A 17. században elkezdett fizika nem vette észre, hogy a testek nyugalmi tehetetlen tömege nem azonos a súlyos tömegével, vagyis a nehézségi gyorsulás NEM egyetemes. Továbbá, a 20. század eljétöl nem tudott a fizika megbírkózni az elektromosan töltött testek mozgásegyenletével a c-vel terjedö nem-konzervatív elektromágneses mezöben. Ezért én a gravitációs mezöt is megmaradandó elemi töltések által okozva képzeltem el és az a mezö is c-vel terjedö nem-konzervativ mezö jelentöségét kapta meg. Négy stabil elemirészecske, e, p, P és E, létezik, amiknek kétféle megmaradó elemi töltése van és az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást a részecskék között. Létezik tehát taszító gravitációs is. A hatásintegrált a véges Minkowski térbe kell felállítani mellék- és határfeltételek figyelembe vételével. Így a mezök és a stabil elemirészecskék mozgásegyenletei levezethetök. Az eredmény egy atomisztikus anyag elmélet kifejlesztése, ami szemben áll a konvenciónális fizika energétikus elméletével. Ez paradigmaváltás a fizikában www.atomsz.com .
A kvarkelméletnek semmilyen fizikailag alátámasztott alapja nincs. Nem is áll semmilyen részecske kvarkokból, a kvarkokat senki sem tudta kísérletig kimutatni. Ez csak egy hivatalos mese.
A megfigyelt részecsék a négyféle stabil elemirészecskékböl, e, p, P és E állnak, a részecskék szerkezetét én ki is mutatttam.
Hol hallottad és ki bizonyította kísérletileg, hogy a proton nem pontszerü (az alábbí értelemben)? A "hivatalos fizikát" én röhögöm teljes szájjal körbe.
A "hivatalos fizikát" én röhögöm teljes szájjal körbe. A "hivatalos fizika" nem is tudja miböl állnak az atommagok, meg a neutrínók.
A körülöttünk lévö anyag súlyos tömege, ami N protonból áll
mg(anyag) = N∙(mP – me).
Az anyagunk protonokból (P), elektronokból (e) és pozitronokból (p) áll. A pozitronok, Np, száma nem jelenik meg a súlyos tömegben, mert a pozitron és elektron között is taszító a gravitációs hatás. Ezért tünik tömegnélkülinek az elektron-neutrínó, νe = (e,p). (Persze a proton és az elton között is taszító a gravitáció és így a proton-neutrínó, νp = (P,E), is tömegnélkülinek tünik.)
Az anyag nyugalmi tehetetlen tömege meg
mi(anyag) = N∙(mP + me) + 2∙N∙me – E(kötés)/c2.
A stabil elemirészecskék, e, p, P és E, nem tudják egymást 10-17cm alá megközelíteni. Ebböl az következik, hogy az elemirészecskék egészen 10-17cm-ig pontszerünek tünnek, és ez alatt semmilyen belsö szerkezetet nem mutatnak, csak úgy tünnek, mintha kétféle megmaradó elemi töltéseik, qi és gi, lennének. A maximális anyag sürüség kb. 10+24 g/cm3.
"Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E."
Ha a P a protont akarja jelölni, akkor az bizony KÍSÉRLETILEG BIZONYÍTOTTAN nem pontszerű és nem elemi, ugyanis belső szerkezete van.
És innentől kezdve csak lefelé halad az ostobaság spirálja.
Ne csodálkozz azon, hogy a "hivatalos fizika" körberöhögi az agymenésedet, ha már a legeslegelső megállapításodban egy orbitális baromság szerepel, ami ellentétes a mi valóságunk megtapasztalt tényeivel. Ha valaki hozzáértő egy így kezdődő hülyeséget kézhez kap, akkor már nem is olvassa tovább a második mondattól, hiszen hibás alapra csak sz@r felépítményt lehet felhúzni.
Bign: „"A galaxikusok peremén az égitestek nem úgy mozognak, mint ahogyan Newton elöírta!"
Mert az a baj, hogy seggel mentek a vályúnak. Nem a fizikus írja elő, hogy mi történjen, hanem a valóság "írja" elő, hogy a fizikus mit írjon, de általában ezt figyelmen kívül hagyja.
Newton hány galaxist ismert? Már Einstein megoldása se jó, ezért vezették be a "sötét" anyagot. Azaz amit nem ismernek, azt nevezik annak.“
Ez “Newton hány galaxist ismert?” Ez “A galaxikusok peremén az égitestek nem úgy mozognak, mint ahogyan Newton elöírta!" csak azt jelenti, hogyha felhasználjuk Newton törvényét, te szörszálhasogató. Fritz Zwicky és Vera Rubin csak felhasználta Newton törvényét
m∙a = - G∙M∙m/r2.
Vajon Newton „imerte-e“ az eröt, a tömeget és meg tudta-e mérni a testek relatív távolságát? Látott-e Newton inerciarendszereket? Bizony nem! (Arról nem is beszélve, hogy Newton nem is számított a gravitáció c-vel történö terjedésére és arra, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák!)
„Nem a fizikus írja elő, hogy mi történjen, hanem a valóság "írja" elő, hogy a fizikus mit írjon, de általában ezt figyelmen kívül hagyja.“ Ez viszont egy nagyon tiszta meglátás! Úgye akkor nincs semmi szükség Einstein „megfigyelöjére“. Einstein is csak felhasználta a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömeg azonosságát, kimérni sohasem tette.
Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E.
- The elementary particles carry two kind of conversed elementary charges, qi = {- e, + e, + e, - e} and gi ={- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E.
- The elementary charges cause the interactions between particles. They cause the interaction fields. The masses mP, me are the elementary masses of proton and electron.
- The interactions propagate with c and the constant propagation is independent of the state of the motion of particles.
Because of the physical measurements, it should be taken into account that
- measurements with infinite precision cannot be assumed,
- each measurement is performed in finite regions of space and time.
"A 17. században elkezdett fizika nem vette észre, hogy a testek nyugalmi tehetetlen tömege nem azonos a súlyos tömegével, vagyis a nehézségi gyorsulás NEM egyetemes. Továbbá, a 20. század eljétöl nem tudott a fizika megbírkózni az elektromosan töltött testek mozgásegyenletével a c-vel terjedö nem-konzervatív elektromágneses mezöben. Ezért én a gravitációs mezöt is megmaradandó elemi töltések által okozva képzeltem el és az a mezö is c-vel terjedö nem-konzervativ mezö jelentöségét kapta meg. Négy stabil elemirészecske, e, p, P és E, létezik, amiknek kétféle megmaradó elemi töltése van és az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást a részecskék között."
„Ha minden kísérleti eredmény ezt az elméletet megerösíti, megszületett a mindent megmagyarázó Mindenség elmélete. Ez az elmélet egy olyan vélt elmélete az elméleti fizikának, amely teljes mértékben leírja, kapcsolatot teremt az összes fizikai jelenség között, és megjósolja az összes kísérlet következményét amelyet elvégezhetünk.”
Megszületett egy új vallás, amelynek prófétája paradigmshift, (Szász Gyula I.) nyugalmazott részecskefizikus.
Az új vallás Istenét úgy hívják, e P p E, becéző nevei, P e E p és E p e P.
Amíg a négy elemi alkotó, (e P p E) kellően elkülönült egymástól, vagyis nem áll kötésben egymással, addig az általuk kifejtett hatás, csak a végtelen teret alkotja, és a hatások terjedési sebességének egy álladóra korlátozottsága, képezi azt az időt, amely majd minden viszonyítás alapjául szolgálhat.
Amikor alkotóelemei felismerik, hogy melyek vonzzák és melyek taszítják egymást, létrejön közöttük a kötődés, vagyis az összetett anyagok elkülönült formái, amivel elindul az evolúció, a ma ismert univerzum kialakulása. Az evolúciónak abban a stációjában, amikor megjelenik az öntudat, felgyorsul a tudattal rendelkezők fejlődése a tudatlanokéhoz képest. A tudatosok közötti versenyben az a főemlős vezet, aki embernek nevezi magát. Az emberek közötti versenyben azok vezetnek, akik egyéni adottságaik maximális felhasználása mellett, a legjobban használják ki a fizikai és közösségi tér adta lehetőségeket. Ezek az emberek jogot formálnak arra, hogy vezető és hatalmi pozícióikat átörökítsék utódaikra. Ebben a tevékenységükben nem ismernek könyörületet fajtársaik iránt. Ebből adódóan, belterjes és degenerált vezetői réteg alakul ki, melynek eltávolítása közérdekű feladat, amit revolúciónak, forradalomnak nevezünk. Az evolúció és a revolúció, mint a fejlődés motorja és rakétája viszi előre az univerzum felfedezésére hivatott emberiséget. Amikor egy új fizika révén, felfedezik magukban az új istent, annak alkotó részecskéit megismerve, boldogan lépnek át a mennyek országába, az öröklét birodalmába.
Bign: „Amikor a gyorsítókban 2 adott részecske ütközik, s szétrepül sok kis *** valami. Akkor mi repül szét, ha szerinted, csak a négy részecske létezik?“
Két részecske összeütközésénél fékezési súgárzás keletkezik, ami beterít egy bizonyos tér-idö tartományt az ütközés középpontja körül. Ha ebben a tartományban más összetett részecskék vannak, mint például neutrínó-féle részecskék vagy mások, akkor ezek szétvállhatnak, mert az elemirészecskék kötési energiáját, amikböl ezek összeálltak, meghaladja a fékezés súgárzás gerjesztése. A neutrínóknál, νe =(e,p) és νP =(P,E), például ez azt jelenti, hogy az elektron-pozitron és proton-elton párok szétvállnak, tehát új részecskék keletkezéséröl szó sincs.
Itt összegeztem, mi a megfigyelt részecskék össztétele az e,p,P,E elemirészecskekböl
A Mindenség elmélete erre az axiómarendszerre alapul:
Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E.
- The elementary particles carry two kind of conversed elementary charges, qi = {- e, + e, + e, - e} and gi ={- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E.
- The elementary charges cause the interactions between particles. They cause the interaction fields. The masses mP, me are the elementary masses of proton and electron.
- The interactions propagate with c and the constant propagation and is independent of the state of the motion of particles.
Because of the physical measurements, it should be taken into account that
- measurements with infinite precision cannot be assumed,
- each measurement is performed in finite regions of space and time.
A fizikai újdonság a Mindenség elméletében az, hogy a c-vel terjedö gravitációs mezöt is elemi töltések, gi ={- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E,okozzák
Az egyesített elektromágneses és gravitációs mezöben, a négy stabil elemirészecskék, e, p, P és E, csak kötni tudják egymást (energiakavantálás nélkül) és utána csak szétszoródni tudnak a véges Minkowski térben. Ez a világmindenség idöbeli fejlödése (ösrobbanás, fekete lyukak és sötét anyag nélkül).
Az elemirészecskék nem tudják egymást 10-17 cm alá megközelíteni, a maximális anyagsürüség meg kb. 10-24 g/cm3.
Megérte a fizikát teljesen elöröl elkezdeni felépíteni, ami ellentmond az elfogadott modern energétikus fizikának, amit Einstein diktált.
Ha minden kísérleti eredmény ezt az elméletet megerösíti, megszületett a mindent megmagyarázó Mindenség elmélete. Ez az elmélet egy olyan vélt elmélete az elméleti fizikának, amely teljes mértékben leírja, kapcsolatot teremt az összes fizikai jelenség között, és megjósolja az összes kísérlet következményét amelyet elvégezhetünk.
A fény korposzkuláris, amennyiben oszthatatlan, és megszámlálható: egy foton az midig egy foton, nem pedig két fél.
Ha lecsökkented a fényintenzitást, hogy csak egy foton menjen át, akkor csak egyedi - pontszerű (nyilván a tenyérnyi interferenciaképhez pontszerű) - becsapódásokat lehet detektálni. Ezeket összegezve kiadódik az interferenciakép.
