Tegnap elkezdtem beküldeni a bevallásokat. Fennforgás volt, és ma jöttem rá a hibára. Ha több bevallást küldtök be csoportosan, akkor az időrendben legutoljára beküldött bevallásról 24 órán belül sincs nyugta, míg a többiről gyakorlatilag azonnal. Az elküldöttek között szerepel, és visszaérkezett rendszerüzenetek között is. Az ebev-en visszakérve sem látszik. Épp most beszéltem az ügyfélszolgálattal, nyugta sem készül ezekről.
Adózó kijelölése és intervallum (év) után megtudod, hogy milyen bevallások mentek be és a kívánt bevallást ki kell jelölni és "megigényelni". Ha megjön, akkor le lehet tölteni.
Az ügyfélkapus, eBev-eset én még nem próbáltam, viszont már 2x kellett más gépre mentenem több évnyi anyagot, és azt tudom, hogy ahhoz, hogy minden meglegyen az említett 2 helyről kell másolnom.
„Szerintem az az e-számla, ami annak nevezi saját magát.”
Nem, az áfatörvény szempontjából teljesen mindegy, hogy minek nevezik az okiratot. És amit számlának neveznek, az sem biztos hogy az áfatörvény szempontjából számla vagy azzal egy tekintet alá eső okirat. Ráadásul ezt az elméletedet az idézett definíció sem támasztja alá. Ettől még nem baj, ha egyértelműen van elnevezve egy okirat. :)
„amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be;”
„Mindkét feltételnek kell teljesülnie.”
Jó, de az a kérdés, hogy a befogadónak kötelessége-e teljesíteni a feltételt (ha nem tett ilyen vállalást, akkor nem), és ha nem teljesíti, akkor mi lesz. :) Ha mondjuk kapsz egy e-számlának nevezett e-számlát, és nem fogadod be elektronikusan, hanem kinyomtatod, akkor mi van? Hirtelen papíralapú lesz, és a kibocsátónak ki kell adnia rá egy helyesbítő okiratot?
A héamagyarázat szerint (a NAV értelmezésével egybecsengően)
Az elektronikus formátumban, például számviteli szoftverrel vagy szövegszerkesztő szoftverrel készült, de papíralapon elküldött vagy kapott számlák nem elektronikus számlák. Ezzel szemben a papíralapon készült, szkennelt, e-mailen elküldött vagy kapott számlák elektronikus számlának tekinthetők.
A héairányelv egyébként megenged ilyen szigorítást:
A 233. cikkben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az (1) bekezdésben említett tagállam előírhatja, hogy a számlákat abban az eredeti – papíralapú vagy elektronikus – formájukban őrizzék meg, amelyben küldték vagy rendelkezésre bocsátották azokat. A tagállam szintén előírhatja, hogy a számlák elektronikus tárolása esetén a 233. cikkben meghatározottak szerint elektronikus úton kell megőrizni a számla eredetének hitelességét és tartalmának sértetlenségét biztosító adatokat is.
Ne értsetek félre, én feleslegesnek érzem a papír és e-számla megkülönböztetését. Szerintem semmi gond nem lenne azzal, ha a felek ugyanazt a számlát eltérő formában kezelhetnék. De nem én vagyok a jogalkotó, és nincs is gyakorlatom héacsalásban, úgyhogy nem tudom, mi járt a fejükben.
Miért lenne betarthatatlan? Bonyolult, de nem betarthatatlan. Én se örülök ezeknek a szabályoknak, szükségesnek tartom az észszerűsítésüket, csak értem a nagy részüket. :)
Ha emailban küldték, és papíron nem, akkor elektronikus számla. Ha nem világos, hogy az-e, akkor rá kell kérdezni a számlakibocsátónál. Ha az OSA-ban már e-számla, de papír kellene, akkor baj van. Ezért ha nem világos, hogy elfogadja-e a vevő az e-számlát, akkor invoiceAppearance=UNKNOWN jelölés szükséges OSA-ban, és legálisan meg lehet tenni, hogy mégis papírszámlának minősíted a vevő kérésére.
Itt azért mindig figyelni kell a saját példány hiteles megőrzésére is - papír számlánál is! -, amiről mindig hallgattok, pedig kb. ugyanilyen probléma, mint az e-számla.
Az valóban problémás, ha nem járult hozzá a vevő a e-számlához, mégis azt kapott. Le kell sztornóztatni. (Na erről is lehetne külön vitaszálat indítani, de most nem kezdek bele.) Az egy marhaság, hogy a számla kifizetése ráutaló magatartás az e-számla elfogadására. Netes vásárlásnál gyakran van előre fizetés, de nem csak ott. Ha az elfogadott ászf-ben benne van az e-számla, akkor így jártunk, de ha nincs, akkor kérhetjük a papír számlát.
„E-számla az, amint időbélyegző van.”
Egyáltalán nem ez a meghatározása a héa-irányelv és a magyar jogszabályok szerint, de ezt részletesen kifejtettem korábban.
De az én problémám ezzel pont nem a kijátszás, hanem a betarthatatlanság.
Nem akarom én kijátszani, - de ha (mint a példában írtam) elküldöm emailben, - aztán kérésre ki is nyomtatom, akkor az most mi? Állítólagos "e-számla", vagy normál számla szerinted? És ha már ez felmerül, mint probléma, akkor úgy kaki az egész meghatározás, ahogy van, tehát bukik a NAV elmélete.
Nem értettelek félre. Csalni lehetett a régi BKV-lyukasztóval is: volt aki csak akkor lyukasztott (érvényesített) jegyet, amikor meglátta az ellenőrt. Egy szabályt nem elsősorban az alapján kell megítélni, hogy milyen könnyű kijátszani.
Nem vitatkozom én senkivel. A zügyvéd aszonta hogy ilyet kér én megcsinálom. Megszültem az iratokat csak attól tartottam hogy esetleg valamiféle formai követelménynek nem felelhet meg. Erre irányult a kérés.
Vagyis a 2013 -at , és az előttieket kukázhatom szerinted ? Kivéve a béres cuccokat ... nemtom' honnan rémlik , hogy azt 30 évig kell őrizni , de addig már nem is élek (73 leszek 2 hónap múlva) .
Persze , hogy hagyom magam megtalálni ! Nincs rejtegetni (csak őrizgetni) valóm .:-)
Az adószám törléséhez ilyen iratok tuti, hogy nem kellenek. A cégjegyzékből való törléshez a hozzájárulását a NAV a 2-3. pontban foglaltakat elektronikusan adja át a cégbíróságnak (kérelemre).
Valamikor egy többnyire törököket könyvelő cégnél dolgoztam , és amikor az a cég megszűnt (hazament a tulaja) , az ügyfeleket átvettem . Természetesen a régi könyvelési cuccaikkal együtt . Aztán szépen lassan , több tulaj is visszament Törökországba úgy , hogy egy árva szót nem szólt , csak nem lehetett őket többé elérni . A cégeiket törölték .
Mi a nyavaját csinálhatok a több mázsa anyagukkal ? Lassan a fejemre dől .
Köszi a gyors választ! Igen, én jellemzően a piaci őstermelőket nézem, akiknél mind kézi nyugta van, habár a hülye is látja, hogy nepperek. Őket is tervezik valahogy bevonni az adatszolgáltatásba?
