Nem nagyon tudok oroszul, de pár mondatot elsajátítottam, amikor a Kara-kum sivatagban lövészeten voltam és a tisztek feleségeinél gyakoroltam nyelvtudásom egy pár nejlon harisnyáért.
Ilyeneket tudok pl. inkább nem írom le, mert magadra veszed.
De, amit látsz, annak semmi köze a szuomi szóhoz.
kak-svoimi-rukami, leírom neked cirill betűkkel is:
как своими руками, a своими kb. annyit jelent, hogy által.
Mondd. miért csinálod ezt?
Amit jól tudsz, azt csináld! Másolj be képet a makákóról!
Igen, lehet, hogy én is le fogom vágni, de ha levágom akkor már simán átdugom a készülék alatt a pince lejárónál már bármilyen hosszabbítóval meg tudom oldani.
"A régi szerelvényeket még bevizsgálták!" No, igen, akkoriban biztos nem volt olyan se, hogy villás dugón van földelés érintkező, de a vezeték csak két eres.
Azt nem tudom, hogy hány volt lehetett ebbe eddig bele se gondoltam. Földelés nálunk csak a fürdőszobában volt. Nem tudok pontos építési időt, h mikor épült a ház. Ez talán még pont közte volt mikor bejött a teljes földelés. Az elektromos autóhoz nekem talán sok közöm nem lesz. Szerintem most is csak azoknak van még akik ki tudják építtetni odahaza az üzemeltetéshez szükséges töltést...
Én azt nem írtam egy szóval se, hogy jobb volt. Azt viszont kétszer is, hogy nem okoskodásnak szántam. Pláne mikor még nem volt keverő tárcsás mosógép, centrifuga, ha már a mosást említetted. Viszont működött és egyszerűbb is volt az biztos. A mi mosógépünk pl. mindig reklamál valamiért össze, vissza csipog, ki nem ír semmit. Garis szerelő nézte azt mondta, hogy éljünk vele együtt. Anyámnak nincs gondja a két Hajduval max, hogy
mellette kell állni, de neki nem gond, mert megszokta. Igen, nem volt baleset az autópályán, mert a lovaskocsi nem ment annyival. Viszont voltak lovas balesetek nem is egy. A borona, vetőgép vagy más munkaeszköz nyársalta fel szerencsétlen parasztokat. Vagy simán a lovaskocsiról estek le, ilyen vagy olyan okból kifolyólag. Fordult a világ, rohamosan fejlődik minden, aztán majd kiderül, hogy mennyire jó ez így. Tavaly kiszórtuk a még jól záródó, viszonylag jó állapotú nyílászáróinkat, mert a műanyagokkal kevesebb lesz a fűtés számla. Idén azzal indítottunk ősszel, hogy vettünk kettő párátlanítót 100.000.ft.ért mert vizesednek a sarkok. Elnyomjuk a fűtésszámlán megspórolt pénzt villanyra, jövő tavasszal szigeteltetünk, mert talán akkor változik a helyzet.
Lesz egy komoly világ válság eltűnik a sok hiper, szuper eszköz és ezek üezemeltetéséhez javításához szükséges alkatrész, nekünk a pénzünk ezekre aztán úgy fognak sírni az emberek mint még soha. Gondoljunk bele a háborúk utáni évekbe, még ha nem is éltünk, de tudjuk, hogy mi volt mit lehetett kapni az üzletekben. Hozzászoktunk, pláne a módosabbak, hogy mindent szinte azonnal megkapnak. Egymás torkának esnének az emberek ha ez nagyot változna. Magasról nagyobbat lehet esni.... Így, hogy írtad jobb volt-e, tényleg el lehet gondolkodni.
> Pedig nem volt se FI. relé, se földelés csupán ronda kemény bakelitből, kerámiából, rozsdásodó érintkezőből készült szerelvények.
Ja. Régen minden jobb volt. Például nem volt baleset az autópályán 150-nél, mert a lovaskocsi nem ment annyival. Nem kellett mosógépszerelőt hívni, mert a patakparton a mángorlófa nem szokott elromlani. A mosogatógépekkel sem volt sok probléma, mert nem volt. Hajszárítást megoldotta a nap, de az sem szokott gond lenni, ha elment a wifi, mert olyan se volt.
Hagyjuk már ezt a baromságot, akkorát fordult a világ/technológia azóta, hogy elképesztő.
Üdv mindenkinek! Haver hozott 4 eres kábelt azt mondta kisgépeket szoktak vele kábelezni es azzal fogja egyik garázsból a masik garázsba villanyt(230v) áthozni mondta huzzam bele gégecsőbe es ássam le 40cm re a földbe szerintetek ez igy jó lesz es biztonságos?
"... melyik szabvány szöveg tiltja meg a padlás alján szabadon szerelést..."
Így semelyik. Elsősorban tűzveszélyességi szempont alapján kellene a padlástér szerelési szempontjait figyelembe venni. A kábel alkalmazása nem tilos,de a kötődoboz létesítése már kérdéses lehet. Kicsi alapterületű épületnél el tudom képzelni hogy nincs kötődoboz,minden kábel az elosztó táblába van megkötve,de nagyobb lakásnál elképzelhetetlen hogy nincs kötő doboz.
DE! Itt tömör vezető érrel ellátott kábelről van szó. Azt rögzítetten kell szerelni, vagy megfelelő alátámasztással ellátni. A levegőben kunkorodó kábel az hogyan van alátámasztva?
Ha az alátámasztás kábelcsatornában,vagy kábeltálcában van fektetve, akkor azokban fogok felbukni,nem a védett kábelben.
Mit gondoltál okoskodásnak?
"Mert ami nem tilos azt szabad..." Na ez az okoskodás. Ez Elek privilégiuma...
Igen én is ebben bíztam, hogy a készülék alá elhelyezem a sülyesztett konnektort és be tudom dugni még csak nem is látszana, de sajnos nem derékszögű a dugó, nincs annyi hely a készülék alatt.
Nincs IP jelölés, de már megvettem, elvileg fürdőszobainak van hirdetve. Ennyi jelölés van a készüléken erre vonatkozóan: Alkalmazható a fürdőszoba 3*** védelmi területén DIN VDE0 100-701
Félre ne értsd amit most fogok írni, mert nem okoskodásnak szánom!
Az általad linkelt oldalon a zuhanytálca esete pl. mint ami nálunk is van a felszerelni kívánt konnektor eszköz közelében. Szóval Amennyiben nagyobb a vízsugár és pl. a zuhanyrózs rögzítője elfordul, vagy egy vásott rossz kölyök meg akarja viccelni a testvérét akár két méterre is elmegy a vízsugár, vagy ha átállítom a rózsát úgy, hogy csak a közepén jöjjön a víz, akár 3-4méterre is el spriccel.
Illetve ilyenkor jut eszembe, hogy a régi házaknál mikor bekötötték a villanyt milyen megoldásokat alkalmaztak, amik lényegébe általában meg is maradtak a kisebb parasztoknál főleg. Rengetegszer elgondolkodom mikor látom a még ma is üzemelő konnektorokat, villany kapcsolókat pl. szülői házamnál az istálóban. Főleg téli viszonylatban olyan vizes amónia párásak voltak az ajtók, ablakok közelében elhelyezett kapcsolók, konnektorok, hogy azt elmondani nem lehet. Az ember kinyitotta az ajtót amíg bement az istálóba és kijött, dőlt ki a pára mintha füst jönne kifele, az állatok mintha füstöt okádtak volna mikor kifújták a levegőt, az ajtókat belülről vastagon udnorító fehér dér borította. Valahogy mégse hallottunk róla soha, hogy a közelben tragédia történt volna ezekből kifolyólag. Pedig nem volt se FI. relé, se földelés csupán ronda kemény bakelitből, kerámiából, rozsdásodó érintkezőből készült szerelvények.
Tényleg nem okoskodás, csupán elgondolkodtató. Természetesen én is azt mondom, hogy tegyünk meg mindent amit csak lehet az életünk, egészségünk megóvása érdekében.
Félreértés ne essen, tényleg nem okoskodás csak a józan ész...
A dolog elég bonyolult, mivel elsősorban az eszméletlent tilos, az eszméleténél levőt egyrészt a sokk miatt kéne, másrészt a rögösödés elkerülésére sem árt higítani a vért. Viszont a nyelési reflex esetleges sérülése miatt ennek is van kockázata. Ezért szokták azt javasolni, hogy ha az orvos engedi...
A 70-80s években még szódabikarbónás vizet kellett itatni az áramütöttel.
ma meg;
Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza, akkor se engedjük mozogni, nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le, de ne adjunk neki se ételt, se italt, se gyógyszert.
Ha esetleg Volta prof. korából lévő leirást találnál,--érdekelne !
állati, emberi , növényi villamosság .....
a vezetőanyagok; selyem, vászon,üveg, papir.......
Semmilyen kábel nem tekereghet kiegészítő védelem nélkül ( rögzítetlenül) talajon, aljzaton.
Műhelyben géphez kábel árbocon kell a kábelt bevezetni, vagy a padlón kellően védve a várt hatásoktól.
A hosszabbító elvileg csakis gumiszigetelésű kábel lehetne (NEM szilikon kábel,az másra való). A fehér színű MT...MB... kábelek erre nem alkalmasak. (a boltokban kapható narancssárga hosszabbító sem)
Azért feltételezhető ekkor is az ideiglenes jelleg.... tehát ha jön Elek hogy a kertben elhajított gumikábele egy hosszabbító de arról megy a műhely a kert végében évek óta,az nem hosszabbító!
A szobában a parkettán lehet elvileg bármilyen kábel,(mint hosszabbító) ahol is nem várható sérülés,illetve a csatlakozás miatt nem is az épület elektromos hálózatának megbonthatatlan része. A szobában rögzítetlenül kötődoboz sem hempereghet semmilyen kábelen.
"A padlás alján vagy gerendáin miért nem tekereghet?"
Én is láttam ilyen szerelést, rendszerint felbuktunk benne a sötétben, a padláson a kötődobozok igencsak tűzveszélyesek, ráadásul előbb utóbb elvesztek a lom alatt. Ha le van fedve szigetelő anyaggal, a felderítése igencsak problémás volt. És a többit (is) leírták már mások....
A nappali padlóján, a műhelyben, kertben tekereghet a hosszabbító, gép, akármi kábele védőcső nélkül? A padlás alján vagy gerendáin miért nem tekereghet?
Ha valóban került rá höszigetelöanyag , akkor elméletileg az ami levan takarva , még jó is lehetne . Viszont minden elektromos vezetéket 2 méteres magasságig védeni kell a mechanikus sérülés ellen . Gondolom ez M.o.-on is így van az elöírásokban . Valamint ha megnézed , akkor a kötödobozba menö kábelek nincsenek rögzítve , tehát a szabadon talajrahelyezett doboznak bármelyik kábelét valaki megrántja , akkor ott a kötések akár oldódhatnak is . Ha már , akkor egy oldalról mehetett volna az összes kábel és azokat legalább kábelkötegelövel összefoghatták volna . Természetesen lehet , hogy amíg áll a ház semmi baj nem történik , de véletlenek mindíg vannak .
Attól, hogy ronda és elhanyagolt még lehet szabványos.
Egy jobban sikerült megoldás inkább ilyesmi kinézetű.
HA dupla szigetelésű a vezeték, akkor jó lehet védőcső nélkül is szerintem. A kötések és kötődobozok kivitelezés az egy másik kérdés...
Ezzel pl. nem rég találkoztam, több szaki munkája. A házfelújítás során időben eltolt hálózat átépítések-bővítések kapcsán alakult ki. (azóta már került rá 20 cm hőszigetelő gyapot is)
Megjegyzés: a zóna magassága 225 cm - a padlótól mérve alapesetben illetve - a kád/zuhany aljától mérva, ha az alja 15 cm-nél magasabban van a padlótól
A 2. zóna 60 cm széles vagy 60 cm sugarú! a helyzettől függően.
Van olyan mekkmester aki életében nem látott szabványt, és szerinte minden jó ami szar. A padlás járószintjére ledobott kábel is megfelelő például. Szeret visszakérdezni, hogy ha szakemberek szabványra hivatkoznak akkor az hol van leírva.
Meki az ezer szakmádból egy pár bizonyitványt be linkelhetnél.
A fürdőszobákban vannak különböző elektromos biztonsági zónák (pl a fröcskölés lehetősége miatt).
A villanyszerelők egyrészt ismerik ezeket a zónákat, másrészt leolvassák a készülékről/szerelvényről annak IP (víz elleni védettségi) fokozatát és ennek megfelelő helyre (zónában) helyezik el azokat.
- olvass el pár cikket a fürdőszobai biztonsági zónákról (pl ilyeneket),
- olvasd le a készülékedről, hogy milyen IP védettségi osztályba tartozik (ha nincs megadva, ne vedd meg, mert hülye a gyártója)
és ebből megállapíthatod, hogy a fürdőszoba mely részén szabad telepíteni a konnektorodat és a fűtőkészüléket.
Egy kis fizika:
Ez a készülék meleg levegőt fúj ki. A meleg levegő felfelé száll, tehát ez a fűtés a mennyezettől kezdve lefelé tölti fel a helyiséget meleg levegővel, ami időbe tellik, ezért az ilyen fürdőszoba fűtést előre be kell kapcsolni. Szinte azonnali hőhatást az infravörös hőSUGÁRZÓK csinálnak.
Van olyan villanyszerelő munka, ami a költségek minimális szinten tartása végett éppen megfelel a szabványoknak, ezen felül nem tartalmaz semmi extrát.
Van olyan villanyszerelő munka, amely a szabványban kötelezően előírtakon felül extrákat is tartalmaz, pl:
- túlbiztosítja a mechanikus védelmet (pl a kettős szigetelésű kábelekre még gégecsövet is húz),
- túlbiztosítja az érintésvédelmet (pl egy helyett több FI relét alkalmaz),
- extra esztétikai elemeket alkalmaz (pl a vezetékek az elosztóban, szépen párhuzamosan vezetve + érvéghüvelyezve vannak)
- extra kényelmi elemeket tartalmaz (pl az áramkörök, kismegszakítók száma akár többszöröse a minimálisan szükségesnek)
persze egy ilyen villanyszerelés SOKKAL többe kerül (akár többszörösébe!), mint az első változat.
Ha az ügyfél KÉRI a második változatot (az árkülönbség ismeretében), akkor a villanyszerelő korrekt.
Ha villanyszerelő kérés nélkül csinálja a második változatot (azért, hogy így többet kereshessen), akkor a villanyszerelő nem korrekt.
Ha a villanyszerelő azért csinálja a második változatot, mert fogalma sincs a szabvány által előírt határokról, ezért mindent túlbiztosít, akkor a villanyszerelő, azért dolgozik drágán (csakis drágán képes dolgozni), mert buta a szakmájához. Ennél mér csak az rosszabb, amikor ráadásul nagy hangon magyarázza, hogy az ő túlbiztosításait valamilyen szabvány írja elő, és az a hülye aki nem úgy csinálja, ahogy ő :)
Valahogy én is így gondolom, hogy nem lehet gond max ha kifordul az ember kezéből a zuhany, bár ha be van dugva a villás dugó akkor nem mehet a konnektorba kapásból egyszerre a víz. Ami még megfordult a fejemben, hogy nem teszek konnektort hanem fúrok egy lyukat a falra levágom a villás dugót és teszek rá egy szerelhetőt. Annyi, hogy akkor biztos veszítem a garanciát, vagy nem tudom.
Ezen azért csodálkozom, hogy padlóra lehányt vezetékeket kifogásolni szerinted sehová nem vezető csűrés-csavarás. Mondjuk, elolvassa az, akinek a padlásán van, vagy a rokona szól neki, és 5 perc alatt tesz rá valami mechanikai védelmet, és nyugodtan alszik. Mennyi lakástűz van naponta? 30? Érdemes minden rizikót kiküszöbölni. Neked ezek szerint mindegy, ha mások egy szál ruhában kiszaladnak télen éjszaka, a biztosítás nélkül épp leégő házukból. És akkor még imádkozni is kell, hogy a tűzvizsgáló ne lássa, amit látni akar. Lehetne ezzel reklámoznod magadat, hogy a te kivitelezésed növeli az életveszélyt.
Konnektor nincs a tervezett helyen, de viszonylag könnyen megoldható, mert a fal másik oldalán pince lejáró van, így csak a konnektor helyét kellene kialakítanom, illetve átfúrnom a falat, hogy egy vezetéken jöjjön áram a konnektorra a pince lejáróban elhelyezett konnektorból. Mennyire merjem a képen berajzolt helyre feltenni a konnektort és a fűtőtestet, zuhanyzóval szemben?
Olyan szakember még nem született a földön, aki ne tudna hibát találni a másik szakember munkájában, ha minden úgy marad, minden ház azonnal leég, mindenki benn hal. De gyorsan hívjuk a tűzoltókat, mert a ház máris lángol!
Az más kérdés, hogy a szabványos kivitelezés magát a kivitelezőt védi leginkább a későbbi esetleges problémák esetén.
Kedvenc esetem, amikor jópár éve a klímás topikban ment a hirig az ocsmány kivitelezés miatt, mire betettem néhány fotót arról a munkáról, amit nálam végzett az egyik fő hangadó cége.
Még csak meg sem neveztem, mert csak azt akartam demonstrálni, hogy bárki keze alól kieshet kifogásolható produktum.
Igen ám, de egy másik tag kinyomozta a tettest és be is írta, ki az.
Erre a kivitelező közölte, hogy én eleve így kértem (ami konkrétan hazugság), egyébként sem volt még soha olyan mocskos lakásban, mint az enyém.
Ez majdnem igaz, mert valójában sosem járt itt, csak a sameszai, akiket mivel a topikról ismertem őket, itt hagytam a munkával, mire haza értem, látom elhűlve, hogy mifaszt műveltek.
Akkor akkurátusan elküldtem a retkes kurva anyjába, amire letiltottak (jogosan).
Az illető a mai napig az egyik fő megmondóembere a klímás topiknak...
"a páraképződést úgysem lehet megakadályozni. Viszont csökkenteni lehet azzal, hogy a huzatot megakadályozzunk a fenti lezárással."
A pára is egy gáz (vízgáz :), ő egy része a "levegő" nevű gázkeveréknek. Ebből a gázból úgy lehet folyékony víz, hogy leHŰTÖD. Ha a hőmérsélklete nem változik, vagy ha melegíted, úgy nem lehet folyékony víz belőle.
A külvilági levegő már hideg, az nem fog még tovább hűlni attól, hogy kintről bejut a csőbe. A csőbe kívülről esetleg bejutva vagy nem változik a hőmérséklete (tehát nincs vízkicsapódás), vagy a csőben a lakáshoz közeledve egyre melegebb lesz (tehát nincs vízkicsapódás). Tehát a kintről a csőben esetleg befelé áramló levegőtől nincs félnivalónk.
Vízkicsapódás csak a lefelé hűlő vízpára esetén fordulhat elő, ez ami a lakásból KIFELÉ megy a csőben.
Most jön a neheze:
Minden gáz igyekszik egyenletesen kitölteni a rendelkezésre álló teret. Ez gázkeverék esetén az összes gázra KÜLÖN-KÜLÖN igaz (parciális gáz-törvény). Tehát a rendelkezésre álló légtér minden pontján mindegyik gáz tökéletesen egyenletesen eloszolva akar jelen lenni.
Ha a hideg csőnek csak a külső vége van lezárva, akkor a cső hideg szakaszán lecsapódó víz azon a ponton pára-hiányt okoz a levegőben, tehát a lakásban lévő vízgáz igyekszik utána-tágulni, magyarul a lakásból a pára áramlik befelé a csőbe, AKKOR IS, ha ezzel egyidőben a levegő nevű gázkeverék többi gáza meg sem mozdul nem áramlik. Tehát a külső végén leszárt csőbe nem áramlik befelé az egész levegő, csak az az egy gáz, amiből a csőben hiány jelentkezett.
Magyarul hiába zártad el a cső külső végét, ezzel a vízkicsapódást nem akadályoztad meg. Sőt a folyamatos pára-utánpótlást sem, hiszen hiába nincs "léghuzat" a csőben, a több (mozdulatlan) gázmolekula között a vízpára nevű gáz folyamatosan áramlik befelé a csőbe, majd ott vízcseppekké kicsapódva gurul kifele onnan.
"A helyzet mindenkinek egyértelmű... van a padlásra vezető ajtó? Akkor járható a padláspadlópalló."
Egy, a továbbiakban használni nem kívánt padlásajtót utólag is meg lehet szüntetni, akár évekkel később is. A villanyszerelő maximum megkérdezi a gazdit, hogy hogy lesz-e járkálás a padláson, ha nem, akkor nem kell extra mechanikai kábel-védelemről gondoskodnia, azzal csak a megrendelő számára okozna extra költségeket.
Örülök, hogy felismerte az irányt. Ki kéne lépnie minden balesetveszélyes és felelősséggel járó oldalról, ahol ilyen érvekkel operál, hogy nálam már 10 éve nem táncoltak a padláson.
Létezni mindig is létezett, az a fura, hogy ebben topicban a hozzá nem értés magabiztosságával nyilatkoznak a próféták. Tán el is hiszik otthon a sötétben, hogy ők értenek hozzá.
"A kábel- vagy vezetékrendszereket úgy kell kiválasztani és úgy kell szerelni, hogy a mechanikai igénybevételektől származó sérülés a legkisebb legyen a létesítés, az üzemeltetés és a karbantartás idején."
Hány helyen láttál vascsőbe (fémgégecsőbe ) behúzott MBCu-t?
A műanyag gégecsöves megoldás,--az egerek kedvence !
Ez a vita nem fog előrébb vinni......
Ugyanúgy ,mint az álmennyezet feletti "jó magyaros "szerelés. drága a kábel tálca/csatorna ?
A helyzet mindenkinek egyértelmű... van a padlásra vezető ajtó? Akkor járható a padláspadlópalló.
A szabvány meg nem tesz kivételeket a z ingatlantulajdonso jövőre vonatkozó hitével kapcsolatosan... "A kábel- vagy vezetékrendszereket úgy kell kiválasztani és úgy kell szerelni, hogy a mechanikai igénybevételektől származó sérülés a legkisebb legyen a létesítés, az üzemeltetés és a karbantartás idején."
"Ahol nincs kaja (vagy elérhető közelben) a számára >> ott rágcsáló sincs."
Téves.
Nálam a hőszigetelésbem scrolloztak az egerek, nem nálam zabáltak. A szomszédban.
Van egy 10 éve nem használt, lezárt telephelyünk, kb 50 méterre a legközelebbi épülettől. Kaja nincs, gépek vannak benne csak. Egér van. Oda megy télire elbújni, kaját meg hord magának a környékből.
Azért kell felül lezárni, mert a páraképződést úgysem lehet megakadályozni. Viszont csökkenteni lehet azzal, hogy a huzatot megakadályozzunk a fenti lezárással.
Ha alul zárjuk le, az elvileg jó döntés, mert a meleg szobai levegő nem tud bejutni. Ugyanakkor a falon keresztül mégis csak melegebb lesz a cső a szobai szakaszon, ellentétben a padlástéri szakasszal. Tehát valamilyen mértékben akkor is párásodni fog, viszont a pára nem tud kijutni a csőből, mert lezártuk alul. Tehát meg fog állni benne a pára. Akkor inkább távozzon ki alul.
A levegőnek nem is kell... elég ha pára (ami ugye gáz) közledik.
A pára pedig fog is. Mivel páraforgalom tud kialakulni adott esetben a csak a hideg végén lezárt csőben.
1. a meleg pára bejut a csőbe >> a parciális nyomás különbség miatt 2. a kellően hideg részén kicsapódik vízzé >> a harmatpont miatt 3. a kicsapódott víz lecsorog, áztat >> kiszáradt a csőben levegő (kicsapódott belőle a pára) 4. ugrás az 1. pontra
A víz meg csak csorog a csőből kifelé folyton-folyvást, ha éppen összeálltak a kellő körülmények.
A csak a hideg végén lezárt cső persze kisebb eséllyel vizesedik, mint a lezáratlan=huzatos. De azért akad rá példa elég gyakran.
Egy autó belső terét párhuzamba állítod egy olyan padlással, ahol talán 100 évig nem lesz ember?
Összekevered az igénytelenséget a józan észszerűséggel.
Miért költsön valaki olyan dologra, amire nincs sem igénye, sem szüksége és szanbvány sem teszi kötelezővé? Ez a csaló kereskedők és a túl kevés megrendeléssel rendelkező, ügyfeleiket félrevezető mesteremberek trükkje: az ügyfelet olyan költségekbe verni, ami valójában csak neki (a csalónak) hoz hasznot.
"Ha csak a felső csővéget zárom le, azaz ha onnan lezárom a hideg levegő útját, akkor sem tud kialakulni a pára a cső falán. "
Megismétlem: a vízkicsapódást okozó pára A LAKÁSBAN VAN, onnan megy be a csőbe. Ha csak a cső külső végét zárod le, azzan nem akadályozod a pára bejutását, lehűlését és vízzé kicsapódását.
Ez a pára nem a hideg kinti levegőből csapódik ki (abban alig van pára, ráadásul nem hűl le), hanem a meleg benti levegőből akkor, mikor a benne lévő marhasok pára lehűl.
Nem akartam túlbonyolítani ezt a párás témát, de igazad van! A cső alsó végét érdemes FBS-el eltömíteni. Viszont ekkor a felső részét is ajánlatos, mert ha oda bejut valami, akkor az a csőben marad.
Ha csak a felső csővéget zárom le, azaz ha onnan lezárom a hideg levegő útját, akkor sem tud kialakulni a pára a cső falán.
Akárhogy is nézem, jobb az cső nélkül, amikor különböző hőmérsékletű helységeken vezet a nyomvonal. (pl.: Lakás, padlástér.)
Már nem akartam hozzászólni, csak a te kedvedért és a példa kedvéért: ha vonóhorgot, hangfalat stb. szereltetsz az autódba, kérd majd meg, hogy ne tegyék kárpit, szőnyeg, stb. alá, mert ritkán ül bárki ott, és a mehet a hátsó ülésen át, a költség is kisebb lesz, minek leszedni, kiszerelni a burkolatokat. Mondjuk belőled ezt is kinézem, az igényszinted alacsony. Ez a megoldás gyors volt, de nem európai, max kelet-európai, ahova való vagy.
"a tetőtérben az egyik kapcsolóból szép vízcsík éktelenkedik a falon lefelé. A padlásról jönnek le csőben a vezetékek. Mi lehet a megoldás? Hogy lehet megakadályozni, hogy a csőben pára csapódjon le?"
- A kapcsolónál a lakás levegőjéből a pára bejut a csőbe.
- A cső belsejében halad kifelé a hideg külvilág felé, eközben egyre hidegebb cső-szakaszba kerül.
- Amikor a pára annyira lehűl, hogy eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor a lebegő pára folyékony vízzé csapódik ki.
- Ezek a vízcseppek a cső falán legurulnak, vissza a kapcsolóba.
Mivel ez a folyamat a lakás felől indul, ezért a cső kívülről történő letömítése nem segít, azt kell megakadályozni, hogy A CSŐ LAKÁS FELŐLI VÉGÉN ne tudjon a pára bejutni a csőbe.
Tehát a kapcsolókból, dugaljakból, kötődobozokból a hideg külvilág felé induló csöveknél a vezetékek körül (és közöttük is) légmentesen el kel tömíteni. Én az F.BS nevű trutymót javasolnám, a sima sziloplaszt leírásában nincs megemlítve az elektromos alkalmazhatóság.
Én is abból indultam ki a képet tanulmányozva, hogy beépítve nem lesz a tetőtér, de még csak jövés-menés se várható benne.
Évente jó, ha egyszer felmegyek, de leginkább kívűlről veszem szemügyre a cserepeket. Jól kialakított, rendben lévő padláson pedig valóban nincsenek rágcsálók.
"A sdzabvány úgy szól, hogy rögzitett módon kell szerelni"
Nem tudok ilyen előírásról, de szíveen elolvasnám az erre vonatkozó HIVATALOS szöveget a szabványból.
Én még nem láttam padlás padlóján rögzítve vezetett kábelt, sem gégecsőben, se csupaszon.
"A mechanikai védelem sem megfelelő."
A kettős szigetelésű kábel külső köpenye egyúttal mechanikai védelmet is szolgál. Máskülönben nem lenne elfogadott egyetlen olyan kábel vezetési mód sem, ahol ilyen kábel szabadon fut. Márpedig (pl garázsokban, műhelyekben) sokhelyütt futnak kábelek extra mechanikai védelem nélkül. És láttam olyan hosszabbítót is, aminek a kábele körül szintén sem volt gégecső :)
Nálam sem fordulnak elő embrek a padláson... már 30 éve. Úgy 9-10 éve a feljáró is belett gipszkartonozva a hőszigetelés vastagításakor.
Avagy a világon semmi baj nincs ezzel a szerelési megoldással, ha kellően IP védett a szerelés a be-beázó cserép miatt. A kép alapján vélhetően nem járkálnak fent emberek rendszersen és az időszakos beázás miatt cuccokat se nagyon tárolnak fent gondolom.
Kurva gány munka szerintem. Ha nem szigetelsz akkor pakolhatatlan, járhatatlan, a kábelek sérülésveszélynek vannak kitéve.
Ha rádobod a szigetelést akkor még annyira se látsz belőle semmit, és mivel a rágcsálók tipikusan az ilyen helyeken, a szigetelés alatt a jó meleg födémen szeretnek felelni jól meg is rágják a kábeleket.
a le-és felmenő szakaszok védőcsövezése azért sem lett volna jó, mert bevezeti a párát a kapcsolókba, konnektorokba,
Ezzel sajnos én is megszívtam, a tetőtérben az egyik kapcsolóból szép vízcsík éktelenkedik a falon lefelé. A padlásról jönnek le csőben a vezetékek. Mi lehet a megoldás? Hogy lehet megakadályozni, hogy a csőben pára csapódjon le?
"Ez már csak a horogra szúrt kukac kínos tekergése"
Mutass olyan elektromos szabványt, amely előírja, hogy padlás padlójára lefektetett kábeleket MINDEN ESETBEN lépésálló módon kell vezetni. Ha nincs ilyen előírás, akkor szerintem éppenhogy te vagy a tekergőző kukac :)
Ez már csak a horogra szúrt kukac kínos tekergése. Aki nem tudja, hogy egy padláson előfordulnak járkáló emberek, az tervező útmutatása alapján dolgozzon.
"Hacsak az nem, hogy a mechanikai behatások ellen védeni kell."
Nagyon sok padlástér padlóján soha nem járkálnak (sokhelyütt még padlás feljáró sincs kialakítva).
Tehát ha a villanyszerelővel külön nem közölték, hogy úgy csinálja, hogy azon emberek fognak taposni (például azért, mert a kábelekre jön még 30 centi gyapot hőszigetelés), akkor nem kötelessége lépésálló módon szerelni.
Hacsak az nem, hogy a mechanikai behatások ellen védeni kell. Ahol meg emberek járnak, ott pont egy embernyi tömeg hat rá időnként. Az MB meg erre nem alkalmas a gyártó katalógusa szerint sem.
Ebben az estben a le-és felmenő szakaszok védőcsövezése azért sem lett volna jó, mert bevezeti a párát a kapcsolókba, konnektorokba, nem beszélve az esetleges tetőtéri bogarakról amik lemásznak benne.
Kedves mester! Ha tudnál szöveget értelmezni, megérthetted volna, hogy az ügyfél nem én voltam.
Ha már anyagiaknál tartunk, elárulom neked, hogy a végső ár a megbeszéltnél 40%-al lett drágább, ami szerintem nem korrekt. Ez nem a Maegit híd felújítása, ahol a küöltségek elszállhatnak. Az ügyfelek fiatalok voltak sajnos és rutintalanok.
Javukra írom viszont legalább azt, hogy állítólag szépen összesepertek minden nap, ez nem minden mesterembernél jellemző.
Nekem annyi elegendő, hogy a kábelek vakolhatók, a többi majd idővel megoldódik.
Gyűlölöm, amikor a kedves ügyfél fél napig sír, hogy "semmi nem számít, csak a munka legyen minél olcsóbb", aztán amikor elkészül, akkor jár a pofája, hogy "hogy néz ez ki". Te akartad bazmeg, hát most kuss legyen.
Ne gondold, hogy a deszkázás megbontása olyan egyszerű. Az egész födémet meg nem gazdaságos emiatt átépíteni. Áll a ház évtizedek óta, nem kéne rontani rajta. A végén inged-gatyádat ráköltheted és jóformán semmivel sem lennél előbbre. Jó ez így, ahogyan van. Nyugodjatok bele.
Szerinted a padlásbontás, kábel eldugdosás, (nem megy el, nincs hely, valami van ott keresztben, szedj még fel 2 deszkát és egyéb szívások), majdnem felesleges védőcső mennyivel drágította volna meg a melót?
Sajnos a rokonnak, aki a házat megvette, nincs sok pénze, így egyenlőre marad minden ahogy van. A rossz cserepekrt sk. kicseréljük jövőre, bontottra. A villanyt muszáj volt, bővítés és mérő áthelyezés is volt.
Hát, a tetőfelújítást érdemes lett volna előbbre hozni, vagy a villanyszerelést későbbre halasztani. Mostmár mindegy.
Én nem látom pontosan, hogy mi van a fődémen, de szerintem thervolint rá lehet tenni, vagy izolitot. Nem tudom, milyen hőszigetelésben gondolkodtok. Előtte viszont tényleg érdemes volna szakaszonként 2-3 komolyabb bilinccsel rögzíteni a deszkákhoz.
Sajnos mindent előre tisztázni kell a szakikkal, hogy utána ne legyen csalódottság érzete az embernek. Ezt javaslom a tetőfelújításnál is!
Akkor viszont erre (gondolom) kerulni fog szigeteles. Ha igen, akkor jo ez igy, mehet ra a szigeteles, nem lesz gond vele. Persze szebb lett volna védőcsőben (meg talán szabványosabb is), de talán sok gond nem lesz vele.
Amennyiben jól látom, a födémen höszigetelötáblák vannak , mert fóliát látok felgyürve a kép bal sarkától a kép közepe felé . Ha igen , akkor éles késsel a kábelek helyén felvágtam volna a fóliát és átvágtam volna a höszigetelést . Höszigetelés széthúz , kábel belehelyez , majd höszigetelés megigazít és a vágást átragasztottam volna . Ha mégsem höszigetelés , akkor védöcsö , mert lehetnek rágcsálók , valamint mechanikus sérülés is lehetséges .
Az én véleményem az, hogy a padlást eléggé hazavágta, mert mindenütt kábel van, ami a pakolást akadályozza. Ráadásul tetőfelújítás lesz jövőre, ügyelni kell majd a vezetékekre is.
Én úgy oldottam volna meg, hogy a deszkával borított mennyzetetet felülről megbontom helyenként és a gerendaközökben viszem a kábelt. Vagy ha jelzik, hogy így lesz kivitelezve, mi családtagok mindezt megtettük volna, és akkor nincs ez.
Node mindegy, a lényeg az, hogy a kábelek vakolhatók, és végre mindenütt van földelés.
Régi házaknál nem gazdaságos cifrázni, jó ez így, ahogyan van. Lehet okoskodni, hogy itt meg ott vittem volna, csak ezek nem átgondolt megoldások. Pl. a csillárhoz hogyan vezeted oda a kábelt, ha nincs ott tartóoszlop? Márpedig miért lenne a szoba közepe felett? Életszerűtlen.
Jó ez így, ahogyan elkészült. Nem olyan szép, de nem is kell ezt minden nap nézegetni.
Olyan fafödémes padlásokon, ahol azelőtt misunggal szigetelték a födémet, a misungban vitték a csövezést, és abban a vezetékeket. De itt misungot sem látok. Hidd el, értelmetlenül nagy munka lett volna másképpen csinálni, ráadásul a kábel hossza nem csak anyagi okból számít, hanem szakmaiból is a rövidebb a jobb megoldás!
A le és felmenő szakaszokat pedig ha nem fúrod át, akkor örök életűek.
Falban védőcsövezés nélkül elmegy az MBCu, de nagy hátránya, hogy nem javítható, cserélhető rongálás nélkül. A padlás képét elnézve igénytelen munka. Legalább szegezőbilinccsel rögzíthették volna a tetőszerkezethez. Sokkal elegánsabb megoldás lett volna a TRL cső használata.
Nemrég egy családtagnál villanyszerelők jártak, teljes villanyhálózat felújítást végeztek (sok helyen nem volt földelés, vezetékek cseréje, konnektorok oda, ahol nem volt). A ház fafödémes mennyezetű. A vezetékeket a padláson vitték át a rendeltetési helyre, a képen látható módon. A falban fel- és lemenő részeken nem használtak védőcsövet, ahol nem volt, hanem a kettős szigetelésű kábel a levert vakolat helyén megy a kapcsolóig, konnektorig.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szakszerűnek tekinthetőek-e ezek a megoldások.
Én azon a vonalon indulnék el, hogy kivágom a kukába a kínai noname égőket, és veszek valami rendeset. Jó eséllyel 3-5x-ös áron. Dimmer kapcsolók dettó.
(ne vedd támadásnak, sajnos ezek kb ennyit tudnak. Ki lehet fogni jó/működő darabokat, de ahhoz sokat kell kísérletezni)
Nem vagyok egy villanyszerelő guru, így gondoltam, hát ha tud valaki segíteni a nálam felmerült anomália megoldásában.
Nem rég szabályozható LED fényforrásokra álltunk át, mely során sohasem tudtuk a 6 db égőből a maximális fényerőt kicsiholni, jobban mondva 1-2 percig a maximumon égett, aztán halványodott valamennyit és úgy égett tovább akármeddig.
Megelégelve a problémát, visszaálltunk normál villanykapcsolóra. Ekkor pár percig a maximális fényerőn égtek a LED égők, míg nem pár perc után az egyik elaludt. Miután ez sokszor előfordult, meglevő garancia lévén kicseréltük a mindig kialvó izzót egy ugyanolyanra. És nem láttunk csodát sajnos, mert ezt követően is fennállt a gond, azaz pár perc után kialudt az égő. Szóval abban bízom, valakinek lesz valami használható ötlete, merre induljak el a probléma megoldásában. Nagyon köszönöm előre is.
Csatoltam a világítótestről és a LED égőről egy képet.
Elvileg igen, ha a mérőhely szabványos és a fővezeték keresztmetszete elegendő.
Gyakorlatilag ha az egész ház vagy lakótelep energiaellátása sovány, akkor nem tudom, mi a szolgáltató szokása.
Ha vezetékcsere vagy mérőhely átépítés szükséges, akkor azt regisztrált villanyszerelővel kell megcsináltatni, aki akár drágán is dolgozhat, és az se biztos, hogy előre megmondja, hogy mennyiért csinálja meg.
Ha jól rémlik, elvileg 32 A-ig hálózatbővítési díj nélkül tud az áramszolgáltató emelni, érdemes lehet élni vele és akkor biztos elég lesz. A klímához: a mai modern inverteres klímák tényleg nagyon hatékonyak, szerintem is érdemes meggondolni...
5 éren van elvi lehetősége még a TN-S-nek is, de ha jól sejtem a szolgáltató 99%-ban PEN-t ad és TN-S-C lesz itt is. Túlfesz. levezető szempontjából nem mindegy, ezért szeretném tudni...
Vettünk egy nem olyan régi, újépítésű házat. Túlfeszültség védelmen gondolkozom. Az a kérdésem, hogyan tudhatom meg legegyszerűbben, hogy milyen védővezetős érintésvédelmi módon van a rendszerünk kiépítve? Ha jól sejtem TN-C-S, de sajnos semmi dokumentációt nem kaptunk, a mérőszekrénybe nem látni be. Az elosztóhoz mindenesetre már 5x10 mm2 érkezik. Egyébként Elmű/Émász terület, 4 éves ház.
kicsit részletesebben: van egy felújítandó 36 négyzetméteres lakásom társasházban. a házban elég szarok a vezetékek (több mint 100 éves ház), majd valamikor cserélni fogják, de egyelőre nem. villanyóra jelenleg nincs, az előző tulaj leszereltette. villanyszerelő szerint az ELMŰ valószínűleg adni fog nekem egy 25 amperes órát. a gáz maradna a lakásban, és a nagyobbik részét konvektorral fűtené. egy kb 13(+2) négyzetméteres helységbe csináltatnék padlófűtést.
ennyi alapján be lehet lőni, hogy reális-e a tervem?
Napelemhez illetve naaagy elektromos fogyasztókhoz (pl körfűrész, esztergagép, égetőkemence) három fázis kell, egyébként átlagos fogyasztású házhoz/lakáshoz elég egy fázis.
Ha a villanyszámlád több mint 20000 ft havonta, akkor gondolkodhatsz 3 fázisban. :-)
Nagyobb teljesítményű elektromos szerszámokhoz három fázisú szolgáltatás kell, mert ezek a berendezések így készülnek. Három fázissal jobb a hatásfokuk, erősebbek, és nem terhelik aránytalanul a hálózatot. Ezért találták ki.
Nem mindegy, hogy 360 fokonként érkezik 1 fázis, vagy ugyan ennyi idő alatt 3 jön.
sajnos nem ismerem a generátor elvét, és őszintén megmondom, igen keveset értek a leírtakból. engem egyszerűen az érdekelne, hogy felhasználói szempontból mi az előnye, vagy hátránya annak, hogy az embernek egy- illetve háromfázisú villanyórája van. :(
És ha hagyom a fenébe a LED-et, és hagyományos izzókat veszek bele, azok mind dimmelhetők? Ott nincs zúgás, ugye? Ha leveszem a fényerőt, a fogyasztás is csökken? Azoknak is melegebb lesz a fénye alacsony fényerőn?
Van 1 tekercs (szigetelt vezeték egymás mellé tekerve szorosan. A szigetelés lehet zománc is.)
Hogy izgalmasabb legyen, meg értelme is, 3 ilyen tekercset képzelj el körív mentén, egymástól 120 fokra.
A tekercseknek a kör középpontja felé lévő végük egymással galvanikus kapcsolatban vannak. Azaz egy pontban jönnek össze. Ez a nulla, ezt szokták egyúttal földpotenciálra hozni.
A tekercsek azon végük, amelyek a kőr középpontjától kifelé vannak, ott jön létre a fázis.
Tehát ilyen formán lesz 3 fázisunk, egymástól 120 fok fáziseltolással. Persze ehhez az kell, hogy ezek a tekercsek amelyek ugye egy tengelyen vannak, elkezdjenek forogni valami által. (pl. vízesés, vagy szél.)
Azt is kell még hozzá, hogy a tekercseket valamilyen mágneses tér vegye körül. Ez lehet állandó mágnes is.
Persze a fázis szónak van más értelme is, mint pl. fázis helyzet, fázis eltolás. Tehát ebben az értelemben a fázist úgy kell érteni, hogy valamihez képest eltolva v. elcsúszva van az, amiről beszélünk.
Sziasztok! Tanácsra lenne szükségem. Vettem csillárba dimmelhető LED-eket ( https://www.alkonylampa.hu/shop/philips-led-lang-gyertya-e14-6w-2200-2700k-470-lumen-929001140517-termek), ehhez keresek kapcsolót. Sajnos a helyi boltok egyike sem árul ilyesmit, így webáruházból kell vennem. Találtam egy-két véleményt egyes termékekről a neten, vibrálásról és zúgásról írtak. Ez a probléma még most 2020-ban is fennáll? Vagy van már olyan kapcsoló, ami csendben és egyenletesen világítva teszi a dolgát? Ismertek ilyet? Melyiket érdemes megvenni? Van valakinek tapasztalata ilyenekkel?
Ha van háromfázisú fogyasztód és használni is akarod, akkor neked 3 fázisú betáplálásra van szükséged. De ha nincs és nem is tervezel ilyet használni, akkor jobban jársz az egyfázisúval.
Mint már az előbb is írták, a fázis az a luk ami ráz, attól kell félni. A nulla azért nulla, mert abban nulla fázis van (jó esetben). Ha leszeded a konnektort, akkor a fázis a fekete (esetleg barna, vagy szürke), azért mert feketére éget, ha sokáig fogod. A nulla az kék mint a víz, mert a vizes föld jól vezeti a fázist. Van még egy harmadik is, az a védővezető (nem luk, hanem a két pöcök a konnektorban) ez zöld-sárga csíkos. Gondolom azért, mert a védővezető vége többnyire a kertben is le van dugva. :-))
könyörgöm, valaki fordítsa már le nekem villanyszerelőről magyarra azt, hogy FÁZIS, mintha egy 5 éves gyerekhez beszélne, mert 20 perc google után sem értem. vagyis hogy mire jó, és miért fontos, és mi függ tőle. mert általában ezt elfelejtik elmagyarázni, akárkit hívok ki:(
Elek "picit" szeret túlozni. Örülj, hogy nem baszta le az eredeti hozzászólót, hogy egy HETES videót linkel. Drága az ideje Elekenek, legalábbis saját bevallása szerint.
Környékünkön hitrelen nem tudnak ipari kéket adni és sürgős a csere mert a nagyobb teljesítményű rezsó lap ment tönkre, így a körülmények miatt, bocs fix lesz.
Mondjuk ezt ? Sehogy se értem hogy a szigetelőanyagot behúzza párazáró fóliával de sehová előre nem rakják be a villanyvezetékeket . Aztán a kapcsolódobozoknál mi történik kilyuggassák a fóliát?
Ja, volt úgy, hogy kicsit laza, volt a vezeték s daruban, így inkább egy kisebb méretű saru lett pontos méretre felfúrva, és annak megfelelő bélyeggel saruzva.
Volt rá rset, hogy osztott eres kábelnél a hézag plusz elemi szál darabokkal lett kitöltve, ideiglenesen megfelelő méretű daru beszerzéséig.
Lakótelepi lakás konyhában cserére kerül két melegítő lapos beépített rezsó1600 + 800 W. Jelenleg 2+F dug villával falon kívüli konnektorból kapja a 230 V-t. CANDY CDI 30 tip indukciós kerül a helyére. Teljesítményadat: max. 3 500 W egyidejűség esetén .
Elbírja ezt a teljesítményt a dugalj - dugvilla csatlakozás vagy fix, dobozos bekötést legyen? EV relé szükséges csak erre a lapra áramkörre?
Biztosan nem szeretik a bélyeg által a saru anyagát kilapító kétoldali "tarajt",amit vagy lekalapálnak vagy lereszelik vagy újra préseléssel tüntetnek el.
Ez azért van mert a névleges kábel keresztmetszet nincs mindig köszönőviszonyban a névleges saru befogadó keresztmetszethez tartozó átmérővel. Jellemzően bővebb,így keletkezik egy kis anyag felesleg ami kitüremkedik a bélyegek közé.
Illetve nem a saru bővebb,hanem a vezeték kisebb mint a névleges keresztmetszet. De erről is visszatérően szoktunk elmélkedni.
Azért nem mondanám , hogy bénább , mert az egész saru összenyomódik , plusz az ék a közepében teljesen belenyomódik a sodrott erek közé .
Otthonra biztosan elég az olyan , amit lentebb belinkeltem .
Amúgy szerintem az egész gond azzal lehetett , hogy például mi Klauke préseket Klauke sarukra használtuk . Ez még így tökéletes is lenne , csak ugye vannak más gyártók is és a Klauke présbe ha vékonyabb falú sarut teszel ( más gyártótól ) , az nem nyomódik annyira össze . Olyankor a találékonyabbak az egyik pofát kisebbre cserélték , hogy jobban tartson . Így sem esztétikailag , sem technikailag nem feleltek meg .
"Eszembe sem jutna öntvényből csinálni ilyen erőhatásoknak kitett alkatrészt."
Azért önvény és öntvény között is van különbség. Pláne ha kovácsolással alakítják ki a fejet. Jellemzően a C nyitott szerszám alak miatt készítik így. A zárt, (mint a linken látott) forgácsolással is készíthető. A C szerszám tartó forgácsolva sokkal nehezebb lenne ugyanolyan igénybevételhez mérten. Ráadásul a kiinduló alapanyag legalább 2/3-a forgáccsá válna.
Ismerem használtam,sajnos mikor eresztette az olajat a szervizelés után nem sem lett jobb tartósan. Ma egy aksis van, az sem könnyű darab. Jobb szeretem satuba fogva használni.
Elnézést kérek , amiért nem írtam a hsz-ben , hogy konkrétan autógyárakról van szó .
Ott nem engedték használni a hatszögü préseket . Helyette olyan kivitel volt , ami egy éket nyomott a saru közepébe préselés közben . Szerintük tökéletesebb úgy a saru és a réz közötti érintkezés .
Most kaptunk egy terménydarálót amin egy 400/230V-os 400V-on 7.7A névleges áramú villanymotor van.
Az itthoni hálózat 3x20A melyet az alelosztoban egy C20-as kismegszakító véd.
Jelenleg a motort külön nem védi semmi és erre szeretnék tanácsokat kérni.
Tudtommal a 400/230V-os motororokat 3x400v esetén csillagba kell kötni szóval a csillag delta indítás nem lehetséges.
A tokozott motor indítóknál pedig azt írja " Felszerelése során biztosítani kell a készülék rövidzárlat elleni védelmét megszakítók vagy áramkörbontó elemek segítségével" szóval ha rövidzárlat elleni védelemnek még kellene a motorhoz a motorindítón túl egy kismegszakító ha nem akarom hogy hiba esetén az egész alelosztót levágja .Kérdésem az lenne hogy mekkora illetve milyen karakterisztikájú kismegszakító kellene?
Az egyes matrica, bélyeg készletben benne is van, persze az a készlet drágább.
A lapra formált, lyukasztott kábelvég saru nélkül rögzítve kiküszöböl egy kontakthiba lehetőséget, melegedést, elég időnként karbantartáskor után húzni, nem kell rásaruzni.
A kábel sarukat általában színes szigszalaggal jelölték, annak elszíneződése már előre jelzett egy kezdeti melegedést.
Ma már lézer hőmérő hőkamera segítségével jól kimutatható a bibajelenség.
Eszembe sem jutna öntvényből csinálni ilyen erőhatásoknak kitett alkatrészt. Hiába méretezte jól a tervező mérnök, ha van az anyagban egy kis öntés-hiba (zárvány), vagy a melós leejti a létra tetejéről valami kemény felületre... Pedig ahogy nézem, a kábelprések nagy része öntvény fejes.
(ha lehet, akkor próbáld ki ott a boltban, hogy mennyire esik kézre, mennyire könnyű használni. Nincs annál rosszabb, mint amikor később venni kell még egyet.
Ezt tanácsolták még neked
"Spekuláltam hogy melyiknél maradjak, végül is a kisebbet vettem meg, mert nemigen valószínű, hogy itthon 2,5 mm2-nél nagyobb kellene,"
Én tök amatőr szinten tolom, csak magamnak bohóckodok, de ha pl szabályos akarsz lenni, akkor egy eph gerinc talán 6mm2(nél kezdődik), tehát nem baj, le tudod préselni az átmérőt is.
Még nem préseltem vele 10-t, de nagyon tetszik, hogy könnyen összezárom, és annyi.
Mostanság nemrég bontottunk kábelkötegeket - sok órát - és emiatt veszek most egy normálisabb oldalvágót, aminek nem fordul el/csúszkál a gumi/műa nyele a fémen (sokat kellett vágni).
A meglévőeknek - kicsi, közepes - 1-2h után elfordult. )
Napi 2 kWh környéke a hőntartás (kb. 100 litere 60-65 fokon) Nyilván a kisebb bojler valamivel kevesebb, a nagyobb valamivel több.
Innentől fizika 7. osztály....
A víz fajhője ~1,16 Wh/kg
Vagyis 100 liter víz felmelegítése 1 fokkal ~0,116 kWh energia.
Ami alapján pl. a 100 liter felfűtése 12>>60 fok esetén 48x0,116=5,57 kWh
Avagy 3 napra kb. mindegy.... Tekerd le 40-45 fokra ha csak néhány napig nem kell.
4 vagy több napra már jobb hagyni kihűlni Illetve az utolsó használat után elve fel sem melegíteni.
Hetente 1X pedig fűtsd fel 65 fok fölé a legionella ellen. Ha ettől melegebben használod eleve (mert túl kicsi), akkor ez nem kell, de az meg növeli a vízkövesedést.
"majd ha már a burkolólapon megvan a lik, utána lesz a falban is"
Érdekes.... ha a dobozok a helyükön vannak ki lehet szerkeszteni a csempén a központot és akkor kifúrni mikor az aktuális csempe következik a felrakásnál. Újra burkolásnál sem változtatjuk a szerelvények doboz helyét. Azért választottam az állítható kivágót mert az univerzális,így használható volt bármely furat elkészítéséhet. (víz,lefolyó,fűtéscső...stb) Ha nem lehetett telibe kivágni akkor jól jön a gyémánt tárcsa.
Egy műhelynek készülő faház szerelvényezésével kapcsolatban lenne kérdésem. A párnafákon rétegelt lemez burkolat lesz, ezekbe szeretnék süllyesztett kapcsolókat/szerelvényeket. A kérdésem, hogy tudtok-e ehhez ajánlani kötődobozt? Egyelőre a gipszkarton dobozokat találtam, hisz ezeknek a karmai rá tudnak feszülni a fára és az elülső perem is szépen fel kéne feküdjön (pl. https://www.govill.hu/hu/gipszkartonba-szerelvenydoboz-65x45-mm-sullyesztheto-sarga/). Van esetleg erre a célra alkalmasabb doboz? Fontos, hogy nálam a doboz hátfala felől nem rögzíthető mert fólia/szigetelés van mögötte.
Ugye ha kicsit nézelődünk amerikában, ott mindenki ilyen, a párnafákhoz rögzíthető dobozokat használ ilyen célra. Például:
"Viszont, ha kikapcsolom és csak hazautazáskor kapcsolom be, akkor az egész tartálynyi hidegvizet kell felmelegítenie. Melyik a gazdaságosabb?"
Az a gazdaságosabb, ha közvetlenül a felhasználás előtt melegíted fel a vizet. Az egy városi legenda / tévhit / marhaság, hogy sokkal több energiába kerül valamit felmelegíteni, mint a hőmérsékletét egyenletesen tartani. Egy folyamatosan meleg tartály a burkolatán keresztül folyamatosan hőt veszít (tökéletes hőszigetelés nem létezik), az így elveszett hőt folyamatosan pótolnia kell (a pénztárcádból :) Persze ha csupán néhány óra a felmelegített víz várakozási ideje a tartályban, akkor sokkal kisebb a hőveszteség, mint amikor több nap, pár fillér miatt kár aggódni.
Ha mindig előre tudod, hogy mikor leszel otthon és amikor hazaérsz azonnal kellhet a meleg víz, akkor kapcsoló órával indíthatod a fűtést.
Ha nem tudod, hogy mikor leszel otthon, és amikor hazaérsz azonnal kellhet a meleg víz, akkor telefonon felhívhatod a bojlert mielőtt haza indulsz (google kereső kulcsszó: GSM kapunyitó).
Ha hazaérkezéskor nem kell azonnal a meleg víz, akkor a bojler fűtését indíthatja automatikusan pl a lakásriasztó: amikor hazaérsz és kikapcsolod a riasztót, ettől bekapcsol a bojler.
A három napja "hideg" bojlerben a víz valójában szoba hőmérsékletű, ahhoz, hogy lezuhanyozz, elég 40-45 fokos víz. A legtöbb bojler szerintem fél órán belül képes legyártani ezt a hőmérsékletet.
Én is otthoni bütyköléshez kerestem érvéghüvely fogót. Volt még régről, valamelyik haveromtól egy olyan lapos valami, ami blankol, vezetéket vág, meg érvéghüvelyezik is, de az szerintem nem ér egy kalap szart sem, nem is használtam, tán csak egyszer.
Spekuláltam hogy melyiknél maradjak, végül is a kisebbet vettem meg, mert nemigen valószínű, hogy itthon 2,5 mm2-nél nagyobb kellene, talán a tűzhelyhez, esetleg a bojlerhez, de azok meg rendben vannak. De ha mégis, majd megkérem a srácokat a villanyboltban, esetleg nézek ismerős villanyszerelőt. Ez a kisebbik pont jól elfér az érvéghüvelyes alkatrészdobozomban, idáig kiválóan bevált.
Sziasztok! Elméleti kérdésem lenne. Mikor vagyunk gazdaságosabbak. Régi Hajdú bojler. Előre tudható mikor használunk melegvizet. Ha nem vagyok otthon 3 napig, akkor is fűt, hogy melegen tartsa a vizet. Viszont, ha kikapcsolom és csak hazautazáskor kapcsolom be, akkor az egész tartálynyi hidegvizet kell felmelegítenie. Melyik a gazdaságosabb?
Érvéghüvely présfogót szeretnék venni, viszonylag ritkán használnám, évente csak néhány egy-két tucatszor kellene. Szerintetek milyet érdemes venni, ami már használható kategória, max 10-20 ezer Ft-on belül? Előre is köszönöm!
Nem értem: nálam a füri 255 magas, 245-ig csempézve körbe.
20 év alatt nem kellett a kötődobozhoz nyúlni - most sem kellett volna, ha falon kívül viszem el az EPH gerincet - kb azt sem tudtam, hogy van, és hogy hol.
Van van 30-40 tartalékcsempe, ha olyanom van, szeretek ilyennel ügyeskedni (visszarakás).
Az meg k-ra nem tetszett volna, hogy ott a csempe a falon, és ott van rajta egy műa doboztető. Bár mondjuk szekrény takarja, tehát az sem számítana igazából.. :)
1. Igen jó eséllyel bele lehet ... a regszerelő dönti el. Ha nem lehúzós fajta, akkor megoldja.
2. Lehet eltérő Amper a fázisokon.
----
Nicsak a mee-vet regizstrált szerlői kézikönyvéből.
3.11.1.1. TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MEGLÉVŐ CSATLAKOZÁSON A közcélú villamosenergia ellátásba bekapcsolt felhasználó többletigénye esetén, az alábbiakat kell figyelembe venni:
Amennyiben a meglévő és az igényelt teljesítmény kielégítésére a csatlakozóvezeték, méretlen vezeték, mért fővezeték alkalmas és a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
Megjegyzés: Amennyiben az igényelt teljesítmény a közcélú hálózatról nem biztosítható, akkor hálózatfejlesztésre, hálózat átalakításra lehet szükség, az arra vonatkozó szabályok szerint.
3.11.1.2. CSATLAKOZÓVEZETÉK CSERE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT Ha a 3.11.1.1 pontban meghatározott műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a következők szerint kell eljárni:
Amennyiben az igény kielégítése, a meglévő (hálózati) leágazási pontról biztosítható és a tetőtartó, falitartó, falihorog fővezetékcső, csatlakozó főelosztó alkalmas a nagyobb keresztmetszetű csatlakozóvezeték fogadására és a 3.11.1.1 b-c) pontban meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a csatlakozóvezeték cseréjét követően az igény kielégítésének műszaki feltételi biztosítottak.
Megjegyzés: Földkábeles csatlakozás esetén, a fentieket értelemszerűen kell alkalmazni.
3.11.1.3. FELHASZNÁLÓI VEZETÉKHÁLÓZAT ALKALMASSÁ TÉTELE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT
Amennyiben az igény kielégítéséhez szükséges 3.11.1.1 és a 3.11.1.2 pontokban meghatározott felhasználói vezetékhálózatra vonatkozó műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a felhasználó megbízza a regisztrált szerelőt, hogy az igény kielégíthetősége érdekében végezze el a szükséges átalakításokat, beavatkozásokat;
A regisztrált szerelő különösen bonyolult, komplex esetekben jogosult kinyilatkozni, hogy a szükséges beavatkozás meghatározása érdekében, arra jogosult tervező bevonása indokolt;
A regisztrált szerelő az igény és a helyszíni adottságok figyelembe vételével elvégzi a felhasználói vezetékhálózat átalakítását, alkalmassá téve azt a megnövekedett igény kielégítésére, majd ezt követően az átalakítással érintett felhasználó vezetékhálózat megfelelőségéről, kivitelezői nyilatkozatban nyilatkozik.
A fent említettek teljesítését követően, az igény kielégítésének műszaki feltételei a felhasználói vezetékhálózat szempontjából biztosítottak.
A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy a 3.11.1.3 pontban említett teljesítménybővítés esetén, a mérőhelyet és védőcsövezését ezen alkalmazási segédlet, valamint az MSZ 447:2019 szerint kell kialakítani, átépíteni, továbbá az alábbi esetekben a csatlakozóvezetéket ki kell cserélni kettő vagy-, négyszálfeszítésű NFA2X típusú szigetelt szabadvezetékre:
az igényelt teljesítmény kiszolgálásához nem elegendő a meglévő csatlakozóvezeték keresztmetszete (pl.: feszültségesésre, melegedésre nem megfelelő a keresztmetszet), a meglévő csupasz tartósodronyos csatlakozóvezeték tartósodronyának keresztmetszete nem éri el a 16 mm2 t, a meglévő csatlakozóvezeték fázisvezetőinek keresztmetszete nem éri el a 10mm2-t, tetőtartónál, falitartónál, vagy falihorognál a csatlakozóvezeték fázisvezetőiben és PEN vezetőjében kötés van.
Ha a berendezés (tetőtartó, falitartó, fővezeték és annak csövezése, mérőhely) nem teszi lehetővé a csatlakozóvezeték, fővezeték cseréjét, vagy nem felel meg a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági követelményeknek, akkor azt át kell alakítani, a fent hivatkozott műszaki és biztonsági követelmények szerint.
Amennyiben teljesülnek az említettek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
A regisztrált szerelő által leadott igény alapján, a csatlakozóvezeték cseréjét az elosztói engedélyes szakemberei végzik (amennyiben a tartószerkezet, a fővezeték, valamint a mérőhely valóban megfelel a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek).
Csak azt tudom mondani , hogy selejtmentesen dolgoztam vele . A fúró mindíg merölegesen legyen a fúrt felületre . Valamint én maximum 450 fordulattal percenként fúrtam . Majd mások is hozzászólnak , aztán Te döntesz .:-)
Ez a közös hátlapú megoldás megbízható? Vagyis jól és biztosan illeszkedik rá a különböző átmérőjű hengeres kivágó? Kicsit fázok tőle.
Fához használtam hasonlót, az persze fűrészfogas és jóval vékonyabb lemezből van, és nem is ér teljesen körbe, hanem van kb 5-10mm hézag. És a felfogató tárcsához sem kapcsolódott elég stabilan. A szart se ér kategória sajnos.
Ha hosszú távolságon évente nagy energiamennyiség (sok forint) áramlik át, akkor okos dolog lehet a minimálisan szükségesnél eggyel vastagabb vezetéket alkalmazni, mert a kábelen létrejövő energiaveszteség egyben forintveszteség is.
Ha meg tudnád mondani, hogy ezen a 40 méteres szakaszon évente hány órán át fog hány amper folyni, akkor azt is ki lehetne számolni, hogy évente hány forinttal csökken a villanyszámla attól, ha 10-es helyett 16-os a vezetéked. Persze itt valószínűleg csak 1-4 százalék extra forint nyereségről lehet szó, de sok kicsi sokra megy :)
Sziasztok, egy másik kérdés is lenne, családban egy ingatlanon van 32A egyfázison. Felmerült, hogy ők is bővítenének, hogy legyen töltési lehetőség a jövőben villanyautónál (ha már én belekezdtem, megjött a kedv máshol is). A villanyóra a falba van vakolva, a doboza kb 30x60cm-es. Ha a 3 fázist bevezetik, akkor ebbe a dobozba el lehet helyezni vagy a szolgálató nagyobb dobozt akar majd (ergo a falat is kell vésni). Illetve az lenne még a kérdés, hogy olyat lehet, hogy 1 fázis 32A-es marad, a másik kettő meg 16-16A? A gondolat az, hogy a 32-re menne a ház átalakítás nélkül, a másik 2 meg csak a töltésé.
Pont ez a baj, a lakás nem ott van, hanem egy másik épületben (helyrajzi számon). Amikor pénz is lett volna rá, akkor már nem volt beálló, csak máshol. Ha együtt lenne, akkor megoldanák az órától való vezetékelést.
"1 fázison szeretnék 32A-t, s ez dedikált mérő lesz (társasház teremgarázs"
"az 1x32A és a 3x16A között árban van nettó 300e Ft különbség"
Én úgy tudom, hogy az ingyenes 32 ampert egy előfizető egy ingatlanban csak egyszer veheti igénybe. Tehát ha abban a társasházban van egy lakásod is, akkor lenn a garázsban létesítendő második villanyóra SOKKAL többe fog kerülni, mint amit mondtak neked.
Még nincs ráburkolva, csak a cső helye van már kiszedve. A szerelődoboz helye sincs kifúrva, majd ha már a burkolólapon megvan a lik, utána lesz a falban is - erre jutottam, talán így a legjobb. Utána lesz a cső bekötve a dobozba, majd felragasztva a kifúrt csempe.
Szia, nem vagyok biztos benne, hogy jól értem a kérdést, elnézést, ha nem jól arra válaszolok, amit egy szakember értene alatta. 1 fázison szeretnék 32A-t, s ez dedikált mérő lesz (társasház teremgarázs, csak méretlenről lehet leágazni). Felmerült a 3 fázis is (3x16A), de a villanyautós topikban kaptam tanácsokat, hogy nem biztos, hogy szükség van arra, főleg úgy, hogy az 1x32A és a 3x16A között árban van nettó 300e Ft különbség az árajánlatok alapján. Ha a töltő (és a leendő autó egyszer) tudja a 7 vagy 7.4 kW-ot, akkor napi használatra elég lehet tényleg az 1 fázis (40 km-nek megfelelő töltés óránként), ha meg messzire menne az autó, akkor úgyis kell "külső" segítség.
Bármelyik barkácsboltban lehet kapni állítható csempe kőrkivágót olcsót is. Az árához mérten az élettartama is korlátozott. Nekem kiszolgált egy lakás felújítást.
Ha a csempe széléhez közel volt a furat, biztos ami biztos mindkét oldalt megtámadtam. (azért volt így is egy két selejt...)
Köszönöm szépen a segítséget mindenkinek. Elektromos autó töltési pont lenne, amit kialakítunk. Jelen állapotban valszleg 10A is elég lenne, de ahogy elnézem a töltők és az autók is afelé mennek, hogy ki tudnák használni a 32A-t (mondom most, pedig még autóm sincsen). Úgy vagyok vele, ha megcsináljuk most, akkor ne a vezetékelés legyen később a szűk keresztmetszet. A mester 3x10-essel csinálná, de akkor inkább rábeszélem a 16-osra.
Sima téglafalba biztos jó a standard 65-s maró, dolgoztam is ilyennel. Jó feszes, de a doboz simán belemegy.
Ha a dobozod bent van a csempe alatt, és te előtte lemérted pontosan a középpontját, akkor elvileg jó a 65-s. Ha mozgatod egy kicsit fúrás közben, úgyis nagyobb lesz picit, mint 65 mm.
A 65-nél nagyobb méret akkor számít - szerintem - ha a középpontot mégsem találnád el, hanem hibázik 2-4 mm valamelyik irányba (vagy elcsúszik a maró fúrás közben).
Ekkor nem kell bohóckodnod utólag, hanem a nagyobb kör nyílás is lehetővé teszi a szerelést elsőre, mert ezt a nagyobb méretet a szerelvény még simán eltakarja.
Nem dolgoztam még ilyennel, nem tudom mennyire marad központos a "tárcsa", mert ha a középső fúró nem tudja az anyagot fúrni, akkor valamely irányba kimozdul és csalinkázik az egész, főleg kézben fogva a fúrógépet.
Abban tévedtem hogy azt hittem hogy a vastagabb vezeték a bejövő áramkör . Közbe a lámpa volt . Kb 15 vezeték volt a kötődobozba mind egyszinű lapos 30 éves aluminium . Csak a vastagsága volt külömböző.
Sose szabad bízni .
El se merem gondolni hogy megrakják a kazánt fával s kifele jövet lekapcsolják a világítást ezzel leáll a keverőpomba. Simán fel is robbanhatna az egész miskulancia.
Sziasztok, szükség lenne egy kiállásra a mérőórától kb 40m-re, de úgy, hogy 32A-t stabilan és órákon keresztül biztonságosan vételezni lehessen. A mérőhely 32A-s, s semmilyen más áramkör nem lenne rajta. Szerintetek elegendő a 3x10-es vezeték átmérő ezen a távolságon? Illetve a végére egyelőre egy dugalj kerülne (azaz az elején mégsem lenne 32A, az csak akkor, amikor kiépítik a fali töltőt). Van olyan dugalj, amibe be lehet kötni a 10-es vagy nagyobb vezetéket? Köszönöm szépen.
Ma egy olyan szarvashibát vétettem hogy most is ég a pofám.
Egy fás kazán bekötése volt a munka . Egy kicsit furcsállottam hogy 30 év régiséggel rendelkező szaki nem vállalta el. Gondoltam hogy ilyen kis dolgokkal bíztosan nem foglalkozik.
Kuderült hogy aluminium vezetékezés van a fali körődobozba ami meg van égve. Szerecsére újra lehetett csupaszítani s lappancsos wagóval újra kötni. Szóval a kötések mikor megvoltak rámértem s egy áramkörre rákötöttem a kazánt. Minden frankón működött. Kifizettek minden. Aztán hív telwfonon hogy nem megy a kazán . Csak akkor ha felkapcsolja a világítást.. Cumi.
Melyik Tesla? Azokban még sima 18650es cellák is vannak, marketing alapján most fog majd kicsinyíteni is, amibe sokkal több energia szorul és meglátjuk. Van pár verziója. Micuban már akku-szerű blokkok, ott az első Wiki oldal megmutatja, valamelyik Leafben kis tömzsi cucc, 7.6 voltos... Némelyik olyan, mint egy kismotor akku, 30-50 Ah-val. Fene sem rakosgat be linket és képet, úgysem érdekli csak mondja a magáét.
"Én mindig a 3-400 voltos akkucsomagokról beszélek, te pedig mindig a 48 voltos csomagokkal kapcsolatban válaszolsz. Ezt okozhatja súlyos látásprobléma is."
Inkább az okozza a "látásproblémát", mert azt hiszed egyben van a 400V-os aksipakk. Hogy 100 db 3,7V-os kis LPO cella van egymás után sorba kötve.
Hááááát ... NEM. Lásd kövi
"Egyébként melyik villanyautó megy 48 voltos akkucsomaggal?"
Mondjuk a Tesla S?
Jó nem 48V, hanem csak 24V egy-egy modul benne. Ezek vannak sorba kötve.
Az újakban pedig 2m hosszú sorosan kötött pakkok vannak.
Felejtsük el, hogy az egész vízhatlan burkolattal, majd azon belül habbal van kinyomva.
Ha befolyik a víz, akkor bizony ismét a kis cellák között lesz zárlat.
Avval pedig gondolom te sem vitázol, hogy sorba kötött aksikból ha egy is kiesik (zárlat miatt), akkor az egész pakk áramerőssége megy Cousteau-hoz (0V)
"Kivéve, ha az akkuscsomag a hajó elején van (hogy ellensúlyozza a hajó hátuljába beépített villanymotor súlyát), mert akkor ez a távolság lehet akár több méter is."
Kiváló. Erre van a DC biztosíték ugyebár. Külső, és belső.
És gondolom videót láttad amit előzőleg linkeltem ....
"DC esetén 120 Volt az életvédelmi (SELV) határ..."
Az életvédelmi határt úgy is lehet mondani, hogy "elképzelhető áramütéses meghalási" határ. Olyan ez, mint a FI reléknél a 30 milliamper. Csakhogy vízben nem elég, ha épphogy nem csap agyon az áram, nekünk eközben még úszni is kell, ha nem akarunk megfulladni, ami 120 voltos görcsbe rándulva nehezen képzelhető el :) 50 volt mellet viszont talán még képes az ember koordinált mozgásra (habár úszó technikája valószínűleg nem lenne hibátlan :)
Én mindig a 3-400 voltos akkucsomagokról beszélek, te pedig mindig a 48 voltos csomagokkal kapcsolatban válaszolsz. Ezt okozhatja súlyos látásprobléma is.
Egyébként melyik villanyautó megy 48 voltos akkucsomaggal?
"10-100+ cm-re van egymástól."
Kivéve, ha az akkuscsomag a hajó elején van (hogy ellensúlyozza a hajó hátuljába beépített villanymotor súlyát), mert akkor ez a távolság lehet akár több méter is.
"Aki még furázza, gondolkodjon el azon, hogy szeretne-e egy műanyag gyermekkádban ülni a sós vízben, miközben valaki bedob egy bedugott hajszárítót a vízbe. Elvégre ott a fázis és a nulla között csak két centiméter van, ő meg azon kívül ül."
Ha csak egyszer egyszer történt meg akkor nem nagy veszteség.
Gondolom az életképtelenebb - és ne vedd magadra - réteg a piaca aki lusta vagy tudatlan vagy csak egyszerűen kényelmesen adja elő a dolgot. Évek óta rajtam keresztül vásárol egy kollégám non profit módon de már belengedtem neki hogy önállósítsa magát. Nem azért mert megutáltam csak próbálom önállósítani fejlődjön azért mert átléptük az ötvenet nem áll meg az élet és igenis meg kell tanulni az új dolgokat is.
Legjobb lenne összeállnátok és megkérnétek a moderátorokat, töröljék ki ezeket a butaságokat, mert különben életetek hátralévő részében csak it szégyenkezhettek. Egy elektrolitban, mint a sós víz, két pólus közötti áram az egy térprobléma. Az áram nemcsak egyenes vonalban képes terjedni. Erősen csodálkozom, hogy ez újdonság. Aki még furázza, gondolkodjon el azon, hogy szeretne-e egy műanyag gyermekkádban ülni a sós vízben, miközben valaki bedob egy bedugott hajszárítót a vízbe. Elvégre ott a fázis és a nulla között csak két centiméter van, ő meg azon kívül ül.
Én meg tudom kérdezni a jobban hozzáértőt, de ilyenkor mindig megkapom a magamét, hogy inkább igyak és ne balfaszokkal foglalkozzak mindenféle fórumokon :-D
> 1, minden cella beépített védelme, amely túlzott gázképződés (pl rövidzárlatnál) kifújja a "kupakot" (ezzel bontva áramkört cellán belül)
Bár alapvetően igazad van, de a tesla a model S óta ezt az elsődleges védelmi vonalat simán kiheréli, nincs benne a cellákban. Utoljára a roadsterben volt ilyen, mert az még off-the-shelf akkukból volt. Elektromos auto topicban ki lett vesézve, ott sem akarták elhinni.
"A feszültség konvertert lehet olyanra csinálni, hogy baleset esetén azonnal hagyja abba a munkát (de víz alá kerülve valószanűleg amúgy is tönkrenegy)."
Illetve illik beletenni biztosítékot :)
"Olyan 3-400 voltos akkupakkot viszont nem gyártanak (habár nincs műszaki akadálya), ami pl ütődés/víz hatására azonnal automatikusan szétkapcsolódik max 50 voltos részekre (találmányaim kapcsán minden jog fenntarva)."
Nincs is erre semmi szükség. (lsd kövi)
""Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van."
Na pont ez a két vége fog balesetet okozni, nem is a sok picike 3 voltos cellafeszültzség :)"
És pont ezért kizárható, hogy balesetet okozzon.
A két vége egy 48V-os modulon belül is 10-100+ cm-re van egymástól.
Egész pakk szinten még több. (mire ennyi víz van, addigra a cellák már rég rövidre zártak egymás között)
Ha ahol már össze van hozva main +/- kapna (kizárólag csak ott) vizet, akkor:
Ezeket a közvetlen soros 3-400V-os aksipakkokat (lásd Tesla) több védelmi vonallal látták el.
A Teslának 5 védelmi vonala van. Ezért is félek a Tesla szerűen házilag, kis cellákból épített aksipakkoktól ... ott legalább 2-3-4-... védelem hiányzik.
1, minden cella beépített védelme, amely túlzott gázképződés (pl rövidzárlatnál) kifújja a "kupakot" (ezzel bontva áramkört cellán belül)
2, minden cella tervezetten vékony kábellel van rákötve busbar-ra, mely kábel lényegében biztosíték (túl nagy átmenő áram esetén elég, bontva áramkört)
3, minden cella körül tűzoltó hab (soros résznél cellák amúgy sem érhetnek össze, mert az oldaluk okozna rövidzárlatot)
4, minden cella körül folyadék keringetéses hűtő/fűtő kábel megy körbe
5, BMS (hogy a sorba kötött modulok töltöttsége közel azonos legyen)
0*, cellánkénti balanszozás ... és ha nem tévedek top + bottom ballance-ot alkalmaznak.
Azaz amint aksipakk kimenetén (biztosíték előtt, mert különben csak az old és kész) lenne rövidzár, akkor a túl nagy átfolyó áram miatt cellák bekötő kis vezetékei elégnének (2-es), ha ez se lenne elég és felforr cella azonnal löki ki kupakot (1-es védelem)
Ha meg valós scenariot nézünk ahol ömlik rá a víz, na az közvetlen a kis cellákat fogja rövidre zárni (3,7V), amelyek azonnal lökik ki a kupakjukat.
Nálunk sokkal okosabb emberek rég kitalálták már ezt ...
"Vagyis valószínűleg nem menne tönkre semmi, ha kiiktatnám az elektronikát, de nem is világítana csak minden második LED :-("
Ha ez így van, akkor egyenáramú tápegység helyett váltófeszültséggel (egyszerű trafóról) táplálva valószínűleg az összes led világítana. De a 20 voltot csak tippelten, ne engem hibáztass, ha utólag kiderül, hogy valójában 5 voltos trafó kellett volna ahhoz, hogy ne égjen le a ház :)
Profi szakemberek kelléktárában ilyen célra van egy szabályozható toroid trafó, azt nulla voltttól óvatosan felfelé tekerve pillanatok alatt meg lehet állapítani, hogy hány voltos trafót kell kérned a bótban.
"48Vdc valójában az aksipakk, ez van feltranszformálva 400Vdc-re."
A feszültség konvertert lehet olyanra csinálni, hogy baleset esetén azonnal hagyja abba a munkát (de víz alá kerülve valószanűleg amúgy is tönkrenegy).
Olyan 3-400 voltos akkupakkot viszont nem gyártanak (habár nincs műszaki akadálya), ami pl ütődés/víz hatására azonnal automatikusan szétkapcsolódik max 50 voltos részekre (találmányaim kapcsán minden jog fenntarva).
"Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van."
Na pont ez a két vége fog balesetet okozni, nem is a sok picike 3 voltos cellafeszültzség :)
"Hol és mihez képest nézve? A víz alá került hajó akkupakk esetén."
Gyanúsan homályosan fogalmazol, talán nem véletlenül ;)
De én kitalálom a gondolatodat:
A víz alá került 300 voltos akkumulátor esetén nem csak a két pólus közötti legrövidebb vonalba bekerülve lehet áramütésre számítani, a feszültség "erővonalak" a vízben is létrejönnek, tehát a legrövídebb úttól távolabb úszkálva is kaphatunk áramütést. Persze minél távolabb vagyunk, annál kisebb valószínűséggel.
Pl ha az akku 300 voltos, akkor a képen látható mindegyik piros vonal 300V hosszúságú. Ha a káros megrázást mondjuk 50V-ban határozzuk meg, akkor a képen látható, hogy minél távolabbi a vonal, annál szélesebben kell ott úsznunk, ahhoz, hogy 50V rázzon meg minket. DE nem szabad azt gondolni, hogy ha nem vagyunk PONTOSAN a két pólus között, akkor egyáltalán nem rázhat meg minket.
"Tehát a kínai Bosch gyártmányú égőből 3 újonnan vásárolt selejt."
Kínában van olyan gyár, ahol a gyártás minőségét valóban a Bosch felügyeli,
és van olyan gyár, ahol kamu Bosch izzókat gyártanak, negyed áron.
Mindét gyártó szállít Magyarországra.
A kereskedő, ahol vetted ezeket a Bosch izzókat, az az árukészletét a Bosch hivatalos importőrétől szerzi be, vagy tud egy olcsóbb beszerzési forrást pl egy koszos kínai konténerből vásárol a Józsefvárosi pályaudvar félreeső sarkában?
Nem tudjuk, hogy ez a ketyere a LED sor számára akármilyen feszültségből 3 voltot állít elő, vagy a LED sorod 31 voltos és ez a ketyere ilyen széles tartományban képes dolgozni (többféle led sorhoz is ezt adják). Első esetben ha áthidalod, akkor a led sorod egyszerűen elpukkanhat.
A kimenet működését nem lehet mezei munltiméterrel megérteni, tároló oszcilloszkóp kellene.
Ha a vezérlőből csak két ér megy a ledek felé, akkor valószínűleg váltakozó irányú áramú a vezérlés, tehát a ledek csak két csoportra vannak osztva, amikor az egyik vezeték a pozitív, akkor az egyik csoport led világít, amikor a másik a pozitív akkor a másik csoport (ez a legolcsóbb "kamu futófény" vezérlés (valójában nem fut semerre csak két lámpacsoport felváltva villog különböző tempókban és változó fényerővel).
Komolyabb vezérlők megjegyzik, hogy utoljára melyik üzemmódban volt, az enyém azzal a programal folytatja, amelyikkel tavaly összecsomagoltam. Ha a tied mindig ugyanazal a programal indul, akor olcsóbb venni egy másikat.
Ha újabb 4 ezer forint elköltése (kevésbé buta lámpasor lámpasor) helyett inkább dolgozol 40 ezer forintnyit, akkor vágd le a vezérlőről a lámpasort, kösd egy labor tápegységre és 1 volttól kezdve szép lassan emeld a feszültséget amíg el nem kezd megfelelően világítani (lehet, hogy pont 30 voltnál lesz, de 20 volt valószanűbb) És amikor azt veszed észre, hogy csak minden második led világít, akkor olvasd el újból a fenti mondatomat a váltakozó áramirányú vezérlésről :)
Auchanban vettünk kültéri színes jégcsap izzósort. Nem igazán van tipusjelölése, de Curtain light 360 LED-es, 8 méter hosszú. A neten nem találtam konkrétan az Auchan akciók közt sem.
Egy kis dugasztápja van, ami a felirata szerint 31V DC-t ad ki, +/- megjelöléssel, tehát csak egyféleképpen illeszthető a rendszerbe. Rámértem multiméterrel, üzem közben, és valóban ennyi.
A LED-ek és a táp közt van egy kis elektronika, 1 nyomógombbal, amivel a 8 program közt lehet váltogatni. Ennek a felirata az, hogy input 3,6-36 V DC, output 3,6-36 V DC
Az a problémám vele, hogy ha bedugom a konnektorba, akkor villogós programmal indul, és el kell nyomkodni egész az utolsó programig, hogy folyamatosan világítson, hiszen ezt szeretném, ráadásul időkapcsolóval vezérelni, hogy csak sötétben világítson.
A kérdésem az, hogy mi történ(het)ik akkor, ha két darab vezetékkel egyszerűen áthidalom az elektronikát (esetleg teljesen ki is iktatom és a vezetékeket összekötöm), vagyis a táp direktben hajtja a LED-eket?
A legfőbb bizonytalanságom abból fakad, hogy rámértem az elektronika kimenetére is, amikor épp folyamatosan világító üzemmódban volt. DC állásban 0-t mutatott, AC-ben pedig 31-et (pedig a felirata szerint az output is DC!).
Vajon a LED-ek egészsége szempontjából mi a különbség a 31V DC és a 31V AC közt?
Eleve, milyen lehet a hullámformája az outputnak? Abból, hogy DC állásban 0-t mutat a műszer, arra gyanakszom, hogy a hagyományos váltóáramhoz hasonlóan középnullás. De tényleg DC-ből kell ilyet előállítani? Ha kapcsolóüzemben dolgozik, akkor meg DC állásban is mutatnia kellene valamit a multiméternek.
Ha áthidalom az elektronikát, de elsőre nem jó a polaritás, azzal agyonvághatom a LED-eket?
És egy békebeli cucc miképpen tudja kezelni a mai modern akkukat, ha más fajta módszer kell mindegyikhez? Gondolom hőmérsékletet sem mér közben, vagy egyebet.
Csináltam már pl. vele grafit töltőceruza béllel platina- platina rhodium hőelemet ( 1000 C fok/ 1 Volt )is, amit hegesztő pisztollyal sem könnyű megoldani.
Nyáron minden égőt kicseréltem az autómon. Ami nem volt, azt megvettem. Így a sárga indexes égőket is.
Tegnap megszünt a jobb hátsó indexem. Hmmm.
Persze, mikor, amikor szakad az eső.
Kicserélem, semmi változás. A fenébe. Teszek bele másikat. Semmi változás.
Behozom a panelt és az asztalomon vizsgálom. Minden folytonos. A sárga égő viszont 2,5 KOhm-ot mutat. Mind a három e körül van.
Fogom a negyedik égőt, hát az 1,2 Ohm.
Tehát a kínai Bosch gyártmányú égőből 3 újonnan vásárolt selejt.
Az egyiket siekrült a + végénél úgy átforrasztanom, hogy jó lett... A másik kettőnél a test vezeték nem érintkezik a palásttal. Ott kikandikál a drót vége, arról működik, de piszok nehéz oda forrasztani. Nem ér annyit az egész....
Egy kolléga az EBAY-ról újítottá fel a házát. Persze nem a legolcsóbb dolgokat vette de töredékébe került és szinte minden távvérelhető okos kapcsoló stb stb
Ehhez azert kell az hogy tudjon az ember egy nyelvet a sajátján kívül ...
"De a csóró magyar paraszt bemegy a bótba, akkor meg ezt látja."
Engem pont ez lep meg.
Mi fiatalon csórók voltunk (az egész ország). Ezért kerestük a legolcsóbb megoldást, még ha egy kicsit barkácsolni is kellett hozzá. (és közben sokat tanultunk)
Ha akarja ma bárki tud magának cellákból ebike aksit csinálni, olcsón.
Tényleg komplett set-eket kapni. Előre kész méretpontos műanyag rács, amibe már csak bele kell nyomni a cellákat, busbar, ponthegesztés. A BMS és csatlakozók is készen vehetők.
(mindez csak tech demo szinten, mert amúgy senkinek sem propagálom a kerékpár vagy ebike-ozást ... azt meg végképp nem hogy kerékpáros 40-es suhanjon, pláne ahol nem is szabad neki :D )
36V 16A + töltő (LPO amiért kevésbé vagyok oda, de most lusta vagyok LiFePO4 változatot keresni, és 10-90% között használva 460 Wh). Töltésidő a 2A-es töltővel 8 óra (lassú, ez jobb; mert bírna 16A-ert is amúgy).
Sűrűn voltak ilyen problémák jahh, de még mindig jobb, mint a tonnaszám üzemanyag a vízbe... Amúgy tudod mi lesz ilyenkor? Semmi :-D Olyan, mint ha a kádba melléd esne egy 18650es cella, mert celláról beszélünk, inverter leválik, akkupakk is szétkapcsol, vagy elfolyik magában szép csendben mert nem az emberen keresztül záródik az a lófasz áramkör.
Aztán elolvassa most ezt egy hajós a géptér elmélkedésedről, oszt fogja a fejét, hogy ki ez a majom. Mi meg magyarázhatjuk, hogy itt nem újdonság, ez ilyen.
"Másrészt hiába lenne a géptér akár légmentesen is lezárva, amikor a hajó ráfut egy sziklára, kettétörik, a vízbe esett emberek pedig vidáman lubickolhatnak a szintén víz alá került 300 voltos akkucsomag körül."
Mindig megmosolyogtat amikor én is kitalálok valamit ami milyen jó lenne ... majd rákeresek, és erre már 10 éve kész termék van belőle.
Ez esetben BMS (Battery Management System) a neve ami bármi hibánál lekapcsolja a rendszerről az aksit.
Továbbá 2 féle 400Vdc aksirendszer van
1) soksok cella sorosan kötve. Ekkor ugye 400Vdc csak a két vége között van. Márpedig ha befolyik a víz, akkor a cellák közvetlen maguk és egymás között záródnak rövidre. Az pedig 3,2-4V.
2) 48Vdc valójában az aksipakk, ez van feltranszformálva 400Vdc-re. Itt 400Vdc csak a kimenetén van. Itt is 3,2-4Vdc van cellák között. És itt is minden elemnek, még a BMS-nek is van short circuit protection ... Legalább 3 szintű védelem.
"Elég béna az a mérnök aki kihozza a géptérből a motoroknak szánt tápkábelt."
Ha már utaztál ilyen hajón, akkor láthattad, hogy a géptér fő funkciója a tartalék kaja/sör tárolása, valamint az értéktárgyak elrejtése amíg a legénység a kikötőben mulat (és persze gépek is vannak ott). Tehát a géptér rendszeresen nyitogatva (sokszor órákra nyitva felejtve van), a tervező mérnök legjobb szándéka ellenére. A zápor/vihar/hullám pedig alig várja a pillanatot, hogy odavizelhessen.
Másrészt hiába lenne a géptér akár légmentesen is lezárva, amikor a hajó ráfut egy sziklára, kettétörik, a vízbe esett emberek pedig vidáman lubickolhatnak a szintén víz alá került 300 voltos akkucsomag körül.
"Minden cellán lesz külön-külön, tehát 16 db mondjuk 100 amperes automata okos LIFEPO töltő? Mennyibe fog kerülni egy ilyen töltő rendszer?"
Sorba kötve 48Vdc rendszer
Egyetlen 250 eFt-os online UPS (inverter-charger-napelemes MPPT) kezeli le töltését, merítését
"Vagy sorba kötve egyszerre fogod tölteni őket, hátha PONTOSAN egyforma a belső ellenállásuk? Ki fogja folyamatosan figyelni/észrevenni, amikor elkezdenek öregedni és egyre durvábban eltérni egymástól?"
Erre találták ki lassan 10 évvel ez előtt a BMS rendszereket.
Egy ilyen 200A-es AKTÍV 2A balance-olású BMS fogja figyelni EGYESÉVEL az összes cellát, meg a komplett pakkot is.
Azaz nem csak figyeli, de folyamatosan át is pakolja a nagyobb töltöttségű cellából az energiát a kisebb töltöttségűbe (0,05V tartományon belülre hozza).
"Én most rendeltem 16 db LiFePO4 cella, 3,2V - 280Ah (14,4 kWh)"
Minden cellán lesz külön-külön, tehát 16 db mondjuk 100 amperes automata okos LIFEPO töltő? Mennyibe fog kerülni egy ilyen töltő rendszer?
Vagy sorba kötve egyszerre fogod tölteni őket, hátha PONTOSAN egyforma a belső ellenállásuk? Ki fogja folyamatosan figyelni/észrevenni, amikor elkezdenek öregedni és egyre durvábban eltérni egymástól?
Elég béna az a mérnök aki kihozza a géptérből a motoroknak szánt tápkábelt. Pláne az utastérbe.
Azaz ha víz kerül géptérbe (rossz terv, sérült szigetelés), max a cellák lesznek egymás között rövidzárlatosak (mind a 12/24Vdc, mind a 48Vdc, mind a 400Vdc aksi rendszerekben).
Minél alacsonyabb energiafogyasztású ledes világítás trükkök:
- A lencse/tükör nélküli pici (smd/cob) led modulok többsége igen széles szögben világít (110-120 fok körül), mennezeti világításnál nekünk viszont többnyire elég kb 90 fok (ha sok lámpa van a mennyezeten, akkor akár 20-30 fok is). Tehát a 110 fokos fény nagy része "kárba vész" (számunkra haszontalan irányba megy). Kivéve, ha tükrökkel hasznosítjuk a "rossz" irányba menő fényt is. Például 30-100 mm átmérőjű műanyag csövet hosszában kettévágsz, a belsejét kibéleled tükröző fóliával és ennek közepébe ragasztod a LED szalagot, ezzel jelentősen növeled a megvilágítás erejét, energia többletfogyasztás nélkül.
- a led modulokkal sorba kötött (áramkorlátozó) ellenállás is energiát fogyaszt, miközben nem világít nekünk :) Komolyabb rendszereknél ezt a feladatot passzív ellenállás helyett kapcsolóüzemű áramgenerátor végzi, jóval kisebb veszteséggel. Egy áramgenerátor magasabb feszültségen akár több ledet is képes kiszolgálni, tehát pl a 12 voltból csinálsz 50 voltot, arra teszel egy mondjuk 50 milliamperes áramgenerátort és sorba kötve annyi 50 milliamperes ledet, amennyit csak képes kiszolgálni.
- ha kapcsolóüzemű (pwm) áramkörrel változetni tudd a ledek áramát, akkor fényerő szabályozással is tudsz energiát spórolni (szerintem max. fényerő legyen kb 1w/m2, min. fényerő 0,1 W/m2 )
- egy led fényereje nem szentírás, meglepően széles tartományban módosítható. Ha lemondasz a hosszú élettartamról, akkor a led áramának (tehát sajnos belső hőmérsékletének) növelésével durván meg lehet növelni a fényerejét, ezzel együtt a lumen/watt fényhasznosítási hatásfokát. Így születnek a fillérekért kapható, nagy fényerejű LED izzók :) amelyek a dobozuk/honlapjuk szerint 30.000 órásak, valójában mindössze néhány száz óra múlva elpusztulnak (lásd pl olcsó led izzókkal operáló félszemű autók tömegét az utakon)
Kedvtelési célú hajókon szerintem csak addig lesznek több száz voltos akkucsomagok, amíg valaki meg nem hal áramütéstől a géptérbe befolyó víz, felborulás, havária, stb következtében.
(amúgy kíváncsi lennék ki az aki meg is nézi illetve el is olvassa a linkelt anyagokat -mérnöki szemmel-, és ki az aki "éntudomjobban" tesz rá ... magyarán FBKaren)
Nos, a túlfeszültség védelem PONT ezt teszi! Rövid úton levezeti az energiát a földbe a zöldsárga=földelő vezeték útján.
Ezért van úgy bekötve tipikuan, hogy a fázis/földelés és a nulla/földelés között is van belőle direktben. Adott esetben Y alakban bekötve a 2 helyett 3 egység, ami növeli a biztonságot.
A túlfeszültség ellen(ill villám csapás esetén) a fi relé nem képes megvédeni a csatlakoztatott eszközöket?(tudom a villám igazából átmegy szinte mindenen mind addig amíg le nem gyengül vagy el nem éri a földet)
Ugye ha jól tudom ő a fi relé kóborló esetlegesen a nullára tévedő áramot érzékelve szakítja meg a hálózatot.(ha jól tudom)
Sajnos kezd kissé sok lenni a hülyeség akku és tűzoltás ügyben is!
Pár alapvető: A savas akkut is teszteljük néha az aljáig, ugyanis akkor jön ki hogy kapacitásszegény e már. A lényeg, hogy egyből töltve legyen utána. Tűzoltáshoz nem co2-t használnak civilizált helyeken, hanem oltógázt. Főleg föld alatti helyiség esetén. Szintén jobb helyeken van gáz érzékelő, ami beindítja a szellőzést, ha a hidrogénszint megemelkedik.
Ahogy munkaakkut sem használunk indításra, úgy fordítva sem fog jól elsülni...
Meglepően tégla falazatú helység volt.... vakolva,meszelve és hullámpala tetővel.
Egy történet hozzá, kollégámmal egy gépen az emelő karhoz tartozó végállást javítottuk. Próbálgatás közben egy kicsit világosabb lett az egyébként gyér világítású helységben. Körbenéztünk miért, de nem láttuk okát. A kolléga újra emelt a karral hát még világosabb lett. Egyszerre néztünk fel hiszen a villa védőrácsával a tetőzet I gerendáját megemeltük a palával együtt, így a napfény akadálytalanul betört ránk. Megijedt és a kart süllyesztésbe tolta. A tetőszerkezet zuttyant akkorát hogy csak na...
A védőrács illetve az I gerenda kissé meghajlott,más baj nem történt.
"Elég komoly apparátus kellett 3 targonca folyamatos üzemben tartásához"
A targoncák töltése a TMK feladata volt. A délutános műszak feladata időnként ellenőrizni a folyadék szintet az akkucellákban.
A nagyobb teljesítményű targoncák önsúlya 4.5t volt,ebből 1t az akkutelep 90V-400 Ah.Dupla első kerekekkel,szervószivattyúval,mágneskapcsolós ellenállásos fokozatkapcsolóval,6KW főmotorral,+ a teher. Jól bírták a 8 órás műszakot. Az akku előnye ("részben" a súlya ami éppen hasznos egy targoncánál) az igénytelensége. A sorba kötött cellák természetesen nem egyszerre mentek tönkre,ha lehetett kiemeltük a pakkból és cseréltük a hibásat.(szénrudas pákával olvasztva össze az ólom sarukat) Volt hogy nem lehetett kiemelni, hát rövidre zártuk. Pár cella hiánya miatt nem hasalt le a gép. Sok évig bírta egy pakk.
Volt egy raktári 2x24V-os. Egy csarnoktűzben az egyik akkupakkjában tönkrement két cella. Évekig úgy ment.Azt használtuk villanyszereléshez mert 4.5m magasra emelt. Volt hogy a nap végére nem tudott visszamenni be kellett vontatni.
A kevés törődés ellenére jól teljesítettek az ólom akksik.....
Sajnos az elektromos targoncák nem kaptak annyi gondoskodást mint dízel társaik. Volt hogy a differenciál műben összetörtek a fogaskerekek mert nem volt benne olaj. A szivárgó hidraulika olaj a villanymotorra folyt.Persze hogy javítani kellett.
Az üzemben tartásuk biztosan olcsóbb volt mint a dízel targoncáknak,az egyszerűségük miatt szinte bármikor hadra foghatók voltak akár télen akár nyáron. (A dízeleknek télen fűtött helységben kellett éjszakázni.)
Leváltották őket a gázüzemű targoncák (kisebb teljesítményűek) mert rájöttek (évtizedek alatt) hogy nincs szükség a nagy teherbírású gépekre.
"Hallottál már (savas) akkumulátortelep robbanásról ? Mert volt."
Én szerencsére csak hallottam.... általában akkor következett be ha a töltés közben levették a töltő kábelt,és a keletkező gázok még nem távoztak el. Vagy ha lekapcsolták a töltést de a töltöttséget egy terheléssel, szikraképződés mellett történt.
A targoncatöltő helység előírás szerűen szellőztetve volt ventilátorral.
Ólom-savas aksival kapacitást tesztet csinálni kb olyan, mintha pisztolyt fognál a fejéhez. 50% DoD alatt brutálisan degradálódik. 0% környéke már mély kisülésnek számít (ahonnan vagy feléled csökkent kapacitással, vagy nem).
Azt ugye tudod hogy amit betettél képen NMC/LPO cellák vannak, és nem LiFePO4 ?
Savas az elpukkan és kész, a Lítiumos meg bazi nagy energiával ég kis hiján a végtelenségig és oltani sem egyszerű. Ugyanez laptop és társaira. Én az öregedő akkuakt mindig felgyújtom a parkoló közepén, mert az a biztos, nem véletlenszerűen indul el az irodában vagy szállítás közben. Komolyabb modellezők és építők tudnának mesélni.
"Eltudod képzelni azt a temérdek akkumulátort ami ott volt felhalmozva ? Ilyen helyen , ha tüz ütne ki , akkor mit csinálnának a lítiumos aksikkal , ha a Tesla autóját nem voltak képesek eloltani .:-("
Visszakérdezek ha nem gond?
Hallottál már (savas) akkumulátortelep robbanásról ? Mert volt.
Továbbá, többször linkeltem már a videót, ahol tűzoltókkal teszteltek különböző lítium kémiájú aksikat:
Tüzriadó elrendelése után volt elméletileg 30másodperc a helyiségek elhagyására . Utánna az ajtók hermetikusan zárultak , leálltak a szellöztetö-hütörendszerek , majd beindult a CO2 .
Biztosan igazad van , hogy az ólom akkumulátorok már elavultak , de ami érdekes egy adatközpontban ahol dolgozgattam , ott az épületek között 16darab Zeppelin dieselgenerátor állt egyenként 1500kVA teljesítménnyel készenlétben , ha esetleg valami végett kiesne az áramszolgáltatás . Eltudod képzelni azt a temérdek akkumulátort ami ott volt felhalmozva ? Ilyen helyen , ha tüz ütne ki , akkor mit csinálnának a lítiumos aksikkal , ha a Tesla autóját nem voltak képesek eloltani .:-(
"Csak az a baj hogy nálunk a litium aksik ára még megfizethetetlen a savashoz képest. A fiamnak is 2 savas van benne nem tudom pontosan olyan 100 amper/h és napelem tölti 7-8 Amperrel. Csak úgy tudom hogy kezelés mentes zárt savas aksi. Azt mondták az autó aksi nem jó. Azért is kérdeztem."
Nem megfizethetetlen lítium, sőt kWh árban sokkal olcsóbb !
Egy 12V - 100 Ah-s AGM aksi 70-100 ezer (szolárhoz való drágább, legyen 80 eFt) és tud jó esetben 600-1000 ciklust (és kaput).
Ebből 2 db 160 eFt, az 2,4kWh amiből 50%-a azaz 1,2 kWh a felhasználható !!! (tilos 50% alá meríteni !)
Én most rendeltem 16 db LiFePO4 cella, 3,2V - 280Ah (14,4 kWh) és 600 ezer alatt házhoz viszik (kínából).
Akkor 4 cella 12V 280Ah és 3,5 kWh kb 150-200 eFt körül. És 100%-a felhasználható, és 3500 ciklus (napi 1 ciklus 10 éven át) után még 80% kapacitás.
Sőt über-extra élettartamért lehet merítés-töltés: 10-90% között így 2,8 kWh felhasználható
Sőt giga-über-extra élettartamért: 20-80% között így 2,1 kWh felhasználható
"Nem beszélve a körítésről, az ólomsavas akksi élettartama némileg alacsonyabb"
Nééééémileeeeeggg ??? 400 VS 5000 az nem némileg, hanem nagyságrendileg !
(ráadásul litium 5000 ciklus után még 80% kapacitással bír, savas meg 4-600 után kuka)
"A villanyos kocsikba (és pláne a hibridekben) is ezért van még mindig teljesítmény inverter helyett az a savtartály, mert elfér, roppant olcsó, az autógyáraknak ez egy tömegtermék, filléres."
Nem. Azért van EV és hibridekben kicsi ólmos aksi, mert
1: az húzza meg a relét, aminek hatására a nagy hibrid aksi teljes teljesítménye elérhető lesz az autó számára
2: biztonsági megfontolásból erre van kötve a FÉKRENDSZER ! (ABS Aktuátor, mond neked valamit ?)
3: meg az infotainment rendszer is
"Az álhibridek ahol külön kis villanyos segédhajtás van"
"Egy tényleges hibridben nem az indítómotor indít, hanem a villamos hajtás motorja, a többi teljesítmény fogyasztó, ledlámpák, villanyfűtések, elektromos klíma, ventillátor motorok, stb, mind "elélnek" némi áttervezéssel 50-60 voltról is. "
Valóban, nincs bennük indítómotor. Meg generátor sem. Ellenben minden motor tud motor és generátor üzemben is működni.
Az aksik meg ritkán 200Vdc alattiak úgy mellesleg ... azaz hirtelen nem is tudok olyat mondani amelyik igen.
"A villanyautó így is rohadt drága, ha most még mindent átalakítanak, és semmiből nem megy bele a minden másban még tömegtermék 12V-os lomok, akkor be is csődöl az egész."
Öööö DC/DC átalakítóról még nem hallottál ?
"A Tesla szokás szerint más úton jár, mivel nekik nincs hagyományos gyártásuk, és egy tökmás piacon amióta léteznek, hitelből, a jövő ígéretéből "élnek", talán ők meg is csinálják majd ezt. Mindenki más még jó ideig az ólom savra lesz ráállva, villanykocsiban is."
Valamit nagyon benéztél. Minden EV és hibrid aksija vagy NiMH (régebbi), vagy (újabb) Lítium (általában NMC, egyre többet LiFePO4).
Egyetlen EV volt ami ólom-savas aksival ment, valamikor '95 környékén (és mindet bezúzatta a gyártó)
Beruházás költsége, megtérülés, összköltség, alapanyag problémák. Ezt kell látni, nyilván a tesla ügyesen reklámozza magát ezekkel...
Miközben próbálja elfedni a tényt, hogy a növekedése legnagyobb gátja pont kína és a ritkaföldfém, amire nincs kiváltás.
Az ólomsavas történet is olyan, 30éve megy konzumer eldobható irányba, legyen olcsó, és menjen tropára hamar, aztán pörögjön az a gazdaság, ...
...AGMnek egyébként minimum 3-4 évet el kell menni, ha nem, ott valami más gond van, nem az akkumulátor technológia (az ennyire) rossz.
Szünetmenteskékben az öli az akksit, hogy még a rackbe szerelhető elvileg szerver szar is egy játék, néha át kellene kapcsolni UPS üzemre, hogy az a nyomorult reakció odavissza szaladgáljon, ne csak mindig csepptöltsük a tárolókat.
De ugye ez kockázat, mert ha akkor összeomlik az energiaellátás, a szerver lecsattan.
Ez pedig még egy nullával, már a saját telephelyi diesel generátor nagyságrendjében kezdődik ,hogy akkor üzemi terv, meg eltolt csereintervallum, meg ciklikusan átterhelt mátrixok, és még itt is csak az akkumulátor kapcsairól "jósolunk" mi megy végben belül, vagy 10x felülméretezünk.
Mikor lehetne ezt is másként, de ilyet utoljára ott láttam, ami lehet jogilag még mindig hadititok, bár már az emléke sem létezik,.... beton épületek voltak tele ezer köbméter szám aksival ...és minden mással... ott ne félj nem "dobtak ki" 2-3 évente semmit, még 20 évente sem.
Csak az a baj hogy nálunk a litium aksik ára még megfizethetetlen a savashoz képest. A fiamnak is 2 savas van benne nem tudom pontosan olyan 100 amper/h és napelem tölti 7-8 Amperrel. Csak úgy tudom hogy kezelés mentes zárt savas aksi. Azt mondták az autó aksi nem jó. Azért is kérdeztem.
Olcsó az ólomsavas akksi. Már eredetileg, a gyárban.
A benne lévő enyhe sav és ólom egy teljesen más nagyságrendben gyártott, nagyrészt 100% újrahasznosítható filléres dolog.
Kőbaltás eszközökkel is gyártható.
Kell még egy műanyag ház, meg a felitatott elektrolitosoknál valami saválló szövet, besűrítő trutymó, vagy a lötyögőseknél hasonló anyagú tasakok és készen van.
Amit nehezebb gyártani az a spirálcellás, adott térfogatban nagyobb a felület így a képességek, mérsékelten az energiasűrűség és az élettartam is, de a finom ólomrács "összetekerésének" külön titka van. Bár nem egy emberes mars utazás ez sem, amihez a nasa és rakétamérnökök tudása szükséges.
És ahol mindegy a térfogatra és tömegre vetített energiasűrűség, ott ez az olcsó, minden sarkon tonnaszám kapható anyagokat használó technológával a drága, körülményes modern megoldások nem versenyképesek.
Nem beszélve a körítésről, az ólomsavas akksi élettartama némileg alacsonyabb, de a körítés még a legokosabb legügyesebb menedzsmenttel is 10x egyszerűbb, ha pedig "kihagyod" az egészet és rálógatsz egy feszültséget, neki úgy is jó.
A villanyos kocsikba (és pláne a hibridekben) is ezért van még mindig teljesítmény inverter helyett az a savtartály, mert elfér, roppant olcsó, az autógyáraknak ez egy tömegtermék, filléres.
A tömege az elefántméretű modern biztonságos kocsikban nem jelentős, igénytelen, bár az élettartama behatárolt, de egy autó kopó-fogyó alkatrészei közt az egyik legkisebb tétel, még végfelhasználói szinten is.
Az álhibridek ahol külön kis villanyos segédhajtás van, persze teljesen másik fejezetet képeznek, hisz ott ugyanaz a belsőégésű autó kapott maga alá egy kis villamos segédkocsit, aminek van persze előnye, de ez ezért nem igazi hibrid.
Egy tényleges hibridben nem az indítómotor indít, hanem a villamos hajtás motorja, a többi teljesítmény fogyasztó, ledlámpák, villanyfűtések, elektromos klíma, ventillátor motorok, stb, mind "elélnek" némi áttervezéssel 50-60 voltról is.
Itt inkább az érintésvédelem fáj a gyáraknak, a szigetelések, rögzítések, elválasztások plusz költsége és tömege jelentős.
Hogyan vezetsz egy jelentős áramigényű ablakfűtésbe megérinthetetlen feszültséget?
Földfüggetlen 60V nem veszélyes, de a szabályok szigorúak, 35V felett nem törpefeszültség és slussz.
A villanyautó így is rohadt drága, ha most még mindent átalakítanak, és semmiből nem megy bele a minden másban még tömegtermék 12V-os lomok, akkor be is csődöl az egész.
A Tesla szokás szerint más úton jár, mivel nekik nincs hagyományos gyártásuk, és egy tökmás piacon amióta léteznek, hitelből, a jövő ígéretéből "élnek", talán ők meg is csinálják majd ezt. Mindenki más még jó ideig az ólom savra lesz ráállva, villanykocsiban is.
A fő baj az, hogy ezt Somogyi néven 1100 Ft-ért is kínálják, míg a nagyjából ugyanazt ígérő (4 kA) neves gyártmányokat, Dehn, Obo, Pröpster meg 17 ezerért.
Van savas/lúgos + autó/munka aksi, van AGM (felitatott savas), meg zselés. Utóbbi kettő, főleg AGM amit kis PC-s UPS-ekben előszeretettel használnak.
De a 21. században már igen ideje lenne leszokni erről a szakállas technológiáról. (OK értem én, hogy UPS gyártóknak a gyenge inverter mellett a garantáltan 2-3 éven belül tönkremenő aksi a 2. beépített "tervezett avultatás" elem)
A Tesla is már azon van, hogy a nagy hibrid aksi melletti kis savas aksit (minden EV és hibridben van) hogyan tudná végleg megszüntetni.
A nagyobb indítóáram (és a bazinagy árkülönbség :) kivételével nincs különbség egy zárt autóakksi és egy UPS aksi között. Ha az autóakksi nem zárt kivitelű, akkor persze olyan helyre kell rakni, ami szellőzik.
Ha okosan védve van a mélykisüléstől, a túlfeszültségtől, a túláramtól, stb, akkor egy autóaksi is kibír ugyanannyit, mint egy ups aksi. És fordítva: egy marhadrága UPS aksi is tönkremegy igen hamar, ha nincs odafigyelve a fenti dolgokra.
Igazán különbség csak az egyes akku gyárak megbízhatósága között van.
Ezek a kis teljesítményű feszültségvédők a kis energiatartalmú éa rövid idejű (néhány század másodperces) túlfeszültség lökéseket képesek elnyelni, tehát nem engedik tovább. Többségükben teljesítményű varisztorokkal működnek. Tehát pl ha a fázis vezetőn eg pillanatnyi feszültségtüske jelenik meg, akkor a varisztor figyeli, hogy ez a feszültség túllépi-e az ő határfeszültségét. Ha a varisztor pl 270 voltos és a feszültség ez fölé megy, akkor a varisztor egy pillanatra átmegy rövidzárba és ezt a feszültségcsúcsot levezeti a föld (vagy a nullvelető) felé.
Ez a feszültség védő NEM FOGLALKOZIK olyan túlfeszültséggel, ami nem éri el a varisztor határfeszültségét, tehát pl egy 270 voltos varisztor leszarja, ha pl 260V van a konnektorban, de nem is ez a feladata, erre a célra másfajta ketyere létezik.
Ez a fajta túlfeszültség védő főleg olyankor dolgozik, amikor egy közeli villám egy pl pár száz-ezer voltos, egy-két század másodperces "feszültség-tüskét" hoz létre a hálózatban. Persze a villám olykor SOKKAL nagyobbat rúg, a nagyobb rúgások ellen megint csak másfajta védelmi ketyerék vannak.
a hálózati túlfeszültstég elleni védelem tág fogalom, mert nem mindegy a túlfeszültség értéke meg időtartama. Általában több szinten (lépcsőben ) valósítják meg, értelemszerűen elég nagy energiát kell levezetni a védővezetőre, első lépcsőben már az elosztódoboznál..
A fogyasztó előtti az utolsó lépcső, az van a te dugaszodban. Valószínűleg valami kétirányú szupresszor dióda van benne, ami bizonyos feszültség fölött nyit. Úgy, mint egy zener, de gyorsabban.
Ha rendes túlfeszvédelmet akarsz, arra biztosan nem elég.
A benne lévő áramkör minden bizonnyal túlfeszültség védő.
Ha az érdekel, hogyan véd a túlfeszültség ellen, akkor azt válaszolom, hogy shunt-öli azt. Magyarul rövidre zárja a névleges feszültség feletti feszültség-ugrásokat. Ne zavarjon, hogy a vezeték egyből rámegy a csatlakozóra, ettől még a védelem teszi a dolgát.
Az lenne a kérdésem(szakemberhez),hogy ez a csatlakozó ajzat mily módon véd a túlfeszültség ellen.
Érthetőbben, véd e egyáltalán az esetlegesen bejövő túlfeszültség ellen.(Pl. áramszünet esetén ha nagyobb feszültség jönne be a hálózatról mint ami az elektromos berendezések tűréshatára?
Én laikus ként a kinézetéből ítélve max a földelésre érkező kóbor feszültség ellen lehet hatásos.
Mivel a hálózatról beérkező áram közvetlenül a bedugott készülékre érkezik megszakítás nélkül!
(Suliban egyéni feladatként méreteztem és tekertem egy tápot magamnak itthonra + hozzá való graetz hidat (kb 3-4 V-s lépéshatárral), tehát van egyen és váltóáram kimenete kb 3-24V között.
Érthetetlen módon a műszer ezt is teljesen jól méri meg)
"Olyan nincs, hogy egy - k drága vagy akármilyen - műszer nem tudja eldönteni, hogy a konnektoron 230V vagy 25V feszültség van, ne bohóckodjunk már ilyeneken."
Nem is írtam ilyet. Valamit nagyon félreértesz.
Össze kevered azt, amikor felkapcsolt megszakítónál mértél, meg amikor lekapcsoltnál. Utóbbira mondtam, hogy téves mérés az a 25V
Azért ha 200-500 volt környéki feszméréshatár van, ott nem nagyon mutathat visszaössze. Persze ne ellenállásra vagy kondimérésre tekerjük, mert ha hülye a felhasználó és nem tudja mit kattintgat összevissza, az nem a műszer hibája. Ráadásul egyszer kolléga hirtelen felindulásból fogott egy kalibrált tápot, majd 1-200 volt közt kigrafikonozta, hogy a 3-2000 Eurók közti occsó piaci és csöppe tkomolyabb műszerek közt mi az eltérést. Az érdekes hatástanulmány lett, csak esetünkben nincs értelme.
Az, hogy 70 voltot mér lekapcsolt áramkörön egy akármivel, az előfordul, ez ilyen, csak sok év alatt kicsit már unalmas minden héten megfejteni.
Olyan nincs, hogy egy - k drága vagy akármilyen - műszer nem tudja eldönteni, hogy a konnektoron 230V vagy 25V feszültség van, ne bohóckodjunk már ilyeneken.
Fesz méréskor a műszer egy bazi nagy ellenállásként szerepel, ergo te kb az üres járási feszültséget látod, amikor a feszmérőt használod.
Ezért javasolta Atis, hogy zárjam rövidre egy próbalámpával, és úgy mérjek rá, mert a rárakott "0" ohm terhelés hatására rögtön le kellene esnie ennek a fesznek 0 V-ra.
Ha hibás lenne a műszer, akkor miért mindig uazt az értéket mutatja az adott ponton, erre biztos, hogy van logikusabb magyarázat, mint az, hogy rossz a műszer.
ha nem vagy vellanyszerelő, akkor ne válassz ilyen nevet dupla0! (James Bond, nálad ez (duplaréz)
komolyra fordítva, ha a normál konnektorban mindenhol 230 V-t mutat a műszer csak egyes helyeken mást, akkor első körben nem vagyok arról 100%-ig meggyőződve, hogy a műszer a rossz.
1000 éves METEX, de ez a része szvsz elég megbízható.
Ma olyat láttam, amit eddig még soha.. 100 éves bérház, és az alu vezeték valami papírkóc szerű anyaggal körbetekerve..
Kérdés:
- szétégett egy kismegszakító - nem tudom miért - szerintem megtaláltam a konnektorát és 70 v feszültséget mértem benne lekapcsolt kismegszakító mellett..
- egy másik helyen - 2000-s építésű társasház - kb uez, lekapcsolt kismegszakító mellett 24 voltot mutatott a mérő
Mi ennek az oka?
Ha a fázist lekapcsolom, akkor az elvileg fizikai szakadás, tehát a 0 vezető potenciálja a levegőben lévő dróthoz képest ennyire különbözne?
Meg abban van a vezérlés, hogy fusson lefelé a csík. 2 valamennyire vízmentes csavarkötéssel lehet összenyomni, aztán opciós, hogy gomb van rajt amivel a programot váltod. Van pár idehaza, minden rokonnál szétrágja a kutya és akkor persze nekem be kell gyűjteni, mert "valamire jó lesz".
Dobj egy képet róla. Elvileg a dugvilla után lesz egy dobozka, benne egy egyenirányító (hogy a ledek záró irányban ne menjenek tönkre) és egy áramkorlátozó dióda.
Ez egy olcsó, sok sorbakötött ledes égősor lesz gondolom, azért ne nyalogassák a gyerekek az a tuti.
Az egyenirányító a LED miatt kell (het). Bár azt még mindig nem értem hogyha van dugvilla, akkor miért kell külön egyenirányító. Ha valami utcai árusnál vetted, akkor inkább ne dugd be.
Van 3 db jégcsapfüzér ( kb 6 méter hosszan összekötve), de a leírásában szerepel hogy a dugvilla és a jégcsapfüzér közé be kell rakni ezt az egyenirányítót. ( annélkül is össze tudom dugni, de nem fog elfüstölni? Mire jó egy egyenirányító, és miért kell a fényfüzérnek?)
Ez az egyenirányító honnan jött :-O Most ha 230 voltos és dugaszos, akkor be kell dugni. Általában olyanok szoktak lenni, persze míg nem írod le és nincs róla kép, hogy mit is szeretnél, addig lassan Mekkel kell egyetértésben lennem, mert túlvariáljátok és lehet más meséltek el. Az meg már egy eléggé vegetatív állapot agyilag, ha Mekk szóba kerül... Szóval, mi ez a cucc?
A helyzet az, hogy nem tudod elrontani a bekötését. Legrosszabb esetben nem fog világítani a lámpa, de más bajt nem tudsz okozni.
Ugye van 3 csatlakozó a kapcsolón.
Ebből 2 egymás mellett, és van egy szólóban. Ez utóbbi lesz az egyik ami kell. Hogy melyik legyen a másik, az szabadon választott. Csak arra érdemes figyelni, hogy ne álljon fordítva a kapcsoló. De végső soron ezen is könnyen lehet segíteni -feltéve, hogy engedi a vezeték- 180 fokkal elforgatva rögzíted a helyén. Viszont a vezetékek elhelyezkedése elsődleges szempont, azaz nem csavarodhat meg!
A váltó kapcsolókat én úgy szoktam felszerelni, hogy ellentétes állásban van a lekapcsolt állapot. (Egyezőben pedig a felkapcsolt.) Ennek áramszünet esetén van jelentősége.
Elsőre 30 mA-es FI relé. Illene elégnek lennie! egy kisebb műhelyben.
40 méterre már megfontolható a 10 mm2-es réz. A cirka 15-20 eFt-os felára is visszajöhet idóvel a kisebb veszteség miatt. (50-100 Watt is lehet az átlagos nyereség óránként, amikor üzemel a műhely)
Az a baj hogy messze van, több mint 40 méter. Így is nem tudom hogy nem lenne e célszerűbb, 4 x 6mm2, 34 Amper helyett 4x 10 mm2 46 Amper terhelhetőségűt venni. Mert ezek a gépek elég nagy Amperrel indulnak. Ellentmondások mindig vannak, azt mondta a gyerek "Hiába teszünk, az óramellé földelést, akkor is kell tenni a műhelybe is. " Persze Fi relé is kell. Viszont azt nem tudom hogy elég e ide a 30 miliamperes, vagy inkább a 100-as kellene.
Ha a plomba alól 4 vezeték érkezik csak, akkor lehetséges szabványosan 4 vezetékkel tovább menni az al-elosztókig.
Ha a plomba alól már 5 vezeték érkezik, akkor nem feltétlenül szabványos csak 4 vezetékkel tovább menni és aztán újra szétválasztani. Műszakilag azonban működőképes...
Nemrég zajlott erről egy hosszú vita itt a fórumon. Érdemes átolvasni.
"mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani."
Dehogy KELL, azonban LEHETSÉGES... mint spéci eset.
Ekkor valóban a műhelynél is kell egy saját helyi "földelő" és a megfelelő "földelő vezeték" a műhely "fő elosztó"-ba, nomeg egy FI relé is. A 4 eres kábelt pedig a még 4 vezetékes PEN kábelről kell indítani a szétválasztás előttről a műhely felé.
---
HA nincs túl messze a műhely akkor inkább vinném 5 vezetékkel (földkábel), már szétválasztva. Szerintem ésszerűbb és biztonságosabb is.
Köszönöm szépen a mindent kielégítő válaszodat. Körülbelül ezt szerettem volna hallani. Mint reggel írtam volt a regszerelő gyerek aki szinte ugyan ezt mondta. Meg is egyeztünk vele, ( én is a 2 x 20 + 1 x 32 Ampert javasoltam) de azt monda a fiú " Ha már ennyi pénzt kel bele ölni, akkor inkább legyen 3 x 32 Amper." És még azt is mondta a regszerelő hogy " mivel műhely 4 Szálon kell elvinni a mérődoboztól a műhelyig, és ott kell elválasztani." Javasolta a földkábelt, mert az a legolcsóbb szerinte. És ott kell földelést kialakítani. Bejövőt, órát, biztiket cserélni. Durván kb 0.5 milla.
1. Kell lennie legalább egy "földelő"-dnek! Ami 10 Ohm-nál kisebb földelési ellenállású. Ennek a mérőhely alatt (közvetlen közelében) van a helye alapesetben. (akadnak más esetek, de azok most nem játszanak szerintem.
2. Az 1. pont szerinti földelőről kell indulnia egy "fő földelő vezeték"-nek. Ennek a vezetéknek időtálló, de oldható kötéssel kell csatlakoznia a földelőhöz. Olyan helyen és szerelő dobozban, ahol a földelő ellenőrzési/mérési célból megbontható a kötés.
3. A 2. pont szerinti fő földelő vezeték érkezik meg alapesetben a "fő földelő sín"-hez, csomóponthoz. A fő földelő sín az a hely ahol a SAJÁT hálózatod ÖSSZES különböző célú zöldsárga hálózata/vezetéke találkozik.
- a 2. pont szerinti fő földelő vezeték
- az innen elinduló PE vezető(k) azaz a testzárlat esetén védő vezető (testelés/földelés néven is emlegetik) ezt kell elvinni a konnektork és géepk/eszközök TEST(földelés) pontjáig és arra rákötni
- az innen induló EPH vezetők, amik védenek az egyszerre érinthető, de eltérő feszültségek esetén/ellen ezt kell elvinni az olyan fémes/vezetőképes cuccokhoz amikbe ugyan "nincs bekötve villany", de behozhatnak a házon kívülről idegen feszültséget (vízcső, gázcső, stb) ls így rázhatnak a házhoz képest
- a már szétválasztot PEN vezető PE vezetője (mivel TN-S az előírt/alapértlmezett házon belüli hálózat) azaz itt már külön kell legyen a PE(zöldsárga) és a NULLA(kék) sín/csomópont
-----
A 3. pont szerinti a fő földelő sín/csomópont után MÁR SEHOL NEM!!!! lehet többé összekötve a zöldsárga és a kék vezeték rendszer. Azaz TILOS a konnektornál, gépnél/készüléknél a NULLA vezetőröl lekötni egy közvetlen földelő/testelő vezetőt!!!! ahogy az régebben volt pl. "nullázás" címszó alatt.
Másként foglamazva, CSAK úgy lehet bekötve a konnektor, gép/eszköz, hogy - külön önálló zöldsárgája PE vezetéke van, ami a fő földelő sínről indul!!! eredetileg - külön önálló kék NULLA vezetéke van, ami fő nulla sínről indul!!! eredetileg ...és ez kettő nem találkozhat SEM a konnektorban/gépben/eszközben SEM útközben egymással
HA valahol VAN (találsz) olyan kötést aminél a zöldsárga és kék közös a régi, mai szemmel már hibás bekötés okán AKKOR azt meg kell szüntetni és a fenti elvek szerint külön-külön kell bevezetékelni/bekötni.
4. Egy FI relé (ÁVK RCD) is kell a saját hálózat kezdőpontjára az első "mért fő elosztó"-ba.
Megj: a hálózatod bármely alrészét védheted további FI relével pl. a műhelyt is.
--------------
A fentiektől független kérdés a további földelők kérdése. Ami a nagy épületek/telkek esetén merül fel >> megerősítő földelés címszóval. pl. a háztól távolabbi műhely, garázs, kertitó, kapunyitó, stb, stb) esetén.
Igény/célszerűség esetén BÁRHOL csinálhatsz egy újabb földelőt. Amit aztán be kell kötni a zöldsárga PE hálózat megfelelő pontjára!!! a megfelelő módon.
***********************
A biztosíték/kismegszakító kérdésében nem lehet látatlanban Ampert mondani. Az függ a gépek/eszközök áramfelvételétől és az egyidőben használattól is!
A 3x16Amper az névlegesen 3x230x16=11040 Wattot eneged meg korlátlan ideig használni. Illetve 1 fázison 230x16=3680 Wattot... Ebből lehet számolni-tervezni tudva azt, hogy milyen cuccok mennek/mehetnek egyszerre tartósan a házban- és műhelyben. Aztán, ha kevés az Amper valamelyik fázison >> gyakran lever az automata. Akkor lehet gondolkodni azon, hogy
- a cuccok fázisok közti átkötése megoldás-e (ne akarjanak 16Ampernél többet egyidőben tartósan) vagy - az átrendezés nem segít és Amper BŐVATÉS kell az adott fázisra/fázisokra
A 3x16Amper jól kiosztva általában elvisz egy házatartást és a nem egyszerre használt kisebb gépeket és/vagy egy-két combosabbat. Mivel rövid időre a 16Amperes automata enged akár 20-25Ampert is, de idővel persze elkapcsol >> túláram=túlmelegedés miatt. Egészen rövid időre pl. motor indulás elvisel még több Ampert is...
Azonban a komolyabb műhelyhasználathpz, combos azaz Amper igényes gépekkel/eszközökkel, pláne kW-os vagy még nagyobb motorokkal. Alighanem kevés lesz a 3x16Amper pláne a háztartással együtt, ahol szintén akadnak Amper igényes cuccok. A fázisokra kiosztástól függően 2x20+1x32Amper vagy 3x25Amper már elég jó lehet... Látatlanban és tudva, hogy nem túl izmos asztalosüzemi gépekről van szó (asszem).
...azt még a végére elfelejtettem írni, hogy az új regisztrált szerelői tankönyvben elméleti háttér tudnivalók eléggé meg vannak húzva a 2015-öshöz képest, az is lehet, hogy egyszerűen azt mondták, ennek nem (sem) itt a helye.
De itt írták a fórumon hogy ha más rendszer van, akkor tilos 0-ázni,(áttérni más rendszerre).
Ha már valaki vette a fáradságod és el is olvasta, amit írtam, akkor pontosítanám, kissé utánanézve a dolgoknak.
Ez az egész téma a már megszűnt magyar szabványban van benne, amelyet a szolgáltatók aztán általában átemeltek a saját előírásaikba.
Az egyértelmű tiltás az az előírt összekötés önhatalmú megszüntetésére vonatkozott. Ez még benne volt a 2015-ös regisztrált szerelői jegyzetben. Az újban nem találom. Lehet, hogy az új szerkesztő generáció már ezt túl elméletinek, bonyolultnak, nulla valószínűségűnek, satöbbi találta.
Önhatalmúlag összekötni, azt a már megszűnt szabvány szerint bizonyos feltételek mellett lehetett:
3.3.5.2. A TN-rendszerűnek nem nyilvánított, de közvetlenül földelt rendszerű, közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűnek minősíthető, ha kielégíti a következő feltételek (a nullázás belő feltételei) mindegyikét: a fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nu1lavezető, - amelynek keresztmetszete legalább 10 mm2, ha a fázisvezetők keresztmetszete 25 mm2-nél kisebb, illetve legalább a fázisvezetők keresztmetszetének a fele; - a fogyasztói vezetékhálózaton kialakították a 3.1.2. és a 3.2.4. szakasz szerinti EPH-hálózatot, amelyhez betonalap-földelés, vagy egy (méréssel igazoltan) legfeljebb 10 Ohm földelési ellenállású, természetes vagy mesterséges földelés csatlakozik; - az épületen belül, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott szabadtéri környezeten belül minden védővezetővel védett fogyasztóberendezés teste (az áram-védőkapcsolással védetteké is!) nullázva van. Megjegyzés: Jogszabály** értelmében a fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűvé nyilvánítását a tápláló közcélú hálózatot üzemeltető áramszolgáltatónak be kell jelenteni, hogy ezt nyilvántartásba vegye. A jogszabály értelmében az áramszolgáltató nem tagadhatja meg a bejelentés nyilvántartásba vételét.
Szóval igazából nem tudom, most mi a helyzet. A tiltás villamosságtani gondolkodás miatt volt.
nem csipog ki, tehát ellenállás van a két vezető között
Ez a gondolatmenet általában helyes lenne, de e két vezető között nem, mert a nullavezető is számos helyen le van földelve. Meg a védővezető is földeléshez csatlakozik. Amennyiben a kettő nincs a mérőhely környékén összekötve, akkor nem a két vezeték ellenállásának összegét mérjük, hanem a két földelési ellenállás összegét, amely összeg még mindig elég kicsi - azaz kicsinek kéne, hogy legyen. A hálózat által adott PEN vagy a nullavezető földeltségének 2 ohm alatt kell lennie, azt a szolgáltató rendszeresen ellenőrzi is, mert az véd a transzformátor meghibásodás esetén a nagyobb feszültség ellen. Neked elvileg nagyobb eséllyel lehet nagyon rossz földelésed. Ha elrohadt a kivezető, vagy eleve egy 20 centis darabot dugtak le.
Természetesen nincs. De itt írták a fórumon hogy ha más rendszer van, akkor tilos 0-ázni,(áttérni más rendszerre). Esetleg lehet egy hibás kötés is. Valamilyen védőföld van, mert gázkazán is van, ott is kérik a védőföldet, meg a lakásban is védőföldes konnektorok vannak. Csak azt nem tudjuk hogy milyen.
Olyan sok okos ember van itt a fórumon, mégis hallgattok mint szar a fűben! Írjátok már le hogy nekem is van műhelyem , hegesztőm, kéziszerszámok, stb, és ilyen, meg ilyen biztosítékaim vannak. Mert ha nem muszáj, nem verném a gyereket több 100 ezres hálózatfejlesztésbe. Köszönöm előre is.
nekünk is sokminden megy + idén home office mindkettőnknek + kb uaz mint neked, így a fogyasztásunk 250-300 kW/h / hó.
a 40 uerre irreálisan alacsony.. valami ott nem kerek.. csomó kérdés lenne, pl:
- mikortól ilyen alacsony a fogyasztás,
- vettétek az ingatlant és kezdetektől fogva, stb, stb
Ha elkapnak, hogy át van kötve valami, szerintem nem fogja őket érdekelni, hogy nem tudtál róla és rád vernek mindent (a büntetésen át az esetleges szabványos mérőhely kialakításig)
Inkább arra lettem volna kíváncsi, hogy ugye van 3 x 400 volt 16 amper az ugye 19.2 Kwat, ebből 8.3 Kwatt, hegesztő, 2.8 KWatt daraboló, + esetleg flex, + rádió, + világítás, + a ház fogyasztása. Elegendő lenne e 1db 20 Amperes, + 2 db 16 Amperes . Vagy kell az a 2 x 20, + 1 X 32 Amper?
Azért írtam hogy ellenállás van, mert a műszer, szakadás vizsgáló állásban nem csipog ki, tehát elleállás van a két vezető között. Ha az óratokban vagy bárhol összelenne kötve a védővezető a PEN-el akkor annak csipogni kellene. De holnap jön a regszerelő gyerek, és majd kiokoskodunk valamit.
" 0 és a védővezető között ellenállás mérhető? Helyesebben 1 fázis és az egyik között, 220, a másik között 240 volt mérhető. "
Most akkor feszültség vagy ellenállás? Vagy 0 és védővezető vagy fázis+valami közt? Mondjuk mindegy, mindig írjuk, hogy erre a multiméter alkalmatlan, de alapokkal is nagy baj lesz.
?
