni...:-)))
Számos olyan sztori van, hogy az északnémet vagy középnémet turista beül egy bajor vagy osztrák falusi kocsmába, de a helybeli parasztok beszédéből gyakorlatilag semmit sem ért meg.
Azok meg, ha azt akarják, hogy az északról jött vendég ne is értse, hogy miről beszélnek, villámgyorsan át tudnak a Hochdeutschról a helyi Mundartra váltani.
Persze ha az alsószász vagy észak-rajnai vendég emelkedett stílusú, választékos Hochdeutschsággal rendel sört magának, akkor a pincérnek illik Hochdeutschul és nem Mundarton válaszolni.
Ezért mondom félig-meddig viccesen, hogy a Hochdeutsch vagy Standarddeutsch a német nyelvterületen tkp. egy nyelvjárások felett álló mesterséges közvetítő nyelv...
Tecceni teccik fülhallásra, csak az a baj, hogy nem értem, olyan, mintha nem is németül volna. Ha le van írva, akkor valahogy ki lehet silabizálni.
Én hochdeutschot tanultam, Németországban általában nincs is gondom a megértéssel, de ha a sógorokhoz megyek, akkor már Bécsben végem van.
Ha két eladó beszélgetett egymással, abböl egy kukkot nem értettem. Viszont mentségükre szólva, ha megszólaltam az én németemmel, ők is rögtön hasonlóra váltottak.
Azt viszont el kell ismernem, hogy a száraz, monoton, ugató némethez képest az osztrák nyelvjárások sokkal kellemesebb hangzásúak, dallamosak, de szerintem oda születni kell, vagy külön megtanulni...
As Vadda unsa (Latein: pater noster) is des wichtigste und bekanntasde kristlicheGebèt. Da Jesus hot's nochm Nein Testament seine Jinga zum bätn gleant. Es werd sowoi in da Kircha wia a privat bät.
Neis Testament
As Vadda unsa is im Neia Testament jeweils im Matthäus- und im Lukasevangelium in zwoa leicht untaschiedliche Versiona erhoitn. Se wern aba ålle zwoa ois Lehr von Jesus vo Nazaret eigfiad. De zwoa Fassunga stengan im Zuasammahoit mit de fia domois tippischen Bättradition vom Judentum und dea ned jidischn Umwèid. De heitzedog bekannte Version vom Vadda unsa is de ausm Matthäusevangelium, wejche sie vo der im Lukasevangelium durch de zwoadé Bittreih untascheidn duad:
Remélem, hogy minden németül tudónak sikerül dekódolnia:-)
További nyelvjárási sajátosságaink:
A szókezdő b > p hangváltozás:
Beigli – Pajli
Beil – Pi:lö
Brat(le) – Pra:lö
Különösen érdekes ebben a tekintetben a pi:lö – balta szó, ennél a szónál ugyanis a középfelnémet hosszú í nem változott át ei diftongussá, hanem megmaradt hosszú í-nek, akárcsak egyes alemann típusú nyelvjárásokban.
Nem kizárható, hogy az ikladi nyelvjárásban ez alemann sajátosság, hiszen Ikladra az ún. Mittelalemännisch területről is érkeztek telepesek, pl. a badeni Kraichgau területéről.
A szókezdő d > t hangváltozás:
Das – Tes
Die – Ti:
Az intervokális helyzetű t > d hangváltozás:
Vater – Fo:da
Vati – Fo:di
I waas net-nek hangzik az, bizony. (Ha "nyelvjárásban írnak", ami utóbbi időben elég gyakori főleg a reklámszakmában pl. óriásplakátokon, általában csak "was"-nak írnák, ahogy te tetted, de egyértelműen hosszú á az, kiejtve. A nicht alakja: nekem net-nek hangzik Bécsben, de ezt is gyakorta látni ned-ként leírva, beszélők által, tehát lehet benne valami :-)
A szóeleji (írott) s a délnémetben "szabályszerűen" zöngétlenedik, azt hiszem, erről már volt szó, hogy más mássalhangzóknál is a zöngésből (magyar fülnek) inkább zöngétlennek hangzó mediálisok válnak, az s esetén simán zöngétlenül: szonne, szón stb.
A Ne sai narrisch-sal kapcsolatban lehet akár osztrák nyelvjárási alapja, de nekem ilyen nem ismeretes, se szórend szerint, se a t/d elkopása szerint, de nem vagyok azért osztrák dialektológus :-)
Elképzelhető azonban, hogy ebben a fejleményben a magyar nyelvi hatás is szerepet játszhatott, ú.n. kontamináció által. Ez akkor képzelhető el, ha viszonlag erős magyar nyelvi hatás érte a beszélőket, azaz a szórend és a t/d elkopása pont a magyar analógia hatására (Ne légy bolond) léphetett föl...
További sajátossága a falunk nyelvjárásának, hogy hiányoznak az ún. ajakkerekítéses magánhangzók: az ö és az ü.
schön = schen (szép)
Tür = Tir (ajtó)
Schlüssel = Schlisse (kulcs)
fünf = funf.
Namost az ajakkerekítéses magánhangzók hiányát egyes délbajor (Südbairisch)nyelvjárásokban is meg lehet figyelni, ezt a jelenséget néhány nyelvész szláv nyelvi szubsztrátum hangtani hatására vezeti vissza.
Ti. a szláv nyelvekből hiányoznak az efajta magánhangzók.
A hangsúlyos u diftongizálódása ua-ra, ami állítólag jellemző a bajor nyelvjárások nagy részére (pl. Bruder - Bruada, Mutter - Muatta), nálunk nem következett be:
"Családilag meg a megboldogult dédnagyanyám az utolsó egy-két évében már csak svábul tudott megszólalni (lévén az volt az anyanyelve, a szenilitásban a magyart elfelejtette, pedig meglehet, hogy azelőtt akár 50 évig nem szólalt meg már svábul, csak magyarul)."
Szia Scasc!
Az utóbbi egy évben a most 83 éves nagymamám is ekezdett svábul beszélni, miközben a magyar beszédet lassan kezdi elfelejteni.
Ő még abba a korosztályba tartozik, akiknek sváb volt az anyanyelvük és magyar beszédet először jóformán az elemi iskolában hallottak.
Az hogy egy diftongusban hova esik a hangsúly, gyakran még nyelven belül is változik.
Ott van pl. párhuzamnak a spanyol, ahol az ui diftongusban - ha hangsúlyos - akkor az i-re esik a hangsúly, legalábbis az irodalmi nyelvben, sok északi nyelvjárásban viszont gyakorlatilag az u-ra.
Pl. muy - ir. sp. muí - nyelvjárási múi.
Az nem lehet, hogy Galgaio falujában pl. a hoam szó diftongjában az a-ra esik a hangsúly, míg a sörvedelő bőrnadrágos bajoroknál az o-ra? :-)
Az általad wienersiches aa-nak nevezett hang nem hosszú magyar a, hanem inkább magyar á-nak hangzik, és az még gyenge első tagú oa diftongustól is különbözik (magyar fülnek is). De a bajor oa az o-n hangsúlyos (ahogy én ismerem: felsőausztriai nyelvjárás).
Viszont ez tanulságos hsz. volt. Nem tudtam, milyen szabály alapján oa ill. ei a hochdeutsches ei!
Korábban Cs. András kartárs mutatott rá a stájer Zwaa és a bajor Zwoa közötti különbségre.
A Wikipediás anyag a bajor nyelvjárásokról megmagyarázza ezt a különbséget:
ahol a középfelnémetben (Mittelhochdeutsch) ei állt, az a bajor nyelvjárásokban oa lett, míg az újfelnémetben (Neuhochdeutsch) ei maradt.
Pl: Zwei - újfelnémet Zwei - bajor Zwoa (kettŐ)
Stein - Stein - Stoa és még lehetne sorolni.
Heim - Heim - Hoam
Ahol azonban a Mittelhochdeutschban hosszú í állt, abból mind a Neuhochdeutschban, mind a Bairischban ei lett.
Pl: Drí - újfelnémet Drei - bajor Drei.
Az ún. régi ei kiejtése kezdetben az egész bajor nyelvterületen oa volt (Ausztriában is), de a bécsi (Wienerisch) nyelvjárásban ez fokozatosan aa-vá változott. Aztán a XX. században az ausztriai nyelvjárásokban a magas abb presztízsű bécsi nyelvjárás hatására az aa típusú ejtés fokozatosan kiszorított az oa típusú ejtést, amely mára Ausztriában állítólag csak az északnyugati országrészben maradt meg.
Igazából nem tudom, hogy nálunk a faluban pl. hamot vagy hoamot ejtenek a Heim helyett, mivel ha a hoam oa-ját diftongusnak fogod fel és az a-t egy kicsit erősebben, hosszabban ejted, mint az o-t, akkor a hoam és a ham tök egyformán hangzik.
