de mit lehet tudni a "Nagy Ház"-ról és a "Frantzia Foglyok"-ról?
Emlékezetet kíván, és érdemel itten N. Kemnitzer Úrnak szegeleten épűltt igen szép, és nagy háza, melly kastélynak is neveztethetik, mind külső tekéntetére, mind pedig belső tsínos vóltára nézve: 75ebben vagyon az a híres Kávéház, mellynek mássát sem Bétsben, sem pedig az egész Tsászári Birodalomban nem láthatod. Előtte vagyon a nyári sétáló hely, a hová estvénként mind a Pesti, mind pedig sok Budai Uraságok is öszve szoktak sokasodni, és nyárban szép musika is tartatik, a Vendégeknek múlattatások végett. Egyébaránt is e Kávéház előtt, és mindgyárt mellette gyűlnek öszve, a hídnak végénél, mind azok, a kik munkáik után megfáradván, magokat ki akarják szellőztetni, s képzelettyeiket a sokféle tárgyak szemlélése által meg pihentetik. Ezeken kívűl, itten gyűlnek-öszve azok is, a kiknek semmi dolgok sem lévén, az időt ember-szóllással, s henyéléssel tőltik. Nevezetes épűlet, és roppant Vár forma Kastély az új Városon kivűl, az a nagy Ház is, mellyet JÓSEF Tsászár építtetett, és a mellyben a Frantzia Foglyok valának.
Keresek egy filmet, valamikor a 80-as években készülhetett. A témája egy kicsit olyan "Mad Max-es", ami biztos, hogy Johnny Hallyday a főszereplője, és amiért ON, hogy nagy részét (az egészet?) Magyarországon, ezen belül is sok jelenetet Budapesten, illetve környékén forgatták. Valami beszélő, kamion-szerű förmedvénnyel valami/valaki gonoszt üldöz a főhős, és közben porig letarolja a pestújhelyi/rákospalotai "meszesgödör"(?) régi épületeit, a mai Rákos út, Illyés Gyula utca térségében. Néhány jelenetben felűnik még az épülő M3-as autópálya is - sokkal többet sajnos nem tudok elmondani a filmről, valamikor "ezer éve" láttam, valamelyik szatelites adón, valószínűleg nem is magyarul...
Igen, ezzel így egyetértek. Akkor feltételezhetően erre a kertészetre gondolhatott mert más nincs és akkoriban sem volt a közelben, ez viszont 63 óta biztosan fennáll. Valószínűsíthetjük akkor ezt az Angol útit.
Az Amerikai utat Romvári József, a film díszlettervezője mondta, egy (azt hiszem, 2006-ban megjelent) interjúban, onnan vette át a többi forrás. 2006-ban Romvári 80 éves volt, szerintem ilyen idősen bőven tévedhetett néhány utcát.
"A Fűvészkert külsejét a Vácrátóti Arborétumban, az üvegházat pedig közel a filmgyárhoz, egy Amerikai úti kertészetben forgattuk. Ez a kertészet nagyon sokat dolgozott a filmgyárnak, ott csináltuk meg a medencét, amit ők beültettek kérésünk szerint a pálmafákkal, ide bújtatták be Nemecseket megázni. S mivel ez éjszakában felvett jelenet volt, a környező házak sem látszottak."
köszönöm válaszod, nem gondolom hogy ekkora elírást vétettek volna. Több forrás is így említette, a Japánkert képeit megnéztem de sajnos az üvegházról nem találtam még. Mindenesetre mindkettő utca közel van a filmgyárhoz
Kedveseim, na erre mondjatok nekem valami okosat! A 69'-es Pál utcai fiúkról van szó. Ezt az infót több helyen közlik: "AFüvészkertben játszódó kültéri jeleneteket a Vácrátóti arborétumban, az üvegháziakat pedig a filmgyárhoz közel található Amerikai úti kertészetben vették fel". Ez eddig oké, de az Amerikai úton a 72'-es légifotókon sem találtam kertészetre hasonlító helyet. Hol lehetett itt kertészet??? Pedig olyan szép szecessziós üvegajtók vannak a filmben.
Budapest, Rózsadomb és vidéke / írta és fényképezte Csákányi Lajos. - Budapest : Globus, [1935], kivéve ez utóbbit: Schulek János, épitésztanár / [kiad.] Anton Schroll & Co
Tulajdonképpen nem is tudni, út vagy utca, egyik térképen / újságcikkben így írják, egyszer úgy. Most éppen út. Valamikor külterület volt, még a húszas években is, a domboldal pedig szőlővel volt beültetve. Egy 1927-es újságcikk szerint "felvették azon utcák listájára, melyek jövőre kövezetet kapnak."
Egy nemzedékkel ezelőtt még mindenki jól ismerte a hosszú, sárgafalú barátságos vén házat, ott a Város Majorjával szemben, az egykor szőllőskertekkel rakott düllőút sarkán, mely ma a Trombitás-utca nevét viseli. Mai ifjak talán már azt se tudják, melyik helyen állott az egykori ,,Trombitás vendéglő, mely a Trombitás ház-ról vette nevét.
Huszártrombitás cégér, róla nevezett Trombitás ház, erről nevezett Trombitás-utca, eltűnő vén ház és eltűnő régi cégér, helyébe kerülő értelmetlen új cégér, ennek eltűnése után megmaradó utcanév és lassankint elfelejtett háznév.
A budai Medve-utca sarkán még ott áll a diót ropogtató pogányul elhanyagolt medvefi, ámde nyoma sincsen a Hattyu-utca hattyús cégérének és a Kacsa-utca sarkán sem áll már Az Arany kacsához cégérezett korcs- máltató hely. A Szarvas tér is a hatalmas, bárok homlokzatú Szarvashoz cégérezett háztól nyerte nevét. Itt a cégér áll, a tér neve új. A ,,Teremtő-höz cégérezett ház (,,Zum Schöpfer) ott áll a Kékgolyó-utca tövén, idétlenül Alkotás-utcának csúfolják az utca nevét, a Kékgolyó- utca sarkán álló nagy beszálló udvaros korcsma cégére azonban még műidig a kékre mázolt golyóbis, alkalmasint 17. századi mozsárgolyó.
Nos : Mi címen lett huszártrombitás a kilencszázas években elbontott vén ház neve? Alábbiak alkalmasint magyarázatát adják a helynévnek, mely már feledésbe ment. Az elbeszélés röviden ez : Az 1849-i ostromot megelőző hetekben Hentzi vezérőrnagy sietve felháromszögeltette a budai falak lövőtávolán belül eső helyek távolságait. Az ostrom legelején egy honvédtüzérüteg legénysége kovártélyoztatott be az egyik országút menti korcsmába. Egy este az üteg trombitása fújta a takarodót. Állítólag a trombita megcsillant a holdfényben, mire bevágott a korcsma udvarára és leütötte a tüzértrombitást.
Igaz-e a történet, nem tudjuk. Ámde igaz voltát több valószínűség támogatja. A mai Márton-patika táján, vagyis a régi Christen-telek téglavetőjének agyagos gödre alatt tényleg állott egy mozsaras üteg, mely innen hajigálta fel a bombát a Bécsi kapu és a Ferdinánd-kaszárnya közötti falakra. Hentzi csakugyan belelőtt a városmajor-utcai (akkor Katonai Raktárutca) Remete korcsmába, ahol)tudva- levőleg Görgey Arthur főhadiszállása volt bekovártélyozva. Talán-talán az Alvinczy-út ampiros köve alatt fekvő elesett honvéd, Seltenreich Konrád volt a trombitás. Ki tudja?
A Trombitás korcsma a Hanzély családé lett később.
Mármint, hogy az ágyúgolyó vágott be. Mennyi fa volt itt akkor, hogy azt a trombitacsillanást onnan meglátták, és hogy tudtak olyan pontosan odalőni, nem tudni.
Mindenesetre érdekes keveréke az itteni utcakép a különböző stílusoknak. A 23-as számú ház egykori gazdája annak idején gondolt egy nagyot és merészet, és az eredetileg szecessziós villáját átépíttette Bauhausra. Igaz, az épület kissé a szecesszió szélsőségesebbik felét képviselte; azért, ha rajtam múlik, inkább egyszerűsítek rajta némileg, amúgy meg építek egy külön Bauhaust, de hát nem az enyém a villa, nem is volt.
Gáspár Sándor villáját, a 37-et, én mintha nem lebontva látnám. A fentről.hu-n ugyanúgy fest, mint a mai műholdas felvételeken, csak eléje építettek egy házat. (Nem is emlékeztem, hogy annyira hátul volt.) Most így, hetven kilométerről nem biztos, hogy csak ezért fölmegyek, hanem egyszer megnézem.
Alkalmasint egy második kötetben lehetett a XI-XIV. kerület anyaga, mert a könyvben a belső kerületekről leválasztott részek nem szerepelnek. Pl. az I. kerületnél a Hegyalja útnak csak a páratlan (naphegyi) oldala szerepel, a XI. kerülethez csatolt gellérthegyi páros oldal már nem (noha az korábban I. kerület volt). Ugyanúgy a Márvány utca is csak a Délivasútig szerepel az I. kerületi részben.
1950. 010. 01-től van Nagy-Budapest. Ennek csak annyi volt az oka, hogy a munkások lakta elővárosok is Budapesthez kerüljenek (épp ezért maradt ki Budaörs, még mindig túl sok sváb maradt ott, akik valahogy nem szívlelték a kommunistákat, főleg a kitelepítések miatt), ha esetleg lettek volna még normál választások (de ugye már csak a Népfront maradt), akkor is az MDP-nek legyen többsége Bp-n.
(4) A székesfőváros területe közigazgatási kerületekre oszlik. A kerületi beosztást a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.
(5) E törvény életbelépése után az első ízben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel állapítja meg akként, hogy a székesfőváros területe az alábbiak szem előtt tartásával tizennégy közigazgatási kerületre osztassék:
azt a területet, amely e törvény hatálybaléptekor az I. közigazgatási kerülethez tartozik, három közigazgatási kerületre kell felosztani, éspedig: a) a Vár, Tabán területét, továbbá a Krisztinavárosnak a Duna-Száva-Adria vasút vonaláig és a Krisztina-körút középvonalától a Vár felé eső belső részét; b) a Kelenföld, Lágymányos területét; c) a Krisztinavárosnak a Duna-Száva-Adria vasút vonalán túl eső és a Krisztina-körút középvonalától a Hegyvidék felé eső külső részét és a Hegyvidék területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre;
azt a területet, amelyet e törvény életbelépésekor az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső részeiből a Dráva-utca, Aréna-út és Kerepesi út vágnak le, két közigazgatási kerületre kell felosztani, éspedig: a) az Angyalföld és Lőportárdűlő; b) a Zugló, Herminamező, Törökőr, Istvánmező, Alsórákosi rétek, valamint a Rákosfalva területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre.
Mert a sok kerület Rákosi találmány volt, hogy nagyobb legyen a város. Az összes elővárost Budapesthez csatolták, azért lett sok kerület. 50-es években valamikor.
Fogalmam sincs. Talán túl nagy volt a feldolgozandó anyag ahhoz, hogy az új kerületi beosztásnak megfelelően átdolgozzák a rendelkezésre álló adatokat. Az utcaelnevezések végül is maradtak, legföljebb a kerület száma változott a korábbi, 10 kerületes beosztáshoz képet.
Megnéztem a videót többször is, igazad van, itt készülhetett a "hosszú folyosós" felvétel is, az "alsó folyosó" minden bizonnyal a pinceszint, vagy alagsor a mosókonyhákkal.
Az meg külön érdekes benne, hogy a ház 1963-ban lejáró adómentességet élvezett, és Hajcsi Barnának, valamint nejének évi 2200 pengő bérbevételt jövedelmezett.
"1946 őszének váratlan öröme: megnyertem a Zászlónk Szent Gellért tiszteletére kiírt irodalmi pályázatát. A gellérthegyi ünnep szentmiséje után Mindszenty hercegprímás kezéből vehettem át novellámért az első díjat. Ebben a felajzott lélekállapotban került kezembe a hosszú hallgatást követően újra megjelent Vigilia első száma. Tizenöt éves voltam.
Hatalmas étvággyal olvastam a lap verseit, tanulmányait. Arra természetesen nem gondolhattam, hogy Doromby Károly segédszerkesztő úrhoz elkutyagoljak a Trombitás út 37. alá kézirataimmal, de csírázott már bennem a remény: egyszer talán a Vigilia szerzői közé tartozhatom majd."
3 udvar van, valamelyikre valamelyik irányból biztosan illik a filmkocka. Hogy éppen nem a margarétás képhez az biztos, másik viszont nem áll rendelkezésemre sajnos.
"Szeretem ezt a házat az Angyalföldi út 36-38-ban. Bárczy István szociális programjának keretében épült 1912-ben, a Székesfőváros megrendelésére. A belső nem különösebben izgalmas, bár pár éve margarétákat festettek az udvar burkolatára és azzal kicsit feldobták a hangulatot, kívülről szerintem sokkal klasszabb, minden bejáratát állatfigurák felügyelik, ezt például majmok"
Nem, a tájolás nem játszik a képeknél, mert az adott: a angyalföldi úti blokk tetővége van magasabban.
Sajnos a margaréták mozgathatónak tűnnek, ezért a felvételt sem lehet belsőudvarosítani, de az ablak magassága miatt biztos nem abban a belső udvarban forgattak.
Valamikor a régi időkben nagyapámék a II.Trombitás u.30-ban laktak. Pont szemben a 37-tel, Gáspár Sándor (később Grósz Károly) villájával. Ott állt a fekete Mercedes, a testőrök az udvarban pingpongoztak, csendes békesség uralkodott, leszámítva, hogy nagyapámék kamraajtójában még benne voltak egy világháborús géppisztolysorozat lyukai.
Tudja-e valaki, kinek a villája volt a 37. annak előtte; miért bontották le 2009-ben, és hol laktak az utcában Huszti Péterék (ezt nem is tudtam idáig)...?
igen. bár a műholdképen is látszik hogy több ház van összekapcsolva, biztosan nem ugyanaz van a két fotón. nem is mindnél ablakkal kezdődik fél eltolás is van sőt az irány is lehet ellenkezőleg .. emiatt nem stimmel.
Nem ugyanaz a két ablak. Egyik képen az átjáró mellett van, másik képen pedig felette. A filmbeli képen nem igazán látszik az átjárók közötti ablak, pedig lehet, hogy ott van.
Következő kérdés jöhet? Csepelre vagy Soroksárra gondolok valamiféle munkásszállások vannak az utcában. Az utcakép egyik felé forgalamasabb útra nyílik, míg a másik irányban egy kapuban végződik. Feltehetőleg ott már gyár vagy üzem van. Lehet hogy sok száz ilyen létezik, de hátha valaki épp itt lakik és tudja.
igazad van ezért is írtam hogy benéztem. az alsó folyosón mennek és így jóval magasabbnak tűnt a filmen a korlát. talán épp ezért választották helyszínnek. Mindenkinek köszi a segítséget!!
Mindkét gang, mindkét oldalon, pont ott fordul, ahol kell: a baloldali ugyancsak alacsonyabban is van. A "rendvédelmi rácsok" inkább korlátok, hogy ne zuhanjon le senki az alagsori folyosóra. Ez jól látható az új képen is: a zöld margarétás udvarszint magasabban van a folyosónál. Megkockáztatom: a korlát egy az egyben ugyanaz, mint ami a filmes képen látható.
Amivel egyedül gondom van, az a szemközti lépcsőház (?) ablaka...
Itt a Janicsár utca 4(=Angyalföldi út 36-38) belső udvara. Ezek nem embernél magasabb "rendvédelmi" rácsok. És nem hiszem, hogy 1981-ben még nem ezek a rácsok voltak itt.
Gyanús pedig, mert ha megnézed az épületet fölülről, van belső udvara... jó hosszú folyosó símán elképzelhető a földszinten. Még a szemközti ablakok is ott vannak a folyosó végén meg fölülről is látszanak...
biztosan nem kapitányság, én az egykori örsöket is átnéztem de ezek közt sem találtam. Ha vidék, a lejtés miatt akkoris Buda felé esik, de az ottaniakat viszont többnyire láttam már (nem a rovott múltam végett). szóval két dolog marad, vagy tényleg díszlet de ezt kizárnám. Lehet egy ideiglenes épület is, vagy nem örs, hanem valami egyedi rendőrségi épület, ami mondjuk később betagozódott a Teve utcába.
Ezt jó, hogy nem tőlem kérdezted, mert meg nem mondtam volna... nem tudtam, hogy még megvannak. (Nem lehetne még betenni őket az egykori Északi Járműjavítóba, operadíszletnek...?)
Hülyén halok meg, ha nem mondod... ha én adom a +/- -t, igen. Ha én kapom őket, azt csak kigondolni tudom, de itt nincs senki, aki azzal szórakozna, hogy nicknév alapján kikeresve tíz-tizenöt hozzászólást visszafelé végigmínuszolna, szóljon az bármiről. Az azóta kilépett topiktárs főképp nem, oka se lett volna rá, meg nem az a fórumskorpió-típus.
Nagyon régen valahol Pesten - nem Budán - láttam ilyet. Talán mozi teteje volt, abban az időben nyitható volt sok mozi teteje. A rács arra szolgálhatott, hogy a népek ne menjenek a tetőre, ne essenek be a lukon és ne molesztálják az alant tartózkodókat ezzel csökkentve a film által nyújtott élvezeteket..
Az egykori Veresegyház-Gödöllő villamosvasút motorvonat maradványai láthatóak. Eddig csak ezt a két, Lakos Rudolf által készített fotót ismertem ezekről a roncsokról.
csak ismétlem magam :D Kabala a film címe, kedvencem Nyakó Juli játszik benne. 81-es. Én valódi rendőrségnek gondolom, nem változtattak meg semmit a filmben az áruház áruház, stb. Vannak olyan filmek ahol semmi nem az ami, de ebben az. ráadásul nem kis épület van egy rész hogy hosszu folyosókon mennek és látszik a rendvédelmi rácsozat :)
itt picit látszik a túloldal ölég széles utca
és akkor Pályaőr egy vasutas kérdés: valamiféle vonattemető de szerintem nem Istvántelek. Van egy L alakban összeépített vagonsor, meg egy jellegzetes fedés lásd a képeken.
Dunakeszi, vagy hol van (volt 81ben) még ilyesmi ?
O.K., csak, mondom, ha a film megvan, felismered a helyszínt, ha nem, a filmes topiktagok még mindig megmondhatják. A vasutas kérdés jöhet, ha nem tudom, utánanézek/kérdezek... :-)
köszi, de nem a filmet keresem hanem ezt a budapesti helyszínt, amit itt zsigerből szoktak vágni a csapattagok :) továbbra is fixa ideám hogy ez Buda, talán a XII kerületet is megreszkíroznám. Egyébiránt van vasutas kérdésem is, azt neked címezhetem? :D ;)
Utánakérdeztem a Facén, a Trams oldalon, nagyjából megvan. A másik oldali nagymester miatt kár volt izgatni magad, nekem a mínuszokat huzigálja, sőt, ide is elnézeget utánam huzigálni. (El ne terjessze, mert ezen az oldalon nem divat se a plusz, se a mínusz, nem is baj.)
BÚÉK csoporttagok! Hát kérnék egy kis segítséget, mert ezzel elakadtam. A telefonkönyveken már túl vagyok de nem találom. A lejtőből ítélve Buda, de lehet hogy optikai csalódás és mégis Pest. Van ötletetek???
Igen, valóban szépnek volt mondható, amolyan karakteres, kicsit el is ütött a környékén álló, szinte "egyenhomlokzat-házaktól", ezért is remélem, hogy tényleg megmarad az utcafrontja. Nem volt túlzottan lestrapált állapotban sem, bár látszott rajta az évtizedek múlása (úgy 80-90 évesnek tippelném), viszont az egész bontás során látszott, hogy vigyáznak ezekre a falakra. Kíváncsi leszek a végeredményre! ;-)
Budapest, XIV., Fogarasi út 136. Tudunk valamit erről az épületről? Pár hónapja kezdték bontani, de a homlokzat - úgy néz ki - megmarad, talán mögé építenek valamit?
Hát, az Úttörővasútról.....nagyjából ennyit mostanra. Azért érdekes, hogy a fél ország romokban hevert, azt se igen lehetett eldönteni, mit lenne jobb először helyrehozni, és nekünk ekkor kellett egy Úttörővasút. Azonban, ismerve Magyarországot, később mindig lett volna ok, hogy éppen akkor miért nem aktuális, és majd a következő ötéves tervben - így meg elkészült.
Az is szerencse, hogy nem az eredetileg tervezett Margitsziget, vagy a járműversenyekkel egyébként is megterhelt Népliget lett a helyszín, utóbbi azzal, hogy az ott már meglévő látványosságok és a kisvasút egymást erősítve vonzanák az úri közönséget.
- A Bebrits-kép: Bartal Ferenc - Bauer Sándor; Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum - A színes Camot-képek Bojár Sándor felvételei ugyanonnan, (az MTI vízjel-hóesésről is azonnal megállapítható) - A Strém Péter-féle ünnepi indítás is, hanem a fotó készítőjének neve itt hiányzik.
Akkor ez ott volt valahol, ahova a nyíl mutat; úgy lehet, mert, amíg csak az Úttörővasútra kötött pályán hordták a járműveket, villamoson vitték keresztül a városon:
Az Úttörővasút avatóján Bebrits Lajos, közlekedési miniszter. A nagy tábla felirata az állomás tetején: Éljen példaképünk, népünk nagy vezére, a magyar gyermekek szeretett édesapja: Rákosi Mátyás! (Ezt a kitételt utólag is kikérem magamnak, volt nekem saját apám.)
A miniszter nem volt túl híres se az intelligenciájáról, se a diplomáciai érzékéről. Hozzá tartozott a hírközlés is, azért tettem oda a képet a tv-adótoronyról. Őszintén megvallotta: marhaságnak tartja az egész televíziózást, mint olyat, ezért, amennyire lehet, igyekszik hátráltatni a működtetéséhez szükséges, főként nyugati felszerelések beszerzését, ami szerinte kidobott pénz. Ez nem tett jót a kormányban elfoglalt pozíciójának.
A fotókról az is lejön, hogy eddig a pótkocsikat láttuk, pontosabban a másodikat, a Cax 502-t. Hogy az az 50 hogy került a pályaszámba, nem tudni. A motorkocsi a Camot 001 pályaszámot kapta, C, mint harmadosztályú / fapados, a, mint négytengelyes, mot, mint motorkocsi. (x a pótkocsi, a Beiwagen szép tükörfordításával: motormellékkocsi).
1956-ban az UIC (Union Internationale des Chemins de fer, Vasutak Nemzetközi Szervezete) azt ajánlotta a tag vasúttársaságoknak, hogy szüntessék meg a harmadosztályt, mármint a fapadokat. Azonban azok egyszerűbb megoldást választottak: a nagyvasutaknál bőrözték, és némileg párnázták az üléseket, a kicsiknél azonban a 3-ast átfestették 2-esre, a C-t B-re, és megvolt a másodosztály, futnak így kisvasúti kocsik a mai napig.
A Camot talán csak a megnyitás napján közlekedett a pótkocsijaival, később a folyamatos hibák miatt elég volt neki a pályát járni egyedül is, a Caxokat többnyire a következő sorozattal kapott Bamot 801 vontatta (addigra a Camot 001 már Bamot 802 lett...).
Az első képen Strém Péter úttörővasutas még büszkén adja az indítási jelzést, itt látni, hogy a motorkocsin homloklámpa is van, a többin nincs; azt a virágoktól nem látni, hogy a vasút jelvényét, a szárnyaskereket valamelyik ütődött felülszegecseltette az Úttörőszövetség jelvényével, mintha nem fért volna el alatta, de hát ott egy vörös csillag van..., a tető sarkán meg még egy.
A vasúti szállításhoz - szerintem - inkább a BURV "C" vonalára vihették a motorkocsit, ez volt a legközelebbi vasút, a Rózsa utca és az Elem utca sarkánál (a Phöbus előtt). A Chinoin iparvágánya a gyártelepnek épp legtúlsó végén volt.
Köszi a segítséget. Szokták is ajánlani, hogy az ember, legalább néha, ne csak írjon, olvasson is.
Vajna úrral nem volt gond, mert ott a címe a mellékelt telefonkönyv-oldalon, hanem a Nagy Gézáét elfelejtettem, csak Újpestet tudtam, azt is csak úgy, hogy Újpest. Pedig a székhely ott van a cikkben, (katt a képre):
A csarnok fotója már Újpest, Tó utca. A kocsit, nagyon úgy néz ki, vasúti iparvágányhoz akarták kihúzni (először csak mindenféle lapon meg lemezen) hogy ezt külön ők használták-e, vagy a Chinoin, nem tudni.
A két következő kép a Városmajor, két 280 lóerős fogas-mozdony összekapcsolva, az (egyébként egytengelyű) Rowan-személykocsijuk nélkül, a nagy képen a Széchenyi-hegyi végállomás, aztán innentől megint repülővágányon húzás-vonás az Úttörővasútig.
Klassz összefoglaló, csakhogy az első két bekezdés kicsit összefolyik. Vajna telephelye volt a Karpfenstein utcában. A Nagy Géza-féle üzem az Erzsébet királyné útján volt, ma egy társasház van a helyén. A Vasútfejlesztési Rt újpesti fióküzeme (ahonnan épp' kihúzzák a motorkocsit) a Tó u. 5. alatt volt, ma a Chinoin (Sanofi-Aventis) telepének nyugati szélére esne, ahol az irodaépület előtti park van.
Azt hittem eddig, hogy ez csak DDR specialitás volt. Nagyon alaposak voltak az elvtársak. Bogárhátu VW-nek még a tankjába is pálcát dugdostak, nem rejtettük-e el benne valakit.:-)
Ez az autók alul felül tükörrel vizsgálása engem a rossz emlékű DDR határra emlékeztet.:-(((
De ha ekkora a félelem, célszerűbb lett volna valahova egy lakatlan vidékre költöztetni ezeket az irodákat. Ott azután körkörösen vigyázhattak volna, senki nem lett volna még a közelben sem. Igy viszont majd lesznek állandó útzárak, ha jönnek mennek a delegációk meg a fejesek.:-(((
Ragadtam már az Alagútban 45 percet, mert Adlernél delegáció volt.:-(
Egyértelmű, hogy még az újságíróktól is félnek, amit most a NATO-ra fognak.
A tényleg stratégiai MTVA székházat civil vagyonőrök védik, de a Karmelita kolostor és az új épület kivitelezése során a kezdetektől igazi rendőrök a portások. Ők minden munkást megmotoztak (erről több hónapja de lehet, hogy egy éve meglepődve két ellenzéki képviselő is beszámolt, amikor bejutottak) és minden teherautót (a betont szállító mixereket is!) alulról-felülről tükörrel megvizsgáltak és lefotóztak, mert így remélték megakadályozni, hogy bekerüljön valami veszélyes anyag.
Az építkezésen dolgozók román és ukrán rendszámú parkoló autóinak hadát mindenki láthatta a Hunyadi János utca nekik fenntartott felső szakaszán.
A kukásautók mostantól majd csak "szkennelés" után juthatnak be, hogy elhozzák a szemetet.
A Sándor palota közelébe korábban el lehetett jutni autóval is, de mostantól le-fel süllyedő acélbóják állják útját az autóknak a Dísz téren, a Színház utca irányában.
--------
Amúgy kértétek a hivatalos fotókat és nem adták? Érdekes lehetne az elutasító levelüket publikálni, ha egyáltalán válaszoltak...
Neked van igazad, az biztos gépészet. 1960-1962 között ott még egy kerek kis medence volt, sőt szerintem 1966-1968 tájékán is. Azóta pedig nagyon ritkán járok arra. Ez a medence szerintem ezután épült, vagy kiesett az emlékeimből. A 69-es légi fotón mintha félig lenne kész.
A "szakújságírókról" meg csak annyit, hogy Zubreczkin kívül a Magyar Idők és az Origo egy-egy emberét engedték be. Slussz. A mi lapunknak még a képekből se voltak hajlandóak adni. Tényleg, nem akarok folyton bezzegezni, de 2002-ben ugyanennek a társulatnak az első kiadása idején simán végigjárhattam a választások előtt a Sándor-palotát, mert a munkát irányító művészettörténész úgy vélte, hogy én értek ehhez a legjobban, és tudta, hogy a lapomat többen olvassák, mint az összes többit együttvéve. Ennyi.
Még egy kérdés. Lehet-e ez a dominikánus kolostor romja a Margitszigeten a 70-es években? Vhogy nem illik rá a mai képre. Vagy Acquincum? Vagy vmi más?
Egy nyomozás eredménye (?) avagy egy csipetnyi Budapest:
Az első képen az Úttörővasút (MÁV Széchenyi-hegyi Úttörő Gyermekvasútja, mert ebből borzasztó vita szokott lenni, hogy először hogy hívták) egyik pótkocsija, alighanem a Cax 502 Nagy Géza újpesti műhelyében, ahogy éppen egy teherautó húzza kifelé a "repülővágányra", alighanem a legközelebbi villamospályán várakozó platformvagonig. (Vajna Gábor MATEOSZ-fuvarozó kocsija, gumidani gyűjteményének köszönhetően, csodával határos módon, volt róla egy kép elölről, innen tudható, hogy a kocsi egy Saurer Diesel.)
Az utca 1946 előtt Karpfenstein Ferenc nevét viselte, aki telkeket adományozott itt építéshez a fővárosnak, így báró Podmaniczky Frigyes ígérete szerint róla nevezték el. Addig Steinbruchgasse volt, úgymint kőfejtő, aztán valaki elunta a sok német nevet, és egy időre kimagyarosították Pontykő utcára, amíg rá nem jöttek, hogy, ha ez földrajzi név eredetileg, akkor Németországban van, utcaneveket meg rázós dolog kimagyarosítani (lásd: Alkotás utca).
Az 1800-as évek végén itt volt a Központi Tejcsarnok, innen hordták a tejet a városba, egyrészt a Józsefvárosi pályaudvarról, másrészt alighanem a környéken is több tehenészet lehetett, mint manapság.
Később soffőriskola költözött a 18-20-ba, ezt a szót akkor még két f-fel írták, lévén, hogy franciául fűtőt jelent, (továbbá azokat az útonálló banditákat, akik tüzet raktak egy-egy gazdag ember talpa alá, kivallatandó, hol tartja a pénzének azt a részét, amit helyben nem tudtak elvenni tőle. Ez olyan divatszakma volt akkoriban, hogy külön szót kapott, a francia Gloire nagyobb dicsőségére.)
A háború után Karácsony Sándorról nevezték el az utcát, neves tudósról és cserkészvezetőről, aki iránt annak előtte a Gestapo érdeklődött, utána a Párt (az ilyesmi n e m volt ritka). 1950-ben hirtelen nyugdíjba küldték, és '52-ben meg is halt, amiben az előzményeknek valószínűleg szerepük volt. Az utca neve azonban megmaradt.
A Karácsony Sándor utca valamiért vonzóan hatott a közlekedés fejlődésére, amit ez az 1947-es vontatmány is mutat, felirata:
Ganz és Tsa R.T. Waggongyár, Bp. X. Villám utca 40.,készítették: 506.kovácsműhely és a 620.ácsműhely dolgozói.
(Miféle szerkezet volt...?)
Vajna Gábor MATEOSZ-fuvarozó után az Unitechnika-Akkutechnika költözött ide, sokáig szolgálva a magyar járművek akkumulátorait. Utána volt-e még itt valaki, nem-e... most a jelek szerint zárva van.
Nagyon okosak nem lettünk tőle, mindössze láttunk egy darabka Budapestet.
"A Beethoven Budán Fesztivál koncertjeire a jegy.hu weboldalon, az Interticket jegyirodáiban, valamint a Budavári Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.) lehet jegyeket vásárolni."
Az I. kerületi Várnegyed újság mindig csodás és tartlamas kulturális cikkekkel jelenik meg, amelyeknél egész évben óriási hangsúlyt kapnak a Beethovennel kapcsolatos írások.
A 2ly által linkelt cikkből (53883)... bár mivel ez tűnik az első alkalomnak, és a hely szűke miatt, válszeg csak meghívásos alapon fog menni a dolog. Később, amikor már az újdonság ereje alábbhagy, biztos lesz majd alkalom - talán még nekem is - bejutni oda.
Igen... a NATO... kár, de érthető. Ebből: "Szép lett a belső kert is a maga egyszerűségében, ám sajnos a korábbi tervektől eltérően ezt végül nem teszik látogathatóvá" pedig arra következtethetnénk, hogy lesz ahol igen. A kápolna feltétlenül, mivel "Ez lesz az a helyiség, mely rendszeresen látogatható lesz a nagyközönségnek is, ugyanis évente több rendezvényt, elsősorban hangversenyeket terveznek ide."
Ha jól emléxem, Te a várban laksz... akkor legyél a szemem május 7.-én a Beethoven koncerten... amennyiben bejutsz.
Tutira nem fog megnyílni a nagyközönség előtt, hiszen a bejáráson a szakújságíróknak is tilos volt fotózni, a laikus látogatókat pedig nem is lehetne ellenőrizni.
A Duna felőli erkélyen sokat rugózott a sajtó annak idején, ami pedig alig látszik bárhonnan is, egyáltalán nem zavaró. Az erkélyt kritizálók sokáig nem vették észre a Püspökkert helyére épített új épületet, amiről most derült ki, hogy hétszintes lett. Az aránytalan, túlzott tetőtömegét mintha senki nem kifogásolná.
Fel sem tűnt a link, annyira megkapott az a két kép... :-(
Elolvastam, a cikk is tetszett, csak a címe sikerült hatásvadászóra - de, Istenem, ez illik az index irányvonalába. A kommentek 90%-a hűen tükrözi az index olvasóközönségét, dehát ilyen kisebbségnek is kell lennie. Nincs homogén ország.
Lehet tudni mikor nyílik meg a nagyközönség előtt?
félOFF Egyébként az indító hsz. talán a Bp rehabilitációja topikba jobban illett volna. De így is köszi! félON
Csak remélni lehet, hogy lesz elég személyzet a könyvek törölgetéséhez. Amugy meg elég snassz az MMA székházhoz képest. Még egy vacak jade dohányzóasztal sincs sehol.:-)
Nekem személy szerint a költözéssel csak az a bajom, hogy nyilván több küldöttség fog a várba járni. Ha pedig jár, akkor leáll a forgalom a váraljában.:-(
Az a volt pénzügyminisztérium valami olyan nagyon ronda volt, hogy tényleg nem kellene vissza állítani. No meg, bár emlékem nincs róla, csak képem, túl magas is a környékhez képest, illetve nyomja a templomot. Ez volt a pórnép véleménye.:-)
(Bocs, nem is ebbe a fórumba akartam betenni, hanem a Budapest rehabilitációjába.)
A nyári kerületi közmeghallgatáson arra kérdésre, hogy a Várban a ME hivatal és a két minisztérium felköltözése miatt kevesebb lesz-e a lakóknak a parkolóhely, az volt a polgármester válasza, hogy nem tudja, ez nem az ő kompetenciája.
A Pénzügyminisztérium előtti palánkot teleragasztották fotókkal, tervrajzokkal, érdemes megnézni.
Egy építészprofesszor azt mondta, hogy a homlokzat visszaállítása ellen hiába tiltakozik még az MMA is, mert ehhez a nagyfőnök (és egyedül csak ő) nagyon ragaszkodik.
"Bérház. Építész: Paulheim István és Weninger Ferenc Építtető: Bartolfy József, Paulheim István és Weninger Ferenc Építő: Réti Benő Építés éve: 1910 Az igényesen kialakított négy bérház? (12A 12B és Lónyay utca 25 és 27?) egy építészeti egységet képvisel. A Közraktár utcaiak (12/a és b) párjai a Lónyay utcából nyílnak. A csatlakoztatott oldaludvaros négy bérház kialakítása szinte egyedülálló Budapesten. A 12-es számú házak rövidebb homlokzata a Közraktár utcára, a hosszabb egy saját magánutcára néz. A 12/a számú épület kapualjában még az eredeti Zsolnay-burkolat látható. ( budapest100.hu , Kutató: Vass Krisztina ). - Budapest, Ferencváros kerület, Belső-Ferencváros városrész, Közraktár utca 12/a"
A Bécsi út azon a szakaszon - többszöri átépítés során - jelentősen közelebb került a temető oldalához. Az eredeti, trolis állapothoz képest először a komplett 2x1 sávos út nyomvonala módosult - valamikor ekkortájt lett a túloldalán az ATI tanpályája -, majd a 2x2 forgalmi sávra átépítés miatt még közelebbre épült a széle a temetőhöz, és ehhez az épülethez. Azonkívül a "szervízút" egyirányúsága is megváltozott valamikor*, ma már a "város" felőli végéről nem is lehet a "város" felé kikanyarodni, és a "külső" oldalán maga az ív is nagyon szűk lenne a nagyméretű járművek visszafordulása részére.
* Ami ebben az érdekes: a troli idejében, illetve ennek a kornak az elején ugyanolyan irányban használták, mint ma, hiszen akkor még baloldali közelekedés volt. Aztán 1941. november 9-e után megfodult az irány, hiszen akkor a vezeték miatt csak a "város" felől lehetett behajtani a trolibuszoknak, és a "határ" oldalán kifelé, vissza. Mostanra pedig megint olyan, mint a balos közlekedés idején, ráadásul a mai viszonyoknak szinte teljesen ellentmondóan, és érthetetlenül.
Régen jártam arrafele személyesen. A gugliképek alapján azt sejtem, hogy a fő úttestnél és a temető épülete előtti útrésznél magasabb a köztük levő járda, vagy bicikliút. Mivel ez egy elég rövid bukkanó, lehet, hogy az alacsony járművek hasa ott leérne. De ez csak tipp.
Valamennyire követi az eredeti utca vonalát. A Miklós téren is volt buszmegálló régen. Amúgy a volt szeszgyárra gondolsz, aminek a helyén még mindig üres terület van:
Hálaisten már jól túlmentek rajta a hozzászólások, sok szót nem is érdemes vesztegetni rá, csak annyi, hogy az nlcafé-tól ne várjatok túl sokat, más műfaj, mint pl. a National Geographic..., de hát úgyis tudjátok. Elnézést, ha esetleg mégis lenne itt törzsolvasója...
Lakópark. Legtöbb esetben ugyanolyan, csak alacsonyabbak a házak, nem lapos a tetejük, és egy részük színes. Élhetőbbnek élhetőbb, de nem nagy lépés... semerre.
Vicces, mert most elkezdtem utánanézni és teljesen :osszezavart. Az az utca már nem létezik. A korábbi térképeken egész régen Búvár utcának hívják, emellett Szentendrei útnak is (bekanyarodott). Arról az utcáról van szó, ami a mostani Szentendrei útból ferdén ágazott ki, a "kintről" jövö 34-es és 42-es buszok azon jöttek be a Miklós utcába. Úgy emlékszem, a Jéggyár ott volt, de mintha nem közvetlenül a Szentendrei út mellett, hanem egy kicsit beljebb. Viszont nem találok a térképeken olyan telket. Szóval fura...
A Miklós utca és a képen látható (a Pártház mögött) nagyobb épület mögött volt a Bánya utcai jéggyár. 1973-ban bontották le, verték szét. Akkoriban már nem sok jégre volt szükség és volt még Budapesten legalább 2 másik jéggyár is. A Bánya utcában a még működő kompresszorok viszonylag korszerűek voltak. De volt ott egy réges-régi, ha jól emlékszem Röck gyártmányú kompresszor. Olyan volt, mint egy stacionér gőzgép, hosszú, vízszintesen fekvő hengerrel és egy óriási, legalább 2,5m átmérőjű lendkerékkel, amit egy villanymotor hajtott széles, lapos szíjjal. Az üzemvezető azt mondta, hogy már régebben használaton kívül volt. Akkor jöttek a munkások, daruval kiemelték a nagy lendkereket és lángvágóval felaprították.
A jéggyárban (az összesben) igen büdös volt, mert ammóniát használtak hűtőközegnek.
Nem nagyon hiszek én abban, hogy a Tabánba bármit is akarnának esetleg építeni. Lakó- vagy hivatali negyednek nem igazán jó, mert a hivatáforgalomhoz a környék közlekedési kapacitása kevés. (Nem csak a közút, a tömegközlekedés is.)
Persze lehet valami turistaattrakciót odatelepíteni, de végülis ez a terület is előbb-utóbb a pesti oldal sorsára jut: lakóövezet helyett turistalátványosság lesz belőle.
Ma 85 éve, 1933. december 16-án indult útjára az első budapesti trolibusz Óbudán, a Vörösvári út és az Óbudai temető között. Megemlékeztünk róla, napközben egy SST12 típusú önjáró trolibusz szállította az érdeklődőket a csaknem azonos útvonalon*, két autóbusszal "erősítve" a forgalmat. Utóbbiak szintén - legalább részben - elektromosak voltak; egy Modulo C68E "villanybusz", és egy Volvo Hybrid vett még részt a forgalomban.
* Mivel az izraelita temető oldalában levő egykor volt végállomás fordulója a Bécsi út azóta történt átépítése miatt ma már nem használható, a kocsik az Óbudai Buszgarázs mellett, a Pomázi úti vasúti felüljáró alatt fordultak meg.
A Tabán helye tényleg jó. Most építenek egy parkot a volt szörnyűséges könnyűipari minisztérium helyére, Margit körút. Eleinte nagyon lelkes voltam, aztán aközelmultban arra jártam és láttam, hogy lesz felüljáró, meg alagút is hozzá/benne, már kicsit elapadt a lelkesedésem. Ettől lehet, hogy majd egyszer jó lesz.
A Tabán pont ezt úszta meg... Előbb-utóbb azonban jön majd egy pénzes muki, aki ellenállhatatlan lesz kapcsolódó körökben, és akkor annyi is lesz a parknak. Pedig nem oly elrugaszkodott ötlet egy Central Park, mint ahogy az már bizonyítva vagyon. Persze, az, hogy én mit szeretek, az egy dolog...
A panelház 73-ban épült fel, de a buszvégállomás még 81-ig itt volt. Lásd a képet. Itt fordultak be a buszok, a konyhaablakból mindig néztem őket. Van is buszra jogosítványom:)
Vajon 30 év múlva a panelházakra fogunk-e nosztalgiával gondolni ezen a fórumon?:) Elvileg a panelépületeket 50 évre tervezték, de a szerkezet még további 50 évet simán kibírhat. Kíváncsi vagyok mi lesz a helyükön - ha megérem.
Néha nekem is. De ha megnézed a régi Óbuda képeit, azért a házak döntő többsége iszonyat rossz állapotban volt, a modernizálhatóság esélye nélkül. Evvel együtt a jó állapotúak közül többet tartottam volna meg.
.
Ebben teljesen igazad van, a baj az, hogy a régi házak helyére ezeket a ronda, szürke tízemeleteseket húzták fel, sok helyen baromi rosszul megtervezve az utcák nyomvonalát, és még a közterek is sok helyen inkább szűkek, zsúfoltak, holott ilyen méretű dozerolás mellett lett volna lehetőség tágasabb terek kialakítására is. Ugyanez igaz Újpesten is.
Teljesen egyetértünk. (Én a Váci úton és a VI. kerületben nőttem fel).
Annyit mondanék csak, hogy bennem talán az átlagosnál kicsit "erősebb ez a vágyakozás".
De én sem akarnék senkit - magamat sem - "ilyen rozoga" körülmények közé kényszeríteni. Ez inkább olyan érzés, amihez a "józan észnek" vajmi kevés köze van és talán az is, amit én úgy szoktam megfogalmazni, hogy "ez már nem az én világom".
Néha nekem is. De ha megnézed a régi Óbuda képeit, azért a házak döntő többsége iszonyat rossz állapotban volt, a modernizálhatóság esélye nélkül. Evvel együtt a jó állapotúak közül többet tartottam volna meg.
A régi Miklós u-ból egy kicsi darab (a Selyemgombolyítón, a Raktár u-i iskolán, a Pártházon és parkon kívül azért megmaradt, a képen nyíllal jelölt rész:
A "mai" világban a panelház képen nem látszó Kórház utcai végénél van egy buszmegálló. Néha ott szoktunk a 9-esről átszállni Békásmegyer felé. Amikor a HÉV helyett busszal jövünk hazafelé.
Egyébként érdekes, de nekem sokszor hiányzik "a régi világ", pedig hát haladni kell a korral - legalább is valamennyire minden képpen.
A többségét? Konkrétan minden kép fortepan kép az nlcafé cikkben.
(érdekes, hogy az adományozókat megjelölték forrásként, de a fortepan nevet nem írták le. ahol nincs nevesített adományozó, mint pl. 00635, ott kihagytak minden hivatkozást)
1 vagy 2 éves koromtól volt egy szemtengely ferdülésem. 1973-ban így kaptam villamosra engedélyt, majd 1983-ban HÉV-re is. 1986-ban az éves orvosin nem hosszabbították meg.
Mondtam az orvosnak, hogy amikor kaptam az engedélyeket akkor is ilyen volt a szemem. A válasz az volt, hogy szigorodtak az előírások.
Ennyi a történet. Ekkor jött jól a technikusi oklevél és maradtam a BKV-nál. Pályaépítés, pályafenntartás sőt még raktáros is voltam a pályafenntartásnál. Így mentem nyugdíjba 2006-ban.
Az egyik G típusú BURV motorkocsi az újpesti Viola utcában, a D jelű viszonylaton 1910-14 között. A Viola utcai vonal forgalma 1914-ben megszűnt, a vágányokat 1924-ben bontották fel.
Az Árpád út és az István út kereszteződése Újpesten, valószínűleg a '30-as évek elején. A képen egy motoros fedett teherkocsi látható, valamint a BURV 1000 V-os motorkocsija és a hozzákapcsolt G típusú pótkocsi, mely az A viszonylaton közlekedett a Nyugati pályaudvar és Rákospalota között.
Hogyne érdekelne, azért kerestük, hová lett... :-) . A villamosokkal úgy vagyok, ahogy te, nálam is ott végződnek. Azt az egyet sajnálom, hogy nem járhattam be az összes vonalat, még a régi kocsik idejében; pedig én csak utas voltam. Dolgoztam három műszakban nem keveset, én ébren alszom, ha nem alhattam ki magam. Sokszor eszembe jutott, ha azt csinálhatnék, amit szeretek, nem volna olyan zsibbasztó várni a reggeli váltást...
Hogy lehetett bírni? Úgy, hogy akarni kellett - kicsit azért szeretni is kellett a vezetést - élni kellett, nem volt szerecsen inas, stb. Gondolom érted mit akarok ezekkel mondani. Továbbá nem akarok "célozgatni" de eszembe sem jutott, hogy ne dolgozzak akár ilyen "nehéz munkát" is ha meg akarok élni. Hogy mennyire nehéz, az persze relatív.
Szóval akarni kell és nem kell szégyellni dolgozni. Ennyit erről.
Ma is sokan vállalják még persze, de a körülmények ég és föld. Én is úgy vagyok ezzel mint az egyszeri mozdonyvezető:
A mozdony a gőzös. Tehát a villamos a nyitott, hideg - "fatengelyes" - akármilyen is volt. Egyébként a "modernebb" kocsik közül még az UV-t szerettem. Írtam "ott" hogy milyen típusokra volt engedélyem de a bengálit(1100, 1200), a Ganz-csuklóst, a T5C5-öt már nem szerettem.
Alvás: az akkori szabályok szerint előző szolgálat vége és következő szolgálat kezdete között min. 8 óra időnek kellett lenni.Tehát ebből az alvás esetleg 5-6 óra volt, ha úgy osztottak be. Ez persze nem túl sűrűn fordult elő.
Na, szóval nem volt semmi probléma, hidd el, alapvetően hozzáállás kérdése az egész és a múltkori "mesémet" nem azért írtam, hogy bárki is esetleg sajnáljon. Egyszerűen, az volt és olyan volt. Gondoltam hátha még ma is érdekel valakit.
Na jó, ha már itt tartunk, töredelmesen bevallom: én a 15, 15A villamosok esetében alapvetően az újlipóciai szakaszon voltam érdekelt/érintett. De ez már múlt évezredbeli történet.
Azért kerestem én hiába... de most lementettem. Ez a Villamosok / Trams topicban is megállná a helyét a Facén. Egy kérdés: az ilyen műszakok után mennyi idő maradt alvásra, hogy lehetett bírni, és a szabályzattal hogy hozták valamennyire is össze?
Ezek a képek 1973-asok lennének? Akkor még jártak a Tr5-ösök?
Úgy emlékszem, a Miklós utcában (mi térnek hívtuk :-)) leginkább a 6-os busz volt Tr5ös, a 18, 34, 37 és 42 (?) volt Ik60-as, az 55-ös pedig Ik30-as. (mondjuk itt épp egy Ik60-as a 6-os) De szerintem inkább olyan 1958-1960 tájékán.
1973. őszén költöztünk a Miklós u-ba Óbudán, akkor épült fel a panelház a buszvégállomás mellett. Pont végignézhetted a Vörösvári út és Óbuda átalakulását - a vezetőállásból.
Tedd fel ide. Remélem az index szerverei sokáig meglesznek, működni fognak, és ezt a sok személyes élmény, történet a mi elmúlásunk után is megmarad*, és a következő generációk olvasni, majd az akkori történészek pedig kutatni fogják, mint forrásanyagot.
Nagymamám nagyon sok történetet mesélt, olyanokat, amiket ő is gyerekkorában hallott (ma lenne egyébként a 109. születésnapja, 16 éve nincsen velünk), és mindig arra gondolok, hogy mennyi információ veszett el csak tőle, mert jó része nem lett rögzítve.
Ezek a fórumok ezt a célt is szolgálják. Közkinccsé tenni azt, ami egyébként elveszne, és így majd mi is kicsit tovább élünk majd itt - legalábbis remélem.
A "Régi magyar rendszámok(motorkami)" topicban írtam és azt hittem, hogy az "autósok" lenéznek érte pedig azóta már tudom, hogy ez nem igaz, legalábbis nem mindenkire. A többit leírtam az előbb.
A szöveget természetesen elmentettem mert nagyon régi emlékeket is hordoz "nekem". Ha gondolod újra fel tudom tenni vagy ha akarod Neked elküldöm.
Hát abban csak a kezdeteket írtam - ki töröltettem a moderátorral mert azt hittem itt lenéznek a villamosvezetésért - azután magamat is kitöröltem. Biztosan nagyon buta voltam. Sejtem egyébként, hogy a legtöbben így is megismertek már. Megváltozni már nem tudok de nem is akarok. Csak annyit tudok, hogy senkit soha megbántani nem akartam és nem is akarok.
Hát ennyit a "pszihológiáról".
Egy kis önreklámot hadd engedjek meg magamnak. A Hév mániások topicjában is írtam kb. egy hete - ha jól emlékszem - egy hasonlót. Ha gondolod, hogy érdekelhet, olvasd el azt is.
Amikor feltettem, 53764.hsz., azért tettem, mert a Thalmann u. sarkán akkor még létezett Váci út 129-ben laktam a '70-es években - ma már lebontották - és ezeken a síneken dolgoztam kb. 7 évet a nyitott - télen nagyon hideg - villamosokon.
A kép visszahozott nagyon sok emléket jót is/rosszat is.
Hm, most esett le. Nem olvastad. Ezek nem olyan hülye viták, hogy: Jééé, Budapest, néé, troli, néé, villamos, ettől a szinttől messze van. A vélemények egy céltáblán minimum kilences találatok. Aztán jön valaki, aki meglövi a 10-est.
Minden sovinizmus nélkül jelzem, hogy itt kicsit komolyabbak szoktak lenni a hozzászólások, mint amilyenek a pofakönyvben divatosak.
Egy képzeletbeli példa:
Ha megjelenik egy trolibusz képe, akkor ott biztosan akad egy (vagy több) olyan hozzászólás, hogy "Budapest". Függetlenül attól, hogy a mi van a képen, mert a hozzászóló egyszer Budapesten látott egy trolit. Az nem zavarja, hogy a világon számos helyen van trolibuszközlekedés.
Az még nem volna baj, hogy valaki téved. De az igen, hogy a (nem túl értelmes) feltételezését tényként közli. Errefelé a hozzászólók többsége ismer olyan kifejezést, hogy "talán", "úgy sejtem", "lehet, hogy...", stb.
A "Hofmann Testvérek Műtuffkő Gyár" pavilonja az 1896-os Világkiállításon a Városligetben. El tudja valaki olvasni , mi van odaírva; hol működött a gyár?
(Kicsit zavart is, hogy a villamosmegállóban csak két járat tábláját látom, holott a Vörösvári úton három is járt - 11, 18 és 33 -, itt már csak az első kettő.)
Tudjátok esetleg, hogy a Kálmán Imre u. 2-ben (ma PM, korábban Budapest Bank) a '70-es, '80-as években mi volt? Sima lakóház (amit kétlek), vagy valami közintézmény?
A Fp megfejtésekben volt róla szó, 85719 és 85720-as hsz. Tök érdekes ez a banktermes sztori, nem tudtam róla. Igaz, akkor még nem voltam rendszeres újságolvasó. :)
Az Angol-Magyar Bank volt ott, és a mozgólépcső lejtaknájának építésekor ütköztek az alagsori páncélterem különleges falazatába - 1982-ben sok cikk volt erről, még jól emlékszem.
Mi is volt ott? Bank, takarék, vagy valami gyár irodaháza? Nem is olyan rég volt szó erről a telekről (mai Podmaniczky Frigyes tér), vagy itt, vagy a FP megfejtéseknél, de most nem találom...
Ez világos, mint a nap, csakhogy erősen szubjektív, hogy ki mint ítéli meg saját nyelvtudását. Az én megítélésem szerint "beszélni egy nyelvet" azt jelenti, ha az éjszaka közepén telefonon felhívnak az adott nyelven, akkor is tudok értelmesen kommunikálni a hívó nyelvén. 2011-ben még két nyelvet mondtam be a népszámláláson, ma már csak egyet mernék vállalni aközül az öt idegen nyelv közül, amelyet életem során valamikor legalább B2 szinten beszéltem.
Miért kellene Madridban bármilyen más nyelvvel próbálkoznom? Spanyolul beszél ott mindenki. :) (Amely nyelvet ek. pont azért tanultam meg, mert amikor Spanyolországban dolgoztam, a gyárban gyakorlatilag senki sem beszélte a tárgyalási nyelvként szerződésben meghatározott német, illetve angol nyelvek egyikét sem)
De azt meg azéert vonják meg, mert a diploma egyik feltétele a nyelvvizsga. Kell szigorlat, diplomamunka, védés, államvizsga és nyelvvizsga. Ha ebből egy is hiányzik, akkor nincs diploma. Szerintem ez elég következetes.
Nyilván akkor végeztél, amikor még nem kellett nyelvvizsga a diplomához, hát miért ne lenne érvényes? GA 05-79 úgy fogalmazott, hogy a diploma kiadását "vonják meg", szerintem nem arra gondolt, hogy a már kiadott diplomát visszavonnák. Ami meg a jövőt illeti - tökéletesen igazad van!
De nem vonják meg. Az enyém még érvényes nyelvvizsga nélkül is, de később már nem kaptt diplomát, akinek nem volt. Sőt, mire a most 14 éves lányom egyetemre megy, addigra fel sem veszik őket nyelvvizsga nélkül, az lesz a előpő szint. (PhD-hez meg vagy felsőfokú, vagy két középfokú kell már szintén elég régóta. Franc tudja melyik, mert a nejemnek megvolt, és csak arra emlékszem, hogy nem kellett semmit csinálnia.) És ez rendben is lenne, ha lenne rendes nyelvoktatás. Az enyémeknek épp mázlijuk van (meg tévé helyett Netflixünk :-) ), de ez komoly szegregációs tényező lesz 4 év múlva.
Akkor nem értjük egymást. Nálam ez a dolog a következőképpen néz ki:
1. Tanultál az "akármilyen" diplomádért valamennyi évet.
2. Egy bizonyos nyelvvizsga hiányában :))milyen jogon:)) lehet ennek kiadását a letett vizsgák ismeretében megvonni???
Ezt a jogot akár "Gyurcsány" akár "Orbán" "jegyzi" - kinek-kinek tetszése szerint mert én sem tudom mikori törvény - én nem tudom elismerni és szerintem vissza kellene vonni.
Nem tudom, hogy most mi a helyzet, de 10 éve, mikor a gyereknek aktuális volt, középfokú nyelvvizsga mellett a diplomához kellett külön gazdasági szaknyelvi nyelvvizsgát tenni, aztán késöbb egy másik főiskolán üzleti szaknyelvi nyelvvizsgát tenni középfokon és mindezt két nyelvből. Nem vagyok biztos benne, de lehet, hogyha lett volna felsőfokú nyelvvizsgája (azóta azok is megvannak), akkor ezek kihagyhatók lettek voln.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján a teljes lakosság 22%-a beszél legalább egy idegen nyelvet (példaként Budapesten az arány 35%, Hajdú-Bihar megyében 19%, Győr-Moson Sopron megyében 25,4%), a felsőfokú végzettségűek között ez az arány országosan 72%. persze mindez azért csalóka, mert a népszámlálás bemondásra megy. Az Eurobarométert én nem tartom mértékadónak, mert az egyes országokban különféleképpen határozták meg a nyelvtudás fogalmát, ezért nem összehasonlíthatóak az eredmények; másrészről egy többnemzetiségű, többnyelvű országot nyelvtudási szempontból összehasonlítani egy Magyarországhoz hasonló homogén országgal szerintem hiba.
A diplomások aránya a teljes népességben egészen más, mint a megfelelő korú népességben. A 25 éves és idősebb magyarországi népesség 23 százaléka rendelkezik befejezett felsőfokú iskolai végzettséggel. A 19 százalék a 7 éves és idősebb népességhez viszonyított arány, ami torzít, hiszen legkorábban 22-23 éves korában szerezhet az ember diplomát.
Én nem tudok körülnézni sem külső kerületben, sem vidéken. Sajnálom...
Bár a 2012-es Eurobarometer szerint 35%-a beszél idegen nyelvet, de:
Azt találtam, hogy a diplomások összes aránya 15%, Közép-Magyaroszágon 18%. Ennek több mint fele idősebb 45-50%-nál, akik között sokkal kisebb a nyelvtudók aránya. Tehát ennek átlaga kb. 10%. És közülük 3-4%-a már külföldön van, tehát a diplomások közül itt él 7%.
Természetesen vannak nyelvtudók az alacsonyabb végzettségűek között, és van valamennyi nemzetiség is, de ezek nem tehetnek ki ennél sokkal több százalékot, tehát szerintem messze van a 30%.
Senki nem lakik az itt megfordulók közül a főváros egyik külső kerületében vagy vidéken, hogy ott egy kicsit körülnézzen?
Pláne, ha nem a kilencvenes évek második fele, amióta kell, hanem már 1994... Akkor lassan már nem a 45 évesnél fiatalabb, hanem az 50 évesnél fiatalabb korcsoportokra igaz, hogy aki közülük felsőfokú végzettséggel rendelkezik, annak van nyelvvizsgája.
Igazából az a kérdés, mi minősül nyelvtudásnak. Nekem nincs nyelvvizsgám, de azért egész tűrhetően elkommunikálgatok a cégnél. (Bár jártam már úgy, hogy egy telekonferencián a New York-i amerikai kolléga fordította az atlantai amerikait angolról angolra, na, az vicces volt.) A szüleimnek nagyon nincs, hisz' akkoriban csak oroszul tanulhattál az iskolában, de azért apám elbeszélget franciául, hála a 60 évvel ezelőtt kint töltött másfél évének, és mindketten egy kicsit németül, mert 10 éves korukig azért felszedtek valamit. Valószínűleg egy alapfokú érettségin mindketten helyből megbuknának, cserében viszont 81 évesen is vidáman elkavirnyálnak bárhol Európában, beleértve a semmilyen nyelven nem beszélő Angliát is. Ez a rossz, de aktív nyelvtudás. :-)
Jó lenne, ha nyelvtudás és nem nyelvvizsga ügyben lenne itt olyan hozzászóló, aki nem a centrumban lakik és mozog, hanem kicsit kijjebb, sőt vidéken, mert akkor kicsit árnyaltabb lenne a kép.
Mivel több mint 20 éve nem lehet nyelvvizsga nélkül diplomát szerezni, a 45 évesnél fiatalabb (csak saccra mondom, nem számoltam utána) korcsoportokhoz tartozók nagyjából egyharmadának van nyelvvizsgája. Van aztán az a (felsőoktatásban tanulmányokat folytatók 15-20 - vagy ki tudja, hány - százalékát kitevő) réteg, akik azért nem kaphatják-kaphatták meg a diplomájukat, mert nem tudtak sikeresen nyelvvizsgázni.
De mi a helyzet a többiekkel, azokkal, akik nem tanultak tovább érettségi, vagy akár az általános iskola elvégzése után, és azokkal, akik az 1990-es évek első felében, netán még korábban végeztek valamilyen egyetemen vagy főiskolán? Nekik milyen érdekük fűződött a nyelvvizsga letételéhez? Pontosítok: a többiek többségének mi érdeke? Mert nyilván azok voltak kevesebben, akiknek a munkahelye megkövetelte (vagy nyelvpótlékkal honorálta) a nyelvvizsgát - de ez a kisebbik rész.
Szóval az, hogy "mondjuk a diplomáért" - nem igazán jó replika az én 53695-ös, illetőleg 53701-es hozzászólásomra.
Felesleges tovább erőlködnöm a bizonyítással, mert az itt megfordulók természetesen sok nyelvtudóval találkoznak (szomszédaik, orvosuk, utazási irodai alkalmazottak stb.), de ha csak egy körúton kívüli házat vagy egy vidéki környéket ismernének, elhinnék, hogy sok a 30%. És nem nyelvvizsgára gondolok.
Egy apró példa: valaki egy tolmácsképző tanszéken dolgozik és nem tud nyelvet...
Ha ez az adat a KSH-tól származik, az csak úgy lehet, hogy sokan vallják, hogy tudnak nyelvet, pedig dehogy.
Nem tudom kaptál-e valaha is egy +t egy hozzászólásodra, de én most adtam egyet. :-)
Történetesen csak oroszból van államvizsgám, de ma már még szorult helyzetben sem vállalnám. Az angol és egy bizonyos szintig a német rendben. A másik hivatalos nyelvet csak értem, de ha megszólalok mentén beígérik a guillotine-t. :-)
Az egyáltalán nem biztos. Sőt aki megcsinálja a nyelvvizsgát egyáltalán nem biztos, hogy beszél is. Csak magamat tudom példának mondani, szerintem én még magyarból se tudnék levizsgázni, nem hogy németből vagy másból. Viszont beszélek magyarul, németül, szorult helyzetben még svédül és angolul is.
A vizsga egy dolog, a nyelvhasználat meg egy másik.
A Laborfalvi utcával ugyanaz a helyzet, mint a Palóc utcával a vasút túloldalán. Csak térképen létezett, arra a helyre épült a rákosrendezői pályaudvar egy része. A kis utcácskák is igazából térképen léteznek de a valóságban a Tatai út 83-85. alatti tizenkét házból álló telepecske körül megvannak a nyomai. A telep mögötti (vasút felőli) sikátor a tervezett Palóc utca vonala.
Ez azért nemzedéki kérdés is. Itt, a Sparban a félállású - amúgy, gondolom, diák - pénztárosok a világ legtermészetesebb módján beszélnek angolul a turistákkal. Úgy negyvenig nincs nagy probléma, afölött viszont jön a "Katikám, mondd meg a kedves vevőnek". (Ja, és mindez a Klauzál téren zajlik, ahol anno 2000 még bőven elég volt magyarul tudnia a közértpénztárosnak. Hogy ontopik is legyek. :) )
Igen, a nagykőrösit én is megtaláltam, 4 gyógyszertár volt a városban , térkép is van hozzá, de nem jutottam előrébb. Ráckevére szavaznék inkább, bár erről aztán végképp nem találtam semmit, csak a te információd alapján.
Aki kilép a saját (budai, belvárosi) környezetéből, az megbizonyosodhat a valós helyzetről. Természetesen lassan emelkedik a nyelvtudók száma, de az iskolázatlanok, idősek között ez ritka, mint a fehér holló. Márpedig ők alkotják a népesség többségét.
Nem a nyelvtudás, hanem a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatnak diplomát. Az pedig, hogy beszél-e valaki valamilyen más nyelvet, nem azon múlik, hogy van-e nyelvvizsgája.
Aki tud valami nyelvet, az elmegy külföldre dolgozni, a fiatalok közül.:-(
De azért 30% nem annyira sok. Gondolj csak bele ki mindenki foglalkozik turizmussal, vendéglátással + privát orvosok, klinikák. Összejön szerintem 30%.
A "Nicht vor dem Kind"-ről jut eszembe, hogy talán most először nem hiszek a statisztikáknak, a közvéleménykutatásnak, ugyanis nemrégen minden médium közzétette, hogy a magyar lakosságnak csak 30%-a beszél idegen nyelvet.
Nem hiszem, annál sokkal-sokkal kevesebb. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az abszolutóriumig eljutók nagy része sem kaphatja meg a diplomát nyelvtudás hiánya miatt. Még a korábban diplomázottak között sincs meg ez az arány, hát még az alacsonyabb iskolázottságúak és idősek között!
Ez sem rossz válasz, de az "átlagos" családban nem tudtak a szülők németül és nem volt ház- vagy lakásközponti fűtés sem, ezért ez a mondat (télen): csukd be az ajtót, mert kimegy a meleg!...
Ennek az lehet az oka, hogy az '58-as térkép valami régi alaptérkép alapján készülhetett. A kilencszázas években készült el a Szent László utca és a váci vasút közötti terület rendezési terve és helyrajzi felosztása. Ez látszik részben az '58-as térképen, mert látható a valóságban sosem létezett Palóc utca vonala, valamint a Szent László u. és a Palóc u. Közötti mellékutcák egy része is. Csakhogy a terület MÁV-tulajdonba került és felépült ott az Északi fűtőház, tehát a Tatai úttól keletre eső tervezett utcák sosem lettek "kiszabályozva", a MÁV lakóházak körüli utcácskák kivételével.
Megint jelentkezem, kezembe került egy régóta kiderítetlen fotóm. Budapest vagy nagyon a környéke a plakát szövegéből kifolyólag, sőt, a gyógyszertár ajtaján van egy név, Zsámboky János,nem biztos, hogy a tulaj neve,sőt, sajnos nem jutottam egyről a kettőre.
Feltevésem szerint ez a 20-as - 30-as közös buszmegálló is a Rózsa utcában volt, egy megállóval innen a város felé. Be lehetne ez valahogy bizonyítani? Vagy van más ötletetek?
Ez ugyanaz a megálló, csak a Munkásotthon utca felé nézve. Ott vannak a kukák is, meg az ferde, girnyó kis fa is. Ráadásul valószínűleg kábé ugyanakkor.
Elgondolkodtam az új információkon. Elismerésre méltó, ahogy nem kis munkával meglelitek a képek eredeti közlési helyét (ha megjelent az újságban). Fontos pótlás lehet a megfejtetlen személyek azonosítása, az évszám pontosítása. De vajon fontos-e a képhez megadni, melyik író milyen darabjának felvételén készült, és ki a nem látható rendező? Nem lesz-e szószátyár az információ, ad-e ez érdemi pluszt a képhez?
Mindmáig meg vagyok győződve arról, hogy annak idején, az újmódi buszmegálló-táblák bevezetésekor az illetékesek alaposan félreértelmezték a bécsi egyezményt. A négyszögletű táblának a megálló kezdeténél kellene állnia, jelezve, hogy ez innen buszmegálló; a megállófőben maradhatott volna a régifajta tábla, jelezve a busz megállási helyét. (Mint ahogy ezt anno az NDK-ban alkalmazták is, aminek alkalmasint több értelme lett volna nálunk is, mint a táblák egyszerű kicserélésének).
Viszont mostanság is sok helyen van szemetes - ráadásul fixen, oszlopra telepítve - a megállótábla mögött egy-két méterrel. Persze a legtöbbször magán a megállónak az oszlopán. No, ha oda szabályosan beállok a busszal, akkor is pont a "kukába" szállnának le az utasok. Ezt a régebbit viszont ürítés után a házmester (vagy inkább a vice) elvitte onnan, és nem voltak útban egész nap, minden nap... :-)
Köszönöm szépen, hogy válaszoltál és nagyon kimerítően.
Nem vetted észre kérdésemben a "csibészséget". Természetesen tudom milyen megálló volt, ismerem a kinézetét - ma is ilyenek vannak az Andrássy úton - és én ma is ezeket alkalmaznám.
A kérdést a megállóban álló kukák miatt tettem fel.....
Autóbuszmegálló, az 1975 előtti időkből. Város- és országszerte ezek a "szemafor-stílusú" megállótáblák voltak, Budapesten (és még néhány nagyobb városban) kék keretszínnel, vidéken, ahol a Mávaut/Volán szolgáltatott, sárgával. Az utóbbi korában még a "csigalogó" is benne volt a kör alakú részében. Sokszor - helyhiány miatt - függőlegesen álltak a "karok". A ma használatos Kresz-tábla csak az 1/1975 KPM-BM együttes rendelet (közismert nevén: KRESZ) hatálybalépése, 1976. január elseje után kezdett elterjedni, de Budapesten még a nyolcvanas éven elején is, sőt, vidéken még a kilencvenes évek közepén is fellelhető volt a régiből egy-egy példány.
Manapság sok budapesti utcán még található a házfalakban tartókarja a régi táblának, már többször elhatároztam, hogy "regiszterbe veszem" ezeket a helyeket, de mindeddig nem jutott a dolog a megvalósítás fázisába. :-(
PS.: a mai BKK-logó alakja tudatosan pont ezt a fajta régi megállótáblát idézi fel az alakjával. :-)
Picit vitatkoznék: a képen nem az Árpád-Rózsa, hanem az Árpád-Jókai sarok épülete látható a táskás úr felett, lecsapott sarokkal. Ez a sarokház viszont merőleges sarkú - de nem is ezt keressük, hanem a képen már balra "kiszaladt", így nem látható másikat. Amennyiban az lenne...
Hajnal (Povázsay Gy. utca): az eredeti képen balra látható, és a Hajnal utcai sarokkerítéstől balra látható két tető hajlásszöge nem azonos, és szerintem a kereszteződéstől is messzebb van az utóbbi, valamint magasabb is. Persze lehet, hogy emeletráépítés lett később, és/vagy itt több épületet bontottak le azóta, és a "két tető" nem is ugyanaz a ház...
Ezen az old ikarus képen a busz az Árpád út után a Rózsa utcában áll meg, azaz hátul balra Rózsa - Árpád ÉNY-i sarkán lévő épületet látjuk, ami ugyan tompaszögű, de csapott sarkú, vagyis nem lehet a szóban forgó épület.
Csakugyan a Rózsa u, ÉNY-i sarka, amit scsabi említett szintén tompaszögű. Tehát elvileg szóba jöhet az is. Még csak annyit a Hajnal u. mellett, hogy balra hátul a képen a magasabb épület lehet a kórház.
Egy keresztkérdés: Mióta vannak Budapesten ilyen közkutak? (nem nyomókút, mert a wiki szerint az más.) Szóval az a fajta, ami a képen is látszik, és még mi is ismerjük :)
Hát, azért a Rózsa utcai kereszteződés is tompaszögű*, de - ha feltételezzük, hogy a kórház 1941-ben/előtt még nem tartott a Hajnal utca sarkáig -, ezt jobban el tudnám fogadni. A tűzcsap léte is meggyőző (a Rózsa utca sarkán is van vezetéktartó oszlop, annak árnyéka jól látszik a fentrol.hu képen, de a tűzcsapé nem), és egykor villamosmegállónak is kellett itt, a kórházhoz közel lennie (buszmegálló ma is van), a következő pedig a víztorony és a villamos hídja között valahol. Szerintem jelöljük meg, de még keresem én is a kórház történetét...
* ld. az Árpád üzletház mai alakját, elhelyezkedését
Hmmm... A ház mellékutcai frontján (ha elfogadjuk, hogy a villamos a főút) más a jobb oldali fal- és tetővégződés. Valóban nagyon hasonló (a jobb szélen akkor a Jókai utca lenne), de szerintem nem az.
Pedig már kezdtem belelátni a házszámtáblába, hogy "Rózsa-utcza 56."... :-(
A '63-as légifényképek alapján az Árpád út - Rózsa u. kereszteződés ÉNY-i sarkán álló ház akár lehetne is. Sajnos a '44-es gyűjteményben ezt a mezőt nem találtam meg.
A fortepanon van egy 1961- es sorozat az Árpád útról, a A FŐVÁROSI TANÁCS VB VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLYÁNAK felvételei. Leginkább olyan épületek szerepelnek rajta, amelyekben üzlet, illetve a homlokzaton cégtábla volt.
Ígéretes keresésnek látszik! Segítségül annyit, hogy az Árpád úton mindössze három nem-merőleges kereszteződés (úttorkolat) van/volt az 1943-as térképem szerint: Rózsa utca, Viola utca, Hajnal utca.Utóbbi kettő között a kórház, úgyhogy marad az első két utca sarka. Szerintem...
Persze lehet még a (Külső) Váci út esetleg (mégis) - ott szinte minden utca ilyen tompaszögben csatlakozik a főúthoz.
Lementettem a képet, igazgattam a histogram-al. Eleve két jellegzetesség, egy tűzcsap és egy nyomós kút látszik a járdán. Aztán kinagyítva egy feliratot vélek felfedezni a házszámtáblán Pesti út, és egy háromjegyű? szám.
Pesti út: wiki cikk is van róla, az egészen másutt van- XVII. kerület.
Újpest, Árpád útra tippelek, hasonló földszintes házak még a hatvanas években is, vágányok kétoldalt, koczkakő. Pl.: fortepan 102091, hasonló vakolat-dísz a sarkon.
De jó, hogy írod :) Először a Lajos utca ugrott be, de nem említettem, mondván ott nem jár villamos. x évtizede sokat jártam arra a négyes stúdióba jövet-menet. Persze az ember csak azzal tud gazdálkodni, amit már közvetve, vagy közvetlenül megtapasztalt. Ma már biztosan nem keresgélek semmit, és ha reggelre meglesz, annak csak örülök:)
Azt meg úgy kérdezem, hogy biztosan budapesti a fotó?
Bécsi utat néztem végig így , nekem Óbuda hangulata van, kicsit hajaz rá pl a gyógyszertár épülete itt a Flóriánnál , de persze nem az. Érdekes az a homlokzati díszítés, a tabáni képeket nem is böngésztem emiatt, de lehet hogy téves megérzés.
A képed alapján nekem a IV. kerület Külső Váci út jön be de ez nem biztos sajnos.
A guglin - Street Wiew - végig néztem az említett szakaszt de nem találtam ilyen házat. Lehet, hogy átépítették vagy csak lebontották - sok épület nélküli sarkot is találtam - esetleg már új valami van a helyén (vagy én nem látok jól).
Milyen csodára bukkantam "Szilágyi Erzsébet fasor 47 (akkor Retek utca 4016 hrsz.) Fónagy Aladár , a mai "Körszálló" helyén épült villája mely 1929 után Florida Kioszk néven üzemelt majd Bp. ostromakor megsemmisült. Építési engedélyt 1918-ban kapott de még öt év elteltével sem fejeződött be az építkezés.": https://www.facebook.com/1530816427187185/photos/a.1531083850493776/2201751790093642/?type=3&theater
Igazad van, vissza is vonom a dátum meghatározásra tett észrevételeimet; az Eötvös utca a Szondi és a Podmaniczky utcák között ma is kockakő burkolatú. (vajon miért?)
A fotódon a sárga nyilakkal jelzett közlekedési táblák az Eötvös-Szondi kereszteződésénél vannak.
Most már biztos vagyok a korábbi tézisemben. A kép az Eötvös utcában készült.
A fotón látható fülketető egy másiké volt. Pár áve beszedték. De a korábbi streetview-on még ott van (az Aradin inneni utcaszakaszon). Az utca végében lévő ház pedig a Király utca 89. CSak irdatlan nagy varióval készült. Már csak a készítőt lenne jó megtalálni - és/vagy a nagyobb felbontást.
A fotó igen nagy valószínűséggel az Eötvös utcában az Aradi utca felé nézve készült (a jobb oldalon a telefonfülke majdnem az Aradi utca sarkán van), az építkezési felvonó valószínűleg az Eötvös utca 22. sz. épület emelet ráépítésénél segédkezik. Abban továbbra is kételkedem, hogy a felvétel 2006- os.
szvsz szerintem aki az Eötvös utcára tippel nekik lesz igazuk. Ez az Eötvös utca nagyon jó objektívvel lőve, az utca vége és a keresztben lévő ház azért sokkal nagyobb.
Lábass tud jó képeket is lőni (nagy számok törvénye), de a fotóblogjait sosem értettem. Mintha nem lenne hol másutt tárolnia az ellőtt kockáit. Betesz ugyanarról 5-6 utánlövést, miközben egy is bőven elég lenne.
Egyszer rákérdeztem az okokra a blogján - mire szó nélkül letiltott.
Ez nekem is feltűnt, de lehet hogy csak ráhúzták a kockakő rétegre egy aszfaltcsíkot és azért olyan ramaty mindmáig.
Ezen a honlapon egyébként van pár kép 2006-ból. Itt még kockaköves az Eötvös-Szondi kereszteződés. Pedig azóta már a Szondi is aszfaltos lett. Tehát lehet hogy akkor még az Eötvös visszábbi része is az volt. A maradék kt sarok méáig az - talán hogy a filmeseknek kedvezzenek vele :)
(Érdekes egyébként a dolog, mert akkoriban gyakran jártam arrafelé, de ezek a kockakövetlenítések valahogy nem maradtak meg bennem. Pedig a Szondit pl hogy utáltam.)
Az eredetileg betett kép jobb szélén látható egy fehér Volkswagen Caddy/Seat Inca tetőrész. Ez a modell 1995. legvégén jelent meg, tehát a kép bárhol készült, csak 1995. utáni lehet.
Nekem meg eszembe jutott egy régi blog, amit egy pléhkrisztus keresése közben találtam. (koszorú utca, az ő képeiből rakott össze valaki később egy videót ) Aztán csak ámultam, a sok szép fotón- na az ő - utazo photoblog - fotói között elférne. Később a nevét is megtudtam: Lábass Endre. Sajnos, vagy nem, de már nem a régi felülete van, de megvan! A régebbi anyagokban keresgélnék. Ez is érdekes:
Nekem fullra Eötvös utcás volt már eleinte is. De ebben csak mostanra kezdek biztosabb lenni. Google Streetview
Olyanok a lámpák, olyan a jobb hátsó modern irodaház is - és ott egy telefonfülke-tető is.
Csak ma már nem kockaköves az út. De a kép az alul lévő dátum szerint 2006-os (amennyi kivegető, még előtte hogy szignó valami "kegyed" vagy "hegyed").
Egyébként még régesrég találtam a neten. Most újra rábukkantam a gépemen és gondotlam csináltatok egy faliképet belőle. Ehhez keresem nagyobb felbontásban.
Az állványokat először tűzlétráknak gondoltam, ami mifelénk nincs . De azok építkezési állványok szerintem. Talán segítség lenne, ha tudnánk, hogy honnan bukkant fel a kép.
Nekem is a lámpák lettek gyanúsak, meg az, hogy a kockakőhöz képest túl nettek a házak és modernek az autók. Már úgy értem, Budapesten a kockakőhöz rendszerint málló vakolat és Wartburg dukált... De ez csak amolyan kóbor érzés.
A közvilágítás... Nem rémlik, hogy Budapesten lenne bárhol ilyen formájú lámpatest, és méginkább, ilyen jellegű áramellátás lenne. Itt a lámpafejek az út felett, hosszában (egymástól) kapják az áramot, a fővárosban meg az a tipikus, hogy mindegyik a saját keresztsodronyáról. Ilyet utoljára vagy 15 évvel ezelőtt Pécsett láttam valamelyik utcában...
Nekem Budapest ugrott be róla és amennyire rá tudtam nagyítani, 2006-os rajta a szignó. Olyan teréz- erzsébetvárosos. De hát végülis Bécs is ilyen házakkal van tele - vagy akár Szentpétervár :)
Itt látok hasonlóságot (útfelület, jobboldalt az erőteljesen kiugró homlokzati elemek), de ez a fényjáték nagyon meg tudja változtatni az összképet. Lehet, hogy Magyarországon van.. :)
A hegyeken túl az is gond, hogy épületen timpanonos eklektikus ablakok láthatók, itt a Bécsi úton azonban 45 előtt nem volt laktanya, tehát ez a laktanya nem egy korábbi átalakítása orosz stílusban.
Viszont már két tipp volt laktanyára, lehet az, vagy iskola vagy kórház ilyesmi.
Ez Óbuda, az egykori szovjet laktanya Bécsi út sarkánál. A vasúti átjáró előtt. Jó 10-20 éve még jobban hasonlított. 90 után lett GDF Főiskola, épültek keresztbe is épületek. https://goo.gl/maps/d9XKm8C9hMH2
Mindig mondom, hogy nem aggódom az aggkori elbutulás miatt, 50 év rutinom van benne. Meg hogy ha meghalok, nyugodtan szórjanak szét, otthon fogom magam érezni.
Viccelsz? A gimnáziumi osztálytársamat nem ismertem meg, amikor szembe evezett az Újpesti-öbölben, tőlem egy lapát távolságnyira. Még rám is köszönt, én meg vissza, mert udvarias gyerek vagyok voltam. És ez nem tegnap történt, hanem akkor, másodikos korunkban.
Hú, de gyors vagy, köszi! Akkor nem 850, hanem 600, de így 45 év távlatából ennyi belefér. De jó, akkor ihatok az egészségedre, még nem lágyult meg teljesen az agyam! :-) (Egyébként azt hittem, az szorította ki őket, hogy a Volgákat és Warszawákat felváltották a Zsigulik, azokhoz képest meg már nem volt olyan gazdaságos a kisautók üzeme.)
Nem akarok hülyébbnek tűnni, mint amennyire, de meg tudtok erősíteni abban, hogy valamikor a hetvenes években léteztek "mini taxik"? Úgy emlékszem, hogy a sarkon lakott "Taxis Erzsi", és ha taxival mentünk valahová (elég ritkán, de volt ilyen), akkor lehetett őt kérni, és akkor -mintha- egy 850-es Fiattal mentünk volna. Volt ilyen tényleg, vagy most derül ki, hogy kiskoromban a szüleim mákteával öblítették le nálam a pálinkás kenyéret, és attól lettem ilyen? :-)
Minket meg odavittek a Bakáts téri suliból néha délutánonként, Bud Spencer-Terence Hill filmek rémlenek. (Hetvenes évek.) A Markusovszky téren is sokat legelésztünk, ott gyöngykavics volt, gyér bokrok és nagyon sok kutyaszar.
Az önkiszolgálót nem tudom, de Budapesten anno az 1960-as években volt gyorskiszolgáló bolt, egy az Üllői út - Nagy Templom utca sarkán, kb. az Örökimádás templommal szemben.
Ez megtörte a hagyományos rendet, hogy az eladó leszeletelte a felvágottat, lemérte, az árát felírta egy cédulára, azzal elmentem a pénztárhoz, fizettem, és a blokk ellenében megkaptam a felvágottat.
A gyorskiszolgálóban belépéskor kaptam egy kis űrlapot, az eladónál meg az árut, és az árát ráírta az űrlapra, azzal meg kimenetelkor fizettem.
Az űrlapon vastag betűs fenyegetés volt, hogy kisebb vagyont kell fizetnem, ha a boltban elveszítem.
Ha a H7 hév végállomása is a Közvágóhídon lenne, mi történne az oda Csepelről érkező embertömeggel? Reggeli csúcsban 10 percenként 6 tömött kocsival érkezik be a hév. Ennyi embert a kettes villamos nem tud elvinni.
Az csak úgy, önmagában (kéregalávezetés), ez nem megy. A legegyszerűbb megoldás sínáthelyezés lenne. A H7 is végződjön a Közvágóhídnál a H6 mellett. Pont úgy, ahogy azt a 2014-es koncepciós tervben megálmodták és abba szervesen illik.
Budapest, Rózsadomb és vidéke / írta és fényképezte Csákányi Lajos. - Budapest : Globus, [1935]
.
1963:
Egyébként Zastava 750-esek voltak.
