Kinek, hol és jilyen tapsztalatai vannak a diái (esetleg negatívjai) szkennelésével? Hová érdemes vinni a féltve őrzött diáinkat remélve hogy majd egy profin szkennelt és beállított állományt kapunk róla?
A lényeg hogy minél egyenesebb legyen a film, tartsad síkban. Én max hatos csoportra vágott leicát tudok szkennelni. Ha viszont valami olcsó gépi szennelésre akarod beadni, akkor jobb ha tekercsben marad.
Én most kezdtem ismerkedni a pinhole camerákkal és egyenlőre 35mm filmre fotozzom eddig három tekercs filmet lőttem el, vegyes sikerrel kb. 10-15 kép lett értékelhető. Viszont gondban vagyok a szkenneléssel (egy tekercsen lehet hogy csak 2-3 kép lett jó, illetve nem átlagméret is előfordulhat). Igy esetleg engem is érdekelne a szkennelési lehetőség ha van rá lehetőség.
Ha nagyon kiváló optikával dolgoztál, és egy picit sem hibáztál, akkor a 4000Dpi-s szkennelés ront mondjuk 15-25%-t. Mikroszkoppal megnézheted a filmedet és meglátod. Azt gyakrabban lehet tapasztalni, hogy a 2000DPI-s szkennelés is elég. Nem kell hozzá sok hibázás, elég egy zoom objektív, vagy enyhe brázás, vagy egy nagyobb mélységélességet igénylő téma.
Ma lett kész egy 60*40 es nagyításom diáról.Először szkennelték aztán nyomtatták! Szerettem volna ha szép lesz de,hogy ennyire gyönyörű lesz nem mertem gondolni!:) Sajtófotó labor Bp Gyulai Pál u. 2500 a scan(ez ugyan annyi ha 1 kocka vagy 36) 2800 a nagyítás. 1 nap alatt.
Azért kérdeztem, mert nemtom, mennyi van az egyes filmekben.
Pl. a Blahán levő FUJI labor úgy elcseszte a FUJI diáimat, hogy szemcsézettsége már 600*800-on látszódik. Valamint a régi (több mint 15 éves) KODAK filmeket érdemes-e 1840*1232 körüli értéknél nagyobban scanneltetni?
Az L-Comp 3400x2260 méretre dolgozik, színegyensúly beállítást, színkorrekciót, fényesség- és kontrasztbeállítást is végez. Persze, nemtom jól-e. Bár ezek nagyon szubjektívek is lehetnek.
És az hova vigye a filmjét, akinek van 50-60 régi KODAK 100 és új KODAK profi dia és negatív filmje? És nem akarja 50 Ft/képnél drágábban digitalizálni.
Bocsánat, de miért kell nyomdai szaktopicot csinálni itten? Házi használatra van bizonyos felső határa a még kezelhető képeknek. Én a saját felvételeimet úgy fogom beszkennereztetni, hogy egy elviselhetős kompromisszumot kapjak a méret/minőség között. Biztos hogy így lesznek veszteségek, de mindenképpen kevesebb mint egy 13x18-as papírképnél. Tessék itten amatőr szemmel nézni a dolgokat - ha lehet -, az élet egész más lesz munkaidő után, nem? És én a felvételeimet otthon fogom nézegetni.
Szerintem veled nehéz. Végre valamiben egyetértünk.
Én azt mondom, szép, hogy a milliós dobszkenner 11000 dpi-t tud, de ha kisfilmet szkennelünk, felesleges annál nagyobb felbontásban behúzni, mint amennyi információ a kockán van. Az meg valahol 4000 dpi között lehet véleményem szerint.
ha hozzánk fordul valaki akkor A/5 méret 300 dpi CMYK színkorrigált retusált képet kap, nyomdára optimalizálva. (Már amennyiben a nyomat rácsfrekvenciája -rácssűrűsége 60-as) Ha az eredetitől eltérő színkorrekciót kér akkor célszerű beülni a szkennereshez a színkorrekció erejéig...
Ha feltesszük, hogy egy kisfilmes kockáról minden hasznos információ leolvasható mondjuk 5400 dpi-nél, akkor minőségileg egyenrangú eredményt kapunk 10800 dpi-vel szkennelve vagy az 5400-ast lineárisan kétszeresre nagyítva interpolálással. Még az is lehet, hogy az utóbbi adja a szemnek kellemesebb eredményt (megfelelő élesítéssel persze).
A 2700, 4000, 5000, 8000, 11 000 dpi felbontásra képes szkenneren nem 2700, 4000, 5000, 8000, 11 000 dpi felbontásban szkenneli a képet. A nagyobb felbontású szkennerrel ugyanazt a képet nagyobb méretben lehet beszkennelni interpoláció nélkül. (Ha egy Jaguar autóban ülsz, nem kötelezõ 260 km/óra sebességgel száguldani, de elvi lehetõséged megvan rá. )
He-he... Mindég jókat derülök az időnként kialakuló kisfilm-szkennelős vitákon. Hol valaki kijelenti, hogy 2-3 Mp rejtezik csak benne, más meg 10 ezer dpi-t szeretne, hogy az aztán mindent kicsavarna a kisfilmből.
"A szkennelés ára a méret szerint alakul. Minden stúdióban létezik úgynevezett „minimál” tarifa. Ezt az összeget mindenképpen ki kell fizetni és egy darab képre vonatkozik. Rendszerint 6-700 forint körül mozog, s hozzávetőlegesen levelezőlap mérető kép fér bele. (Megabájtban szokták megadni, jellemzően 6-8 Mb a határ)"
Mivel egy CMYK kisfilmes kocka 3000 dpi-vel kb. 50 Mb, tippelni se merek, mibe kerülne. Úgy tűnik a saját szkenner vásárlás már 2 tekercs felett is reális lehetőség :-))
1. Szerintem a kisfilmes kockán elegendő információ van a jó minőségű A4-es nyomathoz.
2. Pontosan add meg, milyen felbontást, színmélységet, fájlformátumot, utófeldolgozást kérsz.
2. A porszemcsék eltávolítását a képről. Akármilyen gondosan portalanítják a filmet szkennelés előtt, mindig maradnak ilyenek. Az ICE technológia a legtöbb esetben szépen eltávolítja. Ha nincs ilyen a szkennerben, kézzel kell pepecselni.
Akkor konkrét dolgot kérdezek. Adottak a leica méretű diák, amelyeket szkenneltetni szeretnék. A cél a nyomdai kivitelezés (könyv), a nyomat pedig jellemzően A/5 alatt, de mindenképpen alatta marad az A/4-nek a későbbi felhasználás esetén is. Kérdések:
1. Elegendő információ-e ez a szkenneléshez?
2. Ha árajánlatot kérek, akkor pontosan milyen paramétereket kell meganom a munkához?
3. Milyen egyéb korrekciókat, beállításokat érdemes kérni a digitális állományon?
Alapvető szempont, hogy a lehető legjobb, a lehetőség szerint kompromisszumoktól mentes digitalizálást végeztessem el, gondolva az esetleges későbbi felhasználásokra is.
Most látom, a fájlméretbe is belekötöttél. Természetesen TIFbe érdemes szkennelni, s a házi kategóriájú szkennerek is képesek akkora fájlokat produkálni, amekkorákat írsz. A webre nyilván nem teljes kockás TIFet teszek fel.
Meggyőződésem, hogy egy újonnan 100 ezer forintos házi filmszkenner és egy több milliós dobszkenner outputja közötti különbség eltörpül az árkülönbség mellett.