ha most nincs 16-osnál nagyobb kismegszakítód a kapcsolótáblán (tehát nem a villanyóra alatt, mert ott most egy 32 amperes kismegszakítód van), akkor a kapcsolótábla után semmit nem kell módosítani, csak a kapcsolótábla és a villanyóra között
ha van 16-osnál nagyobb kismegszakítód a kapcsolótáblán (akkor egyrészt az le lesz cserélve 16-osra), akkor meg kell nézni, hogy az indokolt-e: működnek-e (akár ritkán is) egy időben a rákapcsolt fogyasztók úgy hogy a 16 ampert túlléped (3680 watt) vagy esetleg tudod-e máshogy kötni az azon lévő fogyasztókat és akkor elegendő a 16 amper.
Akkor lehet, hogy nagyobb kismegszakítód van, mint 16 amper ha több nagyobb fogyasztó van egy kismegszakítón (vagy lusta volt a villanyszerelő és épp ilyen volt a zsebében :-) ). Ha indokolt a nagyobb amper, akkor ilyen esetben azokat külön fázisra kell kötni, ez vezetékezést igényelhet a lakásodban is (vésés, ilyesmi). Ez akkor lehet, ha pl klíma, mosógép, főzőlap ilyesmik egy vezetéken vannak. Kérdés, hogy ha van főzőlapod, akkor azt be lehet-e kötni 3 fázisba. Ha igen, akkor oda el kell vezetni a másik vagy másik kettő fázist, ami vésést igényelhet.
Kell viszont egy terv ! Igaz azt bárki készíthet, aki ért hozzá.
A terv az amit írásban, rajzban rögzítünk.
Még egy érdekesség : Többször elhangzik az Amper, 32 Amp. 16 Amp stb.
Nos azért ha nem is használod alapvetően a teljesítmény számít.
A 32 Amp az 7,... kW-nak felel meg.
A 3 fázis egy idejű használata / de 3 fázisú fogyasztónk nincs, / nekem sincs egész életemben egyszer volt 3 fázisú motorral egy beton keverőnk... azóta sincs.
Viszont van 3 fázisom bőven. Már az oszlopról bejövet.. Aztán vannak áramköreim jó sok.
pl. a vezérelt ---- ami 20 kW a szerződés szerint 3 fázissal megy , van vagy 12 áramkör. 3 vill kályha 3x 3 áramkörrel különféle fázisokról és egy bojler egy külön áramkörröl.
Amúgy maga a 24 órás is 4 áramkör 16 Amp -re biztosítva. hogy az hány fázis nem tudom.
"át kell az elektromos hálózatot tervezni ? " minden munkához jó a terv igaz az okos mesterek sok mindent fejből csinálnak.
A villanyszerelő vés, csövez húz ahogy kell és rögzít pl. gipsszel.
Napelem rendszert építek,de előtte 3 fázist kell kiépíteni.Most alap 1x32A van. Én 3x16 Amperre gondoltam, de 3 fázisú fogyasztónk nincs, így ez nem lesz hátrány ,hogy csak 16 A van 1 fázison ?
Vagy el lehet osztani úgy a hálózatot,hogy pl. a földszint és az emelet külön fázison legyen így mindkettőnek van 16 A ? A harmadik 16 A pedig pl.ince Ez jár vmiféle kőműves munkával ,át kell az elektromos hálózatot tervezni ?
Nem értek hozzá.Most 32A-ig használhatom egyidejűleg az elektromos eszközöket 1 fázison. Nem szeretném,hogy rosszabb legyen. Illetve ,ha a 3x16 Ampert másképp szeretném elosztani a fázisok kzött, pl. 24x12x12-re azt megtehetem ? Ennek van költsége ? Mivel jár ez ? Köszönm.
"...szét lehet szedni" lehetőséget kissé részleteznéd?"
Lehet elkerülte a figyelmedet, én már részleteztem. Egy csőszegecs eltávolításával az utolsó csavarig szét lehet szedni. Azt most nem látod a tekercstől.
Ha bontott mágneskapcsoló, érdemes szétszedni. Ha sosem használt akkor felesleges.
Ha újszerű, a piros nyíllal jelzett lemezt távolítsd el. Ekkor látni fogod az érintkező pogácsákat. Ezek közé finom csiszoló vászon csíkot dugsz, kézzel benyomod a mozgóérintkezőt. Kissé felpucolod a felületet. (az iskolában (szakirodalomban) azt tanították hogy eme művelet tilos) Ha befeketedett az ezüst pogácsa, ez sem ront rajta. A kontakt spray-től többet ér eme művelet.
A második képen egy válogatott érintkezőkkel "felújított" mágneskapcsoló látszik.
Szerintem ha nem nagyon poros, akkor egyszerűen építsd be. Az érintkezési pontok "öntisztulók", a többi alkatrésznek meg nem árt egy pici por.
Ha nagyon poros, akkor meg fogj egy sűrített levegő spray-t vagy sétálj el vele a legközelebbi gumiszerelőhöz, sűrített levegővel fújd ki belőle a port és utána építsd be.
Az álló érintkezőket ki lehet szedni, de a mozgó érintkezőhöz nem tudsz hozzáférni.Ha az állóérintkezők be vannak égve,feltehetőleg a mozgók is. Sajnos az azokat tartó bakelit elem csőszegecscsel van a mozgó vasmaghoz rögzítve. Le lehet fúrni, pótolni peremezni, lehetőleg úgy hogy a bakelit ne pattanjon el, de nem egyszerű. Én inkább ragasztom.
Fórum társak! Kb. 20 éve várja a pillanatot két DIL 0-52 mágneskapcsoló a polcom, hogy beépítésre kerüljön. Most elérkezett a pillanat. Beépítés előtt megnézném az érintkező felületeket, csatlakozási szorító sarukat stb, mert nem becsomagolt állapotban voltak tárolva, por - párás levegő stb. Inkább most, mint esetleg már működés közben jelentkezzen valami kontakt vagy beégés probléma. Szét lehet ezeket szerelni erre a karbantartásra? mert én nem nagyon látom hol lehetne hozzákezdeni a megbontáshoz (ésszel).
Mult héten felszereltem három darab 30W-os led mennyezeti lámpát és lekapcsolás után mindegyik halványan világit.
A kapcsolok nem jelzőfényesek és a fázist szakítják tudom már lerágott csont ez a jelenség csak az a kérdésem a három lehetőség közül melyiket válasszam vagy jobbat ajánljon az aki tud. Egy 68nF/275V kondenzátor párhuzamosan
Nekem is lenne egy probléma. Nem villany - nem erősáram, hanem elektronika, abból is a legmodernebb /igaz nem üveg /.
Van egy számítógépes rendszer.
Ruterre az oszlopról 1 db. kábel, majd onnan a megfelelő kábelek a két TV készülékhez azoknak a set-up dobozához, egy vonalas telefonhoz és a számító géphez.
Most lett az egyik tv -hez kiépítve... 35 m-es kábellel. Jól működik.
Gondoltam a másik tv-t is áttelepítem. A jelenlegi helytől van egy 8 m-es kábel. Kevés, min 10 m kellene.
Vagy új kábel vagy a meglévőhöz toldás.
A probléma csak az, hogy ezek olyan 5 eresek és célszerszámmal lehet rátenni a csatlakozót.
Mikor kint volt a szerelő készségesen magyarázta, hogy letisztít majd be az egészet a csatlakozóval, Nem kell egyenként nyúzni a drótokat ( a villanyosok blankolásnak is mondják ). Majd a csatlakozó automatikusan blankol.
Na innen elveszítve a fonál.
Kérdés van e olyan kereskedés ahol árulnak 5 eres spec. vezetéket és ráteszik a két csatlakoztatót ?
Korábban a még un. analóg világban az árnyékolt vezetékek hosszítása , a vég ráépítés nem volt probléma, de a mostani digitálisban ez már magas nekem.
ebben éppen 3 piros , 3 kék, 23 fekete és van. Régi telepeken igencsak gyakori jelenség.
Ennél a folyamatábrás vezérlőpultban is található volt.(piros kör) Az életszerű hogy nincsen huzalozási terv, így a folyamat ábrán lévő elemekkel lehetett azonosítani a jelzőkábeleket. Számok kerültek a kikötött kábel erekre,ezeket egy spirálfüzetbe jegyeztem (szám-funkció) A harmadik képen a pult ki lett szerelve, a kábelek a földön hemperegnek. Ilyenkor kezd aggódni a telepvezető hogy lesz ebből még valaha valami? A negyedik képen az új PLC mezőben keresik a megfelelő helyüket a kábel erek.
Szakmailag nem nagy kihívás az ilyen,inkább figyelmet, gondos dokumentálást igényel a sikerhez.
Ez nekem nem egyedi eset,számos hasonlóban rész vettem.
Az nem gond , amennyiben a kábel szélsö sorában ( külsö szigetelés mentén ) helyezkedtek el a színesek . Ha igen , akkor onnantól csak odafigyelés kérdése volt az egész , vagy nekiálltatok átcsöngetni , ha volt rá idö , vagy így volt elöírva . Viszont tudod hogyan van ez . Ahány ház , annyi szokás . Ezért szeretem ezt a szakmát . Nagyon sok irányba szakosodott és én szeretem váltogatni idöközönként , akkor mindíg új kihívások vannak , mindíg újat tanul az ember és nem válik unalmassá a munka . :-)
Régen fejhalgató és mikrofonunk volt . A testet a hajó teste szolgáltatta és az ereket meg úgy kerestük , majd amikor egymásra találtunk , közös megeggyezés alapján elláttuk szám és betüjelöléssel , ahogyan a rajzban volt . Annak idején valóban még az ereket sem jelölték (70-es évek , hajógyártás , orosz kábelek ).
Nekünk idáig nem sikerült mellényúlni , ha muszály volt ezt a módszert használni . Egy éren keresztül kapod a jelet és a keresö hegye elhaladva az ér felett erös hangot ad . Lehetetlen tévedni !
Elég hozzá egy hanggenerátoros kábelkeresö . Az ereket szétteríted a földön , aztán a társad rácsípteti az érre a generátor csipeszét , Te meg az erek felett elhaladsz a keresövel . Ez természetesen megvan pár másodperc alatt . :-)
"Viszont az átcsöngetés is megoldás , ha van rá pénz és idö . :-)"
Van saját módszerem: némi előkészítés után kb 3-4 másodperc alatt megtalálom azt az eret akár 50-60 közül is, amelyik éppen rövidre van zárva a kábel túlsó végén.
"Ha nem tanul abból amit nap mint nap csinál akkor el fogja olvasni? Na ugye.l"
Pont arról van szó, hogy ha nem tanul, akkor kizárólag azt tudja csinálni ma is, amit tegnap csinált, újfajta feladatba nem mer belevágni, mert nincs hol utánanéznie az ismeretlen területre vonatkozó előírásoknak.
Nem arról van szó, hogy el fogja-e olvasni a szabványt az, aki leszaja saját fejlődését,
most arról van szó, hogy hol olvashatja el az, akit érdekelne a dolog, de nincsenek felesleges milliói, mert pl vidéken próbálja eltartani a családját nettó 200 ezerből és lenne időnként extra meló a közelben, de olyan, amit még eddig soha nem csinált.
Tételezzük fel pl, hogy az illető egy faluszéli lócitromhámozó üzem egyszerű karbantartó villanyszelője és most lenne a környéken olykor EPH kiépítési munka családi házakban. Hány szakcikk közli az olvasóval egyértelműen, hogy ha egy közeli dugaljba 2,5 mm2-es földvezető megy, akkor (az esetek túlnyomó részében) nem kell oda külön EPH vezetőt is odavinni?
Mint lentebb írtam , az ilyen kábel esetében a zöld/sárga értöl kell elindulni a sodrás irányát figyelembevéve és az szerint bekötni . Viszont az átcsöngetés is megoldás , ha van rá pénz és idö . :-) Ha emelkedö sorrendben kell bekötni , akkor gyorsabb a sodrást figyelembe véve bekötni . Ezért kell egy jó tervezö , aki a belsö bekötést igazítja úgy , hogy a külsö kábel bekötésénél minimalizálja a hibalehetöséget .
Természetesen vannak tömszelencéhez bövítök és szükítök . Ezeket használjuk mi is az olyan esetben , ha nem egyezik a fogadófurat a számunkra megfelelö tömszelencéhez . Egy nagyon fontos dolog ilyenkor , hogy a meglévö furaton az erek szabadon átjuthassanak és ne szoruljanak , mert az idövel a rázkódás végett zárlathoz vezetne .
Ehhez hasonlókat használunk , van amikor fémböl is .
"Nem hinném , hogy létezik kábelgyár , ahol nem jelölik az ereket , ha egy színüek . Még nem volt szerencsém hozzá 47 év alatt . :-)"
Én már többször is dolgoztam olyan sokeres kábellel (a legnagyobb 48 vagy 60 eres lehetett), amelyben egyetlen színes ér volt (asszem zöldsárga), az összes többi fekete volt, bármiféle jelölés/számozás nélkül, úgy kellett egyenként kicsengetni az ereket (segítséget kellett hívnom, nem akartam kilométereket gyalogolni :)
Fogalmad sincs hogyan működik egy normális szakember és jössz a szokásos baromságaiddal.
Az az általad emlegettett sok szakember aki nem tanul a suli után semmit annak érne valamit ha ingyen van a szabvány?? Ha nem tanul abból amit nap mint nap csinál akkor el fogja olvasni? Na ugye.
Lépj ki a sopánkodó életedből és nyisd ki a szemed.
A világ tele van magára igényes szakemberekkel akik dolgoznak, boldogulnak és nem sopánkodnak nyilvános fórumokon hogy de szar az élet. Ha egy kicsit is igényes vagy és akarsz dolgozni akkor van munkád, ennyire egyszerű. És ha boldogul akkor nem a politikusokkal, minden egyébbel foglalkozik hanem a családjával, a hobbijával.
És vannak olyanok akiken nem lehet segíteni sem ingyen szabvánnyal, sem pénzzel mert nekik úgyis szar minden. Úgy látom ezek közé tartozol, de van kiút, hajrá!
"tervező kiszámolja a határoló szerkezetekből hogy 37kW a hőveszteség, de légköbméter alapján van egy jól bevált ökölszáma, amivel 230kW jön ki"
230Kw-os hőszivattyú több millió forint. Ökölszabály alapján nem adunk ki több millió forintot, ha százszámra létezik olyan szakember (épület-energetikus), aki 20 ezer forintért kiszámolja a tényleges hőszükséglet értéket.
Plusz: amelyik ökölszabály légköbméter alapján számol hőszükségletet, az 80-as IQ felett eleve gyanús kellett volna, hogy legyen a zseniális tervezőnek, mivel az egész épület-energetikai ipar négyzetméter alapon számol (az esetek 99 százalékában).
Ismerem..... de egy végállás általában PG16 tömszelencét vesz be, illetve újabban a mm menetű megfelelőjét,abban a méretben még nem láttam több lukas gumit. Persze nem kizárt....
"Amikor suliba jársz, megtanulod a rád vonatkozó részeket"
...és sok szakember az iskola után elvégzése nem is tanul semmi mást soha többé az életben. De ezt a mentalitást szerintem nem kellene reklámozni, a jó szakember holtig tanul, folyamatosan utánaolvas a dolgoknak.
"Ha szaklapokat olvasol, ott is mindig foglalkoznak a változásokkal."
Sok szakcikk nem igazán tudja átadni a szabvány lényegét (saját értelmezésben tálalja), vagy a szabványban szereplő dolgokat saját szája izük szerint átírják, jellemző eltérés pl a szabványban szereplőnél szigorúbb értékek megadása, "abból nem lehet baj" felkiáltással.
Némelyik szakcikk értelme alig hasonlít a szabvány hivatalos szövegének értelmére. Olyan ez, mintha a KRESZ hivatalos szövege azt írná, hogy "zebránál, ha nem működik a lámpa, akkor gyalogosnak úgy kell átkelni az úttesten, mintha nem lenne lámpa", az erről szóló szakcikk meg azt írja, hogy "amíg a lámpa rossz, addig tilos átmenni", mert hát a nagyeszű cikkíró szerint "abból nem lehet baj, ha az én írásom szigorúbb, mint a hivatalos szöveg" :))))) pedig amit csinál, az valójában az olvasók félrevezetése. Ennyit a szaklapokból tájékozódásról.
"... példádban szereplö kábel is hasonló módon volt sodorva.... "
Igen, de ritkán élek e sodrási lehetőséggel. Sokkal jobban zavar a kábelben lévő "púder" amit egyszer szeretnék eltávolítani az erekről hogy olvashatók legyenek a számok. Így az egész pászmát kibontom. Leporolom, magam is ,lehetőleg kezet mosok és relatíve gyorsan bekötöm a számok keresgélésével. A sodrat némi segítséget ekkor is ad.
Jellemzően számozott erű kábeleket használunk, Romániában gyakoribb a szín jelölés. A teleszín és a szín/fehér sáv. (kár hogy nem fotóztam)
A számozottnál előfordul a rossz minőségű nyomtatás és a fél 8-as hármasnak látszik. Az 5-ös néha hatosnak és fordítva, a 4-es néha 1-es. Majd eljátszhatók újra a tizen huszon harmicas stb. kezdésűekkel is. :)
Volt szerencsém 100 érpáros kábelhez egy erömüben , ahol igaz nem egyszínüek voltak az erek , hanem színesek . Viszont megvolt adva , hogy melyik érpár az elsö a kábel palástjánál elhelyezkedök között és az is megvolt adva , hogy a sodrásnak megfelelöen befelé haladva vannak az érpárok használva ( kötve ) . Így csak arra kellett figyelni , hogy az ember sorba szedje és kösse az ereket . Viszont a számozott kábelnél is egyszerübb kötni , ha az ember figyelembe veszi azt az egy darab másszínü eret ( zöld/sárga ) , mert ugye onnan befelé haladva csökkennek a számok . Gondolom a Te példádban szereplö kábel is hasonló módon volt sodorva , hogy egyszerübbé tegye a bekötést .
Így utólag, miről beszélsz? Üzemelő alállomási részben üzemelő kábelhez kapcsolódó átalakítási munkákról, vagy a halálbrigád által most fektetett kábelről? Utóbbi esetben teljesen természetes volt az erek sajátlagos azonosítása. De a szakbeszélgetés meg nem erről az esetről kezdődött.
Azon a részen a pongyolaság lehetett az irányelv. Egy másik ÉDÁSZ ellátta városban gyakorlatilag a helyi szakszolgálatosoknak át kellett szerelni az új alállomást, mert mindig más működött, mint amelyik kapcsolót elforgattak. Az ELMŰnél ott nem volt ilyen, az 1962-ben üzembe helyezett alállomás is tele volt jelzőkkel (tiszta rákosista kinézetük volt, háromszor akkora volt egy számjegy, mint annál a sárgánál, de volt).
Az ELMŰ-nél vannak hagyományai a kábeles üzemvitelnek.
Bizony. 1978-ban, amikor a győri alállomás 400 kV-os bővítését szereltük, úgy kellett kitelefonálni az ereket. Volt egy piros ér, azt földeltük, és kerestük a többit a két végén, és húztuk rá a jelölőszámokat. A mai helyzetet már nem tudom, kiöregedtem belőle :-)
"Szabványelőírásokról nekem is megvan a véleményem, de ne keverjük már a dolgokat."
Nekem is volt egy véleményem, de nem egy kötelezően betartandó előírás jogosságát kérdőjeleztem meg, hanem egy lehetőséget nem alkalmazok. Ezzel nem veszélyeztetek senkit, hiszen a szabványtól szigorúbban járok el ha nem alkalmazom azt.
Az hogy van tehát, hogy ugyanazt írod, amit én, hogy el vannak különítve, de akkor meg azzal érvelsz, hogy keverhetőek?
Gyakorló szerelőként állítom, teljesen életszerű helyzetek!
Hát a fél mondat, az csak fél mondat. Nem azt írtam, hogy lehetelne helyzetek, hanem azt, hogy lehetetlen helyzetek, és ahol ilyen van, akkor ott nagyon nagy bajok vannak már egy ideje. A szakma szempontjából lehetetlen, azaz megengedhetetlen. Ha te szerelted, akkor az baj, ha meg más, akkor hagyd ott.
Igazából nem a gyári jelölésekre gondoltam, az még plusz. Persze lehet, hogy valami tsz fröccsöntő üzemében nem úgy volt, de profi helyeken a kábeles üzemvitel az elég szigorú. Szereléskor átbeszélik az ereket, majd üzembehelyezéskor ellenőrzik, és legkésőbb akkor elhelyezik a feliratokat, jelzéseket. És utána abban (csak) addig a szintig bíznak, hogy a másik végén végzett műveletet (kikapcsolás, stb) először ezen a végen a megfelelően jelöltnél ellenőrzik. És tréfából nem cserélnek össze jelzéseket. :) Hosszabb kábeleknél ez sok autózással jár. :D
De ami az apropót illeti, a különböző feszültségű ereket a végén megfelelően el is kell különíteni, ami a szakember számára ordít, hogy ha egy törpefeszültségű működtető áramkörön keresi a kontaktust, akkor már csak emiatt sem tud belenyúlni 230-ba.
A régebbi időkben a tömör jelzőkábelek jelöletlenek voltak esetleg volt benne két kék,és egy piros ér, a többi fekete.
Nem egyel volt szerencsém. Tanulóként bekötni ilyen kábelt amiben végállások nyomógombok voltak nem kis feladat volt.(szerencsére egy feszültségszint volt!) Ma a számozott kábelek jelentősen megkönnyítik a sokeres kábelek azonosítását bekötését.
Régi kapcsoló szekrény ilyen jelzőkábellel. Régen sem keverték a feszültség szinteket a kábelben. Jól elkülönítve a sorkapocs tömbök is funkció és feszültség szint tekintetében.
Így át tekinthető, félre értelmezhetetlen évtizedek múltán is.
Köszi de volt ésszerűbb, költséghatékonyabb, kézenfekvőbb megoldás ami át is ment a rendszeren.
Persze lehetett volna olyan PLC kártyát is használni ami 230V bemenetet fogad de az sem kézenfekvő megoldás. Vagy relével átfordítani a fesz. szintet,..... és még számtalan megoldás lehetett volna.
A ~30-40db 320V-os mágneskapcsolók között lett egy 24VDC tekercsű mágneskapcsoló. Ennyi.
" egy 50 eres kábelnél nincs se jelölés, se rajz, se semmi, csak 50 egyszínű ér . "
Nem hinném , hogy létezik kábelgyár , ahol nem jelölik az ereket , ha egy színüek . Még nem volt szerencsém hozzá 47 év alatt . :-) Viszont volt már szerencsém pihentagyú tervezömérnökhöz , akinek a logika ( paraszti ész ) nem mondott semmit . :-(
"Szánalmas ez a siránkozás ezen a szabvány témán."
Ki siránkozik? Általában Elek.... A munkahelyemen, a munkámhoz feltétlen szükséges szabvány kivonat a rendelkezésemre áll. Ha valami változik, a munkaadómnak a felelőssége tájékoztatni róla.
Szerintem a szabványok forgatása nélkül is felelősség teljesen (ésszerűen) végzem a villanyszerelést.
Ha munkámban elbizonytalanodnák van elég villamosmérnök a környezetemben akikre számíthatok.
Vannak ilyen bakik az ember életében. :) Valamikor régen egy felvételi tájékoztatóban olvastam, hogy sosem árt a józan ész, és példának hozta, hogy egy feladatban az alany kiszámolta, hogy az izzó vas hőmérséklete +7 C fok, majd ment a következő feladatra. :)
Szabványelőírásokról nekem is megvan a véleményem, de ne keverjük már a dolgokat. A szabvány megengedi.
Amiket itt írsz, azok teljesen lehetetlen helyzetek, ha egy 50 eres kábelnél nincs se jelölés, se rajz, se semmi, csak 50 egyszínű ér, akkor ott nagyon nagy bajok vannak már egy ideje.
Ja, hát többen nem lennének igényesek a szakmájukra az tuti, mer hát úgy szoktuk...
Más, de hasonlóan munkájára igényes:
A cégnél van egy 60kW-os pelletkazán, 10 éve tökéletesen kifűti a telepet, de ki szeretnénk cserélni hőszivattyúra.
Tervező kiszámolja a határoló szerkezetekből hogy 37kW a hőveszteség, de légköbméter alapján van egy jól bevált ökölszáma, amivel 230kW jön ki. Tehát betervezett egy akkora hőszivattyút, mert hát az ökölszám az bevált eddig is. No comment, kár volt számolnia egy percet is...
Amikor suliba jársz, megtanulod a rád vonatkozó részeket, amikor továbbképzésre mész ott is. Ha szaklapokat olvasol, ott is mindig foglalkoznak a változásokkal.
Tehát ha magadra egy kicsit is adó villanyszerelő vagy, ingyen is képben vagy.
Ha tervező vagy, akkor kell mélyebben ismerni a dolgokat, de csak tán nem vág földhöz egy online szabvány könyvtár előfizetés, vagy pár évente tizenpár ezerért megvenni a legfrissebbet.
Amióta szükséges a munkámhoz sok-sok szabvány ismerete (nem villanyos téren) azóta én is előfizetek.
Megj: sok ismerős a ruszkiktól vesz 5 dolcsiért szabványokat, valami svindli biztos van benne de számlát is kapnak :-)
Mit szeretnél leföldelni? A műanyag burkolatot? Mást nem tudnál, mert nincs fémháza.
A szekunder oldalra pedig nem viszünk át védőföldet, mert az veszélyes volna. Igaz, ebben nincs trafó, de a kisfeszültségű oldalra akkor sem viszünk védőföldet. Értelmetlen is, meg veszélyes is volna.
Elnézést a nagyon amatőr kérdésért, de az elképzelhető, hogy a legrand dupla USB-s aljzata nem földelt?
Az egyik konnektorunkat szerettem volna lecserélni egy ilyen aljzatra, de eléggé elbizonytalanodtam a bekötését illetően. Tudna valaki segíteni, hogy ezt hogyan kellene?
Úgy értettem hogy ők nem élnek vele, nem azt hogy sehol máshol nem létezhet.
A végállás kapcsolós példa se légből kapott teljesen. Egy előzetes tervben a végállás 230VAC vezérlőfesz a mágneskapcsolót bontotta, a másik a PLC-nek adott jelet 24VDC-vel. Mivel a végállásnak egy tömszelencéje van esélytelen két kábelt bevezetni.
Jeleztem a tervezőnek (jellemzően konok csökönyös ember) az aggályomat,rögtön átrajzolta a mágneskapcsolót 24VDC tekercsre amit javasoltam neki.
A főnököm is támogatott, nem az áramütéstől védve engem, hanem a PLC bemenetre jutható 230V kártékony hatása ellen aggódott.
A vasút villamosság azért nagyon más szakmai felkészültséget igényel, az én időmben külön szakma volt úgy tudom.
A véleményemmel kollégák ,mérnök urak is egyetértenek, sehol sem élnek a szabvány adta lehetőséggel.
Pedig de; A MÁV által épitett 1953---1996 közötti állomási, vonali,kezelőtéri berendezései a 6V Dc ,6V Ac tól elindulva az 500V AC/ 220V DC egy kábelben használják ezen feszültség szinteket .
Ezek mindegyike üzemi feszültség --érintésvédelmi , nincs benne !_
A kifejtésnél szines gyűrűkkel volt jelölve sárga,zöld ,kék, szürke ..
A jelenlegi újabb beruházásoknál ezt már kerülik.
De például a Miskolc-Ózd -Bánréve vonalon a legkorszerűbb 1890-s berendezések is megtalálhatóak, s működnek még.
"Megfogom hogy kikössem mert csak, és lever a 230V."
Ezt inkább a szerelő szaktudásbeli hiányosságával lehetne magyarázni.
Egy kígyószakértő elment egy indiai faluba, ahol a kis gyerekek ott játszottak a falu mellett az erdőszélen. Megkérdezte a falu vezetőjét, hogy miért van olyan meglepően kevés kígyómarásos baleset, miközben a környéken számos mérgező kígyófaj él. Talán már az egész kis gyerekeknek is megtanítják, hogy miről lehet megismerni a mérgező fajokat? Nem, mondta az öreg, mi úgy tanítjuk a gyerekeket, hogy MINDEN kígyó mérgező.
Na kb így kellene tanítani a villanyszerelő tanulókat is: kétféle kábel létezik, a tökéletesen feszültségnemtes kábel és az olyan kábel, amelyiknek VALAMENNYI erén 1000 voltos fázis van. És ettől a szemlélettől csak az a szerelő érhet el, aki már több éves gyakorlat során "tovább képezte magát" indiai átlagemberből profi herpetológussá :)
Újabb jele annak, hogy valószínűleg jelentősen egyszerűbbé/olcsóbbá tenné a villanyszerelők munkáját, ha ingyen hozzáférhetnének a szabványok szövegéhez.
Az hogy a szabvány megengedi, a szabvány alkotók szerint megfelel az átütés szempontjából, legalább is labor körülmények közt, szerencsére nagyon ritka hogy találkozok a megoldással. Sőt gyakorlati (független) kollégák szerint is kerülendő mert nagyon veszélyes helyzetet teremthet.
Például egy végállás egyik kontaktusa 24VDC-t, a másik 230VAC-t kapcsol egy kábelben vezetve.
Én úgy vélném ha multiméterrel 24VDC-t mérek az egyik ágon, a másikon semmit mert más áramnemű, úgy vélem azon nincs feszültség. Megfogom hogy kikössem mert csak, és lever a 230V.
Mondhatná az ügyvéd hogy nem voltam alapos a méréskor és nem megfelelő automatikus műszerrel mértem.... Ja négy vezetéknél igen, de 25-50 vagy több érnél azért életszerűtlen lenne eme vizsgálat, hiszen melyik szálak között kellene megmérnem a veszélyes feszültséget ha minden ér egyszínű.
Saját véleményem hogy egy kábel egy feszültségszintet tartalmazzon.Az I-es feszültségsávban mindegy a feszültségszintek mennyisége minősége.
A véleményemmel kollégák ,mérnök urak is egyetértenek, sehol sem élnek a szabvány adta lehetőséggel.
Régen az MSZ 172/1-86 és az MSZ 1600/1-77, most meg az MSZ HD 60364-5-52. Utóbbinak nagyjából ez a szövege, bár most angol, és a szöveget az előd 2364-520:1997-ből másoltam:
528.1.1. Azonos kábel- vagy vezetékrendszerben nem lehet együtt I-es és II-es feszültségsávba tartozó áramkör, csak akkor, ha minden kábel vagy vezeték a jelen lévo´ legnagyobb feszültségre van szigetelve vagy ha a következő megoldások közül valamelyik teljesül: a többerű kábel vagy vezeték minden vezetője a kábelben vagy vezetékben jelen lévő legnagyobb feszültségre van szigetelve;
Ja, persze :) "ezt nyilván ügyvéd kolléga is elmesélte a tisztelt szerződő feleknek."
aztán elfogyott a pálinka és jött a csekk. Egyikük persze beszerelt egy elektromos sütőt, légkondit a másik meg covidzárlat miatt a környékre se mehetett.
az adásvételi szerződésbe bele kell írni a közös használat módját és célszerű rögzíteni határidő tűzésével és a költségviselés szabályainak lefektetésével az átalakítás szándékát!
ezt nyilván ügyvéd kolléga is elmesélte a tisztelt szerződő feleknek.
"van 230V, a garázsban bent, onnét pedig már kivihető a 12-15V."
Ha a rajzodon látható szürke doboz (Power supply) benn lesz a garázsban, akkor onnan kell kivinni a kapuhoz a további 6 vagy 7 vezetéket
(a "Push" vezetékre csak akkor van szükség, ha a kaput belülről nyomógombbal szeretnéd nyitni és nem pl kilinccsel, a rajzon a "switch" felirat egy hiba, az valójában nem kapcsoló, hanem egy zárnyitó nyomógomb a kapunál belülről)
"A közös villanyóra miatt az ingatlant valószanűleg egy millióval olcsóban sikerült megvenni. Most jött el az a nap, amikor ennek a milliónak egy részét be kell fektetni: a jelenlegi villanyóra MELLÉ csináltatsz egy új mérőhelyet magadnak, ezzel egyidőben közlöd a szomszéddal, hogy vagy villámgyorsan a nevére veszi a régi villanyórát, vagy leszereli az áramszolgáltató."
"Hát, már pedig a leírás szerint a négyeres kábellel is működnie kell a kapunyitásnak"
No meg 230V az plusz három ér, ami együtt már 7 ér ugyebár.
Ami már nincs mesze attól a 9 értől, ami akkor kellene, ha nem viszel ki a szakadó esőbe életveszélyes feszültséget.
A komoly gyártók nem véletlenül csinálják olyanra a kaputelefonjaikat, hogy a kapuhoz csak törpefeszültségek menjenek ki: így legalább emiatt nem kerülhet börtönbe a villanyszerelő :)
Osztatlan közös... !!! Mért ne adhatna?! Nem szomszéd, hanem tulajdonos társ! akiről szó van.
NEM megy az áram az ingatlanon kívűlre. Ergo nem tilos.
-----
Osztatlan közös=mindenki egyformán tulajdonos az EGYETLEN ingatlanban
Vagyis alapesetben bizoy - minden közös!!!! és - mindenki által használható!!! Agy pl. az áram is... értelemszerűen.
Akkor is, ha az egy ingatlan első blikkre négy külön "lakásnak" LÁTSZIK!!!!
-----
Avagy bárminek a használata CSAK akkor lehet kizárólagos,
HA a kizárólagos használat jogalapja - a senki által nem vitatott szokásjog, kialakult használati rend vagy - a használati megosztási szerződésben foglalt egyezség/megállapodás vagy - bírói ítélet alapján elrendelt használati rend
A kizárólagos használat rendjén lehet változtatni - új szerződéssel, azaz >> közös megegyezéssel - önkényesen, akkor >> HA ELTŰRIK a többiek és idővel szokásjoggá válik - vita esetén, per útján >> kellő indoklással
-------------
A jelen esetben úgy tűnik, SZÜKSÉGESSÉ VÁLT a kizárólagos jogok remdezése. Azaz az ingatlanrészek használati jógának-módjának rendezése, mert akad aki változtatni KÍVÁN!
Ennek a célszerű módja
1. A tárgyalás és KÖZÖS megegyezés (minden gyakorlati kérdésben). Az egyezség írásba foglalása és ellenjegyzése (ügyvéddel, de még jobb közjegyzővel). Azaz a használati megosztásiszerződés létrehozása, ha most nincs illetve a módosítása, ha van.
Ehhez át kell nézni a teljes ingatlan ÖSSZES korábbi iratát, szerződését!!! Főleg az adásvételi iratokat... Mert azokban gyakran lapulnak a használatot rendező részek. (A ki-mit ad el és mit vesz leírásokban illetve a használati módról is) és Össze kell gyűjteni a szokásjog alapaján kialakult hazsnálatot+szabályokat is. Plusz az esetleges változtatási igényeket is >> mint pl. az áram téma most.
Az infók alpján kell-és lehet az új rendet közösen kialakítani. Siker esetén írásba tenni és ellenjegyeztetni.
Vita esetén az infók alapján a bíró ítéletben dönt. Ha valamely fél per útján kívánja a vítát lezárni és tisztázott helyezetet kialakítani.
---------
A konkrét "külön áram" témához...
Amikor VAN!!! érvényes és ÍRÁSOS használati rend, azaz - ellenjegyzett szerződés vagy - jogerős ítélet
AKKOR lehet SAJÁT külön mérést igényelni az áramra, az abban leírt ingatlan részenkét.
Megj: mivel 1-nél több mérő (3 ha jól értem) van most is... az osztatlan közös ingatlanon. Elvben KELL lennie megosztási íratnak is! ami alapján ezek lettek anno.
Azaz vélhetően most a dupla+szimpla+szimpla rend van írásba foglalva.
Ami miatt az eddigi duplát kell csak szétbontani és módosítani a meglévőt. Mivel a szimpla+szimpla helyzete nem változik alapban.
(persze mindenki egyetértése kell vagy ítélet egyetértés híján)
Hogy hülyék voltatok, azt ezen a csatin mindenki tudja, nem megítélés kérdése.
Ha ott megoldották egyszer, akkor azt meg lehet oldani most is. Vagy amazt kell felszámolni. Na igen, egy új költsédhely és mérőóra a mai szabványok szerint jó buli lesz, ezért írtam, hogy annak a költségét dobjátok ketté mindenképpen. Vagy ha olyan hülyék vagytok, hogy azon fogtok majd veszekedni, hogy a másik házán lesz fizesse ő, akkor meg is érdemlitek.
Ha a m,ási kettőnél meg lehetett oldani, itt is meg lehet. Nem kell se cigánykodni, se kecskézni.
Teremtsetek tiszta helyzetet, mindenkinek az lesz a legjobb. A költséget pedig megfelezitek, ha már mindketten olyan hülyék voltatok, hogy így, ebben az állapotban vettétek meg.
Egy mérőhelyről ketten (két egymás mellett lévő nyaraló, két tulajdonos) kapjuk az áramot. Valamikor egy tulajé volt a kettő. Ez a mérőhely most a mi nevünkön van. Mint egy 4-es sorház, amiben 2 lakás közös órán van. A másik kettőnek saját független mérőjük van.
Szóval nincs mérőhely neki? Kérdeztem, erre kerülgeted a választ.
32 A jár, de a különböző szokások szerint jár, van, ahol csak a most szabványosnak tekintett mérőhelyekre adják, van, ahol meg a meglévőre (az sem mindegy nyilván, hogy az milyen)
Ha viszont mágneszárat is szeretnél működtetni, akkor ennek a fejlesztője egy elmebeteg: vagy ki kell vinned a kapuhoz is a 230 voltot (és ott egy vezérlő dobozt felszerelni), vagy a lakás és a kapu között 9-11 érre lesz szükséged :)
A normális kaputelefon tervezők gondolnak arra is, hogy a telepítő/villanyszerelő munkája közben minél kevésbé legyen megszívatva, na ennek a fejlesztője egy barom.
A villanyóra tulajdonosa (akinek a nevén van) szerintem jogosult akár lelakatolni is az órát (a lezárás a leolvasást nem akadályozhatja) és az áramot megtagadhatja bárkitől.
Elkészítteted ügyvéddel a megosztási szerződést és az általa aláírandó példányt odaadod neki (a kezébe) két tanú jelenlétében, ugyanakkor közlöd vele, hogy ha egy héten belül nem kapod vissza aláírva, akkor elvágod a felé menő vezetékeket. Én az egészről készítenék videó vagy legalább hangfelvételt is.
Ha nem lehet átadni neki, akkor jöhet az Ötfelezős féle megoldás (csak én nem adnék egy év haladékot neki).
Másik módszer: saját villanyórádat ideiglenesen kapcsoltasd ki az áramszolgáltatóval és figyeled, hogy mi történik :) (addig pl kérsz villanyt egy másik szomszédtól)
"a legkisebb költség egy mérőt venned és felszerelni."
Korrekt szomszéd esetén felemelhetné a saját 25 amperét nagyobbra és egy nem hivatalos almérő felszerelése megoldaná a problémát (mintha a szomszéd albérlő lenne),
de ha bunkó a szomszéd, akkor hiába méri a fogyasztását, ha az illető nem hajlandó kifizetni az ő részét.
...az EON akkor köti be, ha van neki szabványos mérőhelye. Van? Mert ha van, akkor írj neki tértivevényes levelet, hogy fél év múlva levágod a vezetékeket tőled, addig intézze el. ha nem veszi át a tértivevényest, küldd el még egyszer, a bíróság két hiábavaló kísérletet elfogad annak, hogy elegendő értesítés volt.
Érdekes lenne, ha kizárnád, mert szerintem pár jogásznak szakmai hírnevet adna a pár év alatt kidolgozott megoldás. Szerintem egyébként csak az eladóhoz fordulhatna. Akinek az eladást tekintve nyilván egy hiányossága az, hogy nem rögzítette külön írásban nálad, hogy nem zárhatod ki. De ezzel ellentétben az is érv, hogy a szemle során ez az extra fícsör csak fel kellett, hogy tűnjön.
Ha el sincsenek különítve az elosztótábládon a szomszédba menő vezetékek, akkor elég fos a helyzet, ha el vannak, akkor a legkisebb költség egy mérőt venned és felszerelni.
És még kis baj, hogy lakásfogyasztó nem is adhatja másnak el az energiát. Ha a szolgáltató komolyan akarná venni a dolgot, még téged büntethetne meg.
Az osztatlan tulajdonon lévő 4 külön bejáratú sorház jellegű nyaralón szeretnénk saját vill. órát.
Pillanatnyilag két egység egy mérő órán a többi külön mérőn van.
A korábbi tulajdonos egy órával használta ezt a két részt. Most értékesítés után két új tulaj van. Egyik mi a másik a szomszéd.
Most osztozkodunk a szomszéddal egy mérőn (ami a mi nevünkön van), de a nem valami jó viszony miatt kellene saját, független mérő. Nem akarunk vitatkozni az elszámolással, valamint a 25A két villanybojlernek, 2hűtő, sütő stb előbb-utóbb kevés lesz. A használati megosztási szerződést a tulajdonosokkal aláíratni nagy valószínűséggel lehetetlen lenne. Mivel az óra a mi nevünkön van, egyszerűen lekapcsolhatom, kizárhatom a szomszédot az áramellátásból? Ilyen esetben az EON kényszeríthet valamire, vagy beköti új fogyasztónak a kizárt szomszédot? Mi az egyszerűen járható megoldás?
"Video kaputelefon kültérije és beltérije közé milyen kábel volna a legjobb?"
Egy lakásos video kaputelefon kábele létezik két erestől nyolc eresig bármennyi, ezen belül ragaszkodhat koax kábelhez, sodrott érpárokhoz, stb.... tehát talán nem mondok sokat, ha azt mondom, hogy a különböző video kaputelefonok legalább tízféle kábelezést használnak. Azt vizsont nem írtad meg, hogy te melyikre gondolsz ebből a tízből, vagy legalább a kaputelefon pontos típusát áruld el, hogy utána nézhassünk a gyári leyrásban, hogy a tied melyik fajta kábelt szereti.
Sok helyen kerestem én is ebben a témában és drága barátunk, a google hozta fel az epitoabc.hu-t, ahol szinte mindenről van szó a témában. A srác még most is rendszeresen írogat, így lehet, hogy találsz választ a kérdésedre.
(kimegy valaki a szolgáltató részéről a tüntetők elé és felajánlja a dealt: ha elfejtik a hőbörgést - és a 40A-t - akkor most kimennek a szolgáltató emberei és azonnal biztosítják a 16 000(!) mA-t a vételezési pontokon ( :) )
Lehet a szomszéd hálózatbővítést kért, mert most alakít ki 3db albérletet. Vagy valaki az utcában kért hálózatbővítést és határon van a feszültség a matek szerint.
"Egyfázisú csatlakozás esetén legfeljebb 40 A névleges áramerősségű kismegszakító igényelhető."
Abból előbb-utóbb közbotrány lesz. Nem kéne lustának lenni és dolgozás helyett inkább hatóságot játszani, kedves SZOLGÁLTATÓ. Mert egy ilyen bejelentést lakossági övezetben a fizika nem indokol, csak a szolgáltatói lustaság :)
Mivel Korruptisztánban Magyarországon élünk, ez azt is üzengeti, hogy amit eddig okos emberek simán el tudtak intézni, azt annál az áramszolgáltatónál mostantól mindenkinek csak kenőpénzért lehet ;)
Bocsánat a hülye kérdés miatt, de tegnap érdekes dolgot láttam egy helyen. Tetőn lévő napelemeknél a szaki mint a neoncsöveket kicsavarta, csinált valamit majd vissza. Erre miért volt szükség? Karbantartás, csere?
Kapd már le azt a lámpát és fotózz bele a helyére is. Meg keresd meg a 2 hete levakolt, lefestett, lecsempézett fürdőelosztót és robbantsd ki, majd abba is fotózz bele. Értékelhetően, használhatóan.
Ugyanis ha csöves, akkor a fürdő drótelosztójától a már ott levő drótok mellett be tudsz húzni oda védővezetőt is mindenféle gányolás nélkül. S ha dugalj, akkor kell, mert oda akármit is be lehet később dugni.
Valóban, képet egyből csatolhattam volna. Elnézést, még keverem és nem feltétlenül jól használom a szakszavakat. Tehát az izzó lekerül onnan, és oda rakok egy dugaljat. Viszont ott nincs földelés, az nem probléma a dugalj esetében?
Elnézést, ha valakiknek ez túl banális téma, "egy újszülöttnek minden vicc új" :-) Köszönöm a segítséget!
Nézd meg, csövezett-e és nincs-e még ott "nemhivatalos" magyarul elvakolt kötöződoboz. Ha a fal túloldalán van kapcsoló, vagy konnektor akkor 99%, hogy kell lennie. De a kérdésed olyan általánosságban semmibevesző, hogy arra nem lehet rendesen válaszolni, csak úgy, hogy igen, megoldható. Ha legalább egy használható képet feldobnál a kérdéses helyszínlelésről, minden sokkal egyszerűbb lenne.
Tisztelt Fórumozók, Hivatalos és hobbi villanyszerelők!
Az alábbi kérdéssel, mint kezdő hobbi villanyszerelő*, fordulok hozzátok:
Panellakás fürdőszobájában, a hivatalos kiállástól kb 1 méterrel arrébb, konkrétan egy beépített felső szekrénybe szeretném az alumínium vezetéket meghosszabbítani, oda egy beépített lámpát telepíteni. A lakás teljes újrahuzalozásra - anyagiak hiányában - egyelőre nincs lehetőség.
Mi ennek a biztonságos kötési módja? Az új vezetékszakasz lehet réz? Megvalósítható e ez elfogadható, biztonságos tűz és érintésvédelmi módon?
Köszönettel,
Mihály (* villanyszerelő OKJ szakmai képzést csinálom jelenleg is)
Az már régen rossz ha nincs használati megosztás. Azt mindig az elején kell készíteni..
"HA OSZTATLAN KÖZÖS-ben vagy a többivel (azonos a helyrajz száma mindenkinek) akkor is mindent lehet." mondjuk úgy hogy sok mindent, de nem mindent.
Pl. nem lehet vagy körülményesen banki kölcsönt felvenni.
Igen ahogy írtad kell a"Használati megosztási szerződés", de elég a Használati megosztás . Mivel én két lakás tulajdonosa vagyok, mondja az egyik lányom, hogy menjünk ügyvédhez. Kérdezem minek ? Használati megosztás csináltatni !
Írni tudok, tudok okíratot szerkeszteni is . Javasolja egy közgazdaságit végzett valaki.
Miért az ügyvéd mit ír le ? Hát azt amit diktálunk neki.
Lesz persze ez a Használati megosztási leírás kb. 6 -7 oldal + térképek rajzok... nem kis munka, az tény.
Aztán ha eladásra kerül az ingatlan, az adásvételibe fel lesz véve , hogy van egy Használati megosztás, az a létrejövő szerződés szerves része.
Ha az új tulajnak nem tetszik, készíttethet egyet ügyvéd által (milyen szép szó : ügyvéd által ) Persze azt még nekem is el kell fogadni és a kezdeményező fizet.
Most érdeklődtem éppen pár hozzászólással előrébb a közös fő biztosítékról, annak is benne kell lenni a használati megosztásban.
Ja a villanyaim külön, a kezdetektől fogva, külön a gáz is a telepítés óta.
Az a fránya víz közös . Jelenleg al -mérőkkel megoldjuk. De azért egy csőtörés vagy egy makacs nem fizető társ sok bosszúságot okozhat. Így a szétválasztás víznél sem könnyű.... 400 eft és 8 hónap. Ha nem figyelek oda vígan /bőven az 500 felett is lehetne.
Exkatedra kijentette a MEÓS, hogy az az akna nem jó. Megkérdeztem miért ? Először mondta, hogy új kell.... írja le ! Nos kellet mélyíteni, kellett az egyik falát arrább vinni és kellett új fedél, betonból és vasból, így kjött egy százasból.
Nekem pedig ez az egyik örök problémám :
" A gázkészülék szerves részének minősülő égéstermék-elvezetők időszakos ellenőriztetése és karbantartatása Magyarországon gázkészülék szerves részeként a gáztörvény hatálya alá tartozva, a tulajdonos feladata."
Korábban a kéményseprők ellenőrizték, ránézéssel. Igaz az is több mint a semmi.
Aztán egy felhívás :
"Felhívjunk a figyelmet, hogy a tulajdonos a karbantartást a gáztörvény szerint nem ötévente, hanem a gyártó által előírt gyakorisággal, általában évente egyszer köteles elvégeztetni! Az ellenőrzés és a karbantartás végrehajtásához a gáztörvény szerint gázkészülék-szerelői végzettség szükséges."
Tehát van egy 5 évente történő ellenőrzés, sőt van egy 10 évente is. Az egyik a készülékre, a másik a vezetékrendszerre, hogy melyik melyik, most nem tudom..
Aztán itt felhívja a szerző a figyelmet az évenként szükséges ellenőrzésre.
Ami nem vitatható.
De vajon tudja e, hogy számlát a kihívott gázszerelők nem igen adnak, így annak bizonyítása ,hogy ott voltak, majd lehetetlen.
Pár éve volt hogy a készülék vagy a gázrendszer időszakos ellenőrzését át venné a szolgáltató. Volt is erről egy darabig nagy lárma. majd mikor sorra kerültem a mérő cserénél, kértem, hogy ha már itt vannak és felajánlották nézzenek rá a rendszerre is. Hát nem elszabotálták, hivatkoztak arra ,hogy nincs a munkalapukon felvéve a feladat. Direkte bementem az irodába, kértem ígérték azóta se jönnek. Ja nem találkoztam élő emberrel akinél a szolgáltató ilyen ellenőrzést végezne.
Amúgy ki az aki egy gázostól igazolványt kérne ? Oda adja, de többet biztos nem jön az ürgéhez.
Ok. vannak akik évente vagy kettő -évente a kazánjukat leellenőríztettik. Általában majd mindenkinél a porszívózás, ami megragad.
Ha megengeditek, akkor a következőket érdeklődném meg.
Adott egy 2 lakásos épület. Nem társasház, nem ikerház... egy leválasztott valamikori egy lakásból kettő. Az ikerhez áll legközelebb.
A villany is szétválasztva... külön mérőkkel.
Az egyik lakás 32 Amp 24 órás, + valamikori villanykályhákhoz és bojler hez 18 kW szerződött teljesítmény felvétel. 3x 3 10 Amp--- a kályhálhoz és 2 kW a bojelhez... 16 Amp. Tehát van teljesítmény bőven.
A másik lakás 25 Amp 24 órás és 1 db villanykélyhához és bojlerhez kb. 8kW / 3db automata a kályhához és 1 db a bojlerhez. A kiépítés 40 és 35 év.
Viszont a bejövő .... bejön falihoroggal az oromfalhoz, le rejtett csőben egy ismeretlen főbiztosítékhoz.. Ez plombával lezárva.
Az oszlopról a főbiztosítékig 5 vezeték jö--- 3 fázis és nulla + föld... feltételezve elég... mert a nagyfogyasztók visszaszorítva.. A 4 villanykályhából már csak egy.
A kérdés : az egyik lakás eladásra kerül... az új tulajnak csak kell valamit mondani.
A főbiztosítéktól már mind a két lakásig - azok mérjéig - külön vezetékek mennek.
Feltételezhető hogy a fő biztosíték közös ??
Más.
Az egyik szomszéd a régi 16 + 10 + 10 kapacitását 3 x 20 Amp -re bővítette. Cserélve új árbóc, vezeték a az oszloptól a mérőig új. Új a mérő is.
De valahogy nála csak 3 kábel /vezeték jön be. A 36 -ról 60 ra kapott bővítést.
Ahogy mondta 86 eft kapacitás bővítés + 100 eft a szerelés
Azért mielőtt belevágsz a dologba járj utána mert több szolgálató nem ad 40A-nél többet egy fázison. Nem hazudik, beleírta az üzletszabályzatába és te okoskodhatsz, leszarja.
Ha ez nem osztatlan közös tulajdon, hanem 4 db önálló ingatlan, akkor valószanűleg egyszerű villanyóra áthelyezésről van szó. Egszerűen hívj oda fél órára egy regisztrált villanyszerelőt és vezesd körbe.
Trükk: három lakáshoz igényelsz 3 db 3x 16 amperes villanyórát és amikor a kezedben van a szolgáltató beleegyezése, hogy az igényelt 3x48 A össz-kapacitás a rendelkezésre áll akkor módosítod a kérést 3 db 1 x 50 amperes villanyórára.
Mert ugye
- egyszer sok ampert igényelni SOKKAL okosabb dolog, mint háromszor kevés ampert
- de az áramszolgáltatók inkább lehazudják a csillagokat az égről, csak ne kelljen egyszer sok ampert adni valakinek.
"Van egy "haszálati megosztási vázrajz" nevezetű dokumentumom minden tulajdonos aláírásával. Ez elég lehet?"
Amikor én intéztem hasonlót, akkor a tulajdonosok által aláírt sajtpapír nem volt elegendő a szolgáltatónak, ügyvédi megfogalmazás és ellenjegyzés kellett. Utána mehetett osztatlan közös tulajdonba több villanyóra is.
Köszönöm a válaszod! Egy HRSz van, xxxx/1, xxxx/2 formában felosztva. Van egy "haszálati megosztási vázrajz" nevezetű dokumentumom minden tulajdonos aláírásával. Ez elég lehet?
Az önálló ingatlanra/ingatlanrészre lehet külön egyéni csatalakozást+mérőt intézni.
1. HA külön-önálló helyrajzi számon vagy akkor mindent lehet. Mivel önálló ingatlanod van.
2. HA OSZTATLAN KÖZÖS-ben vagy a többivel (azonos a helyrajz száma mindenkinek) akkor is mindent lehet. MIUTÁN !!! születik egy "Használati megosztási szerződés" a tulajdonosok között (ha még nincs) vagy módosul szükség szerint (ha már van). Amivel gyakorlatilag sok szempontból önállóvá válnak az ingatlanRÉSZEK, de főként a használat- és rendelkezés szempontjából önálló leszel.
----
Nem lesz olcsó sport. 350-500 eFt saccra... hacsak nincs szerencsés körülmény.
1x32+16+16 Amper tűnik jónak-jövőállónak az eddigek alapján
4572 Ft/Amper a hálózat fejlesztés díja Továbbá csatlakozó+mérőhely építés Házon belüli átápítés
4lakásos sorház (nem társasház), mi az egyik szélén vagyunk, a villanyórák a túlsó szélén, légkábeles bekötés az oszloptól. Lakásonként 1x32A bejövő áram, nekünk ez kezd kevés lenni.
Lehet-e azt, hogy hozzánk húzzanak egy második légkábelt (villanyoszlop kb 10m), és a mi villanyóránk átkerül hozzánk?
Ha ez megoldható, akkor mit érdemes kérni? 1fázist vagy 3fázist? Vannak klímák, és nem lehetetlen, hogy lesz elektromos autó is.
az előző tulajtól kapott tervet és nincs doboz. Érdekes az, hogy a kapunyitóhoz szükséges csőbe is elég keservesen de sikerült behúzni. 2 vége van a behúzónak és 2 irányba is lehet. Persze, hogy az utolsó jött be.
Az elakadásnál vagy van egy doboz, vagy sérült a cső. Ha doboz van azt óvatosan, kopogtatással meg lehet találni és ki kell bontani. Ha sérült, akkor véső kalapács és azon a darabon csőcsere.
van egy munkatársam aki vett egy házat. Eredeti építtető lehúzatott egy gégecsövet a tetőről az emeletre ahol egy nagy dobozban 4 fele osztották. 3 fali aljzat fent, 1 lent a nappaliban. A cső 2x akkora átmérővel rendelkezik mint a koax, mégsem lehet kihúzni az emelet meg földszint között. A befűző drót ha fentről lefele küldöm kb. 3/4 megakadt, ha lentről akkor 1/4 megakad. Fogóval próbáltuk kihúzni de a koax szakad fent is meg lent is kegyetlen. Mi lehet a megoldás?
Én meg most írom másodszor neked, hogy ez nem így van.
Többet nem szórakozok kép bemásolásával, de a szabvány mellé (azt, bocs, már ebben az életben sosem fogom megérteni, az miért nem volt elég neked)i tt van az a 69-es kiadású könyv táblázatrészlete, amelyiket először forgattam a témában, bár csak ugyanazt mondja, mint a szabvány:
De egyébként meg lehet nézni a pontos képletet, hogy abban két szorzótényező van, az első, amiben csak a hossz szerepel, az gyakorlatilag ugyanaz, mint a közelítő képlet, a logaritmusos meg, amiben a keresztirányú méret benne van, az nem sokat változik, például egy 3 méteres rúdföldelőnél 10 mm átmérővel a szorzótényező 7,09
kétszer akkora felületű földelőnél 6,39, azaz a földelő ellenállása ettől a változástól 10 %-ot esett
háromszor akkora felületű földelőnél 5,99 azaz a földelő ellenállása ettől a változástól 15 %-ot esett
Leírva még egyszer tehát, 200 % felületnövekedés az 15 % ellenállálláscsökkenést eredményezne.
" Szabvány gondolom azért számol hosszban mert ha fagy van, szárazság van akkor a mélység jobban számít. "
Nem .
Eleve mielött a szondát levered a földbe , 1méter mély gödröt kell kiásnod , majd ennek az aljába ütöd le a földelörudat . Ez a mélység a mi éghajlati pontunkon a fagyhatár alatt van . Sokkal fontosabb a lehetöleg minél elektromosan vezetöbb földréteg megválasztása .
Szóval mint laikus elvesztem a földszonda webshop kínálatban.
De ha a villanyszerelő fórumon a villanyszerelők között sem egyértelmű a dolog.... aztán még szidják azokat akik fórum alapján szerelnek. Holott a fórumon legalább hallani pro és kontrát, ha kihívok valakit akkor csak 1 álláspontot.
Egy a lényeg, egy hálózatra különböző pontokra is lehet rakni szondát... akkor veszek ilyet is meg olyat is és akkor tuti nem nyúlok mellé. :-)
Szabvány gondolom azért számol hosszban mert ha fagy van, szárazság van akkor a mélység jobban számít.
A vicc az hogyha a szolgáltató haver szerelője szereli be akkor meg se nézi a munkát. Ha én szerelem be, - ugyanazokkal - a cuccokkal és leigazoltatom valaki nyúlbélával akkor meg persze hogy elutasítsák.
" A földeléseket általában akkor tekintik hatékonynak, ha kicsi a szétterjedési ellenállásuk, illetve kicsi a földelési ellenállásuk.
Ez általában akkor teljesül, ha elegendően nagy felülettel bír a földelő és megfelelően kicsi a talaj fajlagos ellenállása. Míg a földelő méreteit - bizonyos határok között - mi magunk választhatjuk meg, a talaj fajlagos ellenállása többé-kevésbé adott, melyet több tényező is befolyásol.
A talaj fajtája elsődlegesen meghatározza a fajlagos ellenállást: humusztól a márványig sorolva a talajokat 101-től a 106 ?m-ig terjed a skála. Jelentős mértékben függ minden esetben a talaj nedvességtartalmától a fajlagos ellenállás, melynek nem elhanyagolható a hőmérséklettől való függése sem.
Ezt mutatja a 2. ábra, melyen jól megfigyelhető, hogy a fagypont alatt jelentősen megnő a fajlagos ellenállás, rontva ezzel a földelés minőségét.
Rúdföldelők A talajba függőlegesen elhelyezkedő, vezető anyagú, különböző alakú, illetve keresztmetszetű és felületű rudak, amelyeknek elsődlegesen a felülete és telepítési mélysége határozza meg hatékonyságát. "
Ne higgy a tudatlanoknak, a felülete szinte alig számít. A hossza az, ami elsősorban befolyásolja. Ennek legegyszerűbb bizonyítéka a pontos képlet elemzésén kívül a szabvány melléklete, melyben a közelítő képletben (más nem nagyon kell) nincs is benne a felületre utaló átmérő, keresztmetszet, satöbbi:
Az alsó képen látszik a gyári két megoldás , mivel ez orosz gyártmány .:-)
Így vagy felszögeled , vagy vékony facsavarral felfogatod a 4 darab durván 3mm-es lyukon keresztül , ha fa a szerkezet amire felakarod fogatni , vagy amennyiben a másik mód tetszik jobban , akkor a két U rés segítségével a matricánál ráülteted a csavarokra és utánna a másik végén lévö hosszabb nyílásban rögzíted , ami a vízszintbe , vagy függöleges irányba való beállításra szolgál .
csavarral, kétoldalú ragasztóval, mi a kérdés pontosan? hová fúrnád?
ahová tetszik, így ránézésre a két végén van neki kialakítva hely.
Ha jól látom, akkor a matrica felőli oldalon kisebb a furat (?), oda megy a "fix" csavar, míg a másik oldalt tudsz egy kicsit játszani, mielőtt meghúzod és esetleg elcsúszott egy kicsit a kívánt síktól a két furat.
Gyakorlatilag a fekete testet meg bárhol átfúrhatod, értelemszerűen a két csavar ne egymás mellett legyen 2cm-re, hanem a fekete idom vége felé helyezkedjenek el.
Az a hét db preparált, zárt lyuk meg elvileg azért van, hogy ott is be tudj menni a fali kábellel ha valami miatt az mégsem jó, amit ők vettek ki "gyárilag" hátulról nézve a jobb felső sarokban.
A talajjal érinkező FELÜLETE számít! Azonos méret (átmérő) esetén a felület nem sokkal tér el. De a kereszt alakúé egy kicsit nagyobb (+15-20% körül) a kör alakúénál.
ÉLETTARTAM szempontjából pedig a minél nagyobb anyag VASTAGSÁG számít. A vastagabb hosszabb idő alatt rohad szét.
Azonos méret (átmérő) esetén tehát a sorrend, szerintem - köracél (azaz tömör anyag) - jó vastag falú kereszt alakú - jó vastag falú cső
----
A másik szempont, hogy - a JÓL vezető talajt >> állandóan nedves - érje el minél nagyobb felülettel a földelő/szonda a minél kisebb földelési ellenállás érdekében.
A "földelés" célja ÉLET- és VAGYON védelmi illetve zavar védelmi szempontból,
hogy
- az anyaFöld helyi potenciálját (adott helyen lévő feszültség szintjét) - vegye át a földelő eszköz/szonda az anyaFöldbe helyezésével
és az átvett helyi potenciált
- a fémes vezetékezés/eszközök útján (zöldsárga>>EPH hálózat) - közvetítse-átvigye minden olyan helyre az ingatlanon belül azaz - EGYSÉGESSÉ tegye mindenhol (azonos/egyen potenciára hozás>>EPH-zás)
- ahol előfodulhat, hogy az anyaFöld két ponja között kialakuló - ELTÉRŐ feszültségek miatt a valamilyen módon azok közé kerülő - élő szervezetben áramütést illetve az eszközökben tüzet vagy zavart okozó áram folyhatna
Vagyis, két dolog a lényeges
- a földelőeszköz/szonda MINÉL JOBB (=minél kisebb ellenállással) kapcsolódjon az anyaFöldhöz - a fémesen jól vezető zöldsárga hálózat FEDJE le hiánytalanul a védeni kívánt területet
Ezzel az élet és vagyon védelmi illetve zavar védelmi cél a NORMÁL üzem esetén teljesen jól fog működni. A helyesen kiépített földfelőeszköz/szonda és zöldsárga EPH hálózat esetén...
---
Megj: nagy kiterjedésű védett terület esetén célszerű az anyaFöld potenciálját ismét- és ismét átvenni egy-egy újabb földelőeszközzel/szondával (úgy 20-30 méter fölötti távolságú hálózat részek esetén szokás mondogatni... hogy kéne egy megerősítő földelés oda is)
Így a megerősítő földelés az anyaFöld két pontja közötti - valami okból esetlegesen jelentősen eltérő potenciált - fémesen áthidalja >> közel NULLA-ra csökkenti a különbséget (pl. idegen/távoli területről fémesen érkező potenciál (vízcső/kábeltévé/akármi) és/vagy a villámcsapás, hibás nagyfeszültség miatti lépés feszültség is adott esetben)
************
A földelés és az EPH hálózat célja tehát az, hogy - az általa védett területen belül - MINDENHOL UGYANAZ az egységes potenciál LEGYEN!!!! - ezzel kizárva, hogy élet- és vagyon veszély jöjjön létre amiatt, hogy az anyaFöld különböző helyein eltérő feszültség van éppen jelen
************
Az általad rettegett "leszakad a nagyfeszültség és pont a földelő eszközre/szondára esik" esemény esetén mi történhet?
Alapvetően semmi komoly....
HA a földelő+zöldsárga cucc épségben marad AKKOR ugye a zöldsárga hálózat által a teljes védett terület TOVÁBBRA is mindenhol AZONOS!!!! potenciálon lesz-marad >> nem fog rázni a kádban a nagyfesz :-)
HA a földelő+zöldsárga tönkremegy AKKOR ugye MEGSZŰNIK a nagyfesz kapcsolata a zöldsárgával. Azaz a zöldsárga (többé már) nem vezeti a kádhoz a nagyfeszt és a kád továbbra sem fog rázni a nagyfesz miatt.
----
Az előfordulhat azonban, hogy a valamilyen HIBA (szakadás) okán kieső földelőeszköz/szonda és/vagy zöldsárga hálózat miatt mégis-mégis veszélyes mértékben eltérő potenciálok kerülnek/alakulnak ki egymáshoz közel.
Ekkor a HIBÁS (megszakadt) földelés+EPH miatt lehet bajság, akkor HA sikerül éppen ezek közé keveredni.
Ezért kell a földelés+zöldsárga hálózatt HIBÁTLANSÁGÁRA odafigyelni az üzemeltetőnek!!! Illetve az úgynevezett "lépésfeszültség" jelenséget MINDENKINEK ismerni.... és elkerülni.
Ezért írja elő törvény
- a létesítéskori átvizsgálást, mérést és az írásba adását, hogy: "az átadáskor jó volt" (ÉV irat)
- a karbantartás, javítás során is a kellő ellenőrzést és/vagy az írásba adását, hogy: "amikor elmentem jó volt" (ÉV irat)
- az üzemeltetés során az időnként átnézést, mérést és az írásba adását, hogy: "az átvizsgáláskor jó volt" (ÉV irat) Megj: magán lakás/ház esetén ez nem kötelező bizonyos esetekben (fázisonként 32 Amperig és FI relé esetén asszem)
************
Röviden, - helyesen kiépített és karbantartott-ellenőrzött és ezért - hibátlanul müködő földelés+zöldsárga rendszer esetén nincs ok aggodalomra.
HA mégis aggódsz, akkor a további földelőeszkoz/szonda telepítése egy távolabbi helyre is növeli a biztonságot.
Megj: az EPH-ba kötés miatt az anyaFölddel érintkező (elásott) fémes/vezetőképes csövek-vezetékek-tartalmuk is földelés+ephvezeték gyanánt viselkednek a gyakorlatban.
----
Nagy kiterjedésű saját hálózat esetén már célszerű is lehet a további földelő/szonda telepítése... (ártani biztosan nem árt)
Avagy alapestben kell a saját hálózatba,
- egy földelés oda ahol az utcáról/szolgáltatótól beérkezik a csatlakozó vezeték PEN vezetője
továbbá
- ha az érkezés helyétől távol van a fogyasztás/épület helye - akkor a fogyasztás/épület helyénél is kell egy újabb földelés
továbbá
- ha egymástól távol van több fogyasztás/épület hely is - akkor ezeknél a távoli fogyasztás/épület helyszíneknél is célszerű/kellhet egy-egy újabb földelés
Szerinted mi a különbség az FE-Zn és a horganyozott között ? A horgany is Zn - cink , csak népiesen ismert nevén . A szondánál meg a minél nagyobb érintkezési felület a fontos . Viszont ami a legfontosabb , az a talaj elektromos vezetöképessége . Homokos száraz talajba Te üthetsz le jó pár darabot , hogy elérd azt az eredményt , amit egy nedves agyagos föld esetében .
Zn-Fe vagy a horganyzott a jobb? 22 kV szakadós esetben laikusként azt gondolom hogy jobb két legolcsóbb különböző helyen mint egy darab nagyon drága..
Valóban benéztem, még a fáradtságot is vettem, hogy lecseréltem diódára a poisi-t, ami azután diódaként működött. Ezért írtam azt, hogy a "Szerencsétlenségedre az összetákolt bemutatód is megszívatott".
Hát engem szívatott meg a poisi.
Az eredeti kérdés viszont nem az volt, hogy mikor nem folyik áram a nulla vezetőn.
A másik kérdés az volt, hogy lehet ezt elmagyarázni függvények, vektorok, képletek nélkül.
"Van valami halvány fogalmad arról, hogy dióda után milyen lesz a feszültség függvénye?"
Amit te diódának néztél, az a poici háromszög az áramfigyelő pont jelölése az áramkörben (valóban jelölhették volna másképpen is, egy laikus könnyen nézheti akár diódának is).
A dióda rajzjele így néz ki:
Egyébként az animáción jól látható, hogy az áramot jelző mozgó sárga pöttyök oda-vissza mozognak, már csak ebből is gondolhattad volna, hogy az ott nem egy dióda :)
"Kár volt erre két hetet feccölnöd."
Nem ezen dolgozom két hete. Ezen szimuláció elkészítése csak egy hétig tartott :)
Amióta ide írogatsz, most "szakadt" rád először munka.
Nagy munka lehetett ezt a rajzot ideeszkábálnod.
Ez az "egyszerű" magyarázatod amit mindenki megért?
Lenne egy egyszerű kérdésem. Van valami halvány fogalmad arról, hogy dióda után milyen lesz a feszültség függvénye?
Hát arról van-e elképzelésed, hogy ilyen feszültségalak után milyen áramok fognak folyni?
Kár volt erre két hetet feccölnöd. Elképesztő, mennyire tudatlan egy figura vagy, a gátlástalanságod meg még elképesztőbb. Szerencsétlenségedre az összetákolt bemutatód is megszívatott.
kaptam egy szolgáltatói vill szerelőtől egy horror árajánlatot, meg egy kis fenyegetést, hogy csak ő nyúlhat hozzá. A nem túl szakszerűen leírt kérdésemért kérlek ne kövezzetek meg.
Van a fa villanyszekrényem, benne egy barnás fekete színű lapon a villanyóra és a hozzá tartozó egyetlen kismegszakító. Ezeket plomba védi természetesen. Eddig érthető, ezt csak a szolgáltató szerelője piszkálhatja.
Ugyanígy a fa villanyszekrényben, de plombával nem védve egy ugyanilyen külön lapon 3 ősöreg kismegszakító, ezek biztosítják a ház 3 körét.
Igaz, hogy a plombával nem védett kismegszakítókat is csak a szolgáltató szerelője bonthatja meg és cserélheti újakra?
Elég lehet oda sokkal kevesebb áram is. Egyszerre csak 1db fűtőszála kell fűteni, vetésforgóban. Megy egy kicsit, átkapcsol, megy a másik, átkapcsol stb. Nam hűl ki, viszont leolvaszt. Ha meg annyi van, akkor hólapát és disznóperzselő...
"4 rámpát nem csak 4 db fűtéssel lehet fűteni, pl ha minden rámpát 3 db 700 wattos kábel fűt, akkor a 12 x 700 wattot szép egyenlően el tudod osztani a három fázison 3 x 2800 wattként."
Ezzel csak az a gond, hogy több földmunkával jár. Tényleg milyen mélyre kell előírás szerint fektetni a hidegvezetéket? Milyen védőcsőbe?
Amikor rám szakadt ez a mostani munka, arról volt itt szó, hogy amikor a három fázison egyenlő áramok folynak, akkor a nullvezetőn nem MINDIG nulla áram folyik, folyhat ott akár több is, még a fázisokon folyó áramnál is, mert az egyes fázisokon folyó áramok fázis-eltolódásai csökkentik a nullvezetőn az "áram kioltó" hatást.
Az érdekesség kedvéért összeütöttem egy olyan szimunlációt, amikor
- ha a kék vezetőt is befeketíted (fázisvezető nem szabad, hogy kék színű legyen)
- és mind a négy vezetőre fázisokat teszel (tehát 2x 400 voltot viszel a kábeleden)
akkor az 5x 2.5-es kábeleden összesen 16.800 watt energiát tudsz átvinni.
"A 4 fűtőkábel így kötném be:"
4 rámpát nem csak 4 db fűtéssel lehet fűteni, pl ha minden rámpát 3 db 700 wattos kábel fűt, akkor a 12 x 700 wattot szép egyenlően el tudod osztani a három fázison 3 x 2800 wattként.
Kattints ide és játssz az ellenállás-értékekkel (egér jobb klikk -> edit).
"Feszültségesést kell számolni? Ha igen mekkora a megengedett?"
A feszültségesés számolásnak kétféle oka lehet:
1: A hosszú vezeték végin lévő készülék bizonyos feszültségszint alatt meghibásodjat, vagy hibásan működhet. Egyszerű fűtőszál esetén meghibásodástól nem kell tartani, maximum a leadott hő (wattok száma) lesz egy picivel kevesebb.
2: A hosszú vezetéken esetleg annyi energia (forint) vész kárba, ami hosszú távon indokolhatja a vastagabb (drágább) vezeték alkalmazását. Mivel a te esetedben a vezeték már be van építve, ezért maximum kíváncsiságból kiszámolhatod, hogy mennyivel lenne kisebb a villanyszámla mondjuk 20 év alatt, ha 2,5-es helyett vastagabb vezetéket alkalmaztál volna :)
Elhangzott már 13A, 16A, 20A is. Akkor konkréten a számok: rámpafűtésnek adott egy odavezetett 30-35m-es 5x2.5 MT H05VV-F 5G2.5 vezeték (4db rámpa van). Mekkora áramot lehet erre a vezetékre ráereszteni max?
Kb. 2000 W-os fűtőkábel kell a felfűtéshez nekem. Tehát a fűtőkábelenként átfolyó áram: - 230V-os fűtőkábel esetén: 9A - 400V-os fűtőkábel esetén: 5,2A
Tehát a fázisonként átfolyó áramok: - 230V-os fűtőkábel esetén: L1:18A, L2:9A, L3:9A - 400V-os fűtőkábel esetén: L1:15,6A, L2:15,6A, L3:10,4A
Melyik fűtőkábelt köthetem rá, a 230V-osat vagy a 400V-osat a 35m-es 5x2.5 MT H05VV-F 5G2.5 vezetékre?
Feszültségesést kell számolni? Ha igen mekkora a megengedett?
Egy 5eres háromfázisú műhely lekapcsolásához milyen kismegszakítót ajánlanátok? A nullát is le kell kapcsolni külön vagy csak elég a 3 fázist? Beltérben a műhely és a kismegszakítókat is oda tenném.
Ha elég csak a 3 fázis lekapcsolni akkor ez a fajta kismegszakító jó?
De hát ez egy egyszerű feszültségjelző... MT kábelen végighúzva szépen jelzi (kapcsoló L állásban, a tapit meg tapizni). Másra meg a készítője sem szánta. persze tud még vezetést/szakadást ellenőrizni, meg még pár izét.
A neten MS-48, EMOS 48, meg hasonlókra keresve olvasható a használati utasítás.
Biztos képzelegnek, akik itt a belvárosban kijönnek és szoktam velük beszélgetni. Szóra sem érdemes, az országos átlag bizonyára rendben van. Budapest és az agglomerációs horror meg nincs, csak a szakik terjesztik ,hogy rémisztgessék a népet.
A többivel igazából megerősítetted amit írtam, ha nincs hely, ha blablabla, megvannak a kiskapuk, és ez nagyon szomorú.
Rosszul működő dolog mindig lehet. A védelmek egy kompromisszum az elviselhető költség és az elviselhető rizikó irányába. Mint említettem, 25 éve valóban meghalt egy néne, mert a kerítésére esett a 22 kV. De azóta már ezen okból (annak a szolgáltatónak a területén) nem tud meghalni senki. Tehát ez nagyjából a végeredmény.
Akkor mi a vége végül, meghalhatok ( épületben belül), ha közvetlen a ház elé, a kerticsapra, földszondára stb esik a 22 ezer voltos vezeték? :-)
Mert egy tűzhöz viszont bőven elég az biztos, ilyen esetekben lehet perelni a szolgáltatót, vagy kellett nekem alá benzineskannákat tenni? :-)
Kijön egy valós villanyszerelő, akkor Ő is vakarni fogja a fejét hogy na hova is kellene rakni a földszondát..
Mert a videó szerint az aszfalt is kigyulladt annyira nem akart az lekapcsolni.. igaz nincs sok ilyen videó itthonról, nade ha csattog a magasfesz keveseknek jut eszébe videózni.
Meg optimális esetben lekapcsol.... DE !! Automatikusan visszakapcsolgat kitudja meddig, sőt utánna sztem a kezelő is rányom a restart gombra jópárszor mire kikapcsolva hagyják.
Addig meg a gázcsonkot is átégetheti, mert még az is van alatta.
Régebben mikor itt kérdeztem ilyen 20 méteres távot mondtatok hogy gyalog ne közelítsem meg.
Akkor ha pár méterre csattog a ház előtt kimerjek-e lépni a kádból? :-)
Azt veszem ki szavaitokból hogy elméletben van védelem, gyakorlatban meg kő kövön nem marad.
Más: villámcsapástól megvéd a vezeték ha magasabb mint a ház és 1 méterre van a tetőtől?
Ha már a tűz és rázások, rákkeltés stb mellett legyen valami jó hír is. .-)
Tudtok valami falbani kábelkeresőt? Tudom, hogy a kapcsolók, konnektorok, kötő és elosztó dobozok elhelyezkedéséből ki lehet következtetni, hogy hol megy a vezeték. De nincs erre egyszerű műszer? Mint a nemrég bemutatott, csak megbízhatóan működő?
Miről beszéltek? A középfeszültség ívoltó tekercsen át van földelve. Amikor a vezeték leesik, akkor max 13 A folyhat áram gyanánt. Tehát egy 10 ohmos földelésnél az 130 V feszültségemelkedés. A szabvány úgy gondolkodik, és elég jól, hogy ennek a fele fogható meg a környezetben (a potenciáltölcsér egy része). Az meg átlagembernél átlag körülmények között az életbenmaradáshoz elég, 65 V volt sokáig az érintésvédelmi határ.
Nem elfogadott, csak okosba-majdmi-országban senki nem tart be semmit
Ááááá... Honnan veszed, hogy nem elfogadott? Mert én a fél életemet ebben töltöttem, láttam a dolgok fejlődését, alkalmaztam az előírásokat. Például:
Normálisan ezek alatt nem lehetne épület, amiben laknak
Ááááá.... Mindig is lehetett. Az egy dolog, hogy nem vezetik szándékosan keresztül a Népstadionon a 400 kV-os szabadvezetéket, de ha nincs hely, akkor az előírások megengedik és mindig is megengedték. Ez a normális, hogy ha van hely, akkor máshol vezetik. És az a normális, hogy a szabvány meg lehetőséget biztosít másra. Jól van ez így, már vagy 70 éve.
én gyanítom kettős hiba, pont mert nincs sok belőle, ép ésszel és szabályosan úgy kellene méretezni, hogy ekkora földzárlatra mér leoldjon
Az úgy is van méretezve.
Csak épp ha van egy tyúkbelem, és az X évente megsokszorozodó fogyasztást el kell lássam, új tyúkbélre meg nincs pénz, akkor kicsit több delejt nyomok be, eztán majd lesz valami. Több lesz a veszteségem, de a bevételem kárpótol, a kanóc meg csak kibírja...valahogy.
Jaj. :D A vakbelembe nyilallt. Ilyen nincs. Igaz, hogy a szocializmus öröksége a mindent elbíró tyúkbél, de azt a pár rövid bővítést csak ki tudta gazdálkodni mindenki. Néhány lakópark, satöbbi kivételével a 80-as évek végi terhelést még mindig nem haladtuk meg lényegesen. Ez teljesen alaptalan, sőt értelmetlen.
Van itt egy szaki aki tisztába tudná ezt tenni? Elhangzott már 13A, 16A, 20A. Rámpafűtésnek adott egy odavezetett 30-35m-es 5x2.5 MT H05VV-F 5G2.5 vezeték (4db rámpa van). Mekkora áramot lehet erre a vezetékre ráereszteni max? A 4 fűtőkábel egyik végét a 0-ra kötném, a másikat pedig a fázisokra elosztva (az egyik 0-fázisra 2 db fűtővezeték menne, a többire csak 1 db).
Próbáltam kiszámolni az alábbi kalkulátorral. Jól adtam meg a bemenő adatokat? Az 1. esetben 21A-t is ráköthetek, a 2.-ban 16A-t. Melyik a jó? Az 1. számításnál az 5000 W mind a 3 fázisra együtt értendő vagy fázisonként 5000 W?
KÁBEL MÉRETEZÉS EREDMÉNYE 1.
Megadott adatok a számításhoz: Megengedett %-os feszültségesés: 3% Hálózat típusa: 3x400/230V - (5 vezetős (3P+N+PE) asszimetrikusan terhelt 3 fázisú)
Jellemző teljesítmény tényező [cosj]: 1 Kábel anyaga: Réz Kábel hossza: 30 méter
Számított értékek: Mértékadó feszültségesés értéke: 5.2 V Berendezés villamos teljesítménye: 5000 Watt (5kW) Berendezés által felvett áram: 21.74 Amper
Számított kábel keresztmetszet: 2.24 mm2 Választott kábel keresztmetszet: 2.5 mm2 Réz kábel
KÁBEL MÉRETEZÉS EREDMÉNYE 2.
Megadott adatok a számításhoz: Megengedett %-os feszültségesés:3% Hálózat típusa:1x230V - (3 vezetős (L+N+PE) 1 fázisú)
Jellemző teljesítmény tényező [cosj]:1 Kábel anyaga:Réz
Kábel hossza:30 méter
Számított értékek:
Mértékadó feszültségesés értéke:3.45 V Berendezés villamos teljesítménye:3700 Watt (3.7kW) Berendezés által felvett áram:16.09 Amper Számított kábel keresztmetszet:2.5 mm2 Választott kábel keresztmetszet:2.5 mm2 Réz kábel
Rámpafűtésnek adott egy 30-35m-es 5x2.5 MT H05VV-F 5G2.5 vezeték. Mekkora áramot lehet erre a vezetékre ráereszteni max? Ha 4db 230V-os fűtőkábelt kötök rá, akkor az egyik fázison 2x-es áram folyik (mivel 4-et úgy tudok elosztani 3 felé, hogy az egyik fázisra 2 jut). Az 1db nulla vezetéken pedig 4x-es?
Semmi nem fogja kibírni a középfeszültség zárlati áramát, ha a középfesz rátestel valahol az EPH-ra több helyen is pillanatokon belül elgőzölög a drót.
A leesés és a szakadás közti rész bizony középfeszültségen lesz a környezethez képest, aki nem azt a tárgyat amire a középfesz esett, hanem egy másikat, amihez az EPH szakadás előtti "maradéka" viszi a delejt megfog, az meg fog sülni, elevenen.
Szép teória, hogy majd a kis pilincka földelőn, meg a tyúkbél EPH-n át megemeli a teljes talaj pontenciált, miközben kiloamperek folynak lefelé, de a valóságban ez nem így történik.
Nem elfogadott, csak okosba-majdmi-országban senki nem tart be semmit. És semminek nincs következménye.
Normálisan ezek alatt nem lehetne épület, amiben laknak, pláne játszó gyerekek meg kerticsapok. És a legtöbb ilyen video, én gyanítom kettős hiba, pont mert nincs sok belőle, ép ésszel és szabályosan úgy kellene méretezni, hogy ekkora földzárlatra mér leoldjon.
Csak épp ha van egy tyúkbelem, és az X évente megsokszorozodó fogyasztást el kell lássam, új tyúkbélre meg nincs pénz, akkor kicsit több delejt nyomok be, eztán majd lesz valami. Több lesz a veszteségem, de a bevételem kárpótol, a kanóc meg csak kibírja...valahogy.
Pont mint az utak, meg minden infrastruktúra, mindenkinek egyre több és több kell, több kütyü, több fény, több klíma, több minden, alap infrastruktúrálat bővíteni meg nincs lé (az kell másra), vagyis csak nagyon módjával, néha felújítanak meg cserélnek valamit, de az csepp a trágyatengerben.
Az a baj hogy mindenki okos . Gázbiztonságtecnikai felülvizsgálat ami egyébként háztartásokban
kötelező a gázos kérésére a 2+f dugaszoló aljzatról kéri a gázvezeték bekötését egy Hilti bilincsel a felhasználó. Itt a villanyszerelő lehet lehet szép, de a gázosnál a bélyegző.
A fém kerítés össze van kötve az anyaFölddel... és más egyéb is, ha szükséges.
A nagyfeszültség alatti veszélyeztetett szakaszon, helyes telepítés esetén. (azaz föld potenciálon van)
Vagyis nem azonos eset a villanypásztorral ami meg pont nincs. Mert, ha leföldeled akkor nem működik :-(
----
HA az okatáson hallottak okát-értelmét is megérted-kikutatad-átlátod az a valódi biztos tudás. Amit minden helyzetre tudsz megfelelően alkalmazni... (ha nem nézel be valamit éppen).
Csak a szabályok bemagolása és az "ígymondták/ígytanították/ígyszoktuk" alapon való munkálkodás. Az nem tudás alapú, hanem csak pavlovi reflex szintű eljárás. Ami könnyen vezethet hibás-veszélyes megoldáshoz adott esetben.
Leszakad a vezeték, a kerticsap, földszonda, akármi szépen akár 15 ezer voltos is lehet.
NEM lehet 15 ezer Voltos a SZÁMODRA! Mert ez mind - PONTOSAN ugyanoda van bekötve - a zöldárga hálózat (>> EPH) álatal - ahová a 15 ezer Volt esett éppen
Ezért - a zöldsárga hálózat által lefedett területen - nem tudsz olyan helyre nyúlni, ami nem 15 ezer Voltos éppen...
Két 15 ezer voltos pont között pedig ugye NULLA a különbség!!!!? Azaz nem ráz egymáshoz képest :-) Avagy mindegy, hogy a zöldsárgázott cuccok hány Volton vannak éppen.
----
Kivétel kettő van
1. A fázis(ok)! ha nem ment el az áram.
Az(ok) ugyanis továbbra is 230/400 Voltra lesznek a zöldárgázott cuccoktól. Azaz meg fog az áram rázni, ha
- a fázis-zöldsárga közé nyúlsz - a fázis- anyaFöld közé nyúlsz - a fázis-nulla közé nyúlsz - a fászis-fázis közé nyúlsz több fázis esetén
2. Az anyaFöld (vagy más nem fémesen vezetőképes tető/fal/stb.) a vele direktben érintkező nagyfeszültségű vezeték közelében. Akkor, ha valahogyan potenciál különbséget fogsz át a testeddel a zöldsárga hálózat hatókörén kívül.
A földre esett nagyfeszültség is pont úgy hozza létre maga körül a találkozási ponton a "lépésfeszültség"-et (átfogási feszültséget), mint a lecsapó villám is...
Van egy tulfeszültség levezetőm. Szeretném a fi relé "elé" bekötni. A bejövő kábel egy 5x10mm²-es tömör réz kábel. Hogyan szokás ezt kulturáltan össze kötni?
"Az igazságügyi szakértő a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy arra nincs szabály, hogyan kell az áramot a magánportán belül vezetni, vagyis a saját házában, kertjében oda és úgy vezeti el az áramot a tulajdonos, ahová és ahogyan akarja. Az is kiderült, hogy a Szoboszlai által kiépített rendszerben nyugalmi helyzetben nem volt áram, csak akkor, ha ahhoz hozzáért valaki, és zárta az áramkört. "
Ez utóbbi a kedvenc mondatom. :-)
A testzárlatos bojlereknél akkor miért szokott felelős lenni?
Hisz a csapban sincs áram, csak akkor mikor megfogom és záródik az áramkör. :-) :-)
Bár ezek a bíróságok olyanok mint az áramszolgáltató, hiába a szabályok, függ attól mennyire felkészült emberük kapja az ügyet.
Van egy kapcsoló az egyik oldalán, H , L , 0 állással. A másikon egy réz érzékelő.
Nem tudok rájönni a működésére. Tipliztem és a konnektorok, kapcsolók környékén kerestem volna a vezetékeket.
Sípol, csörög, ha kell, ha nem.
Itt írok, tehát nem vesztettem az életemet fúrás közben. Zárlatot sem csináltam, de ezt a szart eldobom, ha csak ki nem okosítotok a biztos használatára, amit megköszönök.
Ilyenkor pont a kibaszott EPH miatt fogok meghalni nem?
Az a ritka alkalmak egyike amikor mégis az okozza a halált!?
Kerítés, fürdőkád, vízhálózat, fém ajtó, minden bekötve.
Leszakad a vezeték, a kerticsap, földszonda, akármi szépen akár 15 ezer voltos is lehet...
Mert ha a 22 ezer volt pont a földszondára, kerítésre, vagy annak pár centis közelében cikázik akkor azért biztos lehetünk benne hogy nem 50V lesz a különbség, sőt akár 15 ezer volt is lehet a lakásban.
Beviszi az EPH, és semmi gond amíg a 15 ezer voltos bojlerből folyik rám a víz a 15 ezer voltos fém fürdőkádban állva.
A gond akkor lesz mikor az egyik lábamat kiteszem a pár ezer volttal alacsonyabb padlóra. Mert ugye EPH-ba kötött fém padlója keveseknek van.
Fém mobilházban esetleg normális EPH-val nem lenne bajom. De egy normál házban normál EPH- nál egy földszondára vagy nagyon közelébe szakadt 22 ezer volttal azért lehetnek problémák nem? :-)
Bár az is igaz hogy az EPH meg össze van kötve a nullával, a nulla meg nagyon sok helyen szintén földelve van.
Ettől függetlenül ha leesik a vezeték akkor az vis major és mindenki széttárja a kezét?
Nem leszek én a hibás hogy minek van alatta kerticsap, földelőszonda, gázcső akármi? :-)
Ez utóbbi esetén is gyanús hogy előbb a vezeték esett le és utánna gyulladt ki a ház.
De akkor kockázat van, szabály, tiltás nincs mit művelek a vezeték alatt? Jó magasra növő fa meg égetést leszámítva.. ha villanypásztort telepítek alá aztán a rászakadó vezeték balesetet okoz akkor az nem az én felelősségem?
Egyszer egy oktatáson elhangzott hogy "speciális engedély meg kivitelezés" szükséges magasfeszültséget keresztező villanypásztor építése esetén. Bár ott sem tudtak bővebbet mondani, de ha a villanypásztorra vonatkozik akkor esetleg a fém kerítésre is?
Barna és sárga nincs bekötve, szürke kék szigszalaggal betekerve, így van beállva a mérőszekrénybe.
Névszerint ismerték a kivitelezőt, így sikeres lett a bekötés. Ha nem ismerték volna kb a szigszalagos megoldás miatt vagy bármibe belekötve elutasítás lett volna.
De semmiféle panasz vagy reklamáció nem fog rajtuk... nem kötelességük jogszabályra hivatkozva elutasítaniuk.
Hagyjuk ezt, keresd meg te is, ha akarod. A lényeg az, hogy nem értesz a villanyhoz. Pár napja is milyen hülyeséget írtál a fürdőszobával kapcsolatban. A másik lényeg meg az, hogy konnektorból nem lehet.
HA MÁR 3 vezetékes lett valahol a rendszer, azaz a PEN>>PE+N szétválasztás megtörtént. AKKOR a szétválasztás után már NEM lehet (TILOS!!!) csak 2 vezetékkel tovább menni.
Illetve a PE+N vezetőt újra közösíteni sem szabad sehol.
----
Van elvi rajz... a szabványban a szerint kell eljárni a megvalósításkor.
A gyakorlati esetekre pedig van rajz és szabályzat a MEE-VET-ben! Amit az ÖSSZES szolgáltató együtt fogadott el és elvben a szerint jár el.
Más kérdés, hogy a helyi kiskirályok tojnak rá és az "így szoktuk, így vesszük át" alapján járnak el. Amitól jókora káosz uralkodik a szolgálaltatók közötti eltérésekben, sőt a szolgáltatón belül is...
HA ráesik a telkedre/földelésedre a 22 kVolt ... Akor sem lesz 22 kVolt a fürdőkádadban és sehol máshol sem a Földhöz képest.
Mert a földelő+zöldsárga vezetékrendszer az EGÉSZ házat EGYBEN EMELI fel az adott potenciélra. ÉPPEN ezért van az a kibaszott EPH-nak nevezett módszer kitalálva és kiépítve az ingatlanon/ingatlanban!
Azaz a házon/ingatlanon (egész pontosan az EPH hálózat hatókörén) belül marad az eddigi 230/400 Volt változatlanul. A helyesen kiépített földelő+zöldsárga rendszer esetén.
Megj: ugyan ez lesz/van közeli villámcsapáskor is.
----
Más kérdés, hogy kialakulhat az úgynevezett "lépésfeszültség" a vezeték környezetében a talajon/épületen. De az egy másik történet.
Maradt a hagyomány, hogy mindenki mást ért bele, és mást tart fontosnak. Ezt szemlátomást nem lehet kiirtani. Mikor még ilyenekkel foglalkoztam néha, a rigisztrált időszak előtt jóval, én mindig elmentem az adott helyre, és kifaggattam egy helyi illetékest, hogy kérik.
Azt képzeld el, mikor olyan volumenű munka van, hogy egy nagy cég van a bérházban, és többlet energiaigényt kérnek, amire kiírja a szolgáltatós, hogy a 150 métere levő transzformtáorállomásból kell egy külön kábelt kifektetni, ugyanez az ember jóvá is hagyja az elkészült tervet, majd amikor kész a munka, akkor azt mondja, nem így kellett volna, hanem a házba menő kábelt kicserélni vastagabbra. :D
Kérdezheted bárhol, nincs más, mint amit én írtam.
Nem feltétlenül akarnék oldalakat írni a középfeszültségű hálózat kezeléséről, mert nem tudom, jó lenne-e, de az igazság, bár kegyetlenül hangzik, az az, hogy a köz ellátásának érdekében egy-egy ilyen eset rizikója elfogadott. Igazából hány ember energiaellátását biztosítja a legnagyobb magyar energiaszolgáltató? És 96-ban volt egy halálos baleset, előtte meg tán 60-ban, de lehet, hogy sose, azóta meg nem. Ja, azóta azért nem, mert eztán már nem vállalták ezt a megengedett rizikót. Nyilván egy is sok. Hogy nyolc éve ez volt Hévizgyörkön, hát, ez volt. Abból sem lett semmi emberhalál.
Ha a mérőszekrényben van földsín, földszonda, akkor mi indokolja műszakilag hogy nem 3 hanem 2 érrel áll ki belőle a szerelő és 20 centivel mögötte ismét egy földszonda?
A két földszondát nem lenne biztonságosabb egy sárga vezetékkel is összekötni? Tehát jó, előírás hogy kell mégegy szonda ( bár ezt mintha mondták volna itt hogyha csak akkor kell ha 20 méterre van a főelosztó a mérőtől) nade legyen, kell a kettő szonda, akkor miért nem lehet összekötni?
Tudom a "nullával" mint PEN az az összekötés, nade attól még jobb és biztonságosabb lenne ha a mérőtől is jönne ki földelés...
Érthetetlen számomra ez az egész cirkusz ami az új bekötésekkel megy!!
A vízszolgáltató honlapján pl van GYIK, pontos leírás, mintarajz stb hogyan kell felrakni a vízmérőt hogy elfogadják.
Áramosoknál sehol nincs ilyen GYIK, majd az éppen kiérkező műszaki felkészültsége eldönti mi a jó és mi a nem...
Hiába a védelmek, meg a leesésgátló kampó stb, a kampó is csak a porcelántörés ellen véd, ha pl belecsap a villám és leesik a kertbe, rá a mérőszekrényre akkor látjátok a fenti videón mi történhet...
Szóval ráesik a mérőre, főelosztóra, földszondára. Akkor jól gondolom hogy jóval több mint 50V lesz a földelt cuccokon a potenciál a házban?
Mint lakossági fogyasztónak kell számolnom a rámszakadó magasfeszültségű vezetékkel? Nyilván kell mert mint a videón is látszik megeshet.
Milyen biztonsági sávok, megkötések vonatkoznak arra ha ilyen vezeték megy el az ember telke, háza felett?
Vagy nyugodtan rakhatom alá a földszondát amire kötöm a fürdőkádat, húzhatok alá fémkerítést, fémgarázst stb, ha leszakad fizeti a szolgáltató a temetést?? :-)
Vagy tudtok olyan fórumot ahol tudnak válaszolni az olyan kérdéseimre amikre általában nem szoktak tudni? :-)
ui: egyenlőre a terv hogy a fenti képen látható mérőszekrény mögé közvetlen egy "főelosztó" és onnan olyan tyúkbéllel megy tovább ami a legolcsóbb.. csak le ne essen a 22kV..
Mert a "csak egyetlen zöldsárga hálózat létezik" az alapelv a védelmi hálózat esetén.
Aminek a részei - a fő földelő és az egyéb földelő(k) - a fő földelő vezető és az egyéb földelő vezető(k) - a védővezető(k) (PE, test/védőföld) - a védősszekötő vezető(k)ből (EPH)
A védelmi hálózat MINDEN pontja fémesen csatlakozik a "fő földelő"-hoz, mint potenciál rögzítési ponthoz. Különösen a "védővezetők" (PE vagy testelés/védőföldelés régiesen). Ezért aztán, ha róla vesszük le a védősszekötést (eph-t) az is tutira a közös potencált adja...
A védősszekötő vezető(k) (EPH régiesen) CÉLJA, hogy AZONOS potenciálon legyen MINDEN ami rázhat!
Áram pedig elvben ugye nem folyik tartósan ez(eke)n. Csak addig kell működni(ük) amíg a FI relé kiold... utána az áram megszűnik. Ezért HA addig bírja elolvadás nélkül a vezeték amíg leold a FI relé mint élet/vagyon védelem az elegendő is.
Ezt az igényt pedig a legközelebbi (elegendően vastag >=2,5 mm2) védővezető IS tökéletesen biztosítja. Mivel az >> tutira bevan kötve a fő földelőbe fémesen azaz a FI relé tud működni.
Amikor a kombicirkót felszerelték nálunk, és kellett a villanyszerelői papír a beüzemeléshez, akkor a villanyszerelő Lacivill által leirtak szerint járt el, illetve nem teljesen, mert, csak annyit csinált, hogy a gázóra két csövét kötötte át Hilti szalagos "bilincsekkel" egy 2,5- es vezeték darabbal, és azt vitte be egy közeli kötő doboz zöld sárga pontra.
Később vittem egy 6-os Z,S vezetéket az elosztó tábla földsintől a cirkó alatti OBO föld sinhez, amibe egyesével, földeő bilincsekkel kötött be az összes csövet.
A gázóra átkötés normális bilincsekkel lett átkötve, az elosztó dobozos kötést megszüntettem.
Szakmabelitől kérdezném, hogy az elektromos autók Type 2 csatlakozásához otthon 400V-os fali csatlakozót hogy lehetne kialakítani? Vagy átalakítót 5P 32A csatiról Type 2-re? Mert van ilyen lengőkábel gyári, csak az arány árban van.
Én valami olyasmi konverterre gondoltam, amit bele rakunk egy fali dobozba, abba belekötni a 3 fázist a másik végére meg egy type 2-es csatit. Vagy amelyik az egyszerűbb és olcsóbb megoldás.
Épp az előbb akartam írni, hogy: mert a neten azok, akik irányt akarnak adni, azok is sokszor még a régit írják. volt egy mérnöki kamarás előadás például, satöbbi. Aztán gondoltam, nincs erre szükség. Majd látom, pont beidéztél valakit. :D
Igazból azt nem lehet mondani, hogy baromság, hanem azt, hogy ma a szabványalkotók szükségtelennek tartják. Az IEC előírások mögötti gondolatok sajnos ismeretlenek. Az előző rendszer mögött is lehettek gondolatok...
És a konnektorból nem lehet. Ennek az értelmezésében viszont én például nem egyezek Lacivillel, aki azt írta tegnap erről, hogy bármelyik dobozból le lehet csappantani egy zöldsárgát EPH célra.
(Az első x google találat biztosan ezt a fajta, független hálózatot hozza)
Bármelyik konnektorból húzhatok egy zöldsárgát, és ráfogom hogy EPH ? (a 2,5mm-es minimum keresztmetszetet figyelembe véve ?)
Kicsit csodálkozom, nálam 2015-ben volt a villamos szerelés, nem amatőrök csinálták, és egy teljesen független hálózatot építettek ki. Ha 2007 óta ez nem kötelező, akkor vajon miért ?
A kazánnak kell egy zöldsárga és kész. Amit nem kell a vlág végétől odavezetni!
FI relének is megteszi alapban a házban lévő is Nem kell a kazán mellé is direktben egy külön FI relé.
(Bár célszerű lehet gyakorlati okból a külön FI relé, nem megy a kazán miatt a házban máshol is az áram) De mondjuk normális állapotú kazánnál nem old ki a FI relé elvben soha!)
A kazánhoz oda van vezetve a zöldsárga hivatalból mivel árammal is működik. Ezért ott van a zöldsárga védővezető (testelés/PE régiesen) is !!!
HA ez a védővezető legalább 2,5mm2 akkor...
Erről teljesen jó- és elég a kazán körül szükséges védőösszekötő vezetőt indítani (EPH régiesen). (védőcsőben/csatornában 2,5 mm2 elegendő, szabadon vezetve 4 mm2 kell legalább) Ha netán nincs 2,5 mm2 a védővezető akkor a legközelebbi legalább 2,5 mm-es zöldsárgig kell elmenni.
VAGY Elviheted külön önálló vezetőként a az EPH gerincig/főföldelőig, akkor minimum 6mm2 kell.
---
A védőosszekötésben >> EPH-ban benne kell lennie - a gázóra áthidalásának - az épületbe belépő FÉM/vezetőképes csöveknek/vezetékeknek a belépési ponthoz minél közelebb eph-ázva!!! - az épületen belüli egyéb FÉM/vezetőképes olyan cuccoknak amik egyidejűleg érinthetők (fütéscső pl.) és idegen potenciált vezethenek egyik helyről a másikra
-----------------------
Olyan gázfogyasztó készülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30 A áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 mA érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló önműködően lekapcsol.
Olyan gázfogyasztó készüléknél, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a gázfogyasztó készülék közelében az áramkörbe iktatott hárompólusú (2s+f) megszakítóval vagy dugós csatlakoztatóval biztosítani kell a villamos hálózatról való leválasztás lehetőségét .
Olyan gázfogyasztó készüléknek, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a testet csak szerszámmal bontható módon össze kell kötni a villamos hálózat érintésvédelmi védővezetőjével. Ha a villamos csatlakoztatás dugós csatlakozóval van megoldva, akkor ez az összekötés a dugós csatlakozó védőérintkezőjével legyen megoldott.
Olyan gázfogyasztó készüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatba. Épületen belül új gázcsőhálózat esetében ellenőrizni kell az EPH csomópontot, illetve a gázcsőhálózatnak ezzel való összekötését. Gázfogyasztó készüléknek meglévő csőhálózatra való csatlakoztatása esetén azonban ennek ellenőrzése elhagyható.
> Azoknak földelése szerinte nem elég mert csak 1,5 mm2
Ez EPH nem földelés. Nem azért nem jó, mert csak 1,5mm2, hanem mert nem EPH vezető. A szabványos megoldás a főelosztóból jövő EPH vezeték. Ha pont most volt a festés, akkor észrevétlenül javítható a fal (mert a szín még nem "érett", nem lesz áranyalatkülönbség a frissen festett részeken).
Sajna bármennyire is fáj, ez lenne a legjobb megoldás. 10m horony, kevés gipsz meg glett, festés, nem egy óriási munka. Pár nap alatt kivitelezhető, ha van egy minimális affinitásod hozzá, nem kell feltétlenül szaki hozzá.
"A leírásod alapján majdnem biztos voltam ebben. Amit csináltál, annak rettentő kevés köze van az EPH-hoz, a gányoláshoz annál inkább."
Látom visszakanyarodtunk a témához: gondolom villanyszerelő (?) vagy, és kevesellted te is azt a pénzt - 12e / kevesebb mint egy óra - amit elkértek nálam a vizsgálatért.
A gányolás az a hajlított fémlemezes csőösszekötés, meg a dobozból igénytelenül kivezetett lógó vezeték - ezt hivatásos villanyszerelő csinálta -és nem az, amit én csináltam.
Bakker vettem külön érvényhüvely fogót, hogy tényleg igényes legyen, ha már sodrott a vezeték, nem ilyen csavar alá betekerem a tömör vezetéket, oszt jó lesz úgy az nekik.
A másik meg amit nem értek: odajött valaki, akinek ez a szakmája, honlapja van, ilyesmi, megnézte, aszonta jó, és adott róla egy szárazpecsétes (?) bizonylatot.
Mondd már meg, hogy neki mi érdeke lenne abban, hogy ha rosszul csináltam valamit, akkor átvegye?
+ mit csináltam pontosan rosszul, mert ez még mindig nem tiszta nekem.
Ok, de nem ez az igazi baj. Amenyire tudom (de majd kijavítanak) az EPH-nak kötelező egy független hálózatnak lenni, nem húzhatod egy mezei védővezetőből.
A 120547-es hsz-t úgy küldtem el hogy sajnos nem olvastam előtte a tiedet, ami szerint lenne egy új esély elekrülni a 10 méteres kábelcsatornázást? Még csak kazánszerelővel beszéltem akinek mutattam hogy két földelt konnektor is van a kazán közelébe (a kazáné meg a mosógépé). Azoknak földelése szerinte nem elég mert csak 1,5 mm2. A földelő szondára csak annyit mondott hogy nem onnan szokták, de majd jön a villanyszerelő és az mondja meg pontosan hogy mit hogyan lehet. Erre akarok felkészülni, hogy ne az döntsön hogy nekik mi a jobb, a megszokott vagy kényelmesebb, hanem ami nekem a jobb de mégis szabványos.
Köszi. Nagyon úgy néz akkor hogy mégis a belső elosztótáblától, ahol a kismegszakítók is vannak onnan kell hozni. 6 mm2-es sodrott rezet akarnak kihúzni. Gondolom az elég jó.
A földelés önmagában még kevés, kell fí relé is (áramvédelmi kapcsoló)
- veszel egy falra szerelhető, 2 áramkörös fí relét
- a legközelebbi kötődobozba a kazán mellett (ahol megy jelenleg is földelés) bekötöd (vagy a földelt konnektor mellé ahonnan kapja a kazán a 230V-t)
- ettől a ponttól elviszed a zöld sárgát is a csövekre + gázcsőre.
- összekötöd még a gázóra csöveit is, lehetőleg igényesen, bilinccsel
(Én lecseréltem az FKA táblát, bevéstem áthúztam egy 6 mm2-s vezetéket,a táblától a kazánig (feleslegesen) ott EPH osztó + 5 bilincs, de kicsit túltoltam.
Láttam olyan megoldást, ahol a kazánon a bilincseket egy L alakúra hajtott és megfelelő helyeken igénytelenül átfúrt lemez helyettesítette.Átvették azt is.
EPH mérésre van olcsó kontakt, aki nálam volt.)
Ha belekötnek, akkor max buktad a falra szerelhető cucc árát (8-10e Ft).
Átnéztem a katalógust; a legkisebb, 1500 V kezelésére képes kontaktor 60 A-t bír, kisebb nincs. Korrekt kivitel, oltókamrával, ívfúvó mágnesekkel és ívterelő lemezekkel. A mérete 120x15x77 mm...
Lakásnál... ott nagyjából igen, mert ott egy elosztótábla szokott lenni, és onnan csak konkrét fogyasztókészülékekhez mennek védővezetők. De ha lenne másik elosztótábla is, mondjuk emeleti, akkor onnan elég lenne az EPH vezetőt indítani.
A földelőtől vezetni, az nagyon pocsék egy elképzelés. Az úgy nem átlátható, hogy csak egy szempontot említsek.
Új kondenzációs kazánhoz ki kell építeni az EPH vezetéket. Azt mondja a kazános hogy mindig a kismegszakítóknál lévő földelő sínről szokták kihúzni. Ez nálam két helyiséggel arrébb van mint ahol a kazán lesz. Két falat kellene átfúrni, három helyiség mennyezetén és falakon kábelcsatornában vinni a vezetéket. Nemrég lett kifestve az egész ház, tehát a falba bevésés, visszajavítás kb. 10 méter hosszan az most szóba nem jöhet. Több falon meg mennyezeten a kábelcsatorna meg nagyon nem tetszik nekem. Ha csak lehet elkerülném. Sokkal egyszerűbb lenne az előkertben lévő óránál lévő földelő szondától hozni. Kb 4 métert menne földben gégecsőben, aztán már el is érné a ház külső falát aminek a másik oldalán lévő helyiségben van a kazán. Azt az egy falat kellene csak átfúrni, és abban az egy helyiségben még a kb 2 méter hosszú kábelcsatornát el is viselném. Ezt lehet? Szabványos lenne úgyis?
1. szabadvezeték ne essen rá szabadvezetékre, ezt a nagyobb feszültségű vezetékre előírt olyan biztonsági előírások képviselték, mint a képeden látható kettős felfüggesztés (ami persze arra is jó, hogy ne essen rá kerítésre, autóra, Manci nénire)
2. általában, ha nagyobb feszültség áthatol kisebb feszültségű rendszerbe, akkor ne legyen a kisebb feszültségű rendszerben tartósan ama bizonyos 50 V feletti feszültségemelkedés, ezt a kisfeszültségű körzet földelési ellenállásának és a nagyobb feszültségű rendszer védelmi beállításának összhangjával tartották kézben
Mindkettő a szolgáltató feladata. Mivel a régebbi magyar szabványok visszavonódtak, a szolgáltatók ezeket általában belső előírásokban vitték és viszik tovább, ameddig új szabványok nem kerülnek valahogy ki. Ha jól látom, most ez a helyzet. (egy szabvány van, ami a kísérő szöveg szerint csak fogyasztói transzformátorállomásra alkalmazandó, közcélú hálózatra nem, de végül is abban is csak ezek vannak, vagy legyen a kisfeszültségű hálózat földelési ellenállása kicsi,vagy legyen a kis- és nagyfeszültségű rendszer földelése összekötve)
mi a baj a 7.4 voltos akkuval? sorbakötsz mondjuk 200 darabot és akkor van 1500 voltod. Ez 2.5 Ah-val számolva 2.7kWh. Abból egy 100 wattos erősítő már egész sokáig elmegy
Vagy szerinted ezekben a kis kínai erősítőkben nem így van megoldva? :-)
"hogy egy "egy sima fényerőszabályozós kapcsolóval" nem lehet induktív fogyasztót szabályozásra használni.."
Újra...
Adott egy kész füstgázelvezető injektor, svéd a motor, a komplett cucc német, amire rágányoltak egy triakos fordulatszabályozót, ami ugye nem több a motort tekintve, mint egy triakos fényerőszabályozós kapcsoló? Egyértelmű, hogy ez a megoldás hazavág egy ilyen motort.
A lényeg, hogy évek alatt rommárázta a forgórész impregnálását a rezonancia, mint kiderült. Ennek ellenére a motor gyártója továbbra is azt írja, hogy szabályozható így a cucca.
Megoldás: eltettem a gépet egy külön konzolra, gumitalppal, majd átkötöttem a felépítményre egy 40cm-es flexicsővel a levegőt. Megoldva. :-)
Igen 1 fázis 3 vezeték de csak kettő van bekötve, át is vették. A mérőszekrényben ott a földszonda, de a mért főelosztóhoz csak két ér megy. A mért főelosztónál pedig 20 centire a másik szondától mégegy szonda.. xd
Ha a mérőszekrény mögé közvetlen rakok egy földszondát meg egy főelosztót akkor az oda bedugott bojler megráz-e ha pont a mérőszekrényre rászakad a 22 kV?
Laikusként úgy gondolom hogyha a földszonda közelében vagy tetejére ráesik a 22 ezer voltos vezeték akkor az annyira megemelheti rajta a potenciált hogy a lakásban minden rázhat miatta.
Vagy össze vissza firkálnak minden baromságot. Most vettem észre hogy a 8.3 kVA-hoz 3 x 20 Amp. - A 3 x 19.3 kVA-hoz meg 3 x 14 Amperes biztosítékot írnak. Tehát nincs jelentősége az irományaiknak. Olyan ez mint a 100 Wattos kínai erősítő , amelyik a 2 Ah akkuval egész nap szól. Én meg nem tudtam elképzelni hogy hogy lehet ez.
Ha megnézed az eredeti linkjeidet azon egyeznek a teljesítmények, az új linkjeiden valóban különbözőek, ezért már a válasz is sejthető, - el van írva...
Akkor mégsem a "nagy" magyar találmánnyal van a baj. Gondoltam, mert egy ilyen szabályzót a bontott fagyasztott csirke is tud csinálni.
Azért azt figyelembe kell venni, hogy egy "egy sima fényerőszabályozós kapcsolóval" nem lehet induktív fogyasztót szabályozásra használni.. Van induktív fogyasztók szabályozására gyártott kapcsoló is.
Ahogy gondoltam, a motorral van baj. Még soha nem láttam olyan motort, aminek az állórésze ment szarrá. Valószínű arab agysebészek gyártották.
Át lettek pakolgatva ide-oda, tehát a vezérlőpanelra lett halk motor kötve és fordítva is. Azt kihagytam, hogy dobtam bele új csapágyat és egy sima fényerőszabályozós kapcsolóval meghajtottam, ugyanaz. A járókereket 3X átfújtam repedésjavító kaszni festékkel, semmi komolyavbb javulás. A csapágyazásnál azt néztem, hogy az állórész tekercselése elég vacak. Mindegy. Új nem lesz véve, mert szerintem vagy-vagy az is, hiába svéd cucc. Elteszem egy konzolra, csinálok két peremes elemet és átkötöm flexi csővel, hogy ne rázza a felépítményt. :-)
"Ne keverd az általánosan használt "elosztó" kifejezést, az "elosztó"-nak nevezet termékeket és hogy a szabvány mit nevez "főelosztó"-nak.
A szabványban a "főelosztó"-ságnak nem kötelező eleme az elágazás. Tehát a villanyóra utáni első fővezeték megszakítási pont (ami lehet akár egyszerű csoki is) HIVATALOSAN/JOGILAG akkor is "főelosztó", ha nincs ott semmi elágazás, sőt már akkor is, ha még semmi vezeték nem megy onnan tovább."
Minél nagyobb hülyeséget ír valaki, annál nagyobb eséllyel fogadja el a kérdező a választ.
Sziasztok! Megtudnátok nekem mondani hogy a 2 azonosnak mondott gép között mi lehet a különbség , hogy ugyanannyi feszültség, és áramfelvétel esetén az egyik 13,9 KWA, a másik 8,3 KWA.
Múltkoriban volt már róla szó hogy főelosztónak megteszi egy sima kötődobozba egy sorkapocs is elvileg
Erről hol lehetett szó? Már egy párszor megtárgyaltuk itt, hogy a mérőtől kötés és elágazás nélkül a fogyasztói elosztótábla túláram- meg egyéb védelembe kell becsatlakozni.
Vezérelt áramhoz viszont csak akkor kötnek be ha fent van a fogyasztó. Erről mit tudtok?
A szabálytalan vételezés megelőzésére. Legalább addig a pillanatig, amíg el nem megy dolga végeztével.
Múltkoriban volt már róla szó hogy főelosztónak megteszi egy sima kötődobozba egy sorkapocs is elvileg, gyakorlatilag meg földszonda is kell egymás mellé... Xd
Vezérelt áramhoz viszont csak akkor kötnek be ha fent van a fogyasztó. Erről mit tudtok?
Tehát hiába lenne főelosztó, ha nincs bojler nincs óra..
Meglett a főelosztóm, a képen látható kis doboz, földszonda, 1 méteres 4 eres földkábel stb került 52 ezer Ftba munkadíjjal együtt, és még ez volt a legolcsóbb ajánlat..
Vicc az is hogy kell mégegy szonda a másik mögé .. xd
Ez mióta kötelező?
Kérdés: szerintetek is túl van árazva a doboz?
1 fázisú lesz, elég csak a két eret bekötni, pontosítva felvinni a mérő szekrénybe és kész? Kötelező a képen látható két fehér valamivel kötni?
Hasonló mint a fenti képen látható új bekötést szeretnénk de 22 kV os os vezeték alá esik mindenestől. Ilyen esetre vonatkoznak valami spéci szabályok? Mert tudtommal villanypásztor esetén igen, de ha lakóingatlan ellátásáról van szó, olyan esetben hogyan kell szerelni a lakóingatlant hogy ne legyen áramütés vezeték szakadás esetén sem? Mármint ha 22 kV-os vezeték pont ráesik a mérőszekrényemre meg az alatta lévő földszondára?
Esetleg ismertek kisebb átmérőjű kábelt, vagy nagyobb fogadó képességű leágazót? (Esetleg smirglizzem meg ha túl vastag?)
Köszönöm.
3×1,5 MbCu (NYM) külső átmérője 8,9mm, de azt csak nem kéne földbe rakni. Vagy az bírná a vizet, ha pl.: KPE csőben lenne, s csak pár centiig lógna ki belőle? (a KPE csőből, de föld alatt lenne)
A meglévő vezetékek mellé újat húzni mindig nehezebb és veszélyesebb (pl. könnyen megsérülhet a szigetelés), mint üres csőbe egyszerre behúzni mindent ami kell.
Jelen esetben vezetékcseréről lenne szó, aminek több módja is van. Pl.:
A vezetékek mozgatásával ellenőrzöd, hogy nincs-e szorulás, pl. egy szakszerűtlen csőhajlítás következtében. Ha van, akkor nem biztos hogy a vastagabb vezetékek be fognak tudni menni.
A régi és az új vezetékeket egyesével blankolod és összekötöd (régi kék - új kék, régi fekete - új fekete, stb). A kötés stabil legyen, kiálló élektől, tüskéktől mentes. Érdemes rátekerni egy kis szigszalagot is.
A cső másik végén elkezded húzni a vezetékeket kifelé, de már az elején úgy kezdd, hogy a kötési pontok eltolva legyenek, a sérülésveszély csökkentése érdekében. Pl. kéket kihúzod 20 centire, feketét 10 centire, aztán így markolod meg az egészet és húzod tovább. A másik végén célszerű segíteni az új vezetékeket beadagolni, rendezni. Szokták szappanozni is, ha nagyon nehezen megy.
Ha valahol nagyon elakad, és nem akar tovább menni, még mindig vissza tudod csinálni az egészet, és akkor a régi vezetékekkel tovább tudsz létezni amíg nem sikerül megoldást találni.
Lett egy nagyfogyasztóm a szuterénba aminek 4mm2 es kábel kell. Jelenleg 2,5es kábel van levíve. Olyat lehet csinálni, hogy behúzok még egy 2,5-est és így az egy 4mm2 helyett kettő 2,5mm2 es vezeték szolgálná ki? Kismegszakítótól a gépig 2-2db 2,5 kábelen menne a fázis és a nulla. A földnek elég egy vezeték vagy oda is akkor dupla kellene, vagy eleve hülyeség az egész?
Arról a fordulatszám-szabályzóról próbáld ki a motorokat, amelyikről kettő csendesen megy. Ha így is zajos a két motor, akkor valamilyen kiegyensúlyozási hiba van a meghajtott részen. Lehet, hogy a ventilátor lapátok nem kiegyensúlyozottak.
A poloska és az antikváriumos könyv kapcsolata az újdonság a számomra, de talán a pár hete végrehajtott ózonizátor-szeánsz csírátlanított mindent nálunk - mert néha szoktam használt könyveket venni. Katonaságnál, 73-ban vagy mikor ismerkedtem meg a fogalommal és a tünetekkel, remélem, többet nem találkozom vele. :D
Viszont ezeket egy (?) kivétellel megtalálni itt-ott pdf-ben,, az már eléggé poloskamentes lehet. :)
Ez meg is van Dienes-Kliment: Villanyszerelő szakmai Ismeretek 1-3. Ezekből tanultam suliban,
meg Ramocsa András Tanfolyami jegyzetek című egykötetes könyvéből.
Az írásbeli vizsgám meg is lett 100-ból 98 ponttal, de tudom, hogy így is "halvány sejtelmem" sincs sok dologról. Elismerem!
Azért így a 21. században nem lenne rossz ha lenne egy nyilván több kötetes könyv ami az alapoktól végigveszi egészen a modern technikákig.
A fenti háromkötetes könyvem és az egykötetesben nagy az átfedés. Persze jó ha van 20 ilyen könyvem, hátha ír valamit az egyik amit a másik nem. Azt hiszem pont ebbe a 3 kötetesbe talán egy sor nincs a napelemekről, kiépítéséről, stb., ha jól emlékszem. Az antikváriumosoktól félek. A barátom így vitte haza az ágyi poloskát. Még a tapétát is le kellett szednie, hogy ki tudja irtani. Szintén itt a 10 emeletes házunk az egyik legfertőzöttebb, mert egy "gyűjtő" a földszinten lerakosgatta a könyveket meg videokazettákat amiket itt-ott összeszedett. Vannak akik 100 ezer ft. feletti irtási költségeknél járnak, mindhiába..
Nincs "normális villanyszerelős tankönyv". Ami egy könyvben benne van, az jó (mármint a szakma lényegét tekintve, mert előírások rengeteget változnak). Ami meg nincs benne, az hiányzik belőle. Az alábbiakat mind áttanulmányozva már valami halvány sejtelmed lehet:
I. Antikváriumban, neten megtalálható Ipari Szakkönyvtáras régi könyvek:
A. Ma is eléggé helytálló igazságokat tartalmaznak:
Vigh-Gárdonyi: Villamosságtan)
Deák Molnár: Villamos gépek kezelése - de azért a technika motorok működtetésében is sokat fejlődött)
Magyari: Erősáramú villamos mérések - de a digitális technika miatt messze nem elég ez a könyv
B. Villanyszerelő szakmai ismereteket tartalmaznak, melyek érvényesek; szabványelőírásokat, melyek már rég megváltoztak; a technológia meg fejlődött bizonyos téren, de meglévő régi berendezésekkel találkozni:
Czelecz: Erősáramú berendezések szerelése
Fodor: Épületek villanyszerelése
Géczi: Villanyszerelési ismeretek
Hámory: Villanyszerelés
Sipos: A villanyszerelés alapműveletei
Hollós: Ipari villanyszerelés
II. Újabbak, mondjuk, 2000 utániak
Dési: Épületvillamosság
Dienes-Kliment: Villanyszerelő szakmai Ismeretek 1-3.
Malmos-Orlay-Tagyi: Villanyszerelő szakmai ismeretek
III. NSZFI által kiadott rövid témaismertető könyvek, neten megtalálhatóak
A vezérlése összetett, de nem is lényeges, hogy mit és miért. A gyártója nem egy kínai minőség, hanem svéd Östberg.
A gond az, hogy szabályozott fordulaton (triakon keresztül) van egy orbitális, állandó 50Hz-es zaja, ami a 90%-os teljesítményig megmarad és rezgeti a fémszerkezet darabjait. A segédfázis a 0 és a tekercs közti 4uF-os kondin állandó, a fázis vezérelt, a triakon keresztül. (fojtó tekercs van). A forgalmazó szerint szabályozható így a gép, én már kétségek közt vagyok. A 4 db gépből 2 db csinálja ezt a jelenséget. Kondik újak és ki is mértek.
- az indulásról - a működésről - a leállásról - kapcsol egy bárhol elhelyezett másik eszközt >> lámpát pl. egy másik okosrelével - időzíthető - programozható - akár a fogyasztást is méri és küldi
"Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája."
Ha ez igaz, akkor beszélhetünk nyugodtan izzó galagonyáról.
"NEM IZZÓLÁMPA! Ívkisülő cső van a búrán belül, annak minden kellemes és kellemetlen tulajdonságával.
A negatív ellenállás miatt KELL az áramkorlátozó előtét!"
Látom lelki szemeim előtt, amikor a vevő besétál a boltba és ívkisülő csövet kér előtéttel a negatív ellenállás miatt. Ez kb. hasonló, mint a kecske konnektorja, amit az eladó dönt el, hogy dugaljat ad-e, vagy dugvillát. Szerintem még azon a napon benyújtja korkedvezményes nyugdíjazását a 20 éves eladó.
A HGLI nem izzik (szerinted). Nem kivánok mást, mint cserélj egy ilyen izzót működés közben, vagy lekapcsolás után közvetlenül. Szerinted izzik? Úgy emlékszem wolframszál is van benne.
Tegnap hívtak hogy a búvárpumpa nem kapcsol ki , mire észrevették 1200 kw villanyáramot fogyasztottak + ba. Talán egy két hónapja is működhetett folyamatosan ...ki tudja.
A vízkőtől megrakodott és nem tudta 2 bar fölé a nyomást és a nyomáskapcsoló nem kapcsolt ki.
A pumpát kicseréltem újra viszont tervezek egy jelzőfényt ami az udvaron lenne ami akkor világítana mikor megy a motor .
Gondolok egy kapunyító rendszer jelzőfényére viszont az nagyon élénk . Valami diszkrétebbet tudnátok ajánlani ?
A megoldást is, miszerint nem egy, hanem két dobozt fogok beiktatni, amik már teljesítik a távolsági/kanyarszámi előírást, és kevésbé lesznek csúnyálkodó helyen, ráadásul funkciót is tudok nekik biztosítani.
Tudsz normális villanyszerelős tankönyvet? Mert akkor megvenném.
Kedves Szilárd, nem tudok. Megvan a magam különbejáratú véleménye a mai oktatásról (kalappal kapcsolatos). Az OKJ-s tanfolyamok tudatlan, életveszélyes embereknek adnak bizonyítványt, laza módon. Majd a gyászhírekben lehet találkozni velük rossz esetben.
Én is 70 éves öreg szaki vagyok, akikről rossz véleménnyel vagy :-)
Nehéz manapság, mikor az összes szabvány megváltozott (nem biztos, hogy jó irányba), keverednek a hatósági és a szolgáltatási dolgok. Mondom én, dehát egy szavamat se hidd, öreg szaki vagyok, járj utána magad! Szükséges, nehéz!
vagy ha lemegyek a villanyszerelő boltba és az öreg szakitól kérek ilyet (aki amikor azt mondtam A- típusú áramvédő kapcsolót (vagy fi relé, vagy rcd vagy akármi) kellene, akkor megkérdezte minek az..
Akkor az zavart meg, hogy odaírták, hogy feszültség 125 volt (gondolom nézted a képet, vagy a hivatkozást). Én meg azt gondoltam ez arra vonatkozik mivel tápláljam.
Bár szerintem az lenne a logikus, ha veszel egy terméket, akkor azt írnák rá, hogy mibe kötheted be.
Mert mikor odaírta, hogy feszültség 125 volt bizony arra gondoltam és nem arra, hogy a kisülőcsőben...
Szóval ha szeretnék rendelni egy ilyen valamit legközelebb, hogyan írjam be a keresőbe, vagy ha lemegyek a villanyszerelő boltba és az öreg szakitól kérek ilyet (aki amikor azt mondtam A- típúsu áramvédő kapcsolót (vagy fi relé, vagy rcd vagy akármi kellene...)) kérek, akkor hogy kérjem?
Egyébiránt meg ha benne lett volna a tankönyvemben, hogy a "kisülőcsövön 125 V esik", vagy az öreg szaki mikor a suliban kérdeztem és válaszolt volna a kérdéseimre - amíg mertem kérdezni - és nem lekiabálta a fejem (mint mindenkiét a felsőbbrendűségének tudatában), meg az elméleti oktató nem daruval házba beemelt fürdőkádjáról beszélt volna lehet, hogy tudnám.
És akkor visszatérek egy mellékszálon futó kérdésemhez. Tudsz normális villanyszerelős tankönyvet? Mert akkor megvenném.
Sajnos az egyik szakasz 13 méter, 2 kanyarral. A két kanyar az óraszekrénytől 4 méteren belül van, utána 9 méter egyenes. Ide muszáj lesz beépíteni egy dobozt? Utcafronton csúnyálkodna, különösebb funkció nélkül, és csak átmennének rajta a vezetékek.
Gondolom terhelésnél esik, mert egyébként lemértem és 230 be és 230 ki.
Igen, gondoltam arra, hogy mennyre melegszik így hermetikus dobozban.
Az igazság az, hogy eső után is lámpázunk. Tavaly pl. eső után is rengeteg lepke jött. Ami a baj, hogy a fű vizes volt meg a fákról is csöpögött a víz.
Viszek majd mobil fi relét, de így találtam igazán biztonságosnak ip (asszem) 68-as kötődoboz, meg tömszelence.
A kondival kapcsolatban tanácstalan vagyok. Tényleg jelez valamit. Azt nem tettem a kötődobozba.
Kb 4-6 órát kellene kibírnia a saját levében az előtétnek (amit rosszul írtam korábban mert magnetikus).
Hát, én a már visszavont MSZ 1600 szabvány táblázatát tartom irányadónak a vezetékek keresztmetszete, darabszáma és a cső átmérője közötti összefüggés tekintetében. abban 5 db 6-os vezetékre 23-as cső van megadva. Azaz jó ez így. Bár a kanyarok száma és a hossz is limitált ehhez. 2 doboz között max 2 kanyar, akkor max 6 méter hossz.
Leágazás tekintetében egyhangúlag a fővezetéki sorkapocs nyert, ez tiszta sor.
Vezeték keresztmetszetre nagy arányban 6 mm2-t javasoltatok, ez is oké. A net szerint 4,3 mm az átmérője, jóindulatúlag 5 mm-rel számolva is kényelmesen elfér a 25-ös csőben az 5 szál.
A tömör/sodrott kérdésben viszont sajnos megoszlanak a vélemények. Pedig pont itt vagyok legnagyobb gondban, a sok pro és kontra érv miatt egyszerűen nem tudom eldönteni melyik a jobb. A sodrottal könnyebb dolgozni, behúzni, helyére hajlítgatni, stb., de érvéghüvely szerszámot csak kb. fél napra tudok kölcsönkérni, ráadásul nem épp a szomszédból.
Most hogy leírtam, be is ugrott a megoldás: az előre leszabott vezetékeket elviszem hüvelyezni, így egy úttal megúszom.
Az inverternél levő szondáról pedig megkérdem a telepítőket.
Ismét sokat segítettetek, köszönöm a válaszaitokat!
Szerintem jó az úgy , ahogyan van . Az elötéten esik a feszi . Viszont két dolog , ami esetleg még jó lenne . Szellöztetönyílásokat a dobozra valahogyan megoldani ( esöben gondolom nem fogsz lepkéket figyelni ) , valamint a kondi sem lenne rossz , ha belekerülne . Az elötéten lévö rajzon látod , hogy mekkora értékü és hova lenne jó bekötni .
Kaptam kölcsön egy 450A-os Co hegesztőgépet, ami 15 évig nem volt használva.Kitakarítás után bekapcsolásnál elkezdett füstölni és elszállt ez a "valami". Kérdésem, hogy mi ez és hol lehet kapni? Van még ezeken kívül 2db benne, aminek a burkolata szét van repedve. Azokat is cserélni kell?
Az előtétet tobozba is szereltem, hogy biztonságos legyen, mert kültéren, éjjeli lepkészéshez kell.
Viszont a weblapjukon szemet szúrt valami. Azt írja 125 v a működési feszültsége.
Szerintem csak elírás, Lehet, hogy a 125 wattot elírták, egyszerűen a volthoz is beírták.
Itt a fenti hivatkozásból kimásolva:
Az elektronikus előtétem csak áramkorlátozó. Lehet, hogy egy trafó is kell még? Vagy jól gondolom a 125 wattos izzó működési feszültsége 230 volt, csak elírták?
Választ előre is köszi! üdv, Szilárd
ui. Sikerült leszedni az áramfejlesztőm levegőszűrőjének a fedelét. Egy régebbi posztomban írtam aki még emlékszik és érdekli. Szokásos vita támadt belőle, legalább is amióta követem a fórumot ezt látom.... A szélén a szigetelés és az alatt levő ragasztó (néhol teljesen kifolyva, jobbra fent látszik, kicsit balra fent is) miatt jött le nehezen. A szervizes kollégámnak sikerült leszedni. (Eleknek: Bizony erővel kellett neki is mert annyira odaragadt a ragasztóba. Elsőre neki se ment pedig elektromos és benzines gépeket javít egész nap. Szóval még nagyobb erővel kellett (amit én már nem mertem), csak ő ügyesebb volt, nem csúszott le a csavarhúzó.)
Van egy zsalukőből épült kerítésem, amely majd be lesz fedve XPS lapokkal, majd kap hálózást, glettelést és lábazati vakolatot. Ezen munkálatok előtt meg kell csinálnom a későbbi elektromos kapunyitó előkészítését. Szükség lesz egy kötődobozra is a kerítésen, ez is körbe lesz XPS lappal szigetelve, csak a fedele fog kilátszódni vakolás után. Minden védőcsővel fog belecsatlakozni, de ezek a becsatlakozások mind az XPS alatt lesznek.A kérdés, hogy elég az IP55-ös kötődoboz?
Olvasgatom a friss hozószólásokat, és nekem is hasonló upgrade van tervben (3x20 az 1x25 helyett+villanyóra szabványosítás stb.), vagyis a falon kívüli villanyórából szeretnék 2 irányba elágazást.
1. irány a majdani kertkapu motorig, kb 8m, ebből 5m menne a homlokzati és lábazati hőszig takarásában valami csőben gondolom, majd le a föld alá 3m-t kpe csőben
2. irány szintén a hőszíg keződsín alatt a lábazat-homlokzat találkozásánál, ez már 18-20m lenne, ez menne a garázsba ahol szeretnék egy elosztást:
- Kerti szivattyú kertítés tövében kpe csőben
- nyárikonyha világítás
- nyárikonyha rezsó - sütőlaő
- + 1-2 dugalj fűnyírás, stb.
Ezekre esetleg tudnátok egy két tippet? Milyen kábel, milyen csőben, hogy legyne a kültéri osztás, stb.
20 méter már éppen a határeset... Hasznos egy megerősítő/potenciál rögzítő szonda az inverter közelébe. Különösen az invereterhez tartozó AC éS DC oldali túlfeszvédőknek jön jól.
HA NINCS villámvédelem(villámháírtó) vagy van, de az "s" védőtávolság megvan tartva. Akkor a zöldsárga MINIMUM 6 mm2 réz kell legyen a napelemes cucc fémes részeitől lehozva. Az 5x4 mellé egy 10mm2-es zöldsárgát is szoktunk rakni (a 6 mm2 helyett).
Az óraszekrénytől szeretnék gerincet kiépíteni a külső falban, a szekrénytől kb. 20 méterre tervezett 6 kW-os inverterhez. Közben 4 db 90 fokos kanyar van. A szekrénytől kb. 13 méterre lesz a harmadik kanyar, ide kell egy kötődobozban leágazás is, egy elosztószekrényhez. 3 fázis, így 5 szál 4 mm2 vezetékben gondolkodom, 25-ös csőben, hogy kényelmesen elférjen.
Sodrott vagy tömör vezeték a jobb? Nekem a tömör szimpatikusabb, nem kell érvéghüvellyel foglalkozni (csak kölcsönszerszámmal tudnám megoldani), viszont egy esetleges újrahúzásnál biztos túl merev lenne a kanyarokban. Beépítéskor ez nem gond, csak ugye később, ha bármi beavatkozás szükséges...
A leágazást hogy célszerű megoldani? Nekem 3 ötletem van:
1. a kötődobozban átmenő vezetéket pici szakaszon megblankolom, a hosszan blankolt leágazó vezetéket rátekerem, forrasztom, zsugorcsövezem, persze figyelve hogy ne legyen kiálló szúrós vég. Így az inverter felé megszakítás nélkül menne a vezeték.
Hát, ba*ki a falábamat, te aztán megáltakodott vagy.
Nézd már meg, mit csináltál...
Fogtad a feszültségesést, és elosztottad kettővel. Majd a fél feszültségesésre kiszámoltad, hogy az egyszeres odavezetésnek mekkorának kell lennie. Vedd már észre, hogy ezt ugatom egész délután, hogy a kétszeres hosszon kétszer akkora feszültség esik...
Nézd meg, kiszámoltál 3,45 V feszültségesést. Az a 3 %-a a 230 V-nak? Az bizony nem, pont a fele, másfél százalék. Ezért kellett egyszeres hosszal számolni a keresztmetszetnél.
De most már leírom, mielőtt újrakezdjük, jó ez így!!! Fele hosszon fele feszültségeséssel számolni, az is jó! Ugyanaz a keresztmetszet lesz.
és akkor mivel "é" -vel számolok, ezért csak egy vezetéken eső feszültséget kapom meg. tehát 200m re eső szakaszra. ezért lesz a képletemben az "L" 200m ami a távolság a házig
Így van. És ezért kell az eredményt kettővel szorozni, mert a visszavezetésen is ugyanannyi feszültség esik.
Ami amúgy tökéletesen egyező eredményt ad akkor is, ha az egy vezetékre eső feszültségesést szorzod kettővel, vagy a nyomvonalhosszat szorzod számítás előtt kettővel...
Lehet rosszul értelmeztem amit írtál. megtaláltam én is a könyvben a "e" re jellemzőket. Szóval az alap felállás az az, hogy nekem 200m re eső házhoz kellene el kábeleznem.(csak a példa kedvért) tehát a távolságom 200m.
-és akkor mivel "é" -vel számolok, ezért csak egy vezetéken eső feszültséget kapom meg. tehát 200m re eső szakaszra. ezért lesz a képletemben az "L" 200m ami a távolság a házig, és nem a távolságom kétszerese, ami 400m lenne.-
illetve pontosítva, hogy ha én egy 200 méterre lévő házig szeretnék vinni kábelt, akkor az én képletembe a 200m-t kell behelyettesítenem, vagy a 400m-t?
az lenne a kérdésem, ha azt adják meg, hogy az l=200m akkor az a képletben is 200m, vagy ott 400m? mert én úgy tudom, hogy amikor a R=ro*l/A képlettel számolunk, akkor a távolság kétszeresével kell számolni. ebből gondolom azt, hogy itt is a távolság kétszeresével kellene nem?
Az lenne a kérdésen,hogy a képeken látható relét felszerelném régebbi tipusu betápnál ahol a lakáselosztoban van megoldva a PEN-szétválasztása PE és N-re sok helyen még igy van meg oldva) PEN-szakadás esetén a relé ki kapcsolna és ahol nincs meg csinálva a helyi földelö szonda nem tud fázis kerülni a földelés helyett mivel a relé ki kapcsolja a betáplálást. Tudom,hogy a jó földelés a helyes megoldás és a mérönél szétválasztani a PEN -t csak ez egy kérdés mit szoltok hozzá?
AZ a jó cél, hogy NE oldjon le ! Azaz ne lépd át a 32 Ampert egyidőben és tartósan.
Ezt lehet elérni azzal, hogy nem engeded egyszerre működni őket. Amelyik előbb indult az nyert a többi vár és kész.
Figyelném a teljes ház áramfelvételét (meglévő automaták) egy teljesítmény mérős okos cuccal. Így lehet tudni, hogy mennyi az "éppen szabad áram". Amit a klímák használhatnak...
A klímák pedig külön-külön kapnának egy-egy okos relét. Ami csak akkor engedi őket indítíni-mőködni, ha van elég "éppen szabad áram" a lakás okoskája szerint.
HA a klímák működése közben elindul valmi sok Ampert kérő cucc a lakásban akkor az okos cucc leállít egy-több klímát addig.
Mondjuk a klíma nem csípi a gyakori áramszünetet. Tehát OLYAN klímát KELL venni ami szintén okosan vezérelhető!
----
Rövid időre egy kicsivel túl is léphető a névleges 32 Amper. Épp ezért a gyorskioldóval csak azt érnéd el, hogy gyakrabban szívatna.
Néhány Ampert pluszban ugyanis enged a kismegszakító hőkioldója 1-2-néhány percig. Nyilván minél több a plusz Amper éppen, annál hamarabb fog felmelegedni és kioldani...
************
Azonban alighanem nem az ilyen okos megoldás a jó megoldás.
Hanem az igazi megoldás az Amper bővítés. HA CSAK hűtésre lesz használva akkor a nappali "A" tarifán.
HA FŰTÉSRE IS akkor meg kérni kell a kedvezményes "H" tarifát.
Fűtés esetén a napi elég sok órás üzemidő alighanem ki is követeli végül a 32 Amper bővítését! Mert alig marad szabad Amper a háznak a 32 Amperből.
---
A padlásokon/ereszeken át nem lehet elvinni a mérőhelytől egy új kábelt? Vagy a kerteken át a földben.
---
Az összesen 11 kW klíma
- ha COP=2,0 körül fűt hideg időben - akkor 5,5 kW-t is kérhet maxon fűtve Ami 5500/230=25 Amper !!!
- ha COP=3,5 körül fűt átlagos téli időben 6-7 kW-al - akkor 2 kW körül kér Ami 2000/230=8-9 Amper körül van.
Eléggé reális a 15-20 Amper körüli áram igény is viszonylag gyakran. Ami nem sokat hagy a 32 Amperből a háznak :-(
Azaz garantáltnak tűnik az anyázás napközben-este... télen.
Tuti, hogy azon törném a fejem: miként legyen - 32 vagy 25 Amper "H" tarifám a klímákhoz, ha fűtés a cél vagy - 32+10+10 Amperem, ha csak a nyári hűtésre kell
A "H" tarifa előnye az is, hogy csak ~23 Ft/kWh most az áram vele a fűtési idényben.
A bekőtése az nyűg és pénzbe kerül. De alighanem megéri megoldani...
Sajnos a hálózat bővítés nem megoldható. A jelenlegi védőcsőben nem fér el vastagabb kábel, 3 szomszéd pedig nem örülne, ha vésnék, vagy ha mégis, akkor a nemesvakolat helyreállítása nem lenne olcsó mulatság.
Az okos vezérlős részben elmélyedek.
Az megoldás lehet, hogy egy 32A-es de valami gyors kioldású kismegszakítót felrakatok a lakásba a megszakító dobozba?
Akkor már inkább egy 20 amperes H-tarifás mérőt szereltetnék fel plusszban a 32 A mellé. Arról mennének a klímák. Ha a leírt számok a hűtő-fűtő teljesítményeket jelentik, akkor annyi elég is.
Sorházi szélső lakás, a villanyóra nyilván a ház túlsó részén, nem túl könnyen hozzáférhető (kerítés, szomszéd nem mindig van itthon... de ezzel most ne foglalkozzunk). Bejövő áram 32A.
A lakásban c16 és c10 kismegszakítók. Mosógép, szárítógép, elekromos sütő, számítógépek... olykor hegesztgép, kerti gépek. Eddig ezzel el is voltunk. De klimatizáljuk a lakást és terveink szerint 3db 2.5kw-os és 1db 3.5kw-os klíma kerül beüzemelésre. A kismegszakítók kiosztása miatt nem lesz 1-1 ág túlterhelve.
Hogyan lehet megoldani, hogyha az összes fogyasztásunk meghaladja a 32A-t, akkor ne kelljen a szomszédba menni felkapcsolni a kismegszakítót a villanyóránál?
A lakásban lévő táblán van még hely 2db kismegszakítónak. Az lehet megoldás, hogy ide valamit berakatok amin kereszül megy az összes bajövő áram? Ha igen, akkor mit rakassak be?
Lehet, hogy kicsit kuszán fogalmaztam, ezért elnézést.
Az első 32 Amper hálózat fejlesztési hozzájárulás mentes. (a 32 Amper fölötti Amperek ára most 4572 Ft/Amper)
Az utcai "csatlakozó vezeték" nem túl nagy távra "ingyen" van. A szolgáltató adja (1x32 Amper esetén légvezeték 100 méterig, földkábel 50 méterig asszem) A díjtalan hossz fölött rész már fizetős.
Az ügyintézés az általad választott regisztrált szerelő feladata, célszerűen. Amiek a munkadíja (0-10)-20-(30-40) eFt arctól és alkutól függően vidéken.
Kell egy mérőhely kiépítés a telekhatárra. A kerítésbe vagy attól max 1 méterre.
A szolgáltató által listázott/elfogadott típus esetén terv nem kell.
Az óra szekrény/doboz és a tartója úgy 30 eFt-ról indul 1 fázisra, jellemzően 50-70-(90) eFt Kell mellé földelés 4-6 eFt Mért fővezeték x méter... helyzettől függően 2-5 eFt/méter "Első mért főelosztó" FI relével, kismegszakítókkal, ez+az (20)-30-40-(50) eFt
Villanyszerelő munkadíja ... helyzettől függően 30-sok eFt.
Első blikkre maga a bekötés kompletten 1 fázis 32 Amper esetén cirka 120-150 eFt körül. Ha nem kell hosszú-drága "mért fővezeték" a mérőhely és főelosztó közé.
----
A házon belüli belső villany vezeték, szerelvény, munkadíj úgy 120-150 eFt-tól indulhat saccra a leírt esetben, vidéken.
Szerintetek kb mennyi lenne áram bevezetése és kiépítése egy házban? Mondjuk veszek egy nem nagy 40-50m2-es nyaralót, mondjuk áram van az utcában csak be kell hozni. És a benti hálózatot kiépíteni. Ez kb mibe fájna? Reálisan. Semmi extra, nem kell 500 ezer dugalj meg elektromos sütő.. Mondjuk 3-4 helyiség max.
Nálad a kulcskérdés az, hogy a "paraván" felfogható-e "rögzített térelválasztó fal"-nak.
Amúgy:
- nincs 3-as sáv
- az 1-es sávban lehet minden, amit gyártója oda alkalmasnak minősít, kisebb igényű példák a vízmelegítőn kívül a szellőztető, törölközőszárító, világítótest; Magyarországon a vízmelegítőhöz nem kötelező a 30 mA-es FI (ezt szerintem nem kéne kihasználni)
- az 1-es sávban a védettség IPX4 legyen
- a 2-es sávban a védettség IPX4 legyen, kivéve, ahová a zuhanyból vélhetőleg nem jut el vízpermet, oda nem kell védettség
- aljzat nem lehet a 2-es sávban, kivéve borotva tápegységes
Az 1-es zónába nem kerülhet semmi ami nem spéci táplálású. Kivéve a LEGALÁBB IP44-es bojler FIX bekötéssel, ami mehet az 1-es zónába is. Legalább IPx5 világítás lehet.
----
A 2-es zónában nem lehet konnektor, csak a spéci borotva konnektor (trafós). Legalább IPx4 világítás lehet, IPx4 egyebek is lehetnek.
A zóna magassága 225 cm a padlótól mérve alapesetben. Illetve a kád/zuhany aljától mérve akkor, ha belül az alja 15 cm-nél magasabban van a padlótól.
A 2. zóna 60 cm széles vagy 60 cm sugarú a helyzettől függően.
A csap körüli területet is szokás így tekinteni és szerintem ésszerű is. Bár a csapot a szabvány nem említi, mint 0/1 zóna létrehozót. (a 2-es zóna pedig az 1-es zónával érintkezve keletkezik)
----------
A 3-as zónába mehet a legalább IP20 világítás, a legalább IP44 konnektor FI relével is védve.
----------
---
Meglátásom szerint az a gépszekrény NEM bizosít megfelelő elkülönítést a gépek kezelése során. Vagyis mintha nem is lenne...
Fürdőszoba felújítás tervezési fázisánál vagyok. Szeretném, ha villamossági szempontból szabályos szerelésű, és ehhez mérten a lehető leginkább funkcionális elrendezésű lenne a helyiség. Így kaptam a mellékelt ábrát. A kérdésem: a mosógép és a szárítógép közvetlenül a kád mellett helyezkednének el egy szekrényben, egymásra polcolva, a ráfröccsenő víz ellen pedig egy kádparaván véd, ennek ellenére szekrény második zónában van. A kérdésem az, hogy amennyiben a dugaljak a hármas zónában vannak, úgy megfelelő az elrendezés villamossági szempontból, vagy maguknak az eszközöknek is ott kéne lenniük? Valakinek esetleg jobb ötlet? (Az ajtó lemaradt a méretarányos skiccről, kb. a mosdókagylóval szemben, azzal azonos szélességgel rendelkezik.) Előre is köszönöm a segítséget és az ötleteket!
Fázisonként a meddő? Meg a cos fi? Ha épp van meddőd, akkor e kettőből nem sokkal nagyobb erőfeszítés kiszámolni a fázisonkénti wattost, mint a feszültség és az áram szorzásából, amit akartál volna, ha lett volna áram.
Hát érdekes, mert rengeteg paraméter jön (összesen 45db), ebből több három fázisra bontva (pl. feszültségek, meddő, teljesítmény tényező stb), és ezek elég jó felbontásban (feszültség pl. százados értékkel). Szerintem egyszerűen ez csak kimaradt, gondolom az szolgáltató rendeli meg a kínaiaktól hogy milyen adatsorok milyen DSMR ID-vel jöjjenek itt.
Gyanítom a 3fázisú óra belül nem úgy működik, hogy megméri a processzor a 3áramot illetve a feszültségeket és szoroz meg összead.
Valami ravasz kész, nagyon titkos, agyig bontatatlan, kiöntött, árnyékolt és bárhogyan zavarhatatlan többfázisú áramváltó lehet benne, a fázisok árama külön csak valami önteszt/biztonsági funkció miatt lehet roppant primitíven ettől függetlenül is megvalósítva.
Tehát a CPU nem is tudja ezt, így nem lehet megkérdezni tőle.
Az óraleolvasó az sokszor hülye, volt olyan, aki itt vergődött ,hogy ez meg az tilos, és az látszik a képen, meg ő majd külön jelenti, mondjuk ez régebben 2008...15 körül volt. (gyanítom pénzt szedtek ezekkel a kamu dumákkal zsebbe)
Újabban olyan "bocsánat,micsakszeretnénk, csókolom" szerintem diákmunkás gyerekek itt pesten a leolvasgatók, nem mondanak azok semmit, lefényképezik telefonnal és mielőbb mennek tovább.
No, kész, egy Wemos D1 minit tettem rá végül. Minden volt itthon a fiókban, kivéve az elkot, de megpróbáltam a nélkül, és teljesen jól megy. Szerintem ez a kínai óra nem tartja a szabványt, mert az ESP-nek biztosan nem elég 250mA. Boot közben, és adásnál is bőven 300 fölé szalad.
Lassan 12 órája megy stabilan, OTA funkciót is tettem bele, szóval tudom úgy reszelgetni a kódot bentről, hogy wifin töltöm rá, nem kell mindig kirohangálni és usb-re dugni. Ezzel indultam amúgy: https://github.com/bram2202/esp8266-dsmr. De így estére jócskán átírtam, egyrészt az Elműs DSMR telegram azonosítók is egyediek, ahogy láttam teljesen más id-k vannak más országokban. Nem tudom, hogy ez a kínai gyártótól függ e, vagy a szolgáltató kérte e így. 1-2 azért megegyezik mindenhol (pl. szumma fogyasztás, ilyenek).
Ami kicsi csalódás viszont: nem ad pillanatnyi teljesítményadatot (W-ban) fázisonként, csak összesítve, ezt pedig nagyon szerette volna látni. Ami van, az a fázisonkénti áram, szóval ki lehetne számolni, de az meg egész szám (A-ben küldi), szóval eléggé el van nagyolva, ráadásul ahogy nézem 0.9-nél is lefelé kerekít, és 0-át ad :( Nem tudom ezt hova tenni, mert 45db paramétert küld az óra, benne van a jövő hét is, de a legfontosabb, na az nincs...
Amúgy április végén lesz nálam éves leolvasás, kíváncsian várom a reakciót. Addig azért annyit megteszek, hogy kap egy egyedi gyártású panelt az elektronika + egy 3D nyomtatott házat, így talán befogadhatóbb lesz vízuálisan :D (Minden másra meg ott a pecsétes Elműs állásfoglalás).
Az a kimenet legtöbbször ki/be kapcsol periódusan (így villog a lámpa) és csak addig megy míg a kapu is.
Ellenben sok vezérlésnek van kimondottan világítás kimenete (erre szokták az utat megvilágító lámpasort is kötni) az a gomb lenyomásával indul, és a kapu becsukódása után időzítve alszik ki.
Keress rá a rollergate vezérlésre, olcsó, magyar és minden ilyet tud.
A kapunyitó motorok villogó kimenete általában milyen logika szerint ad áramot? Arra gondolok, hogy csak amíg a motor működik (nyílik illetve csukódik a kapu), vagy akkor is, amikor a kapu nyitva van?
Próbáltam utánanézni a neten, de erre vonatkozó infót nem találtam. LED-es reflektort akarnék kapcsolni majd vele, ami a kapu területét világítja meg. Még nincs semmi konkrétum, nincs motor, csak tervezgetés. A reflektort már most felszerelném egy kézi kapcsolóval, csak érdekelne hogy majd mire számítsak ha egyszer motor is lesz.
1 hete kérdeztem itt a smart mérők P1 portjáról, azóta haladtam egy kicsit, hátha érdekel valakit. Az a kijelentés, hogy a gumiajtó mögött csak egy átbújtatónyílás van a kábelhez, téves. Ott van mögötte az RJ12 aljzat egyből.
Beszéltem pár regisztrált szerelővel, átlagosan 40-50eFt-ért jöttek volna ki arra a munkára, hogy bontanak, én bedugom a kábelt, ők meg visszaplombálnak. No fucking way...
Végül 2db megfelelően hajlított drót segítségével a kismegszakítók csapóajtaja felől támadva ki tudtam nyitni a gumiajtót, és bele tudtam pattintani egy RJ csatit, rajta egy 30cm-es kábellel. A kábel másik végén ott az DSMR 5V tápja, szóval eddig minden frankó. A következő pár napban ráépítem a wifis elektronikát, majd írok arról is, már ha érdekel valakit.
Most azonban jó hosszú ideje van már jó környezet nekik
Így van. Már hat éve is kapkodták a szakikat.
Szerintem ez már így is marad. Aki dolgozni akar és tud, azok egy része vagy elmegy megint külföldre, vagy belehal a vírusba, a maradék meg kevés. Aki szülői nyomásra egy kettessel elvégzi a középiskolát, az ugyan nem akar létrára mászni, egy hibajelenségen gondolkodni, satöbbi.
Sok rokonom dolgozik az építőiparban, és ez a ciklilusság durván meg is van amit mondasz a rendszerváltás óta, ők tudatosan a pár jó év - pár langyos - pár szar ciklusra készültek, magas árakkal amikor van meló, stb...
Most azonban jó hosszú ideje van már jó környezet nekik, sok a támogatás, kevés a munkaerő (kevesen akarnak ilyen munkát végezni) és és jobban van elkölthető lóvéja a népnek.
Szerintem most még mindig megéri belevágni, és ha igényes munkát végez és kicsi marad akkor a lufi után is lesz munkája.
Igen ,de látod az elmélet teljesen más mint a gyakorlat. Sose lehet tudni mivel találkozunk.
Volt egy esetem amikor nem akarták megmondani hogy a beépített szekrény hátánál is van konnektor . Hogy ne kelljen a szekrényből kipakolni , elmozdítani . Össze volt kötve a 0 a földdel ott is mint a többi 10 ben . Szét kellett válasszam hisz földelést és fi relé is települt.Láttam arra mennek vezetékek kell ott legyen valami.
Máshol pedig a plafonon volt elvezetve átlósan a szemközti falon lévő konnektor.
Így néz ki... bekötésit nem találtam hozzá. 
