A TA-n egy Brit felhasználónak mutattam képeket Magyarokról, a képek alapján a Magyarokat egy Közép-Európai és Balkáni keveréknek jellemezte embertanilag.
A modern Magyaroknál előttük itt élő lakosság génjei dominálnak. A Mongoloid markerek aránya minimális.
Ez azért van, mivel a Honfoglalók, amikor letelepedtek a Kárpát-medencébe a lakosság elenyésző részét alkották és Ők lettek a uralkodói réteg, addig a kárpát-medencei őslakosság a köznép lettek. Azért nem lehet Magyarországon számottevő Mongoloid marker vagy Turáni jelleg, mivel a tatárjárás és a Török idők alatt a lakosság felét megölték vagy elhurcolták, valamint meglehetősen sokat keveredtünk a velünk szomszédos népekkel.
Szerintetek a mai magyarokban genetikailag a honfoglaló törzsek vagy az előttük itt élő lakosság génjei dominálnak ? Sajnos sem a honfoglalók sem az ,,őslakosok" küllemét nem tudjuk,illetve én több egymásnak ellentmondó adatot olvastam. Várom az ezzel kapcsolatos véleményeket... :D
Nagyjából,csak megerősíteni tudlak. A hasonlók közé még Románia moldvai részének és Moldovának a lakosságát is hozzávenném,a leginkább különbözőkhöz meg a Brit-szigetek lakosságát is.
de Meteo magyar , itt 2 alpi van a keltás és a svábos. Tudnék mindkettőre fasza képet küldeni, de mivel nem celebek, személyiségi jogaik vannak. A keltásban amúgy van brünn típus is, és ez nemcsak a britteknél létezik, hanem itt is fejér és pest megyében főként.
Az alpesinek is rengeteg kevert variánsa létezik, talán még több, mint a dínárinak.
Ne felejtsük el, hogy az alpesi egy óriási területen elterjedt típuscsoport, a Brit-szigetektől kezdve a Közel-Keletig, Skandináviától Spanyolországig és Görögországig nagyon sok helyütt előfordul, Európában szinte mindenhol, igaz, hogy egyes helyeken nagyon gyakori, máshol viszont ritkább.
Klasszikus alpesi gócterületek Sváj, Ausztria, Dél-Németország (főleg Bajorország), Észak-Olaszország, Franciaországnak az alpesi és francia-középhegységi régiói, de tkp. a Kárpát-medence is, főként a nyugati fele.
Az alpesi típushoz tartozó emberek sok népmozgás és népkeveredés részesei voltak már a fémkoroktól kezdbe, nagyon sok különféle típushoz tartozó embercsoporttal intenzíven keveredtek, így nem csoda, ha egyes embertani jellemzőik megváltoztak és számos alcsoportjuk alakult ki, akik már nem is mind hasonlítanak az eredeti klasszikus alpesire.
A délnémet-osztrák nyelvterületen nagyon gyakoriak pl. az alpesiek és nordikusok különféle arányú keverékei, ez az ún. szubnorduikus, míg a franciáknál és északolaszoknál az alpesi-mediterrán kombináció a gyakori, de nagyon sok különféle kombináció van.
A dínárinak ez a csoportosítása egy kicsit már túl idealizált szerintem.
Azt elismerem, hogy a dínári egy komplex típuscsoport, igen sok területi változattal, pl. közel-keleti dinaroidok is vannak, mint Cenus írta jó 1 évvel ezelőtt, de én ezt a sváb dínári - norikumi megkülönböztetést nem igazán értem és nem is látom indokoltnak.
Esetleg fényképekkel vagy rajzokkal tudnád illusztrálni?
a dinári igen gyakori jegy millió alakban. van a klasszikus balkáni változat pl Zagyva György Gyula, ez vagy illír vagy délszláv lehet. A sváb dinári ami nem norikumi, hanem inkább tiroli-sváb jódlisoknál látni, Gyurcsány Fletó is ilyesmi. Gerában is ilyen játszik amúgy. Van a norikumi pl Reviczky gábor, Mucsi Zoltán, Bán jános. De van törpe dinári is az is a német származásúakkal került be fejre dinári, de kicsi vékony alak, Henkey közölt fotót a Kárpát Medencei népek etnikai stb stb c. könyvében. Végül a keleti dinaroid vagy Magyar dinári alak, Árpád házban, Horthy Miklós is ilyen ez kaukázusi dinári alak taurid , pamíri, turáni keveredésekkel különböző mértékben.
1.rövid fej, 2.sötét haj-szem, 3.orrhoz közeli felső ajak, 4.hátracsapott homlok.
Az első kettőbe sok minden belefér a 3. ba már csak a dinári , taurid és a kaszpi de az hosszúfejű, 4.-el kizárható az alpi mert annak vagy egyenes vagy kidudorodó a homloka.
A Magyarokban semmi ázsiai nincs, sem ma, sem Árpád idején.
A Magyarok alatt szkítákat kell érteni: Taurid , Pamíri, Kaukázusi- Teljesen europid bracykhranok. Pontusi (északi, ryasan forma), Kaszpi, Iráni teljesen europid hosszúfejűek. Végül a turáni amelynek őse a Cro magnonid C typus ami a borreby rokona, rövidfejűvé vált cro magnonid, protoeuropid forma, melyed gyenge mongolid hatás ért a bronzkortól kezdve.
Nemi kromoszóma adatok alapján 90% európai r1a1, 10% c3 mongolid jellemezte a közép-ázsiai részt a bronzkorban (Andfronovo kultúra)
Tehát a turániban 4 alcsoport van.
1. Andronovó ahol a cro magnonid durva jegyek tobzódnak enyhe mongolid keveredés mellett.
2. Alföldi, ennek a gracilis változata
3. europomongolid vagy középtípus ez már félig mongolid , de ez inkább a mai türk népekre jellemző, nálunk 2% alatti
4. turano-mongolid aminél 50% nál több mongolid karakter van ez is türk s nem magyar.
Igaz, a valóság mindig bonyolutabb mint a modellek. Azonban felmerül a kérdés: Honnan van létjogosultsága önálló típusként kezelni egy megjelenést és honnan önkényesen kategória, ami igencsak instabil. Nem olyan mint a brokkoli, ami stabil keveréke az uborkának és a töknek ha jól tudom.
