"Ebben a példában egy Föld független rendszerről van szó...
... és a FI relé az aktuális Föld felé elszökő áramot figyeli itt is."
Szerinted melyik megoldás jobb:
- a FI relé működését áram-különbséggel magyarázni/értelmezni , hogy a "földelés" szó említése nélkül is teljesen érthető legyen
- vagy bármilyen (akár teljesen földfüggetlen) áramkörben, akár erőszakkal is földelésnek nevezni az áramkör egyik pontját, mert másképpen nem tudjuk megértetni a FI relé működését
Elég hamar eljutottál megint a személyeskedéshez. Lehetne azt is mondani, hogy "ja, bocs, benéztem, igazad van".
Persze ehhez nem ártana némi önismeret / önkritika. Napnál világosabb, hogy ki beszél állandóan a magas lóról, annyit elöljáróban elárulhatok, hogy nem én. Ezen tényleg nem ártana elgondolkodni, mert gyakorlatilag bárkivel vitába szállsz a fórumon, pillanatok alatt ide jutsz.
[/OFF]
A FI működéséről volt szó, te voltál, aki a "földet" idekeverted. Elárulom, hogy abszolút semmi köze a védővezetőnek vagy a védőföldelésnek a FI relé működéséhez. Kezdjük ott, hogy a FI relébe a fázis és az üzemi nulla van bekötve, semmi más, az ezeken folyó áram különbségét figyeli az ÁVK. Hogy hova folyik a hibaáram, az a FI működése szempontjából lényegtelen. Az, hogy te nem tudsz mást elképzelni, mint a TN rendszerben megjelenő, valóban föld fele folyó hibaáram nem jelenti azt, hogy nincs más eset. Legjobb példa a földfüggetlen rendszerek népes csoportja, ahol - meglepő módon - szintén működik a FI.
Persze, én is találkoztam, pl. vezérlő áramkörökben azzal, hogy a vezérlés trafó, ami fázis független egyik kimenete csatlakozik a PE re, vagy a PLC ASi rendszer busz kábele is figyeltetve van földzárlatra.
Erről itt már volt szó, hogy ahol nincs kiépítve védő vezető, akkor is véd áramütés esetén FI, de nem mindegy, hogy attól old le, ha pl.megérintek egy test zárlatos berendezést, készüléket, és attól old le, vagy az a hibás készülék csatlakozik a kiépített védő vezetőre.
A a jó hír számodra, hogy ez egyszerűbb ügy, mint az Ohm törvény megértése volt anno. Szóval megfogod érteni ezt is előbb-utóbb, ha elkezded ÉRTŐN olvasni amit írok:-)
A baszakodástól elvakult alapállásod helyett... inkább figyelj és menni fog. Mert úgy hiszem nem buta vagy hanem egy magaslóról okoskodó-kekeckedő farok. Akinek az az élvezet, ha szavakon lovagolva próbál alázni másokat a fórumokban. Szánalmas módon és sikertelenül.
A mobil töltő, ha nem védő vezetővel csatlakozik a hálózathoz, és nem sérült vezeték, stb miatti áramütés miatt oldja le a Fi- t, akkor a leoldás kiváltó oka lehet a hibás tápegység által előállított tűimpulzusok, amik a relé túlfeszültség védelmét aktiválhatják, mint ahogy zivataros időben.
Amikor nekem egy PC- t raktak egy cégnél össze, a kínai hibás ATX táp két vinyót, scasi kártyát vágott haza.
A FI relének KÉT oldala van. - a betáp oldal és - a védett oldal
A betáp oldalon az egyik pólusnak Föld-elt/Test-elt vezetőnek KELL lennie az adott rendszerben.
A védett oldalon pedig már egyik pólus SEM kerülhet többé kapcsolatba semmilyen módon a Föld-el/Test-el!!!!
Különben a FI relé nem tud működni...
-----------
HA megvan a Föld-elt/Test-elt betáp.... akkor az átvezetésre kerül a FI relén. Innentől a FI relé mindaddig nyugton van amíg a rajta átvezetett vezetékek áramának eredője NULLA. Azaz az összes - a FI relén át útnak indult elektron a betápból - a FI relén át tér vissza is a betáphoz
Ez a normál áramköri működés a FI relé számára.
HA..... BÁRMI okból - némely elektronok a FI relét kikerülve jutnak vissza a betáphoz - akkor az FI relé szempontjából >> HIBÁS áramköri működés - ezért lekapcsolja az áramkör táplálását
Hisz az ilyen elektron szökés csak a Föld-ön/Test-en történhet meg!!! Ami lehet szigetelési hiba a Föld/Test felé vagy Valaki-valami (vezetőképesen) a nem Föld-elt/Test-elt pólus és a Föld/Test közé került. Létre hozva ezzel a szökött elektronok által a hibaáramot.
Ennyi a FI relé működése általanosságban.
Ami azt is jelenti, hogy: a szokásos TN hálózatban a hibaáram végső soron mindig a Föld felé tart. Más felé nem tarthat.
A közcélúnál a fémházak be voltak már régen is kötve a nullába. Ha a hálózat TN rendszerűvé lett nyilvánítva, az annyit jelentett, hogy a túláramvédelem és a végponti hurokimpedancia összhangba volt, és a nullavezető szabadvezetéken bizonyos távolságonként meg végpontokon le volt földelve, a nullavezető földelési ellenállása meg bizonyos érték alatt volt. Szóval tulajdonképpen lényegi változás azon nem történik, ez csak, hogy úgy mondjam, az étlap kibővítése egy kajával. A lényegi változás a fogyasztóberendezéseknél a nulla és a védővezető fémes összekötése.
Jut is eszembe a Józsefvárosról, konkrétan a 70-esek végén ott fusiztam, és az ELMŰ-s haverok már akkor azt mondták, hogy a Hámán Kató-Mező Imre úttól befelé már nullázva van.
Ebben a példában egy Föld független rendszerről van szó... Ergo szar a példa, ha a Föld szóra akartad kihegyezni.
Avagy, Ebben a példában a FI relé előtti rész játssza el a Föld szerepét :-) ... és a FI relé az aktuális Föld felé elszökő áramot figyeli itt is.
----
A szokásos közcélú TN hálózat viszont nem Föld független... Sőt erősen és globálisan földelt azaz erős kapcsolatban van a Föld-el. Az összes NULLA vezetője a normál üzemben.
Igen, de az ELMŰ kivételével a többi jelentette az akkori elöljáróságnak, az MVMT-nek, hogy 79-re befejezték az áttérést. :)
Igaz, hogy ez szerintem csak azt jelentette, hogy a hálózat megfelelő lett, bár például a pécsi üzemvezetőség legalább felhívást tett közzé, és onnan kezdve mindegy volt, hogy Náncsi néni elolvasta-e, és összekötötte-e a kéket és a pirosat. Lehet, hogy még ma sincs összekötve. :D
Az ELMŰ nagyon régen is kijelentette , hogy lehetetlenség Budapest területén ezt megcsinálni.
Elég sok XIX századi lakás betáphálózata még ilyen vegyes kivitelű !
Azaz TN-C ről táplált TT rendszer . pl Józsefváros . Klauzál tér . De a Keleti környéke is.!
Ezen felül mind az öt áramszolgáltatónak van "vidéki maradék hálózata" -ami a felújitásig ? ideiglenesen igy üzemel ! Ezeket átvette az EON , de igy szemléletesebb.
Az Émász területén Szerencs --Károlyfalva ---országhatár rész .ill a TITÁSZ felőli rész.
Az Émász területén a méretlenbe lévő FI relé (még az NDK tipusú ) árulkodik erről.
A TITÁSZ Kisvárda ,Vásárosnamény , Nyirbátor környéke.Gyula -román határmenti részei..
Ezen felül Pécskörnyékén és Szombathely környékén is találkoztam ilyennel.
Tehát papiron biztosan átalakitották.
Mint ahogy ilyen szekrény sincs már sehol? Azt a pár 10 000 db-t leszámitva.
Uhhh... Ahonnan vetted ezt az idézetet... Éppen most vettem tőlük műszereket, és nagyon kedvesek voltak, így nehezemre esik írni, hogy ez a Kirchhoffra hivatkozás ez egy hülyeség. :) A csomóponti törvény az a csomópontról szól.
Igen , biztos voltam benne , hogy Te tudod , csak pont ezt a részt hiányoltam . Ha Te beillesztetted volna a hsz-be , amire válaszoltam , akkor lett volna szerintem tökéletes a válaszod lentebb .
Ismétlés a tudás anyja !
Sokunknak néha jól jön , ha az alapokat újra olvashatjuk . A rutin az embert géppé teszi .
"Mivel azok az áramok IS a Föld felé tartanak végül."
Lebeg egy helikopter 1000 méter magasan,
lóg az alján 20 méter műanyag kötél,
a kötél végén himbálózik egy 230V-os aggregátor (vagy szünetmentes tápegység vagy váltakozó feszültségű bármi), két kilógó vezetékkel, azon egy 10 milliamperes FI relével.
Leereszkedik a kötélen egy egy villanyszerelő, az egyik kezével megmarkolja a FI relé utáni egyik vezetéket, a másik kezével megmarkolja a FI relé előtti másik vezetéket.
- szerintem a FI relé azonnal lecsapódik, mert a rajta átmenő két vezetékeken különböző áramok fognak folyni
- szerinted a villanyszerelő meg fog dögleni áramütéstől, mert a legközelebbi föld 980 méterre van?
Elméletileg teljesen igazad van . Viszont a normál gyakorlatban ( nem amikor elfŕják az egy csöben futó áramkörok drótjait , mint lentebb egy topiktárs írta ) kell hozzá egy harmadik tag , ami álltalában vezetöképes és így folyhat rajta keresztül hibaáram , ami a relé leoldását elöidézi .
"" Fi relé működési elve
Működése azon az egyszerű elven alapul, hogy Kirchhoff csomóponti törvénye értelmében általános 230 V illetve 400 V-os váltakozóáramú hálózatot feltételezve a fázisvezetőkben érkező áram összege a fogyasztón (pl. vasaló, izzólámpa, elektromos kéziszerszám stb.) át a nulla vezetőben záródik. Amennyiben a fázisvezetőkön bejövő áram összege különbözik a nulla vezetőn át záródó áramtól, akkor valahol szivárgás van, például testzárlatos a fogyasztó vagy megérintettünk egy feszültség alatt álló fémrészt (ami lehet például egy megsérült szigetelésű vezeték), így az áram egy része nem szabályos fogyasztói áramkörön, azaz nem a fázis és nulla vezetők között halad. Ebből adódóan az érintésvédelmi relé a fázis- és a nulla vezetékekben kialakult aszimmetriát érzékeli. A különbség miatt feltételezett hiba elvére épülő megoldás eredményeként, a relé nem tud az elfolyás okáról és helyéről, csak annak tényét érzékeli. Amennyiben ez az úgynevezett hibaáram a relére jellemző küszöbértéket meghaladja, a beépített elektromechanikus modul azonnal bontja a hálózatot. ""
Szerintem itt többen fingfűrészelés tárgykörébe keveredtek!
Ha a nulla átkeveredik a másik kör nullájához vagy fázishoz,meg stb(itt felsorolt esetek),akkor is megmarad az alap működés.Az adott fí relé fázisán és nulláján,nem lesz egyenlő az áram.Vagyis leold.
Ha már vitatkozni akarsz, akkor jó lenne tisztában lenni vele, hogy miről beszélsz. A FI-t rohadtul nem érdekli, hogy hova szivárog az áram, és semmi köze sincs sem a védővezetőhöz, sem az anyaföldhöz.
Semmi egyéb példa nem kell ide, mint megnézni a FI relé bekötését. Se vedővezető nincs benne, de még olyat se láttam, hogy elásták volna, hogy a "földet" figyelje.
"Nem a nulla és a fázis közötti különbséget keresi?"
De.
A FI relé a rajta árfolyó áramok pillanatnyi egyenlegét figyeli (laikus nyelvre leegyszerűsítve: mennyi különbség van a rajta átfolyó áramok között). SEMMI MÁST NEM FIGYEL.
Olyan, mint egy adóellenőr, aki ellenőrzi a bevételeket és a kiadásokat és ha a különbség meghalad egy bizonyos értéket (pl 30 milliamper), akkor büntet.
Sajnos ezt (is) szarul oktatják, ezért még sok szakember sem érti valójában.
Már biztosan nagyon öreg vagyok , de ezt nem tudom fejben elképzelni , hogy mondjuk a fürdöszoba Fí reléjének hogyan szivároghat át árama a mondjuk gyerekszobai Fí relé áramkörébe . :-(
Az útvonal kétféle lehet. - a zöldsárga védővezetőn át jut el a Föld-ig - más útvonalon át jut el a Föld-ig (emberi/állati test, valamilyen vezetőképes egyéb útvonal)
----
A töltöd kimenete belül tipikusan átvan hidalva egy néhány nF-os kondenzátorral a hálózat fázisa felé a bemeneti zavarszűrő "felező" kondenzátorokon át. Ami miatt létrejöhetnek trükkös hiba feszültségek/áramok is akár.
Akkor ezt megszívtam!Mostanában kezdte,így gondolom a külső körlet lehet a bűnös.Bár ez sem törvényszerű.Marad a lassú keresés a szerencsére bízva a találatot.
Nem tudom!Egyszer meg a kapunyitónál volt hiba,és akkor is heti egy-2 leoldás volt.Ott a vezeték csere megoldotta.Nem volt egyébként látható sérülés,csak víz alá került a vezeték!
És csak akkor lett meg a hiba,mikor a kapu is hibásan kezdett működni.Pedig csak az infrakapu vezetéke volt a gond.
Nem sorba, hanem párhuzamosan. Már ha kibogozható, hogy melyik elmenő áramkör fázisvezetékéhez melyik nulla tartozik. Ebből a szennypontból (is) jobbak a kétpólusú kismexakítók, ott rögvest egyértelmű. :-)
Egyszer egy konnektornak a házát felfogató csavar sértette meg a nulla szigetelését. Ha van valahol ilyen szigetelés sérülés,azt nem lehet valahogy méréssel multiméterrel kimérni?
Azért gondolom , hogy nem sok berendezésed van ami védöföldet igényel . Ezért írtam a mosógépet , sütöt , mosogatógépet , mikrót , esetleg kerti öntözéshez szivattyú . Mit hagytam ki a felsorolásból ? Szerintem valamelyik duó okozza .
Amikor leold , megkellene nézni , hogy éppen mi volt áram alatt . Lehet , hogy az egyik fogyasztón kevés a hibaáram és amikor hozzákapcsolod a másik fogyasztót , aminek úgyszintén van hibaárama , akkor az összeadódik és elég a leoldáshoz . Konyhában a sütö és mondjuk a mosogatógép , vagy mosógép , vagy mikró .
Szerintem meg amelyik szigetelő anyag (jelen esetben:levegő) esetén nagyobb feszültség szükséges az átütéshez (breakdown voltage), az jobb szigetelő anyag, mint amelyiknél kisebb feszültség szükséges az átütéshez ;)
(egyébként a függőleges oszlopon megadott feszültségek 12 mm-es távolságban lettek mérve)
Van valami bevált megoldás arra hogy megtaláljuk mi oldja le a fí relét rendszeresen?A lakáselosztóba 3 vezeték jön,ott van a fí,és a megszakítók.Átlagosan heti1x lekapcsol a relé.Van hogy egymás után két napon is,van hogy több mint egy hétig nem.Hogyan kéne megmérni,melyik körben van hiba?
Ha mind a hat tekercsvég kivan hozva, akkor az átkötő lemezeknek delta kapcsolás esetén egymást nem érintve, függőlegesen kellene állniuk. Itt nem így van. Mivel az adattáblán csak a delta szimbólum van, így az is lehetséges, hogy belül vannak a tekercsvégel összekötve. Szedd le a lemezeket és egy multimétert folytonosság mérés módban " csengesd" ki a tekercsvég párokat. Ha nem sípol a mvműszeegyik szemben álló csavaron sem, akkor ez a motor - ami nem nagy ( 3kW) csak nehéz - nem lesz jó 1 fázisra.
Jaaaaa, és még valami!!
Ha nem tudsz tekercs ellenállást mérni multival, akkor inkább keress egy szakit :)))
Az adattábla szerint a tekercskapcsolása 380V delta, ebből kifolyólag NEM! Viszont ami érdekes, hogy a kapocs lécen csillagba van kötve a motor. Kellene tekercsellenálást mérni mindkét bekötési módban, vagy egyáltalán azt megmérni, hogy kivan e vezetve mindhárom tekercs mindkettő vége.
Egy nagy, 3 fázisú motort szeretnék 230V-ról üzemeltetni. Az alábbi linkeken látszik az adattábla, és a bekötése. Át lehet ezt alakítani, megfelelő méretű kondenzátorral?
De ha segyítséget vársz, akkor ne szerintemezz, ne feltételezgess, hanem írj pontosan. Csövezve van? MMfalis? Agyongányolt már ígyis-úgyis?
Ha csövezett, akkor minden azóta eltelt perc elbaszott idő, és minden más megoldás gányolás, mert csak ki kell cserélni az összes drótot amit megbarmoltál abban a csőben. Ehhez ugye ki kell szedni, hogy megtudd pontosan mit alkottál. Valamit biztosan.
Amúgy meg milyen fal? Vályog? :) Ha betonfal és csövezett akkor főleg nem kérdés. Ott például cseszheted az előző nagyon okos jani ajánlatát. Ha Mm falis tégla, akkor eshetsz neki ahogy tudsz, aztán ha kibányásztad, meglátod mi vár rád, de nagyobb kárt már ne csinálj, ha annyi eszed nem volt, hogy fúrás előtt mindig felmérd a célfalat különféle vezetékkeresőkkel, pont az ilyen rácseszések elkerülése miatt. (persze úgy is bele lehet futni)
Aztán a jóég tudja mi van ottan. Honnan tudjuk? Te látod.
A "miért" kérdés miatt főleg ki kell azt cserélni. Fogalmad sincs mit alkottál a vezetékkel, de a "biztosíték" (vagy a FI, de azon a vonalon utoljára mert mi van ha kettéfúrta a védővezetőt) ki lett lőve. Birom az ilyen hozzáállásokat.
Nem kell aggódni semmin, ugyanis azt a drótot szépen kiszeded és kicseréled teljesen. Ne gányold, ne szard le. Csak idő kérdése és ott el fog baszódni, természetesen nem akkor amikor nintendóznál.
"Azért írja a szakirodalom, hogy míg szép időben szinte elhanyagolható, addig rossz időben eléggé pénztárcasoványító. :D"
Amiről a szakirodalom ír, az nem a koronakisülés (amit a pára fékez), hanem az általam is említett "vizes felületi kúszó-áram" (amit a köd segít) által okozott veszteség. Olvasd el újból, amit írtam.
"Gondolom ilyenkor a fém oszlopot amin van a trafó nem kéne megérinteni."
A trafó fém oszlopa profin le van földelve, ezért a megérintett fém oszlop és a tapad között mondjuk 0,00001 voltos feszültség különbség van, ami senkit nem fog megrázni. Ez a feszültség a kis felületi áthúzás (szikrázás) pillanatában akár ezerszeresére is felugrik, tehát ilyenkor az trafó-oszlop feszültsége elérheti akár a 0,1 voltot is, ami szintén nem fog megrázni, akár nyalogathatod is. Baj csak akkor lenne, ha megszakadna a földelés.
A koronakisülés a levegőben kialakuló ionizált csatorna. Minél párásabb a levegő, annál kisebb az esélye az effajta dolog kialakulásának (a párás levegő jobban "szigetel"),
ezért ködös időben inkább arra gondolnék, hogy a nagyfeszültségű pontoknál a köd miatt vizes felületeken átkúszó szikrák okozzák a sercegő zajt.
A fém oszlopot sosem praktikus szükségtelenül megérinteni. Bár az egyik kedvenc példám volt az általános iskola sarkán levő 20 kV-os vasoszlop, azt naponta ezer gyerekkéz érinti.
A zizegés magában nem jelent zárlatot. A baj a sarkokkal, csúcsokkal van, ott megnövekszik az erőtér, túllépi a levegő villamos szilárdságát. Ilyen sarkokat meg csúcsokat a megállapodott hálózatépítési technológia meg eleget biztosít - például az omega végének a derékszögben visszahajtása miatt az onnan egy centire levő végen szétállnak az elemi szálak. Csavarfejek, stb.
Olyankor van esetleg teendő ha nagyon ködös időben a 22 ezer voltos trafónál zizegés hallható? Gondolom ilyenkor a fém oszlopot amin van a trafó nem kéne megérinteni.. sötétben sem látszik ív így nem látom hogy pontosan hol zárlatol..
Elosztó tábla bekötéssel kapcsolatban érdeklődnék. FKA táblát cserélném másikra, nem akarom, hogy az EPH kiépítesekor szóljanak az összesodort, rácsavarozott vezetékek miatt (0, ZS).
Szóval megvan az új tábla, külön-külön elosztó sín mindenkinek.
A házba bejövő fekete, kék érpár alumínium, ránézésre 6 v 10 mm2.
A kismegszakító táblán a megszakítók között a kivitelező anno csupasz U alakú ALU vezetékekkel vitte át a fázis (jelenleg 5 kör van).
Amire gondoltam:
- vettem fővezeték csatlakozót, ebbe belekötöm az ALU vezetékpárt az egyik oldalt, és mondjuk 6mm2 rezet a másikon (20 v 25 A-s az óra biztije)
- vettem összekötő sínt a kis megszakítókhoz az U szemek helyett, méretre kell vágni a hosszát, OK.
Ez így - technológiailag - mennyire tekinthető normálisnak a most elfogadott szabványok alapján?
(nincs napi kivitelezési gyakorlatom, túltolni sem akarom. Gondolom paszta ide nem kell, ha direktben nem érintkezik az ALU és a réz)
A másik dolog meg az lenne, hogy a sínes kapocs első szeménél az első kismegszakítóhoz hogyan csatlakoztatom oda a 2-3 mm vastag kábelt?
Van rá valami spec elem és egy kimaradt szemre rá lehet csavarozni a bejövő fázist?
Vagy a kismegszakító leszorítójában a szem és a leszorító lemezke közé tolom be a vezetéket - ha sikerül összeszorítani - és jóvanazúgy?
Esetleg bőven elég az U alakú réz szem összekötés, úgy ahogy előtte az ALU-ból volt.
(néztem a netet, látom, hogy van ilyen fázis sín bekötő kapocs, de nem tudom, hogy kell használni.
Tippre bekötöm az első szem egyik felével közösen, vagy az első megszakító egyik lábára ez kerül, a másikról meg indul a sín.
És akkor még egy: ha mégis marad az FKA, akkor az FKA környezetében (a dobozon belül, a doboz mögötti üregben) "mennyire szabályos egy wago"?
Arra gondoltam, hogy ha mégis maradna az FKA, akkor az 5-6 db kézileg összesodrott + csavaros leszorítást kiváltom mondjuk egy 8-as wago-val, és onnan állok rá 1 v 2 vezetékkel az FKA tábla keretére.
20 ezret megért!Mondjuk még aznap mikor vettem,ajánlottak érte egy 10csöves napkollektort.Ha nyárig nem lesz használva,akkor elcserélem arra.Medencét fűteni úgyis kell egy melegítő.
"Még a motort is forgatná,viszont az egyenirányító diódák másképpen terhelődnek mint három fázis esetében."
Akkor lehet hogy megtartom! Igazából csak azért vettem mert olcsó volt!
Még egy kérdés. Amikor bekötöm egy fázisra, akkor van értelme a fázist elosztani és 2 helyre bekötni?Így elvileg mind a 3 diódapár dolgozna a bemeneten.
Például Japániában...! Hogy hogyan kerül Európába? Ahogyan a Japán berendezés kerül,sokszor külön "honosítva" egy nagyobb 3X400/3x220V-os transzformátorral . Nekem is van ilyen trafóm..... felszámolt berendezésből.
"Bekötöttem 1 fázisra,és bekapcsolt..."
Még a motort is forgatná,viszont az egyenirányító diódák másképpen terhelődnek mint három fázis esetében.
Lehet hogy megvolt már válaszolva,de nem találtam meg,ezért teszem fel a kérdést.
Régebben volt egy frekvenciaváltóm,ami 1x230V-ból csinált 3x0-230V-ot,ezt értem is.
Most van egy másik tipus,ami a táblája szerint 3x200-240V-ból csinál 3x0-240V-ot.Biztos nem elírás,mert a manuálja szerint van 1x220V van 3x220V és 3x440V-os bemenettel.Az elsőt és a 3.-at értem,de hol van 3x220(230)V?A bekötésnél a 3 fázisnak és a védőföldnek van hely,így nem hiszem hogy a nullához mérten adták meg.Illetve akkor meg a 440V-os lenne értelmetlen.
Egyébként egy Delta VFD037A23A típusról van szó.Bekötöttem 1 fázisra,és bekapcsolt,de nem tudtam a működést tesztelni,mert semmi 3 fázisú dolog nincs itthon.Azt néztem hogy a betáp egyből az igbt 3f egyenirányítójába megy,így gondolom működik a kimenete is az 1 fázis ellenére.
Azt nem értem, most mit óberkodsz, mikor pont erről szól a beszélgetés, hogy ezt a feltételezést nem volt hajlandó elfogadni. Egyébként feltételezés alapján a villamos szakma nem működik.
*********** A kezdeti kihívást jelentő feladat annak eldöntése, hogy: TN-S vagy TN-C rendszerű-e a meglévő/talált állapot a lakás főelosztónál. Azaz, hogy kell-e TN-C >> TN-S átalakítást csinálni a lakáson belül vagy már megvan a TN-S... a lakás számára a mérőhelynél is.
Ez eldönthető!!! a mérőhelyből a lakás elosztóba érkező vezetékek számából. - ha csak kettő jön ki a mérőhelyről akkor az >> TN-C rendszer - ha már 3 jön ki a mérőhelyről akkor az már TN-S rendszer kell legyen ***********
Azonban mindkét esetben, az érkező betáptól függetlenül...
MINDENKÉPPEN át KELL vizsgálni a lakáson belüi védővezető rendszert és szükség szerinti rendberakni!!!!!
1. Legyen bekötve a létező/fellelt minden lakáson belüli "földeléses" villamos cucc/konnektor test/földelés érintkezője >> testzárlat esetére tűz-és életvédelem Legyen bekötve a vízcsőgázcső/fűtéscső/fürdőkád és minden más megérinthető kívülről érkező fémes/vezető cucc is >> külső-eltérő potenciál behozása miatti életvédelem, EPH Legyen összekötve a lakáson belüli összes létező/fellelt/pótolt/kijavított piros/zöldsárga vezeték egymással és aztán elvezetve a lakás főelosztóig IS!!!
2. HA VAN a lakáson kívűlre vezető része is a meglévő/fellelt piros/zöldsárga vezeték rendszernek, ami így nem csak a lakáselosztóba vezet, hanem külön úton tart a FŐföldelé felé valami módon elvezetve odáig. AKKOR ez a külön úton távozó piros/zöldsárga NE legyen megszakítva (pl. lekötéssel, elvágással, letöréssel/elszakadással/kilazulással, műanyag csőre cserével, stb.) a külön út ellenőrizhető részén sehol.
+1 Az átvizsgálás során megtalált minden szándékos/véletlen/hibamiatti "helyi nullázás"-t meg kell szüntetni!!!! Azaz NEM maradhat olyan piros/zöldsárga vezeték szakasz amivel - csak a konnektornál/készüléknél van egy direkt átkötéssel - összekötve a nulla(kék) a test/föld érintkezővel (azaz rejtett nullázás történt) vagy - valahol máshol összeér/összevankötve a nulla(kék) és a vedővezető (pirso/zöldsárga)
Ezeket a "rejtett nullázás"-okat mind meg kell szüntetni és a direkt/véletlen/hibamiati átkötés helyett kiépíteni a külön vedővezeték hálózatos piros/zöldsárga bekötést.
HA eddig eljutott valaki a felmérésben... rendbe rakásban ÉS a közben megtalált hibás részeket kijavította !!! (hiányzó/hibás testelés/földelés/eph-zás, rejtett nullázás, földelés/nulla elkötés)
AKKOR elmondhatja, hogy a meglévő lakáson belüli védővezető hálózata az rendben van és jól működik.
Innentől átalakíthatja azt a lakáson belül az érkező TN-C rendszerről a FI relével (ÁVK RCD) is védhető és ezért életvédelmileg biztonságosabb és egyébként is szabványos TN-S rendszerre, ha még nem az van a lakásban.
Mivel van a lakáson belül van egy - átvizsgált-kijavított védővezető (piros/zöldárga) vezeték hálózata - ami a lakáson belül végül CSAK és KIZÁRÓLAG EGYETLEN helyen - a lakás főelosztóban végződik és ott szükség szerint lehet bekötni a TN-C/TN-S rendszerbe
----
Az átvizsgálás/rendberakás közben...
Erősen ajánlott a vezetékek színhelyesre cserélése ahol csak lehetséges, ha nem színhelyes. (de legalább a köteséknél a szín helyesre átjelölése, szigetelő szalaggal pl.)
- védővezetők ("földelés" és EPH) zöldsárgára - nulla vezető kékre (ha van, akkor a PEN szakaszon kék+zöldsárgára) - fázis vezető 1 fázis esetén feketére (több fázisnál fekete, barna, szürke a javasolt)
Nade mi a gond a 2/4 vezetős felszállóval/érkezővel?
Ha 2/4 vezetős felszálló/érkező van, akkor a lakáson belüli védővezető rendszer ellenőrzése és szükségszerinti rendbe rakása!! után meg kell csinálni a TN-C >> TN-S átállást lakásonként/mérőhelyenként.
- vagy a mérőnél az oda érkező 2/4 vezetékből és onnan már 3/5 vezeték indul a lakás/főelosztó felé - vagy magában a lakás főelosztóban a mérőtől érkező 2/4 vezetékből
Szabványosan akkor tehető meg a TN-C >> TN-S átalakítás, ha elég vastag az érkező PEN, asszem 10 mm2 réz legalább. Vékonyabb érkező PEN esetén is működik az átalakítás, csak nem lesz szabványos.
A "lakásszintű" TN-S kialakítása után pedig már mehet belül a lakásban a TN-S szerinti szerelés és a FI relé (ÁVK, RCD).
Vagy tévedek?
*********** A kezdeti kihívást jelentő feladat annak eldöntése, hogy: TN-S vagy TN-C rendszerű-e a meglévő/talált állapot a lakás főelosztónál. Azaz, hogy kell-e TN-C >> TN-S átalakítást csinálni a lakáson belül vagy már megvan a TN-S... a lakás számára a mérőhelynél is. ***********
Jártam már az általad ajánlott fórum. Azt a választ kaptam, hogy majd egy villanyszerelő megoldja a kérdést :)
Bocs, de most belebotlottam ott, ez nem így van. Ahogy látom, ott már október 16-án megkaptad a kulcskérdést, amire azóta sem válaszoltál, amit feltett az egyik odajáró, hogy négy vagy öt vezetős megy-e fel. Szóval már 3 hete kiderült számodra az, amit én itt 1 napja javasoltam, hogy információt kell szerezni a szintelosztóból meg a földszinten a lépcsőházelosztóból.
Hát igen, akkor még az volt a szokás, a védővezetők a 100-as dobozból indulva. És ha egymérős ház volt, akkor a mérődoboztól ebbe át kellett csövezni, ez volt a nullázás helye és módja, ha nullázott lett a körzet. Többlakásosnál meg, mint ahogy te látod, a kapualjban volt a nullázási lehetőség, onnan indult a külön védővezető. Ilyen 100-as dobozt, egy nagy bunkóba sodrott nyolc elmenővel, vékony alumíniumokból, sokat láttam még. :D A 78-as nagy módosításban tértek át arra, hogy a védővezetőket is elosztótábláról kell indítani.
De amiről a topiktárs beszél, ott már alighanem a lehetősége megvolt a PEN-nek, annyival bonyolultabb a helyzet, ez az említett 78-as fordulóponttól volt már lehetséges, és mivel éppen jött a hét szűk esztendő, a réz drága volt, az alumínium meg érték, ki is használták a négyvezetős felszállókat rögtön.
Abban a 4 szintes 60-as évek elején épült zuglói házban amiben most lakásfelújítok, szerencsére átláthatóbb a helyzet, mert szintenként a mérők alatt van egy nyitható fém elosztó doboz, mint első csatlakozási pont, ahonnan szigszalaggal betekert füles lemezkocka kapcsokkal vannak kötve a piros, kék, fekete vezetékek a 3 lakás mérőibe.
A piros a mérő kötődobozon keresztül érkezik az elosztó tábla melletti 100 x 100- as dobozba, ahonnan sodrott kötéssel megy tovább védő vezetőnek a vizes helyiségek dugaljaihoz, illetve EPH vezető is onnan megy a gépészeti aknában lévő csövekhez.
A három áramkör diazet biztijeire ment sorolva a fázis, a nullát meg 3 db nullbontóról kapták meg az áramkörök.
( Ez a tábla egy ideiglenes Simovillre lett már cserélve FI relével + egy sines dugaljjal, amíg a felújítás tart.)
Tapasztalatom szerint a villanymotorok gyakori indítása is jelentős túlfogyasztást is képes generálni. De viszont olyat is láttam hogy a másfél kW os vésőgép több napon át tartó használata során sem generált fogyasztást. Kár hogy vésőgéppel fűteni túl hangos.. mindenesetre elég vicces hogy az ügyfél azt hiszi hogy spórol a fényerőszabályzóval vagy a ledekkel aztán új digitális óra miatt sokszorosát fizeti.
A 80- as években pl. FKA, vagy CS elosztó táblákat is úgy árulták, hogy a föld és nulla sinek össze voltak kötve egy 10- es ZS merev vezeték farabbal az akkori NEFH rendszer miatt.
Szerintem itt is még a NEFH miatt lehetett az átkötés, amit persze, már csak azért is, szét kell bontani, mert, ha felszerelnének FI relét, az így nem fog működni.
Háá mee úgy erősebb lesz a nulla megg a főd ha őssze van kötve...!
De mit várunk el attól a szerelőtől aki a Nulla és a PE sínt nem használja kötési pontoknak hanem a tábla alatt készít csomópontot feltehetőleg sodrással,szigszalaggal. Mintha a bejövőt kötötte volna rá és csak a kötésnek ágazott le róla (az van a levegőben? (kék,piros?)).
Talán le kellene kötni az átkötést, a kismegszakítókat lekapcsolni és megnézni hogy a fázishoz képest van-e feszültség a piros és a kék vezeték között. Ha nincs valamelynél akkor sajnos PEN-ként kellene kezelni azt amelyiken van.
Én eleve új (nagyobb) elosztó táblában gondolkoznék első lépésként... pláne ha FI relét is kellene beépíteni.
Értelemszerűen a DC-DC lenne az ideális. Gyakorlatilag meg kiderül, hogy mennyire hozzáférhető a rendszer (kivitelezés, kivezetések, garvesztés, stb.), továbbá pl. ismerősömnek (nemrég telepítették) csak a telek végi "kiülő" tetejére tudták feltenni a panelokat, így értelemszerűen a távolság miatt a házig már AC-ben vitték.
A villanyóra szekrényben az izmos piros vezetéket szépen látni, de ez a lakásokba vezetés után a gázcsövekre és az öntöttvas kádak lábaira voltak kötve.
Jártam már az általad ajánlott fórum. Azt a választ kaptam, hogy majd egy villanyszerelő megoldja a kérdést :)
Ezek egyébként teljesen felesleges gondolatkísérletek. Miként János is írja, ki kell menned a lépcsőházba, meg le kell menned a földszintre. A két villamos berendezés, szintelosztó meg lépcsőházelosztó látószervi felülvizsgálatából kiderül, hogy mi micsoda. Az én - szintén felesleges - feltételezésem az, hogy felfelé jön egy laposvas a vezetékek mellett, és a szintelosztóban arról jönnek be a lakásba a pirosak.
De ha még más agytornát is akarsz, a kérdést tedd fel a
-on, ott olyan szakik vannak, akik fejből mondják, hogy a mezősiklósfarkascsáti panelüzemben a kiegyezés évében készült és a szarajevói csata után Győrben felépített panelházban, ha az 10 emeletes, és ha január és március között épült, akkor Kovács Pityu bátya művezető hogy igazította el a villanyszerelőket, mit hová kössenek.
Arra értettem, hogy ha meglesz a kiépített napelem rendszer, akkor majd kiderül, hogy érdemes-e egy akkupakkot is telepíteni pl. a szünetmentességre szánt dolgoknak, ilyen értelemben változhat.
Valóban az nyerhető meg tisztán, amit magadnak fogyasztasz. Jól kitalálták ezt :( bár nem csodálkoznék ha azt is mérnék előbb-utóbb, hogy meg tudják adóztatni, ha pl. az elektromos autód töltésére használod... de kár ennyire előre gondolkodni és ötleteket adni :)
Ha eleve 3 vezeték jön be (fekete-kék-piros) akkor az már szét van választva az óránál. Azt az összekötést "nullbontót" le kellett volna szedni 40 évvel ezelőtt. Nekem is ilyen volt anno, én se találtam ebben a logikát miért hagyták így.
Kicsit zavaró tényező, hogy a csengőnél is piros-kék madzag kóriszál, azt kicibálni onnan, de amúgy is, ezt a táblát hajítsa ki mert a relét úgyse tudja felerőszakolni, tegyenek fel egy korszerűt, esztétikusat.
Adjál légy szíves esélyt az ellenkező irányú gondolatmenetnek is. :) Szerintem az előre szerelt tábláknál a kérdés nem az összekötés vagy leágaztatás, hanem az, hogy a gyár által odarakott áthidaló maradjon-e, avagy nem. No, és ebben pont ugyanúgy nem felelt meg egy csomó szakember, mint abban, hogy rakjon-e fel áthidalót, vagy nem.
A bejövő drótozásod minimum egyik vezetéke meglazult-megszakadt isten tudja mi okból. Aztán ahogy lengetgette a szél, ahogy rájatehénkedett a galamb, elkezdett pitylákolni. Aztán ez ottan íveket húzogatott és megszigetelődött annyira, hogy már pitylákolni se akaródzik neki.
Hívd a hibabejelentőt. A legjobb lenne, ha tokkal vonóval kicserélnék a drótjaidat vadi újra, de ha már kimennek, mindenképpen húzasd meg az óránál is, a plomba alatt, ne csak az oszlopon ügyeskedjenek.
"" Továbbá ha jövőre sikerül támogatással a napelem telepítés, akkor meg pláne változni fog minden... ""
Mennyivel ? Az áramért oda - vissza piaci árat fognak számolni . Ami esetleg plusz , az amit helyben elfogyasztasz . Napközben a legolcsóbb az áram két kétórás idösávot kivéve , és Te pont akkor fogsz betáplálni , tehát jóval kevesebbet kapsz 1kWh-ért , mint amennyit fizetni fogsz ugyanazért a kWh-ért . Tehát vagy öneröböl , akkor van szaldó , vagy jól átgondolva a pluszokat és a mínuszokat belevágni a támogatásosba .
Igen, amíg így volt, hogy zömében 12V-osak (vagy alatta) voltak értelemszerűen így ment. Később a pl. a NET szolgáltató váltott antennarendszert és elég sűrűn is kellett kijönniük: ekkor már meguntam, hogy mindig visszaalakítgassam, mert ugye az neki nem felel meg...
Már mindegy, mert mostmár nem is az áramszünetek hossza zavar (korábban az volt a jellemzőbb, akkor volt fontosabb a 12V-os rendszer, hogy időben is bírja), hanem az, hogy a legkisebb esős időben is el-el megy az áram pár másodpercre/percre számtalanszor.
A keltetőgép az 12V-os rendszerről megy, mert ugye ott akár 20 napi befektetett idő és nem kevés csibeélet mehet kárba.
Összegezve jogos a nézeted, de számomra ez a vegyesbazár is kielégítő:) Továbbá ha jövőre sikerül támogatással a napelem telepítés, akkor meg pláne változni fog minden...
Mivel sikerült megnyugtatnom magamat annak tekintetében, hogy 'Nem a mi hálózatunkban van a hiba.', egyből sikerült is megoldanom "ideiglenesen" az elsötétült helyiségek fázisellátását.
Korábban is gondoltam erre a megoldásra, de elsősorban mint egy tesztelési lehetőségre. Abból indultam ki, ha az elsötétült hálózatunknak máshonnan adok új fázist, akkor -ha a hálózatban van a hiba- újra villódzani kezdenek a lámpák.
Említettem, hogy az épületen belül is van egy kapcsolószekrény, amiben csak egy nagy sorkapocs van. Gyakorlatilag ide jönnek be a mérőszekrényből a mért fázisok és itt kerülnek elosztásra az egyes hálózatok felé.
Annyit tettem, hogy az elsötétült hálózat fázisáról az előremenő vezetékeket átkötöttem egy olyan fázisra, amiről eddig csak néhány konnektor volt megtáplálva.
S lőn világosság! Villódzás és sercegés nélküli világosság.
Ideiglenesen, amíg a szolgáltató megoldja az L1 fázis hiányát, ez jó áthidaló megoldás lesz.
Még egyszer nagyon köszönöm mindegyikőtöknek a válaszokat!
Csak viccből írtam. Az viszont igaz, hogy egy személyesen jelen lévő gyakorlott szakember fejében egy perc alatt tízszer több potenciális hibalehetőség fordul meg, mint amennyi tudást egy fórumból összeszedhet egy bármilyen lelkes laikus. Az is gyakran előfordul, hogy egy szakembernek a helyszínen az első percben szemet szúr valami lényeges, amit te itt a fórumban soha nem említenél meg, mert laikusként úgy gondolod, hogy nem releváns információ. Csak egy példa a számtalan közül: hónapok óta látszólag ok nélkül lecsapkodó FI relé hiba megtalálása: "mikor ültették azt a fát a kertben".
"Eredetileg sem szőke, de már inkább erősen kopaszodó, férfi, akinek nincs (és sosem volt) Facebook profilja. :)"
A Facvebook profil hiánya nálam az intelligencia egyértelmű jele, valaki minél többet Faszbúkozik, attól és annál távolabb tartom magam. A kopaszsággal kapcsolatban nincs ilyen irányú megfigyelésem.
akkor még azt tudom elkézelni, hogy van egy fázis, egy PEN és egy helyi földelés, a korabeli szerelő a PEN-t kötötte rá a földelésre a lakásban.
vissza kellene keresni, honnan jönnek a vezetékek. úgy értem, nem csak annyira, hogy kb. nulla, hanem a másik vége mire van kötve. pl. vízcsőre a pincében.
Ebben igazad van . A gyerek az képes számunkra lehetetlen dolgokat is produkálni . Ezért is hoztam fel a témát és érdekelt a szakemberek véleménye .
8 éves koromban fogtam kezet elöször a villannyal , amikor a közvilágítás porcelán biztosítékjait csavargattam , természetesen azok nyitottak voltak .:-)
Egyébként mi lenne, ha egy kicsit kifésülnéd azt a dróthalmazt? Biztos vagy te abban, hogy az a piros bejövő? keressél már attól a lyuktól nem túl messze egy másik kötözőlyukat. Nincs ott a pirosak szétválasztása - elkülönítve? De alaposan nézd meg, azt is szokás telibe gipsze,ni, letapétázni, lefesteni. A csengődnél levő szintén kék-piros egy kicsit zavaró tényező.
Én sem feltételezem , hogy az unokám elökészítve két százasszöget leül a dugalj elé , majd egyszerre bedugja a fázisba és a nullába . Szerinted a földön állva( nem szigetelt ) ha megérintem a fázist , nem old le a Fí relé ?
A mérő gyárilag rögzített időintervallumokban teszteli magát, és ezt, illetve a tesztelés eredményét megjeleníti a kijelzőjén is.
Itt látszik, hogy milyen adatokat tud megjeleníteni.
Itt meg arról lehet olvasni, hogy mi látható a kijelzőn, ha fázishiány van.
Ugyan nem világít folyamatosan a piros led, amiről Domi írt, de nálam hiányzik az L1. Azaz a három fázis közül az egyik.
Ellenőriztem, hogy mi történik, ha lekapcsolom (egyesével, külön-külön) a mérőn lévő kismegszakítókat, és az történt amit vártam/várni lehetett.
Ha a 2-es kismegszakítót kapcsoltam le, akkor eltűnt a kijelzőről az L2, ha a 3-as kismegszakítót, akkor az L3 tűnt el. Amikor felkapcsoltam őket, akkor újra megjelent a hozzájuk tartozó L2 vagy L3 jelölés a kijelzőn.
Azonban hiába kapcsolgattam le/fel a problémás (elsötétült hálózatomhoz) tartozó kismegszakítót, nem történt változás. Az L1 egyáltalán nem látszik a kijelzőn.
Tehát bátran zargathatom a szolgáltatót, hogy a segítségüket/hibaelhárításukat kérjem. Mert a hiba nem a mi hálózatunkban van.
Oda nem is, de a védővezetőt meg tudja tépni. Gyerekből van, kreatív... ha nem is rázza meg, szétcseszi a vállfa vasával, kiskanállal ha egy kicsit is alá tud nyúlni. Sokkal jobb lenne, ha a vakdugó pont kitöltené teljesen a dugóhelyet.
"Most már ahány kamera annyi féle tápfesz, meg a net-hez is 24/48V POE kell stb, így meguntam."
Aki 12 voltól akar üzemeltetni, az nem vesz meg mindenféle szart :) hanem olyan dolgokat vásárol, ami 12 voltról működik. Ami esetleg mégsem: léteznek magas hatásfokú DC-DC konvererek, amelyek a 12 voltból 1-től 60 voltig bármennyit elő tudnak állítani.
400 watt + szinuszos kimenet + 10 amperes aksitöltő (ha jól értettem), ennyi tudásért nem rossz ár.
Sajnos túl gyáva vagyok ahhoz, hogy 36.000 ft-ért ismeretlen megbízhatóságú gyártókkal/termékekkel kísérletezzek, ennyi pénzből erősebbet tudok összebarkácsolni magamnak. Ha lenne rajta egy számítógép hálózati csatlakozó is, akkor talán meginognék, de így nem hoz izgalomba a termék.
Én meg akkor hiszem el, hogy a villanyórából VALÓBAN nem jön ki fázis, ha azt szakember állapítja meg és nem Szőkenő Szilvike a Faszbúk kismama rovatából szerzett ismereteivel :)
Pl lehet, hogy csak a villanyóra alatti kismegszakító kontakthibás, ami miatt kár kirendelni az áramszolgáltató brigádját darus kocsival, elég egy regisztrált szerelő egy ridiküllel.
A (3F) villanyórán kell lennie egy piros led-nek ami a fázis hiányt jelzi. Tehát ha a szolgáltatói kisautomaták felkapcsolva vannak, és világít a led, akkor nem nálad van a hiba.
1: Kitapasztalni, hogy mitől jön elő a hiba. Ne olyankor hívj oda szakembert hibát keresni, amikor minden tökéletesen működik, mert egy éppen hibátlanul működő rendszerben rohadt nehéz (=sokkal drágább) megtalálni a hibát.
2: Odahívni egy értelmesebb villanyszerelőt, hogy nézze meg, hogy a villogást okozó hiba az áramszolgáltató részén van-e. Ő majd megmondja, hogy merre tovább.
Az elosztódobozba kék, piros és fekete vastagabb vezetékek jönnek be, amik a sínekre vannak rögzítve. A piros és kék vezetékek sínjei pedig össze vannak egy áthidaló lemezzel kötve. Nekem ez nem PE-N szétválasztásnak tűnik :)
Újfent köszönöm Mindenkinek, aki reagált a problémámra.
"Tipikus melegedéses kontakthiba, valahol minimum lazácska. Módszeresen végigmenni egészen a villanyórától kezdve minden áramkör minden kötésén és vezetékén. A letapétázott-bevakolt kötődobozokon meg főleg. :)"
Végignéztem az érintett hálózat kötődobozait, s az azokban lévő kötéseket. A dobozokon belül a vezetékek összekötése többnyire fekete színű rácsavarható vezetékösszekötőkkel van megoldva. Csak néhány olyan pont volt, ahol szigetelőszalaggal van "burkolva" a kötés, de minden kötés sértetlen és szagtalan.
Se a téglafalakba rögzített dobozoknál, sem a padláson szabadon lévő dobozoknál nem találtam megolvadt vagy megégett kötéseket. Égési szagot sem tapasztaltam sehol.
Sajnos én fordítva kezdtem a nyomozást. Nem a villanyórától indultam, hanem először a problémás (fázis hiányos) hálózatot néztem át.
Ha a villanyórától kezdtem volna, egyből kiderült volna, hogy már a mérőtől sem megy át a fázis a Fí-relébe.
A 3 fázisú mérőn lévő 3 kismegszakító kötési pontjaihoz nem férek hozzá, mert azok le vannak plombálva.
Ami biztos, hogy a Fí-relé egyik fázisbemeneti csatlakozásánál nem lehet fázist mérni. Értelemszerűen az ehhez a ponthoz tartozó kimeneti oldalon sincs fázis. Tehát már a mérőből sem jön ki az a fázis, ami a problémás hálózati kört táplálná meg.
/Miközben a mérőszekrénynél ellenőriztem a fázisokat (Fí-relé, kismegszakítók), eszembe jutott, hogy amikor néhány nappal ezelőtt a napközbe időszakos villogásuk után este egy intenzívebb villogás után elsötétült a lakás egy része, akkor azonnal kimentem a villanyóra szekrényhez, hogy ellenőrizzem a Fí-relét és a kismegszakítókat. Akkor felfigyeltem rá, hogy az utcai villanyoszlop teteje felöl -ahonnan bevezették az áramot- enyhén csattogó/pattogó hangokat hallok. Akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget, azt gondoltam, hogy talán az esti párás levegő miatt van, amit hallok.
Azonban most, hogy kiderült számomra, hogy már a mérőtől sem be a házba az egyik fázis..., eltűnődtem. Lehet összefüggés?
Előfordulhat, hogy a szolgáltató hálózatában, annak egyik fázisvezetékén (villanyoszlop, kötések, egyéb) történt napközben valami meghibásodás és ezért villództak azok a lámpák, amik erről a fázisról voltak megtáplálva? S aztán estére meg teljesen megadta magát az utcai oszlopon lévő csatlakozási pont?
Mit lehet ilyenkor tenni?
Lehet, hogy csak az a kismegszakító ment tönkre, amin keresztül a mérőből a Fí-relébe menne az egyik fázis? Hogyan lehet ezt leellenőrizni?
Legközelebb, ha előjön az, hogy melyik oldalra kell kötni a fázist, akkor előhozom ezt az esetet. :) Általában azzal érvelnek, hogy a gyerek jobb kezes, tehát a jobb oldaliba dugja a szöget. de ha bal oldalt van a fűtéscső, és a gyerek jobbkezes, akkor a bal oldali esik neki kézre bedugásra. :D
Így van. Hogy ez milyen kellemetlen tud lenni, mikor bele akarnák dugni voltmérő tapintót vagy fázisceruzát, az bizonyíték arra, hogy szög ellen is jó ez a módszer.
Amióta léteznek alacsony fogyasztású lámpák, azóta az energiatakarékosság már nem komoly tétel, maximum a fényszennyezésre lehet hivatkozni kültéren.
Habár pl egy parkban sétálva az ösvény következő szakaszának megvilágítása mellett felkapcsolódhatnak extra reflektorok is (növények, szobrok, szexelő párok megvilágítása), ekkor már a watt is lehet jelentős tétel.
"oda való a mozgásérzékelő"
Ha meg akarod különböztetni a két haladási irányt, akkor minden szakaszhatárra két mozgásérzékelő kell, így már nem is annyira olcsó a mozgásérzékelős megoldás. Plusz a mozgásérzékelők csekély energiafogyasztása már nem is annyira csekély (éves szinten), ha pl 20 darab kell belőlük :)
(érdekesség: én rádiós megoldáson gondolkodtam, a sétáló zsebében van egy kis hatókörű jeladó, ami előtte felkapcsolgatja, mögötte meg leojotgattya a lámpákat)
Kisgyerekes háznál szerintem legjobb, ha az összes dugalj (a hosszabbítók is!!!) beépített automata gyerekzáras, tehát olyan, hogy mihelyt kihúzod belőle a konnektort, automatikusan elzáródnak a lyukak. Ez az egyetlen, aminek a ledugózását nem lehet elfelejteni használat után :)
Lejárt lemez, oda való a mozgásérzékelő. Viszont tök buli lehetett, ha ketten mentek a folyosón egymástól kicsit messzebb. Folyamatosan ki lehet cseszni a másikkal. :)
Utánanéztem és rájöttem, hogy rosss kifejezést használtam emlékezetből.
Van egy olyan kapcsolás, amikor nagyon hosszú folyosó / lépcsőház / gyalogút megvilágítása szakaszokra van osztva (pl energia takarékosság, fényszennyezés csökkentése, stb) és a szakasz-határokon vannak ilyen kapcsolók. Tehát mindig megvilágított szakaszon sétálsz, a szakaszhatárra érve átkapcsolod az ott lévő speciális kapcsolót, ekkor a mögötted lévő szakasz elsötétül, ugyanakkor az előtted lévő megvilágosodik. Na ilyen szakaszhatár-kapcsolónak alkalmas egy effajta egy billenő-fedős kettős váltó kapcsoló. Amikor ilyen kapcsolóról volt szó, akkor nekem a "szállodai kapcsolás" kifejezés ugrott be, a jelek szerint hibásan, elnézést.
Tőlem is kérdezték, hogy egy frissen megvásárolt földelés nélküli házba mért javasolok mindenekelőtt egy FI relét. És a legszomorúbb, hogy állítólag a villanyszerelő kérdezte.
Tudod , mikor még én tanultam a szakmát , akkor jött a tanár , hozta a 100Voltos dinamót és mindenkinek kikellett próbálni , milyen az áramütés ( katonai mezei telefonból való , azért áramot is termel elég szépen ). Változnak az idök .:-)
A lyukakba nem tudja bedugni az ujját. De ha fasza nyálas, esélyesebb az akció, ha talál egy szeget, azt előbb vezetőképesebbé nyalja és úgy dugja bele. A védőérintkezőt viszont simán megtépheti, mert az kilóg. Atért jobb az olyan vakdugó ami azt is eltakarja.
Jelentős esély van arra, hogy a konnektorba dugott két mutatóujjad között halálos áram folyik, ezzel egy időben a fázison lévő ujjad és a talpad között annyira kicsi áram folyik, amit a FI relé nem vesz észre. Tehát ott töltheted az egész napot rángatózva, miközben a FI relé nem tapasztal semmi rendkívülit.
Légyszíves olvasd el az elsö hsz-emet ebben a témában .
Abból indultam ki , hogy a fiaméknál csináltam egy próbát a szalagparkettán . A FÍ relé nem old ki , ha csak a fázist fogom meg . Az unokám , meg most van abban a korban , hogy neki a padlón négykézláb mászkálásnál pont a feje magasságában vannak a dugaljak és már láttam nála , hogy nyúlkált hozzá , neki még nagyon vékonyak az ujjai . Ezért raktam mindenhová dugaljba erre a célra készített dugókat . Ezért írtam , hogy a FÍ relé az ilyen esetekben a szalagparkettás házakban hamis biztonsági érzetet biztosít . Ebböl indult az itteni beszélgetés .
Amúgy miért kötötték össze anno az elosztódobozban a védővezetőt a nullával??
Pontosabban: miért választották szét az elosztódobozban a védővezetőt és a nullát, ami egyetlen vezetőként érkezett odáig?
Azért, mert az a dobozig PEN vezető, odáig nincs aktív védő funkciója (hiszen nem érhet hozzá senki).
Onnantól viszont van a védővezető - normálisan nem folyik rajta áram, és bizonyos berendezéseknél konkrétan a fém házra van kötve, illetve a nullavezető, amin pontosan ugyanannyi áram folyik, mint a fázisvezetőn (amíg nincs üzemzavar).
Egyrészt nem szabad, hogy a FI relé megléte miatt másképp viselkedjünk a házban az elektromos készülékekkel. Az autóval sem szabad vagányabbul menni azért, mert van benne légzsák.
Másrészt az emberek nincsenek tisztában a FI relé hatáskörével (sajnos még a szakemberek nagy része sem), ez a tájékozatlanság súlyos hiba. Valami ilyesmit kellene beleverni az emberek fejébe: A FI RELÉ EGYÁLTALÁN NEM VÉD A MEGRÁZÁSTÓL, csak a meghalástól. Sőt, az áram általi meghalásnak is csak egy bizonyos fajtájától véd meg, a többivel nem foglalkozik.
Nekem azt tanították , hogy feszültségtöl függöen az áram az ellenállások nagyságától függöen folyik I = U/R . Tehát , ha én elmarkolom a fázist és a nullát , akkor rajtam keresztül a védöföld felé is folyik áram , ha olyan talajon állok és a feltételek adottak ( mezítláb a fürdöszobában ) . Ez az a hibaáram , ami kioldja a FÍ relét .
Vagy már ennyire öreg lennék és valami már másképpen van ?
Ez nekem egészen furcsa. Azt akarod mondani, hogy ha eltörik a hajszárító burkolata, akkor úgy hagyod, mert ha megmarkolod a fázist és a nullát egyszerre, akkor majd leugrik a FI-relé?
Ami megvéd a fázis és a nulla egyszerre fogásának veszélyeitől az:
- burkolat
- távolságtartás
- törpefeszültség
És ha ezek meghibásodnak, majd csak akkor esetleg megvéd a FI-relé.
A másik téma meg, hogy az, hogy eddig az áramütéseket túlélted, arra hogyan lehet támaszkodni a jövőben? A vasúti átjáróknál is ezt szívják meg, tegnap sem jött vonat... A FI-relé statisztikai alapon véd, ha áramütést kapsz, egy egészen rövid fázis van az EKG-n, amibe ha beletalál az áramütés, akkor kampec. És az egészséges felnőtteken kívül mindenki más nagyobb veszélyben van, az infarktus egyik oka az, hogy ijedés miatti vérnyomásváltozás lerepeszti a koleszterin plakkot az érfalról, és valahol dugulást okoz. Kinek nincs 40 felett ilyen koszolódott erre Kelet-Európában, a sonka és kolbász hazájában?
A munka közbeni áramütés ellen javasolnám a feszültség alatti munkavégzés szabályainak alkalmazását.
Ha te egyszerre fogod meg a fázist és a nullát, akkor az ellen semmilyen fi relé nem véd meg, mert nem lesz hibaáram... És garantáltan megráz, nem kicsit.
Az, hogy hozzáértél már fázishoz és megcsipkedett, jobban vagy kevésbé, más dolog, azt szerintem átélte már egyszer vagy többször az itt fórumozók nagy része is...
Igen. Természetesen 100%-ra csak akkor lehet megmondani mi az ábra, ha a villanyóránál is megnézitek, de ehhez te nem férsz hozzá. A zöldsárga védővezetőt húzzad be mindenhova.
Na és ilyenkor jön a megfejtés. Anyósnál pár régi hasonló fos kapcsolót szintén ki akartam cserélni. Pár 10 munkaórám már belement a 2 kapcsolóba, mert csak a múmiákat bontom. Kezdjük ott, hogy fal túloldalán kábelcsatornában jön le a vellany. Először csak meg akartam nézni, de már ott megrúgott a fázis :-D Aztán kapcsolóig nem ért el a vezeték, azt falban megtoldották KÉTSZER és csatornában is volt egy 10 centis meg egy fél méteres szigszalagozott toldás, ami persze már szét volt peregve rendesen.
Az mindegy, hogy hol fogod meg a fázist és a nullát. Ha levegőben felugorva, akkor is agyonvághat, mivel akkor nem számít sem a padló, sem a fi relé, sem a védőföld, csak az hogy mennyire kérges a kezed...
Így kimondottan szerintem csak az az előírás volt, hogy a fázist a középérintkezőhöz kell kötni. Villanyszerelő könyvekben említették meg itt-ott, hogy ne csináljunk ilyent.
Nem kötözködés, de a fórumban ne maradjon már így ilyen. Még mindig rengeteg helyen nincs védővezető kiépítve, ennek ellenére egy ÁVK még így is életet menthet. Ne az legyen, hogy idejön a delikvens, hogy hallott valami Fíről, de ja, hogy földelés nélkül nem működik, "szart se ér", azt most nem tud csináltatni és simán továbbmegy, abban a tudatban, hogy földelővezeték nélkül nem működik a fírelé.
De szépen leírtátok a lényeget, így bárki, aki erre téved, tényleg képbe kerül. Ennyi a lényeg, nem a kötözködés.
IOtt az a módi lehetett megoldva amikor egyszerre két fázist kis kaphat a lámpa és "lekapcsol" vagy ha egyiken sincs fázis akkor is lekapcsol. Vagy hol itt-hol ott, és akkor ég. Takarékkapcsolás, rühellem.
Azt a két eret megmérted, hogy valóban a lámpánál van a végük ? Mert ha igen , akkor az a kötés van amit írtam . Ha van két oldható Wagód , akkor a fázist az egyik kapcsolónál kösd össze azzal az érrel , amiröl nem tudod , hogy hol a másik vége . A másik kapcsolóban meg a nullával kösd össze és így kellene világítania a lámpának .
Ha elöröl nézel a kapcsolóra , akkor a bal felsö az állandó és a jobb felsö és az alsó a váltakozó . Ha már a zárlatoktól összeégett az érintkezö , akkor baj van . Ha müködnek , akkor az állandóra megy az a drót , amit nem találtál sehol .
Amit felraktam képet a régi kapcsolóról 2 egyforma volt fent,próbáltam minden hogyan az új kapcsolóval de nem sikerült.
Kapcsolót ki csipogtattam ha bedugom az 02 alsó csatiba a multiméter egyik tüskéjét a másikat meg a ol-jelzésűbe és kapcsolom a kapcsolót a multi sípol ha át dugom a 01-be nem történik semmi .
Ha a 01-0l jelzésűbe dugom akár hogy kapcsolgatom állandóan sípol.
Én is így gondolom , ezért raktam a dugókat a dugaljakba , mert a gyerek könnyen talál valamit , amivel turkálhat benne . Viszont akkor egy fázis + nulla megérintés halálos is lehet számára , hiába a FÍ relé . :-(
Nem az a pár euró zavar , amibe kerül . Csak az ,hogy semmi biztonságérzetem ebben a helyzetben nincs , mégha be is szereltem a rendszerbe a FÍ relét . Mondtam a fiaméknak is , hogy nagyon figyeljenek oda arra , hogy minden nem használatos dugalj védve legyen .
Ebben az esetben a fázist és a nullát kell a két változó kapocsra L2-L3 kötni és a harmadik neutrális eret az L1-et , mindkét kapcsolónál . Ebben az esetben a lámpa foglalatában egyszerre lehet két nulla , két fázis , vagy egy nulla egy fázis , tehát ez egy nem megengedett megoldás , mert életveszélyes !!
Úgy 20 mA körül már ilik neki lecsapni a FI relének (a névlegesen 30 mA-esnek).
A 230/~0,020=11500 Ohm
Azaz HA ettől kisebb az eredő szigetelési ellenállás akkor működhet a FI réle.
A laminált padló, ha száraz akkor jól szigetel (műgyanta, lakk papír, faforgács alkotja). Alatta a száraz PE hab fólia vagy az egyéb alátét is szigetelő tipikusan.
Vagyis a jellemzően száraz üzemállapotában a laminált padlón át nem kéne, hogy rázzon a fázis. Pláne a FI relének szüksége 10 kOhm alatti vezetéssel nem.
Viszont lehet átnedvesedett is (kiómlás, felmosás, pára) és akkor más lehet a helyzet... akár rázós is.
Van legalább egy fázisceruzád ? Légy szíves ellenörizd le , hogy hol van fázis , melyik kapcsolóban . Csak egyben , vagy mindkettöben . Esetleg ha müszered lenne , az világi lenne .
Tudod mi a sejtésem , hogy spórolós megoldással kötötték be annak idején . Egy fázisos rendszer . Fázis , nulla mindkét kapcsolóban , egy szál drót az egyikböl és egy szál drót a másikból a lámpára . Most meg szeretnék bekötni a rajz szerint , csak mind a két kapcsoló az egyik állásban zárlatot okoz helyben .
És milyen vizsgálat történt? Mert a rajz szerint, ugye, az egyik kapcsolóhelyre érkezik a fázis. Mely fázis vagy a második, vagy a harmadik szálra kapcsolódik. Miközben a másik kapcsoló még nincs bekötve. A másik kapcsolóhelyre meg ezek szerint meg kell érkeznie vagy egyik, vagy másik szálra a fázisnak, ás a maradék az meg megy a lámpához. Hol tudna ebben zárlat lenni? Hol van az eltérés?
A tasakot amit lefényképeztél , azon is van rajz . Esetleg megírnád , vagy lefényképeznéd , hogy a kapcsolókban hány szabad ér van és milyen színü jelenleg ?
Csak egy kérdésem lenne , ha már megint a FÍ relé a téma .
Fiaméknál a szobákban szalagparketta , alatta ugye az alátét . Kérdésem , ilyen szobában ha mezítláb állva a padlón elmarkolom a fázist kiold a FÍ relé ? Mivel az unokámat féltem , inkább dugókat raktam a nem használatos dugaljakba . Müszerrel rámértem . Kiváncsi vagyok a véleményetekre .
Nem a működéséhez kell, hanem a kívánt működéséhez. A védővezetős készülék meghibásodása esetén az ÁVK azonnal lekapcsol. A védővezető nélkülinél meg ott várja, a készülék házán a feszültséggel, hogy először valakit jól megüssön, és aztán kapcsol le. Ez meg a civilizált világban első védelmi vonalnak nincs megengedve.
A FI nemcsak arra jó ,hogy leoldja a hálózatot áramütés esetén, hanem a leromlott szigetelési ellenállású, föld irányú szivárgó áramú berendezéseket, vezetékezést is leselejtezi.
A védővezető ezért is kell neki.
Ha meg már a védővezető is ott van, akkor a nullvezetővel létrejövő nem kívánt kapcsolatát is ellenőrzi.
OK, inkább arra gondoltam, hogy ugye ebből 2 kellene (nekem olyan van ami egy áramkörös), ezért ha nem egyforma teljesen, akkor lehet olyan gombnyomás (olyan rövid idejű pont), hogy az egyik még átkapcsol és a másik meg pont nem, így kerülhetnek ellenfázisba, ami meg nem egészséges, mer pont a szétválasztani kíván hálózatokat kapcsolja össze.
A fi reléhez kell a védővezető, anélkül szart se ér.
Ezt az elosztót repíted, megkeresed a kapcsolókhoz-konnektorokhoz menő vezetéket és tőben levágod, mert úgy látom ez a betoncsatornába begipszelt verziós panel. Ha csövezett akkor amíg tudod kicibálod, legalább a szobákig jó lenne ha be tudnád vinni fali csőben...
Meg kell keresned a bejövő vezetékeket. Ha megoldható cseréltesd ki új rézvezetékre a villanyórától bejövőt úgy, hogy 32A-el kompatibilis legyen, de egyúttal mind a 3 fázis dróttját, nullát, védővezetőt is húzasd be úgy, hogy fázisonként a 32 A-t elbírja. Ez egy kis előregondolkodás miatt kell, és ne 5 centi lógjon ki a falból, hanem hosszabb. De ez ne te csináld, hanem hivatásos. Innentől utána már nem lesz gond semmivel, és tiszta világos, ellenőrizhető lehet minden.
Szopni viszont 1000%, hogy fogsz még egy párat. :)
Valahogy úgy. Igazából csak jó lenne tudni, hogy egy új elosztódoboz felrakásához a földelő sínre akkor tudok-e vezetéket kötni, így tudom-e a dugaljakat földelni. A FI relé nyílván beköthető védővezeték nélkül, de egy normális mai szabványos és biztonságos rendszert szeretnék
Igen korábban, mikor egyszerűbb rendszer volt, akkor ilyen volt a szünetmentesem, hogy amit lehetett 12V-ról üzemeltettem. Most már ahány kamera annyi féle tápfesz, meg a net-hez is 24/48V POE kell stb, így meguntam.
"A soro-zatkapcsoló elforgatásával hol a lámpát, hol a dugaszoló-aljzatot helyezzük áram alá. " -ezt találtam róla, de sejtem mi lehet, ha kimész a szobából csak a lámpák kapnak áramot vagy hasonló...
Ha egyidőben több lámpa kezd villogni, akkor a hiba nem a lámpákban lesz, hanem valami közös ponton. Ha van a villogók között konnektoros lámpa is, akkor még nagyobb lehet a veszély (feszültség ingadozás a dugaljakban is).
"Erről mennek a kamerák (riasztó, internet), stb..."
Riasztót, kamerás rendszert, internetet, stb lehet olyanra is csinálni, hogy közvetlenül 12 voltról menjenek, a szünetmentes táp energiapazarlásának és saját tápegységük energiapazarlásának kihagyásával. Sőt, még világítást is ;)
"A lámpa meg azért kell, hogy lássak akkor is ha áramszünet van épp"
Ha az egész ház világítása a szünetmentesről menne, akkor nem kellene törni a fejed hogy egy lámpát hogyan pakolássz át a rendes hálózatról a szünetmentesre: a teljes világítási hálózatot leválasztani a és átkötni a szünetmentes kimenetére.
Épp most kísérletezek egy ilyen kombinációval: kis teljesítményű (400W) szünetmentes rohadt nagy aksival (épp az aksit tesztelem). Áramszünet esetén fognak a szomszédok csodálkozni az ablakban gyertyával a kezükben :)
"tök fura, hogy ilyen kapcsolóra miért nincs igény mezei villanyhálózatnál"
Persze, hogy nem gyártanak ilyet. Ilyen kapcsoló egyedül a "szállodai kapcsolás" nevű kapcsolási trükkhöz kellene, amit szinte senki sem ismer, mivel sok-sok éve nincs igazán szükség rá.
Még a "szállodai kapcsolás" szakkifejezést is talán csak tízen ismerik az országban (velem együtt 11 :)
Ha a lakásban három fázis van és a hibás kötés a nullvezetőn van, akkor még olyan hiba is előfordulhat, hogy a lakásban a 230V elmászik, de nagyon. És habár egy vasalónak nem árt, ha 230 helyett csak 100 voltot kap, de egy fél millió forintos TV már szép füstöt ereget, ha 230V helyett hirtelen 330V lesz a konnektorában.
Amelyik lakásban egy fázis van, ott a feszültség felfelé történő elmászásától nem kell tartani.
Üdv, igen ez jó lenne, de böhöm nagy és drágább is mint egy relé vagy a 2 mezeiből egy kapcsoló... amúgy tök fura, hogy ilyen kapcsolóra miért nincs igény mezei villanyhálózatnál.
"em kellett volna a Fí-relének és/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?"
Képzeld azt, hogy amikor felkapcsolod a villanyt, akkor a hibás kötés elkezd melegedni, mert a lámpa árama ott egy hibás "áram-szűkületen" kénytelen átpréselődni. És egy bizonyos idő után, tehát egy bizonyos hőmérséklet felett (hőtágulás) már megjelenik ott egy pici szikra is, ekkor elkezdenek villogni a lámpáid a házban.
A lámpa áramát vidáman elbírja a kismegszakító, a kötéshibánál a szikra árama nem lehet nagyobb, mint amennyi a vezeték végén lévő lámpa árama. Tehát a kismegszakító soha nem fogja észrevenni, hogy hibás egy kötés valahol.
Ha nem vagy otthon, akkor a hibás kötést a tűzoltók veszik észre :)
(vagy a hibás kötés teljesen szétolvad, akkor nem háztűz lesz, hanem sötét a lakásban)
Itt a szünetmentes seggén van egy aljzat, amiből kijön egy fázis és egy nulla meg a föld. Belül nem tudom mi van. ha ennek a fázis nullája cserélődik ha fordítva dugom be a szünetmentes elejét, akkor ugye durranhat ha a végén én csak pl. fázist választok csak le egy kapcsolóval. Ha nem kell ettől félni, akkor kipróbálom (még nem mértem rá). Az is lehet teljesen független, de nem hiszem, mivel ez egy olcsó jószág és csak akkor kapcsol akkus üzemre ha valóban áramszünet van.
Egybe lekapcsolom, hogy a kamerákkal ne engem nézzenek a kínaiak:) ill. minek menjen a riasztó ha itthon vagyok. Ellenben azt a lámpát meg szeretném akkor is, hogy világítson kézi kapcsolással.
Ez mezei PC szünetmentes és nem szeretném ha keverednének a normál hálózattal. Lehet, hogy amúgy totál független mindenben, ennyire nem értek hozzá. Azaz ha csak pl. fázist választanék le, akkor ha egyszer valami miatt fordítva kerül bedugásra a konnektorba a szünetmentes, lehet durranna valami (ezt csak gondolom).
Erről mennek a kamerák (riasztó, internet), stb... A lámpa meg azért kell, hogy lássak akkor is ha áramszünet van épp. Amikor hazaérek az egészet lekapcsolom és ekkor kellene tudnom sima hálózatról is felkapcsolni.
Pontosan így. Talán annyit cserélnék, hogy a relé akkor húzna meg, amikor a kézi felkapcsolás van, így nem húzna állandóan, amikor a szünetmentes megy.
"s/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?"
Nem. Nem ez a dolga. Megszakító nem tudja eldönteni, hogy a laza kötés melegszik 800 wattal, vagy egy hősugárzót dugtál a konnektorba. Ha az áramkör ilyen teljesítmény fölé van biztosítva, addig kitart.
Köszönöm Mindenkinek a válaszokat, tanácsokat. Hasonló szakvéleményeket kaptam.
Nekifogok a nyomozásnak.
Azonban egy valami nem világos számomra.
Ha a saját rendszerünkben, hálózatunkban van a hiba, azaz
"eltört vezeték vagy kilazult kötés vagy egy haldokló valami" vagy hasonló állhat az észleltek hátterében, akkor nem kellett volna a Fí-relének és/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?
Egyébként a ház 20 éve épült. Ennek megfelelően teljesen új elektromos hálózat lett benne kiépítve. Mindenhol gégecsőben vannak a vezetékek; fekete, kék és zöld-sárga tömör MCU vezetékek; a legvékonyabb keresztmetszet olyan 1,5 mm lehet, a mérőtől jövőknél pedig talán a 2,5 mm is meg van, ha nem vastagabb. Annó egy engedéllyel rendelkező villanyszerelő végezte az elektromos rendszer kiépítését. Olyan szaki aki az egyik szolgáltatónál dolgozott főállásban. Gondolom, hogy a rendszer kiépítése az akkori előírásoknak megfelelően történt.
Az épületen kívüli (külső falon) lévő mérőszekrénytől -úgy gondolom- megszakítás nélkül egy épületen belüli -távolabbi ponton lévő- szekrénybe vannak bevezetve az alapvezetékek és innen vannak a különböző körök elvezetve. Ebben a szekrényben csak egy nagy sorkapocs van, egyéb elektromos szerelvények nincsenek.
Fázisceruzával megnéztem a fázis bekötéseket, és az egyik -vélhetően a problémás körhöz tartozó- esetében azt tapasztaltam, hogy nincs fázis.
Azt feltételezve, hogy a mérőszekrénytől megszakítás nélkül történt a kábelezés az épületen belüli szekrényig, azt gondolom -laikusként-, hogy már a mérőtől sem jön el jelenleg a mért ágon a fázis.
Szünetmentest elég vad módszerekkel lehet fordítva bedugni, de ha jól sejtem akkor nem a 12 voltos akkus körét használod világításnak. De ha nem, akkor miért nem?
Nem igazán értem, hogy mire való ott a szünetmentes. Ha a ház hosszú időre van áramtalanítva, akkor arra az időre egy szünetmentes 230V-os kimenetét használni igen rossz megoldás (pazarolja azt a kevéske energiát). Az a szakember, aki ezt javasolta, arra nem kéne hallgatni :)
- van egy internetről kapcsolható külső lámpa, ami szünetmentesről van táőplálva (pl a ház olykor teljesen áramtalanítva van)
- szeretnél a házból (hagyományos kapcsolóval) kapcsolni egy kinti lámpát
- valami miatt muszáj, hogy ez a kettő ugyanaz a lámpa legyen.
Én
- vennék egy 230V-os relét kettős váltó érintkezővel
- a két váltó érintkező közös pontján van a lámpa
- a két nyitó érintkező (amikor a relé nincs behúzva) megy a ház rendes világítási hálózata felé
- a két záró érintkező megy a távkapcsoló (szünetmentes) felé
- és amíg a távkapcsoló működteti a lámpát, addig a relé be van húzva, erre az időre a lámpa el van választva a hálózattól és a szünetmentestől kapja az villanyosságot.
"Jó, hogy nem a Paksi atomerőmű többszörös biztonsági rendszereit hozod fel példának egy mezei lakáshoz :)"
Ha Paks felrobban, attól én még élve maradok, de ha a FI relém romlik el, akkor nem biztos. Tehát nem kérdés, hogy a kettő közül melyik rendszer megbízhatósága fontosabb számomra :)
Nem a paksi erőműé a vezérlés, csak egy mozgólépcsőé (kétajtós szekrény méretben ).
Ott, ahol már nem vezérlés trafó van pl. 3 féle AVK- t használnak.
A dupla AVK-t a lakásban, a relék biztonságos működése kapcsán itt már korábban is felmerült, mint most is.
Miért kell ezt ellenezni, ha valaki ettől érzi magát nagyobb biztonságban?
Én mostanában kezdtem felújítani a gyerekünk lakását, ott két FI lesz, de nem sorosan, hanem a lakás két részre osztva, és keresztezve az erőátviteli áramkörok, a világításival, hogy ne boruljon sötétség az egész lakásra, így lássanak ott is, ahol valamelyik erőátviteli fogyasztó a hunyó.
"Köszi, akkor ez a pontos neve: "Egykapcsolós kettősváltó" ? Így keressem/kérdezzem?"
Ilyen kapcsoló nem létezik, ha ragaszkodsz hozzá, magadnak kell barkácsolnod (átalakítani egy kettős váltó kapcsolót).
De valószínűleg nincs is szükséged ilyen kapcsolóra. Az általad elképzelt megoldás szarrá bonyolítása helyet jobb lenne, ha elárulod magát a konkrét feladatot, talán leve rá százszor egyszerűbb megoldás, ha nem titkolóznál.
Köszi a segítséget. Külön doboz nincsen, csak ez az egyetlen elosztódoboz. Van vastag piros vezeték, ami a gázcsöre és sz öntöttvas kád lábára van kötve. De ez csak a külsö villanyóra szekrényböl indulva
"Tévedésből nem gagyit csináltak, erre gondolsz? :-)))"
Amikre felhívtam a figyelmet, azok nem a gyártók, hanem a csaló kereskedők/marketingesek trükkjei.
A gyártók a termék minőséggel szoktak csalni,
pl lehet, hogy a hegesztőd a valóságban nem képes 250 amperre öt másodpercnél hosszabba ideig, de mivel te mindig csak 60-90 amperrel használod, ezért ez a probléma téged nem érint :)
"Amikor zavaró volt lekapcsoltuk, majd amikor egy idő után újra felkapcsoltuk, akkor nem észleltünk villódzást, megfelelően működött.
Aztán késő délután, amikor már hosszabb ideje fel volt kapcsolva a világítás, egy idő után úja elkezdtek villódzni a lámpák."
Tipikus melegedéses kontakthiba, valahol minimum lazácska. Módszeresen végigmenni egészen a villanyórától kezdve minden áramkör minden kötésén és vezetékén. A letapétázott-bevakolt kötődobozokon meg főleg. :)
Próbáld elhinni hogy nincs semmi dolog úgy alakulva . Meg volt rendesen tervezve a hálózat két fi relével amelyből az egyik a lakásomat védte a másik a műhelyt. Terveztem egy harmadikat is a fűrdőszobába külön ,egy érzékenyebbet ami hanyagolódott más projektek előrébb helyezésével .
Na ekkor jött a szolgáltató a saját fi reléjével . Mondtam nem kell de ez a szabvány s másképp nem kötik meg a szerződést .
Romániában új bekötést nem lehet fi relé és földelés kiépítése nélkül.
Valahol ívet húzott egy eltört vezeték vagy kilazult kötés vagy egy haldokló valami >> ezért villogott. Mostanra elégett/tönkrement és már nem villog, sőt áram sincs... szerencsére tűz nem lett.
Nyomozás indul.
Kezdésnek azzal, hogy a mérőből kijövő vezetéknél megvan-e feszültség. Mivel lehet akár utcai vagy plombált helyen lévő hiba is...
Szóval: villanyszerelő, mert az áram nem játék és láthatóan nem értesz hozzá.
A házunkban 3 fázis van, de nem használunk 3 fázist igénylő berendezéseket.
A fázisok a ház különböző elektromos hálózatait kezelik.
A szokásos világítási rendszer mellett csak egyfázisú berendezéseink vannak.
A mérőn (alatt) 3 db B-16-os (230/400) biztosíték van, leplombálva.
Közvetlenül a mérő fölött, már a mért részen van egy kapcsolótábla szintén 3 db B-16-os biztosítékkal és egy Fí-relével.
Napközben azt tapasztaltuk, hogy egyes helyiségekben a felkapcsolt világítás különböző intenzitással villogni kezdett. Amikor zavaró volt lekapcsoltuk, majd amikor egy idő után újra felkapcsoltuk, akkor nem észleltünk villódzást, megfelelően működött.
Aztán késő délután, amikor már hosszabb ideje fel volt kapcsolva a világítás, egy idő után úja elkezdtek villódzni a lámpák.
Először izzócserékkel próbálkoztam, gondolván, hogy talán azok hibásodtak meg és zavarják egymást, de nem ez volt villódzás oka. Este, amikor a villódzás intenzívebbre váltott, a szobában lévő -hagyományos képcsöves- TV is ki-/bekapcsolódott. Aztán az érintett helyiségekben teljesen meghalt a világítás és konnektorokban sem volt áram.
Először arra gondoltam, hogy talán a padláson a hőszigetelés alatt lévő csatornákban futó vezetékeket megrágta valamilyen rágcsáló, vagy hogy valamelyik kötődobozban esetleg kicsapódhatott a pára és ezek okozhattak valamilyen rövidzárlatot. De sem a Fi relé sem a mérő után lévő biztosítékok nem kapcsolódtak le.
Ezeket tesztelésként aztán magam is lekapcsolgattam, hogy lássam nem-e azért nem kapcsolódtak le, mert beszorultak. De nem. Mindent visszakapcsoltam és úgy maradtak.
A házban csak azokban a helyiségekben nincs áram, amelyek ugyanarról a fázisról vannak megtáplálva.
Mi lehet a hiba?
A ház hálózatával lehet a gond?
Hogyan lehet megállapítani, hogy bejön-e a házba (a szolgáltatótól) minden fázis?
Hogyan lehet megállapítani, hogy egy biztosíték meghibásodott-e?
Lehet olyan, hogy a szolgáltató rendszere hibásodik meg és arról nem jön be az egyik fázis? Csak az egyik fázis.
Jó, hogy nem a Paksi atomerőmű többszörös biztonsági rendszereit hozod fel példának egy mezei lakáshoz :)
Ne keverjük már a dolgokat.
Ráadásul az ingatlanok nagyobbik részében mai napig nemhogy több, egyetlen ÁVK sincs a rossz állapotban lévő hálózat mellett.
És még mindig azt gondolom, két azonos hibaáramú ÁVK sorbakötése nem biztonsági tudatosság szokott lenni, hanem "így alakult". És akkor már egyéb dolgok is "alakulhatnak úgy", csak nem biztos, hogy azok is a biztonságot növelik.
Azt is teszteli szokták, melyik fog leoldani végül is? Mert tervezni nem lehet így. Pl. pont azért is használunk több ÁVK-t, hogy ne az egész lakás boruljon sötétbe hiba esetén, de ha mégis a legelső, mindent védő megy le először, a tulaj valószínűleg nem lelkendezni fog, milyen kafa biztonságos, hanem egész más gondolatai lesznek...
De aki érti, érti, mit akartam írni, aki nem, nem.
Szerintem sem ördögtől való dolog két AVK- sorosan kötni a nagyobb biztonságért.
Foglalkoztam olyan igencsak átgondoltan tervezett jó minőségű alkatrészekkel kivitelezetg vezérlő áramkörökkel, ahol pl.a frekiváltó kimenet és a motor (ok) között 2 db. soros váltó védő mágneskapcsoló megléte kötelező volt, de még a fék áramkörben is, ráadásul pneumatikus időrelével késleltetett kioldással, mert még az elektronikus, vagy elektromechanikus időrelében sem bíztak meg.
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy 16mm^2 alu légkábelt hogyan tudnék értelmesen valami sínhez csatlakoztatni, amitől aztán réz vezetéken mennének a fogyasztókhoz? Köszi
Ezt a relét vettem a D2V2 időzítőhöz. Hezitáltam még az előtét ellenállásokon, meg is vettem azokat a triakkal egyidőben, de inkább hajlok a relés megoldáshoz.
38 KOhm az egynáramú ellenállása, ami 230V-ról működik.
Ilyen hivatalból sosem volt. Eleve a PEN-nek 86-tól hívott vezető az 86 előtt nullavezető volt, az meg kék. 86 után meg lehetett kék is és z/s is, egészen a 2000-es évek elejéig, akkor lett hogy egyik szín a másikkal jelölve, vagy fordítva.
Piros utoljára valamikor az ötvenes évek közepén volt megemlítve a szabványban, hogy még egy ideig lehet védővezető.
Ettől persze még bármi volt a valóságban, rokonaim társasházában is piros volt a három fázisvezető, de az ilyenekre aztán végképp nem szabad hagyatkozni.
Én inkább vettem a kiciócókínaitól egy kici invertert, minthogy a nagy dög saját gyártmányú trafómhoz még egyenirányítót meg fojtót csináljak. Ezzel a kici inverterrel meg még az antennaoszlop tetején is hegesztek. Nem bántam meg, nagyon szépen lehet vele dolgozni, még az én hegesztőtudásommal is.
De ha nem volt eddig, és villámlás se volt, akkor is elveszíthetted eddig a mirelit féldisznót, például kidöntik az oszlopot, és javítás utáni visszakapcsolási áramlökéstől leugrik a kismegszakítód. Vagy a szél himbálta fenyőág lassan eltöri a fázisvezetékedet a nyaralás alatt.
A névleges fölé emelt fordulatszám annak az érdekes fizikai tapasztalásnak lesz okozója, mikor a kísérletező a motorból a tenyerébe önti a forgórész darabjait.
Értelek csakhogy a szolgáltató leplombálta a mérődobozt mérőórástól fi reléstől kismegszakító meg túlfeszültség védelemmelbegyütt. Ahhoz én nem tudok hozzáférni Max visszakapcsolom őket . Semmiféle cseréről szó se lehet .
Sziasztok, egy 80-as években épült panel lakás villamos hálózatát újítanám fel. Új elosztótábla, réz vezeték, ÁVK, földelő vezeték. Ez az eredeti elosztótábla fotója. A bejövő fekete/kék/piros vezetékekből a piros a régi jelölések szerint a PEN vezeték volt. Itt láthatóan a kék vezetékkel összekötötték anno a síneken. Nem igazán értem a rendszert. A konnektorok ugye csak kétpólusúak, földeletlenek. Vastag piros vezetékek a kádra, ill. gázcsőre voltak kötve. Hogyan lesz ebben a rendszerben földelővezeték?
Léteznek motoros kismegszakítók is . Kioldás után felkapcsolja magát . Ha jól emlékszem , a harmadik egymásutáni kioldás után már kioldva marad . Mobilállomásoknál szereltük olyan régiókban , ahol gyakoriak a villámlások .
Nálunk is volt régen pár helyen, hogy a szolgáltató berakatott Fi relét. Még a régi NDK tipusut. Egyil ismerősnél a mai napig ott van, ráadásul a méretlenben, mert van vezérelt órája.
Sziasztok. Adott egy 100 méteres karácsonyi led izzósor amit kerti világításnak szeretnék használni. (kihúzom a kertben hosszában)
Létezik olyan vezeték nélküli kapcsoló, amivel meg lehet oldani azt, hogy a 100 méteres szakasz elején és végén fel tudjam kapcsolni a fényt, és önmagától lekapcsoljon kb 5 perc múlva? Vagy ti hogy oldanátok meg azt hogy mindkét irányból fel lehessen kapcsolni?
Ott hát. 45 méter s két napot ástam :) igy lett még 45 méter hosszú védőföldelésem 6 darab másfél méteres szondával. A földelés egyik vége a mérőóránál van a másik a lakásom mellett a fő elosztódoboznál.
Hát tényleg nem , a bürokrácia volt kemény . Az első lépéstől addig amíg felgyúlt a villany az új bekötésen keresztül hat hónap telt el ,és ezer eurómba került + a belső hálózat bővítése.
Nem is olyan hűlye mint gondolnád . Magasfeszültség elleni védelmet is belerak a dobozba . Az új bekötéseknél ,mint nálam is kötelező a védőföldelés kialakítása . Amit ki is mértek . Szóval ez már sokkal biztonságosabb . Ha belevág a hálózatba valahol a villám pl nem üti ki a tv t .
Dehogynem lehet más vélemény, mindketten le is írtuk. Szerinted nem baj, ha több azonos ávk van egymás után, még jó is. Szerintem meg nem jó, mert általában nem átgondolt szerelésre utal. És ugye ahol egy érdekes dolog van, ott általában több is lesz.
Ennyi.
pillanatragasztónál hipp-hopp, bejött egy 70 méterre lévő műhely, ahova mindenképpen indokolt külön ávk, méghozzá helyben, de nem sorbakötve egy másik ugyanolyannal. Amit állítólag a szolgáltató telepített csak úgy. Persze lehet, hogy van ilyen, nekem ez új.
Nincsen semmi gányolás . A műhelyem 70méterre van a mérőórától és volt eset hogy lekapcsolt a műhelyben lévő fi relé. Megspórolt nekem 140 méter gyaloglást. Szóval mégse teljesen a két kapcsolós történet.
Aha. Hát ha tényleg fontos, akkor minőségi cuccok kellenek és jó tervezés. Pl. nem két óccsó noname avk, mert ugye az a biztos, hanem egy darab, de minőségi.
Részemről ahol két, azonos hibaáramú ÁVK van egymás mögött, az valami utólagos kókány, vagy eleve valami tervezetlen gányolás.
Az teljesen más eset, a szolgáltatót nyilván nem érdekli, mi van a lakásodban.
Arról van szó, hogy két azonos névleges hibaáramú ÁVK-t egymás után kötni kb. annyira értelmes dolog, mint két villanykapcsolót sorbafűzni, mondjuk egy sima lámpához. Kb. hasonlóan lesz "biztos, ami biztos".
Mi lenne? Két FI-relé egymás után csak akkor ellenjavallt, ha a kuncsaftnak az utolsó papírpénze az ellenanyagra kéne Harrison Fordnak. Akkor nem célszerű helyette FI-relét venni, mert meghal a főszereplő.
Teljes szereptévesztés a nem feltétlenül szükségest tilosnak titulálni.
,, van FI relé akkor azért már más , mivel 2db 30mA FI egymás után nem javasolható.,,
Mi történik ha egymás után két fi relé van ?
Pl nekem is megvolt a rendszer aztán jött a szolgáltató és berakott a mérőóra mellé mégegy ugyanakkorát . Le is plombálta a dobozt. De nem èrdekelte hogy még a belső hálózatomon van kettő.
A 7 év alatt egy esetem volt , amikor nem engedtem a csapatot szerelni . 3 méteres parabolát kellett volna Nyitrán a Zoboron felszerelni . A torony vascsövekböl készült , rajta 1cm-es jégpáncél . Mint a boszorkányos rajzfilmekben , mindenhol sütött a Nap , csak a torony és a domb csúcsa volt felhöben .:)
Egyszer megbeszéltük a kollégákkal , hogy ledobok egy csavaranyát , hogy milyen lesz a hatás . 30 méteres toronyból ejtettem . Olyan mélyen fúródott a földbe , hogy csak kiásva találták meg . Az ilyen , ha csak válon talál valakit , akkor csonttörés a vége az biztos . Szerszámokat csak bebiztosítva zsinóron és az övön lévö karabínerbe kapcsolva szabad használni , tehát az nem eshet le . A felfogatáshoz szükséges alkatrészek meg zsákban lógnak melletted a kötélen .
"" Ritkán kell hideg időben, vagy rossz látási viszonyok mellett tarzanozni ""
Nem tudom , hogy mostanság ez hogyan van , de a 2000 - 2007-es idöszakban határidök voltak megadva és senkit sem érdekelt , hogy milyen kint az idö . Volt amikor láttam , hogy az ujjaim között a csavar , csak nem éreztem a hidegtöl . Nyáron meg a forró háztetökön kellett dolgozgatni . Egy komplett új mobilállomásra volt 3 munkanap . Elsö napon 5 ember , aztán már csak hárman . De jó volt , szerettem csinálni .:-)
Az átvevő vellanyszerelő azt kérte, hogy fí relé a körön - mindegy hol - és 6 mm2 vezeték az EPH-hoz.
Ha nem tudok még egy 0-t behúzni - ha azt szeretném hogy csak a kazán kerüljön a fí-re - akkor marad az az opció, hogy felrakok egy ilyet, vagy a teljes lakást ráteszem a 30mA-sre fí-re.
Igazából csak a kazán kört szeretném, ha ez nem sikerül, akkor megy rá az összes.
Olyat biztos nem szeretnék, hogy a körök egy része átmegy a fí-n rajta, a másik fele meg nem.
Egyébként maga ez a cucc nagyon teccik kinézetre is, egy kazán mellett abszolút nem feltűnő egy ilyen egység. (úgy vannak ott csövek, meg miegymás)
Mobil területen jelenleg 3G kiváltás, 5G indulás zajlik (már a nagyoknál) és emiatt kell munkaerő, mert összesűrűsödött minden az elkövetkező 1-2 évre.
Ritkán kell hideg időben, vagy rossz látási viszonyok mellett tarzanozni, senkinek sem hiányzik egy üzemi baleset, vagy az, hogy egy 2h-s munkával elmenjen 0,5-1 nap.
Úgy tudom, hogy az 5G miatt új vivők is kellenek, ha ilyen jellegű a meló, akkor nemcsak az állomás alján kell berhelni.
7 évet dolgoztam a mobilhálózatok építésén ( T-mobil és Orange ) . Jó móka , ha jó idö van kint . Én szerettem csinálni . Nálunk rendesen meg is fizették . Legnagyobb magasság , ahol lógtam 96méter . Az egész országot bejártam . Szuper volt .
Ez olcsóbban nem lessz mert FI relé van benne, az +5x00 Ft.
Ennek az lenne a lényege , hogy a gázkazánhoz szükséges a FI ,s ha a házban nincsen máshol --akkor igy a legközelebbi áramkörről is megoldható,hogy átvegyék .
Ha van FI relé akkor azért már más , mivel 2db 30mA FI egymás után nem javasolható.
Amiben csak kismegszakitó van --az lessz olcsóbban , bár 2P kismegszakitót választanék a leválasztás miatt.
Olyannal küzdök, hogy a kondenzációs kazánnak EPH kell + fi relé.
A konyhában - itt van a kazán - az elosztó tábla felől bejövő dobozban jelenleg bent van 3-4 fekete, 1 zöld sárga és 1 kék vezeték.
Be tudtam húzni ide az elosztó táblától a 6 mm2-s zöld sárgát - ezt kérte az szerelő - viszont most átgondolva, ha kavarni akarok a fi relével a lakás bejövő elosztó táblájánál, akkor a kondenzációs kazán dugalját külön körre illene tenni - vagy az egész konyhát ráteszem 1 fi relés körre - de azt meg nm akarom. Ehhez meg kellene 1-1 kék zs pluszban.
Feltételezem, hogy a kazánnak elég a 6A vagy 10, nem akarom megvenni a 16-st.
Esetleg ha tud valaki hasonlót olcsóbban (?) akkor megírhatná.
Köss a 90V és a nulla közé egy hagyományos villanykörtét és úgy mérj rá! Ha indukált feszültség volt, akkor leesik nullára, ha gebasz van, akkor marad 90 körül.
Van egy főzőlapom amit be kellene kötni, ehhez ki van épitve a lakáselosztótól direktben egy 4x2.5MT kábel, két, egyeként 16A -es kismegszakítóról. A Problémám az, hogy ha a két kismegszakító közül csak az egyik van felkapcsolva, akkor az egyik fázison 230V -ot mérek ( a vezeték főzőlap felőli végén) a másikon pedig 90V körüli feszültséget. Ha a másik kismegszakítót felkapcsolom, ezt pedig le, akkor is ugyanez a jelenség csak most a utóbbin mérek 230V -ot, amit lekapcsolatam ott pedig 90V körül. Ha mindkettőt lekapcsolom akkor 0V -ot mérek mindkettőn. Ha mindkettőt felkapcsolom akkor pedig mind a két fázison 230V van. Tudom hogy szabvány szerint 3P kismegszakító kellene de ettől függetlenül nem értem a jelenséget. Az épületben 3fázis van, a két kismegszakító külön fázisra van kötve de gondolom ez a jelenség szempontjából mindegy.
Találkozott már valaki ilyen jelenséggel? Elképzelhető, hogy a nem áram alatt levő vezetőbe ekkora feszültség indukálódna?
Nem vagyok szakmabeli, de a házunk villanyszerelése módosítást ígényel és ehhez kérnék pár ötletet, véleményt.
1968-as építésű a ház, a régi alu vezetékek át lettek cserélve 1,5-es rézre.
Van 400V, 3 külön órával (régi hőtárolós kályhák voltak két szobában). Egy kismegszakító van ami fel lett emelve 16A-re az átalakítások miatti munkálatokhoz.
Ha azt az egy megszakítót lekapcsolom sehol nincs áram.
Már most tisztában vagyok vele, hogy ez így totál nem jó, mert...
A konyhában van mosogatógép (8,5A), használunk kenyérsütőgépet (3,4A), és ha még mellette nekiállun vizet forralni (9,5A) akkor ez bőven sok már, lehet azért nem csapta még le mert pont nem egy iődben történt.
Lesz villanyszerelő ismerősöm akivel konzultálok, de addig is, arra gondoltam, hogy jó lenne két külön vezeték (akár kettő is a konyhába 2,5-es vezetékekkel).
Talán egy a fürdőbe is külön (9,5A mosógép) hajszárítani nem szoktunk, de ha mégis, amiatt is lehet hogy biztonságosabb lenne.
Plusz a garázs felé menő vezetékről lett behúzva a konyha rész, emiatt is jó lenne szétválasztani, mert a garázsba is szeretnék külön vezetéket, illetve kialakítás alatt egy nyári konyhából kialakított szoba is, ami mögött van a garázs, de nem lenne jó ötlet arról lekötni.
Kérdésem, hogy a 3 db külön órával ellátott fázisokról lehet-e lekötni, leköttetni szabályosan, legálisan 230V-ot. Ha igen, megéri-e vagy valami más díjszabása van mint a normálnak, plusz egyéb extra költségek havonta a külön mérők miatt (kábelek padon vannak még, ahogy én tudom).
Ha hülyeséget kérdeztem, írtam, azért van mert nem vagyok szakmabeli, természetesen fogok konzultálni villanyszerelővel amint lesz rá ideje, de addig agyalok és tájékozódom.
Főbb vonalakban, hogyan lehetne megoldani a külön ágakat, hogy a 2,5-es leendő vezetékeléssel ne legyen gond és természetesen minden biztosítva, stb.
"esetleg valaki ez alapján javasolni valamilyen elszívót, illetve meg tudja mondani, hogy ez szabályos-e, illetve van-e értelme ilyet bekötni?"
Mi alapján? A többiek feltételezték azt amire reagáltak. (semmi használható konkrétumot nem írtál le).
Szabályos-e? Az épület gépészet annak idején úgy készítette a szellőzőt hogy abba nem helyezett ventilátort. Azért meg kellene vizsgálni hogy a gázüzemű berendezések működésében okozhat-e problémát .Pl égéstermék visszahúzását a kéményből...stb.
Persze elektromos szempontból vagy kíváncsi a szabályosságra, ha ezt nézzük kettős szigetelésű eszköz nem okozhat problémát.(a szerelési előírásokat betartva)
Igen , nálunk is vannak téglaépítésü társasházak és azokban is van ez a megoldás egy lakás egy kémény . Az utóbbi években kibélelték öket sok helyen flexibilis alucsövel , a tetején fedéllel az esö , hó ellen . Ilyenbe nem gond egy ventit bekötni akár a fürdö páraelszívására , de ide is tennék visszacsapószelepet , mert a zsalus ventik is eléggé huzatosak tudnak lenni még zárt állapotban is .
Nálunk a panelban , ahol laktam , 6 lakószint volt . Egy 30 x 40cm-es horganyzott lemezböl készült a fö légcsatorna . Ebbe minden lakásból három elszívóventillátor volt bekötve , a konyhában , a fürdöszobában és a WC-ben . Ha nincs visszacsapószeleped , akkor az alattad lakótól származó szagok betudnak hozzád jutni , ha nincs huzathatás . Ezért volt annak idején is olyan megoldás , amit már írtak a topiktársak . Egy ventilátor a fö légcsatorna tetején , amit a konyhai digesztor kapcsolójával , vagy a WC, fürdö világításának bekapcsolásakor egy idörelé késleltetéssel ( 1 perc ) kapcsolt . Kikapcsolás úgyszintén késleltetve .
Az már széliránytól is függ, áltaalában úgy jön össze a lépés hogy vákuumot kap a kürtő, de ha a tetőn levő kazánház miatt nem jön ez össze akkor nyomja vissza mint állat. Lásd CO mérgezések.
Így aztán 1-et lehet tenni, mindenki felrak egy saját ventillátort és rázendít, logikus, hogy így 10 helyen fogy az áram és a zaj is végigmegy, ahelyett, hogy 1 helyen fent a tetőn lenne közös költséggel. A mai ventillátorok már nem olyan zajosak mint a régi 40 évesek.
Huzat csak akkor van, ha bent melegebb van, kint meg hidegebb. Namost ez elég könnyen ki tud egyenlítődni, sőt megfordulni, mert a klímákkal fasza hűvöset csinálnak. Ha ki is nyomják a központi csőbe, hiába van azon egy tűzgátló belső fél méteres cső is, a levegő ott fog oldalra kimenni ahol könnyebb neki ha nincs huzat. és nincs visszacsapószelep. Úgy tud csattogni, hogy csak na.
Egy direkt csö az igaz , de nem minden lakótól külön , hanem egy gyüjtöcsö , amibe minden lakó ventije nyomja a levegöt . Ezért volna ideális minden venti mögé gumitömítéses visszacsapót szerelni .:-)
Szerintem leírta! A levegő arra megy, amerre könnyebb neki. Felfele (de lefele is) ahol kitalál a kürtőből, ott kimegy. Ugyanaz, mint a víz a csövön. De ez marhára nem villany újfennt.
Tegnap kicseréltem az étkezőnkben a csillárban a kisteljesítményű ledes égőket nagyobbakra.
Meglepődve tapasztaltam, hogy hiába kapcsolom le, halványan akkor is világítanak.
Utánaolvasva azt már értem, miért van ez, mivel fényvisszajelzős a kapcsoló, ami egy gyenge áramot átenged a rendszeren, ami már elegendő a lednek, hogy halványan világítson.
Azért az felmerült, hogy ez okozhat-e többlet fogyasztást lekapcsolt állapotban, ami visszahathat a LED gazdaságosságára?
Mi a véleményetek? Érdemes ezért kicserélni a kapcsolót nem fényvisszajelzésesre, ha a fény egyébként nem zavar?
Na ez az, amit ott ahol van, ott is kikötnek, és utána mindenki okosba akarja megoldani, és így a legfelső emeleten lakó akár folyamatosan élvezheti az alsó szomszédok termését...
Én csak azt tudom, hogy az ideális az lenne, ha legfelül lenne egy elszívó, ami emeletenként bekapcsolható. Mert így a te ventid miközben felfelé nyomja a levegőt, a feletted levőkhöz is benyomja, mivel túlnyomást hoz létre a kürtőhatáshoz képest...
És akkor hogy ... minden helységben kismegszakító süllyesztett elosztóba? Amikor a kötődobozok látványáért is sírnak a lakók! Egy ideális villanyszerelésnél a kötődobozokban valójában nincs kötés,vagy minimális, a szükségesnek. Vastagabb vagy több védőcső (mélyebb vagy szélesebb horony) a több áramkörnek.
Nyilván azt már nem is merem mondani, hogy nekem is struktúrált kábelezésem van, ÉN KÉRTEM, én marha. Jól átvertem magam. Ha háromszáz kismegszakító nincs is, de 80 körül azért van, 10+ FI relé. A kábelmennyiség is elég jelentős. Most mondjam azt, hogy egy pillanatig sem bántam meg ? Szinte bármit meg tudok csinálni villamosan a házban, úgy variálom ahogy kedvem van, vésni még nem kellett. A költözés óta legalább 30x lett variálva valami, igazából minimális kábelezés a szekrényben, plusz kis szoftver, de az egész dokumentálva van, a változásokat pedig szintén dokumentálom.
1db (egy !) kötődoboz van a házban, az is egy 24V-os kör, lehet tippelni hogy hol volt az egyetlen elektromos érintkezési hiba... :)
Hát igen. Ha rajtam múlna minden szobába tennék egy relét és 1 kismegszakot, konyhába, fürdőbe, mosógépesbe is, (kombót is lehetne éppenséggel). Manapság már a szent szar is árammal megy. Soha nem lehet elég számú és helyű aljzatot felszerelni. Persze, ára van ennek is, de lényegesen áttekinthetőbb, biztonságosabb lesz a ház, és csak az adott helyen fog kilőni a relé, könnyebben behatárolható a hibás cucc. Addig pedig lehet húzni akár vastagabb vezetékeket is erősebb áramkörként, onnantól meg konnektor-kompatibilis méretű vezetékeken.
Azért ezt én nem így látom . Mint régebben írtam , a fiamék házáról , ott is a konyha , pince , manzárt külön alelosztóról üzemel . A föelosztótól nagyok lettek volna a távolságok . Így hiba esetén a házrészhez tartozó alelosztóig kell csak menni . Számold ki , hogy mennyibe kerültek volna a kábelek , ha mindent a föelosztóból táplálok be . Így csak egy kábelt kellett az alelosztókig húzni . Valamint a lakók laikusok , nem villanyszerelök . Tehát mindent úgy kell kialakítani , hogy ne minden apró hiba esetén kelljen szakit hívni . Az elosztókban a megjelöléseknek kell érthetönek lenni a laikus számára . Átadáskor elmagyarázni , mi hogyan van megoldva . Természetesen a lakók igényeit figyelembevéve .
Fel nem foghatom, hogy akkor miért kell beleugatni, hogy ki hogyan akarja megcsinálni a villanyszerelését. Az meg hogy "agyatlan", mert nem pont úgy csinálja ahogy TE jónak gondolod, nem őt minősíti.
A villanyszerelés megtervezése előtt meg kell kérdezni a megrendelőt, hogy hajlandó-e gyalogolni tíz évente hét métert, ha minden egyes lépésével keres 10 ezer forintot?
"Minél szelektívebb a rendszer, annál kevesebb részét teszi üzemképtelenné egy hiba, és annál egyszerűbb a hibakeresés, "
A mérleg másik serpenyőjében viszont az van, hogy ha a tíz évente bekövetkező kismegszakító / FI relé lecsapódáskor nem három, hanem tíz métert kell gykogolni, hogy visszanyomjuk, ez a tíz évente plusz szükségessé váló plusz tíz lépés megspórolása kinek ér meg több százezer forintnyi extra beruházást a ház villanyszerelésénél.
....persze a villanyszerelő számára kétségtelenül jó üzlet egy egyszerű családi ház tulajdonosát rábeszálni 6 elosztószekrényre 40 áramkörrel és 8 FI relével ;)
Minél szelektívebb a rendszer, annál kevesebb részét teszi üzemképtelenné egy hiba, és annál egyszerűbb a hibakeresés, valamint a javítás, a tervszerű munkáról nem is beszélve.
De ez annyira magyaros, ez a majd én eldöntöm, neked mi a jó. :D Ilyen civilizált országokban nincs.
Ezt melyik városban csinálják így ? Én igaz autógyárakban dolgozgattam márciusig , de német házakban laktam . Egyikben sem volt így építve . A cégi lakásaink München és Ingolstadt , panellakások . A folyosón az elosztó egy Fí relé és pár kismegszakító . Nem minden dugaljra , hanem szobánként . A világítás is két helyiség egy kismegszakító .
Akkor csak azt nem értem, hogy az összes német gyártmányú dugaljban mi a bánatnak van 2 (kettő) darab csatlakozási pont minden vezetékhez, ha ugye - állítólag - a pazarló németek minden(!) konnektornak külön madzagot húznak és még kismegszakítót is tesznek rá.
Oh, wait... :)
PS: Mielőtt valaki felhozná a schneidert, ajánlanám, hogy csekkolja hogy az milyen országból jön...
Hát ezek hülyék. Értelmesebb lenne, ha minden szobába 1 mbcu megy, és ott van bent az ajtó fölött 1 szobaelosztó kismegszakokkal, 1 firelével. Fürdőnél kívül. Lakáselosztó pedig lényegében csak sima elosztó de 1 nagyobb relével, nem kell oda is plusz szobánként kismegszak. A villanyóránál ígyis-úgyis van megszakító.
Egy átlag magyar panellakás hogyan nézne ki német módival? A szobákban van 4 dugalj, 1 lámpa. (3 szoba, tehát 3×4=12) Konyhában 3 dugalj 1 lámpa, kamra 1 dugalj 1 lámpa, wc 1 lámpa, folyosó 1 dugalj 1 lámpa, fürdő 2 dugalj 1 lámpa. Ajtó fölött jön be 32A 1 fázis, 1 nulla, 1 védővezető
Jogos jogos, de igen, arra gondoltam, a dugóra. Egy az egyben díjaznám a kapcsolós angol verziót, a védővezető is normális, nem olyan fos mint a magyar-német verzió.
