Kiegészíteném, illetve pontosítanám azzal, hogy Karatna téren nem volt játszótér. Csak símán park. Viszont tény, hogy kettő együtt "elválaszthatatlan" volt. :)
A Keleti oldalában lévő a nyolcvanas évek végén Agip volt, arra emlékszem.
Újpalotán ugye volt a Shell, az ma is megvan.
A két rákospalotai kút melyik volt?
(Egyébként ma is vannak kis kutak, csak jóval kevesebb: az Örsön van egy Mol, kijebb a Veres Pálné úton - vagy talán ott még Kerepesi? - egy Castrol, a Vidámvásár út mellett is van egy tsz-kút...)
A Keleti oldalában egy kis Agip-kút volt, meglehetősen pronyó személyzettel. Most van egy nagy Agip-kút a Kerepesi úton, ez bőven pótolja a régit. Mondjuk mindkét pályaudvarnál több értelme van, hogy ez a hely parkolóként szolgáljon, a Keletinél az a kb. 90 parkolóhely szégyenletesen kevés a város legnagyobb pályaudvarának.
nekem egyébként a kis Áfor és egyéb kutak hiányoznak. a Keleti oldalában is volt egy a buszvégállomás felé, meg Rákospalotán kettő, játszóterek szélén :) az egyik nagyjából egy buszöböl volt egy kútfejjel meg egy 5nm bódéval. a másik a 90es évek végéig üzemelt az alagút fölötti utcában magánkútként. Palotán úgy látszik hagyománya van a benzinkút-játszótér barátságnak, egy MOL kút is üzemel még így (most nézem, hogy az is ÁFOR kút volt. Karatna tér). a 10-es úton is volt egy "nagyobb", kétfejes Áfor kút a Jenői téglagyár után, ott nagyon sokszor tankoltunk. meg a jó kis Avanti kutak, Újpesten a Kínál áruházzal szemben.
a Nyugatiban is volt ÁFOR kút az érkezési oldalon, ez a Váci útról nyíló parkoló lehet? erre a kútra nem emlékszem.
Az a hentes tán még mindig megvan, de lehet, hogy régebben nem is volt még. Ez a képen néhány üzlettel feljebb volt, ha jól emlékszem, buszmegálló is volt előtte, talán Húsáruház volt a neve egy időben. Elég nagy alaprajzú bolt volt, balra a felvágottak, a végén a melegáru, jobbra a tőkehúsok (ezt a pultot látjuk, ha minden igaz). A Fehér Ökör még feljebb volt, a sarkon.
Csak vártam, hogy beírja valaki a Baross téri vendéglátóipari egység nevét, ami elég híres, sőt hírhedt volt, sok kabarétréfában is emlegették: ez volt a Fehér Ökör vendéglő.
Engem is az zavart, hogy a Bethlen sarkon lévő hentestől nem ezt az oldalát látni a Keletinek, ill. hogy az árkádok miatt egyáltalán nem lehet így kilátni. A KFC helyén valami vendéglátóipari egység volt régen is (a nevére nem emlékszem), a Thököly úton pedig valóban volt még egy hentes a Bethlen és a Nefelejcs között.
Tizenöt évet dolgoztam ott, de én sem emlékszem már mi volt a KFC helyén. A Nefelejcs utca másik sarkán viszont egy élelmiszerüzlet van mind a mai napig (most éppen Spar).
A Röltex mellett? Most, hogy mondod: roppant furcsa, de nem emlékszem, mi volt ott a KFC előtt. Pedig ugye ott tett le minden nam a piros 73-as busz, és szemből indult vissza. Illetve ezek szerint ott is valami hentes- vagy élelmiszerüzlet volt?
Köszönet a Csapatnak! Nem voltak vérmes reményeim a megfejtést illetőleg, hiszen csak az épület kis része látszott a képen és az is csak egy ablakon át. Gratula!
Pontos leírás, a hentesüzlet valóban a sarkon van. Gyakran jártam oda sültkolbászért amikor a környéken dolgoztam. A kép viszont nem a hentesüzletből készült, inkább a Nefelejcs utca sarki (jelenleg KFC) üzlethelyiségből.
Pontosan a Thököly-Bethlen sarkon, az árkád alatt; a bejárat a térről volt. Tudom, korábban elmentem előtte néhány ezerszer, csak mióta föltúrták a teret, nem járok arra, no meg költöztem is. Lehet, hogy igazad van és ez a szomszéd üzlet a Meki mellett; majd csak jön valaki, aki ma is ismeri a helyet.
Köszönöm. Én végigpattogtattam a fortepant, de nem sikerült értékelhető képet találnom. Ezekből a táblákból még a háborút is túlélte egypár, még a kilencvenes években is volt egy ilyen a Lágymányosi utcában.
Ezek az utcanévtáblák a XIX. század végéről származnak és biztosan hosszú évtizedekig, így 1935-ig is fennmaradtak. Az általunk keresett képen is ilyen látható. A közterület nevét így írták: utcza
A sarkon kilogó hatszögletű cégér (világítótábla?) és a másik sarkon lógó lámpa(?) valahogy olyan "Budapest-idegen", de lehet, hogy csak képzelődés, ennyire nem vágom a 30-as évek utcaképét.
Kiváncsian várom a +fejtést. Még mindíg a Práterre tippelek.
A múltkor vki a nagy herdálásokról írt itt. Nem sok változott a változások után, sőt visszakanyarodtuk oda ahol anno voltunk. Egy kis Magyar Retró részlet.
Ugyanabból a filmből, ezt is könnyen megfejti valaki biztos.
Hogy az ember mennyire egysíkúan gondolkozik! Valóban, nekem sem jutott eszembe, hogy azon a táblán lehetne akár lépcső is! Vagy ugyanúgy életszerűnek tűnik mondjuk a rakpart, a fasor, a sugárút, esetleg a lejtő. Mi szólna ellene? Csak jobban meg kell nézni a képet, egy kis fantázia, és kész...
Nekem sem, de annyi volt csak a lényeg, hogy lehet hosszab közterület-típus is.
De az is lehet, hogy tényleg német nyelvterület. Néhány másik dolog is utalhat erre, például hogy nincs minden sarkon utcanévtábla (Pesten nemigen szokott ennyi hiányozni), és hogy nincs rajtuk utcaszámozás, legalábbis azon, amelyik közel van.
Plusz körtér is, de nekem ez a környezet sem a sugárutat, sem a lépcsőt, sem a rakpartot nem feltételezi. Mindegy, egy kósza ötlet volt csak arra, hogy miért nem ismerjük fel.
Fura ez az utcatábla: az első szó után nem nagyon állhat más, mint az, hogy utca vagy ucca, de ahhoz egy kicsit sok a betű, nem? Csak azt akarom kérdezni: tuti, hogy Pesten kell ezt keresni?
Ige, az autó éppen állhatna a bal oldalon is az egyirányú utcában, a biciklis meg annál a forgalomnál éppen esetleges, hogy hol ment éppen, ami inkább a II. vh. előttre utal az inkább a hirdetés a falon.
Ránézésre a legelső tippem nekem is pont ez volt, hasonló kis ház volt azon sarkon, de még sem az. A házak, az utcakép teljesen más, bontottak azóta rendesen igaz, de régen is más volt, a Práterről lehet találni több régi képet is.
Ráadásul a fotós jobb keze felé eső saroktelek üres, hollott azon sarkon megvan a régi ház és már akkor is megvolt.
Gondolkoztam a Práter kijebb eső részén, hogy valamelyik távolabbi sarok, de egyrészt ott már van egy lejtése (pl a fortepan 4009-es képen is látszik), másrészt akkor már nem látszana ilyen jól az utca túlvégén a körúti ház.
Szerintem nem Futó. Az utolsóelőtti betű ha nem is olvasható, de látni hogy nem két egységnyi magas. Tömő vagy efféle. Persze lehet hogy másik kerület, de az utcakép annyira zagyva, hogy ez leginkább a nyócadik környékére jellemző. Esetleg (Beethoven) kilencedikk?
Egy dalrészlet jutott az eszembe, amit anno Budapesten hallottam kölyökkoromban. Vidám társaság énekelte nyáron egy kerthelyiségben. Mivel a XX. kerületben hallottam, az ominózus dalt, gondoltam az Erzsébet topikba kivánkozik, de itt többen vagyunk ezért beírom ide is. A Kossuth L. utcában, a Baross utcától a Soroksári út felé az északi oldalon volt a Kiskulacs vendéglő. A déli oldalon a Nagy Győri u. sarkán volt az Aranycsillag étterem. Mindkettőnek volt kerthelyisége. Ezt a dal részletet, "inkább kell neki gigerli, aki őtet ingerli" az utóbbi vendégei énekelték. Ismerős a dal? Van e valakinek képe ezekről a kerthelyiségekről?
Pont erre gondoltam én is. Sokszor benéztem a Práter utcába a Szigony sarkáról a Gellért hegy felé. Tiszta időben jól látható a Citadella onnan. Talán csináltam is ott egy képet 2002-ben, megpróbálom megkeresni, ha létezik.
csak az nehezíti a dolgot, hogy azt az utcát azóta át is nevezhették :) a házakat meg lebonthatták, például a lakótelep építésekor, ilyenkor az utcaszerkezet is változhat...
Komoly tippre sajnos nem jutottam, így csak dobásom van. A hosszú utca a Práter utca a József krt. felé. A balra menő utca a Futó utca, az utcanév tábláról azért annyi megállapítható, hogy az utca neve 4-5 betűböl áll. A Futó utca és a Práter utca keresztezik egymást. A hosszú utcát lezáró ház a Józsf krt.-on állt, mára már új épület áll ott. Kiváncsi vagyok az eredményre.
Nekem most ez a fő talány (a fortepanról 3454), napok óta nézegetem és nem áll össze még mindig. valahogy Józsefváros a hangulata, de persze ettől még lehet Ferencváros, Erzsébet, Teréz is, vagy más. Elég hosszú egyenes utca, több keresztutcával, foghíjakkal és a végenekifut egy T kereszteződébe, mintha valamelyik körút szemközti háza, vagy csak egy másik mellékutca. Még utcanévtábla is van, de azt nem tudom kiolvasni, csak azt hogy Schmoll Paszta:)
A Stux - szerintem - legjobb feldolgozása a nagyszerű Budapest Orfeumban (Benedek Miklós, Császár Angéla, Szacsvay László) volt, talán fellelhető, ajánlom figyelmedbe (Benedek énekli).
Aki ezt a feldolgozást kitalálta, arra maradéktalanul áll egyik barátom mondása egy közös harmadikról: "Ha Boncz nem volna, ki kéne találni. De sajnos van, úgyhogy mégis inkább agyon kéne ütni." Baromi jó, ahogy diszkréten belép az a valódi, párizsi cimbalom.
Köszi! Lányaim egyik nagy kedvence a "Japapapa, mondja az Ali baba..." mellett. Igaz, mi Kazallal szoktuk hallgatni, kereng fent a neten egy egyveleg tőle. Nem tudjátok, nincs meg valahol ezekből a régi kuplékból eredeti? Esetleg egy Kazal, Paudits, Feleki, Csákányi színvonalú újabb felvétel? Igazán az "Ugyan kedves Binzunsteinné, hol dolgoztat Ön"-t keresem, mert abból semmilyen verziót sem találtam.
Ja vagy úgy! Azt reméltem, hogy ha feltöltök egy képet a guglira, keresni fog hozzá egy hasonlót és kiirja az oldal címét. Majd talán jövőre meglesz, ami késik, nem múlik.
Ja, egy rendes franciának (nem kell hozzá párizsinak sem lenni) San Francisco fekvése sehol nincs Párizséhoz képest, Rio és a Copacabana csak egy porfészek a marseilles-i kikötőhöz képest, és a Himalája csak egy csökött kis domb a Francia-Alpokhoz képest. :-)
Beírtam a keresőbe a ELECTRON LIBRE ROBERT szavakat és rákattintottam a második, "képek" gombra. Az ezután behozott találatok az erről a házról készült képeket adták és az egyik szövege tartalmazta az általam idézett párizsi környéket.
azért ilyenekért nem kell párizsig menni. pl a felújított király utca vasvári sarok, kibelezett, összefirkált, OSB lapokkal "elkerített" ház. tény, hogy nem tudatosan, "művészi" céllal van elrondítva :)
Azért az nem valószínű. Ez egyrészt beltéri, másrészt jobb oldalt látszik a "Lefele" felirat, tehát legalább három szintes helyen van. Logikus szerintem is a Corvin lenne, de akkor hol az átvágás? 45 előtt volt mozgólépcső a Divatcarnokban (Mo. első mozgólépcsője volt) is, de ez annál későbbi kép, tehát az nem lehet.
Azt hiszem, csak a Disznófőtől (Honvéd edzőtábor) Tündérhegyi, addig Mátyás király út. Ó, az remek hely! Amikor már (nagyon) nem volt hó, és nem voltak síelők (meg akkor már a világítás is megszűnk, sötétben meg csak a legelvetemültebbek síelnek), akkor mentünk fel szánkózni suli után, délután. A szánkó ugyanis cseppet sem kényes sem kőre, sem fűre, viszont a nappal felolvadt, éjszakára visszafagyott jeges füvön remekül csúszik. A Mátyás király út addigra általában fekete volt. Nem takarították, de elolvadt magától. Mivel a Norma vége egy ugrató, ezért az út fele felett átrepültél, aztán csikorogva, szikrákat hányva vetted a maradék két méter aszfaltot (ha valaki mögött mentél a saját szánkóddal, akkor ez elég látványos volt), és irány a Harang-völgy. Annak az aljában viszont van (csak volt?) egy sorompó, na, ott időben le kellett ugrani, a szánkó meg megállt szépen az első ház kerítésében. Ez remekül működött mindaddig, amíg egyszer nem állt egy autó, felkapcsolt lámpákkal a sorompónál. Fékezni már nem tudtunk, csak leugrottunk, a szánkó meg csatt. Pucoltunk, főleg, amikor megláttuk a kék villogót a tetején.
Hamár tél van... Gyakorlatilag a Libegő egy sípálya helyére épült. Plusz jóval a zugliget fölött, gyakorlatilag a hegy tetején ott volt két síugró sánc. Elég élelmetesen nézett ki az a nagy faépítmény, amiről irány volt a semmibe. Kár hogy nincs már meg vagy 20-25-30? éve.
Zajos, sötét, hideg, elhagyatott rész. Nem sok szól mellette :-)
off:
Még tavaly írtam az 58-as villamos topikon hogy a Normafa-Harangvölgy sípályát a Kútvölgyi út alatt elhozva le lehetne vinni a villamosvégállomásig. Pont ez a ház alatt, abban a jó árnyékos völgyben. Egy másik libegőnek is onnan kéne indulni, fel a Normafa síházhoz, nyílegyenesen. Plusz tengerszemek, hóágyúk. Na akkor egy újabb világszám attrakciója lehetne Budapestnek. 2km hosszú pálya!
Igen, főleg, hogy tudtommal a Zugliget név egy félrefordítás eredménye. A Döbrentei-féle dűlő keresztelőben kapta ezt a nevet úgy, hogy a német névből lefelejtettek egy S-t. Eredeti neve Sauwinkel -> Auwinkel -> Zugliget.
Nem is merés, inkább "kedv" kérdése ez. Egy meglehetősen szűk, sötét völgyben (illetve részen) álló ház, aminek a fő frontja a pár méterre levő utcára néz. Nekem mindig sötét, hideg érzésem van, amikor arra megyek. Kert ugyan lenne, főleg, hogy nyilván az ingatlan nyilvántartás szerinti vízszintes vetületét kéne kifizetni, míg a ténylegest birtokolhatnám :-). Ehhez képest viszont biztos nem lenne olcsó. Szóval ha már álmodozhatnék, akkor inkább a "svájci faluban" költöznék be egy vityillóba.
Már vagy 100-szor elhajtottam mellette, de ma megálltam fotózni. Nemrég még egy "hajláktalan" lakta, de én most lakatlannak találtam. Meglepően tágas belülről, bár, mi csak az alsó szintre mentünk be (az alsó szinten részben hiányoznak a nyílászárók). Az alsó sint tele van pakolva bontott (lopott?) autóalkatrészekkel. Szerintem legalább 100 négyzetméter az alapterülete, bár, kívülről tényelg sokkal kisebbnek tűnik.
Az egy alapkönyv, a szecesszióról sok infó benne van, tovább kellene bővíteni tervtári anyagok alapján. A szecesszió korából szinte teljesen feldolgozatlan (legalábbis információim szerint) Lágymányos, Krisztinaváros, a XIII. ker., Zugló, a budai hegyvidéknek is csak bizonyos részeiről vannak infók (a kissvábhegyi bírák és ügyészek telepéről). Miközben pesti belső kerületekről több információ áll rendelkezésre.
A két háború közötti építészetnek a legjobb irodalma a Ferkai-féle Pest építészete a két világháború között című könyv. Majdnem teljeskörú, pl. Józsefvárosból csak egy-két nyilvánvalóan abban a korban épült épület maradt ki (pl. Orczy út 25.), a döntő többsége fel van dolgozva. Ez a '90-es években megjelent Budára is.
Aztán ott a Déry Attila-féle Budapest építészeti topográfiája című sorozat. Ebből nekem megvan Józsefváros, de volt a kezemben a VI-VII. kerületről és az V. kerületről szóló is. A józsefvárosiban sajnos több hiba van (pl. egyértelműen '30-40-es évekbeli házra odaírják, hogy "kortársi modern", vagy egy Ferkai-könyvben feldolgozott '40-es évek eleji, saját képükről is láthatóan hatemeletes házra odaírják az előző épület adatait: kétemeletes stb.). Mintha egyetemistáknak adta volna ki a szerző legalább egyes részeit. Sajnos ezek nagyon drága könyvek, a hibákat kijavítva jók lennének.
Ebben a könyvben kb. 800 név van felsorolva, országosan.
Az 50 éves vállakozók lapja 1929-es jubileumi kiadásábam aktív budapesti építészt kb. 80-at sorolnak föl.
A gyakoriság érzete abból adódhat, hogy van néhány kiemelt terület: Duna partjai, Városliget és ott a szűk terület miatt a néhány frekventált épület -tucatnyi- tucatnyi tervezőhöz kapcsolódik.
A század elejéről több száz építészt lehetne felsorolni munkáik bemutatásával.
Kevés szó esik az ipari létesítmények tervezőiről, pedig általában ők a legjobbak. Még az 5-6-70-es években is!
Amely utcák az 1910-es években kezdtek kiépülni, nagyon különleges épületeket tartalmaznak. Valóban, a legjobb példa a Népszínház utca szerintem is. Az eklektika utáni szecesszió, jugendstil, kubizmus és premodern házak elképesztően színvonalas alkotások. Az artdeco inkább a huszas évek közepére datált.
Én is elmentem a Vas utcai iskola mellett talán a múlt héten (nem először, hiszen pár perc sétára lakom onnan, és egyik kedvenc építészem munkája), és alig tudtam levenni róla a szemem. Elképesztően értékes alkotás az az épület, bár a klinkertéglás burkolatot tisztítani kellene. Belül még nem voltam, de fotókat láttam. Onnan pár lépésre található a Népszínház u. 19., a Harsányi-ház, amit szintén Lajta tervezett, 1911-12-ben épült . Ezt is érdemes megnézni (ehhez még közelebb lakom :-)) - bár a homlokzat állapota nem éppen szívderítő, a stilizált díszítések, az ablakformák, az arányok és a felújított lépcsőházi bejárat és az ívelő alaprajzú (padló mintázatával követett ívelésű) lépcsőházi előtér lenyűgöző.
Itt vannak fotók Lajta Béla munkáiról (úgy tudom, könyv is készül a munkásságáról):
lajtaarchiv.hu
A Parisiana-mulató is nagyon szép, bár volt egy csúnya időszaka elrontott homlokzattal. :-) Még jó, hogy visszaállították az eredeti homlokzatot.
Amúgy a Harsányi-ház koncepcióját látom visszaköszönni a Közlönykiadó Somogyi Béla utcai épületén és a Teleki tér 3. alatti háznál. Előbbit Brenner Sándor tervezte, utóbbi építtetőjének családneve azonos a Közlönykiadó épületével (tervezőről nincs infó az irodalomban), talán azt is Brenner Sándor tervezte. Nagyon tetszenek ezek a szecesszió korában, a szecesszió finomságait is magukon hordozó, de progresszív, világviszonylatban is modern felfogású épületek.
A Népszínház utcai szecessziós amúgy házak külön megérnek egy misét - Révész-Kollár duótól kettő (+ egy art deco-jellegű modernebb még tőlük), Vágó-testvérek, Bauer és Guttmann, Málnai Béla, Löffler-testvérek, Kiss Géza, Freund Dezső, Sugár Izsó, Bíró Gyula stb.
Ez a terem most is megvan, de valóban, a díszítőfestés nélkül. Le is van falazva a két vége, így kisebb, viszont megvannak - és működnek! - a Zsolnay díszkutak. Az előtérben ugyancsak lefestették az Undi Mariska-freskókat, de elvileg kibonthatók, helyreállíthatók.
Ámde! Ez mind semmi, tegnap voltam egy sétán a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában, Lajta Béla. Az egészen elképesztő, hogy mi minden vészelt ott át száz évet: asztalok, szekrények, lámpák, burkolatok, táblák és feliratok, egy Róth Miksa üveges lift... Mondta is a felújítást tervező építész, Lenzsér Péter, hogy ezért jó egy iskola: a leltárból rém macerás valamit kivenni, így aztán, ami nem kell, azt egyszerűen leviszik a pincébe, de ott legalább megmarad. :) Otto Wagner állítólag, amikor megmutatták neki a házat, azt mondta: ezért megérte Budapestre jönni. Csuda egy épület, mint hallottam, Glasgow-ban ennek a gyönge kistesóját pénzért mutogatják...
Látta valaki mostanában a Bazárt, a volt Metró klubot? A szememet nagyon szúrja, hogy hetvenes évekbeli alukeretes üvegeket raktak be. Vagy rémeket látok?
Lényegében ugyanaz. Annyi a különbség, hogy fel van falazva, de maradt a fülkés kiosztás. A napokban voltam ott: szociális otthoni elhelyezésre váró hajléktalanok, vagy mondjuk úgy, rendezetlen körülmények közt élő polgárok "parkolnak" az otthonban - luxuselhelyezés a fapadoshoz képest. :-(
Ha jól tudom, az épület egy részén nővér- (és pedagógus- stb.) szállás van picurka szobákkal, a másik részén a hajléktalanok szállása. Pár éve én is vittem a portára használt ruhát, amit örömmel fogadtak.
Négy négyzetméteres fülkéket lehetett bérelni, a termek lényegében egy légteret alkottak, de az ágyak némi fallal el voltak választva egymástól. A fülkéknek mind volt saját ablakuk, ezért a fésűszerű alaprajz. Volt közös fürdő, vécé, étkező, az ágyért és az étkezésért fizetni kellett. Megépítésekor, épp száz éve mintegy négyszáz férfinak adott szállást, környékbeli munkásoknak, átutazóknak, stb.
Egy másik, szintén igényes, érdekes épület a Dózsa György úton, a környéken. A 152-es szám, a volt Népszálló.
Schodits Lajos és Eberling Béla tervezte szintén 1911-ben, mint egy sarokkal arrébb a Rerrich Béla-félét. Egységes Jugendstil architektúrájú, de sajna belülről már csak nyomokban.
Hogy is működhetett tulajdonképpen egy ilyen "népszálló"?
hát igen, ezen a környéken sokáig a honvédelem dominált. ami viszont nem volt teljesen tiszta nekem sosem, azok ezek a házak:
ezeket lakják? tiszti lakások? tisztiszállás? vagy bárki vehet itt öröklakást? nem nagyon láttam még lakáshirdetést innen, és még embert nem láttam ott bent jönni menni mint egy átlag lakóház előtt.
Ami a vívást illeti, nekem az OSC-hez volt kötődésem. Nem én vívtam ott, hanem Hőnimádott Szépem. Elképzelhető, hogy mennyi időt töltöttem el az V. ker Semmelweis u. 2-ben..:))
Az OSC vívóterme a legégebbi vívóterem Európában. Még a múlt században, (1870) tiszti-kaszinó részeként a vívni óhajtó katonatisztek edzés és versenyzési, valamint szórakozási lehetőségeit boztosította. Ebben a vívóteremben volt az utolsó hivatalos kardpárbaj 1927-ben. 1957 megalakult az Orvosegyetem Sport Club (OSC), ekkor még vívószakosztály nélkül, 1958-ban csatlakozott a vívószakosztály. 1958-77 közt az OSC vívószakosztálya, Olimpiai, világ és magyar bajnokok egész sorát adta. A hatvanas évek elején, minden szúrófegyvernembencsapatbajnokságot nyert. A Tokiói Olimipán (1964) az aranyérmes párbajtőr csapat három OSC vívóból állt: Kulcsár Győző, Dr. Nemere Zoltán, Dr. Kausz István.
A funkcióját (híveit) vesztett épületet a Budapesti Honvéd Sport Egyesület kapta meg, edzőtermeket rendeztek be benne. A vívócsarnok az emeletre került, olyan módon, hogy az eredeti köralakú ablakok magasságában beépítettek egy födémet. Belülről tehát egy sokfelé osztott tér lett belőle, néhány nagyobb, és sok apró helyiséggel, teremmel. A vívócsarnok padlózatán meg most félköríves ablakok állnak. Az épületről Városvédő Pallasz Athéné "magyar hangja", Rádai Mihály is megemlékezett jónéhány éve műsorában.
A BHSE egyik nagy telephelye egyébként éppen a Dózsa György úton, az előbb említett lakóházzal szemben van, ott sportpályák (atlétikai és futball , kézilabda, röplabda, stb.) voltak, amely kezdetben egészen a Hun utcáig tartott, majd a hetvenes évek legelején a "hátsó" traktusra épült a Csángó utcai panel-lakótelep. Ekkor a sportpályák egy része megszűnt, csak a futópályával övezett focipálya maradt meg, de később uszodát és fedett csarnokokat is építettek a területen.
A "toronyház" és mellette a fűrészfogas tetejű gyárépület volt a Gyógyászati Segédeszközök Gyára. Arra meg már nem emlékszem, hogy mi volt akkoriban a Dózsa-Tüzér sarkon, ahol most a benzinkút van. Gondolom, az a rész is a gyártelephez tartozott.
Azért a vele szemben álló - akép bal alsó sarkában látható Honvéd Vívócsarnok, a volt zsinagóga is megér egy misét! :-)
Basszus, rettentő ismerős volt, de nem tudtam hova tenni a képet. 10 éves koromig itt laktam (a Dózsa György úti fronton, 1-es lépcsőház, 4. emelet 8.).
Az eredetileg háromemeletes épületegyüttes éppen az 50 éves évfordulója környékén, 1960-61-ben kapott tetőtérbeépítést. Az új negyedik emelet az eredeti falsíkon belüli "körfolyosós" lett, tehát a lakások az utcafrontig rövidebbek lettek, mint az 1-3 emeletiek. A földszinten - az utca felől - üzlethelyiségek voltak/vannak. A ház lakói az épületek által körülölelt udvaron tartották már akkor is gépjárműveiket, később garázssor épült bent. A Tüzér utca felőli oldalon saját kerttel és játszótérrel rendelkezik az épület, a kijárata a 2-es és 4-es lépcsőházakból van. 1970-71 körül épültek a liftek, addig a vice lépcsőn hozta-vitte a kukákat. Máig a fülemben van a hangja, ahogy a kerekes állvány zökken a lépcsőkön. Nomeg a verklis az udvaron - újságpapírba csavart kétforintos "járt" neki az emeletrő lehajítva. A leérő küldemény hangjára ballal megemelte kalapját, kissé oldalra hajolt, miközben jobbal tekerte tovább a masinát.
Székesfővárosi kislakásos bérházak. Rerrich Béla tervezte 1911-ben. Modern szecesszió németes, finnes beütéssel, jugendstíl a pontosabb kategóriája. Dózsa Gy-Tüzér utca sarok. Nem is tudtam hogy ilyen szépen felújították. Én szürkére emlékeztem.
Ugye nem felejtitek el hallgatni a hetiBetont , a rádióműsorunkat a Tiloson?! Már két adás is lement, egyik épp a világháború témájában. (A poszt egy három részből álló bejegyzés-sorozat első része) Most, hogy talán már kicsit lenyugodtak a felszabadulás vs megszállás[...] Bővebben!Tovább »
(A három részes bejegyzés sorozat előző részében Pesten jártunk ) Ma a háború budai oldalon végzett pusztítását próbáljuk meg leltárazni. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ezek a bejegyzések éppen a sok sérülés miatt egyéni válogatások. Ha valakinek[...] Bővebben!Tovább »
(A poszt egy sorozat harmadik része - korábbiak: I.rész - Pest és II.rész - Buda ) Budapest kerületei 1945 körül Először úgy szántam ide jönnek majd a három részes sorozat lezárásaként a hidak, és némi értékelő lezárás. De aztán amint elkezdtem utánajárni a dunai[...] Bővebben!Tovább »
Emlékem van róla bőven, mert 1953 őazétől a forradalom utánig, naponta jártam át rajta dolgozni az állomás tuloldalán lévő fatelepre. Most a fatelep helyén kb. valami autókereskedés van. A bejárat régen 1 villamosmegállóval az állomás előtt volt. A villamosmegállónál meg egy pékség múködött. Emlékezetem szerint nem ment ki az aluljáró a Budaörsi útig, hanem a fatelep aljánál végződött, de erre nem esküszöm meg, rég volt már.
köszi mindenkinek, a fórum keresővel nem szokott szerencsém lenni. Hamster gondolatairól jut eszembe az Andor utcai sorompó, régebben csináltam egy kezdetleges illusztrációt, egy 1965-ös, nem túl arányos térkép illetve fórumos visszaemlékezések alapján:
akkoriban még a déli vasút vágányai jöttek egyenesen, és érkeztek meg a mai pályaudvar első néhány vágányára. akkor még a tatabányai vonal alkalmazkodott hozzá, és a rendezővágányok nagy része sem volt meg tudtommal.
A túlsó oldalon (Bartók Béla út vége) a NORC segítségével csak egy elhanyagolt fás-bokros terület látható egy kitaposott, kijárt úttal. De az aluljárónak nyomát sem látni.
Én is hallottam idén tavasszal erről az aluljáróról és elmentem, hogy megkeressem. Úgy néz ki, hogy valóban betemették és a távfűtés csöveit vezették át rajta. A valaha volt bejárat Budaőrsi út felöli oldaláról készített fotót mellékelem.
erről az aluljáróról van esetleg képe vagy emléke valakinek? mikor temethették be? gondolom az állomás alatti aluljáró építésekor. ha betemették egyáltalán, de mindkét végénél jártam már és nem rémlik semmi.
Abban a kerületben nagyon alattomos módon számolják fel a régi, megmenthető értékes épületeket. A Munkácsy utca végén hatalmas, 2-3 háznyi tömböt bontottak le mostanság.
Nemrégen a Lipót telefonközpont tünt el.
Most miért ne lehetett volna abból a telefonközpontból irodaházat vagy neadjisten egy marketet csinálni?
Fokozatosan számolják fel a budapesti építészeti örökségeket, ami anno Budapest páratlan szépségét adták. Mi lesz még itt? Ráadásul a KÖH alól kilőtték a bontási engedélyek hatáskörét januártól, ez a kerületi hatóságokhoz kerül....
Az új épületek, irodaházakból, lakóparkokból egyvalami biztosan hiányzik: egyszerűen nincs hangulatuk, lélektelenek, üresek, minden szépségét nélkülöző a környezetük.
Az óbudai régi malmot látta mostanában valaki? Nem igaz, hogy azokból a tömböket nem lehetett volna üzletek vagy művelődés céljára hasznosítani.
En Pesten nottem fel, emlekszem meg a kenyeret is ketszer sutottek naponta es az anyukam figyelmeztetett hogy nezzem meg mikori a sutes mikor delutan mentem le a kozertbe. A kifli egesz kamaszkoromig nagyon fasza volt de aztan messzi kellett menni hogy jot kapjunk. 2006-ban es tavaly jartam ott, de jo pekarut nem sokat lattam, foleg videken ha volt is. Ami nagyon kiabrandito volt az a nagyaruhazban (valami osztrak) kobmeteres femkosarban egy tonna fonnyadt kifli, fenyevekkel a regi minosegtol. Lehet hogy a fiatalok Pesten ma mar nem is tudjak milyen az igazi.
Nem is nehez csinalni csak egy kis turelem kell hozza, azert is kezdtem el sutni itthon.
Ottawai Tamasnak igaza van, jobb a kanadai topikokban errol dumalni.
Habar annyit hozzatennek hogy nem lessz senkinek semmi bantodasa ha regi Pestiek itt neha megfeledkeznek magukrol es Istenneadj' szot valtanak teman kivul.
Meg ne haragudj rám, de az ilyesmi inkább a Kanada topikban lenne otthon... de amikor odaát leszek, én is elmegyek az oroszhoz, hátha találok náluk bejglit. :-)
Akkor megismétlem a kérdést: olyan nagy baj lenne, hogy az ilyet eltüntetik és a helyébe jobb kerül?
Nem azt kérdeztem, hogy szerinted mi egyebet lehetne oda építeni, hanem hogy bej-e, ha a rossz helyébe jobb épül.
Erre nem válasz az, hogy lehetne felhőkarcoló is.
A józan ész meg roppant egyszerű: magasépületet akkor fognak felhúzni, ha az anyagilag megéri (és a szabályzás lehetővé teszi). Ne aggódj, ha a befektetőnek megérné, akkor olyat tervezne.
Akkor már inkább ilyen OFF-okat olvasok mint a kisé politikai színezetűket...:))
Szió BOLOND! Jól néz ki a pogid, biztos finom is. Nagyon hasonlít a mienkre. Köszi a tippeket, megnéztük ma mind a két delit. A lengyel nagyon felejtős és csak fagyasztott túrójuk volt. Annál jobban tetszett az orosz deli, a finom, darabos tehéntúrójuk volt. (Nem olcsó, 800g 12 dolcsi). Vettünk ott tarhonyát, kockatésztát és lebbencset is. Hihetetlenül nagy a választék náluk mindenben. Ingyen és bérmentve szervíroztak orosz teát egy kis asztalon, teasütivel. Sok féle kolbászból, szalámiból, füstölt halból és mákos beigliből kaptunk kóstolót. A kasszánál egy marék csomagolt csoki és édesség is került a szatyrunkba, szintén grátisz. A pultoslány, Krisztina Krasznojarszkból nagyon aranyos és segítőkész volt. Mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, fejből elmondta Tatjána levelét Puskintól..:))
Nekem úgy rémlik, hogy itt többen a tömbrehabilitációt hiényolták. Tessék, itt egy tömb, ez miért nem tetszik?
Ismerem ott az egyik házat: félelmetesen rossz körülmények, száz évvel ezelőtti nívó. Olyan nagy baj lenne, hogy az ilyet eltüntetik és a helyébe jobb kerül?
megint egy brutális üvegsiló a Váci útra... miért nem lehetett helyette egy 30 emeletes irodaházat tervezni a schiller felé eső teleknegyedre, a másik 75% a teleknek a házak felé meg park?
A magasépületet meg egyrészt semmi nem indokolja, másrészt az ellen szoktak csak igazán kikelni a városképet féltők.
de a lényeg, hogy a budai várból továbbra is egy romantikus palacsinta legyen a város, a lakók meg kit érdekelnek?
lényegében előre válaszoltam a kérdéseidre, ennyit arról, hogy ki nem figyel kire. a magas épületeket meg a józan ész indokolná, minek használnánk el végletekig az erősen limitált vízszintes síkot, amikor ott a sok hely az ég felé? mi indokolja ezt a kényszeres utcafront beépítést mindenhol?
semmivel, és? ez olyan magyaros érvrendszer, főleg a politikában virágzik. ha fel mered hozni, hogy A valami baromságot csinált, egyből neked esnek már ismeretlenül is, hogy "miért, B talán jobb?".
miért van az, hogy évek óta minden fórumon csak parttalan vitákat látok arról, hogy mivel jobb a sz*r a f*snál. már bocsánat.
Fóbiárautaló nyomok eddig csak veled kapcsolatban kerültek elő. ;-)
Az elvek mentén pedig nem velem van a probléma, hanem azokkal, akik kenőpénz mentén rögtön elfelejtik a pártok közti ellentétet, meg persze a lakók érdekeit.
Nekem úgy rémlik, hogy itt többen a tömbrehabilitációt hiényolták. Tessék, itt egy tömb, ez miért nem tetszik?
Ismerem ott az egyik házat: félelmetesen rossz körülmények, száz évvel ezelőtti nívó. Olyan nagy baj lenne, hogy az ilyet eltüntetik és a helyébe jobb kerül?
A magasépületet meg egyrészt semmi nem indokolja, másrészt az ellen szoktak csak igazán kikelni a városképet féltők.
a megoldás egyszerű lenne, időkorlátos parkolás. egy, vagy maximum két órát jelképes összegért parkolhatnál, többet azonban pénzért sem. a dolgozóknak csináljon csak parkolót az irodaház, a társasházak körül meg legyenek lezárt parkolók, ahová a lakók vendégei a lakó másgneskártyájával ingyen beállhatnának. persze itthon ezzel is sokan visszaélnének, "bérbe adnák" a helyüket az irodistáknak. de azon a környéken már most is sok társasház parkolója el van kerítve a lakók számára. természetesen az utcán továbbra is parkolhatnának a lakók, minden háznak úgysem jutna zárt parkoló.
A vicc az, hogy a környék fizető övezet parkolás szempontjából, de nincs messze az ingyenes rész, ami hamar zsúfolt lesz, így ott is előbb vagy utóbb fizetős lesz.
Ha jól látom, akkor a Józsefvárosi Palotanegyedet nem említettétek.
De, hiszen itt lakom. Valóban tűrhető hely, de a megadott feltételekbe sajnos csak nagy jóindulattal férne bele. Komolyan vehető bevásárlóhely nekem három jut eszembe viszonylag közel: Rákóczi tér, Blaha, Nagycsarnok.
én is erről beszéltem pár napja, megint egy brutális üvegsiló a Váci útra... miért nem lehetett helyette egy 30 emeletes irodaházat tervezni a schiller felé eső teleknegyedre, a másik 75% a teleknek a házak felé meg park? innen az Elzett gyárból érdekes ipari emlék nem rémlik, de ha volt akkor az is megmaradhatott volna a parkban mondjuk kávézóként.
de a lényeg, hogy a budai várból továbbra is egy romantikus palacsinta legyen a város, a lakók meg kit érdekelnek? statiszták.
Ha jól látom, akkor a Józsefvárosi Palotanegyedet nem említettétek. Pedig nagyon hangulatos a Mikszáth tér és környéke. Ráadásul fejlesztgetik is szépen.
Szerintem bevásárlóhelyet is találni közel.
Nem tudom, hogy ausztrál léptékkel nézve hány méteren belül elfogadható.
Itt nem jellemző az olyasmi. Igaz, közelebb van a kapitányság. Egyébként nem akarok csúnyákat mondani, de a nagy dérrel-dúrral bejelentett betörések nem kis része önbetörés (konkrét esetekről tudok, igaz, nem erről a környékről) - persze nyilván nem az összes...
pontosan, haverok is béreltek lakást a Rákóczin de azért más kategória a közbiztonság négy egyetemista fiúnak, meg egy 50 év után ausztráliából hazaköltöző idős embernek.
Itt a Gutenberg oldalán azért annyira nem jó a közbiztonság. Lehet, hogy nem ütnek le az utcán, de a betörés és a besurranó tolvajlás elég gyakori. Meglepődnék, ha a Rákóczi téri oldalon ez másképp lenne.
Persze ez ellen egyszerű védekezni, engem nem is nagyon izgat, de egy nyolcvanévesnek nem mindegy.
Én nem írnám le a Rákóczi teret és környékét (magam is arrafelé - bár nem közvetlenül a téren - lakom, van helyismeretem). A most metróállomás-építés miatt elzárt teret tudtommal visszaadják a "köznek" még 2011-ben, a csarnok előtti úttest tudtommal sétáló lesz, a téren kétoldalt átmenő autóforgalom biztos, hogy minimális marad, a közlekedés jó, bevásárlási infrastruktúra jó, a közbiztonság mindenféle sznobok körében terjengő urban legendek ellenére jó. Ha a lakást kereső úr kicsit jobban elengedheti magát anyagilag, akkor a Körút túloldala melletti Gutenberg tér és környéke is jó (onnan is könnyen elérhető pl. a Rákóczi-csarnok), azon belül is szívesen vennék felsőbb emeleti lakást pl. konkrétan a Gutenberg-házban.
Messziről válogatás csak kirívóan pontos és friss információkat sem mellőző helyismeret mellett lehetséges (jó helyismerettel rosszabb belső fotók alapján - pl. ablakformák alapján - is meg lehet határozni, melyik házban van a lakás, sokszor azt is, hogy azon belül is melyik lakás). De ez is inkább előszűrésre jó, személyes jelenlét nélkül elképzelhetetlennek tartok végleges döntést.
a másik, hogy a jutalékukat féltve olyanok a hírdetések, hogy semmi nem derül ki a ház jellegéből, elhelyezkedéséből stb. "első emeleti téglalakás Üllői út/Budaörsi út közelében" kösz b+... azért jó lenne tudni, hogy a ház piacra meg buszvégállomásra néz, kocsmával a földszinten, vagy nyugodt keresztutcára... főleg a NORC korában.
az "ingatlanközvetítőkbe" ne is menjünk bele, sokan 20-30 milliós lakásokat fotó, vagy alaprajz nélkül hírdetnek, pár szavas hirdetésben... az ilyen mire számít? máskor meg ugyanaz a lakás 10szer fent van egymás után, 10 különböző közvetítőtől, persze az egyik szerint 1,5 szobás, a másik szerint 2, az egyiknél 15 millió a másiknál 16... de ez megint nagyon OFF. ugyanolyan önjelöltekkel végletekig felhigított szakma mint a taxizás volt egy időben, zavarosban halászás.
Bár ez a téma máshol már alaposan ki lett vesézve, de most éppen idepasszol, ezért újra felhozom.
Az ingatlanközvetítők jutaléka 3-4-5% + áfa. Nos, az építész nem kap ennyit egy ház engedélyezési tervéért, pedig az ő vetítési alapjában nincs is benne a telek ára... És ezért a pénzért általában képtelenek egy normális alaprajzot adni, pedig egy építésztechnikus egy óra alatt felmérné és egy másik óra alatt felrajzolná, tehát nem kerülne sokba, a milliós közvetítési díjba beleférne.
Ha lenne a közvetítők között építész, akkor az esetleges átalakítások lehetőségeire is könnyen tudna javaslatot tenni, ugyanis a régi házak lakásainak a többsége leválasztott és elfuserált, viszont sokon lehet javítani. Ha a vevőjelöltek látnák a jobbítási ötleteket, sokan másképpen döntenének és megvennék azt, ami jelen állapotában rossz beosztású, korlátozottan használható.
Az az ingatlanos iroda fog kiemelkedni, amelyik ilyen hozzáállással dolgozik, jelenleg - tudomásom szerint - egy sincs ilyen.
Alább felmerült a hazatelepülő lakáskeresésénél Bel-Buda is. Valóban vannak nagyon kellemes és közlekedéssel, üzletekkel jól ellátott részek (pl. a Böszörményi út környéke vagy a körtér környéke), de a külföldről hazajövő idősek leginkább a Belvárost szeretik.
Egyetértek. Az utolsó mondatoddal bp-i építészként különösen. Nagyon sok rejtett érték lehet egy lakásban ami fölött az átlagos szemlélő elsiklana, vagy fordítva, a csicsa egy átverés.
Talán nem haragszol, ha utánalövök a témának, de ez ügyben eléggé tájékozott vagyok és egy külföldi magyarnak is segítettem itt lakást venni.
Szóval a legfontosabb Boszorka beírása, miszerint messziről nem fog tudni választani és nem mellőzhető a személyes válogatás. Bizonyára van itt rokona, az ő közelsége is szempont lehet ilyen idős korban.
A nyugati öregeknek a nyugdíja min. havi 300 ezer Ft lesz, ami az itteni 80-100 ezres átlagnyugdíjhoz képest bőven elég lesz nekik, főleg, ha nem tartanak kocsit. Írd meg nekik, hogy ők már ingyen utazhatnak minden járművön. A lakás vételára, sőt talán a fenntartási költsége sem nagyon számít, a legjobbat érdemes venniük.
Nagyon fontos a környék, azon kívül a ház fekvése, állapota és a lakók összetétele. Szerintem - ahogyan itt többen javasolták - a Belváros, Úlipótváros és a Nagycsarnok környéke megcélozandó. Ez utóbbinál elsősorban attól északra, de már délre is egyre jobbak a körülmények.
Nem túlzás, hogy bármelyik házat kiszúrva, abban talál megfelelő eladó lakást és ma nagyon sokat lehet alkudni.
Célszerű építész segítségét kérni a válogatáshoz, mert ő mind a hátrányokat, mind az előnyöket jobban észre veszi.
A szalami es kolbasz ugyeben mar maskepp allok. A Pick-et mar unom. Egy darabig lehetett kapni a paprikas fajtat, az sokkal jobb volt.
Most mar inkabb csak a Granville Island-en az Oyama Sausage-nal veszem az ilyesmit. Fantasztikus dolgaik vannak! Nem is tudnam most felsorolni. Szalamik, szalonnak, kolbasz, sajtok, majkremek meg egy millio kulonleges cucc. Mindenfajta stilusban, vaddisznotol a buffaloig minden. Dolgozik ott egy magyar lany Andrea, nagyon segitokesz.
A Danube amiről írtam nem deli, hanem vendéglő, bár kapható Túró Rudi és szaloncukor is ott. Kitűnő a franciakrémesük is! A Duna deliben a Rita tényleg egy aranyos kis nő, ott vesszük a nagy rúd Pick szalámit, nem ólcsó, kb 40 dolcsi egy másfél kilós. Friss tepertőt a Continentalban veszünk a Main és 19-es sarkán. Nagyon finom füstölt gyulai/csabai szerű kolbászuk is van. Köszi a címeket.
Teljesen sotlanok. A 27927 hozzaszolasban irtam a cimeket. Ha kozelebb neked akkor menj a North Road-ra. A keleti oldalan van az utnak es az Austin-tol eszakra egy sarok. Az a neve hogy Euro Food, a Papa John's Pizza mellett van. Fantasztikus tejfole van, oroszok csinaljak valahol a varosban. Van egy csomo magyar importja de nem annyi mint mashol.
Lehet beugrok holnap abba a delibe amit mondasz, nem voltam meg ott. A Victorian a Duna Delicatessen-t eladta az urge, most kedvesebb a kiszolgalas:)
Ha akarsz vilagi jo tepertot, szoljal, jobb mint Mo.-n!
Azt hiszem nem egyrol beszelunk. Amit te emlegetsz azt en sem szeretem. Safeway shit. Az igazi turot nem felejtem el mert az porbafingo korom ota kedvencem volt.
En errol beszelek: (nem tudom a kep atadja az allagot de ha akarod ujrafenykepezem;)
Még mielőtt vki OFF-olással vádolna meg minket, kedves tehtube, Yogi, smenasl, Csokis, Boszorkaköszönöm az értékes infókat és továbbítani fogom.
Érdekes, hogy a 2002-ben szerzett tapasztalataim megegyeznek véleményeitekkel.
Úgy tűnik azóta nem történtek lényeges változások nagyobb területeket illetőleg. Persze néhány ház és környéke egészen más lehet már 8 év múltán. A kilátás előny, de a lift és a világos lakás fontosabb. A tetőtérbe nem megy fel a lift. Egy 80 éves már nem fogna bele egy felújításba. A közeli élelmiszerbolt és kifőzde, esetleg patika fontosabb mint egy luxuslakás. Különösen megörültem ennek a lapnak. Engedjünk most teret egy ON témának...:))
Csak halkan kérdezem, hogy mennyi idős az a bácsi? Miután én 75, Lényem meg 80 éves mult és vigan járunk mindenféle eszközzel minden fele.
Mint gyakorlott itlyen ügyekben segitő, nagyon ajánlanám, hogy előbb jöjjön haza a "bácsi" néhány hónapra egy bérlakásba és nézze meg el tudja-e itt képzelni az életét. Nála sokkal fiatalabb barátom akkor maradt végleg Pesten, Ausztráliában élt, mikor harmadszor költözött haza. Nem kevés költség is izgalom egy ilyen haza település. Lehet, hogy az emlékei szebbek mint a mai valóság és teljesenen politika független. Sok ismerús közűl néhány 1-2 éven belül visszament, a többség jól érzi magát otthon.
Bocs, de a "Baker's Cheese" ha utánnam dobnák se kéne. Ragancsos aprószemű trutyi. Láttál e igazi száraz magyar tehéntúrót valaha? Ha igen, ezeket nem ajánlanád.
Ne vedd zokon kérlek, tudom, hogy segíteni akartál, azt megköszönöm.
Még egy szerintem fontos dolog: itt a tágabb belvárosban jószerivel minden ház ázik, nedvesedik alulról. Ez azt jelenti, hogy földszintre nem nagyon szabad költözni. Viszont lift sok házban nincs.
Ott az a tetőteraszos lakás, arra jól le kell csapni.
Én a Hunyadi/Garay/Blaha részt nem merném tiszta szívvel ajánlani. Én az utóbbinál lakom, egészen rendes, normális utcában, szép, 250 éves házban, nekem nagyon jó, de azért Ausztráliából hazatelepedni nem ideális 80 évesen.
A Lehellel van még egy gond: az újlipótvárosi oldalról csak aluljárón keresztül lehet megközelíteni.
Menj el vagy az orosz delibe a North Road es Austin sarkan, vagy a Gilmore St. es 2nd Ave. sarkan a lengyel delibe. Ott kapsz "Baker's Cheese"-t ami 100% tehenturo, ugyanaz mint regen. Van 2% -4% es 10% zsirtartalmu.
Mashol is van, ha megmondod merre laksz tudok adni mas cimeket is.
hát zömmel kocsikázós, vagy BKV-hoz kigyaloglós belváros széli mellékutcák tehát most irreleváns. nekem pl nem szempont, hogy minden 50 méteren belül legyen, inkább gyaloglok, ha cserébe az én utcám félreeső célforgalom. XI kerület például nagyon szét van szabdalva sinekkel, forgalmas utakkal, viszont ezek mentén nagyon kellemes szigetek alakultak ki 0 átmenő forgalommal, zsákutcásítva. persze nem azt a lakást kell megvenni, aminek a hálószobája pont a vasúti felépítményre vagy a hangfogófal tetejére nyílik :)
Na majd pénteken megnézem azt a ruhást, őszintén szólva az efféle profilú boltokat eleve kiszűri a szemem mint abszolút érdektelent. Aztán meg ha ruhát kell venni, vakarhatom a fejemet, hogy hol lehet kapni...
A felső végében ott a Ferenciek tere, ott van valami nagy izé. Volt Meinl, most talán Match, vagy mi. De valami közért a Fővám téren is dereng. Rég laktam ott, annyi minden megváltozott.
Én nem szeretem, nagyon nem az én világom, de másnak attól még tetszhet. Nekem hideg, cseppet sem barátságos; nem az otthon jut az eszembe a környékről, hanem a hivatal.
Ez valami Pipa - Erkel - Imre - Lónyai lehet. Nyilván nem túl világos az első emelet, bár kis szerencsével még az is lehet. Ár-érték arányban viszont jónak tűnik a maga 200e / m2-ével.
Igen, a Benczúr utcában ott van Pest egyik legdrágább közértje, igaz, hogy vasárnap is nyitva van, és kávét is adnak. Mellette van egy édességbolt, az jól jön, meg egy hentes, az engem nem érint. Hát nem tudom, nekem azért mást jelent az ellátottság.
Énnekem ez nem gond, én most is gyalog járok dolgozni meg bevásárolni, de itt egy nyolcvan éves bácsiról van szó, neki egy tízperces séta azért nem mindegy, és akkor még mindig csak egy vacak CBA-t talált. Amikor én néztem egy éve lakást, én is megnéztem azt a környéket, mert amúgy tényleg kellemes hely, csak ellátása nincsen, legaláb bis a fenti mértékkel mérve.
mármint? jó, a ligetnél ki kell sétálni a Thökölyre, vagy a Dózsa Gy Ajtósi sarkán van nagyobb közért. a Stefánián van a kerületi kapitányság ha netán szükség lenne rá. orvosi rendelőkben nem vagyok guru. étterem, kávézó több is van.
értelemszerűen az ellátó egységek igyekeznek oda összpontosulni ahol koncentrált a forgalom, ilyenkor viszont le kell mondani a nyugalomról, ha spart akarsz a ház aljába meg orvosi rendelőt a túloldalra. ilyen szempontok alapján egy külvárosi ltp lenne jó választás :) pl Tél utca, 10 perc sétán belül 3 vagy 4 Spar meg egy Profi stb...
és Budát miért zárta ki? azt megértem, ha nem akar egy elszigetelt, domboldali utcában lakni ahonnan kocsival se könnyű lejárni. de Újbuda? Viziváros? Attila út? ezek sík részek jó ellátottsággal és vannak csendes mellékutcák. árban pedig nem sokkal drágább mint pest, főleg ha bérlésről van szó. pesti tippem nekem is a külső Andrássy, Stefánia út, Városliget környéke, Tisztviselőtelep, meg persze nyugisabb belvárosi utcák, pl a Szabadság tér felé zsákutcásított részek, alsó Váci utcáról nyiló kisutcák... bár ez utóbbiak persze magasabb árszinvonal, annál Buda sík részei is olcsóbbak.
sajnos az én titkos favoritjaim nem nyugdíjas igényekhez vannak kitalálva, úgyhogy ezek jutottak hirtelen eszembe.
Van itthon rokona, aki néha segít a nagyobb bevásárlásokban, aki tudja, hogy melyik orvost kell lefizetni, aki jártas az itteni hivatali ügyintézésben?
Nem, én speciel egyáltalán nem érzem reménytelennek. Mi is majdnem beleestünk ebbe az ingázós csapdába, de aztán a nejem rátúrt a bérlakásokra a neten, és most azt csináljuk, hogy kiadjuk a lakásunkat Zuglóban és valamivel többért (nem észvesztő különbség) bérlünk egy kicsit nagyobbat az ovi - nejem munkahelye közelében. (Én "kültelki" melós vagyok, nekem tök mindegy, honnan járok ki a frászfenébe dolgozni.) Szóval még pénz nélkül sem reménytelen, pénzzel meg -szinte- minden lehetséges.
Jó Újlipócia, de ha nem szempont a parkolás, akkor a Váci utca déli része és csatolt részei is szóba jöhetnek. Tömegközlekedés van, Nagycsarnok közel, átmenő forgalom minimális. Egy ismerősömnek van egy olyan garzonja, ami a szerb templom kertjére néz. Világos, olcsó rezsijű, csendes, liftes és központi helyen van. Nem eladó :-), csak azért mondom, hogy vannak jó lakások és jó környékek.
Buda kellemesebb de ha Pest, akkor én elsősorban Lipótvárost és Ujlipótvárost ajánlanám. Nagyon élhető kellemes részei ezek a városnak. Ha pénz tényleg nem számit és talál valaki, akkor persze az egész pesti Dunapart remek, mondjuk az Árpád hid és a Borásros téri hid között. Jó még az Andrássy ut Bajcsi Zyilinszki ut is és amit én nagyon preferálnék a külső Andrássy uti mellékutcák. Szóval vanak nagyon jó helyek.
Nem tudom, hogy hol mondták, hogy maradjon ott ahol van, de azt tudom, hogy általában nem szeretik a hazaköltözőket. Én is az vagyok, eleinte voltak kellemetlen beszólások. Mára megszoktak.:-)
bár nem tudom a komment előzményét, de pesten azért sok kicsi, de nagyon kellemes élettér van. és szerintem a város 85-90 százaléka abszolút élhető, a realitások talaján maradva persze.
persze, ami történik az alapvetően jó de azért sok a hiányosság. főleg a PPP-t hiányolom, oké, néhány áruházzal építtetnek körforgalmat meg lámpát, de általában itt ki is fújt. itthon a legtöbb beruházónak van a telke, abból igyekszik kifacsarni a maximumot a környezet meg le van sz... ezt egy erős városvezetés tudná kordában tartani, persze nem abban a városban ahol egy kis jutalékért fillérekért játszanak át milliárdos telkeket. de nem akarok átmenni politikába...
a Váci út és környéke most elég vadkapitalista képet mutat, költségminimalizáló, ad hoc beruházások, parlagon álló üres telkek, járdán, füvön, egymás hegyén-hátán parkoló autók, mellett kiszuperált gyártelepek, omladozó gangos házak...
autózni eleve életveszély a Váci és a Béke közötti, patak alatti területen, logikátlanul váltakozó egyirányú utcák, STOP táblák, jobbkezesek váltogatják egymást látszólag minden logika nélkül. nem életveszély persze, mert kb 20-al megy mindenki a rengeteg parkoló autó és köztük rohangáló járókelő miatt.
az irodaház építők meg igenis vigyázzanak az érdekesebb ipari emlékekre, szerintem egy századfordulós tégla üzemcsarnok szépen felújítva, körben parkosítva nagyon reprezentatív tud lenni. nem kell az egész gyártelepet megtartani, de mondjuk a fronton lehetne a loft amolyan fogadótér meg ügyfélszolgálat, mögötte/mellette meg az új irodaház
Mit válaszolnál annak a 80 éves volt pesti magyarnak, aki az utóbbi 50 évét Sidney, Ausztráliában élte le, hogy utolsó pár évére hol vegyen Pesten (nem Budán) lakást, ahonnan naponta elsétálhatna egy Sparhoz hasonló üzlethez, vagy csarnokhoz?
Egy másik fórumban ezt a választ kapta: maradjon ott ahol van.
Tényleg ennyire reménytelen a helyzet, még ha az ár lényegtelen is?
Én is szerettem, és most is szeretem, de azt harmincöt évvel ezelőtt is éreztem, hogy nem normális az, ha emberek egy néhány négyzetméteres lyukban laknak, az udvarra járnak vécére, vizet pedig a falikútból vesznek. Ezekhez még jött a sok megszűnt gyár és üzem - ezekkel muszáj valamit kezdeni.
Mi nem tetszik ott, mi az, amitől rosszul vagy? (Nem azért, nekem is van, ami nem tetszik, csak kíváncsi vagyok. Én például utálom a Váci utat, de az ugye még a régi korból maradt ránk. A nagyon lepukkant részektől is ráz a hideg, de hiszen éppen ezt kéne felszámolni. Újnak ott a Lehel piac, amivel nem tudok kibékülni.)
Kétségkívül sok helyütt így történt, de nem mindenhol. Szintén nem a Józsefvárosban: mindkét kerületben akadnak nagyobb beruházások.
És ne értsétek félre, nyilván nem azt mondom, hogy Angyalföldön minden a lehető legnagyobb rendben van, hogy jobb nem is lehetne. Persze hogy van még tennivaló bőven, túl sok is. Biztos lehetett volna még ennél is jobban csinálni, de jelenleg a budapesti kerületek közül fejlődés tekintetében a XIII. messze kiemelkedik. Érdemes összevetni a kedvenc XV. kerületemmel, ahol húsz év alatt épült 150 méter díszburkolat és egy szökőkút, ennyi ott a fejlődés.
Inkább sok is. Sok új társasház pinceparkolója üresen kong. Persze, az plusz 2-3 millió. Első körben ezen lehet spórolni. A 2-3 millió sok pénz a megvásárlásért, de eladás szempontjából max. önköltség. Ezért van, lesz sok kocsi az utcán.
mondjuk megvenni kötelező sajnos, a beruházó nem is szívbajos, általában behajtják az egész teremgarázs árát a lakókon. általában köteles vagy megváltani egy beállót(!) 1-1,5 millió forintért legalább. egy beállót, jó esetben talán egy nyitott tárolórésszel ahol úgysem hagysz semmit. 1,5 millió forintért már garázst is lehet venni sok helyen, és ott te vagy az úr.
tehát ilyen szempontból akár meg is érteném a lakókat, de mint írtam általában kötelező megváltani. de hogy a fia6felesége kocsiján nem vált szerintem senki, az is biztos.
Az a baj, hogy a parkolóóra nem a gyerekét az autóból kidobó szülőket bünteti, lásd második kerület, ahol direkt ezért nem 8:00-kor hanem 8:30-kor indul a fizetési kötelezettség, hanem azokat, akiknek második otthonuk az adott környék: a dolgozókat, akik napi nyolc vagy kilenc óra meló előtt és után még lazán egy-másfél-két órát békávézhatnak.
Aki csak kávézni megy be, vagy venni egy új Lujíz Vutón táskát, esetleg elintézni egy félórás dolgot, azt nem érinti, nem érdekli.
Azzal sem értek egyet, hogy nem a lakók okozzák a gondot: sétálj végig a Reitter Ferenc utcának azon a részén, ami a lakótelep és a Kámfor utca között van: ahol új építésű ház van, ott autó is van, nem kevés. Mert hiába kötelező garázst létesíteni egy ilyen házban, azt nem kötelező megvenni egy-másfél milláért.
De meg lehet nézni a Szent László utcát is, a Jász utcát is.
Elvileg lakást nem lehet úgy kialakítani, hogy nincs hozzá parkolóhely. Tehát problémát csak azok jelethet(né)nek, akik két autóval költöznek ide. A szűk keresztmetszet szerintem nem ez, hanem az autóval járó irodisták, és az irodákba járó ügyfelek. Mert olyan előírás már nincs, hogy minden második székhez kell lennie parkolónak, és minden 10 m2 irodához legyen egy vendég parkoló. Hasonló a helyzet a reggel 3/48-8 közt gyereket kocsival suliba hordóknál. (Ismerős, mi is ezt csináljuk. Ovi 1-1,5 km. Kocsival 5 perc, BKV-val és/vagy sétálva 25. De kinek van reggel +20 perce? Nejem kihajítja a gyerekeket, autózik újabb 1,5 km-t, ott a munkahelye, ahol van ingyenes parkolás, aztán délután ugyanez vissza. De van, aki ezt Piripócs - budai elit suli - Belváros - budai elit suli - Piripócs útvonalon csinálja napi szinten.) Na, ott és azért lesznek kitéve a parkoló órák.
Arról nem beszélve, hogy az új társasházak aljában nincs elegendő parkolóhely, ha van, azt is egy-két milláért vesztegetik, így most ugyanakkora utcaszakaszra tízszer-húszszor több autó jut, mint korábban, ami oda vezet, hogy ezt a környéket is teleb@sszák majd parkolóórákkal.
mielőtt elszabadulna itt egy parttalan vita, leírnám én is a véleményem. a XIII megújulásával megint csak az a baj, hogy foghíjszinten történik minden. az egyik elég lelombozó példa a Béke úttól keletre lévő "kertváros", ahol a Reitter környékén a családi házas mellékutcákban teljesen véletlenszerűen épültek 4-5 emeletes házak egy-egy kisebb telekre. persze 50-100 év alatt biztos kiépül majd ez a rész, egységes háztömbökkel, de most elég siralmas látvány ahogy a kertesázak között 15 méteres tűzfalak meredeznek.
az irodaház építés megint csak támogatandó dolog, de azért jó lett volna kicsit több ipari emléket megtartani. az irodaház pedig nem feltétlenül egy 6 emelet magas akvárium kéne legyen, az utcafrontok felé 100%-os beépítéssel. miért nem lehetett azt mondani, hogy a telkek 30 százaléka beépíthető csak, cserébe az engedélyezett magasság 25 emelet lenne. a 70%-ra meg tessék gyepet ültetni, meg feszített víztükör, padok stb... most fog az Elzett gyár helyére is épülni egy brutális üvegtégla.
nagy szerelmem a régi gyártelepek, de kétségtelen, hogy az ipar megszűnésével leáldozott nekik. egy csarnok, ahol régen százak dolgoztak három műszakban ma legfeljebb raktár vagy nagyker, 8-10 embernek munkát adva. fontos lenne, hogy a LOFT itthon ne váljon szitokszóvá, mint a "liberális" vagy a "szocreál", hanem használjuk arra amire való. szerintem jól néznek ki a malmokból kialakított loftházak, a bontásnál mindenképpen jobb.
Elkeserítő a mostani látvány...A malom épületeinek nagy része lebontva, felhúzva pár "Jazzloft" lakás és háborús állapotban leledzik az egész. Komolyan, ezért börtön járna, amit művelnek a műemlékjellegű épületekkel.
Óbudát ugyanúgy tönkreverték, mint ahogy Tóth József teszi a 13. kerülettel...És a 8. kerületre is ez vár, ha valami csoda folytán beindulna az ingatlanpiac, de remélem soha nem fog.
Ha sikerül egy telket megszerezni, rögtön épül rá egy új társasház, mellette meg marad egy putri.
És valóban, Budapesten sehol sem tömbökben, hanem telkekben gondolkodnak, nem kívétel ez alól Angyalföld sem, azon belül az említett SZabolcs utca és környéke.
Lakást csak azért vennék ott, hogy kiadjam pár egyetemistának, mert hogy lakni soha nem lesz jó ott, az fix: most a getto hangulat és a lepukkant környék miatt, pár év múlva meg a belvárosi hangulat miatt.
Tökéletesen leírtad a Szabolcs utcában tapasztalható állapotot.
A 17. szám alatti kiváló állapotú irodaházat ingatlanspekuláns 2006-ban lebontotta és azóta sivatag díszeleg a helyén. Ha havi 100 000 Ft-ért bérbeadta volna, ami egy nevetséges összeg, akkor azóta mennyivel lenne vastagabb?
Visszatérve az első mondathoz, amikor még állt az a ház, akkor a takarítónők csak csapatba verődve mertek onnan távozni a munkájuk végeztével.
sajnos egyébként a városban tömbrehab helyett sok helyen inkább "foghíjrehab" folyik. én ilyen helyeken legfeljebb befektetésnek vennék lakást. Újpesten ilyen a Chinoin utca és az Anonymus utca, kissé komikus látvány amikor a sztojka gyerekek botokkal ütik egymást az úttesten, középvezető apuci meg felhúzott ablakokkal csapat be az automata garázsba minél gyorsabban a volvo-val. aztán a garázsból fel a lakásba.
a Szabolcs utcai újépítésüek zömmel önkorm. lakások, az új lakók örülnek, hogy fedél van a fejük fölött. nem egy szép környék az biztos, haverom az egyik körfolyosós régi házban lakik a legrosszabb részen.
Egy időben kezdtek építeni oda eléggé rendes lakóépületeket. Gondolom, hogy a vevők abban reménykedtek, idővel a környék kellemes lakónegyeddé válik a mai alvilági állapothoz képest.
A postaládák, mindig is forgalmasabb helyen voltak. Kizárt hogy néhanapján ne lehetne valakit megkérni hogy dobná má' be a levelemet legyenszíves. Főleg, ha rohamosan csökken az ilyen igényexáma. Kellett valakinek egy zsíros megrendelés és bent valakinek egy vaskos "sikerdíj". A többi csak koholt ok.
a jobb oldali, ahol a vadregényes raktárak voltak anno (erről képe esetleg valakinek?), az a Demjáné. alapvetően egy Westend 2-t szeretne oda, csak a válság meg a lefújt kormányzati negyed letörte a lelkesedést.
a bal oldali ami volán telep volt ha jól emlékszem, szerintem önkormányzati/magán lakások lesznek rajta, legalábbis az utca koncepciója alapján.
Árkay Bertalan rokona, Árkay József budapesti műlakatos alkotta meg a lényegében a közelmúltig használt postaládák elődjét.
2008-ban a posta egy 2004-es kormányrendelet miatt, amely előírta a bedobó-nyílás kerekes székesek számára is elérhető magasságba helyezését, a budapesti civil szervezetek tiltakozása ellenére, elkezdte lecserélni a hagyományos ládákat. A csere 1,69 milliárd forintjába került a Magyar Postának.
Régebben szó volt a Petőfi híd melletti haditengerészeti emlékműről. Kiderült, itt még sok minden másra is készültek, ami csak kis részben valósult meg. Ennek ellenére még ma is símán odaképzelhető Árkay Bertalan díjnyertes rendezési terve...
Nem akarok tovább offolni, ezért csak annyit kérdek, hogy hol lehet a korabeli technikának utánaolvasni, akár nyomtatott, akár online formában? (A fene egye, megint fölhorgasztottad bennem a vágyat, hogy efféle hangtechnikai régiségeket gyűjtsek...)
A harmincas években még használtak a Reiss-féle, "kockaalakú" szénmikrofonokat. A harmincas évek közepétől évtizedekig alkalmazták a Western dinamikus mikrofonokat, amelyekből kettő egy összeállítás részeként látható a fotón. Itt az asztal baloldalán van az un. szinházi erősítő, a földön a táplálására szolgáló telepek láthatók. Az asztal jobbszélén van 2 keverő.
A Budapest Calling teljes lebonyolítását, saját eszközeivel a Magyar Rádió végezte. A vonalak és a készülékek csatlakozásai már akkor is szimmetrikus volt. Úgy gondolom, hogy az Angliának készült műsort a Rádió Budapest I vagy II nem adta, mivel az angol nyelven készült
Hű, ezek a részletek engem nagyon is érdekelnek. Vajon milyen típusú mikrofonokat, keverőt és egyéb hangtechnikai eszközt használtak? Ezeket Nagy-Britanniából hozták vagy a Magyar Rádióét vették kölcsön? Ekkoriban már szimmetrikus vonalakat használtak? A magyar hallgatók is hallhatták a műsort vagy csak a BBC adta?
Gondolom a rádióadást dróton, vagyis telefonon közvetítették Angliába.
Igen, az adást vezetéken, azaz távkábelen továbbították Angliába. Talán érdekes lehet, hogy ez hogy működött. Az egyes helyszíneken a mikrofonok egy keverőn át csatlakoztak az erősítőkészülékhez és az a posta által kiépített vonalhoz. Ez Budapesten az egyes telefonközpontokon keresztül ment a mai Horváth Mihály téren volt József központba és onnan a Sándor utcai Studió erősítőjébe. A Sándor utcát ma Bródy Sándor utcának hívják, akkor Főherceg Sándor utca volt, pedig - mintha ezt olvastam volna - ilyen nevű főherceg nem is volt. A különböző helyszínekről érkezett hangokat itt kapcsolták megfelelően adásba Anglia felé. Az adás visszament a József központba és onnan az európai távkábel vitte tovább Londonba, a BBC központjába. Londont Budapesttel, a Studióerősítőt pedig az egyes helyszínekkel szolgálati telefon kötötte össze, amin pl. a műsor indításának utasítása is ment.
Ha már a rádiózás műszaki részleteivel untattalak benneteket, akkor megemlítem, hogy 1953-ban, a híres hathármas meccs elején éppen ez a szolgálati telefon nem működött és Szepesi György úgy kezdte a közvetítést, hogy nem tudta, hogy eljut-e a hangja Budapestre. Akkoriban a riporterek elég jól ismerték a technikai körülményeket, így a riport úgy kezdődött, hogy számolt ötöt és elkezdte a legendás közvetítést anélkül, hogy telefonon beszélt volna Budapesttel. A műsorvonal jó volt, így az ország hallhatta a közvettíést.
Először a megbeszélés. Aztán szerintem oldalkocsis rendőri felvezetéssel érkeztek Pestre.
Két riporter kiugrott, átt egy opdarendelt taxiba, a többi meg tovább. Még a nőci is velük van. A kocsiban a 3. sorban látható. Úgylátszik nemcsak most van egyterű, végén kiderül hogy mobilt is használtak :-)))
Gondolom a rádióadást dróton, vagyis telefonon közvetítették Angliába.
A téma azzal indult, hogy Attilás olvtárs feltett 3 képet egy 1935-ös Filmhíradóból (27694 és 27703 hsz.), amelynek témája Rádióközvetítés Budapestről Angliának volt. Ehhez hozzászólva megírtam, amit jegyzeteimben találtam az eseményről. Ezt követően több hozzászólás arra utalt, hogy az angolok a Szomorú vasárnap c. dal miatt jöttek adták a közvetítést. Kíváncsivá tett a dolog és megnéztem a Magyar Rádió akkori hivatalos újságjában, a Rádióéletben a közvetítésről szóló cikkeket. Ezekben az angol érdeklődést a walesi herceg budapesti látogatásának tulajdonították, bár szerintem kimondatlanul, a Rádióéletben leírhatatlanul is megvolt az összefüggés a dal tragikus, öngyilkosságokat eredményező hatásával. Kifejezetten a Szomorú vasárnappal való összefüggés közlését nem találtam.Tény, hogy a BBC és amerikai hálózatok betiltották a dalt.
A BBC összesen kétórás közvetítéssorozatot adott Eric Maschwitz vezetésével. Közvetítettek a Gellérthegyről, a budafoki borpincékből, Mezőkövesdről, a Dunakorzóról, a Zeneakadémiáról, a Hunnia Filmgyárból, a Dunapalota szórakozóhelyről is. Jelentős eseménye volt a sorozatnak a Dohnányi Ernő Széher úti villájából adott közvetítés, ahol Bartók Béla is nyilatkozott.
Az egyik cikkből kiderült, hogy mit vett fel a Filmhíradó. Az angolok a Gellérthegyről adtak közvetítést, majd kocsijuk átszáguldott az Erzsébet hídon. A hídfőnél a riporterek egy része átszállt egy másik kocsiba, hogy a Korzóra robogjon, míg a többiek a Hunnia Filmgyárba száguldottak, írta a korabeli újság. A sokhelyszínes, gyors egymásutánban kapcsolódó közvetítéssorozat lebonyolítása 1935-ben, amikor még élőben adtak, nem volt kis teljesítménye a rádióműszak munkatársainak, Tomcsányi Bélának és kollégáinak.
Óbudán a gáztartályok alapja ma is megvan. Régészeti feltárás lehetett a területen, ezért legyalulták a felső talajréteget, és előkerültek. A GoogleEarth friss fotóin remekül látszanak.
Az mekkora gyökér volt, aki a déli oldal budai végére lépcsőt rakott, a régi lejárót meg korláttal zárta el a biciklisek elől.
A vicc az, hogy a gyalogosok jelentős része is az északi oldalon közlekedik, ráaádsul az északi oldal budai vége biciklis szempontból elég veszélyes, ahogy az autók közé érkezik meg az ember, szemben a déli oldallal, ahol nyugi van a lejárónál.
Lent persze csöveket fúrtak a talajba a metrónak. És pont itt először nem hármat, ami két szélső kicsi meg egy nagyobb középen, hanem ötöt.
Háromcsöves a Déli, Deák tér, Blaha Lujza tér, Keleti, ...? (rég metróztam, a kocsihoz képest drága és lassú) Ahol nem a szellős, oszlopos a megálló hanem hatalmas kockatömbök közt vannak a peronokhoz szűkebb átjárók.
Hát ez, ha jól emlékszem csak a mozgólépcsőház esetében történt süllyesztéssel. Magát a mélyállomást normális alagútfúrásos módon alakították ki. Na, de majd jön egy guru, és helyre tesz. :-)
hamár dunaújvárosi híd, ezt azért vetették el a fejesek, mert egy jó ideig a semmiből semmibe vezetett volna. az újjáépítés meg sürgős volt a mávnak, de a kapcsolódó úthálózatra kisajátítással, építkezéssel hosszú-hosszú évekig várni kellett volna.
Valóban nem túl széles a két járda, de legalább már kettő van. Nagyon kisstílű megoldás volt hogy nem éltek az újjáépítés során egy rendes átkelés létrehozásának lehetőségével. Fontosabb problémamegoldó lett volna mint a köröshegyi vagy dunaújvárosi híd.
Egy Michael Fingerhut nevű, 1998-ban írt, Vasárnapi szürkületek - egy tanulmány feketében c. művében esik szó a leírtakról. Innen letölthető pdf formátumban, angolul.
Nem volt az olyan keskeny. Nem tudom, hogy igaz, vagy csak UL, de állítólag a taxis blokád alatt kispolákkal át lehetett ott járni. Senkinek nem jutott eszébe, hogy azt is le kéne zárni, a kispók meg átfért.
most az északi oldal hivatalosan bringaút, mindenhol rámpával, a déli meg gyalogos lépcsővel. a 80as évek végén sokat mentünk át a déli járdán nagyanyámmal, kisgyerekként elég félelmetes volt, hogy kéttenyérnyi darabokban ki volt törve az aszfalt, és láttad a vizet. éjjel ráadásul gyér volt a világítás valóban, tudtommal ezért zárták le, az északit meg úgy ahogy befoltozták. a vezetékek mindkét oldalon futottak, képem most csak a bontásról van kéznél. a járda valóban szűk volt, ha figyelembe vesszük, hogy az északi járdára réges rég hivatalos bringaút vezet fel.
Wow, annyira bent a városban, aktívan? Meddig létezett? Vagy úgy érted, hogy akkoriban volt, amikor a Légszeszgyár utca megalapozta a nevét, és még lóvasúti iparvágány hordta a szenet a losonci pályaudvarról (asszem onnan)?
A rekonstrukció előtt? Akkor a déli csak az újpesti vasútállomástól a Népszigetig működött, utána kerítés volt. Minden forgalom (gyalogos, bringás) az északin ment.
Lezárták? A közelmúltban szerintem inkbáb a másik oldal volt lezárva, legalábbis én mentem itt át többször is.
A gazométerekből meg legalább egyet meg kellett volna hagyni a városban. Gyerekkorom kedvenc ipari tereptárgyai voltak (itt, meg Vizafogón... tudom, hogy volt a Gubacsin is, de szerintem azt inkább csak utólag, a villamosos képekről ismerem... volt még valahol?).
Ez a déli járda. Emlékeim szerint ezt a 120 kV-os távvezeték üzembe helyezése után lezárták és afféle közműhíd lett belőle. (a távvezeték konzoljai a képen jól látszanak.
A kép viszont szenzációs. Ezeket a gazométereket már teljesen el is felejtettem, hogy valaha léteztek.
Mindjárt elolvasom, de addig is: pont ma is néztem, hogy abban a gyönyörű reggeli napsütésben milyen jó lett volna végigfényképezni a páratlan oldalt a Múzeum körúton. A súrlófénytől annyira szép, plasztikus és élő lett minden ház...
Azt írod, hogy Rákerestem a "Budapest Calling" című műsorra és megtudtam, hogy miért mentek Budapestre 1935-ben Angliának rádióriportot közvetíteni. Az ok Seress Rezső és Jávor László Szomorú vasárnap-jának világsikere volt.
Erről az összefügésről még nem olvastam. Légy szíves, írd meg hogy hol találtad.
Nagyon érdekes a háttér történet. Rákerestem a "Budapest Calling" című műsorra és megtudtam, hogy miért mentek Budapestre 1935-ben Angliának rádióriportot közvetíteni. Az ok Seress Rezső és Jávor László Szomorú vasárnap-jának világsikere volt. A világsikert sajnos öngyilkossági hullám követte, szintén világszerte. A "Budapest Calling" című műsor adása után a dalt betiltották Angliában (is). Seress maga is öngyilkos lett, 1968-ban 78 éves korában levetette magát lakása erkélyéből. Ugyan túlélte a zuhanást és a MÁV-kórházba szállították, de később, január 11-én megfojtotta magát a dróttal, ami a gipszét tartotta.
36 év távollét után Pestre látogattam. Első utam egy vendéglőhöz vezetett ahol "csülök pékné módra" volt az étlapon. A Kulacs Étterembe mentem az Osváth u. 11-be, az Athenaummal szemben. A "csülök" egy kicsontozott húscafat volt ami egy tányér zsírban úszott. Viszont a bejáratnál elhelyezett táblán kb. ez állt: Ebben az étteremben zongorázott Seress Rezső.
A november 18,-ai közléshez csak most szólok hozzá, mert eddig nem találtam az ezekkel a képekrel és a később belinkelt Magyar Híradóra vonatkozó jegyzetemet.
Talán érdekes lesz, hogy ez a híradótudósítás, mint a címe is utal rá egy Budapestről Angliának készített rádióközvetítésről szól.
1935. szeptemberében készítették Eric Maschwitz és munkatársai az angol BBC-nek a Budapest Calling című kétórás műsort. Közvetítést adtak a Halászbástyáról, Dohnányi Ernő villájából, ahol Bartók Béla is szerepelt, a Dunacorso kávéházból. Az adás természetesen élőben ment, így szükséges volt, hogy a riporter gyorsan átrérjen az egyik helyszínről a másikra. Ezt a rendőrség biztosította. Az nem érthető, hogy miért kellett átszállni a egyik kocsiból a másikba, ahogy a híradó mutatta. Érdekes botrány is kapcsolódott a közvetítéshez. Jóllehet bekeverték a Dunapalota szórakozóhelyet, de onnan csak a teremzaj jött be, mire további helyszínt kapcsoltak. A csendnek az volt az oka, hogy a közreműködésre felkért zenekar anyagi követelései miatt nem játszott.
Szeretnék kicsit rendet rakni a fejemben. A fenti kép kb. 1915-ben készült a Gizella (ma Vörösmarty) téren. Ez volt a Gizella tér 3. Szerintem ez nem a mai Luxus áruház, de könnyen lehet, hogy tévedek. Valaki segít megmondani, hogy ez melyik ház ma? Még egy nézet, a harmincas évekből:
Hálás köszönet. Kicsit kipofoztam a képet és úgy látszik mintha nem is lenne olyan keskeny a járda. Érdekes, hogy a gáztartályokra se emlékszem. Persze motorozás közben a figyelmem közelebbre összpontosult.
Mekkora élmény lehetett akkoriban: mindkét oldalon külváros, ipartelepek, iparvasútak... Ma meg mindkét oldalon a sűrű belváros, bár a budai oldal még tartja magát, úgy ahogy...
Én az ötvenes évek elején járkáltam ki a rómaira. Volt egy egy Béke nevü csónakház, ahol a műegyetemnek volt valami érdekleltsége, igy lehetett hajóhoz jutni. Ezt a fiuk intézték én csak evezgettem ott. Esténként a csónakház szintén Béke nevü vendéglőjében éló zenére lehetett táncolni. Nem tudom az egész meddig működött, mert én 53 érettségiztem és azután szétszéledt az egész társaság akikkel kijártam és én sem jártam többé oda.
Bocs, nem kekeckedésből, csak a pontosság kedvéért: Ez a kisfilm az 1952-ben készült "Állami áruház" című (nagy)film részlete. Rendezte Gertler Viktor.
A 109-es a 9-esnek egy esti-hétvégi meghosszabbított változata. A 9-es ma is ugyanúgy jár, mint akkor, annyi különbséggel, hogy ma már nem megy be a Vörösmarty térre, a Zserbó elé, hanem visszafordul a Deákon.
A megboldogult időkben a 6-os eddig járt, Óbudáról. Mégpedig Miklós utcától. Ma is van ilyen járat, aminek 109-es a neve, de Ő nem Üllői úton jár, hanem a Baross utcában. Jah és nem "Flórián térről", hanem Bogdáni úttól..., egészen "Zalka Máté térig"! :)
Felkerült a Fortepanra egy Moszkva téri kép. Ott van két szerelvny, az első ilyen középperonos pótkocsis. Bukfenc mozdonyt viszont soha nem láttam, csak 1000-eket.
1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király - 9 magyar és 5 Habsburg uralkodó - szobra állt az emlékműben.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították
Visszavonom az "alapból egytáblás" állításomat e képed alapján, vagy a pályaszámaim nem stimmelnek, amelyek szerint R5: 5800-5974, és EP: 5975-5993. A vicc kedvéért még az 5750-5799 tartomány is EP-ként szerepel.
Ez az 5982 tehát EP, de már "UV-korszakban elvégzett átalakítás", legalábbis az első fázisa. A távvezérlési csatlás már rajta van, de a kinézet többi eleme még eredeti. Az egytáblás ablak ezek szerint a tolóajtók beépítésével lehet egyidős...
Igen, pontosan ott van. A háttérben az "étterem" felirat a Modern Étterem reklámja, a Szent István körúttól egy(?) házzal beljebb volt, lépcsőkön kellett lemenni.
Én nem sok helyen emlékszem ilyen villamosokra (pl az 56-oson én nem hiszem, hogy láttam volna), de speciel a Rákóczi úti villamos leginkább ezzel a középső ajtós típussal ugrik be, tán épp azért, mert máshol nemigen láttam őket.
Igazad van, kétségtelen a pályaszám alapján lenne egyértelmű, de az a képen ki van takarva. Az egytáblás peronablak elbizonytalanított. Az nem az UV-korszakban elvégzett átalakítás? Ezen a képen mintha egy EP lenne:
Szerintem ez még bőven R5-ös pótkocsi. Az EP-nek már alapból egytáblás volt a peronüvegezése, és az oldalablakok fölötti szellőzők is elmaradtak. Az már igaz, hogy később az R5-ösöket is az EP-vel teljesen megegyezőre építették át - csak a pályaszám-tartomány jelezte a "származását".
Voltak rajta szépen tömegek, ahogy manapság is, csúcsidőben.
A bukfences szerelvény azért tetszett, mert ritkán járt és különlegességnek számított. Persze a hatalmas középső peron nem vetekedhetett a hátsó körpanorámás, dobálós, rángatós peronnal. Viszont az U alakú belső tere különleges volt, mint a kisföldalattinak.
A virtusból ütközőn utazók valahol a belsőbb városban lehettek, nem itt. Olyat erre sosem láttam.
Csak sajnálkozom hogy Budapesten ennyire kigyomlálták ezeket a járgányokat. Hétvégén a belvárosban, Budán ha ilyen ezresek, bukfencek járnának, szerintem maga a főváros nagy extra vonzerőt kaphatna mint mondjuk Lisszabon.
Pár gőzös a Dunán, körülöttük a régi villamosok, egész biztos komoly túristaattrakció és egy újabb védjegy lenne a gyógyfürdőkön kívül.
A sikló is nagy népszerűségnek örvend. Jó lenne visszaállítani a régi gőzgépét is. Nem kell hogy hajtsa, csak mozogjon :-)
Bevallom, nekem az 56-os mindig V+EP összeállításban maradt meg, egészen a hetvenes évek végéig. A lecsapható rács nyoma máig látható a bal gyűrűsujjamon, amire egy nagyeszű osztálytársam rácsapta a rácsot. Majdnem leszakította az ujjamat. Imádtam a nyitott hátsó peronon utazni.
Mondjuk az 56-oson nem emlékszem nagy tömegre sosem. Bár kirándulós hétvégéken sose utaztam vele.
Szóval ez a négyablakos az EP pótkocsi? Valami ilyesmi volt az 56-osokon.
Ritkán előfordult a bukfenc típus is.
A végső peronon vigyázni kellett, főleg kanyarban. Egyszer az 56-oson, a Lotz Károly utcánál abban a kis ívben, rántott egyet a pótkocsi, és a mellettem álló idős, sokszoknyás néni kizuhant. Nem volt rendesen beakasztva a belső felhúzható korlát.
Máig nyomasztó a szörnyű, tompa puffanás hangja. Nem élte túl :-(
Még néha a hetvenes években estefelé én is láttam egy-két ütközőn utazót. Gondolom akkorra inkább brahiból csinálhatták.
Volt pedig belőlük bőséggel, csak tán nem jártál arra, amerre ők (egyébként Bukfenc a becenevük). Hamster oldalán (hampage.hu) igen sokat láthatsz. Én magam is sokat utaztam rajtuk, például a Váci úton, de legtöbbet - mint zuglói - a 68-as vonalán.
.
. 
. 
. 
. és Norc . 
. . 
. . 
. . . 
. . . 
meg van még a béke csónakház 1 is és a 2 is.
. 
. 
. 
