Erre a következő példát tudom felhozni: (Amat 45-nek is)
A 90-es évek elején a NASA szakemberei azt vizsgálták, hogy az egyiptomi gízai nekropolisznál, a Szfinx melletti Völgytemplom és Szfinx temploma halotti templomoknál, a 200 tonnás monolitokból álló építményeket a mai technológiával a Szfinx mellett rendelkezésre álló elég szűk terepen (völgyben) létre lehetne-e hozni.
Az USA egyik legnagyobb építészeti vállalkozójának mérnökeit kérdezték. Alapos elemző munka után arra a következtetésre jutottak, hogy a Szfinx melletti völgyben a hatalmas monolitokat nem tudnák kitermelni, feldolgozni és az antik építőkhöz hasonlóan egymásra helyezni.
Számomra a konklúzió: ma nem rendelkezünk olyan technológiával, amelyet a Szfinx melletti Völgytemplomnál és a Szfinx templománál annak idején alkalmaztak.
Bizonyíték nincsen rá. Nem is lehet. A monolitok kőzetanyagának radiokarbonos vizsgálata nem teszi lehetővé a kormeghatározást. Mert nincsen a teraszhoz köthető szerves anyag. Egyetlen írásos emlék sem bizonyítja, hogy a titáni alapokat hellenisztikus kultúra emelte volna. A hellenisztikus kultúrára, építészetre nem ez jellemző. Ez egyértelműen megalitikus építkezés, írásjelek, klasszikus hellén formák nélkül!
Nem véletlen, hogy szovjet tudósok földönkívüli űrhajósok leszállópályájának feltételezték a ballbeki alapokat. Mert inkább azok, mint hellenisztikus építmények.
Sajnos a tudománynak tudomásul kell vennie, hogy a hihetetlen mérnöki konstrukciók nem aposztrofálhatók történelmi kategóriában. Ez is egyike a történelem előtti rejtélyeknek.
A baalbeki építményeket tudtommal egyetlen civilizáció sem mondhatja magáénak. A görögök és a rómaiak csak a már meglévő alapokra építkeztek.
Az egyiptomiak valóban dolgoztak majdnem hasonló súlyú tárgyakkal.
A Szt. Péter Bazilika előtti tér közepén emelkedő egyiptomi obeliszk 25,5 m magas, és azt Egyiptomból hozták át a középkorban. A súlya 330 tonna körül van. Domenico Fontana mérnöki irányítása mellett állították fel, méghozzá 800 ember és 140 ló közreműködésével.
De Baalbeknál egy kiforrott technológia volt jelen – szerintem -, amely a történelmi idők hajnalán valamilyen módon biztosította a hatalmas monolitok kibányászását, egyenletes felszínre csiszolását, egy-két km-re elszállítását a kőbányából, illetve hézagmentes illesztését, meghatározott terv szerinti elrendezését. Ilyenfajta komplex technológia talán csak a gízai nagy piramisok építésénél volt jelen. De ugye ezekről a munkálatokról sem maradt fenn semmilyen dokumentum, ami leírná a munka mikéntjét és menetét.
Úgy tudom, korunk legmodernebb darui maximum 200 tonnás súlyt tudnak megemelni.
Csupán valamiféle prerómai megalomániás egyiptomi „mintás” istenkirály vallásos hevületének és a hatalom szimbólumai ösztökélő erejének tulajdonítani a baalbeki építményeket, szerintem nem jár közel az igazsághoz.
Erre a teljesítményre a modern kor összes technikája sem lenne képes.
Ezt a hülyeséget! :))) Ezt ma röhögve szállítjuk el. És akkor se volt valami nagy etvasz, csak egy kicsit tovább tartott. A hellenisztikus időkben megvolt a technikai és mérnöki tudás ehhez. Korábban is. Az egyiptomiak is boldogultak az ilyen feladatokkal.
Szia Id.!
Számos határozott jel utal egy hajdani tudományra, mellyel hatalmas kőtömböket tudtak felemelni vagy könnyebbé tenni.
A libanoni Baalbekben található megalitok a világ legnagyobb kibányászott kőtömbjei. A három, egyenként 600 tonnát nyomó Trilithionok olyan magasak, mint egy ötemeletes épület. Egy negyedik kőtömb 24 méter hosszú, és 1100 tonna a tömege. Ezen kőtömbök által képezett terasz a görög-római Jupiter templom alapját képezte.
Ezeket a kőtömböket csodálatos módon kibányászták, tökéletesen formára vágták, és elszállították Baalbekbe a több kilométerre lévő kőbányából. Ráadásul jelentős magasságra emelték fel a földről, hogy egy lenyűgöző templom külső falát alkossák. Ezt a templomot 54 ilyen hatalmas méretű és magasságú oszloppal vették körül.
(A világ legnagyobb megmunkált kövéről 2000 tonnás becslések is vannak, de a reális becslés talán 1200 tonna körül van (Beqaa völgy), s a kialakítói nem is tudtak már vele mit kezdeni (nem teljesen kibontott). Az a mészkőbányában maradt.)
Erre a teljesítményre a modern kor összes technikája sem lenne képes.
Ezzel ha jól emlékszem, Daniken foglalkozott egy filmjében - már ami anyagot ismerek a témáról, - majd megkeresem melyikben. De lehet, hogy itt a neten is van valami...
Igen, igazad van. Én szinte biztos vagyok abban, hogy volt kapcsolaat a kontinensek között. Egyébként ha már a sokszögű köveket mondod: És ezt már leirtam máshol de nem baj: Van Peruban és Egyiptomban egy - egy épitményben egy - egy tizenkét szögű kőtömb de ami a lényeg, állitólag mind a kettő milliméter pontosan egyforma nagy!!! Én láttam anyagot eggy dok. filmben egyszer, biztos, hogy léteznek!
és akkor még nem beszéltünk azokról az inkáknak tulajdonított építményekről, ahol nem csak nagyok a kövek, hanem sok-sok szögben illeszkednek egymáshoz, így biztosítva a földrengésállóságot!
Ajánlottad nekem a Piramisok nagykönyvét. Utána jutott eszembe, hogy az a legolcsóbb netes helyen is majdnem 7000 Ft. Én már nézegettem régebben de ennyiért inkább lemondtam róla. Szerinted ilyen áron is megéri megvenni? Vagy van ez valahol olcsóbban is? Mert én láttam ennél vastagabb könyvet - szintén rejtélyekkel foglalkozik - de sokkal olcsóbban. Tehát aránytalan a kettő egymással. Persze a Piramisok nagykönyvét nem ismerem tartalmilag. Mielőtt félreérted, én csak kérdeztem, nem kötekedni akartam, az nem célom.
Én valahol - már meg nem tudom mondani sajnos, hogy hol,- de olvastam, hogy a Bibliában, azon belül az Ószövetségben van erről az épitményről emlités. Majd megpróbálom megkeresni, persze nem igérem holnapra mert hát ugye kissé időigényes.
Nem sokkal régebbi. A főniciaiak itt a város hellenisztikus inkább szír, főniciai, mint görög népességét jelenti. Alig száz évvel lehet régebbi a római hódításnál a terasz, ha régebbi. Hogy az alapozás erősebb, az azt jelenti, hogy valami nagyot akartak rá építeni, mint ahogy azt is építettek.
Jó, tehát a terasz sokkal régebbi, de hogy a föníciaiak csinálták, az továbbra sem teljesen biztos és az alapozás a szokásosnál lényegesen erősebb. Nehezen indokolható.
A teraszt, ha nem a rómaiak építették (magát az egész várost a rómaiak gründolták egy nagy kampány keretében), akkor a főniciaiak a korábban itt állt Baál templomukhoz. Abban pedig végképp nincs semmi rejtélyes. Korábban már az egyiptomiak is értettek ehhez.
Hogy hogyan csinálták? Csúszkák, emelők, görgők és néhány ezer ember néhány szakképzett mérnök vezetésével. Ennyi, nincs ebben semmi rejtélyes.
De azokat az 50 tonnás kőtömböket csak fel kellett vinni több méter magasra valahogyan hiszen ott vannak, beépitve. Egyébként az egyiptomi piramisokról sok könyvet olvastam.
