Sziasztok! Adott egy led lámpa és egy led szallag mindkettő Livorno márka! Az a probléma ha bedugom az aljzatba akkor halványan világít mindkettő kikapcsolt álapotban !(mindkét féleképpen bróbáltam bedugni de ugyis világít) Mit lehet a probléma a lámpa másnál nem produkálta ezt!
------------- 2 darab 1 polusú >> kiválthat 1 darab 2 polusút 3 darab 1 polusú >> kiválthat 1 darab 3 polusút 4 darab 1 polusú >> kiválthat 1 darab 4 polusút (az 1 polus felírata ekkor mindegy>>átírandó ... értelemszerűen)
----------- Egy több polusú kiválthat egy kevesebb polusút. (maradnak üres pólusok)
A túlfeszültság okozta áramot az >> anyaFÖLD-be kell levezetni !!! Mert abban tuti nem tesz kárt...
------- Az anyaFÖLD-höz MINDIG a PE nevű (zöldsárga) vezeték vezet !!! Egy valahol az anyaFöld-be rakott földelőig eljutó vezeték képében. ------
A 3 fázisú villany KÉT módon közlekedik manapság. (kevéske kivétellel)
1. Vagy 5 vezetéken >> TN-S rendszer a neve. Fázis1 Fázis2 Fázis3 NULLA(kék) PE(zöldsárga)
Ekkor az anyaFöldbe vezető PE vezetéken kívúl MÉG 4 másik van. Vagyis 4 polusú védelem kell a 4 vezetékre bekötve >> L1 L2 L3 N Az ötödik bekötési pont pedig az anyaFöldbe vezető vezeték lesz >> PE
2. Vagy 4 vezetéken >> TN-C rendszer a neve. Fázis1 Fázis2 Fázis3 NULLA(kék) és PE(zöldsárga) EGY KÖZÖS!!! vezetéken >> PEN néven (kék+zöldsárga)
Ekkor az anyaFöldbe vezető PE (a nullával közös) vezetéken kívűl MÉG 3 másik van. Vagyis 3 polusú védelem kell a 3 vezetékre bekötve >> L1 L2 L3 A negyedik bekötési pont pedig az anyaFöldbe vezető vezeték lesz >> PE >> ami a PEN-ben lakik.
(PEN=PE+N azaz közösítve van egy vezetékben az 1. pont szerinti két külön PE és N vezető)
***** Vagyis, - mindig VAN egy PE belötési pont és - vagy 3 vagy 4 másik vezeték bekötési pont *****
Megj: 1 fázis esetén is ez van csak nincs Fázis2 és Fázis3 >> L2 és L3 Azaz - vagy 3 (L N PE) vezeték van és 2 polusú kell >> L N - vagy 2 (L PEN) vezeték van és 1 poluső kell >> L
*****************************
Ahová rakod-bekötöd >> ott kell megnézni, hogy >> OTT HÁNY vezetékes éppen rendszer. és Kiderül az ott szükséges polusszám... és adódik a bekötés módja is.
Van ilyesmi, ilyen iskolacsengő típus elfekvőben. Megoldom ezzel. Csak nem akartam annyira, mert nem azért a sima DIN sínre menő megoldások szebbek, legalábbis kevésbé csúnyák és kevésbé feltűnőek.
Az épület nullvezetőjében keletkezett, (pl villám keltette) feszültséglökést nem illik az utcai hálózat PEN vezetőjébe kivezetni, helyette a földbe kell levezetni rövid úton.
Sajnos ez a DIN sínes (kivéve ha van csoda tippetek ultrahangos DIN sínesre) nem lesz elég egy kétemeletes háznál az előtérbe rakva, ahogy érzem a tesztjeim alapján.
A 4. pólus az N és PE közötti levezető. Ha az N és a PE ugyanaz a vezeték (azaz csak PEN van = TN-C), akkor nyilván értelmetlen a PEN és PEN közé egy levezetőt rakni, hiszen sosem fog semmit levezetni2. Ebben az esetben a 4-pólusú levezetőd 4. pólusa fölöslegesen foglalja a helyet az elosztóban és fölöslegesen apasztja a pénztárcádat. Ha itt külön N és PE van már (= TN-S), akkor viszont szükséged van erre a 4. pólusra is, mert a 3-pólusú levezetőre nem tudnád az N-et és a PE-t is bekötni (össze ugye nem kötheted őket), és ha csak az egyiket kötöd be, akkor semmi nem gátolja meg a kihagyott vezeték és a többi közötti veszélyes feszültség kialakulását.
Ergó: ha L1-L2-L3-PEN van, akkor 3-pólusúra van szükséged, a 4-pólusú 3 pólusa használható, de pazarlás, ha L1-L2-L3-N-PE van, akkor 4-pólusúra van szükséged.
?!!! NEM beszéltem a betáp hálózat földelés nélküliségéről... sehol.
Azt írtam, hogy a TN rendszerben nem a földelő szonda miatt kapcsol le a testzárlat védelem !!! Hanem a védővezető/nulla fémes kötése miatt. Akkor is >> ha nincs is helyi földelés.
Ebbe kötöttek bele az értetlenkedő- és szakmai nulla okoskodók. Akiknek fizikából, logikából és értő olvasásból is jár az egyyes :-(
Az ostoba beszólás-baszakodás az bezzeg megy nekik. (gyermeteg szokásuk szerint)
Meséld már el, hogy - ha nem földeled le a csillagpontot ... a védővezetős (TN kép) rendszerben - akkor szerinted nem fog leoldani a kismegszakító egy testzárlatra?!!!
Nos?
----
De bizony lefog .... Ergo nem kell a testzárlat védelemhez földelés. (fizika 8. osztályos tudás szint ezt megérteni)
A földelés másra kell/van!!! Gondolkozz... talán rájössz, hogy mire van.
Szerinted? Nem működik a testzárlatra leoldó védelem >> földelés nélkül a TN világban ?!!!
Nos, Akkor azonnal tépd szét a bizonytványaid, mert nem értetted meg. nem látod azt amit tanultál. és Ne szerelj villanyt se... mert nem kellően értesz hozzá.
"Magyarabbul, minden (lekapcsolásos) hibavédelmi megoldás azon alapszik, hogy a megérinthető testeket földelt ponthoz kötik."
NEEEEMMM így van >> ebben tévedsz...
**** Mind azon alapul, hogy: - a testet testzárlat esetén - a betáp NULLA-val kötik össze - egy ELÉG kiiiiiicsi ellenállláson át ahhoz, hogy - ELÉG naaaaagy hibaáram alalakuljon ki és - a nagy hibaáram miatt lekapcsolja a védelem a fázist a zárlatról ****
Nos,
Ez a test>>betápnulla összekapcsolás >> a hibaáram létrehozása.
1. A TT rendszer esetén az anyaFÖLD útján történik és ezért >> kell a földelő szonda hozzá!!!! Mégpedig minél kisebb!!! földelési ellenállással > az elég nagy >> a védelmet biztosan kioldó áram érdekében. Azaz a földelő szonda a védelem érdemi eszköze. TT kép
2. A TN rendszer esetén egy közvetlen VÉDŐ célú VEZETÉK!!! útján és ezért >> NEM kell a földelő szonda hozzá!!!! A direkt vezeték kicsi ellenállása TUTI > elég nagy >> a védelen biztos kioldásához. Azaz a védő célú vezeték maga a védelem érdemi eszköze. TN-C és TN-S kép
és
a TN-C illetve TN-S abban különbözik ebből a szempontbl, hogy a betáp nulla és védővezeték hol lesz összekötve egymással >> testzárlat esetén TN-C >> csak HELYBEN a fogyasztóknál egyenként TN-S >> már a BETÁPNÁL és csak ott, minden fogyasztó számára
Mi nem úgy van? A TN és a TT (meg az IT) rendszerek összefoglaló ismertetése így szól a szabványban:
A testeket a 411.4411.6. szakaszban meghatározott rendszerek földelési típusától függő, meghatározott feltételek mellett össze kell kötni a védővezetővel. Az egyidejűleg érinthető testeket egyenként, csoportokban vagy együttesen ugyanazzal a földelőrendszerrel kell összekötni. Magyarabbul, minden (lekapcsolásos) hibavédelmi megoldás azon alapszik, hogy a megérinthető testeket földelt ponthoz kötik.
De már rájöttem, te vagy a napelemes reinkarnációja, esetleg Mekk Eleké.
Egyéni mérőhelyre 3*63A-ig van egyszerűsített formanyomtatvány az EON-nál. A felett már más formanyomtatvánokat kell kitölteni, 3x80A felett pedig egyéb nyilatkozatokat is tenni kell.
"A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell vezetni a felhasználói mért főelosztóig, vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 10 mm2 legyen, illetve ne legyen kisebb, mint az adott mérőhöz csatlakozó méretlen fővezeték keresztmetszete."
A regisztrált szerelői kézikönyv nem tér ki maximumra, csak minimumra.
Idézve a könyvből:
"A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell vezetni a felhasználói mért főelosztóig, vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 10 mm2 legyen, illetve ne legyen kisebb, mint az adott mérőhöz csatlakozó méretlen fővezeték keresztmetszete."
A linkelt leírásod azért se állja meg a helyét, mert elméleti síkon igényelhető 63A-nél nagyobb teljesítmény is fázisonként, oda pedig már 25mm2-es réz vezető van előírva 80A-ig.
1 m3 kereskedelmi földgáz eltüzeléséhez nagyjából 10 m3 levegő szükséges. Kétszeres mennyiséggel 20 m3-el számolva már ez eléggé biztonságos mennyiség, figyelembe véve a forgalomban lévő gázkészülékek 1,2÷1,4 légfelesleg tényezőjét. Tehát 1m3/h gázhoz 20 m3/h levegő biztosítása már eléggé nagy biztonságot ad.
"Miért is kéne neki sokkal több levegő az elégéshez a kémiai képletből adódónál?"
Az éghető anyag csak akkor tud oxidálódni, ha az oxigén ott van az éghető anyag mellett/körül.
Mivel a két gáz keveredése nem tökéletes, azért mindig akad egy pár százaléknyi éghető anyag, ami úgy hagyja el a tűzteret, hogy útközben nem találkozott oxigénnel, ezért nem tudott elégni (oxidálódni).
A rossz keveredés egyik ellenszere az elméletileg minimálisan szükségesnél SOKKAL több levegő bejuttatása a tűztérbe.
Ez a "tökéletlen gáz-oxigén keveredés" jelenség is okozza a túl egyszerű kialakítású szilárd tüzelőanyagú tűzterek alacsony hatásfokát is.
Miért is kéne neki sokkal több levegő az elégéshez a kémiai képletből adódónál?
--------------
Ha az üzemvitelre gondoltál, akkor...
1.
A kondenzációs- és a turbós kazán >> külső levegővel égető cucc. Ami szabályozott keverékű égéssel üzemel. Azaz nem igazán használ el a 10 m3 levegőben lévőnél több oxigént... az égéshez.
A lakótéri levegőhöz >> egészség/életvédelemhez nincs is semmi köze.
2. A lakótéri=belső levegővel égető cucc Sem használ el a 10 m3 levegőben lévőnél több oxigént... az égéshez.
A lakótéri levegőhöz >> egészség/életvédelemhez viszont van-lehet köze. Mert nem halhat meg a bent tartozkódó élőlény sem. De ez már nem az égetéshez szükséges levegő mennyiség témája!
------------
Hoppácska okoskodtál valamit... ami nem is a téma.
"A hidrováltó meg eltérő áramlási tényezőkkel rendelkező készülékek csatlakoztatására használják. "
Elárulok egy titkot, ami egy új világot nyit meg azok előtt, akiknek az IQ-ja elég magas: szöget beverni mobiltelefonal is lehet pedig a telefon gyári műszaki leírásában ez sehol nem szerepel.
Ha egyszer majd megérted a hidrováltók működését, azonnal rá fogsz jönni, hogy mennyi hasznos dologra alkalmasak azon kívül, amire a "mink így szokjuk eztet csinyáni" iskolában végzett szakemberek használják.
A V50-nél (is) a földelés szimbólum és a PE felirat az belül össze van kötve.
Amennyiben PEN vezetőd van, akkor a 3 pólusú V50 kell, és a PE feliratú kapocsba kötendő a PEN vezetőről leágazó vezeték. Ha PE vezetőd van, akkor négy pólusú V50 kell, és a PE-ről leágazó vezetőt kell a PE feliratú csavar alá kötni.
Tanulmányozandó: OBO-MABISZ 2021-es ajánlás 40. melléklet 8. táblázat. Meg az egész ajánlás, ha már itt tartunk.
Hanem a földelőszonda !!!! a védelem. A földelőszonda kellően kicsi földelési ellenállása a zárlat védelem alapja.
A vezeték pedig a földelő szondát köti be csak...
Hmmm ?
-----
A TN esetén viszont maga a vezeték!!! a védelem. Ami a nulla vezetővel van összekötve fémesen. A vezeték minimális ellenállása a nulláig a zárlat védelem alapja.
Földelő szonda >> nem is kell a zárlat védelemhez.
Nem okoz gondot a T1+T2 sem. Max soha nem lesz dolga a T1-nek, de ki tudja.
A T1 nem is rakható akárhova. Nomeg drágább is, pláne az OBO
Vagyis valóban nem igazán ésszerű a T1+T2 akkor, ha nem muszáj a T1 is.
-----
A nem telibe betaláló villámlás ellen, ha - nincs villámhárító rendszer >> elég csak a T2 is - ha van, de "elszigetelt" rendszerű >> elég csak a T2 is a saját elosztóba/hálózatba rakva.
A telibe betaláló villám esetán HA VAN villámhárító is, akkor van esélye a T1-nek. Ha nincs villámhárító, akkor esélytelen a T1 is...
Annak a hatása benne van a kihűlés sebességében (első derivált) - ha hidegebb van kint >> gyorsabban hűl ki - ha melegebb van kint >> lassabban hűl ki
A kinti hőmérséklet változása is (második derívált). Az inflexió jelzi a kinti lehűlés/felmelegedés váltást is. - ha gyorsan csökken kint >> gyorul a kihűlés - ha lassan kint >> lassabban hűl ki - ha előjelet váltott a változás >> fordult a kocka kint
Ha éppen megy a fűtés is, akkor azzal is kell kalkulálni-korrigálni.
----
Szerintem,
A lakás termosztáton mért hőmérséklet változások elemzése. Kiadja azt az infót, amit a külső hőmérő adat elemzése is ad.
Csak lassaban, a nagyobb hőtehetetlenség miatt. Azonban az időjárás változás hatása is lassú bent, van idő :-)
Megj: persze, ha van külső hőmérő is az gyorsabb-jobb megoldást adhat.
Ha nincs szonda bekötheted csak a földet is, de hogy nem lesz jó az biztos.
Egyszerűen nem fog megszólalni. Ha meg megszólalna mert kihagyták a főelosztóban a T1 et, az rég rossz, mert szét fogja csapni a PE-t úgy, hogy ez első hibás, vagy nem megfelelő keresztmetszetnél ki fog ugrani a túlfesz, magyarán nem jut el a központi földelésig.
Ez így van és amikor kialakul a jó modell akkor főként a külső hőmérsékletváltozást figyeli kb 15 perces mintavétellel és ahhoz korrigálja az elkészült modellt.
Pontosabban a melegedési/hűlési tényezővel korrigál, amit előzőleg a modellben rögzített.
A korábbi fűtési ciklusok tapasztalatából épít egy modelt.
Kis szerencsével egész jó model alakul ki. A modelt összevetve az aktuális változással >> lehet PID-ezni.
Ha nem okés az eredmény, akkor - vagy a tárolt model lett rossz valami okból - vagy az aktuális változás túl extrém a modelhez képest - vagy mindkettő...
Ilyenkor a tárolt modelt módosítani kell >> öntanulás.
A villanyszerelés a falak elkészülte után leledzik. Nincs vakolat, szigetelés, semmi.
A szakinak ekkor is ugy kell elkészíteni, hogy a csőből kifollyon, ha netán képződne pára, mindezt úgy, hogy ne villamos szerelvényre folyjon. Az hogy utána hogy szigetelnek, az nem érdekes innentől.
Ha meg elcseszett a dolog, akkor kell a harmatponteltolást bevezetni, vagy akármi más furmányosságot. Ami biztos, hogy így nem jó.
A vizet bevezetni >> marhaság! A víz keletkezését kell meggátolni >> helyes telepítéssel.
Azaz,
A meleg-párás levegő eljutását egy nála kellően hidegebb felülethez. lég+pára zárással a meleg oldalon >> ne jusson ki a pára bentről a neki már túl hideg felületre. A harmatpont táblázat a barátunk a megoldáshoz...
vagy A kellő kiszellőzzéssel/huzattal a szabadba >> hagy menjen útjára bentről a pára kifelé.
-----
Avagy, Ha a csőben pára keletkezik az >> elkúrás.
Amit lehet ide-oda irányítgatni-kezelni. De helyes telepítés esetén nem is kellene lennie... ugyebár.
A kazánnak nem kell tudnia semmit ... Az csak fűt amikor- és addig, ahogy éppen kéri a termosztát tőle.
Külső hőmérséklet érzékelő sem kell ... Rájön idővel némi alá/túllövés árán az öntanuló cucc, hogy mi az új helyzet éppen.
----
Az öntanulós cucc a múltbeli tapasztalta alapozva módosítgatja a fűtést. A múltra alapozó "jóslat" képzése alapján eljárva...
De, Sajnos a jövő MINDIG >> bizonytalan!
A gyorsan melegedő/hűlő épület esetén gondjai lesznek. Ha a körülmények változékonyak >> folyton téved a jóslásban.
A lassan melegedő/hűlő épület az igazi terepe. Ami maga is egy nagy integrátor/tároló hatású >> tompítja a változékonyság hatását. Így a jóslás kevésbe lesz rossz.
*********** Avagy,
Egy naaaaaagy hőtároló tömegű, erősen hőszigtelt épület az igazi lakásnak. Abban nem mászkál le/fel a hőmérséklet minden kis bisz-basz változástól :-)
Hanem, Csak órák alatt változik egy kicsit >> ~0,1-0,2 fok/óra tempóval, ha magára van hagyva.
Vízszintes ágat lejtetünk az elágazódoboz felé, nem a másik végpontba, pontosan azért, hogy a kondenzvíz kijusson a csőből, mert az zárlatot okozhat. A dobozban aztán elszívódik a hő hatására, vagy a vakolat felszívja. Ha már ez történt, ha tömíted az még rosszabb a felhalmozódó víz miatt, de ha így hagyod, az sem jó, mert a forró üveg elpattanhat. Konkrét megoldásra helyszíni ismeret birtokában lehet választ adni.
Akril tömítő inkább... az párazárófékező nagyjából. - a csőbe is és - a cső/vakolat közé is, ha nem teljesen légzáró az átvezetés a cső körül
-----
A cél az, hogy - lakótéri meleg-párás levegő - ne találkozzon sehol egy - nála jóval hidegebb felülettel
Mert, ahol találkozik >> kicsapódik a pára belóle ls >> vízesedés lesz a felületen.
***** Mondjuk jómagam úgy csinálom, hogy - PUR hab a csőbe a fútött tér felül 8-10 cm mélyen >> hőszigetel, légzár - a cső végénél ~ fél centi mélyen kikaparom a habot és - festhető akril tőmítővel kenem ki >> párafékezés/zárás a PUR hab elé
Az egyik mennyezeti lámpánkhoz a vezeték a padláson van átvezetve egy gége csőben. Tegnap azt vettük észre, hogy csepeg a plafonról a pára a csillárra, jobban megnéztük és a gégecsőből folyik lefelé a vezeték mellett. Milyen módon tudom tömíteni? Elég, ha csak begipszelem a cső végét ezzel megakadályozva a belső meleg levegő bejutását?
Elégetéséhez 2 m3 oxigén kell. Ami ~10 m3 friss levegő. (a normál 20 Celsius fok és 1 atmoszféra esetén)
és
Keletkezik az égés során. - 1 m3 CO2 >> széndioxid - 2 m3 H2O >> vízpára >> 0,6 liter fölött...
-----
Ezért jön ki a kondenzációs kazánból literszámra a víz :-) Akkor HA helyesen van üzemeltetve és annál jobb, minél több víz jön ki belőle.
Ha csak kevéske/semennyi víz nem jön belőle az alighanem hibás (nem/nemeléggé kondenzáló) üzemmód. Nem elég hideg a fűtés viiszatérő víze.
Avagy,
A két gázkazán rendszer igénye nagyon más ! Ami miatt a radiátor rendszert is eltérően kell/célszerű megoldani-üzemeltetni.
1. A hagyományos/turbó kazán esetén az a cél, hogy NE kondenzáljon. Amihez minél MELEGEBB visszatérő víz kell >> 55 fok fölötti az igazi, de legalább 45 fokos célszerű. Ezért fűtenek velük - 60-65-70-75 fokos előre menő vízzel és - 50-55-60 fokos visszatérő vízzel
Általában jó-takarékos a kisebb, de érezhetően "meleg" radiátor felület.
Tipikusan 70/50 fok és 60/50 fok (60/45 fok) közötti a manapság használt tartomány. Rendesen hőszigetelt esetben elég lehet - radiátor direktben a 60...65/50...45 fokos üzemmód
- padlófűtés kikevert vízzel a 32...30/27...25 fokos üzemmód
2. A kondenzációs kazán esetén az a cél, hogy IGEN kondenzáljon. Amihez minél HIDEGEBB visszatérő víz kell >> 40 fok alatti az igazi, de legfeljebb 50 fokos célszerű. Ezért fűtenek velük - 40-50-60 fokos előre menő vízzel és - 30-35-40 fokos visszatérő vízzel
Általában jó-takarékos a nagyobb, de alig érezhetően "meleg" radiátor felület.
Tipikusan 60/40 fok és 35/25 fok a manapság használt tartomány. Általában jó-takarékos az 50...55/30...35 fokos üzemmód.
Rendesen hőszigetelt esetben Általában jó-takarékos - radiátorral a 60...65/45...50 fokos üzemmód.
- padlófűtéssel a 32...30/27...25 fokos üzemmód
-------
Megj: igazából az előremenő egyébként mindegy... a kondenzációsnak!!! A visszatérő a lényeg, az legyen >> minél hidegebb, de mindenképpen 50 fok alatti. Lehet akár 70/30 fok is, ha sikerül ezt megoldani az alkalmazott hőleadókkal. -------
Azért kell radiátoros fűtés esetén.
- kazáncsere (hagyományos/turbó >> kondenzációs) és/vagy - jelentős hőszigetelés
esetén átgondolni és átállítani/átalakítani a fűtési rendszert. Az új helyzethez igazítani...
Megj: van, hogy a padlófűtés esetén is variálni kell víz hőmérsékleteket a kazánnál.
A szén elégéséből széndioxid lesz, a hidrogén elégéséből dihidrogén-oxid lesz (= víz).
Az így keletkezett rengeteg vízpárából próbálnak minél többet folyékonnyá kicsapatni a kondenzációs kazánokban, ezzel nyernek még egy kis extra energiát.
És aki látott már 30 kilowattos (brutális) gázlángot, az nem kételkedik abban, hogy a kazán belső felülete kb a begyújtás után kb 10 másodpercen belül eléri a 60 fokot. És utána a kicsapódott kondenzátum (enyhén savas víz = kb szódavíz) a köbvetkező 15 másodperc alatt maradéktalanul elpárolog a forró vasról.
Gondold végig, hogy kb mennyi ideig kellene szódavízzel kenegetni egy centi vastag vas kazánlemezt ahhoz, hogy átlyukadjon a savas víz hatására :)
Három évig ment a kazán ilen üzemmódban, de a belső vas felületeken nemhogy mély sav marás, de még mattulás sem látható.
Na várjál ... mi az hogy: órákon át jön a hideg víz vissza?! Mitől?!
A keringetést IS a szobatermosztátnak KELL kapcsolhatia!!! A kazánnal együtt...
------------------- Ha nem kell fűteni >> nem kell keringetni sem. Mert minek is kéne? -------------------
A fő-vezérlő a rendszerben >> a szobatermosztát. Ami a fűtést=kazánt ki-be kapcsolgatja >> tartva a szobában a beállított hőmérsékletet. A szobatermosztát indítja/leállítja a fűtést=kazánt és a keringetést is >> egyszerre.
Az al-szabályzó a kazánban a saját vízhőmérséklet termosztátja (mindig van benne ilyen!!!!). Ami a kazánlángot ki-be kapcsolgatja a fűtés közben>> tartva a kazánon beállított előremenő víz hőmérsékletet. A kazán láng ADDIG kapcsolgatja a lángot, ha kell amíg a szobatermosztát kéri a fűtést.
Ha nem ilyen a rendszer akkor az >> el van kúrva!!! Rendbe kell rakni.
---- Avagy.
- a fűtés kérese >> a kazán+keringetés ki/be kapcsolása (egyszerre) - az előre menő víz hőmérséklet tartása >> a láng ki/be kapcsolása szűkség szerint amikor fűtés van
Amikor nem ég a láng ... nincs párás-meleg levegő az égéstérben. De akkor mi is kondenzálódna?
----------------
A kondenzáció az égéstérben akkor fordul elő, ha - ég a láng >> vízet=párát termel az égéstérben - elég hideg a fűtés visszatérő víz, jóval >> ~55 fok alatti és - a visszatérő vízzel lehűtött rész találkozik az égéstéri meleg-páradús levegővel
és - a láng nem tudja a nedvesedő részt felszárítani azonnal a lecsapodott víztől
Szerintem,
A jól tervezett és üzemeltetett hagyományos kazán >> nem kondenzál az égésterében. Amíg ég a lángja és elég nagy a láng ahhoz, hogy szárazon tartsa a visszatérő csőszakaszt. Jellemzően a 40-45 fok fölötti visszatérő még nem szokott kondenzálódást okozni...
Ha nem ég a láng akkor meg azért nem kondenzál, mert nincs elég meleg pára hozzá.
" Az ordas beromság hogy az én kazánom olyan keveset fogyaszt meg olyan jó hogy csak naponta 1-2* kapcsol be de akkor tolja mint állat."
Ha van olyan ház , ahol a kazán maximális teljesítményét képesek a " túlméretezett " radiátorok leadni és a tulajnak elég a 20°C-os középérték 2-3 °C-os hiszterézissel mindkét oldalra , akkor akár kétszeri begyújtással meg is oldható . :-)
nyilván nem de egy kazánt csak akkor lehet szabályozni, pontosabban egy fütési rendszert akkor lehet normálisan szabályozni ha működik.
Az ordas beromság hogy az én kazánom olyan keveset fogyaszt meg olyan jó hogy csak naponta 1-2* kapcsol be de akkor tolja mint állat.
Az a jó és gazdaságos működés ha szinte majdnem tudna folyamatosan dutuzsolni kis teljesitményen mint a vasárnapi husleves a gázon. Nyilván ennek feltétele hogy kondenzációs legyen mert az tud menenni akár 3-5Kw teljesiményre.
Szerinted felmelegedik a viz a hőcserélőben ennyi idő alatt 55-60C fokra?
Nem.
Ezekben a kazánokban "nincs belső hőkör" ami meggátolja a kondenzációt. Jön a viszirányú viz és megy a hőcserélőbe majd egyenesen kifelé a radiátorok feklé.
Annyit udok trükközni azaz trükköztem hogy egy kicsi törölközőszárító van felszerelve a közeli WC-be ott hamar megfordul a viz és nem jön hideg viz vissza "órákon át" hanem ott hamar meg tud fordulni.
Miért kell minimális ki/be kapcsolási számra törekedni?
A hideg égőfej miért rossz hatásfokú?
Ha ilyen idétlen bekapcsolási időkkel akarsz 30kWh energiát kivenni egy égőfejből,akkor a hatásfoka nem 80-90% (melegen )magasságában fog mozogni hanem 60% alatti lessz.(hidegen )
vajon miért nő meg a gázfelhasználás?
Tehát az emlitett 30kWh-t 3.092 m3 gázból és akár 4,9m3 búl is előtudod állitani.
A lényegi szemontból... az alapvető különbség, szerintem.
hogy
TT A saját földelő szondád földelési ellenállására bizod a testzárlat- és érintés/élet védelmet. Amihez kellően KICSIIIIIII ellenállású földelő szonda kell. Nem sima ügy kialakítani... jóra. és A tartós megbízhatósága is necces. Nehézkes ellenőrizni karbantartani.
TN A külön e célra kiépett védő vezetékre (zöldsárga) bizod a testzárlat- és érintés/élet védelmet. Amihez a NULLA vezetőhöz FÉMESEN kell csatlakoznia a külön védővezetéknek. Ehhez a kellően KICSIIIII ellenállású vezeték kell csak. Nem nagy ügy kialakítani... jóra. és A tartós megbízhatósága sem nagy kihívás. Könnyű ellenőrizni karbantartani.
Ilyen probléma esetén okos dolog kipróbálni egy ÖNTANULÓ termosztátot (ami NEM azonos az okos termosztáttal!!!)
Miután ez a termosztát megtanulta, hogy a fix nagy teljesítményű kazán milyen nagy erejű hő-lökésekre képes, azután (PWM-hez hasonló logikával) úgy rövidíti+időzíti a felfűtési időszakokat, hogy az eredmény minél jobban közelítse meg a termosztáton beállított időpontokra a a termosztáton beállított hőmérsékletet (jövőbe látás :).
Pl enyhe téli napokon a 30 kilowattos gázkazán mindössze 1 percig fűtött negyedóránként. Mert a termosztát előre kiszámolta, hogy ennyire erős (fix 30 kW) kazán és ilyen hő-tehetetlenségű ház esetén a beállított hőmérséklet tartásához elég mindössze óránként 2 kWh hőmennyiség, ezért óránként mindössze 4 percig dolgoztatta a 30 kilowattos kazánt,
a termosztát segítségével így lett 2 kilowattos a szabályozhatatlan fix teljesítményű 30 kilowattos gázkazán.
Minden az ingatlanon található EPH köteles cuccot is bekötni a PE (zöldsárga) hálózatba. (pl. utcáról bejóvő fémcsövek, vezetékek, belső fémcsövek, egyebek)
1. Új földelő szonda telepít vagy a meglévő is hasznáható >> ha megfelelő. Eddig nem nagy ügy.
2. Az "utcáról" bejövő 2/4 vezetékes TN-C rendszer alighanem az "első mért főelosztó"-dig tart a mérőn át.
Ebbe a mért főelosztóba kell elvinni a megfelelő új/régi földelő szonda zöldsárga vezetékét. és Megcsinálni benne a 3/5 vezetékes TN-S rendszerre átállást a >> PEN bontást. Így lesz külön NULLA (kék) és PE (zöldsárga vezető) a fázis/fázisok mellé.
3. (felteszem nincs villámhárító rendszer kiéoítve)
Minden az ingatlanon található más még létező földelőt is bekötni a PE (zöldsárga) hálózatba. Mert: egy ingatlanon csak egy PE (zöldsárga) hálózat lehet!!!
és
Minden az ingatlanon található EPH köteles cuccot is bekötni a PE (zöldsárga) hálózatba. (pl. utcáról bejóvő fémcsövek, vezetékek, belső fémcsövek, egyebek)
és
Elvinni mindenhová a főelosztóból induló PE (zöldsárga) hálózatot. - ahol eleve hiányzik ott bekötni az új zőldsárgát illetve - felszámolni a meglévő "helyi" kék>>zöldsárga ügyeket és bekötni az új zöldsárgát
4. Berakni egy FI relét a fő elosztóba (gondolom most nincs) és - ha nem ver le akkor >> örülni - ha lever >> megkeresni az okát !!! és megszüntetni az okot
Szép amit leirtál igazad is van de a kazán egy trabant LAING VEZUV amiben semmi ilyen dolog nincs.
Nekem nem éri el a 60C ot a viz amire felmelegszik a ház. Tudom hogy sokat az ÉTI-t ugy hasznalják hogy valójában nincs is termosztát hanem a kazán "hőfokvédelmén" belőnek egy 50C hőmérsékletet az az megy "éjjelnappal"
Most fizessek azert hogy idejön valaki es megmondja a tutit kertkapugaranciával?
Szeretem ezt a hozzáállást hogy hivj szakit meg aki nem ert hozzá az ne baszogassa.
Mondjuk ugy 20 évvel ezelőtt történt hogy egy kedves topiktárs jelentkezett azt hiszem a viz gáz fütesszerelés topokba hogy itt van szombat este csecsemővel otthon es leállt a főtése hül a lakás és kellene segitség.
Nagyjából 20 nick próbálta megoldani diagnosztizálni hogy milyen kazánod van mit látsz rajta tegyél be fotót - akkor még a tar.hu-n keresztül lehetett - es tényleg majdnem informatikusnak kellett hozzá lenni hogy meg tudd csinalni. (<IMG SRC= ... ha valaki ert még hozzá.)
No sikerül kideriteni hogy levegős a rendszere alacsony a viznyomás és 0.3-0.5 bárnál kikapcsolt a kazánja. Légtelenittetni vele a rendszert, radiátorokat kinyittatni hogy ne kavitáljon a kazán majd felnyomatni vele 1-2 bárra szép feladat volt. Akkor még nem az volt hogy dobjál meg kettő dunyhát a gyerekre oszt holnap keress egy szakit aki felárral kijön és basz valamit a rendszerednek.
20 év alatt sokminden valtozik egy házban a villamos igénytől a fütési igényig ezt valahogy többé kevésbe le kell követni. Szigetelsz ablakot cserélsz midenféle klimacuccot szerelsz fel és már rögtön tönkremegy a megszeretett inercia rendszered.
Azok a rediátorok amik jók voltak egy b30-as gerébtokos falhoz az már tulontul nagy. ha fedobsz 5-10-15 cm szigetelést ablakcserével.
beteszel egy klimát a termosztátos szobába már rögtön odacsap a fütési es villamos rendszerednek.
Véleményed van de látszik hogy fingod nincs ehhez sem nem csak a villamos dolgokhoz.
A baj ott kezdődik hogy a CM51 (vagy 15-20 évig fütőttem vele tehát nem légbőlkapott tapasztalat mint a tied) Ugy fűt hogy nyomja mondjuk 10 percig es figyeli mennyit emelkedett a szoba hűmérséklete, majd megint akarmennyi és igy tovább amikor eléred a deltat hőmérsékletet akkor tudni hogyja hogy mennyi ideig kell pöcögtetni a kazánt ezekután hogy minél kisebb hiszerézissel működjön. Eze továbbiakban azzal fog járni hogy alacsony lesz a vizhőfokod 55c alatt és kondenzálódik minden a kazánban holott ez nem tesz jót neki. laing vezuv 24kW kazán. Az nem modulál nem baszagszik bekapcsol kikapcsol oszt' slussz. Ez a termosztát tökéletes mondjuk egy 2000 liter puffer mellé mert ott csak szivattyút kell kapcsolgatnia ami kikeringeti a vizet a tartályból.
Ezért vettem olyan termosztátot ami nem akar okoskodni, program alapján bekapcsol/kikapcsol, a kazán viszonylag alacsony teljesitményen megy egy tudja igy tartani azt a vizhőfokot amin meg nem akar hosszutávon tönkremenni. Nappal amikor nem vagyunk itthon nem asik le 18-19C alá a hőmérséklet igy be sem kapcsol.
No szóvel egyben kell nézni az egész rendszer nem lehet kiragadni hogy csak kazán vagy csak termosztát.
No legyen egy kis szakma.
beszélgettem egy kollégával. Nagyjából ugyanaz az eset mint en csak ő már szerveztt klimás végzettséget is és most csinalja a felülvizsgálói papirt. No es dolgozgat is benne. haver áthivta hogy jöjjön már át hozzá - társasház - mert villog ez/az meg erdekes jelenségek vannak vála. Mért vagy 250 260 V feszültséget. elkezdett érdeklődni a szomszéd lakásokban is és kiderült hogy mostanában itt ott ment tönkre villamos berendezés. No a méregetésnak az lett a vége hogy azonnak kihivta az "EON-t" de nem várta meg őket. Azok ki is mentek ők is méregettek, nálunk nem volt baj de az alaksorban az elosztóban dolgozott egy balfasz és a 3 fázis nulláját nem huzta meg sehogysem. A ház nullája az ott rendszeresitett megerősítű foldelés adta valamilyen minőségben és a bekapcsolgatott berendezések huzogatták a csillagpontot összevissza. Valaki bekapcsolt egy sütőt az egyik fázison, a masikon meg tönkrement rosszesetben egy TV.
Ilyenkor nem lehet beperelni az elletőt es kártérítést követelni tőle?
Csak a rend kedvéért, akkoriban bizonyos esetekben nem volt kötelező
egy pár konnektornak a földelését úgy oldották meg akkoriban, hogy a bejövő nullától elvittek egy plusz vezetéket és kinevezték földelésnek
A házba bejövő nullától, vagy a konnektorba bejövő nullától? Műszaki topikban ugye pontosan kéne fogalmazni. Előbbi esetben az is teljesen szabályos volt.
abban elbizonytalanodottam
A felvetett kérdés tulajdonképpen az, hogy TT vagy TN rendszert kell-e kialakítanod. Ezt az áramszolgáltató szabályozza (közszolgáltatási szerződésen jó esetben rajta van, helyileg illetékes műszakinál kell érdeklődni, illetve előfordulhat, hogy a régi szokás szerint a transzformátor elosztószekrényére fel van festve), valamint ha TT a körzet, TN-t akkor is szabad alkalmazni, ha a "nullázás belső feltételei" teljesülnek.
A földelő szondának ott kellene lenni, (megfelelő vastagságú vezetékkel megfelelően kiépítve) ahol a nulla és a védőföld "szétválik".
"Visszafelé" földelni, teháthogy pár konnektorba behúzod egy plusz zsínórral a földelődet, és ott a konnektor mögött összekötögeted egy máshonnan jövő vezetékkel,.... ezt így nem szabadna csinálni.
Ugyanakkor az sem szabályos, sőt szintén tilos, hogy pár konnektor földelése "a nullán", pár másik konnektor földelése egy ettől telejsen független szondán van.
Meghibásodást sőt balesetet okozó potenciálkülönbség lehet a kettő közt.
Adott egy 70-es években épült ház. Nincs földelő szonda, egy pár konnektornak a földelését úgy oldották meg akkoriban, hogy a bejövő nullától elvittek egy plusz vezetéket és kinevezték földelésnek.
Én a műhely és gázkazán részére levertem egy földelő szondát. Viszont, abban elbizonytalanodottam, hogy a földelt konnektoroknál a földelést, ami csak egy plusz nulla vezeték, összekössem-e a földelő szondával, vagy csak a konnektorok földelésére a zöld sárga vezetéket kössem be és szigeteljem-e a régi földelő vezetéket???
Alighanem, Hagyhattad volna 60 fokon is.... az előremenőt és 60/50 fokon a rendszert. A kazán belső termosztátja >> lángvezérlés megoldotta volna a kondenzáció kérdését. Végül is ez a kazán>> PWM teljesítmény vezérlése :-) Amikor éppen TÚL nagy a kazán teljesítménye.
A kazán max teljesítménye is elég jól csökkenthető a lángmérettel, ha a teljesítmény alapban is túl nagy. A csökkentett lángméret=max_teljesítmény pedig könnyíti a láng PWM-ezését.
A fűtés körök átfolyásának beállításával pedig a melegbevitel teljesítménye csökkenthető. Bevitt meleg = átfolyás x hőlépcső
Ha valahol túl sok a radiátor felület ami miatt a kis átfolyással is túl gyorsan/sokat fűt. Akkor ott csökkenteni kell a felületet is.
-----
Nálam egy 33. éves 28 kW-os ÉTI kazán viszi tovább immár a 12. hőszigetelt telet gond nélkül :-) Az erős hőszigetelés miatt igencsak lecsökkent meleg igényre áthangolva a kazánt+radiátorokat. Most a korábbi 18 kW helyett >> csak 4-5 kW az elvi max igény mínusz 15 fokban.
Átlagos téli időben, A lángvezérlés (on/off mód) a saccra 8...10 kW-os lángot PWM-ezve oldja meg a fűtést. Amikor- és addig amíg a lakás termosztát azt kéri a kazántól, hogy fűtsön... A kinti időjárástól függően naponta egy/néhány lakás fűtési ciklus indul el. Egy +-0,2 fokos termosztáttal vezérelve, azaz max fél fokon belül tartva a lakóteret.
- 60 fokos előremenővel - kisebbre=minimumra vett lángteljesítménnyel - kisebbre vett szumma átfolyással
***
Persze van - az az extrém naaaagy kazán kW méret, ami - egy extrém kiiiiicsi fűtés kW igényű épületben már nem hangolható be jóra sehogysem >> akkor kazáncsere.
"Honeywell CM51 T6651A1085 ami kicsi hiszterézissel akar futeni"
Egy termosztát nem "kicsi hiszterézissel akar fűteni", hanem pont olyan hiszerézissel dolgozik, amilyet a gyártója beállított neki.
Gyorsan felmelegedő/lehűlő (pl könnyűszerkezetes) épületbe értelemszerűen senki ne tegyen olyan termosztátot, ami érzékeny a gyors hőmérséklet változásokra (kicsi a hiszterézise) és termosztátot sem szerelünk fűtőtest fölé :)
Ha a gazdit idegesíti, hogy a kazánja túl gyakran kapcsol az ő ízléséhez képest, akkor ilyen helyekre valók a 2-3 fokos hiszterézisű termosztátok. Vagy az olyan korszerű termosztátok, amelyben hasonló értékre is lehet állítani a hiszterézisét. Vagy az olyan kazán, aminek a hangát nem hallja a gazdi :)
Kis hiszterézisű termosztát csak akkor kapcsol ritkán, ha a lakás lassan melegszik/hűl (pl a fűtés erejéhez képest hatalmas hőtároló tömeg).
Amúgy valószínűleg csúnyán el van tévedve az, aki azt hiszi, hogy a gyakori kapcsolgatástól elromlik kazánja (kazán-gyártói leírásokban nem nem emlékszem ilyen figyelmeztetésre).
Kazánviz hőfok leesett nyilván hamarabb melegetet fel minden.
termosztát Honeywell CM51 T6651A1085 ami kicsi hiszterézissel akar futeni. kibe kapcsolgat a vizhő alacsony marad de 50 c max hővel igy kondenzálódott' a nemkondenzációs kazán. Jol szét is égett a hőcserélő magam cseréltem.
vettem egy masik butább termosztátot egy computerm valamit nem rádiós cuccot es letekertem kicsit a hőfokot a szobában illetve a kazánon is a teljesitményt. nagyobbakat fűt de nem potyog a kén a kazánból kifelé.
Előkerültél, de minek. Volt olyan termosztát is amit írtál, időkapcsolós lovacskás óra kapcsolta be a temosztát alatt az előmelegítést. Az MMG termosztátokat lehetett 3 vezetékesen bekötni, és állandóan melegitett, éjjel nappal. Ez csökkentette a hiszterézist. Ez 2 külön dolog, ne mosd egybe.
Az előfűtés a termosztát be-ki kapcsolási hőmérsékleteit tolja el alacsonyabb hőmérséklet tartományba. Eközben a bekapcsolási és a kikapcsolási hőmérséklet közötti távolság (= hiszterézis) kb ugyanannyi marad szerintem.
Tehát pl ha egy lakástermosztát "nappali" üzemmódban (= előfűtés nélkül) 21 foknál kapcsolja be a fűtést és 23 foknál kapcsolja ki (2 fok hiszterézis)
ha ezt a termosztáton átkapcsoljuk "éjszakai" üzemmódra (bekapcsoljuk a pici előfűtést), akkor a termosztát mondjuk 19 és 21 fok között fogja tartani a hőmérsékletet. Mert az előfűtés hatására a termosztát hőérzékelője 19 fokos szobában fogja azt hinni, hogy 21 fok van és 21 fokos szobában fogja azt hinni, hogy már 23 fok van.
Bele kéne gondolni, hogy a belső hőmérséklet emelkedése hogyan hat.
Első blikkre azt mondanám, hogy túl korán kapcsol majd le, mert a magasabb belső hőmérséklet miatt "azt hiszi", hogy már elérte a kívánt értéket. Aztán ahogy hűl a belseje is - vissza is kapcsol, vagyis a hiszterézis csökkenni fog valamelyest.
Persze ez már csak fingreszelés, jó lesz. Nem számítok problémára.
Esetünkben várhatóan el fog mászni a beállított hőmérséklet, hamis érték alapján vált a kapcsoló.
A hiszterézis csökkentésére szolgáló előfűtés, ami a szóban forgó termosztátok egyes változataiban van, az ugyanezt végzi, de kívánt funkcióként, nem pedig nem megfelelő működésként.
Ha élettartam növelésen gondolkodsz, akkor a kontaktussal párhuzamosan tett ~ 0,2ľF kondenzátor növelheti jelentősen az érintkező élettartamát a megszakításkori ívképződés csökkenése miatt.
Panasonic hőszivattyú vezérlő egysége. Ez alapból a készülékben van, de spórolás és könnyebb kezelés miatt kivehető (sima két vezetékkel kell összekötni a géppel), és beépített hőmérséklet mérő miatt működik termosztátként is.
A szenzor pont a jobb alsó sarkában van a vezérlőnek, a bekapcsolt állapotban mindig világító zöld LED alatt (!!!)
Szerencse, hogy lehet -2 - +2°C-ot korrigálni a beolvasott értéken, így csak fél fokot csal felfelé, nem 2,5-et
Nézd, nem a vitát akarom gerjeszteni, de tény, hogy a mérés-vezérléstechnikában nem szerencsés (= tilos) az érzékelési és a beavatkozó funkciókat keverni.
Alap, hogy az érzékelő jelét valahol feldolgozzák, és egy beavatkozó egység végzi a konkrét változtatást.
Nem helyes út az ilyen mindent bele egység, mert maga a beavatkozás már azelőtt megváltoztatja a folyamatot, mielőtt a tervezett hatás létrejöhetne.
Esetünkben várhatóan el fog mászni a beállított hőmérséklet, hamis érték alapján vált a kapcsoló.
A termosztát melegebb lesz, mint a környezet.
Az persze kérdés, hogy mennyivel - erre nincsenek tapasztalataim - valószínűleg nem jelentősen.
Erre a feladatra ez bőven elégséges szerintem is - de majd meglátjuk.
Az aggódás helyett... Azért azon elgondolkodnék a jobbik műszaki eszemmel, hogy valójában.
A termosztát jókora fémdarab bimetálját mennyire is befolyásolja? A tőle távolabb lévő kontaktuson eső minimális hőtermelődés.
Úgy gondolom lényegtelen mértékben :-) Pláne, hogy eleve nem labor pontosságú cucc egy bimetálos termosztát.
Avagy 1-2 foknál kisebb ingadozásban nem reménykednék a leírt kicsinyke kamrában! (a bimetál hiszterézise és a hőntartásra túl combosnak tűnő 400 Watt fűtés miatt)
Akkor meg nem mindegy az a max néhány század fok ide-oda ? A kontaktus melege miatt.
Csak azért kérdeztem rá, mert alapból az a helyes hozzáállás, hogy a termosztát csak vezérel. Kazán-elektronikát, relét, bármit. Nem magát a fűtőáramot kapcsolgatja. Az nem túl egészséges már elvileg sem.
A nagy áram nagy esés a kontakton, ami melegedéssel jár, ami jól becsapja a termosztátot, hiszen nagyon közel vannak.
Most viszont rákerestem az adataira, és ott találtam, hogy elvben képes rá - csak ugye a papír sok mindent elbír...
Nem túl igényes a feladat, ha két-három évente cserélni kell, hát zakson, ahogy a francia mondja...
Akkor győz a lustaság, akarom mondani a célszerűség, és nem bonyolítom túl.
Egy termosztát érintkezőjének terhelhetősége a kérdés.
Típus: Honeywell T6360A1079.
Sima mechanikus termosztát.
A leírása szerint:
Érintkező terhelhetőség 230Vac +/-10%, 50...60Hz 10(3) A a 3. kivezetésen (fűtés)
Jól értelmezem, hogy váltóra 10 A és tekercsre 3 A a terhelhetősége?
(vagy fordítva? de azt nem hiszem az ívhúzás miatt)
Egy kis zárt kamrának (0,125 m3) a fűtését kapcsolnám vele közvetlenül, plusz relé nélkül, és egy 400 W-os fűtőbetétet (230 V) kapcsolna ki-be a hőfoktól függően.
A cél hőmérséklet olyan 30-35 Cfok, nem magasabb - annyit elvben tud a termosztát.
HA NINCS villámvédelmi (=villámhárító) rendszert a házon.
AKKOR Az első mért elosztóba a mérőtől érkező bejövő delejre egy T2 túlfeszvédő. Ilyesmi (képek) pl.
1 fázisra >> 2 polusú 3 fázisra >> 4 polusú
HA 10-12 méter vezetékhossznál messzebb van a védett cucc az elosztótól. AKKOR a védett cuccnál is kell egy újabb T2 túlfeszvédő illetve Naggggyon hősszú vezetkezésnél útközben is 10-12 métrenekét rakni kell egyet-egyet.
---- Megj: HA VAN villámvédelmi (=villámhárító) rendszer a házon, akkor a T1 szint is kell. ---- (382 Ft/EUR árfolyamnál: 380x1,15x1,27=558 Ft adódik bolti kisker áfás árnak, alsóhangon)
--
Közvetlenül a készülékbe, készülék elé, konnektorba a >> T3 túlfeszvédő kell. A jobb készülékekben szokott lennie gyárilag is T3 védelem >> varisztor a bemeneten.
"MT vezetékkel hogyan lehetne szabványosan bekötni egy mozgás érzékelőt? Úgy tudom, színt átjelölni tilos, megy minden ilyenhez 5eres, vagy mégis átjelöljük a p.csába?"
Ezt a 1,5 mm2 réznek és egy jobb fajta konnektornek bírnia kell kb. örökkön-örokké.
------------------
Javasolt, hogy
- vegyél-használj egy JOBB fajta (ami nem "occó kínai") vagy inkább egy KÉK "ipari konnektor"-t. és nézd/nézesd át - a vezeték kötéseket az elosztótól a konnektorig végig mindenhol - a konnektorhoz tartózó kismegszakítót is az elosztóban és ha kell cseréld/cseréltesd egy újra
A konnektort ellátó vezetéken/áramkörön az elosztóban. Max 13 Amperes kismegszakitó legyen >> B13 felíratú. (vagy inkább csak 10 Amperes azaz B10 felíratú, ennyi is elég a 2000 Watthoz)
Akkor a vezeték maga >> kellően védve lesz a tartós túlterheléstől az automatával.
----
Mondjuk a 2000 Watt esetén a TŰZVESZÉLY is komoly kockázat lehet !!! Pláne, ha az izzással/nagyonmelegen fútő megoldás van a készülékben.
- ne legyen felborítható - ne legyen letakarva soha-semmivel - ne tudjon semmít felgyújtani sem közel, sem távol
(mivel HPSUGÁRZÓ!!! meszire is veszélyes lehet, ha olyan kivitel, ami izzással fút és így >>sugároz messzire is)
**********
Ha sokat megy a fűtés vele, pláne a 2000 Wattal fútve. Az durva villanyszámlát csinálhat... ám.
A 2 kW-os állásban az áramköltség, amikor fűt éppen.
1. Az olcsóbb rezsicsökis lakossági támogatottáras árammal is a 2520 kWh/év határig. 2x36=72 Ft/óra a normál nappali árammal 2x23=46 Ft a kedvezményes árammal (éjszakai áram)
2. A nem rezsicsökis lakossági piaciáras árammal pedig a 2520 kWh/év fölötti részre. 2x70=140 Ft/óra a normál nappali árammal 2x61=122 Ft a kedvezményes árammal (éjszakai áram)
Sziasztok! Konnektorba dugnék egy fűtőventillátort, aminek teljesítménye 1000 / 2000 watt. Szerintem sokszor 2000 watton menne, igénybe lenne véve. Más a konnektorba nem lenne dugva. A kérdés, hogy 1,5-ös vezeték szerintetek ehhez elég, vagy melegedhet és tűzveszélyes, tehát 2,5 mm-es kellene?
Olyan CO érzékelőt keresek, aminek 230V-os relé kimenete van, egy ventilátor kapcsolásához.
Tudtok ilyet?
Más, ez inkább már csak elvi kérdés: MT vezetékkel hogyan lehetne szabványosan bekötni egy mozgás érzékelőt? Úgy tudom, színt átjelölni tilos, megy minden ilyenhez 5eres, vagy mégis átjelöljük a p.csába? Mert olyanról nem tudok, hogy 3ér, kék, barna, meg még valami, ami nem zöld sárga...
...és sok szakmai féltudás. Valamikor úgy durván 2020 körül egyszer az akkori Boros-Bochkor reggeli rádióműsorban előkerült az áram-védőkapcsoló, hát akkor vagy egy órán keresztül mondtak fura dolgokat a betelefonáló szakemberek.
Az szerintem nem old meg semmit (vagyis ezt nem). A túlfesz/túláram (mikor hogy hívják) a hálózatban keletkező "csúcsokat" töri meg, így védve a készülékeidet. Nekem is van 2db (A1-en és H tarifán), de nem ezért.
Ha azt mondanád, hogy a termosztát egy 7kW-os fűtőpatront kapcsol, akkor lehet gond a hálózattal, pl. feszültségesés megugrása (ez is inkább nagy motorokra jellemző, nem az ohm-os ellenállásokra). Mivel azt mondtad, hogy a termosztát van közel, nem a kazán, így az elektromos hálózat hibáit kizárnám.
Így az én tippem a RF jel ami bezavar. Maga az az impulzus, ami az adó és a vevő között a "KIKAPCSOLÁS"-t jelenti. Elsőre valamilyen csirkehálóval beborítanám az erősítőt, ideiglenesen. Ha megoldja a hibát, új helyet keresnék a termosztátnak
Szerintem már írtam ezt: a megrendelő kikötése volt, a WAGO rugós sorkapcsokba kötött vezetékeket érvéghüvellyel kell ellátni. Ez már vagy 15 éve volt.
Azért ebben, amit írtál, pont benne van, amit én állítok. A 240-es kábel, ha sodrat, szálai eléggé merevek. A másfeles elemi szálast meg fel kell szerelni valamivel, amitől kissé remegő kéz esetén 5-6 szál nem fog oldalra kitérni.
Azt mondja, hogy vagy a kötőelemnek kell biztosítania az elemi szálak összetartását, vagy a vezetékvéget kell megfelelően kezelni. (ami lehet pl érvéghüvely is)
Egyébként mit kell ennyit pörögni a témán ? Elek mániája volt ez az érvég dolog, de még most is időnként óriási hitvitákat szül, annak ellenére, hogy x+1-szer le lett írva, hogy mit vár a szabvány, ami jelen esetben teljesen logikus és érthető.
Ipari területen még nem láttam szorító kengyel alatt se érvéghüvelyt, pedig pár ezer ilyen kengyelt ellenőriztem már nyomatékra az elmúlt években. Úgy van kiképezve, hogy az elemi szálakat középre terelje. A keresztmetszet is változatos 35-től 240-ig szinte bármi szóba kerülhetett. Egyedül egy esetben volt érvéghüvelyezve a vezeték, amikor túlfeszültség levezető volt belekötve, mert az finom elemi szálas volt, illetve jóval kisebb keresztmetszetű.
Valahol kézenfekvő is, ha szétnyomja egy kötőelem, akkor lehet csak 1/3 a lesz kontakban, holott az egészre vonatkozik a terhelés, ezéltal lehet kimelegedés, villamos tűz, stb.
Mutass te szabványt arra, hogy elemi szálas vezetkre kötelező az érvég. A szabvány annyit ír elő, hegy megfelelő kötésszilárdsággal kell rendelkeznie a kötésnek. Rácsukos wagónál se kell érvég.
Rokonnak ugyanez az autója van. Simán bedugja a konnektorba a garázsban. A konnektor biztositva van egy B16-al de nem az autó miatt hanem igy készült el anno.
Kösz mindenkinek! A lényeg h elsö körben megpróbálom hálózatfejlesztés nélkül, sztem elég lesz. Van pár Leaf a környezetemben, sokan szinte csakis otthoni 230V dugaljról töltik, és mndenféle drága töltő nélkül meg 10-16A-en töltve is elvannak vele. De ha kell ott a gyorstöltő, nálunk van pár a közelben abból is szerencsére.
Alapvetően utálunk autóval a dugóban ülni, ezért dolgozni bringával vagy bkv-n járunk, szóval nincs nagy hatótáv igényünk, de a délutánt muszáj autóval, h mindenhova odaérjünk. Ezért is akarok másodiknak egy ilyen kis városi EV-t.
A másik ok, h az automata Espace ezeken a rövid, napi sokszor 5km- utakon böven 10liter felett eszik, föleg télen, és nem is tesz jót neki. (nyaralni viszont világbajnok, nyáron klímával 7l/100km-el mentünk ki klímázva Jesolóig, 7 személy+tetőbox, ikerbabakocsi, meg a fél lakás bepakolva..) szóval az megmarad a hosszabb utakra és nyaralni.
A napi rutin 0-50-(~100) km-t használt e-autóra elég igazából a csak 1x16 Amper >>3,68 kW töltés. Az év 99%-ában >> az év ~360 napján.
Csak naponta vissza kell tölteni bele az aznap kivett kWh-át/km-eket !
------
HA néha nagyon lemerül valami okból. Akkor mielőbb fel kell tölteni és kész.
Úgy 35-40 kWh akku méretig ez is megvan tűrhető idő alatt >> 8-12 óra. A csak 3,68 kW töltéssel is.
-----
Az olykor előálló üres akku miatti töltési idő para esetén. Az ilyen ritka esetekben >> keresni kell egy nyilvános AC töltőt. és A töltési para megoldva némi pénzért... cserébe. vagy Akár gratis is pl. a plázában/supermarketben vásárolva addig valamit.
***************
Más tészta.... ha rendszeres a napi 80-100 km fölötti használat. Ahhoz már jöhet a 32 Amper >> 7,36 kW vagy még gyorsabb több töltés.
Se visszatáplálás, semmi luxus, 14,4 kWh-s akkumulátor, 7,2 kW-os motor. Ezzel városban el lehetett menni 70-80 km-t. Országúton ~70-75-ös tempóban a 60 km-t biztonsággal tudta (Pestről Gárdonyba meg vissza mentem vele párszor, mert nyaraláskor ott lakott).
A töltő a vezetőülés alatt, csak be kell dugni a konnektorba. Estétől reggelig feltöltődik. Érdekes módon a vásárláskor betett 10 darab Banner 6 V 220 Ah-s akkumulátor kibírta a tíz évet. Mikor cserélni kellett volna, az viszont már többe került volna, mint az egész autó, így akkor elpasszoltam.
Ha elfogadható áron lenne hasonló kocsi, másodautónak vennék...
---- Napi 50 km-t sem megy!!!!! jellemzően, úgy túnik. Messzire sem megy el SOHA vele. Tudja NAPONTA tölteni otthon :-) -----
Egyszerűen, Naponta bedugja tölteni NÉHÁNY órára a 16 Amperes egyfázisú konnektorba és kész. Visszatölti a napi kevéske km-t néhűny öra alatt olusz előfőti az autüt Osztán jól van az úgy...
Megj: Mivel van plusz napárama. ha zöld akar lenni. Akkor amikor erősen süt a Nap >> lehetőleg akkor tölti az autót. Bonusz, hogy ekkor a 32 Amperhez jön még az Inverter árama is pluszban. Több Amper jut a háznak is...
A napi rátöltésel, Az akku is tele lesz minden reggel >> királyság. A feltött akkuval pedig 2-4 napig is el lehet töltés nélkül, vész esetén. vagy Elmehet esetleg akár szumma 100-120 km-t is, mielőtt töltenie kell, ha úgy alakul.
------------------------- A 24 kWh-us akku csontig lemerítve is felvesz mondjuk MAX!!! szumma 30 kWh-t. - az akku töltésére és - az előfűtésre ------------------------
Vagyis a netán teljesen üres akkuval is.
1. 16 Amper >> 3,68 kW esetén Kell 30/3,68= ~8 óra a töltőn Ami pl. 21-05 óra között meg is van a reggeli indulásig. De nyilván már előbb és vagy napközben is töltheti.
2. 10 Amper >> 2,30 kW esetén Kell 30/2,30= ~13 óra a töltőn Ami pl. 18-07 óra között meg is van a reggeli indulásig. De nyilván már előbb és vagy napközben is töltheti.
----------------------
Szóval, Mi a jó francnak is kéne a 3x20 Amper meg a drága töltő? Ugyanmár.
A sima gyári töltő teljesen jó lesz erre a feladatra...
---------------------- Plusz, ha luxust akar vesz egy WiFi-s áram mérős cuccott. Ami méri a HÁZ fele menő Ampert és ha kell tiltja a töltést adott esetben.
De aligha kell, mert azt mondja, hogy Éjszaka a házban egyelőre nem kér semmi sok Ampert!!
Ha majd mégis akkor majd lehet agyalni, hogy mi legyen...
Azt hiszem ide illik a kedvenc mondásom: A legegyszerűbb probléma is megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget gondolkodunk rajta. Szegény csak azt kérdezte meg tudja e nézni hogy jó a kábele, aztán itt már majdnem marsjárót is ajánlanak kvantumprocesszorral...
Megint egy fontos dologra derült fény: Van szaldós napelem rendszer... Ez megint merőben más helyzetet teremt...
Havi 250 liter üzemanyag egy autóba?? (150K / 10literes fogyasztással) Az nem semmi... Én alapvetően egy sokkal takarékosabb 7 ülésesre váltanék első sorban...
Én 6 literrel elmegyek egy 2 literes diesellel, amiből van 7 személyes is... az 150ezres tankolással több mint 4e km... Azért ennyit egy üzletkötö / területi képviselő is ritkán megy...
Igazad van, jobb ha nem kell izgulni ki mit használ, erre lesz megoldás a mérös, optimalizálós töltés.
Most egy diesel 2tonnás 7személyes espace-ünk van, amit minimálisan használunk csak arra h a 3 gyerek ovi suli edzések, logopédia stb. Ez jelenleg havo 120-150k csak üzemanyagra, a többit nem is számolom. Van napelemünk, ami többet termel mint a fogyasztás, direkt túlméreteztük 3 éve. Még van 7 évem szaldós elszámolásból. Egy 3millió körüli leaf sztem nekünk mindenképp jó lenne, amig a gyerekek nem lesznek önallóak ki tudnám használni az eves elszámolást.
Egy Leaf télen a töltőről elöprogramozva felfűti az autót mire indulunk, és úgy ülök bele h nem jéghideg a kocsi mint a mostani. (Tudom, kapható abba is állófűtés, 500ezerért.)
Amúgy is érdekel az elektromos autózás az egyéb szempontok miatt, ugyh sztem mi most erre indulunk.
Te is írod: "Egy lemerített 65 kWh-ás akku teletöltése persze lesz akár 17-18 óra is.... üresből indítva." na erről beszéltem.
Én, ha már vellanyautót vennék, akkor a fő szempont mindenképp a relative gyors tölthetőség lenne, hiszen bármennyit tankolok a benzinesbe 5 perc alatt, míg a villannnyal órák kellenek a szomszéd faluig is. És akkor már meg is ölte az "olcsóság" a használhatóságot. Illetve ha mindig kicsit töltök, akkor ha egyszer elfelejtésre kerül a töltés, már nem is mehetek aznap sehova... Benzinesbe sem 2 litereket tankolok (aznapi fogyasztás) .
És igenis vészes a töltési idő, ha hívnak a suliból, hogy el kell menni a gyerekért most azonnal, mert lázas lett. (soha ne legyen ilyen)
Másrészt elektromos rendszereket nem az átlag felhasználásra, hanem a csúcsra kell tervezni és védelemmel ellátni. Ha logikázni kell, hogy mikor ki mit használhat a házban, az senkinek sem jó. A céltöltő meg nem olcsó... (és be is kell kötni jól, az sem háztartási barkácsmunka)
Az egy harmadik dolog, ha meg nem bántok senkit, hogy környékbeli (szomszéd faluba) rohangáláshoz biztosan nem villanyt vennék sokmillióért- gondolom ez amúgy is 2. autó lenne... Hacsak nem a pénzégetés a cél... (de ez én vagyok) .
Én úgy tudom a töltő magában az autóban van. A gyári kábel gyakorlatilag csak a töltési sebességet állítja és bedugható 230V aljzatba. Első körben ilyen lesz.
Későbbre van tervben egy árammérős töltőhely amihez egy 6m type2 fej tartozik, gondolom ez el van látva némi önvédelemmel, stb. De még nem jártam utána, majd a kivitelezővel úgyis mindent leegyeztetek.
Köszi neked és a többieknek is a hasznos írásokat!
Gégecsőben megy a kábel a ház sarkától a kocsibeallóig a föld alatt, ott pedig fedett helyen van, eső nem éri szerencsére. Kb 20m kábel van a kismegszakitótól a dugaljig.
Lecsekkolom, hogy biztosan 2.5mm réz megvan-e. A dedikált fí relé és túlfeszvédő elfér még a kalapsínre, köszi aumz ajánlásokat is!
Nagyon segitőkész ez a topik, ezt még meg akartam említeni! ;)
Az ÁVK résszel nem teljesen értek egyet. A gyártók jó része szokta kérni, hogy F vagy B típusú legyen felszerelve. Így az A típus nem biztos, hogy megfelelő lesz. Így célszerű megnézni, hogy mit ír az adott típusú töltő gyártója.
Másrészt a vezeték keresztmetszet megválasztásánál fontos tényező az órától való távolság is. Főleg, ha tartósan nagy áramokról beszélünk. Felesleges fűteni a kábelt és ezzel pörgetni a villanyórát pluszban.
----------------------------------- A "D" típusú tuti nem kell az autótöltéshez... hagyjuk is.
Javasolt a "B" típusú >> B16 van rá írva valahová.
De a "C" típus sem okoz bajt ez esetben. ----------------------------------
CSAK TÚL-áram esetén EGYFORMÁN viselkedik a "B" is és a "C"" is, sőt a "D" is. kb. 3X-os TÚL-áramig van így.
Fölötte van a viselkedési különbség !!! - a "B" típus 3-5X áramra már leold 0,1 másodpercen belül - a "C" típus 5-10X áramra már leold 0,1 másodpercen belül
Teljes ZÁRLATRA azaz >> naaaaaagy áram estén mind "azonnal" leold.
----------------------
A kismegszakítónak
- a 13%-os túlterhelést több mint 1 órán át kell megengednie - a 45%-os túlterhelés esetén 1 órán belül ki kell oldania - a 225% túlterhelésre pedig 1 percen belül kell oldania (32 Amper alatt) ------------------
A 16 Amperes tehát... 18 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le. 23 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 36 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
--
A 32 Amperes plombált pedig... 35 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le. 46 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 72 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
Ha NEM érte napfény tartósan azaz nem ette meg az UV sugárzás.
-----
Ellenörzendő, hogy - legalább 2,5 mm2 réz-e a vezeték vastagsága - nincs-e látható sérülése (vágás/rágás/akármi) valahol a hozzáférhető részeken - a két végén a bekötések stabilságát, kontakt hiba mentességét
B kioldási karakterisztika: A késleltetés nélküli elektromágneses gyors kioldó 3-5 mp-re van beállítva (30-50A között szólal meg). Jellemzően OHM-os fogyasztók, mint például az elektromos tűzhely, elektromos fűtőkészülék - túláram-védelmére alkalmazhatók.
C kioldási karakterisztika: A gyors kioldó a névleges áramérték 5-10 szeresére van (50-100A között szólal meg). Az induktív fogyasztók esetén, mint például a mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény érdemes használni.
D kioldási karakterisztika: A gyors kioldó névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva (100-200A közötti érték között). Leginkább az ipari felhasználású épületekben fordul elő, a fogyasztócsoportok vezetékvédelmére alkalmazzák.
1x32A van. Utánajártam, és elég lesz elvileg, mert csak éjszakára időzítve fogom tölteni, a klímát pedig nem szoktuk használni igazából csak nyáron max pár hétig, de éjjel akkor sem. A biztonság kedvéért későbbiekben tervben van egy optimalizálós töltőhely kialakitása, ami a figyeli a ház telj.igényét és azt priorizálja a töltéssel szemben.
Hajszáritó, hősugárzó, kenyérpiritó,vasaló, (esetleg Mikró) mint terhelés ,hogy meglegyen a 3..és az 5kW is. S egy 5 perces ,, meg egy 30 perces terhelés --feszültség méréssel egybekötv
Ha a feszültség esés nem éri el a 17V-ot , ill, az 5kW terhelés kb 30 perc után kapcsol le.Nem található rendellenes melegség /szag!
Akkor megfelel.
A klimaval nem kisérleteznék --különben is max 1kW-t vehet fel a villamos oldalról.
A Joule--Watt- kalória, ,akár a Lóerő stb mind átszámitható egymásba is .
Tehát a benzines autóm is fogyaszthat kWh -ban is ,akár még szén/fa kg-ra is átszámithatom.
Sziasztok! Anno 6 éve mikor építkeztünk az egyik 16A kismegszakitónkra egyedül egy kábel lett kivezetve a kocsibeállónkhoz, ott egy 230V fali dugaljban végződik.
Mostanában lesz aktuális az első elektromos autónk vásárlása, ami 10 vagy 16A-en tud tölteni. Van lehetőségem rá, hogy kimérjem magamnak itthon, hogy a kábel megfelelő-e még most is!? Vagy ehhez mindenképp valami spéci cucc kell, és szakember? Gondoltam nem lenne baj, ha előkészülök és nem a vásárlás után ér meglepetésként, hogy valami nem stimmel.
Ilyen nagy fogyasztóm nem nagyon van otthon ami igényelné a 16A/3.7kW teljesítményt, egyedül a 3.5kW-os klímát tudnám odavezetni egy 30m-es kültéri hosszabbítóról, hogy leteszteljem..
Ezek a problémák a forrasztással mind igazak, de a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesülnek.
10 éves autómon a gyújtótrafó réz anyacsavarját túlhúztam, letört. Más megoldás hirtelen nem volt, így a vezeték saruját -szemes saru- ráforrasztottam a kiálló réz csonkra. 25 évvel később így adtam le a bontóba...
Mosod össze az almát a körtével, egy modulon, mechanikailag zárt alrendszeren belüli, máshogyan is lebiztosított (pl kiöntőgyanta) valamiféle (kizárólag elektromosan, és nem mechanikailag!) forrasztással csatlakoztatott vezetőt, a modulok közti szabadon mozgó kábelköteg végének csatlakoztatásával, ami minden esetben "rugalmas" jellegű kötés, csatlakozó, krimpelés, stb.
Ehhez képest a vezetékeket az autóban sosem forrasztják. Sem a múltban, sem amikor már tele voltak a kocsik forrasztott kötéssel, elektronikával, sem jelenleg.
Az összeforrasztott elemi szálak pont úgy viselkednek, mint az átkozott alumínium vezetékek, adott szorítóerő mikroszkópikus lassúsággal lapítja a befogott vezetékvéget, amíg a kötés meglazul.
Ha egy nagy úton mozgó gyenge rugó végzi a "szorítást", akkor ez nagyon lassan, a gyakorlatban sosem következik be, viszont ilyen megoldások pont a nagyáramu kötéseknél nem általánosak, a sorkapcsok, kismegszakítók, stb, mind csak kis tartományban képesek rugalmasan szorítani, azután a
kötés meglazul.
Ismert hiba még, hogy a végtelenül merev leforrasztott rész és a szabadon maradó elemi szálak határán olyan mechanikai terhelés lép fel, ami lassan egyenként elnyírja azokat, a legkisebb tartós rezgés hatására bekövetkezhet ez.
Páran mániákusan hajtogatják ezt a "forrasztás volt a legjobb mindenre" témát, de roppant nagyot tévednek. Az ipar nem spórolásból vagy a tömeges szerelés felgyorsítására, hanem a hátrányait megvizsgálva, más jobb megoldások kifejlesztésével és elterjedésével lépett túl ezen.
Én az érvéghüvely alternatívájaként említettem meg a forrasztást, nem kötés helyettesítésére.
Továbbá miért nem lehetne szorításnak kitenni a forrasztott véget?
Ugyanakkor az is mellette szól, hogy véd a korróziótól, a nedvesség nem tud az elemi szálak közé hatolni.
Nyomtatott áramköröknél nem díszből futtatják be ónnal az áramkör nyomvonalát, hanem éppen emiatt, mert a réz nem érintkezhet a levegővel a tartósság érdekében.
(Vagy festékkel, lakkal látják el. Létezik is ilyen javító filc a panel javítása utánra. Mert nem maradhat szabadon a rézfólia.)
".... hány mm2 kábelen az 1500A, nyilván 54 volton."
Kb 25mm2, a forrasztástól 15cm-re hegesztéshez ív+hő. Ja igen közben nyomjuk a hűtővizet a hegesztő kábelen és a fejen keresztül. Persze hogy nem a forrasztás enged hanem a forrasz / hajlékony átmenetnél törik a vezeték.
A baj csak az vele hogy segéd energia kell hozzá,nem kevés gyakorlat (némi forrasztási ismeret) a tökéletes bevonathoz,a bevont sodrott vezetéket szorításnak nem lehet kitenni. STB...
"Érvéghüvely, meg egyéb....""mert gyorsabb vele dolgozni, pedig nem jó!"
Én ugyan vissza nem sírom a forrasztott vezetékvégeket (mai érvégek előtti idők). A forrasztott kötés (ha jól van elkészítve) természetesen jobb mint bármely szorítós kötés de ekkor az az oldhatatlan kötések közé sorolódik ami nem ugyanaz a súlycsoport.
Készitesz egy próbaföldelést. Ehhez méred 1; a Fázis feszültségét. 2> a Nulla feszültségét.Terhelve/terheletlenül.
Rögtön kiderül meyik ág a hibás. Légvezetéknél a 0.5 Ohm , kábelnál a 0,1 Ohm alatti hurokellenállás elfogadható . (V-A módszerrel ) A 11Vnál nagyobb feszültségesés már határ érték.Alatta normális.
Igen, mikor rányomtam a gombot rájöttem, hogy nem biztos.
Igen 1 vezeték jön be, és arról van leágaztatva 5 fogyasztás mérő, amiből 1 H tarifa. Még kipróbálom azt, hogy ha minden fogyasztót lekapcsolunk és csak a hősugárzót be, akkor csökken e a feszültség. Szerintem ha igen akkor nagy baj van a betáp vezetékkel, hogy nem bírja el. Mondjuk említetted, hogy az óra mögött is lehet hiba.
Azt ki fogja nekem megállapítani, hogy kicsi a bejövő keresztmetszet? Az nem lehet hogy a betápkábel van valahol meg van szakadva?
Ha ez szolgáltatói hiba akkor a szolgáltató ingyen kicseréli a betáp vezetéket (oszlopról-telekre), akár nagyobbra is? Mondjuk az eléggé szívszaggató, hogy egy szinte új oszlopról-telekre bekötést kis keresztmetszettel csinálnak...
Nem valószínű, hogy bárki nálad TT hálózatot alakított volna ki, bár bármi előfordulhat.
Ideális esetben a közcélú hálózat felől érkező PEN vezetőt összekötik a földelő szonda felől érkező földelő vezetővel. Majd a PEN vezetőt bontják PE és N vezetőre. A bontás helye lehet az óra mögött a plombált térben vagy a plombált téren kívül is. Hogy miért esik a feszültség?
-alul van méretezve a vezeték, ami az utcáról jön be (az írásod alapján úgy értelmeztem, hogy az utcáról "1' vezeték jön be és az lett szétosztva a villanyórák előtt és nem minden fogyasztási helyhez lett saját vezeték az oszlopról)
-valahol van egy kötési hiba (ez lehet a plombált térben is)
Mivel a szomszédnál is fennáll a feszültségesés problémája, így lehet, hogy a közös szakaszon van a hiba.
Jelenleg egy régi polgári házban 5 db villanyóra van. Amikor megvettem az ingatlan egy részét, ahol lakom, át lett építve az egész belső hálózatom, csak nekem. Azonban a villanyszerelő akkor fi-relét nem tett fel, hanem összekötötte a nullát a földel. Aztán kértem a szolgáltatótól egy darab H tarifás mérőórát. A H tarifás mérőt csak úgy engedte kiépíteni a szolgáltató, ha egy rúdföldelő szondát helyezek el. Erre rá is kötötték az új mérőt, minden csodásan működik. Kb.: 4 évvel ezelőtt mellettünk épült egy autóüveg szerelő műhely, kint a közterületen megszüntettek egy oszlopot, amelyről jött a betáp kábelünk (az egész polgári házé) az óráig, majd az összes óra mögötti részt kibelezték, tűzvédelmi kapcsolót csináltak stb.. + az összes védővezetőt rárakták arra az 1 db földelő szondára, amit a H tarifának építtetettem ki.
Tavaly a belső hálózatom át lett építve (fi-relé behelyezve, pár + vezeték, dugalj stb behelyezve), de a régi is megmaradt. Úgy gondolom TT rendszerre lett átalakítva. Nemrég észleltem, hogy ha bekapcsolok egy 1500 W-os hűsugárzót, akkor minden lámpa a másodperc töredék részére elhalványodik, de utána visszaáll. Az elektromos sütővel, és a vízforralóval is ez a baj. Egyik ismerősömmel mértünk feszültséget a lakáselosztó mögött: 235 V, ha bekapcsolom a hősugárzót 229 V, ha bekapcsolom a vízforralót 226 V és állandósodik. Az óránál a mért vezetéken van egy dugaljam, még a lakáselosztó előtt. Kivittük a vízforralót, ott is mértünk és ott is csökkent 3 V-al. Majd próba szerencse becsöngettünk a szomszédhoz a vízforralóval. Bedugtuk, ott a 239 V-ról csökkent 230-ra.
Gondolom, azért van a mosoly, merthogy nem praktikus a válasz, de praktikus, a szabvány szerint lehet forrasztani is a vezetékvégeket, csak akkor olyan kötőelem kell, ami ezt figyelembe veszi.
Sziasztok, van pár 3-as típusú túlfeszéltség levezető dugalj a lakásban (Kopp a gyártó, 1713 a cikkszám). Ezen van egy piros kontroll led. Egyik másik dugaljon a led elkezdett "villogni", azaz nem stabilan világít (kapcsolós elosztókon lehet ilyet látni, amikor már régebbiek). Ez a villogás kihatással lehet az utána lévő berendezésekre vagy szerintetek lehet ignorálni? Köszönöm szépen.
Különben mindenhova nem kell érvéghüvely a sodrottra.
Így van! Nem az érvéghüvely a kötelező. Hanem olyan eszköz a kötelező, amelyik megakadályozza, hogy elemi szálak másfelé álljanak, mint a főcsapás. Gyakorlatilag mi van más ilyen, mint az érvéghüvely?
Azt elfelejtettem írni, hogy lehet hozzá kapni számlapos jelölőt is. Így ipari környezetben is lehet vele normálisan dolgozni, ahol fontos az egyértelmű jelölés.
Alapértelmezetten 2 db vezeték összekötésére használható, de "WQV x/y" cikkszámon lehet hozzá kapni sorolót is. Ahol "x" jelöli a névleges keresztmetszetet, "y" pedig, hogy mennyi sorkapcsot sorol össze. Pl. a 2,5-es keresztmetszethez tartja a linkelt bolt a teljes sorozatot, azaz 2-től 10-ig.
Hogy elegáns is legyen a szerelés én el szoktam szeparálni pluszban a különböző potenciálon lévő részeket is véglappal. Amit WAP cikkszámon találsz. Valamint, hogy ne libegjen jobbra-balra a kalapsínen, akkor meg szoktuk támasztani végbakkal.
Iker érvég, ez az. Éreztem én hogy kell lenni valami ilyesmi dolognak :-). ( Már csak az kell hogy legyen ilyen a helyi villanyász boltban. ) Köszi mindenkinek !
"Érvéghüvelyeket használok amiből 2 vagy pláne 3 már nem fér be..." "Tudnátok segíteni mit szokás erre használni ?"
Iker érvéggel szoktunk közösíteni,és a vezeték következő végéről ismét ikerrel tovább állni míg egy érvég marad. Értelem szerűen az ilyen láncfűzésnek azért vannak határai.
Másik lehetőség (akár vegyítve az előzővel) hogy a legtöbb sorkapocsnak (rugósnak,csavarosnak egyaránt) vannak áthidaló elemei így egy potenciált létrehozhatsz számos leágazással.
Persze kép nélkül elbeszélhetünk egymás mellett napokig....
Mostanság mennyi lehet egy kis ház teljes kiépítése? Konkrétan egy kb 20m2es kétszintes nyaraló lenne, amiben most falon kívül futnak a vezetékek. Tehát be kéne vésni a falba, lakáselosztó bentre, új körük(bojler, klíma).. Mittomén lentre kéne 4-5 konnektor, 4 kapcsoló (nappali-konyha, kinti lámpa, fürdő, és lépcsőtér), fentre 3-4 konektor, 2 kapcsoló..
Vezérlő áramkört építettem egy kapcsolódobozba és most az erősáramú részét kellene megoldanom amiben sajnos egyáltalán nincs gyakorlatom. 2,5 -es sodrott vezetékeket használok, nem mintha ekkora áramok mennének, inkább azért mert így tartom biztosabbnak.
Azt nem tudom, hogy az elágazásokat hogyan oldjam meg hogy egyszerű-biztonságos-olcsó legyen. Tehát pl. egy váltókapcsolóból elinduló vezetéknek 3 felé kellene ágaznia. Érvéghüvelyeket használok amiből 2 vagy pláne 3 már nem fér be a szorítócsavarjai alá. WAGO -zni nem nagyon szeretném. Tudnátok segíteni mit szokás erre használni ?
Az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B melléklete szerint a PE-vezető egyben EPH-vezető is lehet a fogadószint fő földelőkapcsáról indítva, a többi szintek elosztóinak PE-sínjéhez! Külön ún. EPH-gerinc vezeték kiépítésére nincs szükség!
A jelenlegi szabvány követelmények szerint a fogadószintet kivéve nem szükséges kiépíteni külön EPH hálózatot, hanem az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B mellékletében bemutatott ún. integrált védővezető rendszer (PE-EPH közös védővezető) köti össze a szinti elosztók PE sínjeit. A szinti elosztók esetében a PE sínre csatlakoznak az egyenpotenciálra hozó vezetők is, amelyeket a szabvány kiegészítő védőösszekötő vezetőknek nevez.
Tehát védőösszekötő-vezetőket és kiegészítő védőösszekötő-vezetőket (azaz egyenpotenciálú összekötést), azaz egyenpotenciálra-hozást kell alkalmazni, de nem kell a korábbi követelmények szerinti különálló, sugaras hálózatot EPH hálózatot kialakítani, elég helyi összekötésekkel az alelosztók PE kapcsára csatlakozni. Lásd az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B mellékletének B54.1. ábráját és a hozzá tartozó magyarázatokat!
A következő szintre csak egyetlen zöld-sárga színű védővezető megy a szinti elosztó PE-sínjére. Innen kell bekötni a szinten levő villamos szerkezeteket egy PE sugaras kialakítású vezetékrendszerrel, és az idegen fémszerkezeteket kiegészítő védő egyenpotenciálra hozó vezetékekkel!
Nem gondolom, hogy hazudnál, de én úgy tudom, hogy lehetséges egy kötödobozból a 2,5mm2 PE vezetéket kivezetni, leánykori nevén EPH hoz. Ha ez nem engedélyezett akkor nem alkalmazom.
Nem kell EPH-hoz hatos gerinc, az az 1986-ban kiadott utolsó magyar magyar szabványban volt először, volt még a 2364:1995-ben is, de az 60364-5-54:2007-ben már nincs ilyen, a 2012-es kiadásban , ami most érvényes, sincs.
Cserébe aljzat vezetékéből sem lehet leágaztatni.
A szakemberek, akik a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Biztonsági Munkabizottságát alkotják (mellesleg közülük kerül ki Magyarország képviselője a svájci szabványosítási szakbizottságban), azt mondják, hogy az elosztók közötti védővezető megfelel EPH vezetőnek is.
De védővezető... az EPH a régi nevén emlegetett IS. A mai neve: VédőÖsszekötő-vezető
Lásd: 3. pontot alább.
-----------------------
*** A védővezető az élet- és vagyon biztonság céljából alkalmazott vezető. ***
A védővezetőnek több fajtája lehet a védővezető rendszeren belül, részben eltérő szabályokkal. Amik nem összekeverendők...
1
Földelő-vezető >> E Olyan védővezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet adott pontján a földelő cuccot (földelőszonda. stb.) köti be. A földelő cucc maga pedig az anyaFöldbe van építve így biztosítva a kellő kapcsolatot a villamos cucc és az anya Föld között.
2. VédőFöldelő-vezető >> PE Olyan védővezezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet "testére van kötve". Védelem testzárlat esetére>> az automatikus lekapcsolás a célja testzárlat esetén. Egyben a 3. pont szerinti feladatot is ellátja.
3. VédőÖsszekötő-vezető >> EPH (régebbi nevén) Olyan védővezezető, amely a különféle vezetőképes dolgok azonos=egyenpotenciáljának kialakítása céljából van használva. Azokat a cuccokat kell bekötni vele, amik - vezetőképesek és - kapcsolatban vannak az anyaFölddel valami módon (pl. a földben a fém gázcső) ami miatt "idegen/eltérő" potenciálon lehetnek >> rázhatanak, "kóbor áram"-ot okozhatnak. és/vagy - rossz esetben egyidejüleg érinthetők a villamos berendezéssel vagy szerkezettel
Ez pontosan így van. De a részletes EPH szabályok között van valami olyasmi, hogy akár egy egyszerű 2,5 mm-es PE vezető is képes lehet teljesíteni az EPH -ra vonatkozó feltételeket.
Enyhébb keresztmetszet szabályok vonatkoznak a mechanikai védelemmel rendelkező (védőcsőben/vezetékcsatornában futó) EPH vezető szakaszokra, de azokon a szakaszokon, ahol nincs külső mechanikai védelem, oda más szabály vonatkozik.
Akkor HA NEM egy külön "EPH gerinc" >> ami legalább 6 mm2 réz van odavezetve direktben.
A lehetséges minimum méret a csak "EPH>>védő-összekötő vezető" célra ... tudtommal.
1. Mechanikai védelemmel ellátott védővezetők esetén (védőcső,csatorna, stb.) 2,5 mm² réz vagy 16 mm² alu
2. Mechanikai védelem nélküli védővezetők esetén (szabadon vezetve) 4 mm² réz vagy 16 mm² alu
---------------------
Megj: a PE és a csak EPH célú 'zöldsárga=védővezető" nem összekeverendő. Nem azonos célú cuccok, bár mindkettő a 'zöldsárga=védővezető" rendszer része.
*** A védővezető az élet- és vagyon biztonság céljából alkalmazott vezető. ***
A védővezetőnek több fajtája lehet a rendszeren belül, részben eltérő szabályokkal. Nem összekeverendők...
1
Földelő-vezető >> E Olyan védővezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet adott pontján a földelő cuccot (földelőszonda. stb.) köti be. A földelő cucc maga pedig az anyaFöldbe van építve így biztosítva a kellő kapcsolatot a villamos cucc és az anya Föld között.
2. VédőFöldelő-vezető >> PE Olyan védővezezető, amely a villamos berendezés vagy szerkezet "testére van kötve". Védelem testzárlat esetére>> az automatikus lekapcsolás a célja testzárlat esetén. Egyben a 3. pont szerinti feladatot is ellátja.
3. VédőÖsszekötő-vezető >> EPH (régebbi nevén) Olyan védővezezető, amely a különféle vezetőképes dolgok azonos=egyenpotenciáljának kialakítása céljából van használva. Azokat a cuccokat kell bekötni vele, amik - vezetőképesek és - kapcsolatban vannak az anyaFölddel valami módon (pl. a földben a fém gázcső) ami miatt "idegen/eltérő" potenciálon lehetnek >> rázhatanak, "kóbor áram"-ot okozhatnak. és/vagy - rossz esetben egyidejüleg érinthetők a villamos berendezéssel vagy szerkezettel
Fütési csőveket, ha nem hagyja el az ingatlant nem kell bekötni. Az ingatlanba beérkező fém! csöveket kell csak bekötni, víz KPE csövet se, ha rézzel folytatódik az ingatlanon belül.
Két módon érkezhet oda. - külön legalább 6 mm2 réz vezetékkel (EPH gerinc vezeték) - egy konnektorba/másáramkörbe végig a villanyórától legalább 2,5 mm2 réz vezetékkel (PE védővezeték)
A földelő szondát az ÉRKEZŐ zöldsárgára kell rákötni és nem a gázcsőre (megerősítő földelés). ÉS A gázkazán fémcsöveinek EPH kötését IS az érkező zőldsárgára kell kötni a kazán közelében (és a kazán test/földelési pontját is).
Megj: A gázóra két csöve között is kell lennie átkötésnek és azt is be kell kötni a zöldsárga rendszerbe. A gázkazán áramköre FI relé által is védett kell legyen (a házéval vagy a kazánhoz külön kiépítettel).
Megj: a ház zöldsárga hálózata rendben van egyébként?
-----------------
A gáz EPH nyilatkozat pontosan miről is szól? Ha jól szűröm le a lényeget a guglizásból, akkor
LEGALÁBB SZEMREVÉTELEZÉSSEL kell megvizsgálni a gázkészülék+környezetében illetve az érintett épületrészben
- a TN-S rendszer meglétét a gázkészülék elektromos csatlakozásánál - a FI relé (ÁVK RCD) meglétét a gázkészülék elektromos csatlakozása számára - a gáz- és fűtés csövek EPH-ba kötöttségét
- a gázmérő kétoldalának áthídalását - az érintett EPH vezetékezés rész szabványosságát
(szabványos EPH bilincsek használata, fémtiszta érintkezéssel a csöveken, felületeken szabványos zöldsárga hajlékony vezeték használata a készülék közeli EPH gerincig/csomópontig ameddig javasolt a minimum 6 mm2 réz vezeték alkalmazása)
-------------------
A gáz EPH vizsgálat célja, hogy elektromos szempontból vizsgálja meg - az adott berendezés - az érintett épületrész - ezek fémcső- és erősáramú hálózatát
A vizsgálat tehát nem terjed ki az épület egészére és ezért nem egyen értékű a teljes elektromos hálózat érintésvédelmi felülvizsgálatával.
Milyen esetben kötelező a gáz EPH jegyzőkönyv? - gázkészülék üzembe helyezésekor - a meglévő gázvezeték hálózat módosításakor - a gázvezeték bekötésekor
Mikor nem kell a gáz EPH jegyzőkönyv?
Olyan gázkészüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyen-potenciálra hozó hálózatba. Ha azonban a gázkészüléket meglévő csőhálózatra kívánjuk csatlakoztatni a nem engedélyköteles csere esetén, ennek ellenőrzése elhagyható.
Ha elkell végezni a gáz EPH vizsgálatot, akkor a felülvizsgálónak jegyzőkönyv formában kell tanúsítania, hogy: a gáz szempontból érintett EPH rész szabványosan van kiépítve.
Az a bajom a szolgáltatókkal, hogy árakban senki sem megy érezhető százalékkal a másik alá, AKÁRMENNYI is a percdíj. Ez a kartell gyanú.
Ehhez nem kell kartell, ez ennek a fajta piacnak alapból is a sajátossága. Persze ettől még kartellezhetnének, de azt azzal nem tudod bizonyítani, hogy lám, megegyeznek az árak - hiszen kartellezés nélkül is pont így kell viselkedniük.
Ezen költségek mellett eg megjelenhet vagy megjelenik a streamelt tv-k tömkelege ahol pár 1000 forinttért még további tartalmakat tudsz megvenni magadnak. Példul nekem nincs hagyományos TV előfizetésem de fizetek a diznit, netflix tars vagyok, es egy paramount-otis kapok. Csak ez 10K lenne piaci alapon.
Ugyan minek kellene mindenkinek korlátlan percdij csilivi net a netefonjára?
Saját patasztalatom alapján a gyerekek elvétve telefonálnak de inkább soha es pont ugyanennyi szrímelt' TV-t néznek. Közösségbeverődve messenges es hasonló alkalmazásokkal csoportokban kommunkikálnak egymással. Kénytelen voltam én is feltenni a messengert ha akartam kapcsolatot a kölkeimmel. Nekünk is van egy Mutucsalád' csoportunk és ott jelenik meg minden.
Nyilván korom alapján és sem követem a trendet annyira de hallom hogy egy négy tagú család akár 30K vagy mégtöbb pénzt is költ fix es mobil távközlésre együttesen. Családnak nálunk nappal nincs ideje a telót nyomkodni este meg itt van a wifi6 ami meg elbir mindent is. Egy gyerek egyetemista, a többinek meg van a saját telója mellett céges is, nekem kettő is.
Szétnéztem es valamivel több mint 5000-ert kapsz korlátlan beszélgetést 20G adattal.
100 perc 100G meg ötezer.
5000 az két alkalommal menü ebéd egy közepes étteremben.
Egy jó de tényleg jó szaki 600K körüli összeget is megkereshet nettóban. Talán ebből ki lehet gazdáskodni azt az 5000 forintot.
A yettelnek vagy mi most a nevük mindig is pénzügyi befekteteője volt. Adják veszik őket mint a krumplit, bár ettől még lehetnek akár jók is. Nem kell mindenben korrupciót látni.
Nagyon kevés jó szaki van a piacon azt a keveset is kézről kézre adják. Ha hiánygazdaság van akkor felmennek a normális árak és menne ezzel a kóklerek is. Amennyit én tapasztaltam a villanyszerelésből ahány hely annyi féle feladat. Ez nem olyan mint a fogorvos hogy sima huzás 20K bölcsesség 40K stb. stb.
Kértem koronára árajánlatot. Egy implantátum többi cirkó' anyagból és hétszámjegyű összeg es nem 1-el kezdődik.
Mezőre telepített wifinél sem nézted meg, hogy 1 SIM kártyával mekkora terület fedhető le és évi pár ezres a díja, de rágtuk rajt a gittet, akkor nem mindegy mi merre mennyi ha csak a magadét fújod és azt is szarul?
Kazáncsere után a szerelő mondta, hogy EPH-t kellene kiépíteni. A régi kazánnál is volt már valami ilyesmi kiépítve: a bejövő (fém) gázcső és a fűtéscsövek vannak összekötve és bekötve a földbe. A kazánba ezeken kívül bemegy még a (bejövő) hidegvízvezeték és a kimenő használati melegvíz vezetékei. Ezek a kazántól a falig rézből vannak, a falban viszont műanyag csövek. Ha jól gondolom, a műanyag cső nem fogja vezetni az áramot, csak a benne lévő víz és azért kellene azokat a rézdarabokat is bekötni a rendszerbe?
Simán bele lehet kötni, bár minden bizonnyal célszerű volna érvéghüvelyezni... amit leginkább lekerülnék és jó sok zóna van, picivel olcsóbb is lenne a tömör vezetős kábel.
MBCU tömör vezetős kábelt ismán használhatok úgy, hogy mondjuk egy fűtési zónaszelepet ezzel kötök be a zónavezérlőbe nem? Nem baj, hogyha lesz valmi falon kívüli lifegős része kb. nem? Nem akarok érvéghüvelyezni, így az MT kábelt elkerülném...
Mennyi egy ipari, 3 fázisú villany motor (250 kW) be és kikötési dijszabasa kb.? Munkadij vagy inkább Munkadij + kiszállási díjban kérném. Előny a nyugatdunantuli kisvarosi dijszabas:)
Az a bajom a szolgáltatókkal, hogy árakban senki sem megy érezhető százalékkal a másik alá, AKÁRMENNYI is a percdíj. Ez a kartell gyanú.
Most pl valami arab cég akarja megvenni a Yettelt, a többiek addig fogják a sajtóban támadni őket, amíg meg nem ígérik, hogy nem lesz árverseny, utána béke lesz.
Pl a benzinkutknál sincs valódi árverseny, mert 600 forintos árak környékén 5-6 forint (röhejes 1%) nem ÉREZHETŐ árkülönbség (egy tankolással megspórolod egy sör árát, hosszú sorbanállás árán).
Pl mondj olyan (regisztrált) villanyszerelőt, aki azzal hirdeti magát, hogy ő a legolcsóbb a környékén, neadjisten egyértelmű árlistát is ki ki mer tenni az internetre. Ha lenne ilyen szakember, "véletlenül" több baleset is érné még aznap, ilyen patkányok földje lett az országunk.
Nem olvastam olyan régen a fórumot, hogy én ilyesmire emlékezzek. A kereső alapján egyik nick nevét se követelte senki sem a "Megkérdeztük az életmódmodit" topikban, hogy tiltsák ki. Legalábbis villanyszerelős berkekből.
A Kékember nicknév konkrétan az egész Életmód fórumbók ki van tiltva. A másik nicknevéről nem találtam semmit a közlemények topicban, így lehet, hogy az még él. Mindenesetre visszaolvasva a hozzászólásait itt és a facebookon is, nem érte nagy veszteség a publikumot, hogy nem posztol ide.
A munkáiról feltöltött fotói hagynak kívánni valót maguk után, a teljesség igénye nélkül:
falban lévő H05VV-F vezeték, szerelvény dobozban leforrasztva a védővezető is (amit amúgy tilt az MSZ HD 60364-5-54:2012) ezen vezeték nincs biztosítva az ellen sem, hogy ki lehessen húzni a falból (gyakorlatilag bojler üzemel róla és a szerelvény dobozig (amit ő kötődoboznak használ) egy csövön megy be a vezeték)
falon kívüli kötődoboz szerelései is hagynak kívánni valót maguk után. Nem a gyári lyukasztó szerszámot használja, hanem sniccerrel vág bele kereszt alakokat. Így teljes mértékben tömítettlen lesz a vezeték bevezetés
a vezetékek színjelöléseit sem tartja be. Fehér éren jön a védővezető, feketén a nulla.
Lehetne még visszanézni a munkáit, hosszabb távon is, de szerintem felesleges.
Akármennyire szemléletesnek is tűnik a két fagyiárus esete a hülye videoban, az sem és két benzinkút sem tud kartell lenni. Ezek csak az epszilon sugarú környezetükben árbefolyásoló tényezők. Kartell az, ami a piacnak minimum a 10 %-át meghatározza - meghatározná.
A neten olvasom, hogy ebből a topikból Kékembert és/vagy Fázisceruzát az idejárók követelésére tiltották ki, szakmaiatlansága miatt. Ez tényleg így volt? Én nem emlékszem, hogy volt.
Nyilván azért fejlesztette a csájnízbenk' is mert akkor az fizetések számlára hozzá mennek és ott bonyolódik az egész kpforgalom az országban azaz totális ellenőrzést tud bevetni.
Meg az egymástól távol lévő kutak is. Viszont mi a "mellett"? Egy Auchan kút mindig olcsóbb, mint a környékbeliek, akkor is ha van mellett egy OMVMOLShell vagy ilyesmi.
Nem tudom mi bajod a percdijakkal. Régen prepaid alapon 100-200 forint volt 1 perc beszélgetés, most meg pár 1000 forintert korlátlant vehetsz. Csak azóta volr 3000%-os infláció. :)
Szerintem az érvéghüvely arra is jó, hogy még véletlenül se lóghasson ki egy elemi szál, ami aztán minimum megszúr, vagy még meg is ráz, vagy még zárlatot is csinál. És ne kelljen többször pödörgetni, netán csak a pödörgetés miatt kikapcsolni, satöbbi.
Baszki, kértem öt jelenlegi példát, erre végignézettél velem egy óvodásoknak szóló előadást, amiben két cafatokra tárgyalt ügyet említettek. Hol írtam én azt, hogy magyarázza meg valaki, mi a kartellezés?
Nem mindegy, hogy egy területen valódi árverseny van, vagy titkos ár-megállapodás (kartell) szerint mindenki egyformán pofátlan árakon dolgozik. (csak látszólagos a verseny)
És aki nem társul be a kartellbe (hanem valódi ár-versenyre készül) azt a kartell tagok közös erővel kicsinálják valahogy. Magyarországon számos területen teljesen jól láthatóan titkos árkartell dolgozik. Szerencséjük, hogy a Gazdasági Versenyhivatal véletlenül mindig pont másfelé néz ;)
Mivel nincs konkurencia igy nincs piaci verseny szabályzókkal kell a szolgáltatót rendbetartani.
Ahol verseny van ott maga verseny teszi meg.
- Ha alacsony a házad akkor a szolgáltató ad csövet megemelni az ut feletti magasságot.
- Ha aszélrózsa minden irányába akarsz TVt nézni a hazadban akkor ingyen bekábelezi neked akár 100m ETH kábelt felhasznalva. Nyilván nem a DIGI de ők meg is mondják neked előtte.
- Ha sebességet akarsz növelni akkor nem kérnek érte pusz pénzt magáért az emelésért.
- Ha öreg a végponti eszközöd es gyenge a szolgáltatásodhoz a wifije akkor felhivnak es ingyen es bermentve küldenek másikat hogy cseréld ki majd a régin ingyen küld vissza postán.
Nyilván nem hasonlitható össze a kettő teljesen és sok helyen sántít a dolog mindenki elkényelmesedik akkor ha olyan szolgáltatást arul amit mástól nem tudsz igénybe venni.
Nyilván lehetne kezdeni valamit a halózatos résszel ahogy manapság teszi a kormány saját irányába.
Mivel a halózat üzemeltető inkumbens a saját területén a versenypiac élénkítése erdekében bármit meg lehet tenni vele normális esetben. Az éves szaldó pont ennek megy ellent hogy ilyen dolog kialakuljon. Értem én hogy ez a történet fáj az embereknek illetve politikailag kicsit öngyilkosság lenne normális esetben mindenki lehet/lehetne áramtermelő es fogyasztó csak korrekt piaci körülményeket kellene teremteni. Igy nem alakulna ki olyan anomália hogy hülye módjára az emberek nekiesnek napelemet telepiteni és nemhogy ahálózat nem alkalmas erre de pontosan azt sem lehet tudni ki fogja elfogyasztani trafókörzetben a megtermelt energiát.
Itt még nem találkoztam soha virtigli tahóval eddig. Mondhatni inkább volt ez szakmai fórum mint bármi más. Most kaptam egy hetet máshol az sem pörgette fel a vérnyomásomat. :)
1. "B" Alap Napi 8 óra delej van a drótban, ebből napközben/csúcsidőben minima 2 óra 22,962 Ft/kWh illetve 61 Ft/kWh a 2520 kWh/év fölötti rész
2. "B" Komfort Napi 12 óra delej van a drótban, ebből napközben minima 4 óra 23,330 Ft/kWh illetve ~61 Ft/kWh a 2520 kWh/év fölötti részre. (azaz 0,368 Ft/kWh a felára az olcsóbb sávban.)
1. Amperenként ~5 eFt hálózatfejlesztés. Mivel a 3x16=48 Amper már most több a 32 Amper ingyenesnél. pl. ha 16 Amper lesz >> 16x3900=62400 Ft+áfa=79 248 Ft
2. A regszerelő elkér az ügyintézésért+kiszállásért (0)-15-25-(30) eFt-ot tipikusan. A kisebb összeget jellemzően számla nélkül, zsebbe szokták gondolni.
3. A mérőhelyet készre kell szerelni. Anyag nem sok kell >> közel 0 eFt jellemzően. Munkadíj (ha nincs szívás) néhány óra >> 20-40 eFt arctól függően.
4. A bojlerhez/akármihez tartózó áramkört ki kell építeni. - vezetékezés, külön nyomvonalon vezetve - FI relé - kismegszakító - "B" tarifás elosztó doboz - mérőt bekötő vezeték vég előkészítve
Ezeket meg csinálhatja mezei (nem regisztrált) villany szaki is.
A költsége a konkrét helyszentől függ! Lehet jelentős is akár... ----- Alapban (rövid útvonal, egyszerű eset) úgy - 20-30 eFt anyag - 20-40 eFt munkadíj ------
***** Átlagos esetben... 80+20+30+20+20=170 eFt környéke. (saccra szerintem mostanság) *****
DE!!!
A kerités >> bojler távolság áthídalása lehet nagy és drága is. Pláne, ha nincs előkésztíve sem a lehetőség. Csővel és/vagy előre behúzott vezetékkel.
(nem írtál erről semmit... ezért nem lehet saccolni sem)
MINDENHOL tovább tart a villanyoszlopnál a szolgáltató hatásköre.
Konkrétan >> a csatlakozó vezeték ügyfél felőli végéig plusz a mérő maga és a plombált kismegszító(k). Megj: a "jogi" végét=átadási_pont az aláírt szerződés mondja meg pontosan.
De a mérőhely/szekrény az nem a szolgálató hatásköre... a törvény ereje okán. és A még méretlen elosztó vezetékek sem feltétlenül, esete válogatja.
----- A te esetedben: a szolgáltató csatlakozó vezetéke a mérőig tart! (a képek alapján tippelve) -----
A csatlakozó vezeték KÖLTSÉGE az más téma!!!! (mint a felelősségé)
Bizonyos hosszig/esetben ingyenes a csatlakozó vezeték, fölötte pedig már pénzbe kerül. Játszik a szumma max bekötött 32 Amper is a költség viselésben...
MEGLÉVŐ mérőhely teljesítmény növelése esetén lazábbak a minimum szabályok! lásd: MEE-VET kéziköny amit MINDEN!!!! szolgáltató EGYSÉGESEN elfogadott már vagy 4 éve.
és ami alapján....
Nem feltétlenül kötelező >> a legújabb cuccra átállás >> a "szabványosítás".
Innentől szarembere válogatja elsősorban, hogy mennyire szívatják az ügyfelet. - a választott lehúzós/gyáva regszerelő és/vagy - a szolgáltató területi kiskirály gennyláda
HA CSAK annyi a cél, hogy az egyfázis helyett 3 fázis legyen. Egyetlen mérővel a szekrényben >> nappali "A" tarifás mérőként.
----------------
A konnektort és az egyéb felhasználói vackokat ki kell szedni vagy szabályosan megoldani. (csak tűzállóan elválasztott külön térrészben lehet a közös szekrényben)
A fém ajtó/keret az EPH-zás miatt a zöldsárga rendszerbe bekötendő, szerintem.
************ Felteszem, Az a kiselosztó az "első mért "elosztó"-d is egyben. HA NEM az >> AKKOR TEDD AZZÁ!!! úgy egyszerűbb az élet. Mert csak az "első mért elosztó"-dig érdekli a szolgáltatót a "mért fővezeték"-ed... ************
A (nagyméretú)mérő+plombált kismegszakító elhelyezéséhez 60 cm magas és minimum 30 cm széles térrész kell. Azaz a kiselosztó >> "első mért elosztó"-d nincs jó helyen>> áthelyezendő, balra fentre pl. (ott elfér) úgy tűnik. és Elvben tűzgátlásnak elég a kiseolosztó műanyag doboza is, ha minden felhasználói cucc abban van.
De azért "okosabb" egy tűzálló "fallal" elválasztani a mérő terétől a kekeckdő szolgálattói emberek ellen. (a szerelések könnyítése miatt, célszerűen olyannal ami egy mozdulattal kiemelhető/visszarakható pl. becsúsztatható elválasztó >> két lécből kialakított résben)
A kiselosztóba, mint "első mért elosztó"-ba. Kell egy 3 fázisú FI relé és a 3 fázisra egy-egy alkalamas Amper számú FŐ kismegszakító. Ezek fogadják a következő pont szerinti "mért fővezeték"-et... utánuk már lehet szétosztani áramkörökre tetszés szerint.
Illetve célszerű kialakítani a napelemes cuccot is vagy hagyni neki helyett. Amihez 4+4+3=11 modul elég 3 fázisnál (SPD,leválasztókapcsoló, 3F közöskaros kismegszakító) (ha nem kell SPD akkor elég lehet 7 is, ha közös karos NULLA-t is szakító kismegszakító a leválasztás akkor 4 is elég lehet)
A kiselosztóból indítva az 5x10 mm2 hajlékony réz vezeték legyen odakészítve. Az előírt minimum hosszúsággal és 18 mm érvéghüvellyel ellátva. a mérőbe való bekötéshez.
A kiselosztóban ésszerű, ha "fővezetéki sorkapocs"-ből indul a "mért fővezeték" vége. Így könnyen-áttekinthetően lehet bekötni a napelemes invertert is.
---
Nem ártana az egész szekrényt kívül-belül lefesteni >> ne nézzen ki ilyen gyanús öreg-szarnak!!!
Élet-vagyon-tűz védelmi okból nem lehet lakattal/kulccsal elzárni >> azonnali hozzáférhetőség kell. Szolgáltatói ellenőrzés és/vagy szükség_beavatkozás esete miatt sem lehet így elzárni.
------------------- A tetőtartó jó, ha nem rozsdás-lyukas, jól rögzített >> azaz teherbíró a cső (az új kábel nehezebb lesz). Ránézésre is legyen karbantartott a cső+szerelvény, alighanem lefesténém horganyos festékkel...
HA behúzható az új 3 fázisú vezeték a csőbe a tetőtartótól a mérőhelyig akkor a csövezés is OKÉ-s. (a minima 36 mm belső méret játszik kekeckedés esetén)
------------------ Nos, ezeket kéne egyeztetned a regszerelővel...
Aztán amihez nem kell plombabontás azt megoldani egy villany szakival.
Utána mehet be a "megfelelő a mérőhely" nyilatkozat a regszerelőtől és az igénybejelentő a bővítésre.
************** Normális esetben ennyi elég >> nem kell a szabványosítás mindenáron. **************
Ha mégis kekeckedik a területi kiskirály akkor be lehet rakni-ügyeskedni egy műnyag mérőhely dobozt a faszekrénybe. (a hátamögöt alighanem >> deszka kiszed és a falüreg mélyebbre kivés, a doboz mögé hőszigetelő xps lap kerül)
Mind ez ki kéne jöjjön az Amper díjon felül (az egy mérős csak nappali "A" tarifa esetén) - ha átmegy a fa szekrény magában 80-100 eFt-ból cakkumpakk (anyag+munkadíjak) - ha be kell vésni a műanyag dobozt is a faszekrénybe ~200 eFt-ból...
Aztán, hogy mi jön össze >> az sok mindentől függ.
------------------ Egy 3F "mért fővezeték" fékéeszen, az "első mért elosztó"-ból jön a mérőhelyig.
Egy bevésett mérőhely doboz... és az új "első mért elosztó".
"Nyilván az lenne a hosszutávu megoldás a liberalizálnák a villamosenergia piacot. Ez rendesen pofánverné a szolgáltatót. A megfelelő árazás kialakítása mellett."
A kereskedési része 15 éve liberalizálva van. A hálózatos része meg sosem lesz.
Megfelelő árazás senki Kovács Józsinak nem tetszene, mert az egyszerűen drágább lenne. Akkor persze lehetne, hogy savanyúcukorkát osztogat vagy birkanyírást vállal ingyen azon két szolgáltató közül az egyik, akik két-négyszeres áron kínálnák a villanyt, ha átmész hozzájuk, de kinek kéne az?
Szóval a lakossági szolgáltatás az mindig is hatósági áras volt, sőt, aki áramszolgáltatásra váltott koncessziót, az a területen levő lakossági fogyasztókat a hatósági árral együtt a nyakába kapta. Nyakába kapta, mert az veszteséges volt a hatósági áron (nem a rezsicsökkenés jelszóról beszélek, hanem az előtte levő időszakról). A piacliberalizálás működött a nagyfogyasztóknál, akik jóval drágábban vételeztek, mint a lakossági fogyasztók. Például a százhalombattai olajfinomító átment egy másik kereskedőhöz, mert az egy fillérrel olcsóbban kínálta az energia kilowattóráját. Ennyi laufja volt a kereskedőknek. :) Persze, a MOL-nak az egy fillér is sokat jelentett.
- Sok KTV es távközlési szolgáltató bérel villanyoszlopon helyet magának. Nyilván rövidtávon olcsóbb megoldás, de a macerás mert a bérlőkkel akarja rendbetetetni a berbeadó a hitvány oszloprendszerét. Plusz költség hogy EPH-ni kellene a hálózat fém részeit ami sokévvel ezelőtt is 10K volt osazloponként ami lehet hogy ma már 20 vagy 30K. Az optikát ez már nem erinti , mióta nem fém hanem kevlár teherhordókat hasznalnak.
- Ugye fel lett vasarolva a digi meg a Voda de mint minden olyan dolog amiben benne van az állam azt tapasztaljuk hogy a dolgozók értelmesebb dolgozók menekülnek onnan és samesznak bekerülnek az utcáról az olcsóbb buták, vezetőknek meg a párthú vagy rendszerhű vezetők kapnak széket, és ha szükséges akkor meg haszontalan székeket is csinalnak nekik. Számtalan olyxan HI-TECH kisvállalatról tudunk akik fel lettek vasarolva - mondjuk 3D nyomtatas es fejlesztés témában - akik pár éven belül tönkrementek es ma már árulják az eszközeiket veszteség csökkentése érdekében. Ha valakit a kormány kitöm pénzzel es azon meg tud venni bármit az még korán sem biztos hogy azt megfelelően üzemeltetni is tudja az uj tulaj a jövőben.
- Nyilván az lenne a hosszutávu megoldás a liberalizálnák a villamosenergia piacot. Ez rendesen pofánverné a szolgáltatót. A megfelelő árazás kialakítása mellett. Akkor biztos nem látnál a munka után még ott döglö OPUS-ost vagy akárkit a hazad előtt az autóban mert "napi 4 munka norma nekik" es meg véletlenül sem csinalna meg 10-et ha beleférne. A verseny mindig jót tesz a piacnak mert ösztönöz mindenkit a jobb hatekonyabb munkavégzésre és jó esetben kidobálja a rendszer a nemodavalókat.
- Jelenleg most az ivóvizszolgáltatás lenyulása van terítéken és nem kicsi bürökrácia épül ki az uj rendszerben. Ez nyilván minket is súlyt nem kicsit. A dolgozók a szar fizetés miatt menekülnek a vállalattól, igy 1-1 emberül sokkal nagyobb területért felel ami nem hat pozitivan a rekacióidejükre. Igy akit csak lehet csuklóztatnak az uj feleősök mert tudás nélkül csak a hüségüket tudják felmutatni a rendszer irányába. Egy koma 1* puszira beengedett és elmondta, hogy a saját szerszámait hasznalja, 3 honapja nem fizettek neki saját gk használati pénzt, az első munkanapján megkérdezte a helyi vezetőt hogy miert uzemeltetik az áramfejlesztőt szárazon mert az sem tudták értelmezni hogy water és cool az nem utal léghűtésre, a masodik napon megtudta hogy automatában nem uzemel a toronytöltés mert "el van romolva" de elég volt neki egy óra hogy rájöjjön hogy a 3 db földalatti tartályból az üzemből kivoltba volt bekötve a mérőszonda. Mondtam neki akkor mi a faxert dolgozik itt? Be van jelentve, van másodállása ás azt is tudja csinálni rugalmas munkaszervezéssel.
Vannak olyan szolgáltatók szolgáltatások ahol "nem szokás" a szolgáltatást igénybevevővel kifizettetni minden sz@rt, illetve a szolgáltatást nem a villanyoszlopig szól hanem mondjuk a helyi fogyasztásmérőig.
A forditott költségeléssel egycsapásra meg lehetne szüntetni a gyártók és a szolgáltatók közötti összefonódásokat. Nyilván nyüszitenének 1000l de ha valaki szabályt hoz változtat az fizessen ennek az árát is. Valójábasn szép magyar szóval inkumbensek a saját területükön aminek kell hogy ára is legyen.
Manapság a tavközlési szolgáltatók 4-5 évente kidobnak majdnem mindent berendezést csak a kábelek maradtak. Ma már az sem, mégsem terhelik rá az ügyfelekre a komplett változásokat.
----A fa tűzveszélyes--burkold be tűzálló gipszkartonnal. (ez is szinte egy új mérőhely elkészitésével ér fel.)
_-A tetőtartó csak minősitett !!!,horganyzott 2" cső lehet. S egyenes vonalban fut le a mérőhelyig....A minimális magasság gyalogjárdánál 5m ,ut felett 6,5m.
Regszerelő kihív >> nyilatkozik a mérőhely alkalmasságáról>> 15-20 eFt tipikusan amit elkér.
Megkéred a 40 Ampert esetleg az 50 Ampert az igénybejelentőn. Ne hagyd amgad lebeszélni... pláne a 40 Amperről ami az EON esetén elvben megy alapban is.
Az igény beadása ingyenes.
Aztán megjön a válasz amit MGT-bek hívnak. (Műszaki Gazdasági Tájékoztató)
és
Ha mehet akkor lesz benne egy hálózat fejlesztési díj is. 3900+áfa/Amper A +8 Amperre ~40 000 Ft A +18 Amperre ~90 000 Ft
Épeszű ember nem állhat a szolgáltatók jelenlegi gyakorlata mellé. Legfeljebb meg lehet érteni, mi az, ami valamiféle intézkedésre sarkallta üket, és a buta, fantáziátlan intézkedők meg nyilván csak olyant találnak ki, ami a normális embereket zavarja. A határon fél napot eltöltő turista is csak azok miatt szív, akik csempésztek a múltban.
Ez azert van mert kiküldenek egy fénótás regszerelőt aki ha kell ha nem alapon mindent ki akar cserélni csilltrillió forinttért.
Én lennék hatalmon első intézkedésem az lenne hogy minden szolgáltatónak a saját szabályainak megfelelő fogyasztasmérőhelyet magának kellene kialakitania es fizetnie. Ha ez nem uj ház akkor a robolás visszaállítását. Rögtön megfelelnének a jelenlegi mérőhelyek es nem kellene indokolatlanul uj csöveket betenni a tetőre.
Nekem mindenki 1.5 milla forintot mondott a 3F kialakításra.
1x32A van a családi házunkban, amit bőviteni szeretnénk egy kis elektromos autó beszerzése miatt, azonban a meglévő napelemünk 1 fázisra lett kialakítva. A teljes rendszer 3 fázisossá alakitása jóval macerásabb és drágább lenne ha jól sejtem, mintha 1 fázison maradnék. Mekkorára lehet egy fázison bőviteni? Ez a szolgáltatótól is függ? Csepelen lakunk mvm területen. 1X40A már elég is lenne, az autót 10A-el töltenénk leginkább éjszaka.
Érdemes kiállás számban gondolkozni, mert menet közben általában növekedni szokott nm árnál meg be kell nyelned.Ritkán használunk 16-os symalent, de rövid szakaszon elférhet benne.
1. Cirka 3X-osát kell beszedned "fedezetként/haszonként" a munkadíjban+anyaghaszonban. Teljesen legális-adózó, jól felszerelt, jól működő, életképes vállalkozásként.
A több nem baj, ha lehetséges :-) A kevesebbel jönnek a gondok... aminek a jelei. Nincs pénz eszközökre, autóra, stb.-re, lassan lepusztul minden és/vagy nem keresel eleget pedig széthajtod magad.
2. Kedvezményes adózóként (átalány, kata, stb.) cirka a 2-2,5X-ese is elég lehet. (csak a lakosságnak=magánembereknek melózva-számlázva lehet akár kata adózni is)
+1 Szürkén azaz részben adócsalóként cirka 1,5-2,0X-ét a szürkeségtől függően.
+2 Feketén azaz teljesen adócsalóként kilehet jönni 1,3-1,5X-osból is akár...
----- Ha nem főállás, hanem csak mellékes a teljes munkaidős alkalmazotti lét mellett a vállalkozás. Akkor kicsit kisebbek is lehetnek a szorzók, mivel a munkaadó fizeti a TB-t, ami számottevő összeg :-)
Nyudíjasként is kisebbek a szórzók ! gyakorlatilag nincs jövedelem adó és TB sem. Nappali képzéses Egyetemistaként/Főiskoláskánt is >> mellékállás, ezért kisebbek a szorzók, pláne 25 éves kor alatt. -----
Nos, ezért nem lehet igazából konkrét összegeket írni. Mert mindenkinek más számok jönnek ki a körülményektől függően a matekból.
A munkadíj pl. 1 számlázott órára a 2000-15000 Ft(+áfa)/óra sávban mozog mostanság. Az 1. pont szerinti esetben, de jellemzően 6-8 eFt(+áfa)/óra érhető el manapság küzdés/előny nélkül.
Számold úgy, ha egyedűl vagy egy segéddel dolgozol, hogy ***** A napi 50-60 eFt-od megmaradjon tisztán rajta. ***** Ez kb. a szokásos árazás mostanság....
Budipesten lehet több is, akár 80-100-sok eFt/nap is. Nagyon vidéken, szegényebb környéken meg kevesebb is.
A költségeket és az adókat levonva persze abból. Amit elkérsz munkadíjként. és Amit az anyagokon keresel, ha keresel.
-----------
Lentebb menni nem érdemes, ha nem muszáj. Hisz egy alkalmazott villanyszaki is megkeres 400-600 eFt nettót, ha nem valami lepukkant környéken melózik. Aminek a duplája illik, hogy meglegyen a kockázatot is viselő vállalkozónak 22-23 nap/hó alapon számolva.
Fentebb menni meg nem mindenhol lehet ...
Megj: manapság az alkalmazottak fele visz haza nettó-tisztán 320 eFt fölött. Ami alapján a vállalkozónak alsóhangon 600 eFt fölött "illik" összehozni a szokások szerint, ha van elég melója.
***********
Innentől megsaccolod a szükséges munkaidőt, az anyag hasznot és a költségeid. Eldöntöd a kívánt tiszta hasznod...
Ezek alapján beárazod a melót és >> megpróbálod elsütni az árat.
A tapasztalat pedig kialakítja idővel, hogy mire vagy képes a piacon.
" A sales igaz hogy az akciós árakba nem avatkozik bele, de a normál értékesítési folyamatban igenis meghatároz egyedi árakat bizonyos határokon belül. "
Amikor bementem a szaküzletbe , mondtam az eladónak , hogy náluk fogom vásárolni a fiam házának a felújításához az összes anyagot , ami a fűtés, víz , szennyvíz rendszereket illeti , rögtön rávágta , hogy akkor 15% engedményem lesz , mint a magánvállalkozóknak , akik nála vásárolnak . Így is volt és van ma is , mivel bármit veszek náluk , automatikusan engedményes árat számláz . Az eladónak is érdeke , hogy olyan vásárlói legyenek , akik nagyobb összegeket hagynak nála az áruért és nem a konkurenciához mennek .
Tehát NEM áraz, hanem csak dönt az ársávon belül...
----
OFF
Mondjuk jobb helyeken ezt sem engedik nekik (pl. jó magam sem).
Mert, Ha jó az ár és jó a salse-s is az akkor minek engedni ?! >> csökken a profit fölöslegesen.
Az engedmény adás jogáért kuncsorgo sales emberke szerintem a rossz céges eladási rendszer és/vagy a gyenge marketinges és/vagy sales emberke jele.
---- A rossz árazással kiküldött sales >> marketing hiba szerintem. ----
A jó értékesítési rendszerben a marketing mindent előre tisztáz-leszervez a sales számára. A sales csákó már csak tehnikai lebonyolítás feladatát látja el... és puncsol finoman.
Más kérdés, hogy A magyar ugaron a marketinget IS!!! a sales csákóra szeretnék bízni >> sporolásból. Sőt olykor még a pénzügyeket (kontrollingot+behajtást is)... ehhh.
Ha eltávolítod a burkolatot, szemrevételezéssel lehet látni az elmozdulást. Hogy az érintkező átad-e (legjobb lenne kiszerelve) egy eszközzel mozgasd az érintkezőt és multiméterrel megmérheted.
A leggyakoribb hiba az érintkező elkopása vagy beégése ami a működő áram tekercs ellenére sem teljesíti feladatát illetve kapcsoláskor mechanikai hibák miatt nem ejt el.
Sajnos a túlterhelt motor esetén ez a relé ismét meghúz miáltal a motor könnyen leég. Rendszerint a második tekercselés után nyomógomb kerül a relé helyére.
Egy picikével jobb vagyok, mint Mekk Elek 'mester', merthogy én kérdezek (s csak aztán kontárkodom). Nos:
A tárgy: (inkább írok mindent, még ha fölösleges is lehet a válaszhoz) egyfázisú, 2,2 kW-os villanymotor; 2db 40ľF-os üzemi és 1db 250ľF-os indító kondenzátor; (1db) indító relé. A kérdés (számomra): Induláskor együtt üzemel a kétféle kondenzátor és aztán leválasztja az indító kondit a relé (tehát az üzemiek 'állandóra' vannak kötve? - nekem ez tűnik észszerűnek) avagy vált közöttük a relé -> induláskor csak az indító kap szuflát, aztán ha megjön a fordulat és teljesítmény lekapcsolja az indítót és átvált az üzemi(ek)re?
Pótkérdés: Vajon van-e mód, hogy a rendelkezésemre álló egyszerű, házkörüli eszközökkel megállapítsam - anélkül, hogy esetleg kárt okoznék a új (eléggé áras) indító kondenzátorban (meg akármiben) - vajon működik-e a relé?
Matávos sztori, hogy fullra telített volt a Bp-Miskolc helyközi hálózat este 8 után, nem bírta kiszolgálni a hívásokat. Már azon voltak, hogy bővítik mikrohullámmal, mire valakinek eszébe jutott, hogy előrébb kell hozni a kedvezményes időszakot legalább 1 órával. Előre hozták 19 től a 20 helyett, és egyből elég volt a meglévő hálózat...
A szolgáltató majdnem beledőlt a saját kardjába de győzőtt a józan paraszti ész...
A marketing mint szakma, összefogja, vagy ha úgy tetszik koordinálja az alá szervezett tevékenységeket, pl a sales-t. De ennél sokkal többről van szó: piackutatás, statisztikai adatokra épített elemzés, matekolás, munkalélektan, stb. Stb.
Meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat.
Megismerteti azokat a fogyasztókkal.
Kialakítja az árakat !!! Megszervezi az értékesítést Befolyásolja a vásárlókat.
A vállalat szempontjából a marketingfunkció kiemelt jelentőségű.
A piackutatás révén megismeri a fogyasztói igényeket és preferenciákat. A versenytárselemzés révén kiismeri riválisait. A vállalaton kívüli piaci információkat belső erőforrássá tudja alakítani.
Ezek által a marketing nagyban hozzá tud járulni a nyereségessé tételhez.
----
Marketing lényegében bármilyen gondolat, eszme, sőt akár személy megismertetését, elfogadtatását és népszerűsítését is szolgálhatja. A marketing ezért kiterjedhet olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a koltúra, a vallás a politika. -----
A marketing egy rendszerben alkalmazza
a közgazdaságtan, az alkalmazott matematika, az alkalmazott statisztika, a pszihológia, a szociológia, az antropologia, a vezetéstudomány ismereteit.
Ha a marketing dönti el az árazást, akkor már rég el van baszva minden :)
Hm.
Idézet: "A marketing olyan vállalati tevékenység, amely elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést, és befolyásolja a vásárlókat."
"Azelőtt a szoci világban ez idegen fogalom volt" Dehogynem, Pannónia motor, Csepel Művek kiváló termékei, Ganz cuccok, meg KGST varázslat? Simán. Akkor is, ha nem volt olyan jó, mint állították.
Butaságokat te beszélsz. Jól működő marketing osztályok a hiány és az elosztás társadalmában? :D Az csak olyan volt, mint a nagy falfestmény a Kálvin-téren, hogy "Cipőt a cipőboltból!" Ennyi értelme volt abban a rendszerben.
Külföldre meg minőség kellett volna, az meg nem volt.
Dehogy volt ismeretlen, butaságot beszélsz, megint.
Tapasztalatból tudom, hogy Már 1975-1980-ban is volt marketing osztály a komolyabb cégeknél és működött is jól. 1980-ban már felsőoktatási tárgy volt 2 félévben még a gépészeknek is... az indexem szerint.
Sőt már előtte is volt... természetesen sok helyen, max nem a hazai piac volt a célterület. Hanem a dollár reláció igazából már a rákosi rendszerben is, a kádári időkben meg pláne.
Valaminek meg kell csinálnia az egyenáramot a LED-ek számára... ~230 Voltból.
A lényegi különbség, hogy a filament esetén sok-sok kicsi LED van sorba kötve egy fényszálban már gyárilag a gyártáskor. Így a fényszálnak nagyobb DC feszültség és kisebb áram kell >> kevésbé melegszik >> hosszabb az élettartama. Ennél pl. ~75 Volt DC van a fényszálakon. A fényszálak elrendezése a térbeli fényeloszlást>>bevilágítást befolyásolja. gömbszerű és gyűrűszerű pl. amire gondolni kell a világítás tervezésekor
Ennél is fontos, hogy JÓL tudjon hűlni a cucc !!! Ne legyen bezárva, gátolva a légáramlás körülötte. Ne melegítse önmagát... közismerten a meleg felfelé száll :-)
A marketing úgy 30 éve kezdett felénk is előtérbe kerülni. (Azelőtt a szoci világban ez idegen fogalom volt.)
Márpedig minden vállalkozás ezen áll vagy bukik. Megfelelő árképzést kell minden esetben elérni. Vállalkozó szemszögéből akkor sikerült, ha mindketten -vevő és a szolgáltató- elégedetten válnak el egymástól. Sokan legyintenek a marketingre mint fogalomra, pedig itt dől el, hogyan tudja az ember a tudását eladni, azaz mennyire tud sikeres lenni a szakmájában. Nem elég érteni a szakmát, nem elég precízen pontosan dolgozni, ha alá vagy fölé lövök az árral.
Autószerelő ismerősömhöz járok 25 éve. Azt szeretem benne, hogy mindig eltalálja a fizetségemet. Egyszer beszélgettem vele erről, mondtam neki, hogy tudom, én kiváltságos vagyok, mert mindig kedvező árat mond. Azt felelte, mindenkinek annyit mond, hogy mindkettőnknek megérje... És milyen igaza van! Pedig nem járt marketing képzésre, de ráérzett a lényegre. Sajnos vagy nem sajnos, sok vállalkozó nincs ezzel tisztában. Ők nem is maradnak a felszínen. Ez a piac törvénye.
Vagy egy másik példa, amikor a 80-as évek elején nem nyilt a ladám hátsó ajtaja. Megálltam az első lakatos műhely előtt és mondtam, mi a gondom. Odajött, megnézte, 10 perc múlva végzett a munkával és kért 100 Ft-ot. Mondtam, hogy aztán nem szégyenlős... Mire ő azt válaszolta, hogy egyből megcsinálta, pedig mondhatta volna, hogy hagyjam itt, jöjjek vissza délután, stb. Elmosolyodtam és megköszöntem a segítségét amikor átadtam a 100-ast, mert nagyon igaza volt.
Szintén ekkortájt volt, hogy egy Péceli anyuka hívott a TV-jéhez. Nem volt képeltérítés. Sima ügy, visszajöttem a városba egyik keravillba, és vettem egy PCL85-öt. Vissza Pécelre, és sikerült, más baja szerencsére nem volt. 50 Ft-ot kértem a csövön felül.
Másnap telefonál, hogy megint nem jó, ugyan az a baja. Hát, a PCL85 elrepedt a foglalatban. Na, vissza a Fürst Sándorba ahol a garis csöveket vizsgálták. Elismerték, hogy ez gyári hibából eredő repedés, és egyből kicserélték.
Vissza Pécelre, de ekkor már semmit sem kérhettem. Gyakorlatilag ingyen dolgoztam, de viszont ajánlott másoknak is.
Végezetül egy kis marketinges vicc, hátha valaki nem ismeri:
Londonban sétál egy mérnök, és a kirakatban látja kitéve a táblát, hogy: 1Kg műszaki agyvelő 100 Font, 1Kg marketing agyvelő 1000 Font. Nagyon mérges lesz a 10X-es különbözeten, be is megy, keresi a boltvezetőt. Mire azt a választ kapta, hogy van magának fogalma arról, mennyi marketingest kell összefognom ahhoz, hogy 1Kg agyvelő összejöjjön...?
Sok olyan eset van, amikor az apró hibával leállt eszközre azt mondják, hogy "már nem éri meg javítani, vegyél újat". Ha a szervízre kell hagyatkoznod, akkor ez nagyjából így is van. Ha magad meg tudod oldani és nem számolod a saját mérnökórádat, akkor a készülék menthető és lehet, hogy tényleg még így is megéri, pláne,. ha egy megszokott, egyébként kézreálló darabról van szó...
Igazából TV javítással foglalkozni mindig is annak érte meg, aki lelkiismeret furdalás nélkül át tudta b verni a delikvenst.
Ma sincs nagyon másképpen.
Csináltak egyszer egy kandi kamerás tesztet a mikrohullámú sütő javításáról. Igazából az volt a baja, hogy direkt elcsíptek benne egy bekötést, ami simán saruzható vagy cserélhető lett volna. Erre a műszerész kicserélte benne a kondit és tetemes összeget számolt fel utána.
A műszerész szakma alól kiment a talaj fokozatosan, aki nem akart vagy már nem tudott váltani, akár pl. villanyszerelésbe, ott a szeműveges oszcilloszkópos, papucsban sántikáló kordnadrágos láncdohányos tévészerelőbácsiknak maradt ez.
Miután már "asztali DVD" sincs, és videómagnó sem.
Megjavítják a szemetet, praktikusan pár kondi cserével, és el lehet adni.
Anno mindig az volt, na ""ma már a cuccok javíthatalanok"", "nem éri meg", stb.
Azért mi javítottunk sok mindent, alaplaptól a játékkonzolon át monitorig sőt akár a HDD-ig.
Mostanra kikoptam ebből, az már nem éri meg ,hogy mással BGA-ztatsz és vagy jó lesz vagy nem, magad felszerelni meg komoly befektetés.
Ugyanúgy tudja feketén csinálni, ahogy ezt. Mondjuk TVszerelőktől amennyi tré TV-t elhoztam, az meg most a másik fele, tele van a piac hasonló szinten gányolt cuccokkal, aztán megy, hogy "használt". Felénk az udvarból nem tudom mit lehetne elhozni, törött, ázott cuccok, néhányat nyilván megpróbáltak javítani is a múltban, majd utána került oda félig kibelezve.
Mert az mecerás >> jogszabályok, előírás, garancia, felelősség, könyvelő, NAV. és Drága is... a legális létezés alsó hangon is 200 eFt/hó és még nem kerestél semennyit.
Ezzel szemben az illegális fusi egész jól fizet Ft/munkaóra alapon és gyakorlatilag nincs a sok macera sem.