Minden az emberi beszédtől függ. Az ige az emberi beszéd.A legtőbb magyar nagy ember, mind azt állitja, hogy a magyar nyelv közre játszott a gondolkodásukban , és hogy ennek köszönhetik a sikereiket.
HULLÁMJELENSÉG, de nem hullámmozgás. Mivelhogy semmi sem mozog benne hullámozva.
"Miért is nem mozoghat semmi fénysebességnél gyorsabban?"
Gyorsabban mozoghatna (erről szól a tachionok hipotézise), csak éppen pontosan fénysebességgel nem mozoghat semmi.
Egyébiránt meg a válasz erre az, hogy ilyen ez a búvalb@szott világ. Feltehetően Isten így akarta az Ő hatalmas bölcsességében...
"Próbáld meg értelmesen elmondani."
Már korábban elmondtam: falrahányt borsó volt.
De akkor megismétlem: fénysebességű vonatkoztatási rendszerben nem lenne igaz Maxwell elektrodinamikája. Azaz lenne kivétel a világot működtető szabályok alól. Pedig az az alapelv, hogy a szabályok mindenhol és mindenkor ugyanazok, nincsen kivétel.
Tehát nem létezik fénysebességű vonatkoztatási rendszer, azaz semmi fizikai objektum nem mozoghat fénysebességgel, mivel a vonatkoztatási rendszereket mindig fizikai objektumokhoz kell kötnünk.
"megadod a három kordinátát, és az időkordinátát. Nekem az az érzésem , hogy az időkordinátát nézitek negyedik dimenziónak..."
Így van. Balga módon az időt (pontosabban a fénysebességgel felszorzott időt) nézik negyedik térdimenziónak. De akárhogy is bűvészkednek, a tér mindig csak 3 dimenziós marad.
Ha le akarsz írni egy történést, megadod a három térbeli koordinátáját - innen tudod, hol történt - és egy időkordinátát kell megadnod, ez megmondja mikor történik.
Ha tehát látod, hogy Bradpitt sétál a Hősök terén, majd másnap Te is elmész oda, az nem találkozó (randi), mert az időkoordináta nem egyezik. Ha mind a négy koordináta egyezik, akkor találkozó.
Ennyire egyszerű. Más kérdés, hogy milyen izgalmas dolgokat vezetett le ebből Einstein. Példul feltételezte, hogy ha egyben kezeljük a négy paramétert, akár hathatnak is egymásra. És így is van.
A fénysebesség nem mozgás. És nemcsak azért nem, mert egy fizikai paraméter, hanem azért is, mert semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.
A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy.
Hogy értsed is: a fényhez nem lehet fizikai vonatkoztatási rendszert kötni. Nem lehet fénysebességgel mozogni.
Construkt 3614 " Szerinted lehetetlen, hogy valaki értse, amit te nem értesz? "
De igen, tudom, hogy van ilyen, de ha a fizikai valóság leírására van pl. két modell (ami 'állítólag' mindkettő működőképes) akkor az 'Ockham borotvája filozófiai elv 'értelmében', az egyszerűbbet kell elfogadni. (pláne!, ha az még 'közérthetőbb' is... ! ;)
De ha tüzetesebben megvizsgáljuk a két rivális 'valóság leírást', és az egyik 'egyszerű', -kvázi- 'mechanikus' elveken alapuló magyarázatokat ad az ismert jelenségekre, míg a másik pedig olyanokat, hogy pl,: "egy háromszög átfogója hosszabb lehet mint a háromszög befogóinak összege", akkor azt kell mondanom, hogy: "ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban, hanem csak egy matematikai modell."
;-(
Más ! (" Ugoorgyunk ! " ;)
Vajon miért van az, hogy cseik sorozatos! felhívására ('kihívására' .. ?! ;) Construkt, Run like hell, és a többi.. nagytúúdású rel.elm. hívő, sohasem tudományos, 'tényalapú' 'ész-érvekkel' reagálnak, hanem 'ex-katedra' kijelentésekkel, de azokat is csak a 'pszichiátriai' témakörből vett jelzőkkel... ("Badarság!"; "hülyeségeket beszéltél"; "görcsös tagadásba kezdtél"; "kisebbrendűségi komplexusban szenvedő beképzelt buta emberek tipikus önámítása"; )
Tudod mire emlékeztet engem ez a 'helyzet' ?! Arra amikor a palotapincsi kutyát és a kaukázusit egy kerítés választja el, és a pincsi 'habzó szájjal' acsarkodik a kerítés túloldalán lévő kaukázusi kutyára, ("mert a pincsi hardverben, egy pitbull szoftvere van".. ;) de egy lépést sem tesz 'oldalirányban', mert nem sokkal odébb ott van, a nyitott kapu... ;-/
Ezzel meg az a nagy baj, hogy az egyenes vonal fogalma is relatív a relativitáselméletben, mert ami az egyik vonatkoztató testhez viszonyítva egyenes vonal, az egy másikhoz képest már görbe vonal.
Einstein szerint a testek sebessége csakis relatívan értelmezhető.
A relativizmus abból indul ki, hogy nincs abszolút mozgás, mert a mozgás csakis relatíve értelmezhető. Ha valaki nem hinné, akkor idézzük a relativizmus prófétájának szavait:
"Nem hiszem, hegy egyáltalán értelmes dolog volt kitalálni az abszolút mozgás műszót, mikor a mozgás természete szerint nem lehet más, mint valamihez viszonyított. " (Albert Einstein)
Einstein számára már maga a "abszolút mozgás" kifejezés sem értelmes.
Ezzel gyakorlatilag hülyének nyilvánítja mindazokat a tudós elődöket, akik hittek a valóságos (abszolút) mozgásban. Newton, Maxwell, Lorentz, Mach, Eötvös, Jánossy és még sokan mások a valóságos mozgás hívei voltak.
De nem csak ez a baj.
Az itteni beszélgetések során is kiderült, hogy a forgómozgás nem lehet relatív, mert belső méréssel kimutatható a forgás ténye.
Ugyanez igaz a gyorsuló mozgásra is.
Vagyis a mozgások nagy része nem relatív mozgás.
Ugye azt tudjuk, hogy a fényterjedés is egy mozgásfajta, nevezetesen hullámmozgás. A relativitáselmélet szerint azonban a fénysebesség sem relatív, mert minden rendszerben ugyanannyi az értéke, vagyis abszolút állandó. Tehát a fényterjedés sem relatív mozgás.
Ezek után felvetődik a logikus kérdés, hogy ha sem a forgómozgás, sem a gyorsuló mozgás, sem a fényterjedés nem relatív mozgás, akkor melyik az? Melyik mozgás a relatív?
Már csak egyetlen mozgásfajta maradt: az egyenesvonalú egyenletes mozgás. Mert ez sem nem forgó sem nem gyorsuló mozgás.
Ezzel meg az a nagy baj, hogy az egyenes vonal fogalma is relatív a relativitáselméletben, mert ami az egyik vonatkoztató testhez viszonyítva egyenek vonal, az egy másokhoz képest már görbe vonal. (A mozgó vonatból kiejtett kő példája). Tehát a relativitáselméletben eleve nem létezhet egyenesvonalú mozgás.
De ilyen egyenesvonalú egyenletes mozgás a természetben sem létezik. Ugyanis ez lenne az erőmentes mozgás, de olyan meg a természetben nincsen, mert a gravitációs erő mindenütt jelen van, és minden testre hatással van.
Összegezve: valójában egyik létező mozgás sem relatív.
Amikor elmagyarázták neked azt a középiskolai geometriai fogalmat, amivel kapcsolatban hülyeségeket beszéltél, és rájöttél, hogy nagyon benéztél valamit, akkor jött a kognitív disszonancia és görcsös tagadásba kezdtél.
mert bekak a fazekban. elkezdik tanulni a specrelt. igazandibol nem ertik meg, de azt hiszik h ertik, mert nem latjak meg a 'csapdakat'. igazandibol nem is gondolkoznak el rajta, mert nem analitikus hanem befogado tipusuak. erre az ismeretre alapozva tanuljak tovabb igen nagy energia befektetessel. aztan amikor szembesulnek valahol h mennyire beneztek, akkor jon a kognitiv disszinancia ami gorcsos tagadasba viszi oket minden eszerv ellen. es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak.
"a teridoben a mozgas (szakasz meredeksege) megvaltoztatja a tengelyek egyseghosszat, vagyis a kovetkezmeny visszahat a forrasra,"
"a kovetkezmeny visszahat a forrasra"
'Lefordíthatom' 'magyar'-ra ? A "kovetkezmeny visszahat a forrasra" magyarul 'annyit tesz', hogy a jelen megváltoztatja a múltat. (... ?? .. !)
Erről Orvell, 1984 c. regénye jut eszembe, ahol az "igazság"-ügyi minisztérium egyik alosztályán mindig a napi politikai helyzethez 'igazították' a 'történelmet', retusálásokkal, kivágásokkal, 'be-tétekkel'... (hmm...) ;-/
"ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban, hanem csak egy matematikai modellkent."
Igen, így van, de ha ez mind igaz amit leírtál, akkor ezt 'hogy' nem ismerik fel a nagytúúdású rel.elm. hívők, vagy ha felismerik, akkor 'hogy könyvelik el' magukban... ?!
a terido egy olyan matematikai rendszer, ahol a harom terdimenzio es az egy idodimenzio egymas alapegyseget meg tudja valtoztatni. vagyis akoordinata tengelyek egysegbeoeztasa attol fugg, h a benne vektorkent ertelmezett mozgasnak mi az iranya.
peldaval konnyebb lesz.
legyen csak ket terdimenzionk, x es y. ha ebben abrazolunk egy elmozdulast akkor megadjuk a kezdo es vegpont koordinatait. pl 0:0 - 2:2. ez egy 1 meredeksegu vektor. aztan ennek folytatasa legyen egy 2 meredeksegu vektor. (meredeksegkent ertelmezzuk az y/x erteket, vagyis h hany egyseget halad y iranyban amig egy egyseget halad x iranyban) ekkor eljutunk mondjuk a 3:4 pontba. es igy tovabb. akarhogy valtozik a szakaszok merolegessege, az x es y koordinata egysegkiosztasa nem valtozik.
legyen x a terdimenzionk es y az idodimenzionk. ugyan ugy 0:0 - 2:2 az elso szakasz, 1es meredeksekkel. viszont amikor a masodik, 2es meredeksegu szakaszt rajzoljuk be, mivel a meredekseg az a sebesseg reciproka (v=x/y, meredekseg=y/x) es a relelm szerint a sebesseg idodilataciot es hosszkontrakciot okoz, at kell szerkesztenuni mind az ido mind a terdimenzio egysegkiosztasat.vagyis a terdimenzio koordinata tengelyen a kiosztasokat at kell szerkeszteni 1rol mondjuk 1.2re ez a tengely megnyulik, az idodimenzio koordinata tengelyet pedig mondjuk 0.8ra ez a tengely zsugorodik.
belso nezetben, vagyis a koordinata rendszerben egy adott szakasznal, nem erzekelheto ez a nyulas-zsugorodas, mert a meredeksege a szakasznak nem valtozik, mert az 1 meredekseg is valtozik, mint a feny sebessege es a belso nezeti meredekseget ehhez az 1es meredekseghez kepezt merjuk.
viszont ha mar ket kulonbozo meredeksegu szakaszt rajzolunik akkor mindkettohoz tartozik egy egy ter es egy egy ido tengely, amiknek a kiosztasa kulonbozo. tehat attol fugg, hogy mihez merjuk a szakaszt, h annak meredeksege mekkora.
a teridoben a mozgas (szakasz meredeksege) megvaltoztatja a tengelyek egyseghosszat, vagyis a kovetkezmeny visszahat a forrasra, az ido es a ter egyenertekuen valtozni kepes entitasok, egymasra is hatassal vannak.
ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban, hanem csak egy matematikai modellkent.
en ertem amit mondasz, a relelm fogalmat es annak kenyszeru kiegesziteseit probalod ertelmezhetove tenni. rossz az ut. vagy hasznald az eredeti elvonatkoztatott fogalmakat vagy materializald a rendszert, a ketto egyutt tenyleg csak egy kusza valami.
