Persze, tudom, azok a fránya genetikai markerek, csak azok éppenséggel nem visznek közelebb a germánok és a szlávok őstörténetéhez.
Az alrasszok létét persze én is elfogadom, de sokkal fontosabbnak tartom ezt az eredetileg nem nyelvi hármasság mentén kialakult 3 mintegy főtörzset, amely az europidok történetét kialakulásuk óta meghatározta.
Furcsa módon ebből lényegében csak a latin ismert, mivel azok a népek (elsőnek a különféle görög népek: iónok, dórok stb., aztán a latinok), akiket ma mediterránként/latinként (+francia, belga, luxemburgi) ismerünk, történetírásunk "szeme láttára", Kis-Ázsián keresztül jöttek át Európába.
A germánok és a szlávok a kelet-ázsiai/európai pusztákon át jöttek, életmódjuk nomád volt.
"Valaha a latin (jóval Róma városának megalapítása és az itáliai latinok létrejötte előtt) az europidok egyik harmadát jelentette.
Ahogy a szlávok és a germánok (akik fent, az ázsiai pusztákon át jöttek be Európába) a másik két harmadot.
Minden egyes europid nép besorolható az egyik harmadba, persze vannak olyan "rejtélyek", mint a baszkok, de tkp. ők is latinok."
"A rasszbeli besorolás egy igen egyszerű történet. Megvannak hozzá a kritériumok és ezeket kell követni.
Mondjuk a zsidók és cigányok sokfelé "bekeveredése" nagyon megzavarta a dolgokat sok helyütt, de ezt tudni kell a helyén kezelni. A germán-szláv-latin hármasság kétségbevonhatatlan."
Igazából ezek nyelvi, kulturális egységek. Nem sok közük van a fenotípusos változatossághoz.
"Ez a fenti elmélet persze erősen alternatív, mégis egy kicsit megmagyarázza az europidok igazi etnogenezisét. Amivel mind a hivatalos, mind az ősmagyarkodó történettudomány adós még mindig..."
Nem-nem, dehogy! Az europid rassz jellegeknek semmi köze az indoeurópai nyelv családhoz. A rassz jellegek sokkal régebben kezdtek el megjelenni és az európai rassz kialakulásának komplexitása, túlmutat az indoeurópai nyelvek megjelenésén Európában.
Egy példánál maradva a mediterrán típust nyilván a latinnal azonosítanád. Európa népességének fele-kétharmada a mediterrán rasszba tartozott a neolitikumban, miközben erősen sanszos, hogy az indoeurópai nyelvek -amibe a latin is tartozik- csak a bronzkorba jelentek meg a kontinensen. Ahogy nem kevés "magyar" beszél magyarul(az egyik legfiatalabb nyelv Európában), miközben olyan genetikai markert hordoz, aminek az előzménye minimum a jégkorvégéig vezethető vissza.
Hát, nehéz. A magyarok a honfoglaláskorban (már itt a Kárpát-medencében) még főleg türk-szláv-iráni keverék voltak. Talán némi avar elemmel kiegészülve.
Aztán a középkorban jött némi latin, majd a török kiűzése után német (sváb, bajor) és kisebb mértékű szlovák/szerb/horvát betelepülés.
Tapasztalataim nem erősítik meg a finn-ugor elem jelenlétét akárcsak egy fikarcnyira sem (a honfoglalóknál).
Úgyhogy nem igazán kell besorolni minket, mi vagyunk a kakukktojás. :)
"ott lehetnek olyan emberek akikről nem lehet ránézésre eldönteni melyik etnikai csoporthoz tartozik"
Akkor mi alapján lehet eldönteni?
Egyébként képes vagyok a különféle pigmentációk elkülönítésére.
(Néha az arab és az dél-amerikai indián be tud csapni, a többi nem nagyon)
Pontosan jó téma ez ahhoz, hogy túlbonyolítsuk. Mint azt sokszor meg is teszitek.
A rasszbeli besorolás egy igen egyszerű történet. Megvannak hozzá a kritériumok és ezeket kell követni.
Mondjuk a zsidók és cigányok sokfelé "bekeveredése" nagyon megzavarta a dolgokat sok helyütt, de ezt tudni kell a helyén kezelni. A germán-szláv-latin hármasság kétségbevonhatatlan.
Igen, ez eléggé találó. Kár, hogy az antropológia nem ismeri az europidon belül a latin alrassz fogalmát.
Ide nyugodtan be lehetne sorolni az összes újlatin nyelvet beszélő népet + az albánokat és a montenegróiakat (bizony, mert ők nem szlávok, csak a nyelvük az!).
Mondhatnám úgy is, hogy nem látja a fától az erdőt.
Valaha a latin (jóval Róma városának megalapítása és az itáliai latinok létrejötte előtt) az europidok egyik harmadát jelentette.
Ahogy a szlávok és a germánok (akik fent, az ázsiai pusztákon át jöttek be Európába) a másik két harmadot.
Minden egyes europid nép besorolható az egyik harmadba, persze vannak olyan "rejtélyek", mint a baszkok, de tkp. ők is latinok.
Ez a fenti elmélet persze erősen alternatív, mégis egy kicsit megmagyarázza az europidok igazi etnogenezisét. Amivel mind a hivatalos, mind az ősmagyarkodó történettudomány adós még mindig...
Jó példa a nordikusra de nem látok benne semmi dinári vagyy kelta-nordikusra emlékeztetőt. A kelta típus kicsit olyan mint egy hosszú fejű norikumi csak inkább vörös mint szőke.
Azt fogad el, hogy a fenotípus és az etnikum két különböző foglom és kompatibilis egymással.
Természetesen egy csoport norvégot mindenki megtud különböztetni egy csapat romától, mert különböző fenotípusok gyakoriak az adott etnikai csoporton belül. Ettől az etnikum nem azonos a fenotípussal. Éppen olyan ez mintha pártreferencia alapján keresnél közös fenotípusos jellemzőket.
Egy olyan országban ahol gyakori a mediterrán rassz, a sötétebb pigmentáció, ott lehetnek olyan emberek akikről nem lehet ránézésre eldönteni melyik etnikai csoporthoz tartozik, mint ahogy azt se melyik foci csapatnak szurkol, hiszen mediterrán rassz előfordul a romák között ép úgy.
Kelta-Nordikus=dinári/dinarizált orrú, mesocephalic, nordikushoz hasonló vörös vagy annál sötétebb hajú típus. (Nordikus+Dinári és más nem észak-európai hatás)
A haj, szem, bőr szín független a csontozattól. Bárki örökölheti azt a gént, amitől vörös lesz a haja. Ezt teljesen független a csontozattól vagy egyéb biológiai jellemzőtől. Nálunk nem túl gyakori.
Vannak olyan németek akik nem lógnának ki a sorból de egy német turista csoporton azért lehet látni, hogy nem magyarok. Itt azok a típusok gyakoriak, amelyek megfelelnek a földrajzi elhelyezkedésünknek. Tehát brunn vagy kelta nordikus nemigazán van.
Összességében nagyon heterogén nép a magyar mint feno- mint genotípusok tekintetében. Ez nem nagy csoda ha figyelembe vesszük a kárpátmedence központi elhelyezkedését, népesség történetét az elmúlt 8000 évben. Fontos vándorlások vezettek keresztül a mai Magyarországon sok-sok ezer éve és a történelmi időkben is. Népek és kultúrák gének folyamatosan keveredtek itt. Nézd meg a magyar férfiak Y-DNA haplocsoport eloszlását. A legnagyobb csoport is 30% alatt van és van egy csomó kis csoport pár százalékkal. Viszont ha megnézzünk egy ősibb népet mint a kelták vagy szkíták akkor azt látjuk, hogy egy-egy haplocsoport erősen dominálja őket. Tehát kevésbé keveredtek. Vagy például olyan ország ami nem ennyire központi elhelyezkedésű mint Magyarország, inkább periféria, például Írország, Skócia vagy Skandinávia, sokkal inkább jellemző egy-egy nagyobb csoport, vagyis szintén kevésbbé keveredtek.
Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy biztosítják az Egyezségokmányban rögzített jogoknak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre, vagy minden egyéb helyzetre tekintet nélkül való gyakorlását.
Szóval 1949 szép év volt... létrejött az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata... ahhol a fehér ember még a tőle különböző népeket emberként kezelte... csak egy kicsit mégis másnként...
Majd belépett egy csomó állam az ENSZ-be... amikor is a fehér bőrű ember már csak a tagállamok 6%-át teszi ki... és a színes bőrűek megszavazták... hogy nem emberi raszok vannak... hanem fajok...
Ma már kötelező érvénnyel különböző fajokról kell beszélni...
Majd az egyezségokmányok után... kitalálták hogy vannak gazdaságilag fejlett államok... fejlődők és elmaradottak...
Ezek után azt is megszavazták, hogy a fehér embereknek adótt kell fizetni a színesbőrűeknek... hogy tanulhassanak, tenyésztelepeket működtedhessenek... és legyen egészségügyi ellátásuk... és és... stb....
Annak ellenére kell fizetnünk nekik az adót... hogy Sri Lanka... és Dél Afrika.. Uganda és stb... kiirtotta a fehér lakosságot...
