Elsö Polgár, a sötét anyag az univerzum kb. 95%-át adja ki.
Ez nem is 'hideg', globálisan 2.72 K° hömérsékleten van mint a 'látható' anyag.
Nem az anyag taszítja szét az univerzumot! De vannak olyan galaxisok, amik tényleg taszítják egymást és vannak olyanok is, amik vozzák egymást.
A (proton, elektron, pozitron) felépítésü galaxisok taszitják az (elton, elektron, pozitron) felépítésü galaxisokat, mert közöttük taszító gravitáció van jelen. [Az elton egy negativ töltésü proton, amit a fizika nem helytállóan 'antiprotonnak' nevezett el.]
De a (proton, elektron, pozitron) - galaxisok vonzzák egymást, épp úgy mint az (elton, elektron, pozitron) - galaxisok is, mert közöttük vonzó gravitáció van jelen.
"... amíg meg nem értjük a (valóságos tehát nem látszólagos) természetet, elsősorban a gravitációt."
De ezzel viszont nincs igazad:
"Amennyiben a gravitáció létrehozásában a sötét energia játszik szerepet (ő a gravitáció okozója), ..."
A kvantált és invariáns gravitációs töltések okozzák a gravitációs mezöt. A gravitációs tömeg összefügg a g-töltésekkel de ez nem változtatható át energiává.
A sötét tömeg, ami természetesen energia hordozó is és ami az (e,p)- és a (P,E)-neutrínókból áll, magában nem okoz sztatikus gravitációs hatást és nem is tud sajátmagához kondenzálódni. (De a csillagok körül össze tud gyülni.)
Ez megint teljesen igaz:
" .. a lehetséges scenario egészen más mint a jelenleg elképzelt, így ebben a tekintetben a kozmológus társadalom teljes egészében tévúton jár."
A g-dinamika kizárja a fekete lyukatak, kizárja az ösrobbanást, kizárja a végtelen anyag kondenzálását egy véges tér-idö tartományban.
Az univerzum négy féle stabil részecskéböl áll, amiknek kétféle kvantált töltése (elemi e-töltés és elemi g-töltés) van és ezek a kvantált töltések okozzák a kölcsönhatást közöttük. Az elemi részecskék nem tudnak egymáshoz túl közel kerülni, nem tudják egymást megsemmisiteni, nem is tudnak képzödni. Nincs globális höhalal, de nem is volt globális ösrobbanás soha sem.
A megfigyelhetö véges univerzum globálisan mindig egyensúlyban állt a nem megfigyelhetö külsö részével, úgy 2.72 K° -on. Csak lokálisan léphetnek fel szupernóva robbanások, de itt a sötét anyag (tömeggel és energiával) egy meghatározó szerepet játszik.
nem érted a lényeget, van egy katasztrófa, amely 100%-kal bekövetkezik a nagyon távoli jövőben
Hadd árnyaljam kissé a dolgot: nincs ez a katasztrófa, tehát nulla %-kal következik be. A valószínű katasztrófa másféle lesz ha lesz, de erről vajmi kevés fogalmunk lehet amíg meg nem értjük a (valóságos tehát nem látszólagos) természetet, elsősorban a gravitációt. Amennyiben a gravitáció létrehozásában a sötét energia játszik szerepet (ő a gravitáció okozója), amennyiben a világegyetem nem végtelen tömegű (anyagú), amennyiben a valóságban is volt valamiféle ősrobbanás, a lehetséges scenario egészen más mint a jelenleg elképzelt, így ebben a tekintetben a kozmológus társadalom teljes egészében tévúton jár.
Így ne aggódj, a világegyetem szétszakadása nem fenyeget. Sem a hőhalál. Sem a Nagy Reccs. De még a bránok ütközése sem. Legfeljebb a bránerek..
nem érted a lényeget, van egy katasztrófa, amely 100%-kal bekövetkezik a nagyon távoli jövőben, meg van sok kicsi kis valószinüségü katasztrófa. melyik a demoralizálóbb?
Nos, valóban demoralizáló lehet egy biztosan bekövetkező katasztrófa, amely elpusztítja fajunkat. De ha már van elég optimizmusunk ahhoz, hogy megéli fajunk ezt az irdatlan hosszú időt, akkor vajon ahhoz miért nincs meg a kellő optimizmus, hogy találjunk ebből is kiutat?
Éppen az alább felvázolt időskálán gondolkodva, rendkívűl rövid idő alatt ismertük meg környezetünk fizikai valóságának sok sok vetületét. Feltételezem az emberi kíváncsiság, a kutatókedv, a kalandvágy nem hal ki. Ebből a feltételezésből kiindulva már nem is látszik olyan sötéten, eleve elrendelten a végzet. Én alapvetően hiszek az emberi találékonyságban, az élniakarásban. Meglepő lenne, ha a kutatókedv hirtelen alább hagyna és általános melankóliában várnánk a "végítéletet".
Az sajnos sokkal valószínűbbnek látszik, hogy alapvetően saját hülyeségünk által okozott katasztrófák elhárítására kell felkészülnünk a nem is túl távoli jövőben.
azér a cyanobaktériumok már elvannak vagy 3 mrd éve.
nem érted a lényeget, van egy katasztrófa, amely 100%-kal bekövetkezik a nagyon távoli jövőben, meg van sok kicsi kis valószinüségü katasztrófa. melyik a demoralizálóbb?
Megható ez az optimizmusod, amivel kb 20mrd év múlva bekövetkező katastrófától félted az emberiséget. :o) Mondom ezt azért, mert fajunk történelmét kb 5 ; 6 millió évre tudjuk visszavezetni, jelenlegi formánk kb 200 ; 300 ezer éve alakult ki, ebből amit mai értelembe vett civilizációnak vélünk kb 10 ; 15 ezer évre vezethető vissza. Az univerzum életkorához képest létünk egy "infinitezimálisan kicsiny" időszaknak tekinthető és ma még nem látható előre sorsunk alakulása még néhány ezer éves távlatban sem. Minden esetre kb 1 ; 2 milliárd éven belül el kell kötöznünk a naprendszerből, ha addig még léteznek utódaink, amihez szintén kell jó nagy adag optimizmus, hiszen a fajok ritkán érik meg a néhányszor tizmillíó éves "életkortnál" hosszabb létezést.
Én is utánanéztem, de az elmélet semmi olyasmit nem állít, hogy a világegyetem szétszakadna. Csak a galaxisok közötti tér tágul, a galaxisokon belül, tehát ahol a jelenlegi ismereteink szerinti anyagformák léteznek, ott nem változik a csillagok, bolygók és az atomok közötti távolság. Tehát nem szakadunk szét, csak a többi galaxistól egyre távolabb kerülünk. Hogy az elmélet ezt hogyan magyarázza, azt még nem értem...
Egyébként a világegyetem gravitációképes összanyagából az eddig ismert anyagok csak mintegy öt százalékot tesznek ki, 25% a sötét (vagyis hideg) anyag, 70% a sötét energia. A "sötét" jelző leginkább arra jellemző, hogy jószerivel még semmit nem tudunk róla, létükre csak a feltételezett gravitációs hatásuk alapján következtettek.
nem nem. az univerzum szetszakadasa a jelenlegi mérések szerint 100%os esemény, csakhogy 20 mrd évvel ezután lesz az UFÓ vagy idegen virus veszély valószinüsége valszeg valami 10^-100 valsegü esemény, csakhogy akár holnap is megtörténhet. és persze egyesek ezt is túlélnék, de az univerzum pusztulását senki sem fogja túlélni, ez az ami olyan lehangoló.
márpedig ez az egyetlen dolog, amely utódaink 100%os pusztulását hozza el. madárinfluenza, atomháború, ezek semmiségek, egy csomóan túlélik, na de ha szétszakad a világegyetem?
no mesélj! azóta már egy kicsit jobban utánajártam a dolgoknak, és azt találtam, hogy van a Sötét Anyag, ami extra gravitációs vonzást ad, és van a Sötét Energia, ami gravitációs taszítást. A két ismeretlen erő közül a Sötét Energia jóval erősebb. Különböző elméletek vannak (pl a gravitáció egy negyedik dimenzióba "szivárog", szuperhúrelmélet, stb), de úgy néz ki a legvalószinübb megoldás valamilyen kozmológiai állandó. Amit mellesleg Einstein megjósolt, de aztán elvetett. Elég szomorú, hogy ennek a Sötét Energiának köszönhetően a világ egyetem gyorsulva tágul, csúnya véget jósolva a civilizációnknak.
Csodálom, hogy a hideg sötét anyag mindenkit hidegen hagy, pedig miatta (is) létezhetünk a Világegyetemben. Ha nem lenne maga a jelenség, vele egyetemben mi is kivesznénk.
Ha jOl tudOm a neutrinOra mondjak, hogy mivel sok van belole, a vilagegyetem sok szazalekat alkothatja ha van tomege.
Ra kell keresni. Lesz talalat.
Jo ur?kutatast!
azaz sotet hideg anyag, ami a vilagegyetem 80%-at alkotja allitolag?
mennyire hideg, milyen reszecskekbol all, hogy keletkezett?
igaz az, hogy ez az anyag taszitja szet az univerzumot?
