Ha a fény sebessége a lineáris sűrűségtől függ, akkor lehet, hogy minden soros és párhuzamos univerzumban azonos, és ugyanúgy a gravállandó is. Ha a térfogatitól függnek, akkor minden univerzumban mások és mások ezek az állandók. Szerintem az utóbbi igaz. Tudom, hogy erre vonatkozó mérések folynak, de eredményeik vitatottak még... Várnék egy hiteles eredményt.
sziasztok Univerzumunk véges, "fényzárt" objektum, amelyet a fény támaszt meg belülről, és kivülről is, mint sötét (=világosság), és a fény határol.. Ő adja a sötét tömegét, és energiáját is. Így maga a fény alkotja azt a matériát is, amely a keresett éter, és a megtalált vákuum dielektromosság és permeabilitás helyett a fény másik oszcillációs párja az elektromágnességgel szemben (EM): a gravinerciális (GI) összetevő. (fény= (EM)(GI) sugárzás) Maga a vákuum- és a tér is: fény, vagyis anyag, és energia, de mert hullámhossza akkora, mint maga az univerzum, nem látható, nem érzékelhető- sötét. Vagyis univerzumunknak konkrét térfogati és lineáris átlagsűrűsége van! (~E-26...29 kg/m^3) Univerzumunkat azonban egy másik hasonló, véges és szintén fényzárt, azonban még ritkább univerzum veszi körül, amelyben kollapszussal (=Little Bang Col=LBC) keletkezett, és amelybe talán egyszer egy expanzióval valóban visszatér (=Little Bang Exp=LBE). Még kérdéses, hogy ez a visszatérés robbanásszerű, vagy sima visszailleszkedés lesz egy sokkal ritkább univerzumba. Az is kérdéses, hogy az LBC, és LBE, mint "robbanások" tettek e lehetővé információ cserét is e világok között? Szerintem igen, különben honnan tudnám mindezt?
Az LBE, univerzumunk tágulása egy oka lehet, hogy e ritkább szülő univerzumban száguldva a miénk újabb anyagcsomókat nyel el, és így a tömegével arányosan nő a sugara, köbösen a térfogata, vagyis négyzetesen csökken a térfogati sűrűsége, a lineáris viszont nem változik.
A fény, mint rezgés sebessége viszont szerintem a sűrűségtől függ, mint a hanggé. Kérdéses persze, hogy a térfogati, vagy a lineáris sürüségtől? Ha a térfogatitól függ, akkor a tömegnövekedéssel (vagyis ~az idővel) a sűsűség közel négyzetesen csökken kiinduló értékétől, így a fény sebessége is koronként más és más- növekvő. Ez egyébként azt is jelentheti, hogy a távoli csillagok fénye kezdetben kisebb, és így átlagosan is kisebb volt- vagyis hogy azok most kicsit közelebb vannak? vagy régebben keletkeztek, s így univerzumunk is idősebb, mint 13,7 mrd év? Ha viszont a lineári sűrűségtől függ, akkor nem változott az idők során. De lehet mindkettő függvénye is. Ez lehet a sötét anyag és energia "fényes", tehát = világos magyarázata.
Könnyen elképzelhető, hogy a Dark Matter egyszerűen elemi hidrogén molekula (H2).
Távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak.
Azonban az alacsony hőmérsékletű hidrogén sokkal stabilabb molekuláris állapotban, viszont a molekuláris hidrogén jószerével láthatatlan.
Tehát elképzelhető, hogy az eddig is ismert hidrogénfelhők tömege a mostani vélekedés többszörösét teszi ki amely magyarázattal szolgálhat az elveszett vagy inkább soha meg nem talált sötét anyagra.
Ezeket ő "mérte". A részletekért látogass át a szomszédos "Cáfoljuk a relativitáselméletet" c. topikba, bár ott a több, mint 14000 hozzászólás miatt kissé munkás lesz azokat kibányászni. Ha tovább faggatod, akkor ebbe a topikba is átmásolja mind a 2000 eddigi hozzászólását, és a végén ez is csak róla fog szólni. Ezt akarod?
Az a gond, hogy eddigi "reklámkampányod" a könyved megvételére (origó és index fórumok) nálam teljesen eredménytelen volt, ígyhát biztos, hogy nem veszem meg. Ha esetleg a megjelenés után feltennéd az internetre valahová, akkor lehet, hogy nem tudnék a kíváncsiságomnak ellenállni...
Mond meg a pihe és az ólomtömb pontos kémiai összetételét, akkor ki lehet számítani, hogy a tömegközéppontjuk között mennyi különbség jön létre az esésnél.
Kommentárom: Nem túl szerencsés ezeket a próbákat venni, mert nagyon hasonló a tömeghiányuk!
Ezért elképzelhetö, hogy valaki, valahol, valamikor valami újat talál ki és ezzel az ár ellen úszik. A másikoknak is rá kell jönni, be kell látni, hogy miért volt rossz az ö irányuk. Gondolj például Kopernikuszra.
Adok Neked egy tippet: Galilei feltevése a szabadesés egyetemességéröl téves volt. Ez volt az elsö igazi fizikai feltevés, amit viszont Galilei nem vizsgált meg elég pontosan. Nem is törödött vele, hogy honnan eredhet, vagy esetleg mi szól ellene.
