Kinek, hol és jilyen tapsztalatai vannak a diái (esetleg negatívjai) szkennelésével? Hová érdemes vinni a féltve őrzött diáinkat remélve hogy majd egy profin szkennelt és beállított állományt kapunk róla?
Én vagyok az admin! :-) (Most dolgozom, a leveleimet este tudom megnézni.)
Újra elolvastam az elsõ beírásomat. Küldés elõtt kellett volna. Fura mondatszerkezetek, helyesírási hibák sokaságával tarkítva. Nyomdásznak illene kicsi magyar tud neki bele jól. :-(
Én a veled közös kiállításra részben 6MP digitképeket, részben 3200 dpi-vel kisfilmről szkennelteket vittem, ugyancsak 30x45-re nagyítva. Ahogy írod, ilyen méretet messziről néz az ember, így a szokásos 300 dpi-ből minden további nélkül lehet engedni.
Az igazi kérdés az, hogy a kisfilm szkennelésekor a felbontást növelve hol van az a pont, ahol több információ már nem jön. Véleményem szerint stabil állvány, jó, alacsony érzékenységű film, jó fix objektív esetén A4 és A3 között. De ezt nem tudom konkrét példával bizonyítani. Egy Minolta 5400-as szkennerrel ki lehetne próbálni, fokozatosan növelve a felbontást, és figyelve, hogy mikortól nincsenek új részletek a képen.
Kérlek, ne idegesítsd fel magad! Én nem értek a digitális képfeldolgozáshoz és ezért is nyitottam ezt a topicot. Nagyon hasznos volt az az áttekintő írás, amit az elején beírtál. Köszönöm! Úgy látom, hogy ez a téma is olyan mint a foci nálunk: mindenki ért hozzá egy keveset (vagy legalábbis azt hiszi).
OFF
Próbáltam íni neked e-mailt a honlapodon kersztül, de nem találtam a címedet és csak az adminnak tudtam üzenetet küldeni...
30 éve élek nyomdai képfeldolgozásból (reprodukciós fényképész, technikus, szkenner operátor, mûszaki szerkesztõ gyakorlattal.). Sem kedvem, sem energiám nincs tovább huzakodni a többi ide írogatóval.
No ez érdekelne. 6 mpixeles digitális kamerával készült jpeg-et 30x45 (cca A/3) méretben nyomtattattam ki (fotomarket), és - szerintem - megfelelő lett. 1m-ről kétlem, hogy bárki látná, hogy 6 avagy 10-20 mpixel. Kisfilmes kockáról lehet-e ekkora méretnek megfelelőt scannelni (tudja-e a film, ill. hány dpi kell hozzá). Mivel ez nem címlap lesz, amit az emberek közelről (is) néznek, hanem inkább falrakép, amit messzebbről, így azt hiszem, hogy igen. De jó lenne, ha valaki, aki gyakorlottab az megerősítene ebben.
Optikai 2700 dpi-s szkenneléssel egy kisfilmes kockából kb. 2550x3700 pixeles fájl lesz. Ezt már a véramatőr Acer 2720 is tudja. (Nem is csak 8, hanem 12 biten.)
Jó filmre, jó objektívvel, bemozdulásmentesen kisfilmről is levehető az A4-hez szükséges információ, sőt több.
Felkiáltójelet teszel a 2 mega után. Jól teszed, főleg a modemesek örülnek neki. Ám tájékoztatás képpen néhány szmot leírnék.
Egy A/4-es címlaphoz kb. 35 Mb (2539x3626 pixel, 4x8 bit) adatra van szükségem. De még egy levelezőlaphoz is 8 Mb (1720x1240 pixel, 4x8 bit) kell. (RGB forrást alapaul véve is 26, illetve 6 Mb)
A fenti mennyiségű adatot optikai úton tessék beszerezni, nem interpoláltan!
Zárójelben jegyzem meg, hogy kisfilm eredetiől kompromisszumok nélkül legfeljebb A/5-ös dia szkennelhető.
,,Minőségi nyomdai munkához nem ad megfelelő eredményt.''
Ez egyszerűen nem igaz. A Nikon 8000-esnél gyengébb szkennerek minősége is tökéletesen kielégítő lehet nyomdai célokra.
Csak egy példa: ,,John Chapman, who has won over 150 medals in Photography competitions in 38 countries, judged the Sydney International Exhibition twice, is a Fellow of the Australian Photographic Society, and used VueScan with his Nikon LS-4000 to produce his latest book, Day Walks Victoria.''
A felbontásról: ha egy kisfilmes kockából A4-es képet szeretnénk, akkor az elfogadott 300 dpi-s kimeneti felbontás mellett 2700 dpi-s szkennelésre van szükség.
Írd meg légy szíves az általad említett szkennerek árát is.
Én nem azt írtam, hogy a kisfilmes szkennerek körében gyenge. Minőségi nyomdai munkához nem ad megfelelő eredményt. Egy ingyen osztogatott reklámújsághoz pl. túl jó, de pl. a Heidelberg cég Topaz síkszkennerének optikai (!) felbontása 5080 dpi, a vezérlőszoftverrel LCH eszközfüggetlen színtérben végezhetem el a kívánt korrekciókat, melyet a végső szkennelés közben azonnal végre is hajt. Igen fejlett színmenetdzselési rendszerrel rendelkezik, s egyéni nyomdai körülményekhez igazítható. ("Össze lehet lőni a nyomdával".) A Tango optikai felbontása 11 000 dpi. De említhetném az Agfa XY 15 illetve a Fuji Lanovia szekkenereket is.
Valóban megéri a saját szkenner, ha elég sok a digitalizálandó kép és van ideje az embernek foglalkozni vele.
Kezdetnek akár a használt szkenner vétele is megfontolandó. Én pl. árulok egyet, egy 5 éves Acer 2720-at. A típusról értékelés itt olvasható: http://www.photoscientia.co.uk/Review.htm
Itt van két kép, amit ezzel a példánnyal szkenneltem:
dia 2700 dpi-vel: http://www.filmszken.com/2720/dia.jpg (>2 mega!) negatív 1350 dpi-vel: http://www.filmszken.com/2720/nega.jpg (800 k)
Másoknak is szkenneltem vele, megelégedésükre (ezért a filmszken.com domain). Pillanatnyilag szüneteltetem a szolgáltatást, mert az új szkenneremet még ki kell ismernem, hogy jó szívvel vállalhassak vele munkát.
Viccelsz? Kisfilmes szkennernél ennél nagyobbat alig találsz (a Minolta egyik modellje tud 5400 dpi-t), és a felbontás nem is minden. Ez a Nikon szkenner az egyik legjobb a piacon. Az ára 3700 euró.
Egy gyors körültekintés után - mivel saját célra engem is érdekel a téma - úgy vettem észre, hogy érdemes egy saját szkenner beszerzésén gondolkodni. Egy 7 megás szkennelés, ami nagyjából 12 000 Ft/CD/74 kép árat jelent, gondolkodva a 63 ezer kápés diaszkenner nem is tűnik drágának. Szóval aki nem nyomdai célból néz be erre az oldalra, azzal szívesen beszélnék erről. Érdekelne az is, hogy lehet-e valahol esetleg diaszkennert kölcsönözni, vagy a kölcsönzés csak a szőnyegtisztításnál meg a betonkeverőknél él már?
Budapesten sok megbízható, de legalábbis profi eszközökkel felszerelt stúdió van. Néhány, ami éppen eszembe jut: DTP Műhely Grafikai Stúdió (Budán van az I. kerületben, a Mária téren. Korábban itt dolgoztam pár évig.) Timp Kft. budai részlege (II. kerület, Vitéz utca) Colorpoint (I. Iskola utca) Reaktor (XIII. ker. Raul Wallenberg utca)
Kérdés, melyik országban, városban és milyen célra szkenneltetnéd diáidat. Nyomdai célra alkalmas elsősorban diaképek a megfelelőek. A papírképek valamivel kevesebb árnyalatot és színt tudnak megjeleníteni, mint a dia. A gyorslaborokban kidolgozott képek minősége rendszerint csapnivaló. Negatívot egy profi szkennelő stúdió be tud húzni, de rendszerint vonakodnak tőle. Ennek az az oka, hogy vita esetén a negatív film egyik fél sem tudja megvédeni álláspontját. Nyomdai célra csak olyan helyre szabad vinni a képeket, ahol ipari szkennerek vannak. Ezek közül is a dobszkennereket adják a legjobb eredményt, de ma már az ipari síkágyas szkennerek teljesítménye is kitűnő. Nem minden szkenner képes a keretezett diák fogadására. Dobszkenneren való szkenneléshez ki kell venni a filmet a keretből. Egyes kerettípusok csak roncsolással bonthatók. Erre a szkenneres kolléga rendszerint felhívja a figyelmet. A szkennelés ára a méret szerint alakul. Minden stúdióban létezik úgynevezett „minimál” tarifa. Ezt az összeget mindenképpen ki kell fizetni és egy darab képre vonatkozik. Rendszerint 6-700 forint körül mozog, s hozzávetőlegesen levelezőlap mérető kép fér bele. (Megabájtban szokták megadni, jellemzően 6-8 Mb a határ) Nagyobb méret esetén megabájtonként kell fizetni. A tarifa színes képek esetében 4 csatornás (CMYK) kép natív méretére vonatkozik. (Tehát arra a méretre, amit a Photoshop, vagy a szkennelő-szoftver mutat.) Van olyan hely, ahol az RGB-ben kért kép méretét felszorozzák CMYK-ra. Ebben nincs semmi csalás, a tarifa négycsatornás képre van megállapítva. Az elvégzett feladat szempontjából lényegtelen, hogy milyen színmódban adjuk ki a képet. Természetesen úgy sem lehet „takarékoskodni”, hogy jpg állományokat kérsz. Hogyan lehet megtakarítani némi pénzt? Alapesetben a képeket 300 dpi (120v/cm) felbontással húzzuk be. Ez az általános gyakorlat. A képeket méretezd be lehetőleg pontosan. Beszéld meg a nyomdával, milyen ráccsal nyomják majd a munkát. A megadott érték kétszeresével kell szkenneltetni a képeket. Tehát 60-as (150 lpi) formához 120 v/cm (300 dpi) kép kell. Napilaphoz lehet, hogy csak 34-es rácsot használnak, ehhez 64 v/cm felbontású kép is elegendő. Érdemes ebben a témában kicsit elmélyülni! Soha ne mentsd el a képeket jpg formátumban. Ma divat e-mailban átküldeni a képeket a nyomdának, grafikai stúdiónak. Csak TIFF-et használj. A jpg formátumú képek veszteséges tömörítési eljárás miatt kisebbek. Ha elektronikus úton kell elküldened a képet, lehetőleg ftp elérhetőségre kérdezz rá. Soha ne illeszd be semmilyen dokumentumba! Ha a mérete lehetővé teszi, akkor e-mailhoz csatolható, de beilleszteni nem szabad. Egyesek előszeretettel helyezik el képeiket Word, Excel vagy PowerPoint dokumentumban. Ezzel a kép információtartalmának igen jelentős része elvész.
Láttam én is ilyent, de azok a képek legfeljebb webes felhasználásra voltak alkalmasak. De ha nyomdai kiadvány a cél, nagy felbontással, akkor hová vigyem a diákat?
