Az univerzum lételméleti szempontból egy negatív nyomású skalármezőből, spontán módon keletkezett. Tehát volt előtte valami, ami nem a semmi. Mi lehetne ez a valami, ha nem a potencia, a lehetőség, ami az univerzummal vált valósággá. Amennyiben a végtelen fizikai mennyiségeket vizsgáljuk, a (renormálás), más néven kvantálás, mérhető mennyiségekre darabolás elkerülhetetlen.
Ha az energia, anyaggá konvertálódik, (E=m c2) akkor minden formája leredukálható egy legkisebb egységre, vagy olyan adagokra, amik a kölcsönhatásban részt vesznek.(foton, elektron, stb.) Amennyiben az energia legkisebb megnyilvánult formáját keressük, az a téridőnek a kvantuma. A téridő struktúra, pedig a legnagyobb (végtelen nagy) megnyilvánulási formája. A téridőből, a vákuumenergiából, vagy erőtérből csapódnak ki az anyag elemi részecskéi, amik a testeket alkotják. Az anyagi megnyilvánulás másik formája a sugárzási, vagy kölcsönhatási mezők. Mindeközben, az alapstruktúra, a téridő megmarad annak ami. A megnyilvánult univerzumot magába foglaló szuperhalmaz.;-)
Megkérdeztem a férjemet. Ő azt a választ adta, hogy egy térben lezajló idő. Ha atól béig megyek két óra alatt, akkor ez lehet egy téridő.Ha két órakkor indulok és négy órakkor érkezem. Mind a két óra mind a négy óra lehet egy téridő . A föld kűlönböző pontjain mért idő szintén téridő.
Aki elvonatkoztat, a konkrét összefüggések összességéből kiválaszt, külön, önállóan elképzel valamit, ami csak összefüggésben létezik, hasonlóan cselekszik. Amikor a kiemelt téridőt körülményesen próbálom értelmezni, ilyen sül ki belőle. /eszi, nem eszi, nem kap mást/;-)
Szerinted mi a téridő?Ezt azért kérdezem tőled, mert az utóbbi két napban a hozzászólásaidat olvasva, arra a következtetésre jutottam,hogy a hozzászólásaid valamelyest érthetőek.
"A téridőt csak a végtelen sok, mérhetetlenül kicsi kvantumok struktúrája, a dinamikusan fluktuáló vákuum, a „nullponti” energia, a mindent magában rejtő Minkowski monolit, a múlt, jelen, jövő egybegyúrása teszi elfogadhatóvá,logikailag létező valósággá."
Ja, peersze. a diliházban ! ;-(
'Miért van az', hogy ha cseik 'fejtegetéseit' olvasom, azt (általában ;) azonnal, és könnyen megértem, de ha a Te 'agyszüleményeidet' olvasom kedves őszszakál, akkor --ha bár megértem a szavakat, szókapcsolatokat amiket leírsz, de mégis-- összességében, nem találok értelmet bennük, és olybá' tűnik nekem, mint ha egy 'erősen "füves" ember' 'látomás-töredékeit' hányná ide elém valaki... ;-(
(azért tudom ez utóbbi hasonlatot használni, mert 'volt szerencsém' olyan valakivel beszélgetni, aki saját bevallása szerint, az azt megelőző két évben, naponta legalább két "dzsointot" elszívott. na, ennek az embernek volt olyan a 'beszéde', hogy különálló, egymáshoz semmiképpen sem kapcsolható szavakat, fogalmakat sorolt - 'értelmes mondatként'... legalábbis ő, meg volt róla győződve, hogy a beszéde teljesen értelmes és logikus !) ;-(
„azt kene feldolgozni, h az ido egy kovetkezmeny nelkuli kovetkezmeny.”
Az idő a fizikai folyamattal együtt jelentkező tényező. Az ok és okozat láncát, a kauzalitást nem lehet kizárólag lineárisnak venni, mert az egy 3D kusza hálózat inkább. Ha ebben a hálóban elveszted a fonalat, akkor megesik, hogy előbb érsz oda, minthogy elindulnál.
„„onmagaban ero nem letezik. az ero annak a hatasnak a merteke, amit egy mozgo vagy egy nem mozgo, de erovel terhelt anyagi entitas egy masik anyagi entitasra gyakorol.”
Amikor az erő önmagában létezik, akkor mozdulatlan potenciának, lehetőségnek nevezik. Ha a fizika beszél végtelen nagy hőmérsékletről, sűrűségről, távolságról, stb. akkor miért ne beszélhetnénk végtelen nagy erőhatásról? Persze hozzá kell tennem, hogy ez csak lehetőségként létezik. A megnyilvánult erőhatás, végtelen sok parányi téridő kvantumban értelmezhető. Még csak nem is megmérhető, mert nincs hozzá fogható kis időnk. A téridőt csak a végtelen sok, mérhetetlenül kicsi kvantumok struktúrája, a dinamikusan fluktuáló vákuum, a „nullponti” energia, a mindent magában rejtő Minkowski monolit, a múlt, jelen, jövő egybegyúrása teszi elfogadhatóvá, logikailag létező valósággá.
„kiterjedes nelkuli pont nem letezik. a ter egy tetszolegesen kis reszet vizsgalhatjuk (bar nem zarhato ki, h a kiterjedes is kvantumos) de az soha nem lehet zero kiterjedesu.”
Pontosan erről beszélek. A valóság a megnyilvánult erőből létezik. Nincs kiterjedés nélküli valami. Amit kiterjedés nélkülinek tartunk, az a lehetőség, a potencia, ami viszont van. Azért van, mert a téridő kvantumok parányi létezési idejének lejárta után, az erőhatás megszűnése potenciába vált. Újra lehetőséggé lesz. Olyan ez, mint amikor a fekete lyuk elnyelője, a fehér lyuk meg forrása a megnyilvánulásnak.
„nem az a lehhetelen, hogy a mozgast egy ido es 1-3 terdimenzioval abrazoljuk, hanem az, h az idodimenzio onmagaban is valtozzon.”
Az idődimenziót úgy képzeljük el, mint egy folyót, amely nem folyhat csak lefelé. A folyó sebességéről érzéki csalódásokkal teszünk kijelentéseket, miközben pontosan mérhető, a dolgok periodikussága alapján. Vagyis támpontokat, jelzőkarókat kell használnunk hozzá, mint az óraszámlap rovátkáinál tesszük. Ha az idő dilatációról beszélünk, akkor léptékváltásról van szó a karók közti távolságot illetően. A távolsággal úgy növekszik a karók közötti távolság, ahogy a fény hullámhossza nyúlik. A gravitációs vörös eltolódás, a térerő léptékváltásából származik. (a távolság négyzetével csökkenő) Ez is azt jelzi, hogy a tér és az idő egyformán van kitéve a léptékváltásnak a téridőben.
onmagaban ero nem letezik. az ero annak a hatasnak a merteke, amit egy mozgo vagy egy nem mozgo, de erovel terhelt anyagi entitas egy masik anyagi entitasra gyakorol.
kiterjedes nelkuli pont nem letezik. a ter egy tetszolegesen kis reszet vizsgalhatjuk (bar nem zarhato ki, h a kiterjedes is kvantumos) de az soha nem lehet zero kiterjedesu.
ha az ido nem nyilvanul meg, akkor ero sincs, mert mindketto a mozgas elkerukhetetlen kovetkezmenye.
a terido nem az. a terido a harom ter es egy idodimenzio egyenerteku egyuttese, ahol a mozgas mint vektor hatarozhato meg es barmely dimenzio megvaltozasa megvaltoztatja a mozgasvektort. a teridoben megengedett, hogy qz idokoordinata onmagaban is valtozzon.
tehat nem az a lehhetelen, hogy a mozgast egy ido es 1-3 terdimenzioval abrazoljuk, hanem az, h az idodimenzio onmagaban is valtozzon.
azt kene feldolgozni, h az ido egy kovetkezmeny nelkuli kovetkezmeny. vagyis fizikai valtozasok meg tudjak valtoztatni az idot (a fizikai folyamatok lefutasanak a sebesseget), de az ido nem tud ugy valtoznik h ezzel befolyasolja a fizikai esemenyeket. tehat ne keverjuk az okot es az okozatot.
Pontosan erről beszélek. A potenciából megnyilvánul az erő, kiterjesztve a teret, ami csak egy időtartamig létezik. Nálam ez a legkisebb formájában a téridő kvantuma. Mivel ez nincs egyedül, vagyis végtelen sok létezik belőle, egy dinamikusan vibráló, rezgő struktúrát képez, aminek a kiterjedtsége és létezési ideje végtelen. Csak így tudom elképzelni a végtelen téridőt, amiben véges kiterjedtsége van a lokalitásoknak. Azoknak a lokalitásoknak, amit anyagi részecskéknek, korpuszkuláknak nevezünk. Ha azonban, az anyagi korpuszkuláknak mezőket alkotó hullám formátumai vannak, amit sugárzási térnek, vagy erőtérnek, esetleg fényközegnek nevezünk, akkor ez a két formátum kovariáns, ami normálassal, korrelációba kerül. (a normát pedig az Isten, vagy az ember határozza meg) ;-)
„a terido szerintem sehol nem lehetseges, mivel ez a fogalom qzt feltetelezi, hogy a harom terdimenzio, amiben az anyagot is ertelmezni tudjuk es az ido dimenzio, mint onallo entitas, egymasra oda vissza hatassal van. ez viszont csak akkor igaz, ha az ido onmagaban is letezo valami lenne. ez viszont anakronizmus.”
A három térdimenzió, azt jeleni számomra, hogy egy kiterjedés nélküli pontból hat irányba kiterjedő erővektor mutat. Az egymásra merőleges három vonal, a dimenziók száma, ami az origóból ered. A ki terjedés, a mozgás, aminek időre van szüksége. A kiterjedés nélküli pontban, a potencia, a megnyilvánulatlan, mozdulatlan, vagy fékezett erő van. Ekkor az idő sem nyilvánul meg.
(a mozgásnak is el kell indulni valamiből) Amikor már mozgásban van az erő, megnyilvánul az erő, akkor az idővel csatolásban van a terjedés, létre jön az erőtér. Ezért nevezik téridőnek, mert egymás nélkül, fizikai tulajdonságot nem mutató, nem értelmezhető jelzők. Csak filozófiai értelemben önállóak, vagyis virtuális létezők.:-)
"ez attol fugg, h mit nevezunk anyagnak. ha az atomos szerkezetet, akkor az anyagtalan terben is letezhet egy alap struktura. ha viszont minden terfogattal rendelkezo entitast anyagnak ertelmezunk, akkor azon kivul csak a semmi lehet."
... 'vaagy' az, aki az "alap struktura"-t megteremtette: Isten. ;-)
"nem teszi ketiranyuva, mivel sem a mozgas sebessege sem annak merteke nem lehet negativ, igy azok aranya sem."
Miért ne lehetne ?! ('óvodás szinten'... ;)
Csakhogy ahhoz, hogy valóban! 'visszaléphessünk' akárcsak egyetlen-egy 'lépést' is az "idő"-ben, ahhoz 'meg kelleni fognunk' minden anyag és energia 'entitást', és 'visszaállítanunk' abba az állapotába,
Ha a teremtett világ 'alap-struktúrája', nem lenne teljesen 'feltöltve' energiával, akkor a 'középső részen' (vagy 'ha úgy tetszik'. a "tér" olyan részein), ahol van anyag és energia, onnan 'elfolyna' az oda 'betöltött' (ott lévő) energia mennyiség --a kisebb ellenállás 'értelmében'--, a 'külső', energiahiányos részekre, így 'egy-kettőre' 'kihűlne', 'megfagyna', 'leállna' a 'világegyetem'... (logikus, nem..?! ;)
Vagyis 'faltól-falig' kell 'pattognia' az 'anyag-energia-entitásoknak', mert csak így van működő világ, csak így jó ! ;-)
ez attol fugg, h mit nevezunk anyagnak. ha az atomos szerkezetet, akkor az anyagtalan terben is letezhet egy alap struktura. ha viszont minden terfogattal rendelkezo entitast anyagnak ertelmezunk, akkor azon kivul csak a semmi lehet.
a terido szerintem sehol nem lehetseges, mivel ez a fogalom qzt feltetelezi, hogy a harom terdimenzio, amiben az anyagot is ertelmezni tudjuk es az ido dimenzio, mint onallo entitas, egymasra oda vissza hatassal van. ez viszont csak akkor igaz, ha az ido onmagaban is letezo valami lenne. ez viszont anakronizmus.
aha a teridot csak mint gorbult ter ertelmezzuk, akkor lehetseges, h ez tolti ki az atomos anyag altal nem elfoglalt helyet. viszont ezzel nem hataroztuk meg a gorbult ter alkotojat, csak annak tulajdonsagait. igy nem zarja ki, h tulajdon kepen nem atomos anyagi entitasok alkotjak.
nem teszi ketiranyuva, mivel sem a mozgas sebessege sem annak merteke nem lehet negativ, igy azok aranya sem. a terido pedig nem letezik. (fentebb)
az emberek nagy tobbsege megsem tud valos 3dben gondolkozni, hanem e helyett az agy egy sikot hoz letre es abban modellezi le a mozgast vagy az aktualis meretet.
erre szamos kiserlet szuletett. az egyik, h ingergazdag hatterrel vetitettek filmet embereknek, ami halado mozgast mutatott, mintha futnanak. a feladat az volt, hogy jelezzek, ha szerintuk olyan akadaly fele haladnak, amibe beleutkoznenek ha valoban ok mozognanak. a kepen tobb variacioban jott szembe egy vekony, de egyertelmuen eszlelheto bot. abban az esetben, ha a bot fuggolegesen allt es a foldtol indult, minden esetben felismertek. ha fentrol logott le fuggolegesen, akkor is nagyreszt eszrevettek, de ez az eszlelesi valoszinuseg forditottan volt aranyos a magassaggal, ahol vegetert, vagyis minel feljebb volt annal kevesbe erzekeltek. viszont ha ez a bot visszintesen allt, akkor ha mar nem a fold kozeleben volt, az emberek nagy resze nem erzekelte idoben.
a magyarazatuk szerint, a vizszintesen allo akadaly nem logott ki a ter sikbeli lekepzesebol, ezert nem erzekeltek. kiveve, amikor kozvetlenul a lekepzett sikhoz (folfelszin) tartozonak tunt.
hasonlo eredmenyt adott, amikor 3d alakzatok belsejeben kellet meghatarozni ket pont kozti egyenes utat. az emberek nagy resze gond nelkul megoldotta, mert a ket pont kozti sikon jelolte ki az utat. viszont amikor mar tobb, nem egy egyenesbe eso pontot kellett osszekotni, akkor mar a tobbsegnek nem sikerult pontosan meghatarozni a szakaszok egymashoz valo viszonyat.
vagy amikor a terben valo aranyerzeket vizsgaltak, azzal, hogy egy tavoli targy mereteit es tavolsagat kellett megbecsulni a kornyezet meretei alapjan, szamolgatas nelkul. a tavolsag es szelesseg becslese szignifikansan pontosabb volt, mint a magassage.
a latas sem 3dben, hanem sikban valosul meg, amibol az agy teszi ossze a kepet.
valoszinuleg te sem valos 3dben vizualizalsz ezert nem erzed a kulonbseget a lekepzett es valos 3d kozott. mint ahogy az emberek nagy resze nem tudja elkepzelni a szinszaglast vagy az abszolut hallast sem.
akkor felteszem a kerdeseket ter es mezougyben:
ha ures ter nem letezik, akkor mi van ket fizikai entitas kozott, ha nem ernek ossze?
ha a mezo onallo entitas es nem entitasok osszessege, akkor mibol van, mi hatarozza meg a tulajdonsagait es mi modon hat kolcson az anyaggal?
"tovabbra is azt mondom, h filozofiai a problema. nekem az a ter ahol anyag letezhet. a te felfogasodban ott van a ter ahol az anyag. de mi van ket anyag kozott, ha azok nem ernek ossze? most anyagkent nem csak az atomos anyagra gondolok, hanem minden fizikai parameterrel rendelkezo entitasra."
Nem, nem "filozofiai problema", mert szerintem 'az van', hogy "ket anyag kozott, ha azok nem ernek ossze", akkor ott biztos! hogy van 'valamiféle' (... ! ;) e.m. hulám az éter/"fényközeg"/ "B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra -ban. ;-)
"ha egy terreszben 0 az energia, akkor ott nincs mozgas igy az ido erteke 0. de ez nem zarja ki, sot semmifele osszefuggesben nincs azzal, hogy abban a terreszben van anyagi entitas."
"ha egy terreszben 0 az energia,"
Ilyen sosincs ! (l.m.f. ,,, !) ;-)
"akkor ott nincs mozgas igy az ido erteke 0."
" Tózse..." ;-)
"de ez nem zarja ki, sot semmifele osszefuggesben nincs azzal, hogy abban a terreszben van anyagi entitas." "
Az igaz, hogy egy adott "terreszben" nem feltétlenül kell lennie "anyagi entitas"-nak, de ha az nincs 'ott', akkor van 'helyette', 'valamiféle' (... ! ;) e.m. hullám, ami ugye nem egy 'megfagyott' valami, vagyis, mivel annak a pillanatnyi értéke folyton változik abban az adott "terreszben", ezért ott is 'beszélhetünk' "idő"-ről. ;-)
"az indoklasod a megallo idore csak akkor lehetne helytallo, ha az ido egy entitas lenne, az onmagaban tudna valtozni es ezel valtozast letrehozni. de ezt se te sem en nem gondoljuk igy. az ido fogalmanak nincs visszahatasa az anyagra."
Az első 2 sorban tett állításodat, nem értem, hogy 'mire fel mondod', a második 2 sorban tett állításoddal egyetértek. ;-)
a te felfogasodban ott van a ter ahol az anyag. de mi van ket anyag kozott, ha azok nem ernek ossze? most anyagkent nem csak az atomos anyagra gondolok, hanem minden fizikai parameterrel rendelkezo entitasra.
az ido nem tud megallni, mivel ha erteke nem 0 akkor sem halad. az ido a valtozas sebessegenek es mertekenek aranyszama. ha egy terreszben 0 az energia, akkor ott nincs mozgas igy az ido erteke 0. de ez nem zarja ki, sot semmifele osszefuggesben nincs azzal, hogy abban a terreszben van anyagi entitas. tudom, h a te elkepzelesed szerint az anyag is mozgas, de ennek semmi alapja nincs. vagy igy van vagy nem, es egy esetlegessegre nem alapozhatunk.
az indoklasod a megallo idore csak akkor lehetne helytallo, ha az ido egy entitas lenne, az onmagaban tudna valtozni es ezel valtozast letrehozni. de ezt se te sem en nem gondoljuk igy. az ido fogalmanak nincs visszahatasa az anyagra.
" Mi van akkor, ha a fizikai entitásokat is duálisan kell értelmezni? Ahol nincs anyag, ott is van fizikai entitás, például a téridő."
Igen ?! 'És tessék mondani': 'mibűl van az a': "téridő" ?! ;-/
„az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet.”
"Nagyon jó meglátás. Az, hogy a paramétere nulla is lehet, teszi „kétirányúvá”, vagyis visszaforgatható az idő „filmszalagja”. ;-) "
'Nagyeszed van' ! 'Gratulálok' ! Vagy máshogy: 'nyitott szemmel ne álmodj' !
Nincs kedvem -megint- kifejteni az 'időutazás' elméleti és! gyakorlati lehetetlenségének bizonyítását, de 'frissítésül', gondolj csak bele!: ha "visszamehetnél a múltba", és ott megváltoztatnál valamit, a 'minden mindennel összefügg' elv alapján, már nem abba a 'jelenbe' jönnél vissza
ahonnan 'elindultál', hanem egy 'ki tudja milyenbe'... !
(ha meg 'ugyanazon idővonal', ugyanazon pontjára
'jönnél vissza' ahonnan 'elindultál', akkor
'ugyanott vagy ahonnan elindultál', azaz
nem változott meg semmi a 'jelenben',
akkor meg minek 'ugráltál az időben'...?!
csak 'megnézni valamit a múltban' ?!
szerinted ha 'odakerülne' valami az 'időben' bárhová
ami eredetileg 'nem volt ott',
annak mi lenne a következménye ... ?! ;)
;-)
Mert az csak 'holivúdban' van, hogy
egy 'döloren'-nel 'ide-oda' ugrálunk az időben, és a 'múltban' tett változtatások pont' azt az eredményt 'adják', amit a 'jelenben' kigondoltunk.
Ha ez így működne, akkor nagyon 'egyszerű' lenne a világ... ! ;-/
"tehat az elnevezes mindegy, hivhatjuk ternek vagy mezonek, mindket esetben az ele tett fizikai entitas halmazat jelenti. pl. gravitacios mezo ill gravitacios ter ugyan azt a terfogatreszt hatarozza meg, amiben a gravitacios hatast kivalto entitas megjelenik."
Szerintem azért lenne fontos különválasztani a "tér" és a "mező" fogalmát, mert 'gyakorlatlanabb fejekben' zavart okozhat a kettő 'összemosása', ugyanis -a példádnál maradva-, ha egy test gravitációs 'hatás-terét' nevezhetjük gravitációs térnek és gravitációs mezőnek is, akkor a fentebb említettek 'hihetnék azt', hogy pl. a "tér"-ben mindenhol van gravitációs 'hatás'. De nem ! Nincs mindenhol, csak ott, ahol 'anyag' is van (ráadásul legalább kettő, 'elkülönülve'... ;) mert csak a "tér" azon részén alakul ki gravitációs 'mező", ahol 'anyagok' közötti (korlátos..!) "tér" távolság van. ;-)
„ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter. ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag.”
Mi van akkor, ha a fizikai entitásokat is duálisan kell értelmezni? Ahol nincs anyag, ott is van fizikai entitás, például a téridő.
„az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet.”
Nagyon jó meglátás. Az, hogy a paramétere nulla is lehet, teszi „kétirányúvá”, vagyis visszaforgatható az idő „filmszalagja”.;-)
(a 'végével' kezdem, mert szerintem az! a lényeg...)
"ne menjunk mar le arra a szintre, hogy ami nem kezzel foghato vagy ami gyakorlatban nem merhetok az nincs is!!!!! "
Háát... pedig így van - fizikailag !!! (és ugye -'destruktkedvéért'-, ne keverjük ide a hit-et, ami Pál apostol megfogalmazása szerint: "a nem látható dolgokról való meggyőződés". ;)
És ugye tettem már említést az 'alapstruktúra' 'keménységének',
a "gyakorlatban" ki lehetne 'mérni'/számolni - akkor az létezik.
;-)
A materialista tudomány szerint "ami nem kezzel foghato vagy ami gyakorlatban nem merhetok az nincs is!" Tudtommal ez a fórum a fizikai alapok 'leg-alsóbb szintű' megismerhetőségéről szól, azaz, az éter/"fényközeg"/"B részecske mező"/
dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra létezéséről, megismerhetőségéről, működéséről, stb. (vagy 'nem' > a rel.elm. hívők szerint... ;)
"amin te rugozol az inkabb filozofiai, mintsem fizikai kerdes, vagyis h letezonek fogadhatunk el valamit, ami fizikailag nem kimutathato. ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter. ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag.
az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet."
(na, akkor 'szálazzuk szét'.. ;)
"ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter."
Háát... nem. Szerintem nincs! olyan, hogy "ures ter",
azaz, csak olyan 'valami' létezhet (számunkra teremtett lények számára...)
aminek van egy 'kemény' alap-ja. És ez az alap az amit a rel.elm. hívők tagadnak az éter/"fényközeg"/"B részecske mező"/
"ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag."
Mint írtam volt már: minden létező -e.m. hullámok, mágneses tér, gravitációs erő, és az anyag(-nak nevezett 'jelenség'..) is csak az éter/"fényközeg"/"B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrá-ban létezhet. Tehát "ahol nincs anyag", ott 'ez van'. ;-) 'Ezen' kívül pedig, Isten van. " Benne élünk, benne mozgunk." (nem mindenkinek 'teljes a kép'...!) ;-)
"az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet."
Ez is súlyos! tévedés ! Ha 'megáll az idő', az maga a halál - fizikai szempontból...
'Magasról nézve' pedig azt történne, hogy ha akárcsak a "tér" egy kis részén is 'megállna az idő', vagyis egy létező folyamat, nem folytatódna tovább, hanem egy adott állapotban 'megrekedne', az azt jelentené, hogy a "tér" azon kis része nem hatna semmi más "tér"-részre, és az 'őt' ért hatást sem 'adná tovább'.
Mivel az egész teremtett 'világmindenség', egy adott! 'energia tartalommal' rendelkezik (ami hol 'így', hol 'úgy', jelenik meg a valóságban - néha egyikből a másikba alakulva.... ;) ezért a "tér" egy kis részén 'megszűnő' 'állapot-változás', 'idővel' --'sok-sok össz-állapot-változás' után-- az egész 'rendszer', azaz az egész teremtett 'világmindenség' leállását jelentené !
Márpedig ilyen nem lehetséges, mert Isten kijelentette teremtés kezdetekor, hogy minden amit teremtett "igen nagyon jó". És a "jó" jelentése bibliai értelemben az, hogy: stabil, megmaradó, állandó(-an létező)
És én jobban hiszek Isten-nek,
mint akármilyen 'számolgatós', nagytúúdásúú embernek...
(és nem is nehéz hinni, mert logikus is...! ;) ;-)
nalad a problema ott van, h a mezot te onallo entitasnak kepzeled, a nelkul, h meghataroznad annak anyagi tulajdonsagat. ez pontosan megfelel a terido modellnek, csak mas elnevezesekkel.
valojaban onmagaban a mezo nem entitas, hanem entitasok halmaza, amiknek elofordulasi helyet hivhatjuk mezonek.
tehat az elnevezes mindegy, hivhatjuk ternek vagy mezonek, mindket esetben az ele tett fizikai entitas halmazat jelenti. pl. gravitacios mezo ill gravitacios ter ugyan azt a terfogatreszt hatarozza meg, amiben a gravitacios hatast kivalto entitas megjelenik.
amiota az ember lemaszott a farol nincs szuksege a tajekozodasahoz valos 3d erzekelesre, igy ez mint nem szukseges kepesseg nagyreszt el is tunt. e helyett a torteneseket sikba vetiti le, a gondolkodasa a dolgok osszefuggesere a sikban tortenik, a magassag dimenzio csak ritkan, ha erre szuksegvan, egy egy targgyal kapcsolatban jon elo. pontosan ahogy irtad, terkepszeruen, es ahol ennek jelentosege van, mas modon realizalidik a magassag fogalma. de ez nem valos terlatas, csak annak egy lekepzese.
(nekem kifejezetten jo a terlatasom, de erzem, h amikor egy szerkezetet valoban terben kell elkepzelnem, akkor at kell kapcsolnom egy masfajta nezopontra es az sokal farasztobb is.)
ez az oka annak, h a dolgok elnevezeseben is ezt a sikbeli gondolkodast kovettek. vagyis amikor kimutathatova valt pl az em hatas a leszort vasreszelekkel, akkor az sikban tortent, igy a sikbeli elnevezeskent kapta a mezo nevet. ez nem azt jelenti, h nem tydtak volna h az terbeli, de az agy asszociacios strukturaja miatt automatikusan 'terkepszeruen' hataroztak meg.
vagyis a ter es mezo a dimenzio szamot leszamitva ekvivalensek.
a kovetkezo kerdes mar az, h ki minek gondolja a mezokent leirt jelenseget.
legyen a ter egy ures terfogat es toltse meg valami, pl eter v B reszecske mezo? akkor a mezo is egy ures, sikra konvertalt terulet amit kitolt valami pl az em hatast kozvetito entitas.
vagy legyen a ter maga egy entitas, mint a terido fogalma? akkor lehet a mezo is egy entitas.
valojaban majdnem mindegy, ezek egymassal majdnem ekvivalens elkepzelesek, annyi a lenyeg, h a vilagegyetem egyes pontjaihoz fizikai tulajdonsagot kothetunk.
amiben nem mindegy, h az elso verzio megengedi a fizikai valosagunk hatarossagat, a masodik nem.
amin te rugozol az inkabb filozofiai, mintsem fizikai kerdes, vagyis h letezonek fogadhatunk el valamit, ami fizikailag nem kimutathato. ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter. ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag.
az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet.
ne menjunk mar le arra a szintre, hogy ami nem kezzel foghato vagy ami gyakorlatban nem merhetok az nincs is!!!!!
mint pistike a magyar oran: a fogalom pl az izzo vasdarab.
