Jó, tehát a terasz sokkal régebbi, de hogy a föníciaiak csinálták, az továbbra sem teljesen biztos és az alapozás a szokásosnál lényegesen erősebb. Nehezen indokolható.
A teraszt, ha nem a rómaiak építették (magát az egész várost a rómaiak gründolták egy nagy kampány keretében), akkor a főniciaiak a korábban itt állt Baál templomukhoz. Abban pedig végképp nincs semmi rejtélyes. Korábban már az egyiptomiak is értettek ehhez.
Hogy hogyan csinálták? Csúszkák, emelők, görgők és néhány ezer ember néhány szakképzett mérnök vezetésével. Ennyi, nincs ebben semmi rejtélyes.
De azokat az 50 tonnás kőtömböket csak fel kellett vinni több méter magasra valahogyan hiszen ott vannak, beépitve. Egyébként az egyiptomi piramisokról sok könyvet olvastam.
Azok a kövek nem hatalmasak. Ennél nagyobbakat is mozgattak és nem néhány kilométer távolságban, hanem Egyiptom és Róma közt szárazföldön, folyón, tengeren.
Nem csak Te nem tudod a magyarázatot de senki más sem.
Egyébként nem csak 50 méter magasan vannak ilyen nagy kövek a Nagypiramisban, mert a piramis 137 m. magas. Vagy arra gondolsz, hogy 50 méternél magasabban kisebb tömbök vannak? De ha igy is van akkor sincs meg a magyarázat, hogy hogyan vitték fel olyan magasra, - a súlytól függetlenül.
Ez a hóbort még most is megvan, az emberek most is mindíg akkora épületet építenek, amekkorát a tecnika elbir (most tán 5-600 méteres magasságnál tartunk), minden különösebb cél nélkül, mert 10 db 50 méter magas ház ugyanazt a funciót lényegesen olcsóbban ellátja mint az 500 méters.
Lehet, hogy a tudósok majd megállapítják, hogy a monumentépítészet az emberiségnek ugyanolyan ösztönös tevékenysége, mint a madaraknak a fészekrakás.
Lehet, hogy igazad van, én akkor sem értem, hogy mire fel ez a sok monumentális épitmény - és persze nem csak a baalbeki teraszra gondolok. Ez valami hóbort lehetett, hogy rengeteg ilyen óriási épitményt épitettek. És peersze ami érdekes, hogy nem csak egy népnél.
Én csak a súllyal számoltam, a hosszúság csak javít a dolgon, mert könnyebb hozzáférni. Ha pl fél méter átmérőjű és 500 méter hosszú lenne ez az ezer tonnás kődarab, akkor elég lenne 500- 500 gyereket odaállítani a 2 oldalára 1-1 kurblis kézi autóemelővel, hogy felemeljék.
Az egyiptomi piramisok építésére is van magyarázat, még itt a piramisok legendák topikban is, csak vannak akik nem fogadják el a logikus magyarázatokat sem.
Egy 1000 tonnás kő mozgatásához vízszintes terepen görgőkön nem kell 100 tonnánál nagyobb erőt kifejteni. Egy ember rövid ideig 200 kilót is képes felemelni a lábával, egy emelő segítségével meg 1 tonnát is. 100 ember pl könnyen kifejthette a szükséges 100 tonna húzóerőt és pár centivel odébbmozgathatta az 1000 tonnás követ. Napi 1-2 métert vidáman haladhattak, de a gyorsaság gondolom nem sokat számított.
A másik megoldás, hogy a 3-4 méter átmérőjű hasábok eredetileg 5 méter átmérőjű hengerek voltak, amiket csak gurítottak, és a végleges helyén faragták
"Az egyiptomiak többtonnás-köbméteres köveket tudtak kitermelni, mozgatni és feljuttatni a piramisok tetejére 100 m magasra is."
Valószinüleg igaz, hogy képpesek voltak rá hiszen állnak a piramisok de hogyan, milyen módszerekkel dolgoztak? Mert még nincs rá magyarázat tudtommal. Vagy te tudsz valamit? És akkor nem is beszélve arról, hogy Baalbekben sokkal nagyobb kőtömbök vannak beépitve!
Tulajdonképpen a teraszban sincsen semmi rejtélyes, legfeljebb annyi, hogy miért építették meglehetősen sok munkával, és miért nem fejezték be (gondolom ők is akartak építeni rá valamit, és nem azért alapoztak, hogy a rómaiak 1-2 ezet évvel később majd templomokat építsenek a teraszra). A teraszépítés nagyjából az egyiptomiak nagy piramisainak építésével egy időben történhetett, tehát akár velük azonos vagy esetleg picit jobb technikai képességük lehetett az építőknek. Az egyiptomiak többtonnás-köbméteres köveket tudtak kitermelni, mozgatni és feljuttatni a piramisok tetejére 100 m magasra is.
Ehhez képest nyugodtan elképzelhető, hogy ugyanannyi energiával valaki 100-1000 tonnás köveket is ki tud termelni, és elvonszolni egy adott helyre. Az emelőket, görgőket, csúszdákat biztosan ismerték, és akkor már csak egy kis türelem, meg szervezés kell a kövek mozgatásához.
Manapság az ilyet lépárnákkal, vagy emelőkkel felemelik, kerekekre rakják, és az alá épített sineken eltolják (darukat építeni egy picit drágább lenne egy egyszeri munkáért). Valami hasonló mótszer kellet alkalmazniuk annak idején is, bár a vasúti sinek meg a légpárna még nem volt ismert akkoriban (mikor is építetté és kik ezt a teraszt). A gránitmegmunkálás azért nem lehetett akkora probléma, jópár nagyméretű gránitobeliszket is tudtak gyártani akkortájt a környéken.
Ez igy igaz, nekem "csak" az a próblémám, hogy legalábbis magyarul nincs igazán róla könyv. Mármint olyan ami teljes egészében ezzel foglalkozna. Amiket eddg olvastam olyat amiben volt róla szó, mindegyik csak röviden irt róla. A legtöbb Charles Berlitz: Furcsa jelenségek c. könyvében volt de az is csak két oldalon foglalkozik a témával.
