Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Nagyon-nagyon köszönöm , amiket írtál . Jó volna találkozni egyszer Véled . Te hol laksz ? Én Pesten . A Sárkány Szolnokon . Azt kéne , hogy megmérnénk , mi van a kettô között , s annak a TElepülésnek a cukrászdájában . sapirico
A Vértest nem ismerem, még nem jártam benne. A Mátrában ismerek viszont egy olyan helyet, hogy Bagolyirtás. Ott persze nem a baglyokat irtották:), hanem a fákat irtották ki, mielőtt odatelepedtek volna. Azt olvastam, hogy elég melós dolog a tuskókat meg a gyökereket kiszedni, hogy bármire használni tudják a helyét. (Régen volt még a tisztások "kialakitásának" egy másik módja, rendszeresen lehántani a fák kérgét, aztán fölgyújtani az egészet.)
Ó, a Fekete-tenger fontos volt a kereskedő genovaiaknak és velenceieknek. Valamiért inkább a genovaiaknak voltak arra gyarmataik (a Krimben, az Azovi-tenger partján, a mai Törökország tengerpartján stb.). 46°10'16"N 30°19'30" Átnéztem Domokos Pál Péter könyvében (A moldvai magyarság, 2001-es kiadás) a város összes emlitését, a mutató alapján. Semmi nem utal arra, hogy valaha magyarok éltek volna ott. Itt már szó esett róla, hogy a középkori Moldvában a városi polgárság nagyrészt magyar és német volt. Csakhogy Dnyeszterfehérvár még Moldvának is a túlsó szöglete, jellemzően határvár volt, a környékét meg tatárok lakták. Azért DPP igen jellemzően ezt is a "magyar helyek" közé emeli. Egy Reicherstorfer nevű erdélyi szász ugyanis 1541-ben (amikor tehát a város már hatvan éve török kézen volt) bejárta Moldvát, és minden várost a magyar nevén jegyzett föl, ezt pedig úgy mint "Nester Feÿerwar". DPP szerint "Nyilvánvaló, hogy az ily nevekkel nevezett városok lakossága, vagy legalább azok többsége a névadó magyarság." (A "névadó" kifejezés különösen jellemző erre a fajta diskurzusra.) Mai szemmel ez a név az égadta világon semmit nem mond az adott város lakóiról. Azt bizonyitja, hogy Reicherstorfer a nevet magyaroktól hallotta, és hogy a moldvai magyarok látókörében benne volt az adott város, mint ahogy Erdélyben már semmit sem tudtak róla. Nem egy különös esemény, hogy a nevet értelem szerint leforditották (alkalmasint valószinűleg románból). Csak a "Fehérvár"-oknál maradva: nem valószinű, hogy a dalmáciai Biogradnak valaha számottevő magyar polgársága lett volna, a középkorban mégis Tengerfehérvárnak hivták magyarul. Még egy forrás szól a könyvben Dnyeszterfehérvárról, az pedig Andrea Bogoslavic nevű ferences jelentése 1623-ból. Szerinte a Fekete-tenger mellékén "kevés a katolikus, inkább csak Acgermanban [Dnyeszterfehérvár] és Babában élnek. Vannak ragusai kereskedők, a többiek mind, valamint az egész vidék tatár és szakadár, nekünk katolikusoknak ellenségeink az itt élő mohamedánok." Nem világos, hogy ezzel azt akarja-e mondani: a katolikusok raguzaiak. Ettől függetlenül nyilván kerültek oda magyarok, de erről nem nagyon lehet mit mondani.
Fanta sztikus vagy . . .Hogy kerültek ilyen istenhátamögötti helyre genovaiak ? Mik a hely koordinátái ? Térkép ? Éltek benne magyarok ? Ha igen , mikor halt ki a magyar szó ott ?
Mit jelent az a szó , hogy gál ? Igaz , hogy ukránt jelent ? sapirico , a híved
Ez akkor lehetett, amikor három tenger mosta... Komolyan: Dnyeszterfehérvár a Dnyeszter torkolatánál fekvő egykori Akkerman (gagauzul 'fehér vár'). A genovaiak építették erődjét, amely a 14-15. században moldvai végvár volt, aztán a törökök foglalták el. Később az orosz-török háborúkban volt állandó szereplő. Minden nyelven ugyanúgy hívják: a mai hivatalos ukrán neve Bilhorod Dnyisztrovszki, románul Cetatea Albă stb.
Dnyepropetrovszk nem tudom , hogyan jön ide , de a Domokos Pál Péter annó mondta , hogy volt egy dnyesztermenti falunk Dnyeszterfehérvár néven . Sapirico
Számomra ebből a történetből a legérdekesebb az, hogy az utca az 1870-es években még Teremtés utca nevet viselte a térképeken, ehhez képest 1879-ben mintha tudatosan fordították volna félre a Schöpfungs Gasse nevét. Nem tudom, nem játszott-e szerepet ebben némi antiklerikalizmus. Már folyt ugyanis az a kultúrharc, amely elvezetett a polgári házasság 1895 január 1-jei bevezetéséhez. Egyébként az Alkotás utcát 1937-1945-ig Gömbös Gyula útnak hívták, 1989-ben pedig majdnem Kun Béla út lett belőle.
Elég vicces története van pl. az Alkotás utca nevének!
Eredetileg a Schöpfung (= Teremtés) nevet viselte az utca (régen német nyelvű utcanevek voltak Pesten és Budán), de rossz fordítással Alkotás lett belőle...
A történet 1775-ben kezdődött, amikor a Tirolból érkezett Falk család emeltetett házat a mai Magyar jakobinusok tere 5-6-7. telkén. A földszintes épületet 1814-ben átépíttette az új tulajdonos, és emeletet is húzatott a házra. A kapu vonalában lévő timpanonba dombormű került, amely a teremtő Istent ábrázolta. Az épületet e díszéről nevezték el ("zur Schöpfung"), ez a név aztán átterjedt az innen induló útra is. 1879-ben a városatyák végleg megfeledkeztek a szó igazán ide illő jelentéséről, ugyanis ekkortól hívják Alkotás utcának e területet.http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.16/1103.html
Én meg sokáig azt hittem, az Alkotás utca valamilyen szocialista átkeresztelés gyermeke, mint a Munkás vagy az 5 éves terv cigaretta... :-)))
A szesszió telepesek számára előre felmért egyes telek volt, az ide beköltöző családok kötelességeit a telepítővel kötött szerződés szabályozta, és sokszor időszakos adómentességet kaptak.
Valószínűleg azért vették le, mert rájöttek, hogy a helyiek már nem használják. Némi tapasztalaton alapuló sejtésem, hogy ilyen alapon a határnevek nagyobb részét is levehetnék a turistatérképekről...
Szessziósok . Ez egy terület volt a Vértes-hegységben , de levették a késôbbi Vértes-térképekrôl . Tudja valaki az okát , hogy miért ? És . Mi volt a szó értelme ? sapirico
