Most kaptunk egy terménydarálót amin egy 400/230V-os 400V-on 7.7A névleges áramú villanymotor van.
Az itthoni hálózat 3x20A melyet az alelosztoban egy C20-as kismegszakító véd.
Jelenleg a motort külön nem védi semmi és erre szeretnék tanácsokat kérni.
Tudtommal a 400/230V-os motororokat 3x400v esetén csillagba kell kötni szóval a csillag delta indítás nem lehetséges.
A tokozott motor indítóknál pedig azt írja " Felszerelése során biztosítani kell a készülék rövidzárlat elleni védelmét megszakítók vagy áramkörbontó elemek segítségével" szóval ha rövidzárlat elleni védelemnek még kellene a motorhoz a motorindítón túl egy kismegszakító ha nem akarom hogy hiba esetén az egész alelosztót levágja .Kérdésem az lenne hogy mekkora illetve milyen karakterisztikájú kismegszakító kellene?
Az egyes matrica, bélyeg készletben benne is van, persze az a készlet drágább.
A lapra formált, lyukasztott kábelvég saru nélkül rögzítve kiküszöböl egy kontakthiba lehetőséget, melegedést, elég időnként karbantartáskor után húzni, nem kell rásaruzni.
A kábel sarukat általában színes szigszalaggal jelölték, annak elszíneződése már előre jelzett egy kezdeti melegedést.
Ma már lézer hőmérő hőkamera segítségével jól kimutatható a bibajelenség.
Eszembe sem jutna öntvényből csinálni ilyen erőhatásoknak kitett alkatrészt. Hiába méretezte jól a tervező mérnök, ha van az anyagban egy kis öntés-hiba (zárvány), vagy a melós leejti a létra tetejéről valami kemény felületre... Pedig ahogy nézem, a kábelprések nagy része öntvény fejes.
(ha lehet, akkor próbáld ki ott a boltban, hogy mennyire esik kézre, mennyire könnyű használni. Nincs annál rosszabb, mint amikor később venni kell még egyet.
Ezt tanácsolták még neked
"Spekuláltam hogy melyiknél maradjak, végül is a kisebbet vettem meg, mert nemigen valószínű, hogy itthon 2,5 mm2-nél nagyobb kellene,"
Én tök amatőr szinten tolom, csak magamnak bohóckodok, de ha pl szabályos akarsz lenni, akkor egy eph gerinc talán 6mm2(nél kezdődik), tehát nem baj, le tudod préselni az átmérőt is.
Még nem préseltem vele 10-t, de nagyon tetszik, hogy könnyen összezárom, és annyi.
Mostanság nemrég bontottunk kábelkötegeket - sok órát - és emiatt veszek most egy normálisabb oldalvágót, aminek nem fordul el/csúszkál a gumi/műa nyele a fémen (sokat kellett vágni).
A meglévőeknek - kicsi, közepes - 1-2h után elfordult. )
Napi 2 kWh környéke a hőntartás (kb. 100 litere 60-65 fokon) Nyilván a kisebb bojler valamivel kevesebb, a nagyobb valamivel több.
Innentől fizika 7. osztály....
A víz fajhője ~1,16 Wh/kg
Vagyis 100 liter víz felmelegítése 1 fokkal ~0,116 kWh energia.
Ami alapján pl. a 100 liter felfűtése 12>>60 fok esetén 48x0,116=5,57 kWh
Avagy 3 napra kb. mindegy.... Tekerd le 40-45 fokra ha csak néhány napig nem kell.
4 vagy több napra már jobb hagyni kihűlni Illetve az utolsó használat után elve fel sem melegíteni.
Hetente 1X pedig fűtsd fel 65 fok fölé a legionella ellen. Ha ettől melegebben használod eleve (mert túl kicsi), akkor ez nem kell, de az meg növeli a vízkövesedést.
"majd ha már a burkolólapon megvan a lik, utána lesz a falban is"
Érdekes.... ha a dobozok a helyükön vannak ki lehet szerkeszteni a csempén a központot és akkor kifúrni mikor az aktuális csempe következik a felrakásnál. Újra burkolásnál sem változtatjuk a szerelvények doboz helyét. Azért választottam az állítható kivágót mert az univerzális,így használható volt bármely furat elkészítéséhet. (víz,lefolyó,fűtéscső...stb) Ha nem lehetett telibe kivágni akkor jól jön a gyémánt tárcsa.
Egy műhelynek készülő faház szerelvényezésével kapcsolatban lenne kérdésem. A párnafákon rétegelt lemez burkolat lesz, ezekbe szeretnék süllyesztett kapcsolókat/szerelvényeket. A kérdésem, hogy tudtok-e ehhez ajánlani kötődobozt? Egyelőre a gipszkarton dobozokat találtam, hisz ezeknek a karmai rá tudnak feszülni a fára és az elülső perem is szépen fel kéne feküdjön (pl. https://www.govill.hu/hu/gipszkartonba-szerelvenydoboz-65x45-mm-sullyesztheto-sarga/). Van esetleg erre a célra alkalmasabb doboz? Fontos, hogy nálam a doboz hátfala felől nem rögzíthető mert fólia/szigetelés van mögötte.
Ugye ha kicsit nézelődünk amerikában, ott mindenki ilyen, a párnafákhoz rögzíthető dobozokat használ ilyen célra. Például:
"Viszont, ha kikapcsolom és csak hazautazáskor kapcsolom be, akkor az egész tartálynyi hidegvizet kell felmelegítenie. Melyik a gazdaságosabb?"
Az a gazdaságosabb, ha közvetlenül a felhasználás előtt melegíted fel a vizet. Az egy városi legenda / tévhit / marhaság, hogy sokkal több energiába kerül valamit felmelegíteni, mint a hőmérsékletét egyenletesen tartani. Egy folyamatosan meleg tartály a burkolatán keresztül folyamatosan hőt veszít (tökéletes hőszigetelés nem létezik), az így elveszett hőt folyamatosan pótolnia kell (a pénztárcádból :) Persze ha csupán néhány óra a felmelegített víz várakozási ideje a tartályban, akkor sokkal kisebb a hőveszteség, mint amikor több nap, pár fillér miatt kár aggódni.
Ha mindig előre tudod, hogy mikor leszel otthon és amikor hazaérsz azonnal kellhet a meleg víz, akkor kapcsoló órával indíthatod a fűtést.
Ha nem tudod, hogy mikor leszel otthon, és amikor hazaérsz azonnal kellhet a meleg víz, akkor telefonon felhívhatod a bojlert mielőtt haza indulsz (google kereső kulcsszó: GSM kapunyitó).
Ha hazaérkezéskor nem kell azonnal a meleg víz, akkor a bojler fűtését indíthatja automatikusan pl a lakásriasztó: amikor hazaérsz és kikapcsolod a riasztót, ettől bekapcsol a bojler.
A három napja "hideg" bojlerben a víz valójában szoba hőmérsékletű, ahhoz, hogy lezuhanyozz, elég 40-45 fokos víz. A legtöbb bojler szerintem fél órán belül képes legyártani ezt a hőmérsékletet.
Én is otthoni bütyköléshez kerestem érvéghüvely fogót. Volt még régről, valamelyik haveromtól egy olyan lapos valami, ami blankol, vezetéket vág, meg érvéghüvelyezik is, de az szerintem nem ér egy kalap szart sem, nem is használtam, tán csak egyszer.
Spekuláltam hogy melyiknél maradjak, végül is a kisebbet vettem meg, mert nemigen valószínű, hogy itthon 2,5 mm2-nél nagyobb kellene, talán a tűzhelyhez, esetleg a bojlerhez, de azok meg rendben vannak. De ha mégis, majd megkérem a srácokat a villanyboltban, esetleg nézek ismerős villanyszerelőt. Ez a kisebbik pont jól elfér az érvéghüvelyes alkatrészdobozomban, idáig kiválóan bevált.
Sziasztok! Elméleti kérdésem lenne. Mikor vagyunk gazdaságosabbak. Régi Hajdú bojler. Előre tudható mikor használunk melegvizet. Ha nem vagyok otthon 3 napig, akkor is fűt, hogy melegen tartsa a vizet. Viszont, ha kikapcsolom és csak hazautazáskor kapcsolom be, akkor az egész tartálynyi hidegvizet kell felmelegítenie. Melyik a gazdaságosabb?
Érvéghüvely présfogót szeretnék venni, viszonylag ritkán használnám, évente csak néhány egy-két tucatszor kellene. Szerintetek milyet érdemes venni, ami már használható kategória, max 10-20 ezer Ft-on belül? Előre is köszönöm!
Nem értem: nálam a füri 255 magas, 245-ig csempézve körbe.
20 év alatt nem kellett a kötődobozhoz nyúlni - most sem kellett volna, ha falon kívül viszem el az EPH gerincet - kb azt sem tudtam, hogy van, és hogy hol.
Van van 30-40 tartalékcsempe, ha olyanom van, szeretek ilyennel ügyeskedni (visszarakás).
Az meg k-ra nem tetszett volna, hogy ott a csempe a falon, és ott van rajta egy műa doboztető. Bár mondjuk szekrény takarja, tehát az sem számítana igazából.. :)
1. Igen jó eséllyel bele lehet ... a regszerelő dönti el. Ha nem lehúzós fajta, akkor megoldja.
2. Lehet eltérő Amper a fázisokon.
----
Nicsak a mee-vet regizstrált szerlői kézikönyvéből.
3.11.1.1. TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MEGLÉVŐ CSATLAKOZÁSON A közcélú villamosenergia ellátásba bekapcsolt felhasználó többletigénye esetén, az alábbiakat kell figyelembe venni:
Amennyiben a meglévő és az igényelt teljesítmény kielégítésére a csatlakozóvezeték, méretlen vezeték, mért fővezeték alkalmas és a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
Megjegyzés: Amennyiben az igényelt teljesítmény a közcélú hálózatról nem biztosítható, akkor hálózatfejlesztésre, hálózat átalakításra lehet szükség, az arra vonatkozó szabályok szerint.
3.11.1.2. CSATLAKOZÓVEZETÉK CSERE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT Ha a 3.11.1.1 pontban meghatározott műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a következők szerint kell eljárni:
Amennyiben az igény kielégítése, a meglévő (hálózati) leágazási pontról biztosítható és a tetőtartó, falitartó, falihorog fővezetékcső, csatlakozó főelosztó alkalmas a nagyobb keresztmetszetű csatlakozóvezeték fogadására és a 3.11.1.1 b-c) pontban meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a csatlakozóvezeték cseréjét követően az igény kielégítésének műszaki feltételi biztosítottak.
Megjegyzés: Földkábeles csatlakozás esetén, a fentieket értelemszerűen kell alkalmazni.
3.11.1.3. FELHASZNÁLÓI VEZETÉKHÁLÓZAT ALKALMASSÁ TÉTELE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT
Amennyiben az igény kielégítéséhez szükséges 3.11.1.1 és a 3.11.1.2 pontokban meghatározott felhasználói vezetékhálózatra vonatkozó műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a felhasználó megbízza a regisztrált szerelőt, hogy az igény kielégíthetősége érdekében végezze el a szükséges átalakításokat, beavatkozásokat;
A regisztrált szerelő különösen bonyolult, komplex esetekben jogosult kinyilatkozni, hogy a szükséges beavatkozás meghatározása érdekében, arra jogosult tervező bevonása indokolt;
A regisztrált szerelő az igény és a helyszíni adottságok figyelembe vételével elvégzi a felhasználói vezetékhálózat átalakítását, alkalmassá téve azt a megnövekedett igény kielégítésére, majd ezt követően az átalakítással érintett felhasználó vezetékhálózat megfelelőségéről, kivitelezői nyilatkozatban nyilatkozik.
A fent említettek teljesítését követően, az igény kielégítésének műszaki feltételei a felhasználói vezetékhálózat szempontjából biztosítottak.
A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy a 3.11.1.3 pontban említett teljesítménybővítés esetén, a mérőhelyet és védőcsövezését ezen alkalmazási segédlet, valamint az MSZ 447:2019 szerint kell kialakítani, átépíteni, továbbá az alábbi esetekben a csatlakozóvezetéket ki kell cserélni kettő vagy-, négyszálfeszítésű NFA2X típusú szigetelt szabadvezetékre:
az igényelt teljesítmény kiszolgálásához nem elegendő a meglévő csatlakozóvezeték keresztmetszete (pl.: feszültségesésre, melegedésre nem megfelelő a keresztmetszet), a meglévő csupasz tartósodronyos csatlakozóvezeték tartósodronyának keresztmetszete nem éri el a 16 mm2 t, a meglévő csatlakozóvezeték fázisvezetőinek keresztmetszete nem éri el a 10mm2-t, tetőtartónál, falitartónál, vagy falihorognál a csatlakozóvezeték fázisvezetőiben és PEN vezetőjében kötés van.
Ha a berendezés (tetőtartó, falitartó, fővezeték és annak csövezése, mérőhely) nem teszi lehetővé a csatlakozóvezeték, fővezeték cseréjét, vagy nem felel meg a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági követelményeknek, akkor azt át kell alakítani, a fent hivatkozott műszaki és biztonsági követelmények szerint.
Amennyiben teljesülnek az említettek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
A regisztrált szerelő által leadott igény alapján, a csatlakozóvezeték cseréjét az elosztói engedélyes szakemberei végzik (amennyiben a tartószerkezet, a fővezeték, valamint a mérőhely valóban megfelel a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek).
Csak azt tudom mondani , hogy selejtmentesen dolgoztam vele . A fúró mindíg merölegesen legyen a fúrt felületre . Valamint én maximum 450 fordulattal percenként fúrtam . Majd mások is hozzászólnak , aztán Te döntesz .:-)
Ez a közös hátlapú megoldás megbízható? Vagyis jól és biztosan illeszkedik rá a különböző átmérőjű hengeres kivágó? Kicsit fázok tőle.
Fához használtam hasonlót, az persze fűrészfogas és jóval vékonyabb lemezből van, és nem is ér teljesen körbe, hanem van kb 5-10mm hézag. És a felfogató tárcsához sem kapcsolódott elég stabilan. A szart se ér kategória sajnos.
Ha hosszú távolságon évente nagy energiamennyiség (sok forint) áramlik át, akkor okos dolog lehet a minimálisan szükségesnél eggyel vastagabb vezetéket alkalmazni, mert a kábelen létrejövő energiaveszteség egyben forintveszteség is.
Ha meg tudnád mondani, hogy ezen a 40 méteres szakaszon évente hány órán át fog hány amper folyni, akkor azt is ki lehetne számolni, hogy évente hány forinttal csökken a villanyszámla attól, ha 10-es helyett 16-os a vezetéked. Persze itt valószínűleg csak 1-4 százalék extra forint nyereségről lehet szó, de sok kicsi sokra megy :)
Sziasztok, egy másik kérdés is lenne, családban egy ingatlanon van 32A egyfázison. Felmerült, hogy ők is bővítenének, hogy legyen töltési lehetőség a jövőben villanyautónál (ha már én belekezdtem, megjött a kedv máshol is). A villanyóra a falba van vakolva, a doboza kb 30x60cm-es. Ha a 3 fázist bevezetik, akkor ebbe a dobozba el lehet helyezni vagy a szolgálató nagyobb dobozt akar majd (ergo a falat is kell vésni). Illetve az lenne még a kérdés, hogy olyat lehet, hogy 1 fázis 32A-es marad, a másik kettő meg 16-16A? A gondolat az, hogy a 32-re menne a ház átalakítás nélkül, a másik 2 meg csak a töltésé.
Pont ez a baj, a lakás nem ott van, hanem egy másik épületben (helyrajzi számon). Amikor pénz is lett volna rá, akkor már nem volt beálló, csak máshol. Ha együtt lenne, akkor megoldanák az órától való vezetékelést.
"1 fázison szeretnék 32A-t, s ez dedikált mérő lesz (társasház teremgarázs"
"az 1x32A és a 3x16A között árban van nettó 300e Ft különbség"
Én úgy tudom, hogy az ingyenes 32 ampert egy előfizető egy ingatlanban csak egyszer veheti igénybe. Tehát ha abban a társasházban van egy lakásod is, akkor lenn a garázsban létesítendő második villanyóra SOKKAL többe fog kerülni, mint amit mondtak neked.
Még nincs ráburkolva, csak a cső helye van már kiszedve. A szerelődoboz helye sincs kifúrva, majd ha már a burkolólapon megvan a lik, utána lesz a falban is - erre jutottam, talán így a legjobb. Utána lesz a cső bekötve a dobozba, majd felragasztva a kifúrt csempe.
Szia, nem vagyok biztos benne, hogy jól értem a kérdést, elnézést, ha nem jól arra válaszolok, amit egy szakember értene alatta. 1 fázison szeretnék 32A-t, s ez dedikált mérő lesz (társasház teremgarázs, csak méretlenről lehet leágazni). Felmerült a 3 fázis is (3x16A), de a villanyautós topikban kaptam tanácsokat, hogy nem biztos, hogy szükség van arra, főleg úgy, hogy az 1x32A és a 3x16A között árban van nettó 300e Ft különbség az árajánlatok alapján. Ha a töltő (és a leendő autó egyszer) tudja a 7 vagy 7.4 kW-ot, akkor napi használatra elég lehet tényleg az 1 fázis (40 km-nek megfelelő töltés óránként), ha meg messzire menne az autó, akkor úgyis kell "külső" segítség.
Bármelyik barkácsboltban lehet kapni állítható csempe kőrkivágót olcsót is. Az árához mérten az élettartama is korlátozott. Nekem kiszolgált egy lakás felújítást.
Ha a csempe széléhez közel volt a furat, biztos ami biztos mindkét oldalt megtámadtam. (azért volt így is egy két selejt...)
Köszönöm szépen a segítséget mindenkinek. Elektromos autó töltési pont lenne, amit kialakítunk. Jelen állapotban valszleg 10A is elég lenne, de ahogy elnézem a töltők és az autók is afelé mennek, hogy ki tudnák használni a 32A-t (mondom most, pedig még autóm sincsen). Úgy vagyok vele, ha megcsináljuk most, akkor ne a vezetékelés legyen később a szűk keresztmetszet. A mester 3x10-essel csinálná, de akkor inkább rábeszélem a 16-osra.
Sima téglafalba biztos jó a standard 65-s maró, dolgoztam is ilyennel. Jó feszes, de a doboz simán belemegy.
Ha a dobozod bent van a csempe alatt, és te előtte lemérted pontosan a középpontját, akkor elvileg jó a 65-s. Ha mozgatod egy kicsit fúrás közben, úgyis nagyobb lesz picit, mint 65 mm.
A 65-nél nagyobb méret akkor számít - szerintem - ha a középpontot mégsem találnád el, hanem hibázik 2-4 mm valamelyik irányba (vagy elcsúszik a maró fúrás közben).
Ekkor nem kell bohóckodnod utólag, hanem a nagyobb kör nyílás is lehetővé teszi a szerelést elsőre, mert ezt a nagyobb méretet a szerelvény még simán eltakarja.
Nem dolgoztam még ilyennel, nem tudom mennyire marad központos a "tárcsa", mert ha a középső fúró nem tudja az anyagot fúrni, akkor valamely irányba kimozdul és csalinkázik az egész, főleg kézben fogva a fúrógépet.
Abban tévedtem hogy azt hittem hogy a vastagabb vezeték a bejövő áramkör . Közbe a lámpa volt . Kb 15 vezeték volt a kötődobozba mind egyszinű lapos 30 éves aluminium . Csak a vastagsága volt külömböző.
Sose szabad bízni .
El se merem gondolni hogy megrakják a kazánt fával s kifele jövet lekapcsolják a világítást ezzel leáll a keverőpomba. Simán fel is robbanhatna az egész miskulancia.
Sziasztok, szükség lenne egy kiállásra a mérőórától kb 40m-re, de úgy, hogy 32A-t stabilan és órákon keresztül biztonságosan vételezni lehessen. A mérőhely 32A-s, s semmilyen más áramkör nem lenne rajta. Szerintetek elegendő a 3x10-es vezeték átmérő ezen a távolságon? Illetve a végére egyelőre egy dugalj kerülne (azaz az elején mégsem lenne 32A, az csak akkor, amikor kiépítik a fali töltőt). Van olyan dugalj, amibe be lehet kötni a 10-es vagy nagyobb vezetéket? Köszönöm szépen.
Ma egy olyan szarvashibát vétettem hogy most is ég a pofám.
Egy fás kazán bekötése volt a munka . Egy kicsit furcsállottam hogy 30 év régiséggel rendelkező szaki nem vállalta el. Gondoltam hogy ilyen kis dolgokkal bíztosan nem foglalkozik.
Kuderült hogy aluminium vezetékezés van a fali körődobozba ami meg van égve. Szerecsére újra lehetett csupaszítani s lappancsos wagóval újra kötni. Szóval a kötések mikor megvoltak rámértem s egy áramkörre rákötöttem a kazánt. Minden frankón működött. Kifizettek minden. Aztán hív telwfonon hogy nem megy a kazán . Csak akkor ha felkapcsolja a világítást.. Cumi.
Melyik Tesla? Azokban még sima 18650es cellák is vannak, marketing alapján most fog majd kicsinyíteni is, amibe sokkal több energia szorul és meglátjuk. Van pár verziója. Micuban már akku-szerű blokkok, ott az első Wiki oldal megmutatja, valamelyik Leafben kis tömzsi cucc, 7.6 voltos... Némelyik olyan, mint egy kismotor akku, 30-50 Ah-val. Fene sem rakosgat be linket és képet, úgysem érdekli csak mondja a magáét.
"Én mindig a 3-400 voltos akkucsomagokról beszélek, te pedig mindig a 48 voltos csomagokkal kapcsolatban válaszolsz. Ezt okozhatja súlyos látásprobléma is."
Inkább az okozza a "látásproblémát", mert azt hiszed egyben van a 400V-os aksipakk. Hogy 100 db 3,7V-os kis LPO cella van egymás után sorba kötve.
Hááááát ... NEM. Lásd kövi
"Egyébként melyik villanyautó megy 48 voltos akkucsomaggal?"
Mondjuk a Tesla S?
Jó nem 48V, hanem csak 24V egy-egy modul benne. Ezek vannak sorba kötve.
Az újakban pedig 2m hosszú sorosan kötött pakkok vannak.
Felejtsük el, hogy az egész vízhatlan burkolattal, majd azon belül habbal van kinyomva.
Ha befolyik a víz, akkor bizony ismét a kis cellák között lesz zárlat.
Avval pedig gondolom te sem vitázol, hogy sorba kötött aksikból ha egy is kiesik (zárlat miatt), akkor az egész pakk áramerőssége megy Cousteau-hoz (0V)
"Kivéve, ha az akkuscsomag a hajó elején van (hogy ellensúlyozza a hajó hátuljába beépített villanymotor súlyát), mert akkor ez a távolság lehet akár több méter is."
Kiváló. Erre van a DC biztosíték ugyebár. Külső, és belső.
És gondolom videót láttad amit előzőleg linkeltem ....
"DC esetén 120 Volt az életvédelmi (SELV) határ..."
Az életvédelmi határt úgy is lehet mondani, hogy "elképzelhető áramütéses meghalási" határ. Olyan ez, mint a FI reléknél a 30 milliamper. Csakhogy vízben nem elég, ha épphogy nem csap agyon az áram, nekünk eközben még úszni is kell, ha nem akarunk megfulladni, ami 120 voltos görcsbe rándulva nehezen képzelhető el :) 50 volt mellet viszont talán még képes az ember koordinált mozgásra (habár úszó technikája valószínűleg nem lenne hibátlan :)
Én mindig a 3-400 voltos akkucsomagokról beszélek, te pedig mindig a 48 voltos csomagokkal kapcsolatban válaszolsz. Ezt okozhatja súlyos látásprobléma is.
Egyébként melyik villanyautó megy 48 voltos akkucsomaggal?
"10-100+ cm-re van egymástól."
Kivéve, ha az akkuscsomag a hajó elején van (hogy ellensúlyozza a hajó hátuljába beépített villanymotor súlyát), mert akkor ez a távolság lehet akár több méter is.
"Aki még furázza, gondolkodjon el azon, hogy szeretne-e egy műanyag gyermekkádban ülni a sós vízben, miközben valaki bedob egy bedugott hajszárítót a vízbe. Elvégre ott a fázis és a nulla között csak két centiméter van, ő meg azon kívül ül."
Ha csak egyszer egyszer történt meg akkor nem nagy veszteség.
Gondolom az életképtelenebb - és ne vedd magadra - réteg a piaca aki lusta vagy tudatlan vagy csak egyszerűen kényelmesen adja elő a dolgot. Évek óta rajtam keresztül vásárol egy kollégám non profit módon de már belengedtem neki hogy önállósítsa magát. Nem azért mert megutáltam csak próbálom önállósítani fejlődjön azért mert átléptük az ötvenet nem áll meg az élet és igenis meg kell tanulni az új dolgokat is.
Legjobb lenne összeállnátok és megkérnétek a moderátorokat, töröljék ki ezeket a butaságokat, mert különben életetek hátralévő részében csak it szégyenkezhettek. Egy elektrolitban, mint a sós víz, két pólus közötti áram az egy térprobléma. Az áram nemcsak egyenes vonalban képes terjedni. Erősen csodálkozom, hogy ez újdonság. Aki még furázza, gondolkodjon el azon, hogy szeretne-e egy műanyag gyermekkádban ülni a sós vízben, miközben valaki bedob egy bedugott hajszárítót a vízbe. Elvégre ott a fázis és a nulla között csak két centiméter van, ő meg azon kívül ül.
Én meg tudom kérdezni a jobban hozzáértőt, de ilyenkor mindig megkapom a magamét, hogy inkább igyak és ne balfaszokkal foglalkozzak mindenféle fórumokon :-D
> 1, minden cella beépített védelme, amely túlzott gázképződés (pl rövidzárlatnál) kifújja a "kupakot" (ezzel bontva áramkört cellán belül)
Bár alapvetően igazad van, de a tesla a model S óta ezt az elsődleges védelmi vonalat simán kiheréli, nincs benne a cellákban. Utoljára a roadsterben volt ilyen, mert az még off-the-shelf akkukból volt. Elektromos auto topicban ki lett vesézve, ott sem akarták elhinni.
"A feszültség konvertert lehet olyanra csinálni, hogy baleset esetén azonnal hagyja abba a munkát (de víz alá kerülve valószanűleg amúgy is tönkrenegy)."
Illetve illik beletenni biztosítékot :)
"Olyan 3-400 voltos akkupakkot viszont nem gyártanak (habár nincs műszaki akadálya), ami pl ütődés/víz hatására azonnal automatikusan szétkapcsolódik max 50 voltos részekre (találmányaim kapcsán minden jog fenntarva)."
Nincs is erre semmi szükség. (lsd kövi)
""Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van."
Na pont ez a két vége fog balesetet okozni, nem is a sok picike 3 voltos cellafeszültzség :)"
És pont ezért kizárható, hogy balesetet okozzon.
A két vége egy 48V-os modulon belül is 10-100+ cm-re van egymástól.
Egész pakk szinten még több. (mire ennyi víz van, addigra a cellák már rég rövidre zártak egymás között)
Ha ahol már össze van hozva main +/- kapna (kizárólag csak ott) vizet, akkor:
Ezeket a közvetlen soros 3-400V-os aksipakkokat (lásd Tesla) több védelmi vonallal látták el.
A Teslának 5 védelmi vonala van. Ezért is félek a Tesla szerűen házilag, kis cellákból épített aksipakkoktól ... ott legalább 2-3-4-... védelem hiányzik.
1, minden cella beépített védelme, amely túlzott gázképződés (pl rövidzárlatnál) kifújja a "kupakot" (ezzel bontva áramkört cellán belül)
2, minden cella tervezetten vékony kábellel van rákötve busbar-ra, mely kábel lényegében biztosíték (túl nagy átmenő áram esetén elég, bontva áramkört)
3, minden cella körül tűzoltó hab (soros résznél cellák amúgy sem érhetnek össze, mert az oldaluk okozna rövidzárlatot)
4, minden cella körül folyadék keringetéses hűtő/fűtő kábel megy körbe
5, BMS (hogy a sorba kötött modulok töltöttsége közel azonos legyen)
0*, cellánkénti balanszozás ... és ha nem tévedek top + bottom ballance-ot alkalmaznak.
Azaz amint aksipakk kimenetén (biztosíték előtt, mert különben csak az old és kész) lenne rövidzár, akkor a túl nagy átfolyó áram miatt cellák bekötő kis vezetékei elégnének (2-es), ha ez se lenne elég és felforr cella azonnal löki ki kupakot (1-es védelem)
Ha meg valós scenariot nézünk ahol ömlik rá a víz, na az közvetlen a kis cellákat fogja rövidre zárni (3,7V), amelyek azonnal lökik ki a kupakjukat.
Nálunk sokkal okosabb emberek rég kitalálták már ezt ...
"Vagyis valószínűleg nem menne tönkre semmi, ha kiiktatnám az elektronikát, de nem is világítana csak minden második LED :-("
Ha ez így van, akkor egyenáramú tápegység helyett váltófeszültséggel (egyszerű trafóról) táplálva valószínűleg az összes led világítana. De a 20 voltot csak tippelten, ne engem hibáztass, ha utólag kiderül, hogy valójában 5 voltos trafó kellett volna ahhoz, hogy ne égjen le a ház :)
Profi szakemberek kelléktárában ilyen célra van egy szabályozható toroid trafó, azt nulla voltttól óvatosan felfelé tekerve pillanatok alatt meg lehet állapítani, hogy hány voltos trafót kell kérned a bótban.
"48Vdc valójában az aksipakk, ez van feltranszformálva 400Vdc-re."
A feszültség konvertert lehet olyanra csinálni, hogy baleset esetén azonnal hagyja abba a munkát (de víz alá kerülve valószanűleg amúgy is tönkrenegy).
Olyan 3-400 voltos akkupakkot viszont nem gyártanak (habár nincs műszaki akadálya), ami pl ütődés/víz hatására azonnal automatikusan szétkapcsolódik max 50 voltos részekre (találmányaim kapcsán minden jog fenntarva).
"Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van."
Na pont ez a két vége fog balesetet okozni, nem is a sok picike 3 voltos cellafeszültzség :)
"Hol és mihez képest nézve? A víz alá került hajó akkupakk esetén."
Gyanúsan homályosan fogalmazol, talán nem véletlenül ;)
De én kitalálom a gondolatodat:
A víz alá került 300 voltos akkumulátor esetén nem csak a két pólus közötti legrövidebb vonalba bekerülve lehet áramütésre számítani, a feszültség "erővonalak" a vízben is létrejönnek, tehát a legrövídebb úttól távolabb úszkálva is kaphatunk áramütést. Persze minél távolabb vagyunk, annál kisebb valószínűséggel.
Pl ha az akku 300 voltos, akkor a képen látható mindegyik piros vonal 300V hosszúságú. Ha a káros megrázást mondjuk 50V-ban határozzuk meg, akkor a képen látható, hogy minél távolabbi a vonal, annál szélesebben kell ott úsznunk, ahhoz, hogy 50V rázzon meg minket. DE nem szabad azt gondolni, hogy ha nem vagyunk PONTOSAN a két pólus között, akkor egyáltalán nem rázhat meg minket.
"Tehát a kínai Bosch gyártmányú égőből 3 újonnan vásárolt selejt."
Kínában van olyan gyár, ahol a gyártás minőségét valóban a Bosch felügyeli,
és van olyan gyár, ahol kamu Bosch izzókat gyártanak, negyed áron.
Mindét gyártó szállít Magyarországra.
A kereskedő, ahol vetted ezeket a Bosch izzókat, az az árukészletét a Bosch hivatalos importőrétől szerzi be, vagy tud egy olcsóbb beszerzési forrást pl egy koszos kínai konténerből vásárol a Józsefvárosi pályaudvar félreeső sarkában?
Nem tudjuk, hogy ez a ketyere a LED sor számára akármilyen feszültségből 3 voltot állít elő, vagy a LED sorod 31 voltos és ez a ketyere ilyen széles tartományban képes dolgozni (többféle led sorhoz is ezt adják). Első esetben ha áthidalod, akkor a led sorod egyszerűen elpukkanhat.
A kimenet működését nem lehet mezei munltiméterrel megérteni, tároló oszcilloszkóp kellene.
Ha a vezérlőből csak két ér megy a ledek felé, akkor valószínűleg váltakozó irányú áramú a vezérlés, tehát a ledek csak két csoportra vannak osztva, amikor az egyik vezeték a pozitív, akkor az egyik csoport led világít, amikor a másik a pozitív akkor a másik csoport (ez a legolcsóbb "kamu futófény" vezérlés (valójában nem fut semerre csak két lámpacsoport felváltva villog különböző tempókban és változó fényerővel).
Komolyabb vezérlők megjegyzik, hogy utoljára melyik üzemmódban volt, az enyém azzal a programal folytatja, amelyikkel tavaly összecsomagoltam. Ha a tied mindig ugyanazal a programal indul, akor olcsóbb venni egy másikat.
Ha újabb 4 ezer forint elköltése (kevésbé buta lámpasor lámpasor) helyett inkább dolgozol 40 ezer forintnyit, akkor vágd le a vezérlőről a lámpasort, kösd egy labor tápegységre és 1 volttól kezdve szép lassan emeld a feszültséget amíg el nem kezd megfelelően világítani (lehet, hogy pont 30 voltnál lesz, de 20 volt valószanűbb) És amikor azt veszed észre, hogy csak minden második led világít, akkor olvasd el újból a fenti mondatomat a váltakozó áramirányú vezérlésről :)
Auchanban vettünk kültéri színes jégcsap izzósort. Nem igazán van tipusjelölése, de Curtain light 360 LED-es, 8 méter hosszú. A neten nem találtam konkrétan az Auchan akciók közt sem.
Egy kis dugasztápja van, ami a felirata szerint 31V DC-t ad ki, +/- megjelöléssel, tehát csak egyféleképpen illeszthető a rendszerbe. Rámértem multiméterrel, üzem közben, és valóban ennyi.
A LED-ek és a táp közt van egy kis elektronika, 1 nyomógombbal, amivel a 8 program közt lehet váltogatni. Ennek a felirata az, hogy input 3,6-36 V DC, output 3,6-36 V DC
Az a problémám vele, hogy ha bedugom a konnektorba, akkor villogós programmal indul, és el kell nyomkodni egész az utolsó programig, hogy folyamatosan világítson, hiszen ezt szeretném, ráadásul időkapcsolóval vezérelni, hogy csak sötétben világítson.
A kérdésem az, hogy mi történ(het)ik akkor, ha két darab vezetékkel egyszerűen áthidalom az elektronikát (esetleg teljesen ki is iktatom és a vezetékeket összekötöm), vagyis a táp direktben hajtja a LED-eket?
A legfőbb bizonytalanságom abból fakad, hogy rámértem az elektronika kimenetére is, amikor épp folyamatosan világító üzemmódban volt. DC állásban 0-t mutatott, AC-ben pedig 31-et (pedig a felirata szerint az output is DC!).
Vajon a LED-ek egészsége szempontjából mi a különbség a 31V DC és a 31V AC közt?
Eleve, milyen lehet a hullámformája az outputnak? Abból, hogy DC állásban 0-t mutat a műszer, arra gyanakszom, hogy a hagyományos váltóáramhoz hasonlóan középnullás. De tényleg DC-ből kell ilyet előállítani? Ha kapcsolóüzemben dolgozik, akkor meg DC állásban is mutatnia kellene valamit a multiméternek.
Ha áthidalom az elektronikát, de elsőre nem jó a polaritás, azzal agyonvághatom a LED-eket?
És egy békebeli cucc miképpen tudja kezelni a mai modern akkukat, ha más fajta módszer kell mindegyikhez? Gondolom hőmérsékletet sem mér közben, vagy egyebet.
Csináltam már pl. vele grafit töltőceruza béllel platina- platina rhodium hőelemet ( 1000 C fok/ 1 Volt )is, amit hegesztő pisztollyal sem könnyű megoldani.
Nyáron minden égőt kicseréltem az autómon. Ami nem volt, azt megvettem. Így a sárga indexes égőket is.
Tegnap megszünt a jobb hátsó indexem. Hmmm.
Persze, mikor, amikor szakad az eső.
Kicserélem, semmi változás. A fenébe. Teszek bele másikat. Semmi változás.
Behozom a panelt és az asztalomon vizsgálom. Minden folytonos. A sárga égő viszont 2,5 KOhm-ot mutat. Mind a három e körül van.
Fogom a negyedik égőt, hát az 1,2 Ohm.
Tehát a kínai Bosch gyártmányú égőből 3 újonnan vásárolt selejt.
Az egyiket siekrült a + végénél úgy átforrasztanom, hogy jó lett... A másik kettőnél a test vezeték nem érintkezik a palásttal. Ott kikandikál a drót vége, arról működik, de piszok nehéz oda forrasztani. Nem ér annyit az egész....
Egy kolléga az EBAY-ról újítottá fel a házát. Persze nem a legolcsóbb dolgokat vette de töredékébe került és szinte minden távvérelhető okos kapcsoló stb stb
Ehhez azert kell az hogy tudjon az ember egy nyelvet a sajátján kívül ...
"De a csóró magyar paraszt bemegy a bótba, akkor meg ezt látja."
Engem pont ez lep meg.
Mi fiatalon csórók voltunk (az egész ország). Ezért kerestük a legolcsóbb megoldást, még ha egy kicsit barkácsolni is kellett hozzá. (és közben sokat tanultunk)
Ha akarja ma bárki tud magának cellákból ebike aksit csinálni, olcsón.
Tényleg komplett set-eket kapni. Előre kész méretpontos műanyag rács, amibe már csak bele kell nyomni a cellákat, busbar, ponthegesztés. A BMS és csatlakozók is készen vehetők.
(mindez csak tech demo szinten, mert amúgy senkinek sem propagálom a kerékpár vagy ebike-ozást ... azt meg végképp nem hogy kerékpáros 40-es suhanjon, pláne ahol nem is szabad neki :D )
36V 16A + töltő (LPO amiért kevésbé vagyok oda, de most lusta vagyok LiFePO4 változatot keresni, és 10-90% között használva 460 Wh). Töltésidő a 2A-es töltővel 8 óra (lassú, ez jobb; mert bírna 16A-ert is amúgy).
Sűrűn voltak ilyen problémák jahh, de még mindig jobb, mint a tonnaszám üzemanyag a vízbe... Amúgy tudod mi lesz ilyenkor? Semmi :-D Olyan, mint ha a kádba melléd esne egy 18650es cella, mert celláról beszélünk, inverter leválik, akkupakk is szétkapcsol, vagy elfolyik magában szép csendben mert nem az emberen keresztül záródik az a lófasz áramkör.
Aztán elolvassa most ezt egy hajós a géptér elmélkedésedről, oszt fogja a fejét, hogy ki ez a majom. Mi meg magyarázhatjuk, hogy itt nem újdonság, ez ilyen.
"Másrészt hiába lenne a géptér akár légmentesen is lezárva, amikor a hajó ráfut egy sziklára, kettétörik, a vízbe esett emberek pedig vidáman lubickolhatnak a szintén víz alá került 300 voltos akkucsomag körül."
Mindig megmosolyogtat amikor én is kitalálok valamit ami milyen jó lenne ... majd rákeresek, és erre már 10 éve kész termék van belőle.
Ez esetben BMS (Battery Management System) a neve ami bármi hibánál lekapcsolja a rendszerről az aksit.
Továbbá 2 féle 400Vdc aksirendszer van
1) soksok cella sorosan kötve. Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van. Márpedig ha befolyik a víz, akkor a cellák közvetlen maguk és egymás között záródnak rövidre. Az pedig 3,2-4V.
2) 48Vdc valójában az aksipakk, ez van feltranszformálva 400Vdc-re. Itt 400Vdc csak a kimenetén van. Itt is 3,2-4Vdc van cellák között. És itt is minden elemnek, még a BMS-nek is van short circuit protection ... Legalább 3 szintű védelem.
"Elég béna az a mérnök aki kihozza a géptérből a motoroknak szánt tápkábelt."
Ha már utaztál ilyen hajón, akkor láthattad, hogy a géptér fő funkciója a tartalék kaja/sör tárolása, valamint az értéktárgyak elrejtése amíg a legénység a kikötőben mulat (és persze gépek is vannak ott). Tehát a géptér rendszeresen nyitogatva (sokszor órákra nyitva felejtve van), a tervező mérnök legjobb szándéka ellenére. A zápor/vihar/hullám pedig alig várja a pillanatot, hogy odavizelhessen.
Másrészt hiába lenne a géptér akár légmentesen is lezárva, amikor a hajó ráfut egy sziklára, kettétörik, a vízbe esett emberek pedig vidáman lubickolhatnak a szintén víz alá került 300 voltos akkucsomag körül.
"Minden cellán lesz külön-külön, tehát 16 db mondjuk 100 amperes automata okos LIFEPO töltő? Mennyibe fog kerülni egy ilyen töltő rendszer?"
Sorba kötve 48Vdc rendszer
Egyetlen 250 eFt-os online UPS (inverter-charger-napelemes MPPT) kezeli le töltését, merítését
"Vagy sorba kötve egyszerre fogod tölteni őket, hátha PONTOSAN egyforma a belső ellenállásuk? Ki fogja folyamatosan figyelni/észrevenni, amikor elkezdenek öregedni és egyre durvábban eltérni egymástól?"
Erre találták ki lassan 10 évvel ez előtt a BMS rendszereket.
Egy ilyen 200A-es AKTÍV 2A balance-olású BMS fogja figyelni EGYESÉVEL az összes cellát, meg a komplett pakkot is.
Azaz nem csak figyeli, de folyamatosan át is pakolja a nagyobb töltöttségű cellából az energiát a kisebb töltöttségűbe (0,05V tartományon belülre hozza).
"Én most rendeltem 16 db LiFePO4 cella, 3,2V - 280Ah (14,4 kWh)"
Minden cellán lesz külön-külön, tehát 16 db mondjuk 100 amperes automata okos LIFEPO töltő? Mennyibe fog kerülni egy ilyen töltő rendszer?
Vagy sorba kötve egyszerre fogod tölteni őket, hátha PONTOSAN egyforma a belső ellenállásuk? Ki fogja folyamatosan figyelni/észrevenni, amikor elkezdenek öregedni és egyre durvábban eltérni egymástól?
Elég béna az a mérnök aki kihozza a géptérből a motoroknak szánt tápkábelt. Pláne az utastérbe.
Azaz ha víz kerül géptérbe (rossz terv, sérült szigetelés), max a cellák lesznek egymás között rövidzárlatosak (mind a 12/24Vdc, mind a 48Vdc, mind a 400Vdc aksi rendszerekben).
Minél alacsonyabb energiafogyasztású ledes világítás trükkök:
- A lencse/tükör nélküli pici (smd/cob) led modulok többsége igen széles szögben világít (110-120 fok körül), mennezeti világításnál nekünk viszont többnyire elég kb 90 fok (ha sok lámpa van a mennyezeten, akkor akár 20-30 fok is). Tehát a 110 fokos fény nagy része "kárba vész" (számunkra haszontalan irányba megy). Kivéve, ha tükrökkel hasznosítjuk a "rossz" irányba menő fényt is. Például 30-100 mm átmérőjű műanyag csövet hosszában kettévágsz, a belsejét kibéleled tükröző fóliával és ennek közepébe ragasztod a LED szalagot, ezzel jelentősen növeled a megvilágítás erejét, energia többletfogyasztás nélkül.
- a led modulokkal sorba kötött (áramkorlátozó) ellenállás is energiát fogyaszt, miközben nem világít nekünk :) Komolyabb rendszereknél ezt a feladatot passzív ellenállás helyett kapcsolóüzemű áramgenerátor végzi, jóval kisebb veszteséggel. Egy áramgenerátor magasabb feszültségen akár több ledet is képes kiszolgálni, tehát pl a 12 voltból csinálsz 50 voltot, arra teszel egy mondjuk 50 milliamperes áramgenerátort és sorba kötve annyi 50 milliamperes ledet, amennyit csak képes kiszolgálni.
- ha kapcsolóüzemű (pwm) áramkörrel változetni tudd a ledek áramát, akkor fényerő szabályozással is tudsz energiát spórolni (szerintem max. fényerő legyen kb 1w/m2, min. fényerő 0,1 W/m2 )
- egy led fényereje nem szentírás, meglepően széles tartományban módosítható. Ha lemondasz a hosszú élettartamról, akkor a led áramának (tehát sajnos belső hőmérsékletének) növelésével durván meg lehet növelni a fényerejét, ezzel együtt a lumen/watt fényhasznosítási hatásfokát. Így születnek a fillérekért kapható, nagy fényerejű LED izzók :) amelyek a dobozuk/honlapjuk szerint 30.000 órásak, valójában mindössze néhány száz óra múlva elpusztulnak (lásd pl olcsó led izzókkal operáló félszemű autók tömegét az utakon)
Kedvtelési célú hajókon szerintem csak addig lesznek több száz voltos akkucsomagok, amíg valaki meg nem hal áramütéstől a géptérbe befolyó víz, felborulás, havária, stb következtében.
(amúgy kíváncsi lennék ki az aki meg is nézi illetve el is olvassa a linkelt anyagokat -mérnöki szemmel-, és ki az aki "éntudomjobban" tesz rá ... magyarán FBKaren)
Nos, a túlfeszültség védelem PONT ezt teszi! Rövid úton levezeti az energiát a földbe a zöldsárga=földelő vezeték útján.
Ezért van úgy bekötve tipikuan, hogy a fázis/földelés és a nulla/földelés között is van belőle direktben. Adott esetben Y alakban bekötve a 2 helyett 3 egység, ami növeli a biztonságot.
A túlfeszültség ellen(ill villám csapás esetén) a fi relé nem képes megvédeni a csatlakoztatott eszközöket?(tudom a villám igazából átmegy szinte mindenen mind addig amíg le nem gyengül vagy el nem éri a földet)
Ugye ha jól tudom ő a fi relé kóborló esetlegesen a nullára tévedő áramot érzékelve szakítja meg a hálózatot.(ha jól tudom)
Sajnos kezd kissé sok lenni a hülyeség akku és tűzoltás ügyben is!
Pár alapvető: A savas akkut is teszteljük néha az aljáig, ugyanis akkor jön ki hogy kapacitásszegény e már. A lényeg, hogy egyből töltve legyen utána. Tűzoltáshoz nem co2-t használnak civilizált helyeken, hanem oltógázt. Főleg föld alatti helyiség esetén. Szintén jobb helyeken van gáz érzékelő, ami beindítja a szellőzést, ha a hidrogénszint megemelkedik.
Ahogy munkaakkut sem használunk indításra, úgy fordítva sem fog jól elsülni...
Meglepően tégla falazatú helység volt.... vakolva,meszelve és hullámpala tetővel.
Egy történet hozzá, kollégámmal egy gépen az emelő karhoz tartozó végállást javítottuk. Próbálgatás közben egy kicsit világosabb lett az egyébként gyér világítású helységben. Körbenéztünk miért, de nem láttuk okát. A kolléga újra emelt a karral hát még világosabb lett. Egyszerre néztünk fel hiszen a villa védőrácsával a tetőzet I gerendáját megemeltük a palával együtt, így a napfény akadálytalanul betört ránk. Megijedt és a kart süllyesztésbe tolta. A tetőszerkezet zuttyant akkorát hogy csak na...
A védőrács illetve az I gerenda kissé meghajlott,más baj nem történt.
"Elég komoly apparátus kellett 3 targonca folyamatos üzemben tartásához"
A targoncák töltése a TMK feladata volt. A délutános műszak feladata időnként ellenőrizni a folyadék szintet az akkucellákban.
A nagyobb teljesítményű targoncák önsúlya 4.5t volt,ebből 1t az akkutelep 90V-400 Ah.Dupla első kerekekkel,szervószivattyúval,mágneskapcsolós ellenállásos fokozatkapcsolóval,6KW főmotorral,+ a teher. Jól bírták a 8 órás műszakot. Az akku előnye ("részben" a súlya ami éppen hasznos egy targoncánál) az igénytelensége. A sorba kötött cellák természetesen nem egyszerre mentek tönkre,ha lehetett kiemeltük a pakkból és cseréltük a hibásat.(szénrudas pákával olvasztva össze az ólom sarukat) Volt hogy nem lehetett kiemelni, hát rövidre zártuk. Pár cella hiánya miatt nem hasalt le a gép. Sok évig bírta egy pakk.
Volt egy raktári 2x24V-os. Egy csarnoktűzben az egyik akkupakkjában tönkrement két cella. Évekig úgy ment.Azt használtuk villanyszereléshez mert 4.5m magasra emelt. Volt hogy a nap végére nem tudott visszamenni be kellett vontatni.
A kevés törődés ellenére jól teljesítettek az ólom akksik.....
Sajnos az elektromos targoncák nem kaptak annyi gondoskodást mint dízel társaik. Volt hogy a differenciál műben összetörtek a fogaskerekek mert nem volt benne olaj. A szivárgó hidraulika olaj a villanymotorra folyt.Persze hogy javítani kellett.
Az üzemben tartásuk biztosan olcsóbb volt mint a dízel targoncáknak,az egyszerűségük miatt szinte bármikor hadra foghatók voltak akár télen akár nyáron. (A dízeleknek télen fűtött helységben kellett éjszakázni.)
Leváltották őket a gázüzemű targoncák (kisebb teljesítményűek) mert rájöttek (évtizedek alatt) hogy nincs szükség a nagy teherbírású gépekre.
"Hallottál már (savas) akkumulátortelep robbanásról ? Mert volt."
Én szerencsére csak hallottam.... általában akkor következett be ha a töltés közben levették a töltő kábelt,és a keletkező gázok még nem távoztak el. Vagy ha lekapcsolták a töltést de a töltöttséget egy terheléssel, szikraképződés mellett történt.
A targoncatöltő helység előírás szerűen szellőztetve volt ventilátorral.
Ólom-savas aksival kapacitást tesztet csinálni kb olyan, mintha pisztolyt fognál a fejéhez. 50% DoD alatt brutálisan degradálódik. 0% környéke már mély kisülésnek számít (ahonnan vagy feléled csökkent kapacitással, vagy nem).
Azt ugye tudod hogy amit betettél képen NMC/LPO cellák vannak, és nem LiFePO4 ?
Savas az elpukkan és kész, a Lítiumos meg bazi nagy energiával ég kis hiján a végtelenségig és oltani sem egyszerű. Ugyanez laptop és társaira. Én az öregedő akkuakt mindig felgyújtom a parkoló közepén, mert az a biztos, nem véletlenszerűen indul el az irodában vagy szállítás közben. Komolyabb modellezők és építők tudnának mesélni.
"Eltudod képzelni azt a temérdek akkumulátort ami ott volt felhalmozva ? Ilyen helyen , ha tüz ütne ki , akkor mit csinálnának a lítiumos aksikkal , ha a Tesla autóját nem voltak képesek eloltani .:-("
Visszakérdezek ha nem gond?
Hallottál már (savas) akkumulátortelep robbanásról ? Mert volt.
Továbbá, többször linkeltem már a videót, ahol tűzoltókkal teszteltek különböző lítium kémiájú aksikat:
Tüzriadó elrendelése után volt elméletileg 30másodperc a helyiségek elhagyására . Utánna az ajtók hermetikusan zárultak , leálltak a szellöztetö-hütörendszerek , majd beindult a CO2 .
Biztosan igazad van , hogy az ólom akkumulátorok már elavultak , de ami érdekes egy adatközpontban ahol dolgozgattam , ott az épületek között 16darab Zeppelin dieselgenerátor állt egyenként 1500kVA teljesítménnyel készenlétben , ha esetleg valami végett kiesne az áramszolgáltatás . Eltudod képzelni azt a temérdek akkumulátort ami ott volt felhalmozva ? Ilyen helyen , ha tüz ütne ki , akkor mit csinálnának a lítiumos aksikkal , ha a Tesla autóját nem voltak képesek eloltani .:-(
"Csak az a baj hogy nálunk a litium aksik ára még megfizethetetlen a savashoz képest. A fiamnak is 2 savas van benne nem tudom pontosan olyan 100 amper/h és napelem tölti 7-8 Amperrel. Csak úgy tudom hogy kezelés mentes zárt savas aksi. Azt mondták az autó aksi nem jó. Azért is kérdeztem."
Nem megfizethetetlen lítium, sőt kWh árban sokkal olcsóbb !
Egy 12V - 100 Ah-s AGM aksi 70-100 ezer (szolárhoz való drágább, legyen 80 eFt) és tud jó esetben 600-1000 ciklust (és kaput).
Ebből 2 db 160 eFt, az 2,4kWh amiből 50%-a azaz 1,2 kWh a felhasználható !!! (tilos 50% alá meríteni !)
Én most rendeltem 16 db LiFePO4 cella, 3,2V - 280Ah (14,4 kWh) és 600 ezer alatt házhoz viszik (kínából).
Akkor 4 cella 12V 280Ah és 3,5 kWh kb 150-200 eFt körül. És 100%-a felhasználható, és 3500 ciklus (napi 1 ciklus 10 éven át) után még 80% kapacitás.
Sőt über-extra élettartamért lehet merítés-töltés: 10-90% között így 2,8 kWh felhasználható
Sőt giga-über-extra élettartamért: 20-80% között így 2,1 kWh felhasználható
"Nem beszélve a körítésről, az ólomsavas akksi élettartama némileg alacsonyabb"
Nééééémileeeeeggg ??? 400 VS 5000 az nem némileg, hanem nagyságrendileg !
(ráadásul litium 5000 ciklus után még 80% kapacitással bír, savas meg 4-600 után kuka)
"A villanyos kocsikba (és pláne a hibridekben) is ezért van még mindig teljesítmény inverter helyett az a savtartály, mert elfér, roppant olcsó, az autógyáraknak ez egy tömegtermék, filléres."
Nem. Azért van EV és hibridekben kicsi ólmos aksi, mert
1: az húzza meg a relét, aminek hatására a nagy hibrid aksi teljes teljesítménye elérhető lesz az autó számára
2: biztonsági megfontolásból erre van kötve a FÉKRENDSZER ! (ABS Aktuátor, mond neked valamit ?)
3: meg az infotainment rendszer is
"Az álhibridek ahol külön kis villanyos segédhajtás van"
"Egy tényleges hibridben nem az indítómotor indít, hanem a villamos hajtás motorja, a többi teljesítmény fogyasztó, ledlámpák, villanyfűtések, elektromos klíma, ventillátor motorok, stb, mind "elélnek" némi áttervezéssel 50-60 voltról is. "
Valóban, nincs bennük indítómotor. Meg generátor sem. Ellenben minden motor tud motor és generátor üzemben is működni.
Az aksik meg ritkán 200Vdc alattiak úgy mellesleg ... azaz hirtelen nem is tudok olyat mondani amelyik igen.
"A villanyautó így is rohadt drága, ha most még mindent átalakítanak, és semmiből nem megy bele a minden másban még tömegtermék 12V-os lomok, akkor be is csődöl az egész."
Öööö DC/DC átalakítóról még nem hallottál ?
"A Tesla szokás szerint más úton jár, mivel nekik nincs hagyományos gyártásuk, és egy tökmás piacon amióta léteznek, hitelből, a jövő ígéretéből "élnek", talán ők meg is csinálják majd ezt. Mindenki más még jó ideig az ólom savra lesz ráállva, villanykocsiban is."
Valamit nagyon benéztél. Minden EV és hibrid aksija vagy NiMH (régebbi), vagy (újabb) Lítium (általában NMC, egyre többet LiFePO4).
Egyetlen EV volt ami ólom-savas aksival ment, valamikor '95 környékén (és mindet bezúzatta a gyártó)
Beruházás költsége, megtérülés, összköltség, alapanyag problémák. Ezt kell látni, nyilván a tesla ügyesen reklámozza magát ezekkel...
Miközben próbálja elfedni a tényt, hogy a növekedése legnagyobb gátja pont kína és a ritkaföldfém, amire nincs kiváltás.
Az ólomsavas történet is olyan, 30éve megy konzumer eldobható irányba, legyen olcsó, és menjen tropára hamar, aztán pörögjön az a gazdaság, ...
...AGMnek egyébként minimum 3-4 évet el kell menni, ha nem, ott valami más gond van, nem az akkumulátor technológia (az ennyire) rossz.
Szünetmenteskékben az öli az akksit, hogy még a rackbe szerelhető elvileg szerver szar is egy játék, néha át kellene kapcsolni UPS üzemre, hogy az a nyomorult reakció odavissza szaladgáljon, ne csak mindig csepptöltsük a tárolókat.
De ugye ez kockázat, mert ha akkor összeomlik az energiaellátás, a szerver lecsattan.
Ez pedig még egy nullával, már a saját telephelyi diesel generátor nagyságrendjében kezdődik ,hogy akkor üzemi terv, meg eltolt csereintervallum, meg ciklikusan átterhelt mátrixok, és még itt is csak az akkumulátor kapcsairól "jósolunk" mi megy végben belül, vagy 10x felülméretezünk.
Mikor lehetne ezt is másként, de ilyet utoljára ott láttam, ami lehet jogilag még mindig hadititok, bár már az emléke sem létezik,.... beton épületek voltak tele ezer köbméter szám aksival ...és minden mással... ott ne félj nem "dobtak ki" 2-3 évente semmit, még 20 évente sem.
Csak az a baj hogy nálunk a litium aksik ára még megfizethetetlen a savashoz képest. A fiamnak is 2 savas van benne nem tudom pontosan olyan 100 amper/h és napelem tölti 7-8 Amperrel. Csak úgy tudom hogy kezelés mentes zárt savas aksi. Azt mondták az autó aksi nem jó. Azért is kérdeztem.
Olcsó az ólomsavas akksi. Már eredetileg, a gyárban.
A benne lévő enyhe sav és ólom egy teljesen más nagyságrendben gyártott, nagyrészt 100% újrahasznosítható filléres dolog.
Kőbaltás eszközökkel is gyártható.
Kell még egy műanyag ház, meg a felitatott elektrolitosoknál valami saválló szövet, besűrítő trutymó, vagy a lötyögőseknél hasonló anyagú tasakok és készen van.
Amit nehezebb gyártani az a spirálcellás, adott térfogatban nagyobb a felület így a képességek, mérsékelten az energiasűrűség és az élettartam is, de a finom ólomrács "összetekerésének" külön titka van. Bár nem egy emberes mars utazás ez sem, amihez a nasa és rakétamérnökök tudása szükséges.
És ahol mindegy a térfogatra és tömegre vetített energiasűrűség, ott ez az olcsó, minden sarkon tonnaszám kapható anyagokat használó technológával a drága, körülményes modern megoldások nem versenyképesek.
Nem beszélve a körítésről, az ólomsavas akksi élettartama némileg alacsonyabb, de a körítés még a legokosabb legügyesebb menedzsmenttel is 10x egyszerűbb, ha pedig "kihagyod" az egészet és rálógatsz egy feszültséget, neki úgy is jó.
A villanyos kocsikba (és pláne a hibridekben) is ezért van még mindig teljesítmény inverter helyett az a savtartály, mert elfér, roppant olcsó, az autógyáraknak ez egy tömegtermék, filléres.
A tömege az elefántméretű modern biztonságos kocsikban nem jelentős, igénytelen, bár az élettartama behatárolt, de egy autó kopó-fogyó alkatrészei közt az egyik legkisebb tétel, még végfelhasználói szinten is.
Az álhibridek ahol külön kis villanyos segédhajtás van, persze teljesen másik fejezetet képeznek, hisz ott ugyanaz a belsőégésű autó kapott maga alá egy kis villamos segédkocsit, aminek van persze előnye, de ez ezért nem igazi hibrid.
Egy tényleges hibridben nem az indítómotor indít, hanem a villamos hajtás motorja, a többi teljesítmény fogyasztó, ledlámpák, villanyfűtések, elektromos klíma, ventillátor motorok, stb, mind "elélnek" némi áttervezéssel 50-60 voltról is.
Itt inkább az érintésvédelem fáj a gyáraknak, a szigetelések, rögzítések, elválasztások plusz költsége és tömege jelentős.
Hogyan vezetsz egy jelentős áramigényű ablakfűtésbe megérinthetetlen feszültséget?
Földfüggetlen 60V nem veszélyes, de a szabályok szigorúak, 35V felett nem törpefeszültség és slussz.
A villanyautó így is rohadt drága, ha most még mindent átalakítanak, és semmiből nem megy bele a minden másban még tömegtermék 12V-os lomok, akkor be is csődöl az egész.
A Tesla szokás szerint más úton jár, mivel nekik nincs hagyományos gyártásuk, és egy tökmás piacon amióta léteznek, hitelből, a jövő ígéretéből "élnek", talán ők meg is csinálják majd ezt. Mindenki más még jó ideig az ólom savra lesz ráállva, villanykocsiban is.
A fő baj az, hogy ezt Somogyi néven 1100 Ft-ért is kínálják, míg a nagyjából ugyanazt ígérő (4 kA) neves gyártmányokat, Dehn, Obo, Pröpster meg 17 ezerért.
Van savas/lúgos + autó/munka aksi, van AGM (felitatott savas), meg zselés. Utóbbi kettő, főleg AGM amit kis PC-s UPS-ekben előszeretettel használnak.
De a 21. században már igen ideje lenne leszokni erről a szakállas technológiáról. (OK értem én, hogy UPS gyártóknak a gyenge inverter mellett a garantáltan 2-3 éven belül tönkremenő aksi a 2. beépített "tervezett avultatás" elem)
A Tesla is már azon van, hogy a nagy hibrid aksi melletti kis savas aksit (minden EV és hibridben van) hogyan tudná végleg megszüntetni.
A nagyobb indítóáram (és a bazinagy árkülönbség :) kivételével nincs különbség egy zárt autóakksi és egy UPS aksi között. Ha az autóakksi nem zárt kivitelű, akkor persze olyan helyre kell rakni, ami szellőzik.
Ha okosan védve van a mélykisüléstől, a túlfeszültségtől, a túláramtól, stb, akkor egy autóaksi is kibír ugyanannyit, mint egy ups aksi. És fordítva: egy marhadrága UPS aksi is tönkremegy igen hamar, ha nincs odafigyelve a fenti dolgokra.
Igazán különbség csak az egyes akku gyárak megbízhatósága között van.
Ezek a kis teljesítményű feszültségvédők a kis energiatartalmú éa rövid idejű (néhány század másodperces) túlfeszültség lökéseket képesek elnyelni, tehát nem engedik tovább. Többségükben teljesítményű varisztorokkal működnek. Tehát pl ha a fázis vezetőn eg pillanatnyi feszültségtüske jelenik meg, akkor a varisztor figyeli, hogy ez a feszültség túllépi-e az ő határfeszültségét. Ha a varisztor pl 270 voltos és a feszültség ez fölé megy, akkor a varisztor egy pillanatra átmegy rövidzárba és ezt a feszültségcsúcsot levezeti a föld (vagy a nullvelető) felé.
Ez a feszültség védő NEM FOGLALKOZIK olyan túlfeszültséggel, ami nem éri el a varisztor határfeszültségét, tehát pl egy 270 voltos varisztor leszarja, ha pl 260V van a konnektorban, de nem is ez a feladata, erre a célra másfajta ketyere létezik.
Ez a fajta túlfeszültség védő főleg olyankor dolgozik, amikor egy közeli villám egy pl pár száz-ezer voltos, egy-két század másodperces "feszültség-tüskét" hoz létre a hálózatban. Persze a villám olykor SOKKAL nagyobbat rúg, a nagyobb rúgások ellen megint csak másfajta védelmi ketyerék vannak.
a hálózati túlfeszültstég elleni védelem tág fogalom, mert nem mindegy a túlfeszültség értéke meg időtartama. Általában több szinten (lépcsőben ) valósítják meg, értelemszerűen elég nagy energiát kell levezetni a védővezetőre, első lépcsőben már az elosztódoboznál..
A fogyasztó előtti az utolsó lépcső, az van a te dugaszodban. Valószínűleg valami kétirányú szupresszor dióda van benne, ami bizonyos feszültség fölött nyit. Úgy, mint egy zener, de gyorsabban.
Ha rendes túlfeszvédelmet akarsz, arra biztosan nem elég.
A benne lévő áramkör minden bizonnyal túlfeszültség védő.
Ha az érdekel, hogyan véd a túlfeszültség ellen, akkor azt válaszolom, hogy shunt-öli azt. Magyarul rövidre zárja a névleges feszültség feletti feszültség-ugrásokat. Ne zavarjon, hogy a vezeték egyből rámegy a csatlakozóra, ettől még a védelem teszi a dolgát.
Az lenne a kérdésem(szakemberhez),hogy ez a csatlakozó ajzat mily módon véd a túlfeszültség ellen.
Érthetőbben, véd e egyáltalán az esetlegesen bejövő túlfeszültség ellen.(Pl. áramszünet esetén ha nagyobb feszültség jönne be a hálózatról mint ami az elektromos berendezések tűréshatára?
Én laikus ként a kinézetéből ítélve max a földelésre érkező kóbor feszültség ellen lehet hatásos.
Mivel a hálózatról beérkező áram közvetlenül a bedugott készülékre érkezik megszakítás nélkül!
(Suliban egyéni feladatként méreteztem és tekertem egy tápot magamnak itthonra + hozzá való graetz hidat (kb 3-4 V-s lépéshatárral), tehát van egyen és váltóáram kimenete kb 3-24V között.
Érthetetlen módon a műszer ezt is teljesen jól méri meg)
"Olyan nincs, hogy egy - k drága vagy akármilyen - műszer nem tudja eldönteni, hogy a konnektoron 230V vagy 25V feszültség van, ne bohóckodjunk már ilyeneken."
Nem is írtam ilyet. Valamit nagyon félreértesz.
Össze kevered azt, amikor felkapcsolt megszakítónál mértél, meg amikor lekapcsoltnál. Utóbbira mondtam, hogy téves mérés az a 25V
Azért ha 200-500 volt környéki feszméréshatár van, ott nem nagyon mutathat visszaössze. Persze ne ellenállásra vagy kondimérésre tekerjük, mert ha hülye a felhasználó és nem tudja mit kattintgat összevissza, az nem a műszer hibája. Ráadásul egyszer kolléga hirtelen felindulásból fogott egy kalibrált tápot, majd 1-200 volt közt kigrafikonozta, hogy a 3-2000 Eurók közti occsó piaci és csöppe tkomolyabb műszerek közt mi az eltérést. Az érdekes hatástanulmány lett, csak esetünkben nincs értelme.
Az, hogy 70 voltot mér lekapcsolt áramkörön egy akármivel, az előfordul, ez ilyen, csak sok év alatt kicsit már unalmas minden héten megfejteni.
Olyan nincs, hogy egy - k drága vagy akármilyen - műszer nem tudja eldönteni, hogy a konnektoron 230V vagy 25V feszültség van, ne bohóckodjunk már ilyeneken.
Fesz méréskor a műszer egy bazi nagy ellenállásként szerepel, ergo te kb az üres járási feszültséget látod, amikor a feszmérőt használod.
Ezért javasolta Atis, hogy zárjam rövidre egy próbalámpával, és úgy mérjek rá, mert a rárakott "0" ohm terhelés hatására rögtön le kellene esnie ennek a fesznek 0 V-ra.
Ha hibás lenne a műszer, akkor miért mindig uazt az értéket mutatja az adott ponton, erre biztos, hogy van logikusabb magyarázat, mint az, hogy rossz a műszer.
ha nem vagy vellanyszerelő, akkor ne válassz ilyen nevet dupla0! (James Bond, nálad ez (duplaréz)
komolyra fordítva, ha a normál konnektorban mindenhol 230 V-t mutat a műszer csak egyes helyeken mást, akkor első körben nem vagyok arról 100%-ig meggyőződve, hogy a műszer a rossz.
1000 éves METEX, de ez a része szvsz elég megbízható.
Ma olyat láttam, amit eddig még soha.. 100 éves bérház, és az alu vezeték valami papírkóc szerű anyaggal körbetekerve..
Kérdés:
- szétégett egy kismegszakító - nem tudom miért - szerintem megtaláltam a konnektorát és 70 v feszültséget mértem benne lekapcsolt kismegszakító mellett..
- egy másik helyen - 2000-s építésű társasház - kb uez, lekapcsolt kismegszakító mellett 24 voltot mutatott a mérő
Mi ennek az oka?
Ha a fázist lekapcsolom, akkor az elvileg fizikai szakadás, tehát a 0 vezető potenciálja a levegőben lévő dróthoz képest ennyire különbözne?
Meg abban van a vezérlés, hogy fusson lefelé a csík. 2 valamennyire vízmentes csavarkötéssel lehet összenyomni, aztán opciós, hogy gomb van rajt amivel a programot váltod. Van pár idehaza, minden rokonnál szétrágja a kutya és akkor persze nekem be kell gyűjteni, mert "valamire jó lesz".
Dobj egy képet róla. Elvileg a dugvilla után lesz egy dobozka, benne egy egyenirányító (hogy a ledek záró irányban ne menjenek tönkre) és egy áramkorlátozó dióda.
Ez egy olcsó, sok sorbakötött ledes égősor lesz gondolom, azért ne nyalogassák a gyerekek az a tuti.
Az egyenirányító a LED miatt kell (het). Bár azt még mindig nem értem hogyha van dugvilla, akkor miért kell külön egyenirányító. Ha valami utcai árusnál vetted, akkor inkább ne dugd be.
Van 3 db jégcsapfüzér ( kb 6 méter hosszan összekötve), de a leírásában szerepel hogy a dugvilla és a jégcsapfüzér közé be kell rakni ezt az egyenirányítót. ( annélkül is össze tudom dugni, de nem fog elfüstölni? Mire jó egy egyenirányító, és miért kell a fényfüzérnek?)
Ez az egyenirányító honnan jött :-O Most ha 230 voltos és dugaszos, akkor be kell dugni. Általában olyanok szoktak lenni, persze míg nem írod le és nincs róla kép, hogy mit is szeretnél, addig lassan Mekkel kell egyetértésben lennem, mert túlvariáljátok és lehet más meséltek el. Az meg már egy eléggé vegetatív állapot agyilag, ha Mekk szóba kerül... Szóval, mi ez a cucc?
A helyzet az, hogy nem tudod elrontani a bekötését. Legrosszabb esetben nem fog világítani a lámpa, de más bajt nem tudsz okozni.
Ugye van 3 csatlakozó a kapcsolón.
Ebből 2 egymás mellett, és van egy szólóban. Ez utóbbi lesz az egyik ami kell. Hogy melyik legyen a másik, az szabadon választott. Csak arra érdemes figyelni, hogy ne álljon fordítva a kapcsoló. De végső soron ezen is könnyen lehet segíteni -feltéve, hogy engedi a vezeték- 180 fokkal elforgatva rögzíted a helyén. Viszont a vezetékek elhelyezkedése elsődleges szempont, azaz nem csavarodhat meg!
A váltó kapcsolókat én úgy szoktam felszerelni, hogy ellentétes állásban van a lekapcsolt állapot. (Egyezőben pedig a felkapcsolt.) Ennek áramszünet esetén van jelentősége.
Elsőre 30 mA-es FI relé. Illene elégnek lennie! egy kisebb műhelyben.
40 méterre már megfontolható a 10 mm2-es réz. A cirka 15-20 eFt-os felára is visszajöhet idóvel a kisebb veszteség miatt. (50-100 Watt is lehet az átlagos nyereség óránként, amikor üzemel a műhely)
Az a baj hogy messze van, több mint 40 méter. Így is nem tudom hogy nem lenne e célszerűbb, 4 x 6mm2, 34 Amper helyett 4x 10 mm2 46 Amper terhelhetőségűt venni. Mert ezek a gépek elég nagy Amperrel indulnak. Ellentmondások mindig vannak, azt mondta a gyerek "Hiába teszünk, az óramellé földelést, akkor is kell tenni a műhelybe is. " Persze Fi relé is kell. Viszont azt nem tudom hogy elég e ide a 30 miliamperes, vagy inkább a 100-as kellene.
Ha a plomba alól 4 vezeték érkezik csak, akkor lehetséges szabványosan 4 vezetékkel tovább menni az al-elosztókig.
Ha a plomba alól már 5 vezeték érkezik, akkor nem feltétlenül szabványos csak 4 vezetékkel tovább menni és aztán újra szétválasztani. Műszakilag azonban működőképes...
Nemrég zajlott erről egy hosszú vita itt a fórumon. Érdemes átolvasni.
"mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani."
Dehogy KELL, azonban LEHETSÉGES... mint spéci eset.
Ekkor valóban a műhelynél is kell egy saját helyi "földelő" és a megfelelő "földelő vezeték" a műhely "fő elosztó"-ba, nomeg egy FI relé is. A 4 eres kábelt pedig a még 4 vezetékes PEN kábelről kell indítani a szétválasztás előttről a műhely felé.
---
HA nincs túl messze a műhely akkor inkább vinném 5 vezetékkel (földkábel), már szétválasztva. Szerintem ésszerűbb és biztonságosabb is.
Köszönöm szépen a mindent kielégítő válaszodat. Körülbelül ezt szerettem volna hallani. Mint reggel írtam volt a regszerelő gyerek aki szinte ugyan ezt mondta. Meg is egyeztünk vele, ( én is a 2 x 20 + 1 x 32 Ampert javasoltam) de azt monda a fiú " Ha már ennyi pénzt kel bele ölni, akkor inkább legyen 3 x 32 Amper." És még azt is mondta a regszerelő hogy " mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani." Javasolta a földkábelt, mert az a legolcsóbb szerinte. És ott kell földelést kialakítani. Bejövőt, órát, biztiket cserélni. Durván kb 0.5 milla.
1. Kell lennie legalább egy "földelő"-dnek! Ami 10 Ohm-nál kisebb földelési ellenállású. Ennek a mérőhely alatt (közvetlen közelében) van a helye alapesetben. (akadnak más esetek, de azok most nem játszanak szerintem.
2. Az 1. pont szerinti földelőről kell indulnia egy "fő földelő vezeték"-nek. Ennek a vezetéknek időtálló, de oldható kötéssel kell csatlakoznia a földelőhöz. Olyan helyen és szerelő dobozban, ahol a földelő ellenőrzési/mérési célból megbontható a kötés.
3. A 2. pont szerinti fő földelő vezeték érkezik meg alapesetben a "fő földelő sín"-hez, csomóponthoz. A fő földelő sín az a hely ahol a SAJÁT hálózatod ÖSSZES különböző célú zöldsárga hálózata/vezetéke találkozik.
- a 2. pont szerinti fő földelő vezeték
- az innen elinduló PE vezető(k) azaz a testzárlat esetén védő vezető (testelés/földelés néven is emlegetik) ezt kell elvinni a konnektork és géepk/eszközök TEST(földelés) pontjáig és arra rákötni
- az innen induló EPH vezetők, amik védenek az egyszerre érinthető, de eltérő feszültségek esetén/ellen ezt kell elvinni az olyan fémes/vezetőképes cuccokhoz amikbe ugyan "nincs bekötve villany", de behozhatnak a házon kívülről idegen feszültséget (vízcső, gázcső, stb) ls így rázhatnak a házhoz képest
- a már szétválasztot PEN vezető PE vezetője (mivel TN-S az előírt/alapértlmezett házon belüli hálózat) azaz itt már külön kell legyen a PE(zöldsárga) és a NULLA(kék) sín/csomópont
-----
A 3. pont szerinti a fő földelő sín/csomópont után MÁR SEHOL NEM!!!! lehet többé összekötve a zöldsárga és a kék vezeték rendszer. Azaz TILOS a konnektornál, gépnél/készüléknél a NULLA vezetőröl lekötni egy közvetlen földelő/testelő vezetőt!!!! ahogy az régebben volt pl. "nullázás" címszó alatt.
Másként foglamazva, CSAK úgy lehet bekötve a konnektor, gép/eszköz, hogy - külön önálló zöldsárgája PE vezetéke van, ami a fő földelő sínről indul!!! eredetileg - külön önálló kék NULLA vezetéke van, ami fő nulla sínről indul!!! eredetileg ...és ez kettő nem találkozhat SEM a konnektorban/gépben/eszközben SEM útközben egymással
HA valahol VAN (találsz) olyan kötést aminél a zöldsárga és kék közös a régi, mai szemmel már hibás bekötés okán AKKOR azt meg kell szüntetni és a fenti elvek szerint külön-külön kell bevezetékelni/bekötni.
4. Egy FI relé (ÁVK RCD) is kell a saját hálózat kezdőpontjára az első "mért fő elosztó"-ba.
Megj: a hálózatod bármely alrészét védheted további FI relével pl. a műhelyt is.
--------------
A fentiektől független kérdés a további földelők kérdése. Ami a nagy épületek/telkek esetén merül fel >> megerősítő földelés címszóval. pl. a háztól távolabbi műhely, garázs, kertitó, kapunyitó, stb, stb) esetén.
Igény/célszerűség esetén BÁRHOL csinálhatsz egy újabb földelőt. Amit aztán be kell kötni a zöldsárga PE hálózat megfelelő pontjára!!! a megfelelő módon.
***********************
A biztosíték/kismegszakító kérdésében nem lehet látatlanban Ampert mondani. Az függ a gépek/eszközök áramfelvételétől és az egyidőben használattól is!
A 3x16Amper az névlegesen 3x230x16=11040 Wattot eneged meg korlátlan ideig használni. Illetve 1 fázison 230x16=3680 Wattot... Ebből lehet számolni-tervezni tudva azt, hogy milyen cuccok mennek/mehetnek egyszerre tartósan a házban- és műhelyben. Aztán, ha kevés az Amper valamelyik fázison >> gyakran lever az automata. Akkor lehet gondolkodni azon, hogy
- a cuccok fázisok közti átkötése megoldás-e (ne akarjanak 16Ampernél többet egyidőben tartósan) vagy - az átrendezés nem segít és Amper BŐVATÉS kell az adott fázisra/fázisokra
A 3x16Amper jól kiosztva általában elvisz egy házatartást és a nem egyszerre használt kisebb gépeket és/vagy egy-két combosabbat. Mivel rövid időre a 16Amperes automata enged akár 20-25Ampert is, de idővel persze elkapcsol >> túláram=túlmelegedés miatt. Egészen rövid időre pl. motor indulás elvisel még több Ampert is...
Azonban a komolyabb műhelyhasználathpz, combos azaz Amper igényes gépekkel/eszközökkel, pláne kW-os vagy még nagyobb motorokkal. Alighanem kevés lesz a 3x16Amper pláne a háztartással együtt, ahol szintén akadnak Amper igényes cuccok. A fázisokra kiosztástól függően 2x20+1x32Amper vagy 3x25Amper már elég jó lehet... Látatlanban és tudva, hogy nem túl izmos asztalosüzemi gépekről van szó (asszem).
...azt még a végére elfelejtettem írni, hogy az új regisztrált szerelői tankönyvben elméleti háttér tudnivalók eléggé meg vannak húzva a 2015-öshöz képest, az is lehet, hogy egyszerűen azt mondták, ennek nem (sem) itt a helye.
De itt írták a fórumon hogy ha más rendszer van, akkor tilos 0-ázni,(áttérni más rendszerre).
Ha már valaki vette a fáradságod és el is olvasta, amit írtam, akkor pontosítanám, kissé utánanézve a dolgoknak.
Ez az egész téma a már megszűnt magyar szabványban van benne, amelyet a szolgáltatók aztán általában átemeltek a saját előírásaikba.
Az egyértelmű tiltás az az előírt összekötés önhatalmú megszüntetésére vonatkozott. Ez még benne volt a 2015-ös regisztrált szerelői jegyzetben. Az újban nem találom. Lehet, hogy az új szerkesztő generáció már ezt túl elméletinek, bonyolultnak, nulla valószínűségűnek, satöbbi találta.
Önhatalmúlag összekötni, azt a már megszűnt szabvány szerint bizonyos feltételek mellett lehetett:
3.3.5.2. A TN-rendszerűnek nem nyilvánított, de közvetlenül földelt rendszerű, közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűnek minősíthető, ha kielégíti a következő feltételek (a nullázás belő feltételei) mindegyikét: a fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nu1lavezető, - amelynek keresztmetszete legalább 10 mm2, ha a fázisvezetők keresztmetszete 25 mm2-nél kisebb, illetve legalább a fázisvezetők keresztmetszetének a fele; - a fogyasztói vezetékhálózaton kialakították a 3.1.2. és a 3.2.4. szakasz szerinti EPH-hálózatot, amelyhez betonalap-földelés, vagy egy (méréssel igazoltan) legfeljebb 10 Ohm földelési ellenállású, természetes vagy mesterséges földelés csatlakozik; - az épületen belül, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott szabadtéri környezeten belül minden védővezetővel védett fogyasztóberendezés teste (az áram-védőkapcsolással védetteké is!) nullázva van. Megjegyzés: Jogszabály** értelmében a fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűvé nyilvánítását a tápláló közcélú hálózatot üzemeltető áramszolgáltatónak be kell jelenteni, hogy ezt nyilvántartásba vegye. A jogszabály értelmében az áramszolgáltató nem tagadhatja meg a bejelentés nyilvántartásba vételét.
Szóval igazából nem tudom, most mi a helyzet. A tiltás villamosságtani gondolkodás miatt volt.
nem csipog ki, tehát ellenállás van a két vezető között
Ez a gondolatmenet általában helyes lenne, de e két vezető között nem, mert a nullavezető is számos helyen le van földelve. Meg a védővezető is földeléshez csatlakozik. Amennyiben a kettő nincs a mérőhely környékén összekötve, akkor nem a két vezeték ellenállásának összegét mérjük, hanem a két földelési ellenállás összegét, amely összeg még mindig elég kicsi - azaz kicsinek kéne, hogy legyen. A hálózat által adott PEN vagy a nullavezető földeltségének 2 ohm alatt kell lennie, azt a szolgáltató rendszeresen ellenőrzi is, mert az véd a transzformátor meghibásodás esetén a nagyobb feszültség ellen. Neked elvileg nagyobb eséllyel lehet nagyon rossz földelésed. Ha elrohadt a kivezető, vagy eleve egy 20 centis darabot dugtak le.
Természetesen nincs. De itt írták a fórumon hogy ha más rendszer van, akkor tilos 0-ázni,(áttérni más rendszerre). Esetleg lehet egy hibás kötés is. Valamilyen védőföld van, mert gázkazán is van, ott is kérik a védőföldet, meg a lakásban is védőföldes konnektorok vannak. Csak azt nem tudjuk hogy milyen.
Olyan sok okos ember van itt a fórumon, mégis hallgattok mint szar a fűben! Írjátok már le hogy nekem is van műhelyem , hegesztőm, kéziszerszámok, stb, és ilyen, meg ilyen biztosítékaim vannak. Mert ha nem muszáj, nem verném a gyereket több 100 ezres hálózatfejlesztésbe. Köszönöm előre is.
nekünk is sokminden megy + idén home office mindkettőnknek + kb uaz mint neked, így a fogyasztásunk 250-300 kW/h / hó.
a 40 uerre irreálisan alacsony.. valami ott nem kerek.. csomó kérdés lenne, pl:
- mikortól ilyen alacsony a fogyasztás,
- vettétek az ingatlant és kezdetektől fogva, stb, stb
Ha elkapnak, hogy át van kötve valami, szerintem nem fogja őket érdekelni, hogy nem tudtál róla és rád vernek mindent (a büntetésen át az esetleges szabványos mérőhely kialakításig)
Inkább arra lettem volna kíváncsi, hogy ugye van 3 x 400 volt 16 amper az ugye 19.2 Kwat, ebből 8.3 Kwatt, hegesztő, 2.8 KWatt daraboló, + esetleg flex, + rádió, + világítás, + a ház fogyasztása. Elegendő lenne e 1db 20 Amperes, + 2 db 16 Amperes . Vagy kell az a 2 x 20, + 1 X 32 Amper?
Azért írtam hogy ellenállás van, mert a műszer, szakadás vizsgáló állásban nem csipog ki, tehát elleállás van a két vezető között. Ha az óratokban vagy bárhol összelenne kötve a védővezető a PEN-el akkor annak csipogni kellene. De holnap jön a regszerelő gyerek, és majd kiokoskodunk valamit.
" 0 és a védővezető között ellenállás mérhető? Helyesebben 1 fázis és az egyik között, 220, a másik között 240 volt mérhető. "
Most akkor feszültség vagy ellenállás? Vagy 0 és védővezető vagy fázis+valami közt? Mondjuk mindegy, mindig írjuk, hogy erre a multiméter alkalmatlan, de alapokkal is nagy baj lesz.
" A kérdés az volt, behúzhat-e a mérőtől jövő csőbe még egy rendszert." Na nem pont a csőbe, de....
Pontosan a múlt héten írtam hogy a fiúnál a műhelyben vezeték felújítást végeztünk, 5 x 2.5 mm átmérőjű rézkábel ( sodrott). Úgy néz ki hogy kevésnek bizonyul a 16 Amper, hálózatbővítés kell. Co hegesztő 3 x 20, lomha, daraboló 2800 Watt. stb, + a lakás . Én úgy gondoltam hogy 2 x 20 + 1 x 32Amper. Most 3 x 16 van éppenséggel elboldogul, de ha a lakásban megy valami akkor régi automata az óratokban lekapcsol. Az újak még nem kapcsoltak le. A regszerelő azt mondta, hogy kihozza egy dobozba, onnan odavisszük ahova akarjuk. Ti mit szóltok hozzá? A ház falán kijövő dobozig: https://shop.dezelectric.hu/a05vv-f-mt-300500v-5-x-6-mm2-pvc-szig-sodrott-rez-eru-tomlo-vezetek-11136
onnan maradhat az 5 x 2.5 mm, vagy húzzunk mellé még egy ugyan olyat? És a falban lévő 2.5 mm alu-val mit csináljak, hagyjam ki? Vagy azt is kössem be párhuzamosan?
A múlthéten kérdeztem hogy mi lehet akkor, ha a 0 és a védővezető között ellenállás mérhető? Helyesebben 1 fázis és az egyik között, 220, a másik között 240 volt mérhető. Tavaly vásárolt ház, külön földelést nem találtunk. Nem tudjuk hogy 0-ázott rendszer, vagy külön földelt. Vagy mi?
Az nem jó neked, ha netán a szolgáltató azt deríti ki, hogy "áramlopás" esete áll fenn.
Ezért célszerű házilag ellenőrizni a mérőt, hogy jól mér-e?
Ehhez,
Kapcsolj le MINDENT a házban és figyeld, hogy megállt-e mérő ? (mondjuk legalább félórát vársz és ha az alatt nem mér fogyasztást, akkor oké a lekapcsolás, ha mér akkor kapcsold le amit még nem...)
Aztán kapcsolj be egy combosabb hősugárzót MAX-ra állítva (kérj kölcsön pl. ha nincs). Persze olyan helyre tedd, ahol nem kapcsol ki maxra állítva sem soha pl. a nyitott teraszra. (ja és nem is gyújt fel semmit.... a hősugárzás/hozzáérés/ráesés)
Hagyd működni 3-4 órán át a hősugárzót (semmi mást ne kapcsolj be közben) és figyeld, hogy - a mérő annyit mér-e fogyasztásnak nagyjából - amennyit a max teljesítmény X üzemóra alapján kéne
Ha igen, akkor azt már tudni lehet, hogy - jól mér a mérő - azon a fázison (talán) nincs áramlopó okosság
Ha nem, akkor - vagy rosszul mér a mérő >> hiba bejelentés, ha úgy gondolod jónak - vagy van valahol egy "áramlopó okosság" a házban >> felderítés
Megj: 3 fázis esetén mind a 3 fázison külön-külön tesztelni kell a hősugárzóval.
-----
Mérőeszközzel és/vagy szakival (fogyazstásmérő, lakatfogó, stb.) persze egyszerűbb...
oszinten szolva en is keveslem. most jott az eves atalany ahol kaptam vissza 80k-t... meg is lepodtam. szoval a kerdesem, hogy mit tegyek? szoljak az elmunek hogy jojjenek orat cserelni? nincs napelem, pont iden akartam venni, de mivel ilyen keves aram fogy soha nem fog megterulni..
nov4-en irtam fel a meroora allasat azota elment 38kwh.
idaig atalanyt fizettem. ahogy nezem a szamlakat mar 5 eve is hasonlo kwh fogyott/honap. 5 eve koltoztem ide azota az oraleolvasas kivetelevel (evi1x))semmi sem tortent.
Nem valószínű, hogy egy 4 tagú, aktív életet élő család átlagos havi fogyasztása mindössze 40 kWh, tehát átlagos villanyszámlája 1.500 forint/hó (tehát évente mindössze 18.000 Ft a villanyszámlájuk).
Na, melyik fázis nem mér itt sem :-P Ez a mért, vagy átalányban fizetett érték? Elég kevés. Ha csak nincs a tetőn 30 kilowattnyi napelem és egyéb trükk.
bar nem pont villanyszerelesi kerdes, de szerintetek egy 120m2 csaladi haznak mennyi az atlagos villamosenergia fogyasztasa? mert jelenleg itt elek 4 fovel es havi 40kw... amit keveslek. futes/bojler gazrol megy, szoval csak tv,huto,mosogep,mosogatogep, xbox,szamitogep van. szerintetek ez sok. v keves?
Rajtad kívül senki nem gondolt szerintem a plomba alatti munkára.
Csak azért, mert a "mérőtől" szót használta a laikus kérdező a mérőhelytől szó helyett... Mivel mások tudnak értőn olvasni és a kérdező eszével gondolkodni.
----
De egyébként ANNAK SINCS akadálya!!! hogy a plomba alól jövő vezeték változzon. Némi pénzért a regszerelő azt is kicseréli vastagbbra, ha az a kérés.
"mert a 3x6 os vezetékre nem mernék ennyi mindent rákötni."
A meglévő 6 mm2-es vezetékedre bármit nyugodtan ráköthetsz 35 amperig (tehát összesen 8000 wattig). Ha ez kevés, akkor az áramszolgáltatónál igényelj pl 40 amperes villanyórát a 32 -es helyett, ekkor azonban a jelenlegi 3 db 6 mm2-es vezetéket ki kell majd cserélni 3 db 10 mm2-estre.
Lehet, hogy nem tudsz olvasni? A kérdés az volt, behúzhat-e a mérőtől jövő csőbe még egy rendszert. Hol van olyan regisztrált szerelő, aki ebbe belemegy?
De az biztos, hogy érteni nem tudsz. Megmagyarázom. Aki ilyent csinál, az potenciálisan elvágja magát szakmailag, ha rájönnek, elveszik a regisztrált szerelőijét, satöbbi. No, ezért praktikus, ha akkor csinál ilyent, amikor már tudja, hogy hamar meghal, tehát a következmények nem zavarják. Semmiféle életveszélyről épp nem volt szó. :D
Te vagy az, aki nem értette, miért kell rövid földelő bekötő vezeték a villámvédelemnél?
Szerintem csak súlyos vesztegetés mellett lehetne ilyent csinálni, ha az illető, ki nevét adja hozzá, éppen öngyilkosságra készül, gyermekei meg nincsenek, kiknek a neve besározódna. De, mint a többiek megválaszolták, ide éppen nem is kell.
Nem lesz még 1 óra. Csak külön vezetéket vinnénk a főzőlapnak az órától és az elosztóba raknánk még egy 25A megszakitót, mert a 3x6 os vezetékre nem mernék ennyi mindent rákötni.
Lenne egy kérdésem. A villanyórától MüII-es csőbe van behúzva 3x6mm (fázis,nulla,földelés)MCU vezeték, amely egy 8méterre lévő, 6modulos lakás elosztóig megy. Innen van szétosztva (klíma,mosó-száritó gép, mosogatógép, Sütő) 4 kismegszakitóra. Eddig gázos volt a főzőlap, de most elektromosat szeretnénk (32A van). Az elosztóig a helyétől régebben berakták a 25-ös csövet, így ott megvan a helye. Az órától be lehet még a 25-ös csőbe húzni 3x6mm MCU-t a meglévő 3 mellé (elvileg elfér benne)?
Mindegy, viszem egy helyett két csőben. Kicsit többet kell vésni. Mondjuk az indulásnál lesz 4 cső a nyolc körre. A legtávolabb menő helyre akartam csak egy csővel menni...
"Valószínűleg nem lesz semmi baja, ha 4,5 helett 5 voltot kap."
helyett:
Valószínűleg fog működni 6V helyett 5 volttal is.
De én inkább vennék egy 6 voltos aksitöltőt a lakásba, egy 6 voltos aksit a garázsba, tennék rá egy mélykisülés védő áramkört (hogy az aksi ne menjen tönkre) és ezzel etetném a fényfüzért.
"5 méteres led szalag ami mozgásérzékelővel és 4 db AAA elemmel működik"
Valószínűleg nem lesz semmi baja, ha 4,5 helett 5 voltot kap.
A legtöbb power bankon van USB kimeenet, az pont 5 voltos.
Tehát veszel egy powerbankot és egy USB kábelt. Az USB kábel végéről levágod a dugót, a 4 ér közül megkeresed a GND és a +5V ereket és rákötöd a led szalagodra. Ez UTÁN bedugod powerbankba.
Vigyázat! Tele van az internet kamu powerbankokal, nemrég houztak hozzám egy vadiúj 10 ezrest bemérésre és 3000 milliamperóránál többet nem lehetett kivenni belőle. Ennél még a jelenlegi három ceruza aksid is erősebb :)
A cső (és minden más) már megvan, csak a villanyász karanténba került mert a családjában pozitív lett a vírusteszt. A lakás szét van verve és a festő meg a burkoló nem tud várni. Kénytelen vagyok én megcsinálni neki.
4 darab tölthető akku az kb. 5 volt. Még 12 voltos 7-9- bármekkora akkut is rá lehet nyomni és kész, ahhoz van klasszikus USB 5 volt konverter... 5 voltos akku szívás, 18650ekkel nem érdemes makettkedni.
Null és földelés összekötés meg lett szüntetve, különben folyamatosan lemegy a Fi relé
Az összeköttetés megszüntetésével áttértetek egy másik rendszerre. A régi terminológia szerint eddig nullázás volt, most meg védőföldelés lett. A kettő közötti választás a szolgáltató határozza meg. Ha az egyik volt, akkor nem szabad áttérni a másikra. Ezt a villamosipari óvodában tanítják a szakemberjelölteknek.
Nem megszüntetni kellett volna az összeköttetést, hanem a FI-relét az összeköttetés utáni szakaszra beépíteni.
A villamosipari bölcsődében azt is tanítják, hogy a FI-relét az összeköttetés elé nem szabad beépíteni.
Próbálkozom az elektromos hálózat korszerűsítésével. Eddig sikerült elérni, hogy legalább konyhába és nagyfogyasztóhoz rézvezetékek menjenek, benti elosztó cserélve lett, kismegszakítók cserélve lettek. Sok minden még hátra van, csak lassanként tudunk haladni, ahogy a helyi villanyszerelő ráér.
A villanyóránál lévő elosztószekrénynél ezek a változások történtek: - Fi relé került (AC) - Null és földelés összekötés meg lett szüntetve, különben folyamatosan lemegy a Fi relé
A vendégházat nem lehetett a Fi-relé után kötni, mert szintén azonnal lekapcsol a Fi relé.
Így nézett ki:
Ilyen lett (tervben van a villanyóra szabványosítása is):
Utána a vendégházban "nagyobb" terhelésre (kb. 1200 W) bojler lemegy a hálózat feszültsége 177 volt körülire:
Ha nincs terhelés, 235 voltot is mutat.
A villanyórától 2,5-ös réz vezeték megy a ház oromzatáig (10-15m hosszban), innen légkábelen keresztül érkezik az áram a vendégházig (kb. 30 m). Kértem a villanyszerelőt, hogy ellenőrizze az összekötést, lehet ennek a megbolygatása is okozhatja a feszültség csökkenést?
A szerelővel abban maradtunk, hogy földkábelen vezetnénk az áramot közvetlenül a villanyórától, mivel a vízvezeték cseréje miatt amúgy is fel kell ásni a kertet. Erre sajnos jövő tavasszal kerülhet sor (ha csak el nem törik időközben a régi vízvezeték), viszont addig is jó lenne akár ideiglenes megoldás.
Javasolta egyébként, hogy kerüljön oda is rendes földelés, az is megoldaná elvileg a problémát és lenne ott is egy Fi relé. Jelenleg nem tudni, hogyan van megoldva a földelés hiszen csak két vezeték megy át... Mi lenne a helyes (lehetőleg szabványos) megoldás?
Köszönöm előre is!
Valószínű hogy sok kérdéssel fárasztalak majd Titeket, mire rendben lesz az elektromos hálózat...
Ha van hosszú udvar , akkor veszel egy drótot , rögzíted a végét egy oszlophoz . A drótra ráhúzod a csövet . Fogsz egy darab deszkát , vagy müanyag lapot valami vastagabbat . Fúrógéppel fúrsz 6 lyukat kör alakban , majd a közepébe még két lyukat . Ezeken átfüzöd a 2,5-ös ereket a körbe és a két 1,5-ös eret meg a középsö két lyukba . Rögzíted a végeiket az elökészített dróthoz lépcsözetesen . Majd szépen az egyiktek lassan haladva elöre igazgatja az ereket , hogy folyamatosan áthaladjanak a deszkán , Te meg húzod a csövet az erekre .
Ezzel a megoldással csináltuk a Frankfurti adatközpontot ( E-Shelter ) . Ott igaz nem csöbe kellett a kábeleket behúzni , hanem nem volt szabad , hogy keresztezzék egymást . 24 kábel ment egy kötegben .
Az a gondom hogy nem csipog össze a 2 kék. De ma nem voltam ott a fiú mérte,( ő meg úgy fél az áramtól, mint ördög a tömjéntől). Majd ha megyek, megpróbálom megterhelni. Nem tudom mi az a 20 volt különbség.
A lamellás szoritós dugalajkhoz van hosszú érvég is. Azon kivül, hogy merev vezetékkel kéne bekötni..
A két kék esetleg szürke-zöld v más kombináció? Az ukrán, Vietnámi szinezett zöld megszokott kékülni......gumikábelnél meg -csak a jóisten látja milyen szinű volt..
Ugye terhelés nélkül , Digit multiméterrel nézted? Mert igy normális ha a 230v= az 170 ......600V al.
Sziasztok! A fiamnál a műhelybe " tyúkbél felújítást végeztünk. Minden kábelt kicseréltünk 5 eres 2-5 mm átmérőjű sodrott kábelre, érvég hüvelyezve, új dobozokkal, stb. Beraktunk egy 3 fázisú 16 Amp automatát, 2 elosztódobozt, az egyik 2 db 3 fázisú + 4db 1 fázisú konnektorral, a másik 1 db 3 fázisú + 2 db 1 fázisú konnektorral, + a világítás 2 sor ledes lámpával. Az egyik kérdésem az lenne hogy a 3 fázisú konnektoroknál az önszorító kapcsokba is szoktatok tenni érvég hüvely, mert az Istennek sem akarta megfogni. Mert a csokiknál megértem ,( ha már a szorítólemezt kispórolták belőle) . Meg azután a kismegszakítóba annyit bevarázsolni nem egyszerű dolog. Azután jött még egy probléma: a levágott csatlakozóban 3 fekete + 2 kék vezeték van. A 2 kék vezeték nincs azonos potenciálon. A fázishoz képest az egyiken 240, a másikon 220 Volt mérhető. Mire gondoltok mi lehet a különbség oka?
Karácsonyi fényeket szeretnék felszerelni a teraszon.
Adott egy fali lámpa E27-es foglalattal, ezt szeretném átalakítani 2 hónapra úgy hogy az izzót kicsavarom és a foglalat helyére berakok egy átalakítót, amibe be tudom dugni a villásdugót.
Létezik olyan átalakító ami E27 foglalatba csavarva dugaljá alakítja a rendszert?
"Például a lépcsőház festésekor leszedik a festők a burkolatokat hogy ne kenjék össze....."
Olyan festőt még nem szültek a világra amelyik minimum a burkolatot leszedi (leszedeti). Szarják telibe a kapcsolót mindig, mindenhol, főleg társasházi folyosóknál.
> És még olcsóbb is 30%-al (sokaknak ez is elég nyomós érv).
Hát, sokaknak meg pont ez a nyomós érv, hogy ne ilyet vegyenek. Ha visszaolvasol a forumon (pár évet, bocs), akkor pl az XBS-ről legendák vannak, ezt még annyira sem nézem márkásnak, mint azt. Schneider nem éppen drága, ha ők ennyiből hozzák ki, akkor kevesebbért nem biztos hogy mernék venni. (értem én a helyszűkét, de az nem lehet ok arra, hogy szart vegyek egy életvédelmi berendezésből)
"Minek, a lépcsőházi kapcsolóknál is ott lehet a fázis."
Igen, de az a villamos kezelő térben lekapcsolható (Pl.közös képviselő által). A csengő kapcsolóját csakis egyenként (lakásonként) lehetne (ha kellene) áramtalanítani.
Például a lépcsőház festésekor leszedik a festők a burkolatokat hogy ne kenjék össze.....
Nem tudom pontosan milyen előírások alapján szükséges, talán a jelzőberendezések témakör?
Az is biztos hogy nem szerencsés egy lakás áramkörét a közös tulajdonú helységekbe (PL.: lépcsőforduló) használni.
Én is mostanában kezdtem egy kis lakásunk felújítását, ahol csak két Fi lesz, de az erőátviteli, ill. világítási hálózatok keresztezetzem lesznek kivitelezve, vagyis, ahol a dugalj fogyasztói nem mennének, attól még világítás lesz az adott helyiségekben.
Ahol meg a világítás hiányzik ott a dugaljról tudunk szükség világítást csinálni.
Ez a BEM talán nem is szerepelt az öntöttvason kívül máshol. Miként az általad belinkelt saját lapjukon is olvasható, most azt tudjuk, hogy a rövidítés már akkor is ELMŰ volt.
De a másik csak 1 modul széles ... azaz régi bizti ki, új bizti-FI be a helyére ... átkábelez (fázis pipa, nulla sínről is át kell kötni) oszt kész.
A 2 modul széleshez majdnem duplázni kell a szekrényt. Ahhoz kell hely új szekrénynek (mellette/fölötte/alatta), meg copás/toldás hogy az ide vágott méretű kábelek odaérjenek.
És még olcsóbb is 30%-al (sokaknak ez is elég nyomós érv).
"van-e bármi jelentősége annak, hogy a zárt lépcsőházban lévő csengőkapcsolóra 8V vagy 230V megy ki? "
Amíg a lécsőházban többé-kevésbé ép elméjű emberek járnak, addig nincs veszély, mehet akár 230V is a folyosón lévő 230V-os csengő nyomógombba (a szabvány sem tiltja).
Különben is védeni fogja a rendszert egy életvédelmi (FI) relé. UGYE?
Ha már ez is meg van , akkor már csak arra kell odafigyelni , hogy milyen típusú szivárgóáramra akarjuk használni . Mert gondolom az árak ott is változnak . Minél komolyabb , annál drágább .:-)
Lakáselosztót akarok korszerűsíteni, és sorolható csengőket nézegetek. Van 8 voltos és 230 voltos, előbbihez kell trafó, utóbbihoz nem, így egyszerűbb és nincs bugás sem. A kérdésem az, hogy balesetvédelmi szempontból van-e bármi jelentősége annak, hogy a zárt lépcsőházban lévő csengőkapcsolóra 8V vagy 230V megy ki?
"Az azért jó, mert nem lehet majd egyértelműen tudni, hogy túlterheléstől, vagy hibaáramtól kapcsolt-e le."
Ez is teljesen igaz.
Viszont valljuk be, igen kicsi a túlterhelés miatti lekapcsolás esélye egy 10 sőt 16A-es esetén (-zárlat, de akkor terhelés nélkül is lecsap).
(persze ha nem volt h-lye és nem kötött durva nagy fogyasztókat egyre)
Szóval ha az lecsap, 95%+ hogy a FI csapott le.
Viszont 3 hatalmas előnye, hogy
- A ház további részében nem megy el az áram (mint amikor egyetlen központi FI van használva)
- kapásból tudod melyik részen/áramkörön van a gond, hol keresd.
- egész ház szinten a kis hibák, egyszerre menő/induló dolgok (hűtő, mosógép, porszívó, hajszárító) összeadódnak, és esetleg ípppenhogy meglehet az a 30mA és feleslegesen lecsap ... és infarktus és híjjátokaszerelőt és pánik és ....
Külön-külön meg nem.
Inkább ezt tenném kötelezővé, mint az angolok új agymenése 2022-től az ív-hiba-érzékelővel (AFDD).
Hiába tudjuk kb ezer éve, hogy a Föld melyik pontján melyik napon hánykor kel a nap, ebből még nem lesz automatikus "hajnal előtt egy órával" időzítő kapcsoló :)
sőt elárulok egy titkot: régóta létezik többféle napkelte-napnyugta kiszámoló időrelé is, csakhogy ahogy nézem ezek mind pontosan napkeltekor kapcsolnak és nem mondjuk egy órával előtte :)
Adja magát a gondolat: a problémát igen könnyű megoldani pl egy megfelelően beprogramozott Arduino segítségével, csakhogy itt volt két extra feltétel: olcsó legyen és egy totál laikus is használni tudja.
Namármost a legkisebb alap Arduino hiába úszható meg 1/2-3 ezer forintból, ha szegényke nem tudja, hogy hány óra van, tehát kell mellé egy RTC kiegészítő modul újabb 1/2/3 ezerért. A kis Arduino nem képes 230 voltot kapcsolni, ezért kel hozzá egy relé modul is, újab 1/2/3 ezerért. Az Arduino 5 volttal működik, tehát kell hozzá egy 230/5 voltos tápegység újabb 1/2/3 ezerért. Az óráját be lehessen állítani, kell hozzá egy kis kijelző legalább két gombbal újabb 1/2/3 ezerért. Az egészhez kell egy kis műanyag doboz, újabb 1/2/3 ezerért. Plusz az apróságok. Tehát az anyagköltség legyen mondjuk 20 ezer Ft. Ezután már nem kell más, mint megfizetni egy Arduino guru kb 6-8 órányi munkáját (egyedi fejlesztés/gyártás/beszerzés/stb), ami legen mondjuk 60-80 ezer forint. Tehát mire az egész dobozka összeáll, kijön mindössze kb 80-100 ezerből (persze csak akkor ennyire olcsón, ha nem kérünk számlát róla).
Tehát aki egy, a dolgot olcsón megúszni kívánó laikusnak egy "olcsó" egsedi gyártású Arduino-t javasol, az finoman szólva nagyon nem ért ehhez a területhez :)
Óóóó, már szlovák oldalakat nyomom Google fordítóval. Bár tök jó, mert múltkor félreraktam az archívumokat, hogy majd ott folytatom erre most azt sem találom. Lehet inni kellene egy sört :-)
Nekem egy adott hely környékén kellene és két mérési pont elég messze van, nem tudom mennyire gyorsan jön-megy az áradás. Ráadásul vissza kell néznem és jegyzetelni, mert most október 25 és régebben 2013 április 16 volt a jó időpont, amihez hasonló magasság kellene :-P (analóg módszerekkel is próbálkoztunk, de sok a hibalehetőség)
Ja, én is csináltam, kicsit vakartam a fejem miképpen kell feltölteni, meg mit hova másolni, de volt egy marok vasam + forráskód és kellett kb. fél óra megfejteni. Bár még nem fejeztem be, remélem műxik :-) Aztán jön a gányolás, mert bele kell nyúlnom a módba, ahhoz viszont hülye vagyok.
Arduinora most valami SIM kártyás vízállás jelentőset nézegetek, de egyelőre kevés sikerrel.
Ja, a vas pár ezer a szakértés meg csitrilliárd. Elek minnyá kitalálja, hogy 2 órával odébb időzónába kell egy szenzor és kész, majd az neten keresztül pont jókor kapcsol itt mindent.
Amit eddig le tudtam szűrni tanulságnak, hogy "nem jó" ha vizes cső van felette. Aham, hát egy pincében bizony kb mindenhol vizes (hideg/meleg/fűtés/csatorna) cső van :D
Szóval ezt kb sehol nem láttam betartva.
Amit tudtam végignéztem, eddig lítiumra csak közúti járművek kategóriájában találtam leírást.
Ha van MSZ HD amiben van kellene, megveszem (5-6 eFt egy pdf ... ha más nincs ennyit megér)
"Nem akarom már a sötétedéskor bekapcsolni hanem később"
Olyan automatikát nem nehéz összeállítani, ami a besötétedéstől indul, onnantól számítva "X" idő múlva felkapcsolja a lámpáidat, majd "Y" idő múlva lekapcsolja. Ennek anyag igénye kijön 20 ezer forint alatt.
Csak olyan automatikát nem tudok hamarjában olcsót kitalálni, amelyik előre megjóspolja a naplelte időpontját aznap (nyáron hajnali 3-4 télen reggel 7-7) és minden nap ez ELŐTTI időpontra álltja át az "Y" időzítést.
"Nem akarom már a sötétedéskor bekapcsolni hanem később és nem egy lámpa lesz hanem négy vagy öt."
Ha kevés a watt, akkor többe kerülhet a spórolásra elköltött pénz, mint a megtakarított összeg.
Pl 5 db 10 wattos led reflektor együttesen még 2 forintnyi energiát sem fogyaszt.
Ha ezeket csak egy egyszerű 3 ezer forintos alkonykapcsoló kapcsolgatja, akkor évente 8 ezer forint villanyszámlát csinálnak neked. Hány ezer forintnyi speciális elektronikát és szakember munkaórát szánnál arra, hogy ebből a 8 ezerből lespórolhass évente 1-2 ezret?
"Jobbára lefekvés után kell a világítás a kamerák miatt,"
A komolyabb kameráknak van saját (infravörös) fényforrásuk, amit napközben automatikusan kikapcsolnak. Ezen fényforrások fényét ki lehet egészíteni (meg lehet erősíteni) extra infra megvilágítókkal, amelyeke többségében szintén van beépített fénykapcsoló, de lehet kapsolhatja őket közös alkonyatkapcsoló is.
De érdekességképp: én csináltam olyan kamera rendszert is, amelyiknél ha a kamera a saját infra fénye mellett meglátott egy homályos mozgást, akkor automatikusan felkapcsolta a nagy reflektorokat és fényárba borította a területet addig, amíg a mozgás meg nem szűnt.
"Az éjjel látó rendszer (ami nekem is van) nem alkalmas arra,hogy felismerd a betolakodót. "
A kamerád felbontása általában túl gyenge ahhoz, hogy embereket felismerj a rögzített képeken,
vagy csak élszakai üzemmódban túl kásás a képe?
Utóbbi esetben segíthet az infra fényerő növelése (extra infra sugárzókkal), de vannak olyan kamerák,. amelyek éjszakai módban mindig szarul teljesítenek, ezeket vagy drágábbra cseréljük, vagy olyan világítást kell csinálni nekik, hogy éjjel is nappali módban dolgozhasson.
Deha a kamera képén nappli (színes) üzemmódban sem ismered fel az emberek arcát, akkor nincs más választás, mint a kamerák lecserélése használhatóra. A kamera képén van, amikor elég, ha csak annyi látszik, mozog egy paca a távolban, de van, ahol még a behatoló arca is egyértelműen azonosítható kell, hogy legyen. Persze van olyan is, amikor a kamerák valójában jók, csak a kép rögzítő berendezés ezer éves (vagy az is jó, csak szarul van beállítva :)
"Szóval érted?"
Még mindig csak halványan sejtem, hogy mi a valódi probléma nálad.
Ez nem probléma,hanem egyedi igény. Jobbára lefekvés után kell a világítás a kamerák miatt, amikor alszol nem láthatod ki matat a házad körül. Az éjjel látó rendszer (ami nekem is van) nem alkalmas arra,hogy felismerd a betolakodót. Szóval érted?
"Szükségem lenne egy olyan időzített kapcsolóra ami a külső ledes világítást este be, reggel pedig kikapcsolja. "
Ismét egy "ügyfél", aki nem a tényleges problémájáról beszél és nem ahhoz kér tanácsot szakembertől, hanem ő maga feltalált valamit, (ami talán értelmetlen, drága, vagy mindkettő) és inkább a találmányának kivitelezéséhez kéri a segítséget.
Ha nem titok, akkor elárulod-e nekünk, hogy miért kell neked ez a megoldás? Mert lehet, hogy tudunk a tiednél sokkal jobb / olcsóbb / okosabb megoldást a problémádra.
"Ez nem olyan egyszerű --mi van a személyiségi jogaival?"
Olvass utána, hogy mik az ilető személyiségi jogai, amikor a video felvételen az látható, hogy valaki más magánterületén éppen bűncselekményt követ el. Komolyan azt gondolod, hogy a TV ben látható összes trafik-rablás főszereplője hatalmas kártérítést zsebel be?
Magánterületen (a bérlemény is ide tartozik) azt kamerázol, mit akarsz. Közterületet elméletileg nem figyelhetnél kamerával, a gyayakorlatban viszont rendőrök és bírók évente több száz esetben megköszönik a kamera rendszerek tulajdonosainak a segítséget az évi több száz bűncselekmény felderítésében (és a ki tudja hány ezer bűncselekmény megelőzésében).
"A kéretlen videós is büntethető!"
Bizonyos estekebben nem büntethető még az sem, ha a videót átadtad másoknak. A kártérítés mértékét pedig bíró állapítja meg, aki hangosan röhögve küldi el az anyjába a perrel próbálkozó bűnözőt.
DE ha én vennék egy lakatlan házat, ahová valamelyik szomszéd rendszeresen átjár áramot lopni, akkor nekem nem azért kellene video felvétel a lopásokról, hogy a hatóságokhoz forduljak vele. Hiszen azzal a szomszéddal nekem évtizedekig együtt kell majd élnem, békében, barátságban. Azt kell megértetni vele, hogy vegye észre, hogy már új szomszédja van, akivel NAGYON-NAGYON nem jó kukoricázni, ezért mostantól nemcsak vége az áramlopásnak, de ha a telkemen, vagy a telkem előtt az utcán az következő 50 évben bármi lopás történik vagy bármilyen kis kár keletkezik, ha csak egyet tüsszent a macskám, akkor őt fogom elővenni. És ha elhiteted vele, hogy te tízszer akkora patkány tudsz lenni mint ő, akkor ezekből a sunyi férgekből lesz a legudvariasabb szomszéd.
Vagy ne költözz oda. Igen sok eladó ingatlan kizárólag a szomszédság miatt olyan rohadt olcsó.
Van két nagyon bölcs közmondás:
"Rossz szomszédság, török átok" (ez közismert)
"Bánj úgy a szomszédoddal, mint a testvéreddel" (ez Magyarországon kevésbé ismert, pedig szerintem ugyanolyan fontos)
Igen, azt néztem, de későbbre szeretném időzíteni és korábbra a kikapcsolást, mondjuk a sötétedés után egy-két órával el reggel is hamarább. Lényeg az, hogy egyszer beállítom és mindíg ugyanabban az időben kapcsolna ki és be.
Szükségem lenne egy olyan időzített kapcsolóra ami a külső ledes világítást este be, reggel pedig kikapcsolja. Mit tudnátok ajánlani ami olcsó is lenne. Ja, és nem konnektoros. Kösz.
Mé' ne lehetne? Elásott vezető mennyiség és talajnedvesség kérdése csak.
Simán még jobb is lehet :-)
----
Azonban a működőképes FI relé hatáskörében nincs is jelentősége! Hisz a FI relé (ha 30 mA-es típus) már akár 230/0,03=7667 Ohm-os földelés esetén is megvéd. Ezért királyság a FI relé :-)
Sőt mivel a gyakorlatabn tipikusan 20 mA körül már müködik. Még akár a 230/0,02=11500 Ohm is elég lehet ...
Egy több ezer Ohm-os földelés meg nem igazán kihívás.
Más kérdés, ha nincs vagy nem működik a FI relé. Illetve PEN/NULLA szakadás esete.
Akkor adott esetben hasznos tud lenni a jó >> kis Ohm-os földelés.
Én is éppen ezt mondom, hogy a szolgáltató felől jövő PEN kiesése esetén (kábelszakadás) továbbra is van PE, mert van saját föld szondám (földelésem).
"Nagy kiterjedésú saját villany hálózat esetén a telken belüli eltérő földpotenciálok kiegyenlítésére egynél több földelőt szükséges telepíteni a telekre. Amiket egymással is össze kell kötni >> földelő hálózat. (20 méter asszem a távolság határ)"
Na ez a 20m viszont hasznos infó.
Kocsibeálló 30m-re van háztól, és oda is ki kellene vinnem majd áramot :)
"HA van villámvédelmi felfogó+levezető rendszer, akkor ahhoz is kell(hetnek) plusz földelő(k). Amiket szintén be kell kötni a földelő hálózatba"
Az sajnos nincs. De rahedli magas fa van körbe :D
Tudom, legjobb lenne ház körül földben köracél földelést. Gondolkodok rajta.
"sőt meg is duplázok akár, hogy TN-C-ből jövő PEN kiesése esetén is legyen PE."
Ez elégé zavarosnak tűnik, szerintem téves elképzelés az alapja.
Mivel a PEN kiesése esetén VAN PE továbbra is!
Mivel az a saját vezetéked... úgymint.
Az egyik az E (Earth) vezető. Azaz a saját földelő vezetőd. Ami a SAJÁT földelésedről indul és a fő földelő sínre érekezik!!!
1. Az egyik az E (Earth) vezető. Azaz a saját földelő vezetőd. Ami a SAJÁT földelésedről indul és a fő földelő sínre érekezik!!! Vagyis a földelés nem szűnik meg a PEN szakadással.
2. A másik a P (Protection) vezető. Amit ugye a fő főldelő sínről indítasz !!! Vagyis a védelem nem szűik meg a PEN szakadással.
----
Ami megszűnik a PEN szakadással az NULLA vezető.
*******
Megj_1: Nagy kiterjedésú saját villany hálózat esetén a telken belüli eltérő földpotenciálok kiegyenlítésére egynél több földelőt szükséges telepíteni a telekre. Amiket egymással is össze kell kötni >> földelő hálózat. (20 méter asszem a távolság határ)
Megj_2: HA van villámvédelmi felfogó+levezető rendszer, akkor ahhoz is kell(hetnek) plusz földelő(k). Amiket szintén be kell kötni a földelő hálózatba.
Ha jól emlékszem a magyarázatra: van benne gél állagú elektrolit.
Amikor túltöltésre kerül cella vagy rövidzárlat, akkor ettől fújódik cella fel, ez távozik gáz halmazállapotban a cella túlnyomás szelepén át, mint itt: https://youtu.be/Qzt9RZ0FQyM?t=220
A szolgáltatótól TN-C rendszerben kapod a delejt. Azaz a nulla földelve van ls >> PE+N=PEN vezető érkezik hozzád.
Ezt az érkező PEN vezetőt úgy KELL fogadnod, hogy: leföldeled a saját telkeden IS kötelezően.
Utána pedig MÉG az első saját fogyasztód előtt rákötése előtt - a szolgálatói TN-C rendszerről azaz a PE+N= PEN helyett - TN-S rendszerre alakítod át azaz a külön PE és külön N rendszerre ÉS aztán már
- soha többé nem is kötöd össze újra a PE és az N vezetéket
Vagyis az ingatlanon normál esetben csakis TN-S rendszerben lehetnek a fogyasztóid. Megj: lehet kivételek, de az nálad nem játszik.
- érkező pen vezeték (TN-C) - leföldelés a telkeden (TN-C - átalakítás (TN-C >> TN-S) - FI relé (RCD, ÁVK) ha van (TN-S) - túláram védelem (TN-S) - fogyasztók (TN-S)
Tehát a saját cuccaid már mind a TN-S szakaszra esnek.
------------- (normál esetben)
Az esetleges telkeden belüli (régi) TT rendszerű részt is a TN-S rendszerre kell alakítani. A földelő- és védő vezetékek kellő átrendezésével.
Azért valljuk be, van olyan eset hogy a szabálynak NULLA értelme van. (99% nem, de van pár)
Pl valamikor tizensok éve 2 éven át a már elkészült tökéletes állapotú 4 sávos 4-es autóúton (!!!) 60-as sebességkorlátozás volt kitéve.
Nem volt építkezés, kész volt.
De "állítólag" kivitelező nem akarta átadni, hogy ezzel is több pénzt tudjon kizsa... jujj de csúnya szó, kialkudni érte.
És lehetne még órákon át sorolni a feleslegesen kitett táblákat, elrontott így életveszélyes kereszteződéseket. Ahol a KRESZ felülbírálása a túlélés záloga.
Tovább megyek. KRESZ szerint megengedett max sebességet előzéskor sem lépheted át. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy a max 50-el cammogó kamion megelőzhetetlen egy főúton.
Saját szememmel láttam olyat 4-esen, hogy kamion-kamion, 50kmh. Mögöttük (nem vicc) 40+ km hosszú sor !
Én a sor elején voltam kb Abonynál, ismerős akkor jött le Albertirsánál 405-ről és hívott, hogy bakker full összefüggő 30-al haladó kocsisor van ... baleset volt ?
Hát nem, csak két f.sz + harmonika effekt.
És igen, mikor a sor elejére értem és végre volt egy kis szünet a szembejövők folyamatos áradatában, akkor én is padlógáz és 130-al előztem a 2 kamiont (mert igen kicsi szünetek voltak szembejövők között).
Azóta is emlegetjük milyen ostoba a KRESZ, ha kér hülye képes vele "megölni" egy főutat.
De ha már előzés (amely definiáltan a LEGveszélyesebb közúti manőver). KRESZ szerint az előzöttnek akár lassítással is segítenie kell az előzőt.
Akár igen, akár nem. Akár rá is gyorsíthat. Milyen büntetést is kap ilyenkor (ha véletlen bebizonyítod) ? Na kinek jut eszébe akár egyetlen ilyen eset a hírekből ?
4-es halálúton a túlélés záloga volt a 2T önsúly, meg a V6.
Szóval én az abszolút szabálykövetés híve vagyok ... amíg az nem akar megölni, mert akkor felülbírálom.
Én meg azt tanultam meg, szintén a világ végén, hogy az első vasúti előjelzőtáblánál már 60-al menni át, és soha nem lesz fényvisszaverős stoppos az átjáró előtt.
"Miért nem lehet a szerződési feltételeket egyszerűen betartani."
"A KRESZ-t sem szokás :-) "
Valóban! Van hogy én is vétkezem..... Viszont ha küldik a csekket,vagy ki kell tölteni a baleseti bejelentőt,vakarózhatunk hogy pedig jó ötletnek tűnt!
Volt olyan csekkem hogy megtanultam, külterületen, a 60-as tábla létjogosultsága egy kereszteződés védelme érdekében van kihelyezve. Ha 200m-ig tart, akkor addig.Mindegy milyenek a látási körülmények,hányan veszünk részt éppen a forgalomba.....stb.
"Persze nem az újrahúzás a lényeg,-hanem a helyspórolás. A kisebb fogyasztású ágak összevonásával."
Ez sajnos telepítéskori elgondolás függő. Meg kábel spórolás, hogy 1 helyiségbe 1 megy be.
"A fürdő-WC sztem fontos. s elégkis fogyasztású is."
Az emeleti ritkábban használt ... de végül is van benne igazság, hogy 1 átkapcsolóból több biztibe (így áramkörbe) is mehet áram.
Jó ötlet :)
"kényszerleválasztás; Az érintkezők kapcsolási/ivoltási útja szerint. Lehetne L1-L2 választó is .
S van az kiciocókinai --terhelés alatt egyáltalán nem kapcsoljuk.!"
Éééértem (azt hiszem :D).
Tehát ha 1 fázis van, csak 2 forrásból (mint a vezérelt éjjel-nappali és a normál 1 fázis amiből jön egy relével), akkor jó a kényszerleválasztás nélküli (mert mindkettő azonos szinuszban van).
De ha már 2 fázis van bemenőnek, vagy nincs szinkronban a két bemenő, akkor kell a kényszerleválasztás.
Hmmmm, nekem inverter UPS kimenete elméletileg szinkronba megy bejövő fázissal. Viszont, ha úgy indul hogy nincs fázis, akkor sajáttal.
Sőt, ha bevezettetem 3 fázis, és azt kell kapcsolni 1 v. 2 v. 3 az UPS 1 fázisával, akkor ...
Szóval ezek szerint kell nekem a kényszerleválasztás. Jól értem ?
"Ha nem vagy biztos a földeltségben , megmérni--vagy csinálni egy újat (egyáltalán nem hátrány a +1 földelés )"
Naná, meg amúgy is szakemberrel csináltatom ... tudod mérnök tervez, technikus végez, szaki kivitelez :D (ebből max első kettő vagyok én)
"A tűzvédelmi előirásokban utalnak rá . régebben az MSZ 1600-16 szerinti mint ajánlás.
Az MSZ HD szabványt valaki megsúgja?"
Minden infót megköszönök :)
(sajnos elég rétegszakma ez, vagy szakma rétege? ... villanyszerelőkkel akikkel beszéltem legtöbb csak hápogott ... 1gauge (7,3mm, 42mm2) kábel krimpelés ötletétől is lefehéredtek )
Sajna a ház kb úgy van bekábelezve, hogy helyiségenként 1 kör (lámpa, aljzat együtt). Így van össz 10 (1 szerszámos kisház, 1 csőszivattyú, 1 pince, 1 sütő, 1-1 szobák ... és 1 még így is több helyre megy és aldobozzal szét kellene szedni házon belül)
Ezt most nem húzatnám újra :) Inkább alkalmazkodok. (így is 10 kör)
Ha a fürdőben ahol 1 lámpa meg 1 borotválkozó aljzat van nincs szünetmentes ... azt kibírom :D
Egyes szobák ha alapból nincsenek szünetmentesen, de át tudom rá kapcsolni őket ... az ok.
Sőt, a sütő-főzőlap külön jó, hogy alapból grid, de ha nagy gáz van át tudom tenni UPS.
A hűtő, kazán, kávégép meg fix UPS ... az must have ! :D
Na meg a PC-TV-switch-router szintén (a lényeg) :D
"Az a kényszerszétválasztás hangzatos --de leginkább a 2sarkú váltó érintkezős kapcsolót jelenti
Csak 400V-nál kell? Szóval kb semmi szükségem rá 230V-nál ? Még akkor sem, ha a 2 bemenő fázis nincs szinkronba?
Akár fáziskapcsolónak is lehet akkor használni a kényszerszétválasztás nélkülit, hogy F1 és F2 között váltson ?
"A PE vezető általában 1 csavaros ,tehát a hálózati PENről származtatva.nincs ki-be irány (ha az megszakad? )"
A bejövő PEN-t kell bontani PE+N-re tudom (és utána tilos bárhol összekötni, ezt is :) ).
Azt nem tudom saját föld szonda van-e a háznak (TT). Olvastam hogy van ahol kötelező pont kábelszakadás veszélye miatt minden háznak.
Mert rá kell kötni bejövő PEN-re, és így ha meg is szűnik központi PEN (trafó felé kábelszakadás) a sok ház saját földje kipótolja a hiányt (és nem b-sznak mindenkit halálra az utcában lakók földelt burkolatú készülékei mert PEN hiányába nincs hova lemenjen áram).
"A villám a bejövő légkábelen lenne legdurvább -oda is kell tulfeszlevezető."
Aham, pont ez lenne az obo amit linkeltem korábban type 1+2.
Illetve tudnom kellene a tervező miatt, hogy TN-C (TN-C-S) vagy van helyi földelés (TT). Attól függ hova milyen kell.
"A LI akkukat fémdobozban -kis légtérfogattal kell szerelni.Mint a riasztó szekrényei (minősitettek )"
Na erről még sehol semmit sem olvastam. Valami link vagy ilyesmi, hogy mi ajánlott esetleg ? Láttam sokakat, sokféleképpen csinálni.
A legdurvább, legtöbben azt se tudják, hogy Li aksit KIZÁRÓLAG (!!!) állítva szabad beépíteni.
Igen, curva jól néz ki élére/oldalára fektetve, ajtó kinyit és előtted pompázik az összes terminál ... csak ezt rohadtul nem szereti aksi. Oldalára fektetve a legdurvább hiba.
A másik hiba, hogy a cellákat össze kell szorítani. Nem lehet csak úgy egymás mellé ledobni, mert úgy jelentősen lecsökken az élettartamuk.
Erre a gyártó külön felhívja a figyelmet, diagramot is közöl a várható élettartam csökkenésről. (benne van a pdf-ben)
És ami még durvább hiba, nem tudják hogy el kell szigetelni egymástól a cellákat. A külső fém borításuk ha jól emlékszem + töltést kaphat (összeérnek, rövidzár).
"Tehát kisérlet , "deszka model" a végleges összeépités előtt."
Sőt, még kell a csavaros összeszorítás is.
Sőt, találnom kell olyat, ami a 16 cella, cellánként 5 kg súlyt elbírja. Az 100 kg
Sőt, olyat ami fűtött garázs-pincébe letéve legalább 60cm-ellel a padlózat fölött van. Ennyivel van az a talajszint alatt, egy gigacunami ilyen mély vizet okozna benne.
Sőt, külön 1-et az inverter(ek)nek is.
(ha esetleg vennék tartalékot amivel már 10kW folyamatos 230V-ot tudna leadni peak 20kW 5sec ... nem akarok ennyit használni, csak 2-3 kW max ... de merülőszivattyú 950W-os és az védi pincét elárasztás ellen és nem tudom kimérni mekkora áramlökettel indul ... az meg ha túl sok inverternek és azt leveri ... nos kontra-produktív :D )
És arra az óraszekrényre nem lehetne tenni valami fémdobozt amit lezársz?Vagy egy olyan rácsot ami körbeveszi az egészet,és nem lehet kinyitni a szekrényt tőle.
Pedig értelmes/hasznos dolgokat szokott írni,ami alapján a kérdezők el tudnak indulni a problémájukkal.Csak mindig beleáll a vitákba,személyeskedésig.(mondjuk sokszor megértem)
?
