Így van. Hogy ez milyen kellemetlen tud lenni, mikor bele akarnák dugni voltmérő tapintót vagy fázisceruzát, az bizonyíték arra, hogy szög ellen is jó ez a módszer.
Amióta léteznek alacsony fogyasztású lámpák, azóta az energiatakarékosság már nem komoly tétel, maximum a fényszennyezésre lehet hivatkozni kültéren.
Habár pl egy parkban sétálva az ösvény következő szakaszának megvilágítása mellett felkapcsolódhatnak extra reflektorok is (növények, szobrok, szexelő párok megvilágítása), ekkor már a watt is lehet jelentős tétel.
"oda való a mozgásérzékelő"
Ha meg akarod különböztetni a két haladási irányt, akkor minden szakaszhatárra két mozgásérzékelő kell, így már nem is annyira olcsó a mozgásérzékelős megoldás. Plusz a mozgásérzékelők csekély energiafogyasztása már nem is annyira csekély (éves szinten), ha pl 20 darab kell belőlük :)
(érdekesség: én rádiós megoldáson gondolkodtam, a sétáló zsebében van egy kis hatókörű jeladó, ami előtte felkapcsolgatja, mögötte meg leojotgattya a lámpákat)
Kisgyerekes háznál szerintem legjobb, ha az összes dugalj (a hosszabbítók is!!!) beépített automata gyerekzáras, tehát olyan, hogy mihelyt kihúzod belőle a konnektort, automatikusan elzáródnak a lyukak. Ez az egyetlen, aminek a ledugózását nem lehet elfelejteni használat után :)
Lejárt lemez, oda való a mozgásérzékelő. Viszont tök buli lehetett, ha ketten mentek a folyosón egymástól kicsit messzebb. Folyamatosan ki lehet cseszni a másikkal. :)
Utánanéztem és rájöttem, hogy rosss kifejezést használtam emlékezetből.
Van egy olyan kapcsolás, amikor nagyon hosszú folyosó / lépcsőház / gyalogút megvilágítása szakaszokra van osztva (pl energia takarékosság, fényszennyezés csökkentése, stb) és a szakasz-határokon vannak ilyen kapcsolók. Tehát mindig megvilágított szakaszon sétálsz, a szakaszhatárra érve átkapcsolod az ott lévő speciális kapcsolót, ekkor a mögötted lévő szakasz elsötétül, ugyanakkor az előtted lévő megvilágosodik. Na ilyen szakaszhatár-kapcsolónak alkalmas egy effajta egy billenő-fedős kettős váltó kapcsoló. Amikor ilyen kapcsolóról volt szó, akkor nekem a "szállodai kapcsolás" kifejezés ugrott be, a jelek szerint hibásan, elnézést.
Tőlem is kérdezték, hogy egy frissen megvásárolt földelés nélküli házba mért javasolok mindenekelőtt egy FI relét. És a legszomorúbb, hogy állítólag a villanyszerelő kérdezte.
Tudod , mikor még én tanultam a szakmát , akkor jött a tanár , hozta a 100Voltos dinamót és mindenkinek kikellett próbálni , milyen az áramütés ( katonai mezei telefonból való , azért áramot is termel elég szépen ). Változnak az idök .:-)
A lyukakba nem tudja bedugni az ujját. De ha fasza nyálas, esélyesebb az akció, ha talál egy szeget, azt előbb vezetőképesebbé nyalja és úgy dugja bele. A védőérintkezőt viszont simán megtépheti, mert az kilóg. Atért jobb az olyan vakdugó ami azt is eltakarja.
Jelentős esély van arra, hogy a konnektorba dugott két mutatóujjad között halálos áram folyik, ezzel egy időben a fázison lévő ujjad és a talpad között annyira kicsi áram folyik, amit a FI relé nem vesz észre. Tehát ott töltheted az egész napot rángatózva, miközben a FI relé nem tapasztal semmi rendkívülit.
Légyszíves olvasd el az elsö hsz-emet ebben a témában .
Abból indultam ki , hogy a fiaméknál csináltam egy próbát a szalagparkettán . A FÍ relé nem old ki , ha csak a fázist fogom meg . Az unokám , meg most van abban a korban , hogy neki a padlón négykézláb mászkálásnál pont a feje magasságában vannak a dugaljak és már láttam nála , hogy nyúlkált hozzá , neki még nagyon vékonyak az ujjai . Ezért raktam mindenhová dugaljba erre a célra készített dugókat . Ezért írtam , hogy a FÍ relé az ilyen esetekben a szalagparkettás házakban hamis biztonsági érzetet biztosít . Ebböl indult az itteni beszélgetés .
Amúgy miért kötötték össze anno az elosztódobozban a védővezetőt a nullával??
Pontosabban: miért választották szét az elosztódobozban a védővezetőt és a nullát, ami egyetlen vezetőként érkezett odáig?
Azért, mert az a dobozig PEN vezető, odáig nincs aktív védő funkciója (hiszen nem érhet hozzá senki).
Onnantól viszont van a védővezető - normálisan nem folyik rajta áram, és bizonyos berendezéseknél konkrétan a fém házra van kötve, illetve a nullavezető, amin pontosan ugyanannyi áram folyik, mint a fázisvezetőn (amíg nincs üzemzavar).
Egyrészt nem szabad, hogy a FI relé megléte miatt másképp viselkedjünk a házban az elektromos készülékekkel. Az autóval sem szabad vagányabbul menni azért, mert van benne légzsák.
Másrészt az emberek nincsenek tisztában a FI relé hatáskörével (sajnos még a szakemberek nagy része sem), ez a tájékozatlanság súlyos hiba. Valami ilyesmit kellene beleverni az emberek fejébe: A FI RELÉ EGYÁLTALÁN NEM VÉD A MEGRÁZÁSTÓL, csak a meghalástól. Sőt, az áram általi meghalásnak is csak egy bizonyos fajtájától véd meg, a többivel nem foglalkozik.
Nekem azt tanították , hogy feszültségtöl függöen az áram az ellenállások nagyságától függöen folyik I = U/R . Tehát , ha én elmarkolom a fázist és a nullát , akkor rajtam keresztül a védöföld felé is folyik áram , ha olyan talajon állok és a feltételek adottak ( mezítláb a fürdöszobában ) . Ez az a hibaáram , ami kioldja a FÍ relét .
Vagy már ennyire öreg lennék és valami már másképpen van ?
Ez nekem egészen furcsa. Azt akarod mondani, hogy ha eltörik a hajszárító burkolata, akkor úgy hagyod, mert ha megmarkolod a fázist és a nullát egyszerre, akkor majd leugrik a FI-relé?
Ami megvéd a fázis és a nulla egyszerre fogásának veszélyeitől az:
- burkolat
- távolságtartás
- törpefeszültség
És ha ezek meghibásodnak, majd csak akkor esetleg megvéd a FI-relé.
A másik téma meg, hogy az, hogy eddig az áramütéseket túlélted, arra hogyan lehet támaszkodni a jövőben? A vasúti átjáróknál is ezt szívják meg, tegnap sem jött vonat... A FI-relé statisztikai alapon véd, ha áramütést kapsz, egy egészen rövid fázis van az EKG-n, amibe ha beletalál az áramütés, akkor kampec. És az egészséges felnőtteken kívül mindenki más nagyobb veszélyben van, az infarktus egyik oka az, hogy ijedés miatti vérnyomásváltozás lerepeszti a koleszterin plakkot az érfalról, és valahol dugulást okoz. Kinek nincs 40 felett ilyen koszolódott erre Kelet-Európában, a sonka és kolbász hazájában?
A munka közbeni áramütés ellen javasolnám a feszültség alatti munkavégzés szabályainak alkalmazását.
Ha te egyszerre fogod meg a fázist és a nullát, akkor az ellen semmilyen fi relé nem véd meg, mert nem lesz hibaáram... És garantáltan megráz, nem kicsit.
Az, hogy hozzáértél már fázishoz és megcsipkedett, jobban vagy kevésbé, más dolog, azt szerintem átélte már egyszer vagy többször az itt fórumozók nagy része is...
Igen. Természetesen 100%-ra csak akkor lehet megmondani mi az ábra, ha a villanyóránál is megnézitek, de ehhez te nem férsz hozzá. A zöldsárga védővezetőt húzzad be mindenhova.
Na és ilyenkor jön a megfejtés. Anyósnál pár régi hasonló fos kapcsolót szintén ki akartam cserélni. Pár 10 munkaórám már belement a 2 kapcsolóba, mert csak a múmiákat bontom. Kezdjük ott, hogy fal túloldalán kábelcsatornában jön le a vellany. Először csak meg akartam nézni, de már ott megrúgott a fázis :-D Aztán kapcsolóig nem ért el a vezeték, azt falban megtoldották KÉTSZER és csatornában is volt egy 10 centis meg egy fél méteres szigszalagozott toldás, ami persze már szét volt peregve rendesen.
Az mindegy, hogy hol fogod meg a fázist és a nullát. Ha levegőben felugorva, akkor is agyonvághat, mivel akkor nem számít sem a padló, sem a fi relé, sem a védőföld, csak az hogy mennyire kérges a kezed...
Így kimondottan szerintem csak az az előírás volt, hogy a fázist a középérintkezőhöz kell kötni. Villanyszerelő könyvekben említették meg itt-ott, hogy ne csináljunk ilyent.
Nem kötözködés, de a fórumban ne maradjon már így ilyen. Még mindig rengeteg helyen nincs védővezető kiépítve, ennek ellenére egy ÁVK még így is életet menthet. Ne az legyen, hogy idejön a delikvens, hogy hallott valami Fíről, de ja, hogy földelés nélkül nem működik, "szart se ér", azt most nem tud csináltatni és simán továbbmegy, abban a tudatban, hogy földelővezeték nélkül nem működik a fírelé.
De szépen leírtátok a lényeget, így bárki, aki erre téved, tényleg képbe kerül. Ennyi a lényeg, nem a kötözködés.
IOtt az a módi lehetett megoldva amikor egyszerre két fázist kis kaphat a lámpa és "lekapcsol" vagy ha egyiken sincs fázis akkor is lekapcsol. Vagy hol itt-hol ott, és akkor ég. Takarékkapcsolás, rühellem.
Azt a két eret megmérted, hogy valóban a lámpánál van a végük ? Mert ha igen , akkor az a kötés van amit írtam . Ha van két oldható Wagód , akkor a fázist az egyik kapcsolónál kösd össze azzal az érrel , amiröl nem tudod , hogy hol a másik vége . A másik kapcsolóban meg a nullával kösd össze és így kellene világítania a lámpának .
Ha elöröl nézel a kapcsolóra , akkor a bal felsö az állandó és a jobb felsö és az alsó a váltakozó . Ha már a zárlatoktól összeégett az érintkezö , akkor baj van . Ha müködnek , akkor az állandóra megy az a drót , amit nem találtál sehol .
Amit felraktam képet a régi kapcsolóról 2 egyforma volt fent,próbáltam minden hogyan az új kapcsolóval de nem sikerült.
Kapcsolót ki csipogtattam ha bedugom az 02 alsó csatiba a multiméter egyik tüskéjét a másikat meg a ol-jelzésűbe és kapcsolom a kapcsolót a multi sípol ha át dugom a 01-be nem történik semmi .
Ha a 01-0l jelzésűbe dugom akár hogy kapcsolgatom állandóan sípol.
Én is így gondolom , ezért raktam a dugókat a dugaljakba , mert a gyerek könnyen talál valamit , amivel turkálhat benne . Viszont akkor egy fázis + nulla megérintés halálos is lehet számára , hiába a FÍ relé . :-(
Nem az a pár euró zavar , amibe kerül . Csak az ,hogy semmi biztonságérzetem ebben a helyzetben nincs , mégha be is szereltem a rendszerbe a FÍ relét . Mondtam a fiaméknak is , hogy nagyon figyeljenek oda arra , hogy minden nem használatos dugalj védve legyen .
Ebben az esetben a fázist és a nullát kell a két változó kapocsra L2-L3 kötni és a harmadik neutrális eret az L1-et , mindkét kapcsolónál . Ebben az esetben a lámpa foglalatában egyszerre lehet két nulla , két fázis , vagy egy nulla egy fázis , tehát ez egy nem megengedett megoldás , mert életveszélyes !!
Úgy 20 mA körül már ilik neki lecsapni a FI relének (a névlegesen 30 mA-esnek).
A 230/~0,020=11500 Ohm
Azaz HA ettől kisebb az eredő szigetelési ellenállás akkor működhet a FI réle.
A laminált padló, ha száraz akkor jól szigetel (műgyanta, lakk papír, faforgács alkotja). Alatta a száraz PE hab fólia vagy az egyéb alátét is szigetelő tipikusan.
Vagyis a jellemzően száraz üzemállapotában a laminált padlón át nem kéne, hogy rázzon a fázis. Pláne a FI relének szüksége 10 kOhm alatti vezetéssel nem.
Viszont lehet átnedvesedett is (kiómlás, felmosás, pára) és akkor más lehet a helyzet... akár rázós is.
Van legalább egy fázisceruzád ? Légy szíves ellenörizd le , hogy hol van fázis , melyik kapcsolóban . Csak egyben , vagy mindkettöben . Esetleg ha müszered lenne , az világi lenne .
Tudod mi a sejtésem , hogy spórolós megoldással kötötték be annak idején . Egy fázisos rendszer . Fázis , nulla mindkét kapcsolóban , egy szál drót az egyikböl és egy szál drót a másikból a lámpára . Most meg szeretnék bekötni a rajz szerint , csak mind a két kapcsoló az egyik állásban zárlatot okoz helyben .
És milyen vizsgálat történt? Mert a rajz szerint, ugye, az egyik kapcsolóhelyre érkezik a fázis. Mely fázis vagy a második, vagy a harmadik szálra kapcsolódik. Miközben a másik kapcsoló még nincs bekötve. A másik kapcsolóhelyre meg ezek szerint meg kell érkeznie vagy egyik, vagy másik szálra a fázisnak, ás a maradék az meg megy a lámpához. Hol tudna ebben zárlat lenni? Hol van az eltérés?
A tasakot amit lefényképeztél , azon is van rajz . Esetleg megírnád , vagy lefényképeznéd , hogy a kapcsolókban hány szabad ér van és milyen színü jelenleg ?
Csak egy kérdésem lenne , ha már megint a FÍ relé a téma .
Fiaméknál a szobákban szalagparketta , alatta ugye az alátét . Kérdésem , ilyen szobában ha mezítláb állva a padlón elmarkolom a fázist kiold a FÍ relé ? Mivel az unokámat féltem , inkább dugókat raktam a nem használatos dugaljakba . Müszerrel rámértem . Kiváncsi vagyok a véleményetekre .
Nem a működéséhez kell, hanem a kívánt működéséhez. A védővezetős készülék meghibásodása esetén az ÁVK azonnal lekapcsol. A védővezető nélkülinél meg ott várja, a készülék házán a feszültséggel, hogy először valakit jól megüssön, és aztán kapcsol le. Ez meg a civilizált világban első védelmi vonalnak nincs megengedve.
A FI nemcsak arra jó ,hogy leoldja a hálózatot áramütés esetén, hanem a leromlott szigetelési ellenállású, föld irányú szivárgó áramú berendezéseket, vezetékezést is leselejtezi.
A védővezető ezért is kell neki.
Ha meg már a védővezető is ott van, akkor a nullvezetővel létrejövő nem kívánt kapcsolatát is ellenőrzi.
OK, inkább arra gondoltam, hogy ugye ebből 2 kellene (nekem olyan van ami egy áramkörös), ezért ha nem egyforma teljesen, akkor lehet olyan gombnyomás (olyan rövid idejű pont), hogy az egyik még átkapcsol és a másik meg pont nem, így kerülhetnek ellenfázisba, ami meg nem egészséges, mer pont a szétválasztani kíván hálózatokat kapcsolja össze.
A fi reléhez kell a védővezető, anélkül szart se ér.
Ezt az elosztót repíted, megkeresed a kapcsolókhoz-konnektorokhoz menő vezetéket és tőben levágod, mert úgy látom ez a betoncsatornába begipszelt verziós panel. Ha csövezett akkor amíg tudod kicibálod, legalább a szobákig jó lenne ha be tudnád vinni fali csőben...
Meg kell keresned a bejövő vezetékeket. Ha megoldható cseréltesd ki új rézvezetékre a villanyórától bejövőt úgy, hogy 32A-el kompatibilis legyen, de egyúttal mind a 3 fázis dróttját, nullát, védővezetőt is húzasd be úgy, hogy fázisonként a 32 A-t elbírja. Ez egy kis előregondolkodás miatt kell, és ne 5 centi lógjon ki a falból, hanem hosszabb. De ez ne te csináld, hanem hivatásos. Innentől utána már nem lesz gond semmivel, és tiszta világos, ellenőrizhető lehet minden.
Szopni viszont 1000%, hogy fogsz még egy párat. :)
Valahogy úgy. Igazából csak jó lenne tudni, hogy egy új elosztódoboz felrakásához a földelő sínre akkor tudok-e vezetéket kötni, így tudom-e a dugaljakat földelni. A FI relé nyílván beköthető védővezeték nélkül, de egy normális mai szabványos és biztonságos rendszert szeretnék
Igen korábban, mikor egyszerűbb rendszer volt, akkor ilyen volt a szünetmentesem, hogy amit lehetett 12V-ról üzemeltettem. Most már ahány kamera annyi féle tápfesz, meg a net-hez is 24/48V POE kell stb, így meguntam.
"A soro-zatkapcsoló elforgatásával hol a lámpát, hol a dugaszoló-aljzatot helyezzük áram alá. " -ezt találtam róla, de sejtem mi lehet, ha kimész a szobából csak a lámpák kapnak áramot vagy hasonló...
Ha egyidőben több lámpa kezd villogni, akkor a hiba nem a lámpákban lesz, hanem valami közös ponton. Ha van a villogók között konnektoros lámpa is, akkor még nagyobb lehet a veszély (feszültség ingadozás a dugaljakban is).
"Erről mennek a kamerák (riasztó, internet), stb..."
Riasztót, kamerás rendszert, internetet, stb lehet olyanra is csinálni, hogy közvetlenül 12 voltról menjenek, a szünetmentes táp energiapazarlásának és saját tápegységük energiapazarlásának kihagyásával. Sőt, még világítást is ;)
"A lámpa meg azért kell, hogy lássak akkor is ha áramszünet van épp"
Ha az egész ház világítása a szünetmentesről menne, akkor nem kellene törni a fejed hogy egy lámpát hogyan pakolássz át a rendes hálózatról a szünetmentesre: a teljes világítási hálózatot leválasztani a és átkötni a szünetmentes kimenetére.
Épp most kísérletezek egy ilyen kombinációval: kis teljesítményű (400W) szünetmentes rohadt nagy aksival (épp az aksit tesztelem). Áramszünet esetén fognak a szomszédok csodálkozni az ablakban gyertyával a kezükben :)
"tök fura, hogy ilyen kapcsolóra miért nincs igény mezei villanyhálózatnál"
Persze, hogy nem gyártanak ilyet. Ilyen kapcsoló egyedül a "szállodai kapcsolás" nevű kapcsolási trükkhöz kellene, amit szinte senki sem ismer, mivel sok-sok éve nincs igazán szükség rá.
Még a "szállodai kapcsolás" szakkifejezést is talán csak tízen ismerik az országban (velem együtt 11 :)
Ha a lakásban három fázis van és a hibás kötés a nullvezetőn van, akkor még olyan hiba is előfordulhat, hogy a lakásban a 230V elmászik, de nagyon. És habár egy vasalónak nem árt, ha 230 helyett csak 100 voltot kap, de egy fél millió forintos TV már szép füstöt ereget, ha 230V helyett hirtelen 330V lesz a konnektorában.
Amelyik lakásban egy fázis van, ott a feszültség felfelé történő elmászásától nem kell tartani.
Üdv, igen ez jó lenne, de böhöm nagy és drágább is mint egy relé vagy a 2 mezeiből egy kapcsoló... amúgy tök fura, hogy ilyen kapcsolóra miért nincs igény mezei villanyhálózatnál.
"em kellett volna a Fí-relének és/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?"
Képzeld azt, hogy amikor felkapcsolod a villanyt, akkor a hibás kötés elkezd melegedni, mert a lámpa árama ott egy hibás "áram-szűkületen" kénytelen átpréselődni. És egy bizonyos idő után, tehát egy bizonyos hőmérséklet felett (hőtágulás) már megjelenik ott egy pici szikra is, ekkor elkezdenek villogni a lámpáid a házban.
A lámpa áramát vidáman elbírja a kismegszakító, a kötéshibánál a szikra árama nem lehet nagyobb, mint amennyi a vezeték végén lévő lámpa árama. Tehát a kismegszakító soha nem fogja észrevenni, hogy hibás egy kötés valahol.
Ha nem vagy otthon, akkor a hibás kötést a tűzoltók veszik észre :)
(vagy a hibás kötés teljesen szétolvad, akkor nem háztűz lesz, hanem sötét a lakásban)
Itt a szünetmentes seggén van egy aljzat, amiből kijön egy fázis és egy nulla meg a föld. Belül nem tudom mi van. ha ennek a fázis nullája cserélődik ha fordítva dugom be a szünetmentes elejét, akkor ugye durranhat ha a végén én csak pl. fázist választok csak le egy kapcsolóval. Ha nem kell ettől félni, akkor kipróbálom (még nem mértem rá). Az is lehet teljesen független, de nem hiszem, mivel ez egy olcsó jószág és csak akkor kapcsol akkus üzemre ha valóban áramszünet van.
Egybe lekapcsolom, hogy a kamerákkal ne engem nézzenek a kínaiak:) ill. minek menjen a riasztó ha itthon vagyok. Ellenben azt a lámpát meg szeretném akkor is, hogy világítson kézi kapcsolással.
Ez mezei PC szünetmentes és nem szeretném ha keverednének a normál hálózattal. Lehet, hogy amúgy totál független mindenben, ennyire nem értek hozzá. Azaz ha csak pl. fázist választanék le, akkor ha egyszer valami miatt fordítva kerül bedugásra a konnektorba a szünetmentes, lehet durranna valami (ezt csak gondolom).
Erről mennek a kamerák (riasztó, internet), stb... A lámpa meg azért kell, hogy lássak akkor is ha áramszünet van épp. Amikor hazaérek az egészet lekapcsolom és ekkor kellene tudnom sima hálózatról is felkapcsolni.
Pontosan így. Talán annyit cserélnék, hogy a relé akkor húzna meg, amikor a kézi felkapcsolás van, így nem húzna állandóan, amikor a szünetmentes megy.
"s/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?"
Nem. Nem ez a dolga. Megszakító nem tudja eldönteni, hogy a laza kötés melegszik 800 wattal, vagy egy hősugárzót dugtál a konnektorba. Ha az áramkör ilyen teljesítmény fölé van biztosítva, addig kitart.
Köszönöm Mindenkinek a válaszokat, tanácsokat. Hasonló szakvéleményeket kaptam.
Nekifogok a nyomozásnak.
Azonban egy valami nem világos számomra.
Ha a saját rendszerünkben, hálózatunkban van a hiba, azaz
"eltört vezeték vagy kilazult kötés vagy egy haldokló valami" vagy hasonló állhat az észleltek hátterében, akkor nem kellett volna a Fí-relének és/vagy az érintett áramkörhöz tartozó kismegszakítónak leoldania?
Egyébként a ház 20 éve épült. Ennek megfelelően teljesen új elektromos hálózat lett benne kiépítve. Mindenhol gégecsőben vannak a vezetékek; fekete, kék és zöld-sárga tömör MCU vezetékek; a legvékonyabb keresztmetszet olyan 1,5 mm lehet, a mérőtől jövőknél pedig talán a 2,5 mm is meg van, ha nem vastagabb. Annó egy engedéllyel rendelkező villanyszerelő végezte az elektromos rendszer kiépítését. Olyan szaki aki az egyik szolgáltatónál dolgozott főállásban. Gondolom, hogy a rendszer kiépítése az akkori előírásoknak megfelelően történt.
Az épületen kívüli (külső falon) lévő mérőszekrénytől -úgy gondolom- megszakítás nélkül egy épületen belüli -távolabbi ponton lévő- szekrénybe vannak bevezetve az alapvezetékek és innen vannak a különböző körök elvezetve. Ebben a szekrényben csak egy nagy sorkapocs van, egyéb elektromos szerelvények nincsenek.
Fázisceruzával megnéztem a fázis bekötéseket, és az egyik -vélhetően a problémás körhöz tartozó- esetében azt tapasztaltam, hogy nincs fázis.
Azt feltételezve, hogy a mérőszekrénytől megszakítás nélkül történt a kábelezés az épületen belüli szekrényig, azt gondolom -laikusként-, hogy már a mérőtől sem jön el jelenleg a mért ágon a fázis.
Szünetmentest elég vad módszerekkel lehet fordítva bedugni, de ha jól sejtem akkor nem a 12 voltos akkus körét használod világításnak. De ha nem, akkor miért nem?
Nem igazán értem, hogy mire való ott a szünetmentes. Ha a ház hosszú időre van áramtalanítva, akkor arra az időre egy szünetmentes 230V-os kimenetét használni igen rossz megoldás (pazarolja azt a kevéske energiát). Az a szakember, aki ezt javasolta, arra nem kéne hallgatni :)
- van egy internetről kapcsolható külső lámpa, ami szünetmentesről van táőplálva (pl a ház olykor teljesen áramtalanítva van)
- szeretnél a házból (hagyományos kapcsolóval) kapcsolni egy kinti lámpát
- valami miatt muszáj, hogy ez a kettő ugyanaz a lámpa legyen.
Én
- vennék egy 230V-os relét kettős váltó érintkezővel
- a két váltó érintkező közös pontján van a lámpa
- a két nyitó érintkező (amikor a relé nincs behúzva) megy a ház rendes világítási hálózata felé
- a két záró érintkező megy a távkapcsoló (szünetmentes) felé
- és amíg a távkapcsoló működteti a lámpát, addig a relé be van húzva, erre az időre a lámpa el van választva a hálózattól és a szünetmentestől kapja az villanyosságot.
"Jó, hogy nem a Paksi atomerőmű többszörös biztonsági rendszereit hozod fel példának egy mezei lakáshoz :)"
Ha Paks felrobban, attól én még élve maradok, de ha a FI relém romlik el, akkor nem biztos. Tehát nem kérdés, hogy a kettő közül melyik rendszer megbízhatósága fontosabb számomra :)
Nem a paksi erőműé a vezérlés, csak egy mozgólépcsőé (kétajtós szekrény méretben ).
Ott, ahol már nem vezérlés trafó van pl. 3 féle AVK- t használnak.
A dupla AVK-t a lakásban, a relék biztonságos működése kapcsán itt már korábban is felmerült, mint most is.
Miért kell ezt ellenezni, ha valaki ettől érzi magát nagyobb biztonságban?
Én mostanában kezdtem felújítani a gyerekünk lakását, ott két FI lesz, de nem sorosan, hanem a lakás két részre osztva, és keresztezve az erőátviteli áramkörok, a világításival, hogy ne boruljon sötétség az egész lakásra, így lássanak ott is, ahol valamelyik erőátviteli fogyasztó a hunyó.
"Köszi, akkor ez a pontos neve: "Egykapcsolós kettősváltó" ? Így keressem/kérdezzem?"
Ilyen kapcsoló nem létezik, ha ragaszkodsz hozzá, magadnak kell barkácsolnod (átalakítani egy kettős váltó kapcsolót).
De valószínűleg nincs is szükséged ilyen kapcsolóra. Az általad elképzelt megoldás szarrá bonyolítása helyet jobb lenne, ha elárulod magát a konkrét feladatot, talán leve rá százszor egyszerűbb megoldás, ha nem titkolóznál.
Köszi a segítséget. Külön doboz nincsen, csak ez az egyetlen elosztódoboz. Van vastag piros vezeték, ami a gázcsöre és sz öntöttvas kád lábára van kötve. De ez csak a külsö villanyóra szekrényböl indulva
"Tévedésből nem gagyit csináltak, erre gondolsz? :-)))"
Amikre felhívtam a figyelmet, azok nem a gyártók, hanem a csaló kereskedők/marketingesek trükkjei.
A gyártók a termék minőséggel szoktak csalni,
pl lehet, hogy a hegesztőd a valóságban nem képes 250 amperre öt másodpercnél hosszabba ideig, de mivel te mindig csak 60-90 amperrel használod, ezért ez a probléma téged nem érint :)
"Amikor zavaró volt lekapcsoltuk, majd amikor egy idő után újra felkapcsoltuk, akkor nem észleltünk villódzást, megfelelően működött.
Aztán késő délután, amikor már hosszabb ideje fel volt kapcsolva a világítás, egy idő után úja elkezdtek villódzni a lámpák."
Tipikus melegedéses kontakthiba, valahol minimum lazácska. Módszeresen végigmenni egészen a villanyórától kezdve minden áramkör minden kötésén és vezetékén. A letapétázott-bevakolt kötődobozokon meg főleg. :)
Próbáld elhinni hogy nincs semmi dolog úgy alakulva . Meg volt rendesen tervezve a hálózat két fi relével amelyből az egyik a lakásomat védte a másik a műhelyt. Terveztem egy harmadikat is a fűrdőszobába külön ,egy érzékenyebbet ami hanyagolódott más projektek előrébb helyezésével .
Na ekkor jött a szolgáltató a saját fi reléjével . Mondtam nem kell de ez a szabvány s másképp nem kötik meg a szerződést .
Romániában új bekötést nem lehet fi relé és földelés kiépítése nélkül.
Valahol ívet húzott egy eltört vezeték vagy kilazult kötés vagy egy haldokló valami >> ezért villogott. Mostanra elégett/tönkrement és már nem villog, sőt áram sincs... szerencsére tűz nem lett.
Nyomozás indul.
Kezdésnek azzal, hogy a mérőből kijövő vezetéknél megvan-e feszültség. Mivel lehet akár utcai vagy plombált helyen lévő hiba is...
Szóval: villanyszerelő, mert az áram nem játék és láthatóan nem értesz hozzá.
A házunkban 3 fázis van, de nem használunk 3 fázist igénylő berendezéseket.
A fázisok a ház különböző elektromos hálózatait kezelik.
A szokásos világítási rendszer mellett csak egyfázisú berendezéseink vannak.
A mérőn (alatt) 3 db B-16-os (230/400) biztosíték van, leplombálva.
Közvetlenül a mérő fölött, már a mért részen van egy kapcsolótábla szintén 3 db B-16-os biztosítékkal és egy Fí-relével.
Napközben azt tapasztaltuk, hogy egyes helyiségekben a felkapcsolt világítás különböző intenzitással villogni kezdett. Amikor zavaró volt lekapcsoltuk, majd amikor egy idő után újra felkapcsoltuk, akkor nem észleltünk villódzást, megfelelően működött.
Aztán késő délután, amikor már hosszabb ideje fel volt kapcsolva a világítás, egy idő után úja elkezdtek villódzni a lámpák.
Először izzócserékkel próbálkoztam, gondolván, hogy talán azok hibásodtak meg és zavarják egymást, de nem ez volt villódzás oka. Este, amikor a villódzás intenzívebbre váltott, a szobában lévő -hagyományos képcsöves- TV is ki-/bekapcsolódott. Aztán az érintett helyiségekben teljesen meghalt a világítás és konnektorokban sem volt áram.
Először arra gondoltam, hogy talán a padláson a hőszigetelés alatt lévő csatornákban futó vezetékeket megrágta valamilyen rágcsáló, vagy hogy valamelyik kötődobozban esetleg kicsapódhatott a pára és ezek okozhattak valamilyen rövidzárlatot. De sem a Fi relé sem a mérő után lévő biztosítékok nem kapcsolódtak le.
Ezeket tesztelésként aztán magam is lekapcsolgattam, hogy lássam nem-e azért nem kapcsolódtak le, mert beszorultak. De nem. Mindent visszakapcsoltam és úgy maradtak.
A házban csak azokban a helyiségekben nincs áram, amelyek ugyanarról a fázisról vannak megtáplálva.
Mi lehet a hiba?
A ház hálózatával lehet a gond?
Hogyan lehet megállapítani, hogy bejön-e a házba (a szolgáltatótól) minden fázis?
Hogyan lehet megállapítani, hogy egy biztosíték meghibásodott-e?
Lehet olyan, hogy a szolgáltató rendszere hibásodik meg és arról nem jön be az egyik fázis? Csak az egyik fázis.
Jó, hogy nem a Paksi atomerőmű többszörös biztonsági rendszereit hozod fel példának egy mezei lakáshoz :)
Ne keverjük már a dolgokat.
Ráadásul az ingatlanok nagyobbik részében mai napig nemhogy több, egyetlen ÁVK sincs a rossz állapotban lévő hálózat mellett.
És még mindig azt gondolom, két azonos hibaáramú ÁVK sorbakötése nem biztonsági tudatosság szokott lenni, hanem "így alakult". És akkor már egyéb dolgok is "alakulhatnak úgy", csak nem biztos, hogy azok is a biztonságot növelik.
Azt is teszteli szokták, melyik fog leoldani végül is? Mert tervezni nem lehet így. Pl. pont azért is használunk több ÁVK-t, hogy ne az egész lakás boruljon sötétbe hiba esetén, de ha mégis a legelső, mindent védő megy le először, a tulaj valószínűleg nem lelkendezni fog, milyen kafa biztonságos, hanem egész más gondolatai lesznek...
De aki érti, érti, mit akartam írni, aki nem, nem.
Szerintem sem ördögtől való dolog két AVK- sorosan kötni a nagyobb biztonságért.
Foglalkoztam olyan igencsak átgondoltan tervezett jó minőségű alkatrészekkel kivitelezetg vezérlő áramkörökkel, ahol pl.a frekiváltó kimenet és a motor (ok) között 2 db. soros váltó védő mágneskapcsoló megléte kötelező volt, de még a fék áramkörben is, ráadásul pneumatikus időrelével késleltetett kioldással, mert még az elektronikus, vagy elektromechanikus időrelében sem bíztak meg.
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy 16mm^2 alu légkábelt hogyan tudnék értelmesen valami sínhez csatlakoztatni, amitől aztán réz vezetéken mennének a fogyasztókhoz? Köszi
Ezt a relét vettem a D2V2 időzítőhöz. Hezitáltam még az előtét ellenállásokon, meg is vettem azokat a triakkal egyidőben, de inkább hajlok a relés megoldáshoz.
38 KOhm az egynáramú ellenállása, ami 230V-ról működik.
Ilyen hivatalból sosem volt. Eleve a PEN-nek 86-tól hívott vezető az 86 előtt nullavezető volt, az meg kék. 86 után meg lehetett kék is és z/s is, egészen a 2000-es évek elejéig, akkor lett hogy egyik szín a másikkal jelölve, vagy fordítva.
Piros utoljára valamikor az ötvenes évek közepén volt megemlítve a szabványban, hogy még egy ideig lehet védővezető.
Ettől persze még bármi volt a valóságban, rokonaim társasházában is piros volt a három fázisvezető, de az ilyenekre aztán végképp nem szabad hagyatkozni.
Én inkább vettem a kiciócókínaitól egy kici invertert, minthogy a nagy dög saját gyártmányú trafómhoz még egyenirányítót meg fojtót csináljak. Ezzel a kici inverterrel meg még az antennaoszlop tetején is hegesztek. Nem bántam meg, nagyon szépen lehet vele dolgozni, még az én hegesztőtudásommal is.
De ha nem volt eddig, és villámlás se volt, akkor is elveszíthetted eddig a mirelit féldisznót, például kidöntik az oszlopot, és javítás utáni visszakapcsolási áramlökéstől leugrik a kismegszakítód. Vagy a szél himbálta fenyőág lassan eltöri a fázisvezetékedet a nyaralás alatt.
A névleges fölé emelt fordulatszám annak az érdekes fizikai tapasztalásnak lesz okozója, mikor a kísérletező a motorból a tenyerébe önti a forgórész darabjait.
Értelek csakhogy a szolgáltató leplombálta a mérődobozt mérőórástól fi reléstől kismegszakító meg túlfeszültség védelemmelbegyütt. Ahhoz én nem tudok hozzáférni Max visszakapcsolom őket . Semmiféle cseréről szó se lehet .
Sziasztok, egy 80-as években épült panel lakás villamos hálózatát újítanám fel. Új elosztótábla, réz vezeték, ÁVK, földelő vezeték. Ez az eredeti elosztótábla fotója. A bejövő fekete/kék/piros vezetékekből a piros a régi jelölések szerint a PEN vezeték volt. Itt láthatóan a kék vezetékkel összekötötték anno a síneken. Nem igazán értem a rendszert. A konnektorok ugye csak kétpólusúak, földeletlenek. Vastag piros vezetékek a kádra, ill. gázcsőre voltak kötve. Hogyan lesz ebben a rendszerben földelővezeték?
Léteznek motoros kismegszakítók is . Kioldás után felkapcsolja magát . Ha jól emlékszem , a harmadik egymásutáni kioldás után már kioldva marad . Mobilállomásoknál szereltük olyan régiókban , ahol gyakoriak a villámlások .
Nálunk is volt régen pár helyen, hogy a szolgáltató berakatott Fi relét. Még a régi NDK tipusut. Egyil ismerősnél a mai napig ott van, ráadásul a méretlenben, mert van vezérelt órája.
Sziasztok. Adott egy 100 méteres karácsonyi led izzósor amit kerti világításnak szeretnék használni. (kihúzom a kertben hosszában)
Létezik olyan vezeték nélküli kapcsoló, amivel meg lehet oldani azt, hogy a 100 méteres szakasz elején és végén fel tudjam kapcsolni a fényt, és önmagától lekapcsoljon kb 5 perc múlva? Vagy ti hogy oldanátok meg azt hogy mindkét irányból fel lehessen kapcsolni?
Ott hát. 45 méter s két napot ástam :) igy lett még 45 méter hosszú védőföldelésem 6 darab másfél méteres szondával. A földelés egyik vége a mérőóránál van a másik a lakásom mellett a fő elosztódoboznál.
Hát tényleg nem , a bürokrácia volt kemény . Az első lépéstől addig amíg felgyúlt a villany az új bekötésen keresztül hat hónap telt el ,és ezer eurómba került + a belső hálózat bővítése.
Nem is olyan hűlye mint gondolnád . Magasfeszültség elleni védelmet is belerak a dobozba . Az új bekötéseknél ,mint nálam is kötelező a védőföldelés kialakítása . Amit ki is mértek . Szóval ez már sokkal biztonságosabb . Ha belevág a hálózatba valahol a villám pl nem üti ki a tv t .
Dehogynem lehet más vélemény, mindketten le is írtuk. Szerinted nem baj, ha több azonos ávk van egymás után, még jó is. Szerintem meg nem jó, mert általában nem átgondolt szerelésre utal. És ugye ahol egy érdekes dolog van, ott általában több is lesz.
Ennyi.
pillanatragasztónál hipp-hopp, bejött egy 70 méterre lévő műhely, ahova mindenképpen indokolt külön ávk, méghozzá helyben, de nem sorbakötve egy másik ugyanolyannal. Amit állítólag a szolgáltató telepített csak úgy. Persze lehet, hogy van ilyen, nekem ez új.
Nincsen semmi gányolás . A műhelyem 70méterre van a mérőórától és volt eset hogy lekapcsolt a műhelyben lévő fi relé. Megspórolt nekem 140 méter gyaloglást. Szóval mégse teljesen a két kapcsolós történet.
Aha. Hát ha tényleg fontos, akkor minőségi cuccok kellenek és jó tervezés. Pl. nem két óccsó noname avk, mert ugye az a biztos, hanem egy darab, de minőségi.
Részemről ahol két, azonos hibaáramú ÁVK van egymás mögött, az valami utólagos kókány, vagy eleve valami tervezetlen gányolás.
Az teljesen más eset, a szolgáltatót nyilván nem érdekli, mi van a lakásodban.
Arról van szó, hogy két azonos névleges hibaáramú ÁVK-t egymás után kötni kb. annyira értelmes dolog, mint két villanykapcsolót sorbafűzni, mondjuk egy sima lámpához. Kb. hasonlóan lesz "biztos, ami biztos".
Mi lenne? Két FI-relé egymás után csak akkor ellenjavallt, ha a kuncsaftnak az utolsó papírpénze az ellenanyagra kéne Harrison Fordnak. Akkor nem célszerű helyette FI-relét venni, mert meghal a főszereplő.
Teljes szereptévesztés a nem feltétlenül szükségest tilosnak titulálni.
,, van FI relé akkor azért már más , mivel 2db 30mA FI egymás után nem javasolható.,,
Mi történik ha egymás után két fi relé van ?
Pl nekem is megvolt a rendszer aztán jött a szolgáltató és berakott a mérőóra mellé mégegy ugyanakkorát . Le is plombálta a dobozt. De nem èrdekelte hogy még a belső hálózatomon van kettő.
A 7 év alatt egy esetem volt , amikor nem engedtem a csapatot szerelni . 3 méteres parabolát kellett volna Nyitrán a Zoboron felszerelni . A torony vascsövekböl készült , rajta 1cm-es jégpáncél . Mint a boszorkányos rajzfilmekben , mindenhol sütött a Nap , csak a torony és a domb csúcsa volt felhöben .:)
Egyszer megbeszéltük a kollégákkal , hogy ledobok egy csavaranyát , hogy milyen lesz a hatás . 30 méteres toronyból ejtettem . Olyan mélyen fúródott a földbe , hogy csak kiásva találták meg . Az ilyen , ha csak válon talál valakit , akkor csonttörés a vége az biztos . Szerszámokat csak bebiztosítva zsinóron és az övön lévö karabínerbe kapcsolva szabad használni , tehát az nem eshet le . A felfogatáshoz szükséges alkatrészek meg zsákban lógnak melletted a kötélen .
"" Ritkán kell hideg időben, vagy rossz látási viszonyok mellett tarzanozni ""
Nem tudom , hogy mostanság ez hogyan van , de a 2000 - 2007-es idöszakban határidök voltak megadva és senkit sem érdekelt , hogy milyen kint az idö . Volt amikor láttam , hogy az ujjaim között a csavar , csak nem éreztem a hidegtöl . Nyáron meg a forró háztetökön kellett dolgozgatni . Egy komplett új mobilállomásra volt 3 munkanap . Elsö napon 5 ember , aztán már csak hárman . De jó volt , szerettem csinálni .:-)
Az átvevő vellanyszerelő azt kérte, hogy fí relé a körön - mindegy hol - és 6 mm2 vezeték az EPH-hoz.
Ha nem tudok még egy 0-t behúzni - ha azt szeretném hogy csak a kazán kerüljön a fí-re - akkor marad az az opció, hogy felrakok egy ilyet, vagy a teljes lakást ráteszem a 30mA-sre fí-re.
Igazából csak a kazán kört szeretném, ha ez nem sikerül, akkor megy rá az összes.
Olyat biztos nem szeretnék, hogy a körök egy része átmegy a fí-n rajta, a másik fele meg nem.
Egyébként maga ez a cucc nagyon teccik kinézetre is, egy kazán mellett abszolút nem feltűnő egy ilyen egység. (úgy vannak ott csövek, meg miegymás)
Mobil területen jelenleg 3G kiváltás, 5G indulás zajlik (már a nagyoknál) és emiatt kell munkaerő, mert összesűrűsödött minden az elkövetkező 1-2 évre.
Ritkán kell hideg időben, vagy rossz látási viszonyok mellett tarzanozni, senkinek sem hiányzik egy üzemi baleset, vagy az, hogy egy 2h-s munkával elmenjen 0,5-1 nap.
Úgy tudom, hogy az 5G miatt új vivők is kellenek, ha ilyen jellegű a meló, akkor nemcsak az állomás alján kell berhelni.
7 évet dolgoztam a mobilhálózatok építésén ( T-mobil és Orange ) . Jó móka , ha jó idö van kint . Én szerettem csinálni . Nálunk rendesen meg is fizették . Legnagyobb magasság , ahol lógtam 96méter . Az egész országot bejártam . Szuper volt .
Ez olcsóbban nem lessz mert FI relé van benne, az +5x00 Ft.
Ennek az lenne a lényege , hogy a gázkazánhoz szükséges a FI ,s ha a házban nincsen máshol --akkor igy a legközelebbi áramkörről is megoldható,hogy átvegyék .
Ha van FI relé akkor azért már más , mivel 2db 30mA FI egymás után nem javasolható.
Amiben csak kismegszakitó van --az lessz olcsóbban , bár 2P kismegszakitót választanék a leválasztás miatt.
Olyannal küzdök, hogy a kondenzációs kazánnak EPH kell + fi relé.
A konyhában - itt van a kazán - az elosztó tábla felől bejövő dobozban jelenleg bent van 3-4 fekete, 1 zöld sárga és 1 kék vezeték.
Be tudtam húzni ide az elosztó táblától a 6 mm2-s zöld sárgát - ezt kérte az szerelő - viszont most átgondolva, ha kavarni akarok a fi relével a lakás bejövő elosztó táblájánál, akkor a kondenzációs kazán dugalját külön körre illene tenni - vagy az egész konyhát ráteszem 1 fi relés körre - de azt meg nm akarom. Ehhez meg kellene 1-1 kék zs pluszban.
Feltételezem, hogy a kazánnak elég a 6A vagy 10, nem akarom megvenni a 16-st.
Esetleg ha tud valaki hasonlót olcsóbban (?) akkor megírhatná.
Köss a 90V és a nulla közé egy hagyományos villanykörtét és úgy mérj rá! Ha indukált feszültség volt, akkor leesik nullára, ha gebasz van, akkor marad 90 körül.
Van egy főzőlapom amit be kellene kötni, ehhez ki van épitve a lakáselosztótól direktben egy 4x2.5MT kábel, két, egyeként 16A -es kismegszakítóról. A Problémám az, hogy ha a két kismegszakító közül csak az egyik van felkapcsolva, akkor az egyik fázison 230V -ot mérek ( a vezeték főzőlap felőli végén) a másikon pedig 90V körüli feszültséget. Ha a másik kismegszakítót felkapcsolom, ezt pedig le, akkor is ugyanez a jelenség csak most a utóbbin mérek 230V -ot, amit lekapcsolatam ott pedig 90V körül. Ha mindkettőt lekapcsolom akkor 0V -ot mérek mindkettőn. Ha mindkettőt felkapcsolom akkor pedig mind a két fázison 230V van. Tudom hogy szabvány szerint 3P kismegszakító kellene de ettől függetlenül nem értem a jelenséget. Az épületben 3fázis van, a két kismegszakító külön fázisra van kötve de gondolom ez a jelenség szempontjából mindegy.
Találkozott már valaki ilyen jelenséggel? Elképzelhető, hogy a nem áram alatt levő vezetőbe ekkora feszültség indukálódna?
Nem vagyok szakmabeli, de a házunk villanyszerelése módosítást ígényel és ehhez kérnék pár ötletet, véleményt.
1968-as építésű a ház, a régi alu vezetékek át lettek cserélve 1,5-es rézre.
Van 400V, 3 külön órával (régi hőtárolós kályhák voltak két szobában). Egy kismegszakító van ami fel lett emelve 16A-re az átalakítások miatti munkálatokhoz.
Ha azt az egy megszakítót lekapcsolom sehol nincs áram.
Már most tisztában vagyok vele, hogy ez így totál nem jó, mert...
A konyhában van mosogatógép (8,5A), használunk kenyérsütőgépet (3,4A), és ha még mellette nekiállun vizet forralni (9,5A) akkor ez bőven sok már, lehet azért nem csapta még le mert pont nem egy iődben történt.
Lesz villanyszerelő ismerősöm akivel konzultálok, de addig is, arra gondoltam, hogy jó lenne két külön vezeték (akár kettő is a konyhába 2,5-es vezetékekkel).
Talán egy a fürdőbe is külön (9,5A mosógép) hajszárítani nem szoktunk, de ha mégis, amiatt is lehet hogy biztonságosabb lenne.
Plusz a garázs felé menő vezetékről lett behúzva a konyha rész, emiatt is jó lenne szétválasztani, mert a garázsba is szeretnék külön vezetéket, illetve kialakítás alatt egy nyári konyhából kialakított szoba is, ami mögött van a garázs, de nem lenne jó ötlet arról lekötni.
Kérdésem, hogy a 3 db külön órával ellátott fázisokról lehet-e lekötni, leköttetni szabályosan, legálisan 230V-ot. Ha igen, megéri-e vagy valami más díjszabása van mint a normálnak, plusz egyéb extra költségek havonta a külön mérők miatt (kábelek padon vannak még, ahogy én tudom).
Ha hülyeséget kérdeztem, írtam, azért van mert nem vagyok szakmabeli, természetesen fogok konzultálni villanyszerelővel amint lesz rá ideje, de addig agyalok és tájékozódom.
Főbb vonalakban, hogyan lehetne megoldani a külön ágakat, hogy a 2,5-es leendő vezetékeléssel ne legyen gond és természetesen minden biztosítva, stb.
"esetleg valaki ez alapján javasolni valamilyen elszívót, illetve meg tudja mondani, hogy ez szabályos-e, illetve van-e értelme ilyet bekötni?"
Mi alapján? A többiek feltételezték azt amire reagáltak. (semmi használható konkrétumot nem írtál le).
Szabályos-e? Az épület gépészet annak idején úgy készítette a szellőzőt hogy abba nem helyezett ventilátort. Azért meg kellene vizsgálni hogy a gázüzemű berendezések működésében okozhat-e problémát .Pl égéstermék visszahúzását a kéményből...stb.
Persze elektromos szempontból vagy kíváncsi a szabályosságra, ha ezt nézzük kettős szigetelésű eszköz nem okozhat problémát.(a szerelési előírásokat betartva)
Igen , nálunk is vannak téglaépítésü társasházak és azokban is van ez a megoldás egy lakás egy kémény . Az utóbbi években kibélelték öket sok helyen flexibilis alucsövel , a tetején fedéllel az esö , hó ellen . Ilyenbe nem gond egy ventit bekötni akár a fürdö páraelszívására , de ide is tennék visszacsapószelepet , mert a zsalus ventik is eléggé huzatosak tudnak lenni még zárt állapotban is .
Nálunk a panelban , ahol laktam , 6 lakószint volt . Egy 30 x 40cm-es horganyzott lemezböl készült a fö légcsatorna . Ebbe minden lakásból három elszívóventillátor volt bekötve , a konyhában , a fürdöszobában és a WC-ben . Ha nincs visszacsapószeleped , akkor az alattad lakótól származó szagok betudnak hozzád jutni , ha nincs huzathatás . Ezért volt annak idején is olyan megoldás , amit már írtak a topiktársak . Egy ventilátor a fö légcsatorna tetején , amit a konyhai digesztor kapcsolójával , vagy a WC, fürdö világításának bekapcsolásakor egy idörelé késleltetéssel ( 1 perc ) kapcsolt . Kikapcsolás úgyszintén késleltetve .
Az már széliránytól is függ, áltaalában úgy jön össze a lépés hogy vákuumot kap a kürtő, de ha a tetőn levő kazánház miatt nem jön ez össze akkor nyomja vissza mint állat. Lásd CO mérgezések.
Így aztán 1-et lehet tenni, mindenki felrak egy saját ventillátort és rázendít, logikus, hogy így 10 helyen fogy az áram és a zaj is végigmegy, ahelyett, hogy 1 helyen fent a tetőn lenne közös költséggel. A mai ventillátorok már nem olyan zajosak mint a régi 40 évesek.
Huzat csak akkor van, ha bent melegebb van, kint meg hidegebb. Namost ez elég könnyen ki tud egyenlítődni, sőt megfordulni, mert a klímákkal fasza hűvöset csinálnak. Ha ki is nyomják a központi csőbe, hiába van azon egy tűzgátló belső fél méteres cső is, a levegő ott fog oldalra kimenni ahol könnyebb neki ha nincs huzat. és nincs visszacsapószelep. Úgy tud csattogni, hogy csak na.
Egy direkt csö az igaz , de nem minden lakótól külön , hanem egy gyüjtöcsö , amibe minden lakó ventije nyomja a levegöt . Ezért volna ideális minden venti mögé gumitömítéses visszacsapót szerelni .:-)
Szerintem leírta! A levegő arra megy, amerre könnyebb neki. Felfele (de lefele is) ahol kitalál a kürtőből, ott kimegy. Ugyanaz, mint a víz a csövön. De ez marhára nem villany újfennt.
Tegnap kicseréltem az étkezőnkben a csillárban a kisteljesítményű ledes égőket nagyobbakra.
Meglepődve tapasztaltam, hogy hiába kapcsolom le, halványan akkor is világítanak.
Utánaolvasva azt már értem, miért van ez, mivel fényvisszajelzős a kapcsoló, ami egy gyenge áramot átenged a rendszeren, ami már elegendő a lednek, hogy halványan világítson.
Azért az felmerült, hogy ez okozhat-e többlet fogyasztást lekapcsolt állapotban, ami visszahathat a LED gazdaságosságára?
Mi a véleményetek? Érdemes ezért kicserélni a kapcsolót nem fényvisszajelzésesre, ha a fény egyébként nem zavar?
Na ez az, amit ott ahol van, ott is kikötnek, és utána mindenki okosba akarja megoldani, és így a legfelső emeleten lakó akár folyamatosan élvezheti az alsó szomszédok termését...
Én csak azt tudom, hogy az ideális az lenne, ha legfelül lenne egy elszívó, ami emeletenként bekapcsolható. Mert így a te ventid miközben felfelé nyomja a levegőt, a feletted levőkhöz is benyomja, mivel túlnyomást hoz létre a kürtőhatáshoz képest...
És akkor hogy ... minden helységben kismegszakító süllyesztett elosztóba? Amikor a kötődobozok látványáért is sírnak a lakók! Egy ideális villanyszerelésnél a kötődobozokban valójában nincs kötés,vagy minimális, a szükségesnek. Vastagabb vagy több védőcső (mélyebb vagy szélesebb horony) a több áramkörnek.
Nyilván azt már nem is merem mondani, hogy nekem is struktúrált kábelezésem van, ÉN KÉRTEM, én marha. Jól átvertem magam. Ha háromszáz kismegszakító nincs is, de 80 körül azért van, 10+ FI relé. A kábelmennyiség is elég jelentős. Most mondjam azt, hogy egy pillanatig sem bántam meg ? Szinte bármit meg tudok csinálni villamosan a házban, úgy variálom ahogy kedvem van, vésni még nem kellett. A költözés óta legalább 30x lett variálva valami, igazából minimális kábelezés a szekrényben, plusz kis szoftver, de az egész dokumentálva van, a változásokat pedig szintén dokumentálom.
1db (egy !) kötődoboz van a házban, az is egy 24V-os kör, lehet tippelni hogy hol volt az egyetlen elektromos érintkezési hiba... :)
Hát igen. Ha rajtam múlna minden szobába tennék egy relét és 1 kismegszakot, konyhába, fürdőbe, mosógépesbe is, (kombót is lehetne éppenséggel). Manapság már a szent szar is árammal megy. Soha nem lehet elég számú és helyű aljzatot felszerelni. Persze, ára van ennek is, de lényegesen áttekinthetőbb, biztonságosabb lesz a ház, és csak az adott helyen fog kilőni a relé, könnyebben behatárolható a hibás cucc. Addig pedig lehet húzni akár vastagabb vezetékeket is erősebb áramkörként, onnantól meg konnektor-kompatibilis méretű vezetékeken.
Azért ezt én nem így látom . Mint régebben írtam , a fiamék házáról , ott is a konyha , pince , manzárt külön alelosztóról üzemel . A föelosztótól nagyok lettek volna a távolságok . Így hiba esetén a házrészhez tartozó alelosztóig kell csak menni . Számold ki , hogy mennyibe kerültek volna a kábelek , ha mindent a föelosztóból táplálok be . Így csak egy kábelt kellett az alelosztókig húzni . Valamint a lakók laikusok , nem villanyszerelök . Tehát mindent úgy kell kialakítani , hogy ne minden apró hiba esetén kelljen szakit hívni . Az elosztókban a megjelöléseknek kell érthetönek lenni a laikus számára . Átadáskor elmagyarázni , mi hogyan van megoldva . Természetesen a lakók igényeit figyelembevéve .
Fel nem foghatom, hogy akkor miért kell beleugatni, hogy ki hogyan akarja megcsinálni a villanyszerelését. Az meg hogy "agyatlan", mert nem pont úgy csinálja ahogy TE jónak gondolod, nem őt minősíti.
A villanyszerelés megtervezése előtt meg kell kérdezni a megrendelőt, hogy hajlandó-e gyalogolni tíz évente hét métert, ha minden egyes lépésével keres 10 ezer forintot?
"Minél szelektívebb a rendszer, annál kevesebb részét teszi üzemképtelenné egy hiba, és annál egyszerűbb a hibakeresés, "
A mérleg másik serpenyőjében viszont az van, hogy ha a tíz évente bekövetkező kismegszakító / FI relé lecsapódáskor nem három, hanem tíz métert kell gykogolni, hogy visszanyomjuk, ez a tíz évente plusz szükségessé váló plusz tíz lépés megspórolása kinek ér meg több százezer forintnyi extra beruházást a ház villanyszerelésénél.
....persze a villanyszerelő számára kétségtelenül jó üzlet egy egyszerű családi ház tulajdonosát rábeszálni 6 elosztószekrényre 40 áramkörrel és 8 FI relével ;)
Minél szelektívebb a rendszer, annál kevesebb részét teszi üzemképtelenné egy hiba, és annál egyszerűbb a hibakeresés, valamint a javítás, a tervszerű munkáról nem is beszélve.
De ez annyira magyaros, ez a majd én eldöntöm, neked mi a jó. :D Ilyen civilizált országokban nincs.
Ezt melyik városban csinálják így ? Én igaz autógyárakban dolgozgattam márciusig , de német házakban laktam . Egyikben sem volt így építve . A cégi lakásaink München és Ingolstadt , panellakások . A folyosón az elosztó egy Fí relé és pár kismegszakító . Nem minden dugaljra , hanem szobánként . A világítás is két helyiség egy kismegszakító .
Akkor csak azt nem értem, hogy az összes német gyártmányú dugaljban mi a bánatnak van 2 (kettő) darab csatlakozási pont minden vezetékhez, ha ugye - állítólag - a pazarló németek minden(!) konnektornak külön madzagot húznak és még kismegszakítót is tesznek rá.
Oh, wait... :)
PS: Mielőtt valaki felhozná a schneidert, ajánlanám, hogy csekkolja hogy az milyen országból jön...
Hát ezek hülyék. Értelmesebb lenne, ha minden szobába 1 mbcu megy, és ott van bent az ajtó fölött 1 szobaelosztó kismegszakokkal, 1 firelével. Fürdőnél kívül. Lakáselosztó pedig lényegében csak sima elosztó de 1 nagyobb relével, nem kell oda is plusz szobánként kismegszak. A villanyóránál ígyis-úgyis van megszakító.
Egy átlag magyar panellakás hogyan nézne ki német módival? A szobákban van 4 dugalj, 1 lámpa. (3 szoba, tehát 3×4=12) Konyhában 3 dugalj 1 lámpa, kamra 1 dugalj 1 lámpa, wc 1 lámpa, folyosó 1 dugalj 1 lámpa, fürdő 2 dugalj 1 lámpa. Ajtó fölött jön be 32A 1 fázis, 1 nulla, 1 védővezető
Jogos jogos, de igen, arra gondoltam, a dugóra. Egy az egyben díjaznám a kapcsolós angol verziót, a védővezető is normális, nem olyan fos mint a magyar-német verzió.
Sportsátor világításánál bejelöltettem a lengő konnektorokon meg a dugaljakon, hogy melyik a fázis és melyik a nulla. Így kellett felszerelni a 28 db. neon armatúrát, színjelölés alapján.
Amikor jött a villanyszerelő kolléga, rögtön azzal kezdte, hogy ez hülyeség. Mondtam, lehet, hogy neki az, de nincs kedvem télvíz idején a FI relé leoldásai miatt leengedni a sátrat, csak, mert neki ez hülyeség.
Ott álltam mellette, és figyeltem hogyan csinálja. Azon a télen nem is volt semmi gond a világítással.
"A Németek megoldották az -1 bizti,1kábel, 1 dugalj megoldással"
Nem volt még szerencsém hozzá, de ezt a gyakorlatban úgy képzeljem el, hogy minden szobában van egy "szobaelosztó" annyi kismegszakkal amennyi konnektor + a kedvenc fireléből is van 1 db? Aztán a bejárati ajtó fölött is van egy szobaelosztó firelével, szobák szerint külön még egy kismegszakkal? Soknak tűnne ennyi, nem?
Angoloknál kapcsolós a konnektor és a dugaljakban olvadóbizti is van.
Ha a muszaki tartalmat nézzük akkor teljesen egyenértékű a kettő.
Ha masogyan közelitjük meg a dolgot akkor:
- ha otthon lelkes amatőr konnektort cserél akkor valsz' lát egy kéket a feketét es egy ZS vezetéket akkor be fogja kötni normálisan mig a csak ha kettőt lát plusz egy 5 cm "hurkot" akkor jóesetben kidobja a fenébe.
- ha majd egyzer lesz FI a rendszerben akkorkevesebb munka lesz felszerelni, mert nem kell vadászgati naphosszat hogy hol van még "hurok".
- muszaki embernek sokkal szebb a szemének ha normálisan ki van épitve a védővezető hálózat, bár több munka, több drótfelhasználás, több pénzt be lehet zsebelni erte ... :)
Még véletlenül sem támogatom a hurkolgatást soha de helyek egy részében ezzel élnek emberek még mindig.
Ellenállást csak azonos potenciálon lévő fémek között mérünk. Másképpen mondva, ha van köztük kimutatható feszültség, akkor nem teszem rá az ellenállás mérőmet, mert tönkre megy.
ezt az áltatlad emlegetett megoldást hivják "TILTOTT NULLÁZÁSNAK".
Az1970-80 s években használtak ilyet --elég sok balesetet/halálesetett okozott !
Nálunk az 1986-s szabványmódositástól Tiltott !
A Németek megoldották az -1 bizti,1kábel, 1 dugalj megoldással .Nincs kötés+hiba is minimális.
Nálunk "Mátyás király igazságossága "óta a "fillérbaszás mindenáron " miatt ezt nem lehetet átverni,belekényszeriteni.
A hatása kettős;
Amig nincs hiba ,addig is az álltalánosan elterjedt "gyűjtő Nulla" megoldással is érintési fesdzültséget okozott!Ha van egy nagyobb fogyasztó a Nulla vezetéken feszültségesést okoz.(U=IxR ) Ez lehet 0,2v.....max 15V is.
Hiba esetén ez akár 110Vig is fejlődhet.
A gyűjtő Nullás szerelés feltételezi ,hogy kötés-kötés hátán van .Mivel az akkori technika csak a szigszalagos ,kombináltfogós módszert ismerte--igy elég gyakori volt a Nulla hibája !
Ilyenkor "természetesen " a szakadt részeken fázisfeszültség volt a fémházakon!
Tehát ezen módszerről lemondhatnál, --bármennyire is egyszerű ,költséghatékony stb...
össze lehet tákolni csatos wagovalk is szarul, hát még a nem átlátszó szürkével. elég annyi, hogy nincs tisztességesen leblankolva a szigetelés és nem nyomja át a rugón koppanásig, vagy csak kitekerik a korábban összesodort-tekergetett alut, az meg eltörik a gecibe, de a szigetelése még úgy ahogy összefogja.
Az alu pasztára rá kellene írni: "ez az anyag csupán az alumínium további oxidációját akadályozza meg, A MÁR MEGLÉVŐ OXIDÁCIÓT NEM TÁVOLÍTJA EL HELYETTED"
De hogy a FI relé előtt a PEN szétválasztás létrejött vagy sem,annak semmi hatása nincs a relé működésének szempontjából.
Hogy egy klasszikus idézzek ... :) Ezt most igy hogy ?
Ha nincs szétválasztva akkor hol ér össze a kék a zs vezetékkel? Ha nem előtte akkor utánna lehet. Nem? Ha meg ott van akkor ha megtapergálod a vasalódat hogy fűt-e akkor már megy is le az eszköz.
Nyilvánvaló hogy meg kell szüntetni azt a lehetőséget hogy a FI bemenete ne csak "életveszély esetében legyen erinthető". Ez meg csak ugy erhető el ha a PE rendszer kivonjuk a FI fennhatósága alól azaz mögé tesszük.
Amikor nekem a FI még a villanyóra előtt volt akkor volt valami hitvány földelés és csak arra volt csatlakoztatva a PE rendszer. Nem is lehetett máshogy mert ha "összeér a kékkel" azonnal pattogott volna le FI napi 30*.
Tapasztalat mikor machináltam a műhelyben es megfogtam a kéket es földön álltam mezitláb, vagy megfogtam a kéket es a ZS is pattant a FI.
Mintha azt állítanád hogy a FI relé miatt szükséges a PEN bontás.Ha nincs az áramkörben FI relé nem is kell szétbontani?
HA nincs valójában FI a rendszerben akkor igazából "nem is kellene" bontani mert minek ? Egyszer elviszed a kéket a konnektorba majd ugyanazt a potenciált mégegyszer elviszed csak ZS vezetékkel?
Ezt sporolták meg azza hogy helyben a konnektornak a kéket kikötötték a PE helyére is.
A képeken az egy 221-413-as WAGO? Mert akkor sejtem a hiba okát: valószínűleg az alu vezetéken lévő oxidréteg megakadályozta a megfelelő érintkezést, ez okozta a melegedést (a wagoba bedugás előtt nem lett megpucolva a régóta oxidálódó alu felület).
Nekem van több hasonló kötésem (saját felelősségre szintén alu paszta nélkül), eddig még hiba nélkül dolgoznak, pedig van amelyiken 2 kW-os mosógép is dolgozik több éve.
Azért azt vedd észre, hogy itt kötőelemmel összekötött réz-alu-ról van szó, ahol pláne nem állja meg a helyét az elektrokorrózió és társai, tehát ha kötéshiba van azt más oknál kell keresni. (Pl. az alu nem lett megtisztítva, a kábel nem lett kötés után meghúzva, stb.) Mindenesetre a képek eléggé rémisztőek ahhoz, hogy a megnyugtató "vagóval meg pasztával tökéletes lesz" álom szertefoszoljon... És az ok, egyelőre nincs tisztázva! Ezért gondoltam, hogy bedobom, hátha ki tudunk mozdulni a pen, fi relé vonalról...
"Az én véleményem, az hogy itt egész másról van szó, mint réz alu probléma."
Évtizedek óta hibátlanul működő milliónyi réz-alumínium kötés bizonyítja, hogy a kialakuló kötéshiba valószínűsége messze nem 100%-os.
Ennek szerintem az a magyarázata, hogy ahol a két fém közvetlenül érintkezik egymással, oda nem tud odaférni a levegő/vízpára, így azokon a felületeken tartósan tökéletes marad az elektromos kontaktus. Csakhogy ez a "légmentesen zárt" érintkezési felület talán csupán néhány (tized) négyzetmilliméternyi, ami valamennyi ott áthaladó áram felett már melegedni kezdene. Amíg az ott áthaladó áram nem lépi túl azt a szintet, addig az a réz/alu összekötés stabil marad az idők végezetéig.
A baj ott kezdődik, amikor egy alu és egy réz pl 2,5 mm2-es összesodort vezeték között a TÉNYLEGES (=légmentes) érintkezési felület mondjuk 0,3 mm2-nyi és erre a kötésre egyszer csak akkora áram kerül, amitől ez a 0,3 mm2-es "áram-szűkület" annyira felforrósodik, hogy a vezetékek a hőtől mechanikailag is elmozdulnak. Ekkor réz-réz kötés esetén más pontokon új érintkezési pont jön létre, azonban az alumínium felületén lévő oxid réteg ezt nem teszi lehetővé, ezért ettől kezdve ez a kötés talán melegedni fog még kis áram esetén is. Peches esetben szikrázni is: villogó lámpa, megolvadt kötőelem, leégett ház, stb
A fogyasztói hálózatok közel 100%-a TN-S rendszerű.
A szolgáltatói hálózatok közel 100%-a pedig TN-C rendszerű.
Az átállás a szolgáltató TN-C rendszeréről a TN-S rendszerre a telek/épület határon történik meg.
Azzal, hogy - TN-C hálózatot megtámasztják egy helyi földeléssel ÉS - az addigi 2/4 vezetéből (amiben még közös a PE és az N azaz >> egy vezeték >> PEN) - 3/5 vezetékest csinálnak (szétválasztják a közös PEN-t PE-r és N-re >> két vezeték >> PE és N)
---
Szóval: kurvasok TN-S hálózat található itthon, sőt szinte csak az található... a fogyasztóknál.
"ha leverem az új földelőkarót, akkor összekötés előtt méregetek róla, hogy ahhoz képets hgy néznek ki a feszültségek."
A digitális feszültségmérő műszereknek annyira nagy a belső ellenállása, hogy egyszerű feszültség méréshez nincs szükség szuperjó (alacsony ellenállású) földelő szondára. Még az is lehet, hogy elég egy elásott nagyobb merőkanál, amit a konyhából loptál: elásod a ház mellett és meglocsolod a környékét.
Persze amikor nem a mérőműszer 0,1 milliampere számára kell földelő szondát létesíteni (hanem mondjuk a fő kismegszakító 20 ampere számára), akkor merőkanálnál sokkal komolyabb szondára lesz szükség (vagy rohadt sok merőkanálra :)
>Igen, ez nekem is fura, hogy ha valami olyan zárt helyen van, hogy nem érhető el, akkor honnan tudja, hogy megvan? -Ki lehet következtetni (szerintem) : az épületbe 4 szál jön be (3 fázis meg a szigeteletlen PEN) : a mérőóráknál már van külön nulla és védőföld : olyan minimális az ellenállás a nulla és a védőföld között, hogy feltételezem fémesen össze vannak kötve (ezt nem mindig lehet mérni, mert a multimétert megzavarja, ha van feszültség a kettő között, de nem mindig van)
: de ez a fémes összekötés nem a mérőórámnál van, mert akkor nem lenne feszültség a kettő között, ha én nem fogyasztok
Az nem is értem hogy nagyra becsült kolléga hogy hozott ide egy TN-S rendszert nevet ami gyakorlatilag nem is biztos hogy itthon megtalálható.
Próbáltam "túlmagyarázni" az a kis skiccet ami ha visszaolvasol pár embernek nem sikerült megérteni, akkor próbáltam valamiféle párhuzamot vonni életszerű dolgokkal hátha akkor lejön nekik, akkor meg belekötöttek a vezetékek színeibe meg mit minek akartam megfeleltetni, de a lényeg nem jött.
Aki csak azt skandálja hogy értsem meg hogy tilos de semmi szakmai okot nem tud felmutatni, nem képes kötetlenül polemizálni semmiről azt egy idő után nem érdemes megmenteni. Igen van hiányérzetem mert mégiscsak egy faék dologról próbálunk eszmecserét folytatni de ... :(
No de a másik fele a kérdésemnek meg az volt, hogy ő a társasház közepén csináljon egy ilyent? De már nincs ez a kérdésem, mivel megírta, hogy megvan rendesen a csatlakozásnál az összekötés. Vagy hát ki tudja most már. Igaza van Mekk Eleknek, hogy nyomozni kell a tények után.
Tavaly elvették a házamat, mert devizakárosult vagyok, (népiesen mondva kilakoltattak) és most egy kis mellék épületben élek Pest környékén. Ott volt ez a probléma.
Tehát van egy hosszú gázcső amiről leágazás van, meg egy vízvezeték és egy áramvezeték amelyekről szintén, meg kábeltévé, de az már optikain úgyis. Nem az van, hogy egy kockatömbház és abban pókhálóban az össze-vissza gányolások ezer év és ezer tulajváltás következtben.
A falszomszédi, panelházakban divatos bunkó betongyáriak vicceinek köszönhető átkötések sincsenek.
Szóval, amiről én beszélek, az cs ház, ott nincs PEN. Nem is hallottak róla... Van egy valamilyen földelő szonda, az van behúzva az elosztó tábla képzeletbeli szekrényébe, de nem volt összekötve a nullával. Valóban, ha volt sérült bőrfelületem, akkor érezhetően csípett a víz!
Az összekötés után ez megszünt, akár a lámpa elhalványulása. De előtte feszültséget akartam a kettő között mérni, de nem volt különbség, nem volt kimutatható feszültség köztük. (Ekkor még ellenállásmérővel is rájuk mértem, és nem látták egymást.) Ezért mertem összekötni.
Valószínűleg a földelés nem a legjobb, és az összekötéssel feljavult.
Amit a linkeden olvasok, ott már van PEN, az egy más tészta valóban. Ki kéne szűrni, honnan ered az a fél volt. Ahogy olvaslak, fog ez menni! :)
Ha társasházról van szó mint ahogyan írod, akkor ne egyedileg akard megoldani a rázós problémát, hanem a társasház kezelőjét vond bele! Az ő felelősségük ezt megszüntetni, ill. olyan hálózatot üzemeltetni, ami szabványos és nem üt agyon... Ugyanis egy társasházi elektromos átalakítás kihat a többi lakás elektromos hálózatára is, - ahogyan azt te is írod.
Vannak olyan helyzetek, amikor a szabványt nem lehet betartani, mert pl. 70 évvel ezelőtti a ház, és le kéne dózerolni, de még laknak benne. Viszont a rázást meg kell szüntetni, meg azt, hogy pislákoljon a lámpa, ha bekapcsolom a mikrót. A tulaj meg nem akar, de főleg NEM tud rá költeni.
Cucu, össze van kötve a társasház bekötési pontjában, az PEN-csomóponton.
Most megmértem, a konnektor védőföldje és nullája között fél volt körüli váltófeszültség van. Nyilván abból adódóan, hogy a nullvezetéken van feszültségesés, a védőföldön alig. Ez nyilván csökkenne az összekötéstől. De engem nem ez a feszültség ráz, hanem a védőföld és a tényleges föld között. Azt meg szerintem picinyt még emeli is, ha nem a három fázis közös hidegpontjához csatlakozik.
Amellett egyesek szabványtalannak tartják: https://www.villanylap.hu/lapszamok/2008/aprilis/813-a-muszaki-ellenor-valaszol-tiltott-nullazas , meg veszélyesnek is. A szabványtalannal nyilván egyetértek, a veszélyesset végig kell gondolni. Ami a fenti cikkben le van írva, hogy Ezek az ún. tiltott nullázások eredményezik, hogy amennyiben a PEN-vezető valahol megszakad, ezen a tiltott összekötésen az összes nullázott villamos szerkezet testére a fázisfeszültség kerülhet. Ez részben figyelmetlenség, részben azonban szakmai tájékozatlanság eredménye: egy tájékozatlan villamosmérnök is jelentette már ki, hogy ezáltal megerősítést nyer a védelem., ezzel nem értek egyet, hiszen PEN-szakadáskor már a PEN-csomóponton keresztül rámegy a fázis (védőföld által el nem nyelt része) a védőföldekre. Ha a társasház elosztóvezetékének PEN-szakadása következik be,( izé, a példa szerint az már nem PEN, hanem föld és nulla együttes szakadása) az valóban probléma, fázis kerül a védőföldelt burkolatokra. Viszont ha csak az elosztóvezeték védőföldje szakad, akkor a védelem le tud oldalni a a szabványtalanul PEN-esített N vezetéken. (De ez kis valószínűségű eset, hogy egyszerre jön létre két hiba). Ha csak a nulla szakad, akkor szabványos esetben nem vált le a védelem, de meg sem jelenik a védőföldön a fázis. Szabványtalan esetben pedig egy pillanatra megjelenik, de le is vált a védelem ettől. Ja, engem meggyőzött, hogy ez nem helyes, több a veszélye, mint a haszna. Az én esetem annyiban más, hogy nekem saját, önálló földelésem is lenne a lakáselosztóban. Ez csak szabványtalan lenne, de nem veszélyes. Azt se szeretem, mert félreviszi a hibakeresést. Nekem nyilván a mostani fél volt feszültségesésem a nullán csak negyed volt lenne, mert a társasházi elosztóvezeték védőföldjén menne a fele áramom. De hogy csodálkozna a jövőbeni villanyszerelő a szomszéd lakások valamelyikében, hogy mi magyarázza a jelentős áramot a zöld-sárgán... Szóval szerintem nem jó ötlet.
Elek: igen, ez tervben van, hogy ha leverem az új földelőkarót, akkor összekötés előtt méregetek róla, hogy ahhoz képets hgy néznek ki a feszültségek.
még valami: Amikor éppen méregetsz, akkor gondolj arra is, hogy talán most éppen nem üzemel az az (nagyobb teljesítményű) elektromos készülék a házban, amely rázásig elhúzza a nullát (a három fázis csillagpontját) olyankor, amikor éppen nem méregetsz, hanem zuhanyozol.
Ezen segíthet egy jó alacsony ellenállású saját földelő szonda: igyekszik nulla volt környékére "bebetonozni" a csillagpont feszültségét.
Update: eszembe jutott, hogy lakatfogós multiméterrel rámérek a vízcsőre: 150-180mA váltóáram. Ez kissé bizonytalan, mert 20A a méréshatár, ugyanakkor valami biztosan van, mert az ugyanolyan fűtéscsövön csak 10mA-t mutat. A vastagabb gázcsövön 180-250mA között ingadozik. (Ez arra utal, hogy az átkötést a gázóránál nem sok értelme van megcsinálnom, továbbá hogy a földbe lefutó fém gázcső, ami az indulásnál le van tekerve vízhatlan kátrányszalaggal, a talajban mégiscsak ki lehet téve rozsdásodásnak.) Miután a másik három lakásban is megy valószínűleg áram a vízvezetéken át a talajba, így az újabb, a vízvezetéknél feltehetően nem nagyobb jóságú földeléstől érdemi eredmény nem várható. Ugyanakkor úgy döntöttem, megcsinálom, mert perspektivikusan szükség lesz rá, amikor a mostani fém vízbekötést KPE-re cserélem. Az EPH megjavítását előrébb ütemezem.
A kérdést akkor módosítom. Elvileg a bekötési pontig az áramszolgáltató ingyen javít. Gondolom az nem reklamációs ok, hogy a PEN-vezetőn (ami a rá helyezett lakatfogóval mérhető) és a védőföldön (ami a PEN+3fázis köteget megábanfoglaló kötegre helyezett lakatfogóval mérhető) folyó áram aránya mekkora. Hiszen lehet hogy nem a PEN kötései gyengék, hanem a védőföld nagyon jó.
Ööö, azt hiszem akkor ezt a kérdést is megválaszoltátok, öröm vetelek beszélgetni :))))
Ha a kazán konnektorának kihúzásától 1,5 ohmmal növekszik a földelés-EPH között mérhető ellenállás, akkor a föld-eph összekötés valószínűleg el lett felejtve nálad.
A gázóra áthidalása nem része az EPH-nak (persze ettől még hasznos dolog).
Egy látszólag folyamatos csőben is lehet olyan toldás, ami valójában mregszakatja annak elektromos folyamatosságát. Tehát az ellenállás/feszültség mérő műszered egyik vezetéke legyen tíz méter hosszzú :) és közvetlenül magán a zuhanyon is mérj ellenállást/feszültséget, ne csak az EPH hivatalos elosztási pontján.
A relatív feszültség mérések becsapós lehetnek, én leszúrnék a kertben egy ideiglenes talajszondát és ahhoz képest mérnék minden feszültségszintet (PEN / EPH / zuhany / z.tálca / stb).
Tanácsot szeretnék kérni, hogy helyes-e a feltevésem, illetve a megoldási javaslatom. (Fizikatanárként elvileg átlátom az összefüggéseket, de gyakorlati tapasztalatom nincs).
A tünet: ráz a víz zuhanyzás közben. Nem nagyon, csak akkor érezhető, ha van valami seb az ember bőrén. Ráadásul nem egyformán, alkalmanként változó a dolog. Kis társasház, földelést sehol sem látok (ettől még lehet valami láthatatlan betonvason). Sajnos a bekötési pont hozzáférhetetlen. (A gázszerelők és hőszigetelők nem gondolták át igazán a dogot...) Gázkazán melegíti a vizet nálam, azt átnéztem, onnan nem jut feszültség a vízvezetékhez (ellenállások végtelenek). Az EPH abban merül ki nálam, hogy a víz, fűtés és gázcsövek össze vannak kötbe egymással. A védőfölddel zöld-sárgával nem, ugyanakkor nem mérhető közöttük feszültség, és ellenálás is csak tized Ohm. A gázkazán dugvillájának védőérintkezőjén keresztül kapcsolódnak, és valahogy máshogy is, mert ha kihúzom, akkor is csak 1,8 Ohm az ellenállás a védőföld és a vízcső között. A gázóra nincs áthidalva zöld-sárgával.
Feltételezés: az épület védőföldelése nem megfelelő. A három fázis terhelésének egyenetlensége (a fogyasztástól, illetve termeléstől - az egyik fázison napelem van - függően) eltolja a nullát a földpotenciáltól, ami az PEN-csomóponton keresztül átjut a védőföldre. Ez csak az áramszolgáltatói bekötés PEN vezetéken bekövetkező feszültségesése lehet, csak pár volt. (Pillanatnyilag 1,0 V váltófeszültsget tudok mérni a fém zuhanytálca és a vízvezeték között - ezt még nem érezni) De az is lehet, hogy a bejövő PEN-vezeték (ami maga a fémkábel, ami tartja a három fázis szigetelt kábelét) valamelyik kötése gyenge, és a vízvezetékeken át jelentős áram folyik a föld felé. Az is arra utal, hogy most, hogy nedves a föld, a jelenség alábbhagyott.
A korrekt megoldás az lenne, ha a zuhanytálcát összekötném a vízvezetékkel helyben 10-es zöld-sárga kábellel, csak ezt most bontás nélkül nem tudom megtenni. Előbb-utóbb meg lesz oldva, mert korrodál a tálca, és így előbb-utóbb cserélve lesz. Meg a másik korrekt megoldás az lenne, ha a társasház bekötési pontjánál oldanánk meg a tisztességes védőföldelést - ebben nem motiváltak a többiek, mert már a fedél lecsavarásához szét kell cseszni a vadiúj hőszigetelést, ha meg bele kell vésni egy vezetéket... Viszont pillanatnyilag éppen kábelcsatornázok lefelé a lakáselosztómtól a konyha felé (villanytűzhelynek viszek vezetéket) és adja magát, hogy egy vastag zöld sárga vezetéket is levigyek és kifúrjak lent, ahol leverek egy új földelőkarót.
Sokadjára írod le a FI működését. A FI relé kimenetén lévő N-t nem kötjük össze a bejövő N-val,sem a PE-vel. Az a N már függetlenül kezelendő. Ebben egyetértünk.
De hogy a FI relé előtt a PEN szétválasztás létrejött vagy sem,annak semmi hatása nincs a relé működésének szempontjából.
Mintha azt állítanád hogy a FI relé miatt szükséges a PEN bontás.Ha nincs az áramkörben FI relé nem is kell szétbontani?
Nem tudom miért mostad össze a PEN-t (annak bontását) és a FI relét. Tantárgyi témaként két külön fejezet. Egy passzív és egy aktív védelmi berendezés.
Valóban nagy szívás a végén összekötni a kész vezetékezést:) A H-Tarifa kábelezést is én építettem ki ( összesen 100m kábel kellett ), Ő elégedetten nyugtázta és intézte a végén szakmai részét. Tehát laikusként megoldom a sz.r melót ( még körkivágó szettem is van ) - > így Neki időt, Nekem meg pénzt spórolok.
Mondom tesztpad elvi kapcsolás, de gyakorlatban így működik.
Aki ebbe nem látja bele a valóságot azon én nem tudok segíteni. Akkor nem mondtam semmit hanem fázishelyesen otthon bedugod a konnektorba fogsz egy vezetéket és hozzáérinted az N be is kimenetéhez. Majd konstatálod hogy lemegy a FI.
És akkor közösen megállapítjuk hogy no ezért kell átnézni a TN-C hálózatot FI felszerelés előtt hogy sehol ne érjen össze az "N" a "PE" vezetővel. Ez hívjátok Ti tilosnak hogy az egyszerűbbek féljenek, tőle ha mar megérteni nem tudják.
Igen,egy áramvédő tesztpadja! Ha PEN bontásról beszélünk nem használhatunk olyan kifejezéseket mint: hívhatnánk,olyan mintha ,nevezd annak aminek akarod,....stb vezeték,vagy csatlakozási pontokról konkrétan tessék fogalmazni.
Ne akadjunk ki azon hogy minek nevezed? Pont ez a PEN szétválasztás lényege, hogy a vezetőket,szakaszokat minek is nevezzük előtte ill utána,és mi a funkciója az áramkörben.
Ha a rajzodat kiegészítettem volna a megfelelő megnevezésekkel,a programod visszaugrik a de ez csak egy tesztpad sorra,ezáltal egy végtelen ciklusba ágyazzuk a témát.
Feltéve persze, hogy a nevezett eszköz nem csak az az 192.168.1.1.-ről enged bejövő kapcsolatot, és feltéve hogy nincs szüksége külső hálózatra a laptopodon keresztül, és feltéve hogy nincs beégetve hogy az útválasztó az a 192.168.1.1.
A technikában vannak ugyebár szabályok. A TN-S rendszernél, ami ugye ebben az esetben van, vagyis ha van PE, N és L vezető, TILOS összekötni a PE és az N vezetőt. Azért, mert akkor az már nem egy TN-S rendszer.
Teljesen igazad van.
Vannak szabályok amik logikusan következnek egymásból az új eszközök, technológiák megjelenésével. Vannak akiknek nincs igényük/idejük azzal foglalkozni hogy mi miért van értelmezés nélkül jogalkalmazóként elfogadják azt, és vannak a mások, akik nem csak alkalmazzák hanem értik is amit csinálnak.
Tipikus tanmese:
Van egy - nem is egy - berendezésünk amit RJ45 csatlakozóval/sima 8 pólusú ETH keresztül lehet helyben konfigurálgatni.
Van hozzá leírás hogy menj oda állitsd be a laptopodat 192.168.1.1 re ugyanazon maszkkal és tedd ezt meg azt.
Mondom a kollégának hogy legyünk "deviánsak" egy adjunk már 192.168.1.213 IP címet a laptopnak. Ő meg majdhogynem lebaszott, hogy mi akarok én, miért variálok állandóan mert nem az van a lírásban. Innen jöttem rá hogy gyakorlatilag nem érti hogy mit csinál csak szolga módon követi a leiratakt. Én nem vagyok ilyen és inkább felkötném magam ha ilyenné válnék.
(A fenti példában ha 0 a maszk vége akkor 1-től 254-el bezárólag bármit megadhatsz a laptopodnak feltéve hogy nincs kiosztva másnak. Két darab IP cím fennmarad még a 0 és a 255 ami nevezetes és azokat nem lehet kiosztani.)
A kis négyzetben lévő dolgot hívhatnánk PEN szétválasztásnak és senki ne akadjon ki azon hogy N van írva pert ez az asztalon összeállított valami.
De igen köze van! Azért kell PEN bontást csinálni, azért kell minden csatlakozót megnézni a TNC-C hálózatban az aljzatokban mert üzemszerűen már majd nem érhet össze a kék a ZS vezetékkel mint korábban.
Drága barátom, nem azt állítottam, hogy ha az ÁVK-n felborul a nulla és a fázis egyensúlya, az nem old le. Hogyne oldana, az a dolga. Sőt, megkockáztatom, egy esetlegesen összekötött PE és N vezeték hatására nem is kötelező módon old le - ugyanis eleve függ a fogyasztó áramfelvételétől, az áramkörbe részt vevő N és PE vezetékek/kötések ellenállásától.
Nem erről van szó.
A technikában vannak ugyebár szabályok. A TN-S rendszernél, ami ugye ebben az esetben van, vagyis ha van PE, N és L vezető, TILOS összekötni a PE és az N vezetőt. Azért, mert akkor az már nem egy TN-S rendszer. Ennyi.
Látod tipikus esete vagy a történetnek te sem érted.
Legyen egy tesztpad. Fázis, nulla/pen megy be a FI-be. Kimeneten van egy 200W-os fogyasztó. Fekete kék most nem bonyolitjuk a ZS-val.
Normál esetben a fogyasztó éli világát azaz fogyaszt.
Mi történik akkor ha egy ZS vezetékkel a kék azaz nulla FI ki és bemeneti oldalát áthidaljuk? Azaz a bementi oldalon ha hozzáér a kékhez - hívhatnánk igazából pennek - a ZS azaz az lesz a szétválasztás kimeneten meg a szabálytalan valahol összeérés?
Semmi nagy dolog csak annyi hogy lekapcsol a AVK. Miért kapcsol le ?
Azért mert ez a cucc arra van kitalálva hogy méri a fáziságban és a nulla ágban az áramot. HA nagy eltérés van a kettő között 10/30/100 mA akkor lekapcsol.
Mivel valaki áthidalta a nulla ágat akkor az "áram fele" ebben az áthidalásban fog menni igy ha lesz működő fogyasztó az AVK lemegy minduntalan.
Nem az a valódi ok hogy nem mehet rajta munkaáram - és még egy másik is hogy egy idő után elmarad a ZS keresztmetszete a többihez képest - hanem az hogy megbolondítja az AVK működését. Tehát az AVK ilyen esetben a hálózat használhatóságát fogja korlátozni azt meg senki nem szeretné.
Nagyjából mindannyian ugyanarról beszélünk de szerintem más az ok okozat ...
" ugye klasszikus PEN szétválasztass - azt én 10 mp-ben is el tudtam intézni"
Látom mumusod ez a PEN szétválasztás dolog. Kár hogy csak 10mp-et fordítottál a dologra. Nemhiába beszéltek a villanyász kollégák 40 órát a témáról ha a szükségességét te nem látod át ,további 40 órát is hiába beszélnének akkor sem győznének meg. Eme csökönyösség gondolom abból adódik,(és még gondolják így páran) hogy úgyis egy potenciálon van hát úgy kezelem ahogy akarom....
Ha az álláspontodat határozottan és megmásíthatatlannak adod elő,(ne adj isten hangnemben is hozzáadsz) a kollégákat lenézed ezáltal. Hogy ők mit gondolnak rólad az is egy álláspont... részükről.
Ugye klasszikus hogy FI után TILOS(?) összekötni a kéket a ZS vezetékkel! Miért tilos? Valójában nem tilos
Lehet, hogy én gondolom rosszul, de ha a jelenlegi szabványoknak megfelelően egy vezeték kék, vagyis NULLA, a másik pedig zöldsárga, vagyis PE, akkor azt SEHOL nem szabad ÚJRA összekötni. Sem a FI relé előtt, sem utána. Egyszerűen azért, mert (már ha így keletkezett az a két külön vezeték) már szét volt választva a PEN. Vagy eleve így érkezett a kapcsolótáblába. Ettől kezdve a PE vezetőn nem mehet át munkaáram, csak hibaáram, műszaki hiba esetén.
Nana, aztán jön egy kormányhatározat és amit eddig keletnek hívtak az mostantól jobbnak, amit nyugatnak az balnak, az északot fentinek a délt pedig lentinek hívják. És máris nem keleten kel a nap és nyugaton nyugszik...
Egyébként lehet igazságod mert ezt élőben is megkaptam villanyszerelőktől - osztálytársaktól - hogy lenézem őket pedig csak azokat a dolgokat amiről ők 40 órát voltak képesek beszélni - ugye klasszikus PEN szétválasztass - azt én 10 mp-ben is el tudtam intézni. Nekem az a mozzanat ennyit ért, ennyire volt fontos, azaz tényleg fontos de nem értettem akkor és most sem mit lehet egy drótból kettő csinál akción ennyit versengetni.
Ugye klasszikus hogy FI után TILOS(?) összekötni a kéket a ZS vezetékkel! Miért tilos? Valójában nem tilos csak valódi ok nélkül leveri majd minden nap 10*. Senki nem fog belehalni csak a villamos eszközöket nem lehet majd rendesen használni. Tehát valójában azért tilos mert az egyszerűbb szakik nem értik meg máshogy hogy nem.
Ez ezeken a "fontos dolgokon" simán ugrottam át és azt a konklúziót szülte másokban hogy én lenézem őket mert én ezeket nem tartom annyira fontosnak.
Az azért volt mert ilyen helyeket azok osztják leginkább az észt akiket a legkevésbé engednek oda a szakmájában a komolyabb dolgokhoz ellenben itt a legnagyobb szakinak titulálják magukat.
Most idéző jelbe tettem volna a komolyabb dolgokhoz kapcsolatot de akkor megkapnám hogy nem tartom ezt komoly dolognak.
Nem, te arra gondolsz itt, hogy te felsőbbrendű vagy az átlag idejáró szakinál.
És ha már pont a főzőlap téma alatt jegyezted meg megint, akkor már akár válaszolhatnál is a kérdésre.
Mivel én a legtöbb esetben főzőlapra két fázisú megoldást látok, attól eltekintve, hogy nekünk is ilyen van. Tehát Ksanci megállapítása jogos.
Az én konyhámban van egy 3 fázisú áramkör a főzőlapnak és a sütőnek, egy egyfázisú a mosogatógépnek, egy egyfázisú az aljzatoknak, és eg a világításnak. Villanyt így kell szerelni.
"Sajnálom hogy nem láttál még háromfázisra köthető főzőlapot ."
A háztartási méretű/teljesítményű főzőlapok szinte kizárólag egyfázisúak, de a legtöbbnél van lehetőség két fázisú bekötésre is (tehát a két fázis alkalmazása azoknál sem kötelező, csak lehetőség). Olyan főzőlapról egyről sem tudok a 7,5 kilowatt alatti kategóriában, amit kizárólag három fázisról lehet üzemeltetni.
De ha megadod a főzőlapod pontos típusát, akkor megpróbáljuk kinyomozni, hogy a te főzőlapodnál mik a bekötési lehetőségek és amperek.
A legtöbb háztartási főzőlap maximális fogyasztása nem több 32 ampernél, amit a bekötésnél többnyire lehetőség van ezt szétosztani akár két fázisra is (16+16A). Egy ilyen főzőlap bekötéséhez elegendő pl a főelosztóból 5x2,5 mm2 vezeték (2 kék, 2 fekete, 1 zöld-sárga), 8-10 méternél nagyobb vezeték-hossz esetén legyen inkább 5x4 mm2. Két (különböző) fázis bekötése esetén az egyik kék vezeték (nullvezető) megspórolható (de én akkor is öt eret vinnék, ha elméletileg négy is elegendő).
A főzőlapokhoz adott elektromos bekötési utasítások/magyarázatok/rajzok készítői valószínűleg azon versenyeznek, hogy melyikük tud érthetetlenebb zagyvaságot produkálni. Némelyik pályamű kiemelkedően zavarosra sikerült.
Arra gondolok, hogy túlnyúlik a villanyszerelő kompetenciáján már ez a "történet".
Nyilvánvaló hogy sokan itt tulképzettek erre a szakmára.
Normál esetben veszek egy készüléket, annak a hátoldalán valahol találsz egy csatlakozót ami vagy R-S-T-N vagy L1-L2-L3-N lesz. Esetleg valami hasonló. Leírás tartalmazza majd hogy mekkora wattok lesznek 1-1 fázison, azaz mekkora biztosítékok kellenek majd neki.
Ha egy kicsit bonyolultabb vas akkor majd mehet egyfázisúról is de akkor kösd össze a fázisokat és akkor lesz egy max. áram vagy kapcsolj át a hátoldalán még egy kapcsolót és akkor időosztásban terheli azt az egy fázist a másik kellő. Igy nem fog egyben működni a készülék azaz kisebb kismegszakító is elég.
Tudnék még pár variációt irni, de feleslegesnek érzem.
Suliban kérdeztem és ez nagyjából jellemző az iparra hogy hogy csináljatok a konyhai villamos gépeket ?
Húzunk egy 4-es vezetéket a konyhába és onnan osztjuk szét az eszközöknek.
Miert 4-es huztok?
Mert igy szoktuk.
Nekem 2*2,5 öst huztunk mert ez volt abban a pillanatban.
Egy egyiken vagy a mosogatógép megy egy "konnektorcsoport".
1. a település fő utcája erre néz a meglévő ház, közművek adottak
3. út egy egyszerű mellek utca, közművek adottak
2. út az 1-es és a 3-as között van félúton. Páratlan házszámú házak a 3. utcáról kapják a közműveket (víz csatorna, gáz). A páros számú ház pedig 1. utcáról (viz, csatorna, gáz villany)
A csavar a dologban hogy a 2. utcában lévő minden házhoz az 1. útról jön a villany. Ez csak egy fázisú és 60 méterre van a telkem szélétől.
A közművek ezekhez a házakhoz a "hátsó" telek szomszédokon keresztül mennek, úgy, hogy a mérő mindenkinek a saját telkén van. 2 éve még én is meg tudtam volna így csináltatni... de azóta változtak a szabályok.
Szóval a lényeg, ez a 3 család ugyanúgy közművesített ahogy én szeretnék, de engem nagyon kötelezni akarnak az iker mérőkre.
ilyen kevés alkatrésznél ez nem tétel, de a Conrad valamiért piszkosul drága, a Lomextől (Lehel utca 13. ker) érdemes ilyesmit venni, illetve az Üllői úton van egy alkatrészbolt Konthaelektro néven (nem tudom milyen irányból érkezel)
4 villanyoszlopot kellene vennem , 3 fázis kábeleivel ami kb 160 méter, 2 családdal kellene megegyezni a módosított szolgalmi jogok miatt. Majd amit a e-on feltúr udvarokat szintén nekem kellene helyre állíttatom.
Ha ezt megoldod nekem 400000-ból úgy hogy van 3x16 A-em is, adok neked még zsebbe még 400000-et!
"kétoszlopos hálózatbővítés meg lenne egy félmillió"
Ahol ennyire olcsón meg lehet úszni, ott akár meg is érheti.
Egy haver kért 3x50 ampert egy 150 méteres zsákutca végébe (összesen 5 ház), erre elkezdtek kiszámolni neki egy új trafó létesítését az utca bejáratához, plusz új oszlopok végig az utcában meg az apróság. Na az nem fél millió lett volna, hanem (mai áron) talán százszor annyi.
Lesz egy ház 40 millióért, és a kétoszlopos hálózatbővítés meg lenne egy félmillió. Az a ház költségét megnövelné kerekítve 1 %-al. De nem, az nem megoldás. Inkább egy életre bebetonozza a kellemetlenséget. és az is egy előny, hogy így másnak kell majd kifizetnie a hálózatbővítést. Mert lehet sutyiban nevetni rajtuk. :D
"Tízet rendeltem, így 750 Ft. lesz, és bemegyek majd érte a Teréz krt-ra."
Csak akor menj, ha a termék van is ott raktáron és félre van téve neked. Máskülönben előfordulhat, hogy potyára mentél oda. Egyébként a házshoz szállítás sokszor olcsóbb, mint személyesen elseszni az idődet (kivéve persze, ha pl a Blaha Lujza téren lax :)
Ismerős a helyzet: az áramszolgáltató saját pénzből nem kíván az utcában kapacitást bővíteni, de ha valaki az utcából saját zsebből kifizeti a költségeket, akkor szívesen megcsinálják. És miután te kifizetted a bővítést az egész utca számára, abban a pillanatban az utca többi lakója is kérni fogja a plusz ampereket, nekik már ingyenbe lesz a dolog :)
Nem véletlenül annyira olcsók ezek az ingatlanok... peches esetben egy viszonylag kis árambővítés akár sok millió forintba is kerülhet.
"Dupla kapcsolótól 2 db 3x1.5 vagy 1 db 5x1.5 vezetékkel kabelezzek be a szerelőnek?"
Ez a dupla kapcsoló remélhetőleg 1 db kapcsolót jelent. Ebben az esetben számold meg, hogy a kapcsolóba hány vezetéket lehet bekötni és olyan kábelt válassz, amiben annyi FEKETE ér van.
(nem hivatalosan a kék színű eret is szokás betekerni fekete szigszalaggal és azt is kinevezni feketének, a legbátrabbak még a zöld-sárgával is meg merik csinálni)
Sziasztok! Dupla kapcsolótól 2 db 3x1.5 vagy 1 db 5x1.5 vezetékkel kabelezzek be a szerelőnek? 2 db 50w reflektort működtet majd. Külön kapcsolható kellene legyen.
Az épülő ház utca frontjához a legközelebbi villanyoszlop 60 méterre van légvonalban, 1 fázissal. A regisztrál szerelő szerint egy hálózati bővítés min 1 évet vesz igénybe nekem meg kb júliusban kulcsrakész lesz a ház. A másik amit említett, hogy egy bekötés miatt nem valószínű, hogy akarnának hálózat fejlesztést végezni. Most 3 ház van az utcában, az enyém lenne a 4. Többnek pedig nincs hely.
A meglévő ház utcafrontjához legközelebbi oszloptól nézve az épülő ház utcafrontjáig kb 90 m lehet a távolság.
A gázosok nem húzzák végig a meglévő ház mellett a gázcsövet, és a ház mögött sem engedik. Ez már biztos, így annál mindenképpen ikeróra szükséges.
Csatorna gerincet 60 métert kellene bővítettem önköltségen, emiatt jóval olcsóbb a meglévőre lévőre a rákötés még akkor is, ha kell egy szennyívátemelő. De a telek jellemzői alapján nem szükséges. Ezt engedélyezték, csak bejelentési kötelezettsége van miután beköltöztem.
A vizesektől is megkaptam, hogy nem húzzák át az ivóvíz csövet a telken, de ez még nem végleges. jövőhéten kiderül, de nagyon valószínű itt is az ikeróra.
Egyébként én minden közművet eredetileg a saját telkemre szerettem volna, de ezt már kezdem feladni.
A telek nagyon jó helyen van, emiatt ragaszkodom hozzá, akár kompromisszumokkal is. Egy hasonló a faluban 5-5,5 millió közművek nélkül. Jó esetben van rajtuk víz vagy villany (régi házak elbontása miatt keletkeztek). Ezt a telket pedig a szüleimtől kaptam 0 Ft-ért.
....és ?! Nem érdekel, hogy szimmetrikus-e a házam terhelése, tojok rá.
Majd a trafó szintjén kiátlagolódik a körzet a szolgáltató számára és kész.
----
Egyébként manapság már az aszimetrikus 3 fázis az ésszerű otthonra szerintem. 25+16+16 Amper célszerűen, estleg 32+16+16 Amper ha nagyon villany alapú a ház.
Így a csak alkalmi-rövididejű nagyobb fogyasztók a +9 Amperen elférnek.
A konnektoraik főként erre kerülnek, jellemzően a konyhában fordulnak ezek elő, nomeg a házi műhelyben, kertben.
A tartóssabban/fixen üzemelők pedig elosztva a 3x16 Amper rész alapján, az átfedésre is ügyelve, amennyire lehet.
Az a gondom ezzel a "háztartási" 3 fázissal, hogy nem lehet garantálni a szimmetrikus terhelést. Hiába kerül precízen szétosztásra, ha nem egyszerre fogják használni ezeket az elektromos eszközöket.
A megosztások miatt egymástól független csatlakozások(bekötések) és mérőhelyek lesznek-intézhetők.
Az árambekötés nélküli keletkező új telekre az ÚJ bekötés szabályai vonatkoznak. A kerítésbe vagy attól 1 méteren belülre kerül, és földkábel, ha az az előírás ott. Magamnak nem a kerítésbe raknám... hanem 1 méteren belül a kert sarkába.
A maradó telken lévő fadobozosra pedig a meglévő mérőhely bővítési szabályok. Ami alapján akár maradhat is, adott esetben a falban, légkábellel bekötve.
----
A mérőhelyek ügyétől igazából független dolog
a vezeték átvezetés esetleges szükségessége miatt
az új telekre javára szolgalmi jog alapítása-adása a maradó telek terhére.
Én tuti NEM ikerórás szekrényt raknék, hanem mindkét telekre külön szekrényt! Ne legyen szúksége a szomszédnak az én telkemre járkálásra a mérője okán... Azaz a szomszédnak csak a kábele kerülne a talajba és kész. HA a szolgálató nem tudja KÖZTERÜTEN kábelzeve bekötni!
Persze a szolgáltatónak gyordabb és olcsóbb, ha iker márő lesz ás rád veri a telken belüli már mért kábelezést. Plusz a szerelő is ezen keres többet!!!
------------
Az ésszerú megoldás, ha jól értem az lenne igazából, hogy
- a telkek szétválasztása után
- a meglévő mérőhely Amperbővítése 20>>32Amper A mostani fadobozban, megtartva a légkábeles bekötést! HA a szolgáltató a bővítés miatt cseréli a légkábelt akkor az az ő költsége lesz, téged nem érint. HA kikerül a mérőd a telek szélére annak viszont örül, a szolgáltató is, mert akkor magadra húzod a kábelköltséget javarészét (a mért kábel már a te költséged) a szerelő is, mert keres a mérőhely anyagán+szerelésén és a mért kábel telepítésén is
- az új telekre egy új FÜGGETLEN bekötés 3x16Amper illetve INKÁBB a 20+16+16 vagy 25+16+16 vagy 3x20Amper ésszerű Mégpedig a KÖZTERÜLETEN (utcán) át bekötve !!!! hacsak lehetséges. Azaz nem a maradó telken átvezetve a bekötő-csatlakozó kábelt. Így nem te fizeted a bekötő kábelt. Nem kerül a maradó telekre a másik telek vezetéke, mérőhelye.
---
Ez a mgeoédás persze nem olyan jó a szolgáltatónak és a szerelő is kevesebbet keres rajtad. De te jobban jársz és a telkek sem függnek egymástól.
A kerítéstől 1 méteren belül a kert sarkában 3x20Amper földkábellel az utcai oszlopról.
Az isteni szimmetria... Egy másik fórumon is feltette ezt a kérdést, a végső mondat ott is az volt, hogy vajon mire gondoltál, de ott sem válaszolt. :D
Ez kb. olyan kérdés, mint amikor elviszed a kocsidat szerelőhőz, hogy ez a márka, de valamiért nem indul, mit csinálj.
Szerintem te inkább semmit.
A főzőlapnak nem háromfázisú áramkör kell (az egy motor lehet például, ahol mind a három fázisra azonos a terhelés, de oké, ez inkább csak kötözködés), hanem lehetőség van két fázisra elosztani a főzőlapokat, egy harmadikra meg a sütőt. Van sütő is? Mert olyan főzőlap, amihez három fázis kell, már más kategória.
Ott vagyok gondban, hogy olyan kérdést tettél fel, amire ha neked válasz kell, akkor tényleg ne nyúlj hozzá inkább...
De, hogy legyen válasz is: Úgy oldd meg, hogy kb. azonos terhelés jusson mind a három bejövő fázisra. Innentől matek... Ne használj sodrást, meg szigszalagot... De még egyszer: mire gondoltál?
Egy régebbi épitésű lakás elosztojába 4x6-os réz kábelen jön a táp. Szúgség lenne egy háromfázisu áramkörre a fözölapnak meg öt darab monofázisura a dugaljaknak és a világitásnak. Hogy oldjam meg hogy szabályos legyen minden
A meglévő mérő kb 40 éves fa dobozba van a házon kívül a falban, és légkábelen csatlakozik a hálózatra. Néhány éve teljesítménybővítést kértünk 16-ról 32-re, de csak 20A-t raktak be.
Ez egy 2 utcafrontos telek, amik külön helyrajzi számmal lesz megosztva, de közműveket a meglévő házudvarán kell keresztül vinni, mivel a telek végén lévő utcában nincsen közművek (jogi része is rendezve lesz).
Új építés esetén úgy tudom csak csak földkábellel lehetséges a bekötés, de azt nem tudom, hogy kötelező-e az iker órás szekrény, vagy elegendő lehet az új bekötésnek egy átlagos 1 mérőhelyes szekrény. Ha ez is járható út, akkor a meglévőt nem bolygatnám.
Tényleg amúgy mennyibe kerül a teszkós? Asszem 80ezerért vettem az 1000 wattosat. Mondjuk a másik amit már cseréltek, működik is, szép is, nincs vele bajom. Fentre még nem vettem de ha 20ezerért van akkor azt veszek. Alapvetően hőszivattyús klíma fűt de van egy ilyen nünükém hogy legyen alternatíva főleg ha nagyon hideg van künn.
Még jó, hogy a tesco gazdaságos fűtőpanel is pont ugyanúgy fűt tizede áron, mint ezek a túlárazott agyonmarketingelt vackok, ADAX meg NOBO néven pl. Csak a tescos nem romlik el :-)
Szóval vegyél (vagy kérj kölcsön) egy 3-5 eFt-os 1000-1500 Wattos fűtő valamit és próbáld ki, hogy az is elromlik-e abban a konnektorban. kb. ez a legolcsóbb teszt a hozzá nem értőknek. HA igen akkor valóban a betáppal van a baj...
Ha nem akkor max lesz egy tartalék fűtőeszközöd is.
"Ahogy belekapaszkodtál Mekk Elek kijelentésébe, ami csak egy a hálózat meghibásodási lehetőségeiből,"
Hát igen, a "konnektor" hibánál kb 10-szer valószínűbb, hogy a fűtőtest a konstrukció hibás. De a kereskedő már teleduruzsolta a fejét a hibás konnektorral, szakemberre (kiszállás + 15 perc villanyszerelő óradíj) pedig a jelek szerint nem hajlandó költeni.
Ahogy belekapaszkodtál Mekk Elek kijelentésébe, ami csak egy a hálózat meghibásodási lehetőségeiből, azon látszik, hogy ez az Adax, ennek jónak kell lennie.
Ismerd be, legalább magadnak, otthon, egyedül, sötétben, suttogva, hogy rossz választás volt, és csináltass rendes fűtést.
Attól még NAGYON kicsi a valószínűsége az effajta hiba (jelentős feszültségemelkedés) előfordulásának.
Kisebb mértékű (néhány százalékos) feszültségemelkedés viszont sokhelütt előfordul, főleg olyan környékeken, ahol családi házak között kisebb üzemek vannak. És a fűtőpaneled lehet, hogy már 240 voltos feszültséget sem képes elviselni (pedig azt még illene).
Az átváltáshoz neked olyan kapcsoló kell, aminek a belsejében három váltókapcsoló dolgozik. A 6008-as kapcsolóban viszont csak két váltó kapcsoló van (plusz egy egyszerű kapcsoló), tehát nem jó neked:
Az áramot nem a konnektor csinálja, hanem a beledugott készülék. A konnektor csak a feszültségért felelős. Ha a konnektorodban lévő feszültség nem tér el jelentősen a 230 volttól, akkor a konnektor nem felelős semmiért, ebben az esetben a hiba vagy a fűtőpanelben van, vagy benned van: szar fűtőpaneleket vásárolsz egymás után :) Mérd meg a konnektor feszültségét.
(Ha a lakásba három fázis van bevezetve, akkor létezik olyan fajta elektromos hiba, hogy a konnektorban 230 helyett jóval több, elméletileg akár 400 volt is megjelenhet. Ha a lakásba egy fázis van bevezetve, akkor ilyen nem fordulhat elő)
Felmerült a gyanú, hogy túláram keletkezik a konnektorokban. Már a negyedik ADAX fűtőpanel száll el.
Noha a forgalmazó elismerte, hogy egy típushibáról van szó, hamar leég vmi az áramkörben, de eddig 6-ból 4-nél kijött. Jellemzően akkor, amikor bedugok vmi más fogyasztót ugyanabba a körbe.
Van olyan eszköz, amit mondjuk bedugok a konnektorba, és mittudomén egy hétig rögzíti az értékeket?
Sziasztok.Adott egy ganz kk 6008-as irányváltó kapcsoló.Van egy 3 fázisú vízmelegítő(bojler) amit éjszakairól(vezérelltről) fűtök, van napelem is a házon evvel a kapcsolóval megoldható lenne az átváltás az éjszakairól a nappalira ha sok a termelésem?Köszi előre is a válaszokat
leraksz egy 32-es KPE csövet (vékonyfalú, azt védőcsőnek árulják és olcsó) és abba mehet minden. Tök egyszerű tömíteni (akár a dobozra mehet a KPE menetes idom), nem rágja el semmi és cserélhetsz benne kábelt utólag is.
Ha föld alatt kell riasztót vinni, arra a célra én UTP földkábelt használnék. Azt nem muszáj még védőcsőbe sem tenni, mehet "csupaszon" is a talajban.
Persze ahol mechanikai sérülés veszélyének van kitéve (a talajfelszín közelében és a talaj felett legalább 1 méteres magasságig), azokon a szakaszokon okos dolog valami védőcső is köréje.
Ha valahol napsütés is érheti, akkor UV álló változatot vegyél (ezek többnyire feketék).
Nem okvetlen kell 15-20 évet egy jobb riasztó kábel kibír a földben. Cső csak a leálláshoz, illetve a földből való kiálláshoz kell. KPE erősebb mint a gégecső, jobban védi az átmenetet.
Viszont a kábelek fölé valami jelzőszalagot mindenképp tegyél. :-)
Köszönöm a gyors választ! :-) Igen, csak egy fázis kell. NYY-J vagy NYY-O kábel?
A riasztókábel miatt kell valamilyen védőcső is (KPE cső? lépésálló gégecső?) A földkábelt is célszerű abban áthúzni, vagy azt inkább simán mellette a földben? Az épületen belül is mehet a földkábel, vagy inkább MBCU kábel?
A ház mellé építettünk egy lemezgarást, oda szeretnék villanyt és riasztót kivinni a házból. Csak világítás és egy konnektor kell, amiből max. egy 2,5 kW-os ágaprítót tudok üzemeltetni. A házban lévő szerelődobozból szeretném kivinni a villanyvezetéket, így a távolság a következő: 8 m a pincében, 3 m földben, utána vagy 4 m levegőben, vagy 5 m földben, végül 8-10 m a garázsban a konnektor/kapcsolóig. Melyik megoldást javasoljátok? Milyen kábelt célszerű használni?
Persze ezek karbantartás +élettartam mentesek! 1-2 hónappal ugorják át a garancia idejuket."
Éppen egy döglött kalciumos Yuasa aksi (44 Ah helyett már csak 6 Ah) regenerálásával kísérletezem (már 12 AH felett vagyok) erről ez a bejegyzésed jutott eszembe :)
Erről meg az jut eszembe, hogy ismeri-e valaki a Yuasa újfajta dátum kódolását? Mert ebbe az aksi oldalába ez a kód van belesütve: Z45KD1 és ebből nem tudom megállapítani a gyártás időpontját. (az aksi pontos tapusa: Yuasa 54434)
Azért olvasd le a triakról a pontos típusát, mert ez az áramkör annyira fapados, hogy egy másik (az eredetitől eltérő) típusú triakkal peches esetben talán nem is fog működni (szerencsés esetben is előfordulhat, hogy az időket újra kell beállítani).
"nem lesz sokáig az az indokolatlanul paradicsomi állapot, hogy a közszolgáltató teljesen ingyenes fél éves, veszteség nélküli energiatárolóként és egyúttal teljes értékű tartalékként (azt is ingyen) szerepeljen."
El sem kellett volna kezdeni ezt a nagy kommunizmust. Az első pillanatban ki kellett volna mondani, hogy
- az áramszolgáltatótól kapott 1 kWh áram a napelem tulajdonosnak is ugyanannyiba kerül, mint mindenki más
- a magán napelem tulajdonosok folyószámláján az áramszolgáltató jóváír X forintot beszolgáltatott kilowattóránként
- amíg a két Ft/kWh összeg között nincs különbség, addig ezt tekintsék ÁTMENETI ajándéknak.
De nem, valakinek muszáj volt annak idején szarrá bonyolítani a dolgot
és most megpróbálnak a hamburgerből tehenet csinálni.
"ez ventillátorokhoz való annak mondjuk kifejezetten van indítási áramlökete, nagyobb is mint egy led tápegységnek"
Egy kapcsolóüzemű tápegység bekapcsolásának pillanatában egy teljesen kisült puffer kondenzátor kezd feltöltődni, amelynek az ellenállása az első pillanatban közelít a nullához (gyakorlatilag rövidzár van a 230V-on). ezt az áramot tulajdonképen cupán csak a graetz két diódája fékezi. Ezzel szemben egy éppen induló villanymotor mégiscak egy rakás drótból álló tekercs, tehát nem totál rövidzár. Szóval a LED izzók (pláne a jobb minőségűek, amelyekben jó nagy puffer van) a kis ventilátorénál sokkal csúnyább áramlükéssel indulhatnak.
Gondoltam, hogy javaslom a pici triak hűtését valami kis hűtőborával, hogy ez többé ne fordulhasson elő többé, de lehet hogy ez a hőmegfutás annyira rövid idejű, hogy a félvezetőben fejlődő hő talán el sem jutna a hűtőbordáig, amikor már mekkdöglött a kis triak. Persze ettől még lehet rá barkácsolni egy kis hűtőzázslót, hátha mégis segít rajta.
mivel egy másik példány kb ugyanebben a szerepben jól működik, meg ennek az elődje is ment 1 évig
arra tippelnék, hogy az időzítőket zabáló körben valahol van egy zárlatos vagy megtört vezeték, kicsúszott drót stb ami időnként megállítja a tápot, és az újrainduláskor generál olyan áramlöketet és esetleg a tápból kifelé egy feszültséglöketet is, ami tönkreteheti ezt az időzítőt
Még csak annyit, hogy a panelen egyik alkatrész sincs megégve, tehát külsőleg semmi nem utal átvezetésre, zárlatra. Márpedig úgy tűnik, hogy a triak vált átvezetővé. De még csak nem is melegszik. Csak éppen világítanak a refik...
Arra gondoltam, a panel túloldalán van egy mikrokontroller, az nem lehet, hogy az ad téves vezérlést a triaknak?
Én már évek óta mondogatom, hogy nem lesz sokáig az az indokolatlanul paradicsomi állapot, hogy a közszolgáltató teljesen ingyenes fél éves, veszteség nélküli energiatárolóként és egyúttal teljes értékű tartalékként (azt is ingyen) szerepeljen. Sajnos nem archiváltam azon optimistákat, kiket tehát nem tudok azonosítani, akik lenézően azt mondták erre, majd akkor foglalkozunk ezzel, ha lesz ilyen. De lehet, hogy ha rokonok jönnek látogatóba, akkor a másik szobában visszanézem 10 évre a hozzászólásaimat. :D
"A LED meghajtó kapcsoló üzemű tápnak , nincs bekapcsolási áramkorlátja"
Én is arra tippelnék, hogy a LED reflektorok kapcsolóüzemű tápegysége az első tized másodpercben olyan nagy áramot szippant a hálózatból, ami peches esetben kicsinálhatja a kiss triakot.
Lehet én is azt teszem, csak meg kellene bonyolítanom két mozgásérzékelővel. Azon mondjuk meglepődtem, hogy refivel egybeépítve is jelentősen drágább, külön meg aztán végképp.
Elmesélem, én hogy jártam a 10 Wattos reflektoraimmal.
Kettőt szereltem fel a ház falára. A kapcsolásukat D2V2 időzítővel oldottam meg. Nagyon kényelmes, mert a beállított idő után lekapcsol.
Egy évig így múködött. Egy hónapja viszont folyamatosan világítani kezdett, azaz nem kapcsolt le. Na, biztosan meghibásodott a D2V2 időzítő. Végül is van ilyen.
Kicseréltem, szépen működött a mai napig.... Ez is elromlott.
Arra tudok gondolni, hogy nem bírja ezeket a ledes refiket. Igaz ugyan, hogy a D2V2-re 80 Watt terhelést írnak, és én csak 20-al terheltem, de ezek szerint így sem megfelelő. Bár, ha bele gondolok, az a 10 Watt a ledre értendő, és nem az áramfelvételére...
Van egy másik refim is, az is D2V2-ről megy, az is egy éve, és azzal nincs baj, legalábbis eddig. Igaz, az csak egy db 10 Wattos.
Szerintem jobban jársz, ha keresel valakit, aki meg tudja csinálni. Az amper számítás kritikus pontja ennek, és ezt pontos számítás, tervezés nélkül senki nem fogja megmondani neked.
230 V-ot nem akarunk a kertbe, de ez a 12/24 voltos.megoldás nem rossz. Valami olyan opció nincs hogy ne kelljen töltenem 2 havonta az aksit? Vegyek 230-24V átalakítót, és álljak ki 24 volttal, azzal jobban járok? (de hány amperes kell ehhez? Bocs hülye vagyok ezekhez. A feszültséget még értem de hogy az amper mennyi arról fogalmam sincs)
lakásvilágításra is az ólom akkuból a munka akku lenne alkalmas
még a zselés is túlteljesítette ezeket az autó akkukat
az ólommal a legnagyobb probléma, hogy kisütve, tehát a teljesen feltöltött állapottól eltérő kb minden más üzemállapotában elkezd szulfátosodni, ami a benne lévő aktív anyag mennyiségét csökkenti, illetve ami megmarad, azt is elzárja a reakciótól
mélykisütésben ez a szulfátosodás durván fel is gyorsul
a munka akkukat kellően vastag lemezből csinálják, ott ez nem zajlik le olyan gyorsan
az autós indítóakksik pedig még a sima áramleadást is durván alulteljesítették, az élettartamtól függetlenül
az előnye hogy olcsó, és könnyű újrahasznosítani, de ilyen esti világítási feladatra nem alkalmas
ha van a kérdezőnek pénze lítiumos akksira, meg a hozzá tartozó bms-re, töltőre, kiismeri magát a li ion akkuk változataiban, meg azok feszültségszintjei között, az pl már alkalmas .... lenne ha nem lenne erre meg nagyon drága
szerintem jobban jár ha kivezeti oda a hálózatot, vagy egy abból transzformált 12V-ot
tehát a vége a sztorinak, hogy az autó akku arra való hogy az önindító 800A-es áramát kiszolgálja max 10 másodpercig, arra nem jó hogy folyamatosan, ciklusban merítsék
ráadásul a közben beugrott kommentek alapján a teljesítmény is egész nagy amit le kéne adnia, amit biztosan nem fog bírni.....
Ezt egészen másképpen látom , villanybringába valóban nem jó--rossz választás.
Lakásvilágitásra 300-400Wig meg jó.
Ha!
Nem akarsz BOSCH, VARTA akkukat használni.Az Antimon+a Kalcium ötvözés csak parasztvakitás.!
Persze ezek karbantartás +élettartam mentesek! 1-2 hónappal ugorják át a garancia idejuket.
Szerintem
Az UNTUL, MUTLU, vagy az IndiaSmart az igazi -----sima ólomötvözettel !+vastag lemezekkel ,vizutántöltéssel.
"Adott egy garázs - lakás közötti kb 60 méteres terület. Áram nincs,"
Ha a lakásból nem tudsz kivinni villanyt, az vagy nagy szívás lesz, vagy sokba fog kerülni.
- sokba fog kerülni, mert egy profi napelemes rendszer, ami borús napokon is elegendő energiát tud összegyűjteni és hosszú távon megbízható az akkumulátora, egy ilyen 200 ezer forintnál kezdődik
- szívás lesz, mert olcsó napelemes rendszert fogsz feltenni, ami felhős időben szart sem ér és rövid időn belül tönkre fog menni
- szívás lesz, mert rendszeresen fel kell vinni az akkumulátorodat tölteni a lakásba
A három lehetőségből szerintem a harmadik a leg-fájdalommentesebb: a garázsba beteszel egy aksit, amit olykor a lakásban feltöltesz.
"Valahol azt hallottam hogy 12 V esetén a túl nagy táv"
Ha vastag a vezeték, akkor 12V is elmegy jó messzire. Azt kell eldöntened, hogy elköltesz sok ezer plusz forintot amiatt, hogy 12V helyett magasabb feszültségű legyen a rendszered, vagy inkább elköltesz pár ezer forint extra pénzt vastagabb vezetékre. Profik 48-60 voltos rendszert alkalmaznának, de egy amatőr szerintem alkalmazzon 12 voltot vastag vezetékkel.
- 30 wattnyi LED szalag úgy darabolva, hogy az út felett 3 méterrel kb 3 méterenként jusson 1 wattnyi led szalag darab
(normálisabb fényerőhöz jobb lenne olcsó led szalag helyett tükrös led lámpákat alkalmazni vagy legalább 40 amperórás aksit és 60 wattnyi szalagot 2 wattos darabokban, de most a legolcsóbb megoldás a cél, ahhoz, hogy a sötétben ne ess át a kutyán, ahhoz 3 méterenként 1watt fény is elegendő :)
Az akkumulátorok egyre nagyaobbra cserélése helyett lehet, hogy inkább a 20 wattos hagyományos izzót kellett volna lecserélni 4 wattnyi LED-re (ez csak vicc volt :)
Egyébként én ilyen munkába biciklizésnél az utat egy erősebb fényű fejlámpával világítanám meg, amelynek hátul van az akkumulátor tartója (egyensúly!), amiben 2-3 darab 18650 tip lítiumos akkumulátor van és ami bármilyen mobiltöltővel tölthető. Ha egy ilyenbe nem sajnálod a minőségi akkukat, akkor órákon át vidáman teszi a dolgát (az egyik lámpámat most mértem, a két 18650-es kis "ceruza" aksi összesen 6,7 amperórát tud). Persze létezik olyan baznagy erejű lámpa is, ami még ezt is kimeríti egy óra alatt, de bölcs ember nem "800 méterre világít!" típusú lámpát vásárol egyszerű biciklizéshez :)
egy darabig sk bringára szerelt dörzshajtással jártam dolgozni
először 18Ah UPS akksikat vettem bele, az éppen tudta a munkahelyig meg vissza, de némi használat után már döglődött hazafelé
akkor vettem 35Ah autó akksit ugyanerre a célra, kb 1,5x nehezebb is volt mint az UPS változat
kb harmadával csökkent a hatótáv, az eleve szar ups aksikhoz képest
emellett kb 2 tucat ciklus után ez is elkezdett még lejjebb menni
(akkor vettem bele hajtásra tervezett szilikon akkut, amire 26Ah-t írtak, és az tudta is ezt az árammennyiséget)
tehát a vége a sztorinak, hogy az autó akku arra való hogy az önindító 800A-es áramát kiszolgálja max 10 másodpercig, arra nem jó hogy folyamatosan, ciklusban merítsék
ráadásul a közben beugrott kommentek alapján a teljesítmény is egész nagy amit le kéne adnia, amit biztosan nem fog bírni
Igaz ehhez csövezni, meg mindent is kellett, de leszórtam 5-8 méterenként, hátsó sorba egyenletesen a kerítés mellé 4 nagyobb darabot, aztán kapott 20 wattos kompaktot, amik lassan döglenek így sok év után, most kb. 10 wattos LED benne a fényforrás. 60 méterre max. 10 darab, amihez kicsit csövezni is kellene, meg terep adja mit lehet kitalálni és mi a pontosabb igény. És akkor zabál 100-120 wattot.
Bevilágítja, az hétszentség. De nézted már, hogy ez mibe fog kerülni ?
A LED szalag nem olcsó, ide pedig kellene IPsok védett, szilikonba ágyazott verzió, slightlednél 3500 métere, az annyi mint 210.000Ft (12 tekercs). Ez a szalag 20W/m, az 1,2kW (!!!) a teljes szakaszra. Ehhez egy jobbfajta meanwell táp is lesz vagy 100k. A villanyszámláról most ne beszéljünk :)
De ez még mind semmi, mert a nagyobb kérdés a praktikusság: hova fogod rakni ? Földre ledobva nem lesz az igazi, mindenféle állat szét fogja rágni, plusz a kötések sem szeretik. Az irányítottság a következő probléma, ha csak simán ledobod a földre hogy felfele világítson, akkor kb az első sötét estén fogod kivágni az egészet, mert úgy el fog vakítani, hogy megőrülsz tőle.
Pont ilyenem van, nem vagyok elájulva a minőségtől, de legalább működik. Itt csak egy kábelt kell lefektetni a fűbe, arra mehetnek a gyorscsatik és a lámpák. Minden 5m-re leraksz egy lámpát, és máris lesz fény. Persze ez sem lesz olcsó, de 60m kültér bevilágításánál el lehet felejteni az olcsóságot, ha tartósat akarsz (szerintem)
A gyári gurigák általában 5 méteresek és a szalag mindkét végén szokott lenni csatlakozó.
Illik így megtáplálni, vagyis 5 méterenként csinálni kiállást és abból mindkét irányba elmenő LED szalag egy-egy végét meghajtani.
Persze alapvetően a teljesítménytől függ, a LED szalagra meg lesz adva, hogy hány W/m a teljesítmény felvétele.
A 24 V-os azonos teljesítmény mellett nyilván fele akkora áramot vesz fel, szóval én is azt javasolnám, hogy 24 V-osat használj.
És ahogy más is írta, óvatosan kell beküldeni a sok ampert, mert azon a vékony fólián fog menni az egész és túl nagy áramot nem fog bírni, elég.
De azt javaslom, hogy vegyél egy gurigát, tekerd ki és tápold be először az egyik oldalról.
Ha így szépen megy és pár óra múlva sem melegszik túl, akkor mehet akár 10 méterenként is a betáp.
Ha melegszik, vagy a végén csökken a fényerő, akkor sűrűbben kell, ami nem feltétlenül a gyári 5 méter, de ha máshol vágod el, akkor forrasztgatni kell.
Végül: utána néztél, mibe fog kerülni 60 méter LED szalag a hozzá való táppal, alu sínnel és plexivel?
És hogy fog-e az annyi fényt adni, mint szeretnéd?
Ja.
